Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 343 (6841. - 6860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6860. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 15:54:53
Üzenet elküldve: 2016-10-23 15:54:53
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Rotak, Erelias//
*A jelenést úgy látszik a fiút sem hagyja szó nélkül, a ládák tetején ülő Shicuk is úgy vijjogva fejezi ki nemtetszését a dologgal kapcsolatban. A gond úgy látszik egyre csak gyűlik, és az első dolog amire most kíváncsi az az, hogy vajon mekkora a kár, és mekkora a varázslat hatásának területe, hány katona sérült a ragyogásba, hány Tharg, hány milicista, hány menekült, hány Amoni? És így tovább gyakorlatilag a végtelenségig. Nem hibáztatja a fiút amiért a pornak tulajdonítja ezt a reakciót, talán ő is ezt tenné fordított esetben, csakhogy a por láthatóan ártalmatlan, visszafolyt, mert visszaengedte.*
-Szedd már össze magad fiam. Hullák mászkálnak, démonok repkednek, te pedig megijedsz az én nyavalyámtól? *Elerias már köztük van egy ideje, látott egyet s mást. Foglyokat, démonokat, katonákat. Sajnos a hősies kalandok a valóságban nem többek nagy erejű szörnyetegek összecsapásainál, és a győztes a végén megírhatja a saját dicsőségének történetét. Most pedig semmi más nem történt, minthogy egy újfajta szörnyeteg újfajta módon támadt az őrmesterre. Ideje tenni valamit ellene.
Egy füttyszóval magához hívja a sólymot, majd mikor az már a karján ül lép is ki az ajtón és rögtön bele is botlik egy arra járkáló közkatonába. Nem is rossz, legalább ennek is hasznát veszi.*
-Kuss. *Próbálja belefojtani a szót szerencsétlenbe, mielőtt még túl hosszúra nyúlna a beszélgetést. Arcról és páncélról nem ismerhet minden katonát a bemutatkozásokat meg akár későbbre is hagyhatják.*
-Maga velem jön. *Bök az elébe toppanó Rotakra.* -És maguk ott. Felmennek és körbenéznek Amon Ruadhon. Bármi furcsaságot látnak jelentik. Én és a fiú bekopogunk a nagy emberhez.
*Kellő határozottsággal mondja ezt, nyilvánvaló, hogy rosszkor fogják zavarni a Tharg hadurat, de a maga részéről ez nem érdekli, tudni akarja mi folyik odafent, ki csinálja ezt, más is tapasztalt e hasonlót, vagy csak ő az akire ez a valami ráakaszkodott, esetleg valóban a szikla szelleme tért e vissza hozzá. Összességében úgy gondolja a holtaknak nem ez a stílusa, ez a fegyver amit megérzett túlságosan is erős, túlságosan is hatékony, és jól használható lehet, a gyengébb öntudattal bíró harcosokkal szemben.*
-Kövessék a sólymot. *Emeli fel a kezét és hagyja a madarat, hadd repkedjen egy kicsit a környéken.*
-Meg fogja mutatni ha valami nincs rendben. *Az alapján ahogy az első jelenésre reagált, reméli működni fog a dolog, egyébként meg a városőröknek is van két-két jól működő szemük, amit munkaköri kötelességük lenne használni.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.23 16:15:59
*A jelenést úgy látszik a fiút sem hagyja szó nélkül, a ládák tetején ülő Shicuk is úgy vijjogva fejezi ki nemtetszését a dologgal kapcsolatban. A gond úgy látszik egyre csak gyűlik, és az első dolog amire most kíváncsi az az, hogy vajon mekkora a kár, és mekkora a varázslat hatásának területe, hány katona sérült a ragyogásba, hány Tharg, hány milicista, hány menekült, hány Amoni? És így tovább gyakorlatilag a végtelenségig. Nem hibáztatja a fiút amiért a pornak tulajdonítja ezt a reakciót, talán ő is ezt tenné fordított esetben, csakhogy a por láthatóan ártalmatlan, visszafolyt, mert visszaengedte.*
-Szedd már össze magad fiam. Hullák mászkálnak, démonok repkednek, te pedig megijedsz az én nyavalyámtól? *Elerias már köztük van egy ideje, látott egyet s mást. Foglyokat, démonokat, katonákat. Sajnos a hősies kalandok a valóságban nem többek nagy erejű szörnyetegek összecsapásainál, és a győztes a végén megírhatja a saját dicsőségének történetét. Most pedig semmi más nem történt, minthogy egy újfajta szörnyeteg újfajta módon támadt az őrmesterre. Ideje tenni valamit ellene.
Egy füttyszóval magához hívja a sólymot, majd mikor az már a karján ül lép is ki az ajtón és rögtön bele is botlik egy arra járkáló közkatonába. Nem is rossz, legalább ennek is hasznát veszi.*
-Kuss. *Próbálja belefojtani a szót szerencsétlenbe, mielőtt még túl hosszúra nyúlna a beszélgetést. Arcról és páncélról nem ismerhet minden katonát a bemutatkozásokat meg akár későbbre is hagyhatják.*
-Maga velem jön. *Bök az elébe toppanó Rotakra.* -És maguk ott. Felmennek és körbenéznek Amon Ruadhon. Bármi furcsaságot látnak jelentik. Én és a fiú bekopogunk a nagy emberhez.
*Kellő határozottsággal mondja ezt, nyilvánvaló, hogy rosszkor fogják zavarni a Tharg hadurat, de a maga részéről ez nem érdekli, tudni akarja mi folyik odafent, ki csinálja ezt, más is tapasztalt e hasonlót, vagy csak ő az akire ez a valami ráakaszkodott, esetleg valóban a szikla szelleme tért e vissza hozzá. Összességében úgy gondolja a holtaknak nem ez a stílusa, ez a fegyver amit megérzett túlságosan is erős, túlságosan is hatékony, és jól használható lehet, a gyengébb öntudattal bíró harcosokkal szemben.*
-Kövessék a sólymot. *Emeli fel a kezét és hagyja a madarat, hadd repkedjen egy kicsit a környéken.*
-Meg fogja mutatni ha valami nincs rendben. *Az alapján ahogy az első jelenésre reagált, reméli működni fog a dolog, egyébként meg a városőröknek is van két-két jól működő szemük, amit munkaköri kötelességük lenne használni.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.23 16:15:59
6859. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 14:37:03
Üzenet elküldve: 2016-10-23 14:37:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer, Erelias//
*Furcsa jelenések harcolnak az égen. Rotar fel is pattan a padról és tátott szájjal nézi az eseményeket. Aztán hirtelen egy női sikoly rázza meg az eget. Olyan hangos, hogy a lovag füléhez nyomja a kezét, vagyis nyomná, ha nem lenne fején a sisakja, így kénytelen végigszenvedni a sikítást. Szerencsére hamar véget ér. Úgy érzi, most már tennie kéne valamit magától, nem várhat arra, hogy valaki csak úgy odamenjen hozzá. Sietős léptekkel el is indul keresni egy nála rangosabb személyt. Páncélja hangosan zörög ahogy lépdel. Hamarosan megpillant egy őrmestert (felismeri a sisakján lévő fehér tollról). Mellette áll egy fiatal fiú is, valószínűleg az apródja vagy a fegyverhordozója lehet. Amikor az őrmesterhez ér vigyázzba vágja magát.*
-Uram, Rotar Polk vagyok, nemrég csatlakoztam az Őrséghez Artheniorban. Nemrég érkeztem meg ide. Van valami fontos hír amiről tudnom kéne? És valami feladat netán akadna nekem? Az élőhalottak már támadtak?
*Szegény őrmestert elárasztja kérdésekkel, nem is csodálkozna azon, ha leüvöltené a fejét illetetlenségéért.*
*Furcsa jelenések harcolnak az égen. Rotar fel is pattan a padról és tátott szájjal nézi az eseményeket. Aztán hirtelen egy női sikoly rázza meg az eget. Olyan hangos, hogy a lovag füléhez nyomja a kezét, vagyis nyomná, ha nem lenne fején a sisakja, így kénytelen végigszenvedni a sikítást. Szerencsére hamar véget ér. Úgy érzi, most már tennie kéne valamit magától, nem várhat arra, hogy valaki csak úgy odamenjen hozzá. Sietős léptekkel el is indul keresni egy nála rangosabb személyt. Páncélja hangosan zörög ahogy lépdel. Hamarosan megpillant egy őrmestert (felismeri a sisakján lévő fehér tollról). Mellette áll egy fiatal fiú is, valószínűleg az apródja vagy a fegyverhordozója lehet. Amikor az őrmesterhez ér vigyázzba vágja magát.*
-Uram, Rotar Polk vagyok, nemrég csatlakoztam az Őrséghez Artheniorban. Nemrég érkeztem meg ide. Van valami fontos hír amiről tudnom kéne? És valami feladat netán akadna nekem? Az élőhalottak már támadtak?
*Szegény őrmestert elárasztja kérdésekkel, nem is csodálkozna azon, ha leüvöltené a fejét illetetlenségéért.*
6858. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 11:13:09
Üzenet elküldve: 2016-10-23 11:13:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Aoneer //
* Közelebb óvakodik a micsodához, amit az őrmester tart a kezében. *
~ Hát nem erre számítottam. Mi a csuda ez? ~
* Nem igazán tűnik használható dolognak. Kételkedve pislant fel a férfira. Reméli nem csalódik túl nagyot, ha valóban nem sikerül semmi használhatót kihozni a kupac porból. *
- Hát ez aztán igazá... - * Nem fejezi be a mondatot. Az őrmester arcán különböző érzelmek váltakoznak. Majd a por-micsoda elkezd visszafolyni, áramlani a markából. A furcsa derengéstől megrettent fiú előbb szaporán tolatni kezd, majd különböző limlomon átesve, a fenekén landol valamiféle ládák között. Ijedten néz mesterére, aki kitudja micsoda mágikus katyvasz hatása alatt áll. *
- Uram...? -
* Teszi fel a kérdést, de azt már nem tudja mit is akarna kérdezni. Aztán megnyugodva hallja a szitokáradatot, talán mégsem történt helyrehozhatatlan dolog az őrmesterben. Az üvöltés hangerejétől még a sátor is megrezzen. Szaggatott mozdulatokkal maga alá szedi a lábait. A reccsenő fa hangjától újból fenékre ülne, ha nem félne attól, hogy emiatt esetleg ő lesz a következő.
A jelen események nyilván a mesterét is éppúgy meglepték, mint őt magát. Szótlanul, a pár lépés távolságot megtartva követi a férfit ki a sátorból. *
~ Ott maradj. ~
* Szól vissza gondolatban a dobozok közt ücsörgő hamukupacnak. *
* Közelebb óvakodik a micsodához, amit az őrmester tart a kezében. *
~ Hát nem erre számítottam. Mi a csuda ez? ~
* Nem igazán tűnik használható dolognak. Kételkedve pislant fel a férfira. Reméli nem csalódik túl nagyot, ha valóban nem sikerül semmi használhatót kihozni a kupac porból. *
- Hát ez aztán igazá... - * Nem fejezi be a mondatot. Az őrmester arcán különböző érzelmek váltakoznak. Majd a por-micsoda elkezd visszafolyni, áramlani a markából. A furcsa derengéstől megrettent fiú előbb szaporán tolatni kezd, majd különböző limlomon átesve, a fenekén landol valamiféle ládák között. Ijedten néz mesterére, aki kitudja micsoda mágikus katyvasz hatása alatt áll. *
- Uram...? -
* Teszi fel a kérdést, de azt már nem tudja mit is akarna kérdezni. Aztán megnyugodva hallja a szitokáradatot, talán mégsem történt helyrehozhatatlan dolog az őrmesterben. Az üvöltés hangerejétől még a sátor is megrezzen. Szaggatott mozdulatokkal maga alá szedi a lábait. A reccsenő fa hangjától újból fenékre ülne, ha nem félne attól, hogy emiatt esetleg ő lesz a következő.
A jelen események nyilván a mesterét is éppúgy meglepték, mint őt magát. Szótlanul, a pár lépés távolságot megtartva követi a férfit ki a sátorból. *
~ Ott maradj. ~
* Szól vissza gondolatban a dobozok közt ücsörgő hamukupacnak. *
6857. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 10:25:56
Üzenet elküldve: 2016-10-23 10:25:56
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//"Akik arra érdemesek."//
*Az ork már kényszermunkájának sokadik napját tölti a vashegyen. Fákat pakol, árkot ás, egyre unottabb és unottabb módon. A fickóval aki még mindig lelkiismeretesen őrzi, szinte egyáltalán nem beszél. Magában énekelget valami ostoba törzsi nótát, ami mi másról is szólna mint ártatlanok lemészárlásáról és szüzek megrontásáról. Elvan a maga módján, csak örülni nem fog az itteni dolgoknak.
Egyszer csak a hatalmas zöld dög leül. Nem tudni vajon az élet értelmén gondolkozott el, vagy más különleges az ő számára nehézkes, vagy szinte már lehetetlen gondolatmeneteket futtasson végig. Különös módon azt veszi észre, hogy lassan egyre nyugodtabb lesz, egyre inkább megbékél saját sorsával.
Az őr már épp elég áll, talán azért, hogy felsőbbségét mutogassa, talán azért, hogy újabb parancsot adjon, esetlen vissza zavarja dolgozni. Ám ebben a pillanatban a nyakék mint az élete terhei és vágyai egyszerűen csak lehullik a vállairól egyenesen a rabtartó lába elé, az ork arcán pedig különös megvilágosodott boldogság terül el, maga sem tudja értelmezni a dolgokat, csak annyiban biztos, hogy ennek így kell lennie. Az istenek végre honorálják csatában szerzett tapasztalatait, és élményeit. A rémület és a börtönbéli szenvedés emléke is haloványul. Lágyan megragadja korábbi fogva tartóját és még mindig a földöntúli örömöt és nyugalmat sugározva egyszerűen megmarkolja és megpróbálja kezének egy erős mozdulatával úgy fejbe vágni, hogy azt minimum az állkapcsa bánja meg. Majd ha ez sikerül, és a fickó kellőképpen halott, vagy kellőképpen sérült és kába, megemelni és egyetlen mozdulattal széjjel tépni a nyomorult gyenge vérű testét, mintha csak papírból lett volna, és csonkolt darabjait a magasba tartva, örök diadalittas pózba merevedik. Az ork nép dicsőségére.
Ez utolsó dolga ezen a világon megölni ezt a nyomorultat. Ha nem sikerül elsőre akkor a keze ügyében lévő baltával persze még harcolhat tovább is, és a végén megláthatják melyikük az aki tovább húzza. A küzdelem során nincs benne agresszió, az ölni akarása vidám, önfeledt és rémisztően nyugodalmas.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.23 10:27:52
*Az ork már kényszermunkájának sokadik napját tölti a vashegyen. Fákat pakol, árkot ás, egyre unottabb és unottabb módon. A fickóval aki még mindig lelkiismeretesen őrzi, szinte egyáltalán nem beszél. Magában énekelget valami ostoba törzsi nótát, ami mi másról is szólna mint ártatlanok lemészárlásáról és szüzek megrontásáról. Elvan a maga módján, csak örülni nem fog az itteni dolgoknak.
Egyszer csak a hatalmas zöld dög leül. Nem tudni vajon az élet értelmén gondolkozott el, vagy más különleges az ő számára nehézkes, vagy szinte már lehetetlen gondolatmeneteket futtasson végig. Különös módon azt veszi észre, hogy lassan egyre nyugodtabb lesz, egyre inkább megbékél saját sorsával.
Az őr már épp elég áll, talán azért, hogy felsőbbségét mutogassa, talán azért, hogy újabb parancsot adjon, esetlen vissza zavarja dolgozni. Ám ebben a pillanatban a nyakék mint az élete terhei és vágyai egyszerűen csak lehullik a vállairól egyenesen a rabtartó lába elé, az ork arcán pedig különös megvilágosodott boldogság terül el, maga sem tudja értelmezni a dolgokat, csak annyiban biztos, hogy ennek így kell lennie. Az istenek végre honorálják csatában szerzett tapasztalatait, és élményeit. A rémület és a börtönbéli szenvedés emléke is haloványul. Lágyan megragadja korábbi fogva tartóját és még mindig a földöntúli örömöt és nyugalmat sugározva egyszerűen megmarkolja és megpróbálja kezének egy erős mozdulatával úgy fejbe vágni, hogy azt minimum az állkapcsa bánja meg. Majd ha ez sikerül, és a fickó kellőképpen halott, vagy kellőképpen sérült és kába, megemelni és egyetlen mozdulattal széjjel tépni a nyomorult gyenge vérű testét, mintha csak papírból lett volna, és csonkolt darabjait a magasba tartva, örök diadalittas pózba merevedik. Az ork nép dicsőségére.
Ez utolsó dolga ezen a világon megölni ezt a nyomorultat. Ha nem sikerül elsőre akkor a keze ügyében lévő baltával persze még harcolhat tovább is, és a végén megláthatják melyikük az aki tovább húzza. A küzdelem során nincs benne agresszió, az ölni akarása vidám, önfeledt és rémisztően nyugodalmas.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.23 10:27:52
6856. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 10:00:38
Üzenet elküldve: 2016-10-23 10:00:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Erelias//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmazhat.//
*Int a fiúnak, hogy nyugodtan lépjen közelebb és az elzárni készült zsákból tenyerében elő emel egy maréknyi finom fekete port. Óvatosan feltartja, mert ha erre valaki rátüsszent akkor ugyan nem szedik össze és ennyivel is kevesebb lesz ami ebből az egészből tanulmányozható és felhasználható. Márpedig a készlet korlátozott, így ha a zöld íjásznak igaza van akkor ez itt felbecsülhetetlen. Ha meg téved akkor egy rakás hamut őrizget az eredar flaskái mellett, már a fene se tudja. Egy biztos az őrségnek a maximumot kell kihoznia abból ami adatott neki, ez pedig a démon italaihoz hasonlóan egy az előttük álló lehetőségek közül.*
-Mint mondtam nem tudom be lehet e olvasztani, de azért reménykedek benne. *Talán nem ez az amire a fiú számított sőt a por egyáltalán nem mutat hasonlóságot semmiféle páncélzattal.
Ám ekkor valami különös dolog történik. A világ lassan nyugodtabbá válik és a körülötte lévő dolgok lassan elkezdenek borostyán sárga színt ölteni, mintha valami nagyon durva szer hatása alatt lenne a lovag. Kezéből kifolyik a finom por vissza a ládába, és testét elárasztja valamiféle elsöprő bizalom, és elégedettség. Nem tudná leírni az érzést ám az első pillanatok után szeme véreressé válik, és az addigi nyugalom rémületbe fajul. A derengést a fiú is láthatja, furcsa, megmagyarázhatatlan dolog, és ismét valami mágia az ami a dolog mögött áll, valami mágia amit nem tud megmagyarázni, és ami úgy látszik erősebb és gonoszabb annál mint amit a holtak használnak, vagy legalábbis veszélyesebb. Nem tudja mit művelnek odafenn a Thargoddarok azzal az istennel, de ha így folytatódik akkor bizony itt sokan bajban lesznek, egyrészt mert ez a derengés elragadja őket, másrészt mert az őrmester immáron elért haragja csúcsára, oda ahonnan nehéz visszatérni, még nehezebb mint a fény által kínált nyugalomból.*
-Meg a tetves lótömködő apád botját. *Morogja lassan, talán ezeknél durvább szavakat is használva ami nem egészen illik egy lovag erényeihez, a végén pedig már üvölti, és a fényes ragyogás abba is marad, mivel az őrmester nem kíván táptalajává válni az idegen istenségnek.
Vértes öklével hatalmasat csap az asztalra ami elejétől a végéig megreped a rettentő ütés terhe alatt, maga sem tudja hogy jött ez össze, és valószínűleg nem tudná még egyszer újra csinálni, valamint viszont ismét le kellett vezetnie a feszültséget.*
-Gyere. *Mondja határozottan a fiúnak, majd kapja a lándzsáját és dühösen kiviharzik a sátorból. Maga sem tudja mit akar még ezzel az egésszel kezdeni.*
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmazhat.//
*Int a fiúnak, hogy nyugodtan lépjen közelebb és az elzárni készült zsákból tenyerében elő emel egy maréknyi finom fekete port. Óvatosan feltartja, mert ha erre valaki rátüsszent akkor ugyan nem szedik össze és ennyivel is kevesebb lesz ami ebből az egészből tanulmányozható és felhasználható. Márpedig a készlet korlátozott, így ha a zöld íjásznak igaza van akkor ez itt felbecsülhetetlen. Ha meg téved akkor egy rakás hamut őrizget az eredar flaskái mellett, már a fene se tudja. Egy biztos az őrségnek a maximumot kell kihoznia abból ami adatott neki, ez pedig a démon italaihoz hasonlóan egy az előttük álló lehetőségek közül.*
-Mint mondtam nem tudom be lehet e olvasztani, de azért reménykedek benne. *Talán nem ez az amire a fiú számított sőt a por egyáltalán nem mutat hasonlóságot semmiféle páncélzattal.
Ám ekkor valami különös dolog történik. A világ lassan nyugodtabbá válik és a körülötte lévő dolgok lassan elkezdenek borostyán sárga színt ölteni, mintha valami nagyon durva szer hatása alatt lenne a lovag. Kezéből kifolyik a finom por vissza a ládába, és testét elárasztja valamiféle elsöprő bizalom, és elégedettség. Nem tudná leírni az érzést ám az első pillanatok után szeme véreressé válik, és az addigi nyugalom rémületbe fajul. A derengést a fiú is láthatja, furcsa, megmagyarázhatatlan dolog, és ismét valami mágia az ami a dolog mögött áll, valami mágia amit nem tud megmagyarázni, és ami úgy látszik erősebb és gonoszabb annál mint amit a holtak használnak, vagy legalábbis veszélyesebb. Nem tudja mit művelnek odafenn a Thargoddarok azzal az istennel, de ha így folytatódik akkor bizony itt sokan bajban lesznek, egyrészt mert ez a derengés elragadja őket, másrészt mert az őrmester immáron elért haragja csúcsára, oda ahonnan nehéz visszatérni, még nehezebb mint a fény által kínált nyugalomból.*
-Meg a tetves lótömködő apád botját. *Morogja lassan, talán ezeknél durvább szavakat is használva ami nem egészen illik egy lovag erényeihez, a végén pedig már üvölti, és a fényes ragyogás abba is marad, mivel az őrmester nem kíván táptalajává válni az idegen istenségnek.
Vértes öklével hatalmasat csap az asztalra ami elejétől a végéig megreped a rettentő ütés terhe alatt, maga sem tudja hogy jött ez össze, és valószínűleg nem tudná még egyszer újra csinálni, valamint viszont ismét le kellett vezetnie a feszültséget.*
-Gyere. *Mondja határozottan a fiúnak, majd kapja a lándzsáját és dühösen kiviharzik a sátorból. Maga sem tudja mit akar még ezzel az egésszel kezdeni.*
6855. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 08:53:50
Üzenet elküldve: 2016-10-23 08:53:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer //
* Elfojt egy kitörni készülő ámulatos " Úúúúú! " -t. Ha a fiún múlna virágkoszorúval és sziromlevelekkel köszöntené a visszatérőket, de mivel erre nem nagyon van se lehetősége, se bátorsága, marad a néma áhítat. *
- Megnézhetem? - * Bök a páncélszerűségre. Két kezét a zsebeibe süllyeszti, hogy még véletlenül se érjen hozzá az anyaghoz. A leírás hatására azonnal meglódul a fantáziája és ocsmányabbnál ocsmányabb förtelmeket gondol ki maga elé. Fogalma sincs róla, ki az a Daranel, de jelenleg bármi ami elhangzik az őrmester szájából, az varázslatos és elképesztő. *
~ Szóval ezek szerint megvan, hogy hová megyünk? ~
- Ahova megy uram, oda én is mehetek? -
* Biztos ami biztos, rákérdez. Mivel úgy tűnik, egy darabig itt időzhetnek, a fiú óvatosan rátelepszik egy ládára és onnan figyel. *
* Elfojt egy kitörni készülő ámulatos " Úúúúú! " -t. Ha a fiún múlna virágkoszorúval és sziromlevelekkel köszöntené a visszatérőket, de mivel erre nem nagyon van se lehetősége, se bátorsága, marad a néma áhítat. *
- Megnézhetem? - * Bök a páncélszerűségre. Két kezét a zsebeibe süllyeszti, hogy még véletlenül se érjen hozzá az anyaghoz. A leírás hatására azonnal meglódul a fantáziája és ocsmányabbnál ocsmányabb förtelmeket gondol ki maga elé. Fogalma sincs róla, ki az a Daranel, de jelenleg bármi ami elhangzik az őrmester szájából, az varázslatos és elképesztő. *
~ Szóval ezek szerint megvan, hogy hová megyünk? ~
- Ahova megy uram, oda én is mehetek? -
* Biztos ami biztos, rákérdez. Mivel úgy tűnik, egy darabig itt időzhetnek, a fiú óvatosan rátelepszik egy ládára és onnan figyel. *
6854. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 00:56:39
Üzenet elküldve: 2016-10-23 00:56:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Erelias//
*Kissé valóban fáradt és kissé valóban kiábrándult. Unja már, hogy az élőholtaktól nem lehet megszabadulni, sértve érzi magát a miatt, hogy a hadúr a többi nemeshez hasonlóan lemondta a háborúban való részvételt, és kínosnak tartja, hogy ezt a problémát az istenek kezdték már el megoldani mert a halandók lusták voltak mindezt a maguk módján végrehajtani. A válasz azonban meglepi. Talán annyira el van fásulva, hogy nem veszi észre az amit csinál más számára még akár elképesztő is lehet. Az elején ős is így érezte mikor az őrség intézményére gondolt.*
-Tizenöt, talpas és egy nagy rusnya dög. *Sorolja fel az ellenségek listáját és mielőtt még elfelejti elrakja a szikláról lezsákmányolt anyagot, és rázárja a ládát. A mágikus italokkal együtt talán az egész tábor legértékesebb ládáját sikerült összehoznia és mivel lennie kell itt egy a zsoldot tároló doboznak ez igencsak nagy szó.*
-A dög páncélja. Már ami maradt belőle. *Kommentálja az elzárás folyamatát. Ha használható ez az anyag akkor valóban rettentően értékes, és olyan páncélt eredményezhet amihez fogható valóban illik a viharszárny lándzsa mellé. Sőt akár többet is.*
-Az az izé úgy futott mint egy ló, úgy gurult mint egy labda és a lándzsa sem fogta a páncélját. Miután meghalt a páncél is porrá vált, de Daranel szerint még be lehetne olvasztani egy jó vértnek. *Von vállat jelezve, hogy nem ért egyet a dologgal, de a kovács majd eldönti és adott esetben elvégzi a gyakorlati megvalósítást. Ha sikerül jó, ha nem sikerül akkor egy halom szemetet cipelt idáig. Nagy veszteség nem érte őket.*
-Halkan megjegyzem mind odavesztünk volna a varázsitalok nélkül. Szóval ahová most megyünk ott már nem nagyon lesz senkinek második esélye. *Illetve lesz, de az egy másik történet. Ő még a felhasznált sötétzöld italokat is kevesli, ez a híg cucc amit meg most tart magánál egyszerűen nevetséges. Nem tudja egy kisebb embernél mint amilyen a fiú működne e, de az biztos, rajta csak olyan sérüléseket képes meggyógyítani amit valójában nem is tart fontosnak. Egy két karcolás, zúzódás az őrség köreiben már lényegtelen. Nem véletlenül használ többes számot. Lassan realizálódik benne, hogy a fiút védően kihagyta a dolgok lényegi részéből bármennyire is keményen kívánta venni az apródnevelés kötelességét. Plusz egy íjásszal az élőholtakkal szemben is többre mehettek volna, és akkor talán az italokból is több marad meg későbbre.*
-Szóval csak óvatosan. *Ha valaha visszatérnek Artheniorba, vagy ha valaha is visszatér a Tharg kovács talán a gyereknek se ártana csináltatni egy normális vértet. Ha hamarabb kezdi el szokni a plusz súlyt akkor később könnyebben mozog majd a vas korlátai mellett is.*
*Kissé valóban fáradt és kissé valóban kiábrándult. Unja már, hogy az élőholtaktól nem lehet megszabadulni, sértve érzi magát a miatt, hogy a hadúr a többi nemeshez hasonlóan lemondta a háborúban való részvételt, és kínosnak tartja, hogy ezt a problémát az istenek kezdték már el megoldani mert a halandók lusták voltak mindezt a maguk módján végrehajtani. A válasz azonban meglepi. Talán annyira el van fásulva, hogy nem veszi észre az amit csinál más számára még akár elképesztő is lehet. Az elején ős is így érezte mikor az őrség intézményére gondolt.*
-Tizenöt, talpas és egy nagy rusnya dög. *Sorolja fel az ellenségek listáját és mielőtt még elfelejti elrakja a szikláról lezsákmányolt anyagot, és rázárja a ládát. A mágikus italokkal együtt talán az egész tábor legértékesebb ládáját sikerült összehoznia és mivel lennie kell itt egy a zsoldot tároló doboznak ez igencsak nagy szó.*
-A dög páncélja. Már ami maradt belőle. *Kommentálja az elzárás folyamatát. Ha használható ez az anyag akkor valóban rettentően értékes, és olyan páncélt eredményezhet amihez fogható valóban illik a viharszárny lándzsa mellé. Sőt akár többet is.*
-Az az izé úgy futott mint egy ló, úgy gurult mint egy labda és a lándzsa sem fogta a páncélját. Miután meghalt a páncél is porrá vált, de Daranel szerint még be lehetne olvasztani egy jó vértnek. *Von vállat jelezve, hogy nem ért egyet a dologgal, de a kovács majd eldönti és adott esetben elvégzi a gyakorlati megvalósítást. Ha sikerül jó, ha nem sikerül akkor egy halom szemetet cipelt idáig. Nagy veszteség nem érte őket.*
-Halkan megjegyzem mind odavesztünk volna a varázsitalok nélkül. Szóval ahová most megyünk ott már nem nagyon lesz senkinek második esélye. *Illetve lesz, de az egy másik történet. Ő még a felhasznált sötétzöld italokat is kevesli, ez a híg cucc amit meg most tart magánál egyszerűen nevetséges. Nem tudja egy kisebb embernél mint amilyen a fiú működne e, de az biztos, rajta csak olyan sérüléseket képes meggyógyítani amit valójában nem is tart fontosnak. Egy két karcolás, zúzódás az őrség köreiben már lényegtelen. Nem véletlenül használ többes számot. Lassan realizálódik benne, hogy a fiút védően kihagyta a dolgok lényegi részéből bármennyire is keményen kívánta venni az apródnevelés kötelességét. Plusz egy íjásszal az élőholtakkal szemben is többre mehettek volna, és akkor talán az italokból is több marad meg későbbre.*
-Szóval csak óvatosan. *Ha valaha visszatérnek Artheniorba, vagy ha valaha is visszatér a Tharg kovács talán a gyereknek se ártana csináltatni egy normális vértet. Ha hamarabb kezdi el szokni a plusz súlyt akkor később könnyebben mozog majd a vas korlátai mellett is.*
6853. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-23 00:27:12
Üzenet elküldve: 2016-10-23 00:27:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer //
* Szerencsére nem bosszantotta fel az őrmestert a végnélküli locsogásával, türelmesen végighallgatja az egészet. Szinte már hasznosnak is érzi elbeszélését a fiú.
Az őrmester kijelentését tányér nagyságúra tágult szemekkel nyugtázza, maga sem tudja, hogy a lelkesedéstől vagy a megdöbbenéstől. Sose hallotta még ilyen közvetlenül nyilatkozni mesterét, így hát kicsit megdöbben annak nyersességén. *
- Ő. Hát jó. -
* Szapora léptekkel megindul a férfi után, akárhova is megy. Most hogy visszajött a küldetéséből, még lovakkal sem tudnák elvontatni a fiút tőle. *
~ Olyan furcsán viselkedik. Biztos nagyon rossz az a hely, ahonnan jött. ~
* A váratlan kitöréseket igyekszik a harc számlájára írni. Érdeklődve hallgatja az elkövetkezendő feladatok vázlatait, már szinte úgy érzi véleményt kellene formálnia. De azért csak csendben hallgat, nyilván nem várja el tőle mestere, hogy beleszóljon a dolgaiba. Akármelyik útvonal mellett dönt is, remélhetőleg a kölyköt is magával szándékozik vinni, aki ugyancsak elunta már Amon Ruadh-ot. *
~ Na azt igazán nem kellene. ~
* Kis híján megbotlik a lábában arra az ötletre, hogy a Drenule nevű jövevényt felkoncolják. Akkor már legyen a bunda-vadászat. *
~ Ez sokkal jobban hangzik. ~
* Szemmel láthatóan az őrmester vagy túl fáradt vagy teljesen kiábrándult. A fiú finoman megköszörüli a torkát, ami a sok hallgatástól kicsit berozsdásodott. Nem biztos, hogy ez lesz a megfelelő alkalom, de eddig is nehezen tudta türtőztetni magát. *
- Uram? Milyen küldetésen volt, uram? Látott mozgó halottakat? Szörnyeket? És olyan szárnyas lényeket, mint a Varjú? -
* Izgatottan toporog, várja a választ. *
A hozzászólás írója (Erelias Nahodaan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.23 00:27:26
* Szerencsére nem bosszantotta fel az őrmestert a végnélküli locsogásával, türelmesen végighallgatja az egészet. Szinte már hasznosnak is érzi elbeszélését a fiú.
Az őrmester kijelentését tányér nagyságúra tágult szemekkel nyugtázza, maga sem tudja, hogy a lelkesedéstől vagy a megdöbbenéstől. Sose hallotta még ilyen közvetlenül nyilatkozni mesterét, így hát kicsit megdöbben annak nyersességén. *
- Ő. Hát jó. -
* Szapora léptekkel megindul a férfi után, akárhova is megy. Most hogy visszajött a küldetéséből, még lovakkal sem tudnák elvontatni a fiút tőle. *
~ Olyan furcsán viselkedik. Biztos nagyon rossz az a hely, ahonnan jött. ~
* A váratlan kitöréseket igyekszik a harc számlájára írni. Érdeklődve hallgatja az elkövetkezendő feladatok vázlatait, már szinte úgy érzi véleményt kellene formálnia. De azért csak csendben hallgat, nyilván nem várja el tőle mestere, hogy beleszóljon a dolgaiba. Akármelyik útvonal mellett dönt is, remélhetőleg a kölyköt is magával szándékozik vinni, aki ugyancsak elunta már Amon Ruadh-ot. *
~ Na azt igazán nem kellene. ~
* Kis híján megbotlik a lábában arra az ötletre, hogy a Drenule nevű jövevényt felkoncolják. Akkor már legyen a bunda-vadászat. *
~ Ez sokkal jobban hangzik. ~
* Szemmel láthatóan az őrmester vagy túl fáradt vagy teljesen kiábrándult. A fiú finoman megköszörüli a torkát, ami a sok hallgatástól kicsit berozsdásodott. Nem biztos, hogy ez lesz a megfelelő alkalom, de eddig is nehezen tudta türtőztetni magát. *
- Uram? Milyen küldetésen volt, uram? Látott mozgó halottakat? Szörnyeket? És olyan szárnyas lényeket, mint a Varjú? -
* Izgatottan toporog, várja a választ. *
A hozzászólás írója (Erelias Nahodaan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.23 00:27:26
6852. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 23:57:18
Üzenet elküldve: 2016-10-22 23:57:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Erelias//
*Látja a fiú szemében a lelkesedést. Ha Erelias jelenti a következő generációt akkor a jövő máris szép kilátásokkal indul, már csak ezer holtat kell leölni ahhoz, hogy erre a jövőre esélyük legyen.
Csendben hallgatja a hosszú elbeszélést, istenekről különösen felfigyelve a Drenuléval kapcsolatos részekre, mert ugye az ezekben az időkben mégsem járja, hogy egy a semmiből előbukkanó fura alak csak osztogassa a parancsokat Amon Ruadhon az elbeszélés alapján pedig nem tudja eldönteni, hogy ez most a Tharg törzsi mágia hatása, vagy valamiféle élőholt machináció amivel a nagy boszorkány végre legnagyobb ellenségét is térdre kényszerítheti.*
~Az ő bajuk.~ *Gondolja végül. Egészen biztos, hogy ha ő látta volna meg először az alakot akkor azonnal levágja volna, de nem ő látta meg, tehát nem is tehet ellene semmit. Ha megpróbálna akadékoskodni a barbárok a végén csak az ő fejét tűzné karóra, véleményt alkotni még korai, a komoly játékhoz pedig egyelőre kevesen vannak a fiúval. Nincs egy központi alak aki az asztalra csaphatna a Tharg vallás kapcsát, egyedül Kelyri volna most erre alkalmas, de ha ő meg akarná ezt tenni, nyilván már megtette volna.*
-Előbb iszok egy korty bort, aztán levezetés képen megölök valamit. *Dörzsöli meg a homlokát, és indul meg a sátra felé öles léptekkel, közben int a fiúnak, hogy kövesse. Illetve ha nem jön már akkor sem fogja elhagyni, sikerült eljutniuk arra a pontra amikor a kölyök lett az egyetlen a táborban aki biztosan nem fogja hátba döfni.*
-A helyzet most az, hogy vagy elmegyek és megnézem mit csinált az a két égi barom a Krenkataurral. Vagy elmegyek Artheniorba és iderángatom a kovácsot, egy új páncél reményében. Vagy elmegyek a kikötőbe és megnézem él e még a hadnagy. Vagy felmegyek Thargarodba és puszta elővigyázatosságból belemártom a lándzsát ebbe a Drenule nevű alakba. *Nagyjából felsorolta a lehetőségeket, és eddigre vissza is ér a sátrához. Egy örömteli félmosolyt küld még az időközben visszatért vásári sólyom irányába, aki úgy látszik egész szépen megtelepedett az egyik dobozon, de ami jelenleg fontosabb az a bor. Valamivel oldani kell a felgyülemlett feszültséget.*
-Vagy hagyom az egészet a francba és vadászok pár téli bundát az őrségnek. *Bizony a hidegebb évszakok már a küszöbön járnak és itt a magaslaton nem jó köszönteni a telet. Nyilvánvalóan a fiú véleményére vár, a borosüvegből csak egyet húz, aztán visszadobja bele a dugót és leteszi a dobozok mögé, ahol remélhetőleg a katonák nem akadnak rá.*
-Nem hagytam itt még valamit? *Teszi fel a költői kérdést. Kínzókészlet a helyén, az elkobzott dolgok is megvannak. Talán egy új ló is akad az őrség tartalékában a sérült helyett. Úgy néz ki minden a legnagyobb rendben. Kíváncsi vajon két kollégájának a hiányát is ilyen könnyen túléli e a tábor.*
*Látja a fiú szemében a lelkesedést. Ha Erelias jelenti a következő generációt akkor a jövő máris szép kilátásokkal indul, már csak ezer holtat kell leölni ahhoz, hogy erre a jövőre esélyük legyen.
Csendben hallgatja a hosszú elbeszélést, istenekről különösen felfigyelve a Drenuléval kapcsolatos részekre, mert ugye az ezekben az időkben mégsem járja, hogy egy a semmiből előbukkanó fura alak csak osztogassa a parancsokat Amon Ruadhon az elbeszélés alapján pedig nem tudja eldönteni, hogy ez most a Tharg törzsi mágia hatása, vagy valamiféle élőholt machináció amivel a nagy boszorkány végre legnagyobb ellenségét is térdre kényszerítheti.*
~Az ő bajuk.~ *Gondolja végül. Egészen biztos, hogy ha ő látta volna meg először az alakot akkor azonnal levágja volna, de nem ő látta meg, tehát nem is tehet ellene semmit. Ha megpróbálna akadékoskodni a barbárok a végén csak az ő fejét tűzné karóra, véleményt alkotni még korai, a komoly játékhoz pedig egyelőre kevesen vannak a fiúval. Nincs egy központi alak aki az asztalra csaphatna a Tharg vallás kapcsát, egyedül Kelyri volna most erre alkalmas, de ha ő meg akarná ezt tenni, nyilván már megtette volna.*
-Előbb iszok egy korty bort, aztán levezetés képen megölök valamit. *Dörzsöli meg a homlokát, és indul meg a sátra felé öles léptekkel, közben int a fiúnak, hogy kövesse. Illetve ha nem jön már akkor sem fogja elhagyni, sikerült eljutniuk arra a pontra amikor a kölyök lett az egyetlen a táborban aki biztosan nem fogja hátba döfni.*
-A helyzet most az, hogy vagy elmegyek és megnézem mit csinált az a két égi barom a Krenkataurral. Vagy elmegyek Artheniorba és iderángatom a kovácsot, egy új páncél reményében. Vagy elmegyek a kikötőbe és megnézem él e még a hadnagy. Vagy felmegyek Thargarodba és puszta elővigyázatosságból belemártom a lándzsát ebbe a Drenule nevű alakba. *Nagyjából felsorolta a lehetőségeket, és eddigre vissza is ér a sátrához. Egy örömteli félmosolyt küld még az időközben visszatért vásári sólyom irányába, aki úgy látszik egész szépen megtelepedett az egyik dobozon, de ami jelenleg fontosabb az a bor. Valamivel oldani kell a felgyülemlett feszültséget.*
-Vagy hagyom az egészet a francba és vadászok pár téli bundát az őrségnek. *Bizony a hidegebb évszakok már a küszöbön járnak és itt a magaslaton nem jó köszönteni a telet. Nyilvánvalóan a fiú véleményére vár, a borosüvegből csak egyet húz, aztán visszadobja bele a dugót és leteszi a dobozok mögé, ahol remélhetőleg a katonák nem akadnak rá.*
-Nem hagytam itt még valamit? *Teszi fel a költői kérdést. Kínzókészlet a helyén, az elkobzott dolgok is megvannak. Talán egy új ló is akad az őrség tartalékában a sérült helyett. Úgy néz ki minden a legnagyobb rendben. Kíváncsi vajon két kollégájának a hiányát is ilyen könnyen túléli e a tábor.*
6851. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 19:40:07
Üzenet elküldve: 2016-10-22 19:40:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Chiari, Ewangel, Daranel, Risztin //
- Akkor már megint a legjobbkor.
* Valahogy mindig akkor sikerül érkeznie, mikor szükség van rá. Úgy látszik neki ehhez nem kell mágia, csak megy a sérültek után. *
- Üdv mindenkinek!
- Rendben, értem. Vigyétek be, meglátom mit lehet még tenni.
* Figyeli, amit Ewangel az egyébként apró sebet átmossa. Ez a varázslat nagyban segít az ilyen sebeknél. A régi kis zugában lesz elszállásolva a sérült nőstény. Különös visszagondolnia rá, hogy egykor itt élt és gyógyított. Most már van háza, amit Azil épített. Bár, ott mostanában megint ritkásan van. *
- Óvatosan fektessétek le ide.
* Mutatja a kis emelvényfélét, ami nincs magasan, nem eshet nagyot le róla. Viszont kényelmesebben el tudja látni a sebet. *
- Menjetek nyugodtan, innentől vigyázok rá.
* Küldi ki a többiek, ha dolguk van, intézzék nyugodtan. Nem fogja feldarabolni a mélységit vagy hasonlók. Elébb tüzet gyűjt a kis helyiségben és hamarjában felfűti azt, majd a legkisebb üstben vizet tesz fel. Majd a szárított növények és olajok között válogat. A forrásban lévő vízbe önt és szór belőlük megfelelő mennyiséget. Elkevergeti jól és hagyja, hogy alaposan összefőjön. Addig megnézi a sebet, amit Ewangel már ellátott egyszer. Megnézi máshol is, nem sérült-e meg, amit nem vettek észre. Talán maga a nőstény sem, hiszen egy ilyen lövés eléggé fájdalmas. Sérülhetett és nagy eséllyel sérült is a tüdő. De mintha a csontjai is épek lennének, a fejét sem ütötte be. A forró főzetből szed egy kisebb agyagtálkába és óvatosan a nőstény orra alá dugja. *
- Lélegezz, óvatosan. Ez a gőz jót tesz a tüdődnek. Be fog gyógyulni a sebed és pár nap múlva már megint harcolhatsz.
- Persze ha hosszabb pihenőre szeretnél menni csak szólj, és majd én kimagyarázom a vezetőd előtt.
* El lehet intézi, egy kis borda sérülés, és azzal feküdhet is pár napig még, nem fogják hajtani. Az ilyesmiben azért lehet nála cinkosságra számítani. *
- Akkor már megint a legjobbkor.
* Valahogy mindig akkor sikerül érkeznie, mikor szükség van rá. Úgy látszik neki ehhez nem kell mágia, csak megy a sérültek után. *
- Üdv mindenkinek!
- Rendben, értem. Vigyétek be, meglátom mit lehet még tenni.
* Figyeli, amit Ewangel az egyébként apró sebet átmossa. Ez a varázslat nagyban segít az ilyen sebeknél. A régi kis zugában lesz elszállásolva a sérült nőstény. Különös visszagondolnia rá, hogy egykor itt élt és gyógyított. Most már van háza, amit Azil épített. Bár, ott mostanában megint ritkásan van. *
- Óvatosan fektessétek le ide.
* Mutatja a kis emelvényfélét, ami nincs magasan, nem eshet nagyot le róla. Viszont kényelmesebben el tudja látni a sebet. *
- Menjetek nyugodtan, innentől vigyázok rá.
* Küldi ki a többiek, ha dolguk van, intézzék nyugodtan. Nem fogja feldarabolni a mélységit vagy hasonlók. Elébb tüzet gyűjt a kis helyiségben és hamarjában felfűti azt, majd a legkisebb üstben vizet tesz fel. Majd a szárított növények és olajok között válogat. A forrásban lévő vízbe önt és szór belőlük megfelelő mennyiséget. Elkevergeti jól és hagyja, hogy alaposan összefőjön. Addig megnézi a sebet, amit Ewangel már ellátott egyszer. Megnézi máshol is, nem sérült-e meg, amit nem vettek észre. Talán maga a nőstény sem, hiszen egy ilyen lövés eléggé fájdalmas. Sérülhetett és nagy eséllyel sérült is a tüdő. De mintha a csontjai is épek lennének, a fejét sem ütötte be. A forró főzetből szed egy kisebb agyagtálkába és óvatosan a nőstény orra alá dugja. *
- Lélegezz, óvatosan. Ez a gőz jót tesz a tüdődnek. Be fog gyógyulni a sebed és pár nap múlva már megint harcolhatsz.
- Persze ha hosszabb pihenőre szeretnél menni csak szólj, és majd én kimagyarázom a vezetőd előtt.
* El lehet intézi, egy kis borda sérülés, és azzal feküdhet is pár napig még, nem fogják hajtani. Az ilyesmiben azért lehet nála cinkosságra számítani. *
6850. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 19:24:30
Üzenet elküldve: 2016-10-22 19:24:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra készen//
*A kövezett úton lova többször is majdnem kitöri a lábát, de sikerül eljutnia Amon Ruadhba. Nem nehéz észrevennie a Városi Őrség táborát a sok vörös köpeny és színes tollú sisakot viselő embereknek köszönhetően. Leül az egyik padra kipihenni az út fáradságait. Remélhetőleg valaki észreveszi a tétlen újoncot és rábíznak egy feladatot vagy éppen odavezetik az itteni fejeshez, hogy megbeszélje vele a továbbiakat. És azt se tudja mik történtek eddig. Például támadtak-e már az élőhalottak vagy hány harcra fogható ember van itt.*
*A kövezett úton lova többször is majdnem kitöri a lábát, de sikerül eljutnia Amon Ruadhba. Nem nehéz észrevennie a Városi Őrség táborát a sok vörös köpeny és színes tollú sisakot viselő embereknek köszönhetően. Leül az egyik padra kipihenni az út fáradságait. Remélhetőleg valaki észreveszi a tétlen újoncot és rábíznak egy feladatot vagy éppen odavezetik az itteni fejeshez, hogy megbeszélje vele a továbbiakat. És azt se tudja mik történtek eddig. Például támadtak-e már az élőhalottak vagy hány harcra fogható ember van itt.*
6849. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 18:19:45
Üzenet elküldve: 2016-10-22 18:19:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer //
* Már épp az istállóajtót tárja szélesre, amikor Erelias meghallja az ismerősen dörmögő hangot. Nagy csattanással vágja be az ajtót és fültől fülig érő mosollyal perdül hátra. *
- Visszajött uram! -
* Szeme le-föl siklik az őrmesteren látható sérüléseket keresgélve. Mivel semmi halálosat nem lát, azonnal megnyugszik. A hogyléte felől érdeklődő kérdést szó szerint veszi és részletes monológba kezd az elmúlt időszak eseményéről. Levegőt ritkán véve hadarja az égen feltűnő eseményeket és beszél a megjelenő furcsa Drenule nevű alakról is. *
- ... és azt mondta az a férfi, hogy menjek a Tavernába. Éppen oda készültem. És-és-és akkor most nem talált volna itt meg. - * fejezi be a mondandóját kivörösödött fejjel. El sem gondolkozik azon egy pillanatig sem, hogy esetleg csak udvariasságból és kötelességből kérdezik, hogy minden rendben van-e. *
- A hadnagyot? Nem, nem láttam. De nagyon sokan mentek el mindenfelé. -
* Kicsit bántja, hogy nem tud hasznos válasszal szolgálni, de annyian forgolódtak itt meg az utóbbi időszakban, hogy nehéz lett volna mindenkit szemmel tartani. És végül is őt sem bízták meg semmi fontossal. *
~ Biztosan fáradt és éhes. ~
* Megkíméli a további szó-és kérdésáradattól. *
- Szüksége van valamire, uram? -
* Kíváncsian csillogó szeme elárulja, mennyire örül az őrmester visszatértének, de igyekszik visszafogni magát. *
* Már épp az istállóajtót tárja szélesre, amikor Erelias meghallja az ismerősen dörmögő hangot. Nagy csattanással vágja be az ajtót és fültől fülig érő mosollyal perdül hátra. *
- Visszajött uram! -
* Szeme le-föl siklik az őrmesteren látható sérüléseket keresgélve. Mivel semmi halálosat nem lát, azonnal megnyugszik. A hogyléte felől érdeklődő kérdést szó szerint veszi és részletes monológba kezd az elmúlt időszak eseményéről. Levegőt ritkán véve hadarja az égen feltűnő eseményeket és beszél a megjelenő furcsa Drenule nevű alakról is. *
- ... és azt mondta az a férfi, hogy menjek a Tavernába. Éppen oda készültem. És-és-és akkor most nem talált volna itt meg. - * fejezi be a mondandóját kivörösödött fejjel. El sem gondolkozik azon egy pillanatig sem, hogy esetleg csak udvariasságból és kötelességből kérdezik, hogy minden rendben van-e. *
- A hadnagyot? Nem, nem láttam. De nagyon sokan mentek el mindenfelé. -
* Kicsit bántja, hogy nem tud hasznos válasszal szolgálni, de annyian forgolódtak itt meg az utóbbi időszakban, hogy nehéz lett volna mindenkit szemmel tartani. És végül is őt sem bízták meg semmi fontossal. *
~ Biztosan fáradt és éhes. ~
* Megkíméli a további szó-és kérdésáradattól. *
- Szüksége van valamire, uram? -
* Kíváncsian csillogó szeme elárulja, mennyire örül az őrmester visszatértének, de igyekszik visszafogni magát. *
6848. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 16:05:14
Üzenet elküldve: 2016-10-22 16:05:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer//
*Fürkészőn pillant a városőrre. Valószínűleg berögzült szokás lehet nála az, hogy egy egyszerű kérdést is úgy tesz fel, mintha épp kihallgatást vezetne. Lehet, hogy Artheniorban ez senkinek sem szúr szemet, de a Vashegyen könnyen félre lehet érteni az ilyen pökhendi viselkedést. De a thargok közismerten vendégszerető népség és azt még mindig Aoneer javára lehet írni, hogy itt van, és nem a távoli városban.*
- Nem tudom. Nem az én dolgom tudni ilyesmiről. *válaszol a törpe távollétére vonatkozó kérdésre, és akkor sem tudna segíteni, ha akarna. Ahogy az őrmester teljesen természetes módon említi kis afférjukat néhány kóbor hullával, úgy Laor sem csodálkozik. Ami igaz, az igaz, mostanában az a meglepőbb, ha a halottak maradnak a föld alatt.* Ha eddig kihúzta, talán megmarad. A Vashegyen kiváló gyógyítók vannak.
*Nem részletezi, nem gondolná, hogy a katonát nagyon érdekelnék a pókkal vívott csetepatéjuknak részletei, sem pedig az, hogy csak azért nem hagyta ott a fogát, mert miután visszacipelték a Vaskorsóba, épp arra volt dolga Leának is. Amúgy is úgy tűnik, hogy Anoneernek dolga van, elbúcsúzik és Laor sem tartóztatja. Ellenkező irányban indulnak el, az egyik őrmester az arthenioriak táborának irányába tűnik el, a másik, frissen kinevezett pedig a város házai között sétál. Nem bonyolult a dolga. Akivel találkozik, megállítja, és kéri a kancellár által kiállított papirost.*
*Fürkészőn pillant a városőrre. Valószínűleg berögzült szokás lehet nála az, hogy egy egyszerű kérdést is úgy tesz fel, mintha épp kihallgatást vezetne. Lehet, hogy Artheniorban ez senkinek sem szúr szemet, de a Vashegyen könnyen félre lehet érteni az ilyen pökhendi viselkedést. De a thargok közismerten vendégszerető népség és azt még mindig Aoneer javára lehet írni, hogy itt van, és nem a távoli városban.*
- Nem tudom. Nem az én dolgom tudni ilyesmiről. *válaszol a törpe távollétére vonatkozó kérdésre, és akkor sem tudna segíteni, ha akarna. Ahogy az őrmester teljesen természetes módon említi kis afférjukat néhány kóbor hullával, úgy Laor sem csodálkozik. Ami igaz, az igaz, mostanában az a meglepőbb, ha a halottak maradnak a föld alatt.* Ha eddig kihúzta, talán megmarad. A Vashegyen kiváló gyógyítók vannak.
*Nem részletezi, nem gondolná, hogy a katonát nagyon érdekelnék a pókkal vívott csetepatéjuknak részletei, sem pedig az, hogy csak azért nem hagyta ott a fogát, mert miután visszacipelték a Vaskorsóba, épp arra volt dolga Leának is. Amúgy is úgy tűnik, hogy Anoneernek dolga van, elbúcsúzik és Laor sem tartóztatja. Ellenkező irányban indulnak el, az egyik őrmester az arthenioriak táborának irányába tűnik el, a másik, frissen kinevezett pedig a város házai között sétál. Nem bonyolult a dolga. Akivel találkozik, megállítja, és kéri a kancellár által kiállított papirost.*
6847. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 15:44:48
Üzenet elküldve: 2016-10-22 15:44:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Erelias//
*Elbúcsúzva hát Laortól és a vashegy tetejétől elindul szépen lefelé a táborba. Fél füllel még hallja mit mond az egykori rabszolgalány Laornak, de ebben sem az ő dolga intézkedni. Nem érzi a hazatérés örömét a tábort látva. Ugyan minden a helyén van, minden rendezett, de talán ez is az ami a leginkább zavarja. Ha valami történt volna akkor lehet nyugodtabb lenne látná, hogy a dolgok mégiscsak haladnak valamerre. De se támadás, se más felderítők, se tényleges harcok. Csak a furcsa bűntudat, és a tanácstalanság ami a hadnagy eltűnése után maradt.*
-Elerias? *Üdvözli a táborban kószáló fiút. Legalább ő is jól van.*
-Minden rendben? *Kérdezi. A fiú talpraesettnek látszik, de ha valami gond van akkor szívesen segít rajta. Mégiscsak az ő felelőssége.*
-Láttad a hadnagyot távozás előtt?
*Teszi fel a második kérdést. A fiú itt van egyben van, nem aggódik miatta annyira mint a vörös miatt aki nincs itt nem látja, hát értelemszerűen tud miatta aggódni. A szárnyas iszonyat miatt szintén nem kell aggódnia le van kötve, az orvosok még élnek, és az orvosi sátor sem lángol, és lyuk sincs rajta amin a dög kirepülhetett volna. Furcsamód nem akar pihenni, nem is sérült, nem is éhes, azt nézi mi lenne a következő dolog amit meg kéne tennie.*
*Elbúcsúzva hát Laortól és a vashegy tetejétől elindul szépen lefelé a táborba. Fél füllel még hallja mit mond az egykori rabszolgalány Laornak, de ebben sem az ő dolga intézkedni. Nem érzi a hazatérés örömét a tábort látva. Ugyan minden a helyén van, minden rendezett, de talán ez is az ami a leginkább zavarja. Ha valami történt volna akkor lehet nyugodtabb lenne látná, hogy a dolgok mégiscsak haladnak valamerre. De se támadás, se más felderítők, se tényleges harcok. Csak a furcsa bűntudat, és a tanácstalanság ami a hadnagy eltűnése után maradt.*
-Elerias? *Üdvözli a táborban kószáló fiút. Legalább ő is jól van.*
-Minden rendben? *Kérdezi. A fiú talpraesettnek látszik, de ha valami gond van akkor szívesen segít rajta. Mégiscsak az ő felelőssége.*
-Láttad a hadnagyot távozás előtt?
*Teszi fel a második kérdést. A fiú itt van egyben van, nem aggódik miatta annyira mint a vörös miatt aki nincs itt nem látja, hát értelemszerűen tud miatta aggódni. A szárnyas iszonyat miatt szintén nem kell aggódnia le van kötve, az orvosok még élnek, és az orvosi sátor sem lángol, és lyuk sincs rajta amin a dög kirepülhetett volna. Furcsamód nem akar pihenni, nem is sérült, nem is éhes, azt nézi mi lenne a következő dolog amit meg kéne tennie.*
6846. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 14:45:59
Üzenet elküldve: 2016-10-22 14:45:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot Diadala//
*Az őrség erősítése megérkezik, a Tharg hadigépezet csikorogva, erőlködve zakatol tovább. Kagan Miwa varázsos ügyeivel nem foglalkozik, neki Laor cselekménye az irányadó, és Laor fogta a szennyest, és intézte. Miwának amúgy sincs itt saját cucca, minden a Vashegyé. Innentől minden más csak képzelgés.*
- Helyes, Laor sargens. Végezd a dolgod hiba nélkül. *ahogy a lógosok kihajítása is nélkülöz mindenfelé formaiságot, úgy Laor kinevezése sem valami nagy ünnepély. Persze később - ha lesz később - majd a néppel is megosztja a dolgot; sajnos mióta Achim döglődik, neki kell ezzel is foglalkoznia.*
~ Hullanak a titkárok és kancellárok, mint a legyek. ~ *ilyen ez.*
*Neki azonban más dolga van most, valami olyasmi, amit bár szívesen odázna a végítéletig, mégsem halaszthat tovább. Dolog, amire csak neki, Kagan Thargodarnak van jussa, hogy intézze. Elindul hát ThargArod és a Párbaj köre irányába - oldalán kardja, rajta vértje, ám mégis úgy érzi, fegyvertelen és meztelen.*
*Az őrség erősítése megérkezik, a Tharg hadigépezet csikorogva, erőlködve zakatol tovább. Kagan Miwa varázsos ügyeivel nem foglalkozik, neki Laor cselekménye az irányadó, és Laor fogta a szennyest, és intézte. Miwának amúgy sincs itt saját cucca, minden a Vashegyé. Innentől minden más csak képzelgés.*
- Helyes, Laor sargens. Végezd a dolgod hiba nélkül. *ahogy a lógosok kihajítása is nélkülöz mindenfelé formaiságot, úgy Laor kinevezése sem valami nagy ünnepély. Persze később - ha lesz később - majd a néppel is megosztja a dolgot; sajnos mióta Achim döglődik, neki kell ezzel is foglalkoznia.*
~ Hullanak a titkárok és kancellárok, mint a legyek. ~ *ilyen ez.*
*Neki azonban más dolga van most, valami olyasmi, amit bár szívesen odázna a végítéletig, mégsem halaszthat tovább. Dolog, amire csak neki, Kagan Thargodarnak van jussa, hogy intézze. Elindul hát ThargArod és a Párbaj köre irányába - oldalán kardja, rajta vértje, ám mégis úgy érzi, fegyvertelen és meztelen.*
6845. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 11:32:02
Üzenet elküldve: 2016-10-22 11:32:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel, Fragora, Chiari//
-Chiari!
*Daranel annyira megörül a gyógyítónak, hogy legszívesebben odaugrana, felkapná és megpörgetné a levegőben.*
-Soha jobbkor.
*Ewangel el is mondja neki, hogy mi a helyzet. Amíg ő ismételten varázsol, addig Chiari kérdésére válaszol.*
-Nem voltam mostanság. *ingatja meg fejét.* -Pedig még a Lokának szánt csomag is nálam van, amit Rilai küldött neki, de majdcsak odajutok, hogy átadjam neki. Most a szántóföldekről jöttem Risztin. *mutat a sérültre.* -És Aoneer társaságában. *mutat a megtermett városőrre, ha az látótávolságon belül van éppen.* -Belefutottunk egy csapat élőholtba. Kis híján ott hagytuk a fogunkat.
*Úgy véli nem túloz ezzel, hiszen tényleg nem sokon múlott a dolog a többszörös túlerővel szemben.*
-Vigyük.
*Chiari valószínűleg nem fogja bánni a dolgot, így már vihetik is a sérültet. Ha a sérültet nyugalomba helyzeték, Daranel szívesen beszélgetne egy kicsit az elf hölgyekkel, hiszen egy ideje erre már nem került sor.*
-Chiari!
*Daranel annyira megörül a gyógyítónak, hogy legszívesebben odaugrana, felkapná és megpörgetné a levegőben.*
-Soha jobbkor.
*Ewangel el is mondja neki, hogy mi a helyzet. Amíg ő ismételten varázsol, addig Chiari kérdésére válaszol.*
-Nem voltam mostanság. *ingatja meg fejét.* -Pedig még a Lokának szánt csomag is nálam van, amit Rilai küldött neki, de majdcsak odajutok, hogy átadjam neki. Most a szántóföldekről jöttem Risztin. *mutat a sérültre.* -És Aoneer társaságában. *mutat a megtermett városőrre, ha az látótávolságon belül van éppen.* -Belefutottunk egy csapat élőholtba. Kis híján ott hagytuk a fogunkat.
*Úgy véli nem túloz ezzel, hiszen tényleg nem sokon múlott a dolog a többszörös túlerővel szemben.*
-Vigyük.
*Chiari valószínűleg nem fogja bánni a dolgot, így már vihetik is a sérültet. Ha a sérültet nyugalomba helyzeték, Daranel szívesen beszélgetne egy kicsit az elf hölgyekkel, hiszen egy ideje erre már nem került sor.*
6844. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 09:33:09
Üzenet elküldve: 2016-10-22 09:33:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Laor, Kagan, majd tényleg el//
*Bár talán mindenki számára úgy tűnhet, hogy Miwa tökéletesen nyugodt, hiszen nincs mitől tartson, ám belül úgy kalapál a szíve, mint valami gnóm gépezet. Elképzelni nem tudja, mi lehet az a sürgős dolog, ami miatt Kagan visszarángatja a városkába. Mindenesetre, sóhajtva lépked Laor mellett, engedelmesen. Nem tesz semmi olyat, ami gyanúra adhatna okot. Végül elérik a Hadurat, és Miwa kissé beharapja alsó ajkát. Talán ennyi látszik az idegességéből, de ezt be lehet tudni annak, hogy ismeri annyira már Kagant, tudja róla, könnyen eljár a keze. Nem szeretne még egy taslit kapni.
De nem tasli jön. Először fel sem igazán fogja a Hadúr szavait, csak jáde szín tekintete tapad a férfi arcára.*
-Tényleg?
*Olyan hihetetlen az egész. Most akart éppen meglógni innen, erre szabadon engedik. Elmarad a keserédes érzés, mely a szökést követné. Ám valami jó is származik ebből: Nem fogják követni.*
-Hát, köszönöm.
*Mosolyodik el, először Kaganra, aztán Laorra is.*
-Hagyd csak, elintézem a szennyest.
*Ez már egyértelműen Laornak szól. Minek is strapálná most magát a másik. Visszacipeli a kosarat, kiszedi a szennyes alól saját holmiját, és útnak indul. Elhagyja a Vashegyet. Persze, maradhatna is, most már azt tesz, amit akar, de nem szeretne itt maradni. Talán akad majd a számára is valami hely, ahol ellehet.
Futva indul meg hát az út mentén hagyott kosárét. Elérve, felkapja, és visszacipeli, egészen Leandana házáig. Bent végül kiszedi a holmiját a kosárból, és ami fontos azt bepakolja az utazózsákba. Nem sok, még csak nem is tömődik dagadtra. Vállára veszi, még egy utolsót végig pillant a helyen, mely egy bő nyáron át lakhelye volt, aztán utoljára, kilép az ajtón.
Sietős léptekkel hagyja el Amon Ruadhot. Ha ismerőst pillant meg, odaint vagy biccent neki búcsúzóul. Így jár Daranel és Laor is. Az őrök, akik mellett annyiszor elment, és még jó páran. Más talán érezne némi szívfájdalmat, de Miwa nem. Ő a szabadság mámoros érzését érzi, ettől mosolyog.
Néhány perc múltán maga mögött hagyja a várost, léptei a szerpentinen viszik lefelé, hogy aztán onnan a gázló irányába forduljon. Úgy dönt, először is megnézi magának azt az Artheniort.*
*Bár talán mindenki számára úgy tűnhet, hogy Miwa tökéletesen nyugodt, hiszen nincs mitől tartson, ám belül úgy kalapál a szíve, mint valami gnóm gépezet. Elképzelni nem tudja, mi lehet az a sürgős dolog, ami miatt Kagan visszarángatja a városkába. Mindenesetre, sóhajtva lépked Laor mellett, engedelmesen. Nem tesz semmi olyat, ami gyanúra adhatna okot. Végül elérik a Hadurat, és Miwa kissé beharapja alsó ajkát. Talán ennyi látszik az idegességéből, de ezt be lehet tudni annak, hogy ismeri annyira már Kagant, tudja róla, könnyen eljár a keze. Nem szeretne még egy taslit kapni.
De nem tasli jön. Először fel sem igazán fogja a Hadúr szavait, csak jáde szín tekintete tapad a férfi arcára.*
-Tényleg?
*Olyan hihetetlen az egész. Most akart éppen meglógni innen, erre szabadon engedik. Elmarad a keserédes érzés, mely a szökést követné. Ám valami jó is származik ebből: Nem fogják követni.*
-Hát, köszönöm.
*Mosolyodik el, először Kaganra, aztán Laorra is.*
-Hagyd csak, elintézem a szennyest.
*Ez már egyértelműen Laornak szól. Minek is strapálná most magát a másik. Visszacipeli a kosarat, kiszedi a szennyes alól saját holmiját, és útnak indul. Elhagyja a Vashegyet. Persze, maradhatna is, most már azt tesz, amit akar, de nem szeretne itt maradni. Talán akad majd a számára is valami hely, ahol ellehet.
Futva indul meg hát az út mentén hagyott kosárét. Elérve, felkapja, és visszacipeli, egészen Leandana házáig. Bent végül kiszedi a holmiját a kosárból, és ami fontos azt bepakolja az utazózsákba. Nem sok, még csak nem is tömődik dagadtra. Vállára veszi, még egy utolsót végig pillant a helyen, mely egy bő nyáron át lakhelye volt, aztán utoljára, kilép az ajtón.
Sietős léptekkel hagyja el Amon Ruadhot. Ha ismerőst pillant meg, odaint vagy biccent neki búcsúzóul. Így jár Daranel és Laor is. Az őrök, akik mellett annyiszor elment, és még jó páran. Más talán érezne némi szívfájdalmat, de Miwa nem. Ő a szabadság mámoros érzését érzi, ettől mosolyog.
Néhány perc múltán maga mögött hagyja a várost, léptei a szerpentinen viszik lefelé, hogy aztán onnan a gázló irányába forduljon. Úgy dönt, először is megnézi magának azt az Artheniort.*
6843. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-22 08:38:03
Üzenet elküldve: 2016-10-22 08:38:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Laor//
*Remek. Úgy látszik minden vörös eltávozott a vashegy közeléből akire ez idáig szüksége lehetett volna. Viszont ha ő sincs itt akkor neki semmi keresnivalója a felföldön, ideje visszatérnie a táborba, és ennie valamit, megélezni a fegyvereit, valami tessék lássék megoldással kijavítani páncélján a sérülést és persze felkeresnie az apródját, ha az még nem szökött vissza Pirtianesbe.*
-Talán. *Válaszol a törpével kapcsolatos felvetésre, majd inkább a következő kérdést szegezi a fickónak, ami persze az ő szempontjából kényelmesebbnek is tűnik.*
-Mikor jön vissza? *Arthenior nincs olyan messze, főleg lóval nincs. Egyetlen hosszú vágta alatt megjárja az utat, ott pedig aztán lehet lovat váltani, vagy ha hosszabba a dolga, akkor az állat is megpihenhet, aztán egy másik vágtával könnyen vissza is térhet a vashegyre. Szóval nem igazán kell aggódnia a vörös távolmaradása miatt.
A szennyes kosár alól előkerülő holmikra csak megvonja a vállát. Nem az ő dolga, és még kevésbé érti a helyzetet, egyáltalán nem ismerős a környéken, így pedig nem tud, és nem akar hozzáfűzni semmit a történtekhez, vizsgálatot indítani pedig nem az ő kötelessége, tekintettel arra, hogy nem a városban vannak.*
-Egy hulla meglőtte. *Válaszol, mintha ez mindennapos dolog lenne, de ha jobban belegondol ez valóban egy mindennapos dolog. Sajnos az elmúlt időszakban nagyon is sok volt a hulla errefelé, és már az ő fejében is úgy ugrik be a halottak képe, mint sétáló idiótáké és nem mint szomorúan fekvő elhunytaké.*
-Ivott varázsitalt, de úgy tűnik nem használt eléggé. *Reméli most a mágusok és gyógyítók majd tudnak vele kezdeni valamit. Remek íjász és a sziklát is ő intézte el, szóval összességében kár lenne érte, ha ennyitől meghalna. Egy nap még remek katona válhatna belőle.*
-Nos, ha a törpe nincs itt, és az istenekkel sem tisztázódott a dolog akkor már nincs okom idefönt szívni a levegőt. *Mondja majd, ha nincs egyéb kérdés, illetve javaslat akkor egyszerűen eloldalog le a tábor irányába, hogy elrendezze a dolgait, és persze, hogy eldöntse a jövőben ki után és hova akar kilovagolni. Egyéb esetben persze még válaszol Laornak, de már így is úgy is a távozást sietteti. Ismét parancsok és parancsnokok nélkül maradt, és ez a furcsa levegőben lógó rendszer még mindig nem tetszik neki.*
*Remek. Úgy látszik minden vörös eltávozott a vashegy közeléből akire ez idáig szüksége lehetett volna. Viszont ha ő sincs itt akkor neki semmi keresnivalója a felföldön, ideje visszatérnie a táborba, és ennie valamit, megélezni a fegyvereit, valami tessék lássék megoldással kijavítani páncélján a sérülést és persze felkeresnie az apródját, ha az még nem szökött vissza Pirtianesbe.*
-Talán. *Válaszol a törpével kapcsolatos felvetésre, majd inkább a következő kérdést szegezi a fickónak, ami persze az ő szempontjából kényelmesebbnek is tűnik.*
-Mikor jön vissza? *Arthenior nincs olyan messze, főleg lóval nincs. Egyetlen hosszú vágta alatt megjárja az utat, ott pedig aztán lehet lovat váltani, vagy ha hosszabba a dolga, akkor az állat is megpihenhet, aztán egy másik vágtával könnyen vissza is térhet a vashegyre. Szóval nem igazán kell aggódnia a vörös távolmaradása miatt.
A szennyes kosár alól előkerülő holmikra csak megvonja a vállát. Nem az ő dolga, és még kevésbé érti a helyzetet, egyáltalán nem ismerős a környéken, így pedig nem tud, és nem akar hozzáfűzni semmit a történtekhez, vizsgálatot indítani pedig nem az ő kötelessége, tekintettel arra, hogy nem a városban vannak.*
-Egy hulla meglőtte. *Válaszol, mintha ez mindennapos dolog lenne, de ha jobban belegondol ez valóban egy mindennapos dolog. Sajnos az elmúlt időszakban nagyon is sok volt a hulla errefelé, és már az ő fejében is úgy ugrik be a halottak képe, mint sétáló idiótáké és nem mint szomorúan fekvő elhunytaké.*
-Ivott varázsitalt, de úgy tűnik nem használt eléggé. *Reméli most a mágusok és gyógyítók majd tudnak vele kezdeni valamit. Remek íjász és a sziklát is ő intézte el, szóval összességében kár lenne érte, ha ennyitől meghalna. Egy nap még remek katona válhatna belőle.*
-Nos, ha a törpe nincs itt, és az istenekkel sem tisztázódott a dolog akkor már nincs okom idefönt szívni a levegőt. *Mondja majd, ha nincs egyéb kérdés, illetve javaslat akkor egyszerűen eloldalog le a tábor irányába, hogy elrendezze a dolgait, és persze, hogy eldöntse a jövőben ki után és hova akar kilovagolni. Egyéb esetben persze még válaszol Laornak, de már így is úgy is a távozást sietteti. Ismét parancsok és parancsnokok nélkül maradt, és ez a furcsa levegőben lógó rendszer még mindig nem tetszik neki.*
6842. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-21 23:23:56
Üzenet elküldve: 2016-10-21 23:23:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Chiari, Ewangel, Daranel //
*Hát ebből valóban nem lesz egyből alvás. Szerencsére az elf nő tudásának, gyorsaságának, hála az elők között tartja. Az egy dolog, hogy a fájdalmat nem érzékelt a varázslat hatására, de a levegő vétel akkor is nehézkes.*
~Hová visznek?~
*Nem mond semmit, csak örül, miszerint foglalkoznak egy egyszerű zsoldossal. Arról nem is beszélve, hogy több személy segíti Risztint, köztük ott van Daranel aki, mint bajtárst tudhat maga mellett.
Egy újabb varázslatot tapasztalhat meg a testén, persze ha még ébren van.
Tudja jól, hogy a gyógyulás hosszú lesz, amire úgy gondol, hogy ez legyen a legkisebb gond.*
~ Remélem hamarosan felépülök, mert nem akarok a terhükre lenni.~
*Közben szomorúan hallgatja, hogy senki nem tud semmit a gazdájáról.*
*Hát ebből valóban nem lesz egyből alvás. Szerencsére az elf nő tudásának, gyorsaságának, hála az elők között tartja. Az egy dolog, hogy a fájdalmat nem érzékelt a varázslat hatására, de a levegő vétel akkor is nehézkes.*
~Hová visznek?~
*Nem mond semmit, csak örül, miszerint foglalkoznak egy egyszerű zsoldossal. Arról nem is beszélve, hogy több személy segíti Risztint, köztük ott van Daranel aki, mint bajtárst tudhat maga mellett.
Egy újabb varázslatot tapasztalhat meg a testén, persze ha még ébren van.
Tudja jól, hogy a gyógyulás hosszú lesz, amire úgy gondol, hogy ez legyen a legkisebb gond.*
~ Remélem hamarosan felépülök, mert nem akarok a terhükre lenni.~
*Közben szomorúan hallgatja, hogy senki nem tud semmit a gazdájáról.*
6841. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-10-21 22:51:53
Üzenet elküldve: 2016-10-21 22:51:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Chiari, Fragora, Daranel //
* A félvér által keresett személyről Ewa sem hallott. Biztosan itt van valamerre, de annyi idegen érkezett Amonra, hogy mindenkit számontartani lehetetlenség.*
- Sajnálom.* ingatja meg a fejét majd ha már ott a földön van a lány megpróbálja jobban körbenézegetni. Óvatosan felülteti, egyelőre nem lesz ebből alvás, de talán negyedóra és már pihenhet a betegszobán. Pot időben érkezik Chiari is.*
- Üdv, néz fel a nőre. Tüdősérülés.* mondja majd rá is lel egy szivárgó, nyílvessző ütötte sebre.*
- Szerencsére szinte teljesen bezáródott, el is vérezhetett volna.* mondja miközben már a sérülés(ötös szintű) átmosására készül. Tenyerét felé tartja, alá pedig egy gyolcsot simít amivel felfoghatja a tenyeréből érkező gyógyító vizet, már ha sikerül a varázslat.*
- Akkor vigyük a betegszobára ha lehet.* szól Daranelnek és kér engedélyt Chiaritól egy időben.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.10.22 15:17:15, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
* A félvér által keresett személyről Ewa sem hallott. Biztosan itt van valamerre, de annyi idegen érkezett Amonra, hogy mindenkit számontartani lehetetlenség.*
- Sajnálom.* ingatja meg a fejét majd ha már ott a földön van a lány megpróbálja jobban körbenézegetni. Óvatosan felülteti, egyelőre nem lesz ebből alvás, de talán negyedóra és már pihenhet a betegszobán. Pot időben érkezik Chiari is.*
- Üdv, néz fel a nőre. Tüdősérülés.* mondja majd rá is lel egy szivárgó, nyílvessző ütötte sebre.*
- Szerencsére szinte teljesen bezáródott, el is vérezhetett volna.* mondja miközben már a sérülés(ötös szintű) átmosására készül. Tenyerét felé tartja, alá pedig egy gyolcsot simít amivel felfoghatja a tenyeréből érkező gyógyító vizet, már ha sikerül a varázslat.*
- Akkor vigyük a betegszobára ha lehet.* szól Daranelnek és kér engedélyt Chiaritól egy időben.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.10.22 15:17:15, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595