Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Tharg birtokok (új)
Thargarod (új)
Amon RuadhVaskorsó Taverna (új)
Synmira (új)
Radkraal (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (4.04 MB)

Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


Ezen a helyszínen lehetőséged van kovácsoltatni! Kattints ide, hogy kovácsoltathass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 512 (10221. - 10240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

10240. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-14 19:53:19
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 923
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Ispotályépítők//

*Jobb pillanataiban biztosan hízelegne neki a gondolat, hogy lovagnak hiszik, főleg ha ezt tudomására is hoznák. Mivel azonban egyikről sincs szó, mindezt nyugodtan zárójelbe is tehetjük. Mint ahogy Dora egyik fordulatáról sem az jut eszébe, hogy ezt akár bóknak is felfoghatná. Csak bólint egyet. Aztán egy kicsit elmosolyodik. Emlékszik még arra a napra, amikor az elf leányzót óva intette a kancellártól. Most pedig azt kell látnia, hogy Habrertus közeli munkatársa. Ha szerencséje van, akkor csak az. Bár ízlések és pofonok különbözőek, ugyebár. Azt a régebbi napot nem is gondolja tovább, mert arról megint csak az jut eszébe, hogy akkor még fel sem fogta, hogy mennyire boldog. Aztán gyorsan szájon kapja magát gondolatban. Ez a nyavalygás, még ha csak az elméjében is hallja, már neki is sok.*
- Rendben van. Rögtön itt vagyok.
*Csak egy rövid kitérőt tesz a Stardhaal felé amíg előkeríti azt a lovat, amit eddig használt, felszerszámozza és elkészül az indulásra. Amikor visszatér a kapu környékére, a helyzet nagyjából változatlan. Ott a két óriás, a kancellár elf segédje, az a komoly alkimista... lehet, hogy még tartana a rovancs, de valami mégis megváltozott. A kancellár.*
- Éppen itt volt az ideje. *morogja az orra alá mélységes meggyőződéssel, ahogy Zaxdor és Grotg közelébe ér* Melyikőtök volt?
*Kis somolygással néz a két óriásra, aztán Zaxdoron állapodik meg a tekintete. Úgy véli, hogy a felkapaszkodott városi fajankót valaki végre móresre tanította, és a lecke egy betört orrban csúcsosodott ki. És ezt inkább Zaxdorról tudná elképzelni. Elvégre a Szilánk mágus pofozásában már szerezhetett bizonyos rutint.*


10239. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-14 16:23:34
 ÚJ
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ispotályépítők//

*Csak egy pillanatra fordítja fel arcát a földről, miután zavarodottan és csalódottan egy kavicsot rúg arrébb, inkább annak útját követi tekintete. Így Habrertus mutatványáról, amit gyakorlatilag ő okozott, le is marad, ahogy azt sem látja, hogy körül zsongják, mint legyek a fonnyadt dinnyehéjat. Valószínűleg ez a szerencséje, mert csak tovább rontaná amúgy sem túlságosan jó kedvét. Csak annyira tekint fel, hogy Dora helyzetéről meggyőződjön, mielőtt az esztétikus kinézetű kalapos leányt felökleli véletlenül. Hamarosan melléjük sorol, s egy darabig nem is szól senkihez, aztán csak észreveszi fajtársát, aki szintén megérkezik:*
- Na mi van, nem szálltál el? *Kérdezi, aztán fejét csóválja, mert az ütődött óriásnál csak az ütött a rosszabb. Amíg válaszol, addig bánatosan néz arra, ahonnan jött. Krestvir távozik, tekintve, hogy az ellenkező irányba, így Zaxdor azt sem látja, ahogy a kis virágot elteszi. Talán némileg jobb kedvre derülne ettől, de lehet, hogy ez pont jól van így. Így van megírva. Szemeit végül Dorára emeli:*
- Itt vagyok. Indulhatunk. *Szól hidegen, fagyos tekintettel, mert láthatóan a türelem sem a legnagyobb erénye. Szerencsére a lány az őrség felé indul, így Zaxdor végre indulhat. Csak innen minél messzebb, messzebb Krestvirtől, nem akarja megijeszteni többé.*


10238. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 23:45:29
 ÚJ
>Paraszt Grotg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ispotályépítők//

*Az óriás még pont visszaér Dora kiabálására, úgyhogy magára ismerve be tud állni a sorba, már ha alakul ilyen, ami Dorát követi. Ő is visszakéri természetesen a fegyvereket, amikért annyit futott most, és ahogy ezzel megvan, már hipp-hopp kint is van a kapun kívül, úgyhogy alig várja, hogy induljanak, és végre hasznos lehessen. Na persze nem teljesen önzetlen ez a cselekvése, mert úgy tervezi, hogy majd a munka végeztével megkérdezi a Kancellártól, mi kell ahhoz, hogy hivatalosan is sajátjának tekinthesse a kis földet, amit elkerített. Reméli, hogy a munkával segít majd egy kedvezőbb árat szabnia. *


10237. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 23:38:29
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 86

Játékstílus: Vakmerő

//Ispotályépítők//

*Mikor megnyugszanak a kedélyek, a kancellár pedig ép és csak kicsit vérzik, Dora észreveszi meglepettségét, és ő maga is osztozik benne.*
~ Mi a franc ütött belém? ~ *Tépelődik, jobb híján Habrertus jócskán megütött orrát nézve, majd megigazítja magán a kalapot, mintegy pótcselekvésként. Mikor a férfi először hármat válaszol, szélesen elvigyorodik, mert már tudja jól, hogy csak tréfál vele. Márpedig akkor biztosan nincs baj.*
- Vannak fejsérülések, amelyektől megváltozik az ember személyisége, de örömmel látom, hogy te rendben vagy. *Egyenesedik fel ő is, leporolva nadrágját.* Azért borogasd majd, ha tudod! *Teszi hozzá. Így kevésbé fáj majd az ütés helye. Egy darabig még Habrertus hátát nézi, mintha csak biztosra akarna menni, hogy nem esik össze mindjárt, majd ő is visszatér az előző szerepéhez, már csak azért is, mert a kancellár már a vérét áldozta a szent ügyért. Persze gondolhatta volna, hogy az első útja a sötételf nőhöz vezet. A lány megrázza a fejét, mint aki valami álomból ébred, és összeszedi magát egy kicsit az ijedtségből.
Felpattan a nyeregbe, hogy jól látsszék, és kalapját meglengeti a társaság felé.*
- Urak! *Kiabál, bár neki nem megy úgy, mint Zaxdornak az előbb.* Aki ispotályt építeni jönne, az kövessen! Aki pedig lemarad, az kövesse az engem követőket!
*Azzal már nem vár tovább, meg is indul a kapu felé.*

//Őrség//

- Üdv. *Mondja a fajtársnak, és csak hogy valódi beszélgetést is folytasson vele, hozzáteszi.* Szép idő van. A rövidkardomat szeretném visszakérni. *Tér a lényegre, és a megfelelő tárgy felé bök ujjával. Mivel mindenki másnak igazi fegyverei vannak, vagy egyszerűen nincs neki semmilyen, Dora nyamvadt kis levélnyitó kését nem lehet eltéveszteni. Közben pedig hátra-hátrapillant, jönnek-e már a többiek, és ha nem, akkor szuggeráló pillantással néz rájuk.*

A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 23:41:46


10236. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 23:33:17
 ÚJ
>Paraszt Grotg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

*Ahogy a Kancellár biztosítja, hogy semmi baja, az óriás fellélegzik. Nem vette volna a szívére, hogyha valami komoly baja esik, ő pedig nem tudott benne segíteni. Szóval most már tényleg minden készen áll, hogy elinduljanak, amikor...*
- Édes takarmány, fent hagytam a botjaimat! *Kiált fel, és már rohan is, mert a bunkósbotok nélkül nem szeret sehova se menni, még építkezni se. Jó eszközök azok, be lehet vele verni a szegeket is, a földet is lehet lapítani, szóval mindenre használható, amire csak kell. Szalad hát az óriás, lóhalálában, egészen a kapuig.*

*Az óriás nincs sokáig távol, hamarosan szalad vissza ugyan olyan lendületes tempóban, mint ahogy az előbb megindult. Pánikszerű arckifejezése már a múlté, inkább szégyen, és boldogság sugárzik róla. Előbbi azért, mert ennyire kevés esze van, és buta is, ráadásul feleslegesen várni is kell rá, utóbbi viszont amiatt, mert meglettek az eszközök, vagyis remélhetőleg megvannak, a kapuban. Ahogy visszaér a csapatához, liheg egy kicsit, de nem nagyon, mert egész jó állóképessége van, szóval ez a kis futás nem igazán ártott neki.*

A hozzászólás írója (Paraszt Grotg) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 23:40:50


10235. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 22:36:55
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 652
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

*Ennyire, pontosabban ilyen apropóból végképp nem szeret a figyelem középpontjában lenni. Hiszen sehogy sem illik magas tisztségéhez ez a nyomorult állapot. Hogy így lássák. Őt! És ki tehet erről? Az öszvér, persze, de az az óriás is. Miközben néhányan köréje csoportosulnak, vet egy vérrel belövelt pillantást, de mielőtt megfogalmazódhatna benne valami nemtelen bosszú, megérkezik a segítség. Elsőnek a rokonszenvesebb óriás érkezik. Persze Hubi jelenleg bárkit rokonszenvesebbnek talál Zaxdornál.*
- Én... öhm... azt hiszem, nem tört el semmim, köszönöm.
*Legalábbis kibírhatatlan fájdalmat nem érez a tagjaiban, ez jó jel. Felsebzett nyelvét végigfuttatja a fogsorán, ott sem érez folytonossági hiányt.*
- Hidd el, barátom... *pislog fel az ülő helyzetben különösen magasnak tetsző óriásra* Nem szándékoztam efféle mutatvánnyal szórakoztatni a nagyérdeműt. Ostoba baleset volt.
*Egy tündér perdül mellé, és Hubi a szégyenérzet hatására azonnal fel is mérgelődik a tiszteletlenként elkönyvelt szavain. Mielőtt megfelelhetne neki, a szárnyas apróság varázsolni kezd, Hubi pedig csuklik egyet meglepetésében. Noha úgy érzi, hogy orra vére még mindig szelíden csurog a bajszába, de a fájdalom semmivé válik. Ez pedig nagy ajándék. Majdnem el is szégyelli magát amiért le akarta torkolni a tündért.*
- Köszönöm, gyermekem. *néz rá egy kis mosollyal, és nem ő lenne ő, ha ne érezni kellemetlennek, hogy rövid időn belül ismét hálálkodni kényszerül.*
- Mindig is csodáltam a mágusok tudását, és most azt is megtapasztaltam, hogy milyen hasznos tudomány ez. Bár jobb lett volna az empirizmust kihagyni ebből.
*És még valaki érkezik, egy hangos kiáltással. Hubi csodálkozva fordul a hang irányába. Ha valakitől, hát pont Dorától nem várta volna, hogy ilyen aggodalommal vegye a balszerencséjét. Írnoka sebesen érkezik, Hubi pedig heveny köhögőrohamot kap Bors patái által felvert portól. De ennél nagyobb baja már ne legyen!*
- Hármat. *bazsalyog kicsit féloldalasan a kérdésre, mert közben az ajka is elkezdett feldagadni* Két ujjat, és legkedvesebb írnokomat.
*Úgy látszik, hogy nagyobb baj nem érte, hiszen ez már a régi, megrázkódtatás előtti Habrertus.*
- Meghat az aggodalmad, őszintén, de azt hiszem, hogy nagyobb bajom nem esett.
*Persze ezt nem így érzi, hiszen mintha nehezebben venné a levegőt, mint azelőtt, de ez bizonyára elmúlik. És hát illene férfiként viselkednie. Dora előtt mindenképp. Ennek megfelelően talpra is kecmereg, a felé esetlegesen nyújtott segítő kezeket természetesen elfogadva.*
- Még egyszer köszönöm mindenkinek a segítséget. *mosolyog a társaságra és átveszi Grotgtól az időközben megnyugodott öszvére kantárát. Vet egy fancsali pillantást az asztalka romjaira is. Keríteni kell majd egy asztalost. Hasznos holmi volt, nehezen nélkülözné.*
- Urak! Hölgyek! Arra kérlek benneteket, hogy nézzetek teendőitek után. Ez a kis közjáték nem adhat okot arra, hogy megálljon az élet a Vashegyen.
*Még egy kedvesnek szánt pillantás mindenkire, különösen elf írnokára, aztán a megviselt kancellár és öszvére el is indulna a Stardhaal felé. A feltételes mód indokolt, mert bizonyára a kalamajka hatására csak most jut eszébe a mélységi. Meg annak, legalábbis Hubi szerint, kétértelmű szavai. És mivel úgy érzi, hogy megmarad, semmi akadályát nem látja, hogy ezt a friss ismeretséget kicsit elmélyítse.*
- Elnézésed kell kérjem a külsőmért. *villant egy vértől vörös mosolyt Estanellariára* Mint bizonyára láttad, ért egy kisebb baleset.
*Persze, biztosan látta. Remek bemutatkozás. És ha már bemutatkozás...*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr vagyok, a Vashegy kancellárja. A Dwirinthalen-ház tagjai mindig szívesen látott vendégek nálunk, magam is roppant nagy örömmel vettem minden találkozást Soraya úrnővel.
*Muszáj uralkodnia magán, hogy egy kéjenc vigyor ne kússzon összevert arcára, ahogy az az este jut eszébe a Pintyben.*
- Miben lehetek a szolgálatodra?

A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 22:38:41


10234. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 22:06:56
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Sokan, de főleg Hubi//

- Köszönöm! *biccenti meg kicsit a fejét az iránymutatásért cserébe. A következő megjegyzést viszont csak nehezen állja meg nevetés nélkül, ám végül mégis sikerül az udvarias mosolynál maradnia.*
- Ó, nem kell félteni őket, ezek nem olyan kényes jószágok! Bár minden bizonnyal örülni fognak egy olyan helynek, ahol kielégülnek az igényeik! *válaszolja, majd hiába kért korábban útmutatást az őrtől is, a felajánlott segítséget nem utasítja vissza.*
- Kagan Thargodart vagy a kancellárt keresem. *feleli, csak gondolatban hozzátéve ~Amelyikük könnyebben elérhető~* A kapuban azt mondták őt arrafelé találom. *tekint az őr által mutatott irányba* Nem tudja esetleg, most is ott van? Vagy érdemes inkább máshol próbálkoznom? *érdeklődik a kancellár holléte felől, hátha a férfi naprakészebb információkkal tud szolgálni, majd kis szünet után, mintha csak elfeledkezett volna róla, hozzáteszi.*
- A nevem Estanellaria. Estanellaria Dwirinthalen. Barátoknak csak Esti. *mutatkozik be az elmaradhatatlan mosoly kíséretében, majd várakozóan tekint fel a férfira, hisz most rajta a sor, hogy elárulja a nevét. Mielőtt azonban választ kaphatna, váratlan felfordulás támad egy, a közelben csörtető óriásnak köszönhetően, melynek következtében saját lovai is megzavarodnak, így kénytelen hátat fordítani a férfinak, hogy megnyugtassa őket. Mikor a hosszadalmas művelet után visszafordul, meglepődve látja, hogy korábbi beszélgetőpartnere véres képpel csücsül a földön, miközben jó páran ugrálnak körülötte. Először nem is érti a hirtelen támadt túlbuzgóság okát, ám az elejtett megjegyzésekből sikerül rájönnie a titok nyitjára. ~Úgy? Szóval ő lenne a kancellár?~ tekint a tőle nem messze heverő férfira, aki közel sem tűnik olyan veszélyesnek és agyafúrtnak, mint amilyennek képzelte. ~Micsoda mázli! Talán még könnyebb dolgom lesz, mint hittem!~ somolyog magában, tisztes távolságot tartva a talpnyaló brigádtól, megvárva, míg a kancellár újra olyan állapotba kerül, hogy képes legyen folytatni félbemaradt beszélgetésüket.*


10233. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:34:51
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan - Hubi, Dora//

*Nem titkolt szándékkal, de azért jön ide, hogy megtudja, végül mi lesz a mágusmesterével. Még látta távolról, ahogyan megölte Lorewet, Nellara biztos benne, hogy bezárták miatta. Indokolatlanul senki sem gyilkolhat, még itt sem. Az már más, hogy valószínűleg a büntetése nagyon enyhe lesz - ha már lesz egyáltalán.*
~Miattam halt meg valaki. És miatta került a mester a gödörbe... Csak miattam...~
*Hatalmas bűntudata van, de ami megtörtént, az bizony megtörtént, nem tud már változtatni rajta.
A gondolatait az szakítja félbe, mikor meglátja a Kancellárt repülni az öszvére hátáról. Egy lány ijedten szalad oda hozzá, és próbál segítségére lenni, de nem úgy tűnik, mintha a Kancellár fel akarna kelni.
Odarohan hozzájuk a tündér is, addigra már a férfi felül, de közben csupa vér.*
- Ez nem a te napod, Kancellár.
*Mondja, majd rögtön eszébe jut valami.*
- Ő, segítek...
*Elmond egy igét, ami ha sikerül, akkor elmúlik a férfi fájdalma... Egy ideig. Abban segíthet, hogy kicsit észhez térjen, és mondjuk felálljon. Az biztos, hogy nem Nellara fogja a kezét nyújtani, hiába szeretné.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a súlyos sebek fájdalma egy körre elillan, de a sebek nem gyógyulnak be. A hatás megszűnésével a fájdalom visszatér.

10232. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:22:52
 ÚJ
>Vildanae Niviamos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Medgolyhadosztály//

*Mivel teljességgel felesleges lenne megkötni a két bestiát – ha úgy érzik, egy kötél biztosan nem fogja őket visszatartani – Vildanae nem is próbálkozik holmi száron vezetéssel. Egy kellemes, egészen fülbemászó dallamot kezd dúdolni, amitől a két medgoly láthatóan megnyugszik, sárga tekintetük pedig követi a lány minden mozdulatát. Mondjuk maga sem biztos még abban, hogy ezzel minden helyzetben eléri-e a kívánt hatást, de eddig még sikerrel járt. Reménykedik benne, hogy most sem lesz másképp.
Miután a kapun is túljutnak, újból szemügyre veszi a két idegent, arcán barátságos mosollyal. A mögötte nézelődő két fenevaddal együtt egészen kontrasztos látványt nyújthatnak.*
- Szóval egy kis séta. Ilyet még nem csináltam, de reméljük a legjobbakat! *Szélesedik egy kicsit az a mosoly, majd ahogy áttér a szabályokra, valahol fél úton el is tűnik.*
- Javaslom az 5-6 lépésnyi távolság megtartását, bár ezzel nem hiszem, hogy gond lesz. Baul rosszul viseli a hirtelen mozdulatokat, Böte pedig a magas hangoktól készül ki. Ezeket most... próbáljátok kerülni.


10231. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:18:47
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 86

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

- Rendben, érted küldök, ha valami gond van. *Bólint Dora komolyan. Örömmel veszi, hogy a kancellár nem ette meg ebédre. Ez már csak amolyan tudós dolog lehet, hogy elfogadják egymás szaktudását, és nem köpnek a másik levesébe, csak ha a szükség tényleg úgy hozza. Dorának nem volt alkalma sokat nézegetni a terveket, de inkább előre kérdez, mint hogy bugyután álljon ott, a helyszínen. Azt meg sem bocsátaná magának, ha elszalasztana egy ilyen remek lehetőséget, hogy megmutathassa, mit ér.
Először még mindig a kapu közelében várja a többieket, és észre se veszi Átok rakoncátlankodását, csak akkor pillant fel, amikor az állat egy nagyot ordít.*
- Habrertus! *Kiáltja Dora a kancellár polgári nevét először életében, és Borsot noszogatja, hogy odasiessen, nem mintha tudna tenni bármit is. A pillanat töredéke alatt történik minden. Puff, a kancellár máris a földön hever, először hason, aztán feltápászkodva csurom véres kézzel és arccal. A lány fejében egyfolytában az zakatol, hogy hányféle részét törhette el a nagy zuttyanás alatt, és bár Grotg megelőzi a lányt, Dora addig nem nyugszik, míg meg nem bizonyosodhat róla, hogy Habrertus minden fejben felsorolt része ép.*
- Kancellár! *Robog oda, és miután leszállt a lováról, odabiccent Grotgnak, hogy felvakarta a földről, mert ő egyedül elég gyenge lenne hozzá. Úgy látszik, minden rendben, csak egy zsebkendő kell a férfinak, amit a lány készséggel átnyújt. Minden bizonnyal eltört az orra. Azért biztosra megy, hogy fejben nincs semmi gond. Két ujját tartja kancellárja elé, a mutatót és a középsőt.* Mondd meg nekem, hányat mutatok?
*Ijedtségét bosszúsággal szeretné leplezni, de szíve még mindig a torkában dobog.*

A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 21:19:18


10230. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:10:55
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 39

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//
//És egy, aki nagyon fontos//

*Elég határozott álláspontot közöl, majd várja a választ, ami... nem egészen olyan, mint amire számított. Már a korábbi udvariasság is zavarta, amivel a férfi fogadta bizalmatlanságát, s hogy nem átallott még varázslatot is alkalmazni Zaxdor ellen.
Most pedig a férfi egyszerűen, megértően elfogadja a kérését. És amennyire Krestvir látja, még szomorú is, esetleg bűnbánó.
Elbizonytalanodik, hogy talán mindent félreértett, de közben meg attól tart, hogy épp most érti félre az óriás testbeszédét, vagy esetleg csak színjátékot lát. Szeretné, ha sokkal jobban tudna olvasni az emberekben, vagy esetünkben óriásokban.
Emellett ott van, hogy Zaxdor a beszéde alapján túl értelmesnek tűnik, ami persze nem zárja ki, hogy mellette erőszakos is legyen, csak... de...
Az óriás meghajol, elköszön, majd elfordul tőle, s megy a többiek után, akik már várták...
Krestvir meg marad a helyén döbbenten, szó nem hagyja el ajkát. Elbizonytalanodott, de az előbbi nyilatkozata után nem akarja megmásítani a véleményét, meg a férfi egyébként is odébb ment már. És még azt sem tudja, hogy nem hozott-e ténylegesen jó döntést...
Miután tekintetével elkísérte a társasághoz Zaxdort, a kezében szorongatott meggyötört virágra néz, afölött is elgondolkodva. Aztán eszébe jut, hogy miért is jött valójában, és erővel elnyomja magában ezt az egészet. Legalábbis megpróbálja.
Folytatja az utat. De azért az a pórul járt virágszál elsüllyed köpönyege zsebében, mint egy emlék és kétely.*

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 21:12:40


10229. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:05:21
 ÚJ
>Paraszt Grotg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

* Az óriás nagyon jól elvan magával, bár a próbálkozását nem koronázza semmilyen siker, amikor hirtelen kizökkenti egy furcsa hang. Hamar rájön, hogy továbbra is két lábbal a földön jár, és pironkodna, hogy milyen nagy marhát csinált magából, ha nem azt figyelné, ahogy a jó kancellár valami nagyon fura módon próbál imponálni a hirtelen támadt tömegben megfigyelhető hölgyeknek.*
~ Tharg élet...~
* Gondolja, de még az ő csökött képességeivel is hamar egyértelművé válik, hogy a férfi nem direkt csinálja a mozdulatsort. Siet is, hogy odaérjen, de mivel túl sokáig gyönyörködött a kis bemutatóban, na és abban, hogy megihlette a férfit, aki szintén repülni próbál, ezért a kancellár már a földön pihen, amikor odaér. Na jó, utóbbi repüléstani bemutatóban már úton van, amikor gyönyörködhet. Igyekszik elkapni az állat kantárát az egyik kezével, a másikkal pedig a férfit húzni fel a földről.*
- Vigyázzon magára, Kancellár uram. * Teszi hozzá szelíden, ahogy felszabadult kezével a férfi ruháját igyekszik leporolni néhány barátságos paskolással.*
- Nem szabad túl vadul bánni az állatokkal, megijednek. Szelíden kell, hogy tudhassák, bízhatnak a gazdájukban. Az ilyen mutatványok az állatnak, és magának sem jók. Találjon más dolgot a hölgyek lenyűgözésére. * Teszi még hozzá a halk jó tanácsot, hiszen a világért se szeretné megszégyeníteni itt mindenki előtt, csak segíteni akar rajta.*
- Asztán jól van? Nem tört el semmi? Ha nagyon ropog akkó gyógyul! *Teszi még hozzá szelíden mosolyogva azokat a bölcsességeket, amiket az apja is mindig mondott, amikor túl nagyot esett gyerekként. *


10228. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 20:51:12
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 652
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

*Ez az a kivételes alkalom, amikor nem rajong azért, hogy ő van a középpontban. Kis nyugalmat szeretne, ha már megszabadult az építkezés nyűgétől. Bár lehet, hogy akkor járt volna jobban, ha ő megy Dora helyett. Elvégre akkor mégis hivatását gyakorolhatta volna, amiért egyébként rajong. De hát van fontossági sorrend is. És ha van, akkor most az írnokára figyel.*
- Minden nyersanyag, ami az építkezéshez szükséges, már a helyszínen van. Ha vetsz egy pillantást a tekercsekbe, találsz egy részletes listát is róluk.
*Legszívesebben ezt pikírten vetné oda, de erőt vesz magán, és kedélyes stílusban magyaráz tovább.*
- Kő- és faanyag, vasáru... minden. A terveknél az is fel van tüntetve természetesen, hogy milyen sorrendben kell ezeket felhasználni, minek hova kell kerülnie.
*Szerencsére csak eddig tart a visszafojtott morgolódhatnékja, mert Dora a kezébe nyomja a tanácskozáson készített jegyzeteket. Bölcs gondolat, hogy nem cipeli magával.*
- Köszönöm, kedvesem.
*Fel sem merül benne, hogy ettől a megszólítástól égnek állna a lány haja. Hiszen ő csupán nyájas óhajt lenni.*
- Át fogom nézni a feljegyzéseid. *Eszébe jut még valami.* Bár nem kételkedem benne, hogy különösebb nehézség nélkül helyettesítesz majd, ha valami váratlan körülmény okán mégis elakadnátok, csak küldess értem valakit. Számíthatsz a segítségemre.
*Kicsivel később pedig már Zaxdorral van szerencséje tárgyalni. Úgy fest, hogy félreértette az óriás szavait és igényeit. Bár igen sokan vannak, akik szerény arckifejezéssel, szinte már röstelkedve kérnek valamit, ebben az esetben egy kis kalyibát, de természetesen egy grifflábon forgó palotára gondolnak. Jobb az esetleges félreértéseket már a legelején tisztázni.*
- Nos, úgy vélem, hogy ennek nem lesz akadálya...
*Mivel imádja a körmondatokat, magától értetődik, hogy nem itt akarja befejezni. De nincs más választása. Ugyanis az óriás figyelmét hirtelen felkelti valami vagy valaki, aki vagy ami még a kis viskójánál is fontosabb számára. Ennek megfelelően úgy indul meg, hogy a derék kancellárnak muszáj félrekotródnia az útjából. Ezt követően sok minden történik. Az óriás visszakiabált szavaira már nem is figyel, sokkal fontosabb dolga akadt. Ahogy Zaxdor megindult, hogy akár rajta és Átokon is átgázolva haladhasson, Hubi ijedten ránt egy jókorát a kantáron, sarkait pedig az öszvér vékonyába vágja. Reményei szerint hű társa hátrálni fog, és utat enged az óriásnak. Csak félig történik így. Ugyan nem tapossák bele a jó tharg földbe, de Átok ebben a pillanatban dönt úgy, hogy neki elege van az egészből. Ennek megfelelően felordít, kirúg egyet hátra, aztán mellső lábait dobja fel a levegőbe, és ezt néhányszor megismétli. Ha a jó kancellár nem ijedne meg annyira, hogy egy zabszem se férjen bele, biztosan az egyetlen helyes megoldást választja: az első ugrás után lecsúszik az öszvér hátáról, és kivárja míg az állat megnyugszik. A Kancellária feje és a Vashegy második embere - ahogy magára gondolni szeret - ebben a pillanatban kétségbeesetten kapaszkodik a szárba, és próbálna megmaradni a tomboló öszvér hátán. Valahol északon dívik az a szokás, hogy a férfiak nem talpig vasban, lóháton, kopjával rontanak egymásnak, hanem betöretlen lovak hátán igyekeznek minél tovább megmaradni. Aki legkésőbb hull a porba - függetlenül attól, hogy életben marad vagy sem - győz. Habrertus ezt mindig is barbár szokásnak tartotta, ráadásul olyan lovas, aki megmarad a nyeregben ha nagyon muszáj, de különösebb trükkökre soha nem vállalkozna lóháton. Így aztán a mutatvány sem tart sokáig. Hubi egy rövid ideig pattog az öszvére hátán, mint a kecskebogyó a deszkán, mintha még a szakálla is lobogna miközben riadtan villog a szeme, aztán egy kecses ívben repül le onnan, közben lerúgva a nyeregkápához erősített kis úti íróasztalát is. Hubi azonban nem az a fajta, aki egykönnyen felad bármit is. Lám, most karjaival csapkod, bizonyára abban a reményben, hogy akár a levegőég ura, a nemes sasmadár, ő is meglovagolhatja a szelet. Azonban a kancellárnak nemcsak a háta, a karja sem tollas. A föld pedig - az a jó tharg, ugye - kétségbeejtő gyorsasággal közeledik. Aztán csatt, és Hubi fényes nappal meglátja a csillagok zömét. És csak hasal a porban. Mozdulni sem mer, hátha már nincs is ezen a világon, és hamarosan megjelennek az istenek, hogy számon kérjék rajta a hitélet terén tanúsított buzgalmának hiányát. A hangok alapján aztán arra jut, hogy még nem tért meg őseihez, és nehézkesen a karjaira támaszkodik. Fémes ízt érez a szájában. Ebből és a fájdalomból arra következtet, hogy a becsapódáskor elharapta a nyelvét. Oldalt fordul, felül. És még az orra is sajog. Odanyúl, a fájdalom fokozódik és hitetlenkedve mered a kezére, ami merő vér. És most csak ül ott, ennen vérétől vöröslő arccal és szakállal, és pislog szaporán. Bizonyára sokkhatás alatt állhat.*


10227. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 20:28:32
 ÚJ
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//
//És egy, aki nagyon fontos//

*Csak zavartan néz, nem igazán érti mi történik, hát ő tényleg nem akart rosszat. Nem is igazán biztos, hogy amit hirtelenjében kiötlött fejében, azt el tudja mondani. A varázslatra ezúttal nem a szokásos módján reagál, holott valóban nem a kedvence, sőt gyűlöli. Azonban csak lassan, lehorgasztott fejjel megáll. Igazából óriás ugyan, de sejti mi következik, mert stratégának nem rossz, még ha az élet nem e területén is alkalmazta tudását.*
- Nem haragszom. Megértem. *Mondja halkan, a sistergő falra bámulva, szomorú szemekkel. Immár valahogy az új fizimiskának sincs szerepe, pedig titkon talán nem csak magának csináltatta. Persze tényleg zavarta a lobonc, az nem lehet kérdés, ez már lehet csak belemagyarázás. Valami hasonló játszódhat fejében, miközben Krestvir beszél, természetesen nem szól közbe, de ami még fontosabb, nem is avatkozik közbe, csak a péppé nyomorgatott virágra tekint szemével. ~ Mit tettem?! ~ Felsóhajtana, de nem mer, nehogy a frissen serkent légvihar is megijessze a lányt. A hátrálásra nem reagál, kezét sem emeli fel, marad helyben, mint akit odacövekeltek, s hallgatagon figyel. Persze miután engedélyt kap rá, kis megtorpanás után de zavartan, elmondja, amit szeretett volna. Majd felélénkülve az engedélytől, hogy beszélhet, a pozitív megerősítéstől talán izgatottabban is várja a választ, mint kellene. ~ Mi a franc van velem? ~ S az otthoniakra gondol, kiket már nem láthat, soha többé. Ahogyan készült Krestvir válaszára, olyannyira esik kissé össze válla is a tudattól, mit kívánnak tőle. Úgy látszik a helyzet nemhogy megoldódni, mintsem inkább eszkalálódni látszik. Csüggedten gondol arra a pillanatra, amikor kezet emelt rá, vajon tényleg szükséges volt ez? Csak rövid idő telik el, majd nagy levegőt vesz, s ezúttal a sóhaj kissé felhangzik. Tekintete hideggé válik, s arca szenvtelenné. Nincs benne sértődöttség, csak mérhetetlen csalódás, mert hatok óta erre készül.*
- Így lesz, megértettem. *Hajol meg, kezeit maga mellett tartva, s immár ismét csak valaha volt katona, talán csak a fagy itta be magát jobban szívébe. Nem is tud igazán mit mondani, jelenleg a fájdalom csak dühösebbé teszi, de elsősorban az dühíti, hogy fogalma sincs miért érez fájdalmat. A meghajlás után még látszik, hogy szóra nyitná a száját, de aztán csak visszacsukja:*
- Ég veled. *A köszönés pillanatában fordul el, s indul a csapathoz, mert érzi, hogy a tűz lobban lángra benne. Önmagát átkozza, s a kilátástalanságot, amibe belekeveredett. Kagan parancsát és azt a rohadt félsötétet, kinek pofátlansága miatt ilyen helyzetbe keveredett. Hatalmas léptekkel indul meg a csapathoz, ha nem állítják meg néhány földérintéssel oda is ér, de már menet közben elüvölti magát:*
- AKKOR MOST INDULUNK, VAGY MI A TÖKÖM LESZ?! *Mintha nem ő váratott volna mindenkit. Elmondhatatlanul gyűlöli önmagát, de leginkább, hogy gyűlöletét nem tudja kitölteni semmin és senkin, mert nem akarja láttatni ezt az énjét. ~ Ez van. Majd elmúlik... ~ Gondolja. ~ De minek is kellene elmúlnia? ~ A zavar még jobban bosszantja.*


10226. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 18:18:40
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 39

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//
//És egy, aki nagyon fontos//

*Amilyen állapotban van, összerezzen az ordításra, majd ki is pördül idegesen oldalra, mert az üvöltésből egyből erőszakos lépésre következtet, hisz nem a tartalmát fogja fel elsőként. Az oldalra mozgással hát a férfi öklét igyekszik ezúttal elkerülni, a szembe pördüléssel együtt pedig a jobb tenyerét is maga elé rántja, amiből ezüstös fénycsóva tör ki az óriás felé.
Már amennyiben sikerrel jár a varázslat...
Fájdalmat nem okoz Zaxdornak a fény, azonban ahogy felé akar hajolni, érezheti, hogy ez nem megy. Talán némi megnyugvás lehet, hogy egyébként viszont képes mozogni, csak épp Krestvirhez nem tud közelebb hatolni egy hajszálnyival sem.
A pillanatnyi védekezési kényszernek eleget téve aztán, ahogy az óriást nézi, meg tudomásában van annak, hogy vannak még itt thargok körülötte, már kicsit elbizonytalanodik, hogy ez szükséges lépés volt-e. Zaxdort is thargnak véli ugyanis, s felmerül benne, hogy talán nem nézik jó szemmel, hogy a saját területükön, egy földijükkel szemben alkalmaz mágiát.*
- Bocsánat. Nem bántalak, csak... ne gyere közelebb! - *szól Zaxnak némi bűntudattal kezdve, ám az utasításnál már határozottabbnak tűnhet.
Ezzel együtt hátrál még pár lépést, amíg biztonságban nem érzi magát, feltételezve, hogy ekkora távolságból még volna ideje ismét segítségül hívni a varázslatot, ha a helyzet úgy adódna.
Ezt követően leengedi a kezét és a mágiát is eloszlatja. Most már hagyja szóhoz jutni a férfit, s ha kedvét nem szegte az előbbiekkel, akkor végig is hallgatja.*
- Elmondom, mit gondolok... - *kezd bele, mert ő is szeretné tisztázni a helyzetet.*
- Tartok tőled és kiszámíthatatlannak gondollak. Ez azt jelenti, hogy félek tőle, hogy bármikor megüthetsz, amikor épp jónak látod. Nem bízok benned, nem érzem magamat biztonságban, ezért nem szeretném, ha a közelemben lennél. Azt kérem, hogy maradj távol tőlem. Ezt megérted? - *olyan egyhangúan, és lelketlenül adja elő kérését, mintha csak az élet alapvető törvényszerűségeiről magyarázna. Ezzel ugyanakkor teljesen tiszta választ adhat arra, hogy ő valójában nem igazán szeretné ezt megbeszélni, mert a megbeszéléshez egymás közelében kell lenniük, ami számára kellemetlen.*

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 18:21:30

A varázsló egyik tenyerét egy felé közeledő célpont felé irányítja, melynek hatására egy ezüstfényű csóva tör elő onnan. A csóvával egy közeledő személyt vagy tárgyat lehet feltartóztatni, megállítani, legyen az akármilyen nehéz vagy erős, közeledjen akármilyen gyorsan. Hatása addig tart, míg a mágiahasználó el nem fordítja tenyerét, utána a célpont a korábbi sebességével mozog tovább.

10225. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 17:01:06
 ÚJ
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//
//És egy, aki nagyon fontos//

*Zaxdor nem akarja megbántani Dorát és másokat sem, de egész egyszerűen elemi erővel húzza maga után valahogy a lány. Korai lenne bármiről beszélni, főleg egy óriásnál, aki saját magával és jelenlegi gondolataival sincsen tisztában. Annyi bizonyos, arra való tekintettel, hogy Krestvir kerülte őt az elmúlt hatokban, elvarratlan szálak maradtak benne, melyek jelenleg úgy érzi, hogy nyílt sebeket okoznak szervezetében. Egész egyszerűen meg akarja magyarázni tettét, elmondani, hogy ő nem ilyen, ő csak jót akart, hogy… hogy neki jobban fájt, mint a lánynak, vagy bármit, nevetséges közhelyeket, ami ebből a helyzetből kifordíthatja, akármilyen irányba. Az óriás óriás, ez tagadhatatlan. Lehet, hogy nem oly művelt, mint a jelenleg mögötte állók, de kevésbé műveletlen, mint általában vett fajtársai. Mint például az a szárnyait próbálgató tagbaszakadt fickó, aki az amoni kapu előtt akar épp békegalambot játszani.*
- MINDJÁRT! *Ordít vissza kissé dühösen és elkeseredetten az induló csapat vezetőjéhez, mert Dora már szeretné elkezdeni a munkát. Egy pillanatra az is megfordul a fejében, hogy visszamondja az egészet, főként, hogy gyakorlatilag öt adag rendes
ételt sem tud venni abból az árból, amit a kancellárnak mondott. De két dolog is visszatartja. Egyrészt nincs hová mennie és ez egy elég érdekes társaságnak tűnik, másrészt pedig Krestvir. Az a Krestvir, aki bár a virágot átveszi tőle, azonban még szorít is rajta egyet, ezzel együtt tovább növelve a gombócot az óriás mellkasában. Persze nem elérzékenyülésről van szó, korántsem. Zaxdor attól Zaxdor marad, s ha szükséges beleket ont ki fütyörészve, persze, ha jól megfizetik érte. De csak akkor, ha a belek kiontása indokolt, akár a pénz, akár más motiváció miatt. A két ütés kapcsán már nem annyira érzi ezt, s azt figyelembe véve, hogy a csuklya mögött megbújó lány, nevének kétszeri kiejtése után el is indul, valahogy még rosszabb érzéseket okoz számára. Ráadásul sietnie is kellene, mert egy egész csapat bámulja ténykedését, ahogy szerencsétlenkedik egy apró virággal és egy apró virágszállal, ki valahogy most ragyogóbbnak tűnik, mint normál esetben tűnnie kellene. Pedig csuklya takarja arcát.*
- Kérlek, várj! *Szól csendesen.* Szeretném megbeszélni. Vagy legalább adj egy esélyt, hogy valamikor, valahol megbeszélhessük! *Hangja szelíd és gyengéd, persze ettől még mélyről jövő és kissé zengő.*
- Muszáj, hogy jóvátegyem! Egyszerűen muszáj! *Még kissé, óvatosan és lassan le is hajol, hogy a lánynak ne kelljen annyira felfelé tekintenie, feltéve persze, ha fel mer nézni Zaxdorra és nem fél. Abban a pillanatban, ha azt észleli, hogy ez megijeszti Krestvirt a mozdulatot abbahagyja. Mert az óriás számára már az is elviselhetetlen érzéseket okoz, hogy Krestvir fél tőle, holott ő nem akarja bántani.*
- Kérlek, ne félj tőlem. *Suttogja.* Bár tudom, hogy rászolgáltam. *Hajtja le a fejét.*
- Csak egy esélyt kérek, kérlek, nem kell most azonnal… ha most nincs időd. *Az óriásokra a türelem sem feltétlenül jellemző, bár adott esetben a feszültséget olykor jobban bírják, mint mások. Ez persze elsősorban annak köszönhető, hogy fel sem fogják, feszült helyzetbe kerültek. Zaxdor most felfogja és nem esik jól neki, mégis türelemmel vár.*

A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 18:06:31


10224. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:36:46
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Sokan//

*A rossz után, amit hallott azért van valami jó is. Kriyon láthatóan nagyon örül, hogy Mogrim kisegítette arannyal, plusz még a kedve is jónak tűnik. Eddig nem látta túl sokszor jó kedvűnek a férfit, de legalább most ezt a pillanatot is megélte.*
- Szí ve sen. *Alig tudja nehezen kipréselni a szavakat, azt is csak halkan. Nem dolgozta még fel a szomorú hírt, amit az imént hallott. Ennyire nem túlérzékeny a lelkivilága, mint amennyire most tűnik, de eddig még nem nagyon volt olyan helyzetben, hogy egy viszonylag közel álló személy meghalt volna a környezetében. Persze túl fogja tenni magát ezen a dolgon némi normális gyászidőszak után. Ekkor lép oda Krestvir a társaságukhoz. Mogrim emlékezete elég jónak mondható így azonnal felismeri régi klántársát és viszonozza annak biccentő, köszönő gesztusát. Egy kissé oldalra lép, hogy nyugodtan beszélgethessen két társa, aminek témája a kis gnómot is érdekli. Mégpedig az, hogy mi van a többiekkel. Akaratlanul is hallja a beszélgetést és mivel érdekli is a téma ezért fülel is. Megtudja, hogy Taitos mester itt van az erődben. Daewe, Loka és Zaras akiket még ismer, a régiek, de róluk ezek szerint nem sokat tud Kriyon. Terveiben van Synmirára is ellátogatni, bár ha Krestvir és Kriyon sem látta a többieket, akkor valószínű nem fogja őket megtalálni Synmirán sem.
Elkapja a pillanatot amint Kriyon üvegcséket vásárol egy számára ismeretlen tündér kisasszonytól. ~Elképzelhető, hogy Ő is a Szilánkok tagja.~ Lehetséges, hogy jól gondolja hiszen távolléte alatt szorgosan toborozhatott a klán új tagokat akiket nem ismerhet. Kicsit okafogyottnak tartja ittlétét most, hogy megtudta az úrnő meghalt. Így azt látja a legjobbnak, ha visszatér a fogadóba segíteni Arnulfnak. Biztosan hiányolja már a kis gnómot mert a vendégekkel egyedül elég nehéz elbírni, ezt tapasztalatból tudja. Összeszedi magát valamennyire és Kriyonhoz fordul.*
- Azt hiszem a legjobb, ha a temetésig visszatérek a Vaskorsóba. Ha valaki keresne ott megtalál. További szép napot! *Ha valaki keresné legalább Kriyon fogja tudni hol keressék, illetve akik még a közelükben vannak és hallhatták Mogrim szavait. Vesz néhány mély levegőt, hogy kicsit magához térjen majd elindul kifelé, vissza a Vaskorsóba. A kapuban felveszi letétbe helyezett tőrét majd egyenesen a fogadó felé veszi az irányt.*


10223. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 00:07:42
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 39

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

*Miután elbúcsúzott Kriyontól, és még egy biccentéssel a többiektől, folytatná is útját Thargarod felé.
Bár van éppen elég gondolkodni valója, azért eszébe jut Zaxdor is, akit az imént még kicsit odébb látott beszélgetni. Na nem azért gondol az óriásra, mert olyan szívesen ábrándozik róla, hanem épp ellenkezőleg: azt lesi, vajon észrevétlenül el tud-e menni a közelében.
A csuklya még mindig a fején van, így a látótere eléggé behatárolt, s nem veszi észre, hogy félelme tárgya épp felé száguld. Ő csak azt látja, hogy Zaxdor nincs ott, ahol a legutóbb látta, s ez így első ízben megkönnyebbülés a számára, mert azt hiszi, maga a férfi állt odébb azóta.
Nagyobbat nem is tévedhetne, mert mint azon bizonyos ütlegek esetében, a meggyötört virágot tartó hatalmas marok most is váratlanul ott terem előtte.
Félve emeli fel tekintetét, de már a hang is ismerős, úgyhogy nincs sok reménye, hogy mégsem az áll előtte, akitől tart. S valóban... Zaxdor az.
Hirtelen lefagy, nem tudja, mit csináljon.
Felmerül benne, hogy egyszerűen csak levegőnek nézi az óriást, ám fél, hogy ezzel feldühítené, és a férfi megint bántaná.*
- Zaxdor. - *megy bele a szerinte óriás-rituáléba, feltételezve, hogy a neve emlegetésére ez volna a megfelelő válasz.
Majd lélegzetvisszafojtva átveszi a virágot, biccent egyet, aztán megismétli...*
- Zaxdor. - *És ezzel úgy véli, teljesíthette a kötelező kört és szabadulhat. Úgyhogy kezeit idegesen ökölbe szorítva (szegény virágot tovább gyötörve) már lép is egyet, abban bízva, ennyivel megúszta.
Szó mi szó, nem vár túl sokat az óriástól. Az első ütés után még nem írta le teljesen, de most már egy szintre helyezi őt azzal a másik óriással, aki csak úgy heccből is gyilkolna. Tehát komolyan arra az értelmi szintre saccolja Zaxdort, hogy ha valami neki nem tetszőt mond, vagy csinál, akkor ismét leütheti. Elég kellemetlenül érzi hát magát, főleg, hogy túl közel engedte magához a férfit, s így nehezen tudna időben lépni.*


10222. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-13 00:03:13
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 86

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

*Dora már éppen elfordítaná Borsot, mielőtt még nagyobb galibát csinál a kanca, vagy esetleg feltalálja, hogy a szamár és ló szerelme nem állhat meg az első öszvérgenerációnál, hanem megpróbálja tovább örökíteni saját, nemesnek nem mondható tulajdonságait. Ekkor azonban a lánynak eszébe jut valami. Eddig úgy szorongatta a bőrkötésbe tett jegyzeteket, amiket a tanácskozáson készített, mintha az élete múlna rajta, de most épp elég a szintén fontos terveket tartania. Átnyújtja az egybekötött lapokat Habrertusnak.*
- Kancellárom, várj csak! Bocsáss meg, hogy rád testálom, de nem akarom kivinni az építkezésre, nehogy baja legyen. *Mondja. Még egyszer átpörgeti a tartalmát, hogy a kancellár lássa, részletesen, érthetően jegyzetelt, aztán odaadja a kezébe, ha elfogadja.* Minden benne van, az is, amiről lemaradtál.
- És még egy apró kérdés: minden alapanyagot ott találunk majd? *Szeretné megelőzni, hogy neki kelljen rendszerezni, a hiányról gondoskodni. Még soha nem épített semmit, de ez azért kínosabb.* Fát, követ, vagy… *Gondolkodik.* Bármiből is lesz. *Habrertus hozzáértését ezekben a dolgokban úgysem tudja meghaladni, szóval kényelmesebb így, bármilyen ügyetlenül is, rákérdezni. A többit meg majd elárulják a kezében tartott tekercsek.*
- Minden szakértőnek örülünk. *Mosolyodik el cinkosan, tudja ő jól, hogy nem ugorhat be csak úgy a kancellár helyett, minden felügyelet nélkül. Már ennyi szabadság ígérete is zene Dora fülének, hiszen mindig is az önállóságot preferálta. Habrertus meg már nyugodtan elmehet dolgára, akár meg is kenegetheti a kaput a vicces rejtegetett kenőcsével, inkább való az oda.* ~ Inkább azt, mint a sötételf nőt, utóbbitól még elkap valamit. ~
*Ha kielégítő választ kap, Dora felelősségteljesen a hozzájuk érkező komor lovaghoz fordul.*
- Örvendek, szükség van a segítő kézre! *Int felé a kalapjával, hogy nagyon ünnepinek látsszék. Kicsit erőltetett, de megteszi.* Már találkoztunk az érkezésem napján, te nyitottál nekem kaput. *Emlegeti fel az emléket, nem dorgálásból, de azért úgy érzi, el kell mondania. A fickó volt az első aznap, aki figyelmeztette, hogy Habrertus egy vén kecske. Nem is csoda, hogy nem emlékszik a lányra, mert Dora újfent az ellenkezőjét csinálta, mint amit javasoltak neki, és azonnal a huncut kancellár mellett kötött ki.* Hogy szólíthatlak? *Kérdezi meg a biztonság kedvéért, ha már vele fog dolgozni.*
- Ló kell, meg két erős kar. Úgy látom, neked már csak lovat kell keríteni.
*Ezután Ririhez fordul, aki óvatosan megkérdezi, hogy ő is gyalogoljon-e. Dora nem híve a problémáknak, főleg akkor nem, ha az indulásukat akadályozzák, ezért már nyújtja is felé a kezét, ha pedig a lány elfogadja, felsegíti maga mögé a nyeregbe.*
- Mögöttem is elférsz, gyere! *Fekete kancáját legalább lefoglalja valami szó szerinti teher, így majd nem kezd ki minden második lóval az úton.
Hirtelen felbukkan Zaxdor is. Dora vigyorogva lengeti meg felé a kalapját.*
- Zaxdor, szép napot! Remélem, te is… *Ám mondanivalóját félbeszakítva az óriás odaszól egyet a karját széttáró Grotg-nak, és már megy is tovább, virágot szed, aztán egy lánynak adja. Dora egy pillanatra elbámul, zavartan pislog.*
~ Még egy normális óriást sem láttam. ~ *Tudatosul benne.* ~ Lehet, hogy… náluk ez a normális? ~ *Mielőtt azonban kielemezhetné ezt biológiailag, úgy érzi, soha nem lesz ispotály, ha nem indulnak el.*
- Hölgyem, uraim, lassan induljunk a kapu felé, különben soha nem érünk oda. *Mondja Nestarnak, Ririnek és Grotgnak intézve szavait, és ha más kérdés, kérés nincs, akkor jó esetben a tündérlánnyal a hátán lovagol lassan a megfelelő irányba. Nem siet, megvárja, míg a többiek is felzárkóznak, közben pedig átlapozza a terveket. Amekkora tömeg verődött össze, a lemaradó két segítőjüknek nem lesz nehéz csatlakozni.*

A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 00:05:09


10221. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-09-12 23:34:15
 ÚJ
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Sokan//

*Egy pillanatra megáll benne az ütő, hogy a határozott Laor ily könnyedén megadja magát, bár tény, hogy olyannyira még nem ismeri, hogy következtetéseket vonjon le ebből. ~ Végül is a félsetétet is hirtelen vágta pofán. ~ Vonja meg vállát, aztán már nem is akar tovább foglalkozni a gondolattal, mert az újdonsült cimbora továbbáll, itt hagyja őt a piperkőccel. Nyálas kezét lassan széttárja:*
- Nincs harag. Megbocsátok. *Bólint határozottan, bár nem igazán érti miért kellene megbocsátani, de fő a jó modor.* De nem házat kértem. Csak egy viskót, ahol meghúzhatom magam. *Mondja csendesen, aztán csak legyint.*
- Igaz, hagyjuk. Majd később. *Egész hamar feladja, bár úgy tűnik sietős is lesz a dolga, mert a távolban mintha angyalszárnyakon érkezne a boldogság. ~ Krestvir. ~ Csak nyel egyet, vélhetően a kancellár elkerekedő szemeket és leesett állat láthat. ~ Beszélnem kell vele! ~ Kapkodva visszanéz a kancellárra egy pillanatra, majd gyorsan hadarja, de közben már indul, ha a férfi nem lép arrébb, elképzelhető, hogy öszvérestül átgyalogol rajta, úgy, hogy észre sem veszi:*
- Az attól függ... hogy... hogy milyen hosszú a munka meg... *De távolodik lassan, nem erre tart, sőt valami mókamakival kezd beszélgetni, így csak háta mögött veti vissza a szavakat.*
- Ááá, adj kétszáz aranyat és el van sikálva. *Mondja kapkodva.* Most mennem kell, benne vagyok! *Gyakorlatilag kettőt lép és a nagyobbik társaságnál van. Ahol köztudottan _sokan_ vannak. Nem néz körbe, tekintete csak egyvalakire figyel.*
- Szia Dora! *Motyogja hirtelen, ahogy elsétál a kalapos elf lány és a repülni vágyó óriás mellett. Vélhetően fel sem fogja, hogy annak idején elég keserves napot húztak le együtt a fogadóban, aztán egy pillanatra mégis megáll.*
- Bocsáss meg! Élet-halál kérdése! *Mondja gyorsan, mielőtt a lány megsértődik.* Neked meg mi a franc bajod van földi? *Néz a láthatóan megzakkant fajtársára, majd csak megrázza a fejét, s már indul is tovább. Szerencsére Amon füves terület, ahol jelenleg tombol a nyár, így elnézve a hormonok is. Futtában hajol le, s az első virágot tépi le, ami a keze ügyébe kerül. Ha még valaki előtte van szelíden tolja félre, míg Kryonhoz és a varázslólányhoz nem ér.*
- Krestvir. *Szólítja meg halkan, majd tétován nyújtja felé a letépett virágot, amit úgy látszik a repdeső óriás szele eltört, így csak bánatosan konyul két ujja közé csippentve fele szirmától megfosztva. Igazából jelenleg más nem jut eszébe, ezért inkább ösztöneire hallgat és kimondja, amit hirtelen elméje és a szíve diktál. Rettentő frappánsan folytatja.*
- Krestvir.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11235-11254