Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 111 (2201. - 2220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2220. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 21:45:15
Üzenet elküldve: 2015-05-11 21:45:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőszéli gyakorlatok - Worenth, Morwon//
*Taitos elégedetten tekint körbe, hiszen igen nagyot üvöltött még ahhoz képest is, amire számított.
A levegőmágus kérdésére így felel:*
-A kedvencem. Talán az Élelemgyűjtés volt. *Mondja, és elteszi a jegyzeteket.* -Nincs többé éhezés.
*Mondja, és fejet hajt a mágus előtt.*
-Köszönöm a tanítást, és megfogadom a tanácsaid. *Bár még egyáltalán nem fáradt, és így éberen ki is szúrja, hogy valami idegen hívja a varázstudókat, akik sorába ezen a szép délutánon ő maga is belépett.*
~Megyek már!... Mi ez az árnyék itt?~
*Morfondírozik, mikor Morwon kitakarja a maradék napot is fölüle.* -Áhh Morwon. *Mondja vigyorogva, mikor az óriás aggódva kérdezősködik.* -Tudod Isurii űrnő Worenth úrhoz irányított, és akkor egy óriásit tüsszentettem, mivel sok virágport szívtam az erdőszélen. *Mondja, és reméli, hogy az óriás nem kérdezősködik nagyon.* -Miért? Ennyire hangos volt? *Kérdezi ványadt arccal, orrát törölgetve.*
-Ne haragudj Morwon, meglátogatok egy vajákost este. *Mondja, és el is indul a "hívogató" hölgy felé.*
-Köszönöm Worenth, remélem még találkozunk.
*Int búcsút, és elindul a kijelölt helyre.*
*Taitos elégedetten tekint körbe, hiszen igen nagyot üvöltött még ahhoz képest is, amire számított.
A levegőmágus kérdésére így felel:*
-A kedvencem. Talán az Élelemgyűjtés volt. *Mondja, és elteszi a jegyzeteket.* -Nincs többé éhezés.
*Mondja, és fejet hajt a mágus előtt.*
-Köszönöm a tanítást, és megfogadom a tanácsaid. *Bár még egyáltalán nem fáradt, és így éberen ki is szúrja, hogy valami idegen hívja a varázstudókat, akik sorába ezen a szép délutánon ő maga is belépett.*
~Megyek már!... Mi ez az árnyék itt?~
*Morfondírozik, mikor Morwon kitakarja a maradék napot is fölüle.* -Áhh Morwon. *Mondja vigyorogva, mikor az óriás aggódva kérdezősködik.* -Tudod Isurii űrnő Worenth úrhoz irányított, és akkor egy óriásit tüsszentettem, mivel sok virágport szívtam az erdőszélen. *Mondja, és reméli, hogy az óriás nem kérdezősködik nagyon.* -Miért? Ennyire hangos volt? *Kérdezi ványadt arccal, orrát törölgetve.*
-Ne haragudj Morwon, meglátogatok egy vajákost este. *Mondja, és el is indul a "hívogató" hölgy felé.*
-Köszönöm Worenth, remélem még találkozunk.
*Int búcsút, és elindul a kijelölt helyre.*
2219. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 21:34:25
Üzenet elküldve: 2015-05-11 21:34:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Az ájuldozó - Selaris, valamint az Ewangel, Chiari páros//
*Kilépett a kapunk kedvesével, s mi fogadja? Egy nagy káosz! Ejnye! Ha nincs Amon Ruadh-on, akkor elszabadul a pokol? Elébb a csoportosulás felé veti pillantását.*
~Vajon mi lehet az?~
*Majd a gyilokjáróhoz nőtt elf féktelen kiáltozása jelzi, van még egyéb probléma is. Szíve szerint a kiabálás irányába haladna, hátha jutna valami neki való feladat, de mivel az egyik óriás már célba vette az útirányt, fölösleges követnie. Majd ha baj lesz, ott terem az orgyilkos is. Van előbbvaló feladat is, hiszen Syoud "jelentéséből" fakadóan van egy sérültjük, vagy eszméletlenjük. Nem kell sokat keresgélnie, hogy rábukkanjon a köpenyesre.*
~Micsoda nyüzsgés!~
*Siet oda, s megvizsgálja a földön fekvőt. Érzi az ütőerét, ami nem rossz esély az életben maradásra, ám felcseri képességek híján nem is vizsgálódik tovább. Ölbe veszi, majd elindul a fogadó felé. Úgy látta, Ewangel arrafelé indult, s hátha van valamiféle mágiája erre is.*
-Valaki! Chiari!
*Pillantja meg az elfet a kedvese társaságában.*
-Nincsen jól! Valami baja van!
*Ha utasítást kap arra vonatkozóan, hogy hová tegye a sérültet, vagy, hogy segítsen-e valamit az ellátásában, akkor marad, illetve segít, ha nem akkor a szakértő kezei között hagyja a testet.*
//Később a szökevény környékén - Hrothgaar//
*Az orvoslás után végre elindulhat az eredeti célja, Hrothgaar felé. Mivel a csoportosulásban véli felfedezni, így arra veszi az irányt.*
~Vajon mi folyik itt?~
*Fürkészi a környéket, de a törpe vaskos kezei közt pihenő orkot hamar kiszúrja.*
~Tyű, az anyját! Egy ork! Nah, ebből jó kis műsor lesz!~
*Ha ezt egy valamire való lovag látná, felháborodna, hiszen esélyt sem adnak az áldozatnak. Rendben van, hogy egy ork, de egy párbajt megérdemelne, aminek következtében becsületesen halhat meg, vagy vívhatja ki a szabadságát. Persze, most nincs egy lovag sem itt, s Aletai kiválóan szórakozik így, hogy a törpét látja idegen terepen -ráadásul az orgyilkos szakmájában- mozogni.*
-Vajon kellőképp hidegvérű?
*Mondja leginkább magának, miközben nekidől a kovácsműhely falának, s nézi a műsort.*
*Kilépett a kapunk kedvesével, s mi fogadja? Egy nagy káosz! Ejnye! Ha nincs Amon Ruadh-on, akkor elszabadul a pokol? Elébb a csoportosulás felé veti pillantását.*
~Vajon mi lehet az?~
*Majd a gyilokjáróhoz nőtt elf féktelen kiáltozása jelzi, van még egyéb probléma is. Szíve szerint a kiabálás irányába haladna, hátha jutna valami neki való feladat, de mivel az egyik óriás már célba vette az útirányt, fölösleges követnie. Majd ha baj lesz, ott terem az orgyilkos is. Van előbbvaló feladat is, hiszen Syoud "jelentéséből" fakadóan van egy sérültjük, vagy eszméletlenjük. Nem kell sokat keresgélnie, hogy rábukkanjon a köpenyesre.*
~Micsoda nyüzsgés!~
*Siet oda, s megvizsgálja a földön fekvőt. Érzi az ütőerét, ami nem rossz esély az életben maradásra, ám felcseri képességek híján nem is vizsgálódik tovább. Ölbe veszi, majd elindul a fogadó felé. Úgy látta, Ewangel arrafelé indult, s hátha van valamiféle mágiája erre is.*
-Valaki! Chiari!
*Pillantja meg az elfet a kedvese társaságában.*
-Nincsen jól! Valami baja van!
*Ha utasítást kap arra vonatkozóan, hogy hová tegye a sérültet, vagy, hogy segítsen-e valamit az ellátásában, akkor marad, illetve segít, ha nem akkor a szakértő kezei között hagyja a testet.*
//Később a szökevény környékén - Hrothgaar//
*Az orvoslás után végre elindulhat az eredeti célja, Hrothgaar felé. Mivel a csoportosulásban véli felfedezni, így arra veszi az irányt.*
~Vajon mi folyik itt?~
*Fürkészi a környéket, de a törpe vaskos kezei közt pihenő orkot hamar kiszúrja.*
~Tyű, az anyját! Egy ork! Nah, ebből jó kis műsor lesz!~
*Ha ezt egy valamire való lovag látná, felháborodna, hiszen esélyt sem adnak az áldozatnak. Rendben van, hogy egy ork, de egy párbajt megérdemelne, aminek következtében becsületesen halhat meg, vagy vívhatja ki a szabadságát. Persze, most nincs egy lovag sem itt, s Aletai kiválóan szórakozik így, hogy a törpét látja idegen terepen -ráadásul az orgyilkos szakmájában- mozogni.*
-Vajon kellőképp hidegvérű?
*Mondja leginkább magának, miközben nekidől a kovácsműhely falának, s nézi a műsort.*
2218. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 20:45:39
Üzenet elküldve: 2015-05-11 20:45:39
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Erdőszéli gyakorlatok - Taitos//
*Worenth kicsit behúzza fejét köpenye alá, hogy füleit takarja az üvöltés elől. Igazán szép teljesítmény, minden varázslatot sikeresen kivitelezett, így büszke lehet magára, és a mágus is büszke az ifjúra. Legalább Isurii is láthatja majd, hogy sikerült kicsit haladniuk és feljebb lépniük.*
-Remek teljesítmény ifjú. *lép közelebb és kicsit meg is tapsolja a Zöldfülűt.* -Ezek a varázslatok immáron a rendelkezésedre állnak, és bármikor használhatod őket. *mosolyodik el. Persze oda kell figyelni a kiejtésre, és a koncentrálásra, de kis varázslatoknál ezzel nem lesz probléma, főleg, ha majd elég rutinja lesz a dolgokban.*
-Melyik tetszett a legjobban? *érdeklődik felvont szemöldökkel. Annyira nem nézi, hogy kinek a figyelmét keltette fel az üvöltés, mert végül is nem egy földrengés vagy egy árvíz söpört végig Amon Ruadh-on, annak bizonyára lennének komolyabb következményei.*
-Most azonban tényleg szünet, legalább két napig pihentesd magad, hogy kellően regenerálódj. A varázslás sok energiát emészt fel.
*Worenth valaha elkövette azt a hibát, hogy állandóan ész nélkül varázsolgatott, és egyre gyakoribbak voltak a hibák, és végül abbamaradt a lelkesedése. Nem szeretné, ha Taitos is így járna, mert nagyon könnyen át lehet esni a ló másik oldalára.*
-Akkor hát végeztünk, szerintem menjünk vissza a fogadóba, vagy valamerre. Isurii úrnő lehet, hogy időközben már visszaért. *pillant a fogadó irányába, és ha választ kap az ifjútól, lépteit szépen lassan meg is indítja.*
*Worenth kicsit behúzza fejét köpenye alá, hogy füleit takarja az üvöltés elől. Igazán szép teljesítmény, minden varázslatot sikeresen kivitelezett, így büszke lehet magára, és a mágus is büszke az ifjúra. Legalább Isurii is láthatja majd, hogy sikerült kicsit haladniuk és feljebb lépniük.*
-Remek teljesítmény ifjú. *lép közelebb és kicsit meg is tapsolja a Zöldfülűt.* -Ezek a varázslatok immáron a rendelkezésedre állnak, és bármikor használhatod őket. *mosolyodik el. Persze oda kell figyelni a kiejtésre, és a koncentrálásra, de kis varázslatoknál ezzel nem lesz probléma, főleg, ha majd elég rutinja lesz a dolgokban.*
-Melyik tetszett a legjobban? *érdeklődik felvont szemöldökkel. Annyira nem nézi, hogy kinek a figyelmét keltette fel az üvöltés, mert végül is nem egy földrengés vagy egy árvíz söpört végig Amon Ruadh-on, annak bizonyára lennének komolyabb következményei.*
-Most azonban tényleg szünet, legalább két napig pihentesd magad, hogy kellően regenerálódj. A varázslás sok energiát emészt fel.
*Worenth valaha elkövette azt a hibát, hogy állandóan ész nélkül varázsolgatott, és egyre gyakoribbak voltak a hibák, és végül abbamaradt a lelkesedése. Nem szeretné, ha Taitos is így járna, mert nagyon könnyen át lehet esni a ló másik oldalára.*
-Akkor hát végeztünk, szerintem menjünk vissza a fogadóba, vagy valamerre. Isurii úrnő lehet, hogy időközben már visszaért. *pillant a fogadó irányába, és ha választ kap az ifjútól, lépteit szépen lassan meg is indítja.*
2217. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 19:21:03
Üzenet elküldve: 2015-05-11 19:21:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Rövid ideig fogadó, majd Ewangel//
* Előkészít néhány dolgot, ami a halpucoláshoz kell. Vagyis először is betér a fogadóba, köszön mindenkinek, majd előszedi a szükséges dolgokat. Viszont messzire nem jut vele, mert Ewangel hívja azokat, akiket érdekelne a mágia tanulás. Hát, ez épp neki való lenne. Gyorsan fel is zárkózik a lány mellé. *
- Szia! Jövök én is, érdekelnének ezek a mágiák. Úgy tudom, hogy olyan is akad közöttük, amik megkönnyítik egy gyógyító dolgát. Igaz?
* Őt leginkább ezek érdekelnék, mert nem harcos, azokkal nem foglalkozik. Annál inkább az olyasmikkel, amivel egyszerre akár több betegen is segíthet, ha nagyon úgy hozza a szükség. A Nagy Vándorlás alatt is jól jött volna párszor, és épp ezért gondol arra, hogy ha van rá lehetősége és eléggé tanulékonynak bizonyul, akkor mindenféleképpen megpróbálja. *
* Előkészít néhány dolgot, ami a halpucoláshoz kell. Vagyis először is betér a fogadóba, köszön mindenkinek, majd előszedi a szükséges dolgokat. Viszont messzire nem jut vele, mert Ewangel hívja azokat, akiket érdekelne a mágia tanulás. Hát, ez épp neki való lenne. Gyorsan fel is zárkózik a lány mellé. *
- Szia! Jövök én is, érdekelnének ezek a mágiák. Úgy tudom, hogy olyan is akad közöttük, amik megkönnyítik egy gyógyító dolgát. Igaz?
* Őt leginkább ezek érdekelnék, mert nem harcos, azokkal nem foglalkozik. Annál inkább az olyasmikkel, amivel egyszerre akár több betegen is segíthet, ha nagyon úgy hozza a szükség. A Nagy Vándorlás alatt is jól jött volna párszor, és épp ezért gondol arra, hogy ha van rá lehetősége és eléggé tanulékonynak bizonyul, akkor mindenféleképpen megpróbálja. *
2216. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 18:19:06
Üzenet elküldve: 2015-05-11 18:19:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Szökevény, majd//
* Az ork-dolog el vagyon intézve és igaz Morwon most döfött belé egy kardot, de Hrotgaar ezzel sem elégszik meg, inkább megteszi ezt mégegyszer... Esetleg mikor látja, hogy már nem lélegzik, akkor eljut az agyáig is, hogy már meghalt; nem kell duplán megölni.
Mivel ezután mindenki szét is széled, így a lehetséges munkákat veszi számba. Van egy ájult fickó az ösvényen: arra már "le is csapott" Hryan, meg hamarosan a Thán is - már, ha nem még mindig az orkkal intézkedik. Hryan szavait nem szánt szándékkal, de meghallja, majd csak morran egyet. *
- Ha nem orkból van hagyjad. * Egész gyorsan megérti, hogy ebben valamiféle gúny is van, de nem kívánja megmagyarázni most az egészet neki. Az ork nem csak, hogy ork, de tolvaj is volt, ez biztos, hiszen tyúk is volt nála, ez a szerencsétlen sokkal inkább valamiféle szerzetesnek tűnik. *
- Inkább ébreszd fel valahogy... * De eddigre már el is indul(nak) az ájulttal a fogadó felé, így Morwon megbizonyosodik róla, hogy valamicskét csak ért az ájultakhoz. Legalábbis annyit biztos, hogy nem ledobni kell őket a hegyről.
Az ork kipipálva, az ájult kipipálva, még... Kell valami értelmes magyarázatot keresni az iménti nagy ordításra. *
- Megyek a kiabálóshoz! * Jelenti ki közép-kiáltva, hogy egy hegyesfülű még pont meghallhassa a gyilokjáróról is. Azzal el is indul le, a tisztáshoz, nem tétovázik sokáig. *
//Erdőszéli gyakorlók//
- Hé, ti ott! Mi volt ez a süvöltés az előbb? * Alighanem megtalálta a tetteseket vagy, ha nem is, akkor legalább ők el tudják irányítani, hogy merre menjen. Csak nehogy aztán elirányítsák az erdőbe, mert akkor, ha egyszer visszatér, akkor nem lesz maradása itt egyiküknek sem. Nem megy egészen közel hozzájuk, nehogy elvarázsolják valami csúfsággá, de azért a hallótávolságon belül marad és ott karba fonja kezeit és várja a választ. *
* Az ork-dolog el vagyon intézve és igaz Morwon most döfött belé egy kardot, de Hrotgaar ezzel sem elégszik meg, inkább megteszi ezt mégegyszer... Esetleg mikor látja, hogy már nem lélegzik, akkor eljut az agyáig is, hogy már meghalt; nem kell duplán megölni.
Mivel ezután mindenki szét is széled, így a lehetséges munkákat veszi számba. Van egy ájult fickó az ösvényen: arra már "le is csapott" Hryan, meg hamarosan a Thán is - már, ha nem még mindig az orkkal intézkedik. Hryan szavait nem szánt szándékkal, de meghallja, majd csak morran egyet. *
- Ha nem orkból van hagyjad. * Egész gyorsan megérti, hogy ebben valamiféle gúny is van, de nem kívánja megmagyarázni most az egészet neki. Az ork nem csak, hogy ork, de tolvaj is volt, ez biztos, hiszen tyúk is volt nála, ez a szerencsétlen sokkal inkább valamiféle szerzetesnek tűnik. *
- Inkább ébreszd fel valahogy... * De eddigre már el is indul(nak) az ájulttal a fogadó felé, így Morwon megbizonyosodik róla, hogy valamicskét csak ért az ájultakhoz. Legalábbis annyit biztos, hogy nem ledobni kell őket a hegyről.
Az ork kipipálva, az ájult kipipálva, még... Kell valami értelmes magyarázatot keresni az iménti nagy ordításra. *
- Megyek a kiabálóshoz! * Jelenti ki közép-kiáltva, hogy egy hegyesfülű még pont meghallhassa a gyilokjáróról is. Azzal el is indul le, a tisztáshoz, nem tétovázik sokáig. *
//Erdőszéli gyakorlók//
- Hé, ti ott! Mi volt ez a süvöltés az előbb? * Alighanem megtalálta a tetteseket vagy, ha nem is, akkor legalább ők el tudják irányítani, hogy merre menjen. Csak nehogy aztán elirányítsák az erdőbe, mert akkor, ha egyszer visszatér, akkor nem lesz maradása itt egyiküknek sem. Nem megy egészen közel hozzájuk, nehogy elvarázsolják valami csúfsággá, de azért a hallótávolságon belül marad és ott karba fonja kezeit és várja a választ. *
2215. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 16:10:03
Üzenet elküldve: 2015-05-11 16:10:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadóban//
*Eghalim értetlenül áll a dolgok előtt. Furcsállja, hogy körülötte mindenki szép lassan kiszivárog a fogadóból.* ~Először Rilai majd Eireni is. Mi a fene?~ *A kedélyállapotára nincsenek jó hatással a távolból beszűrődő baljóslatú hangok. Olyannak találja a kísérteties hangokat, mint ha valaki torkaszakadtából üvöltene, és mintha valakinek most állt volna a hátába egy nyílvessző.* ~Á de ez badarság.~ *Eghalim legyint egyet a kezével, hogy elhessegesse a teljesen valószínűtlen gondolatot a fejéből. Egyszer csak újra betoppan Rilai.* ~Vidám és életerősnek tűnik nekem, nem történt itt semmi.~ *Csendben vár, hátha Rilai megdicséri a gyors munkát. Eghalim várakozásai hiába valóak ugyanis megjelenik Eireni is. Az elf szomorúbbnak látja, mint eddig bármikor és elhúz mellette.* ~Csak történt ott valami. Na de ez engem most cseppet sem érdekel… Vagy még is?~
*Rilai éppen egy sötételf nővel társalog szállásról és élelemről. Eghalim úgy dönt, hogy fel hívja magára a figyelmet. Ugyanis nagyon éhes, és nem várhat az evéssel tovább.*
-Rilai, bevégeztem a feladatot. Itt vannak az állatok. *Mutat a pult melletti tetemkupacra.*
-Miben segíthetek még?
*Eghalim értetlenül áll a dolgok előtt. Furcsállja, hogy körülötte mindenki szép lassan kiszivárog a fogadóból.* ~Először Rilai majd Eireni is. Mi a fene?~ *A kedélyállapotára nincsenek jó hatással a távolból beszűrődő baljóslatú hangok. Olyannak találja a kísérteties hangokat, mint ha valaki torkaszakadtából üvöltene, és mintha valakinek most állt volna a hátába egy nyílvessző.* ~Á de ez badarság.~ *Eghalim legyint egyet a kezével, hogy elhessegesse a teljesen valószínűtlen gondolatot a fejéből. Egyszer csak újra betoppan Rilai.* ~Vidám és életerősnek tűnik nekem, nem történt itt semmi.~ *Csendben vár, hátha Rilai megdicséri a gyors munkát. Eghalim várakozásai hiába valóak ugyanis megjelenik Eireni is. Az elf szomorúbbnak látja, mint eddig bármikor és elhúz mellette.* ~Csak történt ott valami. Na de ez engem most cseppet sem érdekel… Vagy még is?~
*Rilai éppen egy sötételf nővel társalog szállásról és élelemről. Eghalim úgy dönt, hogy fel hívja magára a figyelmet. Ugyanis nagyon éhes, és nem várhat az evéssel tovább.*
-Rilai, bevégeztem a feladatot. Itt vannak az állatok. *Mutat a pult melletti tetemkupacra.*
-Miben segíthetek még?
2214. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 15:50:52
Üzenet elküldve: 2015-05-11 15:50:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az ájult ügye//
*Míg a többiek döntést hoznak az ork feje felett, s ítéletet mondanak rá, majd ezt végre is hajtják, Hryan nagy léptekkel indul meg a fogadó irányába. Menet közben elhalad E'Nissa mellett, de se nem néz a lányra, se nem szól hozzá, mintha ott sem lenne. Csak Hrothgaarnak biccent egyet, s ezzel a protokoll a részéről le is van tudva. Miként az ösvényt keresztezné, mely a kapuhoz vezet, elhalad előtte egy csuklyás alak. Oly vakon közlekedve, mintha nem hogy Hryan, de senki sem lenne Amon Ruadh hegyén.*
-Höhhh?
*Fordul is a nyomába, s így még tanúja lesz, miként ájul be a fickó kapudöngetés közben. Meg is indul felé, mikor a feje felett Syoud hangja harsan, majd mögötte Hrothgaaré. Kaján vigyorral a képén fordul a törpe irányába.*
-Lehet ez is lopni jött. Ledobjam a hegyről? Mit gondolsz a kormosképű mennyire bírja a zuhanást?
*Ó, nem akarja ő tényleg lehajítani innen az ismeretlent, mert hát lehet, hogy tényleg szegény koldus, aki élelemért könyörögne. Egyelőre nem ártott még semmit a Thargoknak. Viszont közelebb lépve egészen, lehajol és megragadja a mélységi grabancát. Marokra fogja a vállainál két kézzel a ruhát, és megindul vele visszafelé, a fogadó irányába. Ott mindig van valaki, talán még az a szép elf nő is, az a Chiari, aki előző napokban a sánta driudát orvosolta. Na majd ő talán gondoskodik az ájultról. Persze, azért ott lesz Hryan is, nehogy hirtelen támadjon fel a fickó, és kárt okozhasson.*
-Behúzom oda.
*Biccent a Thánnak, fejével a fogadó irányába intve, s arra felé vonszolva hát a Selarist.*
*Míg a többiek döntést hoznak az ork feje felett, s ítéletet mondanak rá, majd ezt végre is hajtják, Hryan nagy léptekkel indul meg a fogadó irányába. Menet közben elhalad E'Nissa mellett, de se nem néz a lányra, se nem szól hozzá, mintha ott sem lenne. Csak Hrothgaarnak biccent egyet, s ezzel a protokoll a részéről le is van tudva. Miként az ösvényt keresztezné, mely a kapuhoz vezet, elhalad előtte egy csuklyás alak. Oly vakon közlekedve, mintha nem hogy Hryan, de senki sem lenne Amon Ruadh hegyén.*
-Höhhh?
*Fordul is a nyomába, s így még tanúja lesz, miként ájul be a fickó kapudöngetés közben. Meg is indul felé, mikor a feje felett Syoud hangja harsan, majd mögötte Hrothgaaré. Kaján vigyorral a képén fordul a törpe irányába.*
-Lehet ez is lopni jött. Ledobjam a hegyről? Mit gondolsz a kormosképű mennyire bírja a zuhanást?
*Ó, nem akarja ő tényleg lehajítani innen az ismeretlent, mert hát lehet, hogy tényleg szegény koldus, aki élelemért könyörögne. Egyelőre nem ártott még semmit a Thargoknak. Viszont közelebb lépve egészen, lehajol és megragadja a mélységi grabancát. Marokra fogja a vállainál két kézzel a ruhát, és megindul vele visszafelé, a fogadó irányába. Ott mindig van valaki, talán még az a szép elf nő is, az a Chiari, aki előző napokban a sánta driudát orvosolta. Na majd ő talán gondoskodik az ájultról. Persze, azért ott lesz Hryan is, nehogy hirtelen támadjon fel a fickó, és kárt okozhasson.*
-Behúzom oda.
*Biccent a Thánnak, fejével a fogadó irányába intve, s arra felé vonszolva hát a Selarist.*
2213. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 15:44:41
Üzenet elküldve: 2015-05-11 15:44:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Thargarodon innen és túl, majd a Fogadóban //
*Mellkasán összefűzött kezekkel rebben tekintete egyik szólalóról a másikra: az orkra mért ítélet megosztja a jelenlévőket a jogosság kérdésében. Hrothgaar statáriumszerű döntést hoz, mindezt arra alapozva, hogy életnek és halálnak ő az ura, ha Kagan nincsen jelen hasonló kérdések ügyében. Pusztán annak ténye, hogy "idekint" így működnek a dolgok, még nem döbbenti meg Khant. Zsoldosként számos helyen megfordult már Lanawinen, és minél távolabb kerültek a civilizáció oszlopainak számító városoktól, a mindennapi élet szabályai úgy egyszerűsödtek. Ugyanezt tapasztalja most Amon Ruadhon is, noha talán épp csak egynapi járóföldre vannak Artheniortól.
Rilaira mosollyal pillant: kedvére való természetű lány, mindig van a tarsolyában egy elmés riposzt. Most a vállára teszi kezét mielőtt ellépne mellette, hogy talán utolsót szóljon az orkért. Érte, és nem ellene.*
- Thán uram! - *Két szó is sok talán, ennyit nem váltottak még szemtől szemben egymással, de mivel a törpe most magát nevezte meg illetékesnek, a zöldszeműnek vele kell szólnia.* - A ti törvényeiteket nem ismerem töviről hegyire, viszont értem ragaszkodásotokat hozzájuk. Mégis, úgy érzem elhamarkodottan döntöttél a vad sorsa felől. Nem tudjátok, hogy miért van itt, hogyan került ide és hogy miért tette azt, amit. Tolvaj és tolvaj között is van különbség, noha az élet tagadhatatlanul egyszerűbb feketén és fehéren értelmezve. - *A törpék rátartiságával valószínűleg nem fog tud mit kezdeni, de a halálra váró emlékezteti arra a férfira, akinek intencióit már annyiszor értékelték rosszul, s mégis életben van még. A szívós ork, ha más nem, hát kiváló munkaerő lehetne a tábor körüli munkák ellátásához. Érti persze Khan azt, hogy a rengeteg új arc előtt jól jön egy kis demonstráció is, amolyan elrettentés gyanánt, de amit a törpék tenni akarnak, arra nem tud következetességként tekinteni.*
- Megakadályozni nem tudlak és nem is akarlak abban, ahogyan döntesz, de azok nevében szólhatok, akik hasonló véleményen vannak velem. - *Az ork sorsáért többet nem tehet. Lehet, hogy már így is lágy szívűség vádjával küldik újra Kagan elé, de egy ismeretlen vadért azért nem fogja tűzbe dugni a kezét. A potenciált sajnálni fogja, az egyént nem. Ez nem részvétlenség, hanem gyakorlatias kezelése egy adott kérdésnek.
Az esetleges feleletet még kivárja, de ha a végeredményt megváltoztatni nem képes, akkor a következő perc már őt is a fogadóban leli, a pult ugyanazon pontján, amit ma már korábban támasztott.*
- Levágják mint egy állatot és nem veszik észre, hogy nem viselkednek különbül ők sem. - *Sóhajt egy hosszút és nyújtottat, mellé pedig dukálna abból a sörből is, ami olyan jól esett órákkal ezelőtt.*
- Jó hírekkel szolgálhatok. Szó szerint lázas kutatómunka eredményeként előteremtettem a forró vizes fürdés lehetőségét, úgyhogy ma zárjatok korábban. - *Ha eddigre megkapja italát, akkor nem rest abból inni is. Ezután, és csakis ezután pillant kérdőn a csárdáslányra, kit akar éppen rásózni.*
- Nincs szükségem apródra. - *Fogalma sincs még róla, hogy miről van szó (vagy hogy van-e egyáltalán bármiről is), de ez egy olyan mondat, amit egy felfuvalkodott és pökhendi lovagúr mondana.*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.11 16:49:37
*Mellkasán összefűzött kezekkel rebben tekintete egyik szólalóról a másikra: az orkra mért ítélet megosztja a jelenlévőket a jogosság kérdésében. Hrothgaar statáriumszerű döntést hoz, mindezt arra alapozva, hogy életnek és halálnak ő az ura, ha Kagan nincsen jelen hasonló kérdések ügyében. Pusztán annak ténye, hogy "idekint" így működnek a dolgok, még nem döbbenti meg Khant. Zsoldosként számos helyen megfordult már Lanawinen, és minél távolabb kerültek a civilizáció oszlopainak számító városoktól, a mindennapi élet szabályai úgy egyszerűsödtek. Ugyanezt tapasztalja most Amon Ruadhon is, noha talán épp csak egynapi járóföldre vannak Artheniortól.
Rilaira mosollyal pillant: kedvére való természetű lány, mindig van a tarsolyában egy elmés riposzt. Most a vállára teszi kezét mielőtt ellépne mellette, hogy talán utolsót szóljon az orkért. Érte, és nem ellene.*
- Thán uram! - *Két szó is sok talán, ennyit nem váltottak még szemtől szemben egymással, de mivel a törpe most magát nevezte meg illetékesnek, a zöldszeműnek vele kell szólnia.* - A ti törvényeiteket nem ismerem töviről hegyire, viszont értem ragaszkodásotokat hozzájuk. Mégis, úgy érzem elhamarkodottan döntöttél a vad sorsa felől. Nem tudjátok, hogy miért van itt, hogyan került ide és hogy miért tette azt, amit. Tolvaj és tolvaj között is van különbség, noha az élet tagadhatatlanul egyszerűbb feketén és fehéren értelmezve. - *A törpék rátartiságával valószínűleg nem fog tud mit kezdeni, de a halálra váró emlékezteti arra a férfira, akinek intencióit már annyiszor értékelték rosszul, s mégis életben van még. A szívós ork, ha más nem, hát kiváló munkaerő lehetne a tábor körüli munkák ellátásához. Érti persze Khan azt, hogy a rengeteg új arc előtt jól jön egy kis demonstráció is, amolyan elrettentés gyanánt, de amit a törpék tenni akarnak, arra nem tud következetességként tekinteni.*
- Megakadályozni nem tudlak és nem is akarlak abban, ahogyan döntesz, de azok nevében szólhatok, akik hasonló véleményen vannak velem. - *Az ork sorsáért többet nem tehet. Lehet, hogy már így is lágy szívűség vádjával küldik újra Kagan elé, de egy ismeretlen vadért azért nem fogja tűzbe dugni a kezét. A potenciált sajnálni fogja, az egyént nem. Ez nem részvétlenség, hanem gyakorlatias kezelése egy adott kérdésnek.
Az esetleges feleletet még kivárja, de ha a végeredményt megváltoztatni nem képes, akkor a következő perc már őt is a fogadóban leli, a pult ugyanazon pontján, amit ma már korábban támasztott.*
- Levágják mint egy állatot és nem veszik észre, hogy nem viselkednek különbül ők sem. - *Sóhajt egy hosszút és nyújtottat, mellé pedig dukálna abból a sörből is, ami olyan jól esett órákkal ezelőtt.*
- Jó hírekkel szolgálhatok. Szó szerint lázas kutatómunka eredményeként előteremtettem a forró vizes fürdés lehetőségét, úgyhogy ma zárjatok korábban. - *Ha eddigre megkapja italát, akkor nem rest abból inni is. Ezután, és csakis ezután pillant kérdőn a csárdáslányra, kit akar éppen rásózni.*
- Nincs szükségem apródra. - *Fogalma sincs még róla, hogy miről van szó (vagy hogy van-e egyáltalán bármiről is), de ez egy olyan mondat, amit egy felfuvalkodott és pökhendi lovagúr mondana.*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.11 16:49:37
2212. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 13:23:53
Üzenet elküldve: 2015-05-11 13:23:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Szökevény és mindenki//
*A hatalmas zaj Eirenit is kivonzza a fogadóból, sok dolga odabent úgysem akad. Rilai észre se vette, Eghalim és LIahwulfe elfoglaltak. Most meg mindenki arra a nagy zajra figyel fel. Ő is kíváncsi, mi történt, vagy történik odakint. Mikor kiér, sokkoló látvány fogadja. Nem is olyan messze egy kifejezetten alulöltözött, megviselt orkot vesznek körbe az őrök, katonák… Egyetlen „ismerős” arc is van köztük: Hrothgaar. S ez az arc éppen készül valamire. Valamire, amitől Eireni elborzad. Kést helyez az ork nyakára és egy határozott mozdulattal elmetszi azt. A fiú holtsápadt lesz a puszta látványtól, de a tény, miszerint megölték, sokkolja. Lábai földbe gyökereznek, lélegzete elakad, szemei tágra nyílnak.*
~Megölték… De miért?~ *Látja megdöglött tyúkot, akit az ork szorongatott, de a kérdést még mindig jogosnak érzi.* ~Egyetlen tyúk miatt? Itt ez lenne a törvény? Nem, kizártnak tartom. Teljességgel kizárt. Nem akarok arra gondolni, de ezek szerint mindez csak azért történt, mert ork.~
*Eireni szívében gyűlölet kél. Oda akar menni, hogy megmentse, de ehhez már rég késő. Oda akar menni, hogy beolvasson nekik az életről, hogy minden faj ugyanúgy birtokolja az életet. Oda akar menni… De nem teheti, hiszen ki is figyelne oda egy szolgára, egy nyomorból szabadultra? Milyen jogon oktatná ki őket egy „alsóbbrendű”? A távolból gyászolja szegény, pórul járt orkot. Fogait összeszorítja, hogy elfojtsa könnyeit, hiszen semmi joga sincsen megsiratni azt, akin meg sem próbált segíteni. ~Szégyent vallok.~ Lesüti szemeit, törzse előre dől és megadja magát a gyásznak. Megfordul és a vereség ízét érezve szájában, besétál a fogadóba.*
//Fogadó//
*Jelenleg nem foglalkozik a környezettel. Rilai, Eghalim, egy sötételf, majd a falnál merengő Lia mellett is elhalad, de észre sem veszi. Egyenesen a sarokba megy, ott a legbelső ülőalkalmatosságra telepedik. Botját a falnak támasztja, rákönyököl az asztalra és tenyereibe temeti arcát. Nem sírhat, egyrészt, mert nincs semmi joga ahhoz a történtek után, másrészt, senki nem láthatja meg így. El sem tud merengeni, mert Eghalim köszönti. Hangjára azonnal kihúzza magát ültében és fejét is felszegi. Ekkor veszi csak észre, hogy akarata ellenére is könnyezett, kezeivel pedig arcára is szétkente. Erről akkor bizonyosodik meg, mikor ujjaival megtapintja bőrét.*
-Uram…
*Ennél többet nem mond. Hangjában érezhetőek feldúlt érzelmei, amiket azonban álcázni akarna. Nem sikerül hát. Nem szeretné, hogy ura sírni lássa, főleg, hogy sohasem sír, csak néha szokott magában, de senki előtt nem. Utoljára is akkor tette, mikor Eghalim és családja segítettek neki felépülni, azaz megmentették. Azóta nem fordult elő. Közben Liahwulfe odamegy a fiúhoz, s beszélni kezd.*
~Hát akkor hallotta… De ennyi érzelmet egyszerre olyan nehéz irányítani. El kell felejtenem azt az okrkot, márpedig az nehéz lesz. Most pedig tennem kell valamit, nehogy észrevegyék, hogy könnyeztem. Nem, nem sírtam… ~
*Figyeli Lia szavait, közben igyekszik leszegni fejét, s úgy tartani a szemkontaktust, hátha ezzel sikerül álcázni magát. Gyermeki remények… Egyszerűen szánalmas a próbálkozása, bárki észrevenné, hogy baj volt, vagy van. A lány mondanivalója végén úgy érzi, bűnös -, hisz az is. De hálás annak megértő szavainak, érzi a mögötte lévő utalást: jó, hogy él. Zavarodottságában, kevert érzelmei közepette ezt feleli: *
-Köszönöm.
*Egy bejelentés hangzik el a fogadóban, nem is egyszer. A mágiáról van szó, tulajdonképpen lehetőség számára (is). Ez megüti a fülét, de most még nem foglalkozik vele. Másról folyik a „beszélgetés.”*
*A hatalmas zaj Eirenit is kivonzza a fogadóból, sok dolga odabent úgysem akad. Rilai észre se vette, Eghalim és LIahwulfe elfoglaltak. Most meg mindenki arra a nagy zajra figyel fel. Ő is kíváncsi, mi történt, vagy történik odakint. Mikor kiér, sokkoló látvány fogadja. Nem is olyan messze egy kifejezetten alulöltözött, megviselt orkot vesznek körbe az őrök, katonák… Egyetlen „ismerős” arc is van köztük: Hrothgaar. S ez az arc éppen készül valamire. Valamire, amitől Eireni elborzad. Kést helyez az ork nyakára és egy határozott mozdulattal elmetszi azt. A fiú holtsápadt lesz a puszta látványtól, de a tény, miszerint megölték, sokkolja. Lábai földbe gyökereznek, lélegzete elakad, szemei tágra nyílnak.*
~Megölték… De miért?~ *Látja megdöglött tyúkot, akit az ork szorongatott, de a kérdést még mindig jogosnak érzi.* ~Egyetlen tyúk miatt? Itt ez lenne a törvény? Nem, kizártnak tartom. Teljességgel kizárt. Nem akarok arra gondolni, de ezek szerint mindez csak azért történt, mert ork.~
*Eireni szívében gyűlölet kél. Oda akar menni, hogy megmentse, de ehhez már rég késő. Oda akar menni, hogy beolvasson nekik az életről, hogy minden faj ugyanúgy birtokolja az életet. Oda akar menni… De nem teheti, hiszen ki is figyelne oda egy szolgára, egy nyomorból szabadultra? Milyen jogon oktatná ki őket egy „alsóbbrendű”? A távolból gyászolja szegény, pórul járt orkot. Fogait összeszorítja, hogy elfojtsa könnyeit, hiszen semmi joga sincsen megsiratni azt, akin meg sem próbált segíteni. ~Szégyent vallok.~ Lesüti szemeit, törzse előre dől és megadja magát a gyásznak. Megfordul és a vereség ízét érezve szájában, besétál a fogadóba.*
//Fogadó//
*Jelenleg nem foglalkozik a környezettel. Rilai, Eghalim, egy sötételf, majd a falnál merengő Lia mellett is elhalad, de észre sem veszi. Egyenesen a sarokba megy, ott a legbelső ülőalkalmatosságra telepedik. Botját a falnak támasztja, rákönyököl az asztalra és tenyereibe temeti arcát. Nem sírhat, egyrészt, mert nincs semmi joga ahhoz a történtek után, másrészt, senki nem láthatja meg így. El sem tud merengeni, mert Eghalim köszönti. Hangjára azonnal kihúzza magát ültében és fejét is felszegi. Ekkor veszi csak észre, hogy akarata ellenére is könnyezett, kezeivel pedig arcára is szétkente. Erről akkor bizonyosodik meg, mikor ujjaival megtapintja bőrét.*
-Uram…
*Ennél többet nem mond. Hangjában érezhetőek feldúlt érzelmei, amiket azonban álcázni akarna. Nem sikerül hát. Nem szeretné, hogy ura sírni lássa, főleg, hogy sohasem sír, csak néha szokott magában, de senki előtt nem. Utoljára is akkor tette, mikor Eghalim és családja segítettek neki felépülni, azaz megmentették. Azóta nem fordult elő. Közben Liahwulfe odamegy a fiúhoz, s beszélni kezd.*
~Hát akkor hallotta… De ennyi érzelmet egyszerre olyan nehéz irányítani. El kell felejtenem azt az okrkot, márpedig az nehéz lesz. Most pedig tennem kell valamit, nehogy észrevegyék, hogy könnyeztem. Nem, nem sírtam… ~
*Figyeli Lia szavait, közben igyekszik leszegni fejét, s úgy tartani a szemkontaktust, hátha ezzel sikerül álcázni magát. Gyermeki remények… Egyszerűen szánalmas a próbálkozása, bárki észrevenné, hogy baj volt, vagy van. A lány mondanivalója végén úgy érzi, bűnös -, hisz az is. De hálás annak megértő szavainak, érzi a mögötte lévő utalást: jó, hogy él. Zavarodottságában, kevert érzelmei közepette ezt feleli: *
-Köszönöm.
*Egy bejelentés hangzik el a fogadóban, nem is egyszer. A mágiáról van szó, tulajdonképpen lehetőség számára (is). Ez megüti a fülét, de most még nem foglalkozik vele. Másról folyik a „beszélgetés.”*
2211. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 11:46:20
Üzenet elküldve: 2015-05-11 11:46:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szökevény és mindenki//
* Tisztes távból figyeli az eseményeket. Épp eleget lát innen is, nem célja befurakodni a körbe. Miért is tenné? Nincs szólásjoga, legalább is abban az értelemben, hogy mérvadó véleményt nyilváníthasson. Másrészt miért is tenné egy orkkal szemben. A tolvajt az ő falujukban is büntették, még ha nem is halállal, na meg nem is gyakran. Kicsi közösség volt, csak elvétve fordult elő. ugyanakkor hamar megtanulta, hogy bűn a tett és viselni kell a következményeit. Már ha elkapják, de ezt a szerencsétlent elkapták.
És zajlanak az események, a helyi nép egyre türelmetlenebben, erre utalnak a gőgös elf kiáltása és Akheel megjelenése is. Valóban kár ennyi időt pocsékolni az egészre. Bár talán annyira nem, legalább is számára nem volt értéktelen az idő, hisz információt kapott. Az óriás és a törpe rangidős. vagy olyan személy, akik talán némi többlet információval szolgálhatnak neki.
Elsőként az óriáshoz húzna, hisz Bry-vel sem volt semmi gondja az építkezés alatt, barátságosnak érezte. Bár lehet, ő volt a kivétel, még is vonzóbb társaságnak tűnik, mint a morcos törpe. Ugyanakkor Syoud felhívó szavai érdekesebbé válnak most, így ha az ork ügyét lezárják Hrothgaar mellé siet. *
- Segíthetek?
* Nem akar tolakodni vagy erőszakoskodni, hisz azzal valószínűleg csak újabb ellenérzetbe vágódna. Inkább felajánlja hasznosságát és úgy talán a másik is szívesebben szóba elegyedik vele. *
A hozzászólás írója (E'Nissa Shor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.11 12:03:20
* Tisztes távból figyeli az eseményeket. Épp eleget lát innen is, nem célja befurakodni a körbe. Miért is tenné? Nincs szólásjoga, legalább is abban az értelemben, hogy mérvadó véleményt nyilváníthasson. Másrészt miért is tenné egy orkkal szemben. A tolvajt az ő falujukban is büntették, még ha nem is halállal, na meg nem is gyakran. Kicsi közösség volt, csak elvétve fordult elő. ugyanakkor hamar megtanulta, hogy bűn a tett és viselni kell a következményeit. Már ha elkapják, de ezt a szerencsétlent elkapták.
És zajlanak az események, a helyi nép egyre türelmetlenebben, erre utalnak a gőgös elf kiáltása és Akheel megjelenése is. Valóban kár ennyi időt pocsékolni az egészre. Bár talán annyira nem, legalább is számára nem volt értéktelen az idő, hisz információt kapott. Az óriás és a törpe rangidős. vagy olyan személy, akik talán némi többlet információval szolgálhatnak neki.
Elsőként az óriáshoz húzna, hisz Bry-vel sem volt semmi gondja az építkezés alatt, barátságosnak érezte. Bár lehet, ő volt a kivétel, még is vonzóbb társaságnak tűnik, mint a morcos törpe. Ugyanakkor Syoud felhívó szavai érdekesebbé válnak most, így ha az ork ügyét lezárják Hrothgaar mellé siet. *
- Segíthetek?
* Nem akar tolakodni vagy erőszakoskodni, hisz azzal valószínűleg csak újabb ellenérzetbe vágódna. Inkább felajánlja hasznosságát és úgy talán a másik is szívesebben szóba elegyedik vele. *
A hozzászólás írója (E'Nissa Shor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.11 12:03:20
2210. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-11 08:00:54
Üzenet elküldve: 2015-05-11 08:00:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Vidáman lép ki a nagykapun. Egy súlyos erszénnyel és egy ígérettel gazdagodva. Természetes, hogy ki fogja használni Harath ajánlatát amint csak lehet, utolsó szava is efféle volt bár a titokzatos mosoly talán hagyhatott annyi bizonytalanságot hogy talán mégsem annyira kezdő az íjászat terén. Mondhatni régebb óta tart a kezében íjat mint könyvet viszont a lehetőség, a valamit valamiért igazán jól hangzott. Ha belefáradnak a mágia rögös útjának boncolgatásába akkor nyugodtan lövöldözhetnek néhányat egy álló vagy esetleg mozgó célpontra.
Aletai mellette lép ki a nagykapun és utána valamerre már el is válnak.*
- Igen, akkor úgy legyen, ebéd majd pedig szabad foglalkozás már ha a fent valók is megengedik. *mondja nevetve majd kacsint is hozzá jelezve, hogy most a fent valók alatt nem az Erdők Szellemét érti és, hogy a szabad foglalkozás remélhetőleg ténylegesen szórakoztató is lesz.
// Mágusgyűjtögető - Fogadóban, minden fele MINDENKINEK//
Amint útjuk elválik azon nyomban elkezd a tömegben mágusok után keresgélni. Természetesen megint az egyik leghasznosabb varázslaton lépett keresztül így dühösen toppant egyet a fogadó előtti téren és hangosan kiabálni kezd.*
- Mindenkit aki már tud bánni a varázslatokkal vagy szeretne megtanulni a Hrallhba várnak!
* Természetesen hangja nem olyan erős, hogy túlkiabálja a távolságokat avagy a zsongó tömeget így belép a fogadóba és ott is megismétli.*
- Akit érdekel a mágia jöjjön azonnal a Hrallhba!
* Nem sokat várakozik, akit megfogott az ajánlat az úgy is Thargarod felé fog sietni. Ewa a felhívást hangos kiabálással még megismétli Amon Ruadh három különböző pontján majd már teljesen berekedve viszont elégedetten azzal, hogy a feladatát elvégezte visszaindul Thargarodba.*
Aletai mellette lép ki a nagykapun és utána valamerre már el is válnak.*
- Igen, akkor úgy legyen, ebéd majd pedig szabad foglalkozás már ha a fent valók is megengedik. *mondja nevetve majd kacsint is hozzá jelezve, hogy most a fent valók alatt nem az Erdők Szellemét érti és, hogy a szabad foglalkozás remélhetőleg ténylegesen szórakoztató is lesz.
// Mágusgyűjtögető - Fogadóban, minden fele MINDENKINEK//
Amint útjuk elválik azon nyomban elkezd a tömegben mágusok után keresgélni. Természetesen megint az egyik leghasznosabb varázslaton lépett keresztül így dühösen toppant egyet a fogadó előtti téren és hangosan kiabálni kezd.*
- Mindenkit aki már tud bánni a varázslatokkal vagy szeretne megtanulni a Hrallhba várnak!
* Természetesen hangja nem olyan erős, hogy túlkiabálja a távolságokat avagy a zsongó tömeget így belép a fogadóba és ott is megismétli.*
- Akit érdekel a mágia jöjjön azonnal a Hrallhba!
* Nem sokat várakozik, akit megfogott az ajánlat az úgy is Thargarod felé fog sietni. Ewa a felhívást hangos kiabálással még megismétli Amon Ruadh három különböző pontján majd már teljesen berekedve viszont elégedetten azzal, hogy a feladatát elvégezte visszaindul Thargarodba.*
2209. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 22:19:42
Üzenet elküldve: 2015-05-10 22:19:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó//
~ Nem neked való hely ez Nariina, sok ember, sok elf, pfej. Minél hamarabb találni kell valami harcias nőstényt, vagy egy hím is jó, csak adjon valami munkát. Valami késnek való munkát.~ *A nyúzó fiúra néz és elfintorodik.* ~De ne ilyet. Ettől meg is őrülnék.~ *Az időközben megérkezett Rilai-ra pislog, és valószínűleg a lány csak azért nem kap megvető pillantásokat vagy lenézést, mert nőstény. Meg mert ember, nem elf, ork vagy törpe. Így is nehezére esik megtűrni maga körött ezeket a fajokat, nem még ha azokkal kéne társalognia is. Így hát csak egy kelletlen sóhajt hallat, azzal az arckifejezéssel, hogy 'végre, ideje volt már, sőt, még késő is'.*
- Ételt, ha lehetne. *Böki oda a lánynak, de igyekszik visszafogni magát. Nem tudja, mivel foglalkozik a nőstény, de nem örülne neki, ha a vacsorájába némi mérget kevernének.*
- Meg helyet, ahol elalhatok ma éjszaka. *Szinte feltűnés nélkül pillant körbe most részleteiben a helységen, de nem lát lépcsőket, vagy egyéb ajtókat, amik szálláshelyet feltételeznének. Így még azért hozzáteszi megjegyzését.*
- Már ha van olyan.
~ Nem neked való hely ez Nariina, sok ember, sok elf, pfej. Minél hamarabb találni kell valami harcias nőstényt, vagy egy hím is jó, csak adjon valami munkát. Valami késnek való munkát.~ *A nyúzó fiúra néz és elfintorodik.* ~De ne ilyet. Ettől meg is őrülnék.~ *Az időközben megérkezett Rilai-ra pislog, és valószínűleg a lány csak azért nem kap megvető pillantásokat vagy lenézést, mert nőstény. Meg mert ember, nem elf, ork vagy törpe. Így is nehezére esik megtűrni maga körött ezeket a fajokat, nem még ha azokkal kéne társalognia is. Így hát csak egy kelletlen sóhajt hallat, azzal az arckifejezéssel, hogy 'végre, ideje volt már, sőt, még késő is'.*
- Ételt, ha lehetne. *Böki oda a lánynak, de igyekszik visszafogni magát. Nem tudja, mivel foglalkozik a nőstény, de nem örülne neki, ha a vacsorájába némi mérget kevernének.*
- Meg helyet, ahol elalhatok ma éjszaka. *Szinte feltűnés nélkül pillant körbe most részleteiben a helységen, de nem lát lépcsőket, vagy egyéb ajtókat, amik szálláshelyet feltételeznének. Így még azért hozzáteszi megjegyzését.*
- Már ha van olyan.
2208. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 21:54:54
Üzenet elküldve: 2015-05-10 21:54:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó//
*Naná, hogy észrevette Dhaven biccentését, és persze a mosolyát is, vissza is nézett rá a válla felett, sőt egy mosolyt is megeresztett ő is. De meg nem állt, most nem.*
~Hiszen lesz még időnk együtt este… Talán, esetleg. Hacsak nem változik valami.~
*Lia sóhajt, majd beperdül a fogadóba, ahol jókedvűen mosolyog az izgatott Rilaira.*
– Igyekeztem. De sajnos gombákat még nem leltem. Ámde valami más láttam, illetve csak hallottam, de még nem akarom elkiabálni, túl értékes csemegéről van szó ahhoz.
*Ennél többet az új csemegéről nem mond, talán csak annyit tesz még hozzá:*
– Ha sikerül megszereznem, bizony mondom, még az a nagyhangú vezér, Kagan, na, még ő is megnyalná utána mind a tíz ujját!
*Körbenéz és észreveszi a nyuszikat.*
– Rilai, lehetne, hogy az árumért cserébe kapok némi nyúlhúst és esetleg egy kis cipót is? *Kérdezi kedvesen.*
//Szökevény és mindenki//
*Ahogy kitódulnak a nagy zajra a Fogadó elé, Lia is killép, megnézni, mégis mi ez a nagy zivaly és ribillió. És látja ám, hogy egy fegyvertelen sebesült orkot vesznek körbe, és a bűnjelet, a kitekert nyakú tyúkot.
Aztán hallja és látja őket, látja Hrothgaart, ahogy felemeli a kést.
Kezét a szája elé kapja, hogy ne sikoltson.
Tudja, nem tehet úgyse semmit, de akkor is!*
~Csak egy ork! Egy ork! De élet akkor is. Én az életre esküdtem.~
*Lia szemét elöntik a könnyek, szaporán pislog, hátha akkor nem csorsulnak ki, majd visszaborladozik a fogadóba. Nem akarja látni mi történik.*
//Fogadó – Eireni //
*Odabent Lia a falnak dől, mert kissé remegnek a lábai. Nem undorodik ő a vértől. Ápolt már mindenféle lényt, fogta le halottak szemét, öregét és újszülöttét is. Nem gyenge lány ő. De egy kivégzés! Azt ő nem akarja látni. Nem. Nem!
Így hát nem is tudja mi is lesz ez után.
Próbál másra figyelni, felnéz, tekintete a magas elf fiút, Eirenit keresi.
Ha a másik azt hitte, hogy nem hallotta a vallomását, hát téved, mert most megérkezik a válasza is. Halkan, suttogva, hogy lehetőleg csakis Eireni hallja.*
– Hallottam, amit az előbb mondtál, Eireni, és azt tudom csak felelni, hogy hála a magas égnek, hogy nem sikerült a terved. Nagyon remélem még egyszer nem is gondolsz ilyen nérhetetlen ostobaságra.
*Komolyan néz a fiúra.*
– Mindig van egy másik út. Igencsak ritka, hogy ne legyen más megoldás. Ha gondolod, erről majd beszélgethetünk valamikor, valahol…
~De nem itt, ahol ezer fül hall. Semmi szükség, hogy az ifjú elfről pletykáljanak.~
*Naná, hogy észrevette Dhaven biccentését, és persze a mosolyát is, vissza is nézett rá a válla felett, sőt egy mosolyt is megeresztett ő is. De meg nem állt, most nem.*
~Hiszen lesz még időnk együtt este… Talán, esetleg. Hacsak nem változik valami.~
*Lia sóhajt, majd beperdül a fogadóba, ahol jókedvűen mosolyog az izgatott Rilaira.*
– Igyekeztem. De sajnos gombákat még nem leltem. Ámde valami más láttam, illetve csak hallottam, de még nem akarom elkiabálni, túl értékes csemegéről van szó ahhoz.
*Ennél többet az új csemegéről nem mond, talán csak annyit tesz még hozzá:*
– Ha sikerül megszereznem, bizony mondom, még az a nagyhangú vezér, Kagan, na, még ő is megnyalná utána mind a tíz ujját!
*Körbenéz és észreveszi a nyuszikat.*
– Rilai, lehetne, hogy az árumért cserébe kapok némi nyúlhúst és esetleg egy kis cipót is? *Kérdezi kedvesen.*
//Szökevény és mindenki//
*Ahogy kitódulnak a nagy zajra a Fogadó elé, Lia is killép, megnézni, mégis mi ez a nagy zivaly és ribillió. És látja ám, hogy egy fegyvertelen sebesült orkot vesznek körbe, és a bűnjelet, a kitekert nyakú tyúkot.
Aztán hallja és látja őket, látja Hrothgaart, ahogy felemeli a kést.
Kezét a szája elé kapja, hogy ne sikoltson.
Tudja, nem tehet úgyse semmit, de akkor is!*
~Csak egy ork! Egy ork! De élet akkor is. Én az életre esküdtem.~
*Lia szemét elöntik a könnyek, szaporán pislog, hátha akkor nem csorsulnak ki, majd visszaborladozik a fogadóba. Nem akarja látni mi történik.*
//Fogadó – Eireni //
*Odabent Lia a falnak dől, mert kissé remegnek a lábai. Nem undorodik ő a vértől. Ápolt már mindenféle lényt, fogta le halottak szemét, öregét és újszülöttét is. Nem gyenge lány ő. De egy kivégzés! Azt ő nem akarja látni. Nem. Nem!
Így hát nem is tudja mi is lesz ez után.
Próbál másra figyelni, felnéz, tekintete a magas elf fiút, Eirenit keresi.
Ha a másik azt hitte, hogy nem hallotta a vallomását, hát téved, mert most megérkezik a válasza is. Halkan, suttogva, hogy lehetőleg csakis Eireni hallja.*
– Hallottam, amit az előbb mondtál, Eireni, és azt tudom csak felelni, hogy hála a magas égnek, hogy nem sikerült a terved. Nagyon remélem még egyszer nem is gondolsz ilyen nérhetetlen ostobaságra.
*Komolyan néz a fiúra.*
– Mindig van egy másik út. Igencsak ritka, hogy ne legyen más megoldás. Ha gondolod, erről majd beszélgethetünk valamikor, valahol…
~De nem itt, ahol ezer fül hall. Semmi szükség, hogy az ifjú elfről pletykáljanak.~
2207. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 21:49:50
Üzenet elküldve: 2015-05-10 21:49:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
// Thargarodon innen és túl //
- Nem, megfőzni azért már nem. - *Pislog fel vigyorogva Khanra, mert ki más volna az élvelődés forrása. És mi tagadás, ő érdekesebb látványnak minősül, mint az ezer sebből vérző ork, aki alighanem élete legrosszabb döntését hozta, mikor a territóriumra jött. Vet még egy pillantást rá, aztán nem küzd tovább, hogy Morwon széles válla és egyéb testérszei között lopva belekíváncsiskodjon a harcosok dolgába.*
- Azt hittem, bunyó van. - *Állapítja meg szinte csalódottan.* - De fogalmam sincs, mit vétett a szerencsétlen. Rosszkor, rossz helyen. Na, szerintem húzzunk vissza.
*Aztán vállára kapva a nyársot, fürjestül, visszalejt a fogadóba. Félúton hátrapillant, egyik kezét szemellenzőként használva ellenőrzi, hogy Khan kellő lelkesedéssel követi-e a fogadóba.*
//Fogadó//
- Na. - *Visszaakasztja a nyársát a tűz fölé, a többin is forgat kicsit. Körbenéz, kérdő tekintetekre lel. Elsőként a valószínűleg szerfelett rosszalló tekintető sötételfhez lép. Mármint, Medlielhez, mert azóta van egy másik is.*
- Bocsánat, bocsánat, csak fennforgások történtek odakinn. Máris jövök. - *S lőn, kupát tölt, felveszi a társalgás fonalát. Felkuncog.* - Szóval, a vezérnél tartottunk, hm? Nem, nem szólítjuk Medve-embernek, bár igazából az olyanok, mint például én, semminek sem szólítják, hanem örülnek, ha nem rajtuk akad meg a szeme aznap.
*Megcsóválja a fejét.*
- De mondom, nem vész a helyzet, sőt, én kimondottan örülnék, ha jönne néhány tökös nőnemű harcos, aki gatyába rázza ezt morc barbárcsordát. Ha a vadászat, az italmérés nem téma, én az erődben próbálnék szerencsét. - *Kitekint az ablakon, illetékest keres, akihez elirányíthatná. Kicsit szívja a fogát a mondadójától, tudja jól, hogy a két fajnak kutya-macska viszonya van egymással, de jobb ötlete nem lévén, csak kiböki.*
- Nézd, amott a szép szál szöszkét! - *Syoudra mutat, aki hűn szobrozik ismét a helyén, az kapunál.* - Amondó lennék, nála jelentkezz. Vagy várj, még jobb ötletem van!
*Ha Khan Lero követi, itt az ideje hogy büszkén hátbaveregesse az immáron sikerrel sármentesített trubadúrt.*
- Igazából épp van szerencsém prezentálni neked a törzs egy hús-vér lovagját. Szóval, ha harcoskodásra vágysz: beszélgessetek. Egy pillanat.
*Otthagyván őket lóhalálában odatáncol a másik mélységi nőstény elé. Nariina nem túl barátságos arckifejezése nem ad túl sok reménységre okot, de nyilván nem volt szép, hogy csapot-papot otthagyva kirohant a csődületet megszemlélni.*
- A hölgy is vacsoraidőben érkezett ám, elnézést, ha eddig várakoztattuk. - *A buzgón nyúzó Eghalimra pillant, felvillan a fejében a gondolat, hogy majd kitanítja, miként tegye a szépet minden létező kocsmavendégnek, ily módon egymás hátát fedezve fogják mindkét nemet az ujjuk köré csavarni, míg az italukra várnak.* - Frissítőt? Egy tál ételt?
- Nem, megfőzni azért már nem. - *Pislog fel vigyorogva Khanra, mert ki más volna az élvelődés forrása. És mi tagadás, ő érdekesebb látványnak minősül, mint az ezer sebből vérző ork, aki alighanem élete legrosszabb döntését hozta, mikor a territóriumra jött. Vet még egy pillantást rá, aztán nem küzd tovább, hogy Morwon széles válla és egyéb testérszei között lopva belekíváncsiskodjon a harcosok dolgába.*
- Azt hittem, bunyó van. - *Állapítja meg szinte csalódottan.* - De fogalmam sincs, mit vétett a szerencsétlen. Rosszkor, rossz helyen. Na, szerintem húzzunk vissza.
*Aztán vállára kapva a nyársot, fürjestül, visszalejt a fogadóba. Félúton hátrapillant, egyik kezét szemellenzőként használva ellenőrzi, hogy Khan kellő lelkesedéssel követi-e a fogadóba.*
//Fogadó//
- Na. - *Visszaakasztja a nyársát a tűz fölé, a többin is forgat kicsit. Körbenéz, kérdő tekintetekre lel. Elsőként a valószínűleg szerfelett rosszalló tekintető sötételfhez lép. Mármint, Medlielhez, mert azóta van egy másik is.*
- Bocsánat, bocsánat, csak fennforgások történtek odakinn. Máris jövök. - *S lőn, kupát tölt, felveszi a társalgás fonalát. Felkuncog.* - Szóval, a vezérnél tartottunk, hm? Nem, nem szólítjuk Medve-embernek, bár igazából az olyanok, mint például én, semminek sem szólítják, hanem örülnek, ha nem rajtuk akad meg a szeme aznap.
*Megcsóválja a fejét.*
- De mondom, nem vész a helyzet, sőt, én kimondottan örülnék, ha jönne néhány tökös nőnemű harcos, aki gatyába rázza ezt morc barbárcsordát. Ha a vadászat, az italmérés nem téma, én az erődben próbálnék szerencsét. - *Kitekint az ablakon, illetékest keres, akihez elirányíthatná. Kicsit szívja a fogát a mondadójától, tudja jól, hogy a két fajnak kutya-macska viszonya van egymással, de jobb ötlete nem lévén, csak kiböki.*
- Nézd, amott a szép szál szöszkét! - *Syoudra mutat, aki hűn szobrozik ismét a helyén, az kapunál.* - Amondó lennék, nála jelentkezz. Vagy várj, még jobb ötletem van!
*Ha Khan Lero követi, itt az ideje hogy büszkén hátbaveregesse az immáron sikerrel sármentesített trubadúrt.*
- Igazából épp van szerencsém prezentálni neked a törzs egy hús-vér lovagját. Szóval, ha harcoskodásra vágysz: beszélgessetek. Egy pillanat.
*Otthagyván őket lóhalálában odatáncol a másik mélységi nőstény elé. Nariina nem túl barátságos arckifejezése nem ad túl sok reménységre okot, de nyilván nem volt szép, hogy csapot-papot otthagyva kirohant a csődületet megszemlélni.*
- A hölgy is vacsoraidőben érkezett ám, elnézést, ha eddig várakoztattuk. - *A buzgón nyúzó Eghalimra pillant, felvillan a fejében a gondolat, hogy majd kitanítja, miként tegye a szépet minden létező kocsmavendégnek, ily módon egymás hátát fedezve fogják mindkét nemet az ujjuk köré csavarni, míg az italukra várnak.* - Frissítőt? Egy tál ételt?
2206. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 21:27:33
Üzenet elküldve: 2015-05-10 21:27:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Szökevény és mindenki//
- Nem lesz nyúzás. Felesleges.
*Horkan fel Hrothgaar Quikhnah megjegyzésére. Más esetben talán beleférne... ha mondjuk nem egy orkról lenne szó... Ám nem elég, hogy tolvajt fogtak, az ég úgy hozta, hogy ork is legyen.*
- Kést, tőrt ide!
*Rendeli el. Agyonsújthatná a kalapáccsal is, de az túl maszatos feladat. Egy határozott vágás megoldja a dolgot és a tolvaj megtér ősei közé. Előrelép hát és az ork mögé áll. Jobbját Morwon felé nyújtja, a pengét kérvén szavak nélkül most már.*
- Rossz helyre tévedtél, "barátom".
*Mondja az orknak, de nem nagyon törődik az esetleges felelettel.*
- Már rég várnak rád odaát... Térj meg őseidhez.
*Bal kezével megragadja az ork üstökét és fejét hátrafeszíti. Amennyiben máshogy nem alakul, egyetlen határozott mozdulat az egész. Jobb kezében villan a penge, majd vörös eső tör elő és bemocskolja, eláztatja a földet.*
- Valaki kaparja el, lehetőleg minél messzebb innen.
*Arcán nem látszanak felkavartságról árulkodó érzelmek.*
~Még egy a fűbe harapott.~
*Rohan át elméjén a gondolat, ahogy a véres pengét a hullába törli, majd visszanyújtja Morwon-nak.*
- Quikh. És te, szőke (Asgeirr Vigfolr)! Tüntessétek el a hullát. A többiek vissza, mindenki a feladatára! Hol feküdt ki az a szerencsétlen?
*Kiált fel az őrnek Hrothgaar is elindul abba az irányba, ha megkapja az útbaigazítást.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.11 12:15:08, a következő indokkal:
Kérésre.
- Nem lesz nyúzás. Felesleges.
*Horkan fel Hrothgaar Quikhnah megjegyzésére. Más esetben talán beleférne... ha mondjuk nem egy orkról lenne szó... Ám nem elég, hogy tolvajt fogtak, az ég úgy hozta, hogy ork is legyen.*
- Kést, tőrt ide!
*Rendeli el. Agyonsújthatná a kalapáccsal is, de az túl maszatos feladat. Egy határozott vágás megoldja a dolgot és a tolvaj megtér ősei közé. Előrelép hát és az ork mögé áll. Jobbját Morwon felé nyújtja, a pengét kérvén szavak nélkül most már.*
- Rossz helyre tévedtél, "barátom".
*Mondja az orknak, de nem nagyon törődik az esetleges felelettel.*
- Már rég várnak rád odaát... Térj meg őseidhez.
*Bal kezével megragadja az ork üstökét és fejét hátrafeszíti. Amennyiben máshogy nem alakul, egyetlen határozott mozdulat az egész. Jobb kezében villan a penge, majd vörös eső tör elő és bemocskolja, eláztatja a földet.*
- Valaki kaparja el, lehetőleg minél messzebb innen.
*Arcán nem látszanak felkavartságról árulkodó érzelmek.*
~Még egy a fűbe harapott.~
*Rohan át elméjén a gondolat, ahogy a véres pengét a hullába törli, majd visszanyújtja Morwon-nak.*
- Quikh. És te, szőke (Asgeirr Vigfolr)! Tüntessétek el a hullát. A többiek vissza, mindenki a feladatára! Hol feküdt ki az a szerencsétlen?
*Kiált fel az őrnek Hrothgaar is elindul abba az irányba, ha megkapja az útbaigazítást.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.11 12:15:08, a következő indokkal:
Kérésre.
2205. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 20:38:39
Üzenet elküldve: 2015-05-10 20:38:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Szökevény és mindenki//
*Az üvöltözés miatt egy kicsit ideges lesz, főleg a feszült helyzetre való tekintettel. Serényen pislog a hang felé, mivel már így is a fél hegy a betolakodó körül tobzódik attól nem tart, hogy meglépne, ellenben kezdi elveszteni a türelmét.
Íja továbbra is kéznél van, de Hroti a Thán, Morwon meg amolyan altisztféle lenne, szóval mindenképpen szeretné megvárni mi a fenét határoznak végre. Talán szavazásra nem bocsájtják az ork kutya ügyét aki lopott tőlük. Még ha kérte volna... Meg ha nem született volna orknak. Ezzel ugyan nem tud sok mindent tenni a beste, de hát kegyetlen az élet.
Syoud véleményét osztja. Ha itt és most nem dől el a dolog, akkor kénytelen lesz a Vadász cselekedni, hogy utánajárhassanak az üvöltözésnek is.*
*Az üvöltözés miatt egy kicsit ideges lesz, főleg a feszült helyzetre való tekintettel. Serényen pislog a hang felé, mivel már így is a fél hegy a betolakodó körül tobzódik attól nem tart, hogy meglépne, ellenben kezdi elveszteni a türelmét.
Íja továbbra is kéznél van, de Hroti a Thán, Morwon meg amolyan altisztféle lenne, szóval mindenképpen szeretné megvárni mi a fenét határoznak végre. Talán szavazásra nem bocsájtják az ork kutya ügyét aki lopott tőlük. Még ha kérte volna... Meg ha nem született volna orknak. Ezzel ugyan nem tud sok mindent tenni a beste, de hát kegyetlen az élet.
Syoud véleményét osztja. Ha itt és most nem dől el a dolog, akkor kénytelen lesz a Vadász cselekedni, hogy utánajárhassanak az üvöltözésnek is.*
2204. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 20:07:31
Üzenet elküldve: 2015-05-10 20:07:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely, majd a szökevény //
*Neki semmi dolga nem akad, Mirakh jelent helyette. Türelmesen vár, de hirtelen valami félbeszakítja társa, amúgy teljesen pozitív, jelentését. Nála nincs fegyver, így puszta kézzel indul harcba. Habár mindhárman harcra készek, Quikh egy kicsit kevésbé, rájuk már nincs szükség. Egy orkot találnak, igaz, az már megadta magát, szóval senkire nem jelent veszélyt. Thánjuk gyorsan lerendezi a dolgokat. Quikhnah nem ölné meg. Kegyelmes lenne. Lenyúzná a kézfejéről a bőrt. És hogy hol a kegyelem? Ha fáj lecsapja neki egy fejszével. Szerencsére tanult nyúzást, hisz mégis csak a főnök fia volt. És náluk az a törvény, hogy az hajtsa végre az ítéletben elmondottakat, aki kimondta azokat. Igaz, akkor csak halottakat nyúzott és embereket, de egy orkot sem lehet nehezebb. Szóvá is teszi ötletét Thánjuk előtt, persze csak halkan, nehogy az ork meghallja. *
-Nem lenne jobb ha lenyúznánk a kézfejéről a bőrt, Thánom? Hagy sikítson! Aztán, ha fáj, levágjuk neki! Vagy a Thargarodiak máshogy járnak el ezügyben?
*Tiszteletben tartja a szokásaikat, már ha befogadták maguk közé. Lehet, hogy ők a tiszta kivégzést választják. Várja Thánjuk válaszát, ami valószínűleg nemleges lesz. De olyan jó volna... *
*Neki semmi dolga nem akad, Mirakh jelent helyette. Türelmesen vár, de hirtelen valami félbeszakítja társa, amúgy teljesen pozitív, jelentését. Nála nincs fegyver, így puszta kézzel indul harcba. Habár mindhárman harcra készek, Quikh egy kicsit kevésbé, rájuk már nincs szükség. Egy orkot találnak, igaz, az már megadta magát, szóval senkire nem jelent veszélyt. Thánjuk gyorsan lerendezi a dolgokat. Quikhnah nem ölné meg. Kegyelmes lenne. Lenyúzná a kézfejéről a bőrt. És hogy hol a kegyelem? Ha fáj lecsapja neki egy fejszével. Szerencsére tanult nyúzást, hisz mégis csak a főnök fia volt. És náluk az a törvény, hogy az hajtsa végre az ítéletben elmondottakat, aki kimondta azokat. Igaz, akkor csak halottakat nyúzott és embereket, de egy orkot sem lehet nehezebb. Szóvá is teszi ötletét Thánjuk előtt, persze csak halkan, nehogy az ork meghallja. *
-Nem lenne jobb ha lenyúznánk a kézfejéről a bőrt, Thánom? Hagy sikítson! Aztán, ha fáj, levágjuk neki! Vagy a Thargarodiak máshogy járnak el ezügyben?
*Tiszteletben tartja a szokásaikat, már ha befogadták maguk közé. Lehet, hogy ők a tiszta kivégzést választják. Várja Thánjuk válaszát, ami valószínűleg nemleges lesz. De olyan jó volna... *
2203. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 19:55:46
Üzenet elküldve: 2015-05-10 19:55:46
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu és gyilokjáró//
//Vigfolr, Tartar, Morwon, Akheel, Hryan//
*Az orkot végül bekerítik és levadásszák. Syoud egy pillanatig sem szánja, hiszen neki, vagy a törzs legtöbb tagjának szintén ez lett volna a sorsa egy ork hadi tábor közelében: levadásszák és felkoncolják.*
- Mi a tosz? *bősz üvöltés száll a szélben, fegyverét elfordítva a legyűrt szürkéről.*
- Fenébe. *mert bármi lehet ez az üvöltés, például felderítőjét megbosszulni kész ork horda csatakiáltása, támadó szörnyeteg vagy... szórakozó mágusok.*
*Jobbra mozdul a falon, és ezzel jobb rálátást kap a folyópartra is. Egy újabb idegen jön felfelé a szerpentinen és Syoud már jó előre becélozza.*
~ Nem lesz ez így jó! Rohadt kupleráj. ~ *mérgelődik, miközben tekintete egy értelmesebb tisztet keres. Szomorú tény, hogy Akheel tűnik az egyetlennek, akit megkérhetne, hogy tegyen rendet.*
- Nyírjátok már ki, aztán nézzétek meg, mi volt ez az üvöltés! *süvölt le a vacilláló népeknek.*
- És valaki kifeküdt a rohadt ösvényen is!
//Vigfolr, Tartar, Morwon, Akheel, Hryan//
*Az orkot végül bekerítik és levadásszák. Syoud egy pillanatig sem szánja, hiszen neki, vagy a törzs legtöbb tagjának szintén ez lett volna a sorsa egy ork hadi tábor közelében: levadásszák és felkoncolják.*
- Mi a tosz? *bősz üvöltés száll a szélben, fegyverét elfordítva a legyűrt szürkéről.*
- Fenébe. *mert bármi lehet ez az üvöltés, például felderítőjét megbosszulni kész ork horda csatakiáltása, támadó szörnyeteg vagy... szórakozó mágusok.*
*Jobbra mozdul a falon, és ezzel jobb rálátást kap a folyópartra is. Egy újabb idegen jön felfelé a szerpentinen és Syoud már jó előre becélozza.*
~ Nem lesz ez így jó! Rohadt kupleráj. ~ *mérgelődik, miközben tekintete egy értelmesebb tisztet keres. Szomorú tény, hogy Akheel tűnik az egyetlennek, akit megkérhetne, hogy tegyen rendet.*
- Nyírjátok már ki, aztán nézzétek meg, mi volt ez az üvöltés! *süvölt le a vacilláló népeknek.*
- És valaki kifeküdt a rohadt ösvényen is!
2202. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 17:55:38
Üzenet elküldve: 2015-05-10 17:55:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó//
*Csak vár és vár, és türelmes. Azonban sötételf idegei nem kötélből vannak, legalábbis amikor tettekre ragadnák érzelmei és esze, nem akar egy koszos kocsmában arra várni, hogy valaki észrevegye. Pedig még csak nem is olyan jelentéktelen személyiség, jelenleg nem rejtőzködik, hófehér haja sem éppen olvad bele a homályos környezetbe. Ennek ellenére a lány, akit a kiszolgálónak vélt, szeleburdi módon közlekedik fel-alá, aztán távozik a helységből. Sóhajt egyet, majd türelmetlenül dobol még néhányat a pulton, aztán hátat fordít a söntésnek és ellöki magát tőle. Újra szemügyre veszi a környezetét, halkan sóhajtozva, időnként szemét forgatva szemléli a fogadót. Megpillantja a sámlin üldögélő elfet, amitől egyrészt elfogja az undor, másrészt kiszúrja a dögöket, amin épp munkálkodik. Az állatok láttán összefut a nyál a szájában, nem mintha nyersen akarná megenni őket, de fejében ezerféleképpen sülnek meg azok az ízletes húsok. Még mindig néhány lépésnyire áll a pulttól, amikor az elf fiú lepakolja a pultra a kupacait. Egy megvető horkantással fogadja a felszínit, orrát is felhúzza, mintha büdösnek tartaná. Végül pedig még odébb is lép tőle, nehogy az elf belezavarjon az aurájába.*
*Csak vár és vár, és türelmes. Azonban sötételf idegei nem kötélből vannak, legalábbis amikor tettekre ragadnák érzelmei és esze, nem akar egy koszos kocsmában arra várni, hogy valaki észrevegye. Pedig még csak nem is olyan jelentéktelen személyiség, jelenleg nem rejtőzködik, hófehér haja sem éppen olvad bele a homályos környezetbe. Ennek ellenére a lány, akit a kiszolgálónak vélt, szeleburdi módon közlekedik fel-alá, aztán távozik a helységből. Sóhajt egyet, majd türelmetlenül dobol még néhányat a pulton, aztán hátat fordít a söntésnek és ellöki magát tőle. Újra szemügyre veszi a környezetét, halkan sóhajtozva, időnként szemét forgatva szemléli a fogadót. Megpillantja a sámlin üldögélő elfet, amitől egyrészt elfogja az undor, másrészt kiszúrja a dögöket, amin épp munkálkodik. Az állatok láttán összefut a nyál a szájában, nem mintha nyersen akarná megenni őket, de fejében ezerféleképpen sülnek meg azok az ízletes húsok. Még mindig néhány lépésnyire áll a pulttól, amikor az elf fiú lepakolja a pultra a kupacait. Egy megvető horkantással fogadja a felszínit, orrát is felhúzza, mintha büdösnek tartaná. Végül pedig még odébb is lép tőle, nehogy az elf belezavarjon az aurájába.*
2201. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-10 17:38:57
Üzenet elküldve: 2015-05-10 17:38:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadóban//
*Rilai szépen kiadja Eghalim legelső feladatait, a nyúzást.* ~Végre egy nekem való munka. Akkor lássunk is hozzá!~ *Valójában az elf utálja a vadászat eme szakaszát. Túl barbárnak és lelketlennek tartja. Ezért is szokott a nyúzás tevékenységének végzése közben énekelni vagy dúdolni, esetleg fütyülni.*
-Köszönöm Rilai… kisasszony? Vagy mi? *Eghalim sikeresen zavarba hozza saját magát, újfent. Nem tudja, hogy nevezni az ifjú pultos lányt. Még mielőtt bárki bármit is mondana, az íjász felemeli a kezét, és csak annyit mond:*
-Rendben már kezdem is.
*Melankolikusan odabaktat a számára már előkészített kupacokra és leül egy székre. Már nincs mersze kést kérni a kényes művelethez ezért a saját rövidkardját fogja munkába.* ~Nyúl, fürj, fácán. Micsoda étkek. Hátha én is kapnék de, előbb elő kell készíteni őket, hogy bárki is ehessen.~
*Eghalim szorgalmasan végzi tevékenységét. A mozdulatok berögzültek, valószínűleg fiatal korából maradt vissza. Eghalim úgy dönt, hogy szisztematikusan végzi be a feladatát. Először a nyulakkal kezdi majd a fürjekkel, akarja folytatni és a végére a fácánok.* ~Szép állatok voltak. Most pedig a hasamat fogják megtölteni. Vagyis remélem.~ *A munka végeztével a sok kupacból csak kettő marad. Az egyik a feldogozott állatoké a másik a felesleges részeké. Eghalim fogja az előbbit, és a pulthoz viszi. Szemével keresi Rilait de, nem találja.* ~Biztos kiment. Majd visszajön.~ *Az elf az állatokat a pult mellé helyezi, és helyet foglal az egyik széken. Ott találja Eirenit is.* ~Már ő is itt van. Nem is vettem észre.~
-Üdvözletem Eireni.
A hozzászólás írója (Eghalim Grall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.10 17:40:13
*Rilai szépen kiadja Eghalim legelső feladatait, a nyúzást.* ~Végre egy nekem való munka. Akkor lássunk is hozzá!~ *Valójában az elf utálja a vadászat eme szakaszát. Túl barbárnak és lelketlennek tartja. Ezért is szokott a nyúzás tevékenységének végzése közben énekelni vagy dúdolni, esetleg fütyülni.*
-Köszönöm Rilai… kisasszony? Vagy mi? *Eghalim sikeresen zavarba hozza saját magát, újfent. Nem tudja, hogy nevezni az ifjú pultos lányt. Még mielőtt bárki bármit is mondana, az íjász felemeli a kezét, és csak annyit mond:*
-Rendben már kezdem is.
*Melankolikusan odabaktat a számára már előkészített kupacokra és leül egy székre. Már nincs mersze kést kérni a kényes művelethez ezért a saját rövidkardját fogja munkába.* ~Nyúl, fürj, fácán. Micsoda étkek. Hátha én is kapnék de, előbb elő kell készíteni őket, hogy bárki is ehessen.~
*Eghalim szorgalmasan végzi tevékenységét. A mozdulatok berögzültek, valószínűleg fiatal korából maradt vissza. Eghalim úgy dönt, hogy szisztematikusan végzi be a feladatát. Először a nyulakkal kezdi majd a fürjekkel, akarja folytatni és a végére a fácánok.* ~Szép állatok voltak. Most pedig a hasamat fogják megtölteni. Vagyis remélem.~ *A munka végeztével a sok kupacból csak kettő marad. Az egyik a feldogozott állatoké a másik a felesleges részeké. Eghalim fogja az előbbit, és a pulthoz viszi. Szemével keresi Rilait de, nem találja.* ~Biztos kiment. Majd visszajön.~ *Az elf az állatokat a pult mellé helyezi, és helyet foglal az egyik széken. Ott találja Eirenit is.* ~Már ő is itt van. Nem is vettem észre.~
-Üdvözletem Eireni.
A hozzászólás írója (Eghalim Grall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.10 17:40:13
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11575-11594