//Második szál//
//Különóra//
~ Aki nem magabiztos, az halott. ~
*Minden vadász jól ismeri a rendben ezt az egyszerű, avatatlan fül számára bugyutának tűnő mondatot. Pedig tömören foglalja össze a lényeget. Bárki, aki ebben a legcsekélyebb mértékig meginog, rövid idő múltán távozik a közösségből. Leginkább holtan, s tán mindegy is, hogy a társak iktatják ki a gyenge láncszemet vagy pedig a küldetés fúl alkalmatlanság okán kudarcba. Így bár jó pár dolog megkérdőjelezett az életében, ezt a pajzsot, legfőbb erősségét sosem adta fel. Önmagát rombolná vele. A mindent lebíró karok Yeza pompás ívű domborulataira feszülnek. Nem erőlteti a távolság feloldását, pusztán jelét adja annak, hogy tisztes játékban akarja elnyerni jussát. El is vehetné, de aztán többé a saját megvetésérére sem tartaná méltónak magát.
Az ujjak bilincse enged, hagyja az ágyra omlani a buja, kéjsóvár testet. Az elgondolkodtató felvezetés is ebbe az irányba terelgeti. Szerelme kérései többnyire túlmutatnak a szokványoson, érdemes hát figyelmet fordítani rájuk. A mostani viszont nem kevéssel haladja meg ezt a szintet. Egy röpke pillantásra még a szó is megdermed benne, mint levegőbe permetezett pára kemény, cudar telek idején.*
- Jó, de akkor te is kiképzel Niyss leányának.
*Az effajta jeget az ajkakra kúszó humor olvasztja fel legkönnyebben.*
~ Kiképezni, vadásznak?. ~
*A többség számára egy élet munkája is kevés hozzá. Pazar tehetségek hullanak és tiportatnak el az évek hosszú során, mint búzakalász könyörtelen, vasalt csizmák talpa alatt. Hibátlan fizikum, magabírás, sodrott kötél idegek, a feltétel nélküli parancsteljesítés képessége, s meg száz még ezer, melyek közül ha egy is hibádzik, a bukás szinte biztosra vehető. Barátja, Cäyron, az egyetlen, akit magánál is többre tartott vadészlét terén, egyetlen apró anomália miatt jutott a bukottak sorsára. Lengedező, megcsonkított és meggyalázott hullája örök, intő például szolgált a többiek számára.
Ezen életen át formáló üdvös gyötrelem eredményének gyors átadását kéri tőle most a vörös. Hogy is mondhatna igent? Hogy is mondhatna nemet? Az ereje mindkettőhöz megvan, de egyikkel sem segítene. Adhat valamit, de a többi már a lány belátására van bízva.*
- Ígérni csak annyit ígérhetek, amennyit magad elbírsz.
*Szereti ezt az önfejű fruskát, ezért megadja, ami az adott helyzetben a legtöbbet segíthet. Célt. Értelmet a küzdelmének. A formálódás, a változás lehetőségét, mely az életet előre viszik. Talán majd abból megérti idővel, hogy maga a változás az út, a többi nem számít.*
- Egymásra is szükségünk van. Nem csak a helyre.
*Minden eddiginél jobban. Célok nélkül még a halál mezsgyéjén járt Wäoreyn Tineough sem élhet.*