//Fogadó//
*Ghorim bizony kimarad a társalgásnak ebből a részéből, mint hogy nem ismeri sem az érkező hölgyet, sem az aztán érkezőt, de úgy istenigazából még Kagan sem, csupán néhány mondatot váltottak volt, néminemű sör társaságában. Figyelmét így hát inkább a pipájának szenteli, s a füstkarikák eregetésének.
Ez persze nem azt jelenti, hogy fittyet hány mindenre önmaga körül, ó nem, nagyon is tudatában van annak, merre kanyarog a társalgás útja, csupán csak nem tud belefolyni, mivel nincs igazából sem álláspontja, sem véleménye, de még csak érdekeltsége sem Raiina női szerepvállalását illetően.*
-Ghorim, Ghror fia, szolgálatukra hölgyeim. *köszön azért, a törp illem szerint, egyszersmind be is mutatkozván, ám egyelőre ennél többet aligha tud, vagy akar hozzátenni a társalgáshoz. Megjegyzendő ténynek tartja azonban, hogy lám, amint Kagan vezér úgy döntött, szabad az út a fogadóba, kisvártatva három vendég is akadt, ki a lábát betette, s fogyasztani óhajt, az pedig, mint tudjuk, éppen hárommal több, mint ahányan előtte voltak bent. Persze a három, az összesen még így is "csak" három, de akárhogyan is számol a törp, úgy véli, valaminek a fele is több, mint a semmiből az egész, tehát minden csupán csak viszonyítás kérdése.
Persze törpünk nincsen azért kőből, nyilvánvalóan végigméri, s jól megnézi magának a törpleányt, de azért nem tolakodó módon, csak hát már több év is eltelt azóta, hogy fajtabéli nőszeméllyel találkozott volna. A név nem ismerős neki, sem a megjelenés, nem tudja beazonosítani hirtelenjében, hogy a világnak mely szegletébe is lehet való a hölgyemény, bár az is tény, hogy Ghorim sem kifejezetten művelt ezen a téren. Jobbára annyit tud a saját népéről, amit odahaza, s vándorútjain megtanult róluk, az pedig valójában nem valami sok. Persze az anzulabari törpökről nagyjából mindent tud, amit tudni lehet, ám ez fajuk egészét tekintve vajmi kevés.*