Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1680. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-22 14:00:23
Üzenet elküldve: 2015-07-22 14:00:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
*Ahogy a lány hátradől, Bato finoman oldalra tekint, hogy csak a szeme sarkából lásson éppen annyit, ha intenzív mozgást produkál Siss. Éppen ezért észre sem veszi azt a néhány pillanatot, amíg magához tér. Amíg az elf mosdatja, takargatja, Bato lemossa magáról a folyóban a homokot, koszt, növényeket, meg a táskájából egy élő ficánkoló halat is visszadob.*
-Mit érthetett az alatt, hogy majd ha eljön az idő? Kétlem, hogy a felszabadulásának óráját várja.
*Kellő idő után megfordul, majd miután megbizonyosodik affelől, hogy a lány nem kerül kellemetlen helyzetbe, odalép hozzájuk.*
-Gyorsnak kell lennünk. Akármire is vár, én nem akarom megvárni. Keveset álljunk meg pihenni. Még kevesebbet álljunk meg aludni. Ahogy elbúcsúzott-,
*rövid hatásszünet után folytatja*
- a hideg is kirázott tőle. Nyugodt és tervez. Érzem. Talán akkor járnánk a legjobban, ha kis kerülővel elmennénk a pihenőig, és bevásárolnánk az útra mindenből annyit, hogy ne kelljen megállni ételért, italért a törzsedig.
*Ahogy a lány hátradől, Bato finoman oldalra tekint, hogy csak a szeme sarkából lásson éppen annyit, ha intenzív mozgást produkál Siss. Éppen ezért észre sem veszi azt a néhány pillanatot, amíg magához tér. Amíg az elf mosdatja, takargatja, Bato lemossa magáról a folyóban a homokot, koszt, növényeket, meg a táskájából egy élő ficánkoló halat is visszadob.*
-Mit érthetett az alatt, hogy majd ha eljön az idő? Kétlem, hogy a felszabadulásának óráját várja.
*Kellő idő után megfordul, majd miután megbizonyosodik affelől, hogy a lány nem kerül kellemetlen helyzetbe, odalép hozzájuk.*
-Gyorsnak kell lennünk. Akármire is vár, én nem akarom megvárni. Keveset álljunk meg pihenni. Még kevesebbet álljunk meg aludni. Ahogy elbúcsúzott-,
*rövid hatásszünet után folytatja*
- a hideg is kirázott tőle. Nyugodt és tervez. Érzem. Talán akkor járnánk a legjobban, ha kis kerülővel elmennénk a pihenőig, és bevásárolnánk az útra mindenből annyit, hogy ne kelljen megállni ételért, italért a törzsedig.
1679. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-22 12:19:07
Üzenet elküldve: 2015-07-22 12:19:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Az elf törzse//
~Visszajött! Úgy tűnik visszaadta az irányítást.~
*Az elf megnyugszik és leereszti eddig felszegezett botját. Az ájult lány teljesen kitárulkozik, és Coinleachben megindul az illem kényszere, hogy elfedje lába közét. Azonnal ráveti a ruhadarabot, amibe eddig takarózott a lány. Újabb darabot tép le a csuhából és letörli a vizes testet, a kiszivárgott vérrel együtt. Óvatosan karjába emeli a tündért, aki még mindig ájultan és ernyedten hever. Felemeli és fejét magához öleli.*
- Siss! Ez a sötét én szép lassan felőröl téged is.
*Fogát összeszorítja és Batora néz.*
- Mit gondolsz? Mi a dolgunk most barátom? Most egy kicsit felejtsd el, hogy vállaltam a tanításodat, mert teljesen tanácstalan vagyok ebben az ügyben. Mit tehetünk? Mit szabad tennünk? Segíteni szeretnék, de nem ismerem a szertartást és fogalmam sincs, hogy milyen következményekkel járna. Csak azt mondom, hogy ha Siss kéri, megéri kockáztatni.
*A víz a fűre csöpög a férfiról, és társára mered kétségbeesett tekintetével.*
~Vajon tényleg ez lenne a legnagyobb segítség a lánynak, vagy tehetünk valami mást is?~
A hozzászólás írója (Coinleach Loon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.22 12:19:41
~Visszajött! Úgy tűnik visszaadta az irányítást.~
*Az elf megnyugszik és leereszti eddig felszegezett botját. Az ájult lány teljesen kitárulkozik, és Coinleachben megindul az illem kényszere, hogy elfedje lába közét. Azonnal ráveti a ruhadarabot, amibe eddig takarózott a lány. Újabb darabot tép le a csuhából és letörli a vizes testet, a kiszivárgott vérrel együtt. Óvatosan karjába emeli a tündért, aki még mindig ájultan és ernyedten hever. Felemeli és fejét magához öleli.*
- Siss! Ez a sötét én szép lassan felőröl téged is.
*Fogát összeszorítja és Batora néz.*
- Mit gondolsz? Mi a dolgunk most barátom? Most egy kicsit felejtsd el, hogy vállaltam a tanításodat, mert teljesen tanácstalan vagyok ebben az ügyben. Mit tehetünk? Mit szabad tennünk? Segíteni szeretnék, de nem ismerem a szertartást és fogalmam sincs, hogy milyen következményekkel járna. Csak azt mondom, hogy ha Siss kéri, megéri kockáztatni.
*A víz a fűre csöpög a férfiról, és társára mered kétségbeesett tekintetével.*
~Vajon tényleg ez lenne a legnagyobb segítség a lánynak, vagy tehetünk valami mást is?~
A hozzászólás írója (Coinleach Loon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.22 12:19:41
1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-22 11:49:22
Üzenet elküldve: 2015-07-22 11:49:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
* Elgondolkodik az elf szavain, majd rájön, hogy a terve, miszerint őt kiszedi, a másikat benn hagyja nevetséges. Nem szól semmit. ~ Ha ennyire ostobák, akkor fáradjanak csak. Aztán megmutatom nekik, milyen is a mámor. ~
Akárhányszor belegondol a tervbe, annál inkább veszi át rajta az uralmat a féktelen jókedv. Az pedig nem lenne jó, ha rájönnének, hogy ha őt kiszedik, akkor Siss másik fele is maradandóan sérülni fog. Hiszen az ő lelkeiket akkor sem lehet elszakítani egymástól, ha alapvetően külön vannak. Volt is idő, mikor egy és ugyanazok voltak.
Terpeszbe áll, hogy a vér ne a combját csiklandozza, hanem a földre csöpögjön. Már unalmas a kellemes érzés. Úgy pedig pláne, hogy nem Coinleachtől származik.
Hogy ne leplezze le hirtelen jött előnyét, a tudást, inkább visszazárkózik tudatának legmélyére. *
- Majd, ha eljön az idő.
* Mondja visszafogottan, és Siss teste ernyedten esik a partra, széttárt, véres lábakkal. *
* Mikor a kisírt szemű lélek kapja meg ismét az irányítást, felülne, de a riadalomtól, hogy mások láthatják minden porcikáját, elájul. *
* Elgondolkodik az elf szavain, majd rájön, hogy a terve, miszerint őt kiszedi, a másikat benn hagyja nevetséges. Nem szól semmit. ~ Ha ennyire ostobák, akkor fáradjanak csak. Aztán megmutatom nekik, milyen is a mámor. ~
Akárhányszor belegondol a tervbe, annál inkább veszi át rajta az uralmat a féktelen jókedv. Az pedig nem lenne jó, ha rájönnének, hogy ha őt kiszedik, akkor Siss másik fele is maradandóan sérülni fog. Hiszen az ő lelkeiket akkor sem lehet elszakítani egymástól, ha alapvetően külön vannak. Volt is idő, mikor egy és ugyanazok voltak.
Terpeszbe áll, hogy a vér ne a combját csiklandozza, hanem a földre csöpögjön. Már unalmas a kellemes érzés. Úgy pedig pláne, hogy nem Coinleachtől származik.
Hogy ne leplezze le hirtelen jött előnyét, a tudást, inkább visszazárkózik tudatának legmélyére. *
- Majd, ha eljön az idő.
* Mondja visszafogottan, és Siss teste ernyedten esik a partra, széttárt, véres lábakkal. *
* Mikor a kisírt szemű lélek kapja meg ismét az irányítást, felülne, de a riadalomtól, hogy mások láthatják minden porcikáját, elájul. *
1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-22 09:52:24
Üzenet elküldve: 2015-07-22 09:52:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
-Most tényleg? De komolyan?
*Egy pillanatra elgondolkodik, miközben feláll, hogy juthatott erre a feltételezésre a tündér-vagy-mi.*
~Vegetáriánus szerzetes. Biztosan majd azt élvezem, hogy más embereket mészárolhatok.~
-Ezzel egyedül vagy, szívem.
~Coinleach érvelése jó, talán meggyőzi a gonoszt, hogy együttműködjön velünk. Ugyanakkor ha most le is nyugszik, később úgyis újra próbálkozni fog valamivel.~
*Nyugodtabb tartást vesz fel, de nem lép még közelebb hozzájuk.*
~Vagy legrosszabb esetben bevállalom én. Csak tán kibírom. A lány nem tűnik valami erős és határozott lelkületűnek, de ő is tud küzdeni ellene. Nekem talán jobban menne. Vagy nem tudom. Akárhogy is, Siss-ből ki kell bűvölni azt az izét, mert mindenkire nézve veszélyes. Egyáltalán tényleg úgy működik a dolog, ahogy Coinleach mondja, és másba át lehet helyezni a lelket?~
*Komolyan elgondolkodik az önfeláldozáson, de csak ha tényleg semmi más megoldást nem lát. Más ember lelkét sem veszélyeztetné, minden élet szent. Ugyanakkor, a vagy-mi élete is. Bato a gondolataiba merülve teljesen összezavarodik. Újabbnál újabb erkölcsi kérdések merülnek fel benne, amikre nem tud választ adni. Azt is komolyan gondolja Bato, hogy ő kordában tudná tartani a démont, de ha véletlen nem, talán veszélyesebb fegyverhez jutna, mint a lány testében.*
~Dilemma-dilemma.~
-Most tényleg? De komolyan?
*Egy pillanatra elgondolkodik, miközben feláll, hogy juthatott erre a feltételezésre a tündér-vagy-mi.*
~Vegetáriánus szerzetes. Biztosan majd azt élvezem, hogy más embereket mészárolhatok.~
-Ezzel egyedül vagy, szívem.
~Coinleach érvelése jó, talán meggyőzi a gonoszt, hogy együttműködjön velünk. Ugyanakkor ha most le is nyugszik, később úgyis újra próbálkozni fog valamivel.~
*Nyugodtabb tartást vesz fel, de nem lép még közelebb hozzájuk.*
~Vagy legrosszabb esetben bevállalom én. Csak tán kibírom. A lány nem tűnik valami erős és határozott lelkületűnek, de ő is tud küzdeni ellene. Nekem talán jobban menne. Vagy nem tudom. Akárhogy is, Siss-ből ki kell bűvölni azt az izét, mert mindenkire nézve veszélyes. Egyáltalán tényleg úgy működik a dolog, ahogy Coinleach mondja, és másba át lehet helyezni a lelket?~
*Komolyan elgondolkodik az önfeláldozáson, de csak ha tényleg semmi más megoldást nem lát. Más ember lelkét sem veszélyeztetné, minden élet szent. Ugyanakkor, a vagy-mi élete is. Bato a gondolataiba merülve teljesen összezavarodik. Újabbnál újabb erkölcsi kérdések merülnek fel benne, amikre nem tud választ adni. Azt is komolyan gondolja Bato, hogy ő kordában tudná tartani a démont, de ha véletlen nem, talán veszélyesebb fegyverhez jutna, mint a lány testében.*
~Dilemma-dilemma.~
1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-22 08:56:06
Üzenet elküldve: 2015-07-22 08:56:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Az elf törzse//
- Bato! Ne hallgass rá, megpróbál mindkettőnket megvezetni. *kiáltja el magát, majd visszafordul a lányhoz*
- Vérszomjas vagy és élvezel kínt okozni másoknak. Amit én nyújtok az a segítség. Megszabadítanálak ettől a testtől, hogy szabad legyél és saját döntéseket hozz, ne kelljen Siss börtönében élned. Te azt hiszed megölni készülünk, de valójában nem a halál az, amitől félned kell, hanem az örök fogság. Tudom, hogy az életnél is jobban vágysz a szabadságra.
*Nagyot nyel mert egyelőre ő is tanácstalan lenne abban, hogy Siss teste nélkül hogyan élhetne tovább a sötét én.*
~Talán egy gyenge lelkű önkéntesre lenne szükség, vagy egy állati testre, amit bármikor tud uralni.~
*Hasonló megoldásokat gondolkodik magában, és reméli, hogy a lány megnyugszik, ahogy hallja az együttműködő hangnemet.*
- Bato! Ne hallgass rá, megpróbál mindkettőnket megvezetni. *kiáltja el magát, majd visszafordul a lányhoz*
- Vérszomjas vagy és élvezel kínt okozni másoknak. Amit én nyújtok az a segítség. Megszabadítanálak ettől a testtől, hogy szabad legyél és saját döntéseket hozz, ne kelljen Siss börtönében élned. Te azt hiszed megölni készülünk, de valójában nem a halál az, amitől félned kell, hanem az örök fogság. Tudom, hogy az életnél is jobban vágysz a szabadságra.
*Nagyot nyel mert egyelőre ő is tanácstalan lenne abban, hogy Siss teste nélkül hogyan élhetne tovább a sötét én.*
~Talán egy gyenge lelkű önkéntesre lenne szükség, vagy egy állati testre, amit bármikor tud uralni.~
*Hasonló megoldásokat gondolkodik magában, és reméli, hogy a lány megnyugszik, ahogy hallja az együttműködő hangnemet.*
1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 22:16:25
Üzenet elküldve: 2015-07-21 22:16:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
- És ennyi feljogosít téged arra, hogy elvedd mások életét?! Mellesleg az a szuka kérte a segítségemet akkor! Még hogy bajt?! Az esetlen, naív kislány hoz rátok bajt!
* Úgy köpi a szavakat, de egyelőre nem mozdul. Értelmetlen is lenne így, hogy az elf elhátrált a szerzetes meg készenlétben vár. Dühtől remegő testtel lassan emelkedik fel, fordul szembe az elffel ( Bato most hidegen hagyja. ) és gyűlölettel teli szemekkel pillant rá. *
- Azt gondolod, hogy amit tettem az szörnyűség, igaz? És az nem szörnyűség, amikor mások ölik le egymást?! Az talán elfogadhatóbb, mint az érzelmekkel teli, romantikus halál?!
* Elhallgat. Nem azért, hogy válaszidőt adjon, egyszerűen csak visszaröppen és átéli mégegyszer a mai eseményeket. *
- Van fogalmad róla, milyen csodálatos érzés, mikor a penge húson, izmon és szerveken áthatol? Van fogalmad róla, hogy milyen csodálatos érzés, mikor láthatod a lassan üvegessé váló tekinteteket? Van fogalmad róla, hogy milyen érzés megkóstolni az egyetlen dolgot, ami a halott lelkéhez volt kötve? Mintha magát az ember lényét kóstolnád meg. A mámortól olykor-olykor bevillannak az emlékei is...
* Megáll, majd az eddiginél is halkabban folytatja. *
- Van fogalmad róla, hogy milyen érzés másokkal örökké összekötni magad?
* Most már nem mond semmi egyebet, hagyja hogy megemésszék a hallottakat. Tekintetében nyoma sincs a korábbi dühnek, át vette a helyét a mámor, miközben a dolgokat ecsetelte.
Sötét tekintetével rápillant Batora is, s egy barátságosnak szánt kacsintást küldd a vizes szerzetes felé. *
- Te talán megérted, ha ő nem is.
- És ennyi feljogosít téged arra, hogy elvedd mások életét?! Mellesleg az a szuka kérte a segítségemet akkor! Még hogy bajt?! Az esetlen, naív kislány hoz rátok bajt!
* Úgy köpi a szavakat, de egyelőre nem mozdul. Értelmetlen is lenne így, hogy az elf elhátrált a szerzetes meg készenlétben vár. Dühtől remegő testtel lassan emelkedik fel, fordul szembe az elffel ( Bato most hidegen hagyja. ) és gyűlölettel teli szemekkel pillant rá. *
- Azt gondolod, hogy amit tettem az szörnyűség, igaz? És az nem szörnyűség, amikor mások ölik le egymást?! Az talán elfogadhatóbb, mint az érzelmekkel teli, romantikus halál?!
* Elhallgat. Nem azért, hogy válaszidőt adjon, egyszerűen csak visszaröppen és átéli mégegyszer a mai eseményeket. *
- Van fogalmad róla, milyen csodálatos érzés, mikor a penge húson, izmon és szerveken áthatol? Van fogalmad róla, hogy milyen csodálatos érzés, mikor láthatod a lassan üvegessé váló tekinteteket? Van fogalmad róla, hogy milyen érzés megkóstolni az egyetlen dolgot, ami a halott lelkéhez volt kötve? Mintha magát az ember lényét kóstolnád meg. A mámortól olykor-olykor bevillannak az emlékei is...
* Megáll, majd az eddiginél is halkabban folytatja. *
- Van fogalmad róla, hogy milyen érzés másokkal örökké összekötni magad?
* Most már nem mond semmi egyebet, hagyja hogy megemésszék a hallottakat. Tekintetében nyoma sincs a korábbi dühnek, át vette a helyét a mámor, miközben a dolgokat ecsetelte.
Sötét tekintetével rápillant Batora is, s egy barátságosnak szánt kacsintást küldd a vizes szerzetes felé. *
- Te talán megérted, ha ő nem is.
1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 20:20:39
Üzenet elküldve: 2015-07-21 20:20:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
*Az első dolog amit Bato észrevesz, hogy az elf hasát divatos karomnyomok ékítik. Ekkortájt már egészen biztos abban, hogy nem Siss-szel van dolguk, amit még inkább egyértelművé tesz a férfi tekintete. Lassan, minél kevesebb vizet felkavarva úszik a part felé. Mikor már elég sekélynek ítéli, viszonylag közel is van a többiekhez, szinte biztos, hogy az egyébként másra koncentráló lány is észrevette a közeledését, akkor maga alá húzza a lábait. Mikor aztán Coinleach felkel a lány mellől és hátralép, sejti, hogy ez nem jelent sok jót, és lábizmai rugószerűen befeszülnek: futni kell. Nem sokat fog segíteni a plusz 8-10 kilót jelentő csurom vizes ruhája, de egy felől muszáj megpróbálnia, más felől abban reménykedik, hogy a tündér a rövidke lábaival nem sok előnyhöz fog jutni, vagy a mágus húz elő valami trükköt a tarsolyából. Várja, hogy a lány jelt adjon, vagy meglepje valami egészen furcsa reakcióval.*
*Az első dolog amit Bato észrevesz, hogy az elf hasát divatos karomnyomok ékítik. Ekkortájt már egészen biztos abban, hogy nem Siss-szel van dolguk, amit még inkább egyértelművé tesz a férfi tekintete. Lassan, minél kevesebb vizet felkavarva úszik a part felé. Mikor már elég sekélynek ítéli, viszonylag közel is van a többiekhez, szinte biztos, hogy az egyébként másra koncentráló lány is észrevette a közeledését, akkor maga alá húzza a lábait. Mikor aztán Coinleach felkel a lány mellől és hátralép, sejti, hogy ez nem jelent sok jót, és lábizmai rugószerűen befeszülnek: futni kell. Nem sokat fog segíteni a plusz 8-10 kilót jelentő csurom vizes ruhája, de egy felől muszáj megpróbálnia, más felől abban reménykedik, hogy a tündér a rövidke lábaival nem sok előnyhöz fog jutni, vagy a mágus húz elő valami trükköt a tarsolyából. Várja, hogy a lány jelt adjon, vagy meglepje valami egészen furcsa reakcióval.*
1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 19:58:34
Üzenet elküldve: 2015-07-21 19:58:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Az elf törzse//
*Coinleach maga is meglepődik a szerzetesen, ahogy felbukkan a víz alól. Még jobban megijed a lánytól, mikor pont felé veti ki magát a vízből. A kérdésekre és az okfejtésre először nem tud válaszolni.*
~Még soha nem hallottam így beszélni a sötét ént. Mi lehet ez? Valóban engem szeretne mindkét oldal egyszerre?~
*Szemével üzen Batonak, hogy figyeljen, és csak reméli, hogy a férfi érti, hogy mire céloz, és rájön, hogy éppen Siss sötétebbik oldalával van dolguk, tehát óvatosnak kell lenni.
Az elf leguggol a tündérhez és halkabban folytatja.*
- Ez a másik Siss döntése. Megkért, hogy vigyem el a törzsemhez, akik tudnak segíteni rajta. Ő kérte a segítségünket, érted?
*Erősen magyaráz, hogy a lány megértse, majd feláll egy lépést hátrál és úgy folytatja:*
- A saját véleményem pedig az, hogy veszélyes vagy, és bajt hozol mások fejére is, nem csak a sajátodra. Akárcsak a szegénynegyedben.
*Coinleach maga is meglepődik a szerzetesen, ahogy felbukkan a víz alól. Még jobban megijed a lánytól, mikor pont felé veti ki magát a vízből. A kérdésekre és az okfejtésre először nem tud válaszolni.*
~Még soha nem hallottam így beszélni a sötét ént. Mi lehet ez? Valóban engem szeretne mindkét oldal egyszerre?~
*Szemével üzen Batonak, hogy figyeljen, és csak reméli, hogy a férfi érti, hogy mire céloz, és rájön, hogy éppen Siss sötétebbik oldalával van dolguk, tehát óvatosnak kell lenni.
Az elf leguggol a tündérhez és halkabban folytatja.*
- Ez a másik Siss döntése. Megkért, hogy vigyem el a törzsemhez, akik tudnak segíteni rajta. Ő kérte a segítségünket, érted?
*Erősen magyaráz, hogy a lány megértse, majd feláll egy lépést hátrál és úgy folytatja:*
- A saját véleményem pedig az, hogy veszélyes vagy, és bajt hozol mások fejére is, nem csak a sajátodra. Akárcsak a szegénynegyedben.
1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 19:40:03
Üzenet elküldve: 2015-07-21 19:40:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
* A férfi kerülgeti a válaszadást. Lehet, hogy kislánynak néz ki, de nem annyira naív, mint azt egyesek gondolnák. Persze attól függ, hogy miről van szó. ~ Nem. Ez nem válasz. ~ Úgy dönt megkérdi még egyszer a parton nem túl elszántan álló elfet. *
- Nem válaszoltál. Megkérdezem ismét. Sze...
* Ekkor Bato bukkan elő Siss háta mögött, ami megakasztja benne a szót. Meg a levegőt. Szinte kirepül a partra a rémülettől. ~ Mégis mi a fene?! ~ Gondolkodni is alig tud, s észre sem veszi, hogy ijedtében Coinleach lábai elé ugrott térdelő pózban. Most már késő. Nem akart kijönni a partra és "megbeszélni" a dolgot. Nincs mit ezen megbeszélni.
Anélkül, hogy felpillantana a férfire vagy felelne a szerzetes kérdésére, térdét és combját kezdi el körmeivel cirógatni, olykor-olykor belekapni, hogy éppen csak ne fakasszon vért.
Jeges, szinte idegen hangon szólal meg. *
- Nincs mit ezen megbeszélni. Vannak ugyan saját érzéseink, de az erős érzelmeken osztozunk. Az ő szerelme pedig erősebb volt, mint az én gyűlöletem. Ennyi.
* Elhallgat, hagyja, hogy a másik megeméssze szavait, majd ugyanúgy folytatja. *
- Tudom jól, hogy hova megyünk most és azt is, hogy miért. Felteszem hát a kérdést, amiről megfeledkeztetek; miért van joga élni, ha nekem halnom kell?
* Érzi, hogy nem sokáig fogja kibírni a test. A dühkitörések minimalizálják az időkorlátot, míg a "jó" dolgok kitolják a határt.
Mély levegőt vesz, úgy tűnik beletörődött sorsába.
Ekkor egy jól ismert érzés tör ki belőle: az élni akarás.
A férfi feleletétől függően fog cselekedni; ha az nem gondolja meg magát, és továbbra is el akarja pusztítani őt, akkor felpattan és a meglepetés erejével hímtagon térdeli azt, majd szaladni kezd.
Ha ad lehetőséget az életre, akkor elmormog egy köszönömöt és tovább térdel. *
A hozzászólás írója (Syessiss Opsyscalla) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.21 19:43:16
* A férfi kerülgeti a válaszadást. Lehet, hogy kislánynak néz ki, de nem annyira naív, mint azt egyesek gondolnák. Persze attól függ, hogy miről van szó. ~ Nem. Ez nem válasz. ~ Úgy dönt megkérdi még egyszer a parton nem túl elszántan álló elfet. *
- Nem válaszoltál. Megkérdezem ismét. Sze...
* Ekkor Bato bukkan elő Siss háta mögött, ami megakasztja benne a szót. Meg a levegőt. Szinte kirepül a partra a rémülettől. ~ Mégis mi a fene?! ~ Gondolkodni is alig tud, s észre sem veszi, hogy ijedtében Coinleach lábai elé ugrott térdelő pózban. Most már késő. Nem akart kijönni a partra és "megbeszélni" a dolgot. Nincs mit ezen megbeszélni.
Anélkül, hogy felpillantana a férfire vagy felelne a szerzetes kérdésére, térdét és combját kezdi el körmeivel cirógatni, olykor-olykor belekapni, hogy éppen csak ne fakasszon vért.
Jeges, szinte idegen hangon szólal meg. *
- Nincs mit ezen megbeszélni. Vannak ugyan saját érzéseink, de az erős érzelmeken osztozunk. Az ő szerelme pedig erősebb volt, mint az én gyűlöletem. Ennyi.
* Elhallgat, hagyja, hogy a másik megeméssze szavait, majd ugyanúgy folytatja. *
- Tudom jól, hogy hova megyünk most és azt is, hogy miért. Felteszem hát a kérdést, amiről megfeledkeztetek; miért van joga élni, ha nekem halnom kell?
* Érzi, hogy nem sokáig fogja kibírni a test. A dühkitörések minimalizálják az időkorlátot, míg a "jó" dolgok kitolják a határt.
Mély levegőt vesz, úgy tűnik beletörődött sorsába.
Ekkor egy jól ismert érzés tör ki belőle: az élni akarás.
A férfi feleletétől függően fog cselekedni; ha az nem gondolja meg magát, és továbbra is el akarja pusztítani őt, akkor felpattan és a meglepetés erejével hímtagon térdeli azt, majd szaladni kezd.
Ha ad lehetőséget az életre, akkor elmormog egy köszönömöt és tovább térdel. *
A hozzászólás írója (Syessiss Opsyscalla) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.21 19:43:16
1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 17:05:37
Üzenet elküldve: 2015-07-21 17:05:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
*Bato meglehetősen unatkozik, de túlzottan élvezi most a vizet, hogy a partra vesse magát, és meditálni, ételt gyűjteni vagy bármi mást csinálni kezdjen. Felül azzal a gondolattal, hogy rendesen is úszhatna egyet. Meglátja az apró figurát a távolban, de bottal hadonászik, így szinte biztos abban, hogy a mágus lesz. Tudomásul veszi, majd törökülésben a folyó közepe felé fordul. Felkel egy gyors mozdulattal, és a lábszárközépig érő vízből elrugaszkodik a mélység irányába. Viszonylag tiszta a víz, csak egy-egy édesvízi élőlény kavarja fel a kavicsos medrű folyó alját. A szerzetes imád a víz alatt lenni. Néma csend uralkodik a fejében, csak kar, láb és uszonycsapások, és a folyó természetes sodrásának hangjai amik kizökkentenék az embert a gondolataiból, de ezeknek finom hullámzása, váltakozása és folytonossága olyan kellemesen zúg Bato fülébe, hogy tökéletesebb alkalma nem is lenne gondolkodni. Ennek köszönhető, hogy eljut a következő gondolatik.*
~Mi a jó életért van nála a botja, mikor romantikázni készültek?~
*Az egyértelmű következtetés után tempózik néhányat, majd a vízfelszínen folytatja egészen addig, hogy újra visszamerülve egy levegővel oda érjen, ahol korábban fürdött a páros. A folyó sodrása is gyorsítja a haladását, így viszonylag hamar odaér, bár így is eltartott egy másfél-két percig. Ha nincs különösebb oka a víz alatt maradni, vagy csendben visszaúszni, a lány mögött bukkan fel, és megkérdezi.*
-Minden rendben?
*Bato meglehetősen unatkozik, de túlzottan élvezi most a vizet, hogy a partra vesse magát, és meditálni, ételt gyűjteni vagy bármi mást csinálni kezdjen. Felül azzal a gondolattal, hogy rendesen is úszhatna egyet. Meglátja az apró figurát a távolban, de bottal hadonászik, így szinte biztos abban, hogy a mágus lesz. Tudomásul veszi, majd törökülésben a folyó közepe felé fordul. Felkel egy gyors mozdulattal, és a lábszárközépig érő vízből elrugaszkodik a mélység irányába. Viszonylag tiszta a víz, csak egy-egy édesvízi élőlény kavarja fel a kavicsos medrű folyó alját. A szerzetes imád a víz alatt lenni. Néma csend uralkodik a fejében, csak kar, láb és uszonycsapások, és a folyó természetes sodrásának hangjai amik kizökkentenék az embert a gondolataiból, de ezeknek finom hullámzása, váltakozása és folytonossága olyan kellemesen zúg Bato fülébe, hogy tökéletesebb alkalma nem is lenne gondolkodni. Ennek köszönhető, hogy eljut a következő gondolatik.*
~Mi a jó életért van nála a botja, mikor romantikázni készültek?~
*Az egyértelmű következtetés után tempózik néhányat, majd a vízfelszínen folytatja egészen addig, hogy újra visszamerülve egy levegővel oda érjen, ahol korábban fürdött a páros. A folyó sodrása is gyorsítja a haladását, így viszonylag hamar odaér, bár így is eltartott egy másfél-két percig. Ha nincs különösebb oka a víz alatt maradni, vagy csendben visszaúszni, a lány mögött bukkan fel, és megkérdezi.*
-Minden rendben?
1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 16:31:13
Üzenet elküldve: 2015-07-21 16:31:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Az elf törzse//
*Coinleach teljesen összezavarodni látszik, amint a lány felemelkedik a vízből. Bár tudja, hogy ez a sötét én, mégis megkavarja gondolatait a szerelem említése és teljesen kétségbe esik.
Látja, hogy a Siss sötét énje nem készül támadni.*
~Akkor miért szántottad fel a mellkasom, ha annyira szeretsz?~
*Szinte már azt sem tudja, hogy mit csinál, lábai is elgyengülnek, mintha egy furcsa varázslat kerítené hatalmába, pedig ez csak Siss bűbájossága. Hiába vadabb és vérengzőbb a sötét én, mégis éppen ugyanúgy néz ki és a könnyei is valódinak tűnnek.*
~Nem tudom eldönteni, hogy amit látok, az káprázat, vagy csak az eszem nem engedi, hogy a szívemmel lássak és megtaláljam a jót ebben a Sissben is.~
*Nem érzi képesnek magát arra, hogy válaszoljon. Amint megpróbálna egy igent nyögni, meggondolja magát, amint egy nemet, szintúgy. Kétségbeesetten néz körbe, hogy hol lehet Bato, de feleslegesnek tartja, hogy még egyet kiáltson, hiszen úgy tűnik, hogy már nincs veszély. Azt is észreveszi azonban, hogy a lány már a mélyebb meder felé kacsintgat.*
~Meg kell akadályoznom, hogy a sötét én kárt tegyen az én Sissemben!~
- Gyere ki a vízből, és beszéljük meg! Ha szeretnéd, meghallgatlak, de amint megpróbálsz hozzám érni, megkötözünk! Megértetted?
*Hangja egyszerre barátságos és ingerült. Próbálja uralni a helyzetet, de sejtelme sincs, hogy a lány mit tervelt ki magában.*
*Coinleach teljesen összezavarodni látszik, amint a lány felemelkedik a vízből. Bár tudja, hogy ez a sötét én, mégis megkavarja gondolatait a szerelem említése és teljesen kétségbe esik.
Látja, hogy a Siss sötét énje nem készül támadni.*
~Akkor miért szántottad fel a mellkasom, ha annyira szeretsz?~
*Szinte már azt sem tudja, hogy mit csinál, lábai is elgyengülnek, mintha egy furcsa varázslat kerítené hatalmába, pedig ez csak Siss bűbájossága. Hiába vadabb és vérengzőbb a sötét én, mégis éppen ugyanúgy néz ki és a könnyei is valódinak tűnnek.*
~Nem tudom eldönteni, hogy amit látok, az káprázat, vagy csak az eszem nem engedi, hogy a szívemmel lássak és megtaláljam a jót ebben a Sissben is.~
*Nem érzi képesnek magát arra, hogy válaszoljon. Amint megpróbálna egy igent nyögni, meggondolja magát, amint egy nemet, szintúgy. Kétségbeesetten néz körbe, hogy hol lehet Bato, de feleslegesnek tartja, hogy még egyet kiáltson, hiszen úgy tűnik, hogy már nincs veszély. Azt is észreveszi azonban, hogy a lány már a mélyebb meder felé kacsintgat.*
~Meg kell akadályoznom, hogy a sötét én kárt tegyen az én Sissemben!~
- Gyere ki a vízből, és beszéljük meg! Ha szeretnéd, meghallgatlak, de amint megpróbálsz hozzám érni, megkötözünk! Megértetted?
*Hangja egyszerre barátságos és ingerült. Próbálja uralni a helyzetet, de sejtelme sincs, hogy a lány mit tervelt ki magában.*
1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 15:25:24
Üzenet elküldve: 2015-07-21 15:25:24
ÚJ
![>Kőszirt Dwartak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
*Úgy fest a lény lelke Krolm elé került, ebbéli örömének néma bólintással adja tanújelét.*
~ Bevégeztetett ~
-Halottnak tűnik.*Mondja csöndesen, s leugrik a lény hátáról, majd felismerve a lehetséges veszélyt pajzsot emelve felzárkózik a távolabb álló Turw mellé, s újra alakzatba állnak. Kb. 8 méterre lehetnek a fekvő lénytől.*
-Talán képes újra testet ölteni.*Utal itt a fényre és a füstre. A démonológia - mint már azt egyszer kifejtette a kereskedőnek is - nem a szakterülete. De valahol olvasta, hogy voltak olyan rend társaik, pár évszázaddal korábban akik tapasztaltak már hasonlót.*
-Jó lenne megnyúzni, a bőre minden kardnak ellenáll.*Ő személy szerint nadrágot csináltatna a bőréből. Óriásként azt tapasztalta hogy az a leggyengébb pontja, minden félszerzet azt döfködi állandóan. A démon is erre a taktikára fázott rá. Persze a köpeny sem lenne utolsó. Mindenesetre minden attól függ, mi következik most.*
-Íjász, maradj a célon, ha mozdul tüzelj!
-Te.*Int a buzogányos felé* Ide mellénk, harcállásba!
-Lehet még nincs vége a táncnak.*Morogja fivérének, jeges mosoly kíséretében.*
// Dwartak, Turwal //
*Úgy fest a lény lelke Krolm elé került, ebbéli örömének néma bólintással adja tanújelét.*
~ Bevégeztetett ~
-Halottnak tűnik.*Mondja csöndesen, s leugrik a lény hátáról, majd felismerve a lehetséges veszélyt pajzsot emelve felzárkózik a távolabb álló Turw mellé, s újra alakzatba állnak. Kb. 8 méterre lehetnek a fekvő lénytől.*
-Talán képes újra testet ölteni.*Utal itt a fényre és a füstre. A démonológia - mint már azt egyszer kifejtette a kereskedőnek is - nem a szakterülete. De valahol olvasta, hogy voltak olyan rend társaik, pár évszázaddal korábban akik tapasztaltak már hasonlót.*
-Jó lenne megnyúzni, a bőre minden kardnak ellenáll.*Ő személy szerint nadrágot csináltatna a bőréből. Óriásként azt tapasztalta hogy az a leggyengébb pontja, minden félszerzet azt döfködi állandóan. A démon is erre a taktikára fázott rá. Persze a köpeny sem lenne utolsó. Mindenesetre minden attól függ, mi következik most.*
-Íjász, maradj a célon, ha mozdul tüzelj!
-Te.*Int a buzogányos felé* Ide mellénk, harcállásba!
-Lehet még nincs vége a táncnak.*Morogja fivérének, jeges mosoly kíséretében.*
1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-21 11:41:52
Üzenet elküldve: 2015-07-21 11:41:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
* Dwartak szájából elhangzik a "tűz" parancs. Az íjász célzott már egy ideje, volt rá lehetősége hiszen Tulwar kellőképp lekötötte a dühödt csapkodásával amivel azért nem tudott félvállról véve foglalkozni. Így hát elengedi a vesszőt, nem túl nagy távból így - a kellő idejű célzással együttvéve - a találat szinte teljesen biztos. Nem is történik másként: a lövedék nagy erővel csapódik be a megcélzott narancsos szemekbe. Egy pillanatra felhorkan ugyan, de ennél komolyabb nem történik. Úgy látszik ott sem annyira "puha" a barátunk.
De rásegítésnek tökéletesen jó volt, Tulwar folyamatos támadásai mellé. Rugdalása sikeres, legalább is egy rövid időre, hiszen lássuk be ilyen sérülésekkel már nem fejt ki akkora erőt az ember - vagy a szörny -. Tulwar élcelődésére egyetlen szó kúszik ki a démonból hörgő hangján, mintha csak valami automata beszélne belőle. Igen keveset érthet a közös nyelvből *
- Meg, Halsz.
* Nagyjából ennyire futja még törve a nyelvet csak úgy mint az első pár szavában. Ekkora pedig becsapódik Dwartak. Tetemes súlya alatt meg is rogy az időközben feltápászkodással próbálkozó rém. Ezek után már végképp sikertelenül. Néhány centit még a földbe is süllyed a hirtelen ránehezedő súlyos óriás támadásától. Védekezni nem igazán van lehetősége mivel épp elég volt neki az íjász lövedéket szemgolyóval - vagy mivel - levenni meg persze Tulwarral diskurálni.
Aztán érkezik a csapás. A lény pofáját emelné reflexszerűen és nyitja is ahonnan éppen kezdene áramlani kifelé a pusztító koromfekete felleg, hogy maga köré eressze ki. De... Belé fojtják a szót. Az első csapástól nagyot reccsen a fejtető és erőteljesen csapódik is össze a pofázmány, így a felleg nem megy sehova. Persze Dwartak nem hagy fel a műsorral. Újabb csapás érkezik, irdatlan kemény a bőre így talán már érthető, hogy miért is voltak - szinte - hatástalanok ellene a szúró és a vágó fegyverek. De a kalapács úgy látszik nem a kedvence. A második fejbecsapás és sikertelen okádás után még valami hadonászással próbálkozik a rém, az egyetlen amit elér az, hogy Dwartak oldalát öklével eltrafálja, de erőt ebben a pozícióban nem nagyon tud kifejteni így a támadást a vért teljesen megfogja. Aztán a következő ütésnél nagyot roppan a kobak. A repedés nyomán füstfelleg kúszik kifelé. Mintha csak egy ember vérezne. Egy rángás még. Aztán nincs több mozdulat.
A buzogányos is közben tápászkodik fel a távolban, s az íjjász is résen van, csak úgy mint Tulwar aki taktikusan távolabb maradt kissé.
Dwartak arra lehet figyelmes - ha lenyugszik - hogy fokozatosan - az általuk okozott sérülések törésvonalaiból - árad egyre erőteljesebben a fekete gomolygó füst tömeg. A füst nyomán pedig az a narancsos izzás jelenik meg csíkokban mi a lényben szemként látható volt. Valami azt súgja nem ártana odébb állni. *
// Dwartak, Turwal //
* Dwartak szájából elhangzik a "tűz" parancs. Az íjász célzott már egy ideje, volt rá lehetősége hiszen Tulwar kellőképp lekötötte a dühödt csapkodásával amivel azért nem tudott félvállról véve foglalkozni. Így hát elengedi a vesszőt, nem túl nagy távból így - a kellő idejű célzással együttvéve - a találat szinte teljesen biztos. Nem is történik másként: a lövedék nagy erővel csapódik be a megcélzott narancsos szemekbe. Egy pillanatra felhorkan ugyan, de ennél komolyabb nem történik. Úgy látszik ott sem annyira "puha" a barátunk.
De rásegítésnek tökéletesen jó volt, Tulwar folyamatos támadásai mellé. Rugdalása sikeres, legalább is egy rövid időre, hiszen lássuk be ilyen sérülésekkel már nem fejt ki akkora erőt az ember - vagy a szörny -. Tulwar élcelődésére egyetlen szó kúszik ki a démonból hörgő hangján, mintha csak valami automata beszélne belőle. Igen keveset érthet a közös nyelvből *
- Meg, Halsz.
* Nagyjából ennyire futja még törve a nyelvet csak úgy mint az első pár szavában. Ekkora pedig becsapódik Dwartak. Tetemes súlya alatt meg is rogy az időközben feltápászkodással próbálkozó rém. Ezek után már végképp sikertelenül. Néhány centit még a földbe is süllyed a hirtelen ránehezedő súlyos óriás támadásától. Védekezni nem igazán van lehetősége mivel épp elég volt neki az íjász lövedéket szemgolyóval - vagy mivel - levenni meg persze Tulwarral diskurálni.
Aztán érkezik a csapás. A lény pofáját emelné reflexszerűen és nyitja is ahonnan éppen kezdene áramlani kifelé a pusztító koromfekete felleg, hogy maga köré eressze ki. De... Belé fojtják a szót. Az első csapástól nagyot reccsen a fejtető és erőteljesen csapódik is össze a pofázmány, így a felleg nem megy sehova. Persze Dwartak nem hagy fel a műsorral. Újabb csapás érkezik, irdatlan kemény a bőre így talán már érthető, hogy miért is voltak - szinte - hatástalanok ellene a szúró és a vágó fegyverek. De a kalapács úgy látszik nem a kedvence. A második fejbecsapás és sikertelen okádás után még valami hadonászással próbálkozik a rém, az egyetlen amit elér az, hogy Dwartak oldalát öklével eltrafálja, de erőt ebben a pozícióban nem nagyon tud kifejteni így a támadást a vért teljesen megfogja. Aztán a következő ütésnél nagyot roppan a kobak. A repedés nyomán füstfelleg kúszik kifelé. Mintha csak egy ember vérezne. Egy rángás még. Aztán nincs több mozdulat.
A buzogányos is közben tápászkodik fel a távolban, s az íjjász is résen van, csak úgy mint Tulwar aki taktikusan távolabb maradt kissé.
Dwartak arra lehet figyelmes - ha lenyugszik - hogy fokozatosan - az általuk okozott sérülések törésvonalaiból - árad egyre erőteljesebben a fekete gomolygó füst tömeg. A füst nyomán pedig az a narancsos izzás jelenik meg csíkokban mi a lényben szemként látható volt. Valami azt súgja nem ártana odébb állni. *
1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-20 20:39:47
Üzenet elküldve: 2015-07-20 20:39:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
* A vízben elmerülni kellemes dolog. Kivéve, ha valaki alattomosan belelök. ~ Mindezt azok után, hogy ilyen látványosan kifejeztem, hogy szeretem?! ~ Siss kezd egy kicsit dühös lenni az értetlen, agresszív elfre. Nem csak rá, hanem azokra, akik régebben is ugyanígy reagáltak. Ezekben a pillanatokban el is felejti, hogy bosszút kéne állnia az elfen, ahogy azt odabent el is tervezte. Hiszen nem olyan egyszerű az, ha a saját (vagyis majdnem saját) szerelméről van szó.
Dühösen, ázott, zilált hajjal pattan fel és előre görnyedve, kezeivel csapkodva kezd el ordibálni az elffel. *
- Neked meg mi bajod van?! Hát nem látod, hogy szeretlek?! Még ha nem is ő vagyok, az érzéseink közösek!
* Egyre inkább sírásba csap át és a végére már csak zokog. Megtörten esik térdre a sekély vízben, ami így is melléig ér, és könnyeit, csakúgy, mint vérét hagyja, hogy elvigye a folyó. Ha az, akit szerelménrk tekint, akiért ölne, akiért halna, akivel annyi mindent átélne nem akarja őt, hanem inkább azt a szukát, akit magába zárt, akkor itt helyben végez magával és másik felével. Fel is teszi hát a mindent eldöntő kérdést; *
- Szeretsz?
* Szinte suttog már, s arcán is látszik a fájdalom, melyet most érez. Ha a férfi nem felel, addig kérdezi ugyanilyen, elgyötört hangon, míg az egy értelmes választ nem ad.
A felelettől függően vagy vesz egy mély levegőt és mozdulatlanul térdel tovább, megnyugodva vagy pedig könnyek kíséretében (melyek mindenképp megjelennek arcán) felkel s amennyire csak képes, a folyó mélyebb pontjait megcélozva beleveti magát. *
* A vízben elmerülni kellemes dolog. Kivéve, ha valaki alattomosan belelök. ~ Mindezt azok után, hogy ilyen látványosan kifejeztem, hogy szeretem?! ~ Siss kezd egy kicsit dühös lenni az értetlen, agresszív elfre. Nem csak rá, hanem azokra, akik régebben is ugyanígy reagáltak. Ezekben a pillanatokban el is felejti, hogy bosszút kéne állnia az elfen, ahogy azt odabent el is tervezte. Hiszen nem olyan egyszerű az, ha a saját (vagyis majdnem saját) szerelméről van szó.
Dühösen, ázott, zilált hajjal pattan fel és előre görnyedve, kezeivel csapkodva kezd el ordibálni az elffel. *
- Neked meg mi bajod van?! Hát nem látod, hogy szeretlek?! Még ha nem is ő vagyok, az érzéseink közösek!
* Egyre inkább sírásba csap át és a végére már csak zokog. Megtörten esik térdre a sekély vízben, ami így is melléig ér, és könnyeit, csakúgy, mint vérét hagyja, hogy elvigye a folyó. Ha az, akit szerelménrk tekint, akiért ölne, akiért halna, akivel annyi mindent átélne nem akarja őt, hanem inkább azt a szukát, akit magába zárt, akkor itt helyben végez magával és másik felével. Fel is teszi hát a mindent eldöntő kérdést; *
- Szeretsz?
* Szinte suttog már, s arcán is látszik a fájdalom, melyet most érez. Ha a férfi nem felel, addig kérdezi ugyanilyen, elgyötört hangon, míg az egy értelmes választ nem ad.
A felelettől függően vagy vesz egy mély levegőt és mozdulatlanul térdel tovább, megnyugodva vagy pedig könnyek kíséretében (melyek mindenképp megjelennek arcán) felkel s amennyire csak képes, a folyó mélyebb pontjait megcélozva beleveti magát. *
1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-20 19:44:00
Üzenet elküldve: 2015-07-20 19:44:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
*Bato tovább fekszik félig a vízben, éppen annyija van a szabad levegőn, hogy ne fulladjon meg.*
~Fura az a felhő, mint egy félig ló, félig madár valami. Mire hasonlít? Talán egy lómadárra.~
*Kuncog saját szellemességén, majd folytatja a felhőfürkészést.*
~Az meg mintha. Á nem. Tökre nem olyan.~
*Időközben Coinleach segélykiáltása süket, avagy vízzel teli fülekre talált. Ha tíz méterrel odébb lenne se hallaná, nemhogy így. Ha Bato lefordítaná a tekintetét a felhők közül, és barátai irányába nézne, azt se tudná megállapítani, hogy éppen egy apró tündérlány, vagy egy daliás elf ugrál a parton. Lenne ez persze, ha felhagyna szórakozásával.*
~Az meg egy Drahun.~
~Fura az a felhő, mint egy félig ló, félig madár valami. Mire hasonlít? Talán egy lómadárra.~
*Kuncog saját szellemességén, majd folytatja a felhőfürkészést.*
~Az meg mintha. Á nem. Tökre nem olyan.~
*Időközben Coinleach segélykiáltása süket, avagy vízzel teli fülekre talált. Ha tíz méterrel odébb lenne se hallaná, nemhogy így. Ha Bato lefordítaná a tekintetét a felhők közül, és barátai irányába nézne, azt se tudná megállapítani, hogy éppen egy apró tündérlány, vagy egy daliás elf ugrál a parton. Lenne ez persze, ha felhagyna szórakozásával.*
~Az meg egy Drahun.~
1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-20 18:26:17
Üzenet elküldve: 2015-07-20 18:26:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Az elf törzse//
*Coinleach egyből megérzi a hideget, amint eluralkodik a lányon. Kicsit talán megkésve, csak a csók után jön rá, hogy óriási hibát követett el, hiszen a másik én áll előtte. A mellkasába maró körmök szörnyű fájdalommal tépik fel a bőrét.*
~Ismét megengedted magadat becsap, Coinleach! Mikor tanulod meg, hogy óvatos légy?~
*Ha Sissről van szó sajnos érzékei mindig cserben hagyják. Csak a vad indulatok és a test hidege az, ami árulkodó lehet.
Kezét a sebeihez kapja, melyekből igaz, csak épphogy, de szivárog a vér. Lehajtja fejét, hogy megnézze, mégis mit művelt a lány. A látvány azonnal meghozza az eszét és tenyerével akkorát lök a tündéren, hogy minden bizonnyal a víz alá bukik.*
- Bato! Gyere! Itt van!
*Csak reméli, hogy kiáltását hallja a szerzetes és hamar oda tud sietni.
Amíg a lány a víz alatt van, kihasználja azt a pár pillanatot és kiugrik a partra, hogy alsóneműjét felkösse és fabotját kézbe vegye. Így vár, hogy mi történik.*
*Coinleach egyből megérzi a hideget, amint eluralkodik a lányon. Kicsit talán megkésve, csak a csók után jön rá, hogy óriási hibát követett el, hiszen a másik én áll előtte. A mellkasába maró körmök szörnyű fájdalommal tépik fel a bőrét.*
~Ismét megengedted magadat becsap, Coinleach! Mikor tanulod meg, hogy óvatos légy?~
*Ha Sissről van szó sajnos érzékei mindig cserben hagyják. Csak a vad indulatok és a test hidege az, ami árulkodó lehet.
Kezét a sebeihez kapja, melyekből igaz, csak épphogy, de szivárog a vér. Lehajtja fejét, hogy megnézze, mégis mit művelt a lány. A látvány azonnal meghozza az eszét és tenyerével akkorát lök a tündéren, hogy minden bizonnyal a víz alá bukik.*
- Bato! Gyere! Itt van!
*Csak reméli, hogy kiáltását hallja a szerzetes és hamar oda tud sietni.
Amíg a lány a víz alatt van, kihasználja azt a pár pillanatot és kiugrik a partra, hogy alsóneműjét felkösse és fabotját kézbe vegye. Így vár, hogy mi történik.*
1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-20 18:05:36
Üzenet elküldve: 2015-07-20 18:05:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
* A melegséget, ami elönti csak távolról érzékeli. Körülötte jég és fagy van. Amire korábban azt hitte, hogy természetes ösztön, nem más volt, mint a gonosz. A gonosz, akit az elf az imént megcsókolt.
Általában éjszaka tör elő, hiszen ő nem a nappal szülötte, de most nem tudott ellenállni a kísértésnek. Siss annyira vágyott a férfi érintésére, hogy tudatán kívül kiengedte az ösztönnek vélt érzést. Őt. Negédes hangon szólal meg. *
- Milyen finom!
* Pillant nagy, fekete szemeivel az elfre, mikor az a csók után elhúzza az arcát. Eddig nem érezhette, de most teljesen szabadjára engedi jelenlétét, hideget és rémületet hozva magával.
A folyó kellemes vize lehűl, s mielőtt Coinleach akármit is tehetne, ujjait belemélyeszti a férfi mellkasába, apró vörös pettyeket fakasztva.
Milyen egyszerű mozdulat, mégis mekkora fájdalmat tud okozni, ha valaki mellkastól hasfalig végigszántja körmeivel a bőrt. Coinleach most megérzi.
Közben Siss nekifeszülne meztelen testével a férfinak, hogy ne csupán a vér csodájával, hanem apró testének érzékiségével is kényeztethesse a másikat. *
- Akarlak téged, Coinleach.
* Hangja kellemes, de mintha jégfal választaná el ettől a világtól. ~ Harapj meg! És idd fel a vérem! ~ Nem tudja, hogy milyen hangsúllyal ejtse ki a szavakat. Mire kimondaná valószínűleg késő lenne.
Elképzelni is nehéz, hogy ez a démoninak tűnő "valami" ilyen átlagos problémákkal szembesül. Talán, ha valaki megértené őt...
Ha a férfi hátrál, akkor teljesen nyugodtan szájához emeli kezét, hogy körmeiről lenyalhassa azt a kevés vért, amit fakasztott.
Ha erőszakosan reagál, akkor minden a férfitól függ. Szerencsére a szerzetes nem veheti észre mi folyik, míg a férfi nem kiált utána. *
* Kétségbeesetten roskad össze elméjének rejtett, lezárt részén. *
- Neee! Csak ezt ne! Csak őt ne!
* Leguggol, a kezeivel tépni kezdi saját haját. Nem veszi észre, de akaratlanul is elindult a kétségbeesés és depresszió ösvényén, mely a sötétségbe és őrületbe vezet.
Ugyan még nincs túl késő, de előbb-utóbb visszafordíthatatlanul megváltozik. Ha nem kap sürgősen segítséget. *
* A melegséget, ami elönti csak távolról érzékeli. Körülötte jég és fagy van. Amire korábban azt hitte, hogy természetes ösztön, nem más volt, mint a gonosz. A gonosz, akit az elf az imént megcsókolt.
Általában éjszaka tör elő, hiszen ő nem a nappal szülötte, de most nem tudott ellenállni a kísértésnek. Siss annyira vágyott a férfi érintésére, hogy tudatán kívül kiengedte az ösztönnek vélt érzést. Őt. Negédes hangon szólal meg. *
- Milyen finom!
* Pillant nagy, fekete szemeivel az elfre, mikor az a csók után elhúzza az arcát. Eddig nem érezhette, de most teljesen szabadjára engedi jelenlétét, hideget és rémületet hozva magával.
A folyó kellemes vize lehűl, s mielőtt Coinleach akármit is tehetne, ujjait belemélyeszti a férfi mellkasába, apró vörös pettyeket fakasztva.
Milyen egyszerű mozdulat, mégis mekkora fájdalmat tud okozni, ha valaki mellkastól hasfalig végigszántja körmeivel a bőrt. Coinleach most megérzi.
Közben Siss nekifeszülne meztelen testével a férfinak, hogy ne csupán a vér csodájával, hanem apró testének érzékiségével is kényeztethesse a másikat. *
- Akarlak téged, Coinleach.
* Hangja kellemes, de mintha jégfal választaná el ettől a világtól. ~ Harapj meg! És idd fel a vérem! ~ Nem tudja, hogy milyen hangsúllyal ejtse ki a szavakat. Mire kimondaná valószínűleg késő lenne.
Elképzelni is nehéz, hogy ez a démoninak tűnő "valami" ilyen átlagos problémákkal szembesül. Talán, ha valaki megértené őt...
Ha a férfi hátrál, akkor teljesen nyugodtan szájához emeli kezét, hogy körmeiről lenyalhassa azt a kevés vért, amit fakasztott.
Ha erőszakosan reagál, akkor minden a férfitól függ. Szerencsére a szerzetes nem veheti észre mi folyik, míg a férfi nem kiált utána. *
* Kétségbeesetten roskad össze elméjének rejtett, lezárt részén. *
- Neee! Csak ezt ne! Csak őt ne!
* Leguggol, a kezeivel tépni kezdi saját haját. Nem veszi észre, de akaratlanul is elindult a kétségbeesés és depresszió ösvényén, mely a sötétségbe és őrületbe vezet.
Ugyan még nincs túl késő, de előbb-utóbb visszafordíthatatlanul megváltozik. Ha nem kap sürgősen segítséget. *
1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-20 16:35:55
Üzenet elküldve: 2015-07-20 16:35:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Az elf törzse//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Coinleach nehezen tudja visszafogni magát, ahogy Siss közeledik felé. Csak fél szemmel látja, hogy a szerzetes valamit üzenni próbál, majd odébb áll.*
~Ez nem lesz jó ötlet.~
*Sajnos A természet mindig erősebb a józan észnél, így a meztelen tündér közeledésére minden izma megfeszül és megmerevedik. Siss vállára fekteti tenyerét. A hasfalát érő csók elönti forrósággal, de szinte abban a pillanatban feleszmél.*
- Siss, vérzel! Ne most!
*Irdatlan megerőltetésre van szüksége, hogy ezeket a szavakat kinyögje, de muszáj. Bato itt van, a lány pedig éppen nehezebb napjaiban van.*
- Várnunk kell! *leheli gyengéden a tündér fülébe, majd lehajol hozzá, állához nyúl és egy hosszú, forró csókot ad neki.
Ha ez nem nyugtatná le, inkább csak magához öleli és úgy próbálja lecsitítani, de erős önuralmának köszönhetően vissza tudja tartani a vágyait.
Kezébe vizet mer és a tündér vállára locsolja azt.*
- Mosakodjunk!
~Vajon Bato hova mehetett? Nem szeretném, hogy megsértődjön. Tiszteletlenség is lenne vele szemben, hogyha Sissel most túlságosan összemelegednénk.~
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Coinleach nehezen tudja visszafogni magát, ahogy Siss közeledik felé. Csak fél szemmel látja, hogy a szerzetes valamit üzenni próbál, majd odébb áll.*
~Ez nem lesz jó ötlet.~
*Sajnos A természet mindig erősebb a józan észnél, így a meztelen tündér közeledésére minden izma megfeszül és megmerevedik. Siss vállára fekteti tenyerét. A hasfalát érő csók elönti forrósággal, de szinte abban a pillanatban feleszmél.*
- Siss, vérzel! Ne most!
*Irdatlan megerőltetésre van szüksége, hogy ezeket a szavakat kinyögje, de muszáj. Bato itt van, a lány pedig éppen nehezebb napjaiban van.*
- Várnunk kell! *leheli gyengéden a tündér fülébe, majd lehajol hozzá, állához nyúl és egy hosszú, forró csókot ad neki.
Ha ez nem nyugtatná le, inkább csak magához öleli és úgy próbálja lecsitítani, de erős önuralmának köszönhetően vissza tudja tartani a vágyait.
Kezébe vizet mer és a tündér vállára locsolja azt.*
- Mosakodjunk!
~Vajon Bato hova mehetett? Nem szeretném, hogy megsértődjön. Tiszteletlenség is lenne vele szemben, hogyha Sissel most túlságosan összemelegednénk.~
1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-19 23:39:10
Üzenet elküldve: 2015-07-19 23:39:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
*Turwalt nem éri teljesen készületlenül a rúgás, bár éppen belefeledkezett saját tombolásába. Felrántja pajzsát, és érkezik a rúgás: Turwal megtántorodik kissé, de érzi, hogy hiányzik az a sziklarepesztő erő a támadásból, amire számított. Gyorsan odapillant pajzsára, eléggé igénybe vette az éjszaka során, de láthatóan kitart. Harsányan felnevet, és buzogányát lengetve, pajzsát maga elé tartva kimért léptekkel zárja a távolságot, amit a rúgás hozott létre. *
-Ennél még a vándorkoldus kehes szamara is nagyobbat rúg! Ennyire futja, szörnyeteg? * nem volt egyértelmű, hogy az előző sértése célt ért-e, vagy a dög csak a sérülései miatt dühöngött, de Turwal úgy dönt folytatja a piszkálódást: egyfelől, mert a dühös ellenfél meggondolatlanul cselekszik, ezt tapasztalatból tudja. Másfelől mert piszkosul jól esik. *
-Krolm mosolyog, ha erős harcosok járulnak elé haláluk után, de te még előszobai inasnak se lennél jó az Ő csarnokában! * ahogy ismét ütéstávolságba ér felkészül, hogy tovább csépelje a dög alfelét, egészen megfeledkezve fivéréről. Aki ebben a pillanatban Krolm nevét ordítva veti rá magát a lényre. A rőt óriás megtorpan, és elképedt arccal bámulja a kialakuló helyzetet: érzi, hogy egyelőre kispadra került, hiszen ha fivére taktikája bejön, és teljes testsúlyával ránehézkedik a lényre, akkor Turwal nem tud támadni anélkül, hogy ne kockáztassa a szőke égimeszelő épségét. Ezért végül úgy dönt, hogy megvárja, hogyan alakul testvére terve, és ha kell közbeavatkozik. *
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.20 16:10:23, a következő indokkal:
Jeljavítás (/ helyett //).
// Dwartak, Turwal //
*Turwalt nem éri teljesen készületlenül a rúgás, bár éppen belefeledkezett saját tombolásába. Felrántja pajzsát, és érkezik a rúgás: Turwal megtántorodik kissé, de érzi, hogy hiányzik az a sziklarepesztő erő a támadásból, amire számított. Gyorsan odapillant pajzsára, eléggé igénybe vette az éjszaka során, de láthatóan kitart. Harsányan felnevet, és buzogányát lengetve, pajzsát maga elé tartva kimért léptekkel zárja a távolságot, amit a rúgás hozott létre. *
-Ennél még a vándorkoldus kehes szamara is nagyobbat rúg! Ennyire futja, szörnyeteg? * nem volt egyértelmű, hogy az előző sértése célt ért-e, vagy a dög csak a sérülései miatt dühöngött, de Turwal úgy dönt folytatja a piszkálódást: egyfelől, mert a dühös ellenfél meggondolatlanul cselekszik, ezt tapasztalatból tudja. Másfelől mert piszkosul jól esik. *
-Krolm mosolyog, ha erős harcosok járulnak elé haláluk után, de te még előszobai inasnak se lennél jó az Ő csarnokában! * ahogy ismét ütéstávolságba ér felkészül, hogy tovább csépelje a dög alfelét, egészen megfeledkezve fivéréről. Aki ebben a pillanatban Krolm nevét ordítva veti rá magát a lényre. A rőt óriás megtorpan, és elképedt arccal bámulja a kialakuló helyzetet: érzi, hogy egyelőre kispadra került, hiszen ha fivére taktikája bejön, és teljes testsúlyával ránehézkedik a lényre, akkor Turwal nem tud támadni anélkül, hogy ne kockáztassa a szőke égimeszelő épségét. Ezért végül úgy dönt, hogy megvárja, hogyan alakul testvére terve, és ha kell közbeavatkozik. *
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.20 16:10:23, a következő indokkal:
Jeljavítás (/ helyett //).
1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-07-19 21:14:37
Üzenet elküldve: 2015-07-19 21:14:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
*Kiér a füstből, s örömmel konstatálja, hogy az íjász is felbukkan, s harcképes állapotban van.*
~ Ez kész ~
*Körbetekint, s szeme még pont elcsípi amint a démon visszarúg. Reméli fivére azért nem borult el teljesen, s fordított némi figyelmet a védelemre. Ha más nem, talán a pajzsát maga elé kapja ösztönösen. Ha nem, és eltrafálja akkor Turw úgy megdühödik, hogy a démont kis kanállal se szedik össze. Látott már ilyet, randa látvány.
A dög előre felé is kapálózik, de a szőke egyelőre igen messze van tőle, és kissé oldalt.*
-Tűz!*Adja ki a parancsot, mivel az íjász már láthatóan bemérte a célt.*
-Krolmért.*Üvölti, s megindul, 7-8 métert kell megtennie, hisz ennyire távolodott a dögtől. Nem frontálisan támad, hanem oldalról. A nyíl volt az elterelés, amihez ugyan nem fűz nagy reményeket. De talán ha az íjász pontos akkor még meglepetést is okozhat a démonnak.
Roham tempóra vált, pajzsa alacsonyan, hisz a rém már a földön van. Mikor 2-3 méterre ér elrugaszkodik, s igyekszik tejes súlyával a dög hátára érkezni, és leszorítani azt súlyával, majd egy - halálosnak szánt - kalapács ütéssel bezúzni annak koponyáját. Ha a dögnek nem lenne elég egy, akkor fivére taktikáját követve üvöltve sújt le újra, és újra, és újra...*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.20 16:11:41, a következő indokkal:
Jeljavítás (/ helyett //); jelpótlások (*).
// Dwartak, Turwal //
*Kiér a füstből, s örömmel konstatálja, hogy az íjász is felbukkan, s harcképes állapotban van.*
~ Ez kész ~
*Körbetekint, s szeme még pont elcsípi amint a démon visszarúg. Reméli fivére azért nem borult el teljesen, s fordított némi figyelmet a védelemre. Ha más nem, talán a pajzsát maga elé kapja ösztönösen. Ha nem, és eltrafálja akkor Turw úgy megdühödik, hogy a démont kis kanállal se szedik össze. Látott már ilyet, randa látvány.
A dög előre felé is kapálózik, de a szőke egyelőre igen messze van tőle, és kissé oldalt.*
-Tűz!*Adja ki a parancsot, mivel az íjász már láthatóan bemérte a célt.*
-Krolmért.*Üvölti, s megindul, 7-8 métert kell megtennie, hisz ennyire távolodott a dögtől. Nem frontálisan támad, hanem oldalról. A nyíl volt az elterelés, amihez ugyan nem fűz nagy reményeket. De talán ha az íjász pontos akkor még meglepetést is okozhat a démonnak.
Roham tempóra vált, pajzsa alacsonyan, hisz a rém már a földön van. Mikor 2-3 méterre ér elrugaszkodik, s igyekszik tejes súlyával a dög hátára érkezni, és leszorítani azt súlyával, majd egy - halálosnak szánt - kalapács ütéssel bezúzni annak koponyáját. Ha a dögnek nem lenne elég egy, akkor fivére taktikáját követve üvöltve sújt le újra, és újra, és újra...*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.20 16:11:41, a következő indokkal:
Jeljavítás (/ helyett //); jelpótlások (*).
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222