Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 366 (7301. - 7320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7320. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-23 23:00:38
Üzenet elküldve: 2016-12-23 23:00:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség és Isdyancer //
*Kilépnek a fogadóból és elindulnak a kapu felé. Már messziről hallani Hrothgar mester hangját. Mint mindig most is eléggé jó hangulatban van.*
- Adj'isten.
*Köszönti ő is a törpét. A kérdésekre megmutatja a kezében lévő fokost, ami ismerős is lehet a törpének.*
-Már voltam a műhelyben és a segédek ideadták. Nagyon szép munka mester.
*Dicséri meg hisz így illik és tényleg az. A vezér állapotára Trodd is csak néz. Nem tudta, hogy rosszul lenne Kagan és úgy veszi ki, hogy bizonyára csak valami kis másnaposság lehet a baja vagy betegség döntötte az ágynak. Mivel ő a vezér és nagy varázstudók a barátai neki az utóbbi sem lehet gond. Trodd nem tudja, hogy kicsit nagyobb gond van ennél.*
-Jobbulást neki.
*Kilépnek a fogadóból és elindulnak a kapu felé. Már messziről hallani Hrothgar mester hangját. Mint mindig most is eléggé jó hangulatban van.*
- Adj'isten.
*Köszönti ő is a törpét. A kérdésekre megmutatja a kezében lévő fokost, ami ismerős is lehet a törpének.*
-Már voltam a műhelyben és a segédek ideadták. Nagyon szép munka mester.
*Dicséri meg hisz így illik és tényleg az. A vezér állapotára Trodd is csak néz. Nem tudta, hogy rosszul lenne Kagan és úgy veszi ki, hogy bizonyára csak valami kis másnaposság lehet a baja vagy betegség döntötte az ágynak. Mivel ő a vezér és nagy varázstudók a barátai neki az utóbbi sem lehet gond. Trodd nem tudja, hogy kicsit nagyobb gond van ennél.*
-Jobbulást neki.
7319. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-22 23:36:13
Üzenet elküldve: 2016-12-22 23:36:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szabadidő//
//Mofeta//
~ Hát engem biztos a fejemre ejtettek, hogy ennyire tapintatlan vagyok.~
*Beszélgetésük elején, Mofeta közölte, hogy ő jobban szereti meleget, Notalia meg magával van elfoglalva, s nem gondol másikra, rá is koppint a fejére, azzal indokkal, hogy nyissa ki végre a szemét.*
Ám még mielőtt megszólalna, Mofi egy visszautasíthatatlan ajánlatot tesz. Notalia pedig széles vigyorral fogadja.*
- Leanál lakok jelenleg, ameddig ki nem hajít. Hehe.
*Viccesre veszi a figurát, természetesen nem gondolja komolyan, nem gondol semmi rosszra, hiszen hála, s Laornak, még a két lábán járhat a földön.*
- Szerintem nem fogja megbánni ha kiköltözöm, ha szüksége lenne rám szerintem meg tudod engem találni. Amennyiben lesz hely a számomra, én röpülök is.
*Szárnyait elkezdi rezegtetni, két kis kacsóját ökölbe zárja, s mindkettőt a szájához teszi.*
- Köszönöm, Mofeta.
*Szerencsére a némaság hamar megszakad, hála fajtársának.*
- Akkor lenne az igazi, ha másoknak is okoznánk örömöt.
*A szárnyas részhez visszatérve. Notalia ilyen csekélységeken nem fog fenn akadni, ő is csak azért tudja használni a szárnyait mert gyermeki lelkesedés folytán, mindig mozgatja, főleg amikor boldog, s általában próbálja a dolgok napos oldalát nézi. Remélhetőleg egyszer a jövőben egy szép kört is le fog tudni rajzolni.
Sajnos irigyek mindenütt vannak, még a tündérek között is. Viszont attól nekik miért lesz jobb?
Attól nem fog újra kinőni a szárnyuk.
Különben is mi közük van hozzá, hogy ki mire használja?
Notalia szárnyai nagyon érzékenyek, legalábbis abból a szempontból ha megérintenék, önszántából nem szeretné hogyha megérintenék, viszont ha megtalálják azt a bizonyos "hangot" akkor _bármi_ megtörténhet.
Nemsokára ismét közbe szól a hőmérséklet, és a vörös tündér egyből a szőkeség mellett terem.*
- Szeretnéd, ha rád teríteném a köpenyt?
*Most a külcsín kisebb prioritást élvez, mivel nem szeretné ha baja lenne tündértársának.*
- De ott fizetni kell és nincs egy fityingem se.
Notalia a nagy boci szemeivel Mofeta Wirfallra nézz ami pontosan 124 aranynak felel meg.
Eléggé egy kellemetlen szituáció, de kénytelen lesz magát meghívatni.
Természetesen vele megy, ha Mofeta ki tudja fizetni a reggelijét.*
//Mofeta//
~ Hát engem biztos a fejemre ejtettek, hogy ennyire tapintatlan vagyok.~
*Beszélgetésük elején, Mofeta közölte, hogy ő jobban szereti meleget, Notalia meg magával van elfoglalva, s nem gondol másikra, rá is koppint a fejére, azzal indokkal, hogy nyissa ki végre a szemét.*
Ám még mielőtt megszólalna, Mofi egy visszautasíthatatlan ajánlatot tesz. Notalia pedig széles vigyorral fogadja.*
- Leanál lakok jelenleg, ameddig ki nem hajít. Hehe.
*Viccesre veszi a figurát, természetesen nem gondolja komolyan, nem gondol semmi rosszra, hiszen hála, s Laornak, még a két lábán járhat a földön.*
- Szerintem nem fogja megbánni ha kiköltözöm, ha szüksége lenne rám szerintem meg tudod engem találni. Amennyiben lesz hely a számomra, én röpülök is.
*Szárnyait elkezdi rezegtetni, két kis kacsóját ökölbe zárja, s mindkettőt a szájához teszi.*
- Köszönöm, Mofeta.
*Szerencsére a némaság hamar megszakad, hála fajtársának.*
- Akkor lenne az igazi, ha másoknak is okoznánk örömöt.
*A szárnyas részhez visszatérve. Notalia ilyen csekélységeken nem fog fenn akadni, ő is csak azért tudja használni a szárnyait mert gyermeki lelkesedés folytán, mindig mozgatja, főleg amikor boldog, s általában próbálja a dolgok napos oldalát nézi. Remélhetőleg egyszer a jövőben egy szép kört is le fog tudni rajzolni.
Sajnos irigyek mindenütt vannak, még a tündérek között is. Viszont attól nekik miért lesz jobb?
Attól nem fog újra kinőni a szárnyuk.
Különben is mi közük van hozzá, hogy ki mire használja?
Notalia szárnyai nagyon érzékenyek, legalábbis abból a szempontból ha megérintenék, önszántából nem szeretné hogyha megérintenék, viszont ha megtalálják azt a bizonyos "hangot" akkor _bármi_ megtörténhet.
Nemsokára ismét közbe szól a hőmérséklet, és a vörös tündér egyből a szőkeség mellett terem.*
- Szeretnéd, ha rád teríteném a köpenyt?
*Most a külcsín kisebb prioritást élvez, mivel nem szeretné ha baja lenne tündértársának.*
- De ott fizetni kell és nincs egy fityingem se.
Notalia a nagy boci szemeivel Mofeta Wirfallra nézz ami pontosan 124 aranynak felel meg.
Eléggé egy kellemetlen szituáció, de kénytelen lesz magát meghívatni.
Természetesen vele megy, ha Mofeta ki tudja fizetni a reggelijét.*
7318. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-22 20:52:09
Üzenet elküldve: 2016-12-22 20:52:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Amon Ruadh hegye kezd magasodni az apró gnóm tekintete előtt amint szemeit a távolba emeli. Mosolyra változik az ifjú arckifejezése. ~Végre hazai pályán vagyok ismét.~ Szippant bele a friss vashegyi levegőbe. Már csak egy rövid út választja el a végcéljától. Az út egy kicsit kacskaringós amint azt már korábban tapasztalhatta, de ez egyáltalán nem tántorítja el. A pónija is örülhet magában, hogy hamarosan megpihenhet, remélhetőleg egy hosszabb időre. Ha most sikerült a tavernában megvalósítani álmait akkor egy darabig biztosan nem fog visszamenni a városba. A meditálást azt itt fogja megoldani valahol a környéken, egy csendesebb, nyugodtabb résznél. Szeretné mindenképp követni Worenth mester javaslatát a sűrű meditációt illetően. Hiányzik is már neki úgy hozzászokott. Az erdőszéli tisztás valóban nagyon jó hely, de nem lesz mindig lehetősége elutazni Arthenior-ba egy kis meditálás végett. Szerencsére társai a Szilánkok igen közel laknak itt Synmirán. Egyre inkább belátja, hogy a közeli fogadóban való munkavállalás is remek javaslat volt mesterétől. Belátja, hogy bizony igen fiatal még és szüksége van rá, hogy egy nála idősebb, tapasztaltabb személy irányt mutasson neki és bölcs tanácsokkal lássa el. Worenth mestert pont ilyen személynek ismerte meg, ezért is kedvelte meg olyan hamar. Tapasztalt és előrelátó, ez rengeteget jelent az apróságnak. Kíváncsiságból nem lehet mindent megoldani, mert ha lehetne akkor már a világ gondjai nem jelentenének akadályt az ifjú Mogrimnak. Gondolataiból a póni nyerítése billenti ki. ~Hát megérkeztem!~ Emeli fel szemeit a tekintélyes fogadóra.*
7317. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-22 18:18:15
Üzenet elküldve: 2016-12-22 18:18:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Szabadidő//
//Notalia//
*Ilyen mélységekbe, mint valakinek az életének a története, ennyire rövid ismeretség után Mofi nem igazán lenne hajlandó bocsátkozni. Nem mintha nem érdekelné, és ő maga úgy véli, hogy neki nincsenek igazán titkai, hiszen már el is mesélte, hogy honnan származik. A másik titkait azonban, már ha vannak, nem kezdi el firtatni, hagyja, hogy Noti arról beszéljen, arról kérdezzen, amiről ő szeretne, hogy vezesse a beszélgetést, ami most az éneklésre terelődik, amire sűrűn bólogat is.*
– Nem jó, ha éneklés közben didergek, szóval ha nem haragszol meg érte, most nem mutatnám be. Talán menjünk valami melegebb helyre... bár ott meg nem leszünk egyedül. Tényleg, melyik a te házikód? Ha tegnap érkeztél, akkor talán még nem osztottak be téged egyetlen hosszúházba sem, és lehetnénk lakótársak is. Szívesen látnék egy fajtársat ott.
*Ajánlja fel szinte gondolkodás nélkül, őszintén reménykedve abban, hogy Notinak még nincs helye, és nem utasítja vissza az ajánlatát. Azt még nem tudja, hogy kedveli-e a lányt, de egyáltalán nem tartja ellenszenvesnek, és szívesen lakna vele, főleg úgy, hogy érdekesnek mindenképpen érdekes. Halkan felkuncog, amikor a másik az ablakok megrepesztésével viccelődik, hiszen nyilván viccelődik, és még a kezét is kihúzza a kabátkájából, hogy legyinthessen.*
– Hidd el nekem, azoknál biztosan nem lehet rosszabb, amiket néhány fogadóban hallottam. És ha nem másoknak, csak magadnak énekelsz, akkor nem is az a fontos, hogy szép legyen, hanem az, hogy örömet szerezz vele önmagadnak.
*Próbál biztatóan mosolyogni, majd a szárnyaira tett dicséretbe ő maga is belepirul.*
~Ha tudná, hogy nekem viszont nem a ruhák, hanem a szárnyaim azok, amiket csak dísznek használok, akkor biztosan nem örülne ennyire nekik. Hallottam, hogy a szárnyak nélkül születő tündérek irigykednek ránk, és tuti dühösek lennének, ha megtudnák, hogy van szárnyam, mégsem használom. Vajon ő is dühös lenne, még úgy is, hogy neki is van?~
*A másik hirtelen némaságát nem nehéz észrevennie, és azt is tudja jól, hogy miből ered. Megkavarta az elméletét a szárnyai bemutatásával. Bár arra számított, hogy egyszerűen csak fiatalabbnak fogja gondolni, úgy tűnik inkább elgondolkodott a dolgokon, és most kétségek között tépelődik, amit viszont Mofi egyáltalán nem akart. Azt ugyan nem tudja, hogy mit tegyen ezzel, azt azonban igen, hogy most már rettenetesen fázik, és az ajtó mögül kiáramló meleg nem elegendő a számára. Ekkor jut eszébe a hely, amelyet még Taitos Úrfi emlegetett neki, és mivel úgy véli, hogy sok idejük lesz még, és ez egy remek alkalom a taverna meglátogatására, fel is veti az ötletet.*
– Kezdek tényleg teljesen átfagyni. Talán nem volt jó ötlet levenni a kabátkát, még arra a kis időre sem. Mit szólnál, ha ellátogatnánk a Vaskorsó Tavernába? Sokszor láttam már idefele jövet, de még soha nem voltam ott, pedig azt mondják, hogy szép hely. És talán még reggelizhetnénk is ott valamit.
*Reménykedve néz a másik tündérre, majd ha Noti beleegyezik, akkor együtt elindulhatnak a megadott irányba.*
//Notalia//
*Ilyen mélységekbe, mint valakinek az életének a története, ennyire rövid ismeretség után Mofi nem igazán lenne hajlandó bocsátkozni. Nem mintha nem érdekelné, és ő maga úgy véli, hogy neki nincsenek igazán titkai, hiszen már el is mesélte, hogy honnan származik. A másik titkait azonban, már ha vannak, nem kezdi el firtatni, hagyja, hogy Noti arról beszéljen, arról kérdezzen, amiről ő szeretne, hogy vezesse a beszélgetést, ami most az éneklésre terelődik, amire sűrűn bólogat is.*
– Nem jó, ha éneklés közben didergek, szóval ha nem haragszol meg érte, most nem mutatnám be. Talán menjünk valami melegebb helyre... bár ott meg nem leszünk egyedül. Tényleg, melyik a te házikód? Ha tegnap érkeztél, akkor talán még nem osztottak be téged egyetlen hosszúházba sem, és lehetnénk lakótársak is. Szívesen látnék egy fajtársat ott.
*Ajánlja fel szinte gondolkodás nélkül, őszintén reménykedve abban, hogy Notinak még nincs helye, és nem utasítja vissza az ajánlatát. Azt még nem tudja, hogy kedveli-e a lányt, de egyáltalán nem tartja ellenszenvesnek, és szívesen lakna vele, főleg úgy, hogy érdekesnek mindenképpen érdekes. Halkan felkuncog, amikor a másik az ablakok megrepesztésével viccelődik, hiszen nyilván viccelődik, és még a kezét is kihúzza a kabátkájából, hogy legyinthessen.*
– Hidd el nekem, azoknál biztosan nem lehet rosszabb, amiket néhány fogadóban hallottam. És ha nem másoknak, csak magadnak énekelsz, akkor nem is az a fontos, hogy szép legyen, hanem az, hogy örömet szerezz vele önmagadnak.
*Próbál biztatóan mosolyogni, majd a szárnyaira tett dicséretbe ő maga is belepirul.*
~Ha tudná, hogy nekem viszont nem a ruhák, hanem a szárnyaim azok, amiket csak dísznek használok, akkor biztosan nem örülne ennyire nekik. Hallottam, hogy a szárnyak nélkül születő tündérek irigykednek ránk, és tuti dühösek lennének, ha megtudnák, hogy van szárnyam, mégsem használom. Vajon ő is dühös lenne, még úgy is, hogy neki is van?~
*A másik hirtelen némaságát nem nehéz észrevennie, és azt is tudja jól, hogy miből ered. Megkavarta az elméletét a szárnyai bemutatásával. Bár arra számított, hogy egyszerűen csak fiatalabbnak fogja gondolni, úgy tűnik inkább elgondolkodott a dolgokon, és most kétségek között tépelődik, amit viszont Mofi egyáltalán nem akart. Azt ugyan nem tudja, hogy mit tegyen ezzel, azt azonban igen, hogy most már rettenetesen fázik, és az ajtó mögül kiáramló meleg nem elegendő a számára. Ekkor jut eszébe a hely, amelyet még Taitos Úrfi emlegetett neki, és mivel úgy véli, hogy sok idejük lesz még, és ez egy remek alkalom a taverna meglátogatására, fel is veti az ötletet.*
– Kezdek tényleg teljesen átfagyni. Talán nem volt jó ötlet levenni a kabátkát, még arra a kis időre sem. Mit szólnál, ha ellátogatnánk a Vaskorsó Tavernába? Sokszor láttam már idefele jövet, de még soha nem voltam ott, pedig azt mondják, hogy szép hely. És talán még reggelizhetnénk is ott valamit.
*Reménykedve néz a másik tündérre, majd ha Noti beleegyezik, akkor együtt elindulhatnak a megadott irányba.*
7316. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-22 17:47:35
Üzenet elküldve: 2016-12-22 17:47:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szabadidő//
//Mofeta//
*Ebből a szempontból mindkettőjük nagyon hasonlít egymásra, hiszen a kényes pontjuk a külsejük, és minél inkább rendben akarják tudni, hogy "megőrizzék" a makulátlanságukat, bármi is történt, Notalia mindig odafigyelt magára, sosem hanyagolta el magát, amennyiben kíváncsi a másik fél, elmesélheti az élete történetét, habár nem szívesen.*
- Egyszer szívesen meghallgatnálak, mikor énekelsz.
*Lesüti a szemét, és mintha a földnek mondaná.*
- Én nem tudok énekelni. Néha próbálkoztam, de néha azon csodálkozok, hogy az ablakok nem repedtek meg.
*Íme az egyik varázslatos képessége, a szőkeségnek. Remélhetőleg büszke is rá. Miután a vörös tündér bevallotta a hiányosságait, visszanéz a másikra, és kiegészíti a kis történetét.*
- Nem hiszem, hogy mágikus erejük lenne az ének hangjuknak. Vannak olyan csodálatos hangzások, amelyek olyan mintha-
*Egyszer az életében, egy koldus asszonyt hallott akinek olyan csodálatos hangja volt, hogy szó szerint könnybe lábat Notalia szeme. Pedig nem is szöveget mondott, hangját úgy használta mintha csak egy hangszer lett volna, ám sajnos azóta sosem látta.*
~ Bárcsak még egyszer hallhatnám.~
*Felidézi magában, és lehunyja a szemét. Pár másodpercről van szó, utána megint kinyitja a szemét.*
- Egy hangszer lenne, amit nem lehet semmiféle tárggyal utánozni.
*Egy széles mosoly jelenik meg az arcán.
Ahogy befejezi az álmodozást, rögtön megpróbálja tündértársa tekintetét keresni, de ő egy melegebb zúgott keres magának.*
*Viszont a "az elméletét" nagyon határozottan mondja, s megvan győződve arról, hogy helyes amit állít. Miközben mesél a kis szőkeség megpróbál átmelegedni, s nemsokára beigazolódik az elmélete. Vagy mégsem?*
- Ó, De szépek!
*Fel is röppen örömében pár centiméteres magasságig, hogy volt olyan kegyes és megmutatta magát, két kis kezét összecsapja, és egy őszinte gyermeki tárulkozik elé.*
~ Várjunk csak!~
*Lelkesedése alább, hiszen az elképzelése hibásnak bizonyul, s újra talajt fog a talpa.*
~ De hát-~
*Notalia némaságba burkolódzik, csak sóhajt nagyot, nem azért, mert elégedetlen lenne amit láthatott, hanem így úgy tűnhet, mintha hazudott volna, amit nem akart.*
//Mofeta//
*Ebből a szempontból mindkettőjük nagyon hasonlít egymásra, hiszen a kényes pontjuk a külsejük, és minél inkább rendben akarják tudni, hogy "megőrizzék" a makulátlanságukat, bármi is történt, Notalia mindig odafigyelt magára, sosem hanyagolta el magát, amennyiben kíváncsi a másik fél, elmesélheti az élete történetét, habár nem szívesen.*
- Egyszer szívesen meghallgatnálak, mikor énekelsz.
*Lesüti a szemét, és mintha a földnek mondaná.*
- Én nem tudok énekelni. Néha próbálkoztam, de néha azon csodálkozok, hogy az ablakok nem repedtek meg.
*Íme az egyik varázslatos képessége, a szőkeségnek. Remélhetőleg büszke is rá. Miután a vörös tündér bevallotta a hiányosságait, visszanéz a másikra, és kiegészíti a kis történetét.*
- Nem hiszem, hogy mágikus erejük lenne az ének hangjuknak. Vannak olyan csodálatos hangzások, amelyek olyan mintha-
*Egyszer az életében, egy koldus asszonyt hallott akinek olyan csodálatos hangja volt, hogy szó szerint könnybe lábat Notalia szeme. Pedig nem is szöveget mondott, hangját úgy használta mintha csak egy hangszer lett volna, ám sajnos azóta sosem látta.*
~ Bárcsak még egyszer hallhatnám.~
*Felidézi magában, és lehunyja a szemét. Pár másodpercről van szó, utána megint kinyitja a szemét.*
- Egy hangszer lenne, amit nem lehet semmiféle tárggyal utánozni.
*Egy széles mosoly jelenik meg az arcán.
Ahogy befejezi az álmodozást, rögtön megpróbálja tündértársa tekintetét keresni, de ő egy melegebb zúgott keres magának.*
*Viszont a "az elméletét" nagyon határozottan mondja, s megvan győződve arról, hogy helyes amit állít. Miközben mesél a kis szőkeség megpróbál átmelegedni, s nemsokára beigazolódik az elmélete. Vagy mégsem?*
- Ó, De szépek!
*Fel is röppen örömében pár centiméteres magasságig, hogy volt olyan kegyes és megmutatta magát, két kis kezét összecsapja, és egy őszinte gyermeki tárulkozik elé.*
~ Várjunk csak!~
*Lelkesedése alább, hiszen az elképzelése hibásnak bizonyul, s újra talajt fog a talpa.*
~ De hát-~
*Notalia némaságba burkolódzik, csak sóhajt nagyot, nem azért, mert elégedetlen lenne amit láthatott, hanem így úgy tűnhet, mintha hazudott volna, amit nem akart.*
7315. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-22 11:29:38
Üzenet elküldve: 2016-12-22 11:29:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Szabadidő//
//Notalia//
*Ha a tündérke észrevenné a karcolásokat, akkor sem szólna miattuk semmit. Miért is tenné, ha egyszer egyáltalán nincs ahhoz joga, hogy megbámulja a másikat, sem köze ahhoz, hogy a másik honnan szerezte a sebesüléseit. Ráadásul azt is tudja jól, hogy a tündérek, és ő maga is, kényesek a kinézetükre, és ő maga sem venné jó néven, ha valaki ilyet felemlegetne. Az más kérdés, hogy ő igyekszik nem bajba keveredni, és nem is nagyon sérült még meg soha igazán, maximum párszor szúrta meg tüske vagy tű az ujját, ám ilyenek után nem maradnak hegek, másnapra teljesen eltűnik még az emlékük is. Most, hogy témázgatáshoz értek, már teljesen önfeledten mosolyog, hátát az egyik közeli épület falának veti, és úgy hallgatja a másikat, még akkor is, ha ő sem érti igazán, hogy mit jelent nem ösztönösen, hanem tudatosan harmóniában lenni a természettel. Azt azonban látja, hogy ezt Noti is csak visszamondja, ahogyan hallotta, így inkább csak egyetértően bólogat, nem firtatja az elhangzottakat.*
– Én is nagyon szeretem a természetet, az állatokat, a virágokat, mindent. És énekelni is szeretek, bár azért varázsereje nincs az én hangomnak, mint ahogy meséled.
*Majd következik végre az a rész, ami Mofit is annyira nagyon érdekli, még talán jobban is, mint az erdei fajtársai. A szeme is kikerekedik, ahogy hallgatja Noti beszédét, és a szája ugyan először tátva marad kissé a csodálkozástól, majd fokozatosan egyre szélesebb mosolyra húzódik.*
~Én erről eddig nem is tudtam! Nem is hallottam! Az igaz, hogy a szárnyaim is kisebbek, mint anyuéknak, de azt nekem nem mondták, hogy annak is nőnie kellene még. Vajon ezért hisz akkor mindenki gyereknek, mert a szárnyam is pici? És a fülem? Nőni fog? De... nekem nincs is igazán hegyes fülem, mint az elfeknek! Csak egy kicsit. Kíváncsi vagyok, hogy mit szólna, ha...~
*Eltekint az egyik kapualj felé, majd beljebb húzódik. Itt azért melegebb van, hiszen bentről valamennyire érezhető a tűz hője, ami kiárad a nem éppen legjobban záró ajtón, így itt, ha csak egy pillanatra is, leveti magáról a legfelső leplet, és megmutatja Notinak aprócska pillangószárnyait. Vékonykák, mindössze a derekáig érnek, sokkal de sokkal kisebbek, mint Noti szárnyai, és bár mintájukban gyönyörűek, nem mondhatóak színesnek vagy dominánsnak, pontosan illik a lány szőke fürtjeihez. Gyorsan vissza is veszi a kabátkáját, majd kérdőn, picit kihívón pislant fel a fajtársára.*
~Ha minden igaz, amit mondott, akkor ezek után már biztosan nem gondol magánál majd idősebbnek. A szárnyaim... nem is tudom. Talán nem nőttek tizenöt vagy tizenhat éves korom óta.~
– Tessék, láttad a szárnyaimat is. Mondtad, hogy szeretnéd látni...
*Picit kirázza ugyan a hideg, ám gyorsan felmelegszik, ahogyan összefonja maga előtt apró kezecskéit, és azokat is bebújtatja a ruha alá.*
//Notalia//
*Ha a tündérke észrevenné a karcolásokat, akkor sem szólna miattuk semmit. Miért is tenné, ha egyszer egyáltalán nincs ahhoz joga, hogy megbámulja a másikat, sem köze ahhoz, hogy a másik honnan szerezte a sebesüléseit. Ráadásul azt is tudja jól, hogy a tündérek, és ő maga is, kényesek a kinézetükre, és ő maga sem venné jó néven, ha valaki ilyet felemlegetne. Az más kérdés, hogy ő igyekszik nem bajba keveredni, és nem is nagyon sérült még meg soha igazán, maximum párszor szúrta meg tüske vagy tű az ujját, ám ilyenek után nem maradnak hegek, másnapra teljesen eltűnik még az emlékük is. Most, hogy témázgatáshoz értek, már teljesen önfeledten mosolyog, hátát az egyik közeli épület falának veti, és úgy hallgatja a másikat, még akkor is, ha ő sem érti igazán, hogy mit jelent nem ösztönösen, hanem tudatosan harmóniában lenni a természettel. Azt azonban látja, hogy ezt Noti is csak visszamondja, ahogyan hallotta, így inkább csak egyetértően bólogat, nem firtatja az elhangzottakat.*
– Én is nagyon szeretem a természetet, az állatokat, a virágokat, mindent. És énekelni is szeretek, bár azért varázsereje nincs az én hangomnak, mint ahogy meséled.
*Majd következik végre az a rész, ami Mofit is annyira nagyon érdekli, még talán jobban is, mint az erdei fajtársai. A szeme is kikerekedik, ahogy hallgatja Noti beszédét, és a szája ugyan először tátva marad kissé a csodálkozástól, majd fokozatosan egyre szélesebb mosolyra húzódik.*
~Én erről eddig nem is tudtam! Nem is hallottam! Az igaz, hogy a szárnyaim is kisebbek, mint anyuéknak, de azt nekem nem mondták, hogy annak is nőnie kellene még. Vajon ezért hisz akkor mindenki gyereknek, mert a szárnyam is pici? És a fülem? Nőni fog? De... nekem nincs is igazán hegyes fülem, mint az elfeknek! Csak egy kicsit. Kíváncsi vagyok, hogy mit szólna, ha...~
*Eltekint az egyik kapualj felé, majd beljebb húzódik. Itt azért melegebb van, hiszen bentről valamennyire érezhető a tűz hője, ami kiárad a nem éppen legjobban záró ajtón, így itt, ha csak egy pillanatra is, leveti magáról a legfelső leplet, és megmutatja Notinak aprócska pillangószárnyait. Vékonykák, mindössze a derekáig érnek, sokkal de sokkal kisebbek, mint Noti szárnyai, és bár mintájukban gyönyörűek, nem mondhatóak színesnek vagy dominánsnak, pontosan illik a lány szőke fürtjeihez. Gyorsan vissza is veszi a kabátkáját, majd kérdőn, picit kihívón pislant fel a fajtársára.*
~Ha minden igaz, amit mondott, akkor ezek után már biztosan nem gondol magánál majd idősebbnek. A szárnyaim... nem is tudom. Talán nem nőttek tizenöt vagy tizenhat éves korom óta.~
– Tessék, láttad a szárnyaimat is. Mondtad, hogy szeretnéd látni...
*Picit kirázza ugyan a hideg, ám gyorsan felmelegszik, ahogyan összefonja maga előtt apró kezecskéit, és azokat is bebújtatja a ruha alá.*
7314. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-22 09:58:34
Üzenet elküldve: 2016-12-22 09:58:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szabadidő//
//Mofeta//
*Akkor egy egyszerű félreértés történt, az _életkor_ meghatározásnál de erről egy kicsit később.
Ebből a szempontból Notalia tényleg szerencsés, hogy a hideg miatt nem kell aggódnia, viszont a köpeny elégséges abból a szempontból, hogy a karcolásokat elfedje, amik sajnos ékesítik a testét, most jelenleg a ruhanemű ezt a cél szolgálja.
A vörös hajú tündér ebből a szempontból nem szégyenlős, a fajtársa nyugodtan megnézheti magának, csak ha észrevesz egy kisebb karcolást, mondjuk a lábán akkor arról ne tegyen semmilyen megjegyzést, mivel azt nem szeretné közszemlére bocsájtani.*
~ Jobb lenne ha befognám azt a nagy lepcses számat.~
*Sóhajt egy nagyot, viszont nem mond semmit a szőke tündérke kijelentésre. Inkább jól megdorgálja magát, hiszen látja amikor elfordítja a fejét.*
- Ühüm.
*Bólogat, semmi több, mivel erre nem tud mit mondani, hiszen nem akarta megbántani a másikat. Amennyiben Notalia mégsem sértette Mofetát, azért picit magába tekint.
Azonban szerencsére, nincs sokáig ez a csönd, mivel sikerül jobb témákat találni. Fel is lelkesül egyből, mert hátha meg tud valamit (Talán az őseiről?). Lehet Notalia szülei még a természet szülöttei voltak?*
- Nekem a szüleim mindig azt mesélték róluk, hogy a természettel nagy harmóniában tudnak élni. Azt is mondták, hogy azért különlegesek azok a tündérek, mert nem ösztönösen, hanem tudatosan kötődnek a természethez.
*Az utolsó kijelentésébe belepirul, mivel, ezt ő maga sem érti pontosan. A kezét az arcához kapja.*
- De nekem csak a múltbéli dolgokról meséltek általában. Például, micsoda énekhangok törtek fel ahol ők lattak, és aki meghallotta, az minden bánatát elfedte, és a lelkében csak megnyugvást érzet.
*Végül visszatértünk a nagy talányhoz, hogy Notalia miért tudja vagy tudná olyan pontosan megsaccolni mások életkorát, legalábbis ami a fajtársait illeti. Akárcsak az embereknél vannak arra utaló apró jelek, amelyek bizonyos életszakasznál következnek be. Ilyen például a fülük, amik az életük végéig növekszik. Jó ez nem annyira szembetűnő, hogy egy vonalzóval kéne ezt lemérni, s abból kéne _kiszámolni_ az éveinek a számát. Csak ez is olyan védjegy ami az kor haladtával változik.
No, akkor a tündérek.*
- Anyukám és apukám, már száz éven felül voltak mikor én születtem. Az én szárnyaim egyre nagyobbak lettek, míg édesanyámé egyre kisebb, s kisebb lett. A másik érdekesség, az a szín. Formától és alaktól függetlenül, a domináns színében pompázik, s erőteljesen.
*Meg is fordul, hogy megmutassa a szárnyait, akarva akaratlanul egy picit megrezegteti.*
- Nem hiszem, hogy varázslat lenne, csak mindig figyeltem a saját testi változásaimat, olykor olykor láttam vagy találkoztam más tündérekkel is, habár az nem volt túl gyakori jelenség a mindennapjaimban.
*Amint végzett a kis előadással, ismét egymással szemben állnak.
Ami pedig a ruhát illeti. Örülne ha valaki készítene neki egy újat, de kihez fordulhatna? Lenne olyas valaki aki "tudna készíteni baba méretű ruhácskákat? " Ha van is ilyen személy akkor hol találja meg? A városban nem tud teljesen kiigazodni.*
//Mofeta//
*Akkor egy egyszerű félreértés történt, az _életkor_ meghatározásnál de erről egy kicsit később.
Ebből a szempontból Notalia tényleg szerencsés, hogy a hideg miatt nem kell aggódnia, viszont a köpeny elégséges abból a szempontból, hogy a karcolásokat elfedje, amik sajnos ékesítik a testét, most jelenleg a ruhanemű ezt a cél szolgálja.
A vörös hajú tündér ebből a szempontból nem szégyenlős, a fajtársa nyugodtan megnézheti magának, csak ha észrevesz egy kisebb karcolást, mondjuk a lábán akkor arról ne tegyen semmilyen megjegyzést, mivel azt nem szeretné közszemlére bocsájtani.*
~ Jobb lenne ha befognám azt a nagy lepcses számat.~
*Sóhajt egy nagyot, viszont nem mond semmit a szőke tündérke kijelentésre. Inkább jól megdorgálja magát, hiszen látja amikor elfordítja a fejét.*
- Ühüm.
*Bólogat, semmi több, mivel erre nem tud mit mondani, hiszen nem akarta megbántani a másikat. Amennyiben Notalia mégsem sértette Mofetát, azért picit magába tekint.
Azonban szerencsére, nincs sokáig ez a csönd, mivel sikerül jobb témákat találni. Fel is lelkesül egyből, mert hátha meg tud valamit (Talán az őseiről?). Lehet Notalia szülei még a természet szülöttei voltak?*
- Nekem a szüleim mindig azt mesélték róluk, hogy a természettel nagy harmóniában tudnak élni. Azt is mondták, hogy azért különlegesek azok a tündérek, mert nem ösztönösen, hanem tudatosan kötődnek a természethez.
*Az utolsó kijelentésébe belepirul, mivel, ezt ő maga sem érti pontosan. A kezét az arcához kapja.*
- De nekem csak a múltbéli dolgokról meséltek általában. Például, micsoda énekhangok törtek fel ahol ők lattak, és aki meghallotta, az minden bánatát elfedte, és a lelkében csak megnyugvást érzet.
*Végül visszatértünk a nagy talányhoz, hogy Notalia miért tudja vagy tudná olyan pontosan megsaccolni mások életkorát, legalábbis ami a fajtársait illeti. Akárcsak az embereknél vannak arra utaló apró jelek, amelyek bizonyos életszakasznál következnek be. Ilyen például a fülük, amik az életük végéig növekszik. Jó ez nem annyira szembetűnő, hogy egy vonalzóval kéne ezt lemérni, s abból kéne _kiszámolni_ az éveinek a számát. Csak ez is olyan védjegy ami az kor haladtával változik.
No, akkor a tündérek.*
- Anyukám és apukám, már száz éven felül voltak mikor én születtem. Az én szárnyaim egyre nagyobbak lettek, míg édesanyámé egyre kisebb, s kisebb lett. A másik érdekesség, az a szín. Formától és alaktól függetlenül, a domináns színében pompázik, s erőteljesen.
*Meg is fordul, hogy megmutassa a szárnyait, akarva akaratlanul egy picit megrezegteti.*
- Nem hiszem, hogy varázslat lenne, csak mindig figyeltem a saját testi változásaimat, olykor olykor láttam vagy találkoztam más tündérekkel is, habár az nem volt túl gyakori jelenség a mindennapjaimban.
*Amint végzett a kis előadással, ismét egymással szemben állnak.
Ami pedig a ruhát illeti. Örülne ha valaki készítene neki egy újat, de kihez fordulhatna? Lenne olyas valaki aki "tudna készíteni baba méretű ruhácskákat? " Ha van is ilyen személy akkor hol találja meg? A városban nem tud teljesen kiigazodni.*
7313. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 21:27:49
Üzenet elküldve: 2016-12-21 21:27:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Alyo, Hrothgaar//
- Be szép is lenne! *nevet fel a lány szavaira szívből, még ha nem is gondolja komolyan, amit mond* Ott aztán lehetne pihenni, csak kicsit nyirkos lehet. De azért ne légy nagyon elkeseredve, ha mégsem találsz ott, ha épp arra jársz. Csak aztán vigyázz, nehogy bele ne ess!
*Egy reguláris seregben Alyo nyelvelését egy higgadtabb altiszt is függelemsértésnek venné, annak pedig kellemetlen következményei szoktak lenni. Elzárás, kikötés, vesszőfutás, attól függően, hogy az adott helyen milyenek a szokások. Persze itt egészen más a helyzet, a Vashegyen legfeljebb a Hadúrral szemben adta meg mindenki azt a merev tiszteletet, ami máshol hétköznapi elvárás lenne. Eszébe sem jutna, hogy megfenyítse ezért, és nemcsak az az oka ennek, hogy Alyo – noha egyenesen nem mondta ki, de azért érezhető – gyüttmentnek tartja. Egyelőre az is elég, hogy marad őrségben.
Amíg huzakodtak, mozgás támadt a kapu körül, és már csak Lea hátát látja, ahogy elporoszkál az Amonról vezető úton. Majdnem utánakiált egy búcsúszót, de végül visszafordul a lányhoz. Nem tudja, hogy hová indult a Szellemjáró, de végtére is nem tartozik neki beszámolóval. Legfeljebb az aggasztja, hogy egyedül indult el.*
- Küldök valakit, hogy leváltson. Ha mégsem, akkor visszajövök én. Úgyis örülsz neki, ha láthatsz, nem igaz?
*Vigyorodik el szemtelenül, aztán a megérkező törpéhez fordul.*
- Hrothgaar mester, egyelőre a cserfes leányzó marad őrségben, *bök Alyo felé* én pedig kerítek magamnak egy kis pálinkát. Meg egy fekhelyet.
*Ha más nincs, elindul az erőd felé. Hosszú és hideg volt az éjszaka, jó lesz egy kicsit átmelegedni. Akár egy forró fürdőtől, akár egy pokróctól, akár a pálinkától.*
//Alyo, Hrothgaar//
- Be szép is lenne! *nevet fel a lány szavaira szívből, még ha nem is gondolja komolyan, amit mond* Ott aztán lehetne pihenni, csak kicsit nyirkos lehet. De azért ne légy nagyon elkeseredve, ha mégsem találsz ott, ha épp arra jársz. Csak aztán vigyázz, nehogy bele ne ess!
*Egy reguláris seregben Alyo nyelvelését egy higgadtabb altiszt is függelemsértésnek venné, annak pedig kellemetlen következményei szoktak lenni. Elzárás, kikötés, vesszőfutás, attól függően, hogy az adott helyen milyenek a szokások. Persze itt egészen más a helyzet, a Vashegyen legfeljebb a Hadúrral szemben adta meg mindenki azt a merev tiszteletet, ami máshol hétköznapi elvárás lenne. Eszébe sem jutna, hogy megfenyítse ezért, és nemcsak az az oka ennek, hogy Alyo – noha egyenesen nem mondta ki, de azért érezhető – gyüttmentnek tartja. Egyelőre az is elég, hogy marad őrségben.
Amíg huzakodtak, mozgás támadt a kapu körül, és már csak Lea hátát látja, ahogy elporoszkál az Amonról vezető úton. Majdnem utánakiált egy búcsúszót, de végül visszafordul a lányhoz. Nem tudja, hogy hová indult a Szellemjáró, de végtére is nem tartozik neki beszámolóval. Legfeljebb az aggasztja, hogy egyedül indult el.*
- Küldök valakit, hogy leváltson. Ha mégsem, akkor visszajövök én. Úgyis örülsz neki, ha láthatsz, nem igaz?
*Vigyorodik el szemtelenül, aztán a megérkező törpéhez fordul.*
- Hrothgaar mester, egyelőre a cserfes leányzó marad őrségben, *bök Alyo felé* én pedig kerítek magamnak egy kis pálinkát. Meg egy fekhelyet.
*Ha más nincs, elindul az erőd felé. Hosszú és hideg volt az éjszaka, jó lesz egy kicsit átmelegedni. Akár egy forró fürdőtől, akár egy pokróctól, akár a pálinkától.*
7312. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 17:47:33
Üzenet elküldve: 2016-12-21 17:47:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Még a Kapuban//
//Khrosas, Isdyncer//
*Épphogy indulóban vannak a műhelybe. Épphogy majdnem el is indulhatnak. Talán égi szerencse, hogy Hrothgaar visszafordult Leandanához és hogy megkérdezte a nőt esetleges teendőit illetően.*
- Mármint *Zavarodottan emeli meg balját és mutatóujjával saját arcára mutat.* én vagyok a főnök? *Kérdez vissza kissé bugyután, de Leandana még fel sem pattanhatott a lova nyergébe, máris hallhatja a törpe recsegő karcos hangját.* Hallottátok, Vashegy népe! Mostantól én vagyok a főnök! Pálinkát mindenkinek! Nem feleseltek, mindenki decit iszik! Ez parancs!
*Hangja messzire szállhat a hűvös reggeli tájon, talán még a Városi Őrség tagjai is hallhatják távoztukban.*
- No, hegyesfülű segéderő. *Fordul széles vigyorral az arcán Khrosas felé.* Most már tényleg induljunk. *Hangjában vidámság cseng, jól kezdődik ez a nap a törpének. Még röviden értesíti a falon lévő őrt, hogy ha bármi elintéznivaló van, akkor a műhelyben keressék, de ekkor újabb valaki akasztja meg az indulni készülő duót. A hozzá lépő ember nő ismerős neki valahonnan, de már nem tudná megmondani, hogy pontosan honnan. Még az is lehet, hogy csak a képzelete játszik vele.*
- Jó reggelt nektek is. *Biccent előbb a nő, majd a társa felé Hrothggaar, és ekkor ismeri fel Trodd-ot.* Trodd! Jó ember, rég láttalak. A fokosodat már elkészítettem, jártál a műhelynél? Átvetted már? Ha nem, gyere, épp oda tartunk és odaadom. *Kezd bele a mondókájába, de hamar észbe is kap, hiszen a nőnek még válaszolnia kellene.* Kagan vezér... most nincs olyan állapotban, hogy bárkivel is szót váltson. Attól tartok, hogy most egyelőre velem kell beérnetek. *Karjait kissé széttárja, mintha csak azt akarná mondani, hogy nem az ő hibája, hogy ez a helyzet áll fenn.* Miben segíthetek?
//Khrosas, Isdyncer//
*Épphogy indulóban vannak a műhelybe. Épphogy majdnem el is indulhatnak. Talán égi szerencse, hogy Hrothgaar visszafordult Leandanához és hogy megkérdezte a nőt esetleges teendőit illetően.*
- Mármint *Zavarodottan emeli meg balját és mutatóujjával saját arcára mutat.* én vagyok a főnök? *Kérdez vissza kissé bugyután, de Leandana még fel sem pattanhatott a lova nyergébe, máris hallhatja a törpe recsegő karcos hangját.* Hallottátok, Vashegy népe! Mostantól én vagyok a főnök! Pálinkát mindenkinek! Nem feleseltek, mindenki decit iszik! Ez parancs!
*Hangja messzire szállhat a hűvös reggeli tájon, talán még a Városi Őrség tagjai is hallhatják távoztukban.*
- No, hegyesfülű segéderő. *Fordul széles vigyorral az arcán Khrosas felé.* Most már tényleg induljunk. *Hangjában vidámság cseng, jól kezdődik ez a nap a törpének. Még röviden értesíti a falon lévő őrt, hogy ha bármi elintéznivaló van, akkor a műhelyben keressék, de ekkor újabb valaki akasztja meg az indulni készülő duót. A hozzá lépő ember nő ismerős neki valahonnan, de már nem tudná megmondani, hogy pontosan honnan. Még az is lehet, hogy csak a képzelete játszik vele.*
- Jó reggelt nektek is. *Biccent előbb a nő, majd a társa felé Hrothggaar, és ekkor ismeri fel Trodd-ot.* Trodd! Jó ember, rég láttalak. A fokosodat már elkészítettem, jártál a műhelynél? Átvetted már? Ha nem, gyere, épp oda tartunk és odaadom. *Kezd bele a mondókájába, de hamar észbe is kap, hiszen a nőnek még válaszolnia kellene.* Kagan vezér... most nincs olyan állapotban, hogy bárkivel is szót váltson. Attól tartok, hogy most egyelőre velem kell beérnetek. *Karjait kissé széttárja, mintha csak azt akarná mondani, hogy nem az ő hibája, hogy ez a helyzet áll fenn.* Miben segíthetek?
7311. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 17:22:53
Üzenet elküldve: 2016-12-21 17:22:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Szabadidő//
//Notalia//
*Nem, Mofi nem tudta megsaccolni, hogy a fajtársa mennyi idős lehet, és azt sem veszi észre, hogy kinek a köpenyét hordja magán a másik tündér, és igyekszik nem is annyira nagyon figyelni, hiszen ha csak az az egy lepel van Notalian, akkor megbámulni eléggé illetlenség lenne. Most is inkább a szavai foglalkoztatják, és csodálattal töltik el, sőt, egy kis irigységgel is, na persze nem a rosszindulatú irigységgel, csak szimplán pár gondolattal.*
~De jó lenne, ha nekem is csak olyan ruhákat kellene felvennem, amik tetszenek, és amik jól állnak, és egyáltalán nem kellene azzal foglalkoznom, hogy melegítsen is, és hasonlók. Szerencsés lány ez a Notalia!~
– Igen, neked valóban jobb, hogy nem kell ilyeneken gondolkodnod. És...
*Ismételten elfordítja a tekintetét, amikor a másik még külön ki is hangsúlyozza a szegényes felhozatalát. Ezzel a köpennyel még ha akarná sem tudná teljesen eltakarni magát, és bár Mofi fajtársai és saját neme között nem számít szégyenlősnek, azt nem tudja, hogy a másikat ez mennyire zavarná, így szemérmesen elfordul, ha éppen úgy adódik a helyzet. Szerencsére a téma terelődik, ezúttal az erdő lényeire, ám sajnos a kis tündérke ebben a témában nem tud sok újdonsággal szolgálni Notinak.*
– Nem igazán tudom, hogy milyenek lehetnek. Biztosan ők is olyanok, mint mi. Vagy nem? Te mondjuk hideg helyről jöttél, hogy nem zavar a hideg? Tudod, én egy kisvárosból származom, és ott csak mi voltunk a családommal egyedül tündérek.
*A tippelgetésre határozottan bólint, majd a válaszra először picit mintha elcsodálkozna, majd egy pillanatra mintha kicsit durcásan megsértődne, ám a végén csak elmosolyodik, és bólint.*
~Hé! Mindenki azt mondja, hogy még húsz évesnek sem nézek ki, erre ő rögtön huszonnégyet tippel, ami csak egy évvel hibádzik. Hogyan csinálja? Biztosan a hideg teszi, elég régóta várok már idekint. Vagy lehet, hogy valóban varázslény, ahogyan legelőször gondoltam? Játszadozni szeretne velem? Nem akarok bajba kerülni.~
– Hát... majdnem eltaláltad. A szárnyaimat biztos nem mutatom meg ebben a hidegben, még a végén teljesen lefagynának. És... a szárnyaimról meg tudod állapítani, hogy mennyi idős vagyok? Hogyan? Ez valami varázslat?
*Ezúttal őszinte érdeklődéssel, és csillogó szemekkel hajol közelebb, hiszen valóban tudni szeretné, hogy mi köze a szárnyának az életkorához. Számára a kor nem kényes, inkább presztízs kérdés, hiszen amióta dolgozik és tanul, igyekszik előnyt faragni abból, hogy még a valóságosnál is fiatalabbnak néz ki, és valóban megijesztette, amikor Notalia azon nyomban közel járt az igazsághoz. Örömmel megtudná, hogy miféle mágiát alkalmazott ehhez.*
//Notalia//
*Nem, Mofi nem tudta megsaccolni, hogy a fajtársa mennyi idős lehet, és azt sem veszi észre, hogy kinek a köpenyét hordja magán a másik tündér, és igyekszik nem is annyira nagyon figyelni, hiszen ha csak az az egy lepel van Notalian, akkor megbámulni eléggé illetlenség lenne. Most is inkább a szavai foglalkoztatják, és csodálattal töltik el, sőt, egy kis irigységgel is, na persze nem a rosszindulatú irigységgel, csak szimplán pár gondolattal.*
~De jó lenne, ha nekem is csak olyan ruhákat kellene felvennem, amik tetszenek, és amik jól állnak, és egyáltalán nem kellene azzal foglalkoznom, hogy melegítsen is, és hasonlók. Szerencsés lány ez a Notalia!~
– Igen, neked valóban jobb, hogy nem kell ilyeneken gondolkodnod. És...
*Ismételten elfordítja a tekintetét, amikor a másik még külön ki is hangsúlyozza a szegényes felhozatalát. Ezzel a köpennyel még ha akarná sem tudná teljesen eltakarni magát, és bár Mofi fajtársai és saját neme között nem számít szégyenlősnek, azt nem tudja, hogy a másikat ez mennyire zavarná, így szemérmesen elfordul, ha éppen úgy adódik a helyzet. Szerencsére a téma terelődik, ezúttal az erdő lényeire, ám sajnos a kis tündérke ebben a témában nem tud sok újdonsággal szolgálni Notinak.*
– Nem igazán tudom, hogy milyenek lehetnek. Biztosan ők is olyanok, mint mi. Vagy nem? Te mondjuk hideg helyről jöttél, hogy nem zavar a hideg? Tudod, én egy kisvárosból származom, és ott csak mi voltunk a családommal egyedül tündérek.
*A tippelgetésre határozottan bólint, majd a válaszra először picit mintha elcsodálkozna, majd egy pillanatra mintha kicsit durcásan megsértődne, ám a végén csak elmosolyodik, és bólint.*
~Hé! Mindenki azt mondja, hogy még húsz évesnek sem nézek ki, erre ő rögtön huszonnégyet tippel, ami csak egy évvel hibádzik. Hogyan csinálja? Biztosan a hideg teszi, elég régóta várok már idekint. Vagy lehet, hogy valóban varázslény, ahogyan legelőször gondoltam? Játszadozni szeretne velem? Nem akarok bajba kerülni.~
– Hát... majdnem eltaláltad. A szárnyaimat biztos nem mutatom meg ebben a hidegben, még a végén teljesen lefagynának. És... a szárnyaimról meg tudod állapítani, hogy mennyi idős vagyok? Hogyan? Ez valami varázslat?
*Ezúttal őszinte érdeklődéssel, és csillogó szemekkel hajol közelebb, hiszen valóban tudni szeretné, hogy mi köze a szárnyának az életkorához. Számára a kor nem kényes, inkább presztízs kérdés, hiszen amióta dolgozik és tanul, igyekszik előnyt faragni abból, hogy még a valóságosnál is fiatalabbnak néz ki, és valóban megijesztette, amikor Notalia azon nyomban közel járt az igazsághoz. Örömmel megtudná, hogy miféle mágiát alkalmazott ehhez.*
7310. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 16:18:50
Üzenet elküldve: 2016-12-21 16:18:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
// Napváltás //
// Leadana, Nestar, Cralan //
-Üdvözletem!
*Gyors változatlanságban van, ami a köszönésformát jelenti és melléilleszti a tudnivalókat, mielőtt távoznak. Bár a kettő könyv, amit cipel magával már árulkodhat Leandana számára, hogy valami lesz.*
-Mivel úgy tűnik, hogy sajnos nem lesz időnk az könyvek közös áttanulmányozására, így itt hagyom őket, hogy amikor szabad ideje és energiája engedi, feldolgozhassa. A boszorkányoskönyv természetes jellege miatt külön van gyapjúba foglalva. Amennyiben a későbbiekben bármi másban segédkezhetek, úgy azt futár útján intézhetjük vagy látogasson meg nyugodtan.
*Egy kicsit sajnálja, hogy ilyen gyorsan véget ért a látogatásuk, de mindkettejüknek jobb, ha haladnak a saját ütemtervükben tovább. Most úgy is elég sok dolog változott a városban és Moonxylwery is biztosan emiatt aggódik most.*
// Leadana, Nestar, Cralan //
-Üdvözletem!
*Gyors változatlanságban van, ami a köszönésformát jelenti és melléilleszti a tudnivalókat, mielőtt távoznak. Bár a kettő könyv, amit cipel magával már árulkodhat Leandana számára, hogy valami lesz.*
-Mivel úgy tűnik, hogy sajnos nem lesz időnk az könyvek közös áttanulmányozására, így itt hagyom őket, hogy amikor szabad ideje és energiája engedi, feldolgozhassa. A boszorkányoskönyv természetes jellege miatt külön van gyapjúba foglalva. Amennyiben a későbbiekben bármi másban segédkezhetek, úgy azt futár útján intézhetjük vagy látogasson meg nyugodtan.
*Egy kicsit sajnálja, hogy ilyen gyorsan véget ért a látogatásuk, de mindkettejüknek jobb, ha haladnak a saját ütemtervükben tovább. Most úgy is elég sok dolog változott a városban és Moonxylwery is biztosan emiatt aggódik most.*
7309. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 14:22:54
Üzenet elküldve: 2016-12-21 14:22:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség és Trodd //
* A fogadóból lépnek ki és indulnak meg igen határozott léptekkel az őrség felé. Eddig minden rendben is volna, a kérdés mindig csak az, hogy a tömegben ki az aki csak sétálgat a kapu környékén és ki az aki őrködik is. Talán még láthatják az épp kilovagoló Leadanat és azt is akivel ő beszélgetett. Mivel Lill idegen a környéken ezért óvatosan lép oda Hrothgarhoz. Eddig nem sok törpéhez volt szerencséje és mindig is tartott a zömök, sokszor igen jó kedélyű, rengő pocakú lényektől.*
- Üdvözlöm uram. Kagan vezért keresném. Váltanánk vele pár szót ha lehetséges.* néz megerősítő bólintás reményében Troddra.*
* A fogadóból lépnek ki és indulnak meg igen határozott léptekkel az őrség felé. Eddig minden rendben is volna, a kérdés mindig csak az, hogy a tömegben ki az aki csak sétálgat a kapu környékén és ki az aki őrködik is. Talán még láthatják az épp kilovagoló Leadanat és azt is akivel ő beszélgetett. Mivel Lill idegen a környéken ezért óvatosan lép oda Hrothgarhoz. Eddig nem sok törpéhez volt szerencséje és mindig is tartott a zömök, sokszor igen jó kedélyű, rengő pocakú lényektől.*
- Üdvözlöm uram. Kagan vezért keresném. Váltanánk vele pár szót ha lehetséges.* néz megerősítő bólintás reményében Troddra.*
7308. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 14:21:44
Üzenet elküldve: 2016-12-21 14:21:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Laor//
*Vállrándítással tudja le a dolgot.*
- Nekem ugyan nem okoz gondot, de lehet, hogy őt zavarja. Még a végén eltöltesz pár órácskát, napocskát a Gödörben.
*Olyan hangsúllyal mondja ezt, hogy Laornak az a gondolata támadhat, hogy Alyo tulajdonképpen olyasmivel fenyegeti, hogy esetleg beköpi. Pláne ha a továbbiakban is lovagol az Aoneer témán, amiről egyébként is elég nehezen szállt le. Kár, hogy Aoneer nem csapta le, vérző orral, sarat prüszkölve talán kicsit lakatot tett volna a szájára.
A remek beköpési alkalmat viszont elszalasztja, mert az említett hamarosan kilovagol a kapun. Alyo egy darabig nézi a távolodót, aztán már Laort méregeti, hogy mennyire ijedt meg attól, hogy némi időt a Gödörben tölthet a túlzott bizalmaskodás miatt, milyen kár, hogy ilyenért nem jár Gödör, maximum szóbeli feddés. Pedig milyen jó is lenne, vinne Laornak pár lerágott csontot és kihűlt teát.*
*Vállrándítással tudja le a dolgot.*
- Nekem ugyan nem okoz gondot, de lehet, hogy őt zavarja. Még a végén eltöltesz pár órácskát, napocskát a Gödörben.
*Olyan hangsúllyal mondja ezt, hogy Laornak az a gondolata támadhat, hogy Alyo tulajdonképpen olyasmivel fenyegeti, hogy esetleg beköpi. Pláne ha a továbbiakban is lovagol az Aoneer témán, amiről egyébként is elég nehezen szállt le. Kár, hogy Aoneer nem csapta le, vérző orral, sarat prüszkölve talán kicsit lakatot tett volna a szájára.
A remek beköpési alkalmat viszont elszalasztja, mert az említett hamarosan kilovagol a kapun. Alyo egy darabig nézi a távolodót, aztán már Laort méregeti, hogy mennyire ijedt meg attól, hogy némi időt a Gödörben tölthet a túlzott bizalmaskodás miatt, milyen kár, hogy ilyenért nem jár Gödör, maximum szóbeli feddés. Pedig milyen jó is lenne, vinne Laornak pár lerágott csontot és kihűlt teát.*
7307. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 10:32:44
Üzenet elküldve: 2016-12-21 10:32:44
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező, majd Hrothiék és Moonék//
*Az Városőrség lassan elhagyja a terepet, ennek Lea egy részről kifejezetten örül, másrészt tutira hiányozni fog Aoneer kakaskodása - amit a szeme sarkából lát, de már a szemét sem forgatja miatta. A búcsú kurta, csupán egy intés a részéről azt is inkább Ziának címezi, meg esetleg Sydnek, azért nekik, mert igazándiból csak őket ismeri. Miután az utolsó városőr is kiügetett a kapun akkor a hozzá lépő törpére is tud végre koncentrálni.*
- Hááát, talán körbe kéne járni a falakat szemrevételezni.
*őket szerencsére megkímélte a háború, de a karbantartás sosem árt, és egy Leáénál avatottabb szem biztosan könnyebben felfedezi az esetleges hiányosságokat. Persze nem sürgős annyira, mert a háborúnak elvben ugyebár vége, de mint az ősi mondás is tartja: az ördög nem alszik.*
- Szép reggelt nektek is. A kocsisod már kiszedtük, ha minden igaz, akkor már reggelit is kapott.
*Legalábbis ő utasításba adta, hogy hozzák fel a fiút a Gödörből, és etessék meg.*
- Remélem, hogy legközelebbi találkozásunk kellemesebb körülmények között zajlik majd.
*mosolyog rá a mélységi nőstényre, aztán ő már ezt az ügyet lezártnak is tekinti. Ha amazok elvonultak, akkor ő gyorsan Hrothi után indul.*
- Hrothi, elmegyek most Synmirára, pár óra és itt vagyok, de muszáj Worenth mesterrel beszélnem. Addig te vagy a főnök.
*Hányszor hallotta ezt Kagantól "te vagy a főnök", és mennyire utálta hallani, mert ez azt jelentette, hogy Kagan elvonult egy laza vadászatra, vagy hadjáratra, vagy bármire. Hrothinak mindenesetre hápogni sincsen ideje, mert Lea már ott is hagyja, hogy felnyergelje a lovát, majd nyeregbe pattanva kiügessen a kapun, csak így magában, a csodálatosan szép, új kucsmájában.*
*Az Városőrség lassan elhagyja a terepet, ennek Lea egy részről kifejezetten örül, másrészt tutira hiányozni fog Aoneer kakaskodása - amit a szeme sarkából lát, de már a szemét sem forgatja miatta. A búcsú kurta, csupán egy intés a részéről azt is inkább Ziának címezi, meg esetleg Sydnek, azért nekik, mert igazándiból csak őket ismeri. Miután az utolsó városőr is kiügetett a kapun akkor a hozzá lépő törpére is tud végre koncentrálni.*
- Hááát, talán körbe kéne járni a falakat szemrevételezni.
*őket szerencsére megkímélte a háború, de a karbantartás sosem árt, és egy Leáénál avatottabb szem biztosan könnyebben felfedezi az esetleges hiányosságokat. Persze nem sürgős annyira, mert a háborúnak elvben ugyebár vége, de mint az ősi mondás is tartja: az ördög nem alszik.*
- Szép reggelt nektek is. A kocsisod már kiszedtük, ha minden igaz, akkor már reggelit is kapott.
*Legalábbis ő utasításba adta, hogy hozzák fel a fiút a Gödörből, és etessék meg.*
- Remélem, hogy legközelebbi találkozásunk kellemesebb körülmények között zajlik majd.
*mosolyog rá a mélységi nőstényre, aztán ő már ezt az ügyet lezártnak is tekinti. Ha amazok elvonultak, akkor ő gyorsan Hrothi után indul.*
- Hrothi, elmegyek most Synmirára, pár óra és itt vagyok, de muszáj Worenth mesterrel beszélnem. Addig te vagy a főnök.
*Hányszor hallotta ezt Kagantól "te vagy a főnök", és mennyire utálta hallani, mert ez azt jelentette, hogy Kagan elvonult egy laza vadászatra, vagy hadjáratra, vagy bármire. Hrothinak mindenesetre hápogni sincsen ideje, mert Lea már ott is hagyja, hogy felnyergelje a lovát, majd nyeregbe pattanva kiügessen a kapun, csak így magában, a csodálatosan szép, új kucsmájában.*
7306. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-21 06:25:43
Üzenet elküldve: 2016-12-21 06:25:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szabadidő//
//Mofeta//
*Bizony, hogy nem néz ki húszévesnek emberi szemmel, ott biztos nem, viszont egy tündérszemmel már más tészta.
Itt nem az öregségen van hanem az "érettségen."
Különben is a tündérek miért csak 20 éves koruk után hagyják el a gyerekkort?
Talán mert még keveset éltek meg? Esetleg gyermeki ártatlanságuk miatt? (Nem összekeverendő a tudatlansággal.) Notalia már női vonásokat hordozza magán, s volt egy _személy_ aki minden egyes porcikáját szépen szemügyre vehette.
Fajtársa is egyből meg tudja, saccolni magában, hogy a vörös hajú hány éves lehet, ami pedig nem a magasságtól füg, sőt, egyenesen telitalálat amire éppen gondol. Igen valóban Tizenhat éves Notalia.
Mofeta nagyon furcsa, mindig azt hiszi, hogy valami rosszat csinált, pedig szó sincs erről. Bántotta? Szólt valami rossz szót? Amennyiben ez történt, akkor jó lenne erről egy kis felvilágosítást tenni.
Vörös hajú, tündér csupán csak viccelődött, hiszen tudja magáról, hogy ki és micsoda. Azonban, a szőkeség gondolatmenete felettébb érdekes, merthogy értheti azt, miszerint "ő is kételkedik magában"? Netalántán ismer olyat aki nem tudja eldönteni, hogy micsoda?*
- Nem sűrűn gondolkoztam ezen, miszerint ilyenkor miért nem aggatók magamra több kilónyi ruhát. Számomra a ruha nem több egy díszítő elemnél. Habár- *Tart egy kis hatásszünetet mielőtt folytatná.*
- Habár most elég szegényes a felhozatalom. *Mofi nem vesz észre semmi különöset ezen a köpenyen? Színe az állaga? Valami ismerőset nem lát benne? Egy bizonyos törpéé! Vagy nem? Nem ismerős?*
~ Milyenek lehetnek az erdei fajtársaink?~
- Milyenek lehetnek az erdei fajtársaink? *Hangosan gondolkodik magában, közben előre bambul, miközben agyal ezen a hipotézisen. Az évszakok általában nem olyan zordak és kegyetlenek, s valahogy ők is túlélik, és felnőnek.
Az előbbi kijelentésre nem tud mit felelni, mivel ez is egy olyan, mint egy védjegy amitől különböznek egymástól. Ha mindenki egyforma lenne az bizony elég unalmas lenne a világra nézve. Mofeta a "hideg elleni ellenállást" szeretné, míg Notalia magában szeretne olyan szép lenni, mint az előtte álló fajtársa, holott csak az arcát láthatta eddig, igazán szemet gyönyörködtető jelenség, és a szárnyai? Azok hogy nézhetnek ki? Mihez hasonlít? Ez egy igen fontos kérdés, mert azok teszik azzá őket amik. Jobb nem belegondolni azokba a szörnyűségekbe, akik elvesztették vagy anélkül születhetnek.
Pár pillanat múlva Mofi megdorgálja Notaliát, aki szintén elvárja a közvetlenebb hangvételt, ami sikerül visszarántani a valóságba.*
- Igen? *Kerekedő szemekkel hallgatja a mondandót, miközben a másik fél szemébe néz.*
- Muszáj tippelnem? Mert csak az arcodat látom, és a szárnyaidat pedig nem. Ez nem fair.
*Húzza el a száját és az orrát egyszerre. Nem akarja megsérteni a másikat, de azért megpróbál válaszolni.*
~ Azt biztosra mondhatom, hogy érettebb nálam, de mennyivel?~
- Huszonkettő, vagy huszonnégy?
*Nagyon izgul, hogy mi lesz a reakció, de reménykedik abban, hogy azért sem alá sem nem lőtt fölé túlzottan.*
~ Ez egy nagyon kényes kérdés.~
A hozzászólás írója (Klivy Notalia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.21 07:50:12
//Mofeta//
*Bizony, hogy nem néz ki húszévesnek emberi szemmel, ott biztos nem, viszont egy tündérszemmel már más tészta.
Itt nem az öregségen van hanem az "érettségen."
Különben is a tündérek miért csak 20 éves koruk után hagyják el a gyerekkort?
Talán mert még keveset éltek meg? Esetleg gyermeki ártatlanságuk miatt? (Nem összekeverendő a tudatlansággal.) Notalia már női vonásokat hordozza magán, s volt egy _személy_ aki minden egyes porcikáját szépen szemügyre vehette.
Fajtársa is egyből meg tudja, saccolni magában, hogy a vörös hajú hány éves lehet, ami pedig nem a magasságtól füg, sőt, egyenesen telitalálat amire éppen gondol. Igen valóban Tizenhat éves Notalia.
Mofeta nagyon furcsa, mindig azt hiszi, hogy valami rosszat csinált, pedig szó sincs erről. Bántotta? Szólt valami rossz szót? Amennyiben ez történt, akkor jó lenne erről egy kis felvilágosítást tenni.
Vörös hajú, tündér csupán csak viccelődött, hiszen tudja magáról, hogy ki és micsoda. Azonban, a szőkeség gondolatmenete felettébb érdekes, merthogy értheti azt, miszerint "ő is kételkedik magában"? Netalántán ismer olyat aki nem tudja eldönteni, hogy micsoda?*
- Nem sűrűn gondolkoztam ezen, miszerint ilyenkor miért nem aggatók magamra több kilónyi ruhát. Számomra a ruha nem több egy díszítő elemnél. Habár- *Tart egy kis hatásszünetet mielőtt folytatná.*
- Habár most elég szegényes a felhozatalom. *Mofi nem vesz észre semmi különöset ezen a köpenyen? Színe az állaga? Valami ismerőset nem lát benne? Egy bizonyos törpéé! Vagy nem? Nem ismerős?*
~ Milyenek lehetnek az erdei fajtársaink?~
- Milyenek lehetnek az erdei fajtársaink? *Hangosan gondolkodik magában, közben előre bambul, miközben agyal ezen a hipotézisen. Az évszakok általában nem olyan zordak és kegyetlenek, s valahogy ők is túlélik, és felnőnek.
Az előbbi kijelentésre nem tud mit felelni, mivel ez is egy olyan, mint egy védjegy amitől különböznek egymástól. Ha mindenki egyforma lenne az bizony elég unalmas lenne a világra nézve. Mofeta a "hideg elleni ellenállást" szeretné, míg Notalia magában szeretne olyan szép lenni, mint az előtte álló fajtársa, holott csak az arcát láthatta eddig, igazán szemet gyönyörködtető jelenség, és a szárnyai? Azok hogy nézhetnek ki? Mihez hasonlít? Ez egy igen fontos kérdés, mert azok teszik azzá őket amik. Jobb nem belegondolni azokba a szörnyűségekbe, akik elvesztették vagy anélkül születhetnek.
Pár pillanat múlva Mofi megdorgálja Notaliát, aki szintén elvárja a közvetlenebb hangvételt, ami sikerül visszarántani a valóságba.*
- Igen? *Kerekedő szemekkel hallgatja a mondandót, miközben a másik fél szemébe néz.*
- Muszáj tippelnem? Mert csak az arcodat látom, és a szárnyaidat pedig nem. Ez nem fair.
*Húzza el a száját és az orrát egyszerre. Nem akarja megsérteni a másikat, de azért megpróbál válaszolni.*
~ Azt biztosra mondhatom, hogy érettebb nálam, de mennyivel?~
- Huszonkettő, vagy huszonnégy?
*Nagyon izgul, hogy mi lesz a reakció, de reménykedik abban, hogy azért sem alá sem nem lőtt fölé túlzottan.*
~ Ez egy nagyon kényes kérdés.~
A hozzászólás írója (Klivy Notalia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.21 07:50:12
7305. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-20 22:19:57
Üzenet elküldve: 2016-12-20 22:19:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Szabadidő//
//Notalia//
*Mofi és az idősség? Ha tudná, hogy ilyesmit feltételez a másik, bizonyára kikérné magának, persze csak viccelődve. A tündérke nem néz ki még húsz évesnek sem, tehát jócskán a gyermekkor végére lenne saccolható, amire rá is tesz jó pár lapáttal, amikor éppen úgy kíván viselkedni. Persze így is idősebbnek tűnhet, a valóban tizenhatodik életévét taposó Notinál, ha csak ő maga nem tűnik viszont idősebbnek, de ez már igazán túlbonyolítása a dolgoknak. A megerősítésnél picit zavarba jön, és ismét elgondolkodik, amiből a másik egy felvont szemöldököt, és egy kissé elmélázó tekintetet vehet észre, egészen addig a pillanatig, amíg a tündérke ismételten le nem süti azt.*
~Most akkor ő is kételkedik abban, hogy kicsoda? Vagy ez csak vicc? Igen, ez biztosan csak vicc.~
*És erre a kijelentésére ő is vihorászni kezd Notival együtt, de az, hogy valamiért elbújik előle, ismételten komoly meglepetést és fejtörést okoz a számára.*
~Most... most valami rosszat mondtam megint? Nagyon fura ez a tündér, már ha tényleg tündér. Bááár... a füle szerencsére látszik. Most komolyan elpirult ezen? De furi!~
*Ha a haját az arca elé is lendítette, hegyes fülei elárulták Notit, ami annyit könnyített Mofinak, hogy nem kell találgatnia az okokat, a pír elég jó magyarázatot ad a másik viselkedésére, a szavai pedig ezt még jobban alátámasztják, amire Mofi lassan csóválni kezdi a fejét.*
– Nem tudom. Nekem szerintem nem sok különlegességem van azon kívül, hogy kisebb vagyok a többieknél. Sokkal jobban örülnék annak, ha mondjuk ehelyett én is ilyen jól tűrném a hideget.
*Persze nem gondolja komolyan az elégedetlenkedését, hiszen végig mosolyog, és látszik rajta, hogy egyáltalán nem zavarja a magassága. Az azonban igen, hogy észreveszi, hogy Noti magázza, és fel is húzza az orrát, tettetett és túlzott sértődöttséget mutatva.*
– Hé! Ha azt szeretnéd, hogy én tegezzelek téged, akkor te se akarj engem magázni. Mit gondolsz hány éves vagyok?
//Notalia//
*Mofi és az idősség? Ha tudná, hogy ilyesmit feltételez a másik, bizonyára kikérné magának, persze csak viccelődve. A tündérke nem néz ki még húsz évesnek sem, tehát jócskán a gyermekkor végére lenne saccolható, amire rá is tesz jó pár lapáttal, amikor éppen úgy kíván viselkedni. Persze így is idősebbnek tűnhet, a valóban tizenhatodik életévét taposó Notinál, ha csak ő maga nem tűnik viszont idősebbnek, de ez már igazán túlbonyolítása a dolgoknak. A megerősítésnél picit zavarba jön, és ismét elgondolkodik, amiből a másik egy felvont szemöldököt, és egy kissé elmélázó tekintetet vehet észre, egészen addig a pillanatig, amíg a tündérke ismételten le nem süti azt.*
~Most akkor ő is kételkedik abban, hogy kicsoda? Vagy ez csak vicc? Igen, ez biztosan csak vicc.~
*És erre a kijelentésére ő is vihorászni kezd Notival együtt, de az, hogy valamiért elbújik előle, ismételten komoly meglepetést és fejtörést okoz a számára.*
~Most... most valami rosszat mondtam megint? Nagyon fura ez a tündér, már ha tényleg tündér. Bááár... a füle szerencsére látszik. Most komolyan elpirult ezen? De furi!~
*Ha a haját az arca elé is lendítette, hegyes fülei elárulták Notit, ami annyit könnyített Mofinak, hogy nem kell találgatnia az okokat, a pír elég jó magyarázatot ad a másik viselkedésére, a szavai pedig ezt még jobban alátámasztják, amire Mofi lassan csóválni kezdi a fejét.*
– Nem tudom. Nekem szerintem nem sok különlegességem van azon kívül, hogy kisebb vagyok a többieknél. Sokkal jobban örülnék annak, ha mondjuk ehelyett én is ilyen jól tűrném a hideget.
*Persze nem gondolja komolyan az elégedetlenkedését, hiszen végig mosolyog, és látszik rajta, hogy egyáltalán nem zavarja a magassága. Az azonban igen, hogy észreveszi, hogy Noti magázza, és fel is húzza az orrát, tettetett és túlzott sértődöttséget mutatva.*
– Hé! Ha azt szeretnéd, hogy én tegezzelek téged, akkor te se akarj engem magázni. Mit gondolsz hány éves vagyok?
7304. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-20 18:53:51
Üzenet elküldve: 2016-12-20 18:53:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Napváltás //
// Leadana, Nestar, Cralan //
* Mosollyal fogadja a testőr jelenlétét az ajtóban.*
- Örülök, hogy látlak.* szól halkan majd pár pillanatra elgondolkozik azon mennyire óvatlan is volt. Elmulasztotta mágiával is védeni az álmát hisz mégis csak idegen területen vannak. Nestar kérdésére szemrebbenés nélkül érkezik a felelet.*
- Köszönöm jól!
* Ha mindenki mindenét összeszedte akkor indulhatnak is a Szellemjáró színe elé. Némi útbaigazítással de biztosan sikerül megtalálniuk a nőt.*
- Szép reggelt Leadana!* köszönti barátságos mosolyal.*
- Ha megengeded akkor mi búcsúznánk. Köszönjük a szíves vendéglátást. Ha bármikor a városban járnál szeretettel látunk a Kúriába.* futja le a tiszteletköröket majd fél lépést tesz, hogy utat engedjen az alkimistának aki átadja a kéziratokat a nőnek.*
- Kérlek hozasd ide Mekset, hogy indulhassunk.* szól végezetül és ha minden rendbe folyik akkor fertáj órán belül elhagyják Amon Ruadh területét.*
// Leadana, Nestar, Cralan //
* Mosollyal fogadja a testőr jelenlétét az ajtóban.*
- Örülök, hogy látlak.* szól halkan majd pár pillanatra elgondolkozik azon mennyire óvatlan is volt. Elmulasztotta mágiával is védeni az álmát hisz mégis csak idegen területen vannak. Nestar kérdésére szemrebbenés nélkül érkezik a felelet.*
- Köszönöm jól!
* Ha mindenki mindenét összeszedte akkor indulhatnak is a Szellemjáró színe elé. Némi útbaigazítással de biztosan sikerül megtalálniuk a nőt.*
- Szép reggelt Leadana!* köszönti barátságos mosolyal.*
- Ha megengeded akkor mi búcsúznánk. Köszönjük a szíves vendéglátást. Ha bármikor a városban járnál szeretettel látunk a Kúriába.* futja le a tiszteletköröket majd fél lépést tesz, hogy utat engedjen az alkimistának aki átadja a kéziratokat a nőnek.*
- Kérlek hozasd ide Mekset, hogy indulhassunk.* szól végezetül és ha minden rendbe folyik akkor fertáj órán belül elhagyják Amon Ruadh területét.*
7303. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-20 16:56:43
Üzenet elküldve: 2016-12-20 16:56:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Alyo//
*Úgy látszik végképp elvágta magát a bájos félvérnél azzal, hogy rossz szót merészelt szólni a városőrre. Tulajdonképpen magának köszönheti a dolgot, és nem is annyira a véleménye miatt. Hiszen ő küldte a lányt a Vaskorsóba, azt gondolta, hogy nem árt, ha kicsit összemelegednek. Úgy látszik, túl jól sikerült. Némileg bántja a dolog, bár nem annyira, hogy álmatlan éjszakái legyenek az összezördülés miatt. És annyira sem, hogy tovább erőltesse a békülést. Elindulna tehát az erőd felé, de Alyo megjegyzése megállítja. Pár pillanatig méregeti a lányt, aztán közelebb lép hozzá.*
- Lea. *ismétli meg, egy fura félmosollyal* Gondot okoz?
*Úgy gondolja, hogy sem a félelfnek, sem senkinek semmi közhe hozzá, hogy milyen érzelmek fűzik a Szellemjáróhoz, de abban is biztos, hogy nem lehet a végtelenségig titkolni mások elől. Ami azt illeti, nem is akarja, mindössze arról van szó, hogy annak nem látja szükségét, hogy bejelentse a dolgot a törzs előtt. Lehet, hogy egy pillantás, egy érintés vagy épp egy ilyen akaratlan elszólás lesz az oka annak, hogy minden kiderül. Ha pedig így lesz, áll elébe. Mint most is.*
*Úgy látszik végképp elvágta magát a bájos félvérnél azzal, hogy rossz szót merészelt szólni a városőrre. Tulajdonképpen magának köszönheti a dolgot, és nem is annyira a véleménye miatt. Hiszen ő küldte a lányt a Vaskorsóba, azt gondolta, hogy nem árt, ha kicsit összemelegednek. Úgy látszik, túl jól sikerült. Némileg bántja a dolog, bár nem annyira, hogy álmatlan éjszakái legyenek az összezördülés miatt. És annyira sem, hogy tovább erőltesse a békülést. Elindulna tehát az erőd felé, de Alyo megjegyzése megállítja. Pár pillanatig méregeti a lányt, aztán közelebb lép hozzá.*
- Lea. *ismétli meg, egy fura félmosollyal* Gondot okoz?
*Úgy gondolja, hogy sem a félelfnek, sem senkinek semmi közhe hozzá, hogy milyen érzelmek fűzik a Szellemjáróhoz, de abban is biztos, hogy nem lehet a végtelenségig titkolni mások elől. Ami azt illeti, nem is akarja, mindössze arról van szó, hogy annak nem látja szükségét, hogy bejelentse a dolgot a törzs előtt. Lehet, hogy egy pillantás, egy érintés vagy épp egy ilyen akaratlan elszólás lesz az oka annak, hogy minden kiderül. Ha pedig így lesz, áll elébe. Mint most is.*
7302. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-20 02:25:21
Üzenet elküldve: 2016-12-20 02:25:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*Alig indul meg, máris kénytelen megállni, ugyanis a hadnagy egészen szórakoztató magánszámba kezd. Az a szerencsétlenkedés, amit előad, leginkább arra emlékezteti Sydet, mikor a háta közepe viszketett, de sehogy sem volt képes elérni. A ló forgása ráadásul biztosítja, hogy Syd folyamatosan újabb szögekből figyelhesse a vörös szenvedéseit, amit rendkívül szórakoztatónak talál és tényleg csak azért nem röhög teli szájjal, mert egészen biztos benne, hogy ez rosszat tenne rövid távon az egészségének, hosszú távon a nyugodt katonáskodásnak, így inkább szótlan és mosolytalan megfigyelő marad. Zia lóháton előadott táncát figyelve leesik neki, hogy azért nem sikerül a nőnek az íjat a helyére tennie, mert valamibe folyton beleakad, de, hogy mibe, azt a férfi nem látja. Ziana azonban igen és cselekszik is. Kiderül, hogy egy erszény az, amiben nem kevés arany csörren, ahogy pályára áll a félvér arca felé. Ő nem habozik, időben lekapja a levegőből az érkező szütyőt és saját övére fűzi.*
-Értettem, hadnagy.
A hozzászólás írója (Sydnarus D'Qrwayoh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.20 02:26:42
*Alig indul meg, máris kénytelen megállni, ugyanis a hadnagy egészen szórakoztató magánszámba kezd. Az a szerencsétlenkedés, amit előad, leginkább arra emlékezteti Sydet, mikor a háta közepe viszketett, de sehogy sem volt képes elérni. A ló forgása ráadásul biztosítja, hogy Syd folyamatosan újabb szögekből figyelhesse a vörös szenvedéseit, amit rendkívül szórakoztatónak talál és tényleg csak azért nem röhög teli szájjal, mert egészen biztos benne, hogy ez rosszat tenne rövid távon az egészségének, hosszú távon a nyugodt katonáskodásnak, így inkább szótlan és mosolytalan megfigyelő marad. Zia lóháton előadott táncát figyelve leesik neki, hogy azért nem sikerül a nőnek az íjat a helyére tennie, mert valamibe folyton beleakad, de, hogy mibe, azt a férfi nem látja. Ziana azonban igen és cselekszik is. Kiderül, hogy egy erszény az, amiben nem kevés arany csörren, ahogy pályára áll a félvér arca felé. Ő nem habozik, időben lekapja a levegőből az érkező szütyőt és saját övére fűzi.*
-Értettem, hadnagy.
A hozzászólás írója (Sydnarus D'Qrwayoh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.20 02:26:42
7301. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-19 11:44:15
Üzenet elküldve: 2016-12-19 11:44:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*Szemforgatással és látványos odébb vonulással próbálja belefojtani Laorba a szót, de csak nem sikerül, mert abból csak kidől egy szuszra az Aoneerrel való konfliktus oka, vagy annak kialakulása. Biztos Laor pofája, amit most sem tud súlyba helyezni. ~ Tuti nem tudta akkor sem befogni, csak locsogott mindenféle baromságokról! ~ gondolja bosszúsan.*
- Azt, hogy sokkal csendesebb, mint te vagy!
*Veti oda epésen, kényszeredett bájvigyorral. Egy valami viszont megüti azt a hegyes fülét valami. Szinte élesen szól vissza.*
- Lea?
*Nem nagyon szokott senki így bizalmaskodni a nővel, talán csak azok, akik régről ismerik, de Laor ahhoz képest viszonylag újonc. Bár rangig küzdötte fel magát ez alatt a rövid idő alatt, de Alyo szerint ez nem ok arra, hogy itt bizalmaskodjon. Hogy képzeli egyáltalán?! Laor amúgy eleve Alyo bögyében van, szóval ha ebbe nem köt bele, akkor valószínűleg talált volna mást.*
A hozzászólás írója (Alyosra Radogen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.19 11:46:37
*Szemforgatással és látványos odébb vonulással próbálja belefojtani Laorba a szót, de csak nem sikerül, mert abból csak kidől egy szuszra az Aoneerrel való konfliktus oka, vagy annak kialakulása. Biztos Laor pofája, amit most sem tud súlyba helyezni. ~ Tuti nem tudta akkor sem befogni, csak locsogott mindenféle baromságokról! ~ gondolja bosszúsan.*
- Azt, hogy sokkal csendesebb, mint te vagy!
*Veti oda epésen, kényszeredett bájvigyorral. Egy valami viszont megüti azt a hegyes fülét valami. Szinte élesen szól vissza.*
- Lea?
*Nem nagyon szokott senki így bizalmaskodni a nővel, talán csak azok, akik régről ismerik, de Laor ahhoz képest viszonylag újonc. Bár rangig küzdötte fel magát ez alatt a rövid idő alatt, de Alyo szerint ez nem ok arra, hogy itt bizalmaskodjon. Hogy képzeli egyáltalán?! Laor amúgy eleve Alyo bögyében van, szóval ha ebbe nem köt bele, akkor valószínűleg talált volna mást.*
A hozzászólás írója (Alyosra Radogen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.19 11:46:37
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600