Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 207 (4121. - 4140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4140. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-24 22:06:09
Üzenet elküldve: 2018-12-24 22:06:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Nehéz reggelek//
*A lány kis szelességén ellenkezne és utána is nyúl, de nem sikerül megállítani.*
-Héééé!
~Legalább egy üveg bort is hozhattál volna még ha már elmész.~
*Felsóhajt majd felül. Lóbálja kicsit a lábát miközben vár. Nem szereti az ilyesmit. Kicsit meg is haragszik a lányra amiért majd ki kell engesztelnie őt a lánynak.*
~Mit akar a jéggel? Nem vagyok én hulla, hogy jegelni keljen. Vagy olyasmit akar velem tenni ami után jegelni kell titeket srácok?~
*Néz vigyorogva le a törölközőre. Mikor a lány visszatér akkor tettetett felháborodással fogadja.*
-Ejnye! Hát szabad így bánni egy vágyakozó férfivel? Egyáltalán mire kell a jég?
*A lány kis szelességén ellenkezne és utána is nyúl, de nem sikerül megállítani.*
-Héééé!
~Legalább egy üveg bort is hozhattál volna még ha már elmész.~
*Felsóhajt majd felül. Lóbálja kicsit a lábát miközben vár. Nem szereti az ilyesmit. Kicsit meg is haragszik a lányra amiért majd ki kell engesztelnie őt a lánynak.*
~Mit akar a jéggel? Nem vagyok én hulla, hogy jegelni keljen. Vagy olyasmit akar velem tenni ami után jegelni kell titeket srácok?~
*Néz vigyorogva le a törölközőre. Mikor a lány visszatér akkor tettetett felháborodással fogadja.*
-Ejnye! Hát szabad így bánni egy vágyakozó férfivel? Egyáltalán mire kell a jég?
4139. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-24 07:39:16
Üzenet elküldve: 2018-12-24 07:39:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
*Arcára hull egy-egy apró szemcse. Felfelé tekint, mert úgy tűnik, onnan érkezik az áldás. Apró fehér szem tapadnak hajába, ragad meg homlokán, még szempillájára is sikerül egy fehér pihének megtelepednie. Csodálkozva nyújtja ki tenyerét, leszállópályát képezve egy újabb kallódó hópihének. Lyz az elmúlt hatvan éve alatt, nem sok havat látott. Éppen ezért egészen elvarázsolja. Mint ha a természet hópehelycsipkével díszített ünnepi köntösébe bújna, mielőtt hosszabb álomra hajtja a fejét. Elbűvölve figyeli a csodát, utána kezd csak a rögtönzött pihenő körüli feladatok kiosztásába.
Már csak néhány falat a híja a két karéj cipó közé pakolt sonkának, zöldségeknek, miközben a javaslatát tálalja.*
- Még egy kicsit délnek megyünk, aztán… *a mondat félbe marad, keze a levegőbe dermed. Mikor meghallja a neszeket, cipót tartó egyik kezének mutatóujja a levegőbe emelkedik, figyelemre intve a fiúkat is.*
- Shh. Valami… valamik… *hunyorog a hang felőli irányba, teste megfeszül, annak felismerésére, hogy több valami van arra, de mielőtt íjáért nyúlna a biztonság kedvéért, észreveszi a falkát. Mint, ha a falka is észrevenné őket.*
- Ne-mozogj! *szűri a fogai közt, olyan határozottan, amennyire egy ilyen helyzetben lehet, szeme sarkából a fiúkra pillantva.*
~Menjetek tovább, menjetek.~ *mantrázza magában. Hármójuk közül, ő a legtapasztaltabb, és úgy ítéli, hogy vajmi kevés esélye volna másik két társának, ha a vadak rájuk támadnának. Persze lehet, hogy téved, mert bár Denzackot a borzoik annak idején jól helyben hagyták, azóta fejlődhetett, Monsotorról pedig csak annyit tud, hogy eddig az erdőjárásban nem volt rá gondja.
A lupusokat figyeli meredten, ha rajta múlik nem mozdul, még ha szavai furcsán is hangzik a két társának fülében, azért abban bízik, hogy legalább a példáját követik.
~Vadásznak.~
Lélegzet visszafojtva várja, hogy kiderüljön, rájuk, avagy sem.*
*Arcára hull egy-egy apró szemcse. Felfelé tekint, mert úgy tűnik, onnan érkezik az áldás. Apró fehér szem tapadnak hajába, ragad meg homlokán, még szempillájára is sikerül egy fehér pihének megtelepednie. Csodálkozva nyújtja ki tenyerét, leszállópályát képezve egy újabb kallódó hópihének. Lyz az elmúlt hatvan éve alatt, nem sok havat látott. Éppen ezért egészen elvarázsolja. Mint ha a természet hópehelycsipkével díszített ünnepi köntösébe bújna, mielőtt hosszabb álomra hajtja a fejét. Elbűvölve figyeli a csodát, utána kezd csak a rögtönzött pihenő körüli feladatok kiosztásába.
Már csak néhány falat a híja a két karéj cipó közé pakolt sonkának, zöldségeknek, miközben a javaslatát tálalja.*
- Még egy kicsit délnek megyünk, aztán… *a mondat félbe marad, keze a levegőbe dermed. Mikor meghallja a neszeket, cipót tartó egyik kezének mutatóujja a levegőbe emelkedik, figyelemre intve a fiúkat is.*
- Shh. Valami… valamik… *hunyorog a hang felőli irányba, teste megfeszül, annak felismerésére, hogy több valami van arra, de mielőtt íjáért nyúlna a biztonság kedvéért, észreveszi a falkát. Mint, ha a falka is észrevenné őket.*
- Ne-mozogj! *szűri a fogai közt, olyan határozottan, amennyire egy ilyen helyzetben lehet, szeme sarkából a fiúkra pillantva.*
~Menjetek tovább, menjetek.~ *mantrázza magában. Hármójuk közül, ő a legtapasztaltabb, és úgy ítéli, hogy vajmi kevés esélye volna másik két társának, ha a vadak rájuk támadnának. Persze lehet, hogy téved, mert bár Denzackot a borzoik annak idején jól helyben hagyták, azóta fejlődhetett, Monsotorról pedig csak annyit tud, hogy eddig az erdőjárásban nem volt rá gondja.
A lupusokat figyeli meredten, ha rajta múlik nem mozdul, még ha szavai furcsán is hangzik a két társának fülében, azért abban bízik, hogy legalább a példáját követik.
~Vadásznak.~
Lélegzet visszafojtva várja, hogy kiderüljön, rájuk, avagy sem.*
4138. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-22 22:11:34
Üzenet elküldve: 2018-12-22 22:11:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Magányosok útja//
- Ho-hóóó, pacikám. *Húzza hátra a nyerget, majd a ló nyakára paskol.* Mi a... *Sokáig nem haladt el, a háztól, mondhatni semmit. Kissé kiemelkedik a nyeregből, lábát megtámasztva a kengyelben, s úgy néz körbe a környéken. ~ A vérszagra jött volna? ~*
- Hát te meg mit keresel itt cimbora? *Vigyorodik el zavartan, szemeit kidüllesztve. Nem beszél hangosan, bár az állatnak nyilván kiváló hallása van. Nem kell kezét ellenzőnek használnia, hogy lássa a méltóságtelesen előtte nem messze megálló szerzetet. Tekintetét egykedvűen futtatja végig rajta, persze meglepi a látvány, főleg, hogy még hasonlót sem látott sosem. Óvatosan körbetapogatja magát, hogy minden fegyverével rendelkezik e, majd megnyugodva ereszkedik vissza a nyeregbe, mert botja a hátán, tőre keze ügyében. Bár érdekes módon nem érzi magát veszélyben, az állat tekintete valahogyan nem ezt sugallja. Lassan megnyalja alsó ajkát, majd jobbra húzza a nyerget, hogy az állattól tartva a távolságot, ugyanolyan sugarú körben kerülje ki, tekintetét mindvégig a lényen tartva. Közelebb hajol Kócos füléhez*
- Csak nyugodtan, Kócos, csak nyugodtan, nem akarok közelebb menni. Shhhh... nyugi, pacikám. *Ismét megpaskolja szelíden lova nyakát, majd visszaegyenesedik, s tervei szerint megkerüli az állatot, hogy folytathassa útját, tekintetét a környéken járatja, ha vannak az állatnak társai, nem szeretné, hogy meglepjék.*
- Ho-hóóó, pacikám. *Húzza hátra a nyerget, majd a ló nyakára paskol.* Mi a... *Sokáig nem haladt el, a háztól, mondhatni semmit. Kissé kiemelkedik a nyeregből, lábát megtámasztva a kengyelben, s úgy néz körbe a környéken. ~ A vérszagra jött volna? ~*
- Hát te meg mit keresel itt cimbora? *Vigyorodik el zavartan, szemeit kidüllesztve. Nem beszél hangosan, bár az állatnak nyilván kiváló hallása van. Nem kell kezét ellenzőnek használnia, hogy lássa a méltóságtelesen előtte nem messze megálló szerzetet. Tekintetét egykedvűen futtatja végig rajta, persze meglepi a látvány, főleg, hogy még hasonlót sem látott sosem. Óvatosan körbetapogatja magát, hogy minden fegyverével rendelkezik e, majd megnyugodva ereszkedik vissza a nyeregbe, mert botja a hátán, tőre keze ügyében. Bár érdekes módon nem érzi magát veszélyben, az állat tekintete valahogyan nem ezt sugallja. Lassan megnyalja alsó ajkát, majd jobbra húzza a nyerget, hogy az állattól tartva a távolságot, ugyanolyan sugarú körben kerülje ki, tekintetét mindvégig a lényen tartva. Közelebb hajol Kócos füléhez*
- Csak nyugodtan, Kócos, csak nyugodtan, nem akarok közelebb menni. Shhhh... nyugi, pacikám. *Ismét megpaskolja szelíden lova nyakát, majd visszaegyenesedik, s tervei szerint megkerüli az állatot, hogy folytathassa útját, tekintetét a környéken járatja, ha vannak az állatnak társai, nem szeretné, hogy meglepjék.*
4137. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-22 17:52:08
Üzenet elküldve: 2018-12-22 17:52:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Utolsó levél//
*Ahogy a kis csapat halad az erdő fái közt, csend telepszik rájuk. Csak a lovak patája alatt recsegő avar és fagyott fűszálak zizegnek mögöttük. Az út egykedvűen telik, hideg van, de a fák felfogják a szelet, így az nem férkőzik be a ruháik alá, de a kantárt tartó kezekbe már bele-belemar a fagy. Érdemes kesztyűt húzni ezekben az időkben.
A táborozásra alkalmas kis tisztást egy cserjés védi a széltől, pár nagyobb fa félkörében, oldalt egy kidőlt, mohos szélű rönkkel. Eszményi táborhely.
Ahogy a lovakról leszállnak, több különös dolog is feltűnhet. Az egyik, hogy az égből apró szemű, fehér pelyhek kezdenek hullani. Ritka élmény, ki tudja, mikor esett hó utoljára ezen a vidéken. Valódi csoda.
A másik az, hogy mások is felfedezhették már ezt az esznényi táborhelyet. Az avar alatt már elkapart, hideg, elégett fadarabok lapulnak némi hamun ülve.
Bár ez annyira nem is lehet titokzatos, hisz tényleg remek táborhely. A kis csapat aztán nyugodtan hozzákezdhet az ebéd elfogyasztásához a szürke fellegektől terhes égbolt alatt. A fák csupasz karokkal nyújtóznak az ég felé felettük, az égen csak pár fekete madár szárnyal dél felé.
Az étkezés vége felé Lyzendra érzékeny elf hallása a környezettől eltérő hangokat foghat fel. Oldalra tekintve talán féltucatnyi lupusfulgurt pillanthat meg. A szürkebundás jószágok egyértelműen őket figyelik, zavartnak tűnnek, szimatolnak a levegőbe, ide-oda szaladnak egymás előtt, mintha keresnének valamit.*
//Magányosok útja//
*Ahogy új külsővel elhagyja a kis házat, alig tesz meg pár métert, amikor előtte az úton egy különös állatot pillant meg, ami éppen felé néz, úgy is mondhatjuk, őt nézi.
Az állat négylábú, színezete és fejformája alapján farkasnak tűnhet, a háta szürke, oldalán ezüst csík fut végig, a hasán pedig barnás árnyalatú a szőr. A szőre középhosszú, a hátán pedig egy sávban szinte sörény. A testalkata szarvasra emlékeztető, lábai patában végződnek, hátsó lába izmos, feje tetején gyönyörű, szerteágazó agancs díszeleg. Egész nagytestű, egy férfit talán nem bírna el a hátán, de egy könnyebb nőt, vagy egy tündért bizonyosan, kérdés, mennyire hátasnak való egy ilyen csodás teremtmény.
Szomorú, ezsütszín szemekkel figyeli a nyeregben ülő férfit, de nem mozdul meg, csak áll az útban, jó tizenöt-húsz lépésre Umontól.*
*Ahogy a kis csapat halad az erdő fái közt, csend telepszik rájuk. Csak a lovak patája alatt recsegő avar és fagyott fűszálak zizegnek mögöttük. Az út egykedvűen telik, hideg van, de a fák felfogják a szelet, így az nem férkőzik be a ruháik alá, de a kantárt tartó kezekbe már bele-belemar a fagy. Érdemes kesztyűt húzni ezekben az időkben.
A táborozásra alkalmas kis tisztást egy cserjés védi a széltől, pár nagyobb fa félkörében, oldalt egy kidőlt, mohos szélű rönkkel. Eszményi táborhely.
Ahogy a lovakról leszállnak, több különös dolog is feltűnhet. Az egyik, hogy az égből apró szemű, fehér pelyhek kezdenek hullani. Ritka élmény, ki tudja, mikor esett hó utoljára ezen a vidéken. Valódi csoda.
A másik az, hogy mások is felfedezhették már ezt az esznényi táborhelyet. Az avar alatt már elkapart, hideg, elégett fadarabok lapulnak némi hamun ülve.
Bár ez annyira nem is lehet titokzatos, hisz tényleg remek táborhely. A kis csapat aztán nyugodtan hozzákezdhet az ebéd elfogyasztásához a szürke fellegektől terhes égbolt alatt. A fák csupasz karokkal nyújtóznak az ég felé felettük, az égen csak pár fekete madár szárnyal dél felé.
Az étkezés vége felé Lyzendra érzékeny elf hallása a környezettől eltérő hangokat foghat fel. Oldalra tekintve talán féltucatnyi lupusfulgurt pillanthat meg. A szürkebundás jószágok egyértelműen őket figyelik, zavartnak tűnnek, szimatolnak a levegőbe, ide-oda szaladnak egymás előtt, mintha keresnének valamit.*
//Magányosok útja//
*Ahogy új külsővel elhagyja a kis házat, alig tesz meg pár métert, amikor előtte az úton egy különös állatot pillant meg, ami éppen felé néz, úgy is mondhatjuk, őt nézi.
Az állat négylábú, színezete és fejformája alapján farkasnak tűnhet, a háta szürke, oldalán ezüst csík fut végig, a hasán pedig barnás árnyalatú a szőr. A szőre középhosszú, a hátán pedig egy sávban szinte sörény. A testalkata szarvasra emlékeztető, lábai patában végződnek, hátsó lába izmos, feje tetején gyönyörű, szerteágazó agancs díszeleg. Egész nagytestű, egy férfit talán nem bírna el a hátán, de egy könnyebb nőt, vagy egy tündért bizonyosan, kérdés, mennyire hátasnak való egy ilyen csodás teremtmény.
Szomorú, ezsütszín szemekkel figyeli a nyeregben ülő férfit, de nem mozdul meg, csak áll az útban, jó tizenöt-húsz lépésre Umontól.*
4136. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-21 20:57:15
Üzenet elküldve: 2018-12-21 20:57:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A magányosok útja//
*Egy pillanat alatt ébred, fogalma sincs mennyit aludt, de kint már szőke napfény burkolja be a tájat. A dérrel nem birkózik, ahogyan lehelete is meglátszik a nyitott szobában. Nem érte semmi az éjjel, illetve már inkább hajnalok hajnalán ült le a székre. Komótosan feláll, a kezében tartott zsákmányolt kést, leteszi az asztalra. Kinyújtóztatja tagjait, majd egy kis átmozgató mozdulatsor után végignéz magán.*
- Itt az ideje, egy kis változásnak. *Villan meg tekintete, majd a napvilágba röhög egy sort. A csuhájának rejtett zsebeiből kipakol mindent, aztán a csuhát is leveszi. Némi tűnődés után felveszi a tőrt, majd módszeresen kezdi formára szaggatni. Úgy deréktájon vágja el először, az övnek használt kötelet félreteszi, jó lesz az még fojtóhuroknak is akár. A csuklya részt is levágja, így már egész kabátformának tűnik, egyszer felpróbálja, majd a kevésbé szimpatikus részeken még alakít. Amint megfelelőnek találja, egy lezser mozdulattal dobja le a szék karfájára, mert még nem végzett. Kósza tincseibe túr, s hevenyészett mozdulatokkal nyiszálja le a késsel. Nem sokat törődik a megfelelő formával, úgy vágja, ahogy sikerül, s rövidesen immár csak emlék korábbi hajviselete. Egy pillanatra kimegy a házból, hogy a kést megélezze, mert a körszakáll levágásához élesebb penge szükséges. Nem tudja magát megnézni, csak mellkasán halványodó és mozdulatlan stigmáin állapodik meg egy pillanatra tekintete.*
- Kész. *Mondja a csendnek, majd felveszi a kabátot, a tőrt elrejti benne, miképp a vörös, lassan megszilárduló vért is, botját hátára teszi, egyszer még körbepillant, hogy mindent megfelelően hagyott e itt, aztán lóra pattan és elindul.*
- Kis csapat, érkezem! *Hahotázik fel, a szomszédos fáról riadtan reppen fel egy méltatlankodó varjúcsapat. Aztán már csak patadobogás hallatszik, ahogyan elindul, sejtése szerint Lyz felé. Sok mindent kell megbeszélniük.*
*Egy pillanat alatt ébred, fogalma sincs mennyit aludt, de kint már szőke napfény burkolja be a tájat. A dérrel nem birkózik, ahogyan lehelete is meglátszik a nyitott szobában. Nem érte semmi az éjjel, illetve már inkább hajnalok hajnalán ült le a székre. Komótosan feláll, a kezében tartott zsákmányolt kést, leteszi az asztalra. Kinyújtóztatja tagjait, majd egy kis átmozgató mozdulatsor után végignéz magán.*
- Itt az ideje, egy kis változásnak. *Villan meg tekintete, majd a napvilágba röhög egy sort. A csuhájának rejtett zsebeiből kipakol mindent, aztán a csuhát is leveszi. Némi tűnődés után felveszi a tőrt, majd módszeresen kezdi formára szaggatni. Úgy deréktájon vágja el először, az övnek használt kötelet félreteszi, jó lesz az még fojtóhuroknak is akár. A csuklya részt is levágja, így már egész kabátformának tűnik, egyszer felpróbálja, majd a kevésbé szimpatikus részeken még alakít. Amint megfelelőnek találja, egy lezser mozdulattal dobja le a szék karfájára, mert még nem végzett. Kósza tincseibe túr, s hevenyészett mozdulatokkal nyiszálja le a késsel. Nem sokat törődik a megfelelő formával, úgy vágja, ahogy sikerül, s rövidesen immár csak emlék korábbi hajviselete. Egy pillanatra kimegy a házból, hogy a kést megélezze, mert a körszakáll levágásához élesebb penge szükséges. Nem tudja magát megnézni, csak mellkasán halványodó és mozdulatlan stigmáin állapodik meg egy pillanatra tekintete.*
- Kész. *Mondja a csendnek, majd felveszi a kabátot, a tőrt elrejti benne, miképp a vörös, lassan megszilárduló vért is, botját hátára teszi, egyszer még körbepillant, hogy mindent megfelelően hagyott e itt, aztán lóra pattan és elindul.*
- Kis csapat, érkezem! *Hahotázik fel, a szomszédos fáról riadtan reppen fel egy méltatlankodó varjúcsapat. Aztán már csak patadobogás hallatszik, ahogyan elindul, sejtése szerint Lyz felé. Sok mindent kell megbeszélniük.*
4135. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-20 21:29:02
Üzenet elküldve: 2018-12-20 21:29:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
*Hosszú a táv, amit megtettek eddig, de még most is haladnak. Monsotor Lyzt követve halad lován és bár a bukkanók miatt az út kissé rögös, szépen halad mindenki ahogy azt kell. Napközépkor Lyz kézemeléskor jelzi hogy lassítani kellene, amire Mons azonnal csökkent a ló tempóján. Az elf mondandójával és korgó gyomrával jelzi hogy éhes. Bár Mons nem érez étvágyat, de biztos ami biztos, enni kell. Az óriás a hölgy kérdésére választ ad:*
-Én nem vagyok éhes, de együnk.
*Lyz egy kis idő múlva talál is egy zugot, ami a hideg fuvallatoktól képes megvédeni őket. A főnök oda mutat, közlésével utalva hogy ott kellene lepihenni. Mons leszáll a lóról és odavezeti a Lyz által kijelölt helyre. A helyszín alkalmas a megebédelésre. Jön is a parancs az elf lánytól, és ennek megfelelően előveszi a boros tömlőket. Jayzion gondoskodik a melegről, Lyz leakasztja az élelmes kosarat és egy-egy csomagocskát nyom az óriás és Denzack kezébe. A szerzetes az egyik kiálló gyökéren bontja ki az adagját és úgy áll neki az ebédnek.*
A hozzászólás írója (Monsotor Sonnalis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.20 21:30:26
*Hosszú a táv, amit megtettek eddig, de még most is haladnak. Monsotor Lyzt követve halad lován és bár a bukkanók miatt az út kissé rögös, szépen halad mindenki ahogy azt kell. Napközépkor Lyz kézemeléskor jelzi hogy lassítani kellene, amire Mons azonnal csökkent a ló tempóján. Az elf mondandójával és korgó gyomrával jelzi hogy éhes. Bár Mons nem érez étvágyat, de biztos ami biztos, enni kell. Az óriás a hölgy kérdésére választ ad:*
-Én nem vagyok éhes, de együnk.
*Lyz egy kis idő múlva talál is egy zugot, ami a hideg fuvallatoktól képes megvédeni őket. A főnök oda mutat, közlésével utalva hogy ott kellene lepihenni. Mons leszáll a lóról és odavezeti a Lyz által kijelölt helyre. A helyszín alkalmas a megebédelésre. Jön is a parancs az elf lánytól, és ennek megfelelően előveszi a boros tömlőket. Jayzion gondoskodik a melegről, Lyz leakasztja az élelmes kosarat és egy-egy csomagocskát nyom az óriás és Denzack kezébe. A szerzetes az egyik kiálló gyökéren bontja ki az adagját és úgy áll neki az ebédnek.*
A hozzászólás írója (Monsotor Sonnalis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.20 21:30:26
4134. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-20 13:51:33
Üzenet elküldve: 2018-12-20 13:51:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A magányosok útja//
*Az elhagyatott tanyára érve elégedetten látja, hogy megvan mindene, bár a ház előkertjében pusztán az üres szekér várakozik, mindent behordott már. Csípőre tett kézzel áll meg lova mellett, majd elengedi legelni, kedvesen a fenekére is csap egyet, hogy arrébb sétáljon.*
- Aludnom kellene. *Húzza el a száját, de előbb még a sűrűbe megy, hogy Valea sírját napfényben is megtekintse. Alig talál rá, ha nem tudná, hogy hová temette, sosem találná meg. Azóta már jócskán esett rá száraz falevél, láthatóan az állatok is össze mászkálták. ~ Itt biztonságban lesz. ~ Bólint, majd eltünteti visszafelé a nyomait. A házba lépve keres valamit, ami régen talán tűzhely lehetett, meg is találja az egyetlen szobában, mi még többé kevésbé épen maradt. Száraz gallyakat helyez a tűztérbe, majd elgyújtja, s hamarosan a romos félig ledőlt kéményen kecsesen kacsaringózó füstcsík kezd szivárogni. Nem vastag és nem túl feltűnő, de ha Lyzék korábban járnának erre, minden bizonnyal felfedezik. A konyhában körbenéz, maradt-e még vérfolt valahol, de ahogy elnézi mindent alaposan feltakarított. Elégedetten dobja le magát szusszanva az egyik székre, majd két kezét feje mögött hátul összefonja, hogy kényelembe helyezkedjen. Lehunyja a szemét, s fél éber álomba süllyed, amit persze a neszezés többnyire megszakíthat, de nem véletlen, hogy nem fekve alszik el, hisz kezében feje mögött, ott a Valeától zsákmányolt tőre is. Csak a biztonság kedvéért.*
*Az elhagyatott tanyára érve elégedetten látja, hogy megvan mindene, bár a ház előkertjében pusztán az üres szekér várakozik, mindent behordott már. Csípőre tett kézzel áll meg lova mellett, majd elengedi legelni, kedvesen a fenekére is csap egyet, hogy arrébb sétáljon.*
- Aludnom kellene. *Húzza el a száját, de előbb még a sűrűbe megy, hogy Valea sírját napfényben is megtekintse. Alig talál rá, ha nem tudná, hogy hová temette, sosem találná meg. Azóta már jócskán esett rá száraz falevél, láthatóan az állatok is össze mászkálták. ~ Itt biztonságban lesz. ~ Bólint, majd eltünteti visszafelé a nyomait. A házba lépve keres valamit, ami régen talán tűzhely lehetett, meg is találja az egyetlen szobában, mi még többé kevésbé épen maradt. Száraz gallyakat helyez a tűztérbe, majd elgyújtja, s hamarosan a romos félig ledőlt kéményen kecsesen kacsaringózó füstcsík kezd szivárogni. Nem vastag és nem túl feltűnő, de ha Lyzék korábban járnának erre, minden bizonnyal felfedezik. A konyhában körbenéz, maradt-e még vérfolt valahol, de ahogy elnézi mindent alaposan feltakarított. Elégedetten dobja le magát szusszanva az egyik székre, majd két kezét feje mögött hátul összefonja, hogy kényelembe helyezkedjen. Lehunyja a szemét, s fél éber álomba süllyed, amit persze a neszezés többnyire megszakíthat, de nem véletlen, hogy nem fekve alszik el, hisz kezében feje mögött, ott a Valeától zsákmányolt tőre is. Csak a biztonság kedvéért.*
4133. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-20 00:25:21
Üzenet elküldve: 2018-12-20 00:25:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
*Gyakorlottan vezeti Boytát a fák közé és jelentős távolságot is sikerül megtenniük dél irányba. A kis csapat néha egészen eléri az erdőszélet is, ahonnan rálátni a karavánútra, de egy-egy ilyen erdőszéli bukkanótól eltekintve egészen szépen haladnak a fák közt. Napközépkor aztán, Lyz kezét emeli a csapat élén, lassítást jelezve.*
- Itt megpihenünk. Farkas éhes vagyok. Ti nem?
*Gyomra kordul is, a mondandóját alátámasztva.
Jobban szemügyre veszi a környéket, hogy van-e szélvédettebb hely, ahhoz képest, mint amit elsőre kifigyelt. Egy kicsit arrébb, sűrűbb részen praktikusabb, bár kevésbé belátható. Lyzben még dolgozik az erdőmélyi megszokás, ami minden hasonlóan veszélyes terepre igaz. Fő, a biztonság. Most is úgy szeretné. Amellett pedig azt is, hogy tökéletes zug legyen, főleg a hűvös miatt, és mert ő kevésbé bírja a hideget. Ha választhatna, örökké a tűz hónapjaiban élne.*
- Ott, valamivel védettebb *mutat a jelenlegi helyüktől odébb. *
- Megebédelünk, aztán indulunk is tovább.
*Száron vezeti Boytát a jelölt helyre. Egy-egy kiálló gyökéren, és egy közepes fatörzsön szépen le is tudnak ülni.*
- Monsotor, vedd elő a boros tömlőket kérlek. *Belülről is melegedni kell. Aztán Denzackhoz fordul.*
- Jayzion, gyújtanál egy kis parazsat? Mint legutóbb, egy kupac falevélből és kevéske rőzséből. *Egy kis melegedőt, amit aztán könnyű elsöpörni.
Ő maga addig leakasztja a tegezét, és az élelmes kosarat Boytáról. A tegezét maga mellé támasztja, íja a hátán. Csupán megszokás, hogy szereti a közelében tudni fegyverét. Ha minden kész, egy-egy kupac csomagocskát nyom a két fiú kezébe. Fejadag, gondos kezek által csomagolva. Lyz az ölében bontja ki, s lát neki, miközben ujjait néha a parázs felé emeli.*
*Gyakorlottan vezeti Boytát a fák közé és jelentős távolságot is sikerül megtenniük dél irányba. A kis csapat néha egészen eléri az erdőszélet is, ahonnan rálátni a karavánútra, de egy-egy ilyen erdőszéli bukkanótól eltekintve egészen szépen haladnak a fák közt. Napközépkor aztán, Lyz kezét emeli a csapat élén, lassítást jelezve.*
- Itt megpihenünk. Farkas éhes vagyok. Ti nem?
*Gyomra kordul is, a mondandóját alátámasztva.
Jobban szemügyre veszi a környéket, hogy van-e szélvédettebb hely, ahhoz képest, mint amit elsőre kifigyelt. Egy kicsit arrébb, sűrűbb részen praktikusabb, bár kevésbé belátható. Lyzben még dolgozik az erdőmélyi megszokás, ami minden hasonlóan veszélyes terepre igaz. Fő, a biztonság. Most is úgy szeretné. Amellett pedig azt is, hogy tökéletes zug legyen, főleg a hűvös miatt, és mert ő kevésbé bírja a hideget. Ha választhatna, örökké a tűz hónapjaiban élne.*
- Ott, valamivel védettebb *mutat a jelenlegi helyüktől odébb. *
- Megebédelünk, aztán indulunk is tovább.
*Száron vezeti Boytát a jelölt helyre. Egy-egy kiálló gyökéren, és egy közepes fatörzsön szépen le is tudnak ülni.*
- Monsotor, vedd elő a boros tömlőket kérlek. *Belülről is melegedni kell. Aztán Denzackhoz fordul.*
- Jayzion, gyújtanál egy kis parazsat? Mint legutóbb, egy kupac falevélből és kevéske rőzséből. *Egy kis melegedőt, amit aztán könnyű elsöpörni.
Ő maga addig leakasztja a tegezét, és az élelmes kosarat Boytáról. A tegezét maga mellé támasztja, íja a hátán. Csupán megszokás, hogy szereti a közelében tudni fegyverét. Ha minden kész, egy-egy kupac csomagocskát nyom a két fiú kezébe. Fejadag, gondos kezek által csomagolva. Lyz az ölében bontja ki, s lát neki, miközben ujjait néha a parázs felé emeli.*
4132. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-18 16:40:16
Üzenet elküldve: 2018-12-18 16:40:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Íjászverseny//
- Köszönöm, drága. *pirul bele Sheni-fiú a dicséretbe, de ami jár, az jár. Ha pedig valaki őstehetség, akkor azt el kell ismerni.
A hegyesfülű szívesen fizet kártyatrükkökkel a nyelvleckéért, így mindketten nyernek és mennyivel jobb ez így, mint feszengni egymás mellett.*
- Nem tudom, van-e olyan, aki nem szereti a kártyatrükköket. *de tud.*
- Bár bizonyos körökben nem örvend akkora népszerűségnek. *mondjuk a kártyaasztalok mellett.
De ez most nem az a fórum, ahol az ilyesmit ki kellene fejteni. Főleg nem egy ilyen kellemesen alakuló délelőttön.
Megtorpan, amikor Lyzi ujjai az ujjai közé siklanak és szárazat nyel, de a szomjazó mohóságával várja, hogy az elf erdőhercegnő elmondja neki, hogyan is hangzanak elfül az elhangzott szavak.*
- Óh. *csak ennyi bukik ki az ajkain.*
- Lö'vaj. Milyen szép. *leheli halkan. Elengedi az ellépő Lyz kezét, de utána is indul, hogy kíváncsian kérdezzen.*
- És mi a különbség? *kérdi, mert nagyon érdekli a két kiejtés közötti különbség.*
- Lö'vaj és me'vajten. *ismétli vissza, már amennyire sikerült megjegyeznie.
Aztán leülnek a takaróra és Lyz nekikezd kibontani a kosár tartalmát. Egymás után kerülnek elő a finomságok és Sheni izgatottan nyújtogatja a nyakát.*
- Banya jó fej. Akkor is, ha néha kiabál. *mondja ki azt, amit Lyz is biztosan tud már. Fel sem tűnik neki a kis stikli, hogy a lány nem egyedül készítette össze a csomagot.*
- Persze, hogy van. *húzza ki magát ültében, ahogy ujjai között varázsos gyorsasággal keveri a lapokat.*
- Estfan, a nyugati vizek híres kalóza szerint, egy férfinél mindig legyen egy pakli kártya. *mondja büszkén. Míg acélszín szemeivel az ételeket fürkészi, szemkápráztatóan forgatja a paklit. Hol feltűnnek az aprólékosan festett figurák, hol a kopott háta.*
- Igen, kérek, köszönöm. Mosolyodik el. *természetes, hogy hisz Lyznek, ha ő azt mondja, hogy vaddisznó, akkor biztosan az.*
- Bocsánat. *áll le a pakli keverésével, majd leteszi az egészet, egy lapot viszont a kezében tart.*
- Ezt figyeld. *mondja, majd kicsit igazít a lapon az ujjai közt, majd "elpöcköli", amire a lap elrepül tőlük, majd rövid kört leírva visszaérkezik Sheni kezébe, amit egy ügyes mozdulattal kap el és diadalmasan vigyorog Lyzre, ahogy egy szelet vaddisznót töm a szájába.*
- Ezt biztosan meg fogod tudni tanulni, lö'vaj. *vigyorog a lányra.*
//Íjászverseny//
- Köszönöm, drága. *pirul bele Sheni-fiú a dicséretbe, de ami jár, az jár. Ha pedig valaki őstehetség, akkor azt el kell ismerni.
A hegyesfülű szívesen fizet kártyatrükkökkel a nyelvleckéért, így mindketten nyernek és mennyivel jobb ez így, mint feszengni egymás mellett.*
- Nem tudom, van-e olyan, aki nem szereti a kártyatrükköket. *de tud.*
- Bár bizonyos körökben nem örvend akkora népszerűségnek. *mondjuk a kártyaasztalok mellett.
De ez most nem az a fórum, ahol az ilyesmit ki kellene fejteni. Főleg nem egy ilyen kellemesen alakuló délelőttön.
Megtorpan, amikor Lyzi ujjai az ujjai közé siklanak és szárazat nyel, de a szomjazó mohóságával várja, hogy az elf erdőhercegnő elmondja neki, hogyan is hangzanak elfül az elhangzott szavak.*
- Óh. *csak ennyi bukik ki az ajkain.*
- Lö'vaj. Milyen szép. *leheli halkan. Elengedi az ellépő Lyz kezét, de utána is indul, hogy kíváncsian kérdezzen.*
- És mi a különbség? *kérdi, mert nagyon érdekli a két kiejtés közötti különbség.*
- Lö'vaj és me'vajten. *ismétli vissza, már amennyire sikerült megjegyeznie.
Aztán leülnek a takaróra és Lyz nekikezd kibontani a kosár tartalmát. Egymás után kerülnek elő a finomságok és Sheni izgatottan nyújtogatja a nyakát.*
- Banya jó fej. Akkor is, ha néha kiabál. *mondja ki azt, amit Lyz is biztosan tud már. Fel sem tűnik neki a kis stikli, hogy a lány nem egyedül készítette össze a csomagot.*
- Persze, hogy van. *húzza ki magát ültében, ahogy ujjai között varázsos gyorsasággal keveri a lapokat.*
- Estfan, a nyugati vizek híres kalóza szerint, egy férfinél mindig legyen egy pakli kártya. *mondja büszkén. Míg acélszín szemeivel az ételeket fürkészi, szemkápráztatóan forgatja a paklit. Hol feltűnnek az aprólékosan festett figurák, hol a kopott háta.*
- Igen, kérek, köszönöm. Mosolyodik el. *természetes, hogy hisz Lyznek, ha ő azt mondja, hogy vaddisznó, akkor biztosan az.*
- Bocsánat. *áll le a pakli keverésével, majd leteszi az egészet, egy lapot viszont a kezében tart.*
- Ezt figyeld. *mondja, majd kicsit igazít a lapon az ujjai közt, majd "elpöcköli", amire a lap elrepül tőlük, majd rövid kört leírva visszaérkezik Sheni kezébe, amit egy ügyes mozdulattal kap el és diadalmasan vigyorog Lyzre, ahogy egy szelet vaddisznót töm a szájába.*
- Ezt biztosan meg fogod tudni tanulni, lö'vaj. *vigyorog a lányra.*
4131. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-17 01:03:18
Üzenet elküldve: 2018-12-17 01:03:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Nehéz reggelek//
*Int jófiú. Főleg mert tudja élvezni fogja ezt a vizsgálatot. A tekintetét a másikéba fúrja és visszacsókol. A megerősítésre elvigyorodik. Ezt is várta. Most már biztos nem fog rosszalkodni. Vagyis nagyon igyekszik majd. Most viszont hagyja, hogy a lány, azt tegye amit szeretne. Tetszik neki a játék ahogy a csókok is. Izgatottan szuszog és a kis harapásra felkuncog. Egyáltalán nincs ellenére a dolog. Jól csinálja a vörös amit csinál. A hirtelen kapott kérdés viszont meglepi. Egyáltalán nem számított rá egy ilyen helyzetben.*
-Jeget? Nem tudom van-e jégverem. Rákérdezhetek.
*Int jófiú. Főleg mert tudja élvezni fogja ezt a vizsgálatot. A tekintetét a másikéba fúrja és visszacsókol. A megerősítésre elvigyorodik. Ezt is várta. Most már biztos nem fog rosszalkodni. Vagyis nagyon igyekszik majd. Most viszont hagyja, hogy a lány, azt tegye amit szeretne. Tetszik neki a játék ahogy a csókok is. Izgatottan szuszog és a kis harapásra felkuncog. Egyáltalán nincs ellenére a dolog. Jól csinálja a vörös amit csinál. A hirtelen kapott kérdés viszont meglepi. Egyáltalán nem számított rá egy ilyen helyzetben.*
-Jeget? Nem tudom van-e jégverem. Rákérdezhetek.
4130. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-17 00:46:59
Üzenet elküldve: 2018-12-17 00:46:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nehéz reggele//
*A férfi hagyja, hogy a lány föléje kerekedjen, az pedig végigsimít a doki arcán, majd megcsókolja. Most ez az ő köre lesz és ügyelni fog rá, hogy elnyújtsa a dolgokat. Már ha a doki bírja.*
-Bizony, ha az leszel kapsz.
*Közelebb hajol a férfihoz és lágy enyhén szívó csókokkal, halad annak nyakán. Egyszer csak gondol egyet és óvatosan megharapja a finom bőrt. Minden reakciót és rezdülést alaposan megfigyel, így azt is, hogy a férfi teste hogyan kezd forrósodni. Amikor lejjebb haladna, hirtelen ötlete támad.*
-Mit gondolsz a szolgálók tudnának keríteni egy kis jeget?
*A férfi hagyja, hogy a lány föléje kerekedjen, az pedig végigsimít a doki arcán, majd megcsókolja. Most ez az ő köre lesz és ügyelni fog rá, hogy elnyújtsa a dolgokat. Már ha a doki bírja.*
-Bizony, ha az leszel kapsz.
*Közelebb hajol a férfihoz és lágy enyhén szívó csókokkal, halad annak nyakán. Egyszer csak gondol egyet és óvatosan megharapja a finom bőrt. Minden reakciót és rezdülést alaposan megfigyel, így azt is, hogy a férfi teste hogyan kezd forrósodni. Amikor lejjebb haladna, hirtelen ötlete támad.*
-Mit gondolsz a szolgálók tudnának keríteni egy kis jeget?
4129. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-17 00:20:24
Üzenet elküldve: 2018-12-17 00:20:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Nehéz reggelek//
*Int előadja szomorú panaszát arról, hogy sajnos nincs dohánya. Majd mivel neki nincs jobb ötlete az ölelkezésnél most a lány veszi magához a kezdeményezést. Int bár élvezte ahogy magába szívhatja a másik illatát, de az új szituáció sincs ellenére. Sőt, kimondottan tetszik neki. Elvigyorodik és mikor a lány elkezd beszélni hamar rájön mi lesz a folytatás.*
~Mennyi energia van ezekben a kékvérű fruskákban. Csak bírjam szusszal.~
*Persze nincs ellenére a dolog. Szereti a kihívásokat és van még pár trükk a tarsolyában ha szükség lenne rá.*
-És ha én is jófiú leszek kapok majd jutalmat?
*Int előadja szomorú panaszát arról, hogy sajnos nincs dohánya. Majd mivel neki nincs jobb ötlete az ölelkezésnél most a lány veszi magához a kezdeményezést. Int bár élvezte ahogy magába szívhatja a másik illatát, de az új szituáció sincs ellenére. Sőt, kimondottan tetszik neki. Elvigyorodik és mikor a lány elkezd beszélni hamar rájön mi lesz a folytatás.*
~Mennyi energia van ezekben a kékvérű fruskákban. Csak bírjam szusszal.~
*Persze nincs ellenére a dolog. Szereti a kihívásokat és van még pár trükk a tarsolyában ha szükség lenne rá.*
-És ha én is jófiú leszek kapok majd jutalmat?
4128. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-17 00:19:09
Üzenet elküldve: 2018-12-17 00:19:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nehéz reggelek//
*Örül amikor a férfi megpuszilja, bár nem tudja mire vélni hirtelen. Amíg ténykedik, a férfi az ajtónál figyeli. Reméli, hogy nem haragszik amiért kérdés nélkül cselekszik. Hagyja, hogy a doki mögé telepedjen és magához ölelje őt. A szavaira elgondolkozik, majd megfordulva hátra dönti.*
-Te már jól ismered az én testemet, viszont ez fordítva még nem teljesen igaz.
*Ravasz mosolyra húzódik a szája és a doki fölé mászik.*
-Most ha engeded az én vizsgálatom következik, amelynek fontos tényezője, hogy csak én érinthetlek, fordítva nem.
*Örül amikor a férfi megpuszilja, bár nem tudja mire vélni hirtelen. Amíg ténykedik, a férfi az ajtónál figyeli. Reméli, hogy nem haragszik amiért kérdés nélkül cselekszik. Hagyja, hogy a doki mögé telepedjen és magához ölelje őt. A szavaira elgondolkozik, majd megfordulva hátra dönti.*
-Te már jól ismered az én testemet, viszont ez fordítva még nem teljesen igaz.
*Ravasz mosolyra húzódik a szája és a doki fölé mászik.*
-Most ha engeded az én vizsgálatom következik, amelynek fontos tényezője, hogy csak én érinthetlek, fordítva nem.
4127. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-16 23:33:27
Üzenet elküldve: 2018-12-16 23:33:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Nehéz reggelek//
*Még egy kis csókot kap majd indulhatnak is. A dokit nem érdekli mekkora rendetlenséget okoztak. A jelennek él. A szolgálók dolga, hogy takarítsanak. A kis kuncogást félreérti. Úgy gondolja, hogy a lány neki örül ennyire. Nyom is egy puszit a csinos kis pofira. A szobába érve becsukja az ajtót és annak dőlve figyeli a lány ténykedését. Össze is hajtja a ruhákat. Ezt olyan kis aranyosnak gondolja. Mikor a lány leül az ágyra akkor Int egy kevésbé elegáns, de sokkal kényelmesebb pozíciót vesz fel. Felmászik az ágyra pont a lány mögé és magához öleli a vöröst. A kérdésen gondolkozik kicsit.*
-Szívesen pipára gyújtanék, de elfogyott a dohányom. Nekem most jó téged ölelni. Ha rajtam múlna így maradunk. Neked mihez volna kedved?
*Még egy kis csókot kap majd indulhatnak is. A dokit nem érdekli mekkora rendetlenséget okoztak. A jelennek él. A szolgálók dolga, hogy takarítsanak. A kis kuncogást félreérti. Úgy gondolja, hogy a lány neki örül ennyire. Nyom is egy puszit a csinos kis pofira. A szobába érve becsukja az ajtót és annak dőlve figyeli a lány ténykedését. Össze is hajtja a ruhákat. Ezt olyan kis aranyosnak gondolja. Mikor a lány leül az ágyra akkor Int egy kevésbé elegáns, de sokkal kényelmesebb pozíciót vesz fel. Felmászik az ágyra pont a lány mögé és magához öleli a vöröst. A kérdésen gondolkozik kicsit.*
-Szívesen pipára gyújtanék, de elfogyott a dohányom. Nekem most jó téged ölelni. Ha rajtam múlna így maradunk. Neked mihez volna kedved?
4126. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-16 23:31:32
Üzenet elküldve: 2018-12-16 23:31:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nehéz reggelek//
*A férfinak tetszik a lány ötlete. Gyorsan megtörölközik, majd kíváncsian hozzá fordul. Egy apró csókot lehel a férfi szájára, majd hozzá teszi.*
-Mehetünk.
*Átsétálnak a hálószobába. Amv út közben azon gondolkozik, mekorára fog kerekedni a személyzet szeme az elázott fürdőszobába érve és vajon említést fognek e a dologról tenni. Felkuncog, de nem szól semmit. Követi a férfit a szobába és mikor beérkeznek ruháikat a gondosan a székre összehajtja.*
-Nos. Neked mihez lenne kedved?
*Nem néz a dokira, csak az ágyhoz sétál és kecsesen leül rá.*
*A férfinak tetszik a lány ötlete. Gyorsan megtörölközik, majd kíváncsian hozzá fordul. Egy apró csókot lehel a férfi szájára, majd hozzá teszi.*
-Mehetünk.
*Átsétálnak a hálószobába. Amv út közben azon gondolkozik, mekorára fog kerekedni a személyzet szeme az elázott fürdőszobába érve és vajon említést fognek e a dologról tenni. Felkuncog, de nem szól semmit. Követi a férfit a szobába és mikor beérkeznek ruháikat a gondosan a székre összehajtja.*
-Nos. Neked mihez lenne kedved?
*Nem néz a dokira, csak az ágyhoz sétál és kecsesen leül rá.*
4125. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-16 23:03:55
Üzenet elküldve: 2018-12-16 23:03:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1182
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Nehéz reggelek//
*Végül is sok lehetőségük valóban nincs. Mármint olyan lehetőségek amik után nem hajítják ki őket a házból annak rendjének megtöréséért. Persze a szoba egyáltalán nem rossz. Végül is van ott miden ami kellhet nekik. Ágy.*
-Rendben. Jó ötlet.
*Állapítja meg. Majd kisegíti a lányt és maga is kiszáll, hogy megtörölgesse a vöröst nem hagyva ki a lehetőséget egy kis ölelkezésre. Majd magát is megtörölgeti. A lábaihoz fél lábbal feláll a dézsa szélére. Mikor végez akkor szétnéz és megállapítja, hogy a ruhái nincsenek ott ahova tette őket. A vörösre nézve érdeklődve félre fordítja a fejét. Maga köré csavarja a törölközőt és a lányhoz lépve belekarol.*
-Mehetünk? Vagy szeretnél még valamit?
*Végül is sok lehetőségük valóban nincs. Mármint olyan lehetőségek amik után nem hajítják ki őket a házból annak rendjének megtöréséért. Persze a szoba egyáltalán nem rossz. Végül is van ott miden ami kellhet nekik. Ágy.*
-Rendben. Jó ötlet.
*Állapítja meg. Majd kisegíti a lányt és maga is kiszáll, hogy megtörölgesse a vöröst nem hagyva ki a lehetőséget egy kis ölelkezésre. Majd magát is megtörölgeti. A lábaihoz fél lábbal feláll a dézsa szélére. Mikor végez akkor szétnéz és megállapítja, hogy a ruhái nincsenek ott ahova tette őket. A vörösre nézve érdeklődve félre fordítja a fejét. Maga köré csavarja a törölközőt és a lányhoz lépve belekarol.*
-Mehetünk? Vagy szeretnél még valamit?
4124. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-16 20:31:41
Üzenet elküldve: 2018-12-16 20:31:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Íjászverseny//
- Őstehetség *mosolyodik Lyz eltávolodva az eftől.* Hamarosan monológokat fogsz ősi nyelven szavalni.
*Ez persze nem valószínű, de a biztatás nem árt, és ne annak hiánya miatt múljon a tanulási kedv. Lyz részéről pedig a kártyatrükkök szintén olyan terület, amit nem próbált soha, és valószínűleg több lap lesz a pokrócon, mint a kezében, de sosem zárkózott el az új dolgoktól. Így hát izgatottan várja, hogy Shen hajlandó-e tanítani neki.*
- Ha a gyerekek szeretik, olyan rossz dolog nem lehet, nem igaz? *Nem siklik el a fölött, hogy a szeleburdiság talán gyerekeket is szórakoztatott ezzel, és nem csak a simliskedés folytán trükközött. Szívmelengető. Most is hajlamos a jót keresni.
Arra pedig, hogy Shen mit szeretne megtanulni, maga is hasonlóan esetlenül reagál egy másodpercig nagyjából. Kezd egy kicsit jobban alkalmazkodni ehhez a közelséghez és témához egyszerre. Ujjait az elf ujjai közé fonja s próbálja megállásra késztetve közelebb húzni magához.*
- Úgy mondják: *Egészen közel hajol a piruló fülcimpához* „L'ae vaia.” *suttogja, mint a titkokat és kicsit azért jól is esik neki, hogy a fiú nagyobb zavarban van.*
-De úgy szebb, ha azt mondod, „Me vaiathen”. * Az ősi nyelv ismerete ad egy fajta magabiztosságot az elf lánynak.
Miután elsuttogta a szavakat, valóban elhátrál, ha Shen elengedi a kezét, akkor úgy sétál a pokrócig, ahová amúgy is mentek volna.*
- Üljünk. Van itt sok finomság. Banya segített pakolni *hiába harapná el a mondatot, már kiszaladt a száján, így most rajta a zavar sora, hogy elszólta magát, hogy a szakácsnő segítségét is kikérte. Nem szerette volna, ha csalódást okoz a kosár tartalma, de a konyhatündérség egyelőre nincs a palettáján.
Kutat a kosárban, míg a paklit meg nem látja.*
- Tényleg van nálad pakli? *Valóban meglepődik, erre nem számított, de széles mosolyra húzódik a szája. Az őszinte meglepetést le sem tagadhatná persze, árulkodnak a homloka közepéig szaladó szemöldökök.*
- Tele vagy kincsekkel *jegyzi meg.*
- Igen, biztos *mosolyodik szégyellősen. Csak egy kis móka volt, nem akart olyan rossz élményt okozni. Azt gondolta, csak nevetnek majd egy kicsit, de szegény fiúra elég csak ránézni, máris olyan zöld, mint mikor beleharapott a húsba.
Kibontja a kenyeret, egy sonkát, de pakolás közben oda-oda pillant és el is varázsolja a gyorsan pörgő kártyapakli. Meg is áll a pakolásban, csak lassított felvételként teszi le a következő kis csomagot, amiben a zöldségek vannak.*
- Vágjak a húsból is? _Vaddisznó_ *kérdezi elvarázsolva. Ha kér Shen, ha nem, ő vág pár szeletet, éppen kettőt és tesz is egy fatányérra, amit a fiú mellé tesz. Aztán csak bűvölve figyeli a varázslatos kártyakeverést.*
- Lassabban! *pislog* Nem tudom követni.
//Íjászverseny//
- Őstehetség *mosolyodik Lyz eltávolodva az eftől.* Hamarosan monológokat fogsz ősi nyelven szavalni.
*Ez persze nem valószínű, de a biztatás nem árt, és ne annak hiánya miatt múljon a tanulási kedv. Lyz részéről pedig a kártyatrükkök szintén olyan terület, amit nem próbált soha, és valószínűleg több lap lesz a pokrócon, mint a kezében, de sosem zárkózott el az új dolgoktól. Így hát izgatottan várja, hogy Shen hajlandó-e tanítani neki.*
- Ha a gyerekek szeretik, olyan rossz dolog nem lehet, nem igaz? *Nem siklik el a fölött, hogy a szeleburdiság talán gyerekeket is szórakoztatott ezzel, és nem csak a simliskedés folytán trükközött. Szívmelengető. Most is hajlamos a jót keresni.
Arra pedig, hogy Shen mit szeretne megtanulni, maga is hasonlóan esetlenül reagál egy másodpercig nagyjából. Kezd egy kicsit jobban alkalmazkodni ehhez a közelséghez és témához egyszerre. Ujjait az elf ujjai közé fonja s próbálja megállásra késztetve közelebb húzni magához.*
- Úgy mondják: *Egészen közel hajol a piruló fülcimpához* „L'ae vaia.” *suttogja, mint a titkokat és kicsit azért jól is esik neki, hogy a fiú nagyobb zavarban van.*
-De úgy szebb, ha azt mondod, „Me vaiathen”. * Az ősi nyelv ismerete ad egy fajta magabiztosságot az elf lánynak.
Miután elsuttogta a szavakat, valóban elhátrál, ha Shen elengedi a kezét, akkor úgy sétál a pokrócig, ahová amúgy is mentek volna.*
- Üljünk. Van itt sok finomság. Banya segített pakolni *hiába harapná el a mondatot, már kiszaladt a száján, így most rajta a zavar sora, hogy elszólta magát, hogy a szakácsnő segítségét is kikérte. Nem szerette volna, ha csalódást okoz a kosár tartalma, de a konyhatündérség egyelőre nincs a palettáján.
Kutat a kosárban, míg a paklit meg nem látja.*
- Tényleg van nálad pakli? *Valóban meglepődik, erre nem számított, de széles mosolyra húzódik a szája. Az őszinte meglepetést le sem tagadhatná persze, árulkodnak a homloka közepéig szaladó szemöldökök.*
- Tele vagy kincsekkel *jegyzi meg.*
- Igen, biztos *mosolyodik szégyellősen. Csak egy kis móka volt, nem akart olyan rossz élményt okozni. Azt gondolta, csak nevetnek majd egy kicsit, de szegény fiúra elég csak ránézni, máris olyan zöld, mint mikor beleharapott a húsba.
Kibontja a kenyeret, egy sonkát, de pakolás közben oda-oda pillant és el is varázsolja a gyorsan pörgő kártyapakli. Meg is áll a pakolásban, csak lassított felvételként teszi le a következő kis csomagot, amiben a zöldségek vannak.*
- Vágjak a húsból is? _Vaddisznó_ *kérdezi elvarázsolva. Ha kér Shen, ha nem, ő vág pár szeletet, éppen kettőt és tesz is egy fatányérra, amit a fiú mellé tesz. Aztán csak bűvölve figyeli a varázslatos kártyakeverést.*
- Lassabban! *pislog* Nem tudom követni.
4123. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-16 17:50:33
Üzenet elküldve: 2018-12-16 17:50:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nehéz reggelek//
*A doki látszólag büszke magára, amire van is oka. A lány, arcának vonulatait fürkészi és jót nevet, amikor a férfi meglepődik a kérdésre, de nem áll ellen. Nem akarja teljesen kiszipolyozni, csupán a vizet unja már.*
-Mehetünk esetleg a szobádba. Szeretnélek jobban megismerni.
*A férfi segítő kezét elfogadja, tetszik neki a figyelmesség. A doki itt nem áll meg törölközőbe csavarja és megtörölgeti, alkalmat kapva további ölelésekre.*
~Cseles!~
*Mosolyog és megvárja amíg a másik is megszárítkozik. Szemeivel közben a ruáit pásztázza azon töprengve, hogyha már így megfürdött, jobb lenne kimosni azokat. Szoknyájába és ingébe átmenetileg vissza bújik és a többi ruhadarabot kezében tartva összeszedi a dokiét is.*
*A doki látszólag büszke magára, amire van is oka. A lány, arcának vonulatait fürkészi és jót nevet, amikor a férfi meglepődik a kérdésre, de nem áll ellen. Nem akarja teljesen kiszipolyozni, csupán a vizet unja már.*
-Mehetünk esetleg a szobádba. Szeretnélek jobban megismerni.
*A férfi segítő kezét elfogadja, tetszik neki a figyelmesség. A doki itt nem áll meg törölközőbe csavarja és megtörölgeti, alkalmat kapva további ölelésekre.*
~Cseles!~
*Mosolyog és megvárja amíg a másik is megszárítkozik. Szemeivel közben a ruáit pásztázza azon töprengve, hogyha már így megfürdött, jobb lenne kimosni azokat. Szoknyájába és ingébe átmenetileg vissza bújik és a többi ruhadarabot kezében tartva összeszedi a dokiét is.*
4122. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-16 15:02:57
Üzenet elküldve: 2018-12-16 15:02:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A magányosok útja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A vacsora véget ért.*
- Jó kis hely lesz ez. *Bólint körbenézve, majd lassan feláll. Valea holttestét módszeresen átkutatva, méla tekintettel pihenteti a szemét a testén. Amit talál, azt elteszi, majd maga felé fordítja durva mozdulattal a nő fejét, igyekszik minél kevésbé véres lenni.*
- Szép vagy szép, ne sírj hát! *Gügyögi neki, aztán halkan és mélyen felkuncog magában, míg az egyik poharat nyakához tartja.*
- Azért az egész testet mégsem tudom elcipelni a kikötőbe, nem igaz, kedves? *Még egy poharat megtölt a lány vérével, ha kicsit rázkódik, hát lefogja, mintha minden nap ezt csinálta volna.*
~ Takarodj a fejemből! ~ *Felszalad homlokára a szemöldöke.*
- Csiba te, hát eddig mit össze nem kínlódtál, majd én megoldom. *Bólint egyet magának, majd a szekérhez siet, hogy üvegcséket szerezzen. Áttölti bele a vért, így egész szép kis készlete lesz.*
- Na gyere csajszi, neked itt már úgysincs dolgod. A gödröd meg kész van. *Röhög fel, még bele is horkant a végén, majd Valea kezéből durván kirántva a villát, kiszabadítja, de csak azért, hogy bokájánál fogva kezdje maga után vonszolni, egész be az erdőbe, a kis nyúl teteme mellé korábban ásott embernagyságú gödörbe. Lábbal gurítja bele.*
- Láss, érezz, tisztelj! *A rövid ima után alaposan elkaparja, helyét avarral hinti meg, hogy ne legyen feltűnő, végeztével vállára kapja a lapátot, majd visszabandukol a szekérhez. Ami szükséges, azt magához veszi, többek közt egy kis üvegcse italt is. Kócost elköti a szekér elől, az árukat és egyéb dolgokat behordja a kietlen tanya épületébe. A vért felsikálja. Amint készen van, még egyszer ellenőrzi csuhája rejtekén megbújtatott kis üvegcséket, melyben a lány friss vére lötyög, majd felül Kócosra. Indulás előtt még visszanéz egyszer.*
- Jó kis hely lesz ez... de mind a négy sarkot fel kell szentelni, azt mondják. *Vigyora fültövéig húzódik, s sokáig úgy is marad, amikor elindul.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A vacsora véget ért.*
- Jó kis hely lesz ez. *Bólint körbenézve, majd lassan feláll. Valea holttestét módszeresen átkutatva, méla tekintettel pihenteti a szemét a testén. Amit talál, azt elteszi, majd maga felé fordítja durva mozdulattal a nő fejét, igyekszik minél kevésbé véres lenni.*
- Szép vagy szép, ne sírj hát! *Gügyögi neki, aztán halkan és mélyen felkuncog magában, míg az egyik poharat nyakához tartja.*
- Azért az egész testet mégsem tudom elcipelni a kikötőbe, nem igaz, kedves? *Még egy poharat megtölt a lány vérével, ha kicsit rázkódik, hát lefogja, mintha minden nap ezt csinálta volna.*
~ Takarodj a fejemből! ~ *Felszalad homlokára a szemöldöke.*
- Csiba te, hát eddig mit össze nem kínlódtál, majd én megoldom. *Bólint egyet magának, majd a szekérhez siet, hogy üvegcséket szerezzen. Áttölti bele a vért, így egész szép kis készlete lesz.*
- Na gyere csajszi, neked itt már úgysincs dolgod. A gödröd meg kész van. *Röhög fel, még bele is horkant a végén, majd Valea kezéből durván kirántva a villát, kiszabadítja, de csak azért, hogy bokájánál fogva kezdje maga után vonszolni, egész be az erdőbe, a kis nyúl teteme mellé korábban ásott embernagyságú gödörbe. Lábbal gurítja bele.*
- Láss, érezz, tisztelj! *A rövid ima után alaposan elkaparja, helyét avarral hinti meg, hogy ne legyen feltűnő, végeztével vállára kapja a lapátot, majd visszabandukol a szekérhez. Ami szükséges, azt magához veszi, többek közt egy kis üvegcse italt is. Kócost elköti a szekér elől, az árukat és egyéb dolgokat behordja a kietlen tanya épületébe. A vért felsikálja. Amint készen van, még egyszer ellenőrzi csuhája rejtekén megbújtatott kis üvegcséket, melyben a lány friss vére lötyög, majd felül Kócosra. Indulás előtt még visszanéz egyszer.*
- Jó kis hely lesz ez... de mind a négy sarkot fel kell szentelni, azt mondják. *Vigyora fültövéig húzódik, s sokáig úgy is marad, amikor elindul.*
4121. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-12-16 14:39:40
Üzenet elküldve: 2018-12-16 14:39:40
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A magányosok útja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rossz döntés? Igen. Érdekli? Nem. Üvölt mint a sakál? Igen. Nincs elég ideje reagálni, függetlenül attól, hogy valójában egy része számított támadásra. Sikít a fájdalomtól és rogyna össze, de nincs alkalma rá. A gyötrelmektől remegni kezd és könnyek gyűlnek a szemében, de egy röpke pillanatig újra fellobban benne az a dacos láng korábbi közönye után. A férfi szemeibe bámul, mivel mást nagyon nem tehet, az újra erősen cibálja a hajtöveit.
Könnyek. Ezt látja Umon arcán is és sajátján is megjelenik pár kósza csepp, ami a gyertyafényben megcsillanó nedves sávokat hagy maga után. Rég nem sírt, nagyon rég nem. Érzi, hogy lassan elérkezik a pillanat és csak lezárja szemhéjait, még egy pár utolsó könnycseppet maga mögött hagyva, majd megfeszítve állkapcsát viszonylag némán viseli el, hogy véget vetnek korábbi szenvedéseinek. Tehetetlenül esik össze és szabad kezével nyakához kap, amit már teljesen elönt a vörös vízesés. Utolsó erejével igyekszik még leszorítani a sebet, de keze remeg, ujjai csúsznak és mindene erőtlen. Csak hidegséget érez, a sokk miatt már a fájdalom is oda.
Ahogy a kellemetlen sípolás. Koponyájából lassan távozik a nyomás. Utolsó erejével még könnyektől csillogó és vörös szemeivel szomorúan a férfire pillant. Azt érzi most is, ami egész életét meghatározta; csalódottságot és szomorúságot. ~ Láss, érezz, tisztelj! ~ Visszhangzik még utoljára elméjében, mielőtt Valea már végleg megszűnik látni, érezni és tisztelni.*
* Amint Umon Palasan elkezd átkutatni, nadrágjának zsebében 724 aranyat találhat.
*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rossz döntés? Igen. Érdekli? Nem. Üvölt mint a sakál? Igen. Nincs elég ideje reagálni, függetlenül attól, hogy valójában egy része számított támadásra. Sikít a fájdalomtól és rogyna össze, de nincs alkalma rá. A gyötrelmektől remegni kezd és könnyek gyűlnek a szemében, de egy röpke pillanatig újra fellobban benne az a dacos láng korábbi közönye után. A férfi szemeibe bámul, mivel mást nagyon nem tehet, az újra erősen cibálja a hajtöveit.
Könnyek. Ezt látja Umon arcán is és sajátján is megjelenik pár kósza csepp, ami a gyertyafényben megcsillanó nedves sávokat hagy maga után. Rég nem sírt, nagyon rég nem. Érzi, hogy lassan elérkezik a pillanat és csak lezárja szemhéjait, még egy pár utolsó könnycseppet maga mögött hagyva, majd megfeszítve állkapcsát viszonylag némán viseli el, hogy véget vetnek korábbi szenvedéseinek. Tehetetlenül esik össze és szabad kezével nyakához kap, amit már teljesen elönt a vörös vízesés. Utolsó erejével igyekszik még leszorítani a sebet, de keze remeg, ujjai csúsznak és mindene erőtlen. Csak hidegséget érez, a sokk miatt már a fájdalom is oda.
Ahogy a kellemetlen sípolás. Koponyájából lassan távozik a nyomás. Utolsó erejével még könnyektől csillogó és vörös szemeivel szomorúan a férfire pillant. Azt érzi most is, ami egész életét meghatározta; csalódottságot és szomorúságot. ~ Láss, érezz, tisztelj! ~ Visszhangzik még utoljára elméjében, mielőtt Valea már végleg megszűnik látni, érezni és tisztelni.*
* Amint Umon Palasan elkezd átkutatni, nadrágjának zsebében 724 aranyat találhat.
*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222