Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 115 (2281. - 2300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2300. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 11:37:29
Üzenet elküldve: 2015-05-15 11:37:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A fogadó felé//
*Csendbe hallgatja végig Liah beszámolóját, szinte szóhoz sem jut, főleg miután elnézet az erődítmény felé. ~ Szóval egész nagy létszámban vannak jelen. ~ Állapítja meg.*
//A fogadóban - Rilai//
*Kissé elszontyolodik, amiért Liah elment, szívesen beszélgetett volna még vele, és nem csak az információk miatt. Jó volt a társaságában lenni. Bent a fogadóban a söntés felé veszi az irányt, miután bezsebelt néhány helytelenítő pillantást. ~ Rasszista bunkók. ~ Gondolja magában, de arcára nem ül ki semmiféle érzelem. ~ Csak mert sötételf vagyok, mi? Tuti valami olyan csapat ölte meg a szüleim mint ti. ~ De most nem ezért van itt. Jelen pillanatban az egyetlen problémája az, hogy enni akar. Sokat, és gyorsan. Mosolyt erőltetve az arcára áll oda a pulthoz, és köszönti a leányt, aki láthatóan valami felszolgáló státuszban van itt.*
- Szép estét a szép hölgynek! Esetleg van itt valami harapnivaló számomra is?
*Villantja meg mosolyát, és reméli kevésbé ijesztő, mint amilyen barátságos. Amíg a leány válaszol, leül egy székhez a pult előtt, és a söntésnek támasztja botját. Persze megint felcsúszik jobb karján a köpeny, felfedve ezzel tetoválásait. ~ Remélem a gyógyító lány nem látta őket. Be kell szereznem egy kesztyűt. ~ Fut át az agyán. Most is, mint mindig, egy gyors mozdulattal újra elrejti a mintákat, és reménykedik benne, hogy a csapos lány nem vette észre legféltettebb titkait. Bár, akkor miért is varratta őket magára? Ezt már ő sem tudja. de ezekhez a mintákhoz senkinek semmi köze.*
*Csendbe hallgatja végig Liah beszámolóját, szinte szóhoz sem jut, főleg miután elnézet az erődítmény felé. ~ Szóval egész nagy létszámban vannak jelen. ~ Állapítja meg.*
//A fogadóban - Rilai//
*Kissé elszontyolodik, amiért Liah elment, szívesen beszélgetett volna még vele, és nem csak az információk miatt. Jó volt a társaságában lenni. Bent a fogadóban a söntés felé veszi az irányt, miután bezsebelt néhány helytelenítő pillantást. ~ Rasszista bunkók. ~ Gondolja magában, de arcára nem ül ki semmiféle érzelem. ~ Csak mert sötételf vagyok, mi? Tuti valami olyan csapat ölte meg a szüleim mint ti. ~ De most nem ezért van itt. Jelen pillanatban az egyetlen problémája az, hogy enni akar. Sokat, és gyorsan. Mosolyt erőltetve az arcára áll oda a pulthoz, és köszönti a leányt, aki láthatóan valami felszolgáló státuszban van itt.*
- Szép estét a szép hölgynek! Esetleg van itt valami harapnivaló számomra is?
*Villantja meg mosolyát, és reméli kevésbé ijesztő, mint amilyen barátságos. Amíg a leány válaszol, leül egy székhez a pult előtt, és a söntésnek támasztja botját. Persze megint felcsúszik jobb karján a köpeny, felfedve ezzel tetoválásait. ~ Remélem a gyógyító lány nem látta őket. Be kell szereznem egy kesztyűt. ~ Fut át az agyán. Most is, mint mindig, egy gyors mozdulattal újra elrejti a mintákat, és reménykedik benne, hogy a csapos lány nem vette észre legféltettebb titkait. Bár, akkor miért is varratta őket magára? Ezt már ő sem tudja. de ezekhez a mintákhoz senkinek semmi köze.*
2299. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 10:56:23
Üzenet elküldve: 2015-05-15 10:56:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó – Morwon//
*Igen meglepődik, hogy odaül hozzá valaki. Az a valaki ráadásul egy óriás, bár ez már nem különösebben hatja meg. Számára minden faj ugyanolyan átlagos. Ez csak természetes, hiszen ugyanolyan eséllyel ülhet mellé egy faján béli is, mint egy ork… Innentől már csak helyfüggő, például Amon Ruadh.*
~Természetesen ide ülhet. Nem zavar, mi több, örülök, hogy van társaságom. Kisugárzásából merem remélni, hogy nem akar rosszat. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy bárki érdeklődését felkeltettem volna.~
-Fogyassza egészséggel!
*Kedves gesztus, ahogyan ő tudja, bár sejtése sincs, ez mennyit mond egy barbár közösségben. Főleg úgy, hogy tudja, kivel társalog: egy őrrel, aki ebből kifolyólag jó eséllyel Tharg. Még Liával látták a kapuban reggel. De a nevét nem tudja, azaz egészen addig, amíg az be nem mutatkozik.*
-Eireni Daterea, szolgálatára!
~A származásom pedig… Hazudjak neki?~ *Lelki kezeivel pofont oszt magának. Mégis hogyan juthat ilyen eszébe?* ~Vagy csak nem árulom el. Egyszerűbb.~
-Nem értek semmilyen fizikai munkához. *Számít is az óriás megvető pillantására és szavaira, de nem várja meg őket.* Nem fogok mentegetőzni, szóval, ha muszáj, bármilyen munkát elvállalok. ~Persze, ha az belefér az értékrendembe… ~ Értek valamelyest a természettudományhoz, de igazából mágiát akarok tanulni. Varázslatokat azonban nem tudok; célom pedig ez ellen tenni. Ha már itt járunk, szívesen vállalnék inas munkát, hírhordást.
~Nem valószínű, hogy egy ilyen közösségben lenne bármilyen esélyem is inaskodni, de remélni lehet. A hírhordás pedig nagyon egyszerű munka… Naplopónak fognak hinni, pedig igazán nem én vagyok a hibás, hogy ilyenek testi „adottságaim.”~
*Szokása szerint érzelemmentesen beszél, takarja belső gondolatait és érzelmeit. Ez eléggé rossz első benyomást kölcsönözhet nem csak az óriásnak, de mindenkinek. Közben fontolóra veszi, hogy Rilaihoz lépjen érdeklődve, de most itt van az óriás. Nem hagyhatja csak úgy faképnél. Nagyon éhes már, szóval ennie kellene. Kibírja, ezzel nincs gond, de nem szabad hanyagolnia testének szükségleteit. Lassan pedig az alvás is szóba jöhetne már…*
*Igen meglepődik, hogy odaül hozzá valaki. Az a valaki ráadásul egy óriás, bár ez már nem különösebben hatja meg. Számára minden faj ugyanolyan átlagos. Ez csak természetes, hiszen ugyanolyan eséllyel ülhet mellé egy faján béli is, mint egy ork… Innentől már csak helyfüggő, például Amon Ruadh.*
~Természetesen ide ülhet. Nem zavar, mi több, örülök, hogy van társaságom. Kisugárzásából merem remélni, hogy nem akar rosszat. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy bárki érdeklődését felkeltettem volna.~
-Fogyassza egészséggel!
*Kedves gesztus, ahogyan ő tudja, bár sejtése sincs, ez mennyit mond egy barbár közösségben. Főleg úgy, hogy tudja, kivel társalog: egy őrrel, aki ebből kifolyólag jó eséllyel Tharg. Még Liával látták a kapuban reggel. De a nevét nem tudja, azaz egészen addig, amíg az be nem mutatkozik.*
-Eireni Daterea, szolgálatára!
~A származásom pedig… Hazudjak neki?~ *Lelki kezeivel pofont oszt magának. Mégis hogyan juthat ilyen eszébe?* ~Vagy csak nem árulom el. Egyszerűbb.~
-Nem értek semmilyen fizikai munkához. *Számít is az óriás megvető pillantására és szavaira, de nem várja meg őket.* Nem fogok mentegetőzni, szóval, ha muszáj, bármilyen munkát elvállalok. ~Persze, ha az belefér az értékrendembe… ~ Értek valamelyest a természettudományhoz, de igazából mágiát akarok tanulni. Varázslatokat azonban nem tudok; célom pedig ez ellen tenni. Ha már itt járunk, szívesen vállalnék inas munkát, hírhordást.
~Nem valószínű, hogy egy ilyen közösségben lenne bármilyen esélyem is inaskodni, de remélni lehet. A hírhordás pedig nagyon egyszerű munka… Naplopónak fognak hinni, pedig igazán nem én vagyok a hibás, hogy ilyenek testi „adottságaim.”~
*Szokása szerint érzelemmentesen beszél, takarja belső gondolatait és érzelmeit. Ez eléggé rossz első benyomást kölcsönözhet nem csak az óriásnak, de mindenkinek. Közben fontolóra veszi, hogy Rilaihoz lépjen érdeklődve, de most itt van az óriás. Nem hagyhatja csak úgy faképnél. Nagyon éhes már, szóval ennie kellene. Kibírja, ezzel nincs gond, de nem szabad hanyagolnia testének szükségleteit. Lassan pedig az alvás is szóba jöhetne már…*
2298. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 08:08:37
Üzenet elküldve: 2015-05-15 08:08:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Akheel, Hrotgar, a lovagok, etc.//
*A kolosszus nagyon is jól érzi, hogy Rilai tart tőle, ennek oka alighanem abban keresendő, hogy míg teszemazt Morwon a víg böhömök közül való, Gabrien más tészta, a csaposleány ösztönösen érzi, kivel nem érdemes kukoricázni, és a férfi nála kábé öt együtt töltött perc után felkerült a kis listájára. Így némi együttérzéssel vet egy pillantást a bizalmas diskurzus aló nyeglén kibújni nem tudó Khanra, majd mikor Gabrien öklei asztalt érnek, grimaszolva forgatja szemeit, magában imádkozik az őt éppen meghallgatni hajlandó összes istenhez, hogy ajándékozzák meg hódolóját a belátás és bölcsesség áldásával és legyen szíves egyetérteni Gabriennel, mielőtt az aranyszemű további berendezési tárgyak szétverése után néz.*
- Boszorka még nem, nem mondanám - *Kacag fel Hrotgar szavaira. Hogy is mondják? Jó emberismerő, igen. Mondhatnánk, hogy veleszületett ajándék, de jobban közelítenénk a valósághoz, ha inkább így kerülnénk a dolgot: túlélési ösztön.* - De nyugalom, az menni fog, én azért vagyok, hogy mindenki okosságait csillogó szemmel hallgassam. Ez meg ugye nem akadályoz meg a sörcsapolásban, hmm?
*Cinkos kacsintással felkapja az üres korsót, hogy újratöltse, de úgy tűnik, ezt akár a pulthoz is szervírozhatja. A kovácsnak várnia kell, mert egy időre kénytelen megszakítani italcsapolási tevékenységét, hogy Akheel kezére csapjon, akinek feltett szándéka más elől elorozni a sültet.*
- Hozom, hozom, vöröske. - *Fatálat nyom a kezébe, fél karéj kenyeret, meg az első kupa búzasört, amit eredetileg a harcosoknak szánt ugyan. Mindenki általános megelégedésére a rácson szemérmetlen pózban terpeszkedő két jókora, megtisztított fácán megsült lassan, így hét nagyobbacska húsvillával egy vágódeszkára emelheti, hogy a legközelebbi asztalon szétbontsa, úgy tervezte, majd Akheel kiszolgálja magát a neki legjobban tetsző falattal. Visszatérve az előbb orvul megszakított tevékenységhez, gyorsan újabb sört nyom mindhárom pult körüli figura kezébe, látván hogy köszöntőhöz készülődnek. Cseles kérdés Khantól, kuncog is magában halkan, titkon fülelve a válaszokra, miközben egy leszédült pohár üvegcserepeit szedegeti fel a pult alatt guggolva. Mint a kovácsnak említette volt, ő nagyon szívesen hallgat csillogó szemmel mindenkit, akár akarja az illető, akár nem.*
*A kolosszus nagyon is jól érzi, hogy Rilai tart tőle, ennek oka alighanem abban keresendő, hogy míg teszemazt Morwon a víg böhömök közül való, Gabrien más tészta, a csaposleány ösztönösen érzi, kivel nem érdemes kukoricázni, és a férfi nála kábé öt együtt töltött perc után felkerült a kis listájára. Így némi együttérzéssel vet egy pillantást a bizalmas diskurzus aló nyeglén kibújni nem tudó Khanra, majd mikor Gabrien öklei asztalt érnek, grimaszolva forgatja szemeit, magában imádkozik az őt éppen meghallgatni hajlandó összes istenhez, hogy ajándékozzák meg hódolóját a belátás és bölcsesség áldásával és legyen szíves egyetérteni Gabriennel, mielőtt az aranyszemű további berendezési tárgyak szétverése után néz.*
- Boszorka még nem, nem mondanám - *Kacag fel Hrotgar szavaira. Hogy is mondják? Jó emberismerő, igen. Mondhatnánk, hogy veleszületett ajándék, de jobban közelítenénk a valósághoz, ha inkább így kerülnénk a dolgot: túlélési ösztön.* - De nyugalom, az menni fog, én azért vagyok, hogy mindenki okosságait csillogó szemmel hallgassam. Ez meg ugye nem akadályoz meg a sörcsapolásban, hmm?
*Cinkos kacsintással felkapja az üres korsót, hogy újratöltse, de úgy tűnik, ezt akár a pulthoz is szervírozhatja. A kovácsnak várnia kell, mert egy időre kénytelen megszakítani italcsapolási tevékenységét, hogy Akheel kezére csapjon, akinek feltett szándéka más elől elorozni a sültet.*
- Hozom, hozom, vöröske. - *Fatálat nyom a kezébe, fél karéj kenyeret, meg az első kupa búzasört, amit eredetileg a harcosoknak szánt ugyan. Mindenki általános megelégedésére a rácson szemérmetlen pózban terpeszkedő két jókora, megtisztított fácán megsült lassan, így hét nagyobbacska húsvillával egy vágódeszkára emelheti, hogy a legközelebbi asztalon szétbontsa, úgy tervezte, majd Akheel kiszolgálja magát a neki legjobban tetsző falattal. Visszatérve az előbb orvul megszakított tevékenységhez, gyorsan újabb sört nyom mindhárom pult körüli figura kezébe, látván hogy köszöntőhöz készülődnek. Cseles kérdés Khantól, kuncog is magában halkan, titkon fülelve a válaszokra, miközben egy leszédült pohár üvegcserepeit szedegeti fel a pult alatt guggolva. Mint a kovácsnak említette volt, ő nagyon szívesen hallgat csillogó szemmel mindenkit, akár akarja az illető, akár nem.*
2297. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 02:01:34
Üzenet elküldve: 2015-05-15 02:01:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ispotályban – Selaris//
*Elmosolyodik.*
– Ne merészelj csak úgy összeesni nekem! Te vagy a vizsgamunkám, ha elájulsz rögtön rám sütik, hogy kontár gyógyító vagyok. Tehát csak óvatosan!
*A mélységi ifú ajánlata nem picit lepi meg. Nem is lenne nő, ha nem esne jól neki a dolog, ugyanakkor nem így tervezte az estéjét.*
– Ez igazán nagyon kedves ajánlat tőled, de szerintem a körbevezetéshez kissé már késő van. Nem nagyon látnál semmit. Ellenben a fogadóba átmehetünk együtt.
*Figyeli Selarist, ahogy készülődik.*
~Valóban egyre magabiztosabban mozog.~
– Valóban érdekel a történeted. *Bólint egy aprót, kis mosollyal.* Út közben mesélhetmnél nekem, bár nem megyünk messze.
//Fogadó felé menet és megérkezés a Fogadóba//
*Szép lassan indul meg vissza a Fogadó felé az Ispotálytól, reméli, hogy Selaris tudja vele tartani a lépést.*
– Úgy vélem, így este a fogadó jó hely. Étel biztosan lesz, én magam is vittem pityókát Rilainak, és hús is sült, éreztem az illatát. Ráadásul ilyentájban többen is lesznek ott, akikkel összeismerkedhetsz.
*Egyenletes léptekkel halad, tömött iszákja a vállán*
– Innen is látni, arra fent van az erőd. A fogadó amarra, A hosszú házakat nem lehet elrontani és távolabb még van pár sátor is. És ott a kovácsműhely.
~Mintha még fény szűrődne ki benrtől. Valaki még dolgozik.~
*Amint belépnek a Fogadóba, látja, hogy Hrothgaar mester épp sörözik, de nem kispályás módon.*
~Akkor egy, a műhelyben Dhaven veri a vasat, kettő, a mestert talán mégis megérintette valahol legbelül a kivégzés.~
*Megjegyzést azonban nem tesz, helyette köszön fennhangon:*
- Szép estét mindenkinek. *Ezután Selarisra pillant, a a mélységi követte őt.* Itt kaphatsz vacsorát és szállást is. Ha rosszul lennél, akkor meg engem is előtalál akár Rilai, akár a törpe mester, ki amott ül. Ha pedig szeretnéd, holnap kicsit körbevezetlek, és még beszélgetünk. De most jól elszaladt az idő.
~ Jó lenne visszaérni a sátorba.~
– Így én el is köszönök mára. Holnap találkozunk! *Int még egyet.*
//Sátor//
*Lia a szokott tempójában pár perc alatt visszaér a sátrukig. Már biztos benne, hogy igaza volt, Dhaven még dolgozik.*
~ Bizonyára így akarja behozni az időt, amit reggel kissé szabadon kezelt.~
*Lia leül a medvebőrre, iszákját az étellel maga mellé teszi, leveszi a lábbelijét. Halkan sóhajt. Elfáradt már így estére, de nem akarna elaludni még.
De álomtündére nem kérdi tőle, mit akar.
Eldől a medvebőrön, szemei le-lecsukódnak, még pár perc és álomba merül.*
*Elmosolyodik.*
– Ne merészelj csak úgy összeesni nekem! Te vagy a vizsgamunkám, ha elájulsz rögtön rám sütik, hogy kontár gyógyító vagyok. Tehát csak óvatosan!
*A mélységi ifú ajánlata nem picit lepi meg. Nem is lenne nő, ha nem esne jól neki a dolog, ugyanakkor nem így tervezte az estéjét.*
– Ez igazán nagyon kedves ajánlat tőled, de szerintem a körbevezetéshez kissé már késő van. Nem nagyon látnál semmit. Ellenben a fogadóba átmehetünk együtt.
*Figyeli Selarist, ahogy készülődik.*
~Valóban egyre magabiztosabban mozog.~
– Valóban érdekel a történeted. *Bólint egy aprót, kis mosollyal.* Út közben mesélhetmnél nekem, bár nem megyünk messze.
//Fogadó felé menet és megérkezés a Fogadóba//
*Szép lassan indul meg vissza a Fogadó felé az Ispotálytól, reméli, hogy Selaris tudja vele tartani a lépést.*
– Úgy vélem, így este a fogadó jó hely. Étel biztosan lesz, én magam is vittem pityókát Rilainak, és hús is sült, éreztem az illatát. Ráadásul ilyentájban többen is lesznek ott, akikkel összeismerkedhetsz.
*Egyenletes léptekkel halad, tömött iszákja a vállán*
– Innen is látni, arra fent van az erőd. A fogadó amarra, A hosszú házakat nem lehet elrontani és távolabb még van pár sátor is. És ott a kovácsműhely.
~Mintha még fény szűrődne ki benrtől. Valaki még dolgozik.~
*Amint belépnek a Fogadóba, látja, hogy Hrothgaar mester épp sörözik, de nem kispályás módon.*
~Akkor egy, a műhelyben Dhaven veri a vasat, kettő, a mestert talán mégis megérintette valahol legbelül a kivégzés.~
*Megjegyzést azonban nem tesz, helyette köszön fennhangon:*
- Szép estét mindenkinek. *Ezután Selarisra pillant, a a mélységi követte őt.* Itt kaphatsz vacsorát és szállást is. Ha rosszul lennél, akkor meg engem is előtalál akár Rilai, akár a törpe mester, ki amott ül. Ha pedig szeretnéd, holnap kicsit körbevezetlek, és még beszélgetünk. De most jól elszaladt az idő.
~ Jó lenne visszaérni a sátorba.~
– Így én el is köszönök mára. Holnap találkozunk! *Int még egyet.*
//Sátor//
*Lia a szokott tempójában pár perc alatt visszaér a sátrukig. Már biztos benne, hogy igaza volt, Dhaven még dolgozik.*
~ Bizonyára így akarja behozni az időt, amit reggel kissé szabadon kezelt.~
*Lia leül a medvebőrre, iszákját az étellel maga mellé teszi, leveszi a lábbelijét. Halkan sóhajt. Elfáradt már így estére, de nem akarna elaludni még.
De álomtündére nem kérdi tőle, mit akar.
Eldől a medvebőrön, szemei le-lecsukódnak, még pár perc és álomba merül.*
2296. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 00:38:04
Üzenet elküldve: 2015-05-15 00:38:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Fogadó - Rilai, Medliel, Gabrien és Hrothgaar //
- Te csak ne adj tippeket ennek a lánynak, elég éles az esze azok nélkül is! A kellemes társaságot abban a sátorban találod, ahonnét lubickolást hallasz. - *Szól még Medliel után, amikor amaz úgy határoz, hogy ideje dolgát intéznie és odahagyja asztaltársaságukat. Hasonlóképp a nőhöz, Khan is megjegyzi a nevet s a hozzá tartozó arcot. A róla megtudottak alapján, hosszabb távú berendezkedésre szánja magát Amon Ruadhon.
Gabrien megjelente pedig mintha egy lavinát indított volna el. Legelőször a sötételf, aztán Rilai is úgy látja jobbnak, ha elszelel a férfiak mellől. A zöldszemű ajkát harapva és lemondóan sóhajtva hajol félre, hogy a Gabrien mellett elsuhanó fogadóst még egy darabon nyomon követhesse. Átvillan agyán, hogy az oldalba csípést hasonló gesztussal, egy fenéktájéki tenyeressel honorálja, de Rilai fürge és mire Khan átjuthatna a dilemmán, a szertelen fruska már valaki másnak teszi a szépet. Ekkor dől vissza, hátát a pultnak vetve, újabb hosszú sóhajt hallatva. Elcsalhattak volna néhány órát maguknak, ha nem húzzák keresztbe számításaikat és lopják meg őket magukat is. Ez biztosan a lovaglét egyik velejárója: első a munka.
Gabrien a tőle megszokottan, módszeres tömörséggel zárja le a két nő hozzá kapcsolódó dialógusát, hogy széket kerítve asztalhoz ültesse Khant. A zöldszemű meglehet gyakran egyszerűsíti le az életet, de most érzi, hogy a komolyabbik felét kell felkeltenie. Búzasörének megvámolására azonban még így is harap.*
- Ha nem te lennél, most nyakig ásnálak egy tűzhangya-fészek közelében. - *Gabrien lovaglóülésben, Khan csak egyszerű "nemtörődöm"-féle tárgyalópózban foglal helyet egy széken, egyik lábát átvetve a másikon. Fehér hajú parancsnoka nem sokat köntörfalaz, a lényeget önmagához mérten hamar ki is böki.*
- Ostobább ember vagy Gabrien mint amilyennek eddig hittelek, ha azt hiszed, hogy lógva hagynálak valaha is. - *Mosolya más, mint amilyet akár Rilainak vagy Medlielnek mutatott. Sőt, ami azt illeti, senki másnak sem eddig.*
- Végigjárom Thargarodot és Amon Ruadhot is, megkeresem neked azokat a fegyvereseket, bármennyi legyen is belőlük. - *Ha ugyan valóban döbbenetről is van szó, azzal a lovagvezér egészen közlendője végéig kivár. Lefordulni nem fog a székről, mindazonáltal Khan nem számolt komoly lehetőségként azzal, hogy altisztnek terjesszék fel.*
- Felteszem, hogy Kagan szabad kezet adott neked ebben, máshogy engem mérföldekre elkerülsz ezzel az... ajánlattal? - *Még nem tudja biztosan, hogy ez lehetőségkínálat csak, vagy utasítás a feljebbvalójától.*
- Nem gondolom, hogy elfelejtetted volna: az én pályafutásom nem indult a legígéretesebb pályán a Thargoknál. Kagan az első rossz szóra megnyúzatna, egy ló mögé kötne és végigtáncoltatná vele Amon Ruadhot. - *Kezeit összefűzi mellkasán, a köröttük tüsténkedő Rilainak is szentel közben egy pillantást. Ettől mintha a válasz is könnyebben jönne a szájára.*
- Melletted állok, mindig is melletted álltam. Közösen csináljuk végig, vagy együtt bukunk bele. - *Jobbot nyújt a barátnak, valahogy Hrothgaar megjelentével egy időben.*
- Thán uram! - *Kitolná ő lábával az egyik széket, ha a törpe nem látna hozzá rögvest ahhoz, hogy hellyel kínálja saját magát. Khannak nincsen ellenére a kovácsmester társasága és kétli, hogy Gabriennek is volna bármi ellenvetése.*
- A szavak csak szavak. - *Rándít vállat, az ital kilátásba helyezése sokkal vidorabb reakciót képes kiváltani a zsoldoslovagból. Csatlakozik ahhoz a köszöntőhöz maga is, mert hiányérzete támadna, ha nem tenne így.*
- Ellenségeink pedig fúljanak bele saját savanyú lőréjükbe! Ámde, hamár így közös asztalhoz ültünk, kérdém az urakat, mit tartanak a legjobb dolognak az életben? - *Rilait keresi tekintetével, kérvényezne attól a "boszorkánytól" még egy korsóval a búzasörből.*
- Te csak ne adj tippeket ennek a lánynak, elég éles az esze azok nélkül is! A kellemes társaságot abban a sátorban találod, ahonnét lubickolást hallasz. - *Szól még Medliel után, amikor amaz úgy határoz, hogy ideje dolgát intéznie és odahagyja asztaltársaságukat. Hasonlóképp a nőhöz, Khan is megjegyzi a nevet s a hozzá tartozó arcot. A róla megtudottak alapján, hosszabb távú berendezkedésre szánja magát Amon Ruadhon.
Gabrien megjelente pedig mintha egy lavinát indított volna el. Legelőször a sötételf, aztán Rilai is úgy látja jobbnak, ha elszelel a férfiak mellől. A zöldszemű ajkát harapva és lemondóan sóhajtva hajol félre, hogy a Gabrien mellett elsuhanó fogadóst még egy darabon nyomon követhesse. Átvillan agyán, hogy az oldalba csípést hasonló gesztussal, egy fenéktájéki tenyeressel honorálja, de Rilai fürge és mire Khan átjuthatna a dilemmán, a szertelen fruska már valaki másnak teszi a szépet. Ekkor dől vissza, hátát a pultnak vetve, újabb hosszú sóhajt hallatva. Elcsalhattak volna néhány órát maguknak, ha nem húzzák keresztbe számításaikat és lopják meg őket magukat is. Ez biztosan a lovaglét egyik velejárója: első a munka.
Gabrien a tőle megszokottan, módszeres tömörséggel zárja le a két nő hozzá kapcsolódó dialógusát, hogy széket kerítve asztalhoz ültesse Khant. A zöldszemű meglehet gyakran egyszerűsíti le az életet, de most érzi, hogy a komolyabbik felét kell felkeltenie. Búzasörének megvámolására azonban még így is harap.*
- Ha nem te lennél, most nyakig ásnálak egy tűzhangya-fészek közelében. - *Gabrien lovaglóülésben, Khan csak egyszerű "nemtörődöm"-féle tárgyalópózban foglal helyet egy széken, egyik lábát átvetve a másikon. Fehér hajú parancsnoka nem sokat köntörfalaz, a lényeget önmagához mérten hamar ki is böki.*
- Ostobább ember vagy Gabrien mint amilyennek eddig hittelek, ha azt hiszed, hogy lógva hagynálak valaha is. - *Mosolya más, mint amilyet akár Rilainak vagy Medlielnek mutatott. Sőt, ami azt illeti, senki másnak sem eddig.*
- Végigjárom Thargarodot és Amon Ruadhot is, megkeresem neked azokat a fegyvereseket, bármennyi legyen is belőlük. - *Ha ugyan valóban döbbenetről is van szó, azzal a lovagvezér egészen közlendője végéig kivár. Lefordulni nem fog a székről, mindazonáltal Khan nem számolt komoly lehetőségként azzal, hogy altisztnek terjesszék fel.*
- Felteszem, hogy Kagan szabad kezet adott neked ebben, máshogy engem mérföldekre elkerülsz ezzel az... ajánlattal? - *Még nem tudja biztosan, hogy ez lehetőségkínálat csak, vagy utasítás a feljebbvalójától.*
- Nem gondolom, hogy elfelejtetted volna: az én pályafutásom nem indult a legígéretesebb pályán a Thargoknál. Kagan az első rossz szóra megnyúzatna, egy ló mögé kötne és végigtáncoltatná vele Amon Ruadhot. - *Kezeit összefűzi mellkasán, a köröttük tüsténkedő Rilainak is szentel közben egy pillantást. Ettől mintha a válasz is könnyebben jönne a szájára.*
- Melletted állok, mindig is melletted álltam. Közösen csináljuk végig, vagy együtt bukunk bele. - *Jobbot nyújt a barátnak, valahogy Hrothgaar megjelentével egy időben.*
- Thán uram! - *Kitolná ő lábával az egyik széket, ha a törpe nem látna hozzá rögvest ahhoz, hogy hellyel kínálja saját magát. Khannak nincsen ellenére a kovácsmester társasága és kétli, hogy Gabriennek is volna bármi ellenvetése.*
- A szavak csak szavak. - *Rándít vállat, az ital kilátásba helyezése sokkal vidorabb reakciót képes kiváltani a zsoldoslovagból. Csatlakozik ahhoz a köszöntőhöz maga is, mert hiányérzete támadna, ha nem tenne így.*
- Ellenségeink pedig fúljanak bele saját savanyú lőréjükbe! Ámde, hamár így közös asztalhoz ültünk, kérdém az urakat, mit tartanak a legjobb dolognak az életben? - *Rilait keresi tekintetével, kérvényezne attól a "boszorkánytól" még egy korsóval a búzasörből.*
2295. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 22:58:14
Üzenet elküldve: 2015-05-14 22:58:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség //
*Rettentően bosszantóak ezek a fekete népségek. Alig pár órája vannak itt, aztán mindkettő olyan nagyra van a dolgával, mintha legalább feleségül kérte volna őket a vezér, pedig még az sem bizonyított, hogy egyáltalán amazok alkalmasak-e bármire. Díszes holmit bárki aggathat magára...*
-Ki ne mossam a koszos bűröddel együtt.
*Dünnyög tovább és lelki szemei előtt látja ahogy a ruháiban felejtett Medlielből csak pár elpukkanó buborék marad a vízfelszínen.
A barbár Vadász ugyan nem olyan kiművelt, mint az úri népek, feléjük nem volt elvárás a nyelvlecke, de majd vesz párat az újonnan érkezőktől és a korábbi kis tolvaj (le)vájt fülei mellé függeszti azokat is.
Lehet hogy valami enyves ragasztó dzsuvát kéne kennie azokra a nagy becsben tartott szerszámokra míg a két kis szuka odavan. Nem is rossz ötlet! Kár, hogy Leandana ki van ütve és nem tud neki maró anyagot kölcsönözni.
Apropó, talán Kagan hozzá is bekukkant még egy pofavizitre, hogy még jobban érezzék magukat a nőszemélyek.
Ha végre eltakarodtak a szeme elől a kormos férgek, akiket legalább annyira szívlel, mint a Zöldségeket, akkor Syoudnak int, hogy nála mára ennyi volt az őrség. Hivatalosan már azt sem tudja be van-e osztva, elvileg itt se kéne lennie, de ki tudja... Akárhogy is, kitett magáért megint, most pedig akkor is útba ejti a fogadót, ha rászakad az ég minden átka őrtársaitól.*
//Fogadó //
-Falni valót ide, de sürge' gyorsan!
*Borul be a kocsma ajtaján és célirányosan a legközelebbi tányér felé veszi az irányt, hogy lemarjon róla egy falatot addig is.*
A hozzászólás írója (Akheel Rhyanon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 22:59:57
*Rettentően bosszantóak ezek a fekete népségek. Alig pár órája vannak itt, aztán mindkettő olyan nagyra van a dolgával, mintha legalább feleségül kérte volna őket a vezér, pedig még az sem bizonyított, hogy egyáltalán amazok alkalmasak-e bármire. Díszes holmit bárki aggathat magára...*
-Ki ne mossam a koszos bűröddel együtt.
*Dünnyög tovább és lelki szemei előtt látja ahogy a ruháiban felejtett Medlielből csak pár elpukkanó buborék marad a vízfelszínen.
A barbár Vadász ugyan nem olyan kiművelt, mint az úri népek, feléjük nem volt elvárás a nyelvlecke, de majd vesz párat az újonnan érkezőktől és a korábbi kis tolvaj (le)vájt fülei mellé függeszti azokat is.
Lehet hogy valami enyves ragasztó dzsuvát kéne kennie azokra a nagy becsben tartott szerszámokra míg a két kis szuka odavan. Nem is rossz ötlet! Kár, hogy Leandana ki van ütve és nem tud neki maró anyagot kölcsönözni.
Apropó, talán Kagan hozzá is bekukkant még egy pofavizitre, hogy még jobban érezzék magukat a nőszemélyek.
Ha végre eltakarodtak a szeme elől a kormos férgek, akiket legalább annyira szívlel, mint a Zöldségeket, akkor Syoudnak int, hogy nála mára ennyi volt az őrség. Hivatalosan már azt sem tudja be van-e osztva, elvileg itt se kéne lennie, de ki tudja... Akárhogy is, kitett magáért megint, most pedig akkor is útba ejti a fogadót, ha rászakad az ég minden átka őrtársaitól.*
//Fogadó //
-Falni valót ide, de sürge' gyorsan!
*Borul be a kocsma ajtaján és célirányosan a legközelebbi tányér felé veszi az irányt, hogy lemarjon róla egy falatot addig is.*
A hozzászólás írója (Akheel Rhyanon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 22:59:57
2294. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 22:56:07
Üzenet elküldve: 2015-05-14 22:56:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Némán néz még egy ideig Medlielre, ahogy válaszol Akheelnak, meg ahogy előre böki kezét. Nem bólint és nem is szólal meg, csak felszegi állát és elindul Kagan után. Egy pillanatra visszanéz, hogy megbizonyosodjon afelől, a másik nőstény nem szúrja le, amint Nariina elé kerül, részben, hogy egy utolsó pillantást vessen a kapura és az őrökre. Aztán további szavak nélkül követi a Vezért.*
*Némán néz még egy ideig Medlielre, ahogy válaszol Akheelnak, meg ahogy előre böki kezét. Nem bólint és nem is szólal meg, csak felszegi állát és elindul Kagan után. Egy pillanatra visszanéz, hogy megbizonyosodjon afelől, a másik nőstény nem szúrja le, amint Nariina elé kerül, részben, hogy egy utolsó pillantást vessen a kapura és az őrökre. Aztán további szavak nélkül követi a Vezért.*
2293. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 22:39:34
Üzenet elküldve: 2015-05-14 22:39:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség //
* Akheel megjegyzésére, csak vállat von.*
- Ki nem néztem volna belőled, hogy mosni is tudsz. De miért is ne? Észben fogom tartani. * miután az utolsó dobótőr is a lánynál landol. Megveregeti vállát. A másik nőstény ördög szemmel verését nehezen tűri, de próbálja figyelmen kívül hagyni, csak pár pillanatra veszi fel a kesztyűt. Jobban örült volna, ha négyszemközt tudott volna szót váltani a vezérrel. Messziről még csak- csak el van egy másik példánnyal, de ilyen közelről, azért akad némi gond.
A kapu bezárása, fegyvereinek elkobzása, a mindent látó őrök említése, Kagan szem villantása nincsenek jó hatással idegeire. Mégis dob egy futó és bárgyú vigyort Kagannak, próbálva ezzel is leplezni a benne feltörő feszültséget. Átlátszó kis trükk, de mi történhet? Legfeljebb csak ostobának nézi. Mégis csak egy idegen város, idegen urának kényének-kedvének vannak kitéve. Biccent megerősítve ezzel, hogy indulhatnak. Nariina felé fordul, s kezét kissé előre lendíti jelezvén, hogy megadja a lehetőséget, hogy elsőnek induljon meg a férfi után, ha már elsőnek érkezett. Ha inkább vár, nem tétovázik, megindul ő, bár ne szívesen veszi tudomásul, hogy a másik a háta mögé kerül. De fő a magabiztosság. *
* Akheel megjegyzésére, csak vállat von.*
- Ki nem néztem volna belőled, hogy mosni is tudsz. De miért is ne? Észben fogom tartani. * miután az utolsó dobótőr is a lánynál landol. Megveregeti vállát. A másik nőstény ördög szemmel verését nehezen tűri, de próbálja figyelmen kívül hagyni, csak pár pillanatra veszi fel a kesztyűt. Jobban örült volna, ha négyszemközt tudott volna szót váltani a vezérrel. Messziről még csak- csak el van egy másik példánnyal, de ilyen közelről, azért akad némi gond.
A kapu bezárása, fegyvereinek elkobzása, a mindent látó őrök említése, Kagan szem villantása nincsenek jó hatással idegeire. Mégis dob egy futó és bárgyú vigyort Kagannak, próbálva ezzel is leplezni a benne feltörő feszültséget. Átlátszó kis trükk, de mi történhet? Legfeljebb csak ostobának nézi. Mégis csak egy idegen város, idegen urának kényének-kedvének vannak kitéve. Biccent megerősítve ezzel, hogy indulhatnak. Nariina felé fordul, s kezét kissé előre lendíti jelezvén, hogy megadja a lehetőséget, hogy elsőnek induljon meg a férfi után, ha már elsőnek érkezett. Ha inkább vár, nem tétovázik, megindul ő, bár ne szívesen veszi tudomásul, hogy a másik a háta mögé kerül. De fő a magabiztosság. *
2292. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:53:37
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:53:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
//Az elveszett Falu//
*Csak némán üldögél, és nézelődik mindenfelé, amerre csak a szeme ellát. Vannak itt különböző fajok, akikről halvány lila gőze sincs, hogy mik illetve kik lehetnek.* ~Régen nem ilyen volt, régen sosem gondoltam volna, hogy ide jutok ki, hogy ez lesz a sorsom. Miért pont én vagyok az, akinek el kellett vesztenie mindenkit?~ *Feláll, hogy megigazítja fegyvereit. Abban a pillanatban kiesnek a tegezből a nyilak. Lassú mozdulatokkal felszedi, óvatosan visszarakja a helyükre, majd leül.* ~Az a csaj úgy néz ki, mintha egy boszorkány lenne. ~ *Csodálkozik el a jelenlévőkön. Van aki egy másik valakivel beszélget, és röhögnek. Van, aki épp telerakja arcát különböző ételekkel. És van olyan is, illetve vannak olyanok is, akik úgy nyalják falják egymást, hogy mindjárt bekapják a másikat...* ~Fúj, ez undorító. Milyen helyre keveredtem. Remélem jön valaki, aki végre normálisnak tűnik. A remény hal meg utoljára.~ *Unalmában már mindent csinál. Éjszakára, vagy legalább is egy ideig itt kell maradnia, így nem tud mit csinálni, csak várni... várni... várni...*
*Csak némán üldögél, és nézelődik mindenfelé, amerre csak a szeme ellát. Vannak itt különböző fajok, akikről halvány lila gőze sincs, hogy mik illetve kik lehetnek.* ~Régen nem ilyen volt, régen sosem gondoltam volna, hogy ide jutok ki, hogy ez lesz a sorsom. Miért pont én vagyok az, akinek el kellett vesztenie mindenkit?~ *Feláll, hogy megigazítja fegyvereit. Abban a pillanatban kiesnek a tegezből a nyilak. Lassú mozdulatokkal felszedi, óvatosan visszarakja a helyükre, majd leül.* ~Az a csaj úgy néz ki, mintha egy boszorkány lenne. ~ *Csodálkozik el a jelenlévőkön. Van aki egy másik valakivel beszélget, és röhögnek. Van, aki épp telerakja arcát különböző ételekkel. És van olyan is, illetve vannak olyanok is, akik úgy nyalják falják egymást, hogy mindjárt bekapják a másikat...* ~Fúj, ez undorító. Milyen helyre keveredtem. Remélem jön valaki, aki végre normálisnak tűnik. A remény hal meg utoljára.~ *Unalmában már mindent csinál. Éjszakára, vagy legalább is egy ideig itt kell maradnia, így nem tud mit csinálni, csak várni... várni... várni...*
2291. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:39:02
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:39:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Egy vezér, pláne egy hegyvidéki törzs birodalmi babérokra törő fejedelme nem lehet híján önbizalomnak és karizmának - ám emberismeretnek, önmérsékletnek és óvatosságnak sem.*
- A Vashegy üdvözöl téged is, Medliel. Megfigyelőképességed pedig már most lenyűgöz. *élcelődik egy kicsit, jót derülve a sanda pillantáson. Még valamit tud a sötételfekről, ami amúgy a keményvonalasabb elfekre is igaz, csak ott a hímekre: nőstényeik meglehetősen nehezen tolerálják egymás társaságát, és gyakorlatilag az első pillanattól rivalizálnak.*
~ Ez még jól jöhet. ~ *mert Kagan viszont borzalmasan opportunista - bár vannak elvei, nem hagyja, hogy a törzs hosszú távú érdekét csorbítsák.*
*A lefegyverzés célja csak részben a harcérték erős csökkentésének vágya, hiszen Kagan Thargodar korának egyik legjobb harcosa, és mióta a mágiával is kacérkodik, idegen földön sincs sok félnivalója. Még inkább igaz ez Thargarod erődjére, a központra.*
~ Ám pont ezért akartál magadnak ilyen fajzatokat, nem igaz? Mert más vezér is pont a saját várában érzi magát leginkább biztonságban. ~ *és a fegyverek is részben ezért kerülnek Akheel kezébe, aki ismét a maga módján intézi a dolgokat.*
- Meghallgatom ezt a két jelentkezőt, Akheel. Lassan zárjátok le a Vashegyet. *közeleg az est, és akkor nem érdemes túl sokat mocorogni a szerpentinen és a kapuk előtt, mert az őrök minden mozgásra lőnek. Kagan szeme a két nőstényre villan.*
~ Majd meglátjuk, hogy tényleg látnak e a sötétben. ~ *somolyog, és gyanítja, hogy mindkét leány kivül van a komfortzónáján. Ez volt a másik oka a fegyverek elvételének - hogy kibillentse őket már az elején. Akheelnek is sikerült, és ezért egy dicsérő pillantást és rövid mosolyt is kap a Vörös, ami addig tart, míg Tanriel kiabálását meg nem hallja.*
- Morwon a fogadóban van! *kiált vissza a kereskedőnek, az egyetlennek Eriel mellett, akit egészen jól elvisel. A fogadóban amúgy is ott van az a Rilai lány, majd ő intézi Tanriel dolgát - Kagannak ugyanis nincs tudomása róla, hogy közös ügyük lenne most.*
- Gyertek velem. *int végül a két sötételfnek, majd fordul és elindul befelé az erődbe. Irány a Nagycsarnok.*
*Egy vezér, pláne egy hegyvidéki törzs birodalmi babérokra törő fejedelme nem lehet híján önbizalomnak és karizmának - ám emberismeretnek, önmérsékletnek és óvatosságnak sem.*
- A Vashegy üdvözöl téged is, Medliel. Megfigyelőképességed pedig már most lenyűgöz. *élcelődik egy kicsit, jót derülve a sanda pillantáson. Még valamit tud a sötételfekről, ami amúgy a keményvonalasabb elfekre is igaz, csak ott a hímekre: nőstényeik meglehetősen nehezen tolerálják egymás társaságát, és gyakorlatilag az első pillanattól rivalizálnak.*
~ Ez még jól jöhet. ~ *mert Kagan viszont borzalmasan opportunista - bár vannak elvei, nem hagyja, hogy a törzs hosszú távú érdekét csorbítsák.*
*A lefegyverzés célja csak részben a harcérték erős csökkentésének vágya, hiszen Kagan Thargodar korának egyik legjobb harcosa, és mióta a mágiával is kacérkodik, idegen földön sincs sok félnivalója. Még inkább igaz ez Thargarod erődjére, a központra.*
~ Ám pont ezért akartál magadnak ilyen fajzatokat, nem igaz? Mert más vezér is pont a saját várában érzi magát leginkább biztonságban. ~ *és a fegyverek is részben ezért kerülnek Akheel kezébe, aki ismét a maga módján intézi a dolgokat.*
- Meghallgatom ezt a két jelentkezőt, Akheel. Lassan zárjátok le a Vashegyet. *közeleg az est, és akkor nem érdemes túl sokat mocorogni a szerpentinen és a kapuk előtt, mert az őrök minden mozgásra lőnek. Kagan szeme a két nőstényre villan.*
~ Majd meglátjuk, hogy tényleg látnak e a sötétben. ~ *somolyog, és gyanítja, hogy mindkét leány kivül van a komfortzónáján. Ez volt a másik oka a fegyverek elvételének - hogy kibillentse őket már az elején. Akheelnek is sikerült, és ezért egy dicsérő pillantást és rövid mosolyt is kap a Vörös, ami addig tart, míg Tanriel kiabálását meg nem hallja.*
- Morwon a fogadóban van! *kiált vissza a kereskedőnek, az egyetlennek Eriel mellett, akit egészen jól elvisel. A fogadóban amúgy is ott van az a Rilai lány, majd ő intézi Tanriel dolgát - Kagannak ugyanis nincs tudomása róla, hogy közös ügyük lenne most.*
- Gyertek velem. *int végül a két sötételfnek, majd fordul és elindul befelé az erődbe. Irány a Nagycsarnok.*
2290. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:23:40
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:23:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Emlékszik a másik sötételfre a fogadóból, vetett rá odabent lopott pillantásokat, de akkor még nem tartotta fontosnak. Most azonban, hogy Kagan figyelme megoszlik, feltámad benne a versenyszellem, és magában dohog egyet, amiért odabent nem elegyedett szóba fajtársával. Nem mintha valami kifejezetten fontosról akart volna beszélgetni Medliellel - de azért egy kis csevej sosem árt. Miután a másik nőstény végzett a fegyverek kipakolásával - amik eléggé hasonlatosak Nariináéhoz - csak szótlanul méregeti a másikat és szemmel veri. Egyelőre ez a legjobb módszere arra, hogy a másikat figyelni tudja, vagy, hogy, legalábbis egyelőre csak titokban és félig csak saját fejében, versenyezzen vele. Akheel megjelenésére csak újra sóhajtozik, előre látja, hogy nem lesz jóban a kis parasztlánnyal. Legalábbis beszéde alapján csoda, hogy nem pereg kukorica a szájából és ez Nariinát kifejezetten szórakoztatja. Medliel kérdésére nem tud mást csinálni, csak helyeselni, ő is unja már ezt az egész huzavonát, szeretne haladni is valamerre.*
- Egen, essünk neki.
*Veti oda a másik kettőnek unottan.*
A hozzászólás írója (Nariina Aleani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 21:24:09
*Emlékszik a másik sötételfre a fogadóból, vetett rá odabent lopott pillantásokat, de akkor még nem tartotta fontosnak. Most azonban, hogy Kagan figyelme megoszlik, feltámad benne a versenyszellem, és magában dohog egyet, amiért odabent nem elegyedett szóba fajtársával. Nem mintha valami kifejezetten fontosról akart volna beszélgetni Medliellel - de azért egy kis csevej sosem árt. Miután a másik nőstény végzett a fegyverek kipakolásával - amik eléggé hasonlatosak Nariináéhoz - csak szótlanul méregeti a másikat és szemmel veri. Egyelőre ez a legjobb módszere arra, hogy a másikat figyelni tudja, vagy, hogy, legalábbis egyelőre csak titokban és félig csak saját fejében, versenyezzen vele. Akheel megjelenésére csak újra sóhajtozik, előre látja, hogy nem lesz jóban a kis parasztlánnyal. Legalábbis beszéde alapján csoda, hogy nem pereg kukorica a szájából és ez Nariinát kifejezetten szórakoztatja. Medliel kérdésére nem tud mást csinálni, csak helyeselni, ő is unja már ezt az egész huzavonát, szeretne haladni is valamerre.*
- Egen, essünk neki.
*Veti oda a másik kettőnek unottan.*
A hozzászólás írója (Nariina Aleani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 21:24:09
2289. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:20:29
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:20:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - Kagan//
* Jócskán kifárad a lova, mire felérnek a hegytetőre, de végül mégis csak az övék a győzelem! Most egy darabig hagyja majd őt pihenni, ráfér. Lova mellett haladva ér egyre közelebb, de a fogadótól nem túl messze áll meg, a kapuig így is, úgy is ellátni, a hangját meg aztán meg fogják hallani. *
- Héj, Kagan! Jól jönne némi fizikai erő!
* Igaz is, Kagan arról nem tud, hogy ő elment csak úgy, bevásárolni. Syoud volt az, akivel tanakodott ezen egy keveset, azt meg nem tudja, hogy a hegyes fülű esetleg kikotyogott valamit vagy sem. Szóval megállítja a szekeret a fogadó közelében, mert úgy gondolja, hogy leginkább oda kerülnek majd be azok a dolgok, amiket vett. A szekér hátuljához megy és kiköti, elhúzza a ponyva "ajtaját" és lecsapja a tartó deszkát. Szóval lehet jönni kipakolni. *
* Jócskán kifárad a lova, mire felérnek a hegytetőre, de végül mégis csak az övék a győzelem! Most egy darabig hagyja majd őt pihenni, ráfér. Lova mellett haladva ér egyre közelebb, de a fogadótól nem túl messze áll meg, a kapuig így is, úgy is ellátni, a hangját meg aztán meg fogják hallani. *
- Héj, Kagan! Jól jönne némi fizikai erő!
* Igaz is, Kagan arról nem tud, hogy ő elment csak úgy, bevásárolni. Syoud volt az, akivel tanakodott ezen egy keveset, azt meg nem tudja, hogy a hegyes fülű esetleg kikotyogott valamit vagy sem. Szóval megállítja a szekeret a fogadó közelében, mert úgy gondolja, hogy leginkább oda kerülnek majd be azok a dolgok, amiket vett. A szekér hátuljához megy és kiköti, elhúzza a ponyva "ajtaját" és lecsapja a tartó deszkát. Szóval lehet jönni kipakolni. *
2288. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:12:01
Üzenet elküldve: 2015-05-14 21:12:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség //
*Egy saját kovácsműhely és két kovács mellett nem kifejezetten szokott igénye lenni errefelé a népeknek arra, hogy a megőrzésre leadott fegyvert eltulajdonítsák, így mindkét kormos teljesen nyugodtan rábízhatja a jó pár kilót nyomó harci felszerelést.
Akheel be is hajítja őket a többi mellé egy mozdulattal, de a lóval lövése sincs mit kéne kezdenie. Nem lovász, vagy értékmegőrző.*
-Jó hogy má' a ruhádat nem nekem köll mosni.
*Dünnyög az orra alatt és a ló kantárszárát megköti a kapu mellett rendkívüli szaktudást igénylő mozdulatsorral, amit senki más nem tehet ám meg, csak az, aki Amon Ruadh éber őre.*
~Ha ezen múlik én is kifürgyök oszt' kedvére teszek az Úrnak, csak pattogjanak legalább ilyen serényen körülöttem a törzsiek.~
*Egy saját kovácsműhely és két kovács mellett nem kifejezetten szokott igénye lenni errefelé a népeknek arra, hogy a megőrzésre leadott fegyvert eltulajdonítsák, így mindkét kormos teljesen nyugodtan rábízhatja a jó pár kilót nyomó harci felszerelést.
Akheel be is hajítja őket a többi mellé egy mozdulattal, de a lóval lövése sincs mit kéne kezdenie. Nem lovász, vagy értékmegőrző.*
-Jó hogy má' a ruhádat nem nekem köll mosni.
*Dünnyög az orra alatt és a ló kantárszárát megköti a kapu mellett rendkívüli szaktudást igénylő mozdulatsorral, amit senki más nem tehet ám meg, csak az, aki Amon Ruadh éber őre.*
~Ha ezen múlik én is kifürgyök oszt' kedvére teszek az Úrnak, csak pattogjanak legalább ilyen serényen körülöttem a törzsiek.~
2287. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 20:58:02
Üzenet elküldve: 2015-05-14 20:58:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség //
* Kagan nincs híján az önbizalomnak, erről árulkodik kiállása s kijelentése is. Szép szál legény, fajának elég termetes példánya, bár már ez az ünnepen is feltűnt neki. Akkor jól megnézte magának, s most is ugyan arra a következtetésre jutott. Csak éppen még azt ne tudta, hogy egy növekvő birodalom vezetője. Ezért csak futólag méri végig, nem bambulja meg csupa izom testét, inkább tekintetét fúrja a topáz szemekbe. Nem kerüli el figyelmét, a kaján vigyor, melyre a válasz csak egy futó mosoly. Jelenleg nem a test okozta örömök hajszolása vezette ide, de mint lehetőséget számba fogja venni. *
- Medliel… Medliel Falenys. * ha már megtisztelte Kagan azzal, hogy bemutatkozott, megteszi ő is. *
- Akkor hát, nem én lennék az egyetlen? * vet egy sanda pillantást a válla fölött a másik nőstényre. Akadékoskodna, de nem teszi. Kelletlenül sétál vissza az őrhöz. A mellette álló Nariinára egy pillantás sem vet, megnézte már őt is magának. Fegyver arzenálját tekintve, hasonló a mesterségük. Először lova kantárját nyomja az ajtónálló kezébe. *
- Vigyázz rá, elég ijedős.
* Lecsatolja combjáról hosszú tőrének hüvelyét, s az ahhoz tartozó vékonyka láncot derekáról akasztja le. Másik tőrét derekáról hámozza le. Úgy látszik bevett szokás, hogy a dobótőröket alkarvédőkbe rejtik, mert sajátját is onnan halássza elő. Meztelenek érzi magát nélkülük, de hát ha a nagy úr kívánsága ez, nincs mit tenni. A maga részéről a köpeny lebegtetését mellőzi, a saját fejére hozná csak a bajt, ha nem pakolta ki volna az összes fegyverét. Minden bizonnyal meg lesz a saját eszköze Kagannak, hogy ellenőrizze, akad-e még valami a tarsolyukban. *
- Akkor, esetleg rátérhetünk a lényegre? * fegyvertelenek, legalábbis ő biztos, s ez a tény tette faragatlanabbá a kelleténél. Így, akár bele is kezdhetnek, hogy ki mit ajánl Amon Ruadh urának. *
A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 21:00:07
* Kagan nincs híján az önbizalomnak, erről árulkodik kiállása s kijelentése is. Szép szál legény, fajának elég termetes példánya, bár már ez az ünnepen is feltűnt neki. Akkor jól megnézte magának, s most is ugyan arra a következtetésre jutott. Csak éppen még azt ne tudta, hogy egy növekvő birodalom vezetője. Ezért csak futólag méri végig, nem bambulja meg csupa izom testét, inkább tekintetét fúrja a topáz szemekbe. Nem kerüli el figyelmét, a kaján vigyor, melyre a válasz csak egy futó mosoly. Jelenleg nem a test okozta örömök hajszolása vezette ide, de mint lehetőséget számba fogja venni. *
- Medliel… Medliel Falenys. * ha már megtisztelte Kagan azzal, hogy bemutatkozott, megteszi ő is. *
- Akkor hát, nem én lennék az egyetlen? * vet egy sanda pillantást a válla fölött a másik nőstényre. Akadékoskodna, de nem teszi. Kelletlenül sétál vissza az őrhöz. A mellette álló Nariinára egy pillantás sem vet, megnézte már őt is magának. Fegyver arzenálját tekintve, hasonló a mesterségük. Először lova kantárját nyomja az ajtónálló kezébe. *
- Vigyázz rá, elég ijedős.
* Lecsatolja combjáról hosszú tőrének hüvelyét, s az ahhoz tartozó vékonyka láncot derekáról akasztja le. Másik tőrét derekáról hámozza le. Úgy látszik bevett szokás, hogy a dobótőröket alkarvédőkbe rejtik, mert sajátját is onnan halássza elő. Meztelenek érzi magát nélkülük, de hát ha a nagy úr kívánsága ez, nincs mit tenni. A maga részéről a köpeny lebegtetését mellőzi, a saját fejére hozná csak a bajt, ha nem pakolta ki volna az összes fegyverét. Minden bizonnyal meg lesz a saját eszköze Kagannak, hogy ellenőrizze, akad-e még valami a tarsolyukban. *
- Akkor, esetleg rátérhetünk a lényegre? * fegyvertelenek, legalábbis ő biztos, s ez a tény tette faragatlanabbá a kelleténél. Így, akár bele is kezdhetnek, hogy ki mit ajánl Amon Ruadh urának. *
A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 21:00:07
2286. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 20:07:38
Üzenet elküldve: 2015-05-14 20:07:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Rilai, majd Eireni//
* Gyorsan elhelyezkedik az egyik széken és ő maga is figyeli egy ideig a magányosan üldögélő Eirenit, de aztán mikor meglátja az érkező Rilait, inkább minden porcikájával rá figyel, hogy megtudja mikor jön már a vacsora, hiszen gyomra már kopog az éhségtől. Nincs kiéheztetve, de óriáshoz mérten rég evett és főleg nem sokat, így ráfér már egy kis zabálás is. Azért majd amennyire csak tudja visszafogja magát, hiába van "barbárok" között. *
- Köszönöm. * Mondja illedelmesen a lány felé, s egyből az említett fiú felé pillant, aki még mindig ott ül. Mondjuk nagy a valószínűsége, hogy csak kívülről tűnik fiúnak, mivel hosszú füleit elnézve talán már rég Morwon előtt jár, aki személy szerint harminc körül van, de azt még nem érte el. Az ember-nőstény már arrébb is kószál, hogy lesse a többi vendég kívánságait, vagy beszélgessen és a többi, de az óriásnak most nincs is rá komolyabb szüksége, így tányérját felemeli és a magányosan üldögélő Eirenihez lépdel. *
- Leülhetek itt? * Nem tartja valószínűnek, hogy a másikat túlzottan zavarná, hiszen... Miért is zavarná? Ő csak egy óriás, aki foglalkozni szeretne ezzel az újonccal. Persze könnyen meglehet, hogy azért vonult félre, mert valamin búslakodik, de akkor meg talán tud mondani Morwon is egy-két vígasztaló szót, ami az eszébe jut. Így hát meg sem várja a választ, egyből leül mellé és neki is lát a nyúlnak, meg a krumplinak. Két falat közt megszólal, mielőtt lenyelne egy jó nagy darab húst. *
- Én Morwon vagyok, neked mi a neved? * Megvárja a választ, majd újabb pár szeletet töm a szájába, miután egy kis vörösborral is megsegíti az étel távozását. *
- Na és honnan jöttél, mihez értesz? * Kérdi ismét, ezúttal félig-meddig teli szájjal. Lehet, hogy már korábban is volt itt Amon Ruadhon, de Morwon nem látta, így számára egy teljesen idegen fiú, aki csak arra vár, hogy valami munkához lásson aztán aludjon. Esetleg az előbbit kihagyva tegye meg az utóbbi lépést, de ez esetben pedig arannyal kell majd fizetnie. Mondjuk ilyenkor estefelé lehet megússza már a munkát, mert mit lehet ilyenkor csinálni? Őrködni még nem lehet berakni egy ilyen újat, gödröt ásni meg minek? Mondjuk az egész jó ötlet lenne, de lehet jobban megéri a fizetés mindenki számára.
Közben persze nem felejti el az evést sem. Várja a választ és eszik, de hamarosan végez és az utolsó csepp bort is kiissza, csak ezután figyel már minden részével a másikra. *
* Gyorsan elhelyezkedik az egyik széken és ő maga is figyeli egy ideig a magányosan üldögélő Eirenit, de aztán mikor meglátja az érkező Rilait, inkább minden porcikájával rá figyel, hogy megtudja mikor jön már a vacsora, hiszen gyomra már kopog az éhségtől. Nincs kiéheztetve, de óriáshoz mérten rég evett és főleg nem sokat, így ráfér már egy kis zabálás is. Azért majd amennyire csak tudja visszafogja magát, hiába van "barbárok" között. *
- Köszönöm. * Mondja illedelmesen a lány felé, s egyből az említett fiú felé pillant, aki még mindig ott ül. Mondjuk nagy a valószínűsége, hogy csak kívülről tűnik fiúnak, mivel hosszú füleit elnézve talán már rég Morwon előtt jár, aki személy szerint harminc körül van, de azt még nem érte el. Az ember-nőstény már arrébb is kószál, hogy lesse a többi vendég kívánságait, vagy beszélgessen és a többi, de az óriásnak most nincs is rá komolyabb szüksége, így tányérját felemeli és a magányosan üldögélő Eirenihez lépdel. *
- Leülhetek itt? * Nem tartja valószínűnek, hogy a másikat túlzottan zavarná, hiszen... Miért is zavarná? Ő csak egy óriás, aki foglalkozni szeretne ezzel az újonccal. Persze könnyen meglehet, hogy azért vonult félre, mert valamin búslakodik, de akkor meg talán tud mondani Morwon is egy-két vígasztaló szót, ami az eszébe jut. Így hát meg sem várja a választ, egyből leül mellé és neki is lát a nyúlnak, meg a krumplinak. Két falat közt megszólal, mielőtt lenyelne egy jó nagy darab húst. *
- Én Morwon vagyok, neked mi a neved? * Megvárja a választ, majd újabb pár szeletet töm a szájába, miután egy kis vörösborral is megsegíti az étel távozását. *
- Na és honnan jöttél, mihez értesz? * Kérdi ismét, ezúttal félig-meddig teli szájjal. Lehet, hogy már korábban is volt itt Amon Ruadhon, de Morwon nem látta, így számára egy teljesen idegen fiú, aki csak arra vár, hogy valami munkához lásson aztán aludjon. Esetleg az előbbit kihagyva tegye meg az utóbbi lépést, de ez esetben pedig arannyal kell majd fizetnie. Mondjuk ilyenkor estefelé lehet megússza már a munkát, mert mit lehet ilyenkor csinálni? Őrködni még nem lehet berakni egy ilyen újat, gödröt ásni meg minek? Mondjuk az egész jó ötlet lenne, de lehet jobban megéri a fizetés mindenki számára.
Közben persze nem felejti el az evést sem. Várja a választ és eszik, de hamarosan végez és az utolsó csepp bort is kiissza, csak ezután figyel már minden részével a másikra. *
2285. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 19:11:51
Üzenet elküldve: 2015-05-14 19:11:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Amíg Nariina leveszi fegyvereit - fájdalmas sóhaj kíséretében - és megpróbálja a Vöröst nézéses terrorban tartani - aminek megint csak fájdalmas sóhajtozás lehet a véve, meg egy-két törött csont - Kagan újra végigméri. Az alkarvédős fegyverekre elégedetten bólint, továbbá megerősíti magában, hogy további rejtett fegyverekért kell majd kutatnia, immár saját kezűleg. Már el is képzelte, hogyan fogja ezt véghezvinni, ám nem engedi, hogy kaján vigyora kiüljön a képére.*
*Terveit azonban nem a hirtelen belé vágó gondolat (Leandana tényszerű, bár meglehetősen agyahagyott jelenléte), hanem egy újabb (újabb!) sötételf nőstény érkezése borítja fel.*
- Na ne. *morogja, mikor a korábbinál alacsonyabb, de legalább ugyanannyira szemrevaló és egzotikus nőstény közéjük sétál. A vörös szemeket itt kék váltotta fel, inkább tűnik sötét bőrű elf vagy fél-elf nőnek, mint az eltérő fajzatok nőstényének.*
- Hmmm. Jól tudod, leány. A nevem Kagan Thargodar, én vagyok Amon Ruadh és a Fejedelemség ura. *biccent végül, és figyelmét megosztani kénytelen a két nő között.*
- Tégy így. Csak nem te is kardod és... szolgálataid ajánlanád? *rándul mosolyra az emberhím ajka, ki kezdi értékelni a Szellemek és az Alvó isten ajándékait - annyi szenvedés, balszerencse és küzdelem után talán végre őt magát is megajándékozzák némi örömmel.*
- Ez esetben a szabály rád is áll: minden fegyvert, gyilkot itt tegyél - minden, mi nálad marad, gyors és fájdalmas halálod záloga lesz.
*Amíg Nariina leveszi fegyvereit - fájdalmas sóhaj kíséretében - és megpróbálja a Vöröst nézéses terrorban tartani - aminek megint csak fájdalmas sóhajtozás lehet a véve, meg egy-két törött csont - Kagan újra végigméri. Az alkarvédős fegyverekre elégedetten bólint, továbbá megerősíti magában, hogy további rejtett fegyverekért kell majd kutatnia, immár saját kezűleg. Már el is képzelte, hogyan fogja ezt véghezvinni, ám nem engedi, hogy kaján vigyora kiüljön a képére.*
*Terveit azonban nem a hirtelen belé vágó gondolat (Leandana tényszerű, bár meglehetősen agyahagyott jelenléte), hanem egy újabb (újabb!) sötételf nőstény érkezése borítja fel.*
- Na ne. *morogja, mikor a korábbinál alacsonyabb, de legalább ugyanannyira szemrevaló és egzotikus nőstény közéjük sétál. A vörös szemeket itt kék váltotta fel, inkább tűnik sötét bőrű elf vagy fél-elf nőnek, mint az eltérő fajzatok nőstényének.*
- Hmmm. Jól tudod, leány. A nevem Kagan Thargodar, én vagyok Amon Ruadh és a Fejedelemség ura. *biccent végül, és figyelmét megosztani kénytelen a két nő között.*
- Tégy így. Csak nem te is kardod és... szolgálataid ajánlanád? *rándul mosolyra az emberhím ajka, ki kezdi értékelni a Szellemek és az Alvó isten ajándékait - annyi szenvedés, balszerencse és küzdelem után talán végre őt magát is megajándékozzák némi örömmel.*
- Ez esetben a szabály rád is áll: minden fegyvert, gyilkot itt tegyél - minden, mi nálad marad, gyors és fájdalmas halálod záloga lesz.
2284. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 19:07:41
Üzenet elküldve: 2015-05-14 19:07:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Medliel, Khan, Gabrien, Hroti//
*Megérkezik a söre is, alig kellett rá várnia. Először csak a krigli koppanását hallja a háta mögött, ám amikor megfordul kicsit elkerekedik a szeme.*
- Olvasol a gondolataimban, te leány... t'án boszorka vagy?
*Kérdezi Hrothgaar megjátszott megilletődöttséggel.*
~Úgy látom, a lovag boszorkája...~
*Orrlikain tör elő a füst, ahogy szájához emeli a korsót és kicsit sem türtőztetve magát nagy kortyokkal halad előre. Persze azért nem olyan mohó, nem issza ki elsőre az italát.*
- Gond, az mindig van, leány... *válaszol a feltett kérdésre* De mondd, ki szeret borús emlékek és baljós gondolatok közt időzni?
*Párat pöffent a pipájából, mielőtt a válla felett hátratekintene.*
- Nem vedd fel egy morfondírozó törpe baját, leány. Csak tégy úgy, mintha nagy okosságokat mondanék, hehe... és ügyelj arra, hogy a korsó mindig tele legyen.
*Hangja barátságos, kissé talán keserédesnek mondható. Ahogy ezt kimondta, már újra kezében a túlméretes kupa és most nem kíméli a sört.*
- Mondd, van jó erős barna sörünk? Ha van, hozz abból, kérlek...
*Ha megkapja az újabb körét, megköszöni és kicsit pihenteti a bagólesőjét és a torkát. Odabenn nem messze tőle épp valami komolynak tűnő szópárbaj van kibontakozóban. A hegyomlás méretű ember-lovag és a másik vitatnak meg valamit. Hrothgaar még csak fél füllel se hallja, mit beszélhetnek, ám a csattanás, amit az emberóriás keltett az asztal lapján, már megér egy szemöldök-vonást.*
- Essünk túl rajta...
*Morogja maga elé és kriglijével a kezében megindul a másik kettő felé. Nem igazán veszi figyelembe az udvari etikett szabályait, ha elméje nem csal, amúgy sem egy bálteremben időznek épp. Hrothgaar a maga pőre modorában toppan a duóhoz.*
- Jó estét, lovagok! Csatlakozhat egy korosodó törpe hozzátok?
*Bajsza alatt cinkos mosollyal tekint a kettősre és már ki is húzott magának egy széket, korsója már koppan is az asztal lapján, és tompora már rá is ficcen az ülő alkalmatosságra.*
- Kérlek ne löttyintsd ki a sörömet, komé.
*Na igen, pofátlanul idepofátlankodott, lehet meg is szakította a páros magánbeszélgetését. Illenék legalább valami mást is mondania.*
- Azt hiszem nem volt még szerencsénk meginni az áldomást, sem pedig váltanunk pár szót.
*Ez így, ebben a formában persze nem igaz, hisz a műhelyben, ha csak foghegyről is, de már szóltak egymással, de ez most mellékes.Ha a másik kettő nem küldi el melegebb éghajlatra azonnal jelleggel, akkor korsóját megemelve mondja el a köszöntők történetének talán legrövidebbjét.*
- Egészségünkre, azt mondom! Sose halunk meg!
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 19:12:23
*Megérkezik a söre is, alig kellett rá várnia. Először csak a krigli koppanását hallja a háta mögött, ám amikor megfordul kicsit elkerekedik a szeme.*
- Olvasol a gondolataimban, te leány... t'án boszorka vagy?
*Kérdezi Hrothgaar megjátszott megilletődöttséggel.*
~Úgy látom, a lovag boszorkája...~
*Orrlikain tör elő a füst, ahogy szájához emeli a korsót és kicsit sem türtőztetve magát nagy kortyokkal halad előre. Persze azért nem olyan mohó, nem issza ki elsőre az italát.*
- Gond, az mindig van, leány... *válaszol a feltett kérdésre* De mondd, ki szeret borús emlékek és baljós gondolatok közt időzni?
*Párat pöffent a pipájából, mielőtt a válla felett hátratekintene.*
- Nem vedd fel egy morfondírozó törpe baját, leány. Csak tégy úgy, mintha nagy okosságokat mondanék, hehe... és ügyelj arra, hogy a korsó mindig tele legyen.
*Hangja barátságos, kissé talán keserédesnek mondható. Ahogy ezt kimondta, már újra kezében a túlméretes kupa és most nem kíméli a sört.*
- Mondd, van jó erős barna sörünk? Ha van, hozz abból, kérlek...
*Ha megkapja az újabb körét, megköszöni és kicsit pihenteti a bagólesőjét és a torkát. Odabenn nem messze tőle épp valami komolynak tűnő szópárbaj van kibontakozóban. A hegyomlás méretű ember-lovag és a másik vitatnak meg valamit. Hrothgaar még csak fél füllel se hallja, mit beszélhetnek, ám a csattanás, amit az emberóriás keltett az asztal lapján, már megér egy szemöldök-vonást.*
- Essünk túl rajta...
*Morogja maga elé és kriglijével a kezében megindul a másik kettő felé. Nem igazán veszi figyelembe az udvari etikett szabályait, ha elméje nem csal, amúgy sem egy bálteremben időznek épp. Hrothgaar a maga pőre modorában toppan a duóhoz.*
- Jó estét, lovagok! Csatlakozhat egy korosodó törpe hozzátok?
*Bajsza alatt cinkos mosollyal tekint a kettősre és már ki is húzott magának egy széket, korsója már koppan is az asztal lapján, és tompora már rá is ficcen az ülő alkalmatosságra.*
- Kérlek ne löttyintsd ki a sörömet, komé.
*Na igen, pofátlanul idepofátlankodott, lehet meg is szakította a páros magánbeszélgetését. Illenék legalább valami mást is mondania.*
- Azt hiszem nem volt még szerencsénk meginni az áldomást, sem pedig váltanunk pár szót.
*Ez így, ebben a formában persze nem igaz, hisz a műhelyben, ha csak foghegyről is, de már szóltak egymással, de ez most mellékes.Ha a másik kettő nem küldi el melegebb éghajlatra azonnal jelleggel, akkor korsóját megemelve mondja el a köszöntők történetének talán legrövidebbjét.*
- Egészségünkre, azt mondom! Sose halunk meg!
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 19:12:23
2283. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 18:19:15
Üzenet elküldve: 2015-05-14 18:19:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Medliel, Khan, Gabrien, Hroti//
*Persze, hogy Khan nem a dolgát végzi és erre még képes kifogást is gyártani. A kolosszus már éppen azon lenne, hogy hasonlóan frappánsan fogalmazza meg, hogy milyen módon fogja megkínozni a gesztenyeszín hajú lovagot, amikor a rókaképű kivágja magát azzal, hogy bemutatja asztaltársnőjét. Mert mi mással töltené az idejét.*
- Üdvözlöm, kisasszony.
*Biccent kurtán, bár nemigen érti, mit akart azzal a sötételf nő, hogy megjegyzi a nevét. Így elnézve - már, ha a törzshöz tartozna - inkább Harath embere lesz, mint az övé.
Rilai rövid válasszal veszi tudomásul kérését, ám a kolosszusnak valamiért az az érzése támad, hogy a fogadós lány valamiért tart tőle. Képzeletben vállat von, a jövőre hagyja a dolgoz, bár lassan kezd túl sok lenni a jövőre hagyott problémákból.*
- Köszönöm, Rilai.
*Halkan sóhajtva lép közelebb Khan asztalához, majd kifordít egy széket és lovaglóülésben telepedik le rá testvérével szemben.
Ha van Khannak itala, akkor elveszi tőle és kiissza, ha nincs, későbbre hagyja az italozást.*
- Figyelj, Kagan az összes fegyverforgatót rám bízta, kérlek, ne nehezítsd te is a dolgom.
*Támaszkodik a szék karfájára vaskos alkarjával. A szék nyikorogva tiltakozik a súlya ellen, de rá se hederít.*
- Testvér, most nagyobb szükségem van rád, mint bármikor. A lovagokat is nehéz összefognom, nem hogy a törzs összes harcosát. Nektek kell támogatni engem, nektek kell összetartani, hogy a többiek ezt lássák. Mert, ha azt látják, hogy a lovagok egymást nyírják, akkor senki sem fog engedelmeskedni a parancsnak.
*Csap ököllel az asztalra, ha volt ott üres pohár, az most biztosan feldől.*
- Nem kérted soha, de én tartom miattad, miattatok a hátam és a legjobb tudásom szerint vezetlek titeket, de ehhez neked is össze kell szedned magad. Ne hozz rám szégyent, és én sem fogok rád, rátok szégyent hozni. Szükségem van rád.
*Néz a szürkészöld szemekbe komolyan. A kolosszus erős és egyenes, de ehhez a feladathoz szüksége van segítségre, s ha a lovagok, de legalább Khan nem áll mellette, akkor belebukik.*
- Téged akarlak helyettesemnek.
*Dől vissza a széken és húzza vissza karját, szavait ezúttal halkan ejti, hogy lehetőleg csak az asztalnál ülő rókaképű hallja.*
- De ehhez tudom kell, hogy mellettem állsz és te is mindent beleadsz. Másképp nem megy.
*Persze, hogy Khan nem a dolgát végzi és erre még képes kifogást is gyártani. A kolosszus már éppen azon lenne, hogy hasonlóan frappánsan fogalmazza meg, hogy milyen módon fogja megkínozni a gesztenyeszín hajú lovagot, amikor a rókaképű kivágja magát azzal, hogy bemutatja asztaltársnőjét. Mert mi mással töltené az idejét.*
- Üdvözlöm, kisasszony.
*Biccent kurtán, bár nemigen érti, mit akart azzal a sötételf nő, hogy megjegyzi a nevét. Így elnézve - már, ha a törzshöz tartozna - inkább Harath embere lesz, mint az övé.
Rilai rövid válasszal veszi tudomásul kérését, ám a kolosszusnak valamiért az az érzése támad, hogy a fogadós lány valamiért tart tőle. Képzeletben vállat von, a jövőre hagyja a dolgoz, bár lassan kezd túl sok lenni a jövőre hagyott problémákból.*
- Köszönöm, Rilai.
*Halkan sóhajtva lép közelebb Khan asztalához, majd kifordít egy széket és lovaglóülésben telepedik le rá testvérével szemben.
Ha van Khannak itala, akkor elveszi tőle és kiissza, ha nincs, későbbre hagyja az italozást.*
- Figyelj, Kagan az összes fegyverforgatót rám bízta, kérlek, ne nehezítsd te is a dolgom.
*Támaszkodik a szék karfájára vaskos alkarjával. A szék nyikorogva tiltakozik a súlya ellen, de rá se hederít.*
- Testvér, most nagyobb szükségem van rád, mint bármikor. A lovagokat is nehéz összefognom, nem hogy a törzs összes harcosát. Nektek kell támogatni engem, nektek kell összetartani, hogy a többiek ezt lássák. Mert, ha azt látják, hogy a lovagok egymást nyírják, akkor senki sem fog engedelmeskedni a parancsnak.
*Csap ököllel az asztalra, ha volt ott üres pohár, az most biztosan feldől.*
- Nem kérted soha, de én tartom miattad, miattatok a hátam és a legjobb tudásom szerint vezetlek titeket, de ehhez neked is össze kell szedned magad. Ne hozz rám szégyent, és én sem fogok rád, rátok szégyent hozni. Szükségem van rád.
*Néz a szürkészöld szemekbe komolyan. A kolosszus erős és egyenes, de ehhez a feladathoz szüksége van segítségre, s ha a lovagok, de legalább Khan nem áll mellette, akkor belebukik.*
- Téged akarlak helyettesemnek.
*Dől vissza a széken és húzza vissza karját, szavait ezúttal halkan ejti, hogy lehetőleg csak az asztalnál ülő rókaképű hallja.*
- De ehhez tudom kell, hogy mellettem állsz és te is mindent beleadsz. Másképp nem megy.
2282. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 17:57:16
Üzenet elküldve: 2015-05-14 17:57:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ispotályban, Liah//
~ Ha nem, hát nem. Akkor máshogy kell körbekérdeznem. Igazán érdekel milyen helyre kerültem. ~
- Értem. És esetleg lenne kedved körbekísérni? Határozottan jobban érzem magam, de hátha újra összeesnék, meg nagyon eltévedni sincs kedvem. Ugye neked sincs ellenedre egy kis esti séta a csillagok alatt, természetesen csak egy vacsora után, amire meghívlak, cserébe amiért rendbe hoztál.
*Kacsint a lányra, remélvén, hogy az beleegyezik. Ha a sétába nem is, a vacsorába nagyon reméli. Hiszen ő is itt ülhet azóta, hogy Selarist idehozták, így biztosan éhes ő is.*
- Közben mesélnék én is magamról. Gondolom kíváncsi vagy, hogyan kerültem ide. Nem hiszem, hogy minden reggel összeesik egy hozzám hasonló self a kaputok előtt.
*Mondja, majd fel is kel, eligazgatja ruháját, felveszi botját az ágy mellől, felköti kardját, ~ Biztos akkor vették le rólam, amikor behoztak. ~ és a faragott botra támaszkodva elindul kifelé a teremből, miközben gyomra egy hangosat kordul, jelezve, bizony ideje lenne enni valamit.*
~ Ha nem, hát nem. Akkor máshogy kell körbekérdeznem. Igazán érdekel milyen helyre kerültem. ~
- Értem. És esetleg lenne kedved körbekísérni? Határozottan jobban érzem magam, de hátha újra összeesnék, meg nagyon eltévedni sincs kedvem. Ugye neked sincs ellenedre egy kis esti séta a csillagok alatt, természetesen csak egy vacsora után, amire meghívlak, cserébe amiért rendbe hoztál.
*Kacsint a lányra, remélvén, hogy az beleegyezik. Ha a sétába nem is, a vacsorába nagyon reméli. Hiszen ő is itt ülhet azóta, hogy Selarist idehozták, így biztosan éhes ő is.*
- Közben mesélnék én is magamról. Gondolom kíváncsi vagy, hogyan kerültem ide. Nem hiszem, hogy minden reggel összeesik egy hozzám hasonló self a kaputok előtt.
*Mondja, majd fel is kel, eligazgatja ruháját, felveszi botját az ágy mellől, felköti kardját, ~ Biztos akkor vették le rólam, amikor behoztak. ~ és a faragott botra támaszkodva elindul kifelé a teremből, miközben gyomra egy hangosat kordul, jelezve, bizony ideje lenne enni valamit.*
2281. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-14 17:09:45
Üzenet elküldve: 2015-05-14 17:09:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Medliel, Khan, Gabrien, Hroti//
- Tegye is. Azért van, nemigaz?- *Kommentálja röviden Medlien megjegyzését somolyogva. Ez amolyan csajos összenézés helye: minden okos nő tudván tudja ugyanis, hogy az égegyvilágon bármit megtehet az, akinek szoknyája van, meg egy kis sütnivalója is mellé. Megérkezik Gabrien. A ménkű nagy ember érkezésétől mintha összemenne a helyiség, s benne mindaz, ki a pult mellett ücsörgél békésen. Rilai is kissé riadtan húzódik be Khan mögé, mikor az aranyszemű óriás őt szólítja. Nem egy ijedős fajta egyébként, de eddig egyszer találkozott a formával, eddigi tapasztalatai szerint minimálisan vevő bárminemű humorra vagy incselkedésre, így a lehető legrövidebbre véve csak ennyit válaszol nagy komolyan.*
- Vettem, kapitány. - *Hamarost felfedezi, hogy nem a megfelelő fedezéket választotta, így mikor a trubadúr kerül terítékre, egy halk 'ajaj' kíséretében továbbáll, mentében derékon csípve Khant. Úgy tűnik, az oly nagy odafigyeléssel kimunkált légyottjuk hamvában holt ötlet, de legalábbis elodázandó, hiszen Gabrienből kitelik hogy egyszerűen lecsapja azt, aki ellentmond szavának. Kezdi érteni, Kagan vezér mi alapján válogatja a kapitányait. Hrotgar irányába tart, az út során jó korsó sörrel is felszerelkezik. Minden rendes ivóban három méretű söröskorsó létezik: a nagy, a még nagyobb, és a törpék által használt. Ez utóbbi mellett dönt, a kovács gyűröttnek tűnik. Mentében összesöpri a nőstény által putra helyezett, borravalóval jócskán megtoldott összeget, eltűnik sokzsebes ruhájában.*
-Gond van, mester? - *Koppan a sör, de a társaságot nem erőlteti. Van, hogy az ember ülne inkább a saját gondolatai közt, mint másokkal.*
- Tegye is. Azért van, nemigaz?- *Kommentálja röviden Medlien megjegyzését somolyogva. Ez amolyan csajos összenézés helye: minden okos nő tudván tudja ugyanis, hogy az égegyvilágon bármit megtehet az, akinek szoknyája van, meg egy kis sütnivalója is mellé. Megérkezik Gabrien. A ménkű nagy ember érkezésétől mintha összemenne a helyiség, s benne mindaz, ki a pult mellett ücsörgél békésen. Rilai is kissé riadtan húzódik be Khan mögé, mikor az aranyszemű óriás őt szólítja. Nem egy ijedős fajta egyébként, de eddig egyszer találkozott a formával, eddigi tapasztalatai szerint minimálisan vevő bárminemű humorra vagy incselkedésre, így a lehető legrövidebbre véve csak ennyit válaszol nagy komolyan.*
- Vettem, kapitány. - *Hamarost felfedezi, hogy nem a megfelelő fedezéket választotta, így mikor a trubadúr kerül terítékre, egy halk 'ajaj' kíséretében továbbáll, mentében derékon csípve Khant. Úgy tűnik, az oly nagy odafigyeléssel kimunkált légyottjuk hamvában holt ötlet, de legalábbis elodázandó, hiszen Gabrienből kitelik hogy egyszerűen lecsapja azt, aki ellentmond szavának. Kezdi érteni, Kagan vezér mi alapján válogatja a kapitányait. Hrotgar irányába tart, az út során jó korsó sörrel is felszerelkezik. Minden rendes ivóban három méretű söröskorsó létezik: a nagy, a még nagyobb, és a törpék által használt. Ez utóbbi mellett dönt, a kovács gyűröttnek tűnik. Mentében összesöpri a nőstény által putra helyezett, borravalóval jócskán megtoldott összeget, eltűnik sokzsebes ruhájában.*
-Gond van, mester? - *Koppan a sör, de a társaságot nem erőlteti. Van, hogy az ember ülne inkább a saját gondolatai közt, mint másokkal.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595