// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
*Figyelmesen hallgatja a taktikai eligazítást. Fivére hideg, megfontolt stratéga. Turwal ösztöneire hallgatva, rögtönözve harcol, Dwartak megfontolt, előrelátó, és ugyanakkora örömét leli az efféle előkészületekben, mint a tényleges harcban. Nem mintha ne venné ki derekasan a részét az utóbbiból. Figyeli az embereket, a reakciókat, keresi az esetleges gyengeség, bizonytalanság legkisebb jelét is: tudnia kell előre, kire számíthat, ha szó szerint elszabadul a pokol, és kire nem. A zsoldosok, úgy tűnik, értik a dolgukat, a kereskedő kissé bizonytalan. Nem meglepő. ~Ha minden a tervek szerint megy, kiemelt helyről nézheti végig, ahogy visszaűzzük a lényt a sötétség vermébe~ Kissé meglepődik Dwar tervén, miszerint bejelentik magukat, és megadásra, távozásra szólítják fel a lényt. Végül is miért ne? Majd az eligazítás végén lovához fordul, hogy maga is előkészüljön a csatára.
Előveszi a nyeregtáskából láncingét, leveszi nem embernek szánt pajzsát, és buzogányát; ha ennyien veszik körbe a lényt, akkor most nem lesz helye használni kedvencét, a láncos buzogányt. Leszíjazza tollforgós sisakját is, bár azt a tényleges harcig nem nyomja fejébe, most leteszi a földre a láncinggel együtt, lovától két lépésre. Mellé kerül a pajzs és a buzogány, majd int fivérének, hogy ő is tegye oda a felszentelni való holmit. Miután ez megtörtént, a tárgyak mögé húz egy csíkot a maradék olajból, majd szerez tűzszerszámot és meggyújtja. A harc és háború egyik elengedhetetlen eleme, a tűz. Emellett a tomboló tűz az erő és pusztítás szimbóluma is. *
-Vas tra ík, Krolmy barag. Vas del kóhag, alarut. *"Égj bennem, Krolm tüze. Egj testemben, lelkemben" ahogy a felszentelés rítusa mondja, természetesen a rend által használt belső nyelven. A rőt óriás csukott szemmel végighúzza kezeit a lángok fölött, pont olyan magasságban, hogy azok körültáncolják ujjait, de elég gyorsan ahhoz, hogy ne égessék meg. Majd enyhén mosolyogva kinyitja szemeit, ahogy érzi az ismerős bizsergést izmaiban. Ezután buzogányát is a lángokba tartja. - Krolmy barag hat íke rogna fajjíja! * "Krolm túze perzseli mind, ki ellenem tör! " kiált fel a rőt óriás, majd egy lendülettel feje fölé rántja a fegyvert, felkavarva a levegőben a tűzből fölszálló szikrákat. A markolat megremeg a kezében. Ezután jön a láncing, sisak és pajzs. Megvárja, míg elég a tűz legalább egy kis része, vagy eltapossa, ha ez nem következik be hamarosan, majd a visszamaradt hamuból Krolm jelét rajzolja a felszerelésére. -Krolm ak hotori túan va loga. Iret mord ga ahalinai. * "Krolm az én pajzsom és vértem. A gyengék halála nem kísét soha. " Ezzel a rítus lezárul, Krolm felszentelt lovagjai pedig készenállnak a csatára. Turwal ezen kívül még a hamuból jeleket szokott rajzolni bőrére is, de ez már saját találmánya. Elhivatottsága és spirituális szemlélete miatt szokta ő végezni a felszentelést, de tudja, hogy fivére is ugyanúgy ismeri a szavakat és mozdulatokat, és vele együtt készül szembenézni istenük eddigi legnagyobb kihívásával. *