Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 125 (2481. - 2500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2500. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-05 18:31:58
Üzenet elküldve: 2016-12-05 18:31:58
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Őszi forgatag //
// Vadászat //
*Végül húga is befut, elmaradhatatlan, és legfurcsább árnyékával, a néma bocsánatkérésre Ryz csak aprót biccent. Újabb rövidke mondatok hangzanak fel, és úgy fest immár ténylegesen kezdetét veszi a vadászat.
Vagyis a résztvevők csapatokat alkotva máris készek, hogy a préda után loholjanak. Valahogy ő meg magára maradt, amit nem is bán igazán, vagy különösképpen. Házigazdaként, szervezőként nem gondolja, hogy tisztességes dolog lenne itt az élményt elorozni a többiektől. Másrészt mindig is szívesebben ügyködött egyedül. Vérszín pillantása elidőzik a csapatokon, párosokon. Családja már akkor eredményesen zárja a napot, ha mindenkinek jut élmény, izgalom. Ő maga pedig már most elégedetlen, és ezen egyetlen holt tetem sem fog javítani. De talán egy kellemes erdei séta segíthet új terveket kovácsolni a régiek sekély hantjaira.
Moon, és a mélységi csatlósa párbeszédére nem is figyel, a kérdés sem neki szólt. Szórakozottan bíbelődik felszerelésével, mint kit komolyan érdekel, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, valójában csak az időt húzza, arra várva, hogy a csapatok elinduljanak, s maga legutolsóként maradjon hátra.*
// Őszi forgatag //
// Vadászat //
*Végül húga is befut, elmaradhatatlan, és legfurcsább árnyékával, a néma bocsánatkérésre Ryz csak aprót biccent. Újabb rövidke mondatok hangzanak fel, és úgy fest immár ténylegesen kezdetét veszi a vadászat.
Vagyis a résztvevők csapatokat alkotva máris készek, hogy a préda után loholjanak. Valahogy ő meg magára maradt, amit nem is bán igazán, vagy különösképpen. Házigazdaként, szervezőként nem gondolja, hogy tisztességes dolog lenne itt az élményt elorozni a többiektől. Másrészt mindig is szívesebben ügyködött egyedül. Vérszín pillantása elidőzik a csapatokon, párosokon. Családja már akkor eredményesen zárja a napot, ha mindenkinek jut élmény, izgalom. Ő maga pedig már most elégedetlen, és ezen egyetlen holt tetem sem fog javítani. De talán egy kellemes erdei séta segíthet új terveket kovácsolni a régiek sekély hantjaira.
Moon, és a mélységi csatlósa párbeszédére nem is figyel, a kérdés sem neki szólt. Szórakozottan bíbelődik felszerelésével, mint kit komolyan érdekel, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, valójában csak az időt húzza, arra várva, hogy a csapatok elinduljanak, s maga legutolsóként maradjon hátra.*
2499. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-05 14:19:10
Üzenet elküldve: 2016-12-05 14:19:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
//Lócsere után//
*Feszített tempóban, de a megfelelő pihenőkre ügyelve haladnak. Syd meglepetésére a kutya sem hátráltatja őket, a fürge kis jószág lemaradás nélkül halad velük. Bár a férfi szívfájdalom nélkül hagyná ott, ha úgy alakulna, hiszen ha szag után nem tudja őket követni, akkor annyit is ér. Ullamar hangot ad annak a ténynek, hogy nem ismeri az utat. Syd sem merné kijelenteni, hogy könnyen eligazodik ezen a vidéken, de ő legalább kétszer már járt erre, bár ebből az egyik alkalommal még más volt a terep és a távolság. Még egy dolog, amit az istenek összekavartak.
~Hova lehet eldugni pár tucat mérföldet?~
Morfondírozás közben azért figyel arra is, merre járnak, de nincs nehéz dolga. Haladnak az úton fél felé.*
//Lócsere után//
*Feszített tempóban, de a megfelelő pihenőkre ügyelve haladnak. Syd meglepetésére a kutya sem hátráltatja őket, a fürge kis jószág lemaradás nélkül halad velük. Bár a férfi szívfájdalom nélkül hagyná ott, ha úgy alakulna, hiszen ha szag után nem tudja őket követni, akkor annyit is ér. Ullamar hangot ad annak a ténynek, hogy nem ismeri az utat. Syd sem merné kijelenteni, hogy könnyen eligazodik ezen a vidéken, de ő legalább kétszer már járt erre, bár ebből az egyik alkalommal még más volt a terep és a távolság. Még egy dolog, amit az istenek összekavartak.
~Hova lehet eldugni pár tucat mérföldet?~
Morfondírozás közben azért figyel arra is, merre járnak, de nincs nehéz dolga. Haladnak az úton fél felé.*
2498. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-05 11:06:43
Üzenet elküldve: 2016-12-05 11:06:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Otthon//
//Nitta és Lorsan//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Már az ágyukban fekve a párját nézi, nem titkoltan, nem a pillái alól, inkább picit talán vizsgálódva is, aztán lágyan elmosolyodik, látva, hogy az ő elfje minden szavát komolyan gondolja annak amit mond és nem csak az ő kedvéért tesz így.*
~Nem mintha ha úgy lenne, az nem számítana rengeteget, de mégis jobb így.~
*Nitta elpirul.*
- Meg akartam mutatni, hogy képes vagyok rá. Hogy elég jól úszom, hogy meg tudom csinálni, és meg tudom csinálni úgy is, hogy közben alig van rajtam ruha és vadidegenek néznek. Bebizonyítani magamnak, hogy nem nyomorodtam meg, hogy nem vagyok sérült és hibás.
*Nitta mélyet sóhajt, arcát a férfi bőréhez simítja.*
- De végül is te hoztál rendbe. Működtem ugyan, de veled élek.
*Nitta felkönyököl, a halványzöld szempárba néz.*
- Egyet sem? Egy icipicit sem? Egy ilyen csókért sem?
*A párja fülé hajol, lágyan csókolja meg, finoman, ízlelgetve, ígéretekkel teli csókkal becézve.*
- Na jó, rendben, tudom *súgja.* Esetleg majd én is kitalálok valami meglepetést neked. És nem árulom el, hogy mit. Bizony!
*Már ötlete is van, de tud hallgatni, más kérdés, hogy hogyan tudja úgy kivitelezni a dolgot, hogy Lorsan ne sejtse meg. De majd kitalál valamit.
A simogatásra halkan sóhajt, aztán bólint.*
- Egy bő hónap és már fog látszani egy picit. Tavasz végére érkezik majd *folytatja komolyan.* Szerintem az jó időszak, utána jön az egyensúly ideje, a forró hónapokra már erősebb lesz, a télre meg még erősebb.
*Lorsan szemébe néz, majd bólint.*
- Rendben, ha szeretnéd elhívni hozzánk, akkor legyen úgy. Majd küldünk levelet, vagy üzenetet. Ha te azt mondod rendes nő, akkor rendben van.
*Nitta nem tiltakozik, mert bár tud ő is egy-két dolgot, hallott ezt-azt a nagyapja birtokán az asszonyoktól, de még sincs saját tapasztalata, és nincs anyja sem, nővére sem, akitől tanulhatna.*
- Ó, abban én biztos vagyok. Gyönyörűbb lesz, mint egy hercegé. *Nitta elneveti magát.* Vagy hercegnőé.
*Aztán Lorsanra pillant, szelíd mosollyal.*
~Nem kérdezett rá a mikorra és holra. Vajon tudja? Vagy csak szemérmes, ha a szavakra kerül a sor? Még jó, hogy akkor nem, mikor a tettek vannak soron.~
*Nitta kuncogni kezd, és újra csak a kedvesét nézi, egyre fokozódó jókedvvel.*
//Nitta és Lorsan//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Már az ágyukban fekve a párját nézi, nem titkoltan, nem a pillái alól, inkább picit talán vizsgálódva is, aztán lágyan elmosolyodik, látva, hogy az ő elfje minden szavát komolyan gondolja annak amit mond és nem csak az ő kedvéért tesz így.*
~Nem mintha ha úgy lenne, az nem számítana rengeteget, de mégis jobb így.~
*Nitta elpirul.*
- Meg akartam mutatni, hogy képes vagyok rá. Hogy elég jól úszom, hogy meg tudom csinálni, és meg tudom csinálni úgy is, hogy közben alig van rajtam ruha és vadidegenek néznek. Bebizonyítani magamnak, hogy nem nyomorodtam meg, hogy nem vagyok sérült és hibás.
*Nitta mélyet sóhajt, arcát a férfi bőréhez simítja.*
- De végül is te hoztál rendbe. Működtem ugyan, de veled élek.
*Nitta felkönyököl, a halványzöld szempárba néz.*
- Egyet sem? Egy icipicit sem? Egy ilyen csókért sem?
*A párja fülé hajol, lágyan csókolja meg, finoman, ízlelgetve, ígéretekkel teli csókkal becézve.*
- Na jó, rendben, tudom *súgja.* Esetleg majd én is kitalálok valami meglepetést neked. És nem árulom el, hogy mit. Bizony!
*Már ötlete is van, de tud hallgatni, más kérdés, hogy hogyan tudja úgy kivitelezni a dolgot, hogy Lorsan ne sejtse meg. De majd kitalál valamit.
A simogatásra halkan sóhajt, aztán bólint.*
- Egy bő hónap és már fog látszani egy picit. Tavasz végére érkezik majd *folytatja komolyan.* Szerintem az jó időszak, utána jön az egyensúly ideje, a forró hónapokra már erősebb lesz, a télre meg még erősebb.
*Lorsan szemébe néz, majd bólint.*
- Rendben, ha szeretnéd elhívni hozzánk, akkor legyen úgy. Majd küldünk levelet, vagy üzenetet. Ha te azt mondod rendes nő, akkor rendben van.
*Nitta nem tiltakozik, mert bár tud ő is egy-két dolgot, hallott ezt-azt a nagyapja birtokán az asszonyoktól, de még sincs saját tapasztalata, és nincs anyja sem, nővére sem, akitől tanulhatna.*
- Ó, abban én biztos vagyok. Gyönyörűbb lesz, mint egy hercegé. *Nitta elneveti magát.* Vagy hercegnőé.
*Aztán Lorsanra pillant, szelíd mosollyal.*
~Nem kérdezett rá a mikorra és holra. Vajon tudja? Vagy csak szemérmes, ha a szavakra kerül a sor? Még jó, hogy akkor nem, mikor a tettek vannak soron.~
*Nitta kuncogni kezd, és újra csak a kedvesét nézi, egyre fokozódó jókedvvel.*
2497. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-05 09:47:17
Üzenet elküldve: 2016-12-05 09:47:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vörös és Fekete//
*Seju esti szavai reggel is ott csengenek a fülében, akkor ugyan nem adott rá választ, és most sem fog. A pernyéből csillaggá vált jelenések is leszöktek már az égről, csak a tiszta kék palást borul feléjük, de a gondolat nem tűnik el a fejéből. Ha a tűz maradéka valóban mesélni tudna, a tegnapi történetet remegve adnák tovább. Ahogy őt sem hagyja nyugodni. Eltörpül az egész mellett egykori vénséges hitvesének rémképe is, aki egészen a mai napig a paranoia őrületébe kergette az elméjét. Most Legadon is apró kis porszemnek tűnik a vihar előtt, aminek szele megcsapta. Nincs itt a Félszemű sem, hogy valami könnyed viccel enyhítsen a lelkén, vagy egyszerű megoldását vegye az egésznek. Mindig is egyedül érezte magát erősnek, most azonban az ellenkezőjét érzi nélküle. Olyan emberi élet súlyát helyezték kéretlenül a kezébe, amelyet nem vállalt volna. Nem így.*
- Igen, azt hiszem, a templomnál lehet. *Rávágja a válaszát, de nem véletlenül nem fejti ki. Csekély probléma most számára a Vogari és a mélységi meglelése.*
- Hiszel abban, hogy az élet szándékosan állít minket választások elé? *Vet fel hirtelen jött kérdését, miközben fejére húzza csuklyáját és felegyenesedik, kihúzva magát Seju érintéséből. Máskor jobb érzéssel tölti el, most csak annak a Másiknak a hangneme és tekintete jut eszébe tőle, amitől egész testét átjárja a fagy.*
- Előbb azonban nézzük meg, mi maradt a karavánpihenőből. Talán még akad ott valaki, akitől szerezhetnék egy melegebb köpenyt. Itt a dér és azt hiszem, ezt a szakadt kelme már nem sokáig bírja. És, ami azt illeti, a kíváncsiságomat sem tudom leküzdeni, hogy megnézzem. De ne aggódj, utána indulunk is tovább. *Jobb kifogást nem lelt magában, hogy miért is lenne szükséges arra menniük. Idegesen húzgálja a haját. Hasonló érzés fogja el, mint amikor a hajó elindul a kikötőből portyára. Nem tudni ki az ellenség. A különbség inkább az, hogy míg a hajó állva a biztos győzelmet érzi az ereiben, addig most a félelmet.*
~Nincs más választásod.~ *Tudatalattija többnyire inkább rossz döntéseiért szokta ostorozni. Amikor túl sok rumot fogyaszt, amikor véletlenül elkotyogja egy titkát, amikor az egyszeri éjszakázásnak induló kaland mélyebb dolgokat ébreszt benne, amikor valakit barátjává fogad. Eddig csendben volt, s meglepő módon úgy tűnik, ez esetben inkább igyekszik őt nyugtatni és támogatni.*
~Már te is a frászt hozod rám.~
//Vörös és Fekete//
*Seju esti szavai reggel is ott csengenek a fülében, akkor ugyan nem adott rá választ, és most sem fog. A pernyéből csillaggá vált jelenések is leszöktek már az égről, csak a tiszta kék palást borul feléjük, de a gondolat nem tűnik el a fejéből. Ha a tűz maradéka valóban mesélni tudna, a tegnapi történetet remegve adnák tovább. Ahogy őt sem hagyja nyugodni. Eltörpül az egész mellett egykori vénséges hitvesének rémképe is, aki egészen a mai napig a paranoia őrületébe kergette az elméjét. Most Legadon is apró kis porszemnek tűnik a vihar előtt, aminek szele megcsapta. Nincs itt a Félszemű sem, hogy valami könnyed viccel enyhítsen a lelkén, vagy egyszerű megoldását vegye az egésznek. Mindig is egyedül érezte magát erősnek, most azonban az ellenkezőjét érzi nélküle. Olyan emberi élet súlyát helyezték kéretlenül a kezébe, amelyet nem vállalt volna. Nem így.*
- Igen, azt hiszem, a templomnál lehet. *Rávágja a válaszát, de nem véletlenül nem fejti ki. Csekély probléma most számára a Vogari és a mélységi meglelése.*
- Hiszel abban, hogy az élet szándékosan állít minket választások elé? *Vet fel hirtelen jött kérdését, miközben fejére húzza csuklyáját és felegyenesedik, kihúzva magát Seju érintéséből. Máskor jobb érzéssel tölti el, most csak annak a Másiknak a hangneme és tekintete jut eszébe tőle, amitől egész testét átjárja a fagy.*
- Előbb azonban nézzük meg, mi maradt a karavánpihenőből. Talán még akad ott valaki, akitől szerezhetnék egy melegebb köpenyt. Itt a dér és azt hiszem, ezt a szakadt kelme már nem sokáig bírja. És, ami azt illeti, a kíváncsiságomat sem tudom leküzdeni, hogy megnézzem. De ne aggódj, utána indulunk is tovább. *Jobb kifogást nem lelt magában, hogy miért is lenne szükséges arra menniük. Idegesen húzgálja a haját. Hasonló érzés fogja el, mint amikor a hajó elindul a kikötőből portyára. Nem tudni ki az ellenség. A különbség inkább az, hogy míg a hajó állva a biztos győzelmet érzi az ereiben, addig most a félelmet.*
~Nincs más választásod.~ *Tudatalattija többnyire inkább rossz döntéseiért szokta ostorozni. Amikor túl sok rumot fogyaszt, amikor véletlenül elkotyogja egy titkát, amikor az egyszeri éjszakázásnak induló kaland mélyebb dolgokat ébreszt benne, amikor valakit barátjává fogad. Eddig csendben volt, s meglepő módon úgy tűnik, ez esetben inkább igyekszik őt nyugtatni és támogatni.*
~Már te is a frászt hozod rám.~
2496. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-04 20:58:43
Üzenet elküldve: 2016-12-04 20:58:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Még az Ébredés előtt - otthon//
//Nitta és Lorsan//
* Még korábban az első gondolata ez a tisztás volt. Utána járt csak a hegyen, bár a hegy annyira nem tetszett neki, de pár rendes embert és elfet talált ott, akik miatt ez kibírta volna. Bry már ki tudja merre jár. Chiari kedves és rendes nő, gyógyító és Dharren, aki ember létére egészen jó vadász. Őket bármikor szívesen látja, de a hegyre nem megy vissza. Rég volt már ez is, és az is, ami Nittával történt. Volt és elmúlt, most már nem számít. *
- Megtetszettél a fürdőben. A kitartásod, az akaratod és amikor kiszálltatok a vízből valahogy éreztem, hogy nem győzni akartál. Inkább bizonyítani. Ez fogott meg elsőre.
* Persze a vízben úszó, és a vizes ruhájú lány képe sem volt akármilyen látvány. *
- Csókokat adhatsz, amennyit csak jól esik, de nem árulok el egyetlen meglepetést sem. Meg amúgy is, van amit majd csak most fogok kitalálni még.
* A meglepetés okozta örömöt nem lehet csókokkal megvásárolni, nem, nem, annál sokkal jobban fog örülni annak, ha látja majd Nitta reakcióit. Elpakolnak vacsora után és kedvese jól sejti, eddig sem hagyta, hogy túl sok dolgot egyedül végezzen el. Most már annyira sem. A főzésben is jobban be fog segíteni. Legalábbis annyiban, hogy nehezet ne emeljen és hasonlók. Fürdés után pedig ágyba bújnak és az egyik keze Nitta hasán pihen, simogatja. *
- Most még lapos, de hamarosan már nem lesz az. Pocakod lesz, utána babánk. Azt hiszem majd meg fogom keresni azt az elf nőt a hegyről, ő gyógyító. Chiari. Szeretném, ha majd a vége felé itt lenne melletted, mert bár sok mindent el tudok intézni, ebben sajnos nem fogok tudni segíteni. Szeretnélek majd akkor jó kezekben tudni és tudom, hogy ő jó gyógyító. Kedves nő és okos, rendes, kedvelni fogod. Elintézek majd mindent, a gyerek szobáját, bútorokat amik kellenek.
//Nitta és Lorsan//
* Még korábban az első gondolata ez a tisztás volt. Utána járt csak a hegyen, bár a hegy annyira nem tetszett neki, de pár rendes embert és elfet talált ott, akik miatt ez kibírta volna. Bry már ki tudja merre jár. Chiari kedves és rendes nő, gyógyító és Dharren, aki ember létére egészen jó vadász. Őket bármikor szívesen látja, de a hegyre nem megy vissza. Rég volt már ez is, és az is, ami Nittával történt. Volt és elmúlt, most már nem számít. *
- Megtetszettél a fürdőben. A kitartásod, az akaratod és amikor kiszálltatok a vízből valahogy éreztem, hogy nem győzni akartál. Inkább bizonyítani. Ez fogott meg elsőre.
* Persze a vízben úszó, és a vizes ruhájú lány képe sem volt akármilyen látvány. *
- Csókokat adhatsz, amennyit csak jól esik, de nem árulok el egyetlen meglepetést sem. Meg amúgy is, van amit majd csak most fogok kitalálni még.
* A meglepetés okozta örömöt nem lehet csókokkal megvásárolni, nem, nem, annál sokkal jobban fog örülni annak, ha látja majd Nitta reakcióit. Elpakolnak vacsora után és kedvese jól sejti, eddig sem hagyta, hogy túl sok dolgot egyedül végezzen el. Most már annyira sem. A főzésben is jobban be fog segíteni. Legalábbis annyiban, hogy nehezet ne emeljen és hasonlók. Fürdés után pedig ágyba bújnak és az egyik keze Nitta hasán pihen, simogatja. *
- Most még lapos, de hamarosan már nem lesz az. Pocakod lesz, utána babánk. Azt hiszem majd meg fogom keresni azt az elf nőt a hegyről, ő gyógyító. Chiari. Szeretném, ha majd a vége felé itt lenne melletted, mert bár sok mindent el tudok intézni, ebben sajnos nem fogok tudni segíteni. Szeretnélek majd akkor jó kezekben tudni és tudom, hogy ő jó gyógyító. Kedves nő és okos, rendes, kedvelni fogod. Elintézek majd mindent, a gyerek szobáját, bútorokat amik kellenek.
2495. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-04 19:09:21
Üzenet elküldve: 2016-12-04 19:09:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
//Lócsere után//
*Az ork lova gyorsít és Syd aggodalma szükségtelen, a kutya tudja tartani a tempót. Ull lassacskán előre dől a hátas nyakára, nem létező haját lobogtatja a szél. Ahogy kezdik elhagyni a várost, a zöldséget kezdi elfogni a szabadság érzése.*
-Gyí! *gyorsítana Ord de eszébe jut az előző eset és hamar lassít. Maga elé elé engedi társát.*
-Nem ismerem az utat, nem voltam még Amon Ruadhban. Kérlek vezess! *nyújtja előre kezét. A kutya az előbb egy kicsit elmaradt Ull lova mögött.*
-Elfáradtál kislány? *pillant az ebre szeretetteljesen. Ismét egy dolog amit orktól nem várna az ember.*
//Lócsere után//
*Az ork lova gyorsít és Syd aggodalma szükségtelen, a kutya tudja tartani a tempót. Ull lassacskán előre dől a hátas nyakára, nem létező haját lobogtatja a szél. Ahogy kezdik elhagyni a várost, a zöldséget kezdi elfogni a szabadság érzése.*
-Gyí! *gyorsítana Ord de eszébe jut az előző eset és hamar lassít. Maga elé elé engedi társát.*
-Nem ismerem az utat, nem voltam még Amon Ruadhban. Kérlek vezess! *nyújtja előre kezét. A kutya az előbb egy kicsit elmaradt Ull lova mögött.*
-Elfáradtál kislány? *pillant az ebre szeretetteljesen. Ismét egy dolog amit orktól nem várna az ember.*
2494. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-04 14:49:47
Üzenet elküldve: 2016-12-04 14:49:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Végighallgatja az eseményt szervező hölgy szónoklatát. Nem sok új dolgot mondott, de persze be kellett mutatkoznia, hogy tudjuk, ki is szervezte ezt a vadászatot. Nem sokkal a beszéd vége után Daranel szólítja meg. Közelebb megy a férfihoz, és a két őrmesterhez, akiket szintén Daranel hívott ide. Egész jónak véli ezt a csapatot, és Aoneer ötlete is tetszik neki, miszerint jobb lenne, ha két részre szakadnának. Így valóban több esély van arra, hogy vadra akadjanak.*
-Ha már két részre osztódunk lehetnének az őrmesterek együtt, én pedig Daranellel mennék, ha ez mindenkinek jó így. És tényleg jó lenne indulni, ha tovább várunk nehéz lesz utolérni őket!
*Lassan elindul az erdő felé, várva csapattársaira. Persze ha akarnak még valamit intézkedni akkor visszamegy, de szerinte már nem kéne több időt vesztegetni.*
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Végighallgatja az eseményt szervező hölgy szónoklatát. Nem sok új dolgot mondott, de persze be kellett mutatkoznia, hogy tudjuk, ki is szervezte ezt a vadászatot. Nem sokkal a beszéd vége után Daranel szólítja meg. Közelebb megy a férfihoz, és a két őrmesterhez, akiket szintén Daranel hívott ide. Egész jónak véli ezt a csapatot, és Aoneer ötlete is tetszik neki, miszerint jobb lenne, ha két részre szakadnának. Így valóban több esély van arra, hogy vadra akadjanak.*
-Ha már két részre osztódunk lehetnének az őrmesterek együtt, én pedig Daranellel mennék, ha ez mindenkinek jó így. És tényleg jó lenne indulni, ha tovább várunk nehéz lesz utolérni őket!
*Lassan elindul az erdő felé, várva csapattársaira. Persze ha akarnak még valamit intézkedni akkor visszamegy, de szerinte már nem kéne több időt vesztegetni.*
2493. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-04 14:21:44
Üzenet elküldve: 2016-12-04 14:21:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Fejét forgatva nézelődik, mikor is tűnik már fel az Úrnő, és mondja el az ő minden bizonyára remekbe szabott beszédét. Természetesen ő a legszebb mind közül, ami végigtekintve a díszes kompánián nem igazán nagy cucc. Vigyora szélesre kúszik, ahogy a ház kutyáit megpillantja, köztük ott van Éjtűz is, saját bejáratú ebe gondoskodásának legfőbb tárgya.
Némi nyugtalanság fut végig rajta, ahogy Moonxylwery a nyeregbe emelkedik. Választhat, hogy megy gyalog, és akkor elmarad tőle, vagy pedig lovon, az pedig nyilvánvalóan vidám nem lesz. Őrlődik a két lehetőség között, még a kezeit is ökölbe szorítja, úgy préseli ki magából végül.*
- Lovon? *Nehéz eldönteni, hogy kérdés vagy válasz-e ez, mégis érzékelhető, hogy inkább utóbbi. Kutatja, melyik ló lesz az övé, vagy esetleg a matróna akarja felvenni magához. Ha előbbi, akkor magában néhány finom önbátorító káromkodást felidézve igyekszik felemelkedni a nyeregbe. Rynizz döntése kevésbé mérvadó a számára, de nem hagyja számításon kívül, így ha a másik mélységi netán saját lábán indulna, még megfontolja a csatlakozást. Egyébiránt meg próbálja felspannolni magát a vadászatra, hogy képes legyen állatot ölni. Általában az embereket és az értelmesnek mondott fajokat érdemesebbek találná rá saját morális iránytűje alapján. Azt, hogy kihez csatlakoznak, egyértelműen Moonxylwery hatáskörének gondolja.*
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Fejét forgatva nézelődik, mikor is tűnik már fel az Úrnő, és mondja el az ő minden bizonyára remekbe szabott beszédét. Természetesen ő a legszebb mind közül, ami végigtekintve a díszes kompánián nem igazán nagy cucc. Vigyora szélesre kúszik, ahogy a ház kutyáit megpillantja, köztük ott van Éjtűz is, saját bejáratú ebe gondoskodásának legfőbb tárgya.
Némi nyugtalanság fut végig rajta, ahogy Moonxylwery a nyeregbe emelkedik. Választhat, hogy megy gyalog, és akkor elmarad tőle, vagy pedig lovon, az pedig nyilvánvalóan vidám nem lesz. Őrlődik a két lehetőség között, még a kezeit is ökölbe szorítja, úgy préseli ki magából végül.*
- Lovon? *Nehéz eldönteni, hogy kérdés vagy válasz-e ez, mégis érzékelhető, hogy inkább utóbbi. Kutatja, melyik ló lesz az övé, vagy esetleg a matróna akarja felvenni magához. Ha előbbi, akkor magában néhány finom önbátorító káromkodást felidézve igyekszik felemelkedni a nyeregbe. Rynizz döntése kevésbé mérvadó a számára, de nem hagyja számításon kívül, így ha a másik mélységi netán saját lábán indulna, még megfontolja a csatlakozást. Egyébiránt meg próbálja felspannolni magát a vadászatra, hogy képes legyen állatot ölni. Általában az embereket és az értelmesnek mondott fajokat érdemesebbek találná rá saját morális iránytűje alapján. Azt, hogy kihez csatlakoznak, egyértelműen Moonxylwery hatáskörének gondolja.*
2492. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-04 13:04:55
Üzenet elküldve: 2016-12-04 13:04:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Alighogy véget érnek a bemutatkozások, és a nyitó beszéd egy fickó lép Aoneerhez a csoport alkotás ötletével. A tagba szakadt őrmester pedig jó szokásához híven akadékoskodni kezd.*
-Részemről viszont mehet a menet, Daranel. Lássuk mire megyünk ha egy félvér is van a csapatban!
*Vet egy jelentőség teljes pillantást Aoneerre.
Felveszi és megtölti a magával hozott számszeríjat és magában kicsit bosszankodik azon, hogy a zsákmány valószínűleg sosem lesz elég közel ahhoz, hogy az ormótlan fegyver helyett inkább fürge dobó tőreit használhassa.*
-Kapjuk el őket! Kezdek éhes lenni.
*Vigyorog Daranelre.*
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Alighogy véget érnek a bemutatkozások, és a nyitó beszéd egy fickó lép Aoneerhez a csoport alkotás ötletével. A tagba szakadt őrmester pedig jó szokásához híven akadékoskodni kezd.*
-Részemről viszont mehet a menet, Daranel. Lássuk mire megyünk ha egy félvér is van a csapatban!
*Vet egy jelentőség teljes pillantást Aoneerre.
Felveszi és megtölti a magával hozott számszeríjat és magában kicsit bosszankodik azon, hogy a zsákmány valószínűleg sosem lesz elég közel ahhoz, hogy az ormótlan fegyver helyett inkább fürge dobó tőreit használhassa.*
-Kapjuk el őket! Kezdek éhes lenni.
*Vigyorog Daranelre.*
2491. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:51:05
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:51:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
*Fürgén robognak a fák sűrűjében, messze a távolban felhangzik egy-egy őszi nagyobb madár károgása, kakukk szól.*
~Lassan tél.~
*Ugrik be Taitosnak. Nem egy nagy tudós, és a napokban időérzéke is elveszett, de hamarosan jön a Holdünnep. És most egy új holdat kell köszönteniük. A Távoli pedig még ismeretlen Taitos számára.*
~A fehér holdat kiskorom óta figyelem, de ez a Távoli. Be sem mutatkozott, meg sem csillant, teljesen idegen.~
*Taitos picit búslakosik. Eddig olyan ösztönös volt minden számára. Minden reggel felkelt a nap és mindig látta a holdat, mikor annak helyén kellett lennie. De most még a csillagok is megzavarodtak.*
-Ragron, te vajon vonyítasz a Távolira is, vagy félsz tőle?
*Teszi fel a költői kérdést, mikor megálljt parancsol, hogy dolgát végezhesse a bozótban.*
~Egyszer ki kell lesnem.~
*Gondolja foglalt kezekkel, majd céloz. A leskelődés gondolata automatikusan arra ösztönzi, hogy igyekezzen picit. Lehet, hogy valaki erre jár majd.
Így gyorsan gatyába is rázza magát, és Ragron mellett ácsorogva piszkálja az avart még egy darabon. Nincs kedve még elindulni. Az utak rövidülésével úgyis sokkal gyorsabban hazaérhet, mint eddig. Nem várja egy fagyos éjszaka, sőt, mitöbb.*
-Hol a köpenyem?
*Pillant magára, mert híján van az ezüstös melegségnek.*
-Máris jobb.
*Dörmögi vidáman, mikor leginkább egy alufóliába tekert sodrófára hasonlít már. Ezaz igazi élet. Ezt szokta meg.*
-Vajon mit rejthetnek a csontok Ragron?
*Nevére persze hegyezni kezdi a fülét, de a warg nagyrészt mozdulatlan marad. Csak nagy szemével kezdi Taitost fürkészni. Érdeklődve pillantgat egy darabon még, aztán szemét elfordítja, és inkább komótosan megjelöli a környéket.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.02 18:51:22
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.
~Lassan tél.~
*Ugrik be Taitosnak. Nem egy nagy tudós, és a napokban időérzéke is elveszett, de hamarosan jön a Holdünnep. És most egy új holdat kell köszönteniük. A Távoli pedig még ismeretlen Taitos számára.*
~A fehér holdat kiskorom óta figyelem, de ez a Távoli. Be sem mutatkozott, meg sem csillant, teljesen idegen.~
*Taitos picit búslakosik. Eddig olyan ösztönös volt minden számára. Minden reggel felkelt a nap és mindig látta a holdat, mikor annak helyén kellett lennie. De most még a csillagok is megzavarodtak.*
-Ragron, te vajon vonyítasz a Távolira is, vagy félsz tőle?
*Teszi fel a költői kérdést, mikor megálljt parancsol, hogy dolgát végezhesse a bozótban.*
~Egyszer ki kell lesnem.~
*Gondolja foglalt kezekkel, majd céloz. A leskelődés gondolata automatikusan arra ösztönzi, hogy igyekezzen picit. Lehet, hogy valaki erre jár majd.
Így gyorsan gatyába is rázza magát, és Ragron mellett ácsorogva piszkálja az avart még egy darabon. Nincs kedve még elindulni. Az utak rövidülésével úgyis sokkal gyorsabban hazaérhet, mint eddig. Nem várja egy fagyos éjszaka, sőt, mitöbb.*
-Hol a köpenyem?
*Pillant magára, mert híján van az ezüstös melegségnek.*
-Máris jobb.
*Dörmögi vidáman, mikor leginkább egy alufóliába tekert sodrófára hasonlít már. Ezaz igazi élet. Ezt szokta meg.*
-Vajon mit rejthetnek a csontok Ragron?
*Nevére persze hegyezni kezdi a fülét, de a warg nagyrészt mozdulatlan marad. Csak nagy szemével kezdi Taitost fürkészni. Érdeklődve pillantgat egy darabon még, aztán szemét elfordítja, és inkább komótosan megjelöli a környéket.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.02 18:51:22
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.
2490. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:35:47
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:35:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A postakocsin//
*Természetesen a postakocsi nem az egyetlen utazó a város irányába. Sokan csak gyalogosan haladnak a kitűzött cél felé. Talán ők nem olyan messziről keltek útnak, mint a kocsi belsejében rekedt utasok.
Az ingoványos vidékről már egyenesebb, és lényegesen könnyebb út vezet a város felé. A kocsisok sem hajtják úgy az állatokat, miért is fárasztanák ki őket feleslegesen.
A szemközti ülésen utazók úgy tűnik elfáradtak kissé, mert most már nem csak a pocakos kereskedőforma alak hortyog, de mellette a lánya is elszundított, mellére bukó fejjel. A lány másik oldalán, a hórihorgas fickó pedig úgy vélte, megragadja az alkalmat, hogy csizmás lábával most már nyíltan érinthesse a vele szemben ülő kurtizánt. Ezúttal a nő már nem nevetgél, hanem kissé mélyebb sóhajtásokat hallat, ahogy a csizma a szoknyája alá furakszik.
Nea rettentően kellemetlenül érzi magát, és inkább a másik irányba fordul, megragadva a keskeny rést tekintetével, melyet a mágus hagyott a függöny mellett. Inkább a villanásra feltűnő, és tovasuhanó tájat nézi. Jó időbe telik, míg észleli, hogy a férfi őt nézi. Egyáltalán nem lopva, de nem is szemtelenül.*
-Artheniorba igyekszik?
*A hangja kellemes, és nem udvariatlan, ahogy halkan megszólal. Ettől persze Nea még meglepődik kissé, majd néhány szívverésnyi idő után aprót biccent.*
-Igen.
*A mágus is biccent egy aprót.*
-Ön valami szobalányféle, igaz?
*Nea felsóhajt. ~Hát ennyire látszik?~ De igazánól tenni ellene nem sokat tud. Talán nem is akar. Róla aztán nem mondhat senki sem rosszat, ha csak az a fajta szolidság, és visszahúzódás, melyet elkövet, az nem bűn. Biccent hát újra, de most már hangosan nem válaszol. Megteszi helyette a férfi.*
-Sejtettem. Biztosan fog találni munkát.
~Honnan gondolja, hogy nem határozott kérésre érkezem egy gazdag házhoz?~
*Bosszantja a dolog, hogy a másik így belelát, de aztán csak az ajkait húzza keskenyre, hogy tekintetével konokul fürkéssze tovább a tovasuhanó tájat.*
*Természetesen a postakocsi nem az egyetlen utazó a város irányába. Sokan csak gyalogosan haladnak a kitűzött cél felé. Talán ők nem olyan messziről keltek útnak, mint a kocsi belsejében rekedt utasok.
Az ingoványos vidékről már egyenesebb, és lényegesen könnyebb út vezet a város felé. A kocsisok sem hajtják úgy az állatokat, miért is fárasztanák ki őket feleslegesen.
A szemközti ülésen utazók úgy tűnik elfáradtak kissé, mert most már nem csak a pocakos kereskedőforma alak hortyog, de mellette a lánya is elszundított, mellére bukó fejjel. A lány másik oldalán, a hórihorgas fickó pedig úgy vélte, megragadja az alkalmat, hogy csizmás lábával most már nyíltan érinthesse a vele szemben ülő kurtizánt. Ezúttal a nő már nem nevetgél, hanem kissé mélyebb sóhajtásokat hallat, ahogy a csizma a szoknyája alá furakszik.
Nea rettentően kellemetlenül érzi magát, és inkább a másik irányba fordul, megragadva a keskeny rést tekintetével, melyet a mágus hagyott a függöny mellett. Inkább a villanásra feltűnő, és tovasuhanó tájat nézi. Jó időbe telik, míg észleli, hogy a férfi őt nézi. Egyáltalán nem lopva, de nem is szemtelenül.*
-Artheniorba igyekszik?
*A hangja kellemes, és nem udvariatlan, ahogy halkan megszólal. Ettől persze Nea még meglepődik kissé, majd néhány szívverésnyi idő után aprót biccent.*
-Igen.
*A mágus is biccent egy aprót.*
-Ön valami szobalányféle, igaz?
*Nea felsóhajt. ~Hát ennyire látszik?~ De igazánól tenni ellene nem sokat tud. Talán nem is akar. Róla aztán nem mondhat senki sem rosszat, ha csak az a fajta szolidság, és visszahúzódás, melyet elkövet, az nem bűn. Biccent hát újra, de most már hangosan nem válaszol. Megteszi helyette a férfi.*
-Sejtettem. Biztosan fog találni munkát.
~Honnan gondolja, hogy nem határozott kérésre érkezem egy gazdag házhoz?~
*Bosszantja a dolog, hogy a másik így belelát, de aztán csak az ajkait húzza keskenyre, hogy tekintetével konokul fürkéssze tovább a tovasuhanó tájat.*
2489. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:19:51
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:19:51
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Daranel ajánlatára rögtön felkapja a fejét, de sajnos a dolog egyáltalán nem tűnik jó ötletnek, legalábbis a számára semmiképpen.*
-Ostobaság. *Közli röviden, de persze a dolog még némi kifejtésre szorul, hiszen ennyivel egy baráti gesztust nem lehet elintézni.*
-Négy elf, lehet többet lát és többet lő, de négy ember, csak felzavarja az erdőt és hátba lövi egymást. *Közben ki is nézi magának az egyik rókát. A vörös állatnak sokat ér a bundája, legalábbis a méretéhez képest, meg szebb is mint az egyszerű őzbőr. Mondhatni luxuscikknek számít. A nyulakkal nem foglalkozik, azokat majd megeszik a rókák és gyorsabbak is annál, minthogy csak úgy fültövön lőhesse őket. Shicuk talán elég lesz egy vörös elkapására, és akkor tartogathatja a nyilát arra az esetre, ha végül mégis az őz útjába akadna. Érez némi kísértést, Lou "vadászbalesetben" való elveszejtésére, de városőri fegyelmének, és acél akaratának köszönhetően elnyomja magában a késztetést.*
-Két ember egy irányba bőven elég. Döntsetek gyorsan mert lassan tényleg kezdődik. *Egyelőre még állnak a dolgok. Előnyt adnak az állatoknak, hogy némileg "izgalmasabb" legyen a dolog. Majd kiderül ez mennyire lesz így.*
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Daranel ajánlatára rögtön felkapja a fejét, de sajnos a dolog egyáltalán nem tűnik jó ötletnek, legalábbis a számára semmiképpen.*
-Ostobaság. *Közli röviden, de persze a dolog még némi kifejtésre szorul, hiszen ennyivel egy baráti gesztust nem lehet elintézni.*
-Négy elf, lehet többet lát és többet lő, de négy ember, csak felzavarja az erdőt és hátba lövi egymást. *Közben ki is nézi magának az egyik rókát. A vörös állatnak sokat ér a bundája, legalábbis a méretéhez képest, meg szebb is mint az egyszerű őzbőr. Mondhatni luxuscikknek számít. A nyulakkal nem foglalkozik, azokat majd megeszik a rókák és gyorsabbak is annál, minthogy csak úgy fültövön lőhesse őket. Shicuk talán elég lesz egy vörös elkapására, és akkor tartogathatja a nyilát arra az esetre, ha végül mégis az őz útjába akadna. Érez némi kísértést, Lou "vadászbalesetben" való elveszejtésére, de városőri fegyelmének, és acél akaratának köszönhetően elnyomja magában a késztetést.*
-Két ember egy irányba bőven elég. Döntsetek gyorsan mert lassan tényleg kezdődik. *Egyelőre még állnak a dolgok. Előnyt adnak az állatoknak, hogy némileg "izgalmasabb" legyen a dolog. Majd kiderül ez mennyire lesz így.*
2488. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:18:30
Üzenet elküldve: 2016-12-02 18:18:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vörös és Fekete//
*Szörnyen érzi magát a dolog miatt. Az ügyetlenkedés nagyon is rá vall. Meg az is, hogy az ő gondjainak az örvénye másokat is magával húz. Kiváltképp a segítő szándékot. Ezúttal Dyntina az aki mintha a múlt csapdájába esett volna, mert Kaiyko biztos benne, hogy a felkavart rossz emlékek munkálkodnak a háttérben. Viszont a Csontvető jóval bátortalanabb a vörösnél. Dynti bezárkózik. A köpenyébe burkolózva vonul hallgatásba ott a fa tövében. Ő pedig nem tudja, mit mondhatna vagy tehetne. Őrült ötletekben nem igazán jeleskedik vagy ha igen, azok ritkán a hasznos fajtából valók.
Bólint a javaslatra. Hosszú nap volt. Viszont nem szívesen hajtaná álomra a fejét úgy, hogy Dynti ilyen zaklatott. Míg elrendezi a saját vackát a tűz közelében, végig az jár a fejében, mivel terelhetné el a másik lány gondolatait, hogy a pihenés könnyed, üdítő fátyolként ereszkedhessen rá.
Ő is szorosra húzza magán a köpenyt, és a holmiját ölelve gömbölyödik össze a rögtönzött fekhelyen.*
- Kallan mindig azt mesélte, hogy a pernye, ami a vándorok tüzeiből az éjbe szökik, csillag lesz az égbolton. Magával viszi az utazók történeteit. A yadan mesemondók pedig nem tesznek mást, mint hogy választanak közülük, és kiolvassák a hunyorgó fények regéit. Mit gondolsz, rólunk is mesél egy csillag odafent? *kérdi már félig álomban motyogva.* - Elmondja, hogy mennyire... hogy mi mennyire... *Talán álmában befejezi a mondatot. Talán végleg így marad. Félbehagyva. Békés kifejezés simul az elgyötört vonásokra. Meglehet, a félszeg teremtés immár a sokat emlegetett nomád meséit hallgatja egy birodalomban, ami sosem tartotta tiszteletben a határt élet és halál között.*
//Reggel//
*Összerezzen az érintésre, de ahogy a vöröst megpillantja, mosoly kúszik az ébredéstől még kissé bágyadt vonásokra. Kezét Dyntiére simítja, úgy szívja a tüdejébe az új nap csípősen friss aromáját.*
- A templomnál? *kérdez vissza, amíg felül és egy kicsit rendbe szedi kusza, fekete tincseit.* - Hogy Vogari Artheniorban van, azt biztosan érzem, de talán ha közelebb érünk, jobban is felfedi magát. De ha nem, úgy kénytelenek leszünk ennyivel beérni. Majd kitaláljuk.
*Leporolja a ruhájáról a makacsul kapaszkodó leveleket és az égre nézve igyekszik felidézni a csillagok állását tegnap estéről.*
- Arra, ha minden igaz *mutat a város irányába.*
//Vörös és Fekete//
*Szörnyen érzi magát a dolog miatt. Az ügyetlenkedés nagyon is rá vall. Meg az is, hogy az ő gondjainak az örvénye másokat is magával húz. Kiváltképp a segítő szándékot. Ezúttal Dyntina az aki mintha a múlt csapdájába esett volna, mert Kaiyko biztos benne, hogy a felkavart rossz emlékek munkálkodnak a háttérben. Viszont a Csontvető jóval bátortalanabb a vörösnél. Dynti bezárkózik. A köpenyébe burkolózva vonul hallgatásba ott a fa tövében. Ő pedig nem tudja, mit mondhatna vagy tehetne. Őrült ötletekben nem igazán jeleskedik vagy ha igen, azok ritkán a hasznos fajtából valók.
Bólint a javaslatra. Hosszú nap volt. Viszont nem szívesen hajtaná álomra a fejét úgy, hogy Dynti ilyen zaklatott. Míg elrendezi a saját vackát a tűz közelében, végig az jár a fejében, mivel terelhetné el a másik lány gondolatait, hogy a pihenés könnyed, üdítő fátyolként ereszkedhessen rá.
Ő is szorosra húzza magán a köpenyt, és a holmiját ölelve gömbölyödik össze a rögtönzött fekhelyen.*
- Kallan mindig azt mesélte, hogy a pernye, ami a vándorok tüzeiből az éjbe szökik, csillag lesz az égbolton. Magával viszi az utazók történeteit. A yadan mesemondók pedig nem tesznek mást, mint hogy választanak közülük, és kiolvassák a hunyorgó fények regéit. Mit gondolsz, rólunk is mesél egy csillag odafent? *kérdi már félig álomban motyogva.* - Elmondja, hogy mennyire... hogy mi mennyire... *Talán álmában befejezi a mondatot. Talán végleg így marad. Félbehagyva. Békés kifejezés simul az elgyötört vonásokra. Meglehet, a félszeg teremtés immár a sokat emlegetett nomád meséit hallgatja egy birodalomban, ami sosem tartotta tiszteletben a határt élet és halál között.*
//Reggel//
*Összerezzen az érintésre, de ahogy a vöröst megpillantja, mosoly kúszik az ébredéstől még kissé bágyadt vonásokra. Kezét Dyntiére simítja, úgy szívja a tüdejébe az új nap csípősen friss aromáját.*
- A templomnál? *kérdez vissza, amíg felül és egy kicsit rendbe szedi kusza, fekete tincseit.* - Hogy Vogari Artheniorban van, azt biztosan érzem, de talán ha közelebb érünk, jobban is felfedi magát. De ha nem, úgy kénytelenek leszünk ennyivel beérni. Majd kitaláljuk.
*Leporolja a ruhájáról a makacsul kapaszkodó leveleket és az égre nézve igyekszik felidézni a csillagok állását tegnap estéről.*
- Arra, ha minden igaz *mutat a város irányába.*
2487. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 15:41:46
Üzenet elküldve: 2016-12-02 15:41:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Első alkalom lévén, kissé elkenődni látszik, amikor végül látja mennyire hátrányban lehet a többiekkel szemben.
~Na, ezt jól benéztem. Ráadásul úgy látom én vagyok a legfiatalabbik közöttük. De kivel álljak össze. Eleddig egyikükkel sem találkoztam. Igaz nem is volt, hogyan.~
Azonban amikor egyikük odalép hozzá és bizalmasan bemutatkozik, egyből felcsillan szemében a remény, hogy semmi sincs veszve.*
-Örvendek Lou! *Nyújtja ki jobbját, a tisztelet és az üdvözlés jeleként a másik felé, beleegyezően a megszólítás kapcsán. Hirtelen nem jut szóhoz a felajánlásra, gyorsan félrepillant és látja, hogy szinte minden résztvevő rendre megtalálja a magának való vadászpartnert. Nem késlekedik tovább.*
-Vágjunk bele!
*Csillan fel a Ishi szeme és szinte kurjant örömében, széles vigyorral tetézve azt.
Nyilvánvaló, hogy köztük van némi korkülönbség, ezért Ishi Lou-ra hagyja egyelőre a kezdeményezést a vadászattal kapcsolatban. Úgy tűnik lesz mit még tanulnia az esemény során. Bár nem szeretne elmaradni a rendezvény színvonalától, mint tudatlan tuskó ezért megjegyzi, hogy a nyomolvasás elengedhetetlen szükségesség egy vadászaton. Még akkor is, hogyha neki híján van ez a tudása.
Végül pedig várja Lou ötleteit, hátha még csatlakozik hozzájuk valaki. Ha nem, akkor kezdhetik a vadászatot.*
A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.02 15:44:28
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Első alkalom lévén, kissé elkenődni látszik, amikor végül látja mennyire hátrányban lehet a többiekkel szemben.
~Na, ezt jól benéztem. Ráadásul úgy látom én vagyok a legfiatalabbik közöttük. De kivel álljak össze. Eleddig egyikükkel sem találkoztam. Igaz nem is volt, hogyan.~
Azonban amikor egyikük odalép hozzá és bizalmasan bemutatkozik, egyből felcsillan szemében a remény, hogy semmi sincs veszve.*
-Örvendek Lou! *Nyújtja ki jobbját, a tisztelet és az üdvözlés jeleként a másik felé, beleegyezően a megszólítás kapcsán. Hirtelen nem jut szóhoz a felajánlásra, gyorsan félrepillant és látja, hogy szinte minden résztvevő rendre megtalálja a magának való vadászpartnert. Nem késlekedik tovább.*
-Vágjunk bele!
*Csillan fel a Ishi szeme és szinte kurjant örömében, széles vigyorral tetézve azt.
Nyilvánvaló, hogy köztük van némi korkülönbség, ezért Ishi Lou-ra hagyja egyelőre a kezdeményezést a vadászattal kapcsolatban. Úgy tűnik lesz mit még tanulnia az esemény során. Bár nem szeretne elmaradni a rendezvény színvonalától, mint tudatlan tuskó ezért megjegyzi, hogy a nyomolvasás elengedhetetlen szükségesség egy vadászaton. Még akkor is, hogyha neki híján van ez a tudása.
Végül pedig várja Lou ötleteit, hátha még csatlakozik hozzájuk valaki. Ha nem, akkor kezdhetik a vadászatot.*
A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.02 15:44:28
2486. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 14:33:52
Üzenet elküldve: 2016-12-02 14:33:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A hadnagy felkutatása //
* Magában fejcsóválva fordul az ork katona felé. *
~ Szegény állat. ~
* Már magában örülgetett, hogy lesz ideje egy rövidebb pihenőre, de csalódottan veszi tudomásul, hogy továbbra is robognak Amon Ruadh felé. A társaság elég lehangoltnak tűnik már így is. Bele fog telni pár napba, mire összecsiszolódik a csapat. A három fősre csökkent menet halad tovább. A fiú már előre fájlalja a fenekét, amit majd minden bizonnyal fel fog törni a kemény nyereg. *
~ Hozzá kell még szoknom ehhez a sok, hosszú lovagláshoz. ~
* Magában fejcsóválva fordul az ork katona felé. *
~ Szegény állat. ~
* Már magában örülgetett, hogy lesz ideje egy rövidebb pihenőre, de csalódottan veszi tudomásul, hogy továbbra is robognak Amon Ruadh felé. A társaság elég lehangoltnak tűnik már így is. Bele fog telni pár napba, mire összecsiszolódik a csapat. A három fősre csökkent menet halad tovább. A fiú már előre fájlalja a fenekét, amit majd minden bizonnyal fel fog törni a kemény nyereg. *
~ Hozzá kell még szoknom ehhez a sok, hosszú lovagláshoz. ~
2485. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 13:27:55
Üzenet elküldve: 2016-12-02 13:27:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*A sötétbőrű házigazda szerencsére nem sértődik meg és érti a tréfát. Lou nem lett lenézve vagy elküldve a francba a kis huncutsága miatt. Pedig a nemesi körökben vannak akik még egy-egy kis kacsintást is végtelen bűnnek gondolnak. A többiek is bemutatkoznak. Lou is biccent Aoneer-nek mint ismerősnek.*
~Nocsak! Úgy látszik Nyurga is eljött. Mondta volna múltkor, hogy őrmester? Nem emlékszem.~
*A házigazda is elmondja a beszédét és Lou megörülhet, hogy még enni is fognak. Nagyszerű eseménynek néz elébe. Sajnos Nyurga komáját hamar lefoglalták, de van még ember aki jó lesz vadászcimboraság kialakítására. A diákként bemutatkozóhoz megy oda.*
-Ishin ha jól emlékszem ugye? Hívhatlak rövidebben Ishinek a jövőben. Te is nyugodtan hívj Lou-nak. Összefogunk, hogy fogjunk valami finomat?
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*A sötétbőrű házigazda szerencsére nem sértődik meg és érti a tréfát. Lou nem lett lenézve vagy elküldve a francba a kis huncutsága miatt. Pedig a nemesi körökben vannak akik még egy-egy kis kacsintást is végtelen bűnnek gondolnak. A többiek is bemutatkoznak. Lou is biccent Aoneer-nek mint ismerősnek.*
~Nocsak! Úgy látszik Nyurga is eljött. Mondta volna múltkor, hogy őrmester? Nem emlékszem.~
*A házigazda is elmondja a beszédét és Lou megörülhet, hogy még enni is fognak. Nagyszerű eseménynek néz elébe. Sajnos Nyurga komáját hamar lefoglalták, de van még ember aki jó lesz vadászcimboraság kialakítására. A diákként bemutatkozóhoz megy oda.*
-Ishin ha jól emlékszem ugye? Hívhatlak rövidebben Ishinek a jövőben. Te is nyugodtan hívj Lou-nak. Összefogunk, hogy fogjunk valami finomat?
2484. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 12:57:28
Üzenet elküldve: 2016-12-02 12:57:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Mikor mindenki illedelmesen bemutatkozik, megérkezik a házigazda is. Nagyon úgy tűnik, hogy különösen nagy szabályok nem lesznek, mert ha lennének, akkor biztosan közölte volna Moon a vadásznépséggel.
Természetesen egy kis egérút kijár, viszont Daranel nem tétlenkedik, azonnal társak után néz. Nem véletlen és talán senkit nem fog meglepni, hogy az íjász a tagbaszakadt városőr, Aoneer mellett állapodik meg elsőként.*
-Őrmester! Mit szólnál, ha egy csapatot alkotnánk? Te, én, a kollégád. *biccent Ald'as felé, akivel ha minden igaz már találkozott is.* -És az a fickó. *biccent ezúttal Oreg felé. Oreg Ertalon sikeresen felhívta magára Daranel figyelmét. Mindketten vadászok, ráadásul nagyon hasonló ruházatot hordanak. Különbség az, hogy egyik szőke, másik fekete, na meg az előbbi jó egy fejjel magasabb utóbbinál. A négy fő tehát Aoneer, Daranel, Ald'as, Oreg lehetne, ha a többiek is belemennek. A másik négyes pedig lesz a másik csapat.*
-Oreg Ertalon! *szól oda a magas szőke férfinak, és int is neki.* -Gyere közelebb.
*Ha odajön, neki is elmondja, hogy ennek a négyesnek bizony lehetne keresnivalója a vadászaton.*
-Szerintem indulhatunk is.
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Mikor mindenki illedelmesen bemutatkozik, megérkezik a házigazda is. Nagyon úgy tűnik, hogy különösen nagy szabályok nem lesznek, mert ha lennének, akkor biztosan közölte volna Moon a vadásznépséggel.
Természetesen egy kis egérút kijár, viszont Daranel nem tétlenkedik, azonnal társak után néz. Nem véletlen és talán senkit nem fog meglepni, hogy az íjász a tagbaszakadt városőr, Aoneer mellett állapodik meg elsőként.*
-Őrmester! Mit szólnál, ha egy csapatot alkotnánk? Te, én, a kollégád. *biccent Ald'as felé, akivel ha minden igaz már találkozott is.* -És az a fickó. *biccent ezúttal Oreg felé. Oreg Ertalon sikeresen felhívta magára Daranel figyelmét. Mindketten vadászok, ráadásul nagyon hasonló ruházatot hordanak. Különbség az, hogy egyik szőke, másik fekete, na meg az előbbi jó egy fejjel magasabb utóbbinál. A négy fő tehát Aoneer, Daranel, Ald'as, Oreg lehetne, ha a többiek is belemennek. A másik négyes pedig lesz a másik csapat.*
-Oreg Ertalon! *szól oda a magas szőke férfinak, és int is neki.* -Gyere közelebb.
*Ha odajön, neki is elmondja, hogy ennek a négyesnek bizony lehetne keresnivalója a vadászaton.*
-Szerintem indulhatunk is.
2483. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 12:01:49
Üzenet elküldve: 2016-12-02 12:01:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Még az Ébredés előtt - otthon//
//Nitta és Lorsan//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Nitta komolyan hallgatja a párját, és egyben megkönnyebbülve, bár eddig is mutattak már rá jelek, hogy azt a kopasz hegyet Lorsan nem érezte igazán az otthonának, de mégis jó így világosan megfogalmazva hallani tőle magától.*
- Valóban igaz, jobb itt, az erdő, a mező a tó, a kis csermely. Szeretek itt élni veled. A város sincs elérhetetlen távolságra, mégis idekint vagyunk. Pont jó hely, nekünk való. És ha van olyan valaki, akit onnan ismersz és kedvelsz, hát nem gond az sem.
*Végtére is Nitta Bryt is szívesen fogadta, és össze is barátkoztak az óriáslánnyal, aki ki tudja az óta már Lanawin melyik szegletét járja, hol épít házakat.*
- Igen *sóhajt halkan, a feje előrebukik, a vállai is megereszkednek, de aztán Nitta mély levegőt vesz.*
~Nem számít már! nem hagyom, hogy számítson! Lorsan ezzel együtt elfogad. Szeret és szeretem. Kisbabánk lesz. Többé nem számít mit tettek, nem győztek le!~
- Tudom. Azt hiszem, már akkor is tudtam. Talán már akkor is, mikor véletlen beléd botlottam a fürdőház előtt. Akkor is azon gondolkodtam, vajon hova lett annak az igéző zöld szempárnak a gazdája.
*Nitta gyengéden mosolyogva néz a párja szemébe.*
- Nem tudom pontosan elmagyarázni, megindokolni sem.
*Komolyan bólint.*
- Jó itt. Úgy igaz. Van már kerítésünk is, meg minden. Meg azért tehetetlenek sem vagyunk.
Élőholtak ide vagy oda, ők sem legyőzhetetlenek, ezt te bebizonyítottad. Meg azért lássuk be, előttük is voltak mindenféle népek... Mindketten tudjuk, nem kellenek ahhoz élőholtak, hogy a gonoszság, a kapzsiság meg a kegyetlenség megjelenjen. Így is meg úgy is fel kell készülni, hogy megvédhessük magunkat. És mi ezt tettük.
*Nitta ilyen szempontból jóval nyugodtabb most, mint jó pár hattal korábban, mikor a kerítésnek fogtak, bezárva sem érzi magát, és reméli Lorsant sem idegesíti a védmű, melyet emeltek.*
~Talán inkább megnyugtatja.~
- Szóval kicsit se leselkedhetek? *kérdezi és csalódott arcot vág, de a szemei már ismét vidáman csillognak.* Nem árulsz el semmit? Egy picinyke részletet sem? Akkor sem, ha adok csókokat?
*Nem mintha a meglepetés nélkül nem adna, de hát valamivel csak próbálkoznia kell Nittának, hogy megvesztegesse a párját.
A vacsora végeztével, szokás szerint, együtt pakolnak el, Lorsan eddig sem hagyta, hogy Nitta egyedül csináljon mindent, és a lány számára nagyon is úgy tűnik, hogy innentől ezt pláne nem fogja engedni.
Utána jön a fürdő. Nittáé rövidebb, nem kockáztatja, hogy áztassa magát a meleg vízben, Lorsané talán hosszabb, de érdekes mód, úgy tűnik egyedül ő sem szeret annyira a dézsában csücsülni.
Végül csak ágyba keverednek.
Nitta Lorsanra mosolyog, felé fordul, aztán a párja kezét a hasára húzza.*
- Még lapos *mondja egyszerűen.* De számolgattam, ilyesmi. Ha nem tévedek, akkor a tavasz végére, mikor az egyensúly ideje eljön, addigra érkezik.
*Nitta felkönyököl, félig Lorsanra fordul, a mosolya kiszélesedik, az elf fölé hajol, lágyan a szájára csókol.*
- Azt is sejtem ám, hogy mikor történt...
//Nitta és Lorsan//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Nitta komolyan hallgatja a párját, és egyben megkönnyebbülve, bár eddig is mutattak már rá jelek, hogy azt a kopasz hegyet Lorsan nem érezte igazán az otthonának, de mégis jó így világosan megfogalmazva hallani tőle magától.*
- Valóban igaz, jobb itt, az erdő, a mező a tó, a kis csermely. Szeretek itt élni veled. A város sincs elérhetetlen távolságra, mégis idekint vagyunk. Pont jó hely, nekünk való. És ha van olyan valaki, akit onnan ismersz és kedvelsz, hát nem gond az sem.
*Végtére is Nitta Bryt is szívesen fogadta, és össze is barátkoztak az óriáslánnyal, aki ki tudja az óta már Lanawin melyik szegletét járja, hol épít házakat.*
- Igen *sóhajt halkan, a feje előrebukik, a vállai is megereszkednek, de aztán Nitta mély levegőt vesz.*
~Nem számít már! nem hagyom, hogy számítson! Lorsan ezzel együtt elfogad. Szeret és szeretem. Kisbabánk lesz. Többé nem számít mit tettek, nem győztek le!~
- Tudom. Azt hiszem, már akkor is tudtam. Talán már akkor is, mikor véletlen beléd botlottam a fürdőház előtt. Akkor is azon gondolkodtam, vajon hova lett annak az igéző zöld szempárnak a gazdája.
*Nitta gyengéden mosolyogva néz a párja szemébe.*
- Nem tudom pontosan elmagyarázni, megindokolni sem.
*Komolyan bólint.*
- Jó itt. Úgy igaz. Van már kerítésünk is, meg minden. Meg azért tehetetlenek sem vagyunk.
Élőholtak ide vagy oda, ők sem legyőzhetetlenek, ezt te bebizonyítottad. Meg azért lássuk be, előttük is voltak mindenféle népek... Mindketten tudjuk, nem kellenek ahhoz élőholtak, hogy a gonoszság, a kapzsiság meg a kegyetlenség megjelenjen. Így is meg úgy is fel kell készülni, hogy megvédhessük magunkat. És mi ezt tettük.
*Nitta ilyen szempontból jóval nyugodtabb most, mint jó pár hattal korábban, mikor a kerítésnek fogtak, bezárva sem érzi magát, és reméli Lorsant sem idegesíti a védmű, melyet emeltek.*
~Talán inkább megnyugtatja.~
- Szóval kicsit se leselkedhetek? *kérdezi és csalódott arcot vág, de a szemei már ismét vidáman csillognak.* Nem árulsz el semmit? Egy picinyke részletet sem? Akkor sem, ha adok csókokat?
*Nem mintha a meglepetés nélkül nem adna, de hát valamivel csak próbálkoznia kell Nittának, hogy megvesztegesse a párját.
A vacsora végeztével, szokás szerint, együtt pakolnak el, Lorsan eddig sem hagyta, hogy Nitta egyedül csináljon mindent, és a lány számára nagyon is úgy tűnik, hogy innentől ezt pláne nem fogja engedni.
Utána jön a fürdő. Nittáé rövidebb, nem kockáztatja, hogy áztassa magát a meleg vízben, Lorsané talán hosszabb, de érdekes mód, úgy tűnik egyedül ő sem szeret annyira a dézsában csücsülni.
Végül csak ágyba keverednek.
Nitta Lorsanra mosolyog, felé fordul, aztán a párja kezét a hasára húzza.*
- Még lapos *mondja egyszerűen.* De számolgattam, ilyesmi. Ha nem tévedek, akkor a tavasz végére, mikor az egyensúly ideje eljön, addigra érkezik.
*Nitta felkönyököl, félig Lorsanra fordul, a mosolya kiszélesedik, az elf fölé hajol, lágyan a szájára csókol.*
- Azt is sejtem ám, hogy mikor történt...
2482. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 09:36:50
Üzenet elküldve: 2016-12-02 09:36:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
*A zöldség szorgalmasan istápolni próbálja a kifullasztott, agyonhajtott lovat. ~Szegény pára.~ Pár nap alatt biztosan kipiheni magát a hátas. Csapatvezetőjük visszaparancsolja az orkot a városba, egy új lóért. Syd-nek vele kell mennie, hogy ne hagyja egyedül az újoncot és feltehetően azért, hogy ne csináljon több galibát. ~Syd-nek biztos sok kedve van hozzá… ~ Látja a feszültséget csapattársa szemében, de a parancs az parancs. Aoneer vezetésével tovább haladnak Thargarod felé. Jó kis edzés ez neki, hogy tartsa a tempót a lovasokkal, de egyelőre még bírja. Ha megérkeznek egy kis pihenés jól fog esni neki. Nem tudja, hogy mi vár rájuk a Thargoknál. Csak remélni tudja, hogy nem lesznek ellenségesek velük. Fogalma sincs, hogy milyen a kapcsolatuk az Őrséggel. A kikötő felől viszont elég aggasztó hírek jutottak birtokába. Volt őrmesterük ezt meg is erősíttette indulásukkor, ezért is van alapja némi aggodalmának. Felvértezve magát egy jókora levegő szippantás után tartja a diktált iramot.*
*A zöldség szorgalmasan istápolni próbálja a kifullasztott, agyonhajtott lovat. ~Szegény pára.~ Pár nap alatt biztosan kipiheni magát a hátas. Csapatvezetőjük visszaparancsolja az orkot a városba, egy új lóért. Syd-nek vele kell mennie, hogy ne hagyja egyedül az újoncot és feltehetően azért, hogy ne csináljon több galibát. ~Syd-nek biztos sok kedve van hozzá… ~ Látja a feszültséget csapattársa szemében, de a parancs az parancs. Aoneer vezetésével tovább haladnak Thargarod felé. Jó kis edzés ez neki, hogy tartsa a tempót a lovasokkal, de egyelőre még bírja. Ha megérkeznek egy kis pihenés jól fog esni neki. Nem tudja, hogy mi vár rájuk a Thargoknál. Csak remélni tudja, hogy nem lesznek ellenségesek velük. Fogalma sincs, hogy milyen a kapcsolatuk az Őrséggel. A kikötő felől viszont elég aggasztó hírek jutottak birtokába. Volt őrmesterük ezt meg is erősíttette indulásukkor, ezért is van alapja némi aggodalmának. Felvértezve magát egy jókora levegő szippantás után tartja a diktált iramot.*
2481. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-12-02 07:04:22
Üzenet elküldve: 2016-12-02 07:04:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Sűrűbe érve//
*Kisvártatva Taitos szabadon elérheti hát azt a helyet, ahol Ragron várja. Az állat egészen kijárta már a helyet, látszik az avaron, hogy hosszú ideig húzta meg magát itt.*
~Óvatlan voltam, az emberek nem értik.~
*Gondolja, és felkapaszkodik wargja hátára. Megpaskolja fejét, és rögzíti magát a nyeregben, aztán kezdődhet a móka.*
-Vadászok járnak erre Ragron, és egy másik warg. Megváltozott ez az erdő.
*Fejti ki álláspontját a wargnak, miközben a vadászokat megkerülő útvonalon igyekszik ki a hivatalos útra, mely délnek, a kikötői erdő irányába, fut.*
-Elég sanyarú a szegények sorsa, tudod?
*Kezd beszélni a farkasszörnyhöz.*
-Mi emberek nem osztozunk a természeten, kisajátítjuk. Illetve inkább csak pár kapzsi, de ők nagyon. Így nem jut a többieknek.
*Hangjába egyre több indulat gyűlik. Picit le is halkítja.*
-Valakinek meg kéne őket ölnie.
*A warg egyetértően vakkant és morrant egyet, picit lassítva az iramot két szűkösebb fa között. Taitosnak le is kell hasalnia, nehogy elkapja egy ág. Sóhajt egyet, ahogy megint nyugalmas a környezet.*
-Csak mindig jönne a helyükre más. És a te gyomrod se végtelen.
*Némi gúny érződik hangjából, és Ragron következő kanyarbéli kifarolása arról árulkodik, hogy ez hozzá is eljutott.*
-De legalább a kutatások haladtak. Ilyen nagy csuklyás, vörös szemekkel megáldott szellem adott nekem csontokat.
*Mesél boldogan.*
~Bármennyire is vagy okos, azon túl, hogy elégedett vagyok mást nem értesz, mi?~
*Mert beszélgetésük igen egyoldalú. Ragron a legendák alapján minden idők legokosabb wargja, nyilván azért, mert nem Taitos az első gazdája, viszont sajnos csak egy warg. Értelmét a falka és a vadászat legárnyaltabb fogalmai kötik le, azonban ezen túl igen kevés területen befogadó.*
-De legalább neked nem lett bajod öreg fiú. Jobban kell figyelnünk azt a naptárat.
*Csapkodja meg könyvét a nyeregtáskákban. A következő egy órát hasonlóakat mondva tölti, lassacskán elérik azt az erdőséget, mely már nem Arthenior közvetlen közelét jelenti.*
*Kisvártatva Taitos szabadon elérheti hát azt a helyet, ahol Ragron várja. Az állat egészen kijárta már a helyet, látszik az avaron, hogy hosszú ideig húzta meg magát itt.*
~Óvatlan voltam, az emberek nem értik.~
*Gondolja, és felkapaszkodik wargja hátára. Megpaskolja fejét, és rögzíti magát a nyeregben, aztán kezdődhet a móka.*
-Vadászok járnak erre Ragron, és egy másik warg. Megváltozott ez az erdő.
*Fejti ki álláspontját a wargnak, miközben a vadászokat megkerülő útvonalon igyekszik ki a hivatalos útra, mely délnek, a kikötői erdő irányába, fut.*
-Elég sanyarú a szegények sorsa, tudod?
*Kezd beszélni a farkasszörnyhöz.*
-Mi emberek nem osztozunk a természeten, kisajátítjuk. Illetve inkább csak pár kapzsi, de ők nagyon. Így nem jut a többieknek.
*Hangjába egyre több indulat gyűlik. Picit le is halkítja.*
-Valakinek meg kéne őket ölnie.
*A warg egyetértően vakkant és morrant egyet, picit lassítva az iramot két szűkösebb fa között. Taitosnak le is kell hasalnia, nehogy elkapja egy ág. Sóhajt egyet, ahogy megint nyugalmas a környezet.*
-Csak mindig jönne a helyükre más. És a te gyomrod se végtelen.
*Némi gúny érződik hangjából, és Ragron következő kanyarbéli kifarolása arról árulkodik, hogy ez hozzá is eljutott.*
-De legalább a kutatások haladtak. Ilyen nagy csuklyás, vörös szemekkel megáldott szellem adott nekem csontokat.
*Mesél boldogan.*
~Bármennyire is vagy okos, azon túl, hogy elégedett vagyok mást nem értesz, mi?~
*Mert beszélgetésük igen egyoldalú. Ragron a legendák alapján minden idők legokosabb wargja, nyilván azért, mert nem Taitos az első gazdája, viszont sajnos csak egy warg. Értelmét a falka és a vadászat legárnyaltabb fogalmai kötik le, azonban ezen túl igen kevés területen befogadó.*
-De legalább neked nem lett bajod öreg fiú. Jobban kell figyelnünk azt a naptárat.
*Csapkodja meg könyvét a nyeregtáskákban. A következő egy órát hasonlóakat mondva tölti, lassacskán elérik azt az erdőséget, mely már nem Arthenior közvetlen közelét jelenti.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222