Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 73 (1441. - 1460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1460. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 20:33:41
Üzenet elküldve: 2015-02-22 20:33:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Dhaven földhöz vágja a kezében tartott vasat, na nem bosszúsan, vagy indulatból, csak nem épp finoman ejti ki a kezéből. Ezután felkel a sámliról, megtörölgeti a kezét, egyszersmind kiporolja a nadrágját is, mondhatni két legyet egy csapásra.*
-Számszeríjat. *ismétli a fickó szavait, no persze ő nem raccsol közben, ám de ki sem neveti a másikat, mert annak meg megint mi értelme lenne? Pedig a dolgot az ő oldaláról szemlélve viccesen beszél a vele szemközt álló idegen. Mivel ugyebár ő még csak egy napja (se) dolgozik itt, ezért van némi kétsége afelől, hogy vállalhat-e efféle munkákat anélkül, hogy előtte a mesterrel egyeztetne róla, de aztán úgy dönt, hogy ha szótlan inast keresett volna a törp kovács, akkor arra nem ő a megfelelő ember. Mert ő bizony hajlamos a maga feje után menni, s éppenséggel el tud készíteni egy számszeríjat a saját szabadidejében is. Másfelől pedig az ő munkája, az ő ideje, s annak árát is ő szabja meg, nem pedig Hrothgaar.*
-Megoldható, de ennél egy egész hangyányit kénytelen lesz kegyelmed konkrétabban fogalmazni. Milyen erőset, mennyire legyen díszes, meg effélék. *kezdi fejtegetni a dolgot.*
-Ezek ugyanis mind-mind beleszámítanak abba is, hogy az ára mennyire lészen magas. A hozzá való vesszőket azonban megszámítom egy aranyért, darabját, ezt már most kijelenthetem, nyugalommal. *morfondírozik, s máris azon kezd gondolkozni, hogyan fogjon neki. Mert először is, kell ugyebár egy erős vaspánt, egy félköríves, ami magát a feszítő erőt fogja leadni, mikor az elsütőszerkezetet kioldják. Alapvetően, ha a férfinak nincsenek túlzott igényei a díszítéseket illetően, akkor meglehetősen egyszerű dolog elkészíteni egy efféle fegyvert.*
*Dhaven földhöz vágja a kezében tartott vasat, na nem bosszúsan, vagy indulatból, csak nem épp finoman ejti ki a kezéből. Ezután felkel a sámliról, megtörölgeti a kezét, egyszersmind kiporolja a nadrágját is, mondhatni két legyet egy csapásra.*
-Számszeríjat. *ismétli a fickó szavait, no persze ő nem raccsol közben, ám de ki sem neveti a másikat, mert annak meg megint mi értelme lenne? Pedig a dolgot az ő oldaláról szemlélve viccesen beszél a vele szemközt álló idegen. Mivel ugyebár ő még csak egy napja (se) dolgozik itt, ezért van némi kétsége afelől, hogy vállalhat-e efféle munkákat anélkül, hogy előtte a mesterrel egyeztetne róla, de aztán úgy dönt, hogy ha szótlan inast keresett volna a törp kovács, akkor arra nem ő a megfelelő ember. Mert ő bizony hajlamos a maga feje után menni, s éppenséggel el tud készíteni egy számszeríjat a saját szabadidejében is. Másfelől pedig az ő munkája, az ő ideje, s annak árát is ő szabja meg, nem pedig Hrothgaar.*
-Megoldható, de ennél egy egész hangyányit kénytelen lesz kegyelmed konkrétabban fogalmazni. Milyen erőset, mennyire legyen díszes, meg effélék. *kezdi fejtegetni a dolgot.*
-Ezek ugyanis mind-mind beleszámítanak abba is, hogy az ára mennyire lészen magas. A hozzá való vesszőket azonban megszámítom egy aranyért, darabját, ezt már most kijelenthetem, nyugalommal. *morfondírozik, s máris azon kezd gondolkozni, hogyan fogjon neki. Mert először is, kell ugyebár egy erős vaspánt, egy félköríves, ami magát a feszítő erőt fogja leadni, mikor az elsütőszerkezetet kioldják. Alapvetően, ha a férfinak nincsenek túlzott igényei a díszítéseket illetően, akkor meglehetősen egyszerű dolog elkészíteni egy efféle fegyvert.*
1459. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 20:19:02
Üzenet elküldve: 2015-02-22 20:19:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Jól gondolja az ifjú leányzó. Leginkább Kagan unta meg a látványt és rájött arra, hogy másabb képre kell formálni az erőd környékét. Az óriások meg belekezdtek és bele is húztak rendesen. Egy épület már áll, aminek a falán lévő réseket E'Nissa betömködte a hideg ellen. S épül már lassan a következő is, a fákat már hozzák ide. Morwon szorgalmas, Azil pedig jól kitalálta a dolgokat. Úgyhogy ő egy kicsit elbeszélget ezzel a lánnyal. *
- Van. De van olyan is, hogy a munkát nem teljesen egyedül kell elvégezned. Hanem olyanokkal, akikkel jól ki lehet jönni. Szorgosak. És olyan helyen dolgozol, ahol a jó munkát megbecsülik.
* Jegyzi meg, csak úgy mellesleg. Sejti ő, miről van szó. Járt már olyan helyen, ahol rútul bántak a félvérekkel. Nem kedveli az ilyesmit. Meghallgatja a félvér panaszát, a fattyú szó, valahogy nem tetszik neki. Nem nagyon használja, csak ha nagyon akar szidni valakit. Az meg nem szokása. *
- Aha, Syoud. Na igen, ő egy kicsi. Szóval. Hagyjuk.
- Még én sem vagyok teljesen a törzs tagja, de dolgozom rendesen és ezt a kis építkezést is elvezetgetem. Az az óriás, Azil, ő az ész, megtervezte amit kell, én meg összefogom neki az embereket. Amint láthatod, elég sokan vagyunk és sokfélék. Emberek, elfek, félvérek, törpék és óriások, meg azt hiszem egy tündér is bujkál valahol. Szóval itt nem lesz gondod a származásodból, ha jól dolgozol, megbecsülnek érte. Ezeket a házakat most azért építjük, mert akik átutazóban vannak, vagy nem a törzs tagjai, azok ezekben a hosszú házakban fognak lakni. Lesz egy az óriásoknak, az most épül, meg egy a többieknek, tudod, akik alacsonyabbak tőlünk. Aminek most a falát tapasztottad be, amolyan Nagycsarnok lesz, gyűlésterem. Na de.
- Szóval itt van szállás, van ellátás, jól főznek, ha dolgozol, ezekben nem lesz hiányod. Valamint a törzs megvéd, itt nem esik komoly bajod.
- Szabály, hát van néhány. Csak úgy elmenni nem szokás innen. A törzs vezére Kagan és rajta kívül még a húga fontos a törzsben, akit jó ha ismersz és akikkel jó, ha jóban vagy. Valamint a Szellemjáró Leandana, és ott van még a törzs gyógyítója Chiari, ő felel a főzésért.
- Úgyhogy csatlakozhatsz, ha gondolod. De mond, mihez értesz még a faltapasztáson kívül?
* Közben a többiek haladnak az építkezéssel. Estére a bódé is meg lesz vagy minek hívják majd. *
* Jól gondolja az ifjú leányzó. Leginkább Kagan unta meg a látványt és rájött arra, hogy másabb képre kell formálni az erőd környékét. Az óriások meg belekezdtek és bele is húztak rendesen. Egy épület már áll, aminek a falán lévő réseket E'Nissa betömködte a hideg ellen. S épül már lassan a következő is, a fákat már hozzák ide. Morwon szorgalmas, Azil pedig jól kitalálta a dolgokat. Úgyhogy ő egy kicsit elbeszélget ezzel a lánnyal. *
- Van. De van olyan is, hogy a munkát nem teljesen egyedül kell elvégezned. Hanem olyanokkal, akikkel jól ki lehet jönni. Szorgosak. És olyan helyen dolgozol, ahol a jó munkát megbecsülik.
* Jegyzi meg, csak úgy mellesleg. Sejti ő, miről van szó. Járt már olyan helyen, ahol rútul bántak a félvérekkel. Nem kedveli az ilyesmit. Meghallgatja a félvér panaszát, a fattyú szó, valahogy nem tetszik neki. Nem nagyon használja, csak ha nagyon akar szidni valakit. Az meg nem szokása. *
- Aha, Syoud. Na igen, ő egy kicsi. Szóval. Hagyjuk.
- Még én sem vagyok teljesen a törzs tagja, de dolgozom rendesen és ezt a kis építkezést is elvezetgetem. Az az óriás, Azil, ő az ész, megtervezte amit kell, én meg összefogom neki az embereket. Amint láthatod, elég sokan vagyunk és sokfélék. Emberek, elfek, félvérek, törpék és óriások, meg azt hiszem egy tündér is bujkál valahol. Szóval itt nem lesz gondod a származásodból, ha jól dolgozol, megbecsülnek érte. Ezeket a házakat most azért építjük, mert akik átutazóban vannak, vagy nem a törzs tagjai, azok ezekben a hosszú házakban fognak lakni. Lesz egy az óriásoknak, az most épül, meg egy a többieknek, tudod, akik alacsonyabbak tőlünk. Aminek most a falát tapasztottad be, amolyan Nagycsarnok lesz, gyűlésterem. Na de.
- Szóval itt van szállás, van ellátás, jól főznek, ha dolgozol, ezekben nem lesz hiányod. Valamint a törzs megvéd, itt nem esik komoly bajod.
- Szabály, hát van néhány. Csak úgy elmenni nem szokás innen. A törzs vezére Kagan és rajta kívül még a húga fontos a törzsben, akit jó ha ismersz és akikkel jó, ha jóban vagy. Valamint a Szellemjáró Leandana, és ott van még a törzs gyógyítója Chiari, ő felel a főzésért.
- Úgyhogy csatlakozhatsz, ha gondolod. De mond, mihez értesz még a faltapasztáson kívül?
* Közben a többiek haladnak az építkezéssel. Estére a bódé is meg lesz vagy minek hívják majd. *
1458. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 20:05:15
Üzenet elküldve: 2015-02-22 20:05:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Ősök sírja - Brennus nyomdokaiba lépve - Hazaérkezvén //
*Hát, mondhatni gyalog galopp volt az egész. Eltekintve a pókoktól, a csodakutyától, a felhőtől és miegymás, egyetlen karcolás sem esett rajta. A többieken sem sok. Így kissé csalódott, ugyanakkor elégedett is. Felemás érzésekkel tér meg őseik sírjától, ereklyék híján, és többlet információk nélkül. Eltekintve a barlangtól, a banditák lététől, és hogy bebizonyosodott Brennus igaza. De hisz azt már a kürt és az ősi iromány is megerősítette korábban.*
~Csalódtam.~
*Többet várt. A múlt rejtélyének nyitját remélte, és a nesze semmi, fogd meg jól a jussa. Persze másik szemszögből is megvizsgálta a történteket. Olyan kalandban volt része társaival, miről mások csal álmodnak. Gyermekeknek mesél hasonlókat anyjuk altató gyanánt, vagy öregapjuk délutáni mesemondás alatt. Ők pedig megélhették, és túlélhették a varázsfüggönyt, mit a Thargodar vér lebbent fel. A repülő felhőt, mi a legendás repülő szőnyeg emlékét is elfakítja már. Legalábbis számára.*
~Csodás volt.~
*Ily közel Amon Ruadh hegyéhez már maga is a borostömlőjéből iszogat szomját oltandó. És bizony amúgy hallgatagon baktat felfelé a szerpentinen Waldran mögött, ha kell Kagan orra elé is.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.22 20:06:16
*Hát, mondhatni gyalog galopp volt az egész. Eltekintve a pókoktól, a csodakutyától, a felhőtől és miegymás, egyetlen karcolás sem esett rajta. A többieken sem sok. Így kissé csalódott, ugyanakkor elégedett is. Felemás érzésekkel tér meg őseik sírjától, ereklyék híján, és többlet információk nélkül. Eltekintve a barlangtól, a banditák lététől, és hogy bebizonyosodott Brennus igaza. De hisz azt már a kürt és az ősi iromány is megerősítette korábban.*
~Csalódtam.~
*Többet várt. A múlt rejtélyének nyitját remélte, és a nesze semmi, fogd meg jól a jussa. Persze másik szemszögből is megvizsgálta a történteket. Olyan kalandban volt része társaival, miről mások csal álmodnak. Gyermekeknek mesél hasonlókat anyjuk altató gyanánt, vagy öregapjuk délutáni mesemondás alatt. Ők pedig megélhették, és túlélhették a varázsfüggönyt, mit a Thargodar vér lebbent fel. A repülő felhőt, mi a legendás repülő szőnyeg emlékét is elfakítja már. Legalábbis számára.*
~Csodás volt.~
*Ily közel Amon Ruadh hegyéhez már maga is a borostömlőjéből iszogat szomját oltandó. És bizony amúgy hallgatagon baktat felfelé a szerpentinen Waldran mögött, ha kell Kagan orra elé is.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.22 20:06:16
1457. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 19:54:42
Üzenet elküldve: 2015-02-22 19:54:42
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Márpedig, ahogy a marketingesek elsőszámú szabálya előírja, „a vevő az isten”! Aztán ezt ki-ki hogy tartja be, függően attól, hogy van-e egyáltalán konkurencia, illetve hogy mennyire szándékozik a munka mellé még jópofát is vágni. A jelen személyzet az arany középutat választja.*
- A szél... *Ekkor felismeri a közhelyet, s annak firtatása helyett inkább emígy folytatja:* Hmm, egy kis változatossághra lenne szükségem. Ami ebben önt éhrinti, az az, hogy egy számszehríj szükséges hozzá, minden ahhoz szükséges kiegészítővel együtt. Amennyiben ezt itt el tudnák készíteni, hmm... Mondjon egy áhrat hozzá.
*Meséli, hogy mi is az a bizonyos retkes rosseb, amit kíván olyannyira, hogy képes volt felállni, és megtenni azt a majd ötven lépés utat, ami végül idevezette mindenféle veszélyen, egy kapun, s egy ajtón át, hogy végül most itt legyen, és várhassa a választ. És most itt van, és várja a választ.*
*Márpedig, ahogy a marketingesek elsőszámú szabálya előírja, „a vevő az isten”! Aztán ezt ki-ki hogy tartja be, függően attól, hogy van-e egyáltalán konkurencia, illetve hogy mennyire szándékozik a munka mellé még jópofát is vágni. A jelen személyzet az arany középutat választja.*
- A szél... *Ekkor felismeri a közhelyet, s annak firtatása helyett inkább emígy folytatja:* Hmm, egy kis változatossághra lenne szükségem. Ami ebben önt éhrinti, az az, hogy egy számszehríj szükséges hozzá, minden ahhoz szükséges kiegészítővel együtt. Amennyiben ezt itt el tudnák készíteni, hmm... Mondjon egy áhrat hozzá.
*Meséli, hogy mi is az a bizonyos retkes rosseb, amit kíván olyannyira, hogy képes volt felállni, és megtenni azt a majd ötven lépés utat, ami végül idevezette mindenféle veszélyen, egy kapun, s egy ajtón át, hogy végül most itt legyen, és várhassa a választ. És most itt van, és várja a választ.*
1456. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 19:24:48
Üzenet elküldve: 2015-02-22 19:24:48
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Gyilokjáró//
*Syoud nem gondolatolvasó, még csak nem is próbál úgy csinálni, és soha, de soha nem hitte magáról, hogy megérti - vagy akárcsak érti - a nőket.*
- Tisztavérűnek sem túl szórakoztató lenni, ha seggfejekkel vagy körülvéve. *morogja vissza a lánynak; nem is gondolva, hogy Janemitának hányszor jut eszébe egy nap alatt a "Három nap". A nők néha túlkombinálják a dolgokat.*
- Kagant nem érdekli a fajod, ha nem vagy ork. Neki ennyi elég - tedd a dolgod, ne dumálj vissza túl sokszor és ne legyen veled gond: ezek a Thargok közötti hosszú és békés élet feltételei.*
- Elárulom neked, szívi: sokkal több az olyan félvér, akinek az anyja tisztavérű... és az esetek egy részében nem maguktól feküdtek az emberek alá, ugyebár. *valószínűleg ez, és az elf hímek sértett büszkesége és önérzete az oka a nagy gyűlölködésnek. *ő is kihallotta az élt Janemita válaszából, de most, befont hajjal, nincs kedve helyretenni a nőstényt.*
- Heh, kis pukkancs! *nevet fel Janemita tűzrőlpattantságán, aztán tekintetével követi a lányt, míg az el nem tűnik a szeme elől.*
*Ezt követően fordul vissza őrködni, na meg Kapuőrt játszani, és ki-be engedni a népeket, köztük Kagant is. Szerencsére Janemita időben visszaporzott a sátorba, így megúszta a vezér nyakleveseit.*
*Syoud nem gondolatolvasó, még csak nem is próbál úgy csinálni, és soha, de soha nem hitte magáról, hogy megérti - vagy akárcsak érti - a nőket.*
- Tisztavérűnek sem túl szórakoztató lenni, ha seggfejekkel vagy körülvéve. *morogja vissza a lánynak; nem is gondolva, hogy Janemitának hányszor jut eszébe egy nap alatt a "Három nap". A nők néha túlkombinálják a dolgokat.*
- Kagant nem érdekli a fajod, ha nem vagy ork. Neki ennyi elég - tedd a dolgod, ne dumálj vissza túl sokszor és ne legyen veled gond: ezek a Thargok közötti hosszú és békés élet feltételei.*
- Elárulom neked, szívi: sokkal több az olyan félvér, akinek az anyja tisztavérű... és az esetek egy részében nem maguktól feküdtek az emberek alá, ugyebár. *valószínűleg ez, és az elf hímek sértett büszkesége és önérzete az oka a nagy gyűlölködésnek. *ő is kihallotta az élt Janemita válaszából, de most, befont hajjal, nincs kedve helyretenni a nőstényt.*
- Heh, kis pukkancs! *nevet fel Janemita tűzrőlpattantságán, aztán tekintetével követi a lányt, míg az el nem tűnik a szeme elől.*
*Ezt követően fordul vissza őrködni, na meg Kapuőrt játszani, és ki-be engedni a népeket, köztük Kagant is. Szerencsére Janemita időben visszaporzott a sátorba, így megúszta a vezér nyakleveseit.*
1455. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 19:03:30
Üzenet elküldve: 2015-02-22 19:03:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Kagant nehéz megdöbbenteni, legalábbis eddig azt hitte magáról, de az új világ számtalan új kihívással szembesíti a vezért, és néha ezt nem tudja - és alkatából fakadóan többnyire nem is akarja - faarccal lereagálni.*
- Remek. *veszi át az aranyat, majd övén lógó szütyőinek egyikébe süllyeszti. Megy majd a kincstárba ez is.*
*Gabrien és Khan is beérkezik, így Kagan megszabadul önként, de savanyú szájízzel vállalt feladatától.*
~ Eggyel kevesebb... akad még elég. ~ *tisztjei egyre-másra fogynak, legutóbb Leandana esett ki a sorból, ráadásul a csapat jelentős része nincs az erődben, így Kagan feladatai a szokásosnál is széleskörűbbek.*
- Jó. Ha majd beérnek, szót váltok velük is. Most megyek a Bódéhoz... addig intézzétek ezt az ügyet. *veregeti vállon Gabrient, majd ellép mellőle. Ekkor már ő is látja az érkező csapatot, Waldrannal az élen.*
- Végre. *tekintete ekkor oldalra villan, és ez szükséges is, mert Khan valami elképesztő táncot jár, egyik nősténytől a másikig reppenve.*
~ Mint valami méh a bibék között. Höh. Ahelyett, hogy gyakorolna, ahogy mondtam. ~ *ezúttal azonban hanyagolja Lero úr fegyelmezését és ismételt ledorongolását.*
*Ahogy visszafordul Waldran felé, a platón átsiető Wandar is belekerül látóterébe.*
~ Ez meg hova igyekszik? Á, Hrothgaarhoz... helyes, biztos valami fegyverért. ~ *amíg a rokon közeledik kis csapatával, vagyis egyelőre még csapata nélkül, ő maga intézni valót keres.*
~ Oriiza letudva, azt a nőt a Bódéban... majd Chiari intézi... az óriásoknál is ott az az idegen félvér, hmm. No, majd meglátjuk. ~ *integetni kezd Waldran felé, mert mégiscsak az a fontos.*
- Waldran, ide!
*Kagant nehéz megdöbbenteni, legalábbis eddig azt hitte magáról, de az új világ számtalan új kihívással szembesíti a vezért, és néha ezt nem tudja - és alkatából fakadóan többnyire nem is akarja - faarccal lereagálni.*
- Remek. *veszi át az aranyat, majd övén lógó szütyőinek egyikébe süllyeszti. Megy majd a kincstárba ez is.*
*Gabrien és Khan is beérkezik, így Kagan megszabadul önként, de savanyú szájízzel vállalt feladatától.*
~ Eggyel kevesebb... akad még elég. ~ *tisztjei egyre-másra fogynak, legutóbb Leandana esett ki a sorból, ráadásul a csapat jelentős része nincs az erődben, így Kagan feladatai a szokásosnál is széleskörűbbek.*
- Jó. Ha majd beérnek, szót váltok velük is. Most megyek a Bódéhoz... addig intézzétek ezt az ügyet. *veregeti vállon Gabrient, majd ellép mellőle. Ekkor már ő is látja az érkező csapatot, Waldrannal az élen.*
- Végre. *tekintete ekkor oldalra villan, és ez szükséges is, mert Khan valami elképesztő táncot jár, egyik nősténytől a másikig reppenve.*
~ Mint valami méh a bibék között. Höh. Ahelyett, hogy gyakorolna, ahogy mondtam. ~ *ezúttal azonban hanyagolja Lero úr fegyelmezését és ismételt ledorongolását.*
*Ahogy visszafordul Waldran felé, a platón átsiető Wandar is belekerül látóterébe.*
~ Ez meg hova igyekszik? Á, Hrothgaarhoz... helyes, biztos valami fegyverért. ~ *amíg a rokon közeledik kis csapatával, vagyis egyelőre még csapata nélkül, ő maga intézni valót keres.*
~ Oriiza letudva, azt a nőt a Bódéban... majd Chiari intézi... az óriásoknál is ott az az idegen félvér, hmm. No, majd meglátjuk. ~ *integetni kezd Waldran felé, mert mégiscsak az a fontos.*
- Waldran, ide!
1454. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 18:38:54
Üzenet elküldve: 2015-02-22 18:38:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Kovácsműhely //
*Hrothgaar máris új feladatot ad Dhavennek, aki örömmel lát hozzá. Patkókra van szükség, hát azokat fog készíteni. Alkalmasint ez sem egy bonyolult feladat, mert a legtöbb kovácsműhelyben igen sok selejtes patkó akad, meg selejtfém, ilyesmik, amiket fel lehet használni erre a célra. Mivel igen hamar egyedül is marad, neki is fog felkutatni ezeket, s meg is találja a műhely egyik sarkában a másra már fel nem használható fémdarabokat, egy komolyabb kupacban. Mellé húz egy sámlit, lehuppan, majd víg kedéllyel hozzá fog, hogy szétválogassa azokat, amiket most fel tud használni. Zömében törött, elhajlott, megnyeklett patkókról van szó, amiket éppen erre a célra szokás megtartani a kovácsműhelyekben, mert ugyebár a fém nem olcsó dolog, s patkóra pazarolni az új vasat, igen előnytelen volna az üzlet szempontjából, miközben megfelel ugyanarra az is, amit újrahasznosítanak.
Egy fémkefével szépen, alaposan tisztogatja meg őket a rárakódott lepedéktől, rozsdától, meg kosztól, majd mindet maga mellé helyezi, egy kisebb kupacba. Ezzel elég jól elvan igazából, s nem is igen figyel arra, hogy amúgy a műhelyen kívül mi történik, csupán afféle hangfoszlányok szűrődnek be hozzá, amik egyébként is csak kevéssé érdeklik a férfit.
Hrothgaar mester meg úgy szaladgál ki-be a műhelybe, mint a mérgezett egér a stelázsiban, de mivel nem szól Dhavenhez, így az sem válaszol, hisz' nincs mire.
Nem túl sokára azonban, talán egy fertályórával azután, hogy munkához látott, egy bajszos-kecskeszakállas ficsúr toppan be, s köszön hangosat, mire a kovács felkapja a fejét, s az említett illető irányába pislog. Biccent is az érkezőnek, sőt, nem rest verbális formában is viszonozni a köszönését:*
-Üdvözlet neked is! Mi szél hozott be a műhely ajtaján? *kérdi, miközben alaposan megszemléli magának a másik férfit. Persze tudja, hogy nem a szél hozta, hanem gyalog érkezett, de hát ez csak afféle fordulat ugyebár, ami aziránt való érdeklődésének manifesztációjaként értelmezhető, hogy mi a retkes rossebet kíván Letrion tőle. Ezt persze így, ebben a formában nem mondhatta ki, hiszen az megint csak ártana az üzletnek, meg a műhely hírnevének, s jelen pillanatban számára ez a fickó még ismeretlen, alkalmasint halovány lila segédfogalma sincsen arról, hogy ő Kagan lovagja volna.
Mindeközben kezei nem állnak le egy pillanatra sem, szakértő módon puceválja tovább a hulladékvasat, s dobálja le ugyanilyen szakértelemmel maga mellé a felhalmozott kis kupacra. Túlzás volna azt állítani, hogy Dhaven különösebben érdeklődik a figura iránt, de azért nem volna hátrányos, ha amaz kiköpné, hogy mi a jó francot keres emitten.*
*Hrothgaar máris új feladatot ad Dhavennek, aki örömmel lát hozzá. Patkókra van szükség, hát azokat fog készíteni. Alkalmasint ez sem egy bonyolult feladat, mert a legtöbb kovácsműhelyben igen sok selejtes patkó akad, meg selejtfém, ilyesmik, amiket fel lehet használni erre a célra. Mivel igen hamar egyedül is marad, neki is fog felkutatni ezeket, s meg is találja a műhely egyik sarkában a másra már fel nem használható fémdarabokat, egy komolyabb kupacban. Mellé húz egy sámlit, lehuppan, majd víg kedéllyel hozzá fog, hogy szétválogassa azokat, amiket most fel tud használni. Zömében törött, elhajlott, megnyeklett patkókról van szó, amiket éppen erre a célra szokás megtartani a kovácsműhelyekben, mert ugyebár a fém nem olcsó dolog, s patkóra pazarolni az új vasat, igen előnytelen volna az üzlet szempontjából, miközben megfelel ugyanarra az is, amit újrahasznosítanak.
Egy fémkefével szépen, alaposan tisztogatja meg őket a rárakódott lepedéktől, rozsdától, meg kosztól, majd mindet maga mellé helyezi, egy kisebb kupacba. Ezzel elég jól elvan igazából, s nem is igen figyel arra, hogy amúgy a műhelyen kívül mi történik, csupán afféle hangfoszlányok szűrődnek be hozzá, amik egyébként is csak kevéssé érdeklik a férfit.
Hrothgaar mester meg úgy szaladgál ki-be a műhelybe, mint a mérgezett egér a stelázsiban, de mivel nem szól Dhavenhez, így az sem válaszol, hisz' nincs mire.
Nem túl sokára azonban, talán egy fertályórával azután, hogy munkához látott, egy bajszos-kecskeszakállas ficsúr toppan be, s köszön hangosat, mire a kovács felkapja a fejét, s az említett illető irányába pislog. Biccent is az érkezőnek, sőt, nem rest verbális formában is viszonozni a köszönését:*
-Üdvözlet neked is! Mi szél hozott be a műhely ajtaján? *kérdi, miközben alaposan megszemléli magának a másik férfit. Persze tudja, hogy nem a szél hozta, hanem gyalog érkezett, de hát ez csak afféle fordulat ugyebár, ami aziránt való érdeklődésének manifesztációjaként értelmezhető, hogy mi a retkes rossebet kíván Letrion tőle. Ezt persze így, ebben a formában nem mondhatta ki, hiszen az megint csak ártana az üzletnek, meg a műhely hírnevének, s jelen pillanatban számára ez a fickó még ismeretlen, alkalmasint halovány lila segédfogalma sincsen arról, hogy ő Kagan lovagja volna.
Mindeközben kezei nem állnak le egy pillanatra sem, szakértő módon puceválja tovább a hulladékvasat, s dobálja le ugyanilyen szakértelemmel maga mellé a felhalmozott kis kupacra. Túlzás volna azt állítani, hogy Dhaven különösebben érdeklődik a figura iránt, de azért nem volna hátrányos, ha amaz kiköpné, hogy mi a jó francot keres emitten.*
1453. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 18:23:49
Üzenet elküldve: 2015-02-22 18:23:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
*És kiér a kapun. Épségben. Körbenéz, itt már sokkal több embert lát, mint bent. Itt van a vezér, meg pár ismerős arc, meg még több ismeretlen. Ám ide nem vezet számára út, mert minek, inkább a kovácsműhely felé veszi útját. Bár nem biztos, hogy közvetlenül ott kéne keresni, mégis az áll a legközelebb ahhoz, amire neki szüksége van. Bár lehet még ez egy kombinált, többfrontos műhely, mint ami Artheniorban van – akkor sínen vagyunk. A végén még kiderülne, hogy minden kovácsműhely ilyen. Ám mivel ez van a legközelebb, egyértelműen ez a legmegfelelőbb arra, amit ugyan a többi is megcsinálhatna, ám sokkal több utazással, meg az azzal járó időkülönbséggel. Szóval ott tartottunk, hogy közeledik a kovácsműhely felé. Szedi mindkét lábát egymás után, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, s a távolság valóban folyamatosan csökken őközötte, és a műhely ajtaja között, mígnem végül megközelítve eléri azt. Ekkor a távolság nullához közelire csökken, és innentől már csak úgy haladhat tovább, ha kinyitja az ajtót, ami így most akadályozza a haladást. Persze nem csinálja azt, hogy bunkó módon beront az ajtón, azt be se csukja maga mögött, sőt még a lábát sem törli meg előtte, és úgy trappol be. Hanem szépen, udvariasan bekopog, aminek hangját egy kovácsműhelyben általában senki nem hallja az olykor felhangzó kopácsolás miatt, s így csak formális okokból teszi ezt, ráadásul megtörli előtte a lábát, hogy ne taposson nagyon be, mert azután meg szidalmazhatná az, akinek fel kell söpörnie utána, hogy „ez a dög Wandar már megint betaposott!” Úgy nyitja ki az ajtót, hogy lenyomja a kilincset (ha van), és ezzel együtt egy húzó (vagy toló) mozdulattal kimozdítja az ajtó könnyebben mozgatható részét, míg annak rögzített, és ennél fogva nehezebben kimozdítható része kevésbé mozdul el, és ezzel végül az egész ajtó nyikorogva elhajlik az útból, megadóan szabaddá téve azt a nagy lyukat a házon, amelyen immár Letrion is be tud menni! Amennyiben megteszi, körbenéz, és bárki is van bent, beköszön, hogy:*
- Tiszteletem!
*Majd megvárja, hogy az esetleges bent tartózkodó személyzet tudomást vegyen róla, s hogy ne tekintsék illetéktelen behatolónak, aki észrevétlenül próbál besunnyogni. Csak ezután fogja elmondani, kiért és miért jött, már ha egyáltalán van kinek, és nem üres jelenleg a műhely. Ha pedig az, akkor kivonul, és megismétli az előbb véghezvitt cselekménysort, csak visszafelé, mintha egy könyvet fordítva olvasnánk, és az elején már legyőzi a főhős a gonoszt, de csak a végén születik meg.*
- Tiszteletem!
*Majd megvárja, hogy az esetleges bent tartózkodó személyzet tudomást vegyen róla, s hogy ne tekintsék illetéktelen behatolónak, aki észrevétlenül próbál besunnyogni. Csak ezután fogja elmondani, kiért és miért jött, már ha egyáltalán van kinek, és nem üres jelenleg a műhely. Ha pedig az, akkor kivonul, és megismétli az előbb véghezvitt cselekménysort, csak visszafelé, mintha egy könyvet fordítva olvasnánk, és az elején már legyőzi a főhős a gonoszt, de csak a végén születik meg.*
1452. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 15:39:39
Üzenet elküldve: 2015-02-22 15:39:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Építők //
* Az összes fát felhozták a dombra, végre elkezdődhet az építkezés.
Ha nincsen külön feladat Morwon számára, akkor elkezdi a gyalulást. Mivel érzi, hogy igaz lassan, de biztosan hűlni kezd a levegő, és látja is, hogy egyre mélyebbre ereszkedik a nap, így kicsit gyorsít tempóján. Tudja ám, hogy igaz rövidtávú előnyt szerezhetnek most, ha gyorsan csinálja, ami később hosszútávú hátrányba fog átcsapni, de nem valószínű, hogy olyan sokakat zavarna majd, ha kicsit kevésbé szép a ház... Meg amúgy is még mindig jobb, mintha egyáltalán nem gyalulnák meg.
Úgy készül a ház, mint ahogy a hőmérséklet csökken - lassan, de biztosan. Egyre biztosabbá válik a "lassúság" ellenére, hogy elkészülnek estig, esetleg a tetőt is meg tudják csinálni. Lehet, hogy ma már itt fog aludni néhány kósza.
Mikor a gyalulással elkészülnek elkezdik összerakni a házat, az sem fog eltartani néhány óránál tovább.
Ahogyan Azil kérte, Morwon a széleket kivágta, hogy össze lehessen rakni a rönköket, úgy, mint a két kezén található 5-5 ujjat egymásba illeszteni. De utóbbira csak az építkezés befejezése után fog sor kerülni, addig egy fél percnél tovább nem áll meg. *
* Az összes fát felhozták a dombra, végre elkezdődhet az építkezés.
Ha nincsen külön feladat Morwon számára, akkor elkezdi a gyalulást. Mivel érzi, hogy igaz lassan, de biztosan hűlni kezd a levegő, és látja is, hogy egyre mélyebbre ereszkedik a nap, így kicsit gyorsít tempóján. Tudja ám, hogy igaz rövidtávú előnyt szerezhetnek most, ha gyorsan csinálja, ami később hosszútávú hátrányba fog átcsapni, de nem valószínű, hogy olyan sokakat zavarna majd, ha kicsit kevésbé szép a ház... Meg amúgy is még mindig jobb, mintha egyáltalán nem gyalulnák meg.
Úgy készül a ház, mint ahogy a hőmérséklet csökken - lassan, de biztosan. Egyre biztosabbá válik a "lassúság" ellenére, hogy elkészülnek estig, esetleg a tetőt is meg tudják csinálni. Lehet, hogy ma már itt fog aludni néhány kósza.
Mikor a gyalulással elkészülnek elkezdik összerakni a házat, az sem fog eltartani néhány óránál tovább.
Ahogyan Azil kérte, Morwon a széleket kivágta, hogy össze lehessen rakni a rönköket, úgy, mint a két kezén található 5-5 ujjat egymásba illeszteni. De utóbbira csak az építkezés befejezése után fog sor kerülni, addig egy fél percnél tovább nem áll meg. *
1451. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 15:32:20
Üzenet elküldve: 2015-02-22 15:32:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// A Bódénál - Rilai, Gabrien, Kagan, Oriiza //
*Általában alapos mérleges útján dönt arról, hogy éppen melyik arcát mutassa a vele szemben állónak: a kretén és megalomániás bérkardét, aki némi rézgarasért még a saját anyját is előásná sírjából, vagy esetleg a másikat, a karót nyelt és kötelességtudó emberférfiét, aki minden erejét abba fekteti, hogy esküvéssel vállalt feladat a legteljesebb módon ellássa? Az igazság talán mégsem ilyen egyszerű, noha kétség sem férhet hozzá, Khan többnyire tesz róla, hogy könnyen besorolhatónak tűnhessen. Egyszer hallott egy csapnivaló hasonlatot az emberi jellemvonások rétegeltségéről, amit az illető egy hagyma leveles szerkezetéhez vetett össze, és legyen bár közönséges a viszonyítás, sarkosan azért talán mégis megállja a helyét.
Emiatt tanakodva torpan meg, mielőtt bármit is mondana Rilai okfejtésére, mely őt és a másik nemmel szembeni képességeit boncolgatja. A tettetetten beékelt szünetek ellenére is kitűnhet, hogy a férfi kedvének tetsző az ilyen modor, s hogy előszeretettel válik partnerré benne. Most különösen hálás érte, hogy az elmúlt napok eseményeiről elterelheti (ha csak egy rövid időre is) gondolatait.*
- Nem tagadom, hogy hízelgő a feltételezésed, de ebben az esetben mégis csalódást kell okozzak: ilyen témában Gabrien barátom többet tud neked segíteni. - *Napvilágnál is egyértelműbbé már csak egy, a megjegyzés mellé szúrt kacsintással tudja tenni a célzást, amire sort is kerít a következő korty előtt. Az alig néhány fertályórája látott Kagant maga részéről egy biccentéssel köszönti, és látván, hogy odébb vonja magával Oriizát, gondolatban ő is vállat von.*
- A főnökségnek gondolom nem lesz ellenére. Egy javaslattal azért máris élnék, ha hosszabb távon is egyben akarnátok tartani az objektumot. Választhatnátok neki valami frappáns nevet. - *Gabrien fenyegetését, amely rövid úton történő leütését helyezi kilátásba (talán könnyelműen), nem veszi túl komolyan és csak egy sanda, féloldalas mosollyal reagál rá. Szólna újra, ám orkánerejű viharként csap le rá Kagan hangja, szinte le is fordítja a padról.*
- Jelenésem van. - *És Gabriennek is, ezért Rilaitól egy időre búcsút vesz, és egy szökkenéssel a már úton lévő komor oroszlán mellé zárkózik.*
- Hozom a formám, de a vezetés nem ezért, hanem ennek ellenére imád. - *Pimasz válasz, de meglepő nem lehet társa számára, hallhatta már eleget akkor is, amikor még csak hírből ismerték Amon Ruadh népét és ők csak úton voltak idefelé. Az Oriizát körülíró bemutatás körülményesnek, és még saját megítélése szerint is hosszasnak tűnik, társít is hozzá egy kevés felhangot Kagan oldaláról. Persze Gabrien megnyilvánulásai nyomán megint elfogja az érzés, hogy arcát a kezébe temetné, és igazság szerint most nem csak gondola erre, hanem meg is teszi. Még úgy kezd el beszélni, hogy félig a tenyerébe motyog.*
- Igric, mi? Énekelni sokan tudnak, attól még nem lesz bárd senkiből. - *Ennél többet első nekiindulásra nem tud hozzátenni, Gabrien meg lassan természetszerűnek tekinti, hogy Khan beszél, ő meg hallgat és szépen kivárja amíg szavak helyett acéllal vagy ököllel kell végigvinni egy tárgyalást.
Egyelőre elereszti a dolgot és hátrébb lép, hallván hogy Kagan még szót váltana Gabriennel. Ő addig Oriizát ahhoz az asztalhoz hívja, amit Rilaival birtokolnak.*
- Gondolom már ismeritek egymást, úgyhogy ezen átléphetünk. Oriizáról az imént megtudtuk, hogy énekmondó a jobbik eresztésből, és erről valahogy bizonyságot kellene szereznünk. Neked mitől lesz bárd a bárd? - *Egy kérdés Rilainak, s szól egy másik is, az már Oriizának.*
- Egyébként miért is olyan fontos, hogy az vagy-e?
*Általában alapos mérleges útján dönt arról, hogy éppen melyik arcát mutassa a vele szemben állónak: a kretén és megalomániás bérkardét, aki némi rézgarasért még a saját anyját is előásná sírjából, vagy esetleg a másikat, a karót nyelt és kötelességtudó emberférfiét, aki minden erejét abba fekteti, hogy esküvéssel vállalt feladat a legteljesebb módon ellássa? Az igazság talán mégsem ilyen egyszerű, noha kétség sem férhet hozzá, Khan többnyire tesz róla, hogy könnyen besorolhatónak tűnhessen. Egyszer hallott egy csapnivaló hasonlatot az emberi jellemvonások rétegeltségéről, amit az illető egy hagyma leveles szerkezetéhez vetett össze, és legyen bár közönséges a viszonyítás, sarkosan azért talán mégis megállja a helyét.
Emiatt tanakodva torpan meg, mielőtt bármit is mondana Rilai okfejtésére, mely őt és a másik nemmel szembeni képességeit boncolgatja. A tettetetten beékelt szünetek ellenére is kitűnhet, hogy a férfi kedvének tetsző az ilyen modor, s hogy előszeretettel válik partnerré benne. Most különösen hálás érte, hogy az elmúlt napok eseményeiről elterelheti (ha csak egy rövid időre is) gondolatait.*
- Nem tagadom, hogy hízelgő a feltételezésed, de ebben az esetben mégis csalódást kell okozzak: ilyen témában Gabrien barátom többet tud neked segíteni. - *Napvilágnál is egyértelműbbé már csak egy, a megjegyzés mellé szúrt kacsintással tudja tenni a célzást, amire sort is kerít a következő korty előtt. Az alig néhány fertályórája látott Kagant maga részéről egy biccentéssel köszönti, és látván, hogy odébb vonja magával Oriizát, gondolatban ő is vállat von.*
- A főnökségnek gondolom nem lesz ellenére. Egy javaslattal azért máris élnék, ha hosszabb távon is egyben akarnátok tartani az objektumot. Választhatnátok neki valami frappáns nevet. - *Gabrien fenyegetését, amely rövid úton történő leütését helyezi kilátásba (talán könnyelműen), nem veszi túl komolyan és csak egy sanda, féloldalas mosollyal reagál rá. Szólna újra, ám orkánerejű viharként csap le rá Kagan hangja, szinte le is fordítja a padról.*
- Jelenésem van. - *És Gabriennek is, ezért Rilaitól egy időre búcsút vesz, és egy szökkenéssel a már úton lévő komor oroszlán mellé zárkózik.*
- Hozom a formám, de a vezetés nem ezért, hanem ennek ellenére imád. - *Pimasz válasz, de meglepő nem lehet társa számára, hallhatta már eleget akkor is, amikor még csak hírből ismerték Amon Ruadh népét és ők csak úton voltak idefelé. Az Oriizát körülíró bemutatás körülményesnek, és még saját megítélése szerint is hosszasnak tűnik, társít is hozzá egy kevés felhangot Kagan oldaláról. Persze Gabrien megnyilvánulásai nyomán megint elfogja az érzés, hogy arcát a kezébe temetné, és igazság szerint most nem csak gondola erre, hanem meg is teszi. Még úgy kezd el beszélni, hogy félig a tenyerébe motyog.*
- Igric, mi? Énekelni sokan tudnak, attól még nem lesz bárd senkiből. - *Ennél többet első nekiindulásra nem tud hozzátenni, Gabrien meg lassan természetszerűnek tekinti, hogy Khan beszél, ő meg hallgat és szépen kivárja amíg szavak helyett acéllal vagy ököllel kell végigvinni egy tárgyalást.
Egyelőre elereszti a dolgot és hátrébb lép, hallván hogy Kagan még szót váltana Gabriennel. Ő addig Oriizát ahhoz az asztalhoz hívja, amit Rilaival birtokolnak.*
- Gondolom már ismeritek egymást, úgyhogy ezen átléphetünk. Oriizáról az imént megtudtuk, hogy énekmondó a jobbik eresztésből, és erről valahogy bizonyságot kellene szereznünk. Neked mitől lesz bárd a bárd? - *Egy kérdés Rilainak, s szól egy másik is, az már Oriizának.*
- Egyébként miért is olyan fontos, hogy az vagy-e?
1450. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 15:24:58
Üzenet elküldve: 2015-02-22 15:24:58
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Ősök sírja - Brennus nyomdokaiba lépve - Hazaérkezvén //
*Előbb-utóbb hazaérnek. Hosszú volt, ezért alaposan elfáradtak, de szerencsére a barlangot követően nem ütköznek ellenállásba. Igazság szerint odabent sem, bár elég nyomasztó volt a föld alatt küzdeni. Ráadásul lehet, hogy csak szerencséjük volt, hisz számos járatot fel sem fedeztek és csak elképzelésük lehet, hogy mi rejtezik a barlangjáratok mélyén. Majd Kagan eldönti, hogy vissza kíván-e térni annak a reményében, hogy további sírhelyekre bukkannak, vagy azért akar visszamenni, hogy elüldözze onnan a rabszolga-kereskedőket, esetleg hagyja az egészet és figyelmét más céloknak szenteli. Ez az, amit Waldran nem tudhat és ez az, ami jelen pillanatban nem is igazán érdekli. Ha valahogy dönt, azt Waldran úgy is időben megtudja.
Amint meglátja a dombot, bátran húzza meg a boros tömlőt. Eddig is kortyolgatott, de talán attól tartott, hogy még azelőtt elfogy, hogy hazaérnének. Persze, lehet, hogy inkább a célzóképességére vigyázz, mert míg vagdalkozni ittasan is lehet, homlokközépre célozni már sokkal bonyolultabb. Főleg, ha a célpontból rögvest kettőt lát az iszákos íjász. Mindegy is, szerencsére a Thargodar-férfinak nincsenek ilyen gondjai.
Mikor Gabrien hátra fordul, abban a pillanatban bizony fel is bukkannak az úton. Nem diktálnak nagy iramot, békésen poroszkálnak. Élvezik a lanyha napsütést, a madarak csicsergését a jóízű bor zamatát, ahogy a cseppek lecsorognak a szomjas torkokon. Egy vagy két fertályóra és hallótávolságba kerülnek, talán egy egész óra, mire megjelennek a kapuban.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.22 15:25:26
*Előbb-utóbb hazaérnek. Hosszú volt, ezért alaposan elfáradtak, de szerencsére a barlangot követően nem ütköznek ellenállásba. Igazság szerint odabent sem, bár elég nyomasztó volt a föld alatt küzdeni. Ráadásul lehet, hogy csak szerencséjük volt, hisz számos járatot fel sem fedeztek és csak elképzelésük lehet, hogy mi rejtezik a barlangjáratok mélyén. Majd Kagan eldönti, hogy vissza kíván-e térni annak a reményében, hogy további sírhelyekre bukkannak, vagy azért akar visszamenni, hogy elüldözze onnan a rabszolga-kereskedőket, esetleg hagyja az egészet és figyelmét más céloknak szenteli. Ez az, amit Waldran nem tudhat és ez az, ami jelen pillanatban nem is igazán érdekli. Ha valahogy dönt, azt Waldran úgy is időben megtudja.
Amint meglátja a dombot, bátran húzza meg a boros tömlőt. Eddig is kortyolgatott, de talán attól tartott, hogy még azelőtt elfogy, hogy hazaérnének. Persze, lehet, hogy inkább a célzóképességére vigyázz, mert míg vagdalkozni ittasan is lehet, homlokközépre célozni már sokkal bonyolultabb. Főleg, ha a célpontból rögvest kettőt lát az iszákos íjász. Mindegy is, szerencsére a Thargodar-férfinak nincsenek ilyen gondjai.
Mikor Gabrien hátra fordul, abban a pillanatban bizony fel is bukkannak az úton. Nem diktálnak nagy iramot, békésen poroszkálnak. Élvezik a lanyha napsütést, a madarak csicsergését a jóízű bor zamatát, ahogy a cseppek lecsorognak a szomjas torkokon. Egy vagy két fertályóra és hallótávolságba kerülnek, talán egy egész óra, mire megjelennek a kapuban.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.22 15:25:26
1449. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 11:53:45
Üzenet elküldve: 2015-02-22 11:53:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Bár elsőre azt hitte, ezzel az egy épülettel be is végezte a munkát, a szorgoskodó óriások láttán hamar ráeszmél, még talán a felén sincsenek túl. Talán az itteniek megunták a szedett-vetett sátortábort s inkább stabilabb épületeket akarnak felhúzni? Nem hülyeség, sokkal csábítóbb egy épületben hálni éjjel, mint egy vékony szövet alatt. Főleg esős időben.
Bár ujjain már alig akad sár, végül így mégsem víz iránt veszi lépteit, hanem egy újabb adag anyagot mer a vedrébe, hisz nemsokára újabb tapaszolni való lyukak lesznek fél-elf magasságában.*
- Van olyan helyzet, mikor akarod vagy sem, kénytelen vagy magad megcsinálni a munkát, ha már más nem segít.
*Csak egy vállvonás és szavai a reakció a viszsatérő óriáslány dicséretére. Nem jókedvéből tanulta meg tapasztani a házfalat. Bár a falu nem üldözte el anyját a fattyúval, azért egyértelmű volt az elhatárolódás. Márpedig az évről évre rozogább házat valahogy lakhatóan kellett tartani.*
- Őszintén szólva még magam sem tudom, mit akarok. Azt mondták, itt nem néznek ki csak azért, mert fattyú vagyok. Erre példának láttam az egyik hasonszőrű őrt. De még nem találkoztam olyannal, aki az itteniekről, az itteni szabályokról értelmes felvilágosítást adott volna. Csak egy gőgös elf lekezelését volt szerencsém megtapasztalni.
* Újabb vállvonás, némi iróniával fűszerezett mosoly kíséretében. Már megszokta az elftől kapott stílust, nem bújik el sírva valamely sarokban. Lepereg róla, mint a megszáradt sár a kezéről. Csak némi piszok marad ott, egy leheletnyi, láthatatlan sajgás.*
* Bár elsőre azt hitte, ezzel az egy épülettel be is végezte a munkát, a szorgoskodó óriások láttán hamar ráeszmél, még talán a felén sincsenek túl. Talán az itteniek megunták a szedett-vetett sátortábort s inkább stabilabb épületeket akarnak felhúzni? Nem hülyeség, sokkal csábítóbb egy épületben hálni éjjel, mint egy vékony szövet alatt. Főleg esős időben.
Bár ujjain már alig akad sár, végül így mégsem víz iránt veszi lépteit, hanem egy újabb adag anyagot mer a vedrébe, hisz nemsokára újabb tapaszolni való lyukak lesznek fél-elf magasságában.*
- Van olyan helyzet, mikor akarod vagy sem, kénytelen vagy magad megcsinálni a munkát, ha már más nem segít.
*Csak egy vállvonás és szavai a reakció a viszsatérő óriáslány dicséretére. Nem jókedvéből tanulta meg tapasztani a házfalat. Bár a falu nem üldözte el anyját a fattyúval, azért egyértelmű volt az elhatárolódás. Márpedig az évről évre rozogább házat valahogy lakhatóan kellett tartani.*
- Őszintén szólva még magam sem tudom, mit akarok. Azt mondták, itt nem néznek ki csak azért, mert fattyú vagyok. Erre példának láttam az egyik hasonszőrű őrt. De még nem találkoztam olyannal, aki az itteniekről, az itteni szabályokról értelmes felvilágosítást adott volna. Csak egy gőgös elf lekezelését volt szerencsém megtapasztalni.
* Újabb vállvonás, némi iróniával fűszerezett mosoly kíséretében. Már megszokta az elftől kapott stílust, nem bújik el sírva valamely sarokban. Lepereg róla, mint a megszáradt sár a kezéről. Csak némi piszok marad ott, egy leheletnyi, láthatatlan sajgás.*
1448. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 08:29:35
Üzenet elküldve: 2015-02-22 08:29:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// A Bódénál - Rilai, Gabrien //
// Délután //
- Ne melákozz, mert leütlek.
*Morogja komoran, ahogy odaér Khanhoz és meghallja a rövid jellemzést, amit a férfi róla tesz az ismeretlen lánynak. Bárhogy is legyen, az egyik korsó sört magáévá teszi és immáron azzal a kezében figyel a nagyszájúra.*
- Üdv.
*Viszonozza a köszöntést, a naparany szempár csak pár pillanatig időzik el a borostyánszín szemű emberlányon, majd visszatér Khanra.*
- Tudom, a rossz pénzt senki se szereti.
*Reflektál a válaszra, majd egy újabb korttyal ki is üríti a korsót és üresen csapja oda a pad tetejére. Khan és az új lány párbeszédét csendesen hallgatja végig, láthatóan nincs jó kedve. A barlangban történtekre tett megjegyzést pedig nem is kívánja még kommentálni. Talán majd pár korsó sörrel később.
Komor csendességéből egy hangos kiáltás zökkenti ki, bár csak fejével fordul a hangoskodó irányába, aki Khan nevét kiáltja. A vezér az, Kagan, a kolosszus otthagyva a bódét indul el felé, Khan pedig valószínűleg követi. Láthatóan nem sokat változott társa megítélése a Thargarod vezér szemében.*
- Dúl a szerelem?
*Kérdi Khant a vezért figyelve halkan, hogy csak társa hallja, mielőtt odaérnek Kaganhoz, majd előtte megállva, kurtán biccentve fejmozdulattal szalutál.*
- Főnök.
*A Kagan mellett álló félvért csak ezután illeti aranyba olvadt pillantásával, de csak szívdobbanásnyi figyelmet szentelve neki. A vezér a kolosszus számára kicsit hosszan mutatja be a sötételf fattyút, aki az elmondás szerint egy „elsőosztályú bárd”. A hósörényű komor óriásként magasodik a nálánál sokkalta alacsonyabb lány fölé, s úgy néz le rá, mintha már most képes volna bizonyítani a hallottak ellenkezőjét.
Apja udvarában rengeteg alkalommal fordultak meg híres bárdok, énekmondók és udvari trubadúrok. A kolosszus serdülő koráig szerette is az énekeiket hallgatni, ahogy legendás lovagokról és sárkányok ellen vívott harcokról regéltek, aztán az öreg lovag mellett, akinek fegyverhordozója volt, felnyitotta a szemét. A dalokat és a legendákat a győztesek írják, és ők a legritkább alkalmakkor énekelnek a halódók hörgéseiről, ahogy a beleiket igyekeznek visszagyömöszölni magukba, vagy arról, ahogy a varjak lakomáznak a holtak szemeiből.*
- Értettem.
*Neki nincs kérdése, majd Khan beszél, neki az most úgyis jobban megy. Aztán a vezér a küldetésről kérdez, azaz azokról, akik vele mentek és még nem tértek vissza.*
- Elővédként előre lovagoltam, de nincsenek már messze, bármelyik pillanatban ideérhetnek.
*Válaszol, és fordul az Amon Ruadhba vezető kanyargó út felé, ahol lassan már valóban meg kell jelennie a kis csapatnak Waldrannal az élen.
Szavai végén visszafordul a vezér felé, de nem hagyja figyelmen kívül a bárdnak mondott sötételf lányt, Oriizát sem.*
// Délután //
- Ne melákozz, mert leütlek.
*Morogja komoran, ahogy odaér Khanhoz és meghallja a rövid jellemzést, amit a férfi róla tesz az ismeretlen lánynak. Bárhogy is legyen, az egyik korsó sört magáévá teszi és immáron azzal a kezében figyel a nagyszájúra.*
- Üdv.
*Viszonozza a köszöntést, a naparany szempár csak pár pillanatig időzik el a borostyánszín szemű emberlányon, majd visszatér Khanra.*
- Tudom, a rossz pénzt senki se szereti.
*Reflektál a válaszra, majd egy újabb korttyal ki is üríti a korsót és üresen csapja oda a pad tetejére. Khan és az új lány párbeszédét csendesen hallgatja végig, láthatóan nincs jó kedve. A barlangban történtekre tett megjegyzést pedig nem is kívánja még kommentálni. Talán majd pár korsó sörrel később.
Komor csendességéből egy hangos kiáltás zökkenti ki, bár csak fejével fordul a hangoskodó irányába, aki Khan nevét kiáltja. A vezér az, Kagan, a kolosszus otthagyva a bódét indul el felé, Khan pedig valószínűleg követi. Láthatóan nem sokat változott társa megítélése a Thargarod vezér szemében.*
- Dúl a szerelem?
*Kérdi Khant a vezért figyelve halkan, hogy csak társa hallja, mielőtt odaérnek Kaganhoz, majd előtte megállva, kurtán biccentve fejmozdulattal szalutál.*
- Főnök.
*A Kagan mellett álló félvért csak ezután illeti aranyba olvadt pillantásával, de csak szívdobbanásnyi figyelmet szentelve neki. A vezér a kolosszus számára kicsit hosszan mutatja be a sötételf fattyút, aki az elmondás szerint egy „elsőosztályú bárd”. A hósörényű komor óriásként magasodik a nálánál sokkalta alacsonyabb lány fölé, s úgy néz le rá, mintha már most képes volna bizonyítani a hallottak ellenkezőjét.
Apja udvarában rengeteg alkalommal fordultak meg híres bárdok, énekmondók és udvari trubadúrok. A kolosszus serdülő koráig szerette is az énekeiket hallgatni, ahogy legendás lovagokról és sárkányok ellen vívott harcokról regéltek, aztán az öreg lovag mellett, akinek fegyverhordozója volt, felnyitotta a szemét. A dalokat és a legendákat a győztesek írják, és ők a legritkább alkalmakkor énekelnek a halódók hörgéseiről, ahogy a beleiket igyekeznek visszagyömöszölni magukba, vagy arról, ahogy a varjak lakomáznak a holtak szemeiből.*
- Értettem.
*Neki nincs kérdése, majd Khan beszél, neki az most úgyis jobban megy. Aztán a vezér a küldetésről kérdez, azaz azokról, akik vele mentek és még nem tértek vissza.*
- Elővédként előre lovagoltam, de nincsenek már messze, bármelyik pillanatban ideérhetnek.
*Válaszol, és fordul az Amon Ruadhba vezető kanyargó út felé, ahol lassan már valóban meg kell jelennie a kis csapatnak Waldrannal az élen.
Szavai végén visszafordul a vezér felé, de nem hagyja figyelmen kívül a bárdnak mondott sötételf lányt, Oriizát sem.*
1447. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 00:25:34
Üzenet elküldve: 2015-02-22 00:25:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Ha a lány tudta volna, hogy ilyen könnyen meghátrálásra bírhatja Kagan urat, akkor már hamarabb próbálkozott volna ezzel a módszerrel. A férfi aztán addig hátrál, még le nem esik a világ pereméről.*
- Bizony, bárd és nem is akármilyen.
*Ha a sötételf ezt tudta volna, akár ezer aranyat is kicsikarhatott volna a vezérből. Háromféle hangszeren játszik, énekel, szónokol, versel, elkápráztat. Ez nagyrészt az emberek elcsábítása és kizsebelése szokta követni. Lehet, hogy itt is lesz rá alkalom, ám csak nagyon óvatosan. Itt okosnak kell lennie, és rávenni a barbárokat, hogy ők maguk adják oda erszényük tartalmát.
Apropó arany. A lány a zsebébe nyúl és kihalászik mintegy 60 csengő aranypénzt és nagy önzetlenséggel átnyújtja azt Kagan Thargodar vezérnek.
*
- A félnapi bevétel. Amíg a lány volt, addig neki szolgáltattam a többit.
*Majd a félelem, de talán csak az ijedtség újra szívébe költözik, amikor a fent említett úgy elbődül, mint egy sivatagi oroszlán. Mindenesetre állja Kagan pillantását, mikor a minősítését vitatja.
Tekintete közben Kaganról a lovagokra vándorol. Már ismeri őket, látásból. A kisebb és a nagyobb. Keresztbe fonja karjait a mellkasa előtt és vár.
Egy piciny énekes madár az egyik közelben lévő fán elereszt egy lágy dallamot. Nem vitás, hamarosan kegyetlenül és visszafordíthatatlanul kitavazodik.*
A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.22 00:26:50
*Ha a lány tudta volna, hogy ilyen könnyen meghátrálásra bírhatja Kagan urat, akkor már hamarabb próbálkozott volna ezzel a módszerrel. A férfi aztán addig hátrál, még le nem esik a világ pereméről.*
- Bizony, bárd és nem is akármilyen.
*Ha a sötételf ezt tudta volna, akár ezer aranyat is kicsikarhatott volna a vezérből. Háromféle hangszeren játszik, énekel, szónokol, versel, elkápráztat. Ez nagyrészt az emberek elcsábítása és kizsebelése szokta követni. Lehet, hogy itt is lesz rá alkalom, ám csak nagyon óvatosan. Itt okosnak kell lennie, és rávenni a barbárokat, hogy ők maguk adják oda erszényük tartalmát.
Apropó arany. A lány a zsebébe nyúl és kihalászik mintegy 60 csengő aranypénzt és nagy önzetlenséggel átnyújtja azt Kagan Thargodar vezérnek.
*- A félnapi bevétel. Amíg a lány volt, addig neki szolgáltattam a többit.
*Majd a félelem, de talán csak az ijedtség újra szívébe költözik, amikor a fent említett úgy elbődül, mint egy sivatagi oroszlán. Mindenesetre állja Kagan pillantását, mikor a minősítését vitatja.
Tekintete közben Kaganról a lovagokra vándorol. Már ismeri őket, látásból. A kisebb és a nagyobb. Keresztbe fonja karjait a mellkasa előtt és vár.
Egy piciny énekes madár az egyik közelben lévő fán elereszt egy lágy dallamot. Nem vitás, hamarosan kegyetlenül és visszafordíthatatlanul kitavazodik.*
A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.22 00:26:50
1446. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-22 00:05:56
Üzenet elküldve: 2015-02-22 00:05:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Ez a délután jó eséllyel pályázik a meglepetések délutánja címre, bár még csak most kezdődött. A baj csak az, hogy Kagan nem igazán szereti a meglepetéseket.*
- Ah. Heh. *húzódik még inkább hátra, mert ki tudja, mik derülnek még ki. Hercegnő, álcázott csatamágus, egy sötételf nemesi család szottyos beszédű dédnagypapája (ez utóbbi megtörtént eset, kéretik nem nevetni).*
- Szóval bárd. Első osztályú. *Kagan nem igazán tudja, hogy ez mit is jelent, de nyilván valami olyasmit, hogy Oriiza érti a dolgát.*
- Hát... *nem, nem igazán tudja elképzelni a nőstényt, ahogy a Nagycsarnokban, a kandalló mellett pózolva adja elő valamely hősi énekét, vagy egy vicces, pajzán történetet egy artheniori nemesről.*
- A pénzt? Höh. Bolond Hildi. *morran, és már nyújtja is a kezét. A bevétel fontos, mert az alapján tudja felmérni, érdemes-e ezt a fogadó-mizériát erőltetnie. Ha mancsába kapta az aranyakat, visszatér az előző problémához.*
- Hmmm. *attól azonban, hogy ő maga nem tudja elképzelni az ilyesmit, talán a többiek el tudják. Kissé elfordul, tekintetével azokat keresve, akik talán tudnak valamit erről az egész bárdos-dologról.*
~ Amúgy is beszédem van velük. ~ *vidul fel, mert a küldetésről visszatérő Gabrien és a gyakorlást épp ellazsáló Khan is jelentéssel tartozik neki.*
- KHAAN! *bődül el, kieresztve hangját, pedig azért annyira nincs messze a lovag.*
- Gabrien! *a kolosszus felé jóval visszafogottabban megy a felhívás, ám mindkettejüknek intés szól, hogy csatlakozzanak hozzá. Miután ezt saját megelégedettségére megcselekedte, sanda vigyorral fordul Oriizához.*
- Akiket idehívtam, mindketten lovagok. Ki fog derülni, milyen osztályú bárd vagy, Oriiza, Suluk tanítványa. *húzza össze kicsit sárga tüzű szemeit, majd ha a két lovag odaért hozzá, szavakba önti akaratát.*
- Gabrien, Khan... ez itt... Földmozdító Oriiza, Azary és Runa neveltje, Suluk tanítványa. Állítása szerint nem egy sötételf fattyú által idecibált laposképű rabszolgalány, hanem első osztályú bárd, bármit is jelentsen ez. Úgy gondolom, ti vagytok a legjobb választás arra, hogy... erről megbizonyosodjunk. Kérdés van? *ha nincs, az remek.*
- Gabrien, te még egy szóra... hol vannak a többiek?
*Ez a délután jó eséllyel pályázik a meglepetések délutánja címre, bár még csak most kezdődött. A baj csak az, hogy Kagan nem igazán szereti a meglepetéseket.*
- Ah. Heh. *húzódik még inkább hátra, mert ki tudja, mik derülnek még ki. Hercegnő, álcázott csatamágus, egy sötételf nemesi család szottyos beszédű dédnagypapája (ez utóbbi megtörtént eset, kéretik nem nevetni).*
- Szóval bárd. Első osztályú. *Kagan nem igazán tudja, hogy ez mit is jelent, de nyilván valami olyasmit, hogy Oriiza érti a dolgát.*
- Hát... *nem, nem igazán tudja elképzelni a nőstényt, ahogy a Nagycsarnokban, a kandalló mellett pózolva adja elő valamely hősi énekét, vagy egy vicces, pajzán történetet egy artheniori nemesről.*
- A pénzt? Höh. Bolond Hildi. *morran, és már nyújtja is a kezét. A bevétel fontos, mert az alapján tudja felmérni, érdemes-e ezt a fogadó-mizériát erőltetnie. Ha mancsába kapta az aranyakat, visszatér az előző problémához.*
- Hmmm. *attól azonban, hogy ő maga nem tudja elképzelni az ilyesmit, talán a többiek el tudják. Kissé elfordul, tekintetével azokat keresve, akik talán tudnak valamit erről az egész bárdos-dologról.*
~ Amúgy is beszédem van velük. ~ *vidul fel, mert a küldetésről visszatérő Gabrien és a gyakorlást épp ellazsáló Khan is jelentéssel tartozik neki.*
- KHAAN! *bődül el, kieresztve hangját, pedig azért annyira nincs messze a lovag.*
- Gabrien! *a kolosszus felé jóval visszafogottabban megy a felhívás, ám mindkettejüknek intés szól, hogy csatlakozzanak hozzá. Miután ezt saját megelégedettségére megcselekedte, sanda vigyorral fordul Oriizához.*
- Akiket idehívtam, mindketten lovagok. Ki fog derülni, milyen osztályú bárd vagy, Oriiza, Suluk tanítványa. *húzza össze kicsit sárga tüzű szemeit, majd ha a két lovag odaért hozzá, szavakba önti akaratát.*
- Gabrien, Khan... ez itt... Földmozdító Oriiza, Azary és Runa neveltje, Suluk tanítványa. Állítása szerint nem egy sötételf fattyú által idecibált laposképű rabszolgalány, hanem első osztályú bárd, bármit is jelentsen ez. Úgy gondolom, ti vagytok a legjobb választás arra, hogy... erről megbizonyosodjunk. Kérdés van? *ha nincs, az remek.*
- Gabrien, te még egy szóra... hol vannak a többiek?
1445. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-21 23:30:55
Üzenet elküldve: 2015-02-21 23:30:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Eljött az ideje, hogy itt tartózkodása óta őszintén beszéljen valakivel. Milyen kínos, hogy ez éppen a nagyvezér. A testi örömök kerülgetése után lehet, hogy meglepőnek fog hangzani a férfi számára Oriiza szava. Először is egyik lábát hátratéve nagy zenei műveltségről árulkodó meghajlást eredményez Kagan felé.*
- Kagan vezér! Engedd meg, hogy bemutatkozzam!
*Felegyenesedik, majd csípőre tett kézzel büszkén folytatja, fennhangon. *
- A nevem Földmozdító Oriiza, Azary és Runa neveltje, Suluk tanítványa! Első osztályú bárd! Kegyes szolgálatodra!
*Szélesen elmosolyodik. Egyenes derékkal áll ugyan, félelmét mélyen elnyomva szíve mélyére. Ha Kagan most bort inna, meglehetősen nehezen nyelné le, legalábbis Oriiza szerint.
Ruhája ugyan szakadt, kopott, de ebben a fényében, ahogy végre méltó mesterségéről beszélhet a férfi előtt, mintha még öltözéke is új fényt öltene magára. Széttárja karjait és pukedlizik. Szerencsére a sötétbőrűtől vissza kapott tőre megfelelően rögzítve van mellénye alatt, így nem esik ki, szégyen is lenne. Apropó, azóta nem haragszik annyira a Terold nevezetűre, mióta volt olya kedves ezt visszaszolgáltatni neki.*
- Mellesleg, vezér. Van nálam valami, ami nem engem illet. Méghozzá a terebélyes asszony távozása utáni bódénak a bevétele.
*Plusz borravaló, de ezt nem köti a férfi orrára. Egyelőre.*
- Hová szolgáltathatom, nagy jó uram?
*Hangja alázatos. Mióta megtudta, hogy a bódé helyén egy nagyobb, szebb, talán még kocsmának is nevezhető épület fog állni, érett benne a gondolat, hogy művészetével kápráztassa el a nagyközönséget. Ezzel több pénzt zsebelne be, mint moslékok felszolgálásával.*
*Eljött az ideje, hogy itt tartózkodása óta őszintén beszéljen valakivel. Milyen kínos, hogy ez éppen a nagyvezér. A testi örömök kerülgetése után lehet, hogy meglepőnek fog hangzani a férfi számára Oriiza szava. Először is egyik lábát hátratéve nagy zenei műveltségről árulkodó meghajlást eredményez Kagan felé.*
- Kagan vezér! Engedd meg, hogy bemutatkozzam!
*Felegyenesedik, majd csípőre tett kézzel büszkén folytatja, fennhangon. *
- A nevem Földmozdító Oriiza, Azary és Runa neveltje, Suluk tanítványa! Első osztályú bárd! Kegyes szolgálatodra!
*Szélesen elmosolyodik. Egyenes derékkal áll ugyan, félelmét mélyen elnyomva szíve mélyére. Ha Kagan most bort inna, meglehetősen nehezen nyelné le, legalábbis Oriiza szerint.
Ruhája ugyan szakadt, kopott, de ebben a fényében, ahogy végre méltó mesterségéről beszélhet a férfi előtt, mintha még öltözéke is új fényt öltene magára. Széttárja karjait és pukedlizik. Szerencsére a sötétbőrűtől vissza kapott tőre megfelelően rögzítve van mellénye alatt, így nem esik ki, szégyen is lenne. Apropó, azóta nem haragszik annyira a Terold nevezetűre, mióta volt olya kedves ezt visszaszolgáltatni neki.*
- Mellesleg, vezér. Van nálam valami, ami nem engem illet. Méghozzá a terebélyes asszony távozása utáni bódénak a bevétele.
*Plusz borravaló, de ezt nem köti a férfi orrára. Egyelőre.*
- Hová szolgáltathatom, nagy jó uram?
*Hangja alázatos. Mióta megtudta, hogy a bódé helyén egy nagyobb, szebb, talán még kocsmának is nevezhető épület fog állni, érett benne a gondolat, hogy művészetével kápráztassa el a nagyközönséget. Ezzel több pénzt zsebelne be, mint moslékok felszolgálásával.*
1444. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-21 23:08:31
Üzenet elküldve: 2015-02-21 23:08:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Most ő az, aki egy fél lépést hátralép, majd halkan felnevet.*
- Nos, ehe. *kezd bele, mikorra legyűri a vidámságot, amit a nőstény javaslata okozott.*
- Nem is rossz ötlet. *vagyis de, mert azt jelenti, hogy van a táborban olyan személy, akivel valamilyen oknál fogva nem tud mit kezdeni. Bár ez sem teljesen igaz, tudna, csak... nem éri meg a fáradtságot.*
- Mindened elszedte az a Terold, nincs semmid, te lány. *rázza meg a fejét, mert nem tud még Oriiza borravalójáról, sem más értékeiről.*
- Nem, nem igazán. Hamar elhalnál itt, nem neked való a mi életünk. *sommáza eddigi véleményét.*
- Én meg kénytelen lennék futni a pénzem után, bár... legalább pontosan tudnám, kin fogom leverni. *villant kegyetlen kis mosolyt Oriiza felé, és nincs kétsége afelől, hogy a nőstény is szívesen kirázná a fekete bőréből azt a sötételfet, aki Raetes Terold néven azonosítja magát.*
- Ma kegyes kedvemben találtál, Szürke. *nem jut eszébe a lány neve, valószínűleg, mert nem is hallotta még, meg nem is nagyon érdekli.*
- Négyszáz arany, és mehetsz, amerre látsz. *vonja meg a vállát, mert ezzel megtérül a nőstény ára, és még valami munkát is végez.*
~ Na igen, de a gondok itt kezdődnek, nem igaz? ~*mert Amon Ruadhban igen kevés dologért fizetnek arannyal, vagy bármilyen pénzérmével - a szolgálat ára általában szolgálat, vagy más csereeszköz, nem arany. Ezért van az, hogy a Thargodarok gyakorlatilag egy kincshalmon ülnek - a kereskedőkön kívül más nem visz el innen nemesfémet, ők pedig igen ritkán járnak.*
- És mégis, mivel tudnád... megváltani magad. *Kagan is férfiből van, és még ha nem is tartozik ízlésvilága a vékony nőstényke, azért neki is ez a pénzkereseti mód jut eszébe először. Igen, a hátán meglehetősen gyorsan megkereshetné az aranyát a lány, napok kérdése lenne az egész.*
- Nem mondom, hogy nem sikerülhet, bár előtte nyilván be kell majd mutatnod a tudományod. *Kaganra amúgy is ráfér már egy kis törődés, mert mióta a Szellemjáró lebetegedett, nem ölelt asszonyt. Természetesen ő nem fizetne, mert hogy nézne már ki - pénzt ad a rabszolgájának némi üzekedésért?!*
- Értesz egyáltalán valamihez?
*Most ő az, aki egy fél lépést hátralép, majd halkan felnevet.*
- Nos, ehe. *kezd bele, mikorra legyűri a vidámságot, amit a nőstény javaslata okozott.*
- Nem is rossz ötlet. *vagyis de, mert azt jelenti, hogy van a táborban olyan személy, akivel valamilyen oknál fogva nem tud mit kezdeni. Bár ez sem teljesen igaz, tudna, csak... nem éri meg a fáradtságot.*
- Mindened elszedte az a Terold, nincs semmid, te lány. *rázza meg a fejét, mert nem tud még Oriiza borravalójáról, sem más értékeiről.*
- Nem, nem igazán. Hamar elhalnál itt, nem neked való a mi életünk. *sommáza eddigi véleményét.*
- Én meg kénytelen lennék futni a pénzem után, bár... legalább pontosan tudnám, kin fogom leverni. *villant kegyetlen kis mosolyt Oriiza felé, és nincs kétsége afelől, hogy a nőstény is szívesen kirázná a fekete bőréből azt a sötételfet, aki Raetes Terold néven azonosítja magát.*
- Ma kegyes kedvemben találtál, Szürke. *nem jut eszébe a lány neve, valószínűleg, mert nem is hallotta még, meg nem is nagyon érdekli.*
- Négyszáz arany, és mehetsz, amerre látsz. *vonja meg a vállát, mert ezzel megtérül a nőstény ára, és még valami munkát is végez.*
~ Na igen, de a gondok itt kezdődnek, nem igaz? ~*mert Amon Ruadhban igen kevés dologért fizetnek arannyal, vagy bármilyen pénzérmével - a szolgálat ára általában szolgálat, vagy más csereeszköz, nem arany. Ezért van az, hogy a Thargodarok gyakorlatilag egy kincshalmon ülnek - a kereskedőkön kívül más nem visz el innen nemesfémet, ők pedig igen ritkán járnak.*
- És mégis, mivel tudnád... megváltani magad. *Kagan is férfiből van, és még ha nem is tartozik ízlésvilága a vékony nőstényke, azért neki is ez a pénzkereseti mód jut eszébe először. Igen, a hátán meglehetősen gyorsan megkereshetné az aranyát a lány, napok kérdése lenne az egész.*
- Nem mondom, hogy nem sikerülhet, bár előtte nyilván be kell majd mutatnod a tudományod. *Kaganra amúgy is ráfér már egy kis törődés, mert mióta a Szellemjáró lebetegedett, nem ölelt asszonyt. Természetesen ő nem fizetne, mert hogy nézne már ki - pénzt ad a rabszolgájának némi üzekedésért?!*
- Értesz egyáltalán valamihez?
1443. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-21 22:44:50
Üzenet elküldve: 2015-02-21 22:44:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Gondolataiban felvillan egy pillanatra a saját vérében remegő Oriiza. Csontjai szilánkokban, fél szeme vak, mellkasa behorpadva. Aztán hamar tovatűnik, ahogy a törpe is. Kagan pedig úgy tűnik, kiolvassa az arcára átütő gondolatokat.
Aztán felmordul és a lány ösztönösen hátralépne, de csak a jobb lábát sikerül hátra csúsztatnia. Jobban összeszorítja fogait és szemeit, nyel egyet és immár nyugodtabb ábrázattal a férfi felé fordul.*
- Talán… *torkot köszörül* mi lenne ha, uram bocsá, ki válthatnám magam és utamra engednél?
*Ugyan csekély borravaló gyűlt össze ez idő alatt, ami természetesen még nem elég. Nem is rögtön gondolja a szabadulást, szép is lenne. Csak amíg képes lesz összeszedni annyi pénzt, hogy szabadságát megvásárolhassa.*
- Tedd fel a kérdést, Kagan vezér! Hasznomat veszed-e annyira amennyire számítottál rá?
*Megcsóválja a fejét a választ sugallva ezzel a férfinak.*
- Nevez meg egy összeget, hadúr és én minden erőmmel azon leszek, hogy megvásároljam a szabadságom.
*Ha a hangja helyenként nem remegne meg, még szónoklatnak is hangzana ez a kis megnyilvánulás. Azt nem akarja közölni az emberrel, hogy milyen alternatív módszerekkel dolgozhatná le azt a pénzt, amit a vezér költött rá. Meg hát, egyébként sem szeretne mélyre süllyedni.*
*Gondolataiban felvillan egy pillanatra a saját vérében remegő Oriiza. Csontjai szilánkokban, fél szeme vak, mellkasa behorpadva. Aztán hamar tovatűnik, ahogy a törpe is. Kagan pedig úgy tűnik, kiolvassa az arcára átütő gondolatokat.
Aztán felmordul és a lány ösztönösen hátralépne, de csak a jobb lábát sikerül hátra csúsztatnia. Jobban összeszorítja fogait és szemeit, nyel egyet és immár nyugodtabb ábrázattal a férfi felé fordul.*
- Talán… *torkot köszörül* mi lenne ha, uram bocsá, ki válthatnám magam és utamra engednél?
*Ugyan csekély borravaló gyűlt össze ez idő alatt, ami természetesen még nem elég. Nem is rögtön gondolja a szabadulást, szép is lenne. Csak amíg képes lesz összeszedni annyi pénzt, hogy szabadságát megvásárolhassa.*
- Tedd fel a kérdést, Kagan vezér! Hasznomat veszed-e annyira amennyire számítottál rá?
*Megcsóválja a fejét a választ sugallva ezzel a férfinak.*
- Nevez meg egy összeget, hadúr és én minden erőmmel azon leszek, hogy megvásároljam a szabadságom.
*Ha a hangja helyenként nem remegne meg, még szónoklatnak is hangzana ez a kis megnyilvánulás. Azt nem akarja közölni az emberrel, hogy milyen alternatív módszerekkel dolgozhatná le azt a pénzt, amit a vezér költött rá. Meg hát, egyébként sem szeretne mélyre süllyedni.*
1442. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-21 22:23:40
Üzenet elküldve: 2015-02-21 22:23:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Rávigyorog a törpére, majd próbaképpen suhint kettőt a fegyverrel.*
- Tényleg nehéz kicsit. *hümmög, de igazából a buzogány csak amolyan kiegészítő fegyver, komolyabb vérttel rendelkező ellenfelek ellen; azok meg úgysem túl virgoncak.*
- Jó lesz, Hroth. Köszönöm. *a rekeszre meglepetten pislog, mert egyelőre nincs ötlete, mit rakjon bele - nem szokott az ilyesféle trükkökhöz.*
- Nem hiszem, hogy bármely fiola kibírná a harcot. *dünnyög, de aztán vállat von; mint mindig, majd most is kitalálja, mihez kezdjen az új fordulattal.*
*A kis nőstény arca talán most először tükrözi azt, amit kell, legalábbis amit Kagan elvárna jelen helyzetben. Nem azért, mert annyira szereti, hogy félnek tőle - nem, nem jó állapot az, mert akadályozza a népeket abban, hogy pontosan azt tegyék, amit a vezér elvár tőlük - de ettől a lány komolyan vehetőbbnek tűnik. Normálisabbnak, életszerűbbnek... kiismerhetőbbnek.*
- Talán. Folytasd. *mordul a nőre, kinek figyelme és tekintete immár nem Kagané, hanem a buzogányé. A vezér is lepillant a fegyverre, majd savanyúan elmosolyodik.*
- Egen. Ez is egyfajta megoldás, de... én nem szeretem a pazarlást, te lány. Folytasd hát! *a buzogány nem teszi el, nincs is hova igazán, így az lazán lóg a kezében. Néha, egyszer-egyszer a három vasgolyó egyik összekoccan valamelyik társával.*
*Rávigyorog a törpére, majd próbaképpen suhint kettőt a fegyverrel.*
- Tényleg nehéz kicsit. *hümmög, de igazából a buzogány csak amolyan kiegészítő fegyver, komolyabb vérttel rendelkező ellenfelek ellen; azok meg úgysem túl virgoncak.*
- Jó lesz, Hroth. Köszönöm. *a rekeszre meglepetten pislog, mert egyelőre nincs ötlete, mit rakjon bele - nem szokott az ilyesféle trükkökhöz.*
- Nem hiszem, hogy bármely fiola kibírná a harcot. *dünnyög, de aztán vállat von; mint mindig, majd most is kitalálja, mihez kezdjen az új fordulattal.*
*A kis nőstény arca talán most először tükrözi azt, amit kell, legalábbis amit Kagan elvárna jelen helyzetben. Nem azért, mert annyira szereti, hogy félnek tőle - nem, nem jó állapot az, mert akadályozza a népeket abban, hogy pontosan azt tegyék, amit a vezér elvár tőlük - de ettől a lány komolyan vehetőbbnek tűnik. Normálisabbnak, életszerűbbnek... kiismerhetőbbnek.*
- Talán. Folytasd. *mordul a nőre, kinek figyelme és tekintete immár nem Kagané, hanem a buzogányé. A vezér is lepillant a fegyverre, majd savanyúan elmosolyodik.*
- Egen. Ez is egyfajta megoldás, de... én nem szeretem a pazarlást, te lány. Folytasd hát! *a buzogány nem teszi el, nincs is hova igazán, így az lazán lóg a kezében. Néha, egyszer-egyszer a három vasgolyó egyik összekoccan valamelyik társával.*
1441. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-21 22:13:47
Üzenet elküldve: 2015-02-21 22:13:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Délután//
*Hrothgaar tempósan közeledik a Bódé felé, ahol egész szép kis tömeg verődött össze. Ő ugyan nem enni-inni jött, bár lehet egyszer majd benéz ide is, ha már ilyen közel van a Kovácsműhelyhez ez a kis bodega. Átadja a fegyvert Kagannak és pár szót még szól, mielőtt lépne is tovább.*
- Igen... megerősítettem ott, ahol csatlakozik a nyélhez. Tudod, inkább úgy mondom, hogy lecseréltem az egész nyelét. Fém most már ez is. Kicsit nehezebb, de neked úgyse számít. *övénél fogva kicsit fentebb ráncigálja nadrágját, mondhatjuk úgy is, hogy gatyába rázza magát.* A végében van egy kis ajándék. Igen, a markolat végénél.
*Jobb kezével megragadja még a fegyvert, de nem veszi ki a vezér kezéből, helyette lecsavarja azt.*
- Itt, ezt lecsavarod, van benne egy kis rekesz. Egyelőre üresen hagytam, majd kitalálod mit rakj bele. Nincs egy teljes arasznyi, de mittudomén, egy kis üvegcső belefér, amiben mondjuk valami bájital van... tudomisén...
*Ekkor tekint csak oldalra, és veszi észre azt a valakit, akivel Kagan beszélt. Hrothgaar szemei elkerekednek és úgy tűnik szólni fog, de magába folytja inkább. Ezzel búcsút is int és elindul vissza a Kovácsműhelybe.*
- Na, de én léptem, van egy kis dolgom. Ja, igen! *szól még vissza, mint valami megvénült vadászkopó* Az új fickó, később beszélünk akkor róla...
*De már robog is tovább egyenesen be a műhelybe, de csak annyi időre, hogy felkapja a két picike szerkezetet, amit visz be az erődhöz. Minden bizonnyal a tűznél találja majd a lányt, akire a varrást rábízza... Dhaven talán csak annyira figyel fel, hogy a törpe, mint egy gömbvillám, beviharzik, majd egy röpke szemvillanás után már kifelé robog a műhelyből.*
*Hrothgaar tempósan közeledik a Bódé felé, ahol egész szép kis tömeg verődött össze. Ő ugyan nem enni-inni jött, bár lehet egyszer majd benéz ide is, ha már ilyen közel van a Kovácsműhelyhez ez a kis bodega. Átadja a fegyvert Kagannak és pár szót még szól, mielőtt lépne is tovább.*
- Igen... megerősítettem ott, ahol csatlakozik a nyélhez. Tudod, inkább úgy mondom, hogy lecseréltem az egész nyelét. Fém most már ez is. Kicsit nehezebb, de neked úgyse számít. *övénél fogva kicsit fentebb ráncigálja nadrágját, mondhatjuk úgy is, hogy gatyába rázza magát.* A végében van egy kis ajándék. Igen, a markolat végénél.
*Jobb kezével megragadja még a fegyvert, de nem veszi ki a vezér kezéből, helyette lecsavarja azt.*
- Itt, ezt lecsavarod, van benne egy kis rekesz. Egyelőre üresen hagytam, majd kitalálod mit rakj bele. Nincs egy teljes arasznyi, de mittudomén, egy kis üvegcső belefér, amiben mondjuk valami bájital van... tudomisén...
*Ekkor tekint csak oldalra, és veszi észre azt a valakit, akivel Kagan beszélt. Hrothgaar szemei elkerekednek és úgy tűnik szólni fog, de magába folytja inkább. Ezzel búcsút is int és elindul vissza a Kovácsműhelybe.*
- Na, de én léptem, van egy kis dolgom. Ja, igen! *szól még vissza, mint valami megvénült vadászkopó* Az új fickó, később beszélünk akkor róla...
*De már robog is tovább egyenesen be a műhelybe, de csak annyi időre, hogy felkapja a két picike szerkezetet, amit visz be az erődhöz. Minden bizonnyal a tűznél találja majd a lányt, akire a varrást rábízza... Dhaven talán csak annyira figyel fel, hogy a törpe, mint egy gömbvillám, beviharzik, majd egy röpke szemvillanás után már kifelé robog a műhelyből.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595