Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 103 (2041. - 2060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2060. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:56:21
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:56:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
// Ösvény- szerpentin- kapu //
* Az éjszaka félúton érte, az ösvényen. Már jócskán fenn van, a nap mikor a fa tövében elérik sugarai. Kissé fintorogva veszi tudomásul, hogy így eljárt felette az idő, de végül is nincs hova sietnie. Így kényelmes léptekkel indulnak meg a korábban megtudott útvonal irányába. Délutánra ki is ér az örök félhomályba burkolózó útról. Nem sok irányváltoztatásba kerül, hogy Amon Ruadhba vezető kígyózó útra térjen. Elképzelni sem tudja, hogy mit fog végén találni. A kicsit se megbízható információk, bizony túlságosan ellentmondásosak voltak. Nem akar semmilyen következtetéseket levonni belőle, először úgyis felméri a lehetőségeket. Nehéz megítélni, így, hogy melyikkel van kevesebb esélye megválni a fejétől. Csak remélni tudja, hogy a mesék, azon része nem igaz, hogy élve biz, onnan nem kerül ki senki. Fura félmosoly fut át az arcán, igazán mulatságos lenne, ha maga lovagolna bele végzetébe. Bár ezen, ő mulatna a legkevésbé. De ránt egyet a vállán. *
~ Egyszer, minden véget ér. ~
* Indulásra ösztökéli lovát, fel a keskeny úton. Csuklyáját hátra veti, úgyis mindegy lesz, ha felakasztják, s úgy nyúzzák meg. Nem is mereng tovább a dolgon, felesleges is. Hamarosan úgyis kiderül, milyen fogadtatásba részesül. Kicsit kényelmetlen így nyereg nélkül felbaktatni az úton, de már lassan kezdi megszokni a dolgot. Mindenesetre azért bízik abban, hogy ha sok jóra ne is, de egy nyeregre számíthat. Felérve, szemügyre veszi az erődöt. Leszáll a lováról, s megindul a kapu felé. Őrök akadnak, s minden bizonnyal meg is fogják állítani, ha az a parancsuk. nem megy elébe a dolgoknak hagyja, hagyj végezzék a dolgukat. Azért teljesen nem bolond, így szemmel tartja őket, s ha bármi jelét látja annak, hogy kérdés nélkül akarják lenyilazni, inkább megáll, s megvárja míg valaki megszólítja. *
* Az éjszaka félúton érte, az ösvényen. Már jócskán fenn van, a nap mikor a fa tövében elérik sugarai. Kissé fintorogva veszi tudomásul, hogy így eljárt felette az idő, de végül is nincs hova sietnie. Így kényelmes léptekkel indulnak meg a korábban megtudott útvonal irányába. Délutánra ki is ér az örök félhomályba burkolózó útról. Nem sok irányváltoztatásba kerül, hogy Amon Ruadhba vezető kígyózó útra térjen. Elképzelni sem tudja, hogy mit fog végén találni. A kicsit se megbízható információk, bizony túlságosan ellentmondásosak voltak. Nem akar semmilyen következtetéseket levonni belőle, először úgyis felméri a lehetőségeket. Nehéz megítélni, így, hogy melyikkel van kevesebb esélye megválni a fejétől. Csak remélni tudja, hogy a mesék, azon része nem igaz, hogy élve biz, onnan nem kerül ki senki. Fura félmosoly fut át az arcán, igazán mulatságos lenne, ha maga lovagolna bele végzetébe. Bár ezen, ő mulatna a legkevésbé. De ránt egyet a vállán. *
~ Egyszer, minden véget ér. ~
* Indulásra ösztökéli lovát, fel a keskeny úton. Csuklyáját hátra veti, úgyis mindegy lesz, ha felakasztják, s úgy nyúzzák meg. Nem is mereng tovább a dolgon, felesleges is. Hamarosan úgyis kiderül, milyen fogadtatásba részesül. Kicsit kényelmetlen így nyereg nélkül felbaktatni az úton, de már lassan kezdi megszokni a dolgot. Mindenesetre azért bízik abban, hogy ha sok jóra ne is, de egy nyeregre számíthat. Felérve, szemügyre veszi az erődöt. Leszáll a lováról, s megindul a kapu felé. Őrök akadnak, s minden bizonnyal meg is fogják állítani, ha az a parancsuk. nem megy elébe a dolgoknak hagyja, hagyj végezzék a dolgukat. Azért teljesen nem bolond, így szemmel tartja őket, s ha bármi jelét látja annak, hogy kérdés nélkül akarják lenyilazni, inkább megáll, s megvárja míg valaki megszólítja. *
2059. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:53:49
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:53:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
// Hazatérő //
- Helyes. Ha az, amire a rosszlányok gondolnak, abból egy sosem elég. - *Hunyorog somolyogva a miegyebek letépésére, miközben a második korsó sör is kivételezésre kerül. Tiszta vízbe facsarja a saras rongyot, második körre nyújtja.* - Aztán a többiek? Hős vezérünk, meg a hóhajú böhöm, akivel járni-kelni szoktál?
*Az ablakon kipillant, s a kapu környékén lát ugyan alakokat jönni-menni, neki háttal állnak azonban, így nemigen tudja kivenni, ki kicsoda.*
- Hogy őszinte legyek, azt hittem ez valami fosztogató-túra lesz, és ládaszám hordjátok majd az aranyat haza, meg az igazgyöngyöt, meg szüzeket, meg elesett titánok koponyáit. A többiek is ilyen ramaty állapotban vannak? Lehet, az erődbe is be kéne vinni az étekből, úgyis ott fognak lebzselni, akik érkeztek.
*Szétnéz, éppenséggel futhatnak ezzel egy kört, harapnivalóból jut is, marad is. A késői vacsoráról meg annyit, amennyit - valaki itt vadászatot emlegetett, meg még reggel pityókát, meg sok mást is, ami a közelben megterem.*
- Hovatovább, megkereshetnénk a gyógyítót, hátha van számodra valami fickósítója, kenőcs a bevert szemedre, ilyesmi. Nekem csak víz van, sör, meg apadhatatlan segítő szándék, természetesen. Bár ha egy kiadós alvás pártján állsz, azt is megérteném.
*Fejével a roskatag lócára bök, mely a tűzrakóhely közelében áll a fal mellett. Rilai egyébként itt szokott összegömbölyödni esténként, mint ahogy a medvényi gyűrött, hosszúszőrű állatbunda erre következtetni enged. Legott felszisszen Syoud érkeztére.*
- Egeh, egyesek lovagias mivoltuk teljében élnek-halnak, hogy jó szót váltsanak az ivó hűséges személyzetével, akin bizony egyes tisztek átlépnek. Mégpedig rendszeresen. - *Fitos orrát dühödten ráncolja.* - Kitalálom: enni kérsz.
//Idegen a fogadóban//
- Ide, bátran! - *Int barátságosan, hisz akad a pult mellett szék. Miközben Asgeirr remélhetőleg megközelíti őket leülési célzattal, kérdőn felvonva szemöldökét a többiekhez fordul.* - Nocsak, fiúk, a fent említett szüzek helyett őt szedtétek össze az úton?
- Helyes. Ha az, amire a rosszlányok gondolnak, abból egy sosem elég. - *Hunyorog somolyogva a miegyebek letépésére, miközben a második korsó sör is kivételezésre kerül. Tiszta vízbe facsarja a saras rongyot, második körre nyújtja.* - Aztán a többiek? Hős vezérünk, meg a hóhajú böhöm, akivel járni-kelni szoktál?
*Az ablakon kipillant, s a kapu környékén lát ugyan alakokat jönni-menni, neki háttal állnak azonban, így nemigen tudja kivenni, ki kicsoda.*
- Hogy őszinte legyek, azt hittem ez valami fosztogató-túra lesz, és ládaszám hordjátok majd az aranyat haza, meg az igazgyöngyöt, meg szüzeket, meg elesett titánok koponyáit. A többiek is ilyen ramaty állapotban vannak? Lehet, az erődbe is be kéne vinni az étekből, úgyis ott fognak lebzselni, akik érkeztek.
*Szétnéz, éppenséggel futhatnak ezzel egy kört, harapnivalóból jut is, marad is. A késői vacsoráról meg annyit, amennyit - valaki itt vadászatot emlegetett, meg még reggel pityókát, meg sok mást is, ami a közelben megterem.*
- Hovatovább, megkereshetnénk a gyógyítót, hátha van számodra valami fickósítója, kenőcs a bevert szemedre, ilyesmi. Nekem csak víz van, sör, meg apadhatatlan segítő szándék, természetesen. Bár ha egy kiadós alvás pártján állsz, azt is megérteném.
*Fejével a roskatag lócára bök, mely a tűzrakóhely közelében áll a fal mellett. Rilai egyébként itt szokott összegömbölyödni esténként, mint ahogy a medvényi gyűrött, hosszúszőrű állatbunda erre következtetni enged. Legott felszisszen Syoud érkeztére.*
- Egeh, egyesek lovagias mivoltuk teljében élnek-halnak, hogy jó szót váltsanak az ivó hűséges személyzetével, akin bizony egyes tisztek átlépnek. Mégpedig rendszeresen. - *Fitos orrát dühödten ráncolja.* - Kitalálom: enni kérsz.
//Idegen a fogadóban//
- Ide, bátran! - *Int barátságosan, hisz akad a pult mellett szék. Miközben Asgeirr remélhetőleg megközelíti őket leülési célzattal, kérdőn felvonva szemöldökét a többiekhez fordul.* - Nocsak, fiúk, a fent említett szüzek helyett őt szedtétek össze az úton?
2058. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:47:32
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:47:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Idegen a fogadóban //
*A fogadóba egy eddig nem látott alak teszi be a lábát. Arcán lehet, hogy nem látszik de örül, hogy végre talált egy helyet ahol van a feje felett tető. Már pár napja úton van és eddig az erdőben kellett, hogy tábort verjen. Nem mintha nem szeretne a szabad ég alatt aludni. Sőt nagyon is szeret, de az erdőben a fák sűrű lombjától nem sok helyen lehet megpillantani az égboltot. Na meg az erdő talaja se az igazi. Jobb szeret a fű között egy mezőn feküdni, mintsem egy erdőben a gallyakkal és kövekkel borított földön. Ahogy belép orrát megcsapja az étel illata így gyomra egy szolidabb korgással jelzi, hogy itt az ideje annak, hogy egyen valamit. Persze Asgeirr tanult jó modort és nem szeretné, hogy kinézzék innét az első adandó alkalommal így mielőtt ételt követelne illendően köszön a bent lévőeknek.*
-Üdvözlet! *szólal meg érces hangján* Egy megfáradt vándornak jut-e hely még itt?
*Kérdi körbenézve a bent lévőeken. Majd leakasztja válláról a pajzsát és a falhoz támassza lándzsájával együtt. Ha a válla tudna sóhajtani, most biztos úgy tenne, hisz a súlyos, vastag fapajzs már régóta nyomta Asgeirr vállát. Hangosan koppanva ér földet a pajzs majd, miközben felegyenesedik a férfi, kezéről a bőrkesztyűjét lehúzza és egyik öve alá tömi. Meglazítja a vállán lévő bunda díszesen megmunkált, de már kopottas csatját és várja, hogy valaki üdvözölje a neki teljesen új helyen, vagy, hogy elküldje a fenébe. Nem tudja még, hogy mi fog történni, nem tudja mi a szokás itt, vagy, hogy egyáltalán bejöhet-e.*
*A fogadóba egy eddig nem látott alak teszi be a lábát. Arcán lehet, hogy nem látszik de örül, hogy végre talált egy helyet ahol van a feje felett tető. Már pár napja úton van és eddig az erdőben kellett, hogy tábort verjen. Nem mintha nem szeretne a szabad ég alatt aludni. Sőt nagyon is szeret, de az erdőben a fák sűrű lombjától nem sok helyen lehet megpillantani az égboltot. Na meg az erdő talaja se az igazi. Jobb szeret a fű között egy mezőn feküdni, mintsem egy erdőben a gallyakkal és kövekkel borított földön. Ahogy belép orrát megcsapja az étel illata így gyomra egy szolidabb korgással jelzi, hogy itt az ideje annak, hogy egyen valamit. Persze Asgeirr tanult jó modort és nem szeretné, hogy kinézzék innét az első adandó alkalommal így mielőtt ételt követelne illendően köszön a bent lévőeknek.*
-Üdvözlet! *szólal meg érces hangján* Egy megfáradt vándornak jut-e hely még itt?
*Kérdi körbenézve a bent lévőeken. Majd leakasztja válláról a pajzsát és a falhoz támassza lándzsájával együtt. Ha a válla tudna sóhajtani, most biztos úgy tenne, hisz a súlyos, vastag fapajzs már régóta nyomta Asgeirr vállát. Hangosan koppanva ér földet a pajzs majd, miközben felegyenesedik a férfi, kezéről a bőrkesztyűjét lehúzza és egyik öve alá tömi. Meglazítja a vállán lévő bunda díszesen megmunkált, de már kopottas csatját és várja, hogy valaki üdvözölje a neki teljesen új helyen, vagy, hogy elküldje a fenébe. Nem tudja még, hogy mi fog történni, nem tudja mi a szokás itt, vagy, hogy egyáltalán bejöhet-e.*
2057. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:38:02
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:38:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Segítség Chiari hölgynek, majd farkas nyúzás, utána Janemita//
* Rajta nem múlik sok minden, segít bevinni a sérült férfit és óvatosan lefekteti arra a helyre, amelyre fajtársa mutat. Utána már el is mehet, mert érdemben nem tud segíteni az asszonynak. Na, ő legalább megmondja kerek-perec, hogy mit akar. Szóval ki is lép onnan és visszatér a megpakolt ponyvához és a farkasokhoz. Kisebb tüzet gyújt és lenyúzza a farkaskomákat, kibelezi őket és a fölöslegesnek ítélt dolgokat a tűzre veti, közben meg halkan morog maga elé. Nem nagyon mondanák meg róla, hogy imádkozik éppen. A csontokat is lepucolja, a bundát is kikezdi annyira, hogy egy napi száradás után lehessen vele dolgozni. A húst meg felaprítja és belecsomagolja abba a pányvába, amiben elhozta őket idáig. Nem valami jó szagú, de a fogadóból inkább nem kért hozzá edényt. A bundákat és a csontokat is hozzá fogja, hogy ne kenje azokat össze a nyers hússal. Ezzel felkeresi azt a lányt, aki a szörnybébit istápolja. Sajnálatosan a hóhajú is ott van, de megpróbál úgy megáll Janemita közelében, hogy ő hamar észre vegye, neki meg ne kelljen sokáig a "másik" nőt néznie. Amikor úgy látja, hogy Janemita figyel rá és tud vele pár szólt váltani, akkor bele is vág közlendőjébe. *
- Néhány farkas kószált a környéken, gondoltam jól jöhet, ha megkedveli védenced a farkashúst. Felvágtam ökölnyi darabokat az egészet, és itt vannak a bundáik is, meg a csontok, lepucoltam rendesen, további használatra készen.
* Rajta nem múlik sok minden, segít bevinni a sérült férfit és óvatosan lefekteti arra a helyre, amelyre fajtársa mutat. Utána már el is mehet, mert érdemben nem tud segíteni az asszonynak. Na, ő legalább megmondja kerek-perec, hogy mit akar. Szóval ki is lép onnan és visszatér a megpakolt ponyvához és a farkasokhoz. Kisebb tüzet gyújt és lenyúzza a farkaskomákat, kibelezi őket és a fölöslegesnek ítélt dolgokat a tűzre veti, közben meg halkan morog maga elé. Nem nagyon mondanák meg róla, hogy imádkozik éppen. A csontokat is lepucolja, a bundát is kikezdi annyira, hogy egy napi száradás után lehessen vele dolgozni. A húst meg felaprítja és belecsomagolja abba a pányvába, amiben elhozta őket idáig. Nem valami jó szagú, de a fogadóból inkább nem kért hozzá edényt. A bundákat és a csontokat is hozzá fogja, hogy ne kenje azokat össze a nyers hússal. Ezzel felkeresi azt a lányt, aki a szörnybébit istápolja. Sajnálatosan a hóhajú is ott van, de megpróbál úgy megáll Janemita közelében, hogy ő hamar észre vegye, neki meg ne kelljen sokáig a "másik" nőt néznie. Amikor úgy látja, hogy Janemita figyel rá és tud vele pár szólt váltani, akkor bele is vág közlendőjébe. *
- Néhány farkas kószált a környéken, gondoltam jól jöhet, ha megkedveli védenced a farkashúst. Felvágtam ökölnyi darabokat az egészet, és itt vannak a bundáik is, meg a csontok, lepucoltam rendesen, további használatra készen.
2056. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:36:04
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:36:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Tollas-szőrös őrjárat és Hazatérők//
*Learont elvitték hát, hogy ellássák sebeit és rendbe szedjék fejét, így Isuriival és Taitossal maradnak csupán. Baul is megnyugszik hamar, ahogy a sebesülttel az aggodalom is odébb vánszorog. Igaz, ez talán csak a szörnyecske számára van így, a törzsiekben azonban megmarad a Tejmester sorsa iránti érdeklődés.
A hóhajú lány a kérdésére ugyan nem válaszol, inkább feltesz egy másikat. Jane pedig válaszol elhúzva kezét a medgoly fejétől, nehogy véletlenül megcsippentse ujjacskáinak egyikét, hiszen ha megritkulnak a vékonyka kéztartozékok, oda az ügyessége.*
-Rendesen fejlődik. *Bólint rá Taitos szavaira, majd Isuriinak címzi a következőket.* -Már nyulat eszik és a sétáltatástól erősödnek az izmai. A hámot gyorsan megszokta, de lehet, hogy egy nyakörv több problémát okozott volna. Viszont tanítani nem hiszem, hogy olyan egyszerű lenne. Ezért jó, hogy itt van Iluq.
*A druida felé néz és mutat, fejtekergetés közben pedig meglátja az érkező lovagokat Kagannal az élen. Elmosolyodik mikor a kolosszuson akad meg tekintete, hisz megint visszatért. Szerencsére a távozókat is látta a kis Baul, így az érkezők sem tesznek nagy kárt a szörnyecske lelkivilágában. A biztonság kedvéért tesz a póráz végén toporgó állatka felé egy lépést, óvón eltakarva előle a hatalmas lovakat.*
-Egy druida nyilván sokkal jobban ért a neveléséhez. *Folytatja újra a lányra pillantva. Visszaerőlteti komolyságát arcára, mosolyának nyoma viszont akaratlanul is ajkain marad.* -Van már tapasztalata és elég lelkes. A tojással kapcsolatban is vannak ötletei, akár annak bevizsgálásában, hogy él-e még, mert az sem biztos, hogy kikel. Nagyon nagyon régen elő kellett volna másznia.
*A hozzájuk csapódó Gabrien szavai megint arra késztetik, hogy kék tekintete a férfiét keresse a többieké helyett. Az elvárásoknak megfelelően nem is válaszol hát, csak halkan kacag, mielőtt a hószínű szakáll alatt megbújó ajkak el nem némítják. Szabad kezével, amiben nincs Baul egyre feszülő póráza, beletúr a fehér hajzatba finoman, tulajdonosának kérdésére pedig ellágyult tekintettel felel.*
-Nagyon.
*Zavartan elvigyorodik, amikor felfedezi a kolosszus háta mögött a fekete férget és tisztázódik benne a tény, hogy a póráz azért feszül, mert a medvebagoly húzza. Lehajol hozzá, hogy újra megnyugtassa, hiszen illene megszokni a lovak közelségét, még akkor is, ha olyan veszélyesek, mint Balthy.
Nem kerüli el figyelmét a kicsit megkésve érkező, tokától bokáig sáros, igencsak viharvert Khan sem.*
-Látom olcsóbban megúsztátok a murit, mint Szószátyár uraság. *Újfent elvigyorodik, miközben a medgolyt csitítgatva felpillant az aranyszínű tekintetbe. Próbálja úgy fogni az állatkát, hogy még ijedtében se csippenthesse meg.*
*Learont elvitték hát, hogy ellássák sebeit és rendbe szedjék fejét, így Isuriival és Taitossal maradnak csupán. Baul is megnyugszik hamar, ahogy a sebesülttel az aggodalom is odébb vánszorog. Igaz, ez talán csak a szörnyecske számára van így, a törzsiekben azonban megmarad a Tejmester sorsa iránti érdeklődés.
A hóhajú lány a kérdésére ugyan nem válaszol, inkább feltesz egy másikat. Jane pedig válaszol elhúzva kezét a medgoly fejétől, nehogy véletlenül megcsippentse ujjacskáinak egyikét, hiszen ha megritkulnak a vékonyka kéztartozékok, oda az ügyessége.*
-Rendesen fejlődik. *Bólint rá Taitos szavaira, majd Isuriinak címzi a következőket.* -Már nyulat eszik és a sétáltatástól erősödnek az izmai. A hámot gyorsan megszokta, de lehet, hogy egy nyakörv több problémát okozott volna. Viszont tanítani nem hiszem, hogy olyan egyszerű lenne. Ezért jó, hogy itt van Iluq.
*A druida felé néz és mutat, fejtekergetés közben pedig meglátja az érkező lovagokat Kagannal az élen. Elmosolyodik mikor a kolosszuson akad meg tekintete, hisz megint visszatért. Szerencsére a távozókat is látta a kis Baul, így az érkezők sem tesznek nagy kárt a szörnyecske lelkivilágában. A biztonság kedvéért tesz a póráz végén toporgó állatka felé egy lépést, óvón eltakarva előle a hatalmas lovakat.*
-Egy druida nyilván sokkal jobban ért a neveléséhez. *Folytatja újra a lányra pillantva. Visszaerőlteti komolyságát arcára, mosolyának nyoma viszont akaratlanul is ajkain marad.* -Van már tapasztalata és elég lelkes. A tojással kapcsolatban is vannak ötletei, akár annak bevizsgálásában, hogy él-e még, mert az sem biztos, hogy kikel. Nagyon nagyon régen elő kellett volna másznia.
*A hozzájuk csapódó Gabrien szavai megint arra késztetik, hogy kék tekintete a férfiét keresse a többieké helyett. Az elvárásoknak megfelelően nem is válaszol hát, csak halkan kacag, mielőtt a hószínű szakáll alatt megbújó ajkak el nem némítják. Szabad kezével, amiben nincs Baul egyre feszülő póráza, beletúr a fehér hajzatba finoman, tulajdonosának kérdésére pedig ellágyult tekintettel felel.*
-Nagyon.
*Zavartan elvigyorodik, amikor felfedezi a kolosszus háta mögött a fekete férget és tisztázódik benne a tény, hogy a póráz azért feszül, mert a medvebagoly húzza. Lehajol hozzá, hogy újra megnyugtassa, hiszen illene megszokni a lovak közelségét, még akkor is, ha olyan veszélyesek, mint Balthy.
Nem kerüli el figyelmét a kicsit megkésve érkező, tokától bokáig sáros, igencsak viharvert Khan sem.*
-Látom olcsóbban megúsztátok a murit, mint Szószátyár uraság. *Újfent elvigyorodik, miközben a medgolyt csitítgatva felpillant az aranyszínű tekintetbe. Próbálja úgy fogni az állatkát, hogy még ijedtében se csippenthesse meg.*
2055. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:31:33
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:31:33
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó//
*Nagy lett a nyüzsgés, és Syoud valahol örül neki, hogy pont most húzódhat el aludni.*
- Egynéhány bizonyosan. *hunyorít vissza az embermágusra.*
- Íjászatot, igen. Meg sok más egyebet is, ámbár... mostanában berozsdásodtam kicsit. Sokat vagyok az erődben. őrszolgálat, tudod. *int Thargarod irányába. Magán is érzi, hogy az idő telik, és ha rest és renyhe, annak következményei vannak.*
*A támadásokat firtató kérdésre kissé elhúzza a száját, mert nem érti, miért lenne ez érdekes bárkinek is, de aztán válaszol.*
- Beavatkozni? Gyakran, bár komolyabb ügy kevés van. Azt mondanám... olyan hatonta. Esetleg tíznaponta. Támadás? Még nem volt. Senki nem mer kikezdeni a Thargokkal a saját földjükön. *volt ugyan belső marakodás, villongás, de csak kettő-három, és az egyik fél halálával lezárultak azok is.*
- A vezér mindig az, akit Kagan kijelöl. *méregeti a varázslót. De aztán megérkezik a bor és Learon is, aki nagy riadalmat okoz a nők között leharcolt arcával.*
- Ugyan, katonadolog. *fitymálkodik az alacsony elf íjász. A betérő lovag egy biccentést kap, de láthatóan nem törődik a benn lévőkkel, azonnal lecsap Rilaira.*
~ Ezek a lovagok. Mindig csak a nőzés. ~ *kevés kivételtől eltekintve másra nem is nagyon jók.*
*Nagy lett a nyüzsgés, és Syoud valahol örül neki, hogy pont most húzódhat el aludni.*
- Egynéhány bizonyosan. *hunyorít vissza az embermágusra.*
- Íjászatot, igen. Meg sok más egyebet is, ámbár... mostanában berozsdásodtam kicsit. Sokat vagyok az erődben. őrszolgálat, tudod. *int Thargarod irányába. Magán is érzi, hogy az idő telik, és ha rest és renyhe, annak következményei vannak.*
*A támadásokat firtató kérdésre kissé elhúzza a száját, mert nem érti, miért lenne ez érdekes bárkinek is, de aztán válaszol.*
- Beavatkozni? Gyakran, bár komolyabb ügy kevés van. Azt mondanám... olyan hatonta. Esetleg tíznaponta. Támadás? Még nem volt. Senki nem mer kikezdeni a Thargokkal a saját földjükön. *volt ugyan belső marakodás, villongás, de csak kettő-három, és az egyik fél halálával lezárultak azok is.*
- A vezér mindig az, akit Kagan kijelöl. *méregeti a varázslót. De aztán megérkezik a bor és Learon is, aki nagy riadalmat okoz a nők között leharcolt arcával.*
- Ugyan, katonadolog. *fitymálkodik az alacsony elf íjász. A betérő lovag egy biccentést kap, de láthatóan nem törődik a benn lévőkkel, azonnal lecsap Rilaira.*
~ Ezek a lovagok. Mindig csak a nőzés. ~ *kevés kivételtől eltekintve másra nem is nagyon jók.*
2054. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:22:11
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:22:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mirakh//
*Társának sikerült meglepnie Quikh-et. Szép fejelés, való igaz, de Mirakh kissé elszámolta magát. A magassági különbségeknek "köszönhetően" ellenfele feje nem a mellkasát találja el, hanem csinosan gyomorszájba fejeli Quikh-et. Rögtön el is ereszti Mirakh kezeit, és mire odakapna, már bele is rohannak. Szegény Quikh el is esik, keményen belevágja hátát egy kiálló kőbe. *
-Arrgh!
*Ordít fel fájdalmában. De azért nem hagyja magát. Ha Mirakh azt a taktikát szeretné alkalmazni, amit ő az előbb, akkor csalódnia kell. Mielőtt végleg csapdába kerülne jobbra gördül. Így tud egy kis időt nyerni a feltápászkodásra. Gondosan ügyel arra, hogy napnak háttal legyen, ám ez nem jön össze: pontosan oldalba süt nekik a nap. Kezeit ismét maga elé emeli. Kifújja magát, igyekszik hárítani ellenfele támadásait. Ha Mirakh továbbra is kitartóan püföli, Quikh a következő taktikát alkalmazza: Amikor ellenfele felé üt, gyorsan lehajol, és igyekszik társa mögé kerülni. Jól beletapos a térdhajlatába, ezzel valószínűleg térdre kényszerítve ellenfelét. Átöleli nyakát és addig szorongatja, míg az fel nem adja.
Viszont, ha társa is kivárásra játszik, Quikh engedélyez magának egy kis pihenőt. Nem sokat, és nem is marad védtelen, egyszerűen csak nem támad. Reménytelen ötlete támad, hogy hogyan törhetné meg a másik védelmét. Hirtelen elrugaszkodik a földtől, és egy olyan ugrással, mintha egy repülő nyílvesszőtől próbálná megvédeni a másikat, a földre taszítja ellenfelét. Már ha bejön a terv. Ez afféle elhamarkodott, "lesz ami lesz" döntés volt, de talán bejön. *
*Társának sikerült meglepnie Quikh-et. Szép fejelés, való igaz, de Mirakh kissé elszámolta magát. A magassági különbségeknek "köszönhetően" ellenfele feje nem a mellkasát találja el, hanem csinosan gyomorszájba fejeli Quikh-et. Rögtön el is ereszti Mirakh kezeit, és mire odakapna, már bele is rohannak. Szegény Quikh el is esik, keményen belevágja hátát egy kiálló kőbe. *
-Arrgh!
*Ordít fel fájdalmában. De azért nem hagyja magát. Ha Mirakh azt a taktikát szeretné alkalmazni, amit ő az előbb, akkor csalódnia kell. Mielőtt végleg csapdába kerülne jobbra gördül. Így tud egy kis időt nyerni a feltápászkodásra. Gondosan ügyel arra, hogy napnak háttal legyen, ám ez nem jön össze: pontosan oldalba süt nekik a nap. Kezeit ismét maga elé emeli. Kifújja magát, igyekszik hárítani ellenfele támadásait. Ha Mirakh továbbra is kitartóan püföli, Quikh a következő taktikát alkalmazza: Amikor ellenfele felé üt, gyorsan lehajol, és igyekszik társa mögé kerülni. Jól beletapos a térdhajlatába, ezzel valószínűleg térdre kényszerítve ellenfelét. Átöleli nyakát és addig szorongatja, míg az fel nem adja.
Viszont, ha társa is kivárásra játszik, Quikh engedélyez magának egy kis pihenőt. Nem sokat, és nem is marad védtelen, egyszerűen csak nem támad. Reménytelen ötlete támad, hogy hogyan törhetné meg a másik védelmét. Hirtelen elrugaszkodik a földtől, és egy olyan ugrással, mintha egy repülő nyílvesszőtől próbálná megvédeni a másikat, a földre taszítja ellenfelét. Már ha bejön a terv. Ez afféle elhamarkodott, "lesz ami lesz" döntés volt, de talán bejön. *
2053. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:18:43
Üzenet elküldve: 2015-05-03 18:18:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Hazatérő //
*Essék bármennyire kényelmetlenül is most az izmok játéka, egy gyengébbnek számító mosolyt azért elcsal a fájdalomtól, amíg végez a táltörléssel. Mondják, hogy teli gyomorral a világ nem is annyira szörnyű hely. Emellet nem feltétlenül állna ki teljes mellszélességgel, de az is tény, hogy könnyebb az összes többi nyűggel foglalkozni.*
- Délen velünk sem esett meg sok, Kagan meglátogatott egy lombrágót, akitől értesülést remélt kapni a kikötői állapotokról, de csak egy térképpel meg néhány "talán"-nal lett bölcsebb. A tengerparton aztán Harath és a felderítői felszívódtak körülnézni, mi meg biztosításként voltunk csak jelen. És hadd jegyzem meg, hogy a sörötök már most jobb, mint amit a Rókalyukban pisálnak a pohárba. - *Elveszi a vizes kendőt és arcához emelve lassan áttörli poros-véres képét. Itt-ott valószínűleg legfeljebb annyit ér csak el vele,hogy a sár újra átnedvesedik és elmaszatolja, de a kiindulásnál mindenképp reménykeltőbb lesz a hevenyészett mosdás után.*
- Néhanapján jót tesz az embernek, ha kiengedheti a fáradt gőzt. De amikor loppal rontanak az emberre, azt már kevéssé szívlelem. És azt hiszem ezt sikerült megértetnem velük is. - *A sör maradékával is végez, bár józan tudata nem feltétlenül tartja jó ötletnek a szeszfogyasztást. Éppen emiatt akarja gyorsan bódult állapotba juttatni, ahol nem fog felesleges utasításokat osztani neki.
Biccent (de csak óvatosan) Rilainak és meg is várja azt a másik korsó italt, mielőtt a folytatáshoz nyúlna.*
- Áh, a szememhez nem ért egyik se. Abba valami más látta meg a szálkát és most megpróbálja gondolom kipiszkálni belőle. De ami az útszéli komáim illeti... az egyiknek kitéptem a karját és agyonverte vele a másikat. A harmadik illendőségből megkérdezte, hogy mijét szakítsa le? Nem örült a válaszomnak. - *Féloldalasan vigyorog. Hiába a vértelen arc, van amit soha nem hagy el maga mellől az ember.*
- Nem öltem meg őket, és kis szerencsével előbb talál rájuk valami jótét lélek mint a farkasok.
*Essék bármennyire kényelmetlenül is most az izmok játéka, egy gyengébbnek számító mosolyt azért elcsal a fájdalomtól, amíg végez a táltörléssel. Mondják, hogy teli gyomorral a világ nem is annyira szörnyű hely. Emellet nem feltétlenül állna ki teljes mellszélességgel, de az is tény, hogy könnyebb az összes többi nyűggel foglalkozni.*
- Délen velünk sem esett meg sok, Kagan meglátogatott egy lombrágót, akitől értesülést remélt kapni a kikötői állapotokról, de csak egy térképpel meg néhány "talán"-nal lett bölcsebb. A tengerparton aztán Harath és a felderítői felszívódtak körülnézni, mi meg biztosításként voltunk csak jelen. És hadd jegyzem meg, hogy a sörötök már most jobb, mint amit a Rókalyukban pisálnak a pohárba. - *Elveszi a vizes kendőt és arcához emelve lassan áttörli poros-véres képét. Itt-ott valószínűleg legfeljebb annyit ér csak el vele,hogy a sár újra átnedvesedik és elmaszatolja, de a kiindulásnál mindenképp reménykeltőbb lesz a hevenyészett mosdás után.*
- Néhanapján jót tesz az embernek, ha kiengedheti a fáradt gőzt. De amikor loppal rontanak az emberre, azt már kevéssé szívlelem. És azt hiszem ezt sikerült megértetnem velük is. - *A sör maradékával is végez, bár józan tudata nem feltétlenül tartja jó ötletnek a szeszfogyasztást. Éppen emiatt akarja gyorsan bódult állapotba juttatni, ahol nem fog felesleges utasításokat osztani neki.
Biccent (de csak óvatosan) Rilainak és meg is várja azt a másik korsó italt, mielőtt a folytatáshoz nyúlna.*
- Áh, a szememhez nem ért egyik se. Abba valami más látta meg a szálkát és most megpróbálja gondolom kipiszkálni belőle. De ami az útszéli komáim illeti... az egyiknek kitéptem a karját és agyonverte vele a másikat. A harmadik illendőségből megkérdezte, hogy mijét szakítsa le? Nem örült a válaszomnak. - *Féloldalasan vigyorog. Hiába a vértelen arc, van amit soha nem hagy el maga mellől az ember.*
- Nem öltem meg őket, és kis szerencsével előbb talál rájuk valami jótét lélek mint a farkasok.
2052. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:57:07
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:57:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
// Hazatérő //
- Itt soha semmi nem történik. Kel a nap, fogy a hold, tisztek jönnek, pattognak, bakák jönnek, esznek, elmennek. Néha rámkiáltanak, hozok inni, enni, van, hogy szóba is elegyednek velem - néha bár ne tennék. Sivár életemben már a nyúldarabolás is fáklyás ünnep. Bár ahogy elnézlek, nem is kéne ezt bánnom. - *Teátrálisan sóhajtva húzza vállára félrecsúszott ingét karba tett kézzel, fürkész tekintettel. Aggasztja, hogy Khan még csak pár percet töltött a társaságában, és sehol egy fanyar poén, egy kis szurkálás. A fickó tényleg a halálán lehet. Végül többé-kevésbé betudja annak, hogy a feje vagy nyúlpörkölttel, vagy kenyérhéjjal van tele. Előzékenyen rongyot nedvesít, Khan Lero elé böködi, a tányér mellé, hogy megmosakodjék kissé. ha szusszanásnyi ideje van. Mivel a pasas nemigen tűnik közlékenynek, az orcáján meg színes és szélesvásznú hegy-vízrajzként ékesednek a zúzódások, véraláfutások, tovább kíváncsiskodik.* - Hé, ha hozok még egy sört, mesélsz nekem, tekintettel sanyargatott, hírembargós sorsomra? Nagyon elvertek? Ha nekik a fél szemed hagytad, ők mit hagytak itt nálad?
- Itt soha semmi nem történik. Kel a nap, fogy a hold, tisztek jönnek, pattognak, bakák jönnek, esznek, elmennek. Néha rámkiáltanak, hozok inni, enni, van, hogy szóba is elegyednek velem - néha bár ne tennék. Sivár életemben már a nyúldarabolás is fáklyás ünnep. Bár ahogy elnézlek, nem is kéne ezt bánnom. - *Teátrálisan sóhajtva húzza vállára félrecsúszott ingét karba tett kézzel, fürkész tekintettel. Aggasztja, hogy Khan még csak pár percet töltött a társaságában, és sehol egy fanyar poén, egy kis szurkálás. A fickó tényleg a halálán lehet. Végül többé-kevésbé betudja annak, hogy a feje vagy nyúlpörkölttel, vagy kenyérhéjjal van tele. Előzékenyen rongyot nedvesít, Khan Lero elé böködi, a tányér mellé, hogy megmosakodjék kissé. ha szusszanásnyi ideje van. Mivel a pasas nemigen tűnik közlékenynek, az orcáján meg színes és szélesvásznú hegy-vízrajzként ékesednek a zúzódások, véraláfutások, tovább kíváncsiskodik.* - Hé, ha hozok még egy sört, mesélsz nekem, tekintettel sanyargatott, hírembargós sorsomra? Nagyon elvertek? Ha nekik a fél szemed hagytad, ők mit hagytak itt nálad?
2051. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:39:30
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:39:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Hazatérő //
*Sáskák.
Egy kis sóval szórva most még azt is mennyei étekként tolna az arcába, nemhogy a frissen sült cipóféleséget azzal a nyúlraguval. S lévén, hogy utóbbi most tisztes adagban áll rendelkezésre, hát merít majd magának is egy tállal. Csak el ne feledjen óvatosan kanalazni most, hogy búcsút intett annak az őrlőnek jobb oldalt. Mozdulatai egyébiránt úgy lassúdnak meg, mintha az őt eddig hajtó erő kezdené az utolsókat rúgni. Alig néhány perce még (állapotához mérten) büszkén tartotta magát a nyeregben, mostanra azonban nem csak belülről érzi azt, amilyennek a külső szemlélő is láthatja: emberroncs.
Letör egy véget a buciból, a sűrű lébe mártja. Az első harapást újabb követi, s csakhamar azon kapja magát, hogy képtelen megtartani amivel az imént intette magát.*
- Sikerrel, ja. - *Két éhes harapás között azért nem hagyja elsikkadni Rilai kérdését sem.* - De nem az enyémmel, ha ez is része a kérdésnek. Elkapott, megrágott majd kitolt magából a gonoszabbik végén. - *Ehhez igazított Khan hangulata is, ugyanakkor a véraláfutásokat és második bőrként hordott szárazulatokat a férfin ez nem magyarázza. Mint ahogyan a jobb szemére húzott kötést sem.
A sört, hasonlóan a raguhoz, mohón és nyakló nélkül kezdi el pusztítani, mintha része volna az utolsó vasorájának.*
- És hacsak nem maradtam le valamiről, akkor az enyém volt most a legizgalmasabb mese, amit a kikötői útról hallhattál. - *A cipóbél jó szolgálatot tesz a tál ürítése után, azzal tünteti el a szaft utolsó zsíros cseppjét is.*
- Idehaza a nyúlállomány nyírbálásán túl esett valami, amiről érdemes tudni?
*Sáskák.
Egy kis sóval szórva most még azt is mennyei étekként tolna az arcába, nemhogy a frissen sült cipóféleséget azzal a nyúlraguval. S lévén, hogy utóbbi most tisztes adagban áll rendelkezésre, hát merít majd magának is egy tállal. Csak el ne feledjen óvatosan kanalazni most, hogy búcsút intett annak az őrlőnek jobb oldalt. Mozdulatai egyébiránt úgy lassúdnak meg, mintha az őt eddig hajtó erő kezdené az utolsókat rúgni. Alig néhány perce még (állapotához mérten) büszkén tartotta magát a nyeregben, mostanra azonban nem csak belülről érzi azt, amilyennek a külső szemlélő is láthatja: emberroncs.
Letör egy véget a buciból, a sűrű lébe mártja. Az első harapást újabb követi, s csakhamar azon kapja magát, hogy képtelen megtartani amivel az imént intette magát.*
- Sikerrel, ja. - *Két éhes harapás között azért nem hagyja elsikkadni Rilai kérdését sem.* - De nem az enyémmel, ha ez is része a kérdésnek. Elkapott, megrágott majd kitolt magából a gonoszabbik végén. - *Ehhez igazított Khan hangulata is, ugyanakkor a véraláfutásokat és második bőrként hordott szárazulatokat a férfin ez nem magyarázza. Mint ahogyan a jobb szemére húzott kötést sem.
A sört, hasonlóan a raguhoz, mohón és nyakló nélkül kezdi el pusztítani, mintha része volna az utolsó vasorájának.*
- És hacsak nem maradtam le valamiről, akkor az enyém volt most a legizgalmasabb mese, amit a kikötői útról hallhattál. - *A cipóbél jó szolgálatot tesz a tál ürítése után, azzal tünteti el a szaft utolsó zsíros cseppjét is.*
- Idehaza a nyúlállomány nyírbálásán túl esett valami, amiről érdemes tudni?
2050. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:21:18
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:21:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
// Hazatérő - Elébb Isuuriék, utóbb a többi//
- Ha tippelhetnék, a forma segítségre szorul - *Nyelvel Isuurival grimaszolva, aztán, mivel menten megnő a segítő kezek száma mind halványuló tejesember körül, visszatér a korcsmába. A bucik épp kész lettek, jókora fonott kosarat bélel tiszta konyharuhával, sziszegeve-huhogva halomba rendezi a jó tucatnyi gyermekfej méretű, ropogós, aranybarna gömböcöket, majd a fogadó ékeként a pult közepére helyezi. Körben a reggeli nyulak után néz, ha minden igaz, mostanra hagymásan-borosan raguvá avanzsáltak, így leszedi azt az edényt is a tűzről, ám minthogy a rongy, mivel fogja, szerfelett hamar átmelegszik, kacska táncot jár a tűztől a pultig, mentében jócskán felborogatva mindent és mindenkit, ami útjába kerül. Ha ezzel is megvan, pihegve kikukkant az ajtón, arca menten ismét grimaszba rándul.*
- Jönnek a sáskák! - *Nyikkan, lecsapva a keze ügyében tartott jókora szedőkanalat, az ajtóhoz lép. Nyitni se kell, már jönnek is. Ahogy kinéz, látja, szaporodnak a holtfáradt, szügyig koszos lovak is a fogadó előtt, ahol van hely kipányvázni az állatokat.*
- Hát szebb napokat, kerüljetek beljebb. - *Morwonra hunyorog, meg az őt kísérő ismeretlenre.* - Mi kéne? Étel, ital, figyelmes hallgatóság? Ewangel, csak nem megjött az egész bagázs?
*Legott torkára forrik a társalgás - Khan Lerot pillantja meg, torkig dzsuvásan, szerfelett enerváltan. Hitetlenkedve csóválja fejét.*
- Mocsári szörnyet hajtottatok? Iszapharcot űztetek? Vagy lápi boszorkát? Teszem fel, sikerrel? - *Találgat, miközben a pasas felé tart, hogy mutatóujjának egy határozott bökésével a pult előtt, Ewangel melletti székre lökje. Hideg sört mér, kenyeret tör. Szinte érzi népszerűségének ugrásszerű növekedését.* - Egyetek csak, mert aztán mesélnetek kell!
- Ha tippelhetnék, a forma segítségre szorul - *Nyelvel Isuurival grimaszolva, aztán, mivel menten megnő a segítő kezek száma mind halványuló tejesember körül, visszatér a korcsmába. A bucik épp kész lettek, jókora fonott kosarat bélel tiszta konyharuhával, sziszegeve-huhogva halomba rendezi a jó tucatnyi gyermekfej méretű, ropogós, aranybarna gömböcöket, majd a fogadó ékeként a pult közepére helyezi. Körben a reggeli nyulak után néz, ha minden igaz, mostanra hagymásan-borosan raguvá avanzsáltak, így leszedi azt az edényt is a tűzről, ám minthogy a rongy, mivel fogja, szerfelett hamar átmelegszik, kacska táncot jár a tűztől a pultig, mentében jócskán felborogatva mindent és mindenkit, ami útjába kerül. Ha ezzel is megvan, pihegve kikukkant az ajtón, arca menten ismét grimaszba rándul.*
- Jönnek a sáskák! - *Nyikkan, lecsapva a keze ügyében tartott jókora szedőkanalat, az ajtóhoz lép. Nyitni se kell, már jönnek is. Ahogy kinéz, látja, szaporodnak a holtfáradt, szügyig koszos lovak is a fogadó előtt, ahol van hely kipányvázni az állatokat.*
- Hát szebb napokat, kerüljetek beljebb. - *Morwonra hunyorog, meg az őt kísérő ismeretlenre.* - Mi kéne? Étel, ital, figyelmes hallgatóság? Ewangel, csak nem megjött az egész bagázs?
*Legott torkára forrik a társalgás - Khan Lerot pillantja meg, torkig dzsuvásan, szerfelett enerváltan. Hitetlenkedve csóválja fejét.*
- Mocsári szörnyet hajtottatok? Iszapharcot űztetek? Vagy lápi boszorkát? Teszem fel, sikerrel? - *Találgat, miközben a pasas felé tart, hogy mutatóujjának egy határozott bökésével a pult előtt, Ewangel melletti székre lökje. Hideg sört mér, kenyeret tör. Szinte érzi népszerűségének ugrásszerű növekedését.* - Egyetek csak, mert aztán mesélnetek kell!
2049. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:04:12
Üzenet elküldve: 2015-05-03 17:04:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Hazatérő //
*Már jó előre hallja, hogy Gabrien a bőrére száradt sár- és vérfoltok miatt megjegyzést tesz kinézetére vonatkozóan: "csak megemberesedtél tőlük".
Nem imbolyog a nyeregben, de a büszkeségét (egy-két meglazult foggal együtt) valahol hátrahagyta az idáig vezető országúton. A kikötő tudomást sem vett jelenlétükről, a kártyázó városőrség rövidebb lett néhány arannyal, éppen csak annyival, hogy ne ébredhessen bennük túlzott gyanú zsugapartnerük személyét illetően. Nem mintha azzal ártott volna bármely lovagtársa álcájának, hogy őt esetleg hivatásos svindlernek kiáltják ki. Szóval a kiadós pofonadásból származó emlékeket nem is a partmenti településkezdeménynek köszönheti.
Nem törődött láthatóan azzal sem, hogy valahol kimosakodjék a mocsokból, félhosszú fahéjbarna haját sem fogta össze szalaggal. A beleragadt sártól ólmos fáradtsággal himbálódzó haj alól elő-előtűnik arcának azon fele is, amit szeménél hevenyészetten készített kötés takar.
Mindezt leszámítva nem fest úgy, mint akinek nagyobb baja esett volna és a történtek tisztázásáig az sem kezelhető bizonyságként, hogy az történt, ami első pillantásra evidensnek tűnhet.*
- Örülhetsz, hogy vén éveidre kaptál valami izgalmasat is. - *Egy szó sok, annyi rossz szava nem lehet a gebére, amit nevetségesen alacsony áron váltott meg magának, miután... miért is? Talán úgy érezte, hogy ennek a szerencsétlen párának is jár még egy esély, mielőtt kiköhögné a lelkét.*
~ És ha én nem akarom a sajátomat, akkor kell valami tisztes fércest kerítenem. ~
*Gabrien meghagyása szerint jött vissza a fennsíkra, még mielőtt Kagan újra zabos lesz. Igazán jó cimborák lesznek ők még, ebben Khan biztos.
A fogadóba nyit, miután lovát odakint ellátja. Odabent jócskán talál azokból, akik a küldetésről tértek vissza, de valahol biztosan akad egy lóca, ahol még elfér ő is. S ha ez megtörtént, akkor jöhet a lényeg.*
- A sör remélem jobb mint legutóbb volt, de most azt se bánom ha lóhúgy, csak rúgjon. - *Úgy érzi, ha most lehajtja a fejét akár egy szívdobbanásra is az asztallapra, menten összezuhan az álmosságtól.*
*Már jó előre hallja, hogy Gabrien a bőrére száradt sár- és vérfoltok miatt megjegyzést tesz kinézetére vonatkozóan: "csak megemberesedtél tőlük".
Nem imbolyog a nyeregben, de a büszkeségét (egy-két meglazult foggal együtt) valahol hátrahagyta az idáig vezető országúton. A kikötő tudomást sem vett jelenlétükről, a kártyázó városőrség rövidebb lett néhány arannyal, éppen csak annyival, hogy ne ébredhessen bennük túlzott gyanú zsugapartnerük személyét illetően. Nem mintha azzal ártott volna bármely lovagtársa álcájának, hogy őt esetleg hivatásos svindlernek kiáltják ki. Szóval a kiadós pofonadásból származó emlékeket nem is a partmenti településkezdeménynek köszönheti.
Nem törődött láthatóan azzal sem, hogy valahol kimosakodjék a mocsokból, félhosszú fahéjbarna haját sem fogta össze szalaggal. A beleragadt sártól ólmos fáradtsággal himbálódzó haj alól elő-előtűnik arcának azon fele is, amit szeménél hevenyészetten készített kötés takar.
Mindezt leszámítva nem fest úgy, mint akinek nagyobb baja esett volna és a történtek tisztázásáig az sem kezelhető bizonyságként, hogy az történt, ami első pillantásra evidensnek tűnhet.*
- Örülhetsz, hogy vén éveidre kaptál valami izgalmasat is. - *Egy szó sok, annyi rossz szava nem lehet a gebére, amit nevetségesen alacsony áron váltott meg magának, miután... miért is? Talán úgy érezte, hogy ennek a szerencsétlen párának is jár még egy esély, mielőtt kiköhögné a lelkét.*
~ És ha én nem akarom a sajátomat, akkor kell valami tisztes fércest kerítenem. ~
*Gabrien meghagyása szerint jött vissza a fennsíkra, még mielőtt Kagan újra zabos lesz. Igazán jó cimborák lesznek ők még, ebben Khan biztos.
A fogadóba nyit, miután lovát odakint ellátja. Odabent jócskán talál azokból, akik a küldetésről tértek vissza, de valahol biztosan akad egy lóca, ahol még elfér ő is. S ha ez megtörtént, akkor jöhet a lényeg.*
- A sör remélem jobb mint legutóbb volt, de most azt se bánom ha lóhúgy, csak rúgjon. - *Úgy érzi, ha most lehajtja a fejét akár egy szívdobbanásra is az asztallapra, menten összezuhan az álmosságtól.*
2048. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 15:57:53
Üzenet elküldve: 2015-05-03 15:57:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Hazatérés//
* Bár örült, hogy elhagyhatta Amon Ruadhot, most legalább annyira örül annak is, hogy visszatérhet. Már messziről figyeli az erőd feltűnő falait, majd pedig a nem is olyan régen épített hosszú házakat. Talán mostanra már be is van ténylegesen rendezve az egész. Gondolata hirtelen Aletaira terelődik.
~Vajon már visszatért? Túlélték a fonatok a többnapos munkát? Jó lesz a szemébe nézni újra.~ Erre a gondolatra el is mosolyodik majd tekintete az előre rúgtató Vezért követi. ~Otthon vagyunk.~ mélázik el. Nemsokára már a fogadó mellett léptethetnek el és Kagan szavait feléjük intézi. A másik két csoport vezetőjét magához rendeli és még Ewat is. Tekintete elkerekedik, reméli a vezér nem haragudott meg rá valamiért. Ez az első gondolata, a következő pedig az, hogy akkor van talán még egy-két órája mielőtt jelenése volna a Nagycsarnokban.*
- Értettem! *válaszol már csak megszokásból is majd lovát a régi sátruk felé vezeti, aminek valószínűleg nyomát sem találja. Leszáll a lóról, a takarót leveszi a hátáról majd szabadon engedi. Tudja, hogy ha hívja úgy is egy percen belül előtte fog állni Hópehely.
// Fogadó //
Elgondolkodva lép be a fogadóba. Amíg léteztek a sátrak addig tudta, hova pakolhat le de most akkor hol hagyja a dolgait? Szerencsére nem kell túl sok dolgot cipeljen.
Elsétál a pultig, ott leül és érdeklődve néz körbe. Nem éhes és még csak nem is szomjas. Nem a legjobb vendég ha ezeket vesszük figyelembe.*
* Bár örült, hogy elhagyhatta Amon Ruadhot, most legalább annyira örül annak is, hogy visszatérhet. Már messziről figyeli az erőd feltűnő falait, majd pedig a nem is olyan régen épített hosszú házakat. Talán mostanra már be is van ténylegesen rendezve az egész. Gondolata hirtelen Aletaira terelődik.
~Vajon már visszatért? Túlélték a fonatok a többnapos munkát? Jó lesz a szemébe nézni újra.~ Erre a gondolatra el is mosolyodik majd tekintete az előre rúgtató Vezért követi. ~Otthon vagyunk.~ mélázik el. Nemsokára már a fogadó mellett léptethetnek el és Kagan szavait feléjük intézi. A másik két csoport vezetőjét magához rendeli és még Ewat is. Tekintete elkerekedik, reméli a vezér nem haragudott meg rá valamiért. Ez az első gondolata, a következő pedig az, hogy akkor van talán még egy-két órája mielőtt jelenése volna a Nagycsarnokban.*
- Értettem! *válaszol már csak megszokásból is majd lovát a régi sátruk felé vezeti, aminek valószínűleg nyomát sem találja. Leszáll a lóról, a takarót leveszi a hátáról majd szabadon engedi. Tudja, hogy ha hívja úgy is egy percen belül előtte fog állni Hópehely.
// Fogadó //
Elgondolkodva lép be a fogadóba. Amíg léteztek a sátrak addig tudta, hova pakolhat le de most akkor hol hagyja a dolgait? Szerencsére nem kell túl sok dolgot cipeljen.
Elsétál a pultig, ott leül és érdeklődve néz körbe. Nem éhes és még csak nem is szomjas. Nem a legjobb vendég ha ezeket vesszük figyelembe.*
2047. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 15:40:02
Üzenet elküldve: 2015-05-03 15:40:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Hazatérés //
*Trodd Azil jókedvű hangjára ébred. Túl sok dologgal nem jött és nem is megy el úgyhogy hamar készen is áll az indulásra. Rá nem kell várni. El is indulnak. Út közben Trodd észre is veszi a vidámságot ami az óriást körülveszi. Ő a maga csendességével halad az úton. Az erődhöz érve meghallja pontosan mire is gondol az óriás. Az ő első útja nagy valószínűséggel a vezérhez fog vezetni. Az óriás jókedvén ő is elmosolyodik.*
-Szólnál majd Chiari-nak, hogy a gyógyfüves kertjének a helye ki van jelölve. De szerintem még én is beszélek vele.
*Trodd Azil jókedvű hangjára ébred. Túl sok dologgal nem jött és nem is megy el úgyhogy hamar készen is áll az indulásra. Rá nem kell várni. El is indulnak. Út közben Trodd észre is veszi a vidámságot ami az óriást körülveszi. Ő a maga csendességével halad az úton. Az erődhöz érve meghallja pontosan mire is gondol az óriás. Az ő első útja nagy valószínűséggel a vezérhez fog vezetni. Az óriás jókedvén ő is elmosolyodik.*
-Szólnál majd Chiari-nak, hogy a gyógyfüves kertjének a helye ki van jelölve. De szerintem még én is beszélek vele.
2046. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 14:56:47
Üzenet elküldve: 2015-05-03 14:56:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Morwon - Körbevezető-szisztéma//
//Aztán fogadó//
~Végre elindulunk.~ *Eghalim számára az óriás fáradtnak tűnik. Nem foghatják a tagokat hosszú pórázon.* ~Mindennek a tervek szerint kell működnie. Szegény tagok. A nagyságnak ára van és a tagságnak is, hát vállalni kell.~ *Az Elf készségesen követi Morwont. Csak az útba igazítás végén akar kérdéseket feltenni neki. Nem akarja ezzel is lassítani a már így is lassú őrt. A fogadó és a Tanácskozás terme nem nagyon érdekli Eghalimot. Annál inkább az emberek és az óriások hálóhelye.* ~Miért csak emberek és óriások alvóhelye ez? Bár ezt csak a végén kérdezem meg.~ *Eghalim annak ellenére, hogy kicsit siet, még rendesen figyel és megpróbálja memóriájába vésni a látottakat és a hallottakat. Semmit sem lehet kihagyni. Habár ha a klán tagja lesz, akkor az összes helységgel tisztában lesz majd.* ~Ha ez lesz az otthonom, akkor csak megjegyzem.~ *Viccelődik magában az Elf. Mikor az idegenvezetés végén járnak Morwon az óriás a kérdéseire kíváncsi, de Eghalim még mindig vár azok feltételével.* ~Majd a fogadóban, ha egyáltalán bemegyünk.~
*Egyszer csak Morwon köszön egy a kapun belépő idegennek.* ~Vajon ez ki lehet?~ *Mintha Morwon olvasna a gondolataiban már meg is nevezi a jövevényt, aki nem más mint Kagan a klánvezér.* ~Érdekes, ilyen közel lenni hozzá. Na majd egyszer, ha ivópajtások leszünk…~
*Morwon egyszer csak megindul a fogadóba. Eghalim is követi a példáját és bemennek az ajtón. Az íjász a helységben először megszólal:*
-Két kérdésem lenne. Miért csak embereknek és óriásoknak van szállásuk? Végül mi lesz a munkám? Tűkön ülök. *Veti Morwon szemére barátságosan megsértődve.*
A hozzászólás írója (Eghalim Grall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.03 14:58:42
//Aztán fogadó//
~Végre elindulunk.~ *Eghalim számára az óriás fáradtnak tűnik. Nem foghatják a tagokat hosszú pórázon.* ~Mindennek a tervek szerint kell működnie. Szegény tagok. A nagyságnak ára van és a tagságnak is, hát vállalni kell.~ *Az Elf készségesen követi Morwont. Csak az útba igazítás végén akar kérdéseket feltenni neki. Nem akarja ezzel is lassítani a már így is lassú őrt. A fogadó és a Tanácskozás terme nem nagyon érdekli Eghalimot. Annál inkább az emberek és az óriások hálóhelye.* ~Miért csak emberek és óriások alvóhelye ez? Bár ezt csak a végén kérdezem meg.~ *Eghalim annak ellenére, hogy kicsit siet, még rendesen figyel és megpróbálja memóriájába vésni a látottakat és a hallottakat. Semmit sem lehet kihagyni. Habár ha a klán tagja lesz, akkor az összes helységgel tisztában lesz majd.* ~Ha ez lesz az otthonom, akkor csak megjegyzem.~ *Viccelődik magában az Elf. Mikor az idegenvezetés végén járnak Morwon az óriás a kérdéseire kíváncsi, de Eghalim még mindig vár azok feltételével.* ~Majd a fogadóban, ha egyáltalán bemegyünk.~
*Egyszer csak Morwon köszön egy a kapun belépő idegennek.* ~Vajon ez ki lehet?~ *Mintha Morwon olvasna a gondolataiban már meg is nevezi a jövevényt, aki nem más mint Kagan a klánvezér.* ~Érdekes, ilyen közel lenni hozzá. Na majd egyszer, ha ivópajtások leszünk…~
*Morwon egyszer csak megindul a fogadóba. Eghalim is követi a példáját és bemennek az ajtón. Az íjász a helységben először megszólal:*
-Két kérdésem lenne. Miért csak embereknek és óriásoknak van szállásuk? Végül mi lesz a munkám? Tűkön ülök. *Veti Morwon szemére barátságosan megsértődve.*
A hozzászólás írója (Eghalim Grall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.03 14:58:42
2045. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 13:17:50
Üzenet elküldve: 2015-05-03 13:17:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Hazatérés //
* Azil majdnem szószerint kiugrik az ágyból a nap első sugaraira. Nagyon izgatott, csak azt nem tudná megmondani miért. *
- Jó reggelt mindenkinek. Szedelőzködjetek. -
* Érces baritonja valószínüleg elég a társaság felébresztéséhez, így az óriás kimegy a házból, hogy előkészítse a halakat a szállításra. Ha minden jól megy, mire végez, társai is elkészülnek. *
- Ha kész vagytok, lezárjuk a kunyhót, és indulunk. -
* Megvárja a válaszokat, majd egy zsákot Nianak ad, egyet pedig ő cipel. Így indulnak vissza Amon Ruadh hegyére. Kényelmes, de lendületes tempót diktál, hogy még Trodd is tudja tartani. Közben pedig magába fordul, s a feldobottság okát keresi. *
~ Talán a műhely? Nem. Hogy hazaérünk? Igen, de mégsem. ~
* Aztán egy kis arcocska jelenik meg lelki szemei előtt, s a név is hozzá. *
- Ena. -
* Észre sem veszi, hogy hangosan szólal meg, mert lassan feltűnim a láthatáron az erőd. *
-Mindjárt hazaérünk. -
* Bíztatja a többieket, s egy kicsit jobban kilép, hogy társai is igyekezzenek. Mikor hallótávra kerül a hegy, felkiállt .*
- Ki kér halat? -
* S közeledtét öblös nevetése jelzi előre. *
* Azil majdnem szószerint kiugrik az ágyból a nap első sugaraira. Nagyon izgatott, csak azt nem tudná megmondani miért. *
- Jó reggelt mindenkinek. Szedelőzködjetek. -
* Érces baritonja valószínüleg elég a társaság felébresztéséhez, így az óriás kimegy a házból, hogy előkészítse a halakat a szállításra. Ha minden jól megy, mire végez, társai is elkészülnek. *
- Ha kész vagytok, lezárjuk a kunyhót, és indulunk. -
* Megvárja a válaszokat, majd egy zsákot Nianak ad, egyet pedig ő cipel. Így indulnak vissza Amon Ruadh hegyére. Kényelmes, de lendületes tempót diktál, hogy még Trodd is tudja tartani. Közben pedig magába fordul, s a feldobottság okát keresi. *
~ Talán a műhely? Nem. Hogy hazaérünk? Igen, de mégsem. ~
* Aztán egy kis arcocska jelenik meg lelki szemei előtt, s a név is hozzá. *
- Ena. -
* Észre sem veszi, hogy hangosan szólal meg, mert lassan feltűnim a láthatáron az erőd. *
-Mindjárt hazaérünk. -
* Bíztatja a többieket, s egy kicsit jobban kilép, hogy társai is igyekezzenek. Mikor hallótávra kerül a hegy, felkiállt .*
- Ki kér halat? -
* S közeledtét öblös nevetése jelzi előre. *
2044. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 11:21:06
Üzenet elküldve: 2015-05-03 11:21:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Eghalim - Körbevezető-szisztéma//
//Aztán Fogadó//
* Mivel Taitosnak fontosabb dolga akad, ezért Morwon felsóhajtva tekint az Eghalim-újoncra. *
- Egyszer majd csak kiderül, hogy mi lelte... * Azzal megköszörüli torkát és megpróbál gyorsabban mozogni is, beszélni. Hiába fáradt, megpróbál minél tovább talpon maradni ma még, meg amikor kell, csak aztán majd egyszer alhassa ki magát rendesen. Mert nem mindig ilyen lomha ő, azt tudni kell! Persze sosem az a beszédes fajta, de a beszéde gyorsasága és "megértőképessége" nagyobb általában. *
- Szóval íjász. ~ Ez máris egy jó pont. Tehát nem lopta tőlünk az íjat, hanem az övé. ~ * Mondjuk nem csak ezt lehet leszűrni ebből és ez is csak Morwonnak sikerül, de azért a lényeg, hogy van íja és elvileg tud is vele bánni. *
- Rendben, hát Eghalim, a Messziföldi, körbevezetlek. * Ezt már egész gyorsan mondja végig és érzi is, hogy most már nem fog elaludni sem útközben és megpróbál figyelni Ehalim kérdéseire is. Hiszen a munka az munka.
Ők most nem sokkal a fogadó előtt állnak, így nem is kell sokat menniük, legfeljebb egy gyors 160 fokos fordulatot tenniük, hogy meglássák a Fogadót, Tavernát vagy ki hogy hívja. *
- Ezt gondolom nem kell körbeírnom, talán te is voltál már bent. Itt eszünk-iszunk, izé... Fogadó. * Nem hinné, hogy sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, így pár másodperc múlva el is indul előre. *
- Ja, és ott van a fogadóban a gyógytói részleg is. Ha valami panaszod van, nyugodtan felkeresheted Chiariékat. Nézd! Learont pont most viszik... Annak meg mi baja lehet. * Meg is feledkezik egy ideig az újoncról, a Learonos csapatot figyeli, de aztán rájön, hogy vannak ott elegen, így viszonylag nyugodtan fordul vissza a Messziföldihez. Nem kíván persze órákat sétálni, csak, hogy egy kicsit közelebb érjenek a következő megállóhoz, ami jelen esetben nem más, mint a Radkaal. *
- Az ott a Tanácskozás Terme, de egyelőre ennyit. Ha valami fontos dolog van, akkor majd időben megtudod, ha oda kell menni. * Ezzel le is van tudva a Radkaal, és a bemutatlan épületek száma egyre csökken. *
- Az ott az óriások és az emberek háza, afféle szálláshely. * Mutat a két viszonylag nagy házra (pontosabban egy nagy és egy mégnagyobb faházra).
Aztán vissza is fordul a kezdőpont felé és, mint ahogy az szokás el is indul felé. És persze, mint ahogyan az szokás ismételten a kovácsműhelyet hagyta ki/ felejtette el/ hagyta utolsónak. Valahogy mindig megfeledkezik róla. Talán mert kicsit távolabb épült az apró "falutól" - az esetleges tüzek megelőzésére. *
- A kovácsműhelyben dolgoznak a törpék, ha kell valami felszerelés, akkor bármit el tudnak készíteni. Csak idő és pénz kérdése... Főleg a pénzé. * Azzal tesznek még pár lépést és még megszólal gyorsan, miközben a szép nagy falú Thargarod felé mutat. Mármint az erőd részéhez. *
- Ez az egész pedig Thargarod, már régóta itt áll és jelenleg a törzstagok othhonául szolgál. * Vár egy kicsit, míg ezt is feldolgozza, bár remélhetőleg nem kell olyan sokat várnia erre. *
- Kérdés van? * Megvárja, míg felteszi a kérdéseket, melyekre legjobb tudása szerint feleletet is ad, aztán a rendes munka részre tér. Közben látja, ahogyan megérkeznek a Kikötőből a lovagok, néhány felderítő és a vezér. *
- Ő ott a vezérünk, Kagan Thargodar. * Mutat Kagan felé. Ez csak egy amolyan érdekesség, ami pont kapóra jött, így az esetleges kérdést, miszerint "és ki a vezér?" el is kerülték. *
- Szóval, a munka... Akheel mondott valamit nekem még a fogadóban. Valami malackák. * Talán kicsit sok lehet neki egyszerre ez a sok név. "Morwon", "Taitos", "Learon", "Kagan", "Chiari", "Akheel", de a lényeg, hogy ezeket már tudja, legalábbis hallott róluk, így nem lesz olyan nehéz elboldogulni itt a táborban. *
- Gyere a fogadóba, hátha tud valaki adni neked egy kis munkát. * Ez inkább Morwon dolga lenne, de ő sem tudhatja, hogy mit szabad megenni, megölni, megnyúzni és mit nem, meg ilyesmi.
Az érkezőkhöz közel érve meghajol egy kissé, így nagyjából akkora csak, mint egy ember (lovon). *
- Üdv, Kagan! * Aztán pár másodperc múlva fel is emeli fejét és, ha nem szólítja meg őt senki, akkor be is vezeti az Újoncot a Fogadóba. *
- Üdvözletem. * Szólal meg, majd szétnéz. Ha minden igaz, akkor akad munka, akár az a malacos-dolog, amit még Akheel mondott reggel... Vagy lehet még tegnap, akár Learon ápolásába is besegíthet a Messziföldi. *
//Aztán Fogadó//
* Mivel Taitosnak fontosabb dolga akad, ezért Morwon felsóhajtva tekint az Eghalim-újoncra. *
- Egyszer majd csak kiderül, hogy mi lelte... * Azzal megköszörüli torkát és megpróbál gyorsabban mozogni is, beszélni. Hiába fáradt, megpróbál minél tovább talpon maradni ma még, meg amikor kell, csak aztán majd egyszer alhassa ki magát rendesen. Mert nem mindig ilyen lomha ő, azt tudni kell! Persze sosem az a beszédes fajta, de a beszéde gyorsasága és "megértőképessége" nagyobb általában. *
- Szóval íjász. ~ Ez máris egy jó pont. Tehát nem lopta tőlünk az íjat, hanem az övé. ~ * Mondjuk nem csak ezt lehet leszűrni ebből és ez is csak Morwonnak sikerül, de azért a lényeg, hogy van íja és elvileg tud is vele bánni. *
- Rendben, hát Eghalim, a Messziföldi, körbevezetlek. * Ezt már egész gyorsan mondja végig és érzi is, hogy most már nem fog elaludni sem útközben és megpróbál figyelni Ehalim kérdéseire is. Hiszen a munka az munka.
Ők most nem sokkal a fogadó előtt állnak, így nem is kell sokat menniük, legfeljebb egy gyors 160 fokos fordulatot tenniük, hogy meglássák a Fogadót, Tavernát vagy ki hogy hívja. *
- Ezt gondolom nem kell körbeírnom, talán te is voltál már bent. Itt eszünk-iszunk, izé... Fogadó. * Nem hinné, hogy sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, így pár másodperc múlva el is indul előre. *
- Ja, és ott van a fogadóban a gyógytói részleg is. Ha valami panaszod van, nyugodtan felkeresheted Chiariékat. Nézd! Learont pont most viszik... Annak meg mi baja lehet. * Meg is feledkezik egy ideig az újoncról, a Learonos csapatot figyeli, de aztán rájön, hogy vannak ott elegen, így viszonylag nyugodtan fordul vissza a Messziföldihez. Nem kíván persze órákat sétálni, csak, hogy egy kicsit közelebb érjenek a következő megállóhoz, ami jelen esetben nem más, mint a Radkaal. *
- Az ott a Tanácskozás Terme, de egyelőre ennyit. Ha valami fontos dolog van, akkor majd időben megtudod, ha oda kell menni. * Ezzel le is van tudva a Radkaal, és a bemutatlan épületek száma egyre csökken. *
- Az ott az óriások és az emberek háza, afféle szálláshely. * Mutat a két viszonylag nagy házra (pontosabban egy nagy és egy mégnagyobb faházra).
Aztán vissza is fordul a kezdőpont felé és, mint ahogy az szokás el is indul felé. És persze, mint ahogyan az szokás ismételten a kovácsműhelyet hagyta ki/ felejtette el/ hagyta utolsónak. Valahogy mindig megfeledkezik róla. Talán mert kicsit távolabb épült az apró "falutól" - az esetleges tüzek megelőzésére. *
- A kovácsműhelyben dolgoznak a törpék, ha kell valami felszerelés, akkor bármit el tudnak készíteni. Csak idő és pénz kérdése... Főleg a pénzé. * Azzal tesznek még pár lépést és még megszólal gyorsan, miközben a szép nagy falú Thargarod felé mutat. Mármint az erőd részéhez. *
- Ez az egész pedig Thargarod, már régóta itt áll és jelenleg a törzstagok othhonául szolgál. * Vár egy kicsit, míg ezt is feldolgozza, bár remélhetőleg nem kell olyan sokat várnia erre. *
- Kérdés van? * Megvárja, míg felteszi a kérdéseket, melyekre legjobb tudása szerint feleletet is ad, aztán a rendes munka részre tér. Közben látja, ahogyan megérkeznek a Kikötőből a lovagok, néhány felderítő és a vezér. *
- Ő ott a vezérünk, Kagan Thargodar. * Mutat Kagan felé. Ez csak egy amolyan érdekesség, ami pont kapóra jött, így az esetleges kérdést, miszerint "és ki a vezér?" el is kerülték. *
- Szóval, a munka... Akheel mondott valamit nekem még a fogadóban. Valami malackák. * Talán kicsit sok lehet neki egyszerre ez a sok név. "Morwon", "Taitos", "Learon", "Kagan", "Chiari", "Akheel", de a lényeg, hogy ezeket már tudja, legalábbis hallott róluk, így nem lesz olyan nehéz elboldogulni itt a táborban. *
- Gyere a fogadóba, hátha tud valaki adni neked egy kis munkát. * Ez inkább Morwon dolga lenne, de ő sem tudhatja, hogy mit szabad megenni, megölni, megnyúzni és mit nem, meg ilyesmi.
Az érkezőkhöz közel érve meghajol egy kissé, így nagyjából akkora csak, mint egy ember (lovon). *
- Üdv, Kagan! * Aztán pár másodperc múlva fel is emeli fejét és, ha nem szólítja meg őt senki, akkor be is vezeti az Újoncot a Fogadóba. *
- Üdvözletem. * Szólal meg, majd szétnéz. Ha minden igaz, akkor akad munka, akár az a malacos-dolog, amit még Akheel mondott reggel... Vagy lehet még tegnap, akár Learon ápolásába is besegíthet a Messziföldi. *
2043. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 01:27:44
Üzenet elküldve: 2015-05-03 01:27:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Kagan mögött lovagol Balthazard nyergében kényelmes tempóban, vagy amilyet a vezér diktál. Khan kivételével minden lovagja ott van, de a gesztenyeszín hajúnak más a parancsa. Bár hamarosan neki is meg kell érkeznie Amon Ruadhonra.
Amikor a kis faluféleség látótávolságba kerül, halovány mosoly rajzolódik ki a kolosszus szakálla alatt. Őszintén örül a visszatérésüknek, elég volt a kószálásból. Kagan nem boldog, de a hósörényű nem kívánja jobb kedvre deríteni. Egyrészt nem tudja mivel, másrészt meg majd jobban lesz magától. A kolosszus se szereti, ha rossz kedvében csesztetik.
A kanyargód út után a kis falun átvágva az új fogadó közelében belefutnak Isuriiba és pár másik törzsbelire, köztük egy, az emberóriás számára igencsak kedves illetőbe.
Janemita alakja már messziről magához ragadja naparany tekintetét, valami nem kerek ott közöttük, de majd elmondja, mi történt. Az a kis szörnyeteg is vele van, ha jól látja.
Ahogy odaérnek a fogadóhoz egy kurta biccentéssel köszönti a hóhajú nőt, Kagan húgát, majd lelendül a nyeregből, hogy Janemita felé vegye az irányt, kantárszáron vezetve maga mellett Balthyt. Kagan parancsa út közben éri.*
- Értettem, főnök!
*Mondja, majd a mögötte megérkező lovagok felé fordul.*
- Legyetek jók és ne kóboroljatok el. Egyetek, pihenjetek. Jaigen, még valami. Ha végeztem a főnöknél, összehívlak titeket és kiosztom az aranyakat, amit kaptunk a küldetés elején, legalább legyen benne valami jó.
*Vigyorog a lovagokra. Ezzel végzett is, most már tényleg elengedi őket és mindenki mehet a saját dolgára. Ő pedig végre Jane elé állhat.*
- Csinos jószág, megsimogathatom?
*Kérdi kedves mosollyal, majd kacsintva hozzáteszi.*
- És a kis szőrmókot?
*Nem vár választ, hanem közelebb lép és forró csókkal köszönti kedvesét. Nem törődik a medvebagollyal, s ezúttal Balthazard se zavar, bár idegesen kapálja a földet. Láthatóan nem tetszik neki a kis szörnyeteg közelsége. Valószínűleg legszívesebben agyontaposná.*
- Hiányoztam?
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.03 01:30:01
*Kagan mögött lovagol Balthazard nyergében kényelmes tempóban, vagy amilyet a vezér diktál. Khan kivételével minden lovagja ott van, de a gesztenyeszín hajúnak más a parancsa. Bár hamarosan neki is meg kell érkeznie Amon Ruadhonra.
Amikor a kis faluféleség látótávolságba kerül, halovány mosoly rajzolódik ki a kolosszus szakálla alatt. Őszintén örül a visszatérésüknek, elég volt a kószálásból. Kagan nem boldog, de a hósörényű nem kívánja jobb kedvre deríteni. Egyrészt nem tudja mivel, másrészt meg majd jobban lesz magától. A kolosszus se szereti, ha rossz kedvében csesztetik.
A kanyargód út után a kis falun átvágva az új fogadó közelében belefutnak Isuriiba és pár másik törzsbelire, köztük egy, az emberóriás számára igencsak kedves illetőbe.
Janemita alakja már messziről magához ragadja naparany tekintetét, valami nem kerek ott közöttük, de majd elmondja, mi történt. Az a kis szörnyeteg is vele van, ha jól látja.
Ahogy odaérnek a fogadóhoz egy kurta biccentéssel köszönti a hóhajú nőt, Kagan húgát, majd lelendül a nyeregből, hogy Janemita felé vegye az irányt, kantárszáron vezetve maga mellett Balthyt. Kagan parancsa út közben éri.*
- Értettem, főnök!
*Mondja, majd a mögötte megérkező lovagok felé fordul.*
- Legyetek jók és ne kóboroljatok el. Egyetek, pihenjetek. Jaigen, még valami. Ha végeztem a főnöknél, összehívlak titeket és kiosztom az aranyakat, amit kaptunk a küldetés elején, legalább legyen benne valami jó.
*Vigyorog a lovagokra. Ezzel végzett is, most már tényleg elengedi őket és mindenki mehet a saját dolgára. Ő pedig végre Jane elé állhat.*
- Csinos jószág, megsimogathatom?
*Kérdi kedves mosollyal, majd kacsintva hozzáteszi.*
- És a kis szőrmókot?
*Nem vár választ, hanem közelebb lép és forró csókkal köszönti kedvesét. Nem törődik a medvebagollyal, s ezúttal Balthazard se zavar, bár idegesen kapálja a földet. Láthatóan nem tetszik neki a kis szörnyeteg közelsége. Valószínűleg legszívesebben agyontaposná.*
- Hiányoztam?
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.03 01:30:01
2042. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-03 00:08:17
Üzenet elküldve: 2015-05-03 00:08:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó előtt - Kapu környékén és Tollas-szőrös őrjárat//
*Taitos eltávolodik a sérülttől, aki hathatós segítségre fel is ébred, majd Isurii nyomába ered, ahogy a nő Janemitáékhoz megy.*
-Itt leszek.
*Mondja, és nem vár egyelőre nagy figyelmet, csak csendesen szemlélődik, megvizsgálja az állatkát is, és megjegyzi Janemitának.*
-Tényleg szép nagy.
*Majd nem mond sokmindent többet, csak a vezér hazatérésénél szólal meg, amikor is köszönti őket.*
-Üdvözlet vezér! Szép a táborotok! És üdvözlet illeti harcosaidat is.
*Mondja, és aprót, alig láthatót fejet hajt. Majd Isurii árnyékaként jár tovább.*
~Jobb ha szokja... A tanulás a nézésből áll, és hasznos csak akkor leszek, ha már magamtól kitalálom hogyan segítsek önállóan a dolgaiban.~
*Taitos eltávolodik a sérülttől, aki hathatós segítségre fel is ébred, majd Isurii nyomába ered, ahogy a nő Janemitáékhoz megy.*
-Itt leszek.
*Mondja, és nem vár egyelőre nagy figyelmet, csak csendesen szemlélődik, megvizsgálja az állatkát is, és megjegyzi Janemitának.*
-Tényleg szép nagy.
*Majd nem mond sokmindent többet, csak a vezér hazatérésénél szólal meg, amikor is köszönti őket.*
-Üdvözlet vezér! Szép a táborotok! És üdvözlet illeti harcosaidat is.
*Mondja, és aprót, alig láthatót fejet hajt. Majd Isurii árnyékaként jár tovább.*
~Jobb ha szokja... A tanulás a nézésből áll, és hasznos csak akkor leszek, ha már magamtól kitalálom hogyan segítsek önállóan a dolgaiban.~
2041. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-02 22:15:32
Üzenet elküldve: 2015-05-02 22:15:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Bár csak néhány napra mentek el, Kagannak mégis egy örökkévalóságnak tűnt a távollét, de legalábbis hónapoknak. Így amikor feltűnik előttük Amon Ruadh kopár hegye, ő is kienged kissé. Az erőd még áll, és rajta fennen lobog a Thargodarok zászlaja is. Se füst, se ellenséges seregek, se elhagyott falak - ez jó, nagyon jó.*
*A szerpentinen lassan léptetnek fel, kellemetlen lenne az utolsó lépcsőfokon hasra esni, de végül ott fekszik előttük Amon Ruadh kicsiny városkája.*
~ Falu ez inkább. De annak milyen kis takaros! ~ *és ezt ők hozták létre, itt, őseik birtokán, mely leginkább egy senkiföldje, mióta Art Thenior ivadékainak magva meggyengült, erejük apadóban.*
- Hazatértünk! *vigyorodik el, majd az élre léptet.*
*A kapu környékén zajlik az élet, éppen Kagan szeme láttára támogatják be a Sajtmestert. A fickó elég rossz bőrben van, és Kagan nyilván rögtön tudakozódna az események felől, ha nem venné észre Isurii Thargodar habfehér hajának villanását.*
~ Hogy a Szellemek rángassák meg a füledet, húgom! ~ *a lánynak a Mágustoronynál kellett volna lennie, ehelyett itt van, és bár Kaganban napok feszültsége és féltése enged ki, azért dühös is, hogy így semmibe vette a lány a megbeszélteket.*
- Harath, Gabrien! Vezessétek be a csapatot, utána egyetek, szedjétek rendbe magatokat, és várlak titeket a Nagycsarnokban. Ewangel, téged is. *a többieket egyelőre nem akarja feltartani, de majd rájuk is gondja lesz.*
- Isurii! *szólítja meg húgát, aztán közelebb léptet a lovával. Csak a lány mellett száll le, ha az megfogja a kantárt.*
- Vártalak délen. *komorkodik egy sort, de aztán kénytelen elmosolyodni.*
- Azért örülök, hogy nincs bajod, és biztonságban visszaértél. Khan uraság sem akkor, sem azóta nem állt a helyzet magaslatán. *nem felejtette el húga levelét, de majd lesz alkalma a retrográd figurának Isuriival szemben is előadnia véleményét - már ha visszatér, és nem kell majd dezertőrként vadászniuk rá, mint egy kutyára.*
- Mesélj, mi történt itt?! És hol vannak a többiek?
*Bár csak néhány napra mentek el, Kagannak mégis egy örökkévalóságnak tűnt a távollét, de legalábbis hónapoknak. Így amikor feltűnik előttük Amon Ruadh kopár hegye, ő is kienged kissé. Az erőd még áll, és rajta fennen lobog a Thargodarok zászlaja is. Se füst, se ellenséges seregek, se elhagyott falak - ez jó, nagyon jó.*
*A szerpentinen lassan léptetnek fel, kellemetlen lenne az utolsó lépcsőfokon hasra esni, de végül ott fekszik előttük Amon Ruadh kicsiny városkája.*
~ Falu ez inkább. De annak milyen kis takaros! ~ *és ezt ők hozták létre, itt, őseik birtokán, mely leginkább egy senkiföldje, mióta Art Thenior ivadékainak magva meggyengült, erejük apadóban.*
- Hazatértünk! *vigyorodik el, majd az élre léptet.*
*A kapu környékén zajlik az élet, éppen Kagan szeme láttára támogatják be a Sajtmestert. A fickó elég rossz bőrben van, és Kagan nyilván rögtön tudakozódna az események felől, ha nem venné észre Isurii Thargodar habfehér hajának villanását.*
~ Hogy a Szellemek rángassák meg a füledet, húgom! ~ *a lánynak a Mágustoronynál kellett volna lennie, ehelyett itt van, és bár Kaganban napok feszültsége és féltése enged ki, azért dühös is, hogy így semmibe vette a lány a megbeszélteket.*
- Harath, Gabrien! Vezessétek be a csapatot, utána egyetek, szedjétek rendbe magatokat, és várlak titeket a Nagycsarnokban. Ewangel, téged is. *a többieket egyelőre nem akarja feltartani, de majd rájuk is gondja lesz.*
- Isurii! *szólítja meg húgát, aztán közelebb léptet a lovával. Csak a lány mellett száll le, ha az megfogja a kantárt.*
- Vártalak délen. *komorkodik egy sort, de aztán kénytelen elmosolyodni.*
- Azért örülök, hogy nincs bajod, és biztonságban visszaértél. Khan uraság sem akkor, sem azóta nem állt a helyzet magaslatán. *nem felejtette el húga levelét, de majd lesz alkalma a retrográd figurának Isuriival szemben is előadnia véleményét - már ha visszatér, és nem kell majd dezertőrként vadászniuk rá, mint egy kutyára.*
- Mesélj, mi történt itt?! És hol vannak a többiek?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11588-11607