Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 58 (1141. - 1160. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-30 01:44:51
Üzenet elküldve: 2025-07-30 01:44:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak a napvilágban//
-Nem lennék meglepve, ha dolga akadt volna. *Feleli vontatottan. Megkísérli közben mélyebbre húzni arcába a fekete kendőt.*
-Nem is gondolnád, mennyire elfoglalt. *Nem tudja megítélni, hogy aggodalmat vagy dühöt érez Elireya szavai mögött. Ő a legkevésbé aggódik Elariion miatt. Ebben persze annak is szerepe van, hogy kiterjedt famíliájuk okán csak futólag ismeri a sötételfet.
Naren válaszára csak egy halovány mosoly a felelet. Tudja, az ifjú félvér úgy sem szúrhatja ki. Előbb dőlne a kardba, minthogy állja a tekintetét.
A hímek általában nincsenek megfosztva büszkeségüktől, még ha nem is indulnak oly lehetőségekkel, mint egy nőstény. Szerepük legalább olyan fontos, mint az övék. Híres harcosok, politikusok, tudósok kerülnek ki soraikból, kikre felnéz társadalmuk. Naren azonban más. Egyrészt rabszolga, másrészt fattyú. Neki még csak a lehetőség sem adatott meg, hogy több legyen annál, ami.
Figyelmesen hallgatja fajtársát s egyben vérét. Láthatóan elmereng a hallottakon. Alaposan megrágja gondolatait, mielőtt válaszra nyitná ajkait, természetesen továbbra is saját nyelvükön.*
-Engem nem volt, ki marasztaljon. *Feleli szárazon.*
-A szüleim rég halottak. A matrónám, aki még csak nem is vérünk közvetve, pedig nem kedvel különösképp. *Szürkéslila tekintete sokatmondóan csillan Elireyára.*
-Aspiránsnak gondol. Veszélynek. *Halkan felkuncog.*
-Az pedig tudod mit jelent. Úgyhogy nem, nem bánom a lehetőséget. *Eszébe ötlik, hogy vajmi keveset tud rokona valódi terveiről. Bolond lenne azonban ily nyíltan kérdezni. Hagyja, hadd beszéljen a másik nőstény, ha óhajt. Issza szavait.
Mire a nap leszáll, hátuk mögött hagyják az ingovány undorító vidékét. A mocsarat erdőség váltja fel körülöttük. Elidőzik az el-elhaladó szekerek és utazók látványán. Egyáltalán nem tetszik neki, ahogy megnézik őket. Idegennek érzi magát.
Leveti végre a sötét kendőt, szabadjára engedve roppant hosszú, hófehér hajzuhatagát. Sebtiben elrendezgeti ujjaival, miközben a füle Elireyáé.*
-Hogy mi jön ezután? Pirtianesben csupán egy ősi családnév vagy. Egy a sok másik családból. Itt azonban több lehetsz. Sokkal több. *Érdeklődve szemléli az övéket keresztező földutakat, s a tágas kúriákat. Egészen más, mint odahaza. S nem csak azért, mert Pirtianesben mindent kősziklából vájnak ki.
A messzeségben már kirajzolódnak Arthenior körvonalai. Az emberváros. Sosem vágyott ide, s most még is itt van. Ám valahogy nem az undor uralkodik el rajta, sokkal inkább valamiféle sajátos izgalom, amit egyelőre nem tud hova tenni.*
-A ma nappalt egy fogadóban töltjük. Naren addig megtalálja nekünk ezt a Dwirinthalen-kúriát. Addig sem kell éjjeliedényt ürítenie. *Megállítja a jókora mént. Mindkét hold magasan jár az égen már, alighanem benne járnak az éjszakában. Csend honol, csupán egy tücsök karattyol valahol a közelben.*
-Gyere ide, fattyú. *Lekászálódik a ló hátáról, majd magához inti az ifjút. Szenvtelenül mustrálja végig.*
-Tudom, furcsa ez a fülednek, de e város nem tűri a rabszolgaságot. *Küld egy hitetlenkedő mosolyt Elireya irányába.*
-Úgyhogy jól figyelj. * Közelebb hajol. A negédes felhang halk, fenyegető sziszegésbe csap át.*
-Ha kérdezik, szolgáló vagy. Nem szolga. De ez nem jelent semmit számodra. Érted?! *Természetesen egy nőies pofonnal ad nyomatékot szavainak, szigorúan fordított tenyérrel. Amennyiben azt hallja, amit hallani akar, úgy felegyenesedik, még egyszer végigpillantva Narennen.*
-Tudom, hogy tudod, ki vagy és mi vagy. És ez így van jól. *Hangjával ismét szinte kenyeret lehetne kenni. Jó, hogy nem csepeg ajkairól a megjátszott szimpátia. Az efféle hatalom megrészegíti, a félvér pedig szórakoztatja is. A maga groteszk módján kedveli a társaságát.*
-Segíts vissza a lovamra!
-Nem lennék meglepve, ha dolga akadt volna. *Feleli vontatottan. Megkísérli közben mélyebbre húzni arcába a fekete kendőt.*
-Nem is gondolnád, mennyire elfoglalt. *Nem tudja megítélni, hogy aggodalmat vagy dühöt érez Elireya szavai mögött. Ő a legkevésbé aggódik Elariion miatt. Ebben persze annak is szerepe van, hogy kiterjedt famíliájuk okán csak futólag ismeri a sötételfet.
Naren válaszára csak egy halovány mosoly a felelet. Tudja, az ifjú félvér úgy sem szúrhatja ki. Előbb dőlne a kardba, minthogy állja a tekintetét.
A hímek általában nincsenek megfosztva büszkeségüktől, még ha nem is indulnak oly lehetőségekkel, mint egy nőstény. Szerepük legalább olyan fontos, mint az övék. Híres harcosok, politikusok, tudósok kerülnek ki soraikból, kikre felnéz társadalmuk. Naren azonban más. Egyrészt rabszolga, másrészt fattyú. Neki még csak a lehetőség sem adatott meg, hogy több legyen annál, ami.
Figyelmesen hallgatja fajtársát s egyben vérét. Láthatóan elmereng a hallottakon. Alaposan megrágja gondolatait, mielőtt válaszra nyitná ajkait, természetesen továbbra is saját nyelvükön.*
-Engem nem volt, ki marasztaljon. *Feleli szárazon.*
-A szüleim rég halottak. A matrónám, aki még csak nem is vérünk közvetve, pedig nem kedvel különösképp. *Szürkéslila tekintete sokatmondóan csillan Elireyára.*
-Aspiránsnak gondol. Veszélynek. *Halkan felkuncog.*
-Az pedig tudod mit jelent. Úgyhogy nem, nem bánom a lehetőséget. *Eszébe ötlik, hogy vajmi keveset tud rokona valódi terveiről. Bolond lenne azonban ily nyíltan kérdezni. Hagyja, hadd beszéljen a másik nőstény, ha óhajt. Issza szavait.
Mire a nap leszáll, hátuk mögött hagyják az ingovány undorító vidékét. A mocsarat erdőség váltja fel körülöttük. Elidőzik az el-elhaladó szekerek és utazók látványán. Egyáltalán nem tetszik neki, ahogy megnézik őket. Idegennek érzi magát.
Leveti végre a sötét kendőt, szabadjára engedve roppant hosszú, hófehér hajzuhatagát. Sebtiben elrendezgeti ujjaival, miközben a füle Elireyáé.*
-Hogy mi jön ezután? Pirtianesben csupán egy ősi családnév vagy. Egy a sok másik családból. Itt azonban több lehetsz. Sokkal több. *Érdeklődve szemléli az övéket keresztező földutakat, s a tágas kúriákat. Egészen más, mint odahaza. S nem csak azért, mert Pirtianesben mindent kősziklából vájnak ki.
A messzeségben már kirajzolódnak Arthenior körvonalai. Az emberváros. Sosem vágyott ide, s most még is itt van. Ám valahogy nem az undor uralkodik el rajta, sokkal inkább valamiféle sajátos izgalom, amit egyelőre nem tud hova tenni.*
-A ma nappalt egy fogadóban töltjük. Naren addig megtalálja nekünk ezt a Dwirinthalen-kúriát. Addig sem kell éjjeliedényt ürítenie. *Megállítja a jókora mént. Mindkét hold magasan jár az égen már, alighanem benne járnak az éjszakában. Csend honol, csupán egy tücsök karattyol valahol a közelben.*
-Gyere ide, fattyú. *Lekászálódik a ló hátáról, majd magához inti az ifjút. Szenvtelenül mustrálja végig.*
-Tudom, furcsa ez a fülednek, de e város nem tűri a rabszolgaságot. *Küld egy hitetlenkedő mosolyt Elireya irányába.*
-Úgyhogy jól figyelj. * Közelebb hajol. A negédes felhang halk, fenyegető sziszegésbe csap át.*
-Ha kérdezik, szolgáló vagy. Nem szolga. De ez nem jelent semmit számodra. Érted?! *Természetesen egy nőies pofonnal ad nyomatékot szavainak, szigorúan fordított tenyérrel. Amennyiben azt hallja, amit hallani akar, úgy felegyenesedik, még egyszer végigpillantva Narennen.*
-Tudom, hogy tudod, ki vagy és mi vagy. És ez így van jól. *Hangjával ismét szinte kenyeret lehetne kenni. Jó, hogy nem csepeg ajkairól a megjátszott szimpátia. Az efféle hatalom megrészegíti, a félvér pedig szórakoztatja is. A maga groteszk módján kedveli a társaságát.*
-Segíts vissza a lovamra!
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-27 15:29:10
Üzenet elküldve: 2025-07-27 15:29:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Rengeteg ideje van még a napból és nem tudja, hogy azt hogyan töltse. Úgy dönt belevág egy nagyobb utazásba és elnéz a Mágustoronyba. Hátha az nyújthat neki valami újat. Lassan szedi lábait, az út porát rugdosva halad. Néhány kisebb kaviccsal eljátszadozik, míg azok úgy nem döntenek, hogy elbújnak az út szélén lévő magas fűben. Ilyenkor keres magának egy újabbat és újra elkezdi azt maga előtt rugdosni. Jó kis szórakozás, ellehet vele húzni az időt. Alig fogja fel és már jól maga mögött hagyta Arthenior városát. Már csak a Templom magasbatörő épületét lehet jól kivenni, a város többi része már egyre jobban halványodik a szeme előtt. Már ha azt nézné. Viszont mivel nem, így nem is láthatja azt. Továbbra is a kis kavicsokkal van elfoglalva, ami most a legjobb társaságot nyújtják ezen a magányos úton.*
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-27 14:59:40
Üzenet elküldve: 2025-07-27 14:59:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Natukoya//
*A kedves megnevezés hallatán egy pillanatra elönti őt a harag, de arca rezzenéstelen marad.
Az óriás csupán kedveskedni próbált, miért is akarná ezért egyből helyre igazítani?!*
- A karavánvezető nevében, köszönjük a segítségedet. Ezek itt a legtöbben már annyira el vannak csigázva, hogy inkább itt éjszakáznánk, semmint kierőszakolnák a kereket a gödörből.*mondja teljesen rezzenéstelen arccal, miközben a férfiak felé biccenti a fejét.*
*Az óriás elég közlékenynek tűnik, ezért úgy dönt, hogy nem fogja beléfolytatni a szót, amúgy is nem árt, ha még mielőtt a városba érkezik megtudja, hogy mi a legújabb esemény a környéken.
Messziről jött, arrafelé pedig a hírek is nehezebben érnek el. Bármennyire is szeretik a Mesterek a hollókat, azok sokszor eltévednek a ködben, vagy épp a jeges hóviharok miatt vesznek oda.*
- Igen, Arthenior városába tartunk, van aki pedig onnan tovább, le egészen a kikötőbe.*A bor említése hallatán bólint, majd oldalra lép és arra a szekérre mutat, amelyről jómaga az imént lepattant.*
- Van bor is, a segítségedért és némi hasznos információért szívesen adok neked egy kis hordóval az északiak vörös könnyéből.*mondja miközben hangját kicsit halkabbra veszi.
Nem feltétlenül akarja az összes karavánt kísérő füle hallatára az ajánlást megtenni.*
- Natukoya mester. *ízlelgeti az óriás nevét.* -Nalea Yarthereel vagyok.*viszonozza a bemutatkozást. Családja ugyan régi, de mostanság csak a dinasztia ügyintézői jártak ezen a vidéken, hogy fenntartsák a kereskedelmi kapcsolatokat. Nem gondolja, hogy az óriásnak bármit is mondhat a neve.*
- Azon a szekéren, ott mellettem lesz hely. *invitálja az óriást, majd hátat fordít és elindul a szekér irányába. Két elnyújtott lépéssel ismét felül a bakra, a kocsis kezéből pedig kiveszi a gyeplőt és egy néma paranccsal eltávolítja a bakról. Arréb csúszva marad elég hely az óriásnak.*
- Indulhatunk?!
*A kedves megnevezés hallatán egy pillanatra elönti őt a harag, de arca rezzenéstelen marad.
Az óriás csupán kedveskedni próbált, miért is akarná ezért egyből helyre igazítani?!*
- A karavánvezető nevében, köszönjük a segítségedet. Ezek itt a legtöbben már annyira el vannak csigázva, hogy inkább itt éjszakáznánk, semmint kierőszakolnák a kereket a gödörből.*mondja teljesen rezzenéstelen arccal, miközben a férfiak felé biccenti a fejét.*
*Az óriás elég közlékenynek tűnik, ezért úgy dönt, hogy nem fogja beléfolytatni a szót, amúgy is nem árt, ha még mielőtt a városba érkezik megtudja, hogy mi a legújabb esemény a környéken.
Messziről jött, arrafelé pedig a hírek is nehezebben érnek el. Bármennyire is szeretik a Mesterek a hollókat, azok sokszor eltévednek a ködben, vagy épp a jeges hóviharok miatt vesznek oda.*
- Igen, Arthenior városába tartunk, van aki pedig onnan tovább, le egészen a kikötőbe.*A bor említése hallatán bólint, majd oldalra lép és arra a szekérre mutat, amelyről jómaga az imént lepattant.*
- Van bor is, a segítségedért és némi hasznos információért szívesen adok neked egy kis hordóval az északiak vörös könnyéből.*mondja miközben hangját kicsit halkabbra veszi.
Nem feltétlenül akarja az összes karavánt kísérő füle hallatára az ajánlást megtenni.*
- Natukoya mester. *ízlelgeti az óriás nevét.* -Nalea Yarthereel vagyok.*viszonozza a bemutatkozást. Családja ugyan régi, de mostanság csak a dinasztia ügyintézői jártak ezen a vidéken, hogy fenntartsák a kereskedelmi kapcsolatokat. Nem gondolja, hogy az óriásnak bármit is mondhat a neve.*
- Azon a szekéren, ott mellettem lesz hely. *invitálja az óriást, majd hátat fordít és elindul a szekér irányába. Két elnyújtott lépéssel ismét felül a bakra, a kocsis kezéből pedig kiveszi a gyeplőt és egy néma paranccsal eltávolítja a bakról. Arréb csúszva marad elég hely az óriásnak.*
- Indulhatunk?!
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-27 14:41:55
Üzenet elküldve: 2025-07-27 14:41:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Naela//
*Szerencsére van benne annyi erő, hogy a mozdulat ne okozzon nagy károkat, azonban a dereka nem túl hálás érte, a jó szándék nem mentesíti a sérülések alól. Ahogy ott szuszog egy fiatalabb sötételf lép oda hozzá, persze hozzá képest kevesen nem fiatalok.*
-Szervusz kedves!
*Megemeli a nemlétező kalapját, és vöröslő orra alatt szélesen mosolyog a hóhajú idegenre.*
-De legalábbis jókor, igaz -e ?
*Legyint egyet.*
-Nem tesz semmit.
*S mintha csak imponálni akarna, fedni kicsit teste elhasználtságát kihúzza magát. Vagyis először csak megpróbálja, egy jókora nyújtás szükséges hozzá előbb, ami akkora roppanásokkal jár együtt, mintha egyszerre száz száraz ágra léptek volna rá. Utána viszont egész könnyen megy.*
-No mindjárt jobb így! Mondhatni, oda is tartok meg máshova is, amerre éppen visz a vérem, meg az öreg lábaim.
*Meg is csapkodja szikár combjait.*
-Oda megy ez a nagy vonulat? Húú, biztos izgalmas holmikat visztek. Véletlenül nincs egy hordó bor is valamelyik szekéren?
*Kérdezi viccesen, közben pedig jól megnézi magának a nőt. Bár a mester pocsék emberismerő, úgyhogy azon kívül hogy tetszetős látvány, semmi egyebet nem tud kifigyelni belőle. Mondjuk neki ez is bőven elég.*
-Natukoya mester vagyok, szolgálatára. Ha mégis arra tart a szekér is, volna egy hely nekem is ? Jól esne leülni egy kicsit.
*Szerencsére van benne annyi erő, hogy a mozdulat ne okozzon nagy károkat, azonban a dereka nem túl hálás érte, a jó szándék nem mentesíti a sérülések alól. Ahogy ott szuszog egy fiatalabb sötételf lép oda hozzá, persze hozzá képest kevesen nem fiatalok.*
-Szervusz kedves!
*Megemeli a nemlétező kalapját, és vöröslő orra alatt szélesen mosolyog a hóhajú idegenre.*
-De legalábbis jókor, igaz -e ?
*Legyint egyet.*
-Nem tesz semmit.
*S mintha csak imponálni akarna, fedni kicsit teste elhasználtságát kihúzza magát. Vagyis először csak megpróbálja, egy jókora nyújtás szükséges hozzá előbb, ami akkora roppanásokkal jár együtt, mintha egyszerre száz száraz ágra léptek volna rá. Utána viszont egész könnyen megy.*
-No mindjárt jobb így! Mondhatni, oda is tartok meg máshova is, amerre éppen visz a vérem, meg az öreg lábaim.
*Meg is csapkodja szikár combjait.*
-Oda megy ez a nagy vonulat? Húú, biztos izgalmas holmikat visztek. Véletlenül nincs egy hordó bor is valamelyik szekéren?
*Kérdezi viccesen, közben pedig jól megnézi magának a nőt. Bár a mester pocsék emberismerő, úgyhogy azon kívül hogy tetszetős látvány, semmi egyebet nem tud kifigyelni belőle. Mondjuk neki ez is bőven elég.*
-Natukoya mester vagyok, szolgálatára. Ha mégis arra tart a szekér is, volna egy hely nekem is ? Jól esne leülni egy kicsit.
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-27 13:06:12
Üzenet elküldve: 2025-07-27 13:06:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Natukoya//
*Eddigi útjuk szerencsésnek ígérkezett, mivel a titkos ösvények mind járhatóak maradtak a számukra. A karaván egy része menet közben csatlakozott hozzájuk, így már egy egész díszes kompánia alakult ki, mire a város határához értek. Könnyebb így elvegyülni.
A fekete ponyvákkal borított szekerek megannyi értékes nyersanyagot rejtenek, amit város alkimistái biztosan nagy örömmel fognak fogadni. Egy szekéren pedig hatalmas nagy amforákban különleges folyadékokat szállítanak, amelynek elejében egy karcsú ezüst hajú sötételf ül a bakon.
A menet eleje azonban megállásra kényszerül, amire ő maga is felfigyel. A gleccserkék szempár érdeklődve figyeli az eseményeket.
~ Egy óriás.~ régen volt már szerencséje ehhez a népséghez. És persze, ha lehet ilyet mondani, épp a legjobbkor bukkant elő az idegen.
Egy könnyed mozdulattal ugrik le a szekér elejéről, és sétál előre, hogy kicsit közelebbről vegye magának szemügyre az idegent.*
- A lehető legjobbkor jártál erre felé. *kezdi a felszíniek stílusát átvéve jóval közvetlenebbül, mint egyébként megszokta.*
- Tán, tenmagad is a városba tartasz? *kérdezi érdeklődve, miközben igyekszik amennyire csak lehet az óriás arcába pillantani.*
*Eddigi útjuk szerencsésnek ígérkezett, mivel a titkos ösvények mind járhatóak maradtak a számukra. A karaván egy része menet közben csatlakozott hozzájuk, így már egy egész díszes kompánia alakult ki, mire a város határához értek. Könnyebb így elvegyülni.
A fekete ponyvákkal borított szekerek megannyi értékes nyersanyagot rejtenek, amit város alkimistái biztosan nagy örömmel fognak fogadni. Egy szekéren pedig hatalmas nagy amforákban különleges folyadékokat szállítanak, amelynek elejében egy karcsú ezüst hajú sötételf ül a bakon.
A menet eleje azonban megállásra kényszerül, amire ő maga is felfigyel. A gleccserkék szempár érdeklődve figyeli az eseményeket.
~ Egy óriás.~ régen volt már szerencséje ehhez a népséghez. És persze, ha lehet ilyet mondani, épp a legjobbkor bukkant elő az idegen.
Egy könnyed mozdulattal ugrik le a szekér elejéről, és sétál előre, hogy kicsit közelebbről vegye magának szemügyre az idegent.*
- A lehető legjobbkor jártál erre felé. *kezdi a felszíniek stílusát átvéve jóval közvetlenebbül, mint egyébként megszokta.*
- Tán, tenmagad is a városba tartasz? *kérdezi érdeklődve, miközben igyekszik amennyire csak lehet az óriás arcába pillantani.*
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-27 12:48:48
Üzenet elküldve: 2025-07-27 12:48:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Naela//
*Natukoya már lassacskán átbandukol a szántóföldek területén, és egész közel lehet már a városhoz. Azonban egyelőre még nem oda tart, nem sietős annyira a dolga. Úgy hallotta néhány utazótól, hogy Harsogó Borászat is itt terül el valahol, vagy hát legalábbis a tőkék biztosan. Ez pedig pont egy magafajta óriásnak való látnivaló, hátha adnak egy kis ingyen kóstolót is, az volna csak igazán nemes cselekedet! Hanem ahogy nagy elégedetten leskelődik, egy karavánt pillant meg. Nem ritka látvány az ilyesmi errefelé, gyakran érkeznek a városba innen-onnan mindenféle népek, Natu szereti is őket mert mindig új barátokat tud szerezni, akikkel aztán lehet italozni. El is indul feléjük, bár ahogy a bor kezd kiürülni a szervezetéből egészen belassul, és a háta is jobban meggörnyed, botjának pedig ismét hasznát is veszi, ahogy rá-rá támaszkodik.*
-Adjon isten komák! Micsoda szép menet, honnét jöttök?
*Mondja már jó messziről, fegyvere nincs úgyhogy az esetleges zsoldosok akik őrzik a karavánt sem hihetik rossz szándékúnak. Mondjuk nehéz is lenne kinézni belőle, hogy rabolni jött. Épp akkor, mikor már közelebb érne, az egyik szekér kereke megtorpan egy nagyobb lyukban a földön, s a lovak ijedten hőkölnek meg. Az öreg pedig nem várja meg, hogy megkérjék rá, hogy segítsen, odalép és vaskos markával ráfog az egyik küllőre, hogy aztán egy határozott mozdulattal megemelje azt.*
-Tessék, így ni pacik. Most már mehettek.
*Viszont nagy munka ez neki, józanul, úgyhogy egy kicsit meg is kell pihennie, mielőtt bárhová tovább tudna haladni.*
*Natukoya már lassacskán átbandukol a szántóföldek területén, és egész közel lehet már a városhoz. Azonban egyelőre még nem oda tart, nem sietős annyira a dolga. Úgy hallotta néhány utazótól, hogy Harsogó Borászat is itt terül el valahol, vagy hát legalábbis a tőkék biztosan. Ez pedig pont egy magafajta óriásnak való látnivaló, hátha adnak egy kis ingyen kóstolót is, az volna csak igazán nemes cselekedet! Hanem ahogy nagy elégedetten leskelődik, egy karavánt pillant meg. Nem ritka látvány az ilyesmi errefelé, gyakran érkeznek a városba innen-onnan mindenféle népek, Natu szereti is őket mert mindig új barátokat tud szerezni, akikkel aztán lehet italozni. El is indul feléjük, bár ahogy a bor kezd kiürülni a szervezetéből egészen belassul, és a háta is jobban meggörnyed, botjának pedig ismét hasznát is veszi, ahogy rá-rá támaszkodik.*
-Adjon isten komák! Micsoda szép menet, honnét jöttök?
*Mondja már jó messziről, fegyvere nincs úgyhogy az esetleges zsoldosok akik őrzik a karavánt sem hihetik rossz szándékúnak. Mondjuk nehéz is lenne kinézni belőle, hogy rabolni jött. Épp akkor, mikor már közelebb érne, az egyik szekér kereke megtorpan egy nagyobb lyukban a földön, s a lovak ijedten hőkölnek meg. Az öreg pedig nem várja meg, hogy megkérjék rá, hogy segítsen, odalép és vaskos markával ráfog az egyik küllőre, hogy aztán egy határozott mozdulattal megemelje azt.*
-Tessék, így ni pacik. Most már mehettek.
*Viszont nagy munka ez neki, józanul, úgyhogy egy kicsit meg is kell pihennie, mielőtt bárhová tovább tudna haladni.*
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-24 20:44:36
Üzenet elküldve: 2025-07-24 20:44:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Vajon honnan került oda az a kő? Merül fel benne a gondolat miközben az említett tárgyon ül. Egy kereskedő kocsijáról esett volna le évekkel, évtizedekkel, évszázadokkal korábban? Vagy direkt idehozták útjelző gyanánt? Talán mindig is itt volt? Miközben ezen gondolkodik némi füvet tépve megtakarítja a csizmáját az ingovány ragaszkodó sarától. Nem csak a szép érzéke miatt tesz így, hanem mert lépkedni is könnyebben fog ha nem húzza a sár a lábát és meg is tud pihenni míg ezzel foglalatoskodik. Mikor elégedett az eredménnyel és kifújta magát akkor megindul tovább. Messze van még az-az átkozott város.*
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-24 12:35:52
Üzenet elküldve: 2025-07-24 12:35:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia//
*Mikor a tanyára ért, Derknek már nem volt nyoma.
~Tehát csak elkéstem.~
A gazda mondta, hogy már régen elment, így neki sem maradt maradása. Megköszönte a vendéglátást és útnak indul a toronyhoz. A város felé több szekér jár, így gyorsabban halad mint gyalog. A szántókat épp ez miatt hamar elhagyja, Derknek bármilyen nyoma nélkül.
~Hamar végzett mint gondoltam.~
Persze azzal, hogy visszament a tanyára rengeteg időt pazarolt, szóval a férfi jó pár órás előnyt élvezhet.
~Menekülsz előlem?~
Nem lenne meglepve. Hena néha ijesztő tud lenni. Újra azon az úton van, ahol az előző nap Derkkel találkozott. Már keresztül kasul bejárta Arthenior környékét. Lassan már olyan izmos lábai lesznek, hogy egy rúgással leterítene egy orkot. Egy lovastól kér segítséget, aki készséggel elviszi az ingovány széléig, ezzel is időt spórolva neki.*
*Mikor a tanyára ért, Derknek már nem volt nyoma.
~Tehát csak elkéstem.~
A gazda mondta, hogy már régen elment, így neki sem maradt maradása. Megköszönte a vendéglátást és útnak indul a toronyhoz. A város felé több szekér jár, így gyorsabban halad mint gyalog. A szántókat épp ez miatt hamar elhagyja, Derknek bármilyen nyoma nélkül.
~Hamar végzett mint gondoltam.~
Persze azzal, hogy visszament a tanyára rengeteg időt pazarolt, szóval a férfi jó pár órás előnyt élvezhet.
~Menekülsz előlem?~
Nem lenne meglepve. Hena néha ijesztő tud lenni. Újra azon az úton van, ahol az előző nap Derkkel találkozott. Már keresztül kasul bejárta Arthenior környékét. Lassan már olyan izmos lábai lesznek, hogy egy rúgással leterítene egy orkot. Egy lovastól kér segítséget, aki készséggel elviszi az ingovány széléig, ezzel is időt spórolva neki.*
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-24 10:49:46
Üzenet elküldve: 2025-07-24 10:49:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mágia//
* Favágásnak a jellegzetes hangja hallható területen. Nem hosszú ideig, csupán néhány rönköt kell felaprítania. Amint végez a fát odarakja, ahonnan elvette, a baltát pedig visszaadja a gazdának. Megköszöni újfent, hogy elszállásolta, majd ruháját magára kapva útnak indul. Hena időközben eltűnt. Eleinte arra gondolt kirabolta álmában, de erre nem talál bizonyítékot, szóval el is engedi. Biztos eszébe jutott, hogy jobb dolga is van, mint őt követni. Ez van. Jobbnak látja elkerülni a pusztát. A minapi kürt rendesen megijesztette. Nincs olyan állapotban, hogy felderítse a környéket. Helyette Arthenior irányába megy, hogy onnan tudjon ráfordulni az ingoványra. Hosszabb út? Lehet. Biztonságosabb? Mindenképp. *
* Favágásnak a jellegzetes hangja hallható területen. Nem hosszú ideig, csupán néhány rönköt kell felaprítania. Amint végez a fát odarakja, ahonnan elvette, a baltát pedig visszaadja a gazdának. Megköszöni újfent, hogy elszállásolta, majd ruháját magára kapva útnak indul. Hena időközben eltűnt. Eleinte arra gondolt kirabolta álmában, de erre nem talál bizonyítékot, szóval el is engedi. Biztos eszébe jutott, hogy jobb dolga is van, mint őt követni. Ez van. Jobbnak látja elkerülni a pusztát. A minapi kürt rendesen megijesztette. Nincs olyan állapotban, hogy felderítse a környéket. Helyette Arthenior irányába megy, hogy onnan tudjon ráfordulni az ingoványra. Hosszabb út? Lehet. Biztonságosabb? Mindenképp. *
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-22 13:15:02
Üzenet elküldve: 2025-07-22 13:15:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* A táraság fele olyan némaságba és vigyázzba vágja magát az ork csatlakozására, hogy csak na. Félelmük nem alaptalan, bár jobbnak látja nem kijavítani őket, elvégre a félelem megnyitja a szájukat, s ezáltal úgy elkezdenek dalolni, mintha nem lenne más választásuk. Néha vannak előnyei ork létének, bár igaz, legtöbbször valóban csak átokként éli meg. Néhanapján azonban örül a ténynek. *
- Szóval elképzelhető, hogy a hegyi ork törzsek vándorlásba kezdtek? Nincs itt a szezonja, sőt, kiváltó ok nélkül ennek nem kéne bekövetkeznie. Talán van rá ésszerű magyarázat. Kétlem, hogy megközelítenék a várost.
* Próbálja nyugtatni a jelenlévőket. Páran megkönnyebbülve sóhajtanak, néhányan a eltávolodnak az ork közeléből. Néhány emberszabásútól kap néhány érdekes elméletet, de a fele csupán szárnya kapott fantázia, semmi több. Az lenne a csoda, ha igazuk lenne, ő viszont az orkos történetben hisz a legjobban. Még akkor is, ha semmi értelmét nem véli felfedezni. Talán jobb is így. A törzsi orkok szemében ő az, aki igazán elkorcsosodott hozzájuk képest. Bár megnézné magának fajtársait, valószínűleg erre nem lesz lehetősége. Ez a tény egyszerre nyugtatja és szomorítja el legbelül. Gondolatait igyekszik elterelni a dologról, míg biztonságba nem ér. *
- Szóval elképzelhető, hogy a hegyi ork törzsek vándorlásba kezdtek? Nincs itt a szezonja, sőt, kiváltó ok nélkül ennek nem kéne bekövetkeznie. Talán van rá ésszerű magyarázat. Kétlem, hogy megközelítenék a várost.
* Próbálja nyugtatni a jelenlévőket. Páran megkönnyebbülve sóhajtanak, néhányan a eltávolodnak az ork közeléből. Néhány emberszabásútól kap néhány érdekes elméletet, de a fele csupán szárnya kapott fantázia, semmi több. Az lenne a csoda, ha igazuk lenne, ő viszont az orkos történetben hisz a legjobban. Még akkor is, ha semmi értelmét nem véli felfedezni. Talán jobb is így. A törzsi orkok szemében ő az, aki igazán elkorcsosodott hozzájuk képest. Bár megnézné magának fajtársait, valószínűleg erre nem lesz lehetősége. Ez a tény egyszerre nyugtatja és szomorítja el legbelül. Gondolatait igyekszik elterelni a dologról, míg biztonságba nem ér. *
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-17 10:47:47
Üzenet elküldve: 2025-07-17 10:47:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia//
*Ahogy látszik ott folytatják ahol abbahagyták. Furcsa egy kapcsolatuk van kettejüknek. Ennyi idő elteltével sem változtak.*
-Talán inkább fél Artheniort.
*Javítja ki a férfit. Abban biztos, hogy a férfi sokat tanult. Kiállásán is látszik ez. Eddig is megvolt benne az önteltség, de ezt most jobban látja a férfiban. Magabiztosabb és dühösebb is lett. Abban viszont nem biztos, hogy ezt a dühöt ő váltotta-e volna ki. Már a tartásában is felfedezi ezeket a jellemzőket. Felhúzza szemöldökét ahogy az egyszerűen tovább áll. Se búcsú, se semmi. Csak nem azt akarja, hogy kövesse? Nagyon résen kell lennie. Ő sem maradt az a szende leányzó, aki volt. Az út széléről figyeli, ahogy a férfi távolodik. Úgy dönt követi a másikat. Már csak a kíváncsisága miatt is. Jól lemaradva gyalogol a férfi mögött. Olyan 3-5 méter távolságból követi.
Fejében elméletek sokasága kel szárnya, hogy vajon mit is akarhat a másik. Azért az is felmerül benne, hogy vajon miért is követi? Lehet csapdába akarja ejteni. Meglehet, hogy ennyire haragszik rá? Mindegy mi fog történni, a lényeg hogy figyeljen magára. Kezét közel tartja kardjához hátha szüksége lenne a használatára. Már csak azért is, mert éppen abba az irányba mennek, amelyről ő most éppen jött. Az ingoványban meg jobb ha résen van az elf, főleg egy ilyen kiszámíthatatlan ember társaságában.*
*Ahogy látszik ott folytatják ahol abbahagyták. Furcsa egy kapcsolatuk van kettejüknek. Ennyi idő elteltével sem változtak.*
-Talán inkább fél Artheniort.
*Javítja ki a férfit. Abban biztos, hogy a férfi sokat tanult. Kiállásán is látszik ez. Eddig is megvolt benne az önteltség, de ezt most jobban látja a férfiban. Magabiztosabb és dühösebb is lett. Abban viszont nem biztos, hogy ezt a dühöt ő váltotta-e volna ki. Már a tartásában is felfedezi ezeket a jellemzőket. Felhúzza szemöldökét ahogy az egyszerűen tovább áll. Se búcsú, se semmi. Csak nem azt akarja, hogy kövesse? Nagyon résen kell lennie. Ő sem maradt az a szende leányzó, aki volt. Az út széléről figyeli, ahogy a férfi távolodik. Úgy dönt követi a másikat. Már csak a kíváncsisága miatt is. Jól lemaradva gyalogol a férfi mögött. Olyan 3-5 méter távolságból követi.
Fejében elméletek sokasága kel szárnya, hogy vajon mit is akarhat a másik. Azért az is felmerül benne, hogy vajon miért is követi? Lehet csapdába akarja ejteni. Meglehet, hogy ennyire haragszik rá? Mindegy mi fog történni, a lényeg hogy figyeljen magára. Kezét közel tartja kardjához hátha szüksége lenne a használatára. Már csak azért is, mert éppen abba az irányba mennek, amelyről ő most éppen jött. Az ingoványban meg jobb ha résen van az elf, főleg egy ilyen kiszámíthatatlan ember társaságában.*
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-17 09:10:35
Üzenet elküldve: 2025-07-17 09:10:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mágia//
* Ha valóban valamelyik isten keze lenne ebben a szerencsés találkozóban, úgy valami nagyon elborult elképzelés születhetett a fejben.
Hena nem változott semmit, továbbra is csipkelődik a férfival, pontosan ugyanúgy, ahogyan emlékszik. Szemeit is csak forgatni tudja a sérelmekre, sokat nemigen tud ehhez hozzászólni. Talán csak káromkodni, de azzal csak magát minősítené. Odáig pedig nem szeretne elmenni, kivéve persze ha a kapcsoltuk olyan helyen kötne ki, ahol már mágiával döntenének a másik sorsáról. Onnan azért egy kicsit messze vannak, de nem fél megmutatni, hogy mire is képes az új erejével. *
- Több? Az a kis fiola így is elegendő ahhoz, hogy fél selyemrévet mély álomba szenderítsük.
* Több mire fel? Az ital egyetlen cseppjének képesnek kell lennie a legjobb hatást elérni. Kezdi egyre jobban megkérdőjelezni a nőt. Csak akkor tudhatja, hogy kevés, ami van, ha már használta. A gondolat egy kicsit felbosszantja, ám ezt kivallóan leplezi mióta megtanulta irányítania tüzet. *
- A végcélom a torony, azonban van még két megálló, amit szeretnék megejteni. Míg te kitudja mit csináltál, addig én a magam fejlesztésével voltam elfoglalva.
* A végét enyhén cinikusan mondja. Nem is tudja, hogy miért ossza meg vele. Tudja jól, hogy megint el fog tűnni, és viszi magával a munkájuk gyümölcsét is. Sokat nem álldogál a nő előtt, hamarosan elfordul és elindul útjának. Hosszú út áll még előtte. Reméli még képes elintézni mindent, amit szeretne, hogy az estét végre a toronyban tölthesse. Nem szól különösebben ha Hena követné, azonban megfordul, hogy erről megbizonyosodjon. *
* Ha valóban valamelyik isten keze lenne ebben a szerencsés találkozóban, úgy valami nagyon elborult elképzelés születhetett a fejben.
Hena nem változott semmit, továbbra is csipkelődik a férfival, pontosan ugyanúgy, ahogyan emlékszik. Szemeit is csak forgatni tudja a sérelmekre, sokat nemigen tud ehhez hozzászólni. Talán csak káromkodni, de azzal csak magát minősítené. Odáig pedig nem szeretne elmenni, kivéve persze ha a kapcsoltuk olyan helyen kötne ki, ahol már mágiával döntenének a másik sorsáról. Onnan azért egy kicsit messze vannak, de nem fél megmutatni, hogy mire is képes az új erejével. *
- Több? Az a kis fiola így is elegendő ahhoz, hogy fél selyemrévet mély álomba szenderítsük.
* Több mire fel? Az ital egyetlen cseppjének képesnek kell lennie a legjobb hatást elérni. Kezdi egyre jobban megkérdőjelezni a nőt. Csak akkor tudhatja, hogy kevés, ami van, ha már használta. A gondolat egy kicsit felbosszantja, ám ezt kivallóan leplezi mióta megtanulta irányítania tüzet. *
- A végcélom a torony, azonban van még két megálló, amit szeretnék megejteni. Míg te kitudja mit csináltál, addig én a magam fejlesztésével voltam elfoglalva.
* A végét enyhén cinikusan mondja. Nem is tudja, hogy miért ossza meg vele. Tudja jól, hogy megint el fog tűnni, és viszi magával a munkájuk gyümölcsét is. Sokat nem álldogál a nő előtt, hamarosan elfordul és elindul útjának. Hosszú út áll még előtte. Reméli még képes elintézni mindent, amit szeretne, hogy az estét végre a toronyban tölthesse. Nem szól különösebben ha Hena követné, azonban megfordul, hogy erről megbizonyosodjon. *
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-16 20:03:52
Üzenet elküldve: 2025-07-16 20:03:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a Kikötő//
*Ha nem tudná, hogy vissza kell jönnie még, nagy kő eshetne le szívéről. Ugyanakkor tudja, hogy maholnap megint itt eszi majd a fene, ráadásul Alissäna társaságában. Nem, a társaság önmagában nem bántja, sőt! De nem szívesen teszi ki veszélynek a pillangócskát. Elvégre valahol az ő pillangócskája. Még ha ez nincs is kimondva.
Kisebb nehézségek árán sikerül irányba tartania a hátast és nem kerülőutat tenni a legközelebbi cserjésbe.*
-Hó! Hó. HÉ! *Ilyen és ehhez hasonlatos vezényszavak segítségével sikerül kordában tartania az állat kénye-kedvét, s megmaradni az úton.
Túlzás lenne azt állítani, hogy szélsebes a tempó, de legalább már az ügetésnél tartanak. Reményei szerint belejön majd a dologba és a visszaút még úgy is gyorsabb lesz, hogy megosztja a nyerget Alissänával.*
*Ha nem tudná, hogy vissza kell jönnie még, nagy kő eshetne le szívéről. Ugyanakkor tudja, hogy maholnap megint itt eszi majd a fene, ráadásul Alissäna társaságában. Nem, a társaság önmagában nem bántja, sőt! De nem szívesen teszi ki veszélynek a pillangócskát. Elvégre valahol az ő pillangócskája. Még ha ez nincs is kimondva.
Kisebb nehézségek árán sikerül irányba tartania a hátast és nem kerülőutat tenni a legközelebbi cserjésbe.*
-Hó! Hó. HÉ! *Ilyen és ehhez hasonlatos vezényszavak segítségével sikerül kordában tartania az állat kénye-kedvét, s megmaradni az úton.
Túlzás lenne azt állítani, hogy szélsebes a tempó, de legalább már az ügetésnél tartanak. Reményei szerint belejön majd a dologba és a visszaút még úgy is gyorsabb lesz, hogy megosztja a nyerget Alissänával.*
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-16 19:54:43
Üzenet elküldve: 2025-07-16 19:54:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Így neveld a mágusodat//
*Ha sokban is, egy valamiben nem. A lovaglás. Cilia kész csoda, hogy fent marad a nyeregben. Mai jól teszi, hogy folyton folyvást hátra fordul. Mert bizony most egy igazi akadályba ütközött a lány. Tán egy kisebb ló, és nyereg sokat segítene neki a navigálásban.*
- Köszönöm!
*Válaszolja miközben magasra tartott kézzel próbálja jobb és balra húzni a gyeplőt. Bors pedig szegény nem értve az utasításokat, kering mint az a bizonyos a levegőben.*
- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet Mai.
*Mondja ismételten, mert Bors ismételten rossz irányt vesz ami leviszi őt az útról, és most már az ingoványosból kitérve nem nagy probléma ez. De Ciliat kezdi bosszantani, hogy egyszerűen képtelen megtalálni a közös hangot a lóval.*
- Mai! Miért nem hallgat rám?
*Kérdezi kissé bosszankodva. Ám komikus módon Bors valahogy mégis tudja, merre kell mennie. Ebben lehet segít neki Mai közelsége. Be is éri őket, csak nem hátulról, így oldalról a magas fűben lépkedve, nem pedig a poros úton.*
*Ha sokban is, egy valamiben nem. A lovaglás. Cilia kész csoda, hogy fent marad a nyeregben. Mai jól teszi, hogy folyton folyvást hátra fordul. Mert bizony most egy igazi akadályba ütközött a lány. Tán egy kisebb ló, és nyereg sokat segítene neki a navigálásban.*
- Köszönöm!
*Válaszolja miközben magasra tartott kézzel próbálja jobb és balra húzni a gyeplőt. Bors pedig szegény nem értve az utasításokat, kering mint az a bizonyos a levegőben.*
- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet Mai.
*Mondja ismételten, mert Bors ismételten rossz irányt vesz ami leviszi őt az útról, és most már az ingoványosból kitérve nem nagy probléma ez. De Ciliat kezdi bosszantani, hogy egyszerűen képtelen megtalálni a közös hangot a lóval.*
- Mai! Miért nem hallgat rám?
*Kérdezi kissé bosszankodva. Ám komikus módon Bors valahogy mégis tudja, merre kell mennie. Ebben lehet segít neki Mai közelsége. Be is éri őket, csak nem hátulról, így oldalról a magas fűben lépkedve, nem pedig a poros úton.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-16 18:04:30
Üzenet elküldve: 2025-07-16 18:04:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia//
*Istenek vagy vak szerencse hozta-e őket össze azt nem tudja, de meglepődése kiül az arcára. Rég nem látta már Derket és, hogy pont itt találkozzanak. Ahogy észreveszi, és sejtette is, a férfi dühös rá. Jobb lesz ha vigyáz magára.*
-Jobb is lett volna. Ők legalább nem rémülnek meg egy meztelen nő alakjától. Sőt, még akár jutalmazzák is.
*Eddig egy fa alatt ült és hűsölt, de most feláll, hogy egy magasságban vitatkozhasson a férfival. Már amennyire egyforma magasak.*
-Nem kell félned, az ital jó helyen van. Habár több nem ártana belőle.
*Gondolkozik el. Az az egy üvegcse sok használatra elég, hiszen egy erős altató, tehát már egy kis cseppjével is elérik a kellő hatást, de hátha szükség lehet még többre. Maximum eladni.*
-Merre tartasz?
*Magyarázatot pedig ne várjon, hacsak nem kérdez rá közvetlenül. Akkor talán kap valamilyen választ Henától.
Kérdésével próbálja megtörni a jeget kettejük között, vagy talán enyhíteni a hangulatot. Meg kell értenie a férfi szemszögét is. Hisz ő tűnt el egy szó nélkül és vitte magával az értékes italt. Azért viszont vádakat nem fog hallgatni és ha kell még vissza is válaszol. Ismerik már egymást annyira, hogy tudatában legyenek egymás személyiségéről.*
*Istenek vagy vak szerencse hozta-e őket össze azt nem tudja, de meglepődése kiül az arcára. Rég nem látta már Derket és, hogy pont itt találkozzanak. Ahogy észreveszi, és sejtette is, a férfi dühös rá. Jobb lesz ha vigyáz magára.*
-Jobb is lett volna. Ők legalább nem rémülnek meg egy meztelen nő alakjától. Sőt, még akár jutalmazzák is.
*Eddig egy fa alatt ült és hűsölt, de most feláll, hogy egy magasságban vitatkozhasson a férfival. Már amennyire egyforma magasak.*
-Nem kell félned, az ital jó helyen van. Habár több nem ártana belőle.
*Gondolkozik el. Az az egy üvegcse sok használatra elég, hiszen egy erős altató, tehát már egy kis cseppjével is elérik a kellő hatást, de hátha szükség lehet még többre. Maximum eladni.*
-Merre tartasz?
*Magyarázatot pedig ne várjon, hacsak nem kérdez rá közvetlenül. Akkor talán kap valamilyen választ Henától.
Kérdésével próbálja megtörni a jeget kettejük között, vagy talán enyhíteni a hangulatot. Meg kell értenie a férfi szemszögét is. Hisz ő tűnt el egy szó nélkül és vitte magával az értékes italt. Azért viszont vádakat nem fog hallgatni és ha kell még vissza is válaszol. Ismerik már egymást annyira, hogy tudatában legyenek egymás személyiségéről.*
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-16 17:49:53
Üzenet elküldve: 2025-07-16 17:49:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Így neveld a mágusodat//
*Sokban hasonlítanak, de ő maga nem is aludt jóformán, így nem nehezen ébred, csupán nehéz a reggel, s a tudat, hogy fáradtan kell nekivágnia az útnak. Nyúzott és aggódik, de amikor megmossa hideg vízzel az arcát, egy fokkal azért jobb. De igazán akkor költözik némi öröm az arcára, amikor Cili fonja be az ő haját. Igazából nem kedveli, ha nincsenek kiengedve a hullámos tincsei, de nem tudna nemet mondani a lánynak.
A lovaglásban, ha nem is olyan jártas, egészen ügyesen halad Bors hátán a kis elf. Folyamatosan figyel, hol az útra, hol rá, hogy ne történhessen baj. Ha úgy érezné, hogy nem megy neki, akkor ketten ülnének meg egy hátast, a másikat pedig vezetné valahogy maguk mögött, de erre nincs szükség.*
- Jó, persze, gyere csak.
*Mosolyog, bár nem feltétlenül akarja, hogy hallja a történetet, azt pedig végképp nem szeretné, hogy lássa az arcát, ha netán azzal kell szembesülnie, hogy Nori még nincs sehol. Reménykedik, hogy otthon találja.
Jócskán maguk mögött már az ingovány, a város már csak egy nagyobb kőhajításra van, viszont az aggodalma, csak nő. Még mindig feleslegesnek tartja ezt az érzést, de akkor sem tud mentesülni tőle. Talán a lány is érezheti, mert egyre szótlanabbá válik, pedig nem szeretné éreztetni vele. Épp ezért próbál meg semmire nem való mondatokat megfogalmazni.*
- Egészen szépen belejöttél a lovaglásba. Majd, ha már magabiztosabb vagy, akkor egyedül is elengedlek vele.
*Sokban hasonlítanak, de ő maga nem is aludt jóformán, így nem nehezen ébred, csupán nehéz a reggel, s a tudat, hogy fáradtan kell nekivágnia az útnak. Nyúzott és aggódik, de amikor megmossa hideg vízzel az arcát, egy fokkal azért jobb. De igazán akkor költözik némi öröm az arcára, amikor Cili fonja be az ő haját. Igazából nem kedveli, ha nincsenek kiengedve a hullámos tincsei, de nem tudna nemet mondani a lánynak.
A lovaglásban, ha nem is olyan jártas, egészen ügyesen halad Bors hátán a kis elf. Folyamatosan figyel, hol az útra, hol rá, hogy ne történhessen baj. Ha úgy érezné, hogy nem megy neki, akkor ketten ülnének meg egy hátast, a másikat pedig vezetné valahogy maguk mögött, de erre nincs szükség.*
- Jó, persze, gyere csak.
*Mosolyog, bár nem feltétlenül akarja, hogy hallja a történetet, azt pedig végképp nem szeretné, hogy lássa az arcát, ha netán azzal kell szembesülnie, hogy Nori még nincs sehol. Reménykedik, hogy otthon találja.
Jócskán maguk mögött már az ingovány, a város már csak egy nagyobb kőhajításra van, viszont az aggodalma, csak nő. Még mindig feleslegesnek tartja ezt az érzést, de akkor sem tud mentesülni tőle. Talán a lány is érezheti, mert egyre szótlanabbá válik, pedig nem szeretné éreztetni vele. Épp ezért próbál meg semmire nem való mondatokat megfogalmazni.*
- Egészen szépen belejöttél a lovaglásba. Majd, ha már magabiztosabb vagy, akkor egyedül is elengedlek vele.
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-16 14:13:06
Üzenet elküldve: 2025-07-16 14:13:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mágia//
* Nem bánja meg, hogy elhagyja a várost, sőt, egyelőre egyre jobban örül neki. Már azon gondolkodik, hogy eddig miért nem gondolt erre, de aztán egyből nyilall a tudat, hogy pénz hiányában mehet bármerre, nem fog túlélni.
Már azt hinné unatkozni fog az úton, elvégre jó hosszú út áll előtte, mire hirtelen megpillant valakit. Bajt szimatol, s nem is akármilyet. Ismerősnek véli az alkatát, ám nem tudja biztosra megmondani ilyen távolságból. Látván, hogy az idegen az árnyékban húzódik meg, úgy gondolja, hogy szépen komótosan elmegy előtte. Pont mikor előtte menne el nézi csak meg tüzetesebben a nő arcát, ekkor megáll nyomában. Ekkor meglepődés ül ki a arcára, de az hamar átalakul valami mássá s gyanakvóan figyeli a nőt. *
- Na, szép. Én meg azt hittem végre találtál magadnak egy hódolót selyemrévben és azért tűntél el.
* Kerül is elő a gyors vád, majd kezeit maga előtt összekulcsolva néz a nőre. Nem vár magyarázatot, de egy „bocs büdös vagy és más a tervem” magyarázatnak, ha nem is örülne, de legalább kapna egyet. Helyette eltűnt és vitte magával munkájuk gyümölcsét, az altatót. Reméli meg van neki, mert ha nincs, akkor lesz még bajuk kettejüknek. Nem azért dolgozott keményen egész végig, hogy csak úgy elhasználja. *
- Az ital, megvan még?
* Teszi fel a kérdést, meglehetősen rideg hangnemben. Nem hitte volna, hogy viszont látja a lányt, de talán azok a fránya istenek dobtak neki egy csontot, azok után, amin keresztül ment élete során. Na, ja, persze. Előbb hisz a vak szerencsében. *
* Nem bánja meg, hogy elhagyja a várost, sőt, egyelőre egyre jobban örül neki. Már azon gondolkodik, hogy eddig miért nem gondolt erre, de aztán egyből nyilall a tudat, hogy pénz hiányában mehet bármerre, nem fog túlélni.
Már azt hinné unatkozni fog az úton, elvégre jó hosszú út áll előtte, mire hirtelen megpillant valakit. Bajt szimatol, s nem is akármilyet. Ismerősnek véli az alkatát, ám nem tudja biztosra megmondani ilyen távolságból. Látván, hogy az idegen az árnyékban húzódik meg, úgy gondolja, hogy szépen komótosan elmegy előtte. Pont mikor előtte menne el nézi csak meg tüzetesebben a nő arcát, ekkor megáll nyomában. Ekkor meglepődés ül ki a arcára, de az hamar átalakul valami mássá s gyanakvóan figyeli a nőt. *
- Na, szép. Én meg azt hittem végre találtál magadnak egy hódolót selyemrévben és azért tűntél el.
* Kerül is elő a gyors vád, majd kezeit maga előtt összekulcsolva néz a nőre. Nem vár magyarázatot, de egy „bocs büdös vagy és más a tervem” magyarázatnak, ha nem is örülne, de legalább kapna egyet. Helyette eltűnt és vitte magával munkájuk gyümölcsét, az altatót. Reméli meg van neki, mert ha nincs, akkor lesz még bajuk kettejüknek. Nem azért dolgozott keményen egész végig, hogy csak úgy elhasználja. *
- Az ital, megvan még?
* Teszi fel a kérdést, meglehetősen rideg hangnemben. Nem hitte volna, hogy viszont látja a lányt, de talán azok a fránya istenek dobtak neki egy csontot, azok után, amin keresztül ment élete során. Na, ja, persze. Előbb hisz a vak szerencsében. *
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-16 13:24:49
Üzenet elküldve: 2025-07-16 13:24:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Gyorsan kijut az ingovány mélységéből. A tájat újra a napfény uralja, habár kósza bárányfelhők néha kellemes árnyékot nyújtanak a napon dolgozóknak vagy a vándoroknak. Különösen száraznak érződik a levegő. Még a szél is langyos levegőt hoz, ami nem segít abban, hogy lehűtse az elfet. Köpenyét úgy hordja, hogy a csuklyáját a fejére teszi, hogy azzal legalább védje a fejét, nehogy napszúrást kapjon. A széles úton magányosan vándorol, senki sem érkezik, akitől megkérhetné, hogy vigye el egy darabon. Valamikor még az út szélén álló fák árnyékában is meghúzódik, hogy ne kelljen a nap perzselő sugara alatt lennie.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-15 11:44:12
Üzenet elküldve: 2025-07-15 11:44:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*A szántók hamar elfogynak de a tanyák, mezők továbbra is helyet kapnak. Innen már jól odafigyel, hátha szerencséje lesz és elviszi valaki az ingoványig. Azon túlra nem hiszi, hogy bárki is elvinné. A poros utat szelve hamar meghall valamit. Nem szekér az, hanem egy parasztlegény egy lovon. A ló dobogása a háta mögül jön.
~Látom csak szerencsém van.~
Megáll az út szélén és integet a férfinak. Az nagy port kavarva áll meg nem sokkal előtte.*
-Jó napot! Lenne olyan kedves és elvinne az ingoványig?
*Kérdezi bociszemekkel, hogy a másik lehetőleg belemenjen, hogy bármilyen ellenszolgáltatás nélkül vehesse szolgálatba az utazást.*
-Hát persze. Üljön fel.
*A férfi helyet csinál maga mögött. Ahová Hena felülhet. A férfi a kezét nyújtja és felsegíti a nyeregbe. Hena átkarolja a legényt, erősen a dereka köré kulcsolja a karját. Majd elindulnak. Henának hozzá kell szoknia az érzéshez, meg a ló ritmusához. Nehezen megy, de legalább kap egy gyors fuvart. Már ezért is örülhet. Meg egy karizmatikus legényt ölelhet. Ki tudja? Lehet egyszer megkeresi a férfit és közelebbről is megismerkedhetnek.*
~Látom csak szerencsém van.~
Megáll az út szélén és integet a férfinak. Az nagy port kavarva áll meg nem sokkal előtte.*
-Jó napot! Lenne olyan kedves és elvinne az ingoványig?
*Kérdezi bociszemekkel, hogy a másik lehetőleg belemenjen, hogy bármilyen ellenszolgáltatás nélkül vehesse szolgálatba az utazást.*
-Hát persze. Üljön fel.
*A férfi helyet csinál maga mögött. Ahová Hena felülhet. A férfi a kezét nyújtja és felsegíti a nyeregbe. Hena átkarolja a legényt, erősen a dereka köré kulcsolja a karját. Majd elindulnak. Henának hozzá kell szoknia az érzéshez, meg a ló ritmusához. Nehezen megy, de legalább kap egy gyors fuvart. Már ezért is örülhet. Meg egy karizmatikus legényt ölelhet. Ki tudja? Lehet egyszer megkeresi a férfit és közelebbről is megismerkedhetnek.*
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-07-14 19:58:04
Üzenet elküldve: 2025-07-14 19:58:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 98
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 98
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
*Egyre közelebb kerül a városhoz, és arra gondol, ez bizony most sok hűhó volt a semmiért. Ekkora az utat bejárni ilyen kevés mindenért igazán nem érte meg. De legalább már tudja, mi van ott a toronyban: a nagy büdös semmi, kongó falak, és kongó fejek, amiknek fogalmuk sincs róla, mi számít igazán az életben. Mert hogy nem a csend, és nem a könyvek, de nem is a bölcseletek ismételgetése, az holtbiztos. Fárasztó tanulság volt, de muszáj volt saját bőrén is megtapasztalnia, mi fán teremnek a mágusok.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1292-1311