Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:17:13
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:17:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség //
*Látja a döbbenetet Dharren arcán, de most nincs kedve válaszolni. Iszonyatos ez a nap és még messze nincs vége. Az emberek csak jönnek és jönnek, nekik pedig mindenkit meg kell hallgatniuk, mindenki más igényeihez kell igazítani sajátjaikat és a kutyát nem érdekli, hogy egyébként rokonaikat gyászolják.
A Szellemjáró most épp a Nagycsarnokban pihen, ők pedig már nem tehetnek érte semmit mást, csak reménykedhetnek benne, hogy a nő elég erős ahhoz, hogy megérje a reggelt.
A jelentést hallva halkan szusszant fel.*
-Akkor csak szép sorban. Lemegyek a követhez.
*A mesteremberek dolga még várhat, meg azok nem is érdeklik annyira. Majd kiderül mit tudnak, s mennyit.*
-Az alkimistától kérdezd meg hogyan keveri ki a mandulaszín bájitalt és miként lehet azt hasznosítani. Addig ne is foglalkozz vele, míg nem tud felelni.
*Isu nem kifejezetten jártas az alkímiában, így egy magát alkimistának nevező mesternek ez nevetségesen könnyű kérdés kell hogy legyen, ha még a varázslónő is rá tudott jönni a piacról hazafelé vezető út alatt.*
-Lerta dolgáról meg akkor kérdezd ki Troddot, elvégre ő ért hozzá.
*A szöszi elf suhancot már szóra sem méltatja. Komolytalan, neki pedig nincs most érkezése mára még egy bolondot a nyakába vennie.
Kagannak nincs sok értelme külön szólni, mert Isurii nélkül megint nem fog sokra menni, ha levelet hoztak. Nem fog fölöslegesen szaladgálni ide-oda. Nagylány már ő, majd intézi. Egyébként sem alkalmas most az időpont. Halottaik máglyája még bőszen parázslik.*
-Ma már ne küldj senkit Kaganért. Mindenki várjon a dolgával holnapig. Az egy napra jutó bolondok számra túl sok lett már ma, nem akarom, hogy a falat levágott fejekkel dekorálja ki.
*Pillant Dharrenre komolyan, majd ha nincs más hátra, akkor tényleg leballag a küldötthöz. A kapu nyílik, azon pedig kilép a festett arcú, szertartáshoz öltözött Isurii.*
//Jelahan Ijaaz//
-Maga jött a nemes kisasszony levelével?
*Lép a férfi elé. Hangja színtelen, kissé rekedt. Különösebb érdeklődés nem csendül benne, de hozza az elvárható szintet. Legalábbis nagyon igyekszik a reggeli imposztor hisztériája, a bolond kalóz követek, a temetés és a folyamatos "ostrom" ellenére tiszta lapot előhalászni a másik számára is, főleg mivel Dharren úgy gondolja érti a dolgát.
Várakozón pislog az idegenre, csak akkor folytatja, ha nem tévedett.*
-Isurii Thargodar vagyok, a Vashegy urának húga. Attól tartok be kell érnie velem több okból kifolyólag is. Jöjjön.
*Ha nincs ellenvetése az idősnek, akkor a táboron átvezeti őt, egészen fel a Nagycsarnokig. Ott fognak beszélgetni, nem a küszöbön állva.*
-A nemes kisasszony gondolom választ is vár.
*Szól hátra, bár inkább kérdés ez, semmint kijelentés. Kicsit fáradt és nyűgös, de próbálja leplezni amennyire csak tudja. Inkább csak stílusán ütközik ki, hogy már nem valami friss, de egy ilyen nap után ember legyen a talpán, aki nem fárad el...*
*Látja a döbbenetet Dharren arcán, de most nincs kedve válaszolni. Iszonyatos ez a nap és még messze nincs vége. Az emberek csak jönnek és jönnek, nekik pedig mindenkit meg kell hallgatniuk, mindenki más igényeihez kell igazítani sajátjaikat és a kutyát nem érdekli, hogy egyébként rokonaikat gyászolják.
A Szellemjáró most épp a Nagycsarnokban pihen, ők pedig már nem tehetnek érte semmit mást, csak reménykedhetnek benne, hogy a nő elég erős ahhoz, hogy megérje a reggelt.
A jelentést hallva halkan szusszant fel.*
-Akkor csak szép sorban. Lemegyek a követhez.
*A mesteremberek dolga még várhat, meg azok nem is érdeklik annyira. Majd kiderül mit tudnak, s mennyit.*
-Az alkimistától kérdezd meg hogyan keveri ki a mandulaszín bájitalt és miként lehet azt hasznosítani. Addig ne is foglalkozz vele, míg nem tud felelni.
*Isu nem kifejezetten jártas az alkímiában, így egy magát alkimistának nevező mesternek ez nevetségesen könnyű kérdés kell hogy legyen, ha még a varázslónő is rá tudott jönni a piacról hazafelé vezető út alatt.*
-Lerta dolgáról meg akkor kérdezd ki Troddot, elvégre ő ért hozzá.
*A szöszi elf suhancot már szóra sem méltatja. Komolytalan, neki pedig nincs most érkezése mára még egy bolondot a nyakába vennie.
Kagannak nincs sok értelme külön szólni, mert Isurii nélkül megint nem fog sokra menni, ha levelet hoztak. Nem fog fölöslegesen szaladgálni ide-oda. Nagylány már ő, majd intézi. Egyébként sem alkalmas most az időpont. Halottaik máglyája még bőszen parázslik.*
-Ma már ne küldj senkit Kaganért. Mindenki várjon a dolgával holnapig. Az egy napra jutó bolondok számra túl sok lett már ma, nem akarom, hogy a falat levágott fejekkel dekorálja ki.
*Pillant Dharrenre komolyan, majd ha nincs más hátra, akkor tényleg leballag a küldötthöz. A kapu nyílik, azon pedig kilép a festett arcú, szertartáshoz öltözött Isurii.*
//Jelahan Ijaaz//
-Maga jött a nemes kisasszony levelével?
*Lép a férfi elé. Hangja színtelen, kissé rekedt. Különösebb érdeklődés nem csendül benne, de hozza az elvárható szintet. Legalábbis nagyon igyekszik a reggeli imposztor hisztériája, a bolond kalóz követek, a temetés és a folyamatos "ostrom" ellenére tiszta lapot előhalászni a másik számára is, főleg mivel Dharren úgy gondolja érti a dolgát.
Várakozón pislog az idegenre, csak akkor folytatja, ha nem tévedett.*
-Isurii Thargodar vagyok, a Vashegy urának húga. Attól tartok be kell érnie velem több okból kifolyólag is. Jöjjön.
*Ha nincs ellenvetése az idősnek, akkor a táboron átvezeti őt, egészen fel a Nagycsarnokig. Ott fognak beszélgetni, nem a küszöbön állva.*
-A nemes kisasszony gondolom választ is vár.
*Szól hátra, bár inkább kérdés ez, semmint kijelentés. Kicsit fáradt és nyűgös, de próbálja leplezni amennyire csak tudja. Inkább csak stílusán ütközik ki, hogy már nem valami friss, de egy ilyen nap után ember legyen a talpán, aki nem fárad el...*
1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:57:59
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:57:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Ahogy visszaér a Kovácsműhelybe, szinte megkönnyebbül. Érzi, hogy a benti levegő súlya veszít erejéből, helyét átveszi a forró fém kipárolgása. A fülledt lég most szinte megmentőnek érződik. Majd fogja unni pár hét múlva, ha minden nap ugyanaz lesz a menetrend. Quikhnah már minden bizonnyal azon a feladaton munkálkodik, amit kiadott neki, így Hrothgaar most egyelőre éppen csak körbejárja a belső teret. Felméri a felszereltségét a műhelynek, számba veszi a használható, és a javításra szoruló szerszámokat. Amikor belép az ismeretlen nő a tűz mellől, épp a tűzet szítja. Ahogy tekintetét a nőre emeli és picit megnézi magának, tudatosul benne, hogy bár jószerivel már a háta mögött tudja a táborban rátelepedett hangulatot, azért kicsit még mindig nehéz a szíve. Éppen ezért egy széles mosolyt varázsol az arcára, hogy palástolja érzéseit.*
- Ejj! Üdv!
*Kilép a fújtató mellől és pár lépést tesz a nő irányába. Kezét beletörli kötényébe és picit megszívja orrát.*
- Tetején ívelt? *kérdez vissza* Nyúzásra alkalmas... Meg, éppen meg lehet persze.
*Megvakargatja szakállát, pontosabban szakálla alatt az állát, miközben fejben már a pengén dolgozik. Lelki szemei előtt látja a fémet átalakulni, alakot ölteni és elkészülni. Ám ahogy visszatér a jelenbe, picit aggodalommal telve néz a nőre.*
- Azt ugye tudja, hogy ez nem lesz egy óra alatt készen? Visszajön érte?
*Teszi fel a kérdést ami sok mindent eldönthet, vagy megváltoztathat. A nő vagy visszajön később a pengéért, vagy lehet más kovács után kell néznie.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 20:59:09
*Ahogy visszaér a Kovácsműhelybe, szinte megkönnyebbül. Érzi, hogy a benti levegő súlya veszít erejéből, helyét átveszi a forró fém kipárolgása. A fülledt lég most szinte megmentőnek érződik. Majd fogja unni pár hét múlva, ha minden nap ugyanaz lesz a menetrend. Quikhnah már minden bizonnyal azon a feladaton munkálkodik, amit kiadott neki, így Hrothgaar most egyelőre éppen csak körbejárja a belső teret. Felméri a felszereltségét a műhelynek, számba veszi a használható, és a javításra szoruló szerszámokat. Amikor belép az ismeretlen nő a tűz mellől, épp a tűzet szítja. Ahogy tekintetét a nőre emeli és picit megnézi magának, tudatosul benne, hogy bár jószerivel már a háta mögött tudja a táborban rátelepedett hangulatot, azért kicsit még mindig nehéz a szíve. Éppen ezért egy széles mosolyt varázsol az arcára, hogy palástolja érzéseit.*
- Ejj! Üdv!
*Kilép a fújtató mellől és pár lépést tesz a nő irányába. Kezét beletörli kötényébe és picit megszívja orrát.*
- Tetején ívelt? *kérdez vissza* Nyúzásra alkalmas... Meg, éppen meg lehet persze.
*Megvakargatja szakállát, pontosabban szakálla alatt az állát, miközben fejben már a pengén dolgozik. Lelki szemei előtt látja a fémet átalakulni, alakot ölteni és elkészülni. Ám ahogy visszatér a jelenbe, picit aggodalommal telve néz a nőre.*
- Azt ugye tudja, hogy ez nem lesz egy óra alatt készen? Visszajön érte?
*Teszi fel a kérdést ami sok mindent eldönthet, vagy megváltoztathat. A nő vagy visszajön később a pengéért, vagy lehet más kovács után kell néznie.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 20:59:09
1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:45:37
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:45:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség //
* Inkább hangjáról ismeri fel a Hóhajút, sem mint kinézetéről. Nem szokta meg, hogy a lány ilyen ruhában járjon, így kikenve. De azt tudja, hogy a fehér tunika a vörös hímzéssel mit jelent és meglepődik. Brennus meghalt, ezt tudja, de a végső búcsúztatást a Szellemjáró vezeti le. Isu leolvashatja az arcáról, hogy meglepődött és a kíváncsiságot, hogy mi történt még a falakon belül, amiről az őrség miatt nem tudhat. De előbb válaszol a kérdésére és visszahátrál hozzá a kapuhoz, hogy ő hallja a szavait.*
- Az a férfi ott Nivere del Owairat nemes kisasszony követe, levelet hozott a vezérnek.
- Amaz a lány Draimy Kinwor és alkimistának mondja magát.
- Az a másik férfi pedig Lerta. Állítása szerint a törzsénél farkasokat képzett ki "rendre" és "harcra". Kihozattam egy kecskét Troddal, hogy mutassa meg rajta, ért-e az állatokhoz. Van vele két ordasa is és ők hallgattak rá eddig. Valamint egy fehér hajú elf fiú is erre tévelygett, a nevét sem mondta meg, suhancféle. Kérdezte milyen kalandok vannak a falakon belül. Hát, válaszoltam rá, azóta nem mukkant meg.
* Igazából már azt sem látja, hogy merre van a fiú, a mostani sokaságból eltűnt a szeme elől, de nem is bánja. Végigmutat a felsoroltakon, hogy a Hóhajú megjegyezzen párat. *
- Lerta és ez az új küldönc tűnik érdekesnek. Ez az idős férfi legalább érti a dolgát, nem úgy mint az a két boszorka. Nem ugrasztanék őrt, szólnák Kagannak, hogy mi a helyzet?
* S reméli hogy ki nem mondott kérdésére is választ kap. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 21:02:02
* Inkább hangjáról ismeri fel a Hóhajút, sem mint kinézetéről. Nem szokta meg, hogy a lány ilyen ruhában járjon, így kikenve. De azt tudja, hogy a fehér tunika a vörös hímzéssel mit jelent és meglepődik. Brennus meghalt, ezt tudja, de a végső búcsúztatást a Szellemjáró vezeti le. Isu leolvashatja az arcáról, hogy meglepődött és a kíváncsiságot, hogy mi történt még a falakon belül, amiről az őrség miatt nem tudhat. De előbb válaszol a kérdésére és visszahátrál hozzá a kapuhoz, hogy ő hallja a szavait.*
- Az a férfi ott Nivere del Owairat nemes kisasszony követe, levelet hozott a vezérnek.
- Amaz a lány Draimy Kinwor és alkimistának mondja magát.
- Az a másik férfi pedig Lerta. Állítása szerint a törzsénél farkasokat képzett ki "rendre" és "harcra". Kihozattam egy kecskét Troddal, hogy mutassa meg rajta, ért-e az állatokhoz. Van vele két ordasa is és ők hallgattak rá eddig. Valamint egy fehér hajú elf fiú is erre tévelygett, a nevét sem mondta meg, suhancféle. Kérdezte milyen kalandok vannak a falakon belül. Hát, válaszoltam rá, azóta nem mukkant meg.
* Igazából már azt sem látja, hogy merre van a fiú, a mostani sokaságból eltűnt a szeme elől, de nem is bánja. Végigmutat a felsoroltakon, hogy a Hóhajú megjegyezzen párat. *
- Lerta és ez az új küldönc tűnik érdekesnek. Ez az idős férfi legalább érti a dolgát, nem úgy mint az a két boszorka. Nem ugrasztanék őrt, szólnák Kagannak, hogy mi a helyzet?
* S reméli hogy ki nem mondott kérdésére is választ kap. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 21:02:02
1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:14:34
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:14:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség //
*Miután a lángok felemésztették a halott emberformáját, s már nem maradt belőlük más, mint kivehetetlen kupac, Isu a kapuk felé veszi az irányt. Úgy ahogy van: kikenve még a szertartáshoz, a Szellemjáró fehér.vörös tunikájában, farkasbundával magán. Nincs kedve, meg igazából túl sok lehetősége sem ahhoz, hogy sátrába vonulva elrendezze kinézetét.*
-Mi a helyzet idekint?
*Kukucskál ki a falon, hogy csekkolja ezúttal hányan akarnak bebocsátást nyerni a legkülönfélébb indokokkal.*
*Miután a lángok felemésztették a halott emberformáját, s már nem maradt belőlük más, mint kivehetetlen kupac, Isu a kapuk felé veszi az irányt. Úgy ahogy van: kikenve még a szertartáshoz, a Szellemjáró fehér.vörös tunikájában, farkasbundával magán. Nincs kedve, meg igazából túl sok lehetősége sem ahhoz, hogy sátrába vonulva elrendezze kinézetét.*
-Mi a helyzet idekint?
*Kukucskál ki a falon, hogy csekkolja ezúttal hányan akarnak bebocsátást nyerni a legkülönfélébb indokokkal.*
1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:51:19
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:51:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - Jelahan Ijaaz//
* Végre egy normális követ! Kiált fel magában, hiszen a férfi nem erősködik, csak közli a tényállást és passz. *
- Rendben. Megüzenem a vezérnek, hogy Nivere del Owairat nemeskisasszony levelét hozod elé. Áruld el még saját neved kérlek.
- A műhelybe szabad a bejárás, egy törpénk mindig ténykedik ott, nézz szét nála.
- Abban a kis bódéban ül egy lány, Hildi, ő tőle vehetsz némi aranyért ennivalót, ami ugyan az, amit a törzsünk is eszik, s persze némi innivalót is. Melegedni pedig leülhetsz bármelyik tűznél. Veszélytől nem kell félned, az itteniek tudják, hogy a harciaskodókat hamar elzavarjuk innen. Csendesen árulják a portékáikat, az erőd kapujánál nem tűrjük meg a rendbontást.
* Végre egy normális követ! Kiált fel magában, hiszen a férfi nem erősködik, csak közli a tényállást és passz. *
- Rendben. Megüzenem a vezérnek, hogy Nivere del Owairat nemeskisasszony levelét hozod elé. Áruld el még saját neved kérlek.
- A műhelybe szabad a bejárás, egy törpénk mindig ténykedik ott, nézz szét nála.
- Abban a kis bódéban ül egy lány, Hildi, ő tőle vehetsz némi aranyért ennivalót, ami ugyan az, amit a törzsünk is eszik, s persze némi innivalót is. Melegedni pedig leülhetsz bármelyik tűznél. Veszélytől nem kell félned, az itteniek tudják, hogy a harciaskodókat hamar elzavarjuk innen. Csendesen árulják a portékáikat, az erőd kapujánál nem tűrjük meg a rendbontást.
1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:04:04
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:04:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség-Dharren//
*Úgy tűnik éppen jókor ért a társaság közelébe, mert épp volt annyi szabad perce az őrnek, hogy Jelahan felé forduljon. Meghallgatja a katona válaszát, majd aprót biccent nyugtázza azt.*
-Köszönöm, de a levelet, mint hozok személyesen adnám át. Ha várnom kell, hát várok. Számomra ez nem jelent problémát. Csak annyi üzenetet adj át kérlek Uradnak, hogy Nivere del Owairat nemeskisasszony levelét hozom, s választ várnak rá.
*Remélhetően szavaival arra is adott választ, hogy miért kellene személyesen átadnia a levelet az erőd urának. Egyben azt is szerette volna tudatosítani, hogy hajlandó bármennyit várni ezért. Minden nemű akadékoskodás nélkül. S végül még hozzátesz egy kérdést.*
-Mondd meg hol táborozhatok le, s merre vásárolhatok magamnak ételt, italt, s hogy a kovácsműhelybe beléphetek-e?
*Úgy tűnik éppen jókor ért a társaság közelébe, mert épp volt annyi szabad perce az őrnek, hogy Jelahan felé forduljon. Meghallgatja a katona válaszát, majd aprót biccent nyugtázza azt.*
-Köszönöm, de a levelet, mint hozok személyesen adnám át. Ha várnom kell, hát várok. Számomra ez nem jelent problémát. Csak annyi üzenetet adj át kérlek Uradnak, hogy Nivere del Owairat nemeskisasszony levelét hozom, s választ várnak rá.
*Remélhetően szavaival arra is adott választ, hogy miért kellene személyesen átadnia a levelet az erőd urának. Egyben azt is szerette volna tudatosítani, hogy hajlandó bármennyit várni ezért. Minden nemű akadékoskodás nélkül. S végül még hozzátesz egy kérdést.*
-Mondd meg hol táborozhatok le, s merre vásárolhatok magamnak ételt, italt, s hogy a kovácsműhelybe beléphetek-e?
1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 18:55:30
Üzenet elküldve: 2015-01-27 18:55:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - Jelahan Ijaaz//
* Fogad ő mindenkit persze, szép sorjában, csak jöjjenek. Majd ő a kapunál szelektál. Úgyhogy az idős férfit is hamar fogadja, a kapu nyitott részénél megtámaszkodva. Két lépést tesz előre, ennyivel kerül csak közelebb a másikhoz. *
- Üdv neked idegen, Dharren vagyok az őrparancsnok. A vezérünk valóban nem ér rá, de átadhatom az üzenetet én és megvárhatod itt kint az egyik tábortűznél.
* Őt már nem engedné be ha egy mód van rá. Hátra van még Brennus búcsúztatása és úgy gondolja, hogy egy darabig ennyi elég is volt mára. *
* Fogad ő mindenkit persze, szép sorjában, csak jöjjenek. Majd ő a kapunál szelektál. Úgyhogy az idős férfit is hamar fogadja, a kapu nyitott részénél megtámaszkodva. Két lépést tesz előre, ennyivel kerül csak közelebb a másikhoz. *
- Üdv neked idegen, Dharren vagyok az őrparancsnok. A vezérünk valóban nem ér rá, de átadhatom az üzenetet én és megvárhatod itt kint az egyik tábortűznél.
* Őt már nem engedné be ha egy mód van rá. Hátra van még Brennus búcsúztatása és úgy gondolja, hogy egy darabig ennyi elég is volt mára. *
1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 15:42:24
Üzenet elküldve: 2015-01-27 15:42:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Fáradt lovas baktat a gyenge hótól terhes ösvényen. Kibukkanva a fák közül, maga előtt látja a hegyet, vagy nagyobb dombot, mely a táj fölé magasodik, s tetején, a fennsíkon ott terül el az erőd, ahová tart. Kabátja ujjával törli meg homlokát. No, nem mintha izzadna, csupán berögzült mozdulat.
A szerpentin felé fordítja a ló fejét, majd apró nógatással veszi rá a hátast, hogy meginduljon felfelé. Már nincs sok, hogy elérjen céljához. Merész komótosan rakosgatja lábait egymás után, az út pedig kanyarog alattuk. A kopár, havas hegyoldalt lassan felváltja némi lakott táj. Sátrak bukkannak elő a hóesésből, karám, bódé, és a kovácsműhely, melyről már hallott Artheniorban is. Igaz az egész helyről susmorognak a piacon, de hát a kofák mindig túloznak kicsit. Ez a pletyka, s az asszonyok dolga.
Végül a kovácsműhely épülete előtt állítja meg a hátast, majd száll le a nyeregből. Magas, vállas férfi élete derekán túl. Hajlott korát tartása nem, csupán ősz haja és szakálla tükrözi. Szemei élénk csillogással tekintenek a műhely felé, hogy aztán az italos-ételes bodegát is megszemlélje. Végül tekintete az erőd kapuja felé fordul. Meghúzza vállát, és kantárszárra fogva a lovat, határozott léptekkel indul meg feléje, pillantásával keresve egy őrt, akit megszólíthat.*
//A kapunál//
*Talán sikerül elég hamar kiszúrnia a fegyveres férfit, aki a kapu előtt állókkal beszélget. Jó szeme van erre, hiszen maga is afféle katona ember volt régebben, s bár fegyver éppen nincs nála, attól még könnyen felismeri a hasonszőrűt. Többen is állnak a fegyveres körül, még egy kecske is panaszosan felmekeg. Jelahan azonban nem tágít, feléjük tart, majd a közelben megáll. Engedve a szárat - hiszen lova úgy sem menne el magától, attól sokkal jobban idomított állat -, lép végül egészen közel, megvárva a csendet, s ha az őr figyelme ráterelődik, akkor biccent feléje.*
-Az égiek adjanak erőt! *Köszönt egyszerre mindenkit, majd utolsó mondatát az őrnek címzi.* Az erőd urát keresem. Üzenetet hoztam a számára. Várok, ha épp nem ér rá, hogy fogadni tudjon.
A szerpentin felé fordítja a ló fejét, majd apró nógatással veszi rá a hátast, hogy meginduljon felfelé. Már nincs sok, hogy elérjen céljához. Merész komótosan rakosgatja lábait egymás után, az út pedig kanyarog alattuk. A kopár, havas hegyoldalt lassan felváltja némi lakott táj. Sátrak bukkannak elő a hóesésből, karám, bódé, és a kovácsműhely, melyről már hallott Artheniorban is. Igaz az egész helyről susmorognak a piacon, de hát a kofák mindig túloznak kicsit. Ez a pletyka, s az asszonyok dolga.
Végül a kovácsműhely épülete előtt állítja meg a hátast, majd száll le a nyeregből. Magas, vállas férfi élete derekán túl. Hajlott korát tartása nem, csupán ősz haja és szakálla tükrözi. Szemei élénk csillogással tekintenek a műhely felé, hogy aztán az italos-ételes bodegát is megszemlélje. Végül tekintete az erőd kapuja felé fordul. Meghúzza vállát, és kantárszárra fogva a lovat, határozott léptekkel indul meg feléje, pillantásával keresve egy őrt, akit megszólíthat.*
//A kapunál//
*Talán sikerül elég hamar kiszúrnia a fegyveres férfit, aki a kapu előtt állókkal beszélget. Jó szeme van erre, hiszen maga is afféle katona ember volt régebben, s bár fegyver éppen nincs nála, attól még könnyen felismeri a hasonszőrűt. Többen is állnak a fegyveres körül, még egy kecske is panaszosan felmekeg. Jelahan azonban nem tágít, feléjük tart, majd a közelben megáll. Engedve a szárat - hiszen lova úgy sem menne el magától, attól sokkal jobban idomított állat -, lép végül egészen közel, megvárva a csendet, s ha az őr figyelme ráterelődik, akkor biccent feléje.*
-Az égiek adjanak erőt! *Köszönt egyszerre mindenkit, majd utolsó mondatát az őrnek címzi.* Az erőd urát keresem. Üzenetet hoztam a számára. Várok, ha épp nem ér rá, hogy fogadni tudjon.
1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 15:41:38
Üzenet elküldve: 2015-01-27 15:41:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Küldöttek//
*Csendben ül a tűznél, s eszegeti, amit felé nyújtottak. Nem szól a beszélgetések közé, habár néha saját nyelvére kell harapnia, nehogy szóra nyissa ajkait. Miután befejezte étkezését, maga mellé rakja az immár üres tányért, s a folyamatosan szállingózó emberek után tekint. Meglátva a máglyát, szíve görcsbe szorul.*
~Hát ezért volt oly nyomasztó, a hangulat.~
*Akaratlanul is saját atyjának, s társainak halálát képzeli szemei elé. Sose könnyű egy társat elveszteni, s a küldöttségnek is a legalkalmatlanabb időpontot választották. Üveges tekintettel nézi, ahogy a táborlakók kis csoportba gyülekeznek. Más népek, más szokások, nekik esélyük sem lett volna a tisztelet eme módjára. Ők oda küldték halottaikat, ahova valók voltak. A víz mélyére, hogy megnyugvást találjanak háborgó lelkeik.*
~Vajon neked sikerült?~
*Apja halálának emléke minduntalan felzaklatja, s folyamatos emlékképek kísértik. Azt sem veszi észre, hogy a csarnokból előkerül társa. Sem hogy felé igyekszik. Ám szavaira szempillái megremegnek. Néhány pislogás után, csendesen áll fel. Ha Kagan még követi tekintetével őket, csak részvétteljesen bólint neki.
Tudja mit érezhet, vagy legalább is sejti. Ösztönösen is saját helyzetét képzeli el, ez önzőségének egyik jele. Atyja halálát nehezen tudta feldolgozni. Főként, hogy gyilkosa még mindig szabadon kószál a Kikötő utcáin. S még Felmart is…
Kezei dühösen szorulnak ökölbe, tekintete is gyűlölettel telivé válik, s nem is néz senki szemébe, nehogy véletlen félreértsék. Koszos, megnőtt körmei a tenyerébe vájnak, de még ezt sem érzi, csak amikor vékony csíkban melegséget érez ujjain. Lenézve, a vér látványa nemhogy megnyugtatná, csak tovább hergeli bosszúéhes lelkét.*
- Menjünk. Nincs itt most semmi keresni valónk
*Mondja csendesen. A gyász mellett csak még jobban alkalmatlanok lennének a táboriak számára. Halkan, de gyors léptekkel halad a kapu felé. Ott megállva még egy pillanatra visszanéz.*
//Kovácsműhely//
*Kilépve a kapun, körbe nézve az erőd előtti területen, szemet szúr egy épület. S gondolatainak csírája szárba szökkenve tekint Vöröskére.*
- Hozd a fegyvereinket, majd gyere utánam.
*Adja ki az egyszerű, rideg parancsát. Eddig sem volt jó kedve, de most ez tetőzés alatt áll. Nem tudja, hogy a benti események fényében bárki is tartózkodna a kovácsnál, de egy próbát megér.
Belépve, nem vesztegeti idejét, rögtön a tárgyra tér, ha talál bent valakit.*
- Jó napot! Szeretnék csináltatni, egy a tetején szépen ívelt kést. Mh… ami nyúzásra alkalmas lehetne.
*Szavait óvatosan válogatja meg. Nem szeretné elkottyantatni, hogy valójában fejlevágáshoz, csonkításhoz, s egyéb apróbb kedvemelő dolgok miatt van rá szüksége. A múltkor Bongyorka olyan csillogó szemekkel nézte Fejes műveletét, ennyit megérdemelne. Ezzel is közelebb vinnék, hogy lelkét a sötétség végleg magába fogadja.*
*Csendben ül a tűznél, s eszegeti, amit felé nyújtottak. Nem szól a beszélgetések közé, habár néha saját nyelvére kell harapnia, nehogy szóra nyissa ajkait. Miután befejezte étkezését, maga mellé rakja az immár üres tányért, s a folyamatosan szállingózó emberek után tekint. Meglátva a máglyát, szíve görcsbe szorul.*
~Hát ezért volt oly nyomasztó, a hangulat.~
*Akaratlanul is saját atyjának, s társainak halálát képzeli szemei elé. Sose könnyű egy társat elveszteni, s a küldöttségnek is a legalkalmatlanabb időpontot választották. Üveges tekintettel nézi, ahogy a táborlakók kis csoportba gyülekeznek. Más népek, más szokások, nekik esélyük sem lett volna a tisztelet eme módjára. Ők oda küldték halottaikat, ahova valók voltak. A víz mélyére, hogy megnyugvást találjanak háborgó lelkeik.*
~Vajon neked sikerült?~
*Apja halálának emléke minduntalan felzaklatja, s folyamatos emlékképek kísértik. Azt sem veszi észre, hogy a csarnokból előkerül társa. Sem hogy felé igyekszik. Ám szavaira szempillái megremegnek. Néhány pislogás után, csendesen áll fel. Ha Kagan még követi tekintetével őket, csak részvétteljesen bólint neki.
Tudja mit érezhet, vagy legalább is sejti. Ösztönösen is saját helyzetét képzeli el, ez önzőségének egyik jele. Atyja halálát nehezen tudta feldolgozni. Főként, hogy gyilkosa még mindig szabadon kószál a Kikötő utcáin. S még Felmart is…
Kezei dühösen szorulnak ökölbe, tekintete is gyűlölettel telivé válik, s nem is néz senki szemébe, nehogy véletlen félreértsék. Koszos, megnőtt körmei a tenyerébe vájnak, de még ezt sem érzi, csak amikor vékony csíkban melegséget érez ujjain. Lenézve, a vér látványa nemhogy megnyugtatná, csak tovább hergeli bosszúéhes lelkét.*
- Menjünk. Nincs itt most semmi keresni valónk
*Mondja csendesen. A gyász mellett csak még jobban alkalmatlanok lennének a táboriak számára. Halkan, de gyors léptekkel halad a kapu felé. Ott megállva még egy pillanatra visszanéz.*
//Kovácsműhely//
*Kilépve a kapun, körbe nézve az erőd előtti területen, szemet szúr egy épület. S gondolatainak csírája szárba szökkenve tekint Vöröskére.*
- Hozd a fegyvereinket, majd gyere utánam.
*Adja ki az egyszerű, rideg parancsát. Eddig sem volt jó kedve, de most ez tetőzés alatt áll. Nem tudja, hogy a benti események fényében bárki is tartózkodna a kovácsnál, de egy próbát megér.
Belépve, nem vesztegeti idejét, rögtön a tárgyra tér, ha talál bent valakit.*
- Jó napot! Szeretnék csináltatni, egy a tetején szépen ívelt kést. Mh… ami nyúzásra alkalmas lehetne.
*Szavait óvatosan válogatja meg. Nem szeretné elkottyantatni, hogy valójában fejlevágáshoz, csonkításhoz, s egyéb apróbb kedvemelő dolgok miatt van rá szüksége. A múltkor Bongyorka olyan csillogó szemekkel nézte Fejes műveletét, ennyit megérdemelne. Ezzel is közelebb vinnék, hogy lelkét a sötétség végleg magába fogadja.*
1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-26 18:39:48
Üzenet elküldve: 2015-01-26 18:39:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Bányász szekció//
*Elhozza a kért talicskákat, egyszer lerakja Mirakh elé, aztán int még, hogy fordul a másikért. A levegő kezd kicsit melegedni, de ő még mindig álmos. Rég volt része ilyen jó szundításban, amióta elment hazulról.
Kullogva érkezik földije elébe, közben pedig ő is lesi, hogy melyik hely lenne a legmegfelelőbb a fejtésre. Nem egy helyen akad meg a szeme, de lassan annyian vannak Amon Ruadh dombján, hogy egy üres hely kész luxus lesz.*
- Igen-igen, én is néztem egy darabig azt a kis részt. Szerintem megfelelő lenne. Benne vagyok, kezdjük ott! Intézd a sátrakat, én meg lecuccolok a szerszámokkal jó?
*Ha a társának nincs ellenvetése, akkor ennek eleget is tesz.*
*Elhozza a kért talicskákat, egyszer lerakja Mirakh elé, aztán int még, hogy fordul a másikért. A levegő kezd kicsit melegedni, de ő még mindig álmos. Rég volt része ilyen jó szundításban, amióta elment hazulról.
Kullogva érkezik földije elébe, közben pedig ő is lesi, hogy melyik hely lenne a legmegfelelőbb a fejtésre. Nem egy helyen akad meg a szeme, de lassan annyian vannak Amon Ruadh dombján, hogy egy üres hely kész luxus lesz.*
- Igen-igen, én is néztem egy darabig azt a kis részt. Szerintem megfelelő lenne. Benne vagyok, kezdjük ott! Intézd a sátrakat, én meg lecuccolok a szerszámokkal jó?
*Ha a társának nincs ellenvetése, akkor ennek eleget is tesz.*
1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-25 17:59:47
Üzenet elküldve: 2015-01-25 17:59:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - Dharren, Lerta, Trodd//
* Hát társaság az van. Sőt. Egyre több az újonc, mint a maga fajta veterán, és nem csak a harcosokról van szó. De hát kell a vért frissíteni. Na de, bizonyítson a férfi, csak jöjjön meg valamelyik emberük egy jószággal. A kérdés hallatán meg kiköp oldalra. *
- Az ork holtan jó Lerta. Törzsünk nem szívleli őket, nem is engedjük be az erődbe. Bár a legelején volt egy sérült hím velünk, egy félvér az Ugug, de ő is hamar elkotródott magától. Muszáj volt neki. Legkedveltebb gyógyítónk és szakácsnénk minden rossz szavát egy nyaklevessel díjazta.
- Vegyes társaság vagyunk az igaz, de orkok nincsenek. Emberek, elfek, félvérek, sőt törpék és óriások is, így többes számban. Meg egy tündér.
* Meg is érkezik közben Trodd egy kecskével. Remek, nagyon remek. Erre a Troddra mindig lehet számítani. *
- Áh, Trodd. Köszönöm hogy ilyen gyorsan kijöttél. Ez a férfi itt Lerta és ha jól értem, amolyan druida féleség vagy? Ha igaz, amit mondtál, akkor a kecskénkkel is "szót tudsz érteni". Vagy tudományod csak farkasokkal bír? Mutasd meg kérlek, csak ne legyen nagy baja a kecskének.
* Hát társaság az van. Sőt. Egyre több az újonc, mint a maga fajta veterán, és nem csak a harcosokról van szó. De hát kell a vért frissíteni. Na de, bizonyítson a férfi, csak jöjjön meg valamelyik emberük egy jószággal. A kérdés hallatán meg kiköp oldalra. *
- Az ork holtan jó Lerta. Törzsünk nem szívleli őket, nem is engedjük be az erődbe. Bár a legelején volt egy sérült hím velünk, egy félvér az Ugug, de ő is hamar elkotródott magától. Muszáj volt neki. Legkedveltebb gyógyítónk és szakácsnénk minden rossz szavát egy nyaklevessel díjazta.
- Vegyes társaság vagyunk az igaz, de orkok nincsenek. Emberek, elfek, félvérek, sőt törpék és óriások is, így többes számban. Meg egy tündér.
* Meg is érkezik közben Trodd egy kecskével. Remek, nagyon remek. Erre a Troddra mindig lehet számítani. *
- Áh, Trodd. Köszönöm hogy ilyen gyorsan kijöttél. Ez a férfi itt Lerta és ha jól értem, amolyan druida féleség vagy? Ha igaz, amit mondtál, akkor a kecskénkkel is "szót tudsz érteni". Vagy tudományod csak farkasokkal bír? Mutasd meg kérlek, csak ne legyen nagy baja a kecskének.
1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-25 13:02:35
Üzenet elküldve: 2015-01-25 13:02:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - Dharren, Lerta//
*Trodd elindul a karám felé. Ott egyből kiválaszt egy kecskét de, nem azt amelyik meg van sérülve hanem egy másikat. Közben elgondolkozik és rájön, hogy Dharren az a férfi aki beengedte őt a falakon belülre.Igaz még most sem érti minek egy kecske oda de, azért odavezeti. Mikor meglátja a helyzetet akkor összébb ráncolja a szemöldökét és gyanakodva kezdi el nézni azokat a farkasokat akik ott figyelik Dharren-t és egy idegent. Mikor odaér akkor szólal csak meg.*
-Itt van a kecske.
*Nem túl bizalomgerjesztő gondolatai támadnak ahogy a két vadállatot figyeli.*
*Trodd elindul a karám felé. Ott egyből kiválaszt egy kecskét de, nem azt amelyik meg van sérülve hanem egy másikat. Közben elgondolkozik és rájön, hogy Dharren az a férfi aki beengedte őt a falakon belülre.Igaz még most sem érti minek egy kecske oda de, azért odavezeti. Mikor meglátja a helyzetet akkor összébb ráncolja a szemöldökét és gyanakodva kezdi el nézni azokat a farkasokat akik ott figyelik Dharren-t és egy idegent. Mikor odaér akkor szólal csak meg.*
-Itt van a kecske.
*Nem túl bizalomgerjesztő gondolatai támadnak ahogy a két vadállatot figyeli.*
1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-25 10:02:22
Üzenet elküldve: 2015-01-25 10:02:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - Dharren//
*Lerta örömmel hallja az őrségparancsnok szavait. Bizakodással tölti el, hogy a törzs már hallott szakmájáról. Mondjuk ki ne hallott volna? Bevett szokás volt ez a nomádok, puszták népei között. Vagyis, azok között, akikkel Lerta találkozott.*
-Örömmel venném, ha a törzs befogadna! *Arcára mosoly ül ki. Bár, a próbatétel miatt felhúzza szemöldökét egy kissé. Belegondolva, jó, hogy próbára teszik őt, hiszen ő sem fogadna be a törzsébe akárkit. Már, ha lenne törzse... Hallgatja, hogy mit tud neki adni a törzs. Számára ezek nem olyan fontosak, hiszen eddig mind volt eddig is. Munkát talált, pénzt tudott belőle szerezni, amiből meg a többit vette meg. Hanem, amit a törzstől vár, az a társaság. Az emberek közelsége, valamint az ugyanolyan gondolkodásmódú beszélgetőpartnerek. Az hiányzik neki már évek óta. Miközben gondolkodik, szöget üt valami a fejébe, amit nem hagyhat szó nélkül. Csupán azt a pár alakot látja, akik a kapu előtt vannak, ebből pedig nincs előrébb.*
-Készséggel állok a próbák elé! Hanem még egy kérdésem volna! *Néz bele most először a férfi szemébe. Kemény tekintettel.*
-Orkok vannak a népeitek közt? Mert ha igen, el kell mennem innen! Nem szívlelem őket. *Nem akar bonyodalmat okozni, de mivel nem ismeri a helyieket, jobbnak tartotta rákérdezni. Nem sok mindent hallott eddig erről a táborról, csupán csak annyit, hogy egy törzs telepedett itt le. Márpedig vannak olyan törzsek is, akik összecimboráltak a zöldbőrűekkel is.*
*Lerta örömmel hallja az őrségparancsnok szavait. Bizakodással tölti el, hogy a törzs már hallott szakmájáról. Mondjuk ki ne hallott volna? Bevett szokás volt ez a nomádok, puszták népei között. Vagyis, azok között, akikkel Lerta találkozott.*
-Örömmel venném, ha a törzs befogadna! *Arcára mosoly ül ki. Bár, a próbatétel miatt felhúzza szemöldökét egy kissé. Belegondolva, jó, hogy próbára teszik őt, hiszen ő sem fogadna be a törzsébe akárkit. Már, ha lenne törzse... Hallgatja, hogy mit tud neki adni a törzs. Számára ezek nem olyan fontosak, hiszen eddig mind volt eddig is. Munkát talált, pénzt tudott belőle szerezni, amiből meg a többit vette meg. Hanem, amit a törzstől vár, az a társaság. Az emberek közelsége, valamint az ugyanolyan gondolkodásmódú beszélgetőpartnerek. Az hiányzik neki már évek óta. Miközben gondolkodik, szöget üt valami a fejébe, amit nem hagyhat szó nélkül. Csupán azt a pár alakot látja, akik a kapu előtt vannak, ebből pedig nincs előrébb.*
-Készséggel állok a próbák elé! Hanem még egy kérdésem volna! *Néz bele most először a férfi szemébe. Kemény tekintettel.*
-Orkok vannak a népeitek közt? Mert ha igen, el kell mennem innen! Nem szívlelem őket. *Nem akar bonyodalmat okozni, de mivel nem ismeri a helyieket, jobbnak tartotta rákérdezni. Nem sok mindent hallott eddig erről a táborról, csupán csak annyit, hogy egy törzs telepedett itt le. Márpedig vannak olyan törzsek is, akik összecimboráltak a zöldbőrűekkel is.*
1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-24 20:54:02
Üzenet elküldve: 2015-01-24 20:54:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - Lerta//
* Nem szokatlan a számára, hogy a férfi a farkasaihoz szó, ahogy az sem, hogy a két jószág engedelmeskedni látszik neki. Náluk is volt hasonló szerzet a törzsben, neki idomított sólyma volt. Fiatalabb korában pedig apjával is találkozott olyanokkal, akik vadakat idomítottak, harcra és védelemre, élelemszerzésre. Úgyhogy türelmesen végighallgatja Lerta mondandóját. *
- Értem. Nem ismeretlen előttem az ilyesmi. Régen apámmal sokszor dolgoztunk együtt olyanokkal, akik vadakkal vadásztak és harcoltak. Hasznos tudomány a tiéd Lerta, s ha igazat szólsz, akkor tudásodért cserébe otthont, ellátást, munkát és védelmet kapsz.
* Többek között ugye, de ezek a lényeges dolgok. Így hát felkiált a Gyilokjáróra, ahol Rewa időzik. *
- Rewa, keres meg Learont vagy Troddot, amelyiket előbb megtalálod. Jöjjön ki egyikük ide a kapu elé, és hozzon magával valamilyen jószágot. Kutyát, vagy kecskét, bármit.
* Kiáltja fel a lánynak és küldi őt el intézni valójával. Majd visszafordul a férfi felé. *
- Ha igaz, amint mondasz, akkor nagy eséllyel válhatsz törzsünk tagjává. Egy kicsit leteszteljük majd, hogy mennyire vagy igazmondó. Addig maradj a közelben, vagy az egyik közeli tábortűznél melegedj át egy kicsit, ha fáznál.
* Nem szokatlan a számára, hogy a férfi a farkasaihoz szó, ahogy az sem, hogy a két jószág engedelmeskedni látszik neki. Náluk is volt hasonló szerzet a törzsben, neki idomított sólyma volt. Fiatalabb korában pedig apjával is találkozott olyanokkal, akik vadakat idomítottak, harcra és védelemre, élelemszerzésre. Úgyhogy türelmesen végighallgatja Lerta mondandóját. *
- Értem. Nem ismeretlen előttem az ilyesmi. Régen apámmal sokszor dolgoztunk együtt olyanokkal, akik vadakkal vadásztak és harcoltak. Hasznos tudomány a tiéd Lerta, s ha igazat szólsz, akkor tudásodért cserébe otthont, ellátást, munkát és védelmet kapsz.
* Többek között ugye, de ezek a lényeges dolgok. Így hát felkiált a Gyilokjáróra, ahol Rewa időzik. *
- Rewa, keres meg Learont vagy Troddot, amelyiket előbb megtalálod. Jöjjön ki egyikük ide a kapu elé, és hozzon magával valamilyen jószágot. Kutyát, vagy kecskét, bármit.
* Kiáltja fel a lánynak és küldi őt el intézni valójával. Majd visszafordul a férfi felé. *
- Ha igaz, amint mondasz, akkor nagy eséllyel válhatsz törzsünk tagjává. Egy kicsit leteszteljük majd, hogy mennyire vagy igazmondó. Addig maradj a közelben, vagy az egyik közeli tábortűznél melegedj át egy kicsit, ha fáznál.
1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-24 01:49:55
Üzenet elküldve: 2015-01-24 01:49:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Belép a törpe nyomában, majd figyelemmel kíséri, ahogy előkeresi a tőröket. Úgy tűnik, Hrothgaar társa nagy munkában van még, így nem zavarja, amíg nem muszáj vagy nem végez az éppen folyó ásó vagy kapa gyártásával.*
-A lovagok csak hajnalban indulnak. *Mondja.* -Én nem megyek velük.
*Ezt picit sajnálja ezt, de tudja, hogy nagy valószínűséggel nem vennék hasznát. Lovaghoz méltóan harcolni nem tud, maximum a dobótőrökkel okozhatna kárt bárkiben is, olyan messzire pedig talán nem mennek, hogy kelljen valaki, aki ellátja őket.
Az alacsony férfi és a csendes nő említésére Ryrin és Moranshe párosára is gondolhatna, bár a lovagnő nem mondható alacsonynak, de ő Khan és Kaiyko sorsát veszi inkább elő, hisz a lány tényleg elég csendes, a kolosszus mellet pedig a legtöbb férfi alacsony és amúgy is velük érkezett ide lepakolni szegényes felszerelését.*
-Nem tudok róluk sokkal többet, mint te magad.
*Feleli vállat vonva, hisz utoljára a Nagycsarnokban látta a férfit, a lányt meg akkor, amikor Kagan a Gödörbe küldte. Hogy azóta mi történt velük, csak a Hadúr és a Hrallhban lévő fültanuk tudhatják. Akár mesélhetne is bent elhangzottakról, ha biztos lenne benne, hogy szabad neki, ám az imposztor akár mennyire is hangzatos szó, elég sok vádat hordoz magában, így inkább nem beszél, amíg nem muszáj.*
-Azta, hogy csillognak... *Jegyzi meg halkan, mikor átveszi felújított fegyvereit és a vértet, majd rendes beszédhangon folytatja.* -Hogy bánnám? Köszönet érte. Még a mókusokat is inkább agyonütöttem velük, olyan tompák voltak.
*Megnézegeti az egyik dobótőrt, ilyen élesnek talán sohasem látta még. Jó lesz velük gyöngyöket faragni, de ezt nem közli a törpével, mert még a végén magára haragítja, amiért nem rendeltetés szerűen használja ki a kis fegyvereket. A lamellás vértet nem veszi magára, hanem miután helyére tette tőreit bal kezében viszi magával a kapu felé. Nem a törpe az egyetlen, aki éhen készül halni.*
-Ahh, ismerős érzés.
*Rávigyorog a kovácsra és ha nincs kifogásuk ellene, akkor velük tart a falon belülre, hogy ő is megebédelhessen esetleges társaságukban.*
*Belép a törpe nyomában, majd figyelemmel kíséri, ahogy előkeresi a tőröket. Úgy tűnik, Hrothgaar társa nagy munkában van még, így nem zavarja, amíg nem muszáj vagy nem végez az éppen folyó ásó vagy kapa gyártásával.*
-A lovagok csak hajnalban indulnak. *Mondja.* -Én nem megyek velük.
*Ezt picit sajnálja ezt, de tudja, hogy nagy valószínűséggel nem vennék hasznát. Lovaghoz méltóan harcolni nem tud, maximum a dobótőrökkel okozhatna kárt bárkiben is, olyan messzire pedig talán nem mennek, hogy kelljen valaki, aki ellátja őket.
Az alacsony férfi és a csendes nő említésére Ryrin és Moranshe párosára is gondolhatna, bár a lovagnő nem mondható alacsonynak, de ő Khan és Kaiyko sorsát veszi inkább elő, hisz a lány tényleg elég csendes, a kolosszus mellet pedig a legtöbb férfi alacsony és amúgy is velük érkezett ide lepakolni szegényes felszerelését.*
-Nem tudok róluk sokkal többet, mint te magad.
*Feleli vállat vonva, hisz utoljára a Nagycsarnokban látta a férfit, a lányt meg akkor, amikor Kagan a Gödörbe küldte. Hogy azóta mi történt velük, csak a Hadúr és a Hrallhban lévő fültanuk tudhatják. Akár mesélhetne is bent elhangzottakról, ha biztos lenne benne, hogy szabad neki, ám az imposztor akár mennyire is hangzatos szó, elég sok vádat hordoz magában, így inkább nem beszél, amíg nem muszáj.*
-Azta, hogy csillognak... *Jegyzi meg halkan, mikor átveszi felújított fegyvereit és a vértet, majd rendes beszédhangon folytatja.* -Hogy bánnám? Köszönet érte. Még a mókusokat is inkább agyonütöttem velük, olyan tompák voltak.
*Megnézegeti az egyik dobótőrt, ilyen élesnek talán sohasem látta még. Jó lesz velük gyöngyöket faragni, de ezt nem közli a törpével, mert még a végén magára haragítja, amiért nem rendeltetés szerűen használja ki a kis fegyvereket. A lamellás vértet nem veszi magára, hanem miután helyére tette tőreit bal kezében viszi magával a kapu felé. Nem a törpe az egyetlen, aki éhen készül halni.*
-Ahh, ismerős érzés.
*Rávigyorog a kovácsra és ha nincs kifogásuk ellene, akkor velük tart a falon belülre, hogy ő is megebédelhessen esetleges társaságukban.*
1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 23:08:42
Üzenet elküldve: 2015-01-23 23:08:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - Dharren//
*Lerta biccent a férfi felé, aki Dharrenként mutatkozik be.* ~Ez már jó jel!~ *Ő már azt is jelnek veszi, hogy meg lett szólítva. A férfi észre sem veszi, hogy az őrségparancsnoknak fegyverére téved a keze. Megszokásból leinti állatait, és szóban is parancsol nekik. Na nem mintha azt várná, hogy a szavakat értsék meg, esetleg válaszoljanak neki, csak valamiért jó érzés neki, ha beszélhet a farkasaihoz.*
-Maradtok itt, amíg nem jövök vissza! *Azok csak a fülüket hegyezik, és a fejüket forgatják válaszul. Mindenesetre nem állnak fel, mikor Lerta Dharren felé kezd lépkedni. A férfit cseppet sem zavarja, ha esetleg bolondnak nézik az iménti mondataiért. Már megszokta, hogy egyes népeknél nincs akkora tisztelet az állatok felé, mint náluk volt anno. Nem lép egészen közel, tartja a távolságot. Tudja, hogy nem szabad bízni az idegenekben, főleg akkor nem, ha egy egész erődnyi katona vonulhat ki egy rosszul megválasztott döntése miatt.*
-Elfogadom a pihenést, és köszönöm a sátrat! *Hajtja meg kissé a fejét, mutatva, hogy elfogadja az alárendelt helyzetet a jelen esetben. Utalva ezzel arra is, hogy nem jelent fenyegetést.*
-A nevem Lerta! *Lényegtelen információ, de ha a férfi bemutatkozott, így illendő a nomádnak is.*
-Azonban nem feltétlen pihenni jöttem! *Egy nagyon kicsit közelebb lép. Csupán egy fél lépésnyire.*
-Hanem azért, hogy szolgálataimat ajánljam fel az erőd urának! *Hátrapillant a farkasai felé, mire azok lassan, ügyelve, hogy a fenyegető hatást elkerüljék, a lábához lépdelnek.*
-Az én törzsemnél farkasokat képeztem rendre és harcra! Reménykedem, dicső uradnak szüksége lehet kardomra és agyaraimra! *Lertától távol áll ugyan a szép, míves beszéd, de szándékosan csűri a szavakat, nehogy megsértse a harcost, vagy annak vezérét. Tudja, milyen véres bosszú lehet egyetlen rossz szóból.*
-Ha fel vagy hatalmazva döntéshozatalra, akkor dönts sorsomról! Ha pedig nem, az egyik sátorban megvárom a döntést. Remélhetőleg mindannyiunk számára kedvező lesz!
*Lerta biccent a férfi felé, aki Dharrenként mutatkozik be.* ~Ez már jó jel!~ *Ő már azt is jelnek veszi, hogy meg lett szólítva. A férfi észre sem veszi, hogy az őrségparancsnoknak fegyverére téved a keze. Megszokásból leinti állatait, és szóban is parancsol nekik. Na nem mintha azt várná, hogy a szavakat értsék meg, esetleg válaszoljanak neki, csak valamiért jó érzés neki, ha beszélhet a farkasaihoz.*
-Maradtok itt, amíg nem jövök vissza! *Azok csak a fülüket hegyezik, és a fejüket forgatják válaszul. Mindenesetre nem állnak fel, mikor Lerta Dharren felé kezd lépkedni. A férfit cseppet sem zavarja, ha esetleg bolondnak nézik az iménti mondataiért. Már megszokta, hogy egyes népeknél nincs akkora tisztelet az állatok felé, mint náluk volt anno. Nem lép egészen közel, tartja a távolságot. Tudja, hogy nem szabad bízni az idegenekben, főleg akkor nem, ha egy egész erődnyi katona vonulhat ki egy rosszul megválasztott döntése miatt.*
-Elfogadom a pihenést, és köszönöm a sátrat! *Hajtja meg kissé a fejét, mutatva, hogy elfogadja az alárendelt helyzetet a jelen esetben. Utalva ezzel arra is, hogy nem jelent fenyegetést.*
-A nevem Lerta! *Lényegtelen információ, de ha a férfi bemutatkozott, így illendő a nomádnak is.*
-Azonban nem feltétlen pihenni jöttem! *Egy nagyon kicsit közelebb lép. Csupán egy fél lépésnyire.*
-Hanem azért, hogy szolgálataimat ajánljam fel az erőd urának! *Hátrapillant a farkasai felé, mire azok lassan, ügyelve, hogy a fenyegető hatást elkerüljék, a lábához lépdelnek.*
-Az én törzsemnél farkasokat képeztem rendre és harcra! Reménykedem, dicső uradnak szüksége lehet kardomra és agyaraimra! *Lertától távol áll ugyan a szép, míves beszéd, de szándékosan csűri a szavakat, nehogy megsértse a harcost, vagy annak vezérét. Tudja, milyen véres bosszú lehet egyetlen rossz szóból.*
-Ha fel vagy hatalmazva döntéshozatalra, akkor dönts sorsomról! Ha pedig nem, az egyik sátorban megvárom a döntést. Remélhetőleg mindannyiunk számára kedvező lesz!
1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 22:43:34
Üzenet elküldve: 2015-01-23 22:43:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - a sok mindenki + Lerta//
* Nem nagyon kell integetnie senkinek, Lerta láthatja, hogy a kapu előtt őr áll, egy nővel tárgyalná át éppen, hogy miért is van itt. Na meg ez és az, hiszen itt gyakran nagy a nyüzsgés. Nem szokta meg egyáltalán, eltűri amennyire kell. Viszont a két ordas látvány feszélyezi kissé. Idegen vadakkal szemben óvatos, és ezért óvatosan érinti meg kardjának markolatát. *
- Én pedig Dharren vagyok, az őrségparancsnok. Az erődbe nem olyan egyszer bejutni. Ha csak szállást és élelmet kérnél, megpihennél, szabad sátrak vannak még, és amott abban a bódéban kérhetsz enni. Ugyan azt adja ott Hildi, mint amit a törzs eszik.
- De ha mást szeretnél, mond el majd.
* Vannak páran még, szóval ha lenne olyanja, átmehetne sorszámosztásba. *
* Nem nagyon kell integetnie senkinek, Lerta láthatja, hogy a kapu előtt őr áll, egy nővel tárgyalná át éppen, hogy miért is van itt. Na meg ez és az, hiszen itt gyakran nagy a nyüzsgés. Nem szokta meg egyáltalán, eltűri amennyire kell. Viszont a két ordas látvány feszélyezi kissé. Idegen vadakkal szemben óvatos, és ezért óvatosan érinti meg kardjának markolatát. *
- Én pedig Dharren vagyok, az őrségparancsnok. Az erődbe nem olyan egyszer bejutni. Ha csak szállást és élelmet kérnél, megpihennél, szabad sátrak vannak még, és amott abban a bódéban kérhetsz enni. Ugyan azt adja ott Hildi, mint amit a törzs eszik.
- De ha mást szeretnél, mond el majd.
* Vannak páran még, szóval ha lenne olyanja, átmehetne sorszámosztásba. *
1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 22:11:09
Üzenet elküldve: 2015-01-23 22:11:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
*Lerta az ösvényen lépdel fel már egy ideje, lova hátán. Mellette pedig nyugodtan, lassú tempóban két farkasa. Az állatok folyamatosan, minden lépésnél a levegőbe szaglásznak, hegyezik füleiket, nehogy meglepetés érje őket és gazdájukat. Ez a négyes idővel felér az út végére, ahol is egy fal állja útjukat, előtte pedig sátrak, és mindenféle népek. Ahogy a lovas megáll, azonnal megtorpan a két ordas is, és közelebb lép az éppen leszálló férfihez. Amaz pedig mikor a földet éri a talpa, simogatással jutalmazza hű állatait. Körbetekint maga körül. Első pillantásra a sátortábor régi otthonára emlékezteti, mikor még a pusztákat rótták lóháton, és megállva ilyenforma sátrakban éjszakáztak. De az összképet elrontja az előtte magasodó fal. Ilyen ugyanis náluk nem volt, és a tákolmány a városokra emlékezteti a férfit, márpedig ő a várost nem túlzottan szereti. Azonban, ahol fal van, ott emberek is, az embereket pedig őrök őrzik. Neki pedig feltehetően ezektől az őröktől kell bebocsátást kérnie, ha meg akarja tudni, mi is van ezek mögött a falak mögött. Reményei szerint olyan törzs, akivel régebben az ő népének nem volt összetűzése, mert akkor könnyen a fejét vehetik, ezt pedig a legkevésbé sem szeretné. Intésre emeli a kezét, feje fölé. Nem címezi ezt a karlendítést senkinek. Vagy tán éppen az ellenkezője, és mindenkinek szól. Ezt ő maga sem tudja. Azonban egy biztos. A figyelmet szeretné ezzel magára vonni. Ha pedig az őrök túlzottan elfoglaltak lennének, hogy meglássák, hát meg is szólal.*
-Üdvözlégy mindenki, ki e hegyet lakja! A Puszták szellemének áldásával, békével jöttem! *Itt megáll egy lélegzetvételnyi szünet erejéig, majd folytatja.*
-Bebocsátást kérek! *Ezzel el is mondta, amit akart. Míg a válaszra vár, jobban szemügyre veszi a környezetet, közben a két farkas, mivel veszélynek nyomát se látja jelen pillanatban, elterpeszkedik a földön. A tőle bal oldalra álló nagyot ásít, amint gazdája is. Hosszú utat tettek meg, rájuk fér most ez a pillanatnyi pihenő itt a fal előtt várakozva.*
A hozzászólás írója (Lerta Destrl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.23 22:14:05
*Lerta az ösvényen lépdel fel már egy ideje, lova hátán. Mellette pedig nyugodtan, lassú tempóban két farkasa. Az állatok folyamatosan, minden lépésnél a levegőbe szaglásznak, hegyezik füleiket, nehogy meglepetés érje őket és gazdájukat. Ez a négyes idővel felér az út végére, ahol is egy fal állja útjukat, előtte pedig sátrak, és mindenféle népek. Ahogy a lovas megáll, azonnal megtorpan a két ordas is, és közelebb lép az éppen leszálló férfihez. Amaz pedig mikor a földet éri a talpa, simogatással jutalmazza hű állatait. Körbetekint maga körül. Első pillantásra a sátortábor régi otthonára emlékezteti, mikor még a pusztákat rótták lóháton, és megállva ilyenforma sátrakban éjszakáztak. De az összképet elrontja az előtte magasodó fal. Ilyen ugyanis náluk nem volt, és a tákolmány a városokra emlékezteti a férfit, márpedig ő a várost nem túlzottan szereti. Azonban, ahol fal van, ott emberek is, az embereket pedig őrök őrzik. Neki pedig feltehetően ezektől az őröktől kell bebocsátást kérnie, ha meg akarja tudni, mi is van ezek mögött a falak mögött. Reményei szerint olyan törzs, akivel régebben az ő népének nem volt összetűzése, mert akkor könnyen a fejét vehetik, ezt pedig a legkevésbé sem szeretné. Intésre emeli a kezét, feje fölé. Nem címezi ezt a karlendítést senkinek. Vagy tán éppen az ellenkezője, és mindenkinek szól. Ezt ő maga sem tudja. Azonban egy biztos. A figyelmet szeretné ezzel magára vonni. Ha pedig az őrök túlzottan elfoglaltak lennének, hogy meglássák, hát meg is szólal.*
-Üdvözlégy mindenki, ki e hegyet lakja! A Puszták szellemének áldásával, békével jöttem! *Itt megáll egy lélegzetvételnyi szünet erejéig, majd folytatja.*
-Bebocsátást kérek! *Ezzel el is mondta, amit akart. Míg a válaszra vár, jobban szemügyre veszi a környezetet, közben a két farkas, mivel veszélynek nyomát se látja jelen pillanatban, elterpeszkedik a földön. A tőle bal oldalra álló nagyot ásít, amint gazdája is. Hosszú utat tettek meg, rájuk fér most ez a pillanatnyi pihenő itt a fal előtt várakozva.*
A hozzászólás írója (Lerta Destrl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.23 22:14:05
1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 21:35:10
Üzenet elküldve: 2015-01-23 21:35:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A kapunál, Ethea és Rewa//
* A kicsi nőci hamar fordul is és le is teszi magát az egyik közeli tűznél. Apró kis jószág, cserfes, de engedelmesnek látszik. Na mindegy. Miközben várja a további válaszokat és egyebek, Ethea és Rewa érkezik. Az egyik lány kaját hoz neki, a másik őrségbe jelentkezik mellé. *
- Kösz, gyorsan bedobom Ethea, azt várd meg, utána mehetsz vissza.
- Rewa, elég ha felmész a Gyilokjáróra és kicsit körbe jársz ott. Ezt én itt elintézem majd kint.
* Ő sem bír el több mindent egyszerre elvégezni, de most nappal még csak-csak. De azt máris megfogadja, hogy ezentúl ez másképp lesz. Még szigorúbbra fogja venni az őrséget, mert ez így nem mehet tovább. Odabent többen is lófrálnak céltalanul, itt meg jó, ha van még egy-két szempár, aki figyel. Na de. Amíg az alkimista válaszol, az elf suhanc meg ki tudja mit forgat még addig a fejében, ő betolja gyorsan mindazt, amit hoztak neki enni. Megszokta már az ilyen gyors étkezést és az sem zavarja most különösebben, hogy válaszra vár közben. *
* A kicsi nőci hamar fordul is és le is teszi magát az egyik közeli tűznél. Apró kis jószág, cserfes, de engedelmesnek látszik. Na mindegy. Miközben várja a további válaszokat és egyebek, Ethea és Rewa érkezik. Az egyik lány kaját hoz neki, a másik őrségbe jelentkezik mellé. *
- Kösz, gyorsan bedobom Ethea, azt várd meg, utána mehetsz vissza.
- Rewa, elég ha felmész a Gyilokjáróra és kicsit körbe jársz ott. Ezt én itt elintézem majd kint.
* Ő sem bír el több mindent egyszerre elvégezni, de most nappal még csak-csak. De azt máris megfogadja, hogy ezentúl ez másképp lesz. Még szigorúbbra fogja venni az őrséget, mert ez így nem mehet tovább. Odabent többen is lófrálnak céltalanul, itt meg jó, ha van még egy-két szempár, aki figyel. Na de. Amíg az alkimista válaszol, az elf suhanc meg ki tudja mit forgat még addig a fejében, ő betolja gyorsan mindazt, amit hoztak neki enni. Megszokta már az ilyen gyors étkezést és az sem zavarja most különösebben, hogy válaszra vár közben. *
1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 19:35:45
Üzenet elküldve: 2015-01-23 19:35:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Szóval, a feladat adott, már csak el kell végezni!
Az ásóval kezdi mert abból csak egy kell és az amúgy is könnyebb. Szóval fém, hevítés, majd üllő aztán hűtés és kezdődik előröl a folyamat. És ez egészen addig tart, amíg el nem készül az ásó, vagy bármi. Nem nagy szám, de Quikhnah igyekszik a legjobb tudása szerint véghezvinni a feladatát. Szépen kialakítja a kört, ahová csak be kell illeszteni egy botot, valamint a szegeknek is hagy helyet. Közben ki-be járkálnak az emberek a műhelybe. Quikhnah nem igazán törődik velük. Nem is igazán kell, mert Horti elbánik velük. Közben befejezi a ásót, már csak rá kell illesztenie valakinek egy botra és rászegezni. Nincs is ezzel gond. Hozzálát a kapafejekhez. Ezeket meg kell hajlítani, de ez sem egy vészes meló. Már a másodiknál tart amikor egy olyasvalaki lép be a műhelybe, aki meglehetősen jó barátja lehet thánjának. *
-Üdv! Quikhnah Dar'vel vagyok!
*Nyújtja jobbját neki. Megszorítja kezét és már ereszti is el, mert folytatnia kell a munkát. Cseng a kalapács az üllőn és megnyugtatja Quikh lelkét. Még akkor is, ha nem éppen egy kardot kovácsol. Nem igazán figyel oda a másik kettő beszélgetésére. Annyit vesz ki, hogy kripta meg szellemek. Ő maga sohasem hitt a szellemekben. Nem is törődik velük, hagy intézzék dolgaikat. Valahogy most nincs kedve a közösséghez. Persze, ha nem mutat hajlandóságot az együttműködésre, könnyen repülhet innen. Elvégre egy törzs tagja, akik elvileg összetartanak. Mindenki végzi a dolgát: Mirakh-ék bányásznak ők pedig itt serénykednek. Éppen befejezi a harmadik kapafejet, amikor Horti ebédszünetet javasol. *
~Ilyen hamar? ~
*Lepődik meg Quikh. Hisz alig tűnt néhány percnek az itt eltöltött idő. De ha már dél van, ideje ebédelni. És erre a gondolatra kordul egyet gyomra. *
-Rendben, nem ellenzem!
*Mondja. Még egy kicsit kalapál itt, ott, amott már csak azért is, hogy maradjon még egy kicsit. Hroti elégedett lehet a munkájával, hisz gyorsan készített jót. Aztán követi Hrothgaart be az erődítménybe. Rápillant az erőd falaira, majd visszanéz le a dombra. *
~Oh, istenem. Mi minden történhet az emberrel, ha kilép az ajtaján és nem tartja féken a lábait. Hol kezdtem és hová jutottam? ~
*Persze nem egy a vallásuk, de azért szépen összejöttek. Eszébe jut, hogy amikor beomlott a bánya minden szerettét elvesztette. Csak felesége és fia maradt neki, de tőlük is el kellett válnia. Hát nem fura? Most pedig körül van véve olyanokkal akiket a barátainak mondhat. Jó, nem mindenki, mert vannak akiknek még a nevét sem tudja. Nagyon szerencsésnek érzi magát, de észbe kap és már indul is be az erődbe, az ebédre gondolva. *
*Szóval, a feladat adott, már csak el kell végezni!
Az ásóval kezdi mert abból csak egy kell és az amúgy is könnyebb. Szóval fém, hevítés, majd üllő aztán hűtés és kezdődik előröl a folyamat. És ez egészen addig tart, amíg el nem készül az ásó, vagy bármi. Nem nagy szám, de Quikhnah igyekszik a legjobb tudása szerint véghezvinni a feladatát. Szépen kialakítja a kört, ahová csak be kell illeszteni egy botot, valamint a szegeknek is hagy helyet. Közben ki-be járkálnak az emberek a műhelybe. Quikhnah nem igazán törődik velük. Nem is igazán kell, mert Horti elbánik velük. Közben befejezi a ásót, már csak rá kell illesztenie valakinek egy botra és rászegezni. Nincs is ezzel gond. Hozzálát a kapafejekhez. Ezeket meg kell hajlítani, de ez sem egy vészes meló. Már a másodiknál tart amikor egy olyasvalaki lép be a műhelybe, aki meglehetősen jó barátja lehet thánjának. *
-Üdv! Quikhnah Dar'vel vagyok!
*Nyújtja jobbját neki. Megszorítja kezét és már ereszti is el, mert folytatnia kell a munkát. Cseng a kalapács az üllőn és megnyugtatja Quikh lelkét. Még akkor is, ha nem éppen egy kardot kovácsol. Nem igazán figyel oda a másik kettő beszélgetésére. Annyit vesz ki, hogy kripta meg szellemek. Ő maga sohasem hitt a szellemekben. Nem is törődik velük, hagy intézzék dolgaikat. Valahogy most nincs kedve a közösséghez. Persze, ha nem mutat hajlandóságot az együttműködésre, könnyen repülhet innen. Elvégre egy törzs tagja, akik elvileg összetartanak. Mindenki végzi a dolgát: Mirakh-ék bányásznak ők pedig itt serénykednek. Éppen befejezi a harmadik kapafejet, amikor Horti ebédszünetet javasol. *
~Ilyen hamar? ~
*Lepődik meg Quikh. Hisz alig tűnt néhány percnek az itt eltöltött idő. De ha már dél van, ideje ebédelni. És erre a gondolatra kordul egyet gyomra. *
-Rendben, nem ellenzem!
*Mondja. Még egy kicsit kalapál itt, ott, amott már csak azért is, hogy maradjon még egy kicsit. Hroti elégedett lehet a munkájával, hisz gyorsan készített jót. Aztán követi Hrothgaart be az erődítménybe. Rápillant az erőd falaira, majd visszanéz le a dombra. *
~Oh, istenem. Mi minden történhet az emberrel, ha kilép az ajtaján és nem tartja féken a lábait. Hol kezdtem és hová jutottam? ~
*Persze nem egy a vallásuk, de azért szépen összejöttek. Eszébe jut, hogy amikor beomlott a bánya minden szerettét elvesztette. Csak felesége és fia maradt neki, de tőlük is el kellett válnia. Hát nem fura? Most pedig körül van véve olyanokkal akiket a barátainak mondhat. Jó, nem mindenki, mert vannak akiknek még a nevét sem tudja. Nagyon szerencsésnek érzi magát, de észbe kap és már indul is be az erődbe, az ebédre gondolva. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11586-11605