//Thargodar tábor - Kelet - Őrség//
*A táborban zajlanak az események, ám az őrséget adóhoz csak ezek halk, egybefolyó moraja jut el. Hrothgaar-nak nem sok ötlete van azt illetően, hogy mi is játszódhat le a tábortűz körül, vagy hogy ki merre jár most és mit is csinálhat pontosan. Az ő feladata egyelőre az, hogy vigyázza a többiek nyugalmát, és ehhez kapott egy társat is. Ryamtiát, egy kereskedő család nevelt sarját, egy törpe leányzót, akinek igencsak felvágta a nyelvét Wylnurana istennő. Hrothggar nem igazán tud mit mondani a lány szavaira.*
~hogy évekig várni? óóónemár! mivan? én lennék ilyen lassú? vagy ők ilyen hamariak?~
*Homlokráncolva bámul maga elé pár pillanat erejéig, majd újra belekortyol az italba.*
- Szóval szép a szakállam? *arcán cinkos mosoly jelenik meg* Ápolom, amennyire csak teli tőlem itt kinn a _naaagy_, _kietlen_, _sivááár_ rónaságon.
*Mutat teátrálisan végig az eléjük terülő tájra (ami elég sötét most, lévén, hogy már leszállóban az éjjel).*
- Itt az éjszakák hidegek és kegyetlenek... főleg, ha nincs a magamfajta törpének egy társa, az _ellenkező nemből_ *hangsúlyozza ki pontosításképpen*, aki mellé bújna, hogy kicsit felmelegítse...
*Egészen finoman vállal meglöki Ryamtiát. Halkan kuncog közben, mert meg kell hagyni, elég komikusra kerekítette mondókáját, mégis úgy gondolja, a lány vevő lesz a játékra, a poénra. Ám érkező szakítja félbe kettejük társalgását. Waldran az.*
- Waldran! *pattan fel, majd le a szikláról és a másikhoz siet.* Mi hír északról?
*Kérdezi társát a törpe de amaz még nem válaszol, helyette megoszt a törpével pár friss információt, majd amilyen váratlanul jött, olyan sietve távozik is. Hrothgaar visszakászálódik földije mellé és csendben ennyi mond csak.*
- Hajnalban tábort bontunk...
*A másik hír pedig csak rá tartozik. Megint belekortyol a butykosba, átnyújtja azt másiknak és előkotorja pipáját. Még maradt a reggeli tömésből, így csak újra izzítania kell és már eregeti is a békés köd-kígyókat.*
- Ha álmos vagy, tudok adni bundát, amivel betakarózz, vagy ha éhes vagy, akkor étel is van nálam...
*Hrothgaar valószínűleg végigvirrasztja az éjszakát az őrségben. Ha Ryamtia úgy dönt, hogy aludni tér, akkor a törpe segít neki megfelelő helyet keresni, ahol álomra hajthatja fejét. Ezután az éjszaka nagyjából eseménytelenül telik. Ha a lány fenn marad vele, talán átbeszélgetik az éjszakát.*
//Thargodar tábor - reggel//
*Hajnalhasadtával Hrothgaar őrsége is véget ér. A törpe picit nyúzottnak érzi magát, ám a közeli patakban való mosdás kellően felfrissítette ahhoz, hogy pár órát még kibírjon. Éppen lovát istápolja, amikor Kagan szavát hallja.*
- Meeegyek má'! De még mindig nem vagyok kutya!
*Végre megtudja mi is az a fura küldetés és kicsit eláll a szava.*
~alig négy napja vertünk tábort itt, és máris?~
*Csodálkozik a kovács. Elvégre nem mindennapi feltűnést kelthetett a törzsük, ha ilyen hamar megtalálták őket... és pont egy ilyen feladattal. Kérdése azonban nincs.*
- Majd ha lecuccoltunk az új helyen, még úgyis átrágjuk magunkat ezen...
*Morogja Hrothgaar és máris indul tovább, hisz a tábort még le is kell bontaniuk. Ám előtte megkeresi Ryamiát, hogy elköszönhessen.*
- ... nemsokára szerintem megyünk majd be a városba úgyis, akkor majd megkereslek...
*Átkozottul sután és szerencsétlenül kommunikál most, de jelenleg csak ennyi telik tőle. Kicsit fáradt is, kicsit zavarban is van. Hátha elnézi neki a lány. Elbúcsúzik tőle és teljes erővel beleveti magát a munkába. Órák jönnek, órák telnek el, végül pedig csak hűlt helye marad a Thargodarok ideiglenes szállásának. Hrothgaar egyelőre csak rosszalló szemeket mereszt a foglyokra.*
- Kik ezek a fullajtárok? Mit kezdünk ezekkel?
*Morogja társainak, de talán nem is akarja igazán megtudni ki kicsoda azok közül. A társaság hátsó traktusában lovagolva figyel a megkötözött szerencsétlenekre, nehogy egyikük is megpróbáljon kereket oldani.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.28 19:47:22