Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-06-23 19:15:00
Üzenet elküldve: 2020-06-23 19:15:00
ÚJ
![>Yagnar Rhagodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12490_1713952355_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Hamar felkapaszkodik a kopár domboldalon, s pillanatok alatt a jókora kapu alatt találja magát. Még mindig nehéz elhinnie, hogy jószerével senki sem ül a trónon, mióta Kagan megkövült. Nem mintha különösebben vágyna rá, viszont szíves-örömest látná azt a bizonyos leszármazottat népének élén.
Sietősre fogja a dolgot, elvégre egy egész csapatnyi ember várja a fogadóban, és a Csibéket sem szeretné túlontúl sokáig várakoztatni. Ki tudja, mennyi idő alatt unnak rá a táborozásra?
Nem gondolná, hogy bárki fia is megállítja, így egy joviális biccentés kíséretében kísérel meg átkelni a kapu alatt.*
-Adjon ég. Waldran nagyúrhoz jöttem. *Már ha itt találja, s nem vedel valahol épp.*
*Hamar felkapaszkodik a kopár domboldalon, s pillanatok alatt a jókora kapu alatt találja magát. Még mindig nehéz elhinnie, hogy jószerével senki sem ül a trónon, mióta Kagan megkövült. Nem mintha különösebben vágyna rá, viszont szíves-örömest látná azt a bizonyos leszármazottat népének élén.
Sietősre fogja a dolgot, elvégre egy egész csapatnyi ember várja a fogadóban, és a Csibéket sem szeretné túlontúl sokáig várakoztatni. Ki tudja, mennyi idő alatt unnak rá a táborozásra?
Nem gondolná, hogy bárki fia is megállítja, így egy joviális biccentés kíséretében kísérel meg átkelni a kapu alatt.*
-Adjon ég. Waldran nagyúrhoz jöttem. *Már ha itt találja, s nem vedel valahol épp.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-06-17 17:35:14
Üzenet elküldve: 2020-06-17 17:35:14
ÚJ
![>Rh'onhan Heli'otis [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A kapuban//
*Már egy ideje nincs igazán forgalom a kapuban. A mélyen tisztelt vállalkozó elment, Dreyiának viszont valamiért sokáig tart elhozni a papirost, amire valójában szüksége se lenne, ha Rh'onhan élete nem lenne annyira unalmas, hogy fel kelljen dobni néha valamivel.
Így viszont csak annyi elfoglaltsága akad a kapuőrök gyöngyének, hogy néz ki a fejéből, és várja, hogy a kormos végezzen azzal, amit csinál a Kancellárián, hogy aztán elszórakoztathassa Rh'onhant egy reményei szerint elsőosztályú hisztivel.*
~Na vajon mit csinálhat egy mélységi nőstény meg a Vashegy kedvenc kecskéje kettesben a Kancellárián?~
*Elvigyorodik, bár nem követi el azt a hibát, hogy megpróbálja elképzelni a dolgot. Mindenesetre reméli, hogy annyira nem nőnek egymáshoz, mert akkor a Vashegy mélyen tisztelt kancellárja lehet, hogy a fegyverek után küldi, mikor a kormos elkezd panaszkodni.*
*Már egy ideje nincs igazán forgalom a kapuban. A mélyen tisztelt vállalkozó elment, Dreyiának viszont valamiért sokáig tart elhozni a papirost, amire valójában szüksége se lenne, ha Rh'onhan élete nem lenne annyira unalmas, hogy fel kelljen dobni néha valamivel.
Így viszont csak annyi elfoglaltsága akad a kapuőrök gyöngyének, hogy néz ki a fejéből, és várja, hogy a kormos végezzen azzal, amit csinál a Kancellárián, hogy aztán elszórakoztathassa Rh'onhant egy reményei szerint elsőosztályú hisztivel.*
~Na vajon mit csinálhat egy mélységi nőstény meg a Vashegy kedvenc kecskéje kettesben a Kancellárián?~
*Elvigyorodik, bár nem követi el azt a hibát, hogy megpróbálja elképzelni a dolgot. Mindenesetre reméli, hogy annyira nem nőnek egymáshoz, mert akkor a Vashegy mélyen tisztelt kancellárja lehet, hogy a fegyverek után küldi, mikor a kormos elkezd panaszkodni.*
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-25 23:45:30
Üzenet elküldve: 2020-05-25 23:45:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
*Elő is kerül az őr, s változatlanul tálalja a mondanivalóját érdekes humorral fűszerezve. De hát, csak úgy, mint az előbb, most sem megy teljesen simán a kijutás. Az őr körbejárja Czert, aminek nem örül túlságosan, mert már igazán jó volna menni. De némán tűri, egyebet valószínűleg amúgy sem tehetne. Azt nem igazán érti, hogy egészen pontosan mire próbál célozni a kérdésével a férfi.
Mikor ismételten szembe kerül vele az őr, minden huzavona nélkül átadja a kancellártól kapott írást. Türelmesen vár, míg az őr elolvassa, s már-már szemezget a kapuval is. Mintha már előre örülne szabadulásának. De egyetlen pillanat erejéig úgy tűnik, hiába reménykedett, mert az őr kifogásolja a papíros kinézetét. Lába földbe gyökeredzik, s meredten bámul az ezüstös szempárba. Az írást is amolyan gépies mozdulattal veszi át, s végül mosolyra húzódik az őr szája. Hatalmas megkönnyebbülés árad szét a lány egész testében, ami egy felszakadó mély sóhajjal is párosul.*
- Köszönöm.* Feleli az őrnek, mikor az visszaszolgáltatja fegyvereit. Azt már nem árulja el, hogy biz' ide még vissza fog térni. Nehogy véletlenül számítson rá. Szórakozottan bólint arra a kérdésére, hogy szerethető figura-e ő. Gondolatban már ismét a kézműves bolton jár az esze, s most elbizonytalanodik kissé. Nem tudja, hogy előbb partnereket keressen vagy érdemesebb volna inkább az Aranyszarvas Rendet fölkeresni, hogy aztán már kész tényekkel állhasson a leendő dolgozók elé a helyszínt illetően. Bár abban sem biztos, hogy belemennek egyáltalán az ötletébe.*
- Viszontlátásra!
*Búcsúzik, majd eltávozik Amon területéről.*
*Elő is kerül az őr, s változatlanul tálalja a mondanivalóját érdekes humorral fűszerezve. De hát, csak úgy, mint az előbb, most sem megy teljesen simán a kijutás. Az őr körbejárja Czert, aminek nem örül túlságosan, mert már igazán jó volna menni. De némán tűri, egyebet valószínűleg amúgy sem tehetne. Azt nem igazán érti, hogy egészen pontosan mire próbál célozni a kérdésével a férfi.
Mikor ismételten szembe kerül vele az őr, minden huzavona nélkül átadja a kancellártól kapott írást. Türelmesen vár, míg az őr elolvassa, s már-már szemezget a kapuval is. Mintha már előre örülne szabadulásának. De egyetlen pillanat erejéig úgy tűnik, hiába reménykedett, mert az őr kifogásolja a papíros kinézetét. Lába földbe gyökeredzik, s meredten bámul az ezüstös szempárba. Az írást is amolyan gépies mozdulattal veszi át, s végül mosolyra húzódik az őr szája. Hatalmas megkönnyebbülés árad szét a lány egész testében, ami egy felszakadó mély sóhajjal is párosul.*
- Köszönöm.* Feleli az őrnek, mikor az visszaszolgáltatja fegyvereit. Azt már nem árulja el, hogy biz' ide még vissza fog térni. Nehogy véletlenül számítson rá. Szórakozottan bólint arra a kérdésére, hogy szerethető figura-e ő. Gondolatban már ismét a kézműves bolton jár az esze, s most elbizonytalanodik kissé. Nem tudja, hogy előbb partnereket keressen vagy érdemesebb volna inkább az Aranyszarvas Rendet fölkeresni, hogy aztán már kész tényekkel állhasson a leendő dolgozók elé a helyszínt illetően. Bár abban sem biztos, hogy belemennek egyáltalán az ötletébe.*
- Viszontlátásra!
*Búcsúzik, majd eltávozik Amon területéről.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-25 19:44:41
Üzenet elküldve: 2020-05-25 19:44:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A kapuban//
- Csak nem? *vigyorog amikor a szöszke újra visszatér a kapuhoz* Időbe tellett. No persze, a kancellár biztos megkérte az árát.
*Lassan körüljárja a lányt, már ha az engedi, közben végigmustrálja hátulról is.*
- De ha sietős az utad, akkor megér annyit a dolog, hogy pár napig kényelmetlen az ülés, nem igaz?
*Amikor ismét szemben állnak egymással, a kezét nyújtja az írásért. Ha megkapja, kigöngyöli azt, áttanulmányozza, helyeslően bólogat.*
- Remek, remek... ez valóban hasznos. *felnéz, elvigyorodik* Mondjuk ha az árnyékszéken van dolgod. Mert van itt két apró probléma. A papiros nem piros. A tinta pedig nem zöld.
*Összegöngyöli az ívet és visszaadja a tulajdonosának. Ha Czerenä ennek hatására elkámpicsorodna, ismét elmosolyodik. De ez már inkább szánakozó mosoly. Elvégre nem velejéig gonosz ő, bár sokan félreismerik.*
- Lásd kivel van dolgod, ez egyszer szemet hunyok egy ilyen szabálytalanság felett. De csak hogy kellemes emlékekkel távozhass és jó szívvel gondolj vissza rám.
*Térül-fordul és Czerenä fegyvereivel tér vissza.*
- Hiszen szeretetreméltó figura vagyok, nem igaz?
*Folytatja az előbbi gondolatot, miközben átnyújtja a fegyvereket. Aztán zsebéből egy almát varázsol elő, félreáll az útból és jóízűen beleharap a gyümölcsbe.*
- Az istenek kísérjék a lépteid! *kuncog teli szájjal ahogy elismétli a kancellár egyik unásig ismert frázisát* Kedvesem.
- Csak nem? *vigyorog amikor a szöszke újra visszatér a kapuhoz* Időbe tellett. No persze, a kancellár biztos megkérte az árát.
*Lassan körüljárja a lányt, már ha az engedi, közben végigmustrálja hátulról is.*
- De ha sietős az utad, akkor megér annyit a dolog, hogy pár napig kényelmetlen az ülés, nem igaz?
*Amikor ismét szemben állnak egymással, a kezét nyújtja az írásért. Ha megkapja, kigöngyöli azt, áttanulmányozza, helyeslően bólogat.*
- Remek, remek... ez valóban hasznos. *felnéz, elvigyorodik* Mondjuk ha az árnyékszéken van dolgod. Mert van itt két apró probléma. A papiros nem piros. A tinta pedig nem zöld.
*Összegöngyöli az ívet és visszaadja a tulajdonosának. Ha Czerenä ennek hatására elkámpicsorodna, ismét elmosolyodik. De ez már inkább szánakozó mosoly. Elvégre nem velejéig gonosz ő, bár sokan félreismerik.*
- Lásd kivel van dolgod, ez egyszer szemet hunyok egy ilyen szabálytalanság felett. De csak hogy kellemes emlékekkel távozhass és jó szívvel gondolj vissza rám.
*Térül-fordul és Czerenä fegyvereivel tér vissza.*
- Hiszen szeretetreméltó figura vagyok, nem igaz?
*Folytatja az előbbi gondolatot, miközben átnyújtja a fegyvereket. Aztán zsebéből egy almát varázsol elő, félreáll az útból és jóízűen beleharap a gyümölcsbe.*
- Az istenek kísérjék a lépteid! *kuncog teli szájjal ahogy elismétli a kancellár egyik unásig ismert frázisát* Kedvesem.
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-22 22:18:00
Üzenet elküldve: 2020-05-22 22:18:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
*Czer tulajdonképpen örül, hogy végre távozhat. Bár nyilvánvalóan nem jelenti egyenes ágon, hogy a papír láttán át is engedi az őr. Ennek ellenére erősen bizakodik ebben. A kancellártól kapott írást a zsebébe csúsztatja, majd a kapuban ráér elővenni és felmutatni a bizarr humorú őrnek. A kancellár, akivel most első ízben volt szerencséje találkozni, véleménye szerint igen jó ember. És persze Tizio is annak tűnik.
Halkan dudorászik, amíg Amon kapui felé igyekszik. Ha itt most sikerül átjutnia, akkor következő célja az Aranyszarvas Rend lesz, hogy a társaság főnökasszonyával beszéljen meg egy fontos dolgot a kézműves boltjával kapcsolatban. A hajába tűzött virágot már kókadtnak érzi, de nincs szíve eldobni. Pedig majd meg kell szabadulnia tőle, mert a végtelenségig mégsem lehet ott. Na de ezzel majd ráér akkor foglalkozni, ha szerencsésen túljut a kapun. Radkraaltól idáig nem túl hosszú az út, így elég hamar oda is ér. Nem tudja, felesleges-e szólnia. Ha minden igaz, az őrnek a toronyban kell lennie, onnét pedig széles körben tudja belátni a vidéket. A biztonság kedvéért azért csak fennhangon szól, de nyilván nem udvariatlanul:*
- Hahó! Meghoztam a papírt!
*Czer tulajdonképpen örül, hogy végre távozhat. Bár nyilvánvalóan nem jelenti egyenes ágon, hogy a papír láttán át is engedi az őr. Ennek ellenére erősen bizakodik ebben. A kancellártól kapott írást a zsebébe csúsztatja, majd a kapuban ráér elővenni és felmutatni a bizarr humorú őrnek. A kancellár, akivel most első ízben volt szerencséje találkozni, véleménye szerint igen jó ember. És persze Tizio is annak tűnik.
Halkan dudorászik, amíg Amon kapui felé igyekszik. Ha itt most sikerül átjutnia, akkor következő célja az Aranyszarvas Rend lesz, hogy a társaság főnökasszonyával beszéljen meg egy fontos dolgot a kézműves boltjával kapcsolatban. A hajába tűzött virágot már kókadtnak érzi, de nincs szíve eldobni. Pedig majd meg kell szabadulnia tőle, mert a végtelenségig mégsem lehet ott. Na de ezzel majd ráér akkor foglalkozni, ha szerencsésen túljut a kapun. Radkraaltól idáig nem túl hosszú az út, így elég hamar oda is ér. Nem tudja, felesleges-e szólnia. Ha minden igaz, az őrnek a toronyban kell lennie, onnét pedig széles körben tudja belátni a vidéket. A biztonság kedvéért azért csak fennhangon szól, de nyilván nem udvariatlanul:*
- Hahó! Meghoztam a papírt!
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-22 17:55:05
Üzenet elküldve: 2020-05-22 17:55:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Versenyfutás az idővel, és Dreyiel//
*Az új fegyverek végre Dreyiához kerülnek, a kért dolgokkal is elégedett. Így fizetés után elteszi őket a táskájába.*
- Veletek is, nagy valószínűséggel majd még jövök hozzátok, igaz akkor már a munkahelyem megbízásából.
*Vidám tekintettel nézi, ahogy a komorabb törpe biztonságba viszi a pénzt, amit fizetett. Míg, vélhetően a fiatalabbik testvér egy ajándékot csúsztat a kezébe. A fenék paskolást elnézi hisz kedvesek voltak vele. Mindkettejüket arcon csókolja, majd int feléjük mikor távozik a kovácsoktól.*
- Na most irány az a kancellár, és kérjük azt a fránya papírt is. De előtte nézzünk kicsit körül.
*Indul meg a város szíve felé, hisz az őr valami fogadót emlegetett. Nem mintha ilyesmire szorulna, viszont néha jól jön a kényelem mindenkinek. Az őrökkel és a helyiekkel óvatos de nem tervez agresszív dolgokat így nyugisabban indul az útjára.*
*Az új fegyverek végre Dreyiához kerülnek, a kért dolgokkal is elégedett. Így fizetés után elteszi őket a táskájába.*
- Veletek is, nagy valószínűséggel majd még jövök hozzátok, igaz akkor már a munkahelyem megbízásából.
*Vidám tekintettel nézi, ahogy a komorabb törpe biztonságba viszi a pénzt, amit fizetett. Míg, vélhetően a fiatalabbik testvér egy ajándékot csúsztat a kezébe. A fenék paskolást elnézi hisz kedvesek voltak vele. Mindkettejüket arcon csókolja, majd int feléjük mikor távozik a kovácsoktól.*
- Na most irány az a kancellár, és kérjük azt a fránya papírt is. De előtte nézzünk kicsit körül.
*Indul meg a város szíve felé, hisz az őr valami fogadót emlegetett. Nem mintha ilyesmire szorulna, viszont néha jól jön a kényelem mindenkinek. Az őrökkel és a helyiekkel óvatos de nem tervez agresszív dolgokat így nyugisabban indul az útjára.*
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 23:00:45
Üzenet elküldve: 2020-05-10 23:00:45
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Az új rokon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy elindulnak, Waldran céltudatosan megy Thargarod felé, hiszen ott van edzésre alkalmas dolog, meg amúgy se a kapuban tervezi felmérni az erejét és tudását. *
- Lehet, hogy így van. Van néhány dolog, ami furcsa lesz először. * Figyelmezteti menet közben a másikat, egy szomorú sóhaj keretében. * Kagan, leljen békét a szellemek között, elindult egy úton, ami furcsa lehet számodra. Kevésbé kötődünk már a múltunkhoz, mint régen. Amióta Lea meghalt, sámánunk sincsen. Kagan engem, és Aenaet hagyott meg utódjának, de én lemondtam a dologról, mert nem való nekem a vezér szerepe. A lánya fiatal, és sok mindenben tökéletlen, de Kagan vére, és ott van benne Kagan ereje, csak még nem tudja. Ezeket azért mondom el neked, hogy lásd, milyen helyre jöttél, ne hidd azt, hogy bárki átvert. A harcosokra nagy szükség van, fafaragónk van több is, de dolgos kézből sose elég. * Magyaráz menet közben, és ahogy elhaladnak mellette, úgy rá is mutat. *
- Az a kovácsműhelyünk. Van egy Kancelláriának nevezett hely, ahol egy Kecskeképű seggfej trónol, hasznos fickó, mert jó esze van nem csak a számokhoz, de a betegségekhez is. Ettől függetlenül kiállhatatlan, és ha lelöknéd a Tűtoronyból * mutat az említett épület felé * szerintem senki nem haragudna rád érte. Egyébként igen, megélünk. Szép nagy birtokunk van, és több földművesünk, akik elég termést szolgáltatnak a klán számára, és a környező falu, Kalácsfalva is hozzánk tartozik. A folyó tele van hallal, akad elég fánk, szóval nem szűkölködünk. A hegy lábánál van egy ivó, a Vaskorsó, ha szomjas lennél.
* Ahogy Thargarodhoz érnek, bólint az őrnek, hogy nyissa ki a kaput, és engedje át őket. * Az erődben pedig akad ágy, a konyhán étel, itt pedig gyakorlatozni tudsz. Csak utánad. * Int előzékenyen, hogy menjen előre a rokon, így az őr, és Waldran közé kerül. Azt figyeli, hogy mennyire feszélyezi ez a helyzet, bármi gyanús viselkedést próbál kiszúrni a másikon. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy elindulnak, Waldran céltudatosan megy Thargarod felé, hiszen ott van edzésre alkalmas dolog, meg amúgy se a kapuban tervezi felmérni az erejét és tudását. *
- Lehet, hogy így van. Van néhány dolog, ami furcsa lesz először. * Figyelmezteti menet közben a másikat, egy szomorú sóhaj keretében. * Kagan, leljen békét a szellemek között, elindult egy úton, ami furcsa lehet számodra. Kevésbé kötődünk már a múltunkhoz, mint régen. Amióta Lea meghalt, sámánunk sincsen. Kagan engem, és Aenaet hagyott meg utódjának, de én lemondtam a dologról, mert nem való nekem a vezér szerepe. A lánya fiatal, és sok mindenben tökéletlen, de Kagan vére, és ott van benne Kagan ereje, csak még nem tudja. Ezeket azért mondom el neked, hogy lásd, milyen helyre jöttél, ne hidd azt, hogy bárki átvert. A harcosokra nagy szükség van, fafaragónk van több is, de dolgos kézből sose elég. * Magyaráz menet közben, és ahogy elhaladnak mellette, úgy rá is mutat. *
- Az a kovácsműhelyünk. Van egy Kancelláriának nevezett hely, ahol egy Kecskeképű seggfej trónol, hasznos fickó, mert jó esze van nem csak a számokhoz, de a betegségekhez is. Ettől függetlenül kiállhatatlan, és ha lelöknéd a Tűtoronyból * mutat az említett épület felé * szerintem senki nem haragudna rád érte. Egyébként igen, megélünk. Szép nagy birtokunk van, és több földművesünk, akik elég termést szolgáltatnak a klán számára, és a környező falu, Kalácsfalva is hozzánk tartozik. A folyó tele van hallal, akad elég fánk, szóval nem szűkölködünk. A hegy lábánál van egy ivó, a Vaskorsó, ha szomjas lennél.
* Ahogy Thargarodhoz érnek, bólint az őrnek, hogy nyissa ki a kaput, és engedje át őket. * Az erődben pedig akad ágy, a konyhán étel, itt pedig gyakorlatozni tudsz. Csak utánad. * Int előzékenyen, hogy menjen előre a rokon, így az őr, és Waldran közé kerül. Azt figyeli, hogy mennyire feszélyezi ez a helyzet, bármi gyanús viselkedést próbál kiszúrni a másikon. *
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 22:15:24
Üzenet elküldve: 2020-05-10 22:15:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
-Kicsiny falu volt a miénk, de hatalmas szakrális energiákkal. Akkor s ott úgy döntöttek a bölcsek, nem kockáztatnak, távol maradnak. Talán úgy lett volna jó, ahogy mondod... Csak az istenek lehetnek a megmondói. *Hunyorog Waldranra, s ha az elindul, hát követi.*
-Akkor jön legjobban a kard, mikor legnagyobb a szükség. Tán így rendeltetett. *Mormogja a szakálla alatt, nagyon rántva zsákján.*
-Hogy harcos akarok-e lenni? Egész életemben harcoltam. De nem vetem meg a kétkezi munkát sem. Faragok. *Teszi hozzá az utolsó szót néhány lélegzetvétel után, csak úgy mellékesen. Noha nem mestere a szakmának, még is konyít valamicskét a fafaragásokhoz.*
-Ez itt... *Pillant hátra a válla felett jelentőségteljesen.* -Mind thargföld. De megéltek-e belőle? Megvan-e itt minden, mi kelhet? *Kíváncsiskodik maga is, ha már ide ette a fene és még be is eresztik. Hogy maradása mitől függ, az még nem tiszta előtte. Feltételezi, hogy ez az Aenae fog dönteni sorsa felől, ki alighanem a már említett és elveszített leányzó. Kagan leánya. Jó esetben ippeg csak, hogy elhagyhatta kamaszkorát. Habár tiszteletben tartja szokásaik és törvényeik, nincs ínyére, hogy egy ily zsenge leány dönt feje fölött.*
-És vaj mikor ér vissza a thargok úrnője?
-Kicsiny falu volt a miénk, de hatalmas szakrális energiákkal. Akkor s ott úgy döntöttek a bölcsek, nem kockáztatnak, távol maradnak. Talán úgy lett volna jó, ahogy mondod... Csak az istenek lehetnek a megmondói. *Hunyorog Waldranra, s ha az elindul, hát követi.*
-Akkor jön legjobban a kard, mikor legnagyobb a szükség. Tán így rendeltetett. *Mormogja a szakálla alatt, nagyon rántva zsákján.*
-Hogy harcos akarok-e lenni? Egész életemben harcoltam. De nem vetem meg a kétkezi munkát sem. Faragok. *Teszi hozzá az utolsó szót néhány lélegzetvétel után, csak úgy mellékesen. Noha nem mestere a szakmának, még is konyít valamicskét a fafaragásokhoz.*
-Ez itt... *Pillant hátra a válla felett jelentőségteljesen.* -Mind thargföld. De megéltek-e belőle? Megvan-e itt minden, mi kelhet? *Kíváncsiskodik maga is, ha már ide ette a fene és még be is eresztik. Hogy maradása mitől függ, az még nem tiszta előtte. Feltételezi, hogy ez az Aenae fog dönteni sorsa felől, ki alighanem a már említett és elveszített leányzó. Kagan leánya. Jó esetben ippeg csak, hogy elhagyhatta kamaszkorát. Habár tiszteletben tartja szokásaik és törvényeik, nincs ínyére, hogy egy ily zsenge leány dönt feje fölött.*
-És vaj mikor ér vissza a thargok úrnője?
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 21:23:08
Üzenet elküldve: 2020-05-10 21:23:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
* Hallgatja a másik válaszát, de arcán nem mutatkozik különösebb érzelem. *
- Talán ha a lázadáskor Kagan mellé álltatok volna, akkor falvad népe még mindig élne. Meglenne otthonotok, és hazátok, ahogy nekünk is megvan. * Int maga mögé, Amon irányába. * Nem tudom, hogy miért most jöttél, mikor már elült a por, és legjobbjaink odavesztek. Talán ha szebb időket élnénk, akkor adná a luxus, hogy feltegyem ezeket a kérdéseket. De sajnos szükségünk van az emberekre. * Néz végig a rokonon, és elhúzza a száját, amikor belegondol, hogy még egy Thargodrymet is be kellett fogadniuk. Persze Nirs jó gyerek, és kedveli, de ez nem változtat a tényen, hogy honnan származik. Int az íjásznak, hogy leteheti a fegyvert, és int a Rhadogarnak. *
- Gyere. Megnézzük mit bírsz, és mennyire vagy hasznos. Mert gondolom harcos akarsz lenni, és nem valami iparosmunkás. * Néz a másikra, elég egyértelmű lehet, hogy milyen választ vár vérétől, de ettől még megadja neki a választás lehetőségét. *
- Aztán ha Aenae hazatér, dönt arról, hogy mi legyen veled.
* Hallgatja a másik válaszát, de arcán nem mutatkozik különösebb érzelem. *
- Talán ha a lázadáskor Kagan mellé álltatok volna, akkor falvad népe még mindig élne. Meglenne otthonotok, és hazátok, ahogy nekünk is megvan. * Int maga mögé, Amon irányába. * Nem tudom, hogy miért most jöttél, mikor már elült a por, és legjobbjaink odavesztek. Talán ha szebb időket élnénk, akkor adná a luxus, hogy feltegyem ezeket a kérdéseket. De sajnos szükségünk van az emberekre. * Néz végig a rokonon, és elhúzza a száját, amikor belegondol, hogy még egy Thargodrymet is be kellett fogadniuk. Persze Nirs jó gyerek, és kedveli, de ez nem változtat a tényen, hogy honnan származik. Int az íjásznak, hogy leteheti a fegyvert, és int a Rhadogarnak. *
- Gyere. Megnézzük mit bírsz, és mennyire vagy hasznos. Mert gondolom harcos akarsz lenni, és nem valami iparosmunkás. * Néz a másikra, elég egyértelmű lehet, hogy milyen választ vár vérétől, de ettől még megadja neki a választás lehetőségét. *
- Aztán ha Aenae hazatér, dönt arról, hogy mi legyen veled.
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:18:16
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:18:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
*Innentől kezdve úgy látja, hogy a beszélőkéjére már nem lesz szükség. Azt teszi, amit mondanak neki, a kaputoronyba megy, ahol a lőrésen keresztül tökéletes rálátása nyílik az érkezőre.
Csak a hatás kedvéért, nem azért, mert úgy látja, szükség lesz rá, előveszi íját, és egy nyílvesszőt is illeszt az idegre. Elf füleivel a kaputoronyból sem nehéz hallania a lent folyó beszélgetést.
Unottan hallgatja a dolgot, valahogy úgy, mint egy sértett gyerek, akinek elvették a játékát. Végül is meg lett fosztva a legjobb szórakozásától, attól, hogy kicsesszen minden erre tévedő látogatóval.*
~Legalább őszinte, azt meg kell hagyni.~
*Waldran hajlik arra, hogy a másikat befogadja, ez látszik, és az érkezőnek sem elrettentő tényező a hely állapota, sőt, mintha kihívásnak fogná fel. Mindenesetre ő amíg Waldran mást nem mond, készenléti állapotban marad.*
*Innentől kezdve úgy látja, hogy a beszélőkéjére már nem lesz szükség. Azt teszi, amit mondanak neki, a kaputoronyba megy, ahol a lőrésen keresztül tökéletes rálátása nyílik az érkezőre.
Csak a hatás kedvéért, nem azért, mert úgy látja, szükség lesz rá, előveszi íját, és egy nyílvesszőt is illeszt az idegre. Elf füleivel a kaputoronyból sem nehéz hallania a lent folyó beszélgetést.
Unottan hallgatja a dolgot, valahogy úgy, mint egy sértett gyerek, akinek elvették a játékát. Végül is meg lett fosztva a legjobb szórakozásától, attól, hogy kicsesszen minden erre tévedő látogatóval.*
~Legalább őszinte, azt meg kell hagyni.~
*Waldran hajlik arra, hogy a másikat befogadja, ez látszik, és az érkezőnek sem elrettentő tényező a hely állapota, sőt, mintha kihívásnak fogná fel. Mindenesetre ő amíg Waldran mást nem mond, készenléti állapotban marad.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:02:19
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:02:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
*Egyik lábáról a másikra áll, míg hallgatja a történetet. Hogy a hadúr önként adta fel életét, a lányának pedig jóformán nyoma veszett, bármivel is takarja az elf által kimondott igazságot Waldran.
a Thargodar utolsó szavaira már felhorkan. Sötét vigyorral arcán emeli tekintetét a férfira, miközben ujjai szórakozottan dobolnak a szekerce nyelén.*
-Úgy nézek én ki, mint aki nagyszerű életről ábrándozik? *Halkan felgöcög, mielőtt folytatná.* -Szóval vére vagy Kagannak, eh? Azok, akik elüldözték őt, falvam tették a földdel egyenlővé. Nincs már se otthonom, se hazám. S ha igaz, amit szólsz... Akkor örömmel segítek, hogy vérrel és verítékkel állítsuk vissza e hely régi dicsőségét. Mert a dicsőség volt mindig, mi éltette népünk. S tudd meg, Waldran Thargodar, én sem vágyom másra.
*Felrántja a földről a zsákot, majd ugyanazzal a mozdulattal a hátára veti. Várakozva pillant Waldranra, de tekintete csakhamar továbbsiklik magára, az erődre. Háború, s betegségek... Tán nem áldoztak eleget őseik istene előtt, hogy ily csapásokkal sújtja e népet, vagy tán csak próba az egész. Egy biztos, ő szívből reméli, hogy Amon Ruadh népe nem fásult még bele az egészbe.*
*Egyik lábáról a másikra áll, míg hallgatja a történetet. Hogy a hadúr önként adta fel életét, a lányának pedig jóformán nyoma veszett, bármivel is takarja az elf által kimondott igazságot Waldran.
a Thargodar utolsó szavaira már felhorkan. Sötét vigyorral arcán emeli tekintetét a férfira, miközben ujjai szórakozottan dobolnak a szekerce nyelén.*
-Úgy nézek én ki, mint aki nagyszerű életről ábrándozik? *Halkan felgöcög, mielőtt folytatná.* -Szóval vére vagy Kagannak, eh? Azok, akik elüldözték őt, falvam tették a földdel egyenlővé. Nincs már se otthonom, se hazám. S ha igaz, amit szólsz... Akkor örömmel segítek, hogy vérrel és verítékkel állítsuk vissza e hely régi dicsőségét. Mert a dicsőség volt mindig, mi éltette népünk. S tudd meg, Waldran Thargodar, én sem vágyom másra.
*Felrántja a földről a zsákot, majd ugyanazzal a mozdulattal a hátára veti. Várakozva pillant Waldranra, de tekintete csakhamar továbbsiklik magára, az erődre. Háború, s betegségek... Tán nem áldoztak eleget őseik istene előtt, hogy ily csapásokkal sújtja e népet, vagy tán csak próba az egész. Egy biztos, ő szívből reméli, hogy Amon Ruadh népe nem fásult még bele az egészbe.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 17:33:00
Üzenet elküldve: 2020-05-10 17:33:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A vándor előveszi a kulacsát, és szomorúan tapasztalja, hogy még mindig víz van benne. De most ez is jobb, mint a semmi, és kiszáradt torka örömmel fogad minden folyadékot. Ki is issza az egészet, jó néhány kortyba telik, és egy kiadós böfögésbe, mielőtt elégedetten sóhajtana. *
- Na. * Ragadja magához a szót, és közben még mindig szúrós szemmel nézi a kapu őrét. * Te menj vissza a posztodra, és ha jelt adok, akkor lődd le.
* Int az érkező felé, mintha nem lenne egyértelmű, hogy kire gondol. Lószar közben a vállára fut, és onnan méregeti az idegent. *
- Egyébként de, velem lovagolt ki. Ha nem jött még vissza, akkor valószínűleg dolga akadt. ~ Leadni a gyerekét valami lombzabálónak. Kagan, remélem a túlvilágon elfordítod a fejed, és nem látod ezt az egészet. ~ Kagant egy régi átok sújtja, és önként döntött úgy, hogy követi Leát a túlvilágra, akit elveszítettünk a lázadásban. Előtte jól jött volna neki az ember, ebben igazad van.
* Abba most nem megy bele, hogy ő is csak az egész végére ért vissza, mert nem tartózkodott Amonon, amikor az eset történt. De legalább ez önhibáján kívül esett, és sietett a kürt hangjára. *
- Figyelj, rokon. Nem baszlak át. Kevesen vagyunk, és azok között is kevés a harcos, a legtöbben elestek Leával együtt. Voltak, akiket a pestis zavart el, mások Kagan halála után hagytak itt minket. Szóval jó jön minden normális ember, de nem biztos, hogy olyan nagyszerű lesz az élet, mint gondolod.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A vándor előveszi a kulacsát, és szomorúan tapasztalja, hogy még mindig víz van benne. De most ez is jobb, mint a semmi, és kiszáradt torka örömmel fogad minden folyadékot. Ki is issza az egészet, jó néhány kortyba telik, és egy kiadós böfögésbe, mielőtt elégedetten sóhajtana. *
- Na. * Ragadja magához a szót, és közben még mindig szúrós szemmel nézi a kapu őrét. * Te menj vissza a posztodra, és ha jelt adok, akkor lődd le.
* Int az érkező felé, mintha nem lenne egyértelmű, hogy kire gondol. Lószar közben a vállára fut, és onnan méregeti az idegent. *
- Egyébként de, velem lovagolt ki. Ha nem jött még vissza, akkor valószínűleg dolga akadt. ~ Leadni a gyerekét valami lombzabálónak. Kagan, remélem a túlvilágon elfordítod a fejed, és nem látod ezt az egészet. ~ Kagant egy régi átok sújtja, és önként döntött úgy, hogy követi Leát a túlvilágra, akit elveszítettünk a lázadásban. Előtte jól jött volna neki az ember, ebben igazad van.
* Abba most nem megy bele, hogy ő is csak az egész végére ért vissza, mert nem tartózkodott Amonon, amikor az eset történt. De legalább ez önhibáján kívül esett, és sietett a kürt hangjára. *
- Figyelj, rokon. Nem baszlak át. Kevesen vagyunk, és azok között is kevés a harcos, a legtöbben elestek Leával együtt. Voltak, akiket a pestis zavart el, mások Kagan halála után hagytak itt minket. Szóval jó jön minden normális ember, de nem biztos, hogy olyan nagyszerű lesz az élet, mint gondolod.
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:48:39
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:48:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
*Waldran reakciójára elvigyorodik. Részben azért, mert be kell ismernie, hogy a vándor meglehetősen kreatívan káromkodik, részben pedig, mert most jut eszébe, hogy amaz picivel korábban csuromvizesen tántorgott be az ajtón. És bármiben is mártózott meg, az nem mosta ki belőle az alkoholszagot, így van pár tippe, hogy miért reagál ilyen hevesen a másik.
Ám mégis csak egy igazi Thargodarral beszél, szóval nem pofázik vissza. Az érkező viszont már más kérdés.*
-Hát, igen, szüksége van a jó emberre, hogy le-...
~takarítsák róla időnként a madárszart.~
*Még időben rájön, hogy az illető testvére épp ott van mellette, nem túl jó hangulatban.*
-Na szóval röviden: megborostyánult, de a szelleme velünk él.
*Érezhető gúnnyal mondja ki a mondat utolsó részét, és arckifejezése sem segít sokat abban, hogy komolynak lehessen hinni.*
-Testvére itt van mellettem, a lánya fogalmam sincs, hová ette el magát, ők ketten a mi vezetőségünk, meg a kecske a kancellárián. Waldran, a lány nem veled lovagolt ki még pár napja?
*Waldran reakciójára elvigyorodik. Részben azért, mert be kell ismernie, hogy a vándor meglehetősen kreatívan káromkodik, részben pedig, mert most jut eszébe, hogy amaz picivel korábban csuromvizesen tántorgott be az ajtón. És bármiben is mártózott meg, az nem mosta ki belőle az alkoholszagot, így van pár tippe, hogy miért reagál ilyen hevesen a másik.
Ám mégis csak egy igazi Thargodarral beszél, szóval nem pofázik vissza. Az érkező viszont már más kérdés.*
-Hát, igen, szüksége van a jó emberre, hogy le-...
~takarítsák róla időnként a madárszart.~
*Még időben rájön, hogy az illető testvére épp ott van mellette, nem túl jó hangulatban.*
-Na szóval röviden: megborostyánult, de a szelleme velünk él.
*Érezhető gúnnyal mondja ki a mondat utolsó részét, és arckifejezése sem segít sokat abban, hogy komolynak lehessen hinni.*
-Testvére itt van mellettem, a lánya fogalmam sincs, hová ette el magát, ők ketten a mi vezetőségünk, meg a kecske a kancellárián. Waldran, a lány nem veled lovagolt ki még pár napja?
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:26:59
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:26:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
*A lesiető elf szavaira csak fáradtan kiköp. Szíves örömest vágná bele a szekercét ama hosszúéletű koponyába, ám ez aligha lenne bölcs döntés. Nem óhajt szópárbajt vívni az ajtónállóval, nem ezért jött. Helyette inkább leülepszik a zsákra, amit magával hurcibált, s onnan szemléli, illetve hallgatja a civódó kettőst.*
-Azt mondják, elkél a jó ember Kagan Thargodarnak. *Felemelkedik a vászonzsákról, majd széttárja karjait.*
-Yagnar Rhagodar a nevem, s szolgálni jöttem, ha úgy tetszik. *Borostyánszín szemei vadul fürkészik Waldran arcát. Az elhangzottakból nem derül ki, miféle vagy kiféle, ám a férfi ránézésre északinak tűnik.*
*A lesiető elf szavaira csak fáradtan kiköp. Szíves örömest vágná bele a szekercét ama hosszúéletű koponyába, ám ez aligha lenne bölcs döntés. Nem óhajt szópárbajt vívni az ajtónállóval, nem ezért jött. Helyette inkább leülepszik a zsákra, amit magával hurcibált, s onnan szemléli, illetve hallgatja a civódó kettőst.*
-Azt mondják, elkél a jó ember Kagan Thargodarnak. *Felemelkedik a vászonzsákról, majd széttárja karjait.*
-Yagnar Rhagodar a nevem, s szolgálni jöttem, ha úgy tetszik. *Borostyánszín szemei vadul fürkészik Waldran arcát. Az elhangzottakból nem derül ki, miféle vagy kiféle, ám a férfi ránézésre északinak tűnik.*
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 11:22:20
Üzenet elküldve: 2020-05-10 11:22:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi nem egyedül alszik a csuklya alatt, Lószar ugyan olyan békésen szuszog, mint gazdája. Ezért amikor hirtelen lekerül a fejéről a csuklya, nem csak a hirtelen fény, de az oposszum sértődött, és ijedt sikoltása is egyszerre térítik észhez az egykori vándort. *
- Hogy az anyád nyalja meg egy ork tökét! * Szalad ki belőle a nem túl kedves mondat, és villámló szemekkel néz az őrre. * Mit képzelsz, hogy csak így keltesz fel?! Nem tologattuk együtt a csattogós falepkét gyerekként, úgyhogy jobb lesz, ha tartod magad a helyedhez, mielőtt a Gödörben kötsz ki! * Rivall a másikra, de ettől csak még jobban hasogat a feje, úgyhogy abba is hagyja hamar. Inkább felkel a földről, és úgy nézi az idegent. *
- Na mi kéne, ha volna? Csak mert nincs, nem is volt. * Morcosan nézi a fickót, nem ismerős számára, nem is érti, hogy miért kellene az legyen. A kapuőrt viszont villámló szemmel vizsgálja, egyértelmű, hogy a kettő közül ki az, akin szívesebben csillapítaná haragját, ha nem lenne olyan másnapos, hogy még a nap fénye is undorítóan fájdalmas. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi nem egyedül alszik a csuklya alatt, Lószar ugyan olyan békésen szuszog, mint gazdája. Ezért amikor hirtelen lekerül a fejéről a csuklya, nem csak a hirtelen fény, de az oposszum sértődött, és ijedt sikoltása is egyszerre térítik észhez az egykori vándort. *
- Hogy az anyád nyalja meg egy ork tökét! * Szalad ki belőle a nem túl kedves mondat, és villámló szemekkel néz az őrre. * Mit képzelsz, hogy csak így keltesz fel?! Nem tologattuk együtt a csattogós falepkét gyerekként, úgyhogy jobb lesz, ha tartod magad a helyedhez, mielőtt a Gödörben kötsz ki! * Rivall a másikra, de ettől csak még jobban hasogat a feje, úgyhogy abba is hagyja hamar. Inkább felkel a földről, és úgy nézi az idegent. *
- Na mi kéne, ha volna? Csak mert nincs, nem is volt. * Morcosan nézi a fickót, nem ismerős számára, nem is érti, hogy miért kellene az legyen. A kapuőrt viszont villámló szemmel vizsgálja, egyértelmű, hogy a kettő közül ki az, akin szívesebben csillapítaná haragját, ha nem lenne olyan másnapos, hogy még a nap fénye is undorítóan fájdalmas. *
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 10:02:59
Üzenet elküldve: 2020-05-10 10:02:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rh'onhan int Waldrannak, mikor az megérkezik, ám látható módon nem leváltani jött.*
~Fasznak jött akkor ide...~
*Neki mondjuk nem sokat számít a dolog, hiszen a másik nem horkol.*
~Valójában egészen jó ötlet.~
*Kezdi fontolgatni az esélyeit annak, hogy ma érkezik bárki is a kapuhoz, aki miatt fontos lenne, hogy ébren maradjon. Végül amellett dönt, hogy ha valaki be akar jutni, akkor üvöltsön elég hangosan, hogy felébressze, vagy várjon.
Már épp készülődne elaludni, mikor hangot hall a kapun kívülről.*
-Ez meg ki a faszom...
*Mormogja, magában azt remélve, hogy Waldran intézi a dolgot. Ám egy gyors pillantás mutatja, hogy Waldran nem zavartatja magát.
Így kénytelen lebattyogni a kaputoronyból. Végigméri Yagnar-t.*
-Nekem ugyan nem vagy vérem.
*Veti oda a másiknak.*
-A bort pedig ott lent a Vaskorsóban mérik.
*Oldalra pillant, hogy Waldran felébredt-e már. Ha nem, megfontolja, hogy egy rúgással ébreszti fel, ám végül csak a köpenyét dobja le annak arcáról.*
-Waldran, te ismered ezt a bohócot? Azt mondja, hogy vérünk, és piát akar.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rh'onhan int Waldrannak, mikor az megérkezik, ám látható módon nem leváltani jött.*
~Fasznak jött akkor ide...~
*Neki mondjuk nem sokat számít a dolog, hiszen a másik nem horkol.*
~Valójában egészen jó ötlet.~
*Kezdi fontolgatni az esélyeit annak, hogy ma érkezik bárki is a kapuhoz, aki miatt fontos lenne, hogy ébren maradjon. Végül amellett dönt, hogy ha valaki be akar jutni, akkor üvöltsön elég hangosan, hogy felébressze, vagy várjon.
Már épp készülődne elaludni, mikor hangot hall a kapun kívülről.*
-Ez meg ki a faszom...
*Mormogja, magában azt remélve, hogy Waldran intézi a dolgot. Ám egy gyors pillantás mutatja, hogy Waldran nem zavartatja magát.
Így kénytelen lebattyogni a kaputoronyból. Végigméri Yagnar-t.*
-Nekem ugyan nem vagy vérem.
*Veti oda a másiknak.*
-A bort pedig ott lent a Vaskorsóban mérik.
*Oldalra pillant, hogy Waldran felébredt-e már. Ha nem, megfontolja, hogy egy rúgással ébreszti fel, ám végül csak a köpenyét dobja le annak arcáról.*
-Waldran, te ismered ezt a bohócot? Azt mondja, hogy vérünk, és piát akar.
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-10 04:28:14
Üzenet elküldve: 2020-05-10 04:28:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
*Ahogy megközelíti az erőd külső falgyűrűjét, elsomolyodik bajsza alatt. Lám, kövezett út s vaskos kőfalak... Mintha csak egy uraság várkastélyához tévedt volna. Még is, már első érzésre is apró szigete e hegy az őshazának, s elég masszív is, hogy őrizze az emlékét. De vajon gazdája őre-e saját s népe múltjának?
Port verve dobja le maga elé a batyut, majd cövekel le a kapu előtt. Csuklójával törli meg verejtéktől gyöngyöző homlokát, s nagyot szusszan. Sosem gondolta volna, hogy északi népek képesek ily délen megvetni lábuk. Tekintetét végighordozza a falakon s a kapun, majd ökölbe szorított kezekkel elordítja magát, bárkinek, ki épp a kapuban, vagy annak környékén tartózkodik.*
-Atyámfiai! Jut-e egy kupa bor véreteknek?! *Hullámzó mellkassal áll ott a kapu tövében, várva a választ. Noha fellépésében vagy mozdulataiban nincs agresszió, keze megnyugtató fogást talál az oldalán lógó fokos nyelén. Idegen földön kér bebocsájtást idegen várba, a feszélyezettsége tán érthető lehet bárki fia számára.*
*Ahogy megközelíti az erőd külső falgyűrűjét, elsomolyodik bajsza alatt. Lám, kövezett út s vaskos kőfalak... Mintha csak egy uraság várkastélyához tévedt volna. Még is, már első érzésre is apró szigete e hegy az őshazának, s elég masszív is, hogy őrizze az emlékét. De vajon gazdája őre-e saját s népe múltjának?
Port verve dobja le maga elé a batyut, majd cövekel le a kapu előtt. Csuklójával törli meg verejtéktől gyöngyöző homlokát, s nagyot szusszan. Sosem gondolta volna, hogy északi népek képesek ily délen megvetni lábuk. Tekintetét végighordozza a falakon s a kapun, majd ökölbe szorított kezekkel elordítja magát, bárkinek, ki épp a kapuban, vagy annak környékén tartózkodik.*
-Atyámfiai! Jut-e egy kupa bor véreteknek?! *Hullámzó mellkassal áll ott a kapu tövében, várva a választ. Noha fellépésében vagy mozdulataiban nincs agresszió, keze megnyugtató fogást talál az oldalán lógó fokos nyelén. Idegen földön kér bebocsájtást idegen várba, a feszélyezettsége tán érthető lehet bárki fia számára.*
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-03 22:46:31
Üzenet elküldve: 2020-05-03 22:46:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
* Ahogy elindul, és az alkoholra gondol, gyomra heves tiltakozásba kezd, és ezt egyértelműen jelzi is a férfi számára. Nagyot sóhajt, mert érzi, hogy ha most inni kezdene, annak csak hányás lenne a vége. Végül úgy dönt, hogy a kapu mellett egy árnyékosabb helyre húzódik, ahol a köpenyét az arcára teríti, hogy így védekezzen a gonosz nap ártó sugaraitól. Ezúttal nem kezd horgolásba, de azért az egyenletes szuszogás jelzi, hogy nagyon hamar, pillanatok alatt aludt el. Jól esik neki a pihenés, és még az ágyat se hiányolja. Persze azért a sátorban jobb lenne sokkal, de Alyo háza túl messze van ahhoz, hogy megérje addig elmenni. Amúgy se ért még vissza a nő. *
* Ahogy elindul, és az alkoholra gondol, gyomra heves tiltakozásba kezd, és ezt egyértelműen jelzi is a férfi számára. Nagyot sóhajt, mert érzi, hogy ha most inni kezdene, annak csak hányás lenne a vége. Végül úgy dönt, hogy a kapu mellett egy árnyékosabb helyre húzódik, ahol a köpenyét az arcára teríti, hogy így védekezzen a gonosz nap ártó sugaraitól. Ezúttal nem kezd horgolásba, de azért az egyenletes szuszogás jelzi, hogy nagyon hamar, pillanatok alatt aludt el. Jól esik neki a pihenés, és még az ágyat se hiányolja. Persze azért a sátorban jobb lenne sokkal, de Alyo háza túl messze van ahhoz, hogy megérje addig elmenni. Amúgy se ért még vissza a nő. *
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-03 17:56:44
Üzenet elküldve: 2020-05-03 17:56:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lóra(!), Pesti//
- Remélem, nem többel, mint kellene nekik. Egy fej is bőven sok rájuk. *jegyzi meg epésen, nemcsak Dora nyuszi utódaira értve a szavait, hanem az igazi Dorára is. Bár őszintén reméli, az még nem mostanában lesz, hogy az elf lány is kövesse a nyulak példáját szaporodás terén*
- Hidd el, nem annak szántam... *jegyzi meg komolynak szánt hangon, így nehéz eldönteni, tréfál-e, vagy sem* Amúgy ezek szerint akkor találkoztál már más savanyú sötételffel is? Ez igazán elszomorító! *biggyeszti le látványosan az ajkait, mintha tényleg sajnálná a dolgot* Na és ki volt a szerencsés illető? *érdeklődik, hisz nem olyannak gondolja a lányt, aki önként szóba elegyedne a fajtájával, így kíváncsi rá, kinek volt korábban olyan nyomós oka, amivel társalgásra tudta bírni őt. A látszólagos közömbösség ellenére azért tagadhatatlan, hogy jól esnek neki a lány szavai. Bár továbbra is rengeteg dolog van Dora viselkedésében, ami igen könnyen felbosszantja, olyannyira, hogy legszívesebben magára hagyná a puszta közepén, hogy egyedül folytassa tovább a küldetésüket, azért meg kell vallja, persze szigorúan csak önmagának, hogy ha nem lenne itt, egy kicsit hiányozna neki a lány jelenléte. A bénázásait elnézve valahogy mindig kissé jobb kedvre derül. Emellett azonban hamar ideges is lesz a késlekedés miatt, hogy még mindig itt rostokolnak, ahelyett, hogy indulnának, talán ennek is köszönhető hirtelen támadt segítőkészsége, mikor felajánlja szolgálatait az elfnek*
- Remek. Na menjünk! *villant sokatmondó mosolyt a lányra, míg türelmetlenül várja, hogy az kihasználja a soha vissza nem térő alkalmat. Bár persze továbbra se bízik benne teljesen, abban biztos, elsősorban a saját, és nem a Vashegy érdekeit nézi, ezt pedig olyan információnak tartja, ami később, szorult helyzetben még jól jöhet. A köszönetre csak egy szemforgatás a válasz, melynek jelentése egyértelmű. ~Nem tesz semmit, ne gondold túl. Na induljunk végre!~ igyekszik üzenni a pillantásával, miközben felkászálódik a saját lovára. Kifelé menet ő is biccent az őrnek, elégedetten somolyogva magában, hogy azok közé tartozik, akik szabadon mozoghatnak ki és be Amon területére*
- Kökörcsin? Az valami virág, nem? *pillant kétkedve a lányra, mikor már a ló nevére terelődik a szó, hisz sose volt oda a gazokért. Bár a név ismerős neki, fogalma sincs róla, vajon hogy néz ki az említett növény* És bár csábító a javaslatod, nem sérteném meg őt azzal, hogy másnak a nevét adom neki. *veregeti meg beszéd közben a ló nyakát, hisz úgy véli, az állat megérdemli, hogy saját megnevezést kapjon* De tetszik a gondolatmeneted... mit gondolsz, a Katasztrófa hogy hangzik? Vagy esetleg a Kapitány? Bár tulajdonképpen a Kancellár se rossz... *folytatja tovább a gondolatot, bár láthatóan inkább csak magának beszél, hisz Dora már megint valami értelmetlen ostobasággal foglalkozik*
- Ha tényleg így történt, akkor nem kár érte. *villant elégedett mosolyt Dorára a feltevését hallva. ~Ha bármely férfi képes helyettem téged választani, az csak magára vethet~ vélekedik magában, komolyan gondolva, hogy átengedné Fintet Dorának, ha a férfi esetleg az elfet találná vonzóbbnak. ~Bár ez szinte kizárt. Habrertus pedig... ő más tészta~ zárja le gondolatban ezt a felettébb bugyuta témát*
- Egyébként, ha már úgyis kénytelenek vagyunk elviselni egymás társaságát, míg a városba nem érünk, akár hasznosan is eltölthetnénk ezt az időt... Mesélj erről a báróról! Mit tudsz róla? *kérdezi szokásos, nemtörődöm stílusában a lánytól, bár felettébb kíváncsi a feleletre. A kancellár véleményét már hallotta a felkapaszkodott kis kereskedőt illetően, most kíváncsi, a lány tud-e még bármi olyan információval szolgálni a számára, ami esetleg hasznos lehet, ha a városba érnek* Találkoztatok már személyesen? *fordítja kissé oldalra a fejét, hogy a lányt fürkéssze, míg a válaszát várja.*
- Remélem, nem többel, mint kellene nekik. Egy fej is bőven sok rájuk. *jegyzi meg epésen, nemcsak Dora nyuszi utódaira értve a szavait, hanem az igazi Dorára is. Bár őszintén reméli, az még nem mostanában lesz, hogy az elf lány is kövesse a nyulak példáját szaporodás terén*
- Hidd el, nem annak szántam... *jegyzi meg komolynak szánt hangon, így nehéz eldönteni, tréfál-e, vagy sem* Amúgy ezek szerint akkor találkoztál már más savanyú sötételffel is? Ez igazán elszomorító! *biggyeszti le látványosan az ajkait, mintha tényleg sajnálná a dolgot* Na és ki volt a szerencsés illető? *érdeklődik, hisz nem olyannak gondolja a lányt, aki önként szóba elegyedne a fajtájával, így kíváncsi rá, kinek volt korábban olyan nyomós oka, amivel társalgásra tudta bírni őt. A látszólagos közömbösség ellenére azért tagadhatatlan, hogy jól esnek neki a lány szavai. Bár továbbra is rengeteg dolog van Dora viselkedésében, ami igen könnyen felbosszantja, olyannyira, hogy legszívesebben magára hagyná a puszta közepén, hogy egyedül folytassa tovább a küldetésüket, azért meg kell vallja, persze szigorúan csak önmagának, hogy ha nem lenne itt, egy kicsit hiányozna neki a lány jelenléte. A bénázásait elnézve valahogy mindig kissé jobb kedvre derül. Emellett azonban hamar ideges is lesz a késlekedés miatt, hogy még mindig itt rostokolnak, ahelyett, hogy indulnának, talán ennek is köszönhető hirtelen támadt segítőkészsége, mikor felajánlja szolgálatait az elfnek*
- Remek. Na menjünk! *villant sokatmondó mosolyt a lányra, míg türelmetlenül várja, hogy az kihasználja a soha vissza nem térő alkalmat. Bár persze továbbra se bízik benne teljesen, abban biztos, elsősorban a saját, és nem a Vashegy érdekeit nézi, ezt pedig olyan információnak tartja, ami később, szorult helyzetben még jól jöhet. A köszönetre csak egy szemforgatás a válasz, melynek jelentése egyértelmű. ~Nem tesz semmit, ne gondold túl. Na induljunk végre!~ igyekszik üzenni a pillantásával, miközben felkászálódik a saját lovára. Kifelé menet ő is biccent az őrnek, elégedetten somolyogva magában, hogy azok közé tartozik, akik szabadon mozoghatnak ki és be Amon területére*
- Kökörcsin? Az valami virág, nem? *pillant kétkedve a lányra, mikor már a ló nevére terelődik a szó, hisz sose volt oda a gazokért. Bár a név ismerős neki, fogalma sincs róla, vajon hogy néz ki az említett növény* És bár csábító a javaslatod, nem sérteném meg őt azzal, hogy másnak a nevét adom neki. *veregeti meg beszéd közben a ló nyakát, hisz úgy véli, az állat megérdemli, hogy saját megnevezést kapjon* De tetszik a gondolatmeneted... mit gondolsz, a Katasztrófa hogy hangzik? Vagy esetleg a Kapitány? Bár tulajdonképpen a Kancellár se rossz... *folytatja tovább a gondolatot, bár láthatóan inkább csak magának beszél, hisz Dora már megint valami értelmetlen ostobasággal foglalkozik*
- Ha tényleg így történt, akkor nem kár érte. *villant elégedett mosolyt Dorára a feltevését hallva. ~Ha bármely férfi képes helyettem téged választani, az csak magára vethet~ vélekedik magában, komolyan gondolva, hogy átengedné Fintet Dorának, ha a férfi esetleg az elfet találná vonzóbbnak. ~Bár ez szinte kizárt. Habrertus pedig... ő más tészta~ zárja le gondolatban ezt a felettébb bugyuta témát*
- Egyébként, ha már úgyis kénytelenek vagyunk elviselni egymás társaságát, míg a városba nem érünk, akár hasznosan is eltölthetnénk ezt az időt... Mesélj erről a báróról! Mit tudsz róla? *kérdezi szokásos, nemtörődöm stílusában a lánytól, bár felettébb kíváncsi a feleletre. A kancellár véleményét már hallotta a felkapaszkodott kis kereskedőt illetően, most kíváncsi, a lány tud-e még bármi olyan információval szolgálni a számára, ami esetleg hasznos lehet, ha a városba érnek* Találkoztatok már személyesen? *fordítja kissé oldalra a fejét, hogy a lányt fürkéssze, míg a válaszát várja.*
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-05-02 21:05:56
Üzenet elküldve: 2020-05-02 21:05:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Versenyfutás az idővel, és Dreyiel//
*Dreyia végül elégedett munkájukkal, ami megnyugtató, mert valóban megdolgoztak vele az inasok, hiszen ennek a nehézsége jócskán meghaladja még az ő tudásuk szintjét. Most pedig övék a kiérdemelt pihenés, de ezúttal nem Dreyiával.*
- Öröm volt veled üzletelni.
*Jegyzi meg csendesen a komolyabbik, és a pénzes erszénnyel távozik, hogy azt biztos helyre tegye el. Addig a másik közelebb lép Dreyiához, és előveszi a háta mögött takargatott apró kagylót.*
- Aztán csak szépeket mondjál rólunk, szenes kis csibém!
*Mondja vigyorogva a másik, miközben megpaskolgatja a nő fenekét, ami neki pont kényelmes magasságban helyezkedik el.
Nagyon más mondandójuk nincs, így Dreyia távozhat a fegyvereivel, és a tenyérnyi méretű türkiz kagylóval, melyet aranyozott széllel díszítettek neki. Az egyszerű s mutatós darab könnyen szétnyitható, és ha megteszi a nő, egy apró kis párnát talál benne, amire kényelmesen ráhelyezheti majd kisebb méretű ékszereit, ha van neki.*
*Dreyia végül elégedett munkájukkal, ami megnyugtató, mert valóban megdolgoztak vele az inasok, hiszen ennek a nehézsége jócskán meghaladja még az ő tudásuk szintjét. Most pedig övék a kiérdemelt pihenés, de ezúttal nem Dreyiával.*
- Öröm volt veled üzletelni.
*Jegyzi meg csendesen a komolyabbik, és a pénzes erszénnyel távozik, hogy azt biztos helyre tegye el. Addig a másik közelebb lép Dreyiához, és előveszi a háta mögött takargatott apró kagylót.*
- Aztán csak szépeket mondjál rólunk, szenes kis csibém!
*Mondja vigyorogva a másik, miközben megpaskolgatja a nő fenekét, ami neki pont kényelmes magasságban helyezkedik el.
Nagyon más mondandójuk nincs, így Dreyia távozhat a fegyvereivel, és a tenyérnyi méretű türkiz kagylóval, melyet aranyozott széllel díszítettek neki. Az egyszerű s mutatós darab könnyen szétnyitható, és ha megteszi a nő, egy apró kis párnát talál benne, amire kényelmesen ráhelyezheti majd kisebb méretű ékszereit, ha van neki.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 629-648