Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-30 06:20:48
Üzenet elküldve: 2024-11-30 06:20:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*A megjegyzésre csak egy kósza mosollyal felel, de a végére halkan felkacagva ingatja meg a fejét.*
- Majd szólj időben, ha azért nem árt elkezdenem félni a "valamivel" kedvesebb kovácstól.
*Fonja össze karjait, de a mosoly lassan elúszik az arcáról, ahogy azt a megbánást hallja kicsendülni a hangjából. Noha nehezére esik, az esetek nagy részében pedig szokatlan is tőle, bár ezt itt még igazából senki sem tudhatja, de kedvesebb mosolyt ölt magára. Ha most nézne tükörbe bizonyosan kirázná a hideg saját magától.*
- Ugyan. Én nem érkeztem túl jó időben. Portya előtt álltok. Van ezer és fontosabb dolgotok annál, hogy egy idegent pátyolgassatok. Ami igazából nem is szükséges. Nagylány vagyok. Majdcsak kiigazodok valahogy.
*Kjenar mégis megindul, amit türelmesen megvár. Szó se róla, bujkál benne némi bűntudat, hogy kiszakítja a munkából. Feltartja a jarlt és a kovácsot, miközben még alig tette be a lábát a földekre. Nem tűnik kedvező bemutatkozásnak. Hiába itt látta meg először a világot, számára ez a föld mégis idegen, így egy része azért nem bánja, hogy az elején akad kísérője. Talán egy kis pihenés erejéig pedig a férfit is tudják nélkülözni.
Ahogy visszatér a kovács ábrázatáról letörli a komorságot, hogy helyébe ismét egy pimasz vigyor kerüljön.*
- Ingben egész fess vagy.
*Szúrja oda a piszkálódást, miközben lassan megindítja a lépteit.*
- Mást nem igazán tudnék elképzelni. A bot után az érződik hozzám a legközelebb.
*Tűnődik el egy pillanatra, majd a kérdésre először némán bólint.*
- Anyám mindenáron fel akarta kutatni apámat. Amikor meglett akkor pedig jött a pofára esés, hogy az a csalárd féreg éli az életét a saját családja körében. Nem volt szükség egy tharg nőre és a kéretlen leányára, akit elismerni sem volt hajlandó.
*Vonja meg a vállait egyszerűen. Gyerekként nehezen ment az, hogy megértse miért nincs apja. Hogy miért hívják egyszerűen fattyúnak, anyja pedig miért tartotta ezt akkora szégyennek, hogy ide vissza sem akart térni. Egy részét most sem érti igazán, viszont már nem is érdekli.*
- Utána egyszerűen nem volt képes sehol sem megmaradni. Ami egy részből előnyös, de mindig is hiányzott az a biztos állandó pont, hogy valamit otthonnak nevezhessek. Meg persze így megfosztottak attól a híres tharg sörtől is.
*Vigyora végül kiszélesedik, hisz eszében sincs az eddigi felhőtlen kedélyességet beárnyékolni a múlt egyszerű szürkeségével.*
*A megjegyzésre csak egy kósza mosollyal felel, de a végére halkan felkacagva ingatja meg a fejét.*
- Majd szólj időben, ha azért nem árt elkezdenem félni a "valamivel" kedvesebb kovácstól.
*Fonja össze karjait, de a mosoly lassan elúszik az arcáról, ahogy azt a megbánást hallja kicsendülni a hangjából. Noha nehezére esik, az esetek nagy részében pedig szokatlan is tőle, bár ezt itt még igazából senki sem tudhatja, de kedvesebb mosolyt ölt magára. Ha most nézne tükörbe bizonyosan kirázná a hideg saját magától.*
- Ugyan. Én nem érkeztem túl jó időben. Portya előtt álltok. Van ezer és fontosabb dolgotok annál, hogy egy idegent pátyolgassatok. Ami igazából nem is szükséges. Nagylány vagyok. Majdcsak kiigazodok valahogy.
*Kjenar mégis megindul, amit türelmesen megvár. Szó se róla, bujkál benne némi bűntudat, hogy kiszakítja a munkából. Feltartja a jarlt és a kovácsot, miközben még alig tette be a lábát a földekre. Nem tűnik kedvező bemutatkozásnak. Hiába itt látta meg először a világot, számára ez a föld mégis idegen, így egy része azért nem bánja, hogy az elején akad kísérője. Talán egy kis pihenés erejéig pedig a férfit is tudják nélkülözni.
Ahogy visszatér a kovács ábrázatáról letörli a komorságot, hogy helyébe ismét egy pimasz vigyor kerüljön.*
- Ingben egész fess vagy.
*Szúrja oda a piszkálódást, miközben lassan megindítja a lépteit.*
- Mást nem igazán tudnék elképzelni. A bot után az érződik hozzám a legközelebb.
*Tűnődik el egy pillanatra, majd a kérdésre először némán bólint.*
- Anyám mindenáron fel akarta kutatni apámat. Amikor meglett akkor pedig jött a pofára esés, hogy az a csalárd féreg éli az életét a saját családja körében. Nem volt szükség egy tharg nőre és a kéretlen leányára, akit elismerni sem volt hajlandó.
*Vonja meg a vállait egyszerűen. Gyerekként nehezen ment az, hogy megértse miért nincs apja. Hogy miért hívják egyszerűen fattyúnak, anyja pedig miért tartotta ezt akkora szégyennek, hogy ide vissza sem akart térni. Egy részét most sem érti igazán, viszont már nem is érdekli.*
- Utána egyszerűen nem volt képes sehol sem megmaradni. Ami egy részből előnyös, de mindig is hiányzott az a biztos állandó pont, hogy valamit otthonnak nevezhessek. Meg persze így megfosztottak attól a híres tharg sörtől is.
*Vigyora végül kiszélesedik, hisz eszében sincs az eddigi felhőtlen kedélyességet beárnyékolni a múlt egyszerű szürkeségével.*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-27 11:27:46
Üzenet elküldve: 2024-11-27 11:27:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ewatryss//
- Igazán sajnálom. Talán máskor, máshol... Majd az Ősök Csarnokaiban talán.
* Az ábrázatán mêgsem láthatóak a mély csalódottság jelei, csak a kacagás árnyéka. Nyilván, nem utasítana vissza egy ilyen csinos, rátermett fehérnépet, annyi biztos, ha csak egy kacsintással, célzott fél mosollyal jelt ad, már ugrik is a feladatra. Kedvtelve végigpillant rajta, akárha a tartását akarná ellenőrizni a lándzsával. Talán egy negyed mosoly is megteszi. *
- Majd igyekszem "valamivel" kedvesebb lenni.
* Le van szarva, ha nemet mond, az se akadály. *
- Vége a napnak mára. Sajnálattal hallom, hogy ezidáig ilyen rossz házigazdák voltunk. Normális esetben már rég megvendégeltük volna az újonnan érkezőt, most egy kicsit sűrűek a napok.
* Ezúttal hangjában őszinte a megbánás. A thargok híresek a vendégszeretetükről, erre pont saját leányukat nem fogadják illően. *
- Egy kis türelmet és azonnal jövök.
* Gyorsan lelocsolja magát egy hordónyi hideg vízzel a tenyeréből, hogy nagyjából a korom egy részét lemossa magáról. Még utoljára végigpillant a körleten, de mindent rendben talál. Az öreg kovács még matat valami kard élezéssel, a többit ráhagyja. Magára kap egy szebb napokat látott inget és már indulásra kész. *
- Mehetünk. A lándzsáról meg majd döntesz. De kipróbálhatsz több fegyvert is, ha nem vagy biztos magadban. Csak időben szólj, hogy elkészíthessük neked.
Tehát utazók voltatok? Jómagam nem sok helyen jártam a világban. Még odafent a fennsíkon születtem, s jöttem át a Hadúrral.
- Igazán sajnálom. Talán máskor, máshol... Majd az Ősök Csarnokaiban talán.
* Az ábrázatán mêgsem láthatóak a mély csalódottság jelei, csak a kacagás árnyéka. Nyilván, nem utasítana vissza egy ilyen csinos, rátermett fehérnépet, annyi biztos, ha csak egy kacsintással, célzott fél mosollyal jelt ad, már ugrik is a feladatra. Kedvtelve végigpillant rajta, akárha a tartását akarná ellenőrizni a lándzsával. Talán egy negyed mosoly is megteszi. *
- Majd igyekszem "valamivel" kedvesebb lenni.
* Le van szarva, ha nemet mond, az se akadály. *
- Vége a napnak mára. Sajnálattal hallom, hogy ezidáig ilyen rossz házigazdák voltunk. Normális esetben már rég megvendégeltük volna az újonnan érkezőt, most egy kicsit sűrűek a napok.
* Ezúttal hangjában őszinte a megbánás. A thargok híresek a vendégszeretetükről, erre pont saját leányukat nem fogadják illően. *
- Egy kis türelmet és azonnal jövök.
* Gyorsan lelocsolja magát egy hordónyi hideg vízzel a tenyeréből, hogy nagyjából a korom egy részét lemossa magáról. Még utoljára végigpillant a körleten, de mindent rendben talál. Az öreg kovács még matat valami kard élezéssel, a többit ráhagyja. Magára kap egy szebb napokat látott inget és már indulásra kész. *
- Mehetünk. A lándzsáról meg majd döntesz. De kipróbálhatsz több fegyvert is, ha nem vagy biztos magadban. Csak időben szólj, hogy elkészíthessük neked.
Tehát utazók voltatok? Jómagam nem sok helyen jártam a világban. Még odafent a fennsíkon születtem, s jöttem át a Hadúrral.
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-27 10:12:42
Üzenet elküldve: 2024-11-27 10:12:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*Lassan kezdi megérteni, hogy, ha fel akarja venni a versenyt Kjenarral és a humorával, akkor bizony fel kell vennie a kesztyűt. Nem esik kétségbe a feladattól, bár az ő humora azért hagy némi kívánnivalót maga után. Mégis ajkain pimasz vigyor játszik, ahogy félrebillentett fejjel fürkészi egy pillanatra a szakállas képet.*
- Be akartam vallani.
*Mély levegőt vesz, amit végül egy hosszú és csalódottságot színlelő sóhaj kíséretében enged ki tüdejéből.*
- De így, hogy Kjenar, a kovácsok legmókásabbika nem akar nőül venni, hát már felesleges bármit is bevallanom.
*Tárja szét a karjait tanácstalanul, majd halk kuncogással fejezi be a móka rá eső részét, hogy prezentálhassa a nem túl tökéletes bemutatóját. Nem elégedett magával. Határozottan nem, de talán csiszolhat rajta, amíg elérkezik az idő. Bár az ő képességeivel őszintén bevallja, hogy igen csekély időt adtak erre az Ősök. Viszont Yagnarnak sem szívesen mondana ellent, főleg, hogy szinte új itt és akad mit bizonyítania. Bár, ha a portyán egy vasvillával a mellkasában végzi, akkor aztán cseszheti a bizonygatását. Kjenar szavaiból is azt érzi ki, hogy inkább kolonc lesz a nyakukban, amihez pedig még úgysem fűlik a foga.*
- Késő bánat, elúszott a sör. Az a valamivel kedvesebb fickóknak jár.
*Egy röpke vigyorral maga is nyomatékosítja a valamivel szócskát, majd egy újabb sóhajt és szájhúzást követve vonja meg a vállait.*
- Nem igazán tűnt úgy, hogy van más lehetőség. De pár nap az esetemben nem sokra elég. Gondolom ilyenkor másoknak van épp elég dolga ahhoz, hogy egy sörért nekiálljanak velem szenvedni.
*Arra viszont már megkönnyebbült arcot vág, hogy végre elérkezik lassan az evés-ivás ügye is. Ezalatt a kis idő alatt történt elég sok minden, de azt nem tudta elfelejttetni vele, hogy majd éhen döglik. Valószínűleg ebben Sipirc is együtt érez.*
- Hálás lennék érte. Persze, ha belefér az idődbe. Eszem ágában sincs épp a kovácsot kiragadni a munkából. Főleg nem ilyenkor.
*Mosolyodik el kissé.*
- Innen is- onnan is. Anyám nem igazán volt híve annak, hogy huzamosabb ideig maradjunk meg egy helyen. Talán ide vágyott vissza mindig is.
*Mutat körbe, ezzel erősítve meg, hogy hiába más földről érkezett a története bizony Tharg földön kezdődött, még ha nem is volt hosszú felvonás.*
*Lassan kezdi megérteni, hogy, ha fel akarja venni a versenyt Kjenarral és a humorával, akkor bizony fel kell vennie a kesztyűt. Nem esik kétségbe a feladattól, bár az ő humora azért hagy némi kívánnivalót maga után. Mégis ajkain pimasz vigyor játszik, ahogy félrebillentett fejjel fürkészi egy pillanatra a szakállas képet.*
- Be akartam vallani.
*Mély levegőt vesz, amit végül egy hosszú és csalódottságot színlelő sóhaj kíséretében enged ki tüdejéből.*
- De így, hogy Kjenar, a kovácsok legmókásabbika nem akar nőül venni, hát már felesleges bármit is bevallanom.
*Tárja szét a karjait tanácstalanul, majd halk kuncogással fejezi be a móka rá eső részét, hogy prezentálhassa a nem túl tökéletes bemutatóját. Nem elégedett magával. Határozottan nem, de talán csiszolhat rajta, amíg elérkezik az idő. Bár az ő képességeivel őszintén bevallja, hogy igen csekély időt adtak erre az Ősök. Viszont Yagnarnak sem szívesen mondana ellent, főleg, hogy szinte új itt és akad mit bizonyítania. Bár, ha a portyán egy vasvillával a mellkasában végzi, akkor aztán cseszheti a bizonygatását. Kjenar szavaiból is azt érzi ki, hogy inkább kolonc lesz a nyakukban, amihez pedig még úgysem fűlik a foga.*
- Késő bánat, elúszott a sör. Az a valamivel kedvesebb fickóknak jár.
*Egy röpke vigyorral maga is nyomatékosítja a valamivel szócskát, majd egy újabb sóhajt és szájhúzást követve vonja meg a vállait.*
- Nem igazán tűnt úgy, hogy van más lehetőség. De pár nap az esetemben nem sokra elég. Gondolom ilyenkor másoknak van épp elég dolga ahhoz, hogy egy sörért nekiálljanak velem szenvedni.
*Arra viszont már megkönnyebbült arcot vág, hogy végre elérkezik lassan az evés-ivás ügye is. Ezalatt a kis idő alatt történt elég sok minden, de azt nem tudta elfelejttetni vele, hogy majd éhen döglik. Valószínűleg ebben Sipirc is együtt érez.*
- Hálás lennék érte. Persze, ha belefér az idődbe. Eszem ágában sincs épp a kovácsot kiragadni a munkából. Főleg nem ilyenkor.
*Mosolyodik el kissé.*
- Innen is- onnan is. Anyám nem igazán volt híve annak, hogy huzamosabb ideig maradjunk meg egy helyen. Talán ide vágyott vissza mindig is.
*Mutat körbe, ezzel erősítve meg, hogy hiába más földről érkezett a története bizony Tharg földön kezdődött, még ha nem is volt hosszú felvonás.*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-26 22:02:16
Üzenet elküldve: 2024-11-26 22:02:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ewatryss//
- Még soha ilyen szépen nem érdeklődtek a családi állapotom felől.
* Jobb öklét a szíve elé tartva röviden meghajtja magát Ewatryss felé. *
- Köszönöm, kérésed megtisztelő számomra, de tudod, még nem is ismerlek annyira, hogy nőül vehetnélek.
* Megvonja a vállát, mintha az imént éppen komolyan gondolkozott volna az ajánlaton. *
- Tudod, nem kell visszafognod ám magad, nyugodtan valld be érzelmeid.
* Széles vigyorral magára mutat. *
- Ez a Kjenar aranyat ér.
* A bolondozásuk azért nem megy a feladat kárára. *
- Egyelőre megteszi. Ha az enyémet nem is, a saját hátsódat még megmentheted vele. Mindenesetre ne nagyon hadonássz vele az első, de még a második sorokban sem. Azért a lelkesedést és szorgalmat külön díjaznám.
* Amennyiben valódi fegyverforgatóvá szándékozna válni, úgy az állóképességén is lenne mit csiszolni, ha már ettől a kis mutatványozástól kifulladt. *
- Ha sejtettem volna, hogy sör a tétje, valamivel kedvesebb lettem volna.
* Erősen megnyomja a "valamivel" szócskát. Visszaveszi a lándzsát és elteszi a helyére. *
- Gondold meg ezt a lándzsa-dolgot. Ha jól tudom, még van pár napunk a portya előtt, már amennyiben jönni szándékozol. Tudunk készíteni egy méretben hozzád illőbbet, ez talán kicsit hosszú neked.
De ha odakészülsz, nem árt ha megkérsz valakit hogy gyakoroljon veled egy keveset. Mondjuk, egy kupa sörért.
* Vigyorog, majd ledobja és a helyére akasztja agyonhasznált bőrkötényét. *
- Eljárt az idő. Ha még nem ismered itt ki magad, megmutathatom merre kaphatsz ételt és italt, és hol tudsz aludni. Honnan jöttél egyébként?
* Sok az új arc mostanában a Vashegyen. Kezdeti idegenkedése kezd alábbhagyni ezzel kapcsolatosan. Talán nem árt a friss, lelkes vér. *
A hozzászólás írója (Kjenar Hasten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.26 22:26:11
- Még soha ilyen szépen nem érdeklődtek a családi állapotom felől.
* Jobb öklét a szíve elé tartva röviden meghajtja magát Ewatryss felé. *
- Köszönöm, kérésed megtisztelő számomra, de tudod, még nem is ismerlek annyira, hogy nőül vehetnélek.
* Megvonja a vállát, mintha az imént éppen komolyan gondolkozott volna az ajánlaton. *
- Tudod, nem kell visszafognod ám magad, nyugodtan valld be érzelmeid.
* Széles vigyorral magára mutat. *
- Ez a Kjenar aranyat ér.
* A bolondozásuk azért nem megy a feladat kárára. *
- Egyelőre megteszi. Ha az enyémet nem is, a saját hátsódat még megmentheted vele. Mindenesetre ne nagyon hadonássz vele az első, de még a második sorokban sem. Azért a lelkesedést és szorgalmat külön díjaznám.
* Amennyiben valódi fegyverforgatóvá szándékozna válni, úgy az állóképességén is lenne mit csiszolni, ha már ettől a kis mutatványozástól kifulladt. *
- Ha sejtettem volna, hogy sör a tétje, valamivel kedvesebb lettem volna.
* Erősen megnyomja a "valamivel" szócskát. Visszaveszi a lándzsát és elteszi a helyére. *
- Gondold meg ezt a lándzsa-dolgot. Ha jól tudom, még van pár napunk a portya előtt, már amennyiben jönni szándékozol. Tudunk készíteni egy méretben hozzád illőbbet, ez talán kicsit hosszú neked.
De ha odakészülsz, nem árt ha megkérsz valakit hogy gyakoroljon veled egy keveset. Mondjuk, egy kupa sörért.
* Vigyorog, majd ledobja és a helyére akasztja agyonhasznált bőrkötényét. *
- Eljárt az idő. Ha még nem ismered itt ki magad, megmutathatom merre kaphatsz ételt és italt, és hol tudsz aludni. Honnan jöttél egyébként?
* Sok az új arc mostanában a Vashegyen. Kezdeti idegenkedése kezd alábbhagyni ezzel kapcsolatosan. Talán nem árt a friss, lelkes vér. *
A hozzászólás írója (Kjenar Hasten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.26 22:26:11
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-26 19:52:44
Üzenet elküldve: 2024-11-26 19:52:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*A férfiak szaga nem igazán zavarja, ahogy az esetleges lószag sem. Szerencsére sosem szeretett illatos leányok társaságában lézengeni. A füstös, alkoholszagú fogadók mélyén megülő férfiak sokkal inkább voltak otthonos társaság. Így ezeken a földeken is kellemesebb a légkör Yagnar társaságában, itt Kjenar mellett, a kovácsműhelyben, a lószag közepén. Persze odafent azért a legutoljára csatlakozó, borostyánszemű barbár leány azért kiváltotta a szimpátiáját. Ellenben azzal a kis esetlen leányzóval, aki a birtok ügyében érkezett. Az egyszerűen nem piszkált fel benne semmit. De persze ez saját ízlése és véleménye, amit szépen meg is tart magának.*
- Valahogy az az érzésem, hogy nincs még asszonyod, aki helyre tegye ezt a mókás, felnyesett, csípős nyelved.
*Vigyorodik el, mert hiába, hogy különösebb hatást nem váltott ki apró csínye a férfiból, leszámítva persze az újabb piszkálódást, továbbra is szórakoztatónak találja a férfi természetét.
A rövid és esetlen gyakorlása végeztével maga elé tartja a lándzsát, egy ideig fürkészi, ismerkedik vele, végül viszont visszanyújtja Kjenarnak, mikor az érte int.*
- Nem tűnik olyan idegennek, de akkor is furcsa érzés. A bot ellenére is szokatlanabb, de egészen tetszetős.
*Jobban el tudja képzelni a saját kezei között, mint egy kardot. Újból az okítást figyeli, igyekszik mindent aprólékosan megjegyezni, mert most minden tartás, minden mozdulat fontos lehet. Olyan könnyűnek tűnik a férfi kezei között, a sajátjában meg annyira esetlennek hat az egész, de akkor is megpróbálja, ahogy visszakapja a fegyvert.*
- Így gondoltad?
*Fogja két marokra a fegyvert, ahogy lábaival betámasztja magát és döf a levegőbe, hogy azután maga elé emelje nyelet, mintha a láthatatlan ellenfél támadását lenne kész kivédeni. Végül előrébb csúsztatja a kezében, lefelé tartja, s íves fordulatot tesz, hogy ezt a képzelt harcost elgáncsolja vele. A mozdulatai még kissé darabosak és lomhák, de talán egy fokkal már kellemesebb látványt nyújtanak az előbbinél. Egyedül abban látszódik némi megszokott ügyesség, ahogy a feje fölé tartja a lándzsát, hogy végül lesújtva vágja kupán a nagy semmit maga előtt. Jobban érzi ezt a fegyvert, mint ahogy egy kardot el tudna képzelni a kezében. De Kjenar ügyesebb és tapasztaltabbnak tűnik nála, így majd ő megmondja, hogy mennyire menthető még a helyzete.*
- Nos? Nagyon ügyetlen volt, igaz?
*Pihegi, ahogy kifúj egy arcába kerülő sötét tincset, ajkain pedig kissé kínos mosoly ül ki.*
- Fogadjunk, hogy azért tanítasz ilyen készségesen, mert pályázol egy kupa sörre a tavernában.
*Vigyorodik el, ahogy ismét visszanyújtja a lándzsát a férfinak.*
*A férfiak szaga nem igazán zavarja, ahogy az esetleges lószag sem. Szerencsére sosem szeretett illatos leányok társaságában lézengeni. A füstös, alkoholszagú fogadók mélyén megülő férfiak sokkal inkább voltak otthonos társaság. Így ezeken a földeken is kellemesebb a légkör Yagnar társaságában, itt Kjenar mellett, a kovácsműhelyben, a lószag közepén. Persze odafent azért a legutoljára csatlakozó, borostyánszemű barbár leány azért kiváltotta a szimpátiáját. Ellenben azzal a kis esetlen leányzóval, aki a birtok ügyében érkezett. Az egyszerűen nem piszkált fel benne semmit. De persze ez saját ízlése és véleménye, amit szépen meg is tart magának.*
- Valahogy az az érzésem, hogy nincs még asszonyod, aki helyre tegye ezt a mókás, felnyesett, csípős nyelved.
*Vigyorodik el, mert hiába, hogy különösebb hatást nem váltott ki apró csínye a férfiból, leszámítva persze az újabb piszkálódást, továbbra is szórakoztatónak találja a férfi természetét.
A rövid és esetlen gyakorlása végeztével maga elé tartja a lándzsát, egy ideig fürkészi, ismerkedik vele, végül viszont visszanyújtja Kjenarnak, mikor az érte int.*
- Nem tűnik olyan idegennek, de akkor is furcsa érzés. A bot ellenére is szokatlanabb, de egészen tetszetős.
*Jobban el tudja képzelni a saját kezei között, mint egy kardot. Újból az okítást figyeli, igyekszik mindent aprólékosan megjegyezni, mert most minden tartás, minden mozdulat fontos lehet. Olyan könnyűnek tűnik a férfi kezei között, a sajátjában meg annyira esetlennek hat az egész, de akkor is megpróbálja, ahogy visszakapja a fegyvert.*
- Így gondoltad?
*Fogja két marokra a fegyvert, ahogy lábaival betámasztja magát és döf a levegőbe, hogy azután maga elé emelje nyelet, mintha a láthatatlan ellenfél támadását lenne kész kivédeni. Végül előrébb csúsztatja a kezében, lefelé tartja, s íves fordulatot tesz, hogy ezt a képzelt harcost elgáncsolja vele. A mozdulatai még kissé darabosak és lomhák, de talán egy fokkal már kellemesebb látványt nyújtanak az előbbinél. Egyedül abban látszódik némi megszokott ügyesség, ahogy a feje fölé tartja a lándzsát, hogy végül lesújtva vágja kupán a nagy semmit maga előtt. Jobban érzi ezt a fegyvert, mint ahogy egy kardot el tudna képzelni a kezében. De Kjenar ügyesebb és tapasztaltabbnak tűnik nála, így majd ő megmondja, hogy mennyire menthető még a helyzete.*
- Nos? Nagyon ügyetlen volt, igaz?
*Pihegi, ahogy kifúj egy arcába kerülő sötét tincset, ajkain pedig kissé kínos mosoly ül ki.*
- Fogadjunk, hogy azért tanítasz ilyen készségesen, mert pályázol egy kupa sörre a tavernában.
*Vigyorodik el, ahogy ismét visszanyújtja a lándzsát a férfinak.*
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-26 12:23:06
Üzenet elküldve: 2024-11-26 12:23:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ewatryss//
* Akármennyire is olyan arcot vág Ewatryss, mintha legalábbis valami büdöset érezne, Kjenar pontosan tudja, hogy érti a tréfálkozását, így nem is erőlködik, hogy visszafogja magát. Mondjuk, lehet hogy valóban érezhet némi lószagot is rajta. *
- Kérlek. Kifejezetten kérlek rá, hogy ha úgy adódik, te mentsd meg a szebbik felem. Csak mert most úgy érzem, egész eddigi életem azt a pillanatot készítette elő.
* A hátralévő életében ezt hallgathatná a többiektől.
Szokásához híven csendben figyeli, ahogy a lány ismerkedik a fegyverrel. Egészen addig, míg a lándzsa nyele tompán nem puffan a hátsóján. Termetéből és a lány vélhetően kevésbé karcos erőnlétéből adódóan nem igazán érez... Nos, semmit. *
- Aranyos próbálkozás, de egy kutya nagyobbat rúg belém, mint te ezzel.
* Vigyorog a férfi is vissza. De ha boldoggá tette, hát legyen.
Nem mutat kifejezetten idegenül a kezében a lándzsa, így talán valóban ez lenne a jó megoldás. Legalább is addig, míg valaki meg nem tanítja karddal harcolni. *
- Rendben, nem néz ki borzalmasan rosszul. Hogy érzed? Meg tudnád szokni?
* Egy rövid intéssel visszakéri a fegyvert. *
- Mutatok néhány fogást. Így ni, két kézzel fogod. Csak kényelmesen. Szúrás, védekezés. Csúsztasd a kezedben.
* Döfést imitál, majd a markában siklatva a nyelet, oldalt vált és két kézzel markolva feltartja maga elé a lándzsa fáját. *
- Gyakorlatilag vívni lehet vele. Vagy, elkaszálod az ellenfél lábát, így.
* Lefelé tartva, ívesen fordul, derékból belehajolva a mozdulatba. *
- Aztán, remekül lehet vele másokat fejbe vágni. Fentről indítva, a vállad felett. Könyök lefelé, úgy van benne nagyobb erő. De vigyázz, így szabadon maradsz alul.
* Bemutatja ezt is, majd visszaadja a fegyvert. *
- Ha ezt a pár dolgot tudod használni, már nem leszel teljesen védtelen. Próbáld csak ki!
* Akármennyire is olyan arcot vág Ewatryss, mintha legalábbis valami büdöset érezne, Kjenar pontosan tudja, hogy érti a tréfálkozását, így nem is erőlködik, hogy visszafogja magát. Mondjuk, lehet hogy valóban érezhet némi lószagot is rajta. *
- Kérlek. Kifejezetten kérlek rá, hogy ha úgy adódik, te mentsd meg a szebbik felem. Csak mert most úgy érzem, egész eddigi életem azt a pillanatot készítette elő.
* A hátralévő életében ezt hallgathatná a többiektől.
Szokásához híven csendben figyeli, ahogy a lány ismerkedik a fegyverrel. Egészen addig, míg a lándzsa nyele tompán nem puffan a hátsóján. Termetéből és a lány vélhetően kevésbé karcos erőnlétéből adódóan nem igazán érez... Nos, semmit. *
- Aranyos próbálkozás, de egy kutya nagyobbat rúg belém, mint te ezzel.
* Vigyorog a férfi is vissza. De ha boldoggá tette, hát legyen.
Nem mutat kifejezetten idegenül a kezében a lándzsa, így talán valóban ez lenne a jó megoldás. Legalább is addig, míg valaki meg nem tanítja karddal harcolni. *
- Rendben, nem néz ki borzalmasan rosszul. Hogy érzed? Meg tudnád szokni?
* Egy rövid intéssel visszakéri a fegyvert. *
- Mutatok néhány fogást. Így ni, két kézzel fogod. Csak kényelmesen. Szúrás, védekezés. Csúsztasd a kezedben.
* Döfést imitál, majd a markában siklatva a nyelet, oldalt vált és két kézzel markolva feltartja maga elé a lándzsa fáját. *
- Gyakorlatilag vívni lehet vele. Vagy, elkaszálod az ellenfél lábát, így.
* Lefelé tartva, ívesen fordul, derékból belehajolva a mozdulatba. *
- Aztán, remekül lehet vele másokat fejbe vágni. Fentről indítva, a vállad felett. Könyök lefelé, úgy van benne nagyobb erő. De vigyázz, így szabadon maradsz alul.
* Bemutatja ezt is, majd visszaadja a fegyvert. *
- Ha ezt a pár dolgot tudod használni, már nem leszel teljesen védtelen. Próbáld csak ki!
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-26 10:02:47
Üzenet elküldve: 2024-11-26 10:02:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*Kjenar tanácstalansága az övét csak még inkább erősíti. Ha a kovács nem tud segíteni neki, akkor ugyan ki fog? Ha valóban arra készülnek, hogy odavágjanak, akkor a botjával és a kis bökőjével tényleg nem fog sokra menni.
Szerencsére a férfi nevetése hamar kizökkenti ebből, így az ajkai elégedett mosolyba húzódnak. Szinte büszkeség fogja el, hogy ezzel a kósza kis bolondsággal ilyen hatást ért el. De az érzelmek gyorsan váltakoznak, ahogy ezután Kjenar ismét odaszúr. Durcás fintorba húzza ajkait, még orrát is megráncolja mellé.*
- Nem egészen erre gond...
*Sóhajt fel megadón, mert majdnem biztos abban, hogy ismét csak újabb alapot adna, amire Kjenar és a humora építkezni tud.*
- Koncul? vagy inkább ad egy esélyt.
*Vonja meg a vállait. Reméli, hogy az utóbbi, bár valóban nehéz az ő számára is a gondolat, főleg, hogy nem ez az, amihez ért.*
- Magas labda?
*Pislog értetlenül, miközben igyekszik felidézni az elhangzott szavakat. A végére viszont egy hosszú és kényelmetlen, kínból fakadó nyögés alakul. A vigyorból hamarabb leeshetett volna. Mire valami éles megjegyzéssel szolgálhatna a férfi már átpártol a szakmai dolgokhoz, ami szolgál némi megkönnyebbüléssel. Bár azt hamar feljegyzi magában, hogy karmait nem azért eresztette ki, hogy Kjenar kellemesen kellemetlen humora megtorlás nélkül maradjon.*
- Lándzsa?
*Tűnődik el egy pillanatra maga is. A botból kiindulva valóban nem hangzik rosszul. Yagnar amúgy sem fejtette ki, hogy feltétlenül a kardhoz kéne ragaszkodnia. Valószínűleg csak kell valami, ami hasznosabb, mint egy darab fa és egy "szeletelőkés".*
- Nehogy a végén a ti szebbik feleteket éppen nekem kelljen megmenteni.
*Vigyorodik el végre, majd érdeklődve pillant a férfi után. Elhallgatja a kiszűrődő kutatás zaját, majd Kjenar visszatértekor a lándzsára fókuszálnak kékjei.*
- Hm.
*Kritikusan figyeli a röpke bemutatót, majd a végeztével közelebb lép, hogy a lándzsára fogjon. Míg Kjenar a kezei közt tartja az ujjai puhatolódzva fonódnak rá.*
- Egész szép darab.
*Már amennyire ért hozzá annak tűnik. Az újabb kérdésre aprót bólint, majd ha megkapta a fegyvert egy lépést elhátrál vele. Először letámasztja a földre, majd hümmögve emel rajta kissé, hogy azután egy röpke lendületet véve csapjon a fa résszel a kovács megmentésre nem szoruló hátsó felére. Ezzel pedig egyelőre úgy érzi, hogy kellemesen megtorolta az eddigi atrocitásokat. Az ajkai széles vigyorba húzódnak, miközben pár lépést tesz meg hátra. Egészen addig, amíg nincs már a közelében senki és semmi, amiben kárt tehet. Elsőre a Kjenartól látott mozdulatokat igyekszik leutánozni, hátha attól ráérez a dologra. De ezekben a mozdulatokban látszódik az, hogy nem sokat ért hozzá, de egyelőre legalább egész lelkes.*
*Kjenar tanácstalansága az övét csak még inkább erősíti. Ha a kovács nem tud segíteni neki, akkor ugyan ki fog? Ha valóban arra készülnek, hogy odavágjanak, akkor a botjával és a kis bökőjével tényleg nem fog sokra menni.
Szerencsére a férfi nevetése hamar kizökkenti ebből, így az ajkai elégedett mosolyba húzódnak. Szinte büszkeség fogja el, hogy ezzel a kósza kis bolondsággal ilyen hatást ért el. De az érzelmek gyorsan váltakoznak, ahogy ezután Kjenar ismét odaszúr. Durcás fintorba húzza ajkait, még orrát is megráncolja mellé.*
- Nem egészen erre gond...
*Sóhajt fel megadón, mert majdnem biztos abban, hogy ismét csak újabb alapot adna, amire Kjenar és a humora építkezni tud.*
- Koncul? vagy inkább ad egy esélyt.
*Vonja meg a vállait. Reméli, hogy az utóbbi, bár valóban nehéz az ő számára is a gondolat, főleg, hogy nem ez az, amihez ért.*
- Magas labda?
*Pislog értetlenül, miközben igyekszik felidézni az elhangzott szavakat. A végére viszont egy hosszú és kényelmetlen, kínból fakadó nyögés alakul. A vigyorból hamarabb leeshetett volna. Mire valami éles megjegyzéssel szolgálhatna a férfi már átpártol a szakmai dolgokhoz, ami szolgál némi megkönnyebbüléssel. Bár azt hamar feljegyzi magában, hogy karmait nem azért eresztette ki, hogy Kjenar kellemesen kellemetlen humora megtorlás nélkül maradjon.*
- Lándzsa?
*Tűnődik el egy pillanatra maga is. A botból kiindulva valóban nem hangzik rosszul. Yagnar amúgy sem fejtette ki, hogy feltétlenül a kardhoz kéne ragaszkodnia. Valószínűleg csak kell valami, ami hasznosabb, mint egy darab fa és egy "szeletelőkés".*
- Nehogy a végén a ti szebbik feleteket éppen nekem kelljen megmenteni.
*Vigyorodik el végre, majd érdeklődve pillant a férfi után. Elhallgatja a kiszűrődő kutatás zaját, majd Kjenar visszatértekor a lándzsára fókuszálnak kékjei.*
- Hm.
*Kritikusan figyeli a röpke bemutatót, majd a végeztével közelebb lép, hogy a lándzsára fogjon. Míg Kjenar a kezei közt tartja az ujjai puhatolódzva fonódnak rá.*
- Egész szép darab.
*Már amennyire ért hozzá annak tűnik. Az újabb kérdésre aprót bólint, majd ha megkapta a fegyvert egy lépést elhátrál vele. Először letámasztja a földre, majd hümmögve emel rajta kissé, hogy azután egy röpke lendületet véve csapjon a fa résszel a kovács megmentésre nem szoruló hátsó felére. Ezzel pedig egyelőre úgy érzi, hogy kellemesen megtorolta az eddigi atrocitásokat. Az ajkai széles vigyorba húzódnak, miközben pár lépést tesz meg hátra. Egészen addig, amíg nincs már a közelében senki és semmi, amiben kárt tehet. Elsőre a Kjenartól látott mozdulatokat igyekszik leutánozni, hátha attól ráérez a dologra. De ezekben a mozdulatokban látszódik az, hogy nem sokat ért hozzá, de egyelőre legalább egész lelkes.*
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-26 09:13:16
Üzenet elküldve: 2024-11-26 09:13:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ewatryss//
* Most már ő is tanácstalanul vakargatja az állát. *
- Hm. Ha mindenképpen szükséged van fegyverre, inkább valami kisebbet választanék, akár a tőr. De hozzáértés nélkül legfeljebb csak lengetni tudod a kardot össze-vissza.
* Töpreng némán egy sort. Vajon mennyire ragaszkodik Yagnar a dologhoz? Persze, néha kellenek ágyútöltelékek is, na de hogy pont ilyen csinos arcúak? *
- Macsk...
* Kerekedik el a szeme, majd harsogó nevetésben tör ki. *
- Elnézve a csupasz arcocskádat, igazán jól sikerült, elismerésem.
* Bólint joviális mosollyal. *
- Nos akkor, Ewatryss... Mit követtél el ilyen gyorsan a szeretett jarlunk ellen, hogy máris koncul szán téged a portyán?
* Inkább arra tud gondolni, hogy Yagnar lehetőleg mindenkit normálisan felfegyverkezve akar látni maga körül. Szikrázó derű ül világos szemeiben. Meg kell mutatnia ezt a nőt Haldornak. Ha tharg nőről beszélnek, pont ilyesmire gondolnak. Halkan kuncog a saját belső gondolatmenetén. *
- Ez már olyan magas labda, hogy eszem ágában sincs leütni.
* Vigyorogva megcsóválja a fejét. *
- Nosza, akkor. Most eltekintünk a bárkinek a kipróbálásáról. Őszintén, mennyire értesz a fegyvereidhez?
* Agya már a feladaton jár. Szakálla végét simogatva gondolkozik, félhangosan maga elé motyogva. *
- Ha jártas a bothasználatban, akkor esetleg valami lándzsaféle... Igen, igen. Bot az is, csak több a haszna... Ha más nem, arra jó, hogy távolságot tartson vele egy kis időre.
* Hangosabban folytatja tovább, ismételten jól szórakozva. *
- Elég addig, míg valamelyikünk meg nem menti a hátsódat.
* Várakozásra inti a lányt és visszafordul a kovácsműhely felé. Odabent motoz pár pillanatig, majd visszajön egy karcsú lándzsával. *
- Ilyesmire gondoltam. Hogy tetszik?
* Párszor megsuhogtatja, megpörgeti maga körül, néhányszor döfést imitálva. *
- Hogy tetszik? Kipróbálod?
A hozzászólás írója (Kjenar Hasten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.26 09:14:44
* Most már ő is tanácstalanul vakargatja az állát. *
- Hm. Ha mindenképpen szükséged van fegyverre, inkább valami kisebbet választanék, akár a tőr. De hozzáértés nélkül legfeljebb csak lengetni tudod a kardot össze-vissza.
* Töpreng némán egy sort. Vajon mennyire ragaszkodik Yagnar a dologhoz? Persze, néha kellenek ágyútöltelékek is, na de hogy pont ilyen csinos arcúak? *
- Macsk...
* Kerekedik el a szeme, majd harsogó nevetésben tör ki. *
- Elnézve a csupasz arcocskádat, igazán jól sikerült, elismerésem.
* Bólint joviális mosollyal. *
- Nos akkor, Ewatryss... Mit követtél el ilyen gyorsan a szeretett jarlunk ellen, hogy máris koncul szán téged a portyán?
* Inkább arra tud gondolni, hogy Yagnar lehetőleg mindenkit normálisan felfegyverkezve akar látni maga körül. Szikrázó derű ül világos szemeiben. Meg kell mutatnia ezt a nőt Haldornak. Ha tharg nőről beszélnek, pont ilyesmire gondolnak. Halkan kuncog a saját belső gondolatmenetén. *
- Ez már olyan magas labda, hogy eszem ágában sincs leütni.
* Vigyorogva megcsóválja a fejét. *
- Nosza, akkor. Most eltekintünk a bárkinek a kipróbálásáról. Őszintén, mennyire értesz a fegyvereidhez?
* Agya már a feladaton jár. Szakálla végét simogatva gondolkozik, félhangosan maga elé motyogva. *
- Ha jártas a bothasználatban, akkor esetleg valami lándzsaféle... Igen, igen. Bot az is, csak több a haszna... Ha más nem, arra jó, hogy távolságot tartson vele egy kis időre.
* Hangosabban folytatja tovább, ismételten jól szórakozva. *
- Elég addig, míg valamelyikünk meg nem menti a hátsódat.
* Várakozásra inti a lányt és visszafordul a kovácsműhely felé. Odabent motoz pár pillanatig, majd visszajön egy karcsú lándzsával. *
- Ilyesmire gondoltam. Hogy tetszik?
* Párszor megsuhogtatja, megpörgeti maga körül, néhányszor döfést imitálva. *
- Hogy tetszik? Kipróbálod?
A hozzászólás írója (Kjenar Hasten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.26 09:14:44
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-26 07:32:18
Üzenet elküldve: 2024-11-26 07:32:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*Az egyik szemöldöke kissé feljebb szalad a másiknál, majd fejét hátrébb billenti, hogy a fölé tornyosuló férfi arcát nézhesse továbbra is. Elképzelés? Mégis milyen elképzelése lehet egy kardról? Markolat és penge. Legyen éles. Hosszan felsóhajt, ahogy újból tanácstalansággal az arcán tárja szét a karjait.*
- Mert nem is vagyok. Hol értek én a fegyverforgatáshoz?
*Teszi fel a kérdést, amit igazából szükségtelen is megválaszolni.*
- Milyen elképzelésre gondolsz?
*Billenti félre a fejét, miközben útitársa mozdul egyet a táska rejtekében. Akkor gyertyafény gyúl a fejében, minek hatására egy vigyorkezdemény jelenik meg az ajkain.*
- A pengébe vésve legyen rajta egy macskafej körvonala. És akkor ő lesz a hűséges Macskardom.
*Göcög fel halkan, ám ez a kósza kis nevetés hamar el is hal, ahogy Kjenar piszkálódni kezd.*
- Igazából fenékporolás és szakálmetszés céljából hordom őket.
*Húzza össze a szemeit, de hamarosan újból valami mosolykezdemény bújik meg ajkain. Még akkor is, ha abból a köhintésből jól kihallja az elfojtott nevetést.*
- A nevem Ewatryss. *Bólint, ahogy újból karba tett kezekkel veszi szemügyre a férfit.* Igen, most érkeztem. Szinte szó szerint. Arra volt időm, hogy pár szót váltsak Yagnarral, de messzire nem jutottunk. Utánam lett még dolga bőven, engem pedig ide küldött.
*Emlékezik vissza a két leányra, aki hamarosan követte őt a jarl színe elé.
Szemmel követi, ahogy Kjenar körbe mustrálja. Amikor lehetősége adódik rá ő sem rest alaposabban megnézni a férfit.*
- Annyira nem, mint te a szerszámaidhoz. De szólj, ha szeretnél kipróbálni.
*Az arcán ugyan úgy úr az a durca és dac, amik szinte mindig hű társai. Ellenben a kékekben most megbújik némi kedélyesség. Viszont ha piszkálják valóban odakap, akár csak a szőrét borzoló, fújtató macska. Kjenar pedig jó úton jár, hogy harapjon is. Mindamellett, hogy szórakoztatja a férfi vígkedélyűsége. De ügyel arra, hogy ez idő előtt ne üljön ki az arcára, mert a végén a kovács még elbízza magát.*
*Az egyik szemöldöke kissé feljebb szalad a másiknál, majd fejét hátrébb billenti, hogy a fölé tornyosuló férfi arcát nézhesse továbbra is. Elképzelés? Mégis milyen elképzelése lehet egy kardról? Markolat és penge. Legyen éles. Hosszan felsóhajt, ahogy újból tanácstalansággal az arcán tárja szét a karjait.*
- Mert nem is vagyok. Hol értek én a fegyverforgatáshoz?
*Teszi fel a kérdést, amit igazából szükségtelen is megválaszolni.*
- Milyen elképzelésre gondolsz?
*Billenti félre a fejét, miközben útitársa mozdul egyet a táska rejtekében. Akkor gyertyafény gyúl a fejében, minek hatására egy vigyorkezdemény jelenik meg az ajkain.*
- A pengébe vésve legyen rajta egy macskafej körvonala. És akkor ő lesz a hűséges Macskardom.
*Göcög fel halkan, ám ez a kósza kis nevetés hamar el is hal, ahogy Kjenar piszkálódni kezd.*
- Igazából fenékporolás és szakálmetszés céljából hordom őket.
*Húzza össze a szemeit, de hamarosan újból valami mosolykezdemény bújik meg ajkain. Még akkor is, ha abból a köhintésből jól kihallja az elfojtott nevetést.*
- A nevem Ewatryss. *Bólint, ahogy újból karba tett kezekkel veszi szemügyre a férfit.* Igen, most érkeztem. Szinte szó szerint. Arra volt időm, hogy pár szót váltsak Yagnarral, de messzire nem jutottunk. Utánam lett még dolga bőven, engem pedig ide küldött.
*Emlékezik vissza a két leányra, aki hamarosan követte őt a jarl színe elé.
Szemmel követi, ahogy Kjenar körbe mustrálja. Amikor lehetősége adódik rá ő sem rest alaposabban megnézni a férfit.*
- Annyira nem, mint te a szerszámaidhoz. De szólj, ha szeretnél kipróbálni.
*Az arcán ugyan úgy úr az a durca és dac, amik szinte mindig hű társai. Ellenben a kékekben most megbújik némi kedélyesség. Viszont ha piszkálják valóban odakap, akár csak a szőrét borzoló, fújtató macska. Kjenar pedig jó úton jár, hogy harapjon is. Mindamellett, hogy szórakoztatja a férfi vígkedélyűsége. De ügyel arra, hogy ez idő előtt ne üljön ki az arcára, mert a végén a kovács még elbízza magát.*
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-25 22:54:39
Üzenet elküldve: 2024-11-25 22:54:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ewatryss//
* Érzékel egy adag bizonytalanságot a lányból áradni. *
- Egy kard. Tehát, egy kard.
* Ennyi kevés lesz. Kardból van sokféle, ahogy kardforgató is mind más. Közelebb lép, jócskán a másik fölé tornyosul. Elgondolkodó képet vág, miközben végigsimít, - sajnos, olajozatlan - szakállán. *
- Maradj csak. Már meg ne haragudj húgocskám, nem tűnsz egészen biztosnak a dologban. Van valami elképzelésed?
* Végigpillant a felszerelésén, szigorúan csak azon, természetesen. *
- Nem tűnsz nekem kiköpött harcosnak. Bot és tőr. Kitalálom, sétáláshoz és almaszeleteléshez?
* Egy köhintéssel kívánja álcázni nevetését, elég gyatrán. De komolyan, mi a csudát gondol Yagnar? *
- Új vagy, igaz? Mi a neved? Az enyémet már tudod.
* Kérdezősködés közben körbejárja a lányt, és a felül egyedüli ruhadarabként magán viselt bőrkötény zsebeibe süllyeszti a patkolásnál használt szerszámait. *
- Értesz ahhoz a sétapálcához meg a szeletelőkéshez?
* Vigyorog, persze csak ugratja. Olyan durcás arcot vág, szinte késztetést érez az ember, hogy egy kicsit megpiszkálja, harap-e. *
A hozzászólás írója (Kjenar Hasten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.25 22:56:44
* Érzékel egy adag bizonytalanságot a lányból áradni. *
- Egy kard. Tehát, egy kard.
* Ennyi kevés lesz. Kardból van sokféle, ahogy kardforgató is mind más. Közelebb lép, jócskán a másik fölé tornyosul. Elgondolkodó képet vág, miközben végigsimít, - sajnos, olajozatlan - szakállán. *
- Maradj csak. Már meg ne haragudj húgocskám, nem tűnsz egészen biztosnak a dologban. Van valami elképzelésed?
* Végigpillant a felszerelésén, szigorúan csak azon, természetesen. *
- Nem tűnsz nekem kiköpött harcosnak. Bot és tőr. Kitalálom, sétáláshoz és almaszeleteléshez?
* Egy köhintéssel kívánja álcázni nevetését, elég gyatrán. De komolyan, mi a csudát gondol Yagnar? *
- Új vagy, igaz? Mi a neved? Az enyémet már tudod.
* Kérdezősködés közben körbejárja a lányt, és a felül egyedüli ruhadarabként magán viselt bőrkötény zsebeibe süllyeszti a patkolásnál használt szerszámait. *
- Értesz ahhoz a sétapálcához meg a szeletelőkéshez?
* Vigyorog, persze csak ugratja. Olyan durcás arcot vág, szinte késztetést érez az ember, hogy egy kicsit megpiszkálja, harap-e. *
A hozzászólás írója (Kjenar Hasten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.25 22:56:44
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-25 22:13:28
Üzenet elküldve: 2024-11-25 22:13:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nádfedeles kulipintyó//
* Nem várja meg a végkifejletet, ahogy látja, a fekete hajú nő sem. Egy darabon együtt haladnak visszafelé, szótlanul. Nincs dolga vele. De azért megjegyzi, hogy ért az orvosláshoz, bár nem derült ki számára ennél több egyelőre.
Gondolatai ide és oda csaponganak, miközben maga mögött hagyja a thargok urát. Magában somolyog. Hol vannak a tharg férfi harcosok? *
* Nem várja meg a végkifejletet, ahogy látja, a fekete hajú nő sem. Egy darabon együtt haladnak visszafelé, szótlanul. Nincs dolga vele. De azért megjegyzi, hogy ért az orvosláshoz, bár nem derült ki számára ennél több egyelőre.
Gondolatai ide és oda csaponganak, miközben maga mögött hagyja a thargok urát. Magában somolyog. Hol vannak a tharg férfi harcosok? *
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-25 21:21:18
Üzenet elküldve: 2024-11-25 21:21:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*Kjenar nem téved egy cseppet sem. Valóban fegyver miatt érkezett. Bár a dolgában még mindig nem biztos, ám bízik Yagnarban, ha már befogadta maguk közé.
Ahogy felkelti a férfi figyelmét karba tett kezekkel figyeli, míg abbahagyja a munkát. A komoly tekinteten lassan mosoly fakad, ahogy kiderül, hogy igen kedélyes társaságba lépett be. A vigyorból hamar kikövetkezteti, hogy valóban célba ért.*
- Yagnar irányított hozzád. Azt mondta elkélne nekem egy kard.
*Vonja meg a vállát kissé tanácstalanul. A fabotot is éppen tudja forgatni a kezében. Addig ért, hogy jól gyomorba vágjon valakit. Vagy éppen kupán. Egy kard forgatása más.
Sóhajtva húzza el kissé a száját, majd lopva a ló felé pillant.*
- Ha dolgod van később is visszajöhetek. Addig akár ellátogathatok a tavernába.
*Fordul végül vissza a férfihoz, majd tanácstalan sóhajjal vonja meg a vállait. Látszik rajta, hogy nehezen igazodik ki, de ez nem is csoda, hisz jószerével azt sem tudja merre van.*
*Kjenar nem téved egy cseppet sem. Valóban fegyver miatt érkezett. Bár a dolgában még mindig nem biztos, ám bízik Yagnarban, ha már befogadta maguk közé.
Ahogy felkelti a férfi figyelmét karba tett kezekkel figyeli, míg abbahagyja a munkát. A komoly tekinteten lassan mosoly fakad, ahogy kiderül, hogy igen kedélyes társaságba lépett be. A vigyorból hamar kikövetkezteti, hogy valóban célba ért.*
- Yagnar irányított hozzád. Azt mondta elkélne nekem egy kard.
*Vonja meg a vállát kissé tanácstalanul. A fabotot is éppen tudja forgatni a kezében. Addig ért, hogy jól gyomorba vágjon valakit. Vagy éppen kupán. Egy kard forgatása más.
Sóhajtva húzza el kissé a száját, majd lopva a ló felé pillant.*
- Ha dolgod van később is visszajöhetek. Addig akár ellátogathatok a tavernába.
*Fordul végül vissza a férfihoz, majd tanácstalan sóhajjal vonja meg a vállait. Látszik rajta, hogy nehezen igazodik ki, de ez nem is csoda, hisz jószerével azt sem tudja merre van.*
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-25 18:54:57
Üzenet elküldve: 2024-11-25 18:54:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ewatryss//
* Alig távozik Haldor, és a nóta végére sem ér, ismét valaki érkezik a kovácsműhely elé. Gyorsan felpillant, majd újra, immár lassabban. Halk koppanással teszi a földre a csatamén jókora patáját mielőtt felegyenesedne.
Arra gondol, hogy holnaptól egész biztosan elkezdi olajozni a szakállát. De legalább rá kéne szokni, hogy valami ruhafélét is húzzon magára.
Veszett fejsze nyele, szokták mondani, így legalább a szarudarabkákat lesöpri magáról mielőtt a kellemes külsejű fehérnép felé fordulna. *
- Ma mindenki Kjenart keresi.
* Kacsint rá a macskaszeműre, és vidám harsánysággal hátrakiált a kovácsműhelybe a mesternek. *
- Csak tudnám, te minek vagy itt egyáltalán, öreg!
* Megpaskolja a ló farát és közelebb lép a lányhoz. *
- És miért keresed ezt a Kjenart?
* Kérdezi, vigyorával egyértelművé téve, hogy ő lenne az illető. Sőt, azt is sejti, hogy mi szél hozta hozzá. Ami mindenkit: élezés, javítás, új fegyver, netán sisak vagy vért. *
* Alig távozik Haldor, és a nóta végére sem ér, ismét valaki érkezik a kovácsműhely elé. Gyorsan felpillant, majd újra, immár lassabban. Halk koppanással teszi a földre a csatamén jókora patáját mielőtt felegyenesedne.
Arra gondol, hogy holnaptól egész biztosan elkezdi olajozni a szakállát. De legalább rá kéne szokni, hogy valami ruhafélét is húzzon magára.
Veszett fejsze nyele, szokták mondani, így legalább a szarudarabkákat lesöpri magáról mielőtt a kellemes külsejű fehérnép felé fordulna. *
- Ma mindenki Kjenart keresi.
* Kacsint rá a macskaszeműre, és vidám harsánysággal hátrakiált a kovácsműhelybe a mesternek. *
- Csak tudnám, te minek vagy itt egyáltalán, öreg!
* Megpaskolja a ló farát és közelebb lép a lányhoz. *
- És miért keresed ezt a Kjenart?
* Kérdezi, vigyorával egyértelművé téve, hogy ő lenne az illető. Sőt, azt is sejti, hogy mi szél hozta hozzá. Ami mindenkit: élezés, javítás, új fegyver, netán sisak vagy vért. *
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-25 18:29:54
Üzenet elküldve: 2024-11-25 18:29:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*Egyedül a visszaúttal nincs gondja. Azon felül ismét bajban van, mert megint nem tudja, hogy kit kéne keresnie. Visszaér arra a pontra, ahol szerencsésen botlott bele Yagnarba. Hogy innentől merre induljon arról még egyelőre fogalma sincs. Persze mennyiből tart kérdezni, de hiába, ha frusztrálja, hogy ennyire nem tud még kiigazodni a vidéken. Sajnálatára máshogy nemigen érzi, hogy célba érne, így hamarosan újból a kapuból megismert őrt kénytelen felkeresni. Szerencsére nem tart sokáig, hogy megmutassák az utat, így lassan meg is indul az irány felé. Eddig is kutyagolt rengeteget. Kicsit tényleg vágyja már azt a sert valami tavernában. Arról nem is beszélve, hogy egy pár falatot enni is tudna már. De ezen a kardos ügyön túl akar lenni. Talán utána majd élvezhet egy kis szabad foglalkozást. Felkereshetné Yagnart is, mert talált ám okot rá. Ha valóban számít rá, ha számol vele is és maradhat, akkor bizony nem ártana valami vacok, ahol meghúzhatja magát. Mit meg nem adna azért, ha a zsibbadó lábait kinyújtóztathatná egy ágyon. De még egy szalmazsákkal is kiegyezne. Hamarosan eléri a célt, ami előtt egy pillanatra megfékezi lépteit. Lassan méri fel a helyet, a környezetet, már éppen belemerülne a vizsgálódásba, mikor a fülét megcsapja a dudorászott, ismerős dallam. Ismét emlékek villannak gyermekkorából, amikor esténként még anyja halk, bájos hangján hallotta ezt az altatót. Akaratlanul is megmosolyogja, majd ismét lépésre ösztökéli magát. Hamarosan így meg is látja a dudorászó férfit, aki reményei szerint az említett Kjenar lesz.*
- Csak a ló el ne aludjon. *Vigyorodik el haloványan.* Jó munkát! Kjenart keresem.
*Lép közelebb, de óvatosan és vigyázva, hogy a dolgozó férfit ne zavarja meg a munkában.*
*Egyedül a visszaúttal nincs gondja. Azon felül ismét bajban van, mert megint nem tudja, hogy kit kéne keresnie. Visszaér arra a pontra, ahol szerencsésen botlott bele Yagnarba. Hogy innentől merre induljon arról még egyelőre fogalma sincs. Persze mennyiből tart kérdezni, de hiába, ha frusztrálja, hogy ennyire nem tud még kiigazodni a vidéken. Sajnálatára máshogy nemigen érzi, hogy célba érne, így hamarosan újból a kapuból megismert őrt kénytelen felkeresni. Szerencsére nem tart sokáig, hogy megmutassák az utat, így lassan meg is indul az irány felé. Eddig is kutyagolt rengeteget. Kicsit tényleg vágyja már azt a sert valami tavernában. Arról nem is beszélve, hogy egy pár falatot enni is tudna már. De ezen a kardos ügyön túl akar lenni. Talán utána majd élvezhet egy kis szabad foglalkozást. Felkereshetné Yagnart is, mert talált ám okot rá. Ha valóban számít rá, ha számol vele is és maradhat, akkor bizony nem ártana valami vacok, ahol meghúzhatja magát. Mit meg nem adna azért, ha a zsibbadó lábait kinyújtóztathatná egy ágyon. De még egy szalmazsákkal is kiegyezne. Hamarosan eléri a célt, ami előtt egy pillanatra megfékezi lépteit. Lassan méri fel a helyet, a környezetet, már éppen belemerülne a vizsgálódásba, mikor a fülét megcsapja a dudorászott, ismerős dallam. Ismét emlékek villannak gyermekkorából, amikor esténként még anyja halk, bájos hangján hallotta ezt az altatót. Akaratlanul is megmosolyogja, majd ismét lépésre ösztökéli magát. Hamarosan így meg is látja a dudorászó férfit, aki reményei szerint az említett Kjenar lesz.*
- Csak a ló el ne aludjon. *Vigyorodik el haloványan.* Jó munkát! Kjenart keresem.
*Lép közelebb, de óvatosan és vigyázva, hogy a dolgozó férfit ne zavarja meg a munkában.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-25 08:46:35
Üzenet elküldve: 2024-11-25 08:46:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Haldor//
//Zárás//
- Nem szeretem az egyenlőtlen esélyeket! Egye rosebb, megvárom míg megnöveszted a tiedet.
* Hátrafordul a ló patája mellől és megcsattogtatja a kezében tartott fogót. *
- A hegyes füledből is csippentünk egy kicsit.
* Dörmögő göcögése talán még sokáig elkíséri az íjászt, ahogy távolodik.
Kedveli Haldort, na. Ahhoz képest, hogy félvér, egész szórakoztató. Kíváncsi rá, vajon mit tud azzal a fene nagy becsben tartott íjával.
Visszafordul a kecskeanyjú csatamén felé, és néhány keresetlen szóval magasztalja felmenőit, miközben munkához lát és lefeszegeti a régi patkókat.
Mivel már nincs közönsége, a fülsértő fütyörészést lecseréli saját, kellemesebb dudorászására, egy közismert tharg altatódalt megcélozva. Hátha a ló is megmarad végre egy helyben. A kedves dallamú melódiát néha azért felváltja egy-egy, "anyádistállóját" vagy "azŐsökverjenekmeg" kifejezés. *
//Zárás//
- Nem szeretem az egyenlőtlen esélyeket! Egye rosebb, megvárom míg megnöveszted a tiedet.
* Hátrafordul a ló patája mellől és megcsattogtatja a kezében tartott fogót. *
- A hegyes füledből is csippentünk egy kicsit.
* Dörmögő göcögése talán még sokáig elkíséri az íjászt, ahogy távolodik.
Kedveli Haldort, na. Ahhoz képest, hogy félvér, egész szórakoztató. Kíváncsi rá, vajon mit tud azzal a fene nagy becsben tartott íjával.
Visszafordul a kecskeanyjú csatamén felé, és néhány keresetlen szóval magasztalja felmenőit, miközben munkához lát és lefeszegeti a régi patkókat.
Mivel már nincs közönsége, a fülsértő fütyörészést lecseréli saját, kellemesebb dudorászására, egy közismert tharg altatódalt megcélozva. Hátha a ló is megmarad végre egy helyben. A kedves dallamú melódiát néha azért felváltja egy-egy, "anyádistállóját" vagy "azŐsökverjenekmeg" kifejezés. *
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-25 05:43:00
Üzenet elküldve: 2024-11-25 05:43:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*Mosolya még szélesebbre húzódik, ahogy Kjenar felveszi a fonalat, és maga is derűsen válaszol a szavaira. Ez emlékezteti kissé a zsoldosként eltöltött jobb napokra: amikor néhány kedvére való társával nevetve ütötték el az időt, s ha egymáson is köszörülték kissé a nyelvüket, sosem a másik kárára.*
- Igazad lehet! *-szavait elismerő-beleegyező bólintással toldja meg-* A szakállad bizonnyal előrébb helyez téged a sorban mint engem, ha egy tharg leány kénye-kedvét kéne megtippelnem.
*Ujjai meglazítják a tegez szíját, és sima mozdulattal lehúzza azt a válláról. Leteszi a földre az alját csizmaorrai közé, és térdének támasztja a készséget. Miután felszabadul mindkét keze, szétoldja a nyilakat kötegbe fogó madzagot -ezt hanyag mozdulattal zsebre gyűri-, és új szerzeményeit tegezébe csúsztatja.*
- Áh..! Tökéletes. *-mormogja halkan és elégedetten az orra alá, ahogy az új nyilak a többi közé vegyülnek. Ujjai még egyszer végigfutnak a jelöléseken hogy szokja őket, majd ismét a kovácsra néz, ahogy újra vállára lendíti nehezebbé vált felszerelését. Ezt még szoknia kell.-* Köszönöm ismét, Kjenar! Jó munkát, és..
*Egy pillanatig a megfelelő szavakat keresi.*
- .. az Ősök vezessék kezed! *-még mosolyogva biccent egy utolsót, és a kovács fütyülésétől kísérve sarkon fordul. Nincs most itt több dolga, és nem akar zavarni sem. Viszont a vadak nem fognak elé sétálni, hogy felkínálják nyakukat vagy oldalukat a számára, szóval neki kell hozzájuk mennie. Kibővült felszerelésének súlyához igazítja a tegez szíját míg elindul, léptei ruganyosak, tekintete a Birtokok felé vezető utat fürkészi. Ha jól sejti, aligha okoz gondot egy mértéktartó vadászattal a környéken, pláne ha az elejtett zsákmányt beszolgáltatja.*
*Mosolya még szélesebbre húzódik, ahogy Kjenar felveszi a fonalat, és maga is derűsen válaszol a szavaira. Ez emlékezteti kissé a zsoldosként eltöltött jobb napokra: amikor néhány kedvére való társával nevetve ütötték el az időt, s ha egymáson is köszörülték kissé a nyelvüket, sosem a másik kárára.*
- Igazad lehet! *-szavait elismerő-beleegyező bólintással toldja meg-* A szakállad bizonnyal előrébb helyez téged a sorban mint engem, ha egy tharg leány kénye-kedvét kéne megtippelnem.
*Ujjai meglazítják a tegez szíját, és sima mozdulattal lehúzza azt a válláról. Leteszi a földre az alját csizmaorrai közé, és térdének támasztja a készséget. Miután felszabadul mindkét keze, szétoldja a nyilakat kötegbe fogó madzagot -ezt hanyag mozdulattal zsebre gyűri-, és új szerzeményeit tegezébe csúsztatja.*
- Áh..! Tökéletes. *-mormogja halkan és elégedetten az orra alá, ahogy az új nyilak a többi közé vegyülnek. Ujjai még egyszer végigfutnak a jelöléseken hogy szokja őket, majd ismét a kovácsra néz, ahogy újra vállára lendíti nehezebbé vált felszerelését. Ezt még szoknia kell.-* Köszönöm ismét, Kjenar! Jó munkát, és..
*Egy pillanatig a megfelelő szavakat keresi.*
- .. az Ősök vezessék kezed! *-még mosolyogva biccent egy utolsót, és a kovács fütyülésétől kísérve sarkon fordul. Nincs most itt több dolga, és nem akar zavarni sem. Viszont a vadak nem fognak elé sétálni, hogy felkínálják nyakukat vagy oldalukat a számára, szóval neki kell hozzájuk mennie. Kibővült felszerelésének súlyához igazítja a tegez szíját míg elindul, léptei ruganyosak, tekintete a Birtokok felé vezető utat fürkészi. Ha jól sejti, aligha okoz gondot egy mértéktartó vadászattal a környéken, pláne ha az elejtett zsákmányt beszolgáltatja.*
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-24 19:54:50
Üzenet elküldve: 2024-11-24 19:54:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Haldor//
- Örömömre szolgált, hogy elkészíthettem neked ezeket. Minden lövésed célba találjon!
* A jól végzett munka öröme semmihez sem hasonlítható érzés. Megszorítja az íjász karját. *
- Ne aggódj, az én kellemesebb arcomat ma csak lovak fara mellett lehet majd látni. Addig használd ki ezt az előnyt. Mert ha egyszer kimosakszom, nem lesz nálam fessebb legény az egész Vashegyen, aztán bánhatod hogy nem kapkodtál.
* Megsimítja kusza vörhenyes arcszőrzetét, amibe néhol apró fémforgácsok is akadtak. *
- Talán még a szakállam is beolajozom. Na, eredj. Nem érek rá egész nap.
* Hessegető mozdulatot tesz, de komolytalan a szándéka, őt az se zavarja, ha nézi a másik, ahogy dolgozik. Ráadásul ez az utolsó patkolása mára. Jókedvű, ám fülbántóan hamis fütyörészésbe kezd, amire a soron következő hátas ideges fülmozgással és toporgással reagál. *
- Nyughass! Anyád kecske volt tán?
- Örömömre szolgált, hogy elkészíthettem neked ezeket. Minden lövésed célba találjon!
* A jól végzett munka öröme semmihez sem hasonlítható érzés. Megszorítja az íjász karját. *
- Ne aggódj, az én kellemesebb arcomat ma csak lovak fara mellett lehet majd látni. Addig használd ki ezt az előnyt. Mert ha egyszer kimosakszom, nem lesz nálam fessebb legény az egész Vashegyen, aztán bánhatod hogy nem kapkodtál.
* Megsimítja kusza vörhenyes arcszőrzetét, amibe néhol apró fémforgácsok is akadtak. *
- Talán még a szakállam is beolajozom. Na, eredj. Nem érek rá egész nap.
* Hessegető mozdulatot tesz, de komolytalan a szándéka, őt az se zavarja, ha nézi a másik, ahogy dolgozik. Ráadásul ez az utolsó patkolása mára. Jókedvű, ám fülbántóan hamis fütyörészésbe kezd, amire a soron következő hátas ideges fülmozgással és toporgással reagál. *
- Nyughass! Anyád kecske volt tán?
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-21 09:46:09
Üzenet elküldve: 2024-11-21 09:46:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kjenar//
*Átveszi a felé nyújtott nyilakat. Nem bontja szét az azokat összefogó zsineget, anélkül is szemre tudja venni az árut. A frissen kovácsolt acélfejek csillogásától szinte gyermeki örömet érez egy pillanatra, hüvelykujjával megpróbálja egy fej élét, és makulátlannak érzi azt. Félig szeme elé emeli a köteget, s csak úgy néz bele, de a nyílszárakat is egyenesnek látja. Ezután a tollazást vizsgálja meg, ujjaival megérinti a sárgával jelölt tollakat, szinte még érzi az enyv szagát rajtuk, a kovácsműhely torokkaparó levegőjében is.
Mosolyogva, és elégedetten-elismerőn bólintva néz fel Kjenar-ra.*
- Messze a legkiválóbb nyilak, amik valaha csak a birtokomba kerültek! *-ismeri el őszintén. Jó helyük lesz a tegezében, és biztos benne hogy jó szolgálatot is látnak majd el, ha arra lesz szüksége. Akárhányszor lövi majd el őket, a tollak és az acélhegy zúgása ami kereszül hasítja majd a levegőt, mind Kjenar kezének ügyességét dicsérik majd. A férfi szavaira csak derűsen megrázza a fejét.-* Ej, ha mellé is menne a nyíl, addig túrnám az avart, amíg meg nem kerülne, ebben biztos lehetsz.
*A felajánlott vadra szóló szabadkozásra csak barátságosan legyint. Tudja jól, hogy Kjenar Yagnar utasításának tett eleget, és azt is sejti, hogy itt valóban nem szokás így fizetni, de komolyan mondta, amit mondott. Emellett magában egészen biztos benne, hogy a megtermett férfi nem fogja elhajtani őt, ha egy libával vagy hasonlóval tér majd vissza hozzá.*
- Köszönöm, Kjenar. *-nyújtja karját a kovács felé, hogy amúgy tharg-módra megszoríthassa az övét-* Tharg leány? Hát lenne esélyem náluk, ha a te szebbik feled is ott van..?!
*Halkan felnevet. Egész kedvelhető fickónak találja a kovácsot.*
*Átveszi a felé nyújtott nyilakat. Nem bontja szét az azokat összefogó zsineget, anélkül is szemre tudja venni az árut. A frissen kovácsolt acélfejek csillogásától szinte gyermeki örömet érez egy pillanatra, hüvelykujjával megpróbálja egy fej élét, és makulátlannak érzi azt. Félig szeme elé emeli a köteget, s csak úgy néz bele, de a nyílszárakat is egyenesnek látja. Ezután a tollazást vizsgálja meg, ujjaival megérinti a sárgával jelölt tollakat, szinte még érzi az enyv szagát rajtuk, a kovácsműhely torokkaparó levegőjében is.
Mosolyogva, és elégedetten-elismerőn bólintva néz fel Kjenar-ra.*
- Messze a legkiválóbb nyilak, amik valaha csak a birtokomba kerültek! *-ismeri el őszintén. Jó helyük lesz a tegezében, és biztos benne hogy jó szolgálatot is látnak majd el, ha arra lesz szüksége. Akárhányszor lövi majd el őket, a tollak és az acélhegy zúgása ami kereszül hasítja majd a levegőt, mind Kjenar kezének ügyességét dicsérik majd. A férfi szavaira csak derűsen megrázza a fejét.-* Ej, ha mellé is menne a nyíl, addig túrnám az avart, amíg meg nem kerülne, ebben biztos lehetsz.
*A felajánlott vadra szóló szabadkozásra csak barátságosan legyint. Tudja jól, hogy Kjenar Yagnar utasításának tett eleget, és azt is sejti, hogy itt valóban nem szokás így fizetni, de komolyan mondta, amit mondott. Emellett magában egészen biztos benne, hogy a megtermett férfi nem fogja elhajtani őt, ha egy libával vagy hasonlóval tér majd vissza hozzá.*
- Köszönöm, Kjenar. *-nyújtja karját a kovács felé, hogy amúgy tharg-módra megszoríthassa az övét-* Tharg leány? Hát lenne esélyem náluk, ha a te szebbik feled is ott van..?!
*Halkan felnevet. Egész kedvelhető fickónak találja a kovácsot.*
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-20 22:31:31
Üzenet elküldve: 2024-11-20 22:31:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Haldor//
* Felpillantva észreveszi a közeledő Haldort. Valahogy sokkal békésebbnek tűnik, talán már körbejárta párszor a helyet, és nem aggályoskodik. *
- Haldor! Épp jókor érkeztél. Íme! Tudásom minden javát beletettem, az Ősökre esküszöm. De, azért futtasd át rajt a szemed, hátha észreveszel valamit.
* Előveszi az összekészített csomagot és átnyújtja az íjásznak. Karját összefonva várakozik, ha a másik szemügyre venné a nyílvesszőket. Még most szóljon időben, ha alakítana rajtuk, ne a csatatéren derüljön ki, hogy valami nem stimmel. *
- Remélem a jelzés is megfelelő, de azért tapogasd meg, tudunk erősíteni rajta, hogy könnyebben meg tudd különböztetni a többitől.
* Ha Haldor nem jelez javítanivaló hiányosságot, akkor elégedetten hümment a munkáját látván. *
- A konyhán mindig örülnek az ilyesminek. De aztán el ne kótyavetyéld nekem a csalitosban!
* Csak legyint a szavakra. *
- Ne fáradj, nem azért készítettem őket. Vedd úgy, hogy olyasféle... üdvözlő-ajándék.
* Meg nem is volt igazán fáradtság, mondhatni, pihenés a többi munkái között. *
- Ha esetleg valamire még szükséged van, szólj. Élezés, javítás, bármi. Sok ilyesmit csinálunk mostanság, mindenki csak arra vár, mikor füttyent Yagnar. Nem hinném, hogy soká várat minket. Addig pihenj, egyél, igyál! Keress egy szemrevaló tharg leányt! Láttam mostanság többeket is.
* Szemöldökét húzkodva rákacsint a zsoldosra. *
* Felpillantva észreveszi a közeledő Haldort. Valahogy sokkal békésebbnek tűnik, talán már körbejárta párszor a helyet, és nem aggályoskodik. *
- Haldor! Épp jókor érkeztél. Íme! Tudásom minden javát beletettem, az Ősökre esküszöm. De, azért futtasd át rajt a szemed, hátha észreveszel valamit.
* Előveszi az összekészített csomagot és átnyújtja az íjásznak. Karját összefonva várakozik, ha a másik szemügyre venné a nyílvesszőket. Még most szóljon időben, ha alakítana rajtuk, ne a csatatéren derüljön ki, hogy valami nem stimmel. *
- Remélem a jelzés is megfelelő, de azért tapogasd meg, tudunk erősíteni rajta, hogy könnyebben meg tudd különböztetni a többitől.
* Ha Haldor nem jelez javítanivaló hiányosságot, akkor elégedetten hümment a munkáját látván. *
- A konyhán mindig örülnek az ilyesminek. De aztán el ne kótyavetyéld nekem a csalitosban!
* Csak legyint a szavakra. *
- Ne fáradj, nem azért készítettem őket. Vedd úgy, hogy olyasféle... üdvözlő-ajándék.
* Meg nem is volt igazán fáradtság, mondhatni, pihenés a többi munkái között. *
- Ha esetleg valamire még szükséged van, szólj. Élezés, javítás, bármi. Sok ilyesmit csinálunk mostanság, mindenki csak arra vár, mikor füttyent Yagnar. Nem hinném, hogy soká várat minket. Addig pihenj, egyél, igyál! Keress egy szemrevaló tharg leányt! Láttam mostanság többeket is.
* Szemöldökét húzkodva rákacsint a zsoldosra. *
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-11-14 20:21:25
Üzenet elküldve: 2024-11-14 20:21:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Ugyan a leánynak sem esne rosszul egy jó ser, mégsem kanyarodik rá a Tavernához vezető útra. Első a kötelesség, aztán ha nem találnak neki újabb feladatot, kitudja, talán ő is megnézi azt a sokat emlegetett ivót.
Mindenesetre elsősorban útja a jarl elé viszi, nem is nagyon foglalatoskodik most mással. Biccen a kapuőrnek, már ha a helyén találja, majd egyenest az erőd felé veszi az irányt határozott léptekkel, arcán a megszokott ernyedt mogorvasággal. Különösebb baja nincsen egyébként, nem rágja magát a bosszantó hosszúfülű vagy egyebek miatt, egyszerűen csak mindig ilyen a képe. De talán ezzel nincs is olyan nagyon egyedül a thargok között.*
Mindenesetre elsősorban útja a jarl elé viszi, nem is nagyon foglalatoskodik most mással. Biccen a kapuőrnek, már ha a helyén találja, majd egyenest az erőd felé veszi az irányt határozott léptekkel, arcán a megszokott ernyedt mogorvasággal. Különösebb baja nincsen egyébként, nem rágja magát a bosszantó hosszúfülű vagy egyebek miatt, egyszerűen csak mindig ilyen a képe. De talán ezzel nincs is olyan nagyon egyedül a thargok között.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 629-648