Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 172 (3421. - 3440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3440. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-19 17:51:53
Üzenet elküldve: 2018-04-19 17:51:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mint a mesékben vagy mégse//
*Grimor a víz pótlásának hirtelen jött ötletére csak elővillantja sárgás fogait, amit akár mosolygásnak is lehetne venni, ha nem egy orktól származna, és nem röhögés lenne valójában. Hogy Grimor a banyán röhög, vagy azon, amit mondott, azt sűrű homály fedi, de mindez a gyengéden biztató és iránymutatással is ellátott felszólítás végrehajtási esélyessége szempontjából végül is teljesen lényegtelen. Ez a vicsor mindenesetre akár az ork védjegye is lehetne, olyannyira sikerült már tökélyre fejlesztenie az alvilág legkülönfélébb egyedeivel való helyzetgyakorlatai révén.*
- Ki vagy? *kérdezi, miközben előhúzza dobótőrét, a fogát kezdi piszkálni a reggeli sült maradéka okán, és a vágottfülű, roncs elf banyát bámulja sárgás, hideg szemeivel. Kíváncsiságát a családfa kutatási felajánlás kelti fel egészen kis mértékben, legalábbis annyira, hogy feltegye ezt a kérdést.*
*Grimor a víz pótlásának hirtelen jött ötletére csak elővillantja sárgás fogait, amit akár mosolygásnak is lehetne venni, ha nem egy orktól származna, és nem röhögés lenne valójában. Hogy Grimor a banyán röhög, vagy azon, amit mondott, azt sűrű homály fedi, de mindez a gyengéden biztató és iránymutatással is ellátott felszólítás végrehajtási esélyessége szempontjából végül is teljesen lényegtelen. Ez a vicsor mindenesetre akár az ork védjegye is lehetne, olyannyira sikerült már tökélyre fejlesztenie az alvilág legkülönfélébb egyedeivel való helyzetgyakorlatai révén.*
- Ki vagy? *kérdezi, miközben előhúzza dobótőrét, a fogát kezdi piszkálni a reggeli sült maradéka okán, és a vágottfülű, roncs elf banyát bámulja sárgás, hideg szemeivel. Kíváncsiságát a családfa kutatási felajánlás kelti fel egészen kis mértékben, legalábbis annyira, hogy feltegye ezt a kérdést.*
3439. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-19 15:52:18
Üzenet elküldve: 2018-04-19 15:52:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mint a mesékben vagy mégse//
*Irza látja, hogy a kupán vágása, nem nagyon hatotta meg a langaléta orkot. Bár meglepődött volna, ha ennyitől összeesett volna, de nem is ez volt a célja. Csupán személyes terét és tulajdonát védte. Miután a szemtelen ork pofátlanul szomját oltja, az elf banya oda veti.*
- Eh! Hogy nyelnél félre!
*Az orra alatt morogva babrálni kezd a tűznél. A teája elkészült.*
- Igen… így ránk hozni a szívbajt… a mi korunkban… hogy a holló játszana el a sárga szemeivel. Köszönjük Csuri, hálásak vagyunk neked.
*Szól a végén a kis verébhez, majd a bögrét a szájához emelve, kisujját eltartva, hörpint a teájából, majd a tekintetét az orkra szegezi.*
- Benyakaltad a maradék vizünket. Hallod-e?! Ha nem akarod, hogy hetedíziglen elátkozzuk a családfádat, eriggyé és töltsed meg!
*Szól zsémbesen, majd az orkhoz vágja az üres vizes tömlőt.*
- Van itt nem messze, arra, egy kis forrás.
*Mutat botjával az említett irányba, egy öreg tölgy felé, majd újra hörpint egy kis teát.*
*Irza látja, hogy a kupán vágása, nem nagyon hatotta meg a langaléta orkot. Bár meglepődött volna, ha ennyitől összeesett volna, de nem is ez volt a célja. Csupán személyes terét és tulajdonát védte. Miután a szemtelen ork pofátlanul szomját oltja, az elf banya oda veti.*
- Eh! Hogy nyelnél félre!
*Az orra alatt morogva babrálni kezd a tűznél. A teája elkészült.*
- Igen… így ránk hozni a szívbajt… a mi korunkban… hogy a holló játszana el a sárga szemeivel. Köszönjük Csuri, hálásak vagyunk neked.
*Szól a végén a kis verébhez, majd a bögrét a szájához emelve, kisujját eltartva, hörpint a teájából, majd a tekintetét az orkra szegezi.*
- Benyakaltad a maradék vizünket. Hallod-e?! Ha nem akarod, hogy hetedíziglen elátkozzuk a családfádat, eriggyé és töltsed meg!
*Szól zsémbesen, majd az orkhoz vágja az üres vizes tömlőt.*
- Van itt nem messze, arra, egy kis forrás.
*Mutat botjával az említett irányba, egy öreg tölgy felé, majd újra hörpint egy kis teát.*
3438. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-19 09:10:25
Üzenet elküldve: 2018-04-19 09:10:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mint a mesékben vagy mégse//
*Grimor valóság észlelő tézise arról, hogy a fának döntött háromnapos vízihulla, tekintettel az égő tűzre, mégsem az, ami, hamar bizonyítást nyer, amikor a vágottfülű szutyokfészek a botjával fejbe kólintja. Épp akkor, amikor sikeresen magához veszi elemi szükségleteinek kielégítése és folyadékháztartása megjavítása céljából a vizes tömlőt. Szerencsére a hirtelen feltámadott vízihullák testi ereje nem vetekszik egy őrjöngő mocsári trolléval, így ebből fakadóan az ütés nem szakasztja be orkunk koponyáját, habár egy púppal gazdagabbá teszi.
A minden szívélyességet és vendégmarasztalást nélkülöző inzultus azonban korántsem akasztja meg orkunkat megkezdett tevékenységében. Grimor higgadtan tudomásul veszi, hogy a vágottfülű nyanya megéledt, és ezzel együtt kupán vágta, amiben az ork véleménye szerint nincs is semmi kivetnivaló.
Ő is elvágná a torkát, ha arra ébredne, hogy valaki a holmiját piszkálja.
Púp ide, púp oda, meghúzza a kulacsot, majd a banyára bámul hideg, sárga szemeivel. A kiürült kulacsot a földre dobja.
Azon tűnődik, belerúgjon-e, mármint a rikácsolóba, de Grimor az egyensúly elvét vallja meggyőződésesen. A banya pedig egyelőre nem tett semmit, ami ezt az egyensúlyt felborította volna.
Ivott. Vet még egy pillantást a verébre, megtörli a száját, és ha a nyanya nem marasztalja a zaklató inzultálás folytatásával vagy más módon, visszaindul az útra.*
*Grimor valóság észlelő tézise arról, hogy a fának döntött háromnapos vízihulla, tekintettel az égő tűzre, mégsem az, ami, hamar bizonyítást nyer, amikor a vágottfülű szutyokfészek a botjával fejbe kólintja. Épp akkor, amikor sikeresen magához veszi elemi szükségleteinek kielégítése és folyadékháztartása megjavítása céljából a vizes tömlőt. Szerencsére a hirtelen feltámadott vízihullák testi ereje nem vetekszik egy őrjöngő mocsári trolléval, így ebből fakadóan az ütés nem szakasztja be orkunk koponyáját, habár egy púppal gazdagabbá teszi.
A minden szívélyességet és vendégmarasztalást nélkülöző inzultus azonban korántsem akasztja meg orkunkat megkezdett tevékenységében. Grimor higgadtan tudomásul veszi, hogy a vágottfülű nyanya megéledt, és ezzel együtt kupán vágta, amiben az ork véleménye szerint nincs is semmi kivetnivaló.
Ő is elvágná a torkát, ha arra ébredne, hogy valaki a holmiját piszkálja.
Púp ide, púp oda, meghúzza a kulacsot, majd a banyára bámul hideg, sárga szemeivel. A kiürült kulacsot a földre dobja.
Azon tűnődik, belerúgjon-e, mármint a rikácsolóba, de Grimor az egyensúly elvét vallja meggyőződésesen. A banya pedig egyelőre nem tett semmit, ami ezt az egyensúlyt felborította volna.
Ivott. Vet még egy pillantást a verébre, megtörli a száját, és ha a nyanya nem marasztalja a zaklató inzultálás folytatásával vagy más módon, visszaindul az útra.*
3437. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-18 21:02:27
Üzenet elküldve: 2018-04-18 21:02:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mint a mesékben vagy mégse//
*Irza békésen csak pihenteti a szemeit, miközben azért néha-néha hátra csuklik a feje, és kaffantva veszi a levegőt. A tűz is békésen ropog és a kőre feltett víz lassan felforr. Ekkor tűnik fel a színen az osonó, langaléta ork. A lápi banya lehet, hogy alszik, de hű társa, a kis veréb, éberen gubbaszt Irza vállán, és okos kis fekete szemeivel figyeli a közeledő orkot. Amikor a lator ork hozzájuk lép és lehajol a vizes tömlőért, Csuri egy éleset csippant. Az érzékeny elf füleknek ez a hang egy égdörgéssel ér fel. Irza szürkén fátyolos szemei azonnal felpattannak. Ösztönösen göcsörtös botjára markol. Látva az előtte lehajolt orkot, rögtön lendíti is a botját, hogy kupán vágja. Ha sikerül fejen csapnia, ha nem, a lápi banya, így szól: *
- Nesze Te mocskos ork! Hogy merészelsz a közelünkbe férkőzni és lopni tőlünk?! Gyalázat!
*Irza békésen csak pihenteti a szemeit, miközben azért néha-néha hátra csuklik a feje, és kaffantva veszi a levegőt. A tűz is békésen ropog és a kőre feltett víz lassan felforr. Ekkor tűnik fel a színen az osonó, langaléta ork. A lápi banya lehet, hogy alszik, de hű társa, a kis veréb, éberen gubbaszt Irza vállán, és okos kis fekete szemeivel figyeli a közeledő orkot. Amikor a lator ork hozzájuk lép és lehajol a vizes tömlőért, Csuri egy éleset csippant. Az érzékeny elf füleknek ez a hang egy égdörgéssel ér fel. Irza szürkén fátyolos szemei azonnal felpattannak. Ösztönösen göcsörtös botjára markol. Látva az előtte lehajolt orkot, rögtön lendíti is a botját, hogy kupán vágja. Ha sikerül fejen csapnia, ha nem, a lápi banya, így szól: *
- Nesze Te mocskos ork! Hogy merészelsz a közelünkbe férkőzni és lopni tőlünk?! Gyalázat!
3436. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-18 19:51:38
Üzenet elküldve: 2018-04-18 19:51:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mint a mesékben vagy mégse//
*Már nagyon kezd elege lenni a gyaloglásból, de észak felől nem jön semmi. Sem karaván, amihez csatlakozhatna, sem egy magányos lovas, akinek épp nincs szüksége a lovára, de még egy árva szekér sem, amire legalább felkéredzkedhetne.
Szomjas, nem hozott magával vizet. A mocsárban csak a büdösség volt, már régen nincs iható forrás az út környékén, és biztos, hogy beljebb sem, bár Grimornak erről esze ágában sem volt eddig megbizonyosodni. De hogy a mocsárban sehol sincs iható víz, az mély meggyőződése.
A lassan teljesen lápvidékké váló környék láttán, az igazat megvallva, néha felemlegeti a Lanawinon szálláshelyet talált istenek szülőanyját, mindenféle előnyben részesítés és diszkrimináció nélkül. Ki tudja, melyiknél landolnak épp jó helyen a kívánságai.
Tehát szomjasan és éhesen baktat reggel óta a város felé, a reggeli többnapos hideg sült húsnak már csak az emléke él, az ízét rég elfelejtette.
~Füst.~ Azonosítja be. Valahol ott kell legyen előtte a forrás. Körbefigyel, bele-beleszimatol a levegőbe. Nem messze az úttól kígyózik felfelé a szürke kis csík. Az erdő fölött hamar szétoszlik a levegőben.
A kíváncsisága győz. Félúton lehet a város és az ingovány között.
Pár lépés után meglátja a vízihullát. Ott fekszik kiterülve, egy vastag fának döntve. Legalábbis először ez jut Grimor eszébe. ~Hullák nem gyújtanak tüzet. Alszik.~ Igazít a valóságon magában, de igazából a lény élete-halála tökéletesen hidegen hagyja. A vizes tömlőn azonban megakad a szeme.
Nem csap zajt, de nem is settenkedik, egyszerűen csak megteszi a pár lépést, ami a vízig vezet, és lehajol érte, hogy felvegye, és igyon végre.
Ha ez sikerül anélkül, hogy ebben a józan megfontolás vezette tevékenységében bárki feleslegesen megzavarja, akkor, ha van egyáltalán víz a tömlőben, szomját oltja, sőt mi több, a feltehetőleg üres tömlőt visszadobja, le a földre. Aztán visszaindul az útra, hogy tovább menjen Arthenior felé.*
*Már nagyon kezd elege lenni a gyaloglásból, de észak felől nem jön semmi. Sem karaván, amihez csatlakozhatna, sem egy magányos lovas, akinek épp nincs szüksége a lovára, de még egy árva szekér sem, amire legalább felkéredzkedhetne.
Szomjas, nem hozott magával vizet. A mocsárban csak a büdösség volt, már régen nincs iható forrás az út környékén, és biztos, hogy beljebb sem, bár Grimornak erről esze ágában sem volt eddig megbizonyosodni. De hogy a mocsárban sehol sincs iható víz, az mély meggyőződése.
A lassan teljesen lápvidékké váló környék láttán, az igazat megvallva, néha felemlegeti a Lanawinon szálláshelyet talált istenek szülőanyját, mindenféle előnyben részesítés és diszkrimináció nélkül. Ki tudja, melyiknél landolnak épp jó helyen a kívánságai.
Tehát szomjasan és éhesen baktat reggel óta a város felé, a reggeli többnapos hideg sült húsnak már csak az emléke él, az ízét rég elfelejtette.
~Füst.~ Azonosítja be. Valahol ott kell legyen előtte a forrás. Körbefigyel, bele-beleszimatol a levegőbe. Nem messze az úttól kígyózik felfelé a szürke kis csík. Az erdő fölött hamar szétoszlik a levegőben.
A kíváncsisága győz. Félúton lehet a város és az ingovány között.
Pár lépés után meglátja a vízihullát. Ott fekszik kiterülve, egy vastag fának döntve. Legalábbis először ez jut Grimor eszébe. ~Hullák nem gyújtanak tüzet. Alszik.~ Igazít a valóságon magában, de igazából a lény élete-halála tökéletesen hidegen hagyja. A vizes tömlőn azonban megakad a szeme.
Nem csap zajt, de nem is settenkedik, egyszerűen csak megteszi a pár lépést, ami a vízig vezet, és lehajol érte, hogy felvegye, és igyon végre.
Ha ez sikerül anélkül, hogy ebben a józan megfontolás vezette tevékenységében bárki feleslegesen megzavarja, akkor, ha van egyáltalán víz a tömlőben, szomját oltja, sőt mi több, a feltehetőleg üres tömlőt visszadobja, le a földre. Aztán visszaindul az útra, hogy tovább menjen Arthenior felé.*
3435. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-16 19:52:42
Üzenet elküldve: 2018-04-16 19:52:42
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
* Nem baj ez, végtére is ne, sűrűn járnak arra városiak, s másféle népek. Az ott élők mocorognak csak arra, főleg az élőholtak mozgolódása óta. *
- Mostanra eléggé nyugodalmas hely lett megint. Az élőholtakkal vívott csatákat megsínylette az a környék, de ma már kósza élőholt sem jár arra.
* Ez azért biztató hír. Az elfek szépsége hallatán felkuncog. Szó-szó, ez az általánosság és igaz, ritkán látni csúnya elfet. *
- Szép? Ízlés dolga, kinek mi a szép. Az én bőröm napon barnul, a szemem kicsit hasonlít az aranyéra, és a hajam is amolyan aranyszín. Nem tudom milyenek lehettek a szüleim, nem ismertem őket, ilyennek sikerültem.
* A fiút láthatóan nem zavarja, hogy nem lát. Valamint az sem, hogy ő némileg zavarban van, de akkor majd próbál úgy viselkedni, hogy ne hozza sem magát, sem a másikat kínos helyzetbe. *
- Nem rossz a hideg, már egészen megszoktam. De a nagy meleget mégiscsak jobban kedvelem.
- Merre tartasz? Szívesen elviszlek a lovam hátán, ha van kedved hozzá? Én úgy is csak lovagolni jöttem el erre a környékre, kicsit megfuttatni a kancámat. Esetleg vadászni kicsit, hátha útba akad valami finom vad.
//Vadászat//
* Nem baj ez, végtére is ne, sűrűn járnak arra városiak, s másféle népek. Az ott élők mocorognak csak arra, főleg az élőholtak mozgolódása óta. *
- Mostanra eléggé nyugodalmas hely lett megint. Az élőholtakkal vívott csatákat megsínylette az a környék, de ma már kósza élőholt sem jár arra.
* Ez azért biztató hír. Az elfek szépsége hallatán felkuncog. Szó-szó, ez az általánosság és igaz, ritkán látni csúnya elfet. *
- Szép? Ízlés dolga, kinek mi a szép. Az én bőröm napon barnul, a szemem kicsit hasonlít az aranyéra, és a hajam is amolyan aranyszín. Nem tudom milyenek lehettek a szüleim, nem ismertem őket, ilyennek sikerültem.
* A fiút láthatóan nem zavarja, hogy nem lát. Valamint az sem, hogy ő némileg zavarban van, de akkor majd próbál úgy viselkedni, hogy ne hozza sem magát, sem a másikat kínos helyzetbe. *
- Nem rossz a hideg, már egészen megszoktam. De a nagy meleget mégiscsak jobban kedvelem.
- Merre tartasz? Szívesen elviszlek a lovam hátán, ha van kedved hozzá? Én úgy is csak lovagolni jöttem el erre a környékre, kicsit megfuttatni a kancámat. Esetleg vadászni kicsit, hátha útba akad valami finom vad.
3434. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-15 20:40:07
Üzenet elküldve: 2018-04-15 20:40:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
*Még a részletes leírás sem segít neki, mivel nagyon idegen errefelé, bár Kalácsfalva kissé ismerősen cseng.*
- Szerintem még nem jártam arra. Majd egyszer útba ejtem.
*Mosolyog a nőre, aztán kicsit hátrébb lép a lótól.*
- Nahát! Az elfek állítólag nagyon szépek. Biztos te is csinos vagy. A hangodból ítélve.
*Mondja lelkesen, aztán a nő bocsánat kérésére csak legyint egyet.*
- Semmi gond. Sokaknak nem tűnik fel elsőre.
*A Napkaraván egy újabb ismereten hely, de túllép rajta és inkább nem foglalkozik azzal, hogy mennyire nincs tisztában a földrajzi nevekkel.*
- Én szeretem a hideget. A nyár olyan tikkasztó tud lenni.
//Vadászat//
*Még a részletes leírás sem segít neki, mivel nagyon idegen errefelé, bár Kalácsfalva kissé ismerősen cseng.*
- Szerintem még nem jártam arra. Majd egyszer útba ejtem.
*Mosolyog a nőre, aztán kicsit hátrébb lép a lótól.*
- Nahát! Az elfek állítólag nagyon szépek. Biztos te is csinos vagy. A hangodból ítélve.
*Mondja lelkesen, aztán a nő bocsánat kérésére csak legyint egyet.*
- Semmi gond. Sokaknak nem tűnik fel elsőre.
*A Napkaraván egy újabb ismereten hely, de túllép rajta és inkább nem foglalkozik azzal, hogy mennyire nincs tisztában a földrajzi nevekkel.*
- Én szeretem a hideget. A nyár olyan tikkasztó tud lenni.
3433. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-13 10:24:54
Üzenet elküldve: 2018-04-13 10:24:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mint a mesékben vagy még se//
//Nyílt//
*Irza a Belső Szem kegyelmével élve hamar elhagyja a várost. Nem kíván a felkelő csőcselék kezei közé kerülni.*
- Birka nép! Nem képesek hosszú távon gondolkodni. Élnek egyik napról a másikra. Nem különbek az állatoknál.
*Erre Csuri fekete, kis csőrével erősebben megböki az elf banya fülcimpáját.*
- Bocsánatod kérjük, Te különb vagy száz embernél is. Jó! Akkor csak én kérem. Hallgass már el!
*Irzának felrémlik annak a napnak az emléke, amikor találkozott a kis verébbel. Valamikor a tél derekán járhatott az idő, ugyan Lanawinon ritkán van igazán nagy zimankó, de aznap mégis húsba maróan fagyos volt. A remete asszony szokásos reggeli körútjakor járta végig az erdőben kihelyezett csapdáit. Az egyik húrok-csapdában talált rá a kihűlt és félig kimúlt kis verébre. Irza szíve megesett rajta, és magával nagy egyetértésben haza vitte. A kis madár pár nap után erőre kapott, Irza szabadon is engedte, de azután is a mocsár környékén maradt, és időről időre feltűnt a lápi banya barlangjánál. Irza korábbi életének olvasmányaiból, kedvenc írójának szavajárása szerint, Csuri néven kezdte szólítani a verebet. Csuri idővel nemcsak hogy elkezdett hallgatni a névre, de teljesen hozzá szegődött névadójához, azóta se hagyta magára pár napnál hosszabb időre. Irzának nincsenek illúziói, tudja, ha a kis madár felfogná, hogy aki megmentette, az okozta majdnem a vesztét is, nem pártolt volna mellé, de persze valahol örül a madár oktalan tudatlanságának. Az emlék után is tovább zsörtölődik.*
- Oktalan barmok! Minél nagyobb tömegbe verődnek, annál inkább úgy viselkednek. Az Istenek kegyetlen játékot űznek velük. Elég valami hordószónoktól pár lázító szó és forrongva fellázadnak, addig meg éhbérért lelkesen húzták az igát. Ostobák! Eh! Égjen porig az egész város! Miért ne?! De mondom, és ha visszaugatásoddal tovább bőszítesz, mondok még cifrább átkokat is.
*Irza megáll az úton, körülbelül félúton lehet a város és az ingovány között.*
- Igen, én is. Rég mentünk ennyit és még régebb kellett ennyi embert elviselnünk.
*Besétál az út melletti erdőbe, az első vastagabb törzsű fánál leül. Maga körül gyűjt némi gyújtóst, pár vastagabb ágat és felhalmozza egy kupacba. Egyik bőrszütyőjéből előkotor két darabka kovakövet és tüzet gyújt. Egy másik bőrszütyőből egy kis ütött-kopott fém bögrét vesz elő. A tűzre dob egy nagyobb lapos követ. Derekáról leoldja vizes tömlőjét, megtölti a bögrét, a kőre teszi, majd valami fekete fűfélét szór bele. Irza míg várja, hogy víz felforrjon, hátra dől a fatörzsének és úgy pihenteti a szemeit.*
//Nyílt//
*Irza a Belső Szem kegyelmével élve hamar elhagyja a várost. Nem kíván a felkelő csőcselék kezei közé kerülni.*
- Birka nép! Nem képesek hosszú távon gondolkodni. Élnek egyik napról a másikra. Nem különbek az állatoknál.
*Erre Csuri fekete, kis csőrével erősebben megböki az elf banya fülcimpáját.*
- Bocsánatod kérjük, Te különb vagy száz embernél is. Jó! Akkor csak én kérem. Hallgass már el!
*Irzának felrémlik annak a napnak az emléke, amikor találkozott a kis verébbel. Valamikor a tél derekán járhatott az idő, ugyan Lanawinon ritkán van igazán nagy zimankó, de aznap mégis húsba maróan fagyos volt. A remete asszony szokásos reggeli körútjakor járta végig az erdőben kihelyezett csapdáit. Az egyik húrok-csapdában talált rá a kihűlt és félig kimúlt kis verébre. Irza szíve megesett rajta, és magával nagy egyetértésben haza vitte. A kis madár pár nap után erőre kapott, Irza szabadon is engedte, de azután is a mocsár környékén maradt, és időről időre feltűnt a lápi banya barlangjánál. Irza korábbi életének olvasmányaiból, kedvenc írójának szavajárása szerint, Csuri néven kezdte szólítani a verebet. Csuri idővel nemcsak hogy elkezdett hallgatni a névre, de teljesen hozzá szegődött névadójához, azóta se hagyta magára pár napnál hosszabb időre. Irzának nincsenek illúziói, tudja, ha a kis madár felfogná, hogy aki megmentette, az okozta majdnem a vesztét is, nem pártolt volna mellé, de persze valahol örül a madár oktalan tudatlanságának. Az emlék után is tovább zsörtölődik.*
- Oktalan barmok! Minél nagyobb tömegbe verődnek, annál inkább úgy viselkednek. Az Istenek kegyetlen játékot űznek velük. Elég valami hordószónoktól pár lázító szó és forrongva fellázadnak, addig meg éhbérért lelkesen húzták az igát. Ostobák! Eh! Égjen porig az egész város! Miért ne?! De mondom, és ha visszaugatásoddal tovább bőszítesz, mondok még cifrább átkokat is.
*Irza megáll az úton, körülbelül félúton lehet a város és az ingovány között.*
- Igen, én is. Rég mentünk ennyit és még régebb kellett ennyi embert elviselnünk.
*Besétál az út melletti erdőbe, az első vastagabb törzsű fánál leül. Maga körül gyűjt némi gyújtóst, pár vastagabb ágat és felhalmozza egy kupacba. Egyik bőrszütyőjéből előkotor két darabka kovakövet és tüzet gyújt. Egy másik bőrszütyőből egy kis ütött-kopott fém bögrét vesz elő. A tűzre dob egy nagyobb lapos követ. Derekáról leoldja vizes tömlőjét, megtölti a bögrét, a kőre teszi, majd valami fekete fűfélét szór bele. Irza míg várja, hogy víz felforrjon, hátra dől a fatörzsének és úgy pihenteti a szemeit.*
3432. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:44:18
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:44:18
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
* Szép-szép, lehet, neki persze szokványos. Végül is ezt a nevet adta neki valaki annak idején, ezt használja, mióta csak eszét tudja. Ám tény és való, hogy a többi elf névnél egyszerűbb kiejteni. *
- Hát, Amon Ruadh. A Szántóföldek, a Gázló, és a Nagy Erdőkerülő folyó környéke. Kalácsfalva, talán így ismerős lehet a környék. S azért vashegy, mert, állítólag sok vasérc van a hegyben. Kopár hegy és egy egész kis város van ott kiépülőben.
* Engedi a fiúnak, hogy megsimogassa a lovát, ekkor veszi igazán észre, hogy miért olyan furcsa a fiú. Vak. *
- Elf vagyok és nem gond, hogy megkérdezted. Ne haragudj, de eddig nem vettem észre, hogy a látásod, khm. Bocsd, de nem igazán tudom, hogyan, na.
* Némileg zavarban van, bár igyekszik ezen túllépni. *
- Még a Napkaraván pihenő környékén születtem, valahol. De már sok éve itt élek, viszont, ilyenkor télen eléggé hiányzik az ottani meleg. Azt jobban szeretem. Nyári gyerek vagyok és ilyesmik.
//Vadászat//
* Szép-szép, lehet, neki persze szokványos. Végül is ezt a nevet adta neki valaki annak idején, ezt használja, mióta csak eszét tudja. Ám tény és való, hogy a többi elf névnél egyszerűbb kiejteni. *
- Hát, Amon Ruadh. A Szántóföldek, a Gázló, és a Nagy Erdőkerülő folyó környéke. Kalácsfalva, talán így ismerős lehet a környék. S azért vashegy, mert, állítólag sok vasérc van a hegyben. Kopár hegy és egy egész kis város van ott kiépülőben.
* Engedi a fiúnak, hogy megsimogassa a lovát, ekkor veszi igazán észre, hogy miért olyan furcsa a fiú. Vak. *
- Elf vagyok és nem gond, hogy megkérdezted. Ne haragudj, de eddig nem vettem észre, hogy a látásod, khm. Bocsd, de nem igazán tudom, hogyan, na.
* Némileg zavarban van, bár igyekszik ezen túllépni. *
- Még a Napkaraván pihenő környékén születtem, valahol. De már sok éve itt élek, viszont, ilyenkor télen eléggé hiányzik az ottani meleg. Azt jobban szeretem. Nyári gyerek vagyok és ilyesmik.
3431. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-05 20:41:51
Üzenet elküldve: 2018-04-05 20:41:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
- Nahát! Milyen szép neve van önnek!
*Csodálkozik el a dallamos név hallatán. A vashegy nem cseng ismerősen a fülének, bár való igaz, eddig nem járt sok felé a környező falvakon kívül.*
- Milyen az a vashegy? Még sosem hallottam róla. Olyan zordnak hangzik a neve.
*Amikor engedélyt kap rá, közelebb lép a pacihoz és az orrához teszi a kezét. A ló kifújja a levegőt, ami kicsit felmelegíti Sorakeya kezeit. Amint megszokta az állat az érintését, simogatni kezdi a pofáját.*
~Hümm... ha a nő alig múlt negyven, akkor biztos elf, vagy valami afféle lény. Azok szoktak így beszélni a korukról.~
- Nem szeretnélek megsérteni, de te nem ember vagy, igaz?
*Teszi fel a kérdést. Meg tudná ugyan állapítani a másik külsejéből is, hogy melyik fajhoz tartozik, csakhogy a látás adományát már születésekor elvették tőle az égiek.*
//Vadászat//
- Nahát! Milyen szép neve van önnek!
*Csodálkozik el a dallamos név hallatán. A vashegy nem cseng ismerősen a fülének, bár való igaz, eddig nem járt sok felé a környező falvakon kívül.*
- Milyen az a vashegy? Még sosem hallottam róla. Olyan zordnak hangzik a neve.
*Amikor engedélyt kap rá, közelebb lép a pacihoz és az orrához teszi a kezét. A ló kifújja a levegőt, ami kicsit felmelegíti Sorakeya kezeit. Amint megszokta az állat az érintését, simogatni kezdi a pofáját.*
~Hümm... ha a nő alig múlt negyven, akkor biztos elf, vagy valami afféle lény. Azok szoktak így beszélni a korukról.~
- Nem szeretnélek megsérteni, de te nem ember vagy, igaz?
*Teszi fel a kérdést. Meg tudná ugyan állapítani a másik külsejéből is, hogy melyik fajhoz tartozik, csakhogy a látás adományát már születésekor elvették tőle az égiek.*
3430. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-04-02 14:21:18
Üzenet elküldve: 2018-04-02 14:21:18
ÚJ
![>Umhar Varkogrim [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2650_ork_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzenet a sötétből//
* Vazoghot követve, Umhar is fejére húzza prémjének csuklyáját, mely lényegében egy állat fejének egy része. Hatalmas batár lábai hangos dübörgését próbálja elcsendesíteni, hogy észrevétlenül közelítsék meg a várost. *
- Olyan gyorsan megyek, ahogy csak tudok, de a lopakodás és a sietség nem igazán fér meg együtt.
* Így szól vissza a vezérének aki sietteti őt. A város kissé barátságosabb ilyenkor, mert kevesebb ember szaladgál az utcákon, s így több esélyük is lehet a feladatuk végrehajtására. Semmiképp sem akar itt meghalni eme elátkozott helyett, mert tudja, hogy az emberek beszélnének róluk, de nem mondanának sok jót. Pletykák terjednének két bolond orkról, akik megpróbáltak ellenszegülni a város lakóival. A feladat veszélyes, de ettől fogva izgalmas is. Vagy hatalmas sikert aratnak vagy hatalmasat buknak. *
* Vazoghot követve, Umhar is fejére húzza prémjének csuklyáját, mely lényegében egy állat fejének egy része. Hatalmas batár lábai hangos dübörgését próbálja elcsendesíteni, hogy észrevétlenül közelítsék meg a várost. *
- Olyan gyorsan megyek, ahogy csak tudok, de a lopakodás és a sietség nem igazán fér meg együtt.
* Így szól vissza a vezérének aki sietteti őt. A város kissé barátságosabb ilyenkor, mert kevesebb ember szaladgál az utcákon, s így több esélyük is lehet a feladatuk végrehajtására. Semmiképp sem akar itt meghalni eme elátkozott helyett, mert tudja, hogy az emberek beszélnének róluk, de nem mondanának sok jót. Pletykák terjednének két bolond orkról, akik megpróbáltak ellenszegülni a város lakóival. A feladat veszélyes, de ettől fogva izgalmas is. Vagy hatalmas sikert aratnak vagy hatalmasat buknak. *
3429. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-31 19:39:57
Üzenet elküldve: 2018-03-31 19:39:57
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
* Tőle ritkán szoktak megijedni, az ifjú is inkább csak összerezzent a hangjára, váratlanul bukkant fel ugye. Az ifjú neve hamar kiderül és az is, hogy átutazóban van. *
- Shauri Sethi Ishani vagyok és a vashegyen élek, innen távolabb. Kószálok, vadászom, ha alkalom adódik rá.
* Az a kis hirtelen feltámadó szél nem zavarja, több réteg ruhát vett fel, hogy a mozgásban se zavarja és ne is fázzon. Lóháton azért mégis másabb. A fiú kérése szokatlan, vagyis annyira nem. Ritkán kérnek tőle engedélyt ilyesmire. *
- Simogassa meg nyugodtan, nem szokása harapni. De tegezzen nyugodtan, alig múltam negyven.
* Na igen, elf, szóval nála az évek másként szállnak tova. Ez csak nagyon ritkán látszik meg rajtuk. *
//Vadászat//
* Tőle ritkán szoktak megijedni, az ifjú is inkább csak összerezzent a hangjára, váratlanul bukkant fel ugye. Az ifjú neve hamar kiderül és az is, hogy átutazóban van. *
- Shauri Sethi Ishani vagyok és a vashegyen élek, innen távolabb. Kószálok, vadászom, ha alkalom adódik rá.
* Az a kis hirtelen feltámadó szél nem zavarja, több réteg ruhát vett fel, hogy a mozgásban se zavarja és ne is fázzon. Lóháton azért mégis másabb. A fiú kérése szokatlan, vagyis annyira nem. Ritkán kérnek tőle engedélyt ilyesmire. *
- Simogassa meg nyugodtan, nem szokása harapni. De tegezzen nyugodtan, alig múltam negyven.
* Na igen, elf, szóval nála az évek másként szállnak tova. Ez csak nagyon ritkán látszik meg rajtuk. *
3428. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-30 23:05:18
Üzenet elküldve: 2018-03-30 23:05:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Arcába húzza a csuklyát, elvégre a város közeli kereskedelmi út még az éj leple alatt sem kietlen. Szélcsendes, holdfényes éjszaka ez.*
-Siessünk.
*Dörmögi oda Umharnak, majd megszaporázza lépteit. Nem fűlik a foga hozzá, hogy átvágjanak a városon, de igen csak időigényes lenne megkerülni. Akár sikerrel, akár halállal zárul küldetésük, meg kell lennie. Így volt ez a Vas Kompániában is, azonban most a sötét úr a megbízó. Ha megtagadják, vérrel fizetnek, azonban a jutalom is többel kecsegtet, mint holmi arany. Ha sikerül az éj leple alatt véghez vinni a tervet, úgy ketten is elegen lesznek.
Keményen markolja fekete kardja markolatát. Bizony, rég nem látott izgalom lesz úrrá rajta, ahogy közelednek a városhoz. Ha itt éri őket a halál, hát olyan végzet lesz, amiről beszélni fognak.*
*Arcába húzza a csuklyát, elvégre a város közeli kereskedelmi út még az éj leple alatt sem kietlen. Szélcsendes, holdfényes éjszaka ez.*
-Siessünk.
*Dörmögi oda Umharnak, majd megszaporázza lépteit. Nem fűlik a foga hozzá, hogy átvágjanak a városon, de igen csak időigényes lenne megkerülni. Akár sikerrel, akár halállal zárul küldetésük, meg kell lennie. Így volt ez a Vas Kompániában is, azonban most a sötét úr a megbízó. Ha megtagadják, vérrel fizetnek, azonban a jutalom is többel kecsegtet, mint holmi arany. Ha sikerül az éj leple alatt véghez vinni a tervet, úgy ketten is elegen lesznek.
Keményen markolja fekete kardja markolatát. Bizony, rég nem látott izgalom lesz úrrá rajta, ahogy közelednek a városhoz. Ha itt éri őket a halál, hát olyan végzet lesz, amiről beszélni fognak.*
3427. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-29 22:42:36
Üzenet elküldve: 2018-03-29 22:42:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
*Sorakeya az idegen hangra összerezzen, majd oldalra fordítja a fejét, ahonnét a hang érkezett. A hangjából ítélve nő lehet az illető. Ember, talán elf, nincs olyan magas hangja, mint a tündéreknek.*
- Szép napot!
*Mosolyog a nőre, hiszen az sem durván közelített felé. Felesleges dolog lenne hát otrombán viselkednie, egyébként is illemre, jó modorra nevelték. Hölgyekkel szemben meg pláne.*
- A nevem Sorakeya Nurenin. Éppen átutazóban vagyok erre.
*Felel a nő kérdésére kicsit hosszabban is, mint kellene.*
- És önben kit tisztelhetek?
*Kicsit feltámad a szél, így Sorakeya a ló szagát is megérezheti. Amint megcsapja a jellegzetes szag, elvigyorodik. Rég volt már lovak közelében, pedig igazán szereti ezeket a fenséges patásokat.*
- Meg tetszik engedni, hogy megsimogassam a lovát?
//Vadászat//
*Sorakeya az idegen hangra összerezzen, majd oldalra fordítja a fejét, ahonnét a hang érkezett. A hangjából ítélve nő lehet az illető. Ember, talán elf, nincs olyan magas hangja, mint a tündéreknek.*
- Szép napot!
*Mosolyog a nőre, hiszen az sem durván közelített felé. Felesleges dolog lenne hát otrombán viselkednie, egyébként is illemre, jó modorra nevelték. Hölgyekkel szemben meg pláne.*
- A nevem Sorakeya Nurenin. Éppen átutazóban vagyok erre.
*Felel a nő kérdésére kicsit hosszabban is, mint kellene.*
- És önben kit tisztelhetek?
*Kicsit feltámad a szél, így Sorakeya a ló szagát is megérezheti. Amint megcsapja a jellegzetes szag, elvigyorodik. Rég volt már lovak közelében, pedig igazán szereti ezeket a fenséges patásokat.*
- Meg tetszik engedni, hogy megsimogassam a lovát?
3426. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-27 23:01:31
Üzenet elküldve: 2018-03-27 23:01:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
*Egy idő után beleun a könyv olvasásába. A történet nem rossz, de nincs kedve most hozzá, se energiája. Inkább csak bámul kifelé az ablakon, bár ő a természetben sem leli túl nagy örömét. A városban nőtt fel, a legközelebb akkor került a természethez, ha kiment az udvarukra sétálni egyet. És nem is igazán izgatja, ahogy apját sem, pedig ő tiszta vérű elf.*
- Meddig fogod azokat az iratokat olvasgatni?
*Kérdi meg végül, mikor már vagy egy órája utaznak, de a férfi még mindig a lapok közé van temetkezve.*
- Ameddig nem végzek...
*Rövid válasz, ennyivel le is zárta a dolgot. Még csak a tekintetét sem emeli fel a dokumentumokról. Így hát mivel Nai teljesen reménytelennek látja a helyzetet, szemét forgatva fordul vissza az ablak felé.*
- Meddig fogod azokat az iratokat olvasgatni?
*Kérdi meg végül, mikor már vagy egy órája utaznak, de a férfi még mindig a lapok közé van temetkezve.*
- Ameddig nem végzek...
*Rövid válasz, ennyivel le is zárta a dolgot. Még csak a tekintetét sem emeli fel a dokumentumokról. Így hát mivel Nai teljesen reménytelennek látja a helyzetet, szemét forgatva fordul vissza az ablak felé.*
3425. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-27 21:39:06
Üzenet elküldve: 2018-03-27 21:39:06
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
* Aranyszín szőrű paripáján kirívó egy jelenség a még kopár környezetben. Erdőn-mezőn, nyári időben sem lenne ez másképp. Shauri nem olyannak született, aki nem kelt feltűnést. Termete, hosszú szőke haja és aranybarna szemei szinte kiáltják elf mivoltát. Hegyes fülei pedig főleg. Persze ha létfontosságú, hogy ne vegyék észre, akkor köpennyel és csuklyával el tudja mindezt érni. Ám most leginkább a hideg idő miatt rejtette hajfonatait sötétzöld csuklya alá. A mai napon kivételesen nem kell őrt állnia, így erdei kalandra indult lova hátán. Messze eljut vele a hegytől és a város közeli erdőben jár. Íjával most is készen áll arra, hogy alkalmasint potya hússal térjen haza, de nem ez a legfőbb célja ma. Inkább csak a rövid kis kóborlás. Hegyes fülei neszezést hallanak, valami óvatosan csörtet az erdőben. Lovával arra veszi az irányt, az ő lépteit jól lehet hallani. Hamarosan egy fiatal fiút lát meg a fák között kószálva. Gondol egyet s rá köszön, remélve hogy egy normálisabb egyeddel futott össze. *
- Üdv! Te ki vagy?
//Vadászat//
* Aranyszín szőrű paripáján kirívó egy jelenség a még kopár környezetben. Erdőn-mezőn, nyári időben sem lenne ez másképp. Shauri nem olyannak született, aki nem kelt feltűnést. Termete, hosszú szőke haja és aranybarna szemei szinte kiáltják elf mivoltát. Hegyes fülei pedig főleg. Persze ha létfontosságú, hogy ne vegyék észre, akkor köpennyel és csuklyával el tudja mindezt érni. Ám most leginkább a hideg idő miatt rejtette hajfonatait sötétzöld csuklya alá. A mai napon kivételesen nem kell őrt állnia, így erdei kalandra indult lova hátán. Messze eljut vele a hegytől és a város közeli erdőben jár. Íjával most is készen áll arra, hogy alkalmasint potya hússal térjen haza, de nem ez a legfőbb célja ma. Inkább csak a rövid kis kóborlás. Hegyes fülei neszezést hallanak, valami óvatosan csörtet az erdőben. Lovával arra veszi az irányt, az ő lépteit jól lehet hallani. Hamarosan egy fiatal fiút lát meg a fák között kószálva. Gondol egyet s rá köszön, remélve hogy egy normálisabb egyeddel futott össze. *
- Üdv! Te ki vagy?
3424. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-27 18:43:26
Üzenet elküldve: 2018-03-27 18:43:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokok//
*Az útra érve már kevésbé érzi, hogy gyomra kifordul, talán még rémülete is kissé alábbhagy. Az idő száraz, eső sem volt mostanában, így az Artheniorba vezető kereskedelmi úton hatalmas port keverve vágtatnak tovább. Umon, Pycta lova által felvert portól előre nem lát semmit, bár az is igaz, hogy szeme szorosan csukva még, mintha aludna. Bár ki látott már vicsorogva, összeszorított szájjal alvó szerzetest? Az elsuhanó fákból sem sokat észlel, talán csak az tűnik fel neki, hogy immár nem a mocsár bűze, hanem tiszta, erdei levegő veszi körül.*
- Hogy az a fekete! *Csak egy pillanatra nyitja ki a szemét, máris vissza is csukja. Valami oknál fogva Xotara jut az eszébe, s ahogy megüli a lovat, kecsesen, feszes combokkal...*
~ izmos fenékkel...~ *Aztán meg megrázza magát, mert így sem tud eléggé koncentrálni, hát még, ha gondolatait eltereli. Aztán csak nem tudja abbahagyni, azonban ezúttal már másképp gondol a nőre.*
~ Vajon mit csinálhat most? ~ *Olyan messzinek tűnik már Vadvéd, pedig, ha hátranéz, s szemeit megerőlteti, a vadvédihez hasonló fákat is láthatja, persze esze ágában sincs hátra nézni, mert menten lefordulna a lóról. A távolban már látszik a főtér, már amennyire meg meri figyelni, de pár percig még a szemét is nyitva meri hagyni, nem akarja Pycta előtte vágtázó alakját elveszíteni szem elől.*
*Az útra érve már kevésbé érzi, hogy gyomra kifordul, talán még rémülete is kissé alábbhagy. Az idő száraz, eső sem volt mostanában, így az Artheniorba vezető kereskedelmi úton hatalmas port keverve vágtatnak tovább. Umon, Pycta lova által felvert portól előre nem lát semmit, bár az is igaz, hogy szeme szorosan csukva még, mintha aludna. Bár ki látott már vicsorogva, összeszorított szájjal alvó szerzetest? Az elsuhanó fákból sem sokat észlel, talán csak az tűnik fel neki, hogy immár nem a mocsár bűze, hanem tiszta, erdei levegő veszi körül.*
- Hogy az a fekete! *Csak egy pillanatra nyitja ki a szemét, máris vissza is csukja. Valami oknál fogva Xotara jut az eszébe, s ahogy megüli a lovat, kecsesen, feszes combokkal...*
~ izmos fenékkel...~ *Aztán meg megrázza magát, mert így sem tud eléggé koncentrálni, hát még, ha gondolatait eltereli. Aztán csak nem tudja abbahagyni, azonban ezúttal már másképp gondol a nőre.*
~ Vajon mit csinálhat most? ~ *Olyan messzinek tűnik már Vadvéd, pedig, ha hátranéz, s szemeit megerőlteti, a vadvédihez hasonló fákat is láthatja, persze esze ágában sincs hátra nézni, mert menten lefordulna a lóról. A távolban már látszik a főtér, már amennyire meg meri figyelni, de pár percig még a szemét is nyitva meri hagyni, nem akarja Pycta előtte vágtázó alakját elveszíteni szem elől.*
3423. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-27 12:39:53
Üzenet elküldve: 2018-03-27 12:39:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokok//
*A mocsár után újra erdő veszi körül őket, kevésbé vadregényes, mint Erdőmélye, de ugyanolyan kedves a csuhás szívének, mint bármely más erdő. Az ingoványt elhagyva már újra nyeregben folytathatják az utat és felgyorsult tempóban közeledhetnek a város felé. Szerencsére itt már lehet a fák között is lovagolni, így az elf gyors tempót diktál. Nem vágtat, de erőltetett menetet diktál, remélve, hogy Umon tudja követni akkor is, ha nem olyan gyakorlott lovas, mint a hosszúéletű.
A szeszfőzős kérdéskört ráérnek még kitárgyalni, most a csuhás élvezi a lovaglást és a mellette elsuhanó erdő látványát. Ha a barát le is marad kicsit mögötte, soha nem tévesztheti szem elől, mert az elf figyel társára is, csak a dolguk sietős.
Az erdő ritkulása eltéveszthetetlen jele a város közeledtének, s bár ő maga nem kedveli annyira a várost, mégis örül most a látásának. Ha minden úgy megy, ahogy eltervezte, akkor egyszerre több dolgot is el tudnak intézni, amivel időt és energiát spórolhatnak meg. Reméli, hogy az a híres kovács visszatért Amon-ra és meg is fogja találni, mert kihívást jelentő feladattal szeretné megbízni a törpét, aminek bizonyosan ő maga is örömmel fog venni.*
*A mocsár után újra erdő veszi körül őket, kevésbé vadregényes, mint Erdőmélye, de ugyanolyan kedves a csuhás szívének, mint bármely más erdő. Az ingoványt elhagyva már újra nyeregben folytathatják az utat és felgyorsult tempóban közeledhetnek a város felé. Szerencsére itt már lehet a fák között is lovagolni, így az elf gyors tempót diktál. Nem vágtat, de erőltetett menetet diktál, remélve, hogy Umon tudja követni akkor is, ha nem olyan gyakorlott lovas, mint a hosszúéletű.
A szeszfőzős kérdéskört ráérnek még kitárgyalni, most a csuhás élvezi a lovaglást és a mellette elsuhanó erdő látványát. Ha a barát le is marad kicsit mögötte, soha nem tévesztheti szem elől, mert az elf figyel társára is, csak a dolguk sietős.
Az erdő ritkulása eltéveszthetetlen jele a város közeledtének, s bár ő maga nem kedveli annyira a várost, mégis örül most a látásának. Ha minden úgy megy, ahogy eltervezte, akkor egyszerre több dolgot is el tudnak intézni, amivel időt és energiát spórolhatnak meg. Reméli, hogy az a híres kovács visszatért Amon-ra és meg is fogja találni, mert kihívást jelentő feladattal szeretné megbízni a törpét, aminek bizonyosan ő maga is örömmel fog venni.*
3422. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-23 20:38:50
Üzenet elküldve: 2018-03-23 20:38:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Kelet//
-Csak annyi a dógom? Hö... az menni fog.
*Azt ezt követő mondatnál kicsit félrebillenti a fejét, majd megvonja a vállát.*
-Há, koma, te tudod, én nem szólok ebbe bele. Én a magam részirő... nem vagyok istenes. Remélem ez nem gond. *pillant útitársára.*
~Mongyuk ha gond vóna biztosan isteneset keresett vóna.~
*Közben bandukolnak szépen előre, céltudatosan. A férfi úgy fest, nem először járja a vidéket. A meláknak nem kell megmutatni, hogy mikor merre.*
~Megkérdezzem tőle, hogy melyik vón az ő istene? h, mindegy... majd mellátom!~
-Csak annyi a dógom? Hö... az menni fog.
*Azt ezt követő mondatnál kicsit félrebillenti a fejét, majd megvonja a vállát.*
-Há, koma, te tudod, én nem szólok ebbe bele. Én a magam részirő... nem vagyok istenes. Remélem ez nem gond. *pillant útitársára.*
~Mongyuk ha gond vóna biztosan isteneset keresett vóna.~
*Közben bandukolnak szépen előre, céltudatosan. A férfi úgy fest, nem először járja a vidéket. A meláknak nem kell megmutatni, hogy mikor merre.*
~Megkérdezzem tőle, hogy melyik vón az ő istene? h, mindegy... majd mellátom!~
3421. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2018-03-21 22:40:19
Üzenet elküldve: 2018-03-21 22:40:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Irza a karavánúton elég szépen halad a meglett kora és fura kúszó járása ellenér is. Valószínűleg a több évtizedes mocsár-járás az oka, hogy keményebb talajon ilyen gyorsan tud menni. A javakorabeli elf nő, ahogy máskor sem, most sem unatkozik, mivel elbeszélget magában*
- Oh, ez a penetráns tömény illat. Ehe, mi? Igen, tudom, hogy ez a tavasz. Még hogy csodás. Undorító és egészen megfojt. Az édes ingovány rothadó bűze már most hiányzik. Fogd be! Nem is! Gyűlölöm a tavaszt. Hallgass ostoba! Nézzétek, közeledünk!
*Csuri, a kis veréb, Irza felszólítására kihúzza kis fejét a szárnya alól, és érdeklődve kémlel előre, majd tollászkodni kezd. Irza jót derül, rút mosolyával, a kis madár hirtelen jött, heves tollászkodásán.*
- No, mi az Csuri!? Csak nem a fránya városiaknak csinosítod magad?
*Visszataszítóan kacagja el magát, rikácsolósan rekedtes hangján.*
- Nem, az okokról nem szólunk, hadd sétáljanak bele az elővigyázatlan ostobák a csapdájukba. Nekünk nem ártottak.
*Magyarázza magában továbbra is a megvitatni valót, miközben szép lassan eléri Arthenior nem létező falait és kapuját.*
A hozzászólás írója (Irza, a Látó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.21 22:43:23
- Oh, ez a penetráns tömény illat. Ehe, mi? Igen, tudom, hogy ez a tavasz. Még hogy csodás. Undorító és egészen megfojt. Az édes ingovány rothadó bűze már most hiányzik. Fogd be! Nem is! Gyűlölöm a tavaszt. Hallgass ostoba! Nézzétek, közeledünk!
*Csuri, a kis veréb, Irza felszólítására kihúzza kis fejét a szárnya alól, és érdeklődve kémlel előre, majd tollászkodni kezd. Irza jót derül, rút mosolyával, a kis madár hirtelen jött, heves tollászkodásán.*
- No, mi az Csuri!? Csak nem a fránya városiaknak csinosítod magad?
*Visszataszítóan kacagja el magát, rikácsolósan rekedtes hangján.*
- Nem, az okokról nem szólunk, hadd sétáljanak bele az elővigyázatlan ostobák a csapdájukba. Nekünk nem ártottak.
*Magyarázza magában továbbra is a megvitatni valót, miközben szép lassan eléri Arthenior nem létező falait és kapuját.*
A hozzászólás írója (Irza, a Látó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.21 22:43:23
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6204-6223