Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 25 (481. - 500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 00:04:55
Üzenet elküldve: 2013-12-13 00:04:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Miközben kergeti azt a pár szerencsétlen lovat, eszébe sem jut, hogy Leandana felé pillantson. Nem tudja, hogy merre lehet és megszokta, hogy neki nem is kell keresnie. Legegyszerűbb, ha elkiáltja magát és előbb-utóbb megjelenik a keresett személy… viszonylag egyszerűbb egy több mint három méteres óriást megtalálni, mint egy két méter alatti – számára miniatűr – embert. Viszont most nem jelenik meg és senkit sem érdekelnek a lovak.*
- Tartsd meg magadnak a fogpiszkálód! Mert különben…! *Morog vissza, Salanel csak észrevette, hogy az itatás eléggé sajátos módon zajlik. Sajnos nem tudja befejezni a mondatot, mert nem jut eszébe semmi jó fenyegetés, ezért inkább elcsöndesedik. Igaz, ez sem tart sokáig, csak míg vesz egy nagy levegőt, hogy újra elkiálthassa magát.*
- HOL VAGY, LEANDANA? *Végre veszi a fáradtságot, hogy egy pillanatra megálljon és körbenézzen. Nem szereti, ha túlzottan sokáig nem látja a lányt. Mégiscsak az övék, az egyezség értelmében az óriásokhoz tartozik. Ők pedig a törzshöz. Mindig is kiváló üzleti érzékei voltak, csak a hegyekben nem voltak boltok, hogy gyakorolhassa. Meg azt sem tudja, hogy mik azok a boltok, és hogy azokhoz még érzék is kell. Lehetséges, hogy mégsem ért hozzá?*
- Sehol sincs… *Állapítja meg, csalódottan.*
- Mi van, megint itt vagy? *Veszi észre, hogy eközben Valian a vállára telepszik. Másnak morgósnak hangozhatna a kérdés, de ez a barátságos morgása. Szimpatikus neki az ipse; jópofa. Vannak mulatságos szárnyai és szinte olyan apró, mint az „erdei manójuk”.*
- Mondd meg, hol van Leandana. Hát az öcsém? *Hirtelen eszébe jut, hogy az öcsét se látja, pedig az nem kis bravúr. A fiatalabb óriás nem a kisebbik óriás, legalább embertenyérnyivel magasabb, de most per pillanat nincs a közelben…*
- Éhes vagyok. *Panaszkodik a vállán álló fickónak, aki most nem rodeózhat. Hiszen Krumko abban a pillanatban megfeledkezett a lovakról, hogy megállt körbenézni.*
- Sose voltunk éhesek ott… *Elmélkedik egy percig, alaposan összeráncolva a homlokát. Nem tudni, hogy az „ott” az a törzs huzamosabb szálláshelye vagy még korábbra gondol, amikor csak ketten éltek az öccsével, meg a talált gnómjukkal. Bár könnyen azt lehetne hinni, hogy olyan régre vissza se tud emlékezni. Azért valljuk meg, ez néha csalóka tud lenni.*
*Miközben kergeti azt a pár szerencsétlen lovat, eszébe sem jut, hogy Leandana felé pillantson. Nem tudja, hogy merre lehet és megszokta, hogy neki nem is kell keresnie. Legegyszerűbb, ha elkiáltja magát és előbb-utóbb megjelenik a keresett személy… viszonylag egyszerűbb egy több mint három méteres óriást megtalálni, mint egy két méter alatti – számára miniatűr – embert. Viszont most nem jelenik meg és senkit sem érdekelnek a lovak.*
- Tartsd meg magadnak a fogpiszkálód! Mert különben…! *Morog vissza, Salanel csak észrevette, hogy az itatás eléggé sajátos módon zajlik. Sajnos nem tudja befejezni a mondatot, mert nem jut eszébe semmi jó fenyegetés, ezért inkább elcsöndesedik. Igaz, ez sem tart sokáig, csak míg vesz egy nagy levegőt, hogy újra elkiálthassa magát.*
- HOL VAGY, LEANDANA? *Végre veszi a fáradtságot, hogy egy pillanatra megálljon és körbenézzen. Nem szereti, ha túlzottan sokáig nem látja a lányt. Mégiscsak az övék, az egyezség értelmében az óriásokhoz tartozik. Ők pedig a törzshöz. Mindig is kiváló üzleti érzékei voltak, csak a hegyekben nem voltak boltok, hogy gyakorolhassa. Meg azt sem tudja, hogy mik azok a boltok, és hogy azokhoz még érzék is kell. Lehetséges, hogy mégsem ért hozzá?*
- Sehol sincs… *Állapítja meg, csalódottan.*
- Mi van, megint itt vagy? *Veszi észre, hogy eközben Valian a vállára telepszik. Másnak morgósnak hangozhatna a kérdés, de ez a barátságos morgása. Szimpatikus neki az ipse; jópofa. Vannak mulatságos szárnyai és szinte olyan apró, mint az „erdei manójuk”.*
- Mondd meg, hol van Leandana. Hát az öcsém? *Hirtelen eszébe jut, hogy az öcsét se látja, pedig az nem kis bravúr. A fiatalabb óriás nem a kisebbik óriás, legalább embertenyérnyivel magasabb, de most per pillanat nincs a közelben…*
- Éhes vagyok. *Panaszkodik a vállán álló fickónak, aki most nem rodeózhat. Hiszen Krumko abban a pillanatban megfeledkezett a lovakról, hogy megállt körbenézni.*
- Sose voltunk éhesek ott… *Elmélkedik egy percig, alaposan összeráncolva a homlokát. Nem tudni, hogy az „ott” az a törzs huzamosabb szálláshelye vagy még korábbra gondol, amikor csak ketten éltek az öccsével, meg a talált gnómjukkal. Bár könnyen azt lehetne hinni, hogy olyan régre vissza se tud emlékezni. Azért valljuk meg, ez néha csalóka tud lenni.*
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:40:43
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:40:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
*Akheel is a "második generációs" csapathoz tartozik, ahogy az itt lévő lányok többsége. Velük nőtt fel, Cessaval összetartottak, de amióta beindultak a hormonok, valami nem stimmel. Ezt a rezes is érzi, de megfogalmazni, kezelni nem tudja. Nem vesztek össze, nem haragudtak meg egymásra, csak... történt valamit.
Az eltávolodás egy jó szó.
Eruanna készít neki ételt, de megköszönni is alig van ideje, mert Cessa szólítja, hogy megosszon vele egy kis maradékot. Nem kell neki kétszer mondani, ám ekkor vadászatba indul egy kisebb csapat ahová őt is elvárják. Megtorpan.*
-Most mégis mennem kell.
*Búcsúzik sietve a másik lánytól és Salanelék mellé csapódik, hogy Waldran vezetésével nekiinduljanak.*
-Kell a zaba, húzzuk haza! - *csicsergi fellelkesülve, hiszen már ketten is beígértek neki egy kis falnivalót, csak kibírja valahogy addig, míg megsül a szarvas amit lőnek.*
*Akheel is a "második generációs" csapathoz tartozik, ahogy az itt lévő lányok többsége. Velük nőtt fel, Cessaval összetartottak, de amióta beindultak a hormonok, valami nem stimmel. Ezt a rezes is érzi, de megfogalmazni, kezelni nem tudja. Nem vesztek össze, nem haragudtak meg egymásra, csak... történt valamit.
Az eltávolodás egy jó szó.
Eruanna készít neki ételt, de megköszönni is alig van ideje, mert Cessa szólítja, hogy megosszon vele egy kis maradékot. Nem kell neki kétszer mondani, ám ekkor vadászatba indul egy kisebb csapat ahová őt is elvárják. Megtorpan.*
-Most mégis mennem kell.
*Búcsúzik sietve a másik lánytól és Salanelék mellé csapódik, hogy Waldran vezetésével nekiinduljanak.*
-Kell a zaba, húzzuk haza! - *csicsergi fellelkesülve, hiszen már ketten is beígértek neki egy kis falnivalót, csak kibírja valahogy addig, míg megsül a szarvas amit lőnek.*
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:38:08
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:38:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*A fősátrat szállító szekér közelében halad, unottan billegve a hátas lépéseinek ütemére a nyeregben. Végül megállnak, és megindul a telepedési folyamat. Meg nem mondaná, mennyit töltött a nyeregben a legutóbbi megállás óta, de ez nem is fontos. Mindenki a dolgára indul, ami alól ő maga sem kivétel. Nem szól senkihez, pajzsát és egyéb holmiját a nyereghez erősítve hagyja, csak fegyverét tartja magánál. Kezdetben a szekérről való lerakodást segíti elő, mely munka kellemesen felélénkíti üléstől elgémberedett végtagjait. Ha a szükséges anyagok lekerülnek, tőle telhetően segít, hogy mihamarabb össze is álljanak a jókora méretű fősátorrá, mely mindenkor az első építmény. A többiek kiáltásaival nemigen foglalkozik, megtanulta már ezeket a zajokat, és úgy általánosságban a csapatot alkotók jó részét figyelmen kívül hagyni szükség esetén. Ugyan nincs odáig értük, de egyrészt nincs ötlete, hová máshová mehetne, másrészt majdhogynem ugyanazt az életet éli, mint annak előtte. Hogy most azokkal vándorol tovább, akik régi csapatával végeztek, ám ez már másodlagos dologgá satnyult a perzselő nap alatt. Haragja nagy részét kiizzadta már magából, a maradékot pedig elásta magában. Dolgozik hát a tábor építésén, csak kurta szavakkal kommunikálva az ebben segédkezőkkel szükség esetén.*
*A fősátrat szállító szekér közelében halad, unottan billegve a hátas lépéseinek ütemére a nyeregben. Végül megállnak, és megindul a telepedési folyamat. Meg nem mondaná, mennyit töltött a nyeregben a legutóbbi megállás óta, de ez nem is fontos. Mindenki a dolgára indul, ami alól ő maga sem kivétel. Nem szól senkihez, pajzsát és egyéb holmiját a nyereghez erősítve hagyja, csak fegyverét tartja magánál. Kezdetben a szekérről való lerakodást segíti elő, mely munka kellemesen felélénkíti üléstől elgémberedett végtagjait. Ha a szükséges anyagok lekerülnek, tőle telhetően segít, hogy mihamarabb össze is álljanak a jókora méretű fősátorrá, mely mindenkor az első építmény. A többiek kiáltásaival nemigen foglalkozik, megtanulta már ezeket a zajokat, és úgy általánosságban a csapatot alkotók jó részét figyelmen kívül hagyni szükség esetén. Ugyan nincs odáig értük, de egyrészt nincs ötlete, hová máshová mehetne, másrészt majdhogynem ugyanazt az életet éli, mint annak előtte. Hogy most azokkal vándorol tovább, akik régi csapatával végeztek, ám ez már másodlagos dologgá satnyult a perzselő nap alatt. Haragja nagy részét kiizzadta már magából, a maradékot pedig elásta magában. Dolgozik hát a tábor építésén, csak kurta szavakkal kommunikálva az ebben segédkezőkkel szükség esetén.*
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:14:48
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:14:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Ha kicsit lassan is, de alakul a dolog. Bár máskor erős szóval és rövid korbáccsal hajtaná meg a lusta szolgálókat, ám ezúttal inkább bátorító biccentés és türelmes tekintet a jussuk; ő is tudja, hogy kis csapata igencsak kifáradt az elmúlt időszakban. Néhány nap és erőre kapnak, pár hónap, és semmi nyoma a nélkülözéseknek, de most még nem szabad többet várni tőlük, mint amit nyújtani tudnak.*
*Tekintete elréved, majd a távozó, lehangoltnak tűnő Isuriira rebben. Szereti húgát, talán túlzottan is, ezért óvja, védi.*
- Mondd meg neki, hogy...hmm. Az ő érdekében van minden. Erősnek kell lennie, mert csak az erősek maradnak meg. *a megmártózásra kicsit összevonja a szemöldökét: ilyen időben nem egészséges a fürdés, leszedi a védőréteget, és az emberek megtaknyosodnak. És persze olyan seszagú lesz tőle az asszony is.*
- Menj csak, de ne késlekedj sokat. Kísérd el ezt a mamlaszt a folyóhoz, és csendesítsd le. Felveri nekünk a vidéket. Valian majd vigyáz rátok, csak tedd helyre, ha nem tudja, hol a határ. *aztán úgy, hogy sem hangszínt, sem ütemet nem változtat, felvázolja Cessa jövőjét is.*
- Szájon váglak most már. *amit hangja nem, azt pillantása immár elárulja: ezúttal túl fáradt és morgós az ilyen évődéshez, és tényleg el fog járni a keze. Záros időn belül.*
- MI LESZ MÁR AZZAL A SÁTORRAL!? *bődül el, mert bizony egy kis noszogatás nem árt meg senkinek, ha a kezdeti finomabb eszközök nem hatnak. A központi sátornak mielőbb késznek kell lennie, hiszen a majdnem 10 méter átmérőjű, jurtaszerűen felépített sátor nem csak az ő és közvetlen környezete lakóhelye, hanem néha a Tanácskozás színtere is.*
~ Azért ezek a nomádok tudnak valamit.~ *gondolja, hiszen az idők során megtanulta tisztelni a gyors, mokány lovakon száguldó íjásznépség ügyes-bajos dolgait; de ő is letette a névjegyét és kardjának élét minden zugban a Füves pusztán, amerre megfordult. Nem a keleti lovasok az okai, hogy végül délnek fordult...*
~ Vajon merre járhat az utóvéd?~ *bár elővédjük alig volt, de a hátukat alaposan biztosították, hiszen a hatalmi ürességet a pusztán épp oly gyorsan betöltik, mint egy királyi nagyteremben. Nincs sok különbség.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 23:24:07, a következő indokkal:
Jelek javítása, világidegen szó
*Ha kicsit lassan is, de alakul a dolog. Bár máskor erős szóval és rövid korbáccsal hajtaná meg a lusta szolgálókat, ám ezúttal inkább bátorító biccentés és türelmes tekintet a jussuk; ő is tudja, hogy kis csapata igencsak kifáradt az elmúlt időszakban. Néhány nap és erőre kapnak, pár hónap, és semmi nyoma a nélkülözéseknek, de most még nem szabad többet várni tőlük, mint amit nyújtani tudnak.*
*Tekintete elréved, majd a távozó, lehangoltnak tűnő Isuriira rebben. Szereti húgát, talán túlzottan is, ezért óvja, védi.*
- Mondd meg neki, hogy...hmm. Az ő érdekében van minden. Erősnek kell lennie, mert csak az erősek maradnak meg. *a megmártózásra kicsit összevonja a szemöldökét: ilyen időben nem egészséges a fürdés, leszedi a védőréteget, és az emberek megtaknyosodnak. És persze olyan seszagú lesz tőle az asszony is.*
- Menj csak, de ne késlekedj sokat. Kísérd el ezt a mamlaszt a folyóhoz, és csendesítsd le. Felveri nekünk a vidéket. Valian majd vigyáz rátok, csak tedd helyre, ha nem tudja, hol a határ. *aztán úgy, hogy sem hangszínt, sem ütemet nem változtat, felvázolja Cessa jövőjét is.*
- Szájon váglak most már. *amit hangja nem, azt pillantása immár elárulja: ezúttal túl fáradt és morgós az ilyen évődéshez, és tényleg el fog járni a keze. Záros időn belül.*
- MI LESZ MÁR AZZAL A SÁTORRAL!? *bődül el, mert bizony egy kis noszogatás nem árt meg senkinek, ha a kezdeti finomabb eszközök nem hatnak. A központi sátornak mielőbb késznek kell lennie, hiszen a majdnem 10 méter átmérőjű, jurtaszerűen felépített sátor nem csak az ő és közvetlen környezete lakóhelye, hanem néha a Tanácskozás színtere is.*
~ Azért ezek a nomádok tudnak valamit.~ *gondolja, hiszen az idők során megtanulta tisztelni a gyors, mokány lovakon száguldó íjásznépség ügyes-bajos dolgait; de ő is letette a névjegyét és kardjának élét minden zugban a Füves pusztán, amerre megfordult. Nem a keleti lovasok az okai, hogy végül délnek fordult...*
~ Vajon merre járhat az utóvéd?~ *bár elővédjük alig volt, de a hátukat alaposan biztosították, hiszen a hatalmi ürességet a pusztán épp oly gyorsan betöltik, mint egy királyi nagyteremben. Nincs sok különbség.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 23:24:07, a következő indokkal:
Jelek javítása, világidegen szó
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:05:30
Üzenet elküldve: 2013-12-12 23:05:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar Honfoglalás //
* Az érkező felé sem fordítja szürke tekintetét, a vadászok és a nyomkeresők ki-be járnak a táborból, a mai nap sem tartogat semmi különlegest ez ügyben. Akheel szavaira felemeli a fejét, majd biccent egy kicsit.*
- Hagyd az ételt, megcsinálom. * mondja magától értetődően, mintsem beletörődve. Neki is jó, hogy elfoglalják, valami hasznosnak tűnő munkával. Ő is fáradt, úgyhogy, ha választhat, inkább főz. A vadóc lánynak kivételesen szívesen szokott főzni. Egyszerűen jó nézni, ahogy eszik, és az sem vitatható, hogy bohókás, kissé álmodozó lénye felüdülés a sok izzadtságszagú harcos közt.
Az egyik szekérhez tart, valami megfelelőbb kést szerezni, ( Nem érti, miért nem hordhat magánál állandó jelleggel efféle szerszámot, kinek is árthatna? Esetleg saját magának ) amikor Kagan szavai elérnek hozzá. A hátán is vannak szemei avagy a belőle áradó gyógynövényillatot érezte meg?
Nem tudja, minden esetre egy lemondó pillantást küldve a lány felé elveszi a kantárt. Akkor tehát, először a lovat látja el, aztán főz. Nem vitatkozik, nem emel szót, de reméli, a lány nyávog még egy kicsit a késő vacsora miatti szívfájdalmában.
Gyűlöli a lovat, vad, makacs és harapós csődör. Nagyjából mindent megtestesít, amitől viszolyog a törzsben. Legszívesebben összekötné a két feladatot: főzve biztosan jobban szívlelné. Miközben elvezeti, észrevétlenül igyekszik az élesebb kövek közé irányítani, lassan eljutnak az abrakig. *
* Az érkező felé sem fordítja szürke tekintetét, a vadászok és a nyomkeresők ki-be járnak a táborból, a mai nap sem tartogat semmi különlegest ez ügyben. Akheel szavaira felemeli a fejét, majd biccent egy kicsit.*
- Hagyd az ételt, megcsinálom. * mondja magától értetődően, mintsem beletörődve. Neki is jó, hogy elfoglalják, valami hasznosnak tűnő munkával. Ő is fáradt, úgyhogy, ha választhat, inkább főz. A vadóc lánynak kivételesen szívesen szokott főzni. Egyszerűen jó nézni, ahogy eszik, és az sem vitatható, hogy bohókás, kissé álmodozó lénye felüdülés a sok izzadtságszagú harcos közt.
Az egyik szekérhez tart, valami megfelelőbb kést szerezni, ( Nem érti, miért nem hordhat magánál állandó jelleggel efféle szerszámot, kinek is árthatna? Esetleg saját magának ) amikor Kagan szavai elérnek hozzá. A hátán is vannak szemei avagy a belőle áradó gyógynövényillatot érezte meg?
Nem tudja, minden esetre egy lemondó pillantást küldve a lány felé elveszi a kantárt. Akkor tehát, először a lovat látja el, aztán főz. Nem vitatkozik, nem emel szót, de reméli, a lány nyávog még egy kicsit a késő vacsora miatti szívfájdalmában.
Gyűlöli a lovat, vad, makacs és harapós csődör. Nagyjából mindent megtestesít, amitől viszolyog a törzsben. Legszívesebben összekötné a két feladatot: főzve biztosan jobban szívlelné. Miközben elvezeti, észrevétlenül igyekszik az élesebb kövek közé irányítani, lassan eljutnak az abrakig. *
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 22:44:03
Üzenet elküldve: 2013-12-12 22:44:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar Honfoglalás //
*Egy lovon poroszkál, valamerre az óriások közelében. Mindig az óriások közelében, mert ott a legkisebb az esély rá, hogy valami kóbor cica vacsorának nézze. Az óriásoktól minden épp eszű ember fél. De egy tündér, aki se nem ember, se nem épp eszű? Az már más tészta nemde?
A két bömbölő hegyet kissé elmélázva figyeli, majd sztoikus beletörődéssel pillant vezérük felé akinek már megint a nők szájalnak...*
~Anyám…~
*Sztoikus nyugalommal húz le egy újabb kortyot a kezében tartott rumból. Ez az ő itala, mindig is ez volt, és mindig is ez lesz. Ha lehet, nem adja alább, persze a bort, mert a sört is megissza, de a rum, az üt a leggyorsabban. Persze mint minden valamire való kiégett alkoholista, ő is elég jól bírja az italt. Ennek pozitív hatása az hogy sokáig tud inni, negatív pedig hogy sokkal élesebben érzékeli a külvilágot, melyet eredetileg pont a piával szándékozott tompítani. A város közelébe érve az eddigi félig fekvő pozícióból ( mely egyébként rendkívül kényelmes, mert ő méreténél fogva megengedheti magának hogy egy embernyeregben félig fekve utazzon ), lassan ülő helyzetbe küzdi magát. Vért most nincs rajta, így szabadon kinyújtóztathatja elgémberedett szárnyait, melyekkel tesz is pár lomha mozdulatot. Hát nem az igazi, mit ne mondjunk…az a hetekig tartó vértben alvós, vértben evős, vértben retyóra menős időszak eléggé betette a kaput, bár a szokásos kis szökkenéses repülései ha nem is a legszebben, de még mindig mennek. Persze az 50 cm-is emelkedést sose sikerült átlépnie. Viszont arra akár 50 méter magasan is képes, körbe repülve egy fa csúcskoronáját, majd visszahuppanva az egyik felső ágra. Nem mellesleg mászás közben is igen hasznos. Hirtelen ötlettől vezérelve amint lova ( aki egyébként szintén gazdájára ütött sztoikus jellemében ) a dühöngő Krumko közelébe poroszkál ő egy lendületes, reppenéses szökkenéssel a benga hátán is van, akinek a haja kivételesen jó kötélhágcsónak funkcionál. Már ha valaki tündér, 140 cm, és kb. 40 kiló, és piros pacsiban lenyom egy elfet is, mert olyan gyors a keze. Na akkor lehet kötélnek használni. Kihasználja a másik lendületes mozgásait, illetve saját szárnyai adta előnyöket, melyeknek hála 2-3 másodperc alatt ( talán még azelőtt hogy a másik észlelné a dolgot – bár ez már egy szokásos mutatványa ), fel is fog érni a vállára, ahogy a fenyőfára szokott. Fél kézzel keményen megkapaszkodik törzs tesója hajában, majd immár 3, 5 méter magasról szemléli az eléjük táruló város látványát…*
-Én is kajás vagyok cimbi.*Nevet fel vidáman s két kézzel kapaszkodva a másik hajába ( lábai az óriás két vállán állnak – elég stabil a helyzet ) lelkes ródeóba kezd, amint az lecsap a lovakra.*
*Egy lovon poroszkál, valamerre az óriások közelében. Mindig az óriások közelében, mert ott a legkisebb az esély rá, hogy valami kóbor cica vacsorának nézze. Az óriásoktól minden épp eszű ember fél. De egy tündér, aki se nem ember, se nem épp eszű? Az már más tészta nemde?
A két bömbölő hegyet kissé elmélázva figyeli, majd sztoikus beletörődéssel pillant vezérük felé akinek már megint a nők szájalnak...*
~Anyám…~
*Sztoikus nyugalommal húz le egy újabb kortyot a kezében tartott rumból. Ez az ő itala, mindig is ez volt, és mindig is ez lesz. Ha lehet, nem adja alább, persze a bort, mert a sört is megissza, de a rum, az üt a leggyorsabban. Persze mint minden valamire való kiégett alkoholista, ő is elég jól bírja az italt. Ennek pozitív hatása az hogy sokáig tud inni, negatív pedig hogy sokkal élesebben érzékeli a külvilágot, melyet eredetileg pont a piával szándékozott tompítani. A város közelébe érve az eddigi félig fekvő pozícióból ( mely egyébként rendkívül kényelmes, mert ő méreténél fogva megengedheti magának hogy egy embernyeregben félig fekve utazzon ), lassan ülő helyzetbe küzdi magát. Vért most nincs rajta, így szabadon kinyújtóztathatja elgémberedett szárnyait, melyekkel tesz is pár lomha mozdulatot. Hát nem az igazi, mit ne mondjunk…az a hetekig tartó vértben alvós, vértben evős, vértben retyóra menős időszak eléggé betette a kaput, bár a szokásos kis szökkenéses repülései ha nem is a legszebben, de még mindig mennek. Persze az 50 cm-is emelkedést sose sikerült átlépnie. Viszont arra akár 50 méter magasan is képes, körbe repülve egy fa csúcskoronáját, majd visszahuppanva az egyik felső ágra. Nem mellesleg mászás közben is igen hasznos. Hirtelen ötlettől vezérelve amint lova ( aki egyébként szintén gazdájára ütött sztoikus jellemében ) a dühöngő Krumko közelébe poroszkál ő egy lendületes, reppenéses szökkenéssel a benga hátán is van, akinek a haja kivételesen jó kötélhágcsónak funkcionál. Már ha valaki tündér, 140 cm, és kb. 40 kiló, és piros pacsiban lenyom egy elfet is, mert olyan gyors a keze. Na akkor lehet kötélnek használni. Kihasználja a másik lendületes mozgásait, illetve saját szárnyai adta előnyöket, melyeknek hála 2-3 másodperc alatt ( talán még azelőtt hogy a másik észlelné a dolgot – bár ez már egy szokásos mutatványa ), fel is fog érni a vállára, ahogy a fenyőfára szokott. Fél kézzel keményen megkapaszkodik törzs tesója hajában, majd immár 3, 5 méter magasról szemléli az eléjük táruló város látványát…*
-Én is kajás vagyok cimbi.*Nevet fel vidáman s két kézzel kapaszkodva a másik hajába ( lábai az óriás két vállán állnak – elég stabil a helyzet ) lelkes ródeóba kezd, amint az lecsap a lovakra.*
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 22:04:05
Üzenet elküldve: 2013-12-12 22:04:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Valahogy a „túl sokat” és a „beszél” szókombináció mindig akkor éri el a lányt, ha épp drágalátos bátyjával beszél. Persze, hogy szándékosan csinálja. A maga sajátos módján meglepően számító és álnok: Meddig kellően szemtelen és vad, addig a család egy kis furcsa vadhajtását, mintsem a nőt látják benne. Ez az, amiért eddig az összes férfit lerugdosta maga mellől a bőrökről és ez az, amiért nem fordítja el pironkodva szemeit, ha épp fürdőznek.
Ha így tenne, még a végén leesne valakinek, hogy már jó ideje nem az a tizenegy éves kislány, akit kimentettek a Nagy Családi Mészárlásból. Ez az, ami megkíméli azoktól az „értékes tenyészkanca” villanású tekintetektől, amik például Isuriit követik egy ideje. Ha rajta múlik, sosem megy férjhez, sosem romantikázik, sosem hagyja magát! Sajnos, ez nem rajta, sokkal inkább a törzsfőn múlik – ám, amíg erre Kagan nem jön rá, neki addig jó igazán.*
- Bolha, tetű..tiszta bőrön nem terem.. * vonja meg vállát, miközben kartávolságon kívülre lép. Egy-két-sok pofon nem hiányzik képéről, talán nem kellene az amúgy is ideges fickót ingerelnie..
A ló és a kutya ellátásához nem fűz semmit, ő nem bízza szolgákra az ilyen dolgokat, végül a bélpoklosra néz-vigyorog. Akheel volt nagyjából az egyetlen társa gyerekként, csínytevő bajtársa, ám az utóbbi időben eltávolodtak. Ez vigyorán nem sokat változtat.
A vajákosasszony jelenlétére sokáig a füle botját sem mozdítja: amióta az eszét tudja, mindig a férfi közelében volt, mégis, távoztában egy sokatmondó pillanatra találkozik tekintetük.*
~Férfiak!~
- Gyere, megnézzük, mit rejtegetek a nyeregtáskában.. * vigyorog tovább, immár csak Akheelhez fordulva. Valahol biztos rejteget dugikaját. Mondjuk, egy szelet kecskehúst.
Az óriás sivalkodásával nem törődik, majd elrendezi az, akinek ez a dolga.*
*Valahogy a „túl sokat” és a „beszél” szókombináció mindig akkor éri el a lányt, ha épp drágalátos bátyjával beszél. Persze, hogy szándékosan csinálja. A maga sajátos módján meglepően számító és álnok: Meddig kellően szemtelen és vad, addig a család egy kis furcsa vadhajtását, mintsem a nőt látják benne. Ez az, amiért eddig az összes férfit lerugdosta maga mellől a bőrökről és ez az, amiért nem fordítja el pironkodva szemeit, ha épp fürdőznek.
Ha így tenne, még a végén leesne valakinek, hogy már jó ideje nem az a tizenegy éves kislány, akit kimentettek a Nagy Családi Mészárlásból. Ez az, ami megkíméli azoktól az „értékes tenyészkanca” villanású tekintetektől, amik például Isuriit követik egy ideje. Ha rajta múlik, sosem megy férjhez, sosem romantikázik, sosem hagyja magát! Sajnos, ez nem rajta, sokkal inkább a törzsfőn múlik – ám, amíg erre Kagan nem jön rá, neki addig jó igazán.*
- Bolha, tetű..tiszta bőrön nem terem.. * vonja meg vállát, miközben kartávolságon kívülre lép. Egy-két-sok pofon nem hiányzik képéről, talán nem kellene az amúgy is ideges fickót ingerelnie..
A ló és a kutya ellátásához nem fűz semmit, ő nem bízza szolgákra az ilyen dolgokat, végül a bélpoklosra néz-vigyorog. Akheel volt nagyjából az egyetlen társa gyerekként, csínytevő bajtársa, ám az utóbbi időben eltávolodtak. Ez vigyorán nem sokat változtat.
A vajákosasszony jelenlétére sokáig a füle botját sem mozdítja: amióta az eszét tudja, mindig a férfi közelében volt, mégis, távoztában egy sokatmondó pillanatra találkozik tekintetük.*
~Férfiak!~
- Gyere, megnézzük, mit rejtegetek a nyeregtáskában.. * vigyorog tovább, immár csak Akheelhez fordulva. Valahol biztos rejteget dugikaját. Mondjuk, egy szelet kecskehúst.
Az óriás sivalkodásával nem törődik, majd elrendezi az, akinek ez a dolga.*
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:42:52
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:42:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Az óriás üvöltésére még ő is összerezzen, nem hogy a hátasok. Nincs neki baja a nagy melákokkal, sőt kifejezetten kedveli is őket, ahogy mindenkit a törzsből. Igazi család, felüdülés ez a fél-elf számára. Előző csapatához képest, akik rabszolgaként tekintettek rá több is, mint előrelépés.*
-Ha bántod a lovamat kilövöm a szemedet.
*Fenyegeti meg a nagy behemótot, persze ez sem halálosan komoly fenyegetés, inkább csak amolyan komolytalan figyelmeztetés, jelzés, hogy hagyja békén a szerencsétlen, elcsigázott állatokat.*
-Épp zabálnivalóért indulunk. Mire végeztek a vízhordással meg a táborveréssel, mi is visszatérünk.
*Vagy nem, de legalább addig is lenyugszik Krumko.*
*Az óriás üvöltésére még ő is összerezzen, nem hogy a hátasok. Nincs neki baja a nagy melákokkal, sőt kifejezetten kedveli is őket, ahogy mindenkit a törzsből. Igazi család, felüdülés ez a fél-elf számára. Előző csapatához képest, akik rabszolgaként tekintettek rá több is, mint előrelépés.*
-Ha bántod a lovamat kilövöm a szemedet.
*Fenyegeti meg a nagy behemótot, persze ez sem halálosan komoly fenyegetés, inkább csak amolyan komolytalan figyelmeztetés, jelzés, hogy hagyja békén a szerencsétlen, elcsigázott állatokat.*
-Épp zabálnivalóért indulunk. Mire végeztek a vízhordással meg a táborveréssel, mi is visszatérünk.
*Vagy nem, de legalább addig is lenyugszik Krumko.*
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:30:31
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:30:31
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
- Mint mindkettő. Persze a te dolgod, hogy miként keseríted meg az életét, de azt azért gondold el, hogy ifjú korodban jobban szeretted azt csinálni, amit nem szabadott. Mindannyian jobb szerettük az olyasmit. Isurii most még alázatos, hiszen az egyetlen bátyja vagy, de ez nem marad így örökké... Fontold meg!
*közli rezzenéstelen arccal. Tulajdonképpen csak magából tud kiindulni, sokkal inkább kedvérevaló volt a testgyakorlatozó fiúkat nézni, mint főzeteket kotyvasztani. Később persze ez sok átvirrasztott éjszakát jelentett - amit rendszerint vacsora nélkül kellett ébren töltenie. Isuriit pedig nagyon kedveli, és nagyon nem tetszik neki ez a bánásmód, ennyi erővel Kagan el is fátyoloztathatná és zárt hintóban utaztathatná.
A kérdésre megvonja a vállát, neki momentán tök mindegy, essenek túl rajta, meg a tanácskozáson, és egyenek. Mondjuk venne egy fürdőt, de azt későbbre is el tudja halasztani. Rábízza a döntést a férfire, de azért elmondja a kívánalmait is. Illetve azt az egyet, ami van.*
- Amikor te szeretnéd, mondjuk én megmártóznék a folyóban, talán annyira nem hideg.
*Végülis annyira nem lehet hideg, mint a folyóvizek északon, ő meg aztán nem az a fázós fajta. Vannak dolgok, amiktől jobban "fázik", például kezdetben fázott attól, hogy kapcsolatba lépjenek a szellemekkel. Az első kifejezetten sokkoló élmény volt a számára, mind a ketten úgy voltak vele, hogy essenek túl rajta, mutassák fel a feszült csendben várakozó családtagoknak a vérmocskos kendőt, amibe törölték magukat. A sok vér szerencsét jelent, azonban nincs, vagy csak kevés akkor az a "jelölt" szemeit bevarrják őt magát meg felkötik. Leandana ettől szinte görcsösen rettegett annak idején. Aztán az évek során megtanulta élvezni is, sőt néhanapján még a saját kedvtelésére is bemászik Kagan ágyába. Már persze amikor az éppen nincsen tele egy, vagy több lánnyal. Leandana ezt nem bánja, csupán arra háklis, hogy a férfi fürödjön mielőtt hozzáér: nem szeretne ugyanis semmi élősködőt, lapostetűt, vagy hasonlót.
Közben már hallani "bátyuskája", Krumko kajabálását. Az égnek is emeli tekintetét. Szereti nagyon az óriást, de néha az agyára megy a butaságával, persze a fajánál fogva ilyen egyszerű az istenadta. Leandana felé fordul, és ha Krumko ránéz, akkor a nő határozottan megrázza a fejét, hogy a "bratyó" ne most zavarja, meg amúgy se, mert nem Leandana az, aki haza fogja húzni a mamutot...*
- Mint mindkettő. Persze a te dolgod, hogy miként keseríted meg az életét, de azt azért gondold el, hogy ifjú korodban jobban szeretted azt csinálni, amit nem szabadott. Mindannyian jobb szerettük az olyasmit. Isurii most még alázatos, hiszen az egyetlen bátyja vagy, de ez nem marad így örökké... Fontold meg!
*közli rezzenéstelen arccal. Tulajdonképpen csak magából tud kiindulni, sokkal inkább kedvérevaló volt a testgyakorlatozó fiúkat nézni, mint főzeteket kotyvasztani. Később persze ez sok átvirrasztott éjszakát jelentett - amit rendszerint vacsora nélkül kellett ébren töltenie. Isuriit pedig nagyon kedveli, és nagyon nem tetszik neki ez a bánásmód, ennyi erővel Kagan el is fátyoloztathatná és zárt hintóban utaztathatná.
A kérdésre megvonja a vállát, neki momentán tök mindegy, essenek túl rajta, meg a tanácskozáson, és egyenek. Mondjuk venne egy fürdőt, de azt későbbre is el tudja halasztani. Rábízza a döntést a férfire, de azért elmondja a kívánalmait is. Illetve azt az egyet, ami van.*
- Amikor te szeretnéd, mondjuk én megmártóznék a folyóban, talán annyira nem hideg.
*Végülis annyira nem lehet hideg, mint a folyóvizek északon, ő meg aztán nem az a fázós fajta. Vannak dolgok, amiktől jobban "fázik", például kezdetben fázott attól, hogy kapcsolatba lépjenek a szellemekkel. Az első kifejezetten sokkoló élmény volt a számára, mind a ketten úgy voltak vele, hogy essenek túl rajta, mutassák fel a feszült csendben várakozó családtagoknak a vérmocskos kendőt, amibe törölték magukat. A sok vér szerencsét jelent, azonban nincs, vagy csak kevés akkor az a "jelölt" szemeit bevarrják őt magát meg felkötik. Leandana ettől szinte görcsösen rettegett annak idején. Aztán az évek során megtanulta élvezni is, sőt néhanapján még a saját kedvtelésére is bemászik Kagan ágyába. Már persze amikor az éppen nincsen tele egy, vagy több lánnyal. Leandana ezt nem bánja, csupán arra háklis, hogy a férfi fürödjön mielőtt hozzáér: nem szeretne ugyanis semmi élősködőt, lapostetűt, vagy hasonlót.
Közben már hallani "bátyuskája", Krumko kajabálását. Az égnek is emeli tekintetét. Szereti nagyon az óriást, de néha az agyára megy a butaságával, persze a fajánál fogva ilyen egyszerű az istenadta. Leandana felé fordul, és ha Krumko ránéz, akkor a nő határozottan megrázza a fejét, hogy a "bratyó" ne most zavarja, meg amúgy se, mert nem Leandana az, aki haza fogja húzni a mamutot...*
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:22:40
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:22:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Egyre morcosabb.
Megállás nélkül csak rohannak előre, Krumko pedig nem tud a szekérre ülni vagy egy lovon vágtatni, mert menten eltörne vagy szörnyethalna a szállítóeszköz. Bár utóbbi esetben legalább elfogyaszthatná az áldozatot… ugyanis leginkább azért morcos, mert éhes. Múltkor is egy darab nyúllal akarták kiszúrni a szemét, amikor egy vaddisznót szokott egészben elfogyasztani.*
- Éhes vagyok. LEANDANA, ÉHES VAGYOK. *Hirtelen eszébe is jut, hogy éhes. Először csendben elmormogja, bár a csendben az másnak a normális hangerő. Nem telik bele sokba, teli tüdejű kiáltás következik, ami bizony néha igencsak megrettenti a lovakat. Hiába próbálták, nem egyszerű leszoktatni a kiáltozásról, főleg, ha kezd dühbe gurulni… márpedig most kezd megmérgesedni, nem hiányzik sok ahhoz, hogy felkapja az egyik lovat és a földhöz csapja. Bár akkora nincs, hogy ezt megtegye, de simán ki tudná törni az egyik paripa nyakát.*
- Krumko megy, hozz vizet. Waldran megy, hozz ételt. Vigyázni lovak. Persze. *Nem veszi rögtön észre, hogy hozzá beszélnek. Néha megtörténik, hogy eltekint az emberek felett. Nem csak fizikailag vett értelemben. Ám kisvártatva eljut az agyáig, hogy mit „parancsoltak”. Azonban neki nem parancsolhatnak, ezért gyorsan kapcsol és egyezséget ajánl. Korrekt, vízért élelmet, a lovakat pedig megőrzi, hát hogyne… kis híján felröhög és összefut a nyál a szájában. Bár elég csontos az összes, biztos rágós a húsuk is, de legalább valami megtöltené az üres gyomrát.*
- Gyertek ide, lovacskák, megitatlak titeket… *Széttárja a karjait és megpróbálja elkapni a legközelebbi lovat… na persze, az rohan, mint a veszett ürge… bár fogalma sincsen, hogyan rohannak a veszett ürgék, biztosan így… szerencsére nem szokott sokat gondolkodni ilyen dolgokon, meg úgy egyáltalán, nem szokott egyetlen dolgon sem sokat gondolkodni, épp ezért zavartalan fogócskázik, hátha sikerül az egyik sörényébe belemarkolnia.*
- Kisöcsém… kerítsük be! Nézd, hát nem elfutnak?! Nem is szomjasak, csak játszanának! Ejj, ne fussál már! Ülsz le, ha mondom! *Méltatlankodik fennhangon, sehogy se akarnak arra menni a lovak, amerre az óriás akarná. Előbb-utóbb pedig meg fogja unni, de valószínűleg még előbb rászólnak, hogy lenne mit javítani a módszerén. Viszont amint ez bekövetkezik, újra eszébe fog jutni, hogy éhes és akkor következik az, hogy…*
- LEANDANA, HOZZ ENNI. *Bömböli.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:32:23, a következő indokkal:
Jelek javítása
*Egyre morcosabb.
Megállás nélkül csak rohannak előre, Krumko pedig nem tud a szekérre ülni vagy egy lovon vágtatni, mert menten eltörne vagy szörnyethalna a szállítóeszköz. Bár utóbbi esetben legalább elfogyaszthatná az áldozatot… ugyanis leginkább azért morcos, mert éhes. Múltkor is egy darab nyúllal akarták kiszúrni a szemét, amikor egy vaddisznót szokott egészben elfogyasztani.*
- Éhes vagyok. LEANDANA, ÉHES VAGYOK. *Hirtelen eszébe is jut, hogy éhes. Először csendben elmormogja, bár a csendben az másnak a normális hangerő. Nem telik bele sokba, teli tüdejű kiáltás következik, ami bizony néha igencsak megrettenti a lovakat. Hiába próbálták, nem egyszerű leszoktatni a kiáltozásról, főleg, ha kezd dühbe gurulni… márpedig most kezd megmérgesedni, nem hiányzik sok ahhoz, hogy felkapja az egyik lovat és a földhöz csapja. Bár akkora nincs, hogy ezt megtegye, de simán ki tudná törni az egyik paripa nyakát.*
- Krumko megy, hozz vizet. Waldran megy, hozz ételt. Vigyázni lovak. Persze. *Nem veszi rögtön észre, hogy hozzá beszélnek. Néha megtörténik, hogy eltekint az emberek felett. Nem csak fizikailag vett értelemben. Ám kisvártatva eljut az agyáig, hogy mit „parancsoltak”. Azonban neki nem parancsolhatnak, ezért gyorsan kapcsol és egyezséget ajánl. Korrekt, vízért élelmet, a lovakat pedig megőrzi, hát hogyne… kis híján felröhög és összefut a nyál a szájában. Bár elég csontos az összes, biztos rágós a húsuk is, de legalább valami megtöltené az üres gyomrát.*
- Gyertek ide, lovacskák, megitatlak titeket… *Széttárja a karjait és megpróbálja elkapni a legközelebbi lovat… na persze, az rohan, mint a veszett ürge… bár fogalma sincsen, hogyan rohannak a veszett ürgék, biztosan így… szerencsére nem szokott sokat gondolkodni ilyen dolgokon, meg úgy egyáltalán, nem szokott egyetlen dolgon sem sokat gondolkodni, épp ezért zavartalan fogócskázik, hátha sikerül az egyik sörényébe belemarkolnia.*
- Kisöcsém… kerítsük be! Nézd, hát nem elfutnak?! Nem is szomjasak, csak játszanának! Ejj, ne fussál már! Ülsz le, ha mondom! *Méltatlankodik fennhangon, sehogy se akarnak arra menni a lovak, amerre az óriás akarná. Előbb-utóbb pedig meg fogja unni, de valószínűleg még előbb rászólnak, hogy lenne mit javítani a módszerén. Viszont amint ez bekövetkezik, újra eszébe fog jutni, hogy éhes és akkor következik az, hogy…*
- LEANDANA, HOZZ ENNI. *Bömböli.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:32:23, a következő indokkal:
Jelek javítása
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:04:51
Üzenet elküldve: 2013-12-12 21:04:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Leandana szavait már nem hallja, de biztos hálás lenne értük a nőnek. És biztos kétszer is megfontolná, hogy a vezér sátrában ücsörögve várja a holnapot, ha előre tudná mire készül a vajákosasszonnyal. Az esti műsor egyébként sem a kedvence, nem állhatja a férfiak folytonos változatosságra való igényét, de hát ő már csak ilyen. Sok mindenben lóg ki a sorból.*
-Gyere, Atsun. *vezeti el lovát, hogy ellása. Áttörölgeti, átmasszírozza egy ronggyal a ló testét, majd mellé telepedve figyeli hogyan épül fel a tábor. A vadászok zsákmány után erednek, a két óriásuk vizet hoz, a többiek sátrat állítanak. Mindenkinek van valami dolga, csak neki kell nyugton maradnia.
Nagyot sóhajt és kezeit üres hasa előtt fonja össze.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:30:50, a következő indokkal:
Jelek pótlása, javítása
*Leandana szavait már nem hallja, de biztos hálás lenne értük a nőnek. És biztos kétszer is megfontolná, hogy a vezér sátrában ücsörögve várja a holnapot, ha előre tudná mire készül a vajákosasszonnyal. Az esti műsor egyébként sem a kedvence, nem állhatja a férfiak folytonos változatosságra való igényét, de hát ő már csak ilyen. Sok mindenben lóg ki a sorból.*
-Gyere, Atsun. *vezeti el lovát, hogy ellása. Áttörölgeti, átmasszírozza egy ronggyal a ló testét, majd mellé telepedve figyeli hogyan épül fel a tábor. A vadászok zsákmány után erednek, a két óriásuk vizet hoz, a többiek sátrat állítanak. Mindenkinek van valami dolga, csak neki kell nyugton maradnia.
Nagyot sóhajt és kezeit üres hasa előtt fonja össze.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:30:50, a következő indokkal:
Jelek pótlása, javítása
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:47:27
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:47:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Lesoványodott, fáradt lova hátán halad az ugyancsak szikár és meggyötört arcú fél-elf. Hosszú út áll a csapat mögött, mindenki fáradt már. A remény azonban ismét feléled, amikor elérik a város határát és Kagan megállítja a csapatot. Megpaskolja hátasa nyakát, lepattan (vagyis inkább lekászálódik) hátáról, aztán a felszólaló Waldranhoz lépked.*
-Jó ötlet, végre valami.
*Bólint egyetértően. Úgy gondolja, hogy vadászként jobban tudják majd hasznosítani tudását és képességeit, mint táborverőként. Ha sikerrel járnak, akkor bőséges vacsorájuk is lesz és a vadászat persze szórakozásnak sem utolsó. Már-már rémisztő arca is felderül egy pillanatra.*
-Ha sikeres utunk lesz, estére tele lesz a hasad.
*Válaszolja Elenyel megjegyzésére egy magabiztos biccentéssel. Hiszen miért is ne járnának sikerrel ?*
*Lesoványodott, fáradt lova hátán halad az ugyancsak szikár és meggyötört arcú fél-elf. Hosszú út áll a csapat mögött, mindenki fáradt már. A remény azonban ismét feléled, amikor elérik a város határát és Kagan megállítja a csapatot. Megpaskolja hátasa nyakát, lepattan (vagyis inkább lekászálódik) hátáról, aztán a felszólaló Waldranhoz lépked.*
-Jó ötlet, végre valami.
*Bólint egyetértően. Úgy gondolja, hogy vadászként jobban tudják majd hasznosítani tudását és képességeit, mint táborverőként. Ha sikerrel járnak, akkor bőséges vacsorájuk is lesz és a vadászat persze szórakozásnak sem utolsó. Már-már rémisztő arca is felderül egy pillanatra.*
-Ha sikeres utunk lesz, estére tele lesz a hasad.
*Válaszolja Elenyel megjegyzésére egy magabiztos biccentéssel. Hiszen miért is ne járnának sikerrel ?*
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:46:56
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:46:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Tekintete végigszalad a csapaton - harcosokon, szolgákon, az asszonynépen - majd újra a várost veszi célkeresztbe. Percekig elmereng a látványon, majd ő is lecsusszan a nyeregből.*
- Lásd el, de alaposan. *löki a kantárt Eruannának anélkül, hogy hosszabban rápillantana. Ezúttal nem kívánja sátrába az elf nőstényt, mert a Szertartás előtt fontos az önmegtartóztatás, meg a hosszú út őt is alaposan kifárasztotta. Talán majd ha kész a tábor, és túl lesznek a kötelező dolgokon, megfontolja. Vagy valamelyik másikat.*
*Kinyújtóztatja tagjait, és derekát is megropogtatja, csak ezután pillant Cessára, ki megint túl sokat beszél.*
- Inkább bolha lesz. És vigyázz, nehogy rád is átugráljon pár. *érkezik a burkolt fenyegetés, mert ugyan a kis pofátlan vérrokon, de tulajdonképpen egy fattyú félvér, így senkinek egy szava se lenne, ha ágyába rángatná és kapna egy keveset az emlegetett társbérlőkből. Ám erre kicsi az esély, mert bár magának se vallja be, de húgaként szereti a kis idiótát; egyébként sem a Thargodrymek között vannak, hogy ily módon tartsák nyilván a vérségi fokozatokat.*
- Hamarosan Tanácskozunk, és meghallgatjuk, mi mondandód van. Most egyél és lásd el ezt a gebét, meg a kutyát is. Adj ennek a bélpoklosnak is valamit! *biccent fejével Akheel felé, aztán elfordul. Nem kíván most többet a nőkkel foglalkozni. Kivéve egyet. Az ő szavát még neki is meg kell hallgatnia.*
- Ezt mint Szellemjáró mondod, vagy az anyatigris tört elő belőled? *kérdezi halkan, halvány, féloldalas mosollyal. Vár a válaszra, majd sóhajt, és az égnek fújja a párát.*
- Te is tudod, hogy Isurii...nem való a vadonba. Nem mintha gyenge lenne, vagy életképtelen, csak...más. Más mint a többi Thargodar. *egyre több csapattag verődik össze, hogy bizony éhesek - Waldrannak lesz dolga.*
- Mit javasolsz: a tanács előtt vagy után kérjük ki a szellemek útmutatását? *kérdezi a nőt teljesen komoly hangon. Elmúlt már az az idő, mikor ifjoncként még naponta akart a "szellemekkel beszélni", és minden ilyen kérését akadozva adta elő, mint valami kamasz, ki első hódítását készíti elő. Bár ma is nagy élmény, de most már átérzi a szakrális jelentőségét is - és ezúttal tényleg szükségük van rá, hogy az Ősök súgjanak.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:29:36, a következő indokkal:
Jelek javítása
*Tekintete végigszalad a csapaton - harcosokon, szolgákon, az asszonynépen - majd újra a várost veszi célkeresztbe. Percekig elmereng a látványon, majd ő is lecsusszan a nyeregből.*
- Lásd el, de alaposan. *löki a kantárt Eruannának anélkül, hogy hosszabban rápillantana. Ezúttal nem kívánja sátrába az elf nőstényt, mert a Szertartás előtt fontos az önmegtartóztatás, meg a hosszú út őt is alaposan kifárasztotta. Talán majd ha kész a tábor, és túl lesznek a kötelező dolgokon, megfontolja. Vagy valamelyik másikat.*
*Kinyújtóztatja tagjait, és derekát is megropogtatja, csak ezután pillant Cessára, ki megint túl sokat beszél.*
- Inkább bolha lesz. És vigyázz, nehogy rád is átugráljon pár. *érkezik a burkolt fenyegetés, mert ugyan a kis pofátlan vérrokon, de tulajdonképpen egy fattyú félvér, így senkinek egy szava se lenne, ha ágyába rángatná és kapna egy keveset az emlegetett társbérlőkből. Ám erre kicsi az esély, mert bár magának se vallja be, de húgaként szereti a kis idiótát; egyébként sem a Thargodrymek között vannak, hogy ily módon tartsák nyilván a vérségi fokozatokat.*
- Hamarosan Tanácskozunk, és meghallgatjuk, mi mondandód van. Most egyél és lásd el ezt a gebét, meg a kutyát is. Adj ennek a bélpoklosnak is valamit! *biccent fejével Akheel felé, aztán elfordul. Nem kíván most többet a nőkkel foglalkozni. Kivéve egyet. Az ő szavát még neki is meg kell hallgatnia.*
- Ezt mint Szellemjáró mondod, vagy az anyatigris tört elő belőled? *kérdezi halkan, halvány, féloldalas mosollyal. Vár a válaszra, majd sóhajt, és az égnek fújja a párát.*
- Te is tudod, hogy Isurii...nem való a vadonba. Nem mintha gyenge lenne, vagy életképtelen, csak...más. Más mint a többi Thargodar. *egyre több csapattag verődik össze, hogy bizony éhesek - Waldrannak lesz dolga.*
- Mit javasolsz: a tanács előtt vagy után kérjük ki a szellemek útmutatását? *kérdezi a nőt teljesen komoly hangon. Elmúlt már az az idő, mikor ifjoncként még naponta akart a "szellemekkel beszélni", és minden ilyen kérését akadozva adta elő, mint valami kamasz, ki első hódítását készíti elő. Bár ma is nagy élmény, de most már átérzi a szakrális jelentőségét is - és ezúttal tényleg szükségük van rá, hogy az Ősök súgjanak.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:29:36, a következő indokkal:
Jelek javítása
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:24:58
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:24:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Az utolsó pár mérföldet gyalog tette meg, lovát kantárszáron vezetve. Hisz szegény pára nem ért volna el idáig élve, ha megterhelte volna egyébként is karcsú, ám erősen lefogyott pihesúlyával. Aztán mindenki megáll, kivéve őt, akit a lendület még pár lépésnyire tovasodor, hogy utána kimerülten, két térdre zuhanva állapodjék meg. Így legalább szilárd talajt érez a tenyere alatt is.
Vezére sziklaszilárdan áll az élen, mint rendíthetetlen gránittömb a viharban. És szokás szerint intézkedik, parancsokat oszt, rendet vág a káoszban és úrrá lesz az ismeretlen vidéken és a csapaton, mint annyiszor korábban és ahogy majd a jövőben is. Ha megélik és nem halnak éhen félidőben. Annak idején jó döntést hozott, mikor a törzs tagjává vált. Egy erős kezű férfi képes gondoskodni az övéiről.
Gondolatai közül Waldran hangja szakítja ki, ki a vadászokat magához hívva nyilván őrá is igényt tart. Felegyenesedik hát, tenyerét nadrágjába porolva, majd íját és tegzét is megigazítja a vállán. Kezd magához térni a zöld rejtőszínű bőrbe öltözött elf lány, hisz muszáj, ha enni akar, ahhoz le kell lőnie legalább egy nyulat. Legyen inkább kettő... vagy három, hisz korog a gyomra már a puszta gondolattól is.*
- Éhes vagyok.
*Feleli válaszképp és beáll a vadászok közé.*
*Az utolsó pár mérföldet gyalog tette meg, lovát kantárszáron vezetve. Hisz szegény pára nem ért volna el idáig élve, ha megterhelte volna egyébként is karcsú, ám erősen lefogyott pihesúlyával. Aztán mindenki megáll, kivéve őt, akit a lendület még pár lépésnyire tovasodor, hogy utána kimerülten, két térdre zuhanva állapodjék meg. Így legalább szilárd talajt érez a tenyere alatt is.
Vezére sziklaszilárdan áll az élen, mint rendíthetetlen gránittömb a viharban. És szokás szerint intézkedik, parancsokat oszt, rendet vág a káoszban és úrrá lesz az ismeretlen vidéken és a csapaton, mint annyiszor korábban és ahogy majd a jövőben is. Ha megélik és nem halnak éhen félidőben. Annak idején jó döntést hozott, mikor a törzs tagjává vált. Egy erős kezű férfi képes gondoskodni az övéiről.
Gondolatai közül Waldran hangja szakítja ki, ki a vadászokat magához hívva nyilván őrá is igényt tart. Felegyenesedik hát, tenyerét nadrágjába porolva, majd íját és tegzét is megigazítja a vállán. Kezd magához térni a zöld rejtőszínű bőrbe öltözött elf lány, hisz muszáj, ha enni akar, ahhoz le kell lőnie legalább egy nyulat. Legyen inkább kettő... vagy három, hisz korog a gyomra már a puszta gondolattól is.*
- Éhes vagyok.
*Feleli válaszképp és beáll a vadászok közé.*
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:17:24
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:17:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Fáradt ő is, mint egytől egyig mindannyian, és bár alapvetően lovas nép szülötte mégis kissé megfájdult már az ülepe - pedig igazán pihepuha nyerge van -, viszont ahhoz meg túl büszke, hogy átüljön a szekérre. Hogy az egyhangúságot valahogyan megtörje időnként száron vezeti hátasát, néha nyeregbe ül, előrenyargal, lemarad. Szerencsére "kis" fivéreit mindig látja - legalábbis a fejük tetejét - és annál sosem megy messzebbre, hogy őket ne lássa.
Elcsigázottak, az egész horda, vagy törzs? Leandana maga sem találja momentán alakulatukra a megfelelő szót, banda talán, vagy család. Igen, talán a család lesz a megfelelő, egy maroknyi Thargodar és a melléjük szegődött legkülönfélébb népek, akik gyakorlatilag mind egy család, az övéi. Furcsa helyzet az övé, hiszen nem tagja a családnak, viszont vajákosként nagyon szoros a kapcsolat, mondhatni, hogy egy életre szól, vagyis Kagan életének a végéig.
Leandana alapvetően jó kedélyű, de újabban csak egy-egy fáradt mosolyra telik tőle, néha tán biztató szavakra. Vándorláshoz szoktak ők, de nem ennyihez, és nem ilyen kevés pihenővel. Meg a vidék felprédálásához, de abban sem volt már részük jó ideje, pedig egynéhányaknak elkelne egy kis csihipuhi, hogy kiengedje a fáradt gőzt. Persze szabályozottan, mert nem lenne jó, ha feltámadna egyesekben a virtus..
Mikor Waldran megtalálja akkor éppen a tábort verő törzset szemléli egy dombtetőről, szóval nem kell nagyon keresgélni, a lova mögötte legelészik. A hívó szóra mosolyogva bólint, megsimítja a férfi vállát, majd komótosan elbattyog Kagan irányába. Pont elcsípi az Isuriihoz intézett szavait, rosszallóan csóválja meg a fejét, és mikor otthagyják a lányt meg is jegyzi:*
- Nem kéne úgy bánnod a húgoddal, mint egy kislánnyal. Felnőtt nő.
*Vele próbálna csak meg Kagan ilyesmit, még a végén még kecskevérrel kenné össze egyik éjjel. Az pedig amellett, hogy rossz ómen, de még kellően be is büdösödik reggelre. Néhány dologban elég határozott véleménye van, de a hagyomány értelmében kellően alázatos is: Kagan mögött megy, egy lépéssel lemaradva, hisz ő csupán tanácsadó. A megérkező Cessát is a férfi háta mögül hallgatja. A tetves megjegyzésre hangosan felkuncog. Végre némi jó kedv....*
*Fáradt ő is, mint egytől egyig mindannyian, és bár alapvetően lovas nép szülötte mégis kissé megfájdult már az ülepe - pedig igazán pihepuha nyerge van -, viszont ahhoz meg túl büszke, hogy átüljön a szekérre. Hogy az egyhangúságot valahogyan megtörje időnként száron vezeti hátasát, néha nyeregbe ül, előrenyargal, lemarad. Szerencsére "kis" fivéreit mindig látja - legalábbis a fejük tetejét - és annál sosem megy messzebbre, hogy őket ne lássa.
Elcsigázottak, az egész horda, vagy törzs? Leandana maga sem találja momentán alakulatukra a megfelelő szót, banda talán, vagy család. Igen, talán a család lesz a megfelelő, egy maroknyi Thargodar és a melléjük szegődött legkülönfélébb népek, akik gyakorlatilag mind egy család, az övéi. Furcsa helyzet az övé, hiszen nem tagja a családnak, viszont vajákosként nagyon szoros a kapcsolat, mondhatni, hogy egy életre szól, vagyis Kagan életének a végéig.
Leandana alapvetően jó kedélyű, de újabban csak egy-egy fáradt mosolyra telik tőle, néha tán biztató szavakra. Vándorláshoz szoktak ők, de nem ennyihez, és nem ilyen kevés pihenővel. Meg a vidék felprédálásához, de abban sem volt már részük jó ideje, pedig egynéhányaknak elkelne egy kis csihipuhi, hogy kiengedje a fáradt gőzt. Persze szabályozottan, mert nem lenne jó, ha feltámadna egyesekben a virtus..
Mikor Waldran megtalálja akkor éppen a tábort verő törzset szemléli egy dombtetőről, szóval nem kell nagyon keresgélni, a lova mögötte legelészik. A hívó szóra mosolyogva bólint, megsimítja a férfi vállát, majd komótosan elbattyog Kagan irányába. Pont elcsípi az Isuriihoz intézett szavait, rosszallóan csóválja meg a fejét, és mikor otthagyják a lányt meg is jegyzi:*
- Nem kéne úgy bánnod a húgoddal, mint egy kislánnyal. Felnőtt nő.
*Vele próbálna csak meg Kagan ilyesmit, még a végén még kecskevérrel kenné össze egyik éjjel. Az pedig amellett, hogy rossz ómen, de még kellően be is büdösödik reggelre. Néhány dologban elég határozott véleménye van, de a hagyomány értelmében kellően alázatos is: Kagan mögött megy, egy lépéssel lemaradva, hisz ő csupán tanácsadó. A megérkező Cessát is a férfi háta mögül hallgatja. A tetves megjegyzésre hangosan felkuncog. Végre némi jó kedv....*
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:53:45
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:53:45
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Kedvére vágtatna az előőrsben, ha lenne előőrs, és ha tudna vágtatni a lova. Ehelyett inkább a rokona mögött vánszorog, lógatja a nyelvét, csakúgy, mint a hátasa. Már nem számlálja a napokat, csak megy előre és előre, soha véget nem érően…*
~ Mintha megálltunk volna… vagy csak én álltam meg… ~
*Erősen koncentrálnia kell, hogy észrevegye a különbséget. Végül csak meglátja az előtte húzódó városfalakat, bár ha Kagan nem torpan meg, lehet, hogy csak akkor vette volna észre, amikor a lova feje nekikoppan a téglának… *
- Igenis. - *Válaszolja a parancsra és meg is fordítja Kóbort. Ugyanis ez a ló neve, mert még nevet is adott neki. Szép állat, csak egy kicsit lesoványodott. Csakúgy, mint Waldran. Bár a csontjai nem látszódnak még ki, de ha választania kellene egy szelet karéj vagy egy szépséges lány feneke között, akkor nem az utóbbi kerülne ki győztesen.*
- Tábort verünk. - *Szól hátra a többieknek, ezt követően pedig tekintete már kutatja is a sámánjukat, hiszen tudja, hogy a csapat magától is képes lesz tábort verni.*
- Leanda, kerülj elő! Kagan látni akar! Csipked magad! - *Sürgeti a lányt, amint megtalálja, de most nincs ereje arra, hogy ténylegesen a fenekébe csípjen. Most Leandának be kell érnie a verbális utasítással és azzal, hogy önmaga csíp a formás hátsójába.*
- Vadászok, ide hozzám! Ejtünk egy szarvast, mit szóltok hozzá?! - *Utoljára a vadászokat gyűjti össze, hogy némi élelmet szerezzenek a törzs számára. Útközben szól a két mamlasznak is, nem lesz nehéz észrevenni őket. Tekintve, hogy több mint három méteresek.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.12 19:55:27
*Kedvére vágtatna az előőrsben, ha lenne előőrs, és ha tudna vágtatni a lova. Ehelyett inkább a rokona mögött vánszorog, lógatja a nyelvét, csakúgy, mint a hátasa. Már nem számlálja a napokat, csak megy előre és előre, soha véget nem érően…*
~ Mintha megálltunk volna… vagy csak én álltam meg… ~
*Erősen koncentrálnia kell, hogy észrevegye a különbséget. Végül csak meglátja az előtte húzódó városfalakat, bár ha Kagan nem torpan meg, lehet, hogy csak akkor vette volna észre, amikor a lova feje nekikoppan a téglának… *
- Igenis. - *Válaszolja a parancsra és meg is fordítja Kóbort. Ugyanis ez a ló neve, mert még nevet is adott neki. Szép állat, csak egy kicsit lesoványodott. Csakúgy, mint Waldran. Bár a csontjai nem látszódnak még ki, de ha választania kellene egy szelet karéj vagy egy szépséges lány feneke között, akkor nem az utóbbi kerülne ki győztesen.*
- Tábort verünk. - *Szól hátra a többieknek, ezt követően pedig tekintete már kutatja is a sámánjukat, hiszen tudja, hogy a csapat magától is képes lesz tábort verni.*
- Leanda, kerülj elő! Kagan látni akar! Csipked magad! - *Sürgeti a lányt, amint megtalálja, de most nincs ereje arra, hogy ténylegesen a fenekébe csípjen. Most Leandának be kell érnie a verbális utasítással és azzal, hogy önmaga csíp a formás hátsójába.*
- Vadászok, ide hozzám! Ejtünk egy szarvast, mit szóltok hozzá?! - *Utoljára a vadászokat gyűjti össze, hogy némi élelmet szerezzenek a törzs számára. Útközben szól a két mamlasznak is, nem lesz nehéz észrevenni őket. Tekintve, hogy több mint három méteresek.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.12 19:55:27
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:29:18
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:29:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
*Az örökmozgó vándoron is meglátszik, hogy rég indultak útnak. Mozdulatai elcsigázottak, érzékei tompák, pedig ő még szerencsének mondhatta magát: sikerült helyet szereznie az egyik szekéren.
A mindig lelkes Akheel most szótlanul lát teendőihez. Segít a lepakolásban, ha szólítják vadászni indul, bár ilyen nyűgösen nem érdemes fogadni arra, hogy hamar, bőséges zsákmánnyal tér vissza.*
-Nyááá... - *nyűglődik félhangosan, csak Cessa visszatérő bolhazsákja deríti némileg jobb kedvre. Pár ugrás erejéig négykézlábra ereszkedve, szökellve kíséri a finom falatok után kutató ebet, de hasa hangosan kordul meg, Akheel pedig egyszerűen eldől oldalra.
Pár pillanatig fekszik így, majd felcsapja fejét és a levegőbe szimatol. *
~Nyúl. És bárány! Nem, nem bárány.~ *szimatol tovább* ~Kecske!~
*Felpattan és eltökélt szándéka, hogy célba veszi Cessa zsákmányát. Csak akkor módosul a terv, mikor a tábor épülését szigorúan felügyelő Kagan közelében találja a másik lányt. Nyakát behúzva, sebesen vált irányt, hogy segítsen Eruannak.*
-Éhes vagyok. - *nyafog a rabnő mellé érve.
Sejti, hogy hamarosan kiküldik vadászni, de addig még segít egy kicsit.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 19:57:00, a következő indokkal:
Jelek pótlása
*Az örökmozgó vándoron is meglátszik, hogy rég indultak útnak. Mozdulatai elcsigázottak, érzékei tompák, pedig ő még szerencsének mondhatta magát: sikerült helyet szereznie az egyik szekéren.
A mindig lelkes Akheel most szótlanul lát teendőihez. Segít a lepakolásban, ha szólítják vadászni indul, bár ilyen nyűgösen nem érdemes fogadni arra, hogy hamar, bőséges zsákmánnyal tér vissza.*
-Nyááá... - *nyűglődik félhangosan, csak Cessa visszatérő bolhazsákja deríti némileg jobb kedvre. Pár ugrás erejéig négykézlábra ereszkedve, szökellve kíséri a finom falatok után kutató ebet, de hasa hangosan kordul meg, Akheel pedig egyszerűen eldől oldalra.
Pár pillanatig fekszik így, majd felcsapja fejét és a levegőbe szimatol. *
~Nyúl. És bárány! Nem, nem bárány.~ *szimatol tovább* ~Kecske!~
*Felpattan és eltökélt szándéka, hogy célba veszi Cessa zsákmányát. Csak akkor módosul a terv, mikor a tábor épülését szigorúan felügyelő Kagan közelében találja a másik lányt. Nyakát behúzva, sebesen vált irányt, hogy segítsen Eruannak.*
-Éhes vagyok. - *nyafog a rabnő mellé érve.
Sejti, hogy hamarosan kiküldik vadászni, de addig még segít egy kicsit.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 19:57:00, a következő indokkal:
Jelek pótlása
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:28:11
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:28:11
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Könnyedén üli meg a lovat, bár már jó ideje hogy jönnek. Ha szorong is a nagy visszatéréstől, nem mutatja. Immár barátok közt van s nem kell többé menekülnie. Most ő az, akitől ellenségeinek félnivalója van. Hanyagul bámul abba az irányba, amerről Cessa érkezett s pár perc nézelődés után lát csak neki, hogy segédkezzen a táborverésben. Sátrak felállítása, tábortűz rakása, vízhordás - mind olyasmi, mit ezerszer csináltak már együtt a csapattal, most sem számít semmi nehézségre. Kissé nyálcsorgatva mered a nyulakra: közeleg a vacsoraidő. Előre gondolkodik miről meséljen majd a ma esti csillagfényben: oly kevés az idő s oly sok a dal..*
*Könnyedén üli meg a lovat, bár már jó ideje hogy jönnek. Ha szorong is a nagy visszatéréstől, nem mutatja. Immár barátok közt van s nem kell többé menekülnie. Most ő az, akitől ellenségeinek félnivalója van. Hanyagul bámul abba az irányba, amerről Cessa érkezett s pár perc nézelődés után lát csak neki, hogy segédkezzen a táborverésben. Sátrak felállítása, tábortűz rakása, vízhordás - mind olyasmi, mit ezerszer csináltak már együtt a csapattal, most sem számít semmi nehézségre. Kissé nyálcsorgatva mered a nyulakra: közeleg a vacsoraidő. Előre gondolkodik miről meséljen majd a ma esti csillagfényben: oly kevés az idő s oly sok a dal..*
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 18:58:47
Üzenet elküldve: 2013-12-12 18:58:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Először a kutya érkezik meg. Hosszú lábú, sovány, barna foltos jószág. A szőre a világ minden égtája felé mered, már ránézésre is durva tapintású. Jól képzett, nem zajong, nem ugrál, nem kap a lovak lába után, egyszerűen besomfordál a táborba, aztán nyelvlógatva üget ide-oda elejtett bőrdarabokat, ledobott csontokat keresve.
A lány nem sokkal később tűnik fel, viszonylag kicsi, vaskos törzsű lova hátán. Nem rohanvást, de futtában érkezik. A nyeregről két döglött nyulat és egy kecske levágott hátsó lábát akasztja le, majd hányavetin az egyik szolga ölébe dobja. Sokan vannak és ez nem túl sok étel, de több, mint a semmi. Aztán elindul Kagan keresésére. Nem kell túl nagy tehetség a megtalálásához, a tábori forgatag szélén szemléli a vidéket.*
- Úgy fél nap, talán kevesebb..* int fejével az irányba, melyről jött.*
- De nem olyanok, mint mi... egy hegyi párduc bőréért adták oda a kecskét. Északon ezért két szolgát vettem volna..* rázza meg a fejét hitetlenkedve. Kifújja magát, közben, amíg a férfi a kérdéseit fogalmazza, kígyószerű vigyorral közelebb lép, hogy jobban szemügyre vegye azt a mocorgó valamit Kagan vállán látni vél.*
- Tetves vagy?! Mondtam, hogy amelyik sikongat, ha hágod, nem fésüli ki őket a hajadból reggel..* ha mások is hallják sem a pajtáskodó hangnemet, sem a nőietlen témát nem ejti meg, de most kellően feszült mindenki, hogy a hangulatot oldani kelljen.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 19:46:45, a következő indokkal:
Jelek javítása
*Először a kutya érkezik meg. Hosszú lábú, sovány, barna foltos jószág. A szőre a világ minden égtája felé mered, már ránézésre is durva tapintású. Jól képzett, nem zajong, nem ugrál, nem kap a lovak lába után, egyszerűen besomfordál a táborba, aztán nyelvlógatva üget ide-oda elejtett bőrdarabokat, ledobott csontokat keresve.
A lány nem sokkal később tűnik fel, viszonylag kicsi, vaskos törzsű lova hátán. Nem rohanvást, de futtában érkezik. A nyeregről két döglött nyulat és egy kecske levágott hátsó lábát akasztja le, majd hányavetin az egyik szolga ölébe dobja. Sokan vannak és ez nem túl sok étel, de több, mint a semmi. Aztán elindul Kagan keresésére. Nem kell túl nagy tehetség a megtalálásához, a tábori forgatag szélén szemléli a vidéket.*
- Úgy fél nap, talán kevesebb..* int fejével az irányba, melyről jött.*
- De nem olyanok, mint mi... egy hegyi párduc bőréért adták oda a kecskét. Északon ezért két szolgát vettem volna..* rázza meg a fejét hitetlenkedve. Kifújja magát, közben, amíg a férfi a kérdéseit fogalmazza, kígyószerű vigyorral közelebb lép, hogy jobban szemügyre vegye azt a mocorgó valamit Kagan vállán látni vél.*
- Tetves vagy?! Mondtam, hogy amelyik sikongat, ha hágod, nem fésüli ki őket a hajadból reggel..* ha mások is hallják sem a pajtáskodó hangnemet, sem a nőietlen témát nem ejti meg, de most kellően feszült mindenki, hogy a hangulatot oldani kelljen.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 19:46:45, a következő indokkal:
Jelek javítása
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-12 18:26:35
Üzenet elküldve: 2013-12-12 18:26:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
* Isurii lova mögött lépdel. Gyalogszerrel. A ló amit ő is használhatott, pár hete a levesben végezte. Öreg, nyúzott pára volt, amúgy is megváltás volt a halál számára. Mégis, amíg létezett, nem az ő lába hólyagosodott fel a vásott bőrcipő rejtekén. Azelőtt sosem kellett gyalogolnia.
Ahogy megáll a ló, megtorpan mögötte ő is. Ha szem elé kerül az nem jó. Sosem jó. Aztán, amikor kiválasztják a táborhelyet, inkább a többiek közé vegyülve, szótlanul kezdi el lepakolni a bőröket a közelben lévő szekérről. Praktikusan, egyszerűen, gondolatok nélkül.
A csapatot hetek óta karmai közt tartó fásultság rá is átragadt, pedig az elején milyen nagy, gonosz örömmel szemlélte a barbárok szenvedéseit! Nem, mintha neki nem ugyanazt kellett volna átélnie, de, hogy fogva tartói esendőek több, mint öröm sanyarú életében..*
* Isurii lova mögött lépdel. Gyalogszerrel. A ló amit ő is használhatott, pár hete a levesben végezte. Öreg, nyúzott pára volt, amúgy is megváltás volt a halál számára. Mégis, amíg létezett, nem az ő lába hólyagosodott fel a vásott bőrcipő rejtekén. Azelőtt sosem kellett gyalogolnia.
Ahogy megáll a ló, megtorpan mögötte ő is. Ha szem elé kerül az nem jó. Sosem jó. Aztán, amikor kiválasztják a táborhelyet, inkább a többiek közé vegyülve, szótlanul kezdi el lepakolni a bőröket a közelben lévő szekérről. Praktikusan, egyszerűen, gondolatok nélkül.
A csapatot hetek óta karmai közt tartó fásultság rá is átragadt, pedig az elején milyen nagy, gonosz örömmel szemlélte a barbárok szenvedéseit! Nem, mintha neki nem ugyanazt kellett volna átélnie, de, hogy fogva tartói esendőek több, mint öröm sanyarú életében..*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222