//Hat nappal később//
//Datvinoolv, Lyz, Pycta, Umon, Monsotor, Asheelaxa, Roth//
*Lyz örömmel látja, hogy ilyen tevékeny aktív közeg alakult köré. Így neki sem teher, ha tenni kell, vagy feladatot keresni, esetleg adni. Több okból sem baj ez, hisz így válik mindenkinek a hasznára ő is.
Attól eltekintve, hogy összekalapálja az ujját olykor. Mindez eltörpül amellett a boldogság mellett, amit most érez, ahogy Umonal, Pyctával, az újonnan érkezett Datvinoolvval üldögél a fal tövében, s emelik poharukat az új fallal körbevett közösségre.*
- Ha bevételt nem is hoz, csak fehér szőlő borból is legyen kínálat *viccel arra utalva, hogy azt szereti igazán. Elkortyolgatja a vörösbort is, de az édes fehérbornál jobban egyiket sem szereti. Azon ritka alkalmakkor, amikor borozni támad kedve egyáltalán.* Édes legyen ám, mint a méz, és aranyló, mint a napsugarak *mosolyodik orra alatt, hiszen ez csupán olyan támasztott követelés, aminek egy szava sem komoly, csupán játék. Ez tükröződik szeméből is, mely még sosem csillogott ilyen cinkosul, ha alkoholról volt szó.
Umon köszönete meghatja, Pycta válaszával pedig teljesen egyet ért, s bólogat rá. A súrlódások ellenére is örül Lyz, hogy Umonban nem okoztak mély sérelmeket.*
- Leveleim *szól csendesen az elf lány, ahogy szeretetteljesen végignéz a kompánián, s az újonnan érkezőkön. A lopott pillantás utolsó mozzanatát még éppen elcsípi Pycta felől. Érzi ő maga is, hogy változott mióta ideért, de nem gondolná magát szebbnek, mint azelőtt, s hogy az erdőmélyi elf annak látja, még véletlenül sem merül fel benne. *
- Örülnék, ha elkísérnél *válaszol hálás mosollyal Pyctának, kezét gyengéden vállára téve, melyet aztán el is vesz, csupán az érzet marad, hogy az elf lány valóban örül neki, nem pedig csupán udvarias.
A könyvek főépületben való elhelyezése is tetszik Lyznek, melyre bár ingatja fejét ahogy latolgatja a dolgot, s végül a mozdulat bólogatássá válik. Lelki szemei előtt a főépület egy tanácsterem, aztán iskola, bálterem is egyben, bár Lyz a mulatságokat szabad ég alatt tervezi, amíg az esős szeles évszakok be nem köszöntenek.
Pillanatok alatt kettővel többen lesznek, s többen is érkeznek, gyors egymásutánban.*
- Szervusz Montosor, kérsz egy kupa bort? Aki ennyit dolgozik, lazíthat is egy kicsit. És te Ashhela? *jegyzi meg, mert valóban sokat dolgoztak mind ketten az elmúlt hat alatt. Azonnal lép is, hogy ha kérnek, kupát adhasson a kezükbe, ha talál még a kocsin.*
- Nagyon sok munka van még, Monsotor. Éppen most beszéltünk a kocsmáról, amit Umon szeretne nyitni, csak egy kicsit ki kell pofozni. Segíthetsz abban is. De elkél a segítség az állatoknál is Asheelaxa mellett. Rendes itató kellene nekik, rendes vályúk. Idősebb elfek biztosan meg tudják mutatni, hogyan kell elkezdeni, és örülnék, ha megvolna mire visszaérek.*Úgy beszél kicsit, mint ha azt, hogy egy rövidke időre elhagyja a tábort, mindenki hallotta volna.* Vagy még ott van a főépület is, ami csak félkész. Idefele jövet, láttam, hogy fogytán a fűrészelt léc. Lehet, hogy azóta már elkezdték, de a fűrészelés lehet, hogy neked jobban menne. *Hát, azt nem mondhatják, hogy nincs mit csinálni.*
- Esetleg, ha szeretnéd, kereshetsz rönköket a saját házadhoz is. Egyszer azt is fel kell építeni...
*Végeláthatatlan a sor, csak választani kell.*
- Esetleg elsőként Asheelának segíts, aztán pedig a főépületnél. *Vet számot hogy mégis valamilyen konkrét iránymutatást adjon az óriásnak. Rájött már egy hat alatt, s a korábbi hatok alatt is a kis tanyán, hogy Monsotornak kell a segítség, az iránymutatás, bár más szemében ez feladatosztogatásnak tűnhet.*
- Szervusz Asheela. Nem zavarsz, ülj le közénk *mosolyog a csókaszemű lányra, majd figyelmesen hallgatja az ötletet, a vizesárokról.
Asheela is közéjük telepszik, s máris ötlettel áll elő, amit Lyz érdeklődve hallgat. Fejében egy térképen máris húzódik a vonal, amit talán még meg is lehet valósítani, kérdés ugyan, hogy kell-e. Felváltva pillant társaira, vajon ki mit szól hozzá, és természetesen változatosak a vélemények, ami nem könnyíti meg a dolgát.*
- Köszönjük Asheela. Aludnék még rá egyet. A fal megvan. A folyó terelés nagyon nagy munka, és az erdőre is figyelnünk kell. *Pillant egyetértőn Pyctára.* Sokaknak még nincs tető a feje felett.
*Első a védelem, amivel a fal rendelkezik is, de a folyó egyelőre maradhat ahol van. Látszik Lyzen, hogy elmélázik az ötleten, nem veti el teljesen, még talán egy térképet is elővesz majd, hogy megnézze mit lehet belőle kihozni. A faltól kellő távolban, ez vajon milyen hosszú, s kemény munka lenne, de csak akkor látja érdemesnek nekifogni, ha a közösség tető alatt alszik éjjel, nem sátorban.
Halk motozás egyre erősödik, s végül egy idegen képében ölt testet, mely feléjük igyekszik.*
- Üdvözöllek Mil'Ochass kapujában *köszön Rothawdarnak, de Umon megelőzi, hogy ittlétének káról kérdezze, így csupán érdeklődve figyeli a vándort.*