Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 145 (2881. - 2900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2900. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-24 13:29:29
Üzenet elküldve: 2017-04-24 13:29:29
ÚJ
![>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1191_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Banditák//
*A törpe örül, hogy máris ilyen készséges idegenvezetőt talált, annak szintén, hogy a férfi akinek a házát úgy látszik ki fogja rabolni egy gazdagabb figura, mert hát az kell legyen, ha egyszer béresei vannak meg földje. Meg ugye lova amit el akar venni. Annak már kevésbé örül, hogy az óriás egy teljesen más úton akar járni. Még alááshatják egymás terveit, és cselekedeteit, ha ügyetlenek, és nem lesznek ott egymásnak, hogy erővel és harcmodoruk különbségeivel segítsék egymást. De legalább külön külön okosabbak mint együtt. Legalábbis ő saját magát olyan teremtménynek tartja akinek a jelenléte miatt a társaság tagjai nem lesznek okosabbak és az óriást is hasonlóként ismerte meg.
Szólni nem szól többet, várja, hogy elvezessék, vagy legalább valami irányt mutassanak neki, és kívánja társának a legjobbakat. Most olyanokat nem mondhat, hogy ha végzett akkor itt, vagy ott találkozzanak mert nem akarja hallani a vadászkutyák fogcsattogását a vértezett valaga körül. Nyilván egy ennyire rövid ismeretség után nem várhatja a társától, hogy baj esetén ne a saját életét mentse, a törpe is így tenne, ha nem lát tiszta lehetőséget a melák kiszabadítására, hisz a melák mégiscsak egy melák. De a piából nem kap.*
-Aztán el ne tévedj. *Mondja Bölénynek csak úgy barátilag, bár ez kettejük között ennél többet is jelent.*
*A törpe örül, hogy máris ilyen készséges idegenvezetőt talált, annak szintén, hogy a férfi akinek a házát úgy látszik ki fogja rabolni egy gazdagabb figura, mert hát az kell legyen, ha egyszer béresei vannak meg földje. Meg ugye lova amit el akar venni. Annak már kevésbé örül, hogy az óriás egy teljesen más úton akar járni. Még alááshatják egymás terveit, és cselekedeteit, ha ügyetlenek, és nem lesznek ott egymásnak, hogy erővel és harcmodoruk különbségeivel segítsék egymást. De legalább külön külön okosabbak mint együtt. Legalábbis ő saját magát olyan teremtménynek tartja akinek a jelenléte miatt a társaság tagjai nem lesznek okosabbak és az óriást is hasonlóként ismerte meg.
Szólni nem szól többet, várja, hogy elvezessék, vagy legalább valami irányt mutassanak neki, és kívánja társának a legjobbakat. Most olyanokat nem mondhat, hogy ha végzett akkor itt, vagy ott találkozzanak mert nem akarja hallani a vadászkutyák fogcsattogását a vértezett valaga körül. Nyilván egy ennyire rövid ismeretség után nem várhatja a társától, hogy baj esetén ne a saját életét mentse, a törpe is így tenne, ha nem lát tiszta lehetőséget a melák kiszabadítására, hisz a melák mégiscsak egy melák. De a piából nem kap.*
-Aztán el ne tévedj. *Mondja Bölénynek csak úgy barátilag, bár ez kettejük között ennél többet is jelent.*
2899. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-23 19:07:00
Üzenet elküldve: 2017-04-23 19:07:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
*Az, hogy megint ráhagyták a papír munkát, csupán elsőre tűnt lehangolónak és unalmasnak. Másodjára, mikor is tudatosult benne, hogy ezzel több mint egy óra egyéni akciózást jelent, szinte előre tavarta kedves szüleit az úton.
Hadd menjenek! Hiszen nincs túl közel az a bizonyos város.
Utána minden ment, mint a karikacsapás. Engedélyes és egyéb papírok alá firkálgatása és ellenőrzése, nagyszerűségük és kiválóságuk biztosítása és hirdetése, majd a part menti árusok végig járása.
Eredeti terve szerint mégsem marad túl sokáig. Megveszi, amiért elmaradt, plusz még egy kis apróságot, aztán fogja magát, lóra pattan és elindul a szekér után.
A házakat elhagyva sanda mosoly mellett vágtára fogja Táncost és addig vágtázik vele, amíg úgy nem érzi, hogy a ló rá nem érzett a szabadság édes ízére. Akkor még egy kicsit hagyja, hadd szálljon a széllel, majd lasítanak.
Nincs nagy ok a rohanásra. Artheniorban úgy is eleget lesznek egymás nyakán.
Egy fertály órán belül azonban ismerős szekér körvonalai rajzolódnak ki előtte.
Arca kipirult, haja kissé keszekusza, de ez nem zavarja. Zöld válltáskáját megigazítja magán, majd elindul, hogy azt a pár métert is eltüntesse közöttük.
A kis táskában valaminek neki koccan egy üveg. Gyorsan megigazítja. Anyja nem feltétlen díjazná, hogy a láda pálinka mellé még egy kis helyi alkohollal is gazdagodjon apjuk választási lehetősége.*
*Az, hogy megint ráhagyták a papír munkát, csupán elsőre tűnt lehangolónak és unalmasnak. Másodjára, mikor is tudatosult benne, hogy ezzel több mint egy óra egyéni akciózást jelent, szinte előre tavarta kedves szüleit az úton.
Hadd menjenek! Hiszen nincs túl közel az a bizonyos város.
Utána minden ment, mint a karikacsapás. Engedélyes és egyéb papírok alá firkálgatása és ellenőrzése, nagyszerűségük és kiválóságuk biztosítása és hirdetése, majd a part menti árusok végig járása.
Eredeti terve szerint mégsem marad túl sokáig. Megveszi, amiért elmaradt, plusz még egy kis apróságot, aztán fogja magát, lóra pattan és elindul a szekér után.
A házakat elhagyva sanda mosoly mellett vágtára fogja Táncost és addig vágtázik vele, amíg úgy nem érzi, hogy a ló rá nem érzett a szabadság édes ízére. Akkor még egy kicsit hagyja, hadd szálljon a széllel, majd lasítanak.
Nincs nagy ok a rohanásra. Artheniorban úgy is eleget lesznek egymás nyakán.
Egy fertály órán belül azonban ismerős szekér körvonalai rajzolódnak ki előtte.
Arca kipirult, haja kissé keszekusza, de ez nem zavarja. Zöld válltáskáját megigazítja magán, majd elindul, hogy azt a pár métert is eltüntesse közöttük.
A kis táskában valaminek neki koccan egy üveg. Gyorsan megigazítja. Anyja nem feltétlen díjazná, hogy a láda pálinka mellé még egy kis helyi alkohollal is gazdagodjon apjuk választási lehetősége.*
2898. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-23 18:40:23
Üzenet elküldve: 2017-04-23 18:40:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
- Jól van na, Apukám, ennyi kell. De hát ő nem hallja, én meg igen. És ha hallaná is, előbb utóbb messzire elmegy, ha ennyit kötözködsz. *válaszol az asszony, de azért mosolyog hozzá ő is, főleg miután férj ura is megenyhül. De csak dörmög még azért az orra alatt.
Therorra csak megcsóválja a fejét, majd végignézi Azzagál pakolászását, aztán a nyomában megindul vissza a szekér eleje felé. Megfogja férje kezét, habár nem szorulna segítségre a felmászáshoz, de értékeli a kedves gesztust és ezt ezzel, hogy elfogadja, jelzi is minduntalan a másik felé. Elhelyezkedik a szekéren, aztán nagyot sóhajt.*
- Felnőtt nő már ő is, ideje elfogadnunk. Én is féltem, és nem nézem jó szemmel, de ha iszik akkor iszik. Annyi esze meg van, hogy ne igyon sokat, hogy még biztonságosan utolérhessen minket. És, hogy ne vedd észre rajta. *vigyorog.
Közben végre elindulnak, s törpe ura neki is lát a nyúlnak. Ő is elvesz egy combot, és kis kendőre teríti az ölében. Ujjaival csipeget belőle, és úgy eszegeti kis cipóval hozzá, mint egy igazi úrinő. De hát mégis csak elf meg asszony, nem fog neki állni foggal cincálni, mint az állatok.*
- Mennyi lehet még hátra a városig? Kezdem unni ezt a kocsigázgatást. Szép volt jó volt ennyit utazni életünkben drága medvém, de azért már én sem leszek fiatalabb. Kevésbé kedvelem már az ilyen hosszú utakat.
- Jól van na, Apukám, ennyi kell. De hát ő nem hallja, én meg igen. És ha hallaná is, előbb utóbb messzire elmegy, ha ennyit kötözködsz. *válaszol az asszony, de azért mosolyog hozzá ő is, főleg miután férj ura is megenyhül. De csak dörmög még azért az orra alatt.
Therorra csak megcsóválja a fejét, majd végignézi Azzagál pakolászását, aztán a nyomában megindul vissza a szekér eleje felé. Megfogja férje kezét, habár nem szorulna segítségre a felmászáshoz, de értékeli a kedves gesztust és ezt ezzel, hogy elfogadja, jelzi is minduntalan a másik felé. Elhelyezkedik a szekéren, aztán nagyot sóhajt.*
- Felnőtt nő már ő is, ideje elfogadnunk. Én is féltem, és nem nézem jó szemmel, de ha iszik akkor iszik. Annyi esze meg van, hogy ne igyon sokat, hogy még biztonságosan utolérhessen minket. És, hogy ne vedd észre rajta. *vigyorog.
Közben végre elindulnak, s törpe ura neki is lát a nyúlnak. Ő is elvesz egy combot, és kis kendőre teríti az ölében. Ujjaival csipeget belőle, és úgy eszegeti kis cipóval hozzá, mint egy igazi úrinő. De hát mégis csak elf meg asszony, nem fog neki állni foggal cincálni, mint az állatok.*
- Mennyi lehet még hátra a városig? Kezdem unni ezt a kocsigázgatást. Szép volt jó volt ennyit utazni életünkben drága medvém, de azért már én sem leszek fiatalabb. Kevésbé kedvelem már az ilyen hosszú utakat.
2897. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-23 18:04:42
Üzenet elküldve: 2017-04-23 18:04:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
- Szegény?!
*Hörren fel a szóra, persze nincs komoly él a hangjában.*
- Hát olyan borzalmas élete van szegény szerencsétlennek? Legalább én szapuljam, ennyi mindenkinek kell, hogy egészséges legyen. Túl lágy az az elf szíved Kedvesem.
*Az utolsó mondatot már egész kedvesen sikerül mondania, de aztán még dörmög kicsit a szakálla alatt.*
- Örüljek meg reménykedjek... Mh...
*Megpaskolja még a kereket, aztán nekiáll a másikat feltuszkolni a szekérre, utána pedig már indul is előre, hogy a gyeplőnél várja meg feleségét. Felnevet végül mikor előző monológját meghazudtolva Therorra is Yddáról kezd beszélni.*
- Eszik eszik, én inkább azon aggódnék hogy mit iszik ott a kikötőben! Van annak a lánynak is esze, mit gondolsz miért kapott az alkalmon hogy megszabaduljon tőlünk? Heh.
*Fentről nyújtja a kezét kedvesének, hogy felsegítse a szekérre, aztán ha elkényelmesedtek, be is csap a lovak közé, és a kis utazó mindenes boltocskájuk el is indul ismét Arthenior felé. Egy perc sem telik bele és már neki is lát falatozni, hidegen ugyan merőben más mint azonfrissében volt, de legalább már nem lesznek éhesek amikor megérkeznek.*
- Szegény?!
*Hörren fel a szóra, persze nincs komoly él a hangjában.*
- Hát olyan borzalmas élete van szegény szerencsétlennek? Legalább én szapuljam, ennyi mindenkinek kell, hogy egészséges legyen. Túl lágy az az elf szíved Kedvesem.
*Az utolsó mondatot már egész kedvesen sikerül mondania, de aztán még dörmög kicsit a szakálla alatt.*
- Örüljek meg reménykedjek... Mh...
*Megpaskolja még a kereket, aztán nekiáll a másikat feltuszkolni a szekérre, utána pedig már indul is előre, hogy a gyeplőnél várja meg feleségét. Felnevet végül mikor előző monológját meghazudtolva Therorra is Yddáról kezd beszélni.*
- Eszik eszik, én inkább azon aggódnék hogy mit iszik ott a kikötőben! Van annak a lánynak is esze, mit gondolsz miért kapott az alkalmon hogy megszabaduljon tőlünk? Heh.
*Fentről nyújtja a kezét kedvesének, hogy felsegítse a szekérre, aztán ha elkényelmesedtek, be is csap a lovak közé, és a kis utazó mindenes boltocskájuk el is indul ismét Arthenior felé. Egy perc sem telik bele és már neki is lát falatozni, hidegen ugyan merőben más mint azonfrissében volt, de legalább már nem lesznek éhesek amikor megérkeznek.*
2896. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-23 13:30:08
Üzenet elküldve: 2017-04-23 13:30:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Feltárás a kazamatában//
*Bildins nekiesik a láda tartalmának, amint a lovagi íjat magához veszi az oltár alatti kis kriptából. Sokkal szebb, mint amivel ő járkált, így legalább nem nézik majd egyszerű íjásznak majd. A ládából magához vesz egy fekete köpenyt, ami ha jobban megnézi, kicsit molyrágta itt ott, de megvarrható még. Nyilván így veszít az értékéből, de több, mint a semmi. A nyílvesszők is a lánynál landolnak, meg ott a kis erszény is, ami Bildins Ysfissanak 100 aranyat
rejt.
Gavideg magához vesz egy kardot, amit ha kihúz a hüvelyéből, akkor észreveheti, hogy rozsdaette és használhatatlan. A ládában Gavideg Lyidere is talál egy 50 arannyal teli kis erszényt. A kis gyöngyszerű golyóval Reusthoz megy, hogy megtudja mire jó.*
-Nem tudom mi lehet, de biztos vagyok benne, hogy értékes, ha párnán volt meg a ládában, a tiéd lehet. A könyvtárban van egy értékbecslő vagy mi, az ötven aranyért megmondja mi ez. *Javasolja és ha mind megvannak, akkor távozhatnak is a helyről.*
-Na akkor irány haza! Köszönöm a segítségeteket és remélem a jutalmat, amit sikerült zsákmányolnotok, azzal elégedettek vagytok. *Kifelé menet hálálkodik, majd búcsút intve a csapatnak siet a családi pecsétet leadni, hogy bebizonyíthassa nemességét.*
*Bildins nekiesik a láda tartalmának, amint a lovagi íjat magához veszi az oltár alatti kis kriptából. Sokkal szebb, mint amivel ő járkált, így legalább nem nézik majd egyszerű íjásznak majd. A ládából magához vesz egy fekete köpenyt, ami ha jobban megnézi, kicsit molyrágta itt ott, de megvarrható még. Nyilván így veszít az értékéből, de több, mint a semmi. A nyílvesszők is a lánynál landolnak, meg ott a kis erszény is, ami Bildins Ysfissanak 100 aranyat
rejt.Gavideg magához vesz egy kardot, amit ha kihúz a hüvelyéből, akkor észreveheti, hogy rozsdaette és használhatatlan. A ládában Gavideg Lyidere is talál egy 50 arannyal teli kis erszényt.
A kis gyöngyszerű golyóval Reusthoz megy, hogy megtudja mire jó.*-Nem tudom mi lehet, de biztos vagyok benne, hogy értékes, ha párnán volt meg a ládában, a tiéd lehet. A könyvtárban van egy értékbecslő vagy mi, az ötven aranyért megmondja mi ez. *Javasolja és ha mind megvannak, akkor távozhatnak is a helyről.*
-Na akkor irány haza! Köszönöm a segítségeteket és remélem a jutalmat, amit sikerült zsákmányolnotok, azzal elégedettek vagytok. *Kifelé menet hálálkodik, majd búcsút intve a csapatnak siet a családi pecsétet leadni, hogy bebizonyíthassa nemességét.*
2895. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-22 23:11:33
Üzenet elküldve: 2017-04-22 23:11:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Feltárás a kazamatában//
*Ahogy meglátja a kardot, szinte gyermekien csillan a szeme. ~Ott egy kard! És ez a másik fajához hűen nyilakkal szórakozik, szóval eztetet itten e elviszem~ Markol rá a kard hüvelyére ~Na, te velem jössz!~ elemzi ki magában a helyzetet. A ládák nyitása után csak annyi aranyat markol fel, amennyit nem szégyenl. Kifelé menet megakad a szeme valami izén. Ez az izé egy párnán csücsül, fényes és olyan formát vesz fel, melynek minden pontja azonos távolságra van a középpontjátol, ez az úgynevezett gömb forma.*
-Őőő... mi ez az izé? *Ám szinte egy pillanatot sem várva, az imént említett forma mellé lép, és óvatosan viszi a lovag színe elé, válaszra nem várva.*
-Szóval ez mi? És vihetem? *Csillan fel újfent a szeme.*
*Ahogy meglátja a kardot, szinte gyermekien csillan a szeme. ~Ott egy kard! És ez a másik fajához hűen nyilakkal szórakozik, szóval eztetet itten e elviszem~ Markol rá a kard hüvelyére ~Na, te velem jössz!~ elemzi ki magában a helyzetet. A ládák nyitása után csak annyi aranyat markol fel, amennyit nem szégyenl. Kifelé menet megakad a szeme valami izén. Ez az izé egy párnán csücsül, fényes és olyan formát vesz fel, melynek minden pontja azonos távolságra van a középpontjátol, ez az úgynevezett gömb forma.*
-Őőő... mi ez az izé? *Ám szinte egy pillanatot sem várva, az imént említett forma mellé lép, és óvatosan viszi a lovag színe elé, válaszra nem várva.*
-Szóval ez mi? És vihetem? *Csillan fel újfent a szeme.*
2894. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-22 10:18:17
Üzenet elküldve: 2017-04-22 10:18:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*A kitörni készülő vihar múlni látszik. Egyetlen fényes szó elég hozzá, az, amely mindent összeköt. Ódzkodik attól, hogy amúgy is hektikus kapcsolatuk újabb hullámot korbácsoljon. Finoman hárít hát, s valami másba fordítja át a fölös energiákat. A rabul ejtett kezet némi erőlködéssel átfordítja, s a vöröst fonja körbe vele, vészes közelségbe hozva őket egymáshoz.*
- Oly sok mindent mondtam *rázza évődve, látszólag értetlenül a fejét. Hadd főjön pár pillanatot a lány a saját levében. Teljesen az ölébe vonja, óvatosan persze, nehogy a temérdek kiváló étek pocsékba menjen. Finomabb falatra vágyik most.*
- Ki tudja, melyiket szeretnéd hallani. Azok a kányák akármelyiket elfedhették.
*Ujjai közben megszabadítják ingje béklyójától. Szomorú lenne, ha nem lenne ilyesmire képes.*
- Szertelenek. Lehetnének szerényebbek. Tán szeretnek szerepelni. Szerelnék fel valamit hangot tompítani, ha én laknék itt. Csak kéne néhány szerszám, talán szerzek is majd néhányat. Akkor nem szerenádoznának folyton ily hangosan. Igazi szerencse volna, ha néha szerterebbennének, és nem szervezkednének. Akkor talán volna rá esély, hogy meghallod, amikor azt mondom, hogy szeretlek.
*Kimondatott, újra. Az icipicit önelégült, de valóban szerelmes vigyorkezdemény a szája szegletében mutatja, hogy szerfelett élvezi eme szereposztást.*
//Különóra//
*A kitörni készülő vihar múlni látszik. Egyetlen fényes szó elég hozzá, az, amely mindent összeköt. Ódzkodik attól, hogy amúgy is hektikus kapcsolatuk újabb hullámot korbácsoljon. Finoman hárít hát, s valami másba fordítja át a fölös energiákat. A rabul ejtett kezet némi erőlködéssel átfordítja, s a vöröst fonja körbe vele, vészes közelségbe hozva őket egymáshoz.*
- Oly sok mindent mondtam *rázza évődve, látszólag értetlenül a fejét. Hadd főjön pár pillanatot a lány a saját levében. Teljesen az ölébe vonja, óvatosan persze, nehogy a temérdek kiváló étek pocsékba menjen. Finomabb falatra vágyik most.*
- Ki tudja, melyiket szeretnéd hallani. Azok a kányák akármelyiket elfedhették.
*Ujjai közben megszabadítják ingje béklyójától. Szomorú lenne, ha nem lenne ilyesmire képes.*
- Szertelenek. Lehetnének szerényebbek. Tán szeretnek szerepelni. Szerelnék fel valamit hangot tompítani, ha én laknék itt. Csak kéne néhány szerszám, talán szerzek is majd néhányat. Akkor nem szerenádoznának folyton ily hangosan. Igazi szerencse volna, ha néha szerterebbennének, és nem szervezkednének. Akkor talán volna rá esély, hogy meghallod, amikor azt mondom, hogy szeretlek.
*Kimondatott, újra. Az icipicit önelégült, de valóban szerelmes vigyorkezdemény a szája szegletében mutatja, hogy szerfelett élvezi eme szereposztást.*
2893. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-21 22:53:59
Üzenet elküldve: 2017-04-21 22:53:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Rozsdás nyomában//
*Kis csapatuk végre, régi új társsal gyarapodva, hazafelé veszi az irányt. Kis vonakodás után Rozsdás is velük tart, sőt, úgy tűnik kezébe veszi a vezetést, mert előre szaladva kocog az ösvényen.*
~Semmit nem változtál, te ravaszdi.~
*A régi időkben éppen így járták az erdőt. Rozsdás mindig is szeretett elöl menni, hogy ha mozgást, vagy ismeretlen szagot érez, elsőként tudja meg és jelezhessen a hátrébb baktató lánynak és Szellőnek, aki Rozsdással ellentétben, a reccsenő ágtól is összerezzent. Rozsdás okos, önálló vezető jellem volt megismerkedésük első percétől. Sosem volt igénye a babusgatás, ami persze a rókák sajátja, hiszen maguknak való, magányos vadászok, csak egy párt választanak egy életre, de ez úgy fest, Rozsdást még nem fenyegeti.*
~Ami azt illeti, engem sem.~
*Húzza fintorra a száját. Rozsdást ugyanakkor gondoskodó jószágnak ismerte meg. Akár csak ha Szellő esetét nézzük, akár azt, hogy nem egyszer ő figyelmeztette a veszélyre.*
~Ezen még sosem gondolkodtam. Amennyire én tudom, a rókák ennél önzőbb jószágok, de ő messze nem olyan magának való.~
*Néma mélázásából a mélységi szavai zökkentik ki.*
-Hű, fel sem tűnt, hogy ilyen messze eljöttünk. Nem várom azt a fejmosást.
*Ő sem hisz abban, hogy van olyan szerencséjük, hogy elkerüljék a vezér éles szemét. Vagy ha lett is volna, elhasználták Rozsdás megtalálására. Ugyanakkor nem számít néhány dorgáló szónál rosszabbra. Bár az is lehet, hogy csak felhőtlen jókedvének rózsaszín köde mögül tűnik ilyen egyszerűnek minden.*
~Nemsoká úgyis kiderül.~
*Az ösvény válaszúthoz ér, és Nara kíváncsian lesi, Rozsdás vajon úgy választ, ahogy mindig, vagy tanácstalanul megvárja őket.*
~Különös érzéked van az irányokhoz, az biztos. Mintha beépített iránytűd lenne.~
*Bár hogy az utazások célját honnan tudta néha, az Narának is rejtély maradt.*
//Rozsdás nyomában//
*Kis csapatuk végre, régi új társsal gyarapodva, hazafelé veszi az irányt. Kis vonakodás után Rozsdás is velük tart, sőt, úgy tűnik kezébe veszi a vezetést, mert előre szaladva kocog az ösvényen.*
~Semmit nem változtál, te ravaszdi.~
*A régi időkben éppen így járták az erdőt. Rozsdás mindig is szeretett elöl menni, hogy ha mozgást, vagy ismeretlen szagot érez, elsőként tudja meg és jelezhessen a hátrébb baktató lánynak és Szellőnek, aki Rozsdással ellentétben, a reccsenő ágtól is összerezzent. Rozsdás okos, önálló vezető jellem volt megismerkedésük első percétől. Sosem volt igénye a babusgatás, ami persze a rókák sajátja, hiszen maguknak való, magányos vadászok, csak egy párt választanak egy életre, de ez úgy fest, Rozsdást még nem fenyegeti.*
~Ami azt illeti, engem sem.~
*Húzza fintorra a száját. Rozsdást ugyanakkor gondoskodó jószágnak ismerte meg. Akár csak ha Szellő esetét nézzük, akár azt, hogy nem egyszer ő figyelmeztette a veszélyre.*
~Ezen még sosem gondolkodtam. Amennyire én tudom, a rókák ennél önzőbb jószágok, de ő messze nem olyan magának való.~
*Néma mélázásából a mélységi szavai zökkentik ki.*
-Hű, fel sem tűnt, hogy ilyen messze eljöttünk. Nem várom azt a fejmosást.
*Ő sem hisz abban, hogy van olyan szerencséjük, hogy elkerüljék a vezér éles szemét. Vagy ha lett is volna, elhasználták Rozsdás megtalálására. Ugyanakkor nem számít néhány dorgáló szónál rosszabbra. Bár az is lehet, hogy csak felhőtlen jókedvének rózsaszín köde mögül tűnik ilyen egyszerűnek minden.*
~Nemsoká úgyis kiderül.~
*Az ösvény válaszúthoz ér, és Nara kíváncsian lesi, Rozsdás vajon úgy választ, ahogy mindig, vagy tanácstalanul megvárja őket.*
~Különös érzéked van az irányokhoz, az biztos. Mintha beépített iránytűd lenne.~
*Bár hogy az utazások célját honnan tudta néha, az Narának is rejtély maradt.*
2892. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-21 21:43:07
Üzenet elküldve: 2017-04-21 21:43:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rozsdás nyomában//
-Rozsdás. Hah. Hát van olyan vörös, tény.
*Jegyzi meg egykedvűen a találó névre, viszont mikor kisvártatva az orra alá dörgöli a lány az igazát, kénytelen mosolyra húzni a száját.*
-Nem. Nem igazán.
*Halkan felkuncog az orra alatt, mielőtt Narával egyetértésben ő is megindul haza. Bolhást magához inti, így néhány lépéssel eltávolodnak a vörös párostól, mikor azok egymással vannak elfoglalva, de hamar utolérik az elhúzó mélységit és a kutyáját, sőt, Rozsdás még előre is szalad a haladás általános irányába.*
~Gondolom majd észreveszi, ha irányt váltunk.~
*Jegyzi meg magában. Furcsa neki ez a viselkedés, de hát az egész dolog, az első említésétől a megvalósulásig furcsa, ezért aztán igazán nem áll módjában ítélkezni.*
-Lassú tempóban is két óra, és otthon vagyunk. Mondanám, hogy talán fel sem tűnt Sylwerannak, hogy eltűntünk, de nincs akkora szerencsénk.
*Kényelmes tempóban baktat tovább Vadvéd irányába.*
//Rozsdás nyomában//
-Rozsdás. Hah. Hát van olyan vörös, tény.
*Jegyzi meg egykedvűen a találó névre, viszont mikor kisvártatva az orra alá dörgöli a lány az igazát, kénytelen mosolyra húzni a száját.*
-Nem. Nem igazán.
*Halkan felkuncog az orra alatt, mielőtt Narával egyetértésben ő is megindul haza. Bolhást magához inti, így néhány lépéssel eltávolodnak a vörös párostól, mikor azok egymással vannak elfoglalva, de hamar utolérik az elhúzó mélységit és a kutyáját, sőt, Rozsdás még előre is szalad a haladás általános irányába.*
~Gondolom majd észreveszi, ha irányt váltunk.~
*Jegyzi meg magában. Furcsa neki ez a viselkedés, de hát az egész dolog, az első említésétől a megvalósulásig furcsa, ezért aztán igazán nem áll módjában ítélkezni.*
-Lassú tempóban is két óra, és otthon vagyunk. Mondanám, hogy talán fel sem tűnt Sylwerannak, hogy eltűntünk, de nincs akkora szerencsénk.
*Kényelmes tempóban baktat tovább Vadvéd irányába.*
2891. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-21 21:02:13
Üzenet elküldve: 2017-04-21 21:02:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Rozsdás nyomában//
*Mint akinek már évek óta nem volt része ilyen mókában, úgy szaladgál a kutya lábai között. Rohangál körbe-körbe, csak azért áll meg alkalmanként, hogy szemével megkeresse játszótársát, majd rohan is tovább. Percekig csak kergetőznek, és talán soha nem is hagyná abba, ha nem csapná meg a fülét egy szó. "Rozsdás". Megtorpan, és csillogó szemekkel mered a lányra. Nem emlékszik, kicsoda, és miért kelti fel ennyire a figyelmét ez a kósza szó, Narának tudatnia kell valahogy vele, hogy több van köztük, mint egy egyszerű ember-állat kapcsolat. Mikor a trió elindul, nem indul rögtön utánuk. Tétovázva emelgeti a mancsait, hol előre, hol hátra lépve. Látszik rajta, hogy nem tudja, velük menjen-e. Végül a neve újbóli említése segít neki dönteni, és kissé bátortalanul, de melléjük szegődik. A húscafatot örömmel fogadja, egy kis simogatást is enged a lánynak. Pár pillanat, majd lerázza magáról a kezet, és pár métert előre sietve tartja a tempót a többiekkel.*
*Mint akinek már évek óta nem volt része ilyen mókában, úgy szaladgál a kutya lábai között. Rohangál körbe-körbe, csak azért áll meg alkalmanként, hogy szemével megkeresse játszótársát, majd rohan is tovább. Percekig csak kergetőznek, és talán soha nem is hagyná abba, ha nem csapná meg a fülét egy szó. "Rozsdás". Megtorpan, és csillogó szemekkel mered a lányra. Nem emlékszik, kicsoda, és miért kelti fel ennyire a figyelmét ez a kósza szó, Narának tudatnia kell valahogy vele, hogy több van köztük, mint egy egyszerű ember-állat kapcsolat. Mikor a trió elindul, nem indul rögtön utánuk. Tétovázva emelgeti a mancsait, hol előre, hol hátra lépve. Látszik rajta, hogy nem tudja, velük menjen-e. Végül a neve újbóli említése segít neki dönteni, és kissé bátortalanul, de melléjük szegődik. A húscafatot örömmel fogadja, egy kis simogatást is enged a lánynak. Pár pillanat, majd lerázza magáról a kezet, és pár métert előre sietve tartja a tempót a többiekkel.*
2890. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-21 20:25:32
Üzenet elküldve: 2017-04-21 20:25:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Rozsdás nyomában//
*A lány kis híján feladja és elengedi barátját, amikor az végül mégis úgy dönt, ki tudja miért, hogy ad egy esélyt a kis társaságnak. Nara arca felderül a róka játékosságán és legnagyobb meglepetésére Bolhásnak is jut a hirtelen jött közvetlenségből. Széles mosollyal nézi a cikázó párost, és mikor a nagy, fekete kopó megadón eldobja magát, Nara boldogan felnevet.*
~Most már minden rendben lesz. Többé soha nem leszek egyedül.~
-Ő Rozsdás, személyesen.
*Büszkén mutatja be a kis vöröst és még mindig mosolyogva fordul a mélységi felé.*
-Nem hitted igazán, hogy létezik, ugye?
*Nem tudná megmondani pontosan mik voltak azok az apró jelek, amikkel a férfi elárulta magát, de Nara nem hibáztatja érte, hiszen valóban elég hihetetlenül hangozhatott ez egy idegen fülnek. De Rozsdás létezik, és él, és jól van, és itt van végre, vele. Ennél többet nem is kíván a lány. Mikor a játék alábbhagy, kérdőn fordul a három hímneműhöz.*
-Nos, akkor indulhatunk haza?
*Külön meginvitálja kis barátját, hogy felmérje, biztos követi-e őket, ha elindulnak, vagy inkább eliszkol.*
-Rozsdás? Ugye velünk jössz? Gyere csak kicsim.
*Karját hívón széttárja, hogy a róka közelebb jöjjön hozzá, majd a táskája oldalzsebéből előhúz egy darab sült húst, az előző éjszakai vacsora maradékából. Nem lekenyerezni akarja a jószágot, inkább ajándéknak szánja, és ha amaz engedi, egy kis simogatást is kap mellé.*
-Hiányoztál.
*Mondja halkan, hogy csak a kis vörös hallja, ha közelebb jött.*
//Rozsdás nyomában//
*A lány kis híján feladja és elengedi barátját, amikor az végül mégis úgy dönt, ki tudja miért, hogy ad egy esélyt a kis társaságnak. Nara arca felderül a róka játékosságán és legnagyobb meglepetésére Bolhásnak is jut a hirtelen jött közvetlenségből. Széles mosollyal nézi a cikázó párost, és mikor a nagy, fekete kopó megadón eldobja magát, Nara boldogan felnevet.*
~Most már minden rendben lesz. Többé soha nem leszek egyedül.~
-Ő Rozsdás, személyesen.
*Büszkén mutatja be a kis vöröst és még mindig mosolyogva fordul a mélységi felé.*
-Nem hitted igazán, hogy létezik, ugye?
*Nem tudná megmondani pontosan mik voltak azok az apró jelek, amikkel a férfi elárulta magát, de Nara nem hibáztatja érte, hiszen valóban elég hihetetlenül hangozhatott ez egy idegen fülnek. De Rozsdás létezik, és él, és jól van, és itt van végre, vele. Ennél többet nem is kíván a lány. Mikor a játék alábbhagy, kérdőn fordul a három hímneműhöz.*
-Nos, akkor indulhatunk haza?
*Külön meginvitálja kis barátját, hogy felmérje, biztos követi-e őket, ha elindulnak, vagy inkább eliszkol.*
-Rozsdás? Ugye velünk jössz? Gyere csak kicsim.
*Karját hívón széttárja, hogy a róka közelebb jöjjön hozzá, majd a táskája oldalzsebéből előhúz egy darab sült húst, az előző éjszakai vacsora maradékából. Nem lekenyerezni akarja a jószágot, inkább ajándéknak szánja, és ha amaz engedi, egy kis simogatást is kap mellé.*
-Hiányoztál.
*Mondja halkan, hogy csak a kis vörös hallja, ha közelebb jött.*
2889. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-21 07:22:04
Üzenet elküldve: 2017-04-21 07:22:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Yeza keze megtorpan. Hideg zuhanyként érik Wäor szavai.
~Egek, mi a fenét művelek?~
Nem gyakran látni egy rettegett vadászt ilyen pillantással, s az a szócska, melyet utána szalasztott, mikor Yeza vacsoráért indult, lassan odakullog hozzá. Őszintén és haragvás nélkül. És ő szinte meg sem hallotta a kételyek és a gyanú hangzavarában. Elfacsarodik a szíve. Hányszor akarja még elárulni ezt a férfit? Őt, akinek az életét köszönheti?
Az önvád és a szégyen egészen el is homályosítja azt a kis apróságot, hogy a vadász fejét ért ütés inkább oldalvást esik. De tény, hogy arra az oldalra, amerről a keze mozdult. Hüvelykje talán elérte az érzékeny területet, és a mozdulat maga is csalóka lehetett. Így Wäor terelése tökéletesen beválik. Yeza gyanúja feloszlik, mint a szélkergette köd.
Ez épp elég idő, hogy a vadász akár önerőből is kiszabadítsa a kezeit a hevenyészett béklyóból.*
- Mit is mondtál, amikor elindultam? *kérdi. Mosolygását áthatja a szerelmes megilletődöttség.* - A kányák rettentő hangosak amott a juharosban.
*Hallani akarja, mert mindennél jobban vágyja annak a szónak a feloldozó melegét. És viszonozni szeretné, mert hogy válasz nélkül hagyta, talán még mélyebbre ássa bűneiben.*
//Különóra//
*Yeza keze megtorpan. Hideg zuhanyként érik Wäor szavai.
~Egek, mi a fenét művelek?~
Nem gyakran látni egy rettegett vadászt ilyen pillantással, s az a szócska, melyet utána szalasztott, mikor Yeza vacsoráért indult, lassan odakullog hozzá. Őszintén és haragvás nélkül. És ő szinte meg sem hallotta a kételyek és a gyanú hangzavarában. Elfacsarodik a szíve. Hányszor akarja még elárulni ezt a férfit? Őt, akinek az életét köszönheti?
Az önvád és a szégyen egészen el is homályosítja azt a kis apróságot, hogy a vadász fejét ért ütés inkább oldalvást esik. De tény, hogy arra az oldalra, amerről a keze mozdult. Hüvelykje talán elérte az érzékeny területet, és a mozdulat maga is csalóka lehetett. Így Wäor terelése tökéletesen beválik. Yeza gyanúja feloszlik, mint a szélkergette köd.
Ez épp elég idő, hogy a vadász akár önerőből is kiszabadítsa a kezeit a hevenyészett béklyóból.*
- Mit is mondtál, amikor elindultam? *kérdi. Mosolygását áthatja a szerelmes megilletődöttség.* - A kányák rettentő hangosak amott a juharosban.
*Hallani akarja, mert mindennél jobban vágyja annak a szónak a feloldozó melegét. És viszonozni szeretné, mert hogy válasz nélkül hagyta, talán még mélyebbre ássa bűneiben.*
2888. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-20 23:13:53
Üzenet elküldve: 2017-04-20 23:13:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
- Hagyd már azt a szegény gyereket. Tud vigyázni magára. *dorgálja meg kicsit férjét Therorra, amikor szóba kerül Ydda.*
- És biztos eltartott egy ideig, amíg elintézett mindent. Inkább örülj, hogy megcsinálja helyettünk, és hátramaradt. És reménykedj benne, hogy nem esik baja. Ne nógasd mindig.
*Therorra is félti ám a lányt, hiszen mégis csak egy szem gyermeke. Ugyan nem vér szerinti, és a történetük ugyanolyan érdekes, mint az, ahogyan Azzagállal megismerkedtek és egymásba szerettek, de neki mindig is a gyermeke marad, és kész. Anyai szíve ezt súgta régen is és most is. Ydda a lánya, és ezt senki nem veheti el tőle.
Megnézi a lovakat, majd visszasétál urához a jó hírrel. De csak meg kell még jegyeznie egy s mást ezzel kapcsolatban is férjének.*
- Jajj, ugyan már. Nem aggódok én annyi mindenen. Inkább csak előrelátó vagyok. *húzza el a száját, és még szem forgat is hozzá egy kissé, de azután csak elmosolyodik. Főképp akkor a legszélesebben, amikor Azzagál kijelenti hogy készen van.*
- Nohát, ügyes voltál apukám. *vigyorog a nő. Majd lemondó sóhajjal megrázza a fejét.*
- Nem kell, no, bízom benned. Biztosan jobb, mint új korában. Induljunk, mielőtt ránk esteledik! *mondja, majd el is tűnik a kocsi hátuljában, hogy elpakolja rendesen a leszedett füveket, s amikor előbukkan, ott van a kezében kis kendőben négy fűszeresen sütött nyúlcomb és egy kis cipó.*
- Remélem eszik az a lány is rendesen. *jegyzi meg anyai aggodalommal. Mit neki banditák? Biztosan félkézzel is lerendezné őket, hiszen az ő lányuk. De a soványság... hát az ellen érdemes küzdeni.*
- Hagyd már azt a szegény gyereket. Tud vigyázni magára. *dorgálja meg kicsit férjét Therorra, amikor szóba kerül Ydda.*
- És biztos eltartott egy ideig, amíg elintézett mindent. Inkább örülj, hogy megcsinálja helyettünk, és hátramaradt. És reménykedj benne, hogy nem esik baja. Ne nógasd mindig.
*Therorra is félti ám a lányt, hiszen mégis csak egy szem gyermeke. Ugyan nem vér szerinti, és a történetük ugyanolyan érdekes, mint az, ahogyan Azzagállal megismerkedtek és egymásba szerettek, de neki mindig is a gyermeke marad, és kész. Anyai szíve ezt súgta régen is és most is. Ydda a lánya, és ezt senki nem veheti el tőle.
Megnézi a lovakat, majd visszasétál urához a jó hírrel. De csak meg kell még jegyeznie egy s mást ezzel kapcsolatban is férjének.*
- Jajj, ugyan már. Nem aggódok én annyi mindenen. Inkább csak előrelátó vagyok. *húzza el a száját, és még szem forgat is hozzá egy kissé, de azután csak elmosolyodik. Főképp akkor a legszélesebben, amikor Azzagál kijelenti hogy készen van.*
- Nohát, ügyes voltál apukám. *vigyorog a nő. Majd lemondó sóhajjal megrázza a fejét.*
- Nem kell, no, bízom benned. Biztosan jobb, mint új korában. Induljunk, mielőtt ránk esteledik! *mondja, majd el is tűnik a kocsi hátuljában, hogy elpakolja rendesen a leszedett füveket, s amikor előbukkan, ott van a kezében kis kendőben négy fűszeresen sütött nyúlcomb és egy kis cipó.*
- Remélem eszik az a lány is rendesen. *jegyzi meg anyai aggodalommal. Mit neki banditák? Biztosan félkézzel is lerendezné őket, hiszen az ő lányuk. De a soványság... hát az ellen érdemes küzdeni.*
2887. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-20 18:52:54
Üzenet elküldve: 2017-04-20 18:52:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
*A gyerekkérdésre csak hümmög egyet. Hallott ugyan mendemondákat, legendákat arról, hogy milyen csodák vannak a világban, de se ideje se pénze se embere nincs elég, hogy utána is járjon ilyen kevés reménnyel kecsegtető meséknek.*
- Ydda...
*Nagyot szív a pipájából ahogy elképzeli valamelyik kikötői lebujban.*
- Ha sötétedésig nem kerül elő, megnézheti magát.
*Túlságosan félti, persze, hiszen már bőven eladókorban van a lánya, arra mászkál amerre csak akar, de neki mindig a kislánya marad. Inkább a kerék felé fordítja a gondolatait. Therorra közben még a lovakat is megnézi, a jó hírre pedig elégedetten bólint.*
- Legalább azon nem fogsz aggódni.
*Kalapál még párat, aztán megperdíti a felrakott kereket.*
- No. Kész is volnánk. Megnézzem még egyszer, hogy baja ne essen?
*Csípőre tett öklökkel fordul asszonya felé felvont szemöldökkel. Most már addig nem indul el amíg az elf rá nem bólint mindenre.*
*A gyerekkérdésre csak hümmög egyet. Hallott ugyan mendemondákat, legendákat arról, hogy milyen csodák vannak a világban, de se ideje se pénze se embere nincs elég, hogy utána is járjon ilyen kevés reménnyel kecsegtető meséknek.*
- Ydda...
*Nagyot szív a pipájából ahogy elképzeli valamelyik kikötői lebujban.*
- Ha sötétedésig nem kerül elő, megnézheti magát.
*Túlságosan félti, persze, hiszen már bőven eladókorban van a lánya, arra mászkál amerre csak akar, de neki mindig a kislánya marad. Inkább a kerék felé fordítja a gondolatait. Therorra közben még a lovakat is megnézi, a jó hírre pedig elégedetten bólint.*
- Legalább azon nem fogsz aggódni.
*Kalapál még párat, aztán megperdíti a felrakott kereket.*
- No. Kész is volnánk. Megnézzem még egyszer, hogy baja ne essen?
*Csípőre tett öklökkel fordul asszonya felé felvont szemöldökkel. Most már addig nem indul el amíg az elf rá nem bólint mindenre.*
2886. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-20 17:50:36
Üzenet elküldve: 2017-04-20 17:50:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
- Hát nem vagy Te még annyira öreg ahhoz, hogy legyen. És ha módja van, ki más találná meg ha nem Te? *vigyorog az asszony. Ahhoz már nem is fűz hozzá semmit, hogy férjecskéje ismét elkezdte kiforgatni a mondandóját. Hát tegye csak, így a megszokott. Nem is lenne Azzagál Azzagál, ha nem így cselekedve. Még azt hinné, valami démon költözött beléje.
Ellébecol egy ideig a magas fűben, és boldogan tér vissza kisvártatva az új szerzeménnyel. Közben törpéje már jócskán haladt a kerékkel, ez pedig megelégedéssel tölti el a nőt.*
- Neked hát. Ha nem készül el a kerék sötétedés előtt, azért, ha meg elkészül... hát azért, hogy volt értelme legalább annak, hogy nem hallgattál rám és eladhatjuk. *mászik vissza vigyorogva az útra Therorra, majd kisvártatva eltűnik a kocsi mögött, csak, hogy néhány perc múlva újra felbukkanjon. Persze bemászni nem mászott be. Még nem szeretné férjére rádönteni az egész szekeret, miközben dolgozik. Majd később elrendezgeti a füveket.*
- Öt perc... Ydda a végén még beér minket. *mondja miközben lesöpri az ingére tapadt növénydarabkákat, majd visszaigazgatja a felső részét a nadrágja derekába.*
- Nézem már nézem. *sóhajt fel, és már megy is előre Fagyöngyhöz és Füstöshöz. Elidőzik ott egy kicsit, hosszabb ideig, mint szerette volna, hiszen Borzasnak nagyon fontos, hogy ismét mindent a lehető legközelebbről szemlélhessen meg, majd elégedetten tér vissza férjurához.*
- Na, hát minden rendben van elől. Itt hogy állunk? *áll meg Azzagál fölött, és csípőre tett kézzel nézi a férfit.*
A hozzászólás írója (Therorra Naevys Barragbek) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.20 18:40:26
- Hát nem vagy Te még annyira öreg ahhoz, hogy legyen. És ha módja van, ki más találná meg ha nem Te? *vigyorog az asszony. Ahhoz már nem is fűz hozzá semmit, hogy férjecskéje ismét elkezdte kiforgatni a mondandóját. Hát tegye csak, így a megszokott. Nem is lenne Azzagál Azzagál, ha nem így cselekedve. Még azt hinné, valami démon költözött beléje.
Ellébecol egy ideig a magas fűben, és boldogan tér vissza kisvártatva az új szerzeménnyel. Közben törpéje már jócskán haladt a kerékkel, ez pedig megelégedéssel tölti el a nőt.*
- Neked hát. Ha nem készül el a kerék sötétedés előtt, azért, ha meg elkészül... hát azért, hogy volt értelme legalább annak, hogy nem hallgattál rám és eladhatjuk. *mászik vissza vigyorogva az útra Therorra, majd kisvártatva eltűnik a kocsi mögött, csak, hogy néhány perc múlva újra felbukkanjon. Persze bemászni nem mászott be. Még nem szeretné férjére rádönteni az egész szekeret, miközben dolgozik. Majd később elrendezgeti a füveket.*
- Öt perc... Ydda a végén még beér minket. *mondja miközben lesöpri az ingére tapadt növénydarabkákat, majd visszaigazgatja a felső részét a nadrágja derekába.*
- Nézem már nézem. *sóhajt fel, és már megy is előre Fagyöngyhöz és Füstöshöz. Elidőzik ott egy kicsit, hosszabb ideig, mint szerette volna, hiszen Borzasnak nagyon fontos, hogy ismét mindent a lehető legközelebbről szemlélhessen meg, majd elégedetten tér vissza férjurához.*
- Na, hát minden rendben van elől. Itt hogy állunk? *áll meg Azzagál fölött, és csípőre tett kézzel nézi a férfit.*
A hozzászólás írója (Therorra Naevys Barragbek) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.20 18:40:26
2885. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:52:35
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:52:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
- Apjuk?!
*Megemeli a fejét kissé, de nem fordul hátra.*
- Több is van, vagy már előre tervezel?
*Nem igazán vár választ, csak hőbörög, mert hát így sokkal mulatságosabban telik az idő. Therorra közben már amúgy is odébb oldalgott vérfű után nézni, ő addig minden figyelmét a keréknek szenteli.*
- Borzas a mély áldjon meg, mit akarsz? Mit? Ha beledugod a képed attól nem lesz kész hamarabb. Legalább annyi eszed van hogy nem kezded el nyalogatni. No. Hess. Eriggy ha mondom.
*Hiába tologatja el az ebet, az csak játéknak veszi és visszamászik a szakállába.*
- Hogy az anyád úristenit, maradtál volna Yddával! Mi kéne? Mi? Ez kell?
*Meggyömöszöli a kutya fejét, megcibálja a fülét.*
- Ez kell, mi? No, sipirc, fogj egy nyulat, vagy egy fácánt, lesz elég bajod a városban, most szaladgálj amíg lehet!
*Végül csak sikerül elhessegetnie az állatot, és visszatérhet a munkához.*
- Az a lány se sieti el a dolgát, esküszöm ha valami léhűtőnek kelleti magát a kikötőben...
*Persze már csak a pipájának zsörtölög, aztán meg is hallja kedvese boldog kiáltásait a távolból.*
- Nekem?!
*Mi köze van ennek az ő szerencséjéhez? Már előre aggódik, hogy boszorkány felesége valamiféle sérülést lát a jövőjében.*
- Jól van, látod nem kell mindjárt hőbörögni ha valami balul üt ki, megcsináljuk mi a szerencsénket.
*Úgy mondja mint ha nem ő szentségelt volna öt percig amikor beütött a ménkű.*
- Öt perc és kész vagyok, nézd meg addig a lábasak patáját.
- Apjuk?!
*Megemeli a fejét kissé, de nem fordul hátra.*
- Több is van, vagy már előre tervezel?
*Nem igazán vár választ, csak hőbörög, mert hát így sokkal mulatságosabban telik az idő. Therorra közben már amúgy is odébb oldalgott vérfű után nézni, ő addig minden figyelmét a keréknek szenteli.*
- Borzas a mély áldjon meg, mit akarsz? Mit? Ha beledugod a képed attól nem lesz kész hamarabb. Legalább annyi eszed van hogy nem kezded el nyalogatni. No. Hess. Eriggy ha mondom.
*Hiába tologatja el az ebet, az csak játéknak veszi és visszamászik a szakállába.*
- Hogy az anyád úristenit, maradtál volna Yddával! Mi kéne? Mi? Ez kell?
*Meggyömöszöli a kutya fejét, megcibálja a fülét.*
- Ez kell, mi? No, sipirc, fogj egy nyulat, vagy egy fácánt, lesz elég bajod a városban, most szaladgálj amíg lehet!
*Végül csak sikerül elhessegetnie az állatot, és visszatérhet a munkához.*
- Az a lány se sieti el a dolgát, esküszöm ha valami léhűtőnek kelleti magát a kikötőben...
*Persze már csak a pipájának zsörtölög, aztán meg is hallja kedvese boldog kiáltásait a távolból.*
- Nekem?!
*Mi köze van ennek az ő szerencséjéhez? Már előre aggódik, hogy boszorkány felesége valamiféle sérülést lát a jövőjében.*
- Jól van, látod nem kell mindjárt hőbörögni ha valami balul üt ki, megcsináljuk mi a szerencsénket.
*Úgy mondja mint ha nem ő szentségelt volna öt percig amikor beütött a ménkű.*
- Öt perc és kész vagyok, nézd meg addig a lábasak patáját.
2884. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-20 01:37:56
Üzenet elküldve: 2017-04-20 01:37:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
*A kibírásra már csak a fejét ingatja. De Azzagál aggodalmára, hogy azért szórják tele az utat kövekkel, hogy megállásra késztessék őket a banditák, azért jobban körülnéz, mint ezelőtt.*
- Nincsenek is itt sziklák, csak kavicsok. Mit ijesztegetsz, apjuk? *háborog egy sort.
De úgy tűnik segítenie nem kell, a nyúl meg megnyugtatna némileg szőrös kis medvéjét. Ő azért körülpillant még, amennyire tud. De senkit nem lát a látóhatáron a közben megérkező, boldog Borzason kívül. A kutya odamegy hozzá, megszaglássza és megnyalja a kezét, majd elindul egy másik bokor felé.*
- Jól van. *nevet egy kissé, amikor a nézelődése közben kiszúrt vérfűre reagál a férjecskéje.*-Megnézem akkor. *el is indul de hallja még az urát, ahogyan tovább mondja.*
- Hát nem is én átkoztam el a nyavalyás utadat. *szól még vissza fejcsóválva, de vigyorogva. Lassan elindul, be a susnyásba, és egy ideig elbóklászik ott, mire megvan, amit keresett. Lehajol, bal kezébe véve a számszeríjat, és jobb kezével megvizsgálja a növényt. Majd letép egy marokkal, és a levegőbe emelve azt kezével ura felé fordul boldog mosollyal arcán.*
- Vérfű, bizony! Szerencséd van! *mondja vidáman, majd vissza is fordul, hogy kihúzogassa inge alját nadrágjából, és egy rögtönzött kis "ruhakosárkába" szorgosan szedni kezdje a vörös növényt. Pár perc csak, amíg jól megszedi az ölét vele, majd elégedetten meg is indul vissza a férfi felé.*
- Na, tegyük ezt gyorsan a kocsiba. Jó lesz majd ez nekünk még. Erre vagy arra. *mondja félhangosan már, mire a törpe közelébe ér, és már majdnem megint az úton van.
A tücskök egykedvűen zizegnek mögötte, és a nap is narancsosra festi az eget. Habár tényleg van még idejük az éjszaka eljöveteléig.*
*A kibírásra már csak a fejét ingatja. De Azzagál aggodalmára, hogy azért szórják tele az utat kövekkel, hogy megállásra késztessék őket a banditák, azért jobban körülnéz, mint ezelőtt.*
- Nincsenek is itt sziklák, csak kavicsok. Mit ijesztegetsz, apjuk? *háborog egy sort.
De úgy tűnik segítenie nem kell, a nyúl meg megnyugtatna némileg szőrös kis medvéjét. Ő azért körülpillant még, amennyire tud. De senkit nem lát a látóhatáron a közben megérkező, boldog Borzason kívül. A kutya odamegy hozzá, megszaglássza és megnyalja a kezét, majd elindul egy másik bokor felé.*
- Jól van. *nevet egy kissé, amikor a nézelődése közben kiszúrt vérfűre reagál a férjecskéje.*-Megnézem akkor. *el is indul de hallja még az urát, ahogyan tovább mondja.*
- Hát nem is én átkoztam el a nyavalyás utadat. *szól még vissza fejcsóválva, de vigyorogva. Lassan elindul, be a susnyásba, és egy ideig elbóklászik ott, mire megvan, amit keresett. Lehajol, bal kezébe véve a számszeríjat, és jobb kezével megvizsgálja a növényt. Majd letép egy marokkal, és a levegőbe emelve azt kezével ura felé fordul boldog mosollyal arcán.*
- Vérfű, bizony! Szerencséd van! *mondja vidáman, majd vissza is fordul, hogy kihúzogassa inge alját nadrágjából, és egy rögtönzött kis "ruhakosárkába" szorgosan szedni kezdje a vörös növényt. Pár perc csak, amíg jól megszedi az ölét vele, majd elégedetten meg is indul vissza a férfi felé.*
- Na, tegyük ezt gyorsan a kocsiba. Jó lesz majd ez nekünk még. Erre vagy arra. *mondja félhangosan már, mire a törpe közelébe ér, és már majdnem megint az úton van.
A tücskök egykedvűen zizegnek mögötte, és a nap is narancsosra festi az eget. Habár tényleg van még idejük az éjszaka eljöveteléig.*
2883. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:51:35
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:51:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arthenior felé//
*Felnevet a boszorkányságra, az biztos hogy kényelmesebb lenne úgy az élet.*
- Kibírni?!
*Horkan fel ezen.*
- Hát ha neked ez csak kibírás...
*Ingatja a fejét tettetett szomorúsággal miközben már a kerékkel babrál. Felröhög aztán ismét a rablás gondolatán, hátra is sandít, és elégedetten bólogat magában mikor meglátja a számszeríjat, hogy bizony a jó asszonyt vette el.*
- Hát mi közöm lenne nekem ahhoz, hogy még azt is rám kenjed? A kikötő már messze van, állítólag ott kell inkább aggódni, ilyen közel a városhoz már ritka a rablás. Bár nem lepődnék meg, ha direkt azért szórnák tele az utat ilyen sziklákkal, hogy megállásra kényszerítsenek.
*Ebben lehet valami, de reménykedik végre egy kis jó szerencsében.*
- No, hát ha nyúl még van, akkor gond már nincs. Majd ha fent lesz a kerék és újra úton leszünk, menet közben befaljuk a maradékot, ne húzzuk azzal is az időt.
*A vérfű hallatán azért hátra fordul, pont jó magasságban van ahhoz hogy a neki háttal álló kedvesét szemügyre vehesse.*
- Mi vagyok én, sasmadár, hogy innen kiszúrjam? Nézd meg, csak meg ne csípje közbe valami a formás hátsódat.
*Már épp fordulna vissza, de már megint őt hibáztatják ezért az egészért.*
- Az én botorságom? Hát én tettem tönkre az utat? Lefizettem a kikötőben két suhancot, hogy lovagoljanak előre és ássanak árkot az út közepire? Ej.
*Ezzel végszóra le is emeli a régi kereket a helyéről, aztán nekiáll felrakni a másikat.*
- Füstös te meg ne kaparjál, mit idegeskedsz? Neked aztán nem végképp mindegy, hogy itt állsz vagy az istállóban?
*Felnevet a boszorkányságra, az biztos hogy kényelmesebb lenne úgy az élet.*
- Kibírni?!
*Horkan fel ezen.*
- Hát ha neked ez csak kibírás...
*Ingatja a fejét tettetett szomorúsággal miközben már a kerékkel babrál. Felröhög aztán ismét a rablás gondolatán, hátra is sandít, és elégedetten bólogat magában mikor meglátja a számszeríjat, hogy bizony a jó asszonyt vette el.*
- Hát mi közöm lenne nekem ahhoz, hogy még azt is rám kenjed? A kikötő már messze van, állítólag ott kell inkább aggódni, ilyen közel a városhoz már ritka a rablás. Bár nem lepődnék meg, ha direkt azért szórnák tele az utat ilyen sziklákkal, hogy megállásra kényszerítsenek.
*Ebben lehet valami, de reménykedik végre egy kis jó szerencsében.*
- No, hát ha nyúl még van, akkor gond már nincs. Majd ha fent lesz a kerék és újra úton leszünk, menet közben befaljuk a maradékot, ne húzzuk azzal is az időt.
*A vérfű hallatán azért hátra fordul, pont jó magasságban van ahhoz hogy a neki háttal álló kedvesét szemügyre vehesse.*
- Mi vagyok én, sasmadár, hogy innen kiszúrjam? Nézd meg, csak meg ne csípje közbe valami a formás hátsódat.
*Már épp fordulna vissza, de már megint őt hibáztatják ezért az egészért.*
- Az én botorságom? Hát én tettem tönkre az utat? Lefizettem a kikötőben két suhancot, hogy lovagoljanak előre és ássanak árkot az út közepire? Ej.
*Ezzel végszóra le is emeli a régi kereket a helyéről, aztán nekiáll felrakni a másikat.*
- Füstös te meg ne kaparjál, mit idegeskedsz? Neked aztán nem végképp mindegy, hogy itt állsz vagy az istállóban?
2882. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:41:29
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:41:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rozsdás nyomában//
*Az elhangzó szavakat, a reményteli kérlelést a mélységi nem hallhatta volna akkor sem, ha a vörös kettősre figyel, úgy viszont, hogy saját jószágával van elfoglalva, kifejezetten elkerüli a figyelmét a nyugalmát, sőt játékosságát megtaláló lompos farkú. Egész addig csak reménykedik a dolog pozitív kimenetelében, amíg szeme sarkában meg nem pillantja a közeledő állatot. Az oly annyira megbarátkozik a helyzettel, hogy egyenesen játszani hívja a fekete jószágot, aki, mint egy falat húsra, úgy veti rá magát az alkalomra, hisz idejét sem tudja, mikor volt alkalma utoljára négylábúval szaladgálni. És ami azt illeti, a mélységi sem, pedig neki jóval tartósabbak az emlékei.*
-Futás.
*Suttogja Bolhásnak, mintha az amúgy nem ment volna magától is a utána. Tesz néhány kört a fa körül, majd hanyatt dobja magát, és hagyja, hogy a kicsit megszaglássza. Eközben Tray már a lány mellett áll.*
-Na és mi is a neve?
*Teszi fel a kérdést karba tett kézzel a lány felé sandítva, amire nem is olyan rég hallhatta a választ, csak igazán nem jegyezte meg magának.*
//Rozsdás nyomában//
*Az elhangzó szavakat, a reményteli kérlelést a mélységi nem hallhatta volna akkor sem, ha a vörös kettősre figyel, úgy viszont, hogy saját jószágával van elfoglalva, kifejezetten elkerüli a figyelmét a nyugalmát, sőt játékosságát megtaláló lompos farkú. Egész addig csak reménykedik a dolog pozitív kimenetelében, amíg szeme sarkában meg nem pillantja a közeledő állatot. Az oly annyira megbarátkozik a helyzettel, hogy egyenesen játszani hívja a fekete jószágot, aki, mint egy falat húsra, úgy veti rá magát az alkalomra, hisz idejét sem tudja, mikor volt alkalma utoljára négylábúval szaladgálni. És ami azt illeti, a mélységi sem, pedig neki jóval tartósabbak az emlékei.*
-Futás.
*Suttogja Bolhásnak, mintha az amúgy nem ment volna magától is a utána. Tesz néhány kört a fa körül, majd hanyatt dobja magát, és hagyja, hogy a kicsit megszaglássza. Eközben Tray már a lány mellett áll.*
-Na és mi is a neve?
*Teszi fel a kérdést karba tett kézzel a lány felé sandítva, amire nem is olyan rég hallhatta a választ, csak igazán nem jegyezte meg magának.*
2881. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:23:13
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:23:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Rozsdás nyomában//
*Elnézegeti a játszadozó párost, kicsit enyhül a tartása, de még mindig nem felszabadult. A lány szavai segítenek neki. Nem tudni, mennyit ért belőle, már ha ért valamit, de ha ismerik egymást régről, akkor képes lehet megsejteni a hangsúlyok mögött rejlő tartalmat. Hosszúra nyúló másodpercekig jár a tekintete Nara és a másik kettő között, majd hirtelen, mint aki megvilágosodott, és megértette, kik is ők, játékosan körbeszalad a fél-elf lábai között, majd a kutyához rohanva ráveti magát a nála jóval nagyobb termetű állatra. Apró, puha mancsaival megnyomkodja a hasát, majd körberohan a környező fákat kerülgetve; játékra hívja.
Ugyan nincs a nagy, romantikus összeborulás, de a lány már tudhatja, hogy nem felejtették el. A róka emlékszik rá, ha nem is úgy, ahogy egy ember képes rá. Megszokta, a civilizált lények közelségét, ezért is sikerült egy pillanat alatt elfogadnia a másik kettőt is, akiket körbeugrál. Rég nem volt ilyen izgalmas dologban része.*
*Elnézegeti a játszadozó párost, kicsit enyhül a tartása, de még mindig nem felszabadult. A lány szavai segítenek neki. Nem tudni, mennyit ért belőle, már ha ért valamit, de ha ismerik egymást régről, akkor képes lehet megsejteni a hangsúlyok mögött rejlő tartalmat. Hosszúra nyúló másodpercekig jár a tekintete Nara és a másik kettő között, majd hirtelen, mint aki megvilágosodott, és megértette, kik is ők, játékosan körbeszalad a fél-elf lábai között, majd a kutyához rohanva ráveti magát a nála jóval nagyobb termetű állatra. Apró, puha mancsaival megnyomkodja a hasát, majd körberohan a környező fákat kerülgetve; játékra hívja.
Ugyan nincs a nagy, romantikus összeborulás, de a lány már tudhatja, hogy nem felejtették el. A róka emlékszik rá, ha nem is úgy, ahogy egy ember képes rá. Megszokta, a civilizált lények közelségét, ezért is sikerült egy pillanat alatt elfogadnia a másik kettőt is, akiket körbeugrál. Rég nem volt ilyen izgalmas dologban része.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222