Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:43:40
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:43:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Utolsónak nyer bebocsáttatást, bár másodiknak érkezett. Nem veszi magára, a harcosokat mindenütt szívesebben látják, mint a magafajta erdőjárót. Mivel úgy vette észre, itt le szokás adni a fegyvereket a kapuban, Kagan végszavára már nyúl is a köpenye alatt rejtező hosszú tőréért, így mire a női őr nyújtaná kezét, már markába is nyomja. Bár, nem igazán érti, hogy minek kell leadni a fegyvereket, egy esetleges támadás során az újonnan érkezettek nem tudják felvenni a harcot. Vagy csak igen jelentős késedelemmel, amit a tulajdonuk visszaszerzése okoz. De ez nem az ő gondja, még így sem fegyvertelen. Hatalmas kutyája kellő védelmet biztosít számára...
A kapun átjutva nem igazán tudja, hogy merre is kell haladniuk tovább, ezért körbenéz. Vizsgálódása sikerrel jár, hamar észreveszi a vezért és a női lovagot, arrafelé indul hát. Odaérve enyhén fejet hajt köszönésképpen, majd várakozó álláspontra helyezkedik.
Nem érti, hogy ha melegedni akar, akkor miért is kellett ide jönnie, de lehetséges, hogy most egyeznek ki az ellenszolgáltatásban. Azért reméli, hogy túl sokat nem fognak kérni tőle, sok pénze nincs. Legfeljebb ledolgozza valahogy...*
A kapun átjutva nem igazán tudja, hogy merre is kell haladniuk tovább, ezért körbenéz. Vizsgálódása sikerrel jár, hamar észreveszi a vezért és a női lovagot, arrafelé indul hát. Odaérve enyhén fejet hajt köszönésképpen, majd várakozó álláspontra helyezkedik.
Nem érti, hogy ha melegedni akar, akkor miért is kellett ide jönnie, de lehetséges, hogy most egyeznek ki az ellenszolgáltatásban. Azért reméli, hogy túl sokat nem fognak kérni tőle, sok pénze nincs. Legfeljebb ledolgozza valahogy...*
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-20 00:56:40
Üzenet elküldve: 2014-12-20 00:56:40
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - és Ro és Akheel, Ethea és Syoud//
*Ásítozva, büdös szájjal ébred; mindenki azt hiszi ugyan az elfekről, hogy sosem csipásodnak, nem böfögnek, és fingás helyett csak a "leveleiket" hullatják, de ez nem igaz. Egyszerűen csak kevesebb a salakjuk, egészségesebben étkeznek és jobban adnak magukra, mint egy ork, vagy egy törpe - kivéve Syoudot, aki néha hajlamos elengedni magát.*
- Bleöeh. *öblöget kicsit egy kulacs vízzel, majd a képét is megmossa, aztán útját a Kapu felé veszi.*
- Ködös délutánt, fiatalok. *int az őröknek, majd kipillant a kapun túlra. Ott egy óriás éppen megpróbálja széttörni a fegyverét a sziklán.*
- De buta. *dünnyögi, majd jól megnézi magának az őrséget.*
- Hát, titeket nem annyira ismerlek. Syoud Thamer vagyok, Thargodar felderítő. *mutatkozik be, majd egy meglehetősen jellegzetes hanghordozást hall, melyre csak vigyorogni tud.*
- Na nézd, Akheel! De megnőttél! *integet le a lánynak, ki valóban igencsak megcseperedett az elmúlt évek alatt. Más dolgokban viszont láthatóan nem változott semmit - és Syoud valamiért ennek igencsak örül. A saját fajtájában leginkább a kimért, képmutató különcködést utálta mindig is a legjobban; Akheel pedig olyan egyszerű, mint egy faék, és egyenes, akárcsak a napba lőtt nyílvessző.*
- Még mindig szereted az ajándékokat és csöncsöréket, Akhy, hmm?
*Ásítozva, büdös szájjal ébred; mindenki azt hiszi ugyan az elfekről, hogy sosem csipásodnak, nem böfögnek, és fingás helyett csak a "leveleiket" hullatják, de ez nem igaz. Egyszerűen csak kevesebb a salakjuk, egészségesebben étkeznek és jobban adnak magukra, mint egy ork, vagy egy törpe - kivéve Syoudot, aki néha hajlamos elengedni magát.*
- Bleöeh. *öblöget kicsit egy kulacs vízzel, majd a képét is megmossa, aztán útját a Kapu felé veszi.*
- Ködös délutánt, fiatalok. *int az őröknek, majd kipillant a kapun túlra. Ott egy óriás éppen megpróbálja széttörni a fegyverét a sziklán.*
- De buta. *dünnyögi, majd jól megnézi magának az őrséget.*
- Hát, titeket nem annyira ismerlek. Syoud Thamer vagyok, Thargodar felderítő. *mutatkozik be, majd egy meglehetősen jellegzetes hanghordozást hall, melyre csak vigyorogni tud.*
- Na nézd, Akheel! De megnőttél! *integet le a lánynak, ki valóban igencsak megcseperedett az elmúlt évek alatt. Más dolgokban viszont láthatóan nem változott semmit - és Syoud valamiért ennek igencsak örül. A saját fajtájában leginkább a kimért, képmutató különcködést utálta mindig is a legjobban; Akheel pedig olyan egyszerű, mint egy faék, és egyenes, akárcsak a napba lőtt nyílvessző.*
- Még mindig szereted az ajándékokat és csöncsöréket, Akhy, hmm?
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-19 21:28:29
Üzenet elküldve: 2014-12-19 21:28:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - és Ro és Akheel//
* Mikor Akheel átér a kapu belső oldalára Morwon becsukja szt, majd végighallgatja a lány kérdéseit. Hümmög egy párat, miközben magában megpróbálja felidézni a neveket és a nevekhez csatolni az arcokat, valamint, hogy látta e őket erre jönni.
~Kramlaf, Yarrod, Rolkó, Niana... Akheel... Trodd, Azil, Chiari... Van még valaki? Ó! Learon. ~ Nem emlékszik több névre, habár volt ott az a fél-óriás a faliban, meg valami vöröshajú bige is talan. *
- Learont nem láttam bejönni a kapun, de lehet, hogy csak nem vettem észre.
- Nemrég osztott be minket ide Kagan. Gondolom a tűznel van, amennyiben még nem fújt takarodót. * nem igazán tudja, hogy mikorr szokott aludni menni a vezér, de vannak dolgok, amiket néha még ennél az adatnál is fontosabbnak tart Morwon. *
* Mikor Akheel átér a kapu belső oldalára Morwon becsukja szt, majd végighallgatja a lány kérdéseit. Hümmög egy párat, miközben magában megpróbálja felidézni a neveket és a nevekhez csatolni az arcokat, valamint, hogy látta e őket erre jönni.
~Kramlaf, Yarrod, Rolkó, Niana... Akheel... Trodd, Azil, Chiari... Van még valaki? Ó! Learon. ~ Nem emlékszik több névre, habár volt ott az a fél-óriás a faliban, meg valami vöröshajú bige is talan. *
- Learont nem láttam bejönni a kapun, de lehet, hogy csak nem vettem észre.
- Nemrég osztott be minket ide Kagan. Gondolom a tűznel van, amennyiben még nem fújt takarodót. * nem igazán tudja, hogy mikorr szokott aludni menni a vezér, de vannak dolgok, amiket néha még ennél az adatnál is fontosabbnak tart Morwon. *
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-19 19:49:39
Üzenet elküldve: 2014-12-19 19:49:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - és Ro és Akheel//
*Akheel és az ő bája. Haha, jó vicc. Bár lehet, hogy a hozzá hasonlóan egyszerű(bb) népek találnak benne valami ismerőset, valami közöst, ezért nem passzírozta még földbe az egyébként is apró nőneműt egyetlen óriás sem. Jól megértik egymást, meg kedveli is a nagyra nőtt fajtájukat. Jót lehet velük játszani, bár mióta Rolkónak ott van Niana, nagyon komoly. Krumkónak se híre se hamva, Morwon agya meg állandóan a tennivalón és a feladatokon jár. Az a másik óriás nő is keménykezű hajcsár, ha a dologról van szó, de nála még tehetne egy próbát a Vadász. Igen, ez a gondolat üt szöget kócos kis fejébe, miközben Ro bámulja. Már épp oda akarna szólni neki valami kedveset... például, hogy mi a fenét néz rajta?! mikor hahotázni kezd. Erre Akheel csípőre vágja kezeit, de azért megvárja mi fog kisülni ebből. Már csak azért is, mert a régi regék kőgólemjeire jobban emlékezteti őt a figura, mint magukfajta hús-vér emberekre.*
-Köszi!
*Kurjant fel Morwonnak és int is hálája jeléül. A kapuból fordul vissza a fura fazon felé. Épp az orrát törölte meg alkarjával (csak finoman és nőiesen), így elég váratlanul érte a dolog. Mivel nincs ideje tökéletesen befejezni a műveletet, szippant egyet a szipákján, biztos ami biztos. Pár pillanatig bambul vissza a fickóra, míg meg nem bizonyosodik róla, hogy hozzá beszélt.*
-Jó'van. Akheel a nevem.
*Azzal int is a mukinak, búcsúzóul. Vélhetőleg az íjász lesz éjjel őrségben, hacsak nem akarnak a főnökök megint hadrendbe állítani a zöldfülűek közül valakit. Neki nem lenne ellenére a dolog, elvégre teher alatt nő a pálma! Legyen bármiféle is az a pálma...
Ha becsukódott mögötte a kapu, akkor felcaplat a gyilokjáróra ő is, hogy megtudakoljon erődjük éber őreitől pár dolgot.*
-Mindenki visszaért már keletrő'? Mióta vagytok itt? Kagan merre?
*Kérdéseit inkább Morwonhoz intézi -lévén őt ismeri-, de ha tud, akkor válaszolhat a másik is.*
*Akheel és az ő bája. Haha, jó vicc. Bár lehet, hogy a hozzá hasonlóan egyszerű(bb) népek találnak benne valami ismerőset, valami közöst, ezért nem passzírozta még földbe az egyébként is apró nőneműt egyetlen óriás sem. Jól megértik egymást, meg kedveli is a nagyra nőtt fajtájukat. Jót lehet velük játszani, bár mióta Rolkónak ott van Niana, nagyon komoly. Krumkónak se híre se hamva, Morwon agya meg állandóan a tennivalón és a feladatokon jár. Az a másik óriás nő is keménykezű hajcsár, ha a dologról van szó, de nála még tehetne egy próbát a Vadász. Igen, ez a gondolat üt szöget kócos kis fejébe, miközben Ro bámulja. Már épp oda akarna szólni neki valami kedveset... például, hogy mi a fenét néz rajta?! mikor hahotázni kezd. Erre Akheel csípőre vágja kezeit, de azért megvárja mi fog kisülni ebből. Már csak azért is, mert a régi regék kőgólemjeire jobban emlékezteti őt a figura, mint magukfajta hús-vér emberekre.*
-Köszi!
*Kurjant fel Morwonnak és int is hálája jeléül. A kapuból fordul vissza a fura fazon felé. Épp az orrát törölte meg alkarjával (csak finoman és nőiesen), így elég váratlanul érte a dolog. Mivel nincs ideje tökéletesen befejezni a műveletet, szippant egyet a szipákján, biztos ami biztos. Pár pillanatig bambul vissza a fickóra, míg meg nem bizonyosodik róla, hogy hozzá beszélt.*
-Jó'van. Akheel a nevem.
*Azzal int is a mukinak, búcsúzóul. Vélhetőleg az íjász lesz éjjel őrségben, hacsak nem akarnak a főnökök megint hadrendbe állítani a zöldfülűek közül valakit. Neki nem lenne ellenére a dolog, elvégre teher alatt nő a pálma! Legyen bármiféle is az a pálma...
Ha becsukódott mögötte a kapu, akkor felcaplat a gyilokjáróra ő is, hogy megtudakoljon erődjük éber őreitől pár dolgot.*
-Mindenki visszaért már keletrő'? Mióta vagytok itt? Kagan merre?
*Kérdéseit inkább Morwonhoz intézi -lévén őt ismeri-, de ha tud, akkor válaszolhat a másik is.*
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-19 16:31:52
Üzenet elküldve: 2014-12-19 16:31:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - és Ro//
* Épp megszólalna, hogy elszomorítsa fajtársát, mikor Akheel lép közbe. Persze az elszomorítás nem szándékos lenne, viszont be nem engedné.
Úgy látszik nem is kellett volna ide Morwon hatalmas eltessékelő tudása, elég volt az, hogy az aranyhajú lány idejött, máris kezesbárány lett a nagy Róból.
Úgy tűnik, hogy Ronak nem lesz több gondja a kapun kívül való alvással, úgyhogy mikor már eléri a sátrat, akkor kinyitja a kaput. *
- Természetesen. * Válaszol az aranyhajúnak, habár nem volt szükséges ehhez a beszéd, de mégis jól esett ez az egy jó is Morwonnak.
Amint bent tudja Akheelt egyből visszacsukja a kaput; ha előbb, ha később. *
* Épp megszólalna, hogy elszomorítsa fajtársát, mikor Akheel lép közbe. Persze az elszomorítás nem szándékos lenne, viszont be nem engedné.
Úgy látszik nem is kellett volna ide Morwon hatalmas eltessékelő tudása, elég volt az, hogy az aranyhajú lány idejött, máris kezesbárány lett a nagy Róból.
Úgy tűnik, hogy Ronak nem lesz több gondja a kapun kívül való alvással, úgyhogy mikor már eléri a sátrat, akkor kinyitja a kaput. *
- Természetesen. * Válaszol az aranyhajúnak, habár nem volt szükséges ehhez a beszéd, de mégis jól esett ez az egy jó is Morwonnak.
Amint bent tudja Akheelt egyből visszacsukja a kaput; ha előbb, ha később. *
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-19 15:37:24
Üzenet elküldve: 2014-12-19 15:37:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - és Ro//
*Ro meglepetten pillant oldalra, amint egy ismeretlen hang szólal fel, ezzel megtörve a kalapácsos mozdulatlanságát. Alig kell feljebb emelkednie, hogy odafordulhasson az imént érkező nőhöz. Fejét lejjebb ereszti, hogy rendesen meg tudja nézni magának az új arcot. Gyönyörű nő képe jelent meg előtte aranyszínben szikrázó tekintettel. Ro egy pár pillanatig némán nézi, majd hahotázni kezd*
- Hahahaha, legyen hát! Sátrat verek idekint és holnap talán újra útnak indulok.
*Azzal felegyenesedik és amerről jött, arra indul vissza. Pár lépés után egy üres sátrat pillant meg maga mellett, melynek egyik oldalát már feltépte a szél. Kezével a lobogó szövet után nyúl, és véglegesen leválasztja tartójáról, mielőtt az erős szél szakítaná le. Ekkor egy kép jelenik meg fejében, ám amilyen gyorsan előtűnt, olyan sebesen is merült feledésbe. ~Az az előbbi nő...~ Bár nem szokása nagy hangját kiereszteni, most mégis rávette valami*
- Ha gondom akad téged foglak keresni, de ha van munka számomra azt is elfogadom! Mondd csak Szép szemű apró leány, milyen néven szólíthatlak?!
*Közben egy közelben lévő üres területre lép, kicsit távolabb a többi sátortól, majd Bárdjának keskenyebb végét hatalmas erővel vágja a földbe, ami mint mennydörgés szólal fel és ássa magát a sziklás talajba. E mellé heveredik le Ro, hogy aztán kezében lévő szövetdarabbal takarja el testének egy kis részét. ~A semminél jobb, éjszakáztam már zordabb tájakon is.~ Amint az előbbi hangos robaj megszűnik és a Vándor pihenőre tér, teljes figyelmét a nemrég elhangzott kérdésének feleletére összpontosítja.*
*Ro meglepetten pillant oldalra, amint egy ismeretlen hang szólal fel, ezzel megtörve a kalapácsos mozdulatlanságát. Alig kell feljebb emelkednie, hogy odafordulhasson az imént érkező nőhöz. Fejét lejjebb ereszti, hogy rendesen meg tudja nézni magának az új arcot. Gyönyörű nő képe jelent meg előtte aranyszínben szikrázó tekintettel. Ro egy pár pillanatig némán nézi, majd hahotázni kezd*
- Hahahaha, legyen hát! Sátrat verek idekint és holnap talán újra útnak indulok.
*Azzal felegyenesedik és amerről jött, arra indul vissza. Pár lépés után egy üres sátrat pillant meg maga mellett, melynek egyik oldalát már feltépte a szél. Kezével a lobogó szövet után nyúl, és véglegesen leválasztja tartójáról, mielőtt az erős szél szakítaná le. Ekkor egy kép jelenik meg fejében, ám amilyen gyorsan előtűnt, olyan sebesen is merült feledésbe. ~Az az előbbi nő...~ Bár nem szokása nagy hangját kiereszteni, most mégis rávette valami*
- Ha gondom akad téged foglak keresni, de ha van munka számomra azt is elfogadom! Mondd csak Szép szemű apró leány, milyen néven szólíthatlak?!
*Közben egy közelben lévő üres területre lép, kicsit távolabb a többi sátortól, majd Bárdjának keskenyebb végét hatalmas erővel vágja a földbe, ami mint mennydörgés szólal fel és ássa magát a sziklás talajba. E mellé heveredik le Ro, hogy aztán kezében lévő szövetdarabbal takarja el testének egy kis részét. ~A semminél jobb, éjszakáztam már zordabb tájakon is.~ Amint az előbbi hangos robaj megszűnik és a Vándor pihenőre tér, teljes figyelmét a nemrég elhangzott kérdésének feleletére összpontosítja.*
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-19 13:16:09
Üzenet elküldve: 2014-12-19 13:16:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - és Ro//
*Egészen véletlenül Akheel, aki ez idáig csámborgott valamerre a keleti kalandjuk után, pont akkor érkezik meg, mikor Ro dübörög az ajtajukon. Már átvitt értelemben. Morwon pajtijának már messziről int a közeledő Vadász, a másik macát nem ismeri. Hihetetlen ez a sok újonc... Hi-he-tet-len.
Igaz az eszmefuttatás elejéről lemarad, a mellette magasodó nagykalapácsosnak gondolkodás nélkül válaszol hüvelyk ujjával maga mögé intve válla felett.*
-Itt megpihenhetsz.
*Amon Ruadh bimbózó kis világa az erődöt fogadónak néző vándorokból, kovácsokból és egyéb cifra népekből táplálkozik. Azért alakulhatott ki, mert sokan voltak Rohoz hasonlóak.*
-Na de engem azért beengedhetnétek.
*Szól fel a hideg miatt aggodalmaskodó őrségnek. Van itt kint is sátor elég, az órás bevackolhat az egyikbe, gyújthat tüzet. Itt baj nem éri és a fagy is elkerüli.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.12.19 16:22:26, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
*Egészen véletlenül Akheel, aki ez idáig csámborgott valamerre a keleti kalandjuk után, pont akkor érkezik meg, mikor Ro dübörög az ajtajukon. Már átvitt értelemben. Morwon pajtijának már messziről int a közeledő Vadász, a másik macát nem ismeri. Hihetetlen ez a sok újonc... Hi-he-tet-len.
Igaz az eszmefuttatás elejéről lemarad, a mellette magasodó nagykalapácsosnak gondolkodás nélkül válaszol hüvelyk ujjával maga mögé intve válla felett.*
-Itt megpihenhetsz.
*Amon Ruadh bimbózó kis világa az erődöt fogadónak néző vándorokból, kovácsokból és egyéb cifra népekből táplálkozik. Azért alakulhatott ki, mert sokan voltak Rohoz hasonlóak.*
-Na de engem azért beengedhetnétek.
*Szól fel a hideg miatt aggodalmaskodó őrségnek. Van itt kint is sátor elég, az órás bevackolhat az egyikbe, gyújthat tüzet. Itt baj nem éri és a fagy is elkerüli.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.12.19 16:22:26, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-19 09:47:31
Üzenet elküldve: 2014-12-19 09:47:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - és Ro//
~Nem kicsi. Nem kicsi.~
*E két rövid mondat aztán ismétlődik még párszor a fejében, ahogy az óriás közelebb jön. Morwon zengő hangja szinte odaszegezi a gyilokjáró pallójához, pedig a másik még csak ki sem eresztette a torkát igazán.*
~Vajon megsüketülnék?~
*Morfondírozik kicsit a dolgon, s ekkorra áll meg közelükben az ismeretlen, majd válaszol is a hozzá intézett kérdésre.*
-Ro Micsoda?
*Mondja halkan maga elé meglepetten a másik nevét. Képtelen megjegyezni az egészet. A Ro egyszerű, és így végül úgy dönt, a Vándort fogja mögé rakni. Ro, a Vándor. Na ez így már sokkal testhezállóbb.*
~Szóval bejutni akar. Aham.~
*Újabb gondolat, majd tekintete a döndülő, méretes fegyvert vizslatja. Valóban megszolgált jószág. Aztán újabb szavak hangoznak el, s tekintete követi a másik mozdulatait, ahogy amaz térdre ereszkedik.
Ethea pedig Morwonra pillant. Elvégre ő csak egy újonc, az óriás most a rangidős kettőjük közül. Övé a döntés a továbbiakat illetően. De hogy Kagan nem fog örülni neki, ha most iderendelik a kapuba, az hót ziher.*
-Mi legyen vele? Még a végén odafagy.
*No, nem is azt akarja ezzel sugallni, hogy máris nyissanak kaput az ismeretlennek, csak a mozdulatlanságát szeretné feloldani.*
~Nem kicsi. Nem kicsi.~
*E két rövid mondat aztán ismétlődik még párszor a fejében, ahogy az óriás közelebb jön. Morwon zengő hangja szinte odaszegezi a gyilokjáró pallójához, pedig a másik még csak ki sem eresztette a torkát igazán.*
~Vajon megsüketülnék?~
*Morfondírozik kicsit a dolgon, s ekkorra áll meg közelükben az ismeretlen, majd válaszol is a hozzá intézett kérdésre.*
-Ro Micsoda?
*Mondja halkan maga elé meglepetten a másik nevét. Képtelen megjegyezni az egészet. A Ro egyszerű, és így végül úgy dönt, a Vándort fogja mögé rakni. Ro, a Vándor. Na ez így már sokkal testhezállóbb.*
~Szóval bejutni akar. Aham.~
*Újabb gondolat, majd tekintete a döndülő, méretes fegyvert vizslatja. Valóban megszolgált jószág. Aztán újabb szavak hangoznak el, s tekintete követi a másik mozdulatait, ahogy amaz térdre ereszkedik.
Ethea pedig Morwonra pillant. Elvégre ő csak egy újonc, az óriás most a rangidős kettőjük közül. Övé a döntés a továbbiakat illetően. De hogy Kagan nem fog örülni neki, ha most iderendelik a kapuba, az hót ziher.*
-Mi legyen vele? Még a végén odafagy.
*No, nem is azt akarja ezzel sugallni, hogy máris nyissanak kaput az ismeretlennek, csak a mozdulatlanságát szeretné feloldani.*
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:06:20
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:06:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhelyesek - Bry balra el//
* Egész pofás műhely lett ez! Örül annak, hogy végre befejezték és tudott még segíteni a bepakolásban. De azt abba is hagyja akkor, mikor a vadászatból térnek vissza társaik, jól meg pakolva húsokkal, és még a folyó mellől is visszatérnek a többiek. Majdnem teljes a létszám a törzsben. És nem is folytatja itt kint a munkát, mert Chiari bekéri őt maga mellé, hogy a húsoknál segítsen ő is. Hát, amekkora mennyiséget látott itt, ahhoz kell is a segítség. *
- Máris megyek!
- A lovam a szekérrel kint hagyom, ha nincs már rájuk szükség, valaki csak hozza be a kapun belülre.
* Majd akkor szán rá egy kis időt és beviszi a lovát az istállóba, a szekerét meg elpakolja. Siet is be a többiek után. *
* Egész pofás műhely lett ez! Örül annak, hogy végre befejezték és tudott még segíteni a bepakolásban. De azt abba is hagyja akkor, mikor a vadászatból térnek vissza társaik, jól meg pakolva húsokkal, és még a folyó mellől is visszatérnek a többiek. Majdnem teljes a létszám a törzsben. És nem is folytatja itt kint a munkát, mert Chiari bekéri őt maga mellé, hogy a húsoknál segítsen ő is. Hát, amekkora mennyiséget látott itt, ahhoz kell is a segítség. *
- Máris megyek!
- A lovam a szekérrel kint hagyom, ha nincs már rájuk szükség, valaki csak hozza be a kapun belülre.
* Majd akkor szán rá egy kis időt és beviszi a lovát az istállóba, a szekerét meg elpakolja. Siet is be a többiek után. *
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-18 16:02:05
Üzenet elküldve: 2014-12-18 16:02:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség - és Ro//
*Ahogy halad a két idegen felé, egyszer csak az óriás felől egy élesebb hang jut el füléig. Egy kérdést rejtett az éles hang, mely célja felől érdeklődik. Ro tudja, ha nem felel rá mielőbb, talán rossz szándékúnak ítélik meg és kardot vonnak ki ellene.~Ordibáljon ki akar, nem sietős egyikünk dolga se, ahogy én azt látom.~ Így aztán továbbra is némán tart az őrök felé. Nem telik sok időbe, hogy megérkezzen az ítélethozókhoz. Megáll és arcát fajtársa felé fordítja, hogy felelettel szolgáljon a hozzá intézett kérdésre.*
-Ro Rttuliaskna, az örök vándor vagyok. Célom nem egyéb, mint bebocsájtást nyerni, ebbe a hatalmas erődbe.
*Míg egyik kezében kalapács van, másikkal a pihenőjét töltő bárdját ragadja meg és lendíti előre. Ahogy a kétélű monstrum nyelének végén lévő vasnehezék eléri a talajt, a fegyver ismét felsikolt keserves csengő hangján. A viseltes penge az Őróriás szeme elé kerül.*
-Vén bárdom leszolgálta már idejét, bár még nyugosztalni nem fogom, de egy gondoskodó kézre szüksége lenne. Úgy gondolom van kovács, ki eme falakon belül rejtőzik és nem átallana helyrehozni sebesüléseit.
*Ro jégkék szemei egy pillanatra elkalandoznak, hogy a másik alakot is jobban szemügyre tudják venni.~Egy nő, efelől semmi kétség.~ Nyugtázza magában, majd hirtelen egy szokatlan lépésre szánja el magát. Testének iszonyatos súlya a két fegyverre terelődik, hogy lassan megindulhasson lefelé. Féltérde ereszkedik, fejét lehajtja, miközben szarvas függője kicsúszik a páncél alól és halkan koppan a fémen.*
-Nincs szándékomban felfordulást okozni eme közösségben, csak segítségért jöttem. Jó ideje gyalogszerrel bolyongok, jól esne megpihennem. Ha kételkedtek kilétem illetően, üzenjetek feljebbvalótoknak, rövid szóváltást követve biztos vagyok benne, hogy egyezségre tudunk jutni.
*Ro rezzenéstelenül tűri a tisztelgő pózt, amit a fagyos levegő egy nagyobb légfuvallattal nyugtáz. Tudja, ha kell, akár erőszakkal is bebocsájtást nyer ide, teste lassan elfárad, ez az utolsó lehetősége arra, hogy szállást találjon, mielőtt az éjszakai hideg élettelen szobrot készít vaskos testéből.*
*Ahogy halad a két idegen felé, egyszer csak az óriás felől egy élesebb hang jut el füléig. Egy kérdést rejtett az éles hang, mely célja felől érdeklődik. Ro tudja, ha nem felel rá mielőbb, talán rossz szándékúnak ítélik meg és kardot vonnak ki ellene.~Ordibáljon ki akar, nem sietős egyikünk dolga se, ahogy én azt látom.~ Így aztán továbbra is némán tart az őrök felé. Nem telik sok időbe, hogy megérkezzen az ítélethozókhoz. Megáll és arcát fajtársa felé fordítja, hogy felelettel szolgáljon a hozzá intézett kérdésre.*
-Ro Rttuliaskna, az örök vándor vagyok. Célom nem egyéb, mint bebocsájtást nyerni, ebbe a hatalmas erődbe.
*Míg egyik kezében kalapács van, másikkal a pihenőjét töltő bárdját ragadja meg és lendíti előre. Ahogy a kétélű monstrum nyelének végén lévő vasnehezék eléri a talajt, a fegyver ismét felsikolt keserves csengő hangján. A viseltes penge az Őróriás szeme elé kerül.*
-Vén bárdom leszolgálta már idejét, bár még nyugosztalni nem fogom, de egy gondoskodó kézre szüksége lenne. Úgy gondolom van kovács, ki eme falakon belül rejtőzik és nem átallana helyrehozni sebesüléseit.
*Ro jégkék szemei egy pillanatra elkalandoznak, hogy a másik alakot is jobban szemügyre tudják venni.~Egy nő, efelől semmi kétség.~ Nyugtázza magában, majd hirtelen egy szokatlan lépésre szánja el magát. Testének iszonyatos súlya a két fegyverre terelődik, hogy lassan megindulhasson lefelé. Féltérde ereszkedik, fejét lehajtja, miközben szarvas függője kicsúszik a páncél alól és halkan koppan a fémen.*
-Nincs szándékomban felfordulást okozni eme közösségben, csak segítségért jöttem. Jó ideje gyalogszerrel bolyongok, jól esne megpihennem. Ha kételkedtek kilétem illetően, üzenjetek feljebbvalótoknak, rövid szóváltást követve biztos vagyok benne, hogy egyezségre tudunk jutni.
*Ro rezzenéstelenül tűri a tisztelgő pózt, amit a fagyos levegő egy nagyobb légfuvallattal nyugtáz. Tudja, ha kell, akár erőszakkal is bebocsájtást nyer ide, teste lassan elfárad, ez az utolsó lehetősége arra, hogy szállást találjon, mielőtt az éjszakai hideg élettelen szobrot készít vaskos testéből.*
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-18 14:32:13
Üzenet elküldve: 2014-12-18 14:32:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - és Ro//
* Telnek az unalmas és véget nem érő másodpercek, melyek lassacskán még hosszabb percekké növik ki magukat, melyek azután órákká lesznek. De most még valami érdekesebb is történik. Egészen pontosan valami fegyver letételének a hangja.
Nézi a távolban lévő alakot, mely igen nagynak számít (pontosabban nem aprónak), úgyhogy bizonyára egy óriást takar az árny. *
- Úgy látom egy óriás van ott. * Válaszol a lány kérdésre, de ahogy hallja, Ethea is hamar rájön a dologra, mivel a sötét alak körvonalai egyre erősebbek, s a hóeséssel együtt is fel lehet már ismerni, hogy valami humanoid létforma van ott. És mivel Morwonra kerül a sor, hogy kiabáljon, ezért örömmel teljesíti a dolgát. Nem hatalmas üvöltésbe kezd, de elég hangosan mondja, hogy a kapun kívül álló meghallja és ne kelljen elmondania többször is. *
- Mi járatban vagy itt óriás, s mi a neved? * Teszi fel a kérdést, mely valamikor régen még Morwonnak szegeződött. Legalábbis valami ilyesmit kérdeztek talán tőle is.
Morwon végigismétli, hogy kit kell beengedni és kit nem, de bárhogy is próbál visszaemlékezni, nem jut eszébe említés egy óriásról sem, így nagy a valószínűsége annak, hogy földiét kint kell, hogy hagyja a hidegben.
Ha közelebb jön az alak, akkor szemügyre veszi őt, és megállapítja, hogy csakugyan óriás, nem fél-elf, vagy ember, de még csak ezüstróka sincsen nála. Sőt mi több, csak egyedül van. Várja a választ, mely valószínűleg hamar megérkezik. Fegyveréhez nem nyúl, mivel eddig nem tapasztal harci szándékot a másik óriástól. *
* Telnek az unalmas és véget nem érő másodpercek, melyek lassacskán még hosszabb percekké növik ki magukat, melyek azután órákká lesznek. De most még valami érdekesebb is történik. Egészen pontosan valami fegyver letételének a hangja.
Nézi a távolban lévő alakot, mely igen nagynak számít (pontosabban nem aprónak), úgyhogy bizonyára egy óriást takar az árny. *
- Úgy látom egy óriás van ott. * Válaszol a lány kérdésre, de ahogy hallja, Ethea is hamar rájön a dologra, mivel a sötét alak körvonalai egyre erősebbek, s a hóeséssel együtt is fel lehet már ismerni, hogy valami humanoid létforma van ott. És mivel Morwonra kerül a sor, hogy kiabáljon, ezért örömmel teljesíti a dolgát. Nem hatalmas üvöltésbe kezd, de elég hangosan mondja, hogy a kapun kívül álló meghallja és ne kelljen elmondania többször is. *
- Mi járatban vagy itt óriás, s mi a neved? * Teszi fel a kérdést, mely valamikor régen még Morwonnak szegeződött. Legalábbis valami ilyesmit kérdeztek talán tőle is.
Morwon végigismétli, hogy kit kell beengedni és kit nem, de bárhogy is próbál visszaemlékezni, nem jut eszébe említés egy óriásról sem, így nagy a valószínűsége annak, hogy földiét kint kell, hogy hagyja a hidegben.
Ha közelebb jön az alak, akkor szemügyre veszi őt, és megállapítja, hogy csakugyan óriás, nem fél-elf, vagy ember, de még csak ezüstróka sincsen nála. Sőt mi több, csak egyedül van. Várja a választ, mely valószínűleg hamar megérkezik. Fegyveréhez nem nyúl, mivel eddig nem tapasztal harci szándékot a másik óriástól. *
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-18 12:59:04
Üzenet elküldve: 2014-12-18 12:59:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - és Ro//
*A hideg lassan úrrá lesz, de azért a sötétség még nem borít el mindent. Persze, ha valóban továbbra is így szakad a hó, akkor nem is fog, hiszen a fehérnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy visszaverve a fényt, szikrázóan világít. Ethea valahol persze, szereti ezt. Mondjuk egy jó meleg szobából, ablakon át kitekintve.
A sátorban sem lesz sokkal melegebb, még ha be is lehet fűteni kicsit. Már most arra gondol, hogy a kis tündérrel összebújhatnak majd, hogy melengessék egymás elgémberedett tagjait. Vagy sem. Lehet, hogy a tündérlány már régen túl lesz az alváson, mire ő megint a meleg medvebunda alá kerülhet.
Valahol ebbe a gondolat menetbe döndül bele aztán Ro csákánya. Vagy mije. Mivel nem látja a havazástól, csak az ércesen csendülő hang halk visszaverődése jut el hozzá. Ekkor mozdul meg, és egészen a mellvédhez lép, majd Morwon felé pillant. Az óriás jóval nagyobb, mint ő, messzebbre ellát.*
-Látsz valamit ettől a fene havazástól?
*Kérdezi meg végül, s íme máris valamiféle eszmecsere kezdődik kettőjük között. Ha az óriás válaszol a kérdésre, Ethea a szemeit meregeti, hogy ő is átlásson a havon. Aztán már annyira nem is kell meregetni, mert a közeledő alakja kibontakozik a hópelyhek sűrűjéből.*
-Egy óriás.
*Böki maga elé nyugtázásképpen, de többet nem mond. A kiabálást rábízza Morwonra. Egyelőre legalább is, amíg meg nem tudják, mit akar erre felé a másik?*
*A hideg lassan úrrá lesz, de azért a sötétség még nem borít el mindent. Persze, ha valóban továbbra is így szakad a hó, akkor nem is fog, hiszen a fehérnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy visszaverve a fényt, szikrázóan világít. Ethea valahol persze, szereti ezt. Mondjuk egy jó meleg szobából, ablakon át kitekintve.
A sátorban sem lesz sokkal melegebb, még ha be is lehet fűteni kicsit. Már most arra gondol, hogy a kis tündérrel összebújhatnak majd, hogy melengessék egymás elgémberedett tagjait. Vagy sem. Lehet, hogy a tündérlány már régen túl lesz az alváson, mire ő megint a meleg medvebunda alá kerülhet.
Valahol ebbe a gondolat menetbe döndül bele aztán Ro csákánya. Vagy mije. Mivel nem látja a havazástól, csak az ércesen csendülő hang halk visszaverődése jut el hozzá. Ekkor mozdul meg, és egészen a mellvédhez lép, majd Morwon felé pillant. Az óriás jóval nagyobb, mint ő, messzebbre ellát.*
-Látsz valamit ettől a fene havazástól?
*Kérdezi meg végül, s íme máris valamiféle eszmecsere kezdődik kettőjük között. Ha az óriás válaszol a kérdésre, Ethea a szemeit meregeti, hogy ő is átlásson a havon. Aztán már annyira nem is kell meregetni, mert a közeledő alakja kibontakozik a hópelyhek sűrűjéből.*
-Egy óriás.
*Böki maga elé nyugtázásképpen, de többet nem mond. A kiabálást rábízza Morwonra. Egyelőre legalább is, amíg meg nem tudják, mit akar erre felé a másik?*
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-17 22:38:54
Üzenet elküldve: 2014-12-17 22:38:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Ro egy pillanatra megáll, ahogy a vastag csizma acéllemezei havat érnek egy szerpentines út kezdetén. Előtte magasodik a távolban egy hatalmas építmény, egy erőd, melyet hosszasan bámul. Újra maga elé emeli kétélű csatabárdját, ami széles árkot húzva maga mögött jelölte megtett útjának irányát. Arca torzan tükröződik vissza a karcolásoktól és lepattant daraboktól a pengéről.*
- Sokat megélt ez is, talán ideje pihentetnem kicsit...
*Azzal hátraveti bárdját, amely szinte visszapattanva a fagyott szikláról, alig vág bele pár centit. Ahogy földet ér a viseltes penge, egy fémes, csengő hang indul meg a dombok közötti területekre, majd néhány pillanat múlva vissza is tér Ro-hoz. ~hah, mintha sikoltana a kezemben!~ Közben vaskos ujjai hatalmas kampókként ragadják meg a fegyver nyelét, majd a rideg páncélba burkolózott szörnyeteg újabb lépéseket tesz meg. ~Vajon milyen emberek élhetnek ebben a hatalmas erődben? Tartok tőle, hogy nem jó szándéktól vezérelve építették meg ezt helyet.~
Miután közelebb ér, megpillantja a kaput, mely eldönti, ki nyerhet bebocsátást. Ám ekkor szeme egy másik Óriásra szegeződik. De ekkorát még ő se nagyon látott, noha a hideghez képest kevéske páncél van rajta, amit egy vékonyabb takarószerű ruha takar. Viszont a kilátszódó páncéljára vetülő kevéske fény, amely a felhők között szűrődik át, aranyszínben pompázik. Mellette egy női alakot lehet kivenni a távolból, de ez a forma alig látható az óriáshoz képest.*
- Nah, ez most kezd érdekes lenni...
*Ro a fegyverváltás mellett dönt, így elnyűtt csatabárdja helyét átveszi a nehezebb Harci kalapács. Az egyik legkeményebb sziklafajtából készült mázsás fej is úgy jár, mint elődje. Tompa puffanással jelzi találkozójának idejét a fagyos és havas földel. Ezek után ismét lépések következnek. Ro apránként halad a kapu felé, miközben teste és izmai folyamatosan hűlnek le a szeles és hideg időjárás következtében. Kissé összehúzza magát, hogy páncéljának illesztései között a rések kisebbek legyenek, ezzel akadályozva a zord szél bejutását. Sisakja alól tüdejének forró levegője lassan szökik ki a hatalmas, hűvös légtengerbe. Lépteit szaporábbra veszi, hogy megtarthassa teste állandó melegét, így haladási sebessége átkerül a normális tartományba, az eddigi lomha helyett. Ro, a vándorló, acéllal borított hegy, így közeledik a kapu felé, miközben egyetlen mondatot mormog magában újra és újra.*
~Ok nélkül nem bántok senkit, kérlek segítsetek nekem, ne legyetek ellenem.~
- Sokat megélt ez is, talán ideje pihentetnem kicsit...
*Azzal hátraveti bárdját, amely szinte visszapattanva a fagyott szikláról, alig vág bele pár centit. Ahogy földet ér a viseltes penge, egy fémes, csengő hang indul meg a dombok közötti területekre, majd néhány pillanat múlva vissza is tér Ro-hoz. ~hah, mintha sikoltana a kezemben!~ Közben vaskos ujjai hatalmas kampókként ragadják meg a fegyver nyelét, majd a rideg páncélba burkolózott szörnyeteg újabb lépéseket tesz meg. ~Vajon milyen emberek élhetnek ebben a hatalmas erődben? Tartok tőle, hogy nem jó szándéktól vezérelve építették meg ezt helyet.~
Miután közelebb ér, megpillantja a kaput, mely eldönti, ki nyerhet bebocsátást. Ám ekkor szeme egy másik Óriásra szegeződik. De ekkorát még ő se nagyon látott, noha a hideghez képest kevéske páncél van rajta, amit egy vékonyabb takarószerű ruha takar. Viszont a kilátszódó páncéljára vetülő kevéske fény, amely a felhők között szűrődik át, aranyszínben pompázik. Mellette egy női alakot lehet kivenni a távolból, de ez a forma alig látható az óriáshoz képest.*
- Nah, ez most kezd érdekes lenni...
*Ro a fegyverváltás mellett dönt, így elnyűtt csatabárdja helyét átveszi a nehezebb Harci kalapács. Az egyik legkeményebb sziklafajtából készült mázsás fej is úgy jár, mint elődje. Tompa puffanással jelzi találkozójának idejét a fagyos és havas földel. Ezek után ismét lépések következnek. Ro apránként halad a kapu felé, miközben teste és izmai folyamatosan hűlnek le a szeles és hideg időjárás következtében. Kissé összehúzza magát, hogy páncéljának illesztései között a rések kisebbek legyenek, ezzel akadályozva a zord szél bejutását. Sisakja alól tüdejének forró levegője lassan szökik ki a hatalmas, hűvös légtengerbe. Lépteit szaporábbra veszi, hogy megtarthassa teste állandó melegét, így haladási sebessége átkerül a normális tartományba, az eddigi lomha helyett. Ro, a vándorló, acéllal borított hegy, így közeledik a kapu felé, miközben egyetlen mondatot mormog magában újra és újra.*
~Ok nélkül nem bántok senkit, kérlek segítsetek nekem, ne legyetek ellenem.~
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-17 20:10:50
Üzenet elküldve: 2014-12-17 20:10:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Átjutás a kapun//
*Ó, igen! A diplomácia újfent meghozta az elvárt eredményt, s bebocsátást nyert a lovag és a kísérete az erődbe.*
-Köszönöm Hadúr, úgy lesz, ahogy kívánod!
*Bólint, majd elindul a kovácsműhely felé. Na, nem azért, mert most akar megválni a vértjétől -azt később tervezi, miután Tenmin lefejtette róla, ami nem is olyan kis művelet-, hanem azért, mert közölni kívánja a hírt a fegyverhordozójával is.*
-Tenmin! Oltsd el a tüzet, indulunk az erődbe!
*Mosolyodik el végül, s míg öccse végrehajtja az utasítást, ő a ló kantárját ragadja meg, s kisvártatva már teljes díszben állnak újfent az erőd falai előtt. Oda ért idő közben egy lovagina, vagy lovagnő is, aki szintén bebocsátásra vár.*
~Meg kell hagyni, hogy szívesebben harcolnék az oldalán, mint egy férfién, jóllehet könnyen elvonná a figyelmemet a csatáról.~
-Hölgyem!
*Biccent a jövevénynek, amint besorol mögé. Megvárja, míg átadja a fegyvereket Ethea számára, majd ő is megteszi. Az őr kap tőle egy lovagi kardot, egy tőrt és egy pajzsot, Tenmintől pedig egy rövid kardot, és szintén egy tőrt. Ennyi fegyverük van, az ifjú, ha szeretné, meg is motozhatja. Az igazat megvallva kellemesen fog esni a meleg, áthűltek már a tagjai. Ahol helyet kap, ott le is veszi magáról a páncélt, hogy felöltve a ló oldaltáskájában lévő elegánsabb, hétköznapi öltözetet, mielőbb a kovácsmesterek részére bocsáthassa az ódon remekművet, ahogy Kagan kérte.*
-Bocsáss meg, ha megijesztettelek a kiáltásommal korábban. Nem ellened irányult.
*Érinti meg Ethea vállát, majd továbbhalad az erőd szíve felé.*
*Ó, igen! A diplomácia újfent meghozta az elvárt eredményt, s bebocsátást nyert a lovag és a kísérete az erődbe.*
-Köszönöm Hadúr, úgy lesz, ahogy kívánod!
*Bólint, majd elindul a kovácsműhely felé. Na, nem azért, mert most akar megválni a vértjétől -azt később tervezi, miután Tenmin lefejtette róla, ami nem is olyan kis művelet-, hanem azért, mert közölni kívánja a hírt a fegyverhordozójával is.*
-Tenmin! Oltsd el a tüzet, indulunk az erődbe!
*Mosolyodik el végül, s míg öccse végrehajtja az utasítást, ő a ló kantárját ragadja meg, s kisvártatva már teljes díszben állnak újfent az erőd falai előtt. Oda ért idő közben egy lovagina, vagy lovagnő is, aki szintén bebocsátásra vár.*
~Meg kell hagyni, hogy szívesebben harcolnék az oldalán, mint egy férfién, jóllehet könnyen elvonná a figyelmemet a csatáról.~
-Hölgyem!
*Biccent a jövevénynek, amint besorol mögé. Megvárja, míg átadja a fegyvereket Ethea számára, majd ő is megteszi. Az őr kap tőle egy lovagi kardot, egy tőrt és egy pajzsot, Tenmintől pedig egy rövid kardot, és szintén egy tőrt. Ennyi fegyverük van, az ifjú, ha szeretné, meg is motozhatja. Az igazat megvallva kellemesen fog esni a meleg, áthűltek már a tagjai. Ahol helyet kap, ott le is veszi magáról a páncélt, hogy felöltve a ló oldaltáskájában lévő elegánsabb, hétköznapi öltözetet, mielőbb a kovácsmesterek részére bocsáthassa az ódon remekművet, ahogy Kagan kérte.*
-Bocsáss meg, ha megijesztettelek a kiáltásommal korábban. Nem ellened irányult.
*Érinti meg Ethea vállát, majd továbbhalad az erőd szíve felé.*
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-17 18:19:38
Üzenet elküldve: 2014-12-17 18:19:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Ha Morwon beszélgetőtársat keres Ethea személyében, hát akkor bizony nagyot fog csalatkozni az óriás. Először is azért, mert a lány eléggé messzire húzódik a másiktól, amikor amaz felmászik a gyilokjáróra. No, nem az óriással van baja, csupán nem tudja, mennyire erős a falnak ez a része. Aztán végül csak közelebb merészkedik, mert hát úgy véli, hogy ezt is óriások építették java részt, mint lent a kovácsműhelyt, s akkor azok talán arra is gondoltak, jobb ha a fal elbírja őket is.
No, szóval remélhetően nem szakad le Morwon alatt a gyilokjáró.
Ebből a közelebb húzódásból azonban még nem következik az, hogy Ethea beszédbe elegyedne. Nem egy fecsegős fajta. Úgy véli, sok beszédnek sok az alja, minek hát annyit csépelni a szót. Főleg nem feleslegesen. Nem mintha nem érdekelnék őt a társai, csupán úgy nevelték, hogy tartsa a száját.
Hát ő aztán tartja is. Így aztán Morwon vígan eregetheti tovább lélegzetfelhőit bele a nagy havas tájba. Etheának sincs nagyobb melege, mint az óriásnak. Főleg itt fent a gyilokjárón. Itt szinte mindig fúj a szél, legalább is ezt tapasztalta.
Szóval egy könnyen meglehet az, amit magában Morwon jósol: Kővé fagyva éri majd őket a reggeli napsugár.
Bár, hosszú még odáig az idő, bármi megeshet. S ahogy belegondol, ezen az estén is elmarad a párbaj a körben. Nos, hát annyira nem is bánja. Az a Gorn nevű fickó nem tért még vissza, Rewával meg valamilyen szinten összebarátkozott. Vállat von gondolatban. Persze ez a barátkozás nem fogja visszatartani, ha be kell lépnie majd a körbe. legfeljebb, vigyáznak majd egymásra kicsit.*
*Ha Morwon beszélgetőtársat keres Ethea személyében, hát akkor bizony nagyot fog csalatkozni az óriás. Először is azért, mert a lány eléggé messzire húzódik a másiktól, amikor amaz felmászik a gyilokjáróra. No, nem az óriással van baja, csupán nem tudja, mennyire erős a falnak ez a része. Aztán végül csak közelebb merészkedik, mert hát úgy véli, hogy ezt is óriások építették java részt, mint lent a kovácsműhelyt, s akkor azok talán arra is gondoltak, jobb ha a fal elbírja őket is.
No, szóval remélhetően nem szakad le Morwon alatt a gyilokjáró.
Ebből a közelebb húzódásból azonban még nem következik az, hogy Ethea beszédbe elegyedne. Nem egy fecsegős fajta. Úgy véli, sok beszédnek sok az alja, minek hát annyit csépelni a szót. Főleg nem feleslegesen. Nem mintha nem érdekelnék őt a társai, csupán úgy nevelték, hogy tartsa a száját.
Hát ő aztán tartja is. Így aztán Morwon vígan eregetheti tovább lélegzetfelhőit bele a nagy havas tájba. Etheának sincs nagyobb melege, mint az óriásnak. Főleg itt fent a gyilokjárón. Itt szinte mindig fúj a szél, legalább is ezt tapasztalta.
Szóval egy könnyen meglehet az, amit magában Morwon jósol: Kővé fagyva éri majd őket a reggeli napsugár.
Bár, hosszú még odáig az idő, bármi megeshet. S ahogy belegondol, ezen az estén is elmarad a párbaj a körben. Nos, hát annyira nem is bánja. Az a Gorn nevű fickó nem tért még vissza, Rewával meg valamilyen szinten összebarátkozott. Vállat von gondolatban. Persze ez a barátkozás nem fogja visszatartani, ha be kell lépnie majd a körbe. legfeljebb, vigyáznak majd egymásra kicsit.*
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-17 18:03:32
Üzenet elküldve: 2014-12-17 18:03:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
* A parancs után mivel úgy tűnik semmi egyéb komolyabb megbízás nincs Morwon, vagy társa számára, ezért óvatosan felmászik ő is a gyilokjáróra a lány után.
~ Hideg éjszakánk lesz. ~ Jegyzi meg gondolatban, nem is tudva arról, hogy a másik éppen ugyanezeket gondolja, csak "világossal".
Honnan is tudná? Hiszen nem gondolatolvasó, vagy legalábbis nem tud róla.
Kezét összedörzsöli, s megpróbálja elrejteni azokat inge ujjában, miközben egy fehér pamacsot lövell ki maga elé, mely másodperceken belül összekeverődik a levegővel, s eltűnik. Persze hamarosan újabb adag követi, majd így tovább.
Ez a művelet addig ismétlődik valószínűleg, míg nem történik valami nem várt, vagy várt (megérkeznek a vendégek), illetve akkor is félbeszakadhat néhány másodpercre, ha az őrtársának kérdése van, vagy bármit is meg akar vitatni, esetleg csak beszélgetni akar, hogy ne teljen el az egész éjszaka úgy, hogy némán ülnek, vagy állnak, aztán reggel meg csak várják, hogy a Sárgás Korong felolvassza őket, mert esetleg vastag jégtakaró fogja őket betakarni. Gondolja ezeket Morwon, ám jobban belegondolva mégsem oly' valószínű, hogy ez bekövetkezne. *
* A parancs után mivel úgy tűnik semmi egyéb komolyabb megbízás nincs Morwon, vagy társa számára, ezért óvatosan felmászik ő is a gyilokjáróra a lány után.
~ Hideg éjszakánk lesz. ~ Jegyzi meg gondolatban, nem is tudva arról, hogy a másik éppen ugyanezeket gondolja, csak "világossal".
Honnan is tudná? Hiszen nem gondolatolvasó, vagy legalábbis nem tud róla.
Kezét összedörzsöli, s megpróbálja elrejteni azokat inge ujjában, miközben egy fehér pamacsot lövell ki maga elé, mely másodperceken belül összekeverődik a levegővel, s eltűnik. Persze hamarosan újabb adag követi, majd így tovább.
Ez a művelet addig ismétlődik valószínűleg, míg nem történik valami nem várt, vagy várt (megérkeznek a vendégek), illetve akkor is félbeszakadhat néhány másodpercre, ha az őrtársának kérdése van, vagy bármit is meg akar vitatni, esetleg csak beszélgetni akar, hogy ne teljen el az egész éjszaka úgy, hogy némán ülnek, vagy állnak, aztán reggel meg csak várják, hogy a Sárgás Korong felolvassza őket, mert esetleg vastag jégtakaró fogja őket betakarni. Gondolja ezeket Morwon, ám jobban belegondolva mégsem oly' valószínű, hogy ez bekövetkezne. *
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-17 12:10:03
Üzenet elküldve: 2014-12-17 12:10:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhelyesek//
*A pakolás véget ér, a nyilakra pedig lassan kész lesz a rendelés. Remélhetőleg...
Mirakh máris kalapál(hat), a kalapálás pedig kétszemélyes munka, ezért nem bánná, ha Quikh is beállna. Különös, olyan csendben volt, hogy észre sem vette. Felébresztette egyáltalán Mirakh? Dwininnek most körülbelül annyi jut el az agyáig, hogy meg van fázva oszt kész.
Ha minden sínen fut, akkor megérkezik az is, amiből a nyílhegyet csinálják, és a két törpe nekiáll csinálni a hegyes izéket, ő pedig lecsüccsen a földre és összeilleszti a hegyeket a botokkal, feltéve ha Kaff visszatér.*
*A pakolás véget ér, a nyilakra pedig lassan kész lesz a rendelés. Remélhetőleg...
Mirakh máris kalapál(hat), a kalapálás pedig kétszemélyes munka, ezért nem bánná, ha Quikh is beállna. Különös, olyan csendben volt, hogy észre sem vette. Felébresztette egyáltalán Mirakh? Dwininnek most körülbelül annyi jut el az agyáig, hogy meg van fázva oszt kész.
Ha minden sínen fut, akkor megérkezik az is, amiből a nyílhegyet csinálják, és a két törpe nekiáll csinálni a hegyes izéket, ő pedig lecsüccsen a földre és összeilleszti a hegyeket a botokkal, feltéve ha Kaff visszatér.*
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-17 08:44:24
Üzenet elküldve: 2014-12-17 08:44:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*Ethea egyelőre nem szól közben a kapuban zajló beszélgetésbe. Sem Brennus és Kagan között folyó eszmecserébe, hiszen abból semmit sem ért úgy sem. No meg, nem is rá tartozik a dolog. Így a szavakat engedi elmenni a füle mellett. Azonban a másik irányú beszédre már jobban odafigyel, hiszen, mint őrnek ez már nagyon is kötelezettségébe vág.
Amikor a lovaghölgy és a lovag is, leteszi a fegyvereit, akkor azokat átveszi, és a többi megőrzendő közé helyezi gondosan. Ő is szereti, ha rendben vannak a fegyverei, és feltételezi ezzel más harcos is így van. Aztán Merilwen felé is nyújtja a kezét, mert ha az elf nőnél is van bármiféle szúró-vágó-célzó akármiféle fegyver, azt is elkéri. Senki nem mehet be fegyverrel az erődbe. Lám, még neki is, mint újoncnak le kell azokat tennie itt a kapunál, ha leváltják majd az őrségből.
De ez még odébb van.
Kagan pedig Brennust a Hrallba küldi, míg mellé iderendeli Morwont az óriást.*
-Értettem Kagan.
*Nyugtázza aztán a vezér szavait, magában pedig jegyzetel: Ember férfi, fél-elf nő, vadászok,, ezüst róka. Ezzel aztán vissza is mászik a gyilokjáróra. Innen néz kifelé, a lassan délutánba hajló domboldalra, melyet ím már teljesen elborít a hó. ~Világos éjszakánk lesz.~ Jegyzi meg gondolatban, hiszen a hó visszaveri majd a hold fényét, s így olyan lesz, mintha az egész tájon ezüst nap uralkodna.*
Amikor a lovaghölgy és a lovag is, leteszi a fegyvereit, akkor azokat átveszi, és a többi megőrzendő közé helyezi gondosan. Ő is szereti, ha rendben vannak a fegyverei, és feltételezi ezzel más harcos is így van. Aztán Merilwen felé is nyújtja a kezét, mert ha az elf nőnél is van bármiféle szúró-vágó-célzó akármiféle fegyver, azt is elkéri. Senki nem mehet be fegyverrel az erődbe. Lám, még neki is, mint újoncnak le kell azokat tennie itt a kapunál, ha leváltják majd az őrségből.
De ez még odébb van.
Kagan pedig Brennust a Hrallba küldi, míg mellé iderendeli Morwont az óriást.*
-Értettem Kagan.
*Nyugtázza aztán a vezér szavait, magában pedig jegyzetel: Ember férfi, fél-elf nő, vadászok,, ezüst róka. Ezzel aztán vissza is mászik a gyilokjáróra. Innen néz kifelé, a lassan délutánba hajló domboldalra, melyet ím már teljesen elborít a hó. ~Világos éjszakánk lesz.~ Jegyzi meg gondolatban, hiszen a hó visszaveri majd a hold fényét, s így olyan lesz, mintha az egész tájon ezüst nap uralkodna.*
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-16 22:46:33
Üzenet elküldve: 2014-12-16 22:46:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Lova szerencsére jól nevelt jószág, nem kezd berzenkedni egyik alkalommal sem, amikor az elf kutyája morogni kezd. Fülét ugyan meg-megmozdítja a szürke, de békésen áll, míg lovasa bebocsátásra vár.*
- Furább szerzetek is hord a hátán a föld. *Von vállat a meglepettségre. Efelől bőven megbizonyosodhatott, mióta úton van. A hibbant alakok ott vannak minden városban, minden faluban, az ember lányának mégis akkor tűnnek fel igazán, amikor egyedül utazik.
Pirtianes messze van, ez nyilvánvaló, habár néha úgy érzi, nincs elég messze. Ehhez viszont nincs mit hozzátennie, amíg nem kérdezik, miért kóborolt ilyen messzire, nem fog feleslegesen fecsegni róla.
Habár maga a gyakorlat nem lepi meg túlzottan, sosem boldog, ha meg kell válnia vértjétől és kardjától. Nem hiszi, hogy odabent szüksége lenne rá, mégis kicsit olyan, mintha egy kis darabkájától kellene ideiglenesen megválnia. Nem hord éjjel nappal páncélt, ez igaz, kardja viszont jóval gyakrabban vele van. A saját bosszússágát enyhítendő, inkább igyekszik humorosan felfogni az egész helyzetet.*
- Hegyvidéken nőttem fel, ez igaz, de kicsit még így is csípős az idő, hogy ennyire lengén öltözzek. *Csóválja a fejét egy apró, féloldalas mosollyal az arcán. humor, sok mindent tud enyhíteni, ahogy volt mestere mondta, és milyen igaza van. Lesszál a nyeregből, előbb a köpenyt dobja a nyeregre, aztán lecsatolja a kardot oldaláról, amit át is ad, végül nekiáll levetni a pikkelyvértet. Ez utóbbi művelet kicsit tovább tart, elvégre bonyolultabb művelet az. Kicsit azért fellélegez, mikor megszabadul a sok acél súlyától, ugyan hozzá van edződve a nehéz vértekhez, mégis kényelmesebb nélkülük. Kicsit nyújtózik egyet, kiroppantja egy-két tagját, majd ha mindent megtett már, amire kérték, és végre beengedik, áthalad a kapun, lovát kantárszáron vezeti.
Amikor megáll, és megpillantja a vezért, a jó modornak engedve, nem túl mélyen, de tisztelettel meghajol Kagan felé.*
- Furább szerzetek is hord a hátán a föld. *Von vállat a meglepettségre. Efelől bőven megbizonyosodhatott, mióta úton van. A hibbant alakok ott vannak minden városban, minden faluban, az ember lányának mégis akkor tűnnek fel igazán, amikor egyedül utazik.
Pirtianes messze van, ez nyilvánvaló, habár néha úgy érzi, nincs elég messze. Ehhez viszont nincs mit hozzátennie, amíg nem kérdezik, miért kóborolt ilyen messzire, nem fog feleslegesen fecsegni róla.
Habár maga a gyakorlat nem lepi meg túlzottan, sosem boldog, ha meg kell válnia vértjétől és kardjától. Nem hiszi, hogy odabent szüksége lenne rá, mégis kicsit olyan, mintha egy kis darabkájától kellene ideiglenesen megválnia. Nem hord éjjel nappal páncélt, ez igaz, kardja viszont jóval gyakrabban vele van. A saját bosszússágát enyhítendő, inkább igyekszik humorosan felfogni az egész helyzetet.*
- Hegyvidéken nőttem fel, ez igaz, de kicsit még így is csípős az idő, hogy ennyire lengén öltözzek. *Csóválja a fejét egy apró, féloldalas mosollyal az arcán. humor, sok mindent tud enyhíteni, ahogy volt mestere mondta, és milyen igaza van. Lesszál a nyeregből, előbb a köpenyt dobja a nyeregre, aztán lecsatolja a kardot oldaláról, amit át is ad, végül nekiáll levetni a pikkelyvértet. Ez utóbbi művelet kicsit tovább tart, elvégre bonyolultabb művelet az. Kicsit azért fellélegez, mikor megszabadul a sok acél súlyától, ugyan hozzá van edződve a nehéz vértekhez, mégis kényelmesebb nélkülük. Kicsit nyújtózik egyet, kiroppantja egy-két tagját, majd ha mindent megtett már, amire kérték, és végre beengedik, áthalad a kapun, lovát kantárszáron vezeti.
Amikor megáll, és megpillantja a vezért, a jó modornak engedve, nem túl mélyen, de tisztelettel meghajol Kagan felé.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-12-16 22:40:48
Üzenet elküldve: 2014-12-16 22:40:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
* A domboldalon való sétálgatás véget is ér hát. Hamar felér az erdőbe. Most még csak a kapunál van, de nincs messze a tábor sem.
Ha minden rendjén megy, akkor komolyabb fennakadásokat mellőzve bejut a kapun belülre. Ott nézi, hogy miben lehet besegíteni, de mivel úgy tűnik minden úgy zajlik, ahogyan zajlani kell ezért nem megy oda megint a pakolászósokhoz. Mondjuk ennek más indokai is vannak. Egyrészt az, hogy alig férne oda, másrészt az, hogy valahonnan a nevét hallja. A hang pedig ismerős. Nem is csoda, hisz vezére hangját hallja. *
- Itt vagyok. *Szólal meg nem olyan messze Kagantol így az orditas kissé felesleges volt talán...
~Eta... Vagy Etea... ~ Megnézi gyorsan az őrtársát és rábólint a parancsra. Azzal, ha nincsen több információ, amit meg kell jegyeznie, akkor elindul őrposztjára.*
Ha minden rendjén megy, akkor komolyabb fennakadásokat mellőzve bejut a kapun belülre. Ott nézi, hogy miben lehet besegíteni, de mivel úgy tűnik minden úgy zajlik, ahogyan zajlani kell ezért nem megy oda megint a pakolászósokhoz. Mondjuk ennek más indokai is vannak. Egyrészt az, hogy alig férne oda, másrészt az, hogy valahonnan a nevét hallja. A hang pedig ismerős. Nem is csoda, hisz vezére hangját hallja. *
- Itt vagyok. *Szólal meg nem olyan messze Kagantol így az orditas kissé felesleges volt talán...
~Eta... Vagy Etea... ~ Megnézi gyorsan az őrtársát és rábólint a parancsra. Azzal, ha nincsen több információ, amit meg kell jegyeznie, akkor elindul őrposztjára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11586-11605