//Thargodarok - hazafelé//
* A démonok említésére bólint egyet, ezzel egyet ért ő maga is. De félreteszik a kellemetlenebb témákat és más dolgokról beszélgetnek az úton. *
//Thargodar tábor//
* A táborban pedig a két leányzó mellé szegődik, Isurii és Leandana, most már a nevüket is tudja legalább. Ami számára furcsa, mert a városban be szoktak mutatkozni egymásnak az emberek, ha így akadnak össze, mint a két kereskedő és a törzsbéliek. De tudja, hogy a törzsekben másabbak a szokások, mint náluk. Bánja is, nem is, gyerekként izgalmas dolog volt a városban élni, mára már viszont, valahogy más lett minden. Isurii valahogy olyan, amilyennek látta. Szótlan, zárkózott, mint egy kis fehér virág a szürke sziklák között. Akit óvnak, féltenek, és aki természetéből fakadó adottságai miatt sokakat elszédít, s hoz azokra bajt akarva, akaratlanul. Leandana pedig, gondolatban legyint egy nagyot, a türelmét viszont megőrzi, meg ő, még akkor is, ha törpe vére néha fel-felpezsdül. *
- Nem hinném, hogy jegyese lenne a bátyámnak, Gramorn nem olyan, aki "csereüzletként" tekint egy nőre. Annál ő jószívűbb és tisztességesebb. Nem úgy mint mások. Az ajándék pedig nálunk figyelmesség. A bátyám üzletet kötött a vezéretekkel, ha a városban történik mindez, akkor isznak rá egy-egy kupa sört, s ha az üzlettárs az asszonyával van, vagy valamelyik női rokonával, őt illik egy kedves bókkal köszönteni és valamilyen aprósággal megajándékozni. Ezzel is erősítve az üzleti kapcsolatot, semmi mást. De ezt csak a régi vágású kereskedők teszik és nem az olyan kufárok, mint Goswin.
* Elveszi és megnézi a csomagot, az üvegcsét, amit Isurii mutat neki. Kezére löttyint egy keveset, majd visszazárja a tetejét és vissza adja a lánynak. *
- Igen, olaj. Kellemes az illata és jót tesz a bőrnek.
* Beledörzsöli a kezébe, mutatva hogy nem ártalmas, nem mérgező és még csak nem is büdös. *
- A fivéremet pedig ne féltsétek, nem hinném, hogy túl gyakran megfordulna nálatok majd személyesen. Ha valamire szükségetek van, szólhattok nekem, de be is jöhettek a városban vásárolni. Annyira nem sűrű ott a motozás.
* Látta mennyire megváltozott egy nap alatt a testvére és valahogy nem tetszik neki ez a változás. Talán igaza volt Gramornnak és nem érdemes a törzzsel foglalkozni. Nem kell minden áron barátkozni velük. Talán majd ha megszokták a várost és szokásaikat, talán. *
- Azt hiszem én megyek is, nektek is van dolgotok máshol úgy látom.
* Gramorn felé veszi az irányt, de út közben megtalálják egymást a törpével is. *
- Semmi gond Hrothgaar. Tudom mik egy harcos kötelességei és tudom, hogy nálunk mi az, amit egy vendég megengedhet magának a vendéglátójánál.
* Maradna is, nem is. Egyedül Hrothgaar az, akinek a kedvéért maradna. Igen ám, de itt van a bátyja. Tépelődni látszik, nem is kicsit. *
- Beszélek a bátyámmal, hogy mit akar. Ha úgy adódik, megkereslek és elköszönök tőled, de lehet hogy maradok. Egy kicsit. Úgy látom Gramorn nem érzi itt jól magát, nem nagyon kedvelik őt a társaid.
* Pici szemrehányás csak, ami a hangjából érződik. De mosolyogva lép el a törpe mellől és keresi meg bátyját, hogy beszéljen vele. *