Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 107 (2121. - 2140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2140. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-27 13:18:38
Üzenet elküldve: 2016-05-27 13:18:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Vadvért-Hazatérés//
*Ő indul meg elsőként a Vadvértek csapatából, hatalmas lovát maga mellett vezetve. Az út hosszú lesz és kifejezetten fárasztó, mégis mosollyal a szája szélén hagyja maga mögött Arthenior városát. Persze nem tűnik el szem elől, nem megy egyenesen ki a vak világból egyedül, bevárja a többieket ha nagyon lemaradnának. Az elkövetkező pár hét kifejezetten kényelmetlen lesz. Össze kell rázódnia a sok ismeretlennek, kevés lesz a komfort, bizonyára lesznek összezördülések, de bízik mindenkiben. Remélhetőleg tudták hogy mire vállalkoztak és senkit nem ér majd meglepetésként a helyzet. A fénylő bogaraktól remélhetőleg most majd sikerül távol maradniuk, de sok ismeretlen veszély leselkedik még rájuk az erdő mélyében. Ő maga nem kezdeményez beszélgetést senkivel, inkább hallgatja a többiek csevegését, már amennyire a közelében maradnak. Kisvártatva el is érik az erdő határát, itt még ritkásabb a rengeteg és vannak kijárt csapások is, de pár óra után már érintetlen terepen járnak. Neki és Bigának kevésbé, de a többieknek mindenképpen jó hogy ők mennek elől, hiszen hatalmas termetükkel, nehéz lépteikkel járhatóbb utat vájnak a rengetegbe. Bigát mondjuk ez az egész látszólag egyáltalán nem érdekli. Csak megy előre, majd kiszúrják a szemét az ágak, az sem érdekli... Remélhetőleg mindenki felkészült az útra mert nem sokat pihennek. Egyszer-kétszer állnak csak meg és akkor is csupán pár percre. Sötétben viszont nem fognak menetelni, a táborhelynek alkalmas terület kijelölését rábízza valaki másra, mire rájuk esteledik már el is kényelmesedtek. Ég egy kisebb tábortűz, mindenki lepakolt, a hátasokat is lecuccolták és kikötötték rendesen... Vélhetőleg senki nem tervez hosszasan beszélgetni vagy iszogatni, hiszen reggel ismét a nap első sugaraival kell indulniuk. Az éjjeli őrség egyik felét természetesen ő maga vállalja, ahogy Sylwerant ismeri valószínűleg a férfi is kiveszi majd a részét a feladatból. A többiekben amúgy sem bízik még eléggé ahhoz hogy rájuk merné hagyni az álmát.*
*Ő indul meg elsőként a Vadvértek csapatából, hatalmas lovát maga mellett vezetve. Az út hosszú lesz és kifejezetten fárasztó, mégis mosollyal a szája szélén hagyja maga mögött Arthenior városát. Persze nem tűnik el szem elől, nem megy egyenesen ki a vak világból egyedül, bevárja a többieket ha nagyon lemaradnának. Az elkövetkező pár hét kifejezetten kényelmetlen lesz. Össze kell rázódnia a sok ismeretlennek, kevés lesz a komfort, bizonyára lesznek összezördülések, de bízik mindenkiben. Remélhetőleg tudták hogy mire vállalkoztak és senkit nem ér majd meglepetésként a helyzet. A fénylő bogaraktól remélhetőleg most majd sikerül távol maradniuk, de sok ismeretlen veszély leselkedik még rájuk az erdő mélyében. Ő maga nem kezdeményez beszélgetést senkivel, inkább hallgatja a többiek csevegését, már amennyire a közelében maradnak. Kisvártatva el is érik az erdő határát, itt még ritkásabb a rengeteg és vannak kijárt csapások is, de pár óra után már érintetlen terepen járnak. Neki és Bigának kevésbé, de a többieknek mindenképpen jó hogy ők mennek elől, hiszen hatalmas termetükkel, nehéz lépteikkel járhatóbb utat vájnak a rengetegbe. Bigát mondjuk ez az egész látszólag egyáltalán nem érdekli. Csak megy előre, majd kiszúrják a szemét az ágak, az sem érdekli... Remélhetőleg mindenki felkészült az útra mert nem sokat pihennek. Egyszer-kétszer állnak csak meg és akkor is csupán pár percre. Sötétben viszont nem fognak menetelni, a táborhelynek alkalmas terület kijelölését rábízza valaki másra, mire rájuk esteledik már el is kényelmesedtek. Ég egy kisebb tábortűz, mindenki lepakolt, a hátasokat is lecuccolták és kikötötték rendesen... Vélhetőleg senki nem tervez hosszasan beszélgetni vagy iszogatni, hiszen reggel ismét a nap első sugaraival kell indulniuk. Az éjjeli őrség egyik felét természetesen ő maga vállalja, ahogy Sylwerant ismeri valószínűleg a férfi is kiveszi majd a részét a feladatból. A többiekben amúgy sem bízik még eléggé ahhoz hogy rájuk merné hagyni az álmát.*
2139. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-24 19:10:57
Üzenet elküldve: 2016-05-24 19:10:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnalvér//
*Sebes léptekkel hagyja el Artheniort és a jól ismert erdő felé veszi az irányt. Közben a melón kattog az agya. Egyre inkább úgy érzi ez csak egy zsákutca lesz és pontosan erre készül fel.
~ Minek is hívta? Blodü... Á kit érdekel, hogy hívják Grendelt, csak a feje kell... ~ Bal combján kitapogatja a dobókéseket. Habár nem valami jó a dobófegyverekkel, ártani nem fog ha nála vannak. Lépteit megszaporázza, kíváncsi, mi vár rá az erdőben, persze nem fog úgy tenni mint valami laikus. Szövögeti a kis tervét, hogyan lenne a legcélszerűbb elkapni és levágni az óriást...*
*Sebes léptekkel hagyja el Artheniort és a jól ismert erdő felé veszi az irányt. Közben a melón kattog az agya. Egyre inkább úgy érzi ez csak egy zsákutca lesz és pontosan erre készül fel.
~ Minek is hívta? Blodü... Á kit érdekel, hogy hívják Grendelt, csak a feje kell... ~ Bal combján kitapogatja a dobókéseket. Habár nem valami jó a dobófegyverekkel, ártani nem fog ha nála vannak. Lépteit megszaporázza, kíváncsi, mi vár rá az erdőben, persze nem fog úgy tenni mint valami laikus. Szövögeti a kis tervét, hogyan lenne a legcélszerűbb elkapni és levágni az óriást...*
2138. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-21 22:42:28
Üzenet elküldve: 2016-05-21 22:42:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Végre megérkezett az erdőből, hosszú út mögötte, és legalább még egyszer annyira "kalandos". Mindenesetre felejthetetlen volt eddigi 21 éve, mégis (vagy ennek hatására) úgy döntött ideje körülnézni a városban.*
~Brrr... de hideg van. Pedig nem vagyok a fázós típus. Különös. Mintha az erdőben jobb idő lett volna. Nah, az biztos hogy legalább a karavánpihenőt elkerültem. Ki tudja kik vannak ilyenkor ott.~
*Elindult a város felé, kissé sietve, mintha el akarná hagyni maga mögött a dermesztő hideget.*
~Bekerülni ennyi ember közé... rég nem volt ilyen élményem. Legutóbb is csak amiatt, mert... ~
*Megrázta a fejét, mint amikor elhessegetünk egy régi emléket, melyre nem vagyunk kíváncsiak jelen helyzetünkben.*
~Nemsokára a városban leszek, nem gondolhatok folyton a vérontásra, gyilkolásra. Nem feltétlen tűrik jól ezt a viselkedést. Álarc és minden jó lesz. Senkinek nem fog feltűnni semmi hisz nem ismernek. Legfeljebb a ruházatom szólhatják meg, kissé érdekes összeállítás. Így végignézve... nem is tudom mit csodálkozok azon hogy fázok... Bár ebben az évszakban volt már melegebb is. Csak ne szólítson le senki. Legalább a városig ne. Először kipihenem magam, elsődleges célom egy fogadót találni. Remélhetőleg nem lesz a megfizethetetlen árkategóriában.~
~Brrr... de hideg van. Pedig nem vagyok a fázós típus. Különös. Mintha az erdőben jobb idő lett volna. Nah, az biztos hogy legalább a karavánpihenőt elkerültem. Ki tudja kik vannak ilyenkor ott.~
*Elindult a város felé, kissé sietve, mintha el akarná hagyni maga mögött a dermesztő hideget.*
~Bekerülni ennyi ember közé... rég nem volt ilyen élményem. Legutóbb is csak amiatt, mert... ~
*Megrázta a fejét, mint amikor elhessegetünk egy régi emléket, melyre nem vagyunk kíváncsiak jelen helyzetünkben.*
~Nemsokára a városban leszek, nem gondolhatok folyton a vérontásra, gyilkolásra. Nem feltétlen tűrik jól ezt a viselkedést. Álarc és minden jó lesz. Senkinek nem fog feltűnni semmi hisz nem ismernek. Legfeljebb a ruházatom szólhatják meg, kissé érdekes összeállítás. Így végignézve... nem is tudom mit csodálkozok azon hogy fázok... Bár ebben az évszakban volt már melegebb is. Csak ne szólítson le senki. Legalább a városig ne. Először kipihenem magam, elsődleges célom egy fogadót találni. Remélhetőleg nem lesz a megfizethetetlen árkategóriában.~
2137. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-15 19:45:01
Üzenet elküldve: 2016-05-15 19:45:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatérés Artheniorba//
* Valóban jó kis csapat lettek, bár a nővér minden bizonnyal az a bizonyos plusz egy, aki leginkább csak akkor szólal meg, ha olyan a téma, amiben jártas.
Az elfnek nem kéne ezen gondolkoznia, hiszen magától értetődő, hogy mindenki tartozik egy köszönettel a másikaknak. Csak gondoljon bele az ember, mi lett volna, ha valamelyikük nincs ott? Ily' módon kevésbé direkt, de végül is mindenki megmentette a másikak életét. Bekötözött karja jobban fáj, mint azt sejtette, de csak nem hal bele. Na meg ez egy jó indok a hallgatásra, mikor szóba kerül az elf nagyszabású terve. Vagyis inkább az a része, hogy Eyldana is csatlakozzon.
A Sylweran mögötti ülőhelyet elfogadja, de akárhányszor szóba kerül a tisztás, vagy a család-barátok kérdéskör, a némaság burkát ölti magára.
Hogy jól esne-e? Igen, hiszen minden lénynek szüksége van egy helyre ahova tartozhat. Hogy hiányzik-e a kolostori élet? Igen, gyakran visszasírja azokat az időket, de olyankor arra gondol, hogy mit vesztett el azért, hogy oda kerülhessen. A szomorú némaság akkor törik meg, mikor Arthenior városa látótávolságba ér. *
- Figyelj, Sylweran...
* Nem is tudja, hogy kezdjen bele, ez nem az a fajta elmesélés, amiket azoknak szokott előadni, akiktől az eredarról szokott kérdezni. *
- ... nekem feladatom van. Meg kell találjak valami... valakit.
* Hirtelen nem is tudja, hogyan kéne folytatnia, vagy hogy folytassa e egyáltalán. Akárhogy is, az elf minden bizonnyal érzi a kételyeket hangjában, amiből rájöhet; a Nővér nem tudja, melyik ösvényt kéne követnie. *
* Valóban jó kis csapat lettek, bár a nővér minden bizonnyal az a bizonyos plusz egy, aki leginkább csak akkor szólal meg, ha olyan a téma, amiben jártas.
Az elfnek nem kéne ezen gondolkoznia, hiszen magától értetődő, hogy mindenki tartozik egy köszönettel a másikaknak. Csak gondoljon bele az ember, mi lett volna, ha valamelyikük nincs ott? Ily' módon kevésbé direkt, de végül is mindenki megmentette a másikak életét. Bekötözött karja jobban fáj, mint azt sejtette, de csak nem hal bele. Na meg ez egy jó indok a hallgatásra, mikor szóba kerül az elf nagyszabású terve. Vagyis inkább az a része, hogy Eyldana is csatlakozzon.
A Sylweran mögötti ülőhelyet elfogadja, de akárhányszor szóba kerül a tisztás, vagy a család-barátok kérdéskör, a némaság burkát ölti magára.
Hogy jól esne-e? Igen, hiszen minden lénynek szüksége van egy helyre ahova tartozhat. Hogy hiányzik-e a kolostori élet? Igen, gyakran visszasírja azokat az időket, de olyankor arra gondol, hogy mit vesztett el azért, hogy oda kerülhessen. A szomorú némaság akkor törik meg, mikor Arthenior városa látótávolságba ér. *
- Figyelj, Sylweran...
* Nem is tudja, hogy kezdjen bele, ez nem az a fajta elmesélés, amiket azoknak szokott előadni, akiktől az eredarról szokott kérdezni. *
- ... nekem feladatom van. Meg kell találjak valami... valakit.
* Hirtelen nem is tudja, hogyan kéne folytatnia, vagy hogy folytassa e egyáltalán. Akárhogy is, az elf minden bizonnyal érzi a kételyeket hangjában, amiből rájöhet; a Nővér nem tudja, melyik ösvényt kéne követnie. *
2136. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-15 17:15:41
Üzenet elküldve: 2016-05-15 17:15:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés Artheniorba//
*Ilyesmi kalandban nem volt még része, az biztos.
Valahogy szakszerűbbnek gondolta az ilyesfajta "munkát", Sylweran életstílusát. Azt hitte sokkal behatárolhatóbb hogy mikor mi lesz és hogyan kell majd cselekedni, de most már tapasztalatból tudja hogy ez nem így van. Izgalmasnak persze izgalmasabb így mintha rögtön mindent előre lehetne tudni, de kétségkívül veszélyesebb is. Még szerencse olyan talpraesettek amilyenek. Hogy megmentette volna Sylweran életét? Talán, de ilyen helyzetben nem fogja feljegyezni ezt. Így hozta a sors, vagy a szerencse, ha éppen rá ugrottak volna hárman-négyen akkor biztosan fordítva történt volna. Nem gondolja hogy most az adósa lenne az Elf, tartozna neki bármivel is, hiszen teljesen biztos benne hogy fordított helyzetben ő is megtette volna. Legközelebb viszont kevésbé lesz majd jóhiszemű az ismeretlen lényekkel szemben, annyi szent. A hazavezető úton az őrködések oroszlánrészét az óriás vállalta magára, Naltana termetéből és múltjából adódóan kevésbé alkalmas ilyesmire, a két sérült pedig minél többet pihen, annál jobb. Megszokta már, hogy ő a mindenkit pátyolgató, szívós, mindent kibíró "felnőtt", aki feláldozza saját kényelmét és épségét a többiekért. Még csak nem is morgolódik emiatt, mondhatni ebben találta meg a hivatását. Vigyáz a barátaira, ha már végre vannak. A jövővel ő maga kevésbé törődik. Szép helyet találtak, persze, és jó lesz ha majd megépül az otthonuk, de nem szereti előre beleélni magát semmibe. Hogy mi lesz, hogy lesz, az majd akkor kiderül, neki a most a fontos, még esetleg a holnap, de hogy hetek, hónapok múlva mi lesz, azzal kevésbé foglalkozik. Sérüléseik miatt kevesebbet vadásznak mint tervezték, még szerencse hogy hoztak magukkal vésztartalékot. A napok visszafelé szerencsésen telnek, nem történik újabb esemény. Ma estére talán már a városba is érnek.*
*Ilyesmi kalandban nem volt még része, az biztos.
Valahogy szakszerűbbnek gondolta az ilyesfajta "munkát", Sylweran életstílusát. Azt hitte sokkal behatárolhatóbb hogy mikor mi lesz és hogyan kell majd cselekedni, de most már tapasztalatból tudja hogy ez nem így van. Izgalmasnak persze izgalmasabb így mintha rögtön mindent előre lehetne tudni, de kétségkívül veszélyesebb is. Még szerencse olyan talpraesettek amilyenek. Hogy megmentette volna Sylweran életét? Talán, de ilyen helyzetben nem fogja feljegyezni ezt. Így hozta a sors, vagy a szerencse, ha éppen rá ugrottak volna hárman-négyen akkor biztosan fordítva történt volna. Nem gondolja hogy most az adósa lenne az Elf, tartozna neki bármivel is, hiszen teljesen biztos benne hogy fordított helyzetben ő is megtette volna. Legközelebb viszont kevésbé lesz majd jóhiszemű az ismeretlen lényekkel szemben, annyi szent. A hazavezető úton az őrködések oroszlánrészét az óriás vállalta magára, Naltana termetéből és múltjából adódóan kevésbé alkalmas ilyesmire, a két sérült pedig minél többet pihen, annál jobb. Megszokta már, hogy ő a mindenkit pátyolgató, szívós, mindent kibíró "felnőtt", aki feláldozza saját kényelmét és épségét a többiekért. Még csak nem is morgolódik emiatt, mondhatni ebben találta meg a hivatását. Vigyáz a barátaira, ha már végre vannak. A jövővel ő maga kevésbé törődik. Szép helyet találtak, persze, és jó lesz ha majd megépül az otthonuk, de nem szereti előre beleélni magát semmibe. Hogy mi lesz, hogy lesz, az majd akkor kiderül, neki a most a fontos, még esetleg a holnap, de hogy hetek, hónapok múlva mi lesz, azzal kevésbé foglalkozik. Sérüléseik miatt kevesebbet vadásznak mint tervezték, még szerencse hogy hoztak magukkal vésztartalékot. A napok visszafelé szerencsésen telnek, nem történik újabb esemény. Ma estére talán már a városba is érnek.*
2135. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-15 16:57:56
Üzenet elküldve: 2016-05-15 16:57:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatérés Artheniorba//
*Nem volt esemény nélküli ez a kis kiruccanásuk, annyi szent.
Ha nem is találtak konkrét munkát, és nem hagyták el a Karavánpihenőt észak felé, a haza úton kitérve Erdőmélyére annyi minden történt, hogy azt elmesélni is hosszú lenne.
Először is, Sylweran sokkal jobban megismerhette Naltanát, és Shiriqával is közelebb kerültek egymáshoz. Főképpen ami az erdőszellemnél történteket illeti. A lány ugyanis megmentette az elf életét, s habár talán furcsállhatja, hogy Sylweran említésre sem méltatta a dolgot, a visszatérésük minden egyes percében ott motoszkált a férfi fejében. Így volt ez akkor is, amikor eltette a szellem által adott követ, hogy a leendő, alapítandó klánjuk első trófeája legyen, megpecsételve ezzel szövetségük kezdetét, és akkor is, amikor már a tábortűznél megpihenve kitisztították, összevarrták, és bekötözték egymás sebeit. A tündér felszerelése sokat segített... és a társaság is sokat dobott a gyógyuláson. Hiszen ketten indultak el Artheniorból, de négyen tartottak oda vissza. Nem csak Naltanát, de Eyldanát is megszerezték társuknak... és talán mondhatni, leendő barátjuknak is. A Nővér ugyanis remek társaságnak bizonyult. Vannak helyzetek, amikor egymásnak ismeretlen, idegen emberek a másik kezére szorulnak. Hogy egymástól függ az életük. Ezek azok a helyzetek, amikben akarva akaratlanul is kialakulhat egy barátság, egy erős kötelék. Egy csapat ismeretlen árnyéklénnyel körülvéve a jéghideg sötét éjszakában... nos... ez pontosan ilyen helyzet volt.
Volt idejük beszélni, amíg kikeveredtek a fák közül, s Sylweran alaposan elmondta mindannyiuknak immáron a régen dédelgetett terveit. És látszólag mindenkinek tetszett az ötlet. Egy csapat hontalan, akik családra, társakra, támogatásra vágynak. Úgy tűnt, ideje, hogy belevágjon abba, amibe már oly régóta szeretne. És már az is megvolt, hogy hol épülhetne fel az új otthon.
Erdőmélyéről visszatérve ugyanis egy csodálatos helyre akadtak. A fák ősi nyugalommal nőtték körül a tisztást, amely éppen elég nagy volt ahhoz, hogy egy takaros kis épületet felhúzzanak rá. Érintetlen volt, öreg, mégis annyira hívogató... a természet hívta magához őket. S ahogyan az elf meglátta ezt, nyomban tudta, hogy ide kell visszajönniük. Olykor talán a sors keze vezeti az embert vagy esetünkben az elfet... talán tényleg van valamilyen felsőbbrendű lény. Ki tudja.
De Boróka hátán lovagolva - ha a Nővér elfogadta, akkor Sylweran akár vele együtt ülhet a hátason - társai oldalán, ezután a kaland után, a kővel a zsebében és a tisztás képével az emlékeiben úgy érezte... végre hazatért.
Hosszú még az útjuk ugyan addig, hogy valódi otthonuk legyen... de közelebbinek érzi a célt, mint eddig valaha érezhette.*
*Nem volt esemény nélküli ez a kis kiruccanásuk, annyi szent.
Ha nem is találtak konkrét munkát, és nem hagyták el a Karavánpihenőt észak felé, a haza úton kitérve Erdőmélyére annyi minden történt, hogy azt elmesélni is hosszú lenne.
Először is, Sylweran sokkal jobban megismerhette Naltanát, és Shiriqával is közelebb kerültek egymáshoz. Főképpen ami az erdőszellemnél történteket illeti. A lány ugyanis megmentette az elf életét, s habár talán furcsállhatja, hogy Sylweran említésre sem méltatta a dolgot, a visszatérésük minden egyes percében ott motoszkált a férfi fejében. Így volt ez akkor is, amikor eltette a szellem által adott követ, hogy a leendő, alapítandó klánjuk első trófeája legyen, megpecsételve ezzel szövetségük kezdetét, és akkor is, amikor már a tábortűznél megpihenve kitisztították, összevarrták, és bekötözték egymás sebeit. A tündér felszerelése sokat segített... és a társaság is sokat dobott a gyógyuláson. Hiszen ketten indultak el Artheniorból, de négyen tartottak oda vissza. Nem csak Naltanát, de Eyldanát is megszerezték társuknak... és talán mondhatni, leendő barátjuknak is. A Nővér ugyanis remek társaságnak bizonyult. Vannak helyzetek, amikor egymásnak ismeretlen, idegen emberek a másik kezére szorulnak. Hogy egymástól függ az életük. Ezek azok a helyzetek, amikben akarva akaratlanul is kialakulhat egy barátság, egy erős kötelék. Egy csapat ismeretlen árnyéklénnyel körülvéve a jéghideg sötét éjszakában... nos... ez pontosan ilyen helyzet volt.
Volt idejük beszélni, amíg kikeveredtek a fák közül, s Sylweran alaposan elmondta mindannyiuknak immáron a régen dédelgetett terveit. És látszólag mindenkinek tetszett az ötlet. Egy csapat hontalan, akik családra, társakra, támogatásra vágynak. Úgy tűnt, ideje, hogy belevágjon abba, amibe már oly régóta szeretne. És már az is megvolt, hogy hol épülhetne fel az új otthon.
Erdőmélyéről visszatérve ugyanis egy csodálatos helyre akadtak. A fák ősi nyugalommal nőtték körül a tisztást, amely éppen elég nagy volt ahhoz, hogy egy takaros kis épületet felhúzzanak rá. Érintetlen volt, öreg, mégis annyira hívogató... a természet hívta magához őket. S ahogyan az elf meglátta ezt, nyomban tudta, hogy ide kell visszajönniük. Olykor talán a sors keze vezeti az embert vagy esetünkben az elfet... talán tényleg van valamilyen felsőbbrendű lény. Ki tudja.
De Boróka hátán lovagolva - ha a Nővér elfogadta, akkor Sylweran akár vele együtt ülhet a hátason - társai oldalán, ezután a kaland után, a kővel a zsebében és a tisztás képével az emlékeiben úgy érezte... végre hazatért.
Hosszú még az útjuk ugyan addig, hogy valódi otthonuk legyen... de közelebbinek érzi a célt, mint eddig valaha érezhette.*
2134. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-13 22:04:03
Üzenet elküldve: 2016-05-13 22:04:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Zagur'Raz//
*Jobb ötlete neki se akadt, így ő is a korábbi tevékenységét folytatja, amíg el nem fogy az éjszaka, teljesen eseménytelenül és nyugodtan. Körülbelül ekkor látja távozni a vezért, meg visszatérni is. Nem kérdezte, hogy hova megy Hagrar, és csak kicsit lepődik meg azon, amikor őzhússal a vállán tér vissza.
Stosha nem sokban járul hozzá a reggelihez, de akkor már utoljára szolgálja ki magát belőle egy adaggal és gyorsan el is tünteti azt.
Mivel Assag előbb érdeklődik a kaland mibenléte felől, mint ahogy ő egyáltalán megszólalna, így marad is csendben. Valahol, nagyon mélyen csendben röhög a tényen, hogy legalább a kérdésében egyetért a felcserrel. A válasz egyébként is hamarosan megérkezik Gworash-tól, miszerint Drahunt akarnak fogni. A "merre" az már annyira nem érdekli, előbb-utóbb úgyis elérik a klán többi tagját, bár ezek szerint csak az állat befogása után. Ebben nem biztos, hogy túl sok hasznát látják majd, de igyekszik a kihívást látni benne.
Neki nincs nagyon szedelődzködni valója, így csak csendben ül, amíg minden elrendeződik és elindulnak.*
//Zagur'Raz//
*Jobb ötlete neki se akadt, így ő is a korábbi tevékenységét folytatja, amíg el nem fogy az éjszaka, teljesen eseménytelenül és nyugodtan. Körülbelül ekkor látja távozni a vezért, meg visszatérni is. Nem kérdezte, hogy hova megy Hagrar, és csak kicsit lepődik meg azon, amikor őzhússal a vállán tér vissza.
Stosha nem sokban járul hozzá a reggelihez, de akkor már utoljára szolgálja ki magát belőle egy adaggal és gyorsan el is tünteti azt.
Mivel Assag előbb érdeklődik a kaland mibenléte felől, mint ahogy ő egyáltalán megszólalna, így marad is csendben. Valahol, nagyon mélyen csendben röhög a tényen, hogy legalább a kérdésében egyetért a felcserrel. A válasz egyébként is hamarosan megérkezik Gworash-tól, miszerint Drahunt akarnak fogni. A "merre" az már annyira nem érdekli, előbb-utóbb úgyis elérik a klán többi tagját, bár ezek szerint csak az állat befogása után. Ebben nem biztos, hogy túl sok hasznát látják majd, de igyekszik a kihívást látni benne.
Neki nincs nagyon szedelődzködni valója, így csak csendben ül, amíg minden elrendeződik és elindulnak.*
2133. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-13 20:59:50
Üzenet elküldve: 2016-05-13 20:59:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Zagur'Raz//
*Gworash látomásának emlékével együtt sült hús illatára ébred. Orra mélyeket szippant fektében, beindítva gyomrának kazánját.
Feltápászkodik és a finom falatok látványára a csipás, táskás szemek élessé válnak és bemérik a prédát. Valamit Hagrar is mond, de a reggeli kómában csak az "Egyetek"-et érti meg. Egy elismerő "Hmm"-el felkap egyet a finom falatok közül és már puszilja is be. Hamar elfogyasztja a rá eső részt, majd szomját is oltja. Kicsit nyújtózik, hogy az elgémberedett végtagokat rendbe tegye. Ez után Hagrarhoz szól.*
- Merre tovább? *Kérdezi, majd összekapja motyóját, hogy elsőként legyen kész az indulásra. Majd a tervezett kalandról eszébe jut, hogy valami takarmányt is kell majd szedniük a Drahun fogáshoz.*
- Assag, te jobban értesz a füvekhez, nem tudod mi az a növény amit egy Drahun igazán szeret?
*Ha olyat találnak, egyszerűbb lesz betörni, mint ha csak puszta erővel akarnák, persze sokszor az is bejön, de egy Drahun esetében az orkok nincsenek előnyben méretüket tekintve, ügyesnek kell lenniük, főleg Hagrarnak...*
//Zagur'Raz//
*Gworash látomásának emlékével együtt sült hús illatára ébred. Orra mélyeket szippant fektében, beindítva gyomrának kazánját.
Feltápászkodik és a finom falatok látványára a csipás, táskás szemek élessé válnak és bemérik a prédát. Valamit Hagrar is mond, de a reggeli kómában csak az "Egyetek"-et érti meg. Egy elismerő "Hmm"-el felkap egyet a finom falatok közül és már puszilja is be. Hamar elfogyasztja a rá eső részt, majd szomját is oltja. Kicsit nyújtózik, hogy az elgémberedett végtagokat rendbe tegye. Ez után Hagrarhoz szól.*
- Merre tovább? *Kérdezi, majd összekapja motyóját, hogy elsőként legyen kész az indulásra. Majd a tervezett kalandról eszébe jut, hogy valami takarmányt is kell majd szedniük a Drahun fogáshoz.*
- Assag, te jobban értesz a füvekhez, nem tudod mi az a növény amit egy Drahun igazán szeret?
*Ha olyat találnak, egyszerűbb lesz betörni, mint ha csak puszta erővel akarnák, persze sokszor az is bejön, de egy Drahun esetében az orkok nincsenek előnyben méretüket tekintve, ügyesnek kell lenniük, főleg Hagrarnak...*
2132. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-13 17:43:49
Üzenet elküldve: 2016-05-13 17:43:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*A beszélgetés hirtelen véget ért, majd ki-ki a maga dolgát folytatja - Stosha a mozdulatlan sötétet, Assag pedig a hevesen lobogó tüzet bámulja. A vezér aztán ébredezni látszik kurta pihenője után, és se szó se beszéd elindul a távolba, hogy kisvártatva a félig preparált reggelivel térjen vissza közéjük. Mivel az őrzésre nagy szükség már nincs, Assag elmarja a földre dobott bőrdarabokat, hogy azokat dolgozza fel használható formára. A vezér technikája hagy kívánnivalót maga után, csak cafatokat tud megkaparintani a felcser, de csonttőrével minden feleslegtől megszabadítja a bőrdarabokat, majd a tűz mellé dobja őket, hogy száradjanak, amíg az étel készül. A vezér, az étel elkészültével ébresztőt fúj, ha szükség van rá, ha nincs, Assag pedig bármily szégyenlősség híján másodikként mar el egy fejadagnyi húst.*
-Na és milyen kalandon jár az eszed, főnök?
*Teszi fel a minimum őt, de talán még Stoshát is foglalkoztató kérdést, ahogy az induláshoz készülnek.*
//Zagur'Raz//
*A beszélgetés hirtelen véget ért, majd ki-ki a maga dolgát folytatja - Stosha a mozdulatlan sötétet, Assag pedig a hevesen lobogó tüzet bámulja. A vezér aztán ébredezni látszik kurta pihenője után, és se szó se beszéd elindul a távolba, hogy kisvártatva a félig preparált reggelivel térjen vissza közéjük. Mivel az őrzésre nagy szükség már nincs, Assag elmarja a földre dobott bőrdarabokat, hogy azokat dolgozza fel használható formára. A vezér technikája hagy kívánnivalót maga után, csak cafatokat tud megkaparintani a felcser, de csonttőrével minden feleslegtől megszabadítja a bőrdarabokat, majd a tűz mellé dobja őket, hogy száradjanak, amíg az étel készül. A vezér, az étel elkészültével ébresztőt fúj, ha szükség van rá, ha nincs, Assag pedig bármily szégyenlősség híján másodikként mar el egy fejadagnyi húst.*
-Na és milyen kalandon jár az eszed, főnök?
*Teszi fel a minimum őt, de talán még Stoshát is foglalkoztató kérdést, ahogy az induláshoz készülnek.*
2131. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-13 17:24:19
Üzenet elküldve: 2016-05-13 17:24:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Zagur'Raz//
*Valószínűleg eseménytelen az éjszaka, így a vezér is ki tudta magát pihenni. Igaz, hogy sokat nem aludt de mégis elég fittnek érzi magát ahhoz hogy vadásszon a hajnalban. Talán valami fiatal őzet cipel vissza a rögtönzött táborba. Persze már ki van belezve, és véreztetve a jószág. Már csak le kell nyúzni. Ezt meg Hagrar kifejezett precízséggel előkészítve lát hozzá. Majd igyekszik az állatot úgy megnyúzni, hogy sok hús ne maradjon a bőrén. Aztán nyársakat készít. És a nagyobb húsokat a tűzhöz közel rakja. Így kiszárad az élelem nagy része és a felmelegedett köveken, lassan átsül. A kisebb darabok kerülnek a nyársra, és kitámasztva a botokat sül a tűz felett. Ínycsiklandozó illatok szálnak, és ha Gworash, vagy az őrök egyike elaludt akkor finom illatra kelhetnek.*
-Gyerünk! Felkelni! Egyetek, aztán lesz egy kis kalandunk! Készülődjetek. Hamarosan indulunk! *Mondja Hagrar elég határozottan, és ő maga is nekilát az evésnek, amint megsült az egyik hús.*
//Zagur'Raz//
*Valószínűleg eseménytelen az éjszaka, így a vezér is ki tudta magát pihenni. Igaz, hogy sokat nem aludt de mégis elég fittnek érzi magát ahhoz hogy vadásszon a hajnalban. Talán valami fiatal őzet cipel vissza a rögtönzött táborba. Persze már ki van belezve, és véreztetve a jószág. Már csak le kell nyúzni. Ezt meg Hagrar kifejezett precízséggel előkészítve lát hozzá. Majd igyekszik az állatot úgy megnyúzni, hogy sok hús ne maradjon a bőrén. Aztán nyársakat készít. És a nagyobb húsokat a tűzhöz közel rakja. Így kiszárad az élelem nagy része és a felmelegedett köveken, lassan átsül. A kisebb darabok kerülnek a nyársra, és kitámasztva a botokat sül a tűz felett. Ínycsiklandozó illatok szálnak, és ha Gworash, vagy az őrök egyike elaludt akkor finom illatra kelhetnek.*
-Gyerünk! Felkelni! Egyetek, aztán lesz egy kis kalandunk! Készülődjetek. Hamarosan indulunk! *Mondja Hagrar elég határozottan, és ő maga is nekilát az evésnek, amint megsült az egyik hús.*
2130. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-12 17:43:01
Üzenet elküldve: 2016-05-12 17:43:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*Nem akart összeveszni senkivel és a vezért sem akarta felébreszteni. Illetve csak feltételezi, hogy a szóváltás ébreszthette fel Hagrart. Amíg a másik két ork a tüzet bámulja, Stosha a sötétséget, mert attól, hogy valaki felébredt, ő még őrségen van. És szép dolog a tüzet figyelni, de támadókra sosem onnan kell számítani.
Lehet, hogy túlreagálta, merül fel benne Hagrar rövid beszédét hallgatva. Neki is akadna hozzáfűzni valója, leginkább azzal kapcsolatban, hogy ahhoz, hogy egy csatában sikeresen harcoljon valaki mellett, nem feltétlen kell barátoknak lenniük.
Amikor Hagrar kitölti az italt és iszik még ő is valami alkoholra számít, de a felcser sóhaja után már le is tesz erről, nem éri akkora meglepetésként a víz. Belekortyol, majd visszaadja a poharat gazdájának.
Assag megjegyzésére nem reagál, de ezzel ő is lezártnak tekinti a nézeteltérést, és folytatja a sötétbe bámulást.
Kizárt dolog, hogy elfelejtse a múltját, de ő általában a jelenből ítélkezik, és a felcser mostanában tett megjegyzést. Amit azért megjegyez magának, amíg nincs más, ami alapján ítélkezhet.*
//Zagur'Raz//
*Nem akart összeveszni senkivel és a vezért sem akarta felébreszteni. Illetve csak feltételezi, hogy a szóváltás ébreszthette fel Hagrart. Amíg a másik két ork a tüzet bámulja, Stosha a sötétséget, mert attól, hogy valaki felébredt, ő még őrségen van. És szép dolog a tüzet figyelni, de támadókra sosem onnan kell számítani.
Lehet, hogy túlreagálta, merül fel benne Hagrar rövid beszédét hallgatva. Neki is akadna hozzáfűzni valója, leginkább azzal kapcsolatban, hogy ahhoz, hogy egy csatában sikeresen harcoljon valaki mellett, nem feltétlen kell barátoknak lenniük.
Amikor Hagrar kitölti az italt és iszik még ő is valami alkoholra számít, de a felcser sóhaja után már le is tesz erről, nem éri akkora meglepetésként a víz. Belekortyol, majd visszaadja a poharat gazdájának.
Assag megjegyzésére nem reagál, de ezzel ő is lezártnak tekinti a nézeteltérést, és folytatja a sötétbe bámulást.
Kizárt dolog, hogy elfelejtse a múltját, de ő általában a jelenből ítélkezik, és a felcser mostanában tett megjegyzést. Amit azért megjegyez magának, amíg nincs más, ami alapján ítélkezhet.*
2129. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-12 17:03:13
Üzenet elküldve: 2016-05-12 17:03:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*Gworash amint álomba merül, úgy is marad, amíg tovább nem mennek. Ha már van lehetősége aludni, akkor teljes mértékben kihasználja a lehetőséget. Álmában sok mindent lát és mióta a szellemekkel intenzívebb a kapcsolata, nem csak sületlenségeket álmodik, mint például két lábon járó sült csirkéket és éneklő elfeket, hanem jelentéssel bíró víziókat, amiket megragad és tanul belőlük.
Most éppen egy Lobogó tüzet lát, amit körbeölel egy ezüstös fátyol. A tűz egyre jobban ég, ahogy a fátyol közelebb ér hozzá. "Ez a te feladatod, a te felelősséged!" Mondja neki egy elemi hang...
Hogy ez mit jelent, majd rájön amint felébred és fontolgatja. Érdekes módon ezek a látomások, vagy víziók nem olyan áttetszőek, haloványak, mint a többi álom. Áthatóak és élethűek, olyan élénk emléket hagyva Gworashban, hogy nem tudja őket elfelejteni. Egyértelműen a szellemek ihletik őket és Viharpöröly hálás, hogy ezekben részesülhet, ez egyértelműen jó jel. Amint felébred ez is az első gondolata...
~ A te feladatod, a te felelősséged... ~
Ahogy tovább haladnak Gworash ezzel foglalkozik, ezekből tanul, ezekkel lesz bölcsebb...*
//Zagur'Raz//
*Gworash amint álomba merül, úgy is marad, amíg tovább nem mennek. Ha már van lehetősége aludni, akkor teljes mértékben kihasználja a lehetőséget. Álmában sok mindent lát és mióta a szellemekkel intenzívebb a kapcsolata, nem csak sületlenségeket álmodik, mint például két lábon járó sült csirkéket és éneklő elfeket, hanem jelentéssel bíró víziókat, amiket megragad és tanul belőlük.
Most éppen egy Lobogó tüzet lát, amit körbeölel egy ezüstös fátyol. A tűz egyre jobban ég, ahogy a fátyol közelebb ér hozzá. "Ez a te feladatod, a te felelősséged!" Mondja neki egy elemi hang...
Hogy ez mit jelent, majd rájön amint felébred és fontolgatja. Érdekes módon ezek a látomások, vagy víziók nem olyan áttetszőek, haloványak, mint a többi álom. Áthatóak és élethűek, olyan élénk emléket hagyva Gworashban, hogy nem tudja őket elfelejteni. Egyértelműen a szellemek ihletik őket és Viharpöröly hálás, hogy ezekben részesülhet, ez egyértelműen jó jel. Amint felébred ez is az első gondolata...
~ A te feladatod, a te felelősséged... ~
Ahogy tovább haladnak Gworash ezzel foglalkozik, ezekből tanul, ezekkel lesz bölcsebb...*
2128. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-12 16:03:09
Üzenet elküldve: 2016-05-12 16:03:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*A félork úgy látszik kissé felkapja a vizet az egyszerű jó tanácson, legalábbis amit Assag így értékelt magában - de mivel fogalma sincs, őszintén fogalma sincs arról, hogy a másik nem telivér, ezért nem tudja hova tenni a megjegyzését, viszont talált egy csinos gyenge pontot a másik egóján - az mindig jó. Választ nem ad a sértődött riposztra, csak Hagrarral egyetemben farkasszemet néz a lobogó tűzzel, viszont érezhető a vezéren, hogy feszült. Szóra nyitja a száját, és kevéssé barátságos hangnemben oktatja ki a szópárbajozó lányokat. Assag próbálja nem látványosan forgatni a szemeit, amikor az egy-törzs-egy-nép részhez ér a vezér. Persze igaz ami igaz, Assagnak is ki kell vennie a részét, de miért ne szórakozhatna közben? Kinek árt egy kis csipkelődés? Pláne orkok között. Csuklóból visszaválaszolná, hogy az erős nép kifejezést nem csak a karokra és lábakra kell vetíteni, de inkább nem piszkálja tovább Stosha lelki világát, ugyanis az utolsó dolog amit tennie kellene a felcsernek, az az, hogy magára haragítja az egyetlen orkot, aki őszintén hisz benne. Nem csak ezért, de mert amaz ültő helyében is kettétörné a vaskosnak tűnő, ám meglepően nyüzüge orkformát. Már-már kibukik belőle valami látványos undor, mikor előkerül a pohár, és az ígéretes átlátszó lötty. A vezér fapofával meghúzza, majd Assag felé nyújtja azt.*
~Na végre, ezt már szeretem.~
*Gondolja magában, majd mikor nem égeti végig a torkát az, amit ő tömény alkoholnak hitt, elemeli a szájától és nagyot sóhajt miközben nyújtja a poharat gazdája felé.*
~Hát én aztán nem feledem az biztos.~
-Pau.
*Böki Stoshának kopottas ork nyelvtudását előbányászva, ahogy az is kézhez kapja a kristály tiszta vizet. Ezzel mintegy tűzszünetet kötvén az amúgy összetűzésnek nem mondható szóváltásban, majd újra a tűz felé fordítja a tekintetét.*
A hozzászólás írója (Assag Rugia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.12 16:08:30
//Zagur'Raz//
*A félork úgy látszik kissé felkapja a vizet az egyszerű jó tanácson, legalábbis amit Assag így értékelt magában - de mivel fogalma sincs, őszintén fogalma sincs arról, hogy a másik nem telivér, ezért nem tudja hova tenni a megjegyzését, viszont talált egy csinos gyenge pontot a másik egóján - az mindig jó. Választ nem ad a sértődött riposztra, csak Hagrarral egyetemben farkasszemet néz a lobogó tűzzel, viszont érezhető a vezéren, hogy feszült. Szóra nyitja a száját, és kevéssé barátságos hangnemben oktatja ki a szópárbajozó lányokat. Assag próbálja nem látványosan forgatni a szemeit, amikor az egy-törzs-egy-nép részhez ér a vezér. Persze igaz ami igaz, Assagnak is ki kell vennie a részét, de miért ne szórakozhatna közben? Kinek árt egy kis csipkelődés? Pláne orkok között. Csuklóból visszaválaszolná, hogy az erős nép kifejezést nem csak a karokra és lábakra kell vetíteni, de inkább nem piszkálja tovább Stosha lelki világát, ugyanis az utolsó dolog amit tennie kellene a felcsernek, az az, hogy magára haragítja az egyetlen orkot, aki őszintén hisz benne. Nem csak ezért, de mert amaz ültő helyében is kettétörné a vaskosnak tűnő, ám meglepően nyüzüge orkformát. Már-már kibukik belőle valami látványos undor, mikor előkerül a pohár, és az ígéretes átlátszó lötty. A vezér fapofával meghúzza, majd Assag felé nyújtja azt.*
~Na végre, ezt már szeretem.~
*Gondolja magában, majd mikor nem égeti végig a torkát az, amit ő tömény alkoholnak hitt, elemeli a szájától és nagyot sóhajt miközben nyújtja a poharat gazdája felé.*
~Hát én aztán nem feledem az biztos.~
-Pau.
*Böki Stoshának kopottas ork nyelvtudását előbányászva, ahogy az is kézhez kapja a kristály tiszta vizet. Ezzel mintegy tűzszünetet kötvén az amúgy összetűzésnek nem mondható szóváltásban, majd újra a tűz felé fordítja a tekintetét.*
A hozzászólás írója (Assag Rugia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.12 16:08:30
2127. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-12 15:10:18
Üzenet elküldve: 2016-05-12 15:10:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
-Ez remek ötlet! Nem hiába értesz te ezekhez a dolgokhoz! Akkor Holnap, majd megpróbáljuk ezt a vadászatot kivitelezni. Pihenj barátom, látom kifárasztott a városi tömeg. *Ekkor ő maga is lefekszik aludni, viszont elég nyugtalan. Nem tud aludni. Jár az agya, és azon gondolkozik hogyan lehetne ezt a vadászatot kivitelezni. A nyugodt alvást még az is hátráltatja, hogy Assag és Stosha úgy beszélgetnek, mint két tüzelő szajha akik összevesztek egy hímen. Hagrar felül, és a tüzet bámulja. Egy jó ideig, aztán csendesebben beszél, nehogy felébressze Gworasht.*
-Olyanok vagytok, mint a dögön marakodó hiénák! Mi ez a széthúzás? *Most leginkább Assagra néz. Persze amit az ork nő mondott egytől egyig igaz. De a vezér is hallotta benne az az élt, amit megejtett a nőstény. Azt az okoskodó, kioktató hangnemet.*
-Egy törzs vagyunk! Egy erős nép! Ha egymást tépjük, mi lesz ha ellenséggel nézünk szemben? Mit tesztek majd, mikor egymás mellett álltok és az ellenség körbevesz titeket? Senkit! Senkit nem fog érdekelni, hogy milyen jóba vagytok. Csupán az lesz a céljuk, hogy megöljenek titeket. Viszont ha nem ismeritek a társatokat, akkor elbuktok! Nagy eséllyel mindketten meghaltok, és akkor semmit nem ért a halálotok. Viszont ha ismeritek egymást! És egyre jár az agyatok, akár egy tucat ellenséggel is elbánhattok! Viszont ahhoz el kell ismernetek egymást! Gyerünk! *Vesz elő egy poharat, és megtölti vízzel.* -Igyatok! Ez az egység! Mindenki osztozik rajta! És mindenki kiveszi a részét belőle! *Hagrar is iszik belőle, majd Assagnak, később Stoshának nyújtja.* -Ne feledjétek el kik vagytok, és honnan jöttetek! De ne ítéljetek a múltból! Mindenkinek megadatott a lehetőség hogy bizonyítson! És ha úgy tesz, el kell fogadni olyannak amilyen!
//Zagur'Raz//
-Ez remek ötlet! Nem hiába értesz te ezekhez a dolgokhoz! Akkor Holnap, majd megpróbáljuk ezt a vadászatot kivitelezni. Pihenj barátom, látom kifárasztott a városi tömeg. *Ekkor ő maga is lefekszik aludni, viszont elég nyugtalan. Nem tud aludni. Jár az agya, és azon gondolkozik hogyan lehetne ezt a vadászatot kivitelezni. A nyugodt alvást még az is hátráltatja, hogy Assag és Stosha úgy beszélgetnek, mint két tüzelő szajha akik összevesztek egy hímen. Hagrar felül, és a tüzet bámulja. Egy jó ideig, aztán csendesebben beszél, nehogy felébressze Gworasht.*
-Olyanok vagytok, mint a dögön marakodó hiénák! Mi ez a széthúzás? *Most leginkább Assagra néz. Persze amit az ork nő mondott egytől egyig igaz. De a vezér is hallotta benne az az élt, amit megejtett a nőstény. Azt az okoskodó, kioktató hangnemet.*
-Egy törzs vagyunk! Egy erős nép! Ha egymást tépjük, mi lesz ha ellenséggel nézünk szemben? Mit tesztek majd, mikor egymás mellett álltok és az ellenség körbevesz titeket? Senkit! Senkit nem fog érdekelni, hogy milyen jóba vagytok. Csupán az lesz a céljuk, hogy megöljenek titeket. Viszont ha nem ismeritek a társatokat, akkor elbuktok! Nagy eséllyel mindketten meghaltok, és akkor semmit nem ért a halálotok. Viszont ha ismeritek egymást! És egyre jár az agyatok, akár egy tucat ellenséggel is elbánhattok! Viszont ahhoz el kell ismernetek egymást! Gyerünk! *Vesz elő egy poharat, és megtölti vízzel.* -Igyatok! Ez az egység! Mindenki osztozik rajta! És mindenki kiveszi a részét belőle! *Hagrar is iszik belőle, majd Assagnak, később Stoshának nyújtja.* -Ne feledjétek el kik vagytok, és honnan jöttetek! De ne ítéljetek a múltból! Mindenkinek megadatott a lehetőség hogy bizonyítson! És ha úgy tesz, el kell fogadni olyannak amilyen!
2126. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-12 13:26:02
Üzenet elküldve: 2016-05-12 13:26:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*Elindulnak vissza a pusztára. Hagrar szólítja őt, Gworash pedig oda is megy hozzá szót váltani.*
- Mondd, amit mondani akarsz.
*Néz a tiszta narancs szempár Hagrar kékjébe.*
- Valóban képes vagyok rá, de csak egy időre...
*Hallgatja a vezér mondanivalóját és a drahun említésére meg sem lepődik, elvégre ha hátasról van szó, a lovak nem éppen vannak hozzászokva az ork méretekhez.*
- Igazából meg lehet oldani, persze nem lesz könnyű, tudod a drahun csordában él. Hogyan oldjuk meg, hogy ne taposson össze minket mind, amíg te betöröd az egyiket?
*Viharpöröly csak nevet egyet az "Elég fiatal vagy egy kis testmozgáshoz?" szövegen, mintha pár órája nem a barakkban edzette volna magát. Fiatal és minden lehetőséget megragad, hogy a legjobbat hozza ki magából. A harci képességeit akkor élezi ki amikor csak lehet, mert a sámáni karrier egy hosszú, lassú lefolyású fejlődés, csak évek múlva lesz látható eredménye képességeinek.*
- Talán az lenne a legjobb, ha a lassabb utat választjuk, például valami finomabb falattal elcsalunk egy nagyobb példányt, akkor én lenyugtatom, te felülsz rá míg én etetem és ezt addig, amíg a kaját és a lovasát azonos jelenségnek veszi...
*A továbbiakban Gworash a gondolataival törődik, kattognak a fogaskerekek agyának szerkezetében. Nem mindig komoly dolgokon, ami éppen eszébe jut.
Úgy tűnik nem rá esett az őrködés sora, szóval kihasználja az alkalmat és alszik...*
//Zagur'Raz//
*Elindulnak vissza a pusztára. Hagrar szólítja őt, Gworash pedig oda is megy hozzá szót váltani.*
- Mondd, amit mondani akarsz.
*Néz a tiszta narancs szempár Hagrar kékjébe.*
- Valóban képes vagyok rá, de csak egy időre...
*Hallgatja a vezér mondanivalóját és a drahun említésére meg sem lepődik, elvégre ha hátasról van szó, a lovak nem éppen vannak hozzászokva az ork méretekhez.*
- Igazából meg lehet oldani, persze nem lesz könnyű, tudod a drahun csordában él. Hogyan oldjuk meg, hogy ne taposson össze minket mind, amíg te betöröd az egyiket?
*Viharpöröly csak nevet egyet az "Elég fiatal vagy egy kis testmozgáshoz?" szövegen, mintha pár órája nem a barakkban edzette volna magát. Fiatal és minden lehetőséget megragad, hogy a legjobbat hozza ki magából. A harci képességeit akkor élezi ki amikor csak lehet, mert a sámáni karrier egy hosszú, lassú lefolyású fejlődés, csak évek múlva lesz látható eredménye képességeinek.*
- Talán az lenne a legjobb, ha a lassabb utat választjuk, például valami finomabb falattal elcsalunk egy nagyobb példányt, akkor én lenyugtatom, te felülsz rá míg én etetem és ezt addig, amíg a kaját és a lovasát azonos jelenségnek veszi...
*A továbbiakban Gworash a gondolataival törődik, kattognak a fogaskerekek agyának szerkezetében. Nem mindig komoly dolgokon, ami éppen eszébe jut.
Úgy tűnik nem rá esett az őrködés sora, szóval kihasználja az alkalmat és alszik...*
2125. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-10 23:25:37
Üzenet elküldve: 2016-05-10 23:25:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*Nincs túl sok dolog, amivel fel lehetne bosszantani Stoshát, csak Assagnak sikerült belefognia egybe, gyakorlatilag elsőre.*
-Mondj olyasmit, amire nem jöttem rá magamtól. *Ugyanazzal a hangerővel válaszol, amivel a felcser kezdett beszélni. Mivel még nem hall olyasmit, ami sértés akarna lenni, vagy ő annak érzékelni, nem kezdi el rohangászni a köreit. A következő mondatnál kapcsol, hogy esetleg van köze ahhoz, amit a másik nőstény korábban mondott.*
-Nem fogok. De nem is akarok emlékeztetőt arra, hogy csak kevesebb lehetek, mint bármelyik másik ork, bármit is tegyek. *Valami különös keveréknek veszi a felcser mondandóját, egyszerre tanácsnak, meg további heccelésnek.
Orknak nevelték, és köszöni szépen, elég pofont (szó szerintit és képletest egyaránt) kapott ahhoz, hogy ne rajongjon az emberi vérért, ami az ereiben folyik. Gyakorlatilag, az a kevés dolog, ami képes őt felbosszantani, majdnem mind ehhez kapcsolódik, ha nem mind.
Viszont, mivel olyasmi, ami miatt vérre menne, nem hangzott el, ő is nyugodtan ücsörög a fenekén, egészen reggelig vagy őrségváltásig.*
//Zagur'Raz//
*Nincs túl sok dolog, amivel fel lehetne bosszantani Stoshát, csak Assagnak sikerült belefognia egybe, gyakorlatilag elsőre.*
-Mondj olyasmit, amire nem jöttem rá magamtól. *Ugyanazzal a hangerővel válaszol, amivel a felcser kezdett beszélni. Mivel még nem hall olyasmit, ami sértés akarna lenni, vagy ő annak érzékelni, nem kezdi el rohangászni a köreit. A következő mondatnál kapcsol, hogy esetleg van köze ahhoz, amit a másik nőstény korábban mondott.*
-Nem fogok. De nem is akarok emlékeztetőt arra, hogy csak kevesebb lehetek, mint bármelyik másik ork, bármit is tegyek. *Valami különös keveréknek veszi a felcser mondandóját, egyszerre tanácsnak, meg további heccelésnek.
Orknak nevelték, és köszöni szépen, elég pofont (szó szerintit és képletest egyaránt) kapott ahhoz, hogy ne rajongjon az emberi vérért, ami az ereiben folyik. Gyakorlatilag, az a kevés dolog, ami képes őt felbosszantani, majdnem mind ehhez kapcsolódik, ha nem mind.
Viszont, mivel olyasmi, ami miatt vérre menne, nem hangzott el, ő is nyugodtan ücsörög a fenekén, egészen reggelig vagy őrségváltásig.*
2124. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-10 22:52:51
Üzenet elküldve: 2016-05-10 22:52:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*A fájdalom olyan sokoldalú lehet. A legtöbb magafajta azt tanulja meg először, hogy ami szúr, az fáj, ami üt az is fáj és ami szakít - nos az is fáj. De fájhat az is, ha a nő elveszti a gyermekét, fájhat az, ha semmibe veszik. A düh az egész más jellegű, de alapjában véve hasonló. Az férfi, vagy jelen esetben nő ökölbe szorítja a kezeit, összeszorítja az állkapcsát és nagyokat fújtat. Ezek az apróságok, amik mosolyt csalnak Assag arcára. Apró, alig észrevehető mosolyt, amit amúgy is inkább csak a csizmája felé villant miközben Stosha fogcsikorgatva válaszol. Nem is számított többre egy kis gyerekes pukkadásnál.*
-Azt majd meglátjuk.
*Folytatja a heccelődést, de úgy fest inkább már rövidre zárná a témát, s némán tűri a talpában s vádlijában egyre élesedő fájdalmat. Mikor a vezér tábort parancsol, ő engedelmesen leteszi magát, s utasítás szerint őrszemet áll. Vagyis ül. Ráadásul az új lánnyal. Önérzetesnek tűnik - s talán önzőnek is. Most még talán előadja, hogy jó orkocska lesz, de aki felkapja a vizet egy ilyen apróságon, az akkor is felkapja, ha kevesebb marad neki a vacsorából, mint ahogy azt ő elképzelte. Ügyelvén arra, hogy ne zargassa a hímek álmát odaszól neki.*
-Ez nem egy rablóbanda.
*Jelenti ki egyszerűen. Ő is hasonló zsiványoknál kezdte. Az egyetlen szerencséje az volt, hogy ő volt a csapat egyetlen gyógyítója, ezért senki nem akart vele kötözködni. A Zagur'Raz más. Valahogy... civilizáltabb. Ezt jó ha bevési magának az újonc. Nem akkor fogja megkapni a plusz egy sült combot, ha megveri érte a kevésbé erőset, hanem akkor, ha megdolgozott érte. Na nem mintha törődne a kislány lelki világával, vagy testi épségével, s talán még azt is szívesen megnézné, hogy Gravak letépi a karját mert lop. De azért mégis tudja már szerencsétlen, hogy mire számíthat.*
-Ne próbálj meg többnek látszani, mint ami vagy.
*Kanyarodik vissza a témára. A tanács őszinte és szívből jövő. Veheti a lány becsmérlésnek - kurta ismeretségük alapján Assag talán ezt véli legvalószínűbbnek -, veheti fenyegetésnek de akár jó tanácsnak is. Ez már igazán rajta múlik. Az ébren töltött óráit az őrváltás édes megváltásának mihamarabbi elérkezését remélve tengeti, de szigorúan egy helyben ülve - a fene se fog még éjszaka is cirkálni - tegye ezt az akinek két anyja van.*
//Zagur'Raz//
*A fájdalom olyan sokoldalú lehet. A legtöbb magafajta azt tanulja meg először, hogy ami szúr, az fáj, ami üt az is fáj és ami szakít - nos az is fáj. De fájhat az is, ha a nő elveszti a gyermekét, fájhat az, ha semmibe veszik. A düh az egész más jellegű, de alapjában véve hasonló. Az férfi, vagy jelen esetben nő ökölbe szorítja a kezeit, összeszorítja az állkapcsát és nagyokat fújtat. Ezek az apróságok, amik mosolyt csalnak Assag arcára. Apró, alig észrevehető mosolyt, amit amúgy is inkább csak a csizmája felé villant miközben Stosha fogcsikorgatva válaszol. Nem is számított többre egy kis gyerekes pukkadásnál.*
-Azt majd meglátjuk.
*Folytatja a heccelődést, de úgy fest inkább már rövidre zárná a témát, s némán tűri a talpában s vádlijában egyre élesedő fájdalmat. Mikor a vezér tábort parancsol, ő engedelmesen leteszi magát, s utasítás szerint őrszemet áll. Vagyis ül. Ráadásul az új lánnyal. Önérzetesnek tűnik - s talán önzőnek is. Most még talán előadja, hogy jó orkocska lesz, de aki felkapja a vizet egy ilyen apróságon, az akkor is felkapja, ha kevesebb marad neki a vacsorából, mint ahogy azt ő elképzelte. Ügyelvén arra, hogy ne zargassa a hímek álmát odaszól neki.*
-Ez nem egy rablóbanda.
*Jelenti ki egyszerűen. Ő is hasonló zsiványoknál kezdte. Az egyetlen szerencséje az volt, hogy ő volt a csapat egyetlen gyógyítója, ezért senki nem akart vele kötözködni. A Zagur'Raz más. Valahogy... civilizáltabb. Ezt jó ha bevési magának az újonc. Nem akkor fogja megkapni a plusz egy sült combot, ha megveri érte a kevésbé erőset, hanem akkor, ha megdolgozott érte. Na nem mintha törődne a kislány lelki világával, vagy testi épségével, s talán még azt is szívesen megnézné, hogy Gravak letépi a karját mert lop. De azért mégis tudja már szerencsétlen, hogy mire számíthat.*
-Ne próbálj meg többnek látszani, mint ami vagy.
*Kanyarodik vissza a témára. A tanács őszinte és szívből jövő. Veheti a lány becsmérlésnek - kurta ismeretségük alapján Assag talán ezt véli legvalószínűbbnek -, veheti fenyegetésnek de akár jó tanácsnak is. Ez már igazán rajta múlik. Az ébren töltött óráit az őrváltás édes megváltásának mihamarabbi elérkezését remélve tengeti, de szigorúan egy helyben ülve - a fene se fog még éjszaka is cirkálni - tegye ezt az akinek két anyja van.*
2123. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-10 19:51:12
Üzenet elküldve: 2016-05-10 19:51:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*Stosha kicsit felkapja a fejét (meg a vizet is), ahogy meghallja a kommentárt, összeszorítja az állkapcsát egy pillanatra. Egy kicsit a fogai is megcsikordulnak, de csak alig hallhatóan.*
-Lehet. A látszat csal. *Vonja meg a vállát végül, látszólag nyugodtan. Az utóbbi pár évét zsoldosok között töltötte, megszokta már hogy időnként megjegyzéseket tesznek rá, és nem mindig szerencsés az ilyesmit erőszakkal megoldani. Azért, nem boldog tőle, de biztos nem fogja ennyiért kitekerni Assag nyakát.
Valamilyen megbeszélés zajlik le közben a két hím között, de nem fordít rá különösebb figyelmet. Majd ha őt is érinti, akkor úgy is szólnak neki, vagy majd utólag észreveszi.
Hamarosan megállnak, és rá meg a számára legkevésbé sem szimpatikus felcserre osztják ki az őrködést.*
-Értettem. *Bólint rá a parancsra. Letelepszik a tűztől annyira, hogy valamennyire még a sötétben esetleg közeledő alakokat is lássa, és úgy is marad reggelig. Feltéve, hogy a másik őrnek nincs semmi egyéb mondanivalója, mert akkor előfordulhat, hogy tesz egy-két kört a tábor körül.*
//Zagur'Raz//
*Stosha kicsit felkapja a fejét (meg a vizet is), ahogy meghallja a kommentárt, összeszorítja az állkapcsát egy pillanatra. Egy kicsit a fogai is megcsikordulnak, de csak alig hallhatóan.*
-Lehet. A látszat csal. *Vonja meg a vállát végül, látszólag nyugodtan. Az utóbbi pár évét zsoldosok között töltötte, megszokta már hogy időnként megjegyzéseket tesznek rá, és nem mindig szerencsés az ilyesmit erőszakkal megoldani. Azért, nem boldog tőle, de biztos nem fogja ennyiért kitekerni Assag nyakát.
Valamilyen megbeszélés zajlik le közben a két hím között, de nem fordít rá különösebb figyelmet. Majd ha őt is érinti, akkor úgy is szólnak neki, vagy majd utólag észreveszi.
Hamarosan megállnak, és rá meg a számára legkevésbé sem szimpatikus felcserre osztják ki az őrködést.*
-Értettem. *Bólint rá a parancsra. Letelepszik a tűztől annyira, hogy valamennyire még a sötétben esetleg közeledő alakokat is lássa, és úgy is marad reggelig. Feltéve, hogy a másik őrnek nincs semmi egyéb mondanivalója, mert akkor előfordulhat, hogy tesz egy-két kört a tábor körül.*
2122. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:02:25
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:02:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*Nem tart sokáig míg Assag is becsatlakozik a beszélgetésebe. Hagrar persze már ekkor nem szólal meg. Tudja jól, hogy mindenki maga vívja ki magának a tiszteletet. Így az új ork harcos is küzdhet hogy elismerjék. Közben Gworasht hívja magához. Kisebb beszélgetésre, vagy épp megbeszélésre.*
-Gworash! Ugye te meg tudod nyugtatni az állatokat! Mit szólnál egy kis kalandhoz? Úgyis azt mondtad, te sosem leszel elég öreg egy kalandhoz nemde? Mit szólnál ha befognánk egy hatalmas állatot! Mindig is akartam magamnak egy hátast! Egy Drahun hátast. Mit gondolsz? Elég fiatal vagy egy kis testmozgáshoz? Te megnyugtatod, én meg ráülök a hátára! Na? *Egy ideig még gyalogolnak, de nem kapkodnak túlságosan. Aztán mikor teljesen besötétedik, letáboroznak. Hagrar tüzet rak, és kiadja az utasítást.*
-Stosha, Assag! Ti őrködtök! Ha gond van, keltsetek fel! *Itt az ideje hogy a vezér is aludjon egy keveset, elvégre legutóbb átvirrasztotta az egész éjszakát.*
//Zagur'Raz//
*Nem tart sokáig míg Assag is becsatlakozik a beszélgetésebe. Hagrar persze már ekkor nem szólal meg. Tudja jól, hogy mindenki maga vívja ki magának a tiszteletet. Így az új ork harcos is küzdhet hogy elismerjék. Közben Gworasht hívja magához. Kisebb beszélgetésre, vagy épp megbeszélésre.*
-Gworash! Ugye te meg tudod nyugtatni az állatokat! Mit szólnál egy kis kalandhoz? Úgyis azt mondtad, te sosem leszel elég öreg egy kalandhoz nemde? Mit szólnál ha befognánk egy hatalmas állatot! Mindig is akartam magamnak egy hátast! Egy Drahun hátast. Mit gondolsz? Elég fiatal vagy egy kis testmozgáshoz? Te megnyugtatod, én meg ráülök a hátára! Na? *Egy ideig még gyalogolnak, de nem kapkodnak túlságosan. Aztán mikor teljesen besötétedik, letáboroznak. Hagrar tüzet rak, és kiadja az utasítást.*
-Stosha, Assag! Ti őrködtök! Ha gond van, keltsetek fel! *Itt az ideje hogy a vezér is aludjon egy keveset, elvégre legutóbb átvirrasztotta az egész éjszakát.*
2121. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-05-09 20:21:30
Üzenet elküldve: 2016-05-09 20:21:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
//Zagur'Raz//
*A kisnövésű ork - mind magasságra mind széltében értendő - kultúráltnak látszik. Kár, hogy ez Assagot nem mozgatja meg túlzottan. Egy morranás kíséretében biccent a nősténynek, majd a bemutatást követően már útra is kel a brigád. A város kívül Hagrar persze újabb fennkölt beszédbe kezd a klánról, annak céljairól érdekeiről és ki tudja még miről - ezen a ponton már nem túl sok figyelmet fordít erre a méretesebbik nőforma. Gworash is beszáll, vele nem sok időt töltött eddig, de úgy fest ő is szeret prédikálni, szerencsére látszólag kevésbé szószátyár, mint a vezére.*
~Jól van kislány, minden megvan puszi-pacsi.~
*Morgolódik magában a mindenbe beleegyező válaszra, ahogy egyre távolabb kerülnek az idegesítően nyüzsgő főtértől. A poros úton haladva alaposabban szemügyre veszi vézna orkot.*
-Törékeny fajtának látszol.
*Jelenti ki csak így, egykedvűen. Nyilván mindenki érti, hogy kinek szólt, nem fogja a negyed mázsás böszmeállat magára venni a dolgot.*
//Zagur'Raz//
*A kisnövésű ork - mind magasságra mind széltében értendő - kultúráltnak látszik. Kár, hogy ez Assagot nem mozgatja meg túlzottan. Egy morranás kíséretében biccent a nősténynek, majd a bemutatást követően már útra is kel a brigád. A város kívül Hagrar persze újabb fennkölt beszédbe kezd a klánról, annak céljairól érdekeiről és ki tudja még miről - ezen a ponton már nem túl sok figyelmet fordít erre a méretesebbik nőforma. Gworash is beszáll, vele nem sok időt töltött eddig, de úgy fest ő is szeret prédikálni, szerencsére látszólag kevésbé szószátyár, mint a vezére.*
~Jól van kislány, minden megvan puszi-pacsi.~
*Morgolódik magában a mindenbe beleegyező válaszra, ahogy egyre távolabb kerülnek az idegesítően nyüzsgő főtértől. A poros úton haladva alaposabban szemügyre veszi vézna orkot.*
-Törékeny fajtának látszol.
*Jelenti ki csak így, egykedvűen. Nyilván mindenki érti, hogy kinek szólt, nem fogja a negyed mázsás böszmeállat magára venni a dolgot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222