//Radkraal - Quer//
- Bízom Kagan döntéseiben, ha nem így lenne akkor nem követném feltétel nélkül.
*Persze szó sincs arról, hogy Kagannak ne lettek volna az együtt töltött évek rossz döntései, hiszen nyilván voltak, de ő is csak ember. Lea pedig sosem dörgölte az orra alá ha hibázott, vagy ha mégis megtette akkor is csak azért, hogy átbeszéljék azt, hogy hol is volt a hiba.*
- De alapvetően nem rólad beszéltünk, hanem azokról, akiről Kagan távollétében döntünk. Mint erről a Thenynről is.
*Az eddig Querről kialakított képbe lassan bekerül egy új jelző is, ami pedig az, hogy merev. Az ilyesmi annyira távol áll Leától, hogy mulattatja.*
- Értem, tehát rend az életedben és a munkádban. Megkérdezhetem, hogy az életedben hogyan tartasz rendet?
*Lea ilyen szempontból szétszórt, és tudja is magáról, hogy az, hiszen általában ott hagy el dolgokat, ahol azok kiesnek a kezéből. Viszont később emlékszik, hogy mit hol is tett le, és a gondot csak az jelenti, ha valaki úgy érzi, hogy pakolnia kell utána. Ilyenkor jön el a káosz. Ezt azonban nem köti Quer orrára, hátha megint félreérti.*
- Túl személyesnek. Értem. Hidd el nekem, hogy csak te vélted annak. Az emberek általában szeretik ha megdicsérik őket, én dicséretnek szántam. Azt hiszem, hogy többet gondoltál mögé.
*Lea persze nem olyan, aki hagyja csak úgy azokat a dolgokat, amik felkeltették az érdeklődését. Márpedig Quer felkeltette, leginkább azzal, hogy látszólag minden porcikája tiltakozik az ellen, hogy valaki a tetszését fejezi ki.*
- Még egy pár szót vesztegetnék én erre, csak, hogy kielégítsem a kíváncsiságom. Remélem, hogy megérted, de szeretek mindennel tisztába kerülni, te meg túl sok kérdőjelet hagysz.
*nem várja meg, hogy Quer válaszolhasson, mert azonnal folytatja is.*
- Mi zavarhat abban egy férfit, ha azt mondom, hogy tetszik nekem. Nem kedvedre valók a magamfajta nők? A szoknyába bújt szende szépségeket szereted, akik csak akkor szólnak ha kérdezik őket?
*Lea elképzelései szerint a városi férfiaknak egészen más a viszonyuk az asszonyokkal, mint nekik. Szerinte ők azt szeretik, ha egy nő nem jártatja a száját, nem formál véleményt, önálló gondolatai vannak.
Alapvetően Lea nem olyan, aki szereti ha a segítségére sietnek, de leginkább azért, mert általában nincsen szüksége segítségre, de most mégsem löki el reflexből a segítő kezet, és az innivalót is elfogadja.*
- Jól vagyok, néha elfog a gyengeség. De már elmúlt.
*elmosolyodik, hogy jelezze azt, hogy tényleg jól van*
- Veled tartok, legyél szíves adjál nekem papírt. Én rajzolok.
*az utolsó szót kicsit megnyomja, hiszen Quer az imént annyira gyorsan kijavítani őt, mikor ezt a szót használta. De Lea tényleg rajzol, van egy csomó rajza a leégett erődről is.
Aztán ismét elmosolyodik, hiszen Quer megint félreértette.*
- Nem a kényelem jár a pozícióhoz. Pusztán csak nem akarom, hogy véreset vizelj, mert megfúj a szél a lyukas sátorponyván át. Akkor még nekem kéne leltárba venni az újoncokat. Különben részemről mehetünk.
*visszagombolja hát az ezüstróka-prém mellénykét, és részéről tényleg mehetnek is*
- Gondolkodtam egyébként a fogadón. Nem szeretem a túl nagy nyüzsgést. Ha Kagan megengedi, hogy saját házam legyen, akkor megtervezed?
*az is épület, bár csak kicsi úgyhogy lehet, hogy derogál Quernek az ilyesmi.*