Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
380. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-22 10:46:30
Üzenet elküldve: 2023-03-22 10:46:30
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
*Tervei szerint lekísérte volna az elfet és makrancos leányát az ispotályig, hogy az ottani készletekből még a rendelkezésükre bocsásson valamennyit. Ezt az istálló felé haladva ki is fejti Hubinak, meg nagy vonalakban azt is, hogy mivel bízta meg az elfet. Hubi tanúja volt úgyis a Pintyben történteknek, talán a hazaúton meg is beszélték, hogy bár vele Eeyr volt kegyes, de másokkal nem, másokat a Sötét úr hozott vissza. Egyértelmű, hogy Leával, mindenkori legnagyobb ellenségeinek egyikével, nem tett volna soha ilyet.
A leány számára kiutalja a Guba nevű hátast, amiről már nem tudja, hogy hogyan is került a vérszövetség birtokába, de annyi bizonyos, hogy régóta gazdátlan.
Akár indulhatnának is az ispotályba, mikor érkezik valami fiúcska és elhadarja, hogy két nő várja Leát, mert valami nagyon sürgős mondandójuk van a számára. A kölyök eligazítja, hogy merre is téblábolnak. Lea sóhajjal búcsúzik az elftől, de megkéri Hubit, hogy helyette gondoskodjon arról, hogy Pycta és a lány bájital elegendő bájitalt kapjon az ispotály készleteiből. A búcsút nem nyújtja túl hosszúra, nem fűz bele semmi túlzott udvariaskodást, azt majd Hubi úgyis megteszi.
Ő maga a pitypangoskert felé veszi az irányt a kölyökkel, aki meg is mutatja távolról a két nőt Leának.
Lea nem az a városi előkelőség, aki valami szalonban pöffeszkedve várja meg, hogy majd elé járulnak, ezért aztán hamar odaér a Kagan szobrának tövében ücsörgő pároshoz.*
- Azelőtt a torony tetejéről vigyázta a vidéket. Azért került ide, hogy itt végre nyugalmat találjon.
*Hangjában van valami megmagyarázhatatlan él, egyrészt csevegő, másrészt kicsit számonkérő, harmadrészt pedig még kedves is. Ő tudja, hogy a másik kettő őt keresi, a másik kettő azonban aligha sejtheti, hogy megtalálták a szellemjárót.*
*Tervei szerint lekísérte volna az elfet és makrancos leányát az ispotályig, hogy az ottani készletekből még a rendelkezésükre bocsásson valamennyit. Ezt az istálló felé haladva ki is fejti Hubinak, meg nagy vonalakban azt is, hogy mivel bízta meg az elfet. Hubi tanúja volt úgyis a Pintyben történteknek, talán a hazaúton meg is beszélték, hogy bár vele Eeyr volt kegyes, de másokkal nem, másokat a Sötét úr hozott vissza. Egyértelmű, hogy Leával, mindenkori legnagyobb ellenségeinek egyikével, nem tett volna soha ilyet.
A leány számára kiutalja a Guba nevű hátast, amiről már nem tudja, hogy hogyan is került a vérszövetség birtokába, de annyi bizonyos, hogy régóta gazdátlan.
Akár indulhatnának is az ispotályba, mikor érkezik valami fiúcska és elhadarja, hogy két nő várja Leát, mert valami nagyon sürgős mondandójuk van a számára. A kölyök eligazítja, hogy merre is téblábolnak. Lea sóhajjal búcsúzik az elftől, de megkéri Hubit, hogy helyette gondoskodjon arról, hogy Pycta és a lány bájital elegendő bájitalt kapjon az ispotály készleteiből. A búcsút nem nyújtja túl hosszúra, nem fűz bele semmi túlzott udvariaskodást, azt majd Hubi úgyis megteszi.
Ő maga a pitypangoskert felé veszi az irányt a kölyökkel, aki meg is mutatja távolról a két nőt Leának.
Lea nem az a városi előkelőség, aki valami szalonban pöffeszkedve várja meg, hogy majd elé járulnak, ezért aztán hamar odaér a Kagan szobrának tövében ücsörgő pároshoz.*
- Azelőtt a torony tetejéről vigyázta a vidéket. Azért került ide, hogy itt végre nyugalmat találjon.
*Hangjában van valami megmagyarázhatatlan él, egyrészt csevegő, másrészt kicsit számonkérő, harmadrészt pedig még kedves is. Ő tudja, hogy a másik kettő őt keresi, a másik kettő azonban aligha sejtheti, hogy megtalálták a szellemjárót.*
379. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-21 10:00:50
Üzenet elküldve: 2023-03-21 10:00:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
- Nem tudok mindent. Hogy miként került a borostyánkő fogságába.
* Zavartan int a szobor felé. Talán kissé szégyelli is, hogy ennyi időn át távol tartotta magát a thargoktól, tulajdon népétől. *
- Talán az istenek, az Ősök akarata.
* Elhelyezkednek a ruhadarabon. A napnak van már valamennyi ereje, Myrii nem fázik. Élvezi a fák lombjai között átszűrődő napsugarakat a bőrén. Szórakozottan kibogozza szoros hajfonatát, kiszedeget pár kósza száraz falevelet loboncából. Felsóhajt, mélyen. *
- Márha valóban elküldött valakit a Szellemjáróért az az őr.
* Fanyalog. *
- A bátyáim...
* El is felejtette őket. A bűntudat nehéz súlyként nehezedik a szívére. *
~ Hogy felejthettem el őket? ~
- Nem tudom. Nem is biztos hogy itt vannak. Ki tudja, miféle küldetésekre küldhetik őket.
* Jegyzi meg bizonytalanul és tépkedni kezdi maga mellet a zsenge füvet, virágokat. *
- Talán odabent megtudok valamit.
* Int állával a föléjük magasodó erőd felé. Furcsa meghitt csendben ücsörögnek egymás mellett. A vízben játszadozó ujjakra pillant és elmosolyodik. *
- Nemrég még meg akartuk egymást ölni.
* Mostanság gyorsan követik egymást az események. Hogy lett ebből a szeles, idegesítő lányból a barátja? Sosem volt lánybarátja. Barátnője. *
- Nem azért, de ha kettőnkön múlna a népem sorsa, én Yagnar helyében aggódnék.
* Jegyzi meg vontatottan és hozzávág egy marék gazt Nettie-hez. *
- Nem tudok mindent. Hogy miként került a borostyánkő fogságába.
* Zavartan int a szobor felé. Talán kissé szégyelli is, hogy ennyi időn át távol tartotta magát a thargoktól, tulajdon népétől. *
- Talán az istenek, az Ősök akarata.
* Elhelyezkednek a ruhadarabon. A napnak van már valamennyi ereje, Myrii nem fázik. Élvezi a fák lombjai között átszűrődő napsugarakat a bőrén. Szórakozottan kibogozza szoros hajfonatát, kiszedeget pár kósza száraz falevelet loboncából. Felsóhajt, mélyen. *
- Márha valóban elküldött valakit a Szellemjáróért az az őr.
* Fanyalog. *
- A bátyáim...
* El is felejtette őket. A bűntudat nehéz súlyként nehezedik a szívére. *
~ Hogy felejthettem el őket? ~
- Nem tudom. Nem is biztos hogy itt vannak. Ki tudja, miféle küldetésekre küldhetik őket.
* Jegyzi meg bizonytalanul és tépkedni kezdi maga mellet a zsenge füvet, virágokat. *
- Talán odabent megtudok valamit.
* Int állával a föléjük magasodó erőd felé. Furcsa meghitt csendben ücsörögnek egymás mellett. A vízben játszadozó ujjakra pillant és elmosolyodik. *
- Nemrég még meg akartuk egymást ölni.
* Mostanság gyorsan követik egymást az események. Hogy lett ebből a szeles, idegesítő lányból a barátja? Sosem volt lánybarátja. Barátnője. *
- Nem azért, de ha kettőnkön múlna a népem sorsa, én Yagnar helyében aggódnék.
* Jegyzi meg vontatottan és hozzávág egy marék gazt Nettie-hez. *
378. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-15 20:28:37
Üzenet elküldve: 2023-03-15 20:28:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
- És mi történt vele?
*Kérdi, miközben újra és újra végig futtatja tekintetét a szobron. Impozáns alkotás, meg kell hagyni. Közben viszont nem kerüli el a figyelmét az áhítatos főhajtás sem a tharg lány részéről.*
~Nagyon tisztelhették, ha még ő is...~
*Állapítja meg magában. Hiszen a másik csak a nevelőanyja meséiből tud saját népéről, sosem élt köztük, mégis úgy rója tiszteletét a szobor előtt, mintha legalábbis Kaganhoz imádkozott volna, amióta az eszét tudja. Nettie azonban most nem követi a lány példáját. Az ő múltja nem fűzte őt a thargok egykori vezéréhez, s jelenében sincs szerepe a halott férfinak. Talán a jövője változást hoz e területen, egyelőre azonban nincs miért tisztelnie a szobor ihletőjét.
Egy utolsó pillantást vet az alkotásra, majd szó nélkül követi barátnéját a tó melletti fűre. Lehelyezkedik a kiterített köpenyre, noha nem biztos benne, hogy a másiknak hosszú távon kényelmes lesz a ruhanemű nélkül ücsörögnie.*
- Ha fázol, ezt használhatjuk ketten is.
*Emeli meg jelzésképp saját köpenyének szegélyét, s amennyiben Myrii kéri, szorosan a lány mellé kucorodik, hogy az ő hátát is betakarhassa vele. Szoknyája szélét pedig teljesen ráhúzza lábfejeire. Hiába a melegedő idő, egy helyben ülve azért még csípős tud lenni a levegő.*
- Azért remélem, nem kell sokáig várnunk.
*Némileg türelmetlenül forgatja körbe fejét, hátha a nagyasszony már esetleg közeledne, de csalódnia kell. Sehol senki.*
- Szerinted a bátyáid merre lehetnek?
*Kérdezi, miközben kissé oldalra hajol, hogy ujjbegyeivel elérje a tavacska szélét, és szórakozottan játszadozni kezd a vízzel.*
- És mi történt vele?
*Kérdi, miközben újra és újra végig futtatja tekintetét a szobron. Impozáns alkotás, meg kell hagyni. Közben viszont nem kerüli el a figyelmét az áhítatos főhajtás sem a tharg lány részéről.*
~Nagyon tisztelhették, ha még ő is...~
*Állapítja meg magában. Hiszen a másik csak a nevelőanyja meséiből tud saját népéről, sosem élt köztük, mégis úgy rója tiszteletét a szobor előtt, mintha legalábbis Kaganhoz imádkozott volna, amióta az eszét tudja. Nettie azonban most nem követi a lány példáját. Az ő múltja nem fűzte őt a thargok egykori vezéréhez, s jelenében sincs szerepe a halott férfinak. Talán a jövője változást hoz e területen, egyelőre azonban nincs miért tisztelnie a szobor ihletőjét.
Egy utolsó pillantást vet az alkotásra, majd szó nélkül követi barátnéját a tó melletti fűre. Lehelyezkedik a kiterített köpenyre, noha nem biztos benne, hogy a másiknak hosszú távon kényelmes lesz a ruhanemű nélkül ücsörögnie.*
- Ha fázol, ezt használhatjuk ketten is.
*Emeli meg jelzésképp saját köpenyének szegélyét, s amennyiben Myrii kéri, szorosan a lány mellé kucorodik, hogy az ő hátát is betakarhassa vele. Szoknyája szélét pedig teljesen ráhúzza lábfejeire. Hiába a melegedő idő, egy helyben ülve azért még csípős tud lenni a levegő.*
- Azért remélem, nem kell sokáig várnunk.
*Némileg türelmetlenül forgatja körbe fejét, hátha a nagyasszony már esetleg közeledne, de csalódnia kell. Sehol senki.*
- Szerinted a bátyáid merre lehetnek?
*Kérdezi, miközben kissé oldalra hajol, hogy ujjbegyeivel elérje a tavacska szélét, és szórakozottan játszadozni kezd a vízzel.*
377. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-15 13:28:54
Üzenet elküldve: 2023-03-15 13:28:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
* Hátat fordít a nyomasztó méretű erődnek és követi Nettie-t a kis ligetbe. Mélyet sóhajt és tekintetét népének egykori vezérére függeszti. *
- Igen, ő az.
* Közelebb lép, egészen az apró tavacska széléig. Elfogja egy érzés, hogy szívesen megérintené, rásimítaná tenyerét a borostyánkőre. Kezét ökölbe szorítja és eltöpreng azon, hogy vajon mennyire más lenne a világ, ha még köztük lenne Kagan Thargodar. Hátrál egy lépést és tiszteletteljesen meghajtja a fejét. Sarkon fordul és hallgatagon a füves részhez lépdel. Közben küldetésükön és a Szellemjárón elmélkedik. Kiterítve a köpenyét leül és egy intéssel maga mellé invitálja Nettie-t is. *
- Ki tudja mennyi ideig lesz elfoglalt a Szellemjáró. Akár ki is pihenhetjük a lovaglást.
* Győzedelmeskedik a praktikus, földhözragadt gondolkodásmód a lányban. Közben szürke szemei minduntalan vissza-visszatérnek a vezér alakjára. Nem tehet róla, valahogy vonzza a tekintetét a szobor. Arra gondol, bárcsaK ismerhette volna őt személyesen. *
* Hátat fordít a nyomasztó méretű erődnek és követi Nettie-t a kis ligetbe. Mélyet sóhajt és tekintetét népének egykori vezérére függeszti. *
- Igen, ő az.
* Közelebb lép, egészen az apró tavacska széléig. Elfogja egy érzés, hogy szívesen megérintené, rásimítaná tenyerét a borostyánkőre. Kezét ökölbe szorítja és eltöpreng azon, hogy vajon mennyire más lenne a világ, ha még köztük lenne Kagan Thargodar. Hátrál egy lépést és tiszteletteljesen meghajtja a fejét. Sarkon fordul és hallgatagon a füves részhez lépdel. Közben küldetésükön és a Szellemjárón elmélkedik. Kiterítve a köpenyét leül és egy intéssel maga mellé invitálja Nettie-t is. *
- Ki tudja mennyi ideig lesz elfoglalt a Szellemjáró. Akár ki is pihenhetjük a lovaglást.
* Győzedelmeskedik a praktikus, földhözragadt gondolkodásmód a lányban. Közben szürke szemei minduntalan vissza-visszatérnek a vezér alakjára. Nem tehet róla, valahogy vonzza a tekintetét a szobor. Arra gondol, bárcsaK ismerhette volna őt személyesen. *
376. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-14 20:49:59
Üzenet elküldve: 2023-03-14 20:49:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
*Megforgatja szemeit, ahogy meghallja, hogy a Szellemjáró jelenleg nem is tudja őket fogadni. Ennyi hűhót összehordani a semmiért. De tény, legalább nem fogságban van, vagy legalábbis úgy néz ki, csak foglalt. Valami karót nyelt elf miatt.*
- Jó.
*Biccent a kapuőrnek, mintegy nyugtázva minden elhangzottat. Várnak, türelmesek lesznek, elidőznek, körülnéznek, a parasztfiú meg elviszi a hírt ennek a nagyasszonynak, hogy két idegen beszélni kíván vele.
Ezzel a lendülettel be is lép a kapun, és ahogy a férfitól eltávolodva Myrii felteszi a tízmilliós kérdést, bizonytalanul néz körbe.*
- Nos, nem hiszem, hogy az épületekbe nagyon bemehetnénk... *pislant a tőlük balra és jobbra lévő épületek, műhelyek és istálló felé* - Illetve szerintem oda se. *bök fejével a háttérben húzódó újabb kőfallal körülvett erődre* - Úgyhogy szerintem maradjunk látható helyen.
*Karját lustán a közelben látható kis tisztás felé lendíti, ahova el is indul, ha Myriinek nincs ellenvetése.*
- Ez lenne Kagan Thargodar?
*Kérdezi barátnőjét a kis tó partján megtorpanva, ahogy a mögötte álló borostyános szobron végigtekint.*
*Megforgatja szemeit, ahogy meghallja, hogy a Szellemjáró jelenleg nem is tudja őket fogadni. Ennyi hűhót összehordani a semmiért. De tény, legalább nem fogságban van, vagy legalábbis úgy néz ki, csak foglalt. Valami karót nyelt elf miatt.*
- Jó.
*Biccent a kapuőrnek, mintegy nyugtázva minden elhangzottat. Várnak, türelmesek lesznek, elidőznek, körülnéznek, a parasztfiú meg elviszi a hírt ennek a nagyasszonynak, hogy két idegen beszélni kíván vele.
Ezzel a lendülettel be is lép a kapun, és ahogy a férfitól eltávolodva Myrii felteszi a tízmilliós kérdést, bizonytalanul néz körbe.*
- Nos, nem hiszem, hogy az épületekbe nagyon bemehetnénk... *pislant a tőlük balra és jobbra lévő épületek, műhelyek és istálló felé* - Illetve szerintem oda se. *bök fejével a háttérben húzódó újabb kőfallal körülvett erődre* - Úgyhogy szerintem maradjunk látható helyen.
*Karját lustán a közelben látható kis tisztás felé lendíti, ahova el is indul, ha Myriinek nincs ellenvetése.*
- Ez lenne Kagan Thargodar?
*Kérdezi barátnőjét a kis tó partján megtorpanva, ahogy a mögötte álló borostyános szobron végigtekint.*
375. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-14 10:47:05
Üzenet elküldve: 2023-03-14 10:47:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
* Fürgén lesiklik a ló hátáról, hallva Nettie intelmeit, elfojt egy mosolyt. Sóhajtva lecsatolja oldaláról a kardot és leveszi a hátáról az íjat és a tegezt. Úgy is csak az ideúton vehették volna hasznát.
Semleges arccal átnyújtja a fegyvereket az őrnek. *
- Értjük. Akkor várunk.
* Bólint és kissé megnyugszik. Ezek szerint mégsem rabláncon tartják a Szellemjárót. Kiindulásnak jó lesz. Nettie-re pillant. *
~ Érthető, nem enged be amíg a Szellemjáró rá nem ér. Mégsem kóricálhatunk fel-alá szabadon az erődben. ~
* Kissé távolabb lépdel, végigtekintve a városon. *
- Merre?
* Teszi fel röviden a kérdést. *
* Fürgén lesiklik a ló hátáról, hallva Nettie intelmeit, elfojt egy mosolyt. Sóhajtva lecsatolja oldaláról a kardot és leveszi a hátáról az íjat és a tegezt. Úgy is csak az ideúton vehették volna hasznát.
Semleges arccal átnyújtja a fegyvereket az őrnek. *
- Értjük. Akkor várunk.
* Bólint és kissé megnyugszik. Ezek szerint mégsem rabláncon tartják a Szellemjárót. Kiindulásnak jó lesz. Nettie-re pillant. *
~ Érthető, nem enged be amíg a Szellemjáró rá nem ér. Mégsem kóricálhatunk fel-alá szabadon az erődben. ~
* Kissé távolabb lépdel, végigtekintve a városon. *
- Merre?
* Teszi fel röviden a kérdést. *
374. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-09 23:09:36
Üzenet elküldve: 2023-03-09 23:09:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
*Figyelmesen hallgatja a két lányt. Már tőle telhetően figyelmesen. Csak haloványan furdalja a kíváncsiság az egészet illetően. Szívesen hűsölne inkább tovább a szélvédett posztján egy üveg bor társaságában.*
-Üzenet a Szellemjárónak, csak neki. Értem én, nagysága. Itt mindenki titkos üzeneteket hordoz... Na, hadd lássam azokat a karcolókat.
*Azzal át is veszi a veszélyt hordozó cókmókot. Csak egy szemvillanásnyi ideig pillant a felhúzódó szoknyára, de különösebb meglepetés nem ül ki fancsali ábrázatára. Látott ő már meredekebb rejtekhelyeket is.*
-Elfelejtettem viszont... A Szellemjárónak vendégei vannak. Valami karót nyelt elf meg a fattya. Úgyhogy azt javaslom, néhány órát még időzzenek el itt a hölgyek Amon Ruadh városában, mielőtt toronyiránt mennének. *Int türelmetlenül az erőd irányába.* -Addig meg... *Köhint aprót.*
-Kerítek valami parasztfiút, hogy elvigye az üzenetet. Mármint, hogy keresik a Szellemjárót. *Hanghordozásában ott rejlik kedvtelensége, de azt nem akarja, hogy az ő foga bánja, ha nem ér célt valami fontos üzenet. Amennyiben a két leánynak sincs egyéb mondanivalója, búcsút is int, hogy folytathassa "elfoglaltságait".*
*Figyelmesen hallgatja a két lányt. Már tőle telhetően figyelmesen. Csak haloványan furdalja a kíváncsiság az egészet illetően. Szívesen hűsölne inkább tovább a szélvédett posztján egy üveg bor társaságában.*
-Üzenet a Szellemjárónak, csak neki. Értem én, nagysága. Itt mindenki titkos üzeneteket hordoz... Na, hadd lássam azokat a karcolókat.
*Azzal át is veszi a veszélyt hordozó cókmókot. Csak egy szemvillanásnyi ideig pillant a felhúzódó szoknyára, de különösebb meglepetés nem ül ki fancsali ábrázatára. Látott ő már meredekebb rejtekhelyeket is.*
-Elfelejtettem viszont... A Szellemjárónak vendégei vannak. Valami karót nyelt elf meg a fattya. Úgyhogy azt javaslom, néhány órát még időzzenek el itt a hölgyek Amon Ruadh városában, mielőtt toronyiránt mennének. *Int türelmetlenül az erőd irányába.* -Addig meg... *Köhint aprót.*
-Kerítek valami parasztfiút, hogy elvigye az üzenetet. Mármint, hogy keresik a Szellemjárót. *Hanghordozásában ott rejlik kedvtelensége, de azt nem akarja, hogy az ő foga bánja, ha nem ér célt valami fontos üzenet. Amennyiben a két leánynak sincs egyéb mondanivalója, búcsút is int, hogy folytathassa "elfoglaltságait".*
373. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-08 20:35:18
Üzenet elküldve: 2023-03-08 20:35:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
*A megjegyzésre, miszerint a kapuőr ismerősnek találja kettejüket, meglepetten vonja fel fél szemöldökét. Ő maga járt már a Vashegy közelében, de az erődig biztosan nem jött fel. Mi dolga lett volna itt? Sandán újra Myriire pillant, hogy lássa a lány reakcióját, mert róla sem nagyon tudja elképzelni, hogy akár csak a környékre vetődött volna, noha neki több indoka lett volna rá. Ám utasa hallgatása csak a gyanúját erősíti meg. Az őr nyilván rosszul lát. Biztosan azért is hunyorog.*
- Akkor ezt bóknak vesszük.
*Válaszol végül az egykedvű, és rendkívül semmitmondó megállapításra, hasonlóan színtelen hangon. Felőle aztán rokonnak is nézheti őket a férfi, a lényeg, hogy engedje be kettőjüket a kapun, hadd beszélhessenek a Szellemjáróval. A további szófecsérlésbe inkább nem avatkozik bele, bár nem tudja megállni, hogy el ne húzza a szája szélét, mikor az őr megemlíti, hogy csak fegyver és ló nélkül léphetnek be az erőd falai közé. Ettől függetlenül meglehetősen szokatlan érzés számára, hogy Myrii és saját maga közül jelen pillanatban neki van nyugodtabb vérmérséklete - már amennyire a tharg lány ingerült hangjából ki tudja venni.*
- Fogadni fog.
*Egészíti ki Myrii szavait, kifejezetten magabiztosan állítva azt, amit ő sem tud igazán. Ennek ellenére mozdul, hogy jelezzen barátnőjének, hogy leszállhatnak Fajalról, s ha a másik lekászálódott mögüle, akkor ő is leugrik a földre. A lovat az erőd falához vezeti, tisztes távolságra a kaputól és annak őrétől, majd belesuttog az állat fülébe.*
- Ha bárki idegen közelít hozzád, menj, és meg se állj hazáig!
*Tudja, hogy Fajal érti a szavait, mindig is úgy érezte, a lovak hihetetlenül intelligens állatok, így nem rest kikötés nélkül magára hagyni a hátast, hogy ha véletlenül bántani akarnák, legalább ő menekülhessen.
Megpaskolja a ló nyakát, majd visszalépdel a kapuőr elé. Bármennyire is nem szimpatizál egyelőre a férfival, annyira nincs ínyére megkockáztatni, hogy amaz mennyire szimatolná ki a kis tőrt, mely a combjára kötve bújik meg szoknyája rejtekében. Egy ilyen ballépésen a jövője - és akár az élete - múlhat, nincs hát értelme a sorssal játszani. Úgy dönt tehát, hogy félreteszi a negatív érzéseket, és engedelmeskedik a szabályoknak. Az őr szemébe nézve, állva annak pillantását kezdi el felhúzni szoknyáját, egészen a combjáig, hogy mikor a napfény megvillan a tőrén, kihúzhassa a kis fegyvert a tokból. A szoknya szélét elengedve egyenesedik fel, és enyhén meglóbálja a tőrt a férfi arca előtt, mielőtt átnyújtaná azt neki. Tekintetét ezután Myriire szegezi, s ha a lány nem indult volna még meg, hogy leadja kardját és íját, fejével int neki. Mikor mindketten megszabadultak a fegyverektől, újra az őr felé fordul.*
- Ló, és fegyver nélkül. Beengedsz?
*A megjegyzésre, miszerint a kapuőr ismerősnek találja kettejüket, meglepetten vonja fel fél szemöldökét. Ő maga járt már a Vashegy közelében, de az erődig biztosan nem jött fel. Mi dolga lett volna itt? Sandán újra Myriire pillant, hogy lássa a lány reakcióját, mert róla sem nagyon tudja elképzelni, hogy akár csak a környékre vetődött volna, noha neki több indoka lett volna rá. Ám utasa hallgatása csak a gyanúját erősíti meg. Az őr nyilván rosszul lát. Biztosan azért is hunyorog.*
- Akkor ezt bóknak vesszük.
*Válaszol végül az egykedvű, és rendkívül semmitmondó megállapításra, hasonlóan színtelen hangon. Felőle aztán rokonnak is nézheti őket a férfi, a lényeg, hogy engedje be kettőjüket a kapun, hadd beszélhessenek a Szellemjáróval. A további szófecsérlésbe inkább nem avatkozik bele, bár nem tudja megállni, hogy el ne húzza a szája szélét, mikor az őr megemlíti, hogy csak fegyver és ló nélkül léphetnek be az erőd falai közé. Ettől függetlenül meglehetősen szokatlan érzés számára, hogy Myrii és saját maga közül jelen pillanatban neki van nyugodtabb vérmérséklete - már amennyire a tharg lány ingerült hangjából ki tudja venni.*
- Fogadni fog.
*Egészíti ki Myrii szavait, kifejezetten magabiztosan állítva azt, amit ő sem tud igazán. Ennek ellenére mozdul, hogy jelezzen barátnőjének, hogy leszállhatnak Fajalról, s ha a másik lekászálódott mögüle, akkor ő is leugrik a földre. A lovat az erőd falához vezeti, tisztes távolságra a kaputól és annak őrétől, majd belesuttog az állat fülébe.*
- Ha bárki idegen közelít hozzád, menj, és meg se állj hazáig!
*Tudja, hogy Fajal érti a szavait, mindig is úgy érezte, a lovak hihetetlenül intelligens állatok, így nem rest kikötés nélkül magára hagyni a hátast, hogy ha véletlenül bántani akarnák, legalább ő menekülhessen.
Megpaskolja a ló nyakát, majd visszalépdel a kapuőr elé. Bármennyire is nem szimpatizál egyelőre a férfival, annyira nincs ínyére megkockáztatni, hogy amaz mennyire szimatolná ki a kis tőrt, mely a combjára kötve bújik meg szoknyája rejtekében. Egy ilyen ballépésen a jövője - és akár az élete - múlhat, nincs hát értelme a sorssal játszani. Úgy dönt tehát, hogy félreteszi a negatív érzéseket, és engedelmeskedik a szabályoknak. Az őr szemébe nézve, állva annak pillantását kezdi el felhúzni szoknyáját, egészen a combjáig, hogy mikor a napfény megvillan a tőrén, kihúzhassa a kis fegyvert a tokból. A szoknya szélét elengedve egyenesedik fel, és enyhén meglóbálja a tőrt a férfi arca előtt, mielőtt átnyújtaná azt neki. Tekintetét ezután Myriire szegezi, s ha a lány nem indult volna még meg, hogy leadja kardját és íját, fejével int neki. Mikor mindketten megszabadultak a fegyverektől, újra az őr felé fordul.*
- Ló, és fegyver nélkül. Beengedsz?
372. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-08 08:53:50
Üzenet elküldve: 2023-03-08 08:53:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
* Hiába a hívogatóan kitárt kapu, Myrii sejti, hogy az ott strázsáló őr nem dísznek van. Így eszébe sem jutna szóváltás nélkül áthaladni. Nettie oldalralépteti a lovat, így mindketten jól látszódhatnak.
Kérdőn a magas fickóra pillant, felvont szemöldökkel, de annyiban hagyja az elhangzottakat. *
~ Én aztán meg nem erősítem egyiket sem. ~
* Már majdnem rávágja, hogy az aztán végképp nem a kapuőr dolga, de még időben megembereli magát. Nyugodtan rámosolyog. *
- Úgy van. Üzenet a Szellemjárónak. Népének egy tagjától, régi ismerőstől.
* Igazából fogalma sincs, hogy Yagnar vajon találkozott-e személyesen a Szellemjáróval, de nem is lényeges. Beleegyezően bólint. *
- Természetesen. Megoldjuk mi magunk is az üzenet átadását, mihelyst átengedsz a kapun. Fegyverek nélkül. És ló nélkül.
* Elnyom magában egy sóhajt. Kezd igazán türelmetlenné válni. Nettie-re villan a tekintete maga előtt, kíváncsi vajon, itt meri-e hagyni szeretett hátasát ezzel a mord alakkal. *
- Az üzenet tartalma csak a Szellemjáróra tartozik, és csak rá. Személyesen kell átadnunk. Átengedsz vagy sem?
* Szavaiban enyhén hallatszódik ingerültsége. Az arcára továbbra is kedélyes, nyugodt mosolyt erőltet, csak éppen nem egészen illik a hangjához, és főleg nem ér el a szeméig. *
* Hiába a hívogatóan kitárt kapu, Myrii sejti, hogy az ott strázsáló őr nem dísznek van. Így eszébe sem jutna szóváltás nélkül áthaladni. Nettie oldalralépteti a lovat, így mindketten jól látszódhatnak.
Kérdőn a magas fickóra pillant, felvont szemöldökkel, de annyiban hagyja az elhangzottakat. *
~ Én aztán meg nem erősítem egyiket sem. ~
* Már majdnem rávágja, hogy az aztán végképp nem a kapuőr dolga, de még időben megembereli magát. Nyugodtan rámosolyog. *
- Úgy van. Üzenet a Szellemjárónak. Népének egy tagjától, régi ismerőstől.
* Igazából fogalma sincs, hogy Yagnar vajon találkozott-e személyesen a Szellemjáróval, de nem is lényeges. Beleegyezően bólint. *
- Természetesen. Megoldjuk mi magunk is az üzenet átadását, mihelyst átengedsz a kapun. Fegyverek nélkül. És ló nélkül.
* Elnyom magában egy sóhajt. Kezd igazán türelmetlenné válni. Nettie-re villan a tekintete maga előtt, kíváncsi vajon, itt meri-e hagyni szeretett hátasát ezzel a mord alakkal. *
- Az üzenet tartalma csak a Szellemjáróra tartozik, és csak rá. Személyesen kell átadnunk. Átengedsz vagy sem?
* Szavaiban enyhén hallatszódik ingerültsége. Az arcára továbbra is kedélyes, nyugodt mosolyt erőltet, csak éppen nem egészen illik a hangjához, és főleg nem ér el a szeméig. *
371. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-07 22:50:02
Üzenet elküldve: 2023-03-07 22:50:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
*Egykedvűen rángatja fel magára a nadrágot a közeledő ló láttán. Persze nem sieti el a dolgot, de tudja, hiába is tenné. Az utolsó pár csepp mindig a gatyában végzi.
A kapu felengedve, de az őr szép komótosan a ló, s a két utazó útját állja. Hunyorogva pillant végig rajtuk, elidőzve a formásabb részeken. Már amennyit ki tud venni.*
-Ismerősnek tűntök. De mégsem vagytok ismerősek. *Summázza a látottakat egykedvűen. Olyan thargszerűnek tűnnek, de megeszi az íját, ha látta már itt bármelyiküket is.*
-Üzenetet, mi? A Szellemjárónak. Aztán kitől? *Kapuőr, az a dolga, hogy kérdezősködjön. Ő pedig posztja fontosságának teljes tudatában áll most itt.*
-Nem vagyok én fullajtár, hogy rohanjak szólni bárkinek. Mondjátok, mi dolgotok. Aztán ha úgy látom, akkor beeresztelek Titeket. A Szellemjáróhoz. Fegyverek és ló nélkül. Aztán ő majd eldönti, fogad-e Titeket.
*Egykedvűen rángatja fel magára a nadrágot a közeledő ló láttán. Persze nem sieti el a dolgot, de tudja, hiába is tenné. Az utolsó pár csepp mindig a gatyában végzi.
A kapu felengedve, de az őr szép komótosan a ló, s a két utazó útját állja. Hunyorogva pillant végig rajtuk, elidőzve a formásabb részeken. Már amennyit ki tud venni.*
-Ismerősnek tűntök. De mégsem vagytok ismerősek. *Summázza a látottakat egykedvűen. Olyan thargszerűnek tűnnek, de megeszi az íját, ha látta már itt bármelyiküket is.*
-Üzenetet, mi? A Szellemjárónak. Aztán kitől? *Kapuőr, az a dolga, hogy kérdezősködjön. Ő pedig posztja fontosságának teljes tudatában áll most itt.*
-Nem vagyok én fullajtár, hogy rohanjak szólni bárkinek. Mondjátok, mi dolgotok. Aztán ha úgy látom, akkor beeresztelek Titeket. A Szellemjáróhoz. Fegyverek és ló nélkül. Aztán ő majd eldönti, fogad-e Titeket.
370. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-06 20:13:23
Üzenet elküldve: 2023-03-06 20:13:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
*Már éppen megvonná a vállait amolyan "te tudod" jelleggel, hogy Myriire hagyja a hatalmas lehetőség kihagyását. Ekkor azonban a lány előáll egy (nyilván viccnek szánt) újabb ötlettel, amin szívből felkacag.*
- Teljesen igazad van. Inkább rohanjuk le a népedet, mint hogy eljátsszuk a bájos és kecses hölgyeket.
*Summázza a Tervet. Valóban elég abszurd elképzelés, hogy előbb jutna eszükbe kivont karddal - vagy íjjal - nekirontani a thargoknak, mint hogy elcsábítsanak egy kapuőrt. El is morzsol egy, a nevetéstől kibuggyant könnycseppet a szeme sarkából.*
- Pedig kezdtem azt hinni, hogy ti thargok nem vetitek meg a testiséget.
*Ezt még azért odaszúrja, csak hogy a kötelező csipkelődés ne maradjon el.
Az út további része a kapuig viszonylag komor hangulatban telik. Bár Nettie nem tudja, hogy barátnőjét a harag önti el a leláncolt Szellemjáró gondolatára, mindenesetre a háta mögül így is érződő feszült kisugárzás nem segít az ő közérzetén se. Ugyan haragnak nyoma sincs, őt még mindig inkább a bizonytalanság, és az ebből fakadó kényelmetlen idegesség tart ugrásra kész állapotban.*
- Ühüm.
*Bólogat elmélázva utasa szusszanására. Majd rögtönöznek. Annyira nem lehet vészes a dolog. És nem kell túlgondolni.
A kapuőr csuklyás alakján végig pillantva izgatottsága sajnos nem hagy alább, sőt. Ettől függetlenül kihúzza magát ültében, és felemelt fejjel állítja meg a lovat maguk alatt. Hátra tekint Myriire, akinek úgy néz ki, szintén szüksége van egy megerősítő pillantásra. Mivel a lány kihajol oldalra, és magához ragadja a szólás szabadságát, úgy húzza meg Fajal kantárját, hogy a hátas oldalra forduljon - ez által könnyebbé téve Myrii számára a kommunikációt. Ő maga sem veszi azonban le tekintetét a strázsáról.*
- Fontos üzenetet. *hangsúlyozza tovább a tharg lány szavait* - Bocsáss be minket, vagy üzenj érte... kérlek.
*Egyelőre nem áll szándékában leszállni a lóról, és őszintén reméli, hogy ezzel Myrii is így van. Ha kiderülne, hogy ez az egész csak átverés, jobb, ha minél előbb és könnyebben menekülőre tudják fogni.*
*Már éppen megvonná a vállait amolyan "te tudod" jelleggel, hogy Myriire hagyja a hatalmas lehetőség kihagyását. Ekkor azonban a lány előáll egy (nyilván viccnek szánt) újabb ötlettel, amin szívből felkacag.*
- Teljesen igazad van. Inkább rohanjuk le a népedet, mint hogy eljátsszuk a bájos és kecses hölgyeket.
*Summázza a Tervet. Valóban elég abszurd elképzelés, hogy előbb jutna eszükbe kivont karddal - vagy íjjal - nekirontani a thargoknak, mint hogy elcsábítsanak egy kapuőrt. El is morzsol egy, a nevetéstől kibuggyant könnycseppet a szeme sarkából.*
- Pedig kezdtem azt hinni, hogy ti thargok nem vetitek meg a testiséget.
*Ezt még azért odaszúrja, csak hogy a kötelező csipkelődés ne maradjon el.
Az út további része a kapuig viszonylag komor hangulatban telik. Bár Nettie nem tudja, hogy barátnőjét a harag önti el a leláncolt Szellemjáró gondolatára, mindenesetre a háta mögül így is érződő feszült kisugárzás nem segít az ő közérzetén se. Ugyan haragnak nyoma sincs, őt még mindig inkább a bizonytalanság, és az ebből fakadó kényelmetlen idegesség tart ugrásra kész állapotban.*
- Ühüm.
*Bólogat elmélázva utasa szusszanására. Majd rögtönöznek. Annyira nem lehet vészes a dolog. És nem kell túlgondolni.
A kapuőr csuklyás alakján végig pillantva izgatottsága sajnos nem hagy alább, sőt. Ettől függetlenül kihúzza magát ültében, és felemelt fejjel állítja meg a lovat maguk alatt. Hátra tekint Myriire, akinek úgy néz ki, szintén szüksége van egy megerősítő pillantásra. Mivel a lány kihajol oldalra, és magához ragadja a szólás szabadságát, úgy húzza meg Fajal kantárját, hogy a hátas oldalra forduljon - ez által könnyebbé téve Myrii számára a kommunikációt. Ő maga sem veszi azonban le tekintetét a strázsáról.*
- Fontos üzenetet. *hangsúlyozza tovább a tharg lány szavait* - Bocsáss be minket, vagy üzenj érte... kérlek.
*Egyelőre nem áll szándékában leszállni a lóról, és őszintén reméli, hogy ezzel Myrii is így van. Ha kiderülne, hogy ez az egész csak átverés, jobb, ha minél előbb és könnyebben menekülőre tudják fogni.*
369. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-03-06 11:14:08
Üzenet elküldve: 2023-03-06 11:14:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját taposva//
* Tudna vitatkozni, már ami a kettejük csinosságát illeti, de borzasztóan kicsinyesnek és felszínesnek vélné a dolgot. Úgyis azt mondják a belső értékek a fontosak, na nem mintha Myriinek küszöbön állna tucatnyi házassági ajánlat vagy hasonló. Zavartan elvigyorodik. *
- Azt hiszem kihagynám ezt a lehetőséget. Ha máshogy nem megy, kardélre hányjuk az egész Vashegyet, nem igaz?
* Ez az eshetőség sokkal jobban tetszik neki, bár a kimenetele erősen kétséges.
Felpillant az előttük magasodó erőd körvonalaira. Hamarosan megpillantják az egyre nagyobbá váló kőfalat és a kaput. Az erdőlakó lány enyhe megilletődöttséget érez a hely méretei miatt, nem ehhez szokott. Erősen tudatosul benne apró, porszemnyi mivolta és jelentéktelensége.
A rabláncra fűzött Szellemjáró gondolata, halk, alig érezhető haragot ébreszt benne. Maga sem tudja miért, hisz nem is ismeri. De a kép a szeme előtt, hogy népe bármely tagja nem cselekedhet szabadon és kedve szerint, nyugtalanná teszi. Sosem tartotta vérmes típusnak magát, de az ujjai kifejezetten viszketnek a kardja markolata után. *
- Rendben, akkor... majd rögtönzünk valamit.
* Szusszan és ahogy haladnak egyre közelebb, érzi magán a lehetséges őrszemek tekinteteit vándorolni. Megpillantja a kapuban strázsáló magas alakot, csuklyába burkolózva. Alapvetően bizalmatlan azokkal az alakokkal szemben akik ok nélkül elrejtik az arcukat, így kissé szemöldök-ráncolva méri végig. De nem feledi, hogy tulajdonképpen most ők azok akiknek megbízhatónak kell tűnniük, nem pedig az ajtónálló őrnek.
Nettie-re pillant, majd úgy dönt, az ő egyszerűbb, lényegretörőbb verziójánál marad. Kissé oldalra dől, hogy jobban kilásson a lány mögül és őt is jobban láthassák, majd határozott hangon megszólal. *
- Üdvözöllek. Üzenetet hoztunk a Szellemjárónak.
* Nos, talán nem koncolják fel őket ezért. De úgy ítéli, talán még mindig jobb nyíltan beszélni, és bízni a bebocsátásban. *
* Tudna vitatkozni, már ami a kettejük csinosságát illeti, de borzasztóan kicsinyesnek és felszínesnek vélné a dolgot. Úgyis azt mondják a belső értékek a fontosak, na nem mintha Myriinek küszöbön állna tucatnyi házassági ajánlat vagy hasonló. Zavartan elvigyorodik. *
- Azt hiszem kihagynám ezt a lehetőséget. Ha máshogy nem megy, kardélre hányjuk az egész Vashegyet, nem igaz?
* Ez az eshetőség sokkal jobban tetszik neki, bár a kimenetele erősen kétséges.
Felpillant az előttük magasodó erőd körvonalaira. Hamarosan megpillantják az egyre nagyobbá váló kőfalat és a kaput. Az erdőlakó lány enyhe megilletődöttséget érez a hely méretei miatt, nem ehhez szokott. Erősen tudatosul benne apró, porszemnyi mivolta és jelentéktelensége.
A rabláncra fűzött Szellemjáró gondolata, halk, alig érezhető haragot ébreszt benne. Maga sem tudja miért, hisz nem is ismeri. De a kép a szeme előtt, hogy népe bármely tagja nem cselekedhet szabadon és kedve szerint, nyugtalanná teszi. Sosem tartotta vérmes típusnak magát, de az ujjai kifejezetten viszketnek a kardja markolata után. *
- Rendben, akkor... majd rögtönzünk valamit.
* Szusszan és ahogy haladnak egyre közelebb, érzi magán a lehetséges őrszemek tekinteteit vándorolni. Megpillantja a kapuban strázsáló magas alakot, csuklyába burkolózva. Alapvetően bizalmatlan azokkal az alakokkal szemben akik ok nélkül elrejtik az arcukat, így kissé szemöldök-ráncolva méri végig. De nem feledi, hogy tulajdonképpen most ők azok akiknek megbízhatónak kell tűnniük, nem pedig az ajtónálló őrnek.
Nettie-re pillant, majd úgy dönt, az ő egyszerűbb, lényegretörőbb verziójánál marad. Kissé oldalra dől, hogy jobban kilásson a lány mögül és őt is jobban láthassák, majd határozott hangon megszólal. *
- Üdvözöllek. Üzenetet hoztunk a Szellemjárónak.
* Nos, talán nem koncolják fel őket ezért. De úgy ítéli, talán még mindig jobb nyíltan beszélni, és bízni a bebocsátásban. *
368. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-02-28 18:21:50
Üzenet elküldve: 2023-02-28 18:21:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
- Kagaenae Thargodar meghívására jöttetek a Szellemjáróhoz...
*Két ujja között forgatja az írást, és próbálja összerakni a hallottakat. Ami nem megy olyan könnyen. Nem sok logikát lát abban, hogy a néhai hadúr lánya meghívta ezt a kettőt, hogy találkozzanak a a Vashegy úrnőjével. De hát nem kell mindent értenie. Amúgy sem találna különösebb okot arra, hogy ne eressze be őket.*
- Hát akkor az istenek hoztak benneteket a Vashegyen! *mosolyodik el mézesmázosan, amitől - ha lehet - egy kicsit még ellenszenvesebb, mint egyébként* Mivel pedig, ha nem tévedek, nem először jártok itt, ismeritek a reglamát: a fegyvereitek kérem!
*Egy darabig bizonytalanul méregeti a ragadozót, amit nem szokás házi kedvencként tartani.*
- Harap?
*Abban pedig egészen biztos, hogy azt aki erre a "csak ha eszik" választ adja, hátbalövi.*
*Két ujja között forgatja az írást, és próbálja összerakni a hallottakat. Ami nem megy olyan könnyen. Nem sok logikát lát abban, hogy a néhai hadúr lánya meghívta ezt a kettőt, hogy találkozzanak a a Vashegy úrnőjével. De hát nem kell mindent értenie. Amúgy sem találna különösebb okot arra, hogy ne eressze be őket.*
- Hát akkor az istenek hoztak benneteket a Vashegyen! *mosolyodik el mézesmázosan, amitől - ha lehet - egy kicsit még ellenszenvesebb, mint egyébként* Mivel pedig, ha nem tévedek, nem először jártok itt, ismeritek a reglamát: a fegyvereitek kérem!
*Egy darabig bizonytalanul méregeti a ragadozót, amit nem szokás házi kedvencként tartani.*
- Harap?
*Abban pedig egészen biztos, hogy azt aki erre a "csak ha eszik" választ adja, hátbalövi.*
367. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-02-28 09:19:39
Üzenet elküldve: 2023-02-28 09:19:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
*Niev sok elfet ismer, sőt szinte csak elfeket ismer, de ez a strázsa mindőjüktől különbözik. Nievből egyből kivált valamiféle viszolygást, bár nem tudná megfogalmazni, hogy ennek pontosan mi is az oka. Az már egyszer biztos, hogy rendkívül ellenszenves figura, így aztán különösebben nem is foglalkozik vele, már azon felül, hogy napszaknak megfelelően köszön.
Xauzur mellett guggol, ujjai az állat bundájába túrnak, látszólag nem foglalkozik a férfiakkal, de ha fülét feléjük tudná fordítani, akkor megtenné. Érkezésük továbbra is rejtélyes a számára, Pycta olyan neveket mond, amikhez Niev nem tud arcokat kapcsolni. Persze ki ne ismerné a hadúrnak, Kagannak a nevét, de Niev egészen biztosan elsétálna mellette, ahogy a két másik említett mellett is. Az már biztos, hogy Pycta igen nagyhírű elf, ha mindenféle úrnők meg szellemjárók - bármi legyen is az - hívják magukhoz, hogy munkát adjanak neki. Niev most már egészen biztos abban, hogy az egész földkerekségen az ő apukája a leghíresebb, legerősebb valaki.
Ha eljutnak arra a pontra, hogy meg kell válni a fegyvereitől, akkor pofavágásokkal ugyan, de megteszi.*
Xauzur mellett guggol, ujjai az állat bundájába túrnak, látszólag nem foglalkozik a férfiakkal, de ha fülét feléjük tudná fordítani, akkor megtenné. Érkezésük továbbra is rejtélyes a számára, Pycta olyan neveket mond, amikhez Niev nem tud arcokat kapcsolni. Persze ki ne ismerné a hadúrnak, Kagannak a nevét, de Niev egészen biztosan elsétálna mellette, ahogy a két másik említett mellett is. Az már biztos, hogy Pycta igen nagyhírű elf, ha mindenféle úrnők meg szellemjárók - bármi legyen is az - hívják magukhoz, hogy munkát adjanak neki. Niev most már egészen biztos abban, hogy az egész földkerekségen az ő apukája a leghíresebb, legerősebb valaki.
Ha eljutnak arra a pontra, hogy meg kell válni a fegyvereitől, akkor pofavágásokkal ugyan, de megteszi.*
366. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-02-27 20:09:46
Üzenet elküldve: 2023-02-27 20:09:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
*Nievnek nem kell tudnia mindenről. Például arról sem, ha majdan egy udvarlóját baleset éri. Mondjuk széttépi egy irbisz. Az őrültebbnél őrültebb, kitalált szörnyek felsorolására csak hümmög, néha belekérdez egy-egy bestiába, csak hogy tudja, mire készüljön fel, ha képzeletbeli harcra kerül sor. Így egész jól eltelik az idő, mire elérik a falat és azzal a kaput is. Sajnos nem látja Niev csalódottságát Amon Ruadh-t illetően. Jót derülne rajta, ám erre már nincs lehetőség, mert a kapuban lévő elf őr, ismerős alak, udvariasan köszönti őket.*
- Na. *Válaszol neki és unalomig eljátszaná vele, hogy napestig ahogy elnanáznak oda-vissza, ám sem kedve, sem ideje most hülyét játszani.*
- Kagaenae Thargodar úrnő meghívására érkeztünk, aki kért, hogy látogassam meg Kagan hadúr egykori hitvesét, a Szellemjárót. A nevem Pycta del Ventus. *Nyújtja át a levelet, amelyet Aenaetől kapott valamikor. Ahogy kimondja egykori kedvese nevét, meglódul a szíve kissé. Pedig azt hitte, ennyi idő után már semmiféle hatással nem lesz rá a lány. Most először gondolja problémának, hogy magával hozta ide Nieveshát, hisz ha összetalálkoznak Aenaevel, fogalma sincs, mihez kezdene. Úgy dönt, megvárja az elf válaszát és annak megfelelően tervez. Ha más nem, legfeljebb elküldi az irbiszre hivatkozva a lányt, míg odabent tárgyal. Ha az őr észre is vette a nagymacskát, eddig nem emelt szót ellene, bár az is igaz, hogy őket se nagyon illette egy szónál többel. A fegyvereit csak előkészíti, de csak az elf utasítására adja majd át, annyira nem szívesen válik meg a páros kardoktól.*
- Na. *Válaszol neki és unalomig eljátszaná vele, hogy napestig ahogy elnanáznak oda-vissza, ám sem kedve, sem ideje most hülyét játszani.*
- Kagaenae Thargodar úrnő meghívására érkeztünk, aki kért, hogy látogassam meg Kagan hadúr egykori hitvesét, a Szellemjárót. A nevem Pycta del Ventus. *Nyújtja át a levelet, amelyet Aenaetől kapott valamikor. Ahogy kimondja egykori kedvese nevét, meglódul a szíve kissé. Pedig azt hitte, ennyi idő után már semmiféle hatással nem lesz rá a lány. Most először gondolja problémának, hogy magával hozta ide Nieveshát, hisz ha összetalálkoznak Aenaevel, fogalma sincs, mihez kezdene. Úgy dönt, megvárja az elf válaszát és annak megfelelően tervez. Ha más nem, legfeljebb elküldi az irbiszre hivatkozva a lányt, míg odabent tárgyal. Ha az őr észre is vette a nagymacskát, eddig nem emelt szót ellene, bár az is igaz, hogy őket se nagyon illette egy szónál többel. A fegyvereit csak előkészíti, de csak az elf utasítására adja majd át, annyira nem szívesen válik meg a páros kardoktól.*
365. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-02-27 18:50:47
Üzenet elküldve: 2023-02-27 18:50:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Egy darabig nézi a közeledő lovast, a kapufélfának támaszkodva. Egy almát rágcsál közben, és valahogy olyan érzése van, hogy a ló, habár halad, valahogy nem ér közelebb. Furcsa érzés, főleg úgy, hogy valamiért az a kényszerképzete támad, hogy mögötte, az erődben esküvőre készülődnek, minden ünnepélyes, minden fel van díszítve. Még az ő fején is virágkoszorú díszeleg. Aztán a lovas teljesen váratlanul előtte terem, átdöfi a kardjával és berohan a kapun.
Megrázza a fejét, nem lenne szabad ilyen csúnyán elkalandoznia. Közben a lovas, illetve most már látja, hogy ketten ülnek a hátason, a kapuhoz érnek. Az elfnek biccent egyet, ami az ő esetében szerfelett nagy udvariasság. De hát egy fajtársnak kijár. A csitrin megakad a szeme. Van egy olyan érzése, hogy már látta valahol. Vagy hasonlít valakire. Aztán csak aprót ránt a vállán: az emberek mind egyformák. Mivel pedig láthatóan be szeretnék jutni a kapun, itt az ideje, hogy megtudakolja az érkezésük okát.*
- Na?
Megrázza a fejét, nem lenne szabad ilyen csúnyán elkalandoznia. Közben a lovas, illetve most már látja, hogy ketten ülnek a hátason, a kapuhoz érnek. Az elfnek biccent egyet, ami az ő esetében szerfelett nagy udvariasság. De hát egy fajtársnak kijár. A csitrin megakad a szeme. Van egy olyan érzése, hogy már látta valahol. Vagy hasonlít valakire. Aztán csak aprót ránt a vállán: az emberek mind egyformák. Mivel pedig láthatóan be szeretnék jutni a kapun, itt az ideje, hogy megtudakolja az érkezésük okát.*
- Na?
364. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-02-24 17:40:27
Üzenet elküldve: 2023-02-24 17:40:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
*Szerencsére Niev nem tudhatja, hogy Pycta a majdani udvarlók majdani balesetein gondolkodik. Ha tudná, akkor először is azon akadna ki, hogy ő ugyan soha nem kerülne olyan helyzetben, másodszor meg azért, hogy ha mégis andalogni támadna kedve, akkor igenis andaglogna! De különben blöe!
Niev egész sornyi - jórészt általa kitalált - lehetséges szörnyet sorol fel, hogy mi minden miatt is hívhatták meg Pyctát. Tréfásan azt is hozzáteszi, hogy bizonyára nem frizura-tanácsokat akarnak kérni.
Amon Ruadhra érkezve tényleg csalódott. Illetve nem a csalódottság a jó szó erre, mert sejtette, hogy a sztereotípiák nem feltétlenül igazak, de ugye valamiért csak kialakultak. Erre sehol egy jurta, meg egy koponya-serleg, ehelyett egy fallal körülvett városka van a domb tetején, a közepén(?) egy égigérő toronnyal. Niev szája annyira tátva marad, hogy még akkor is leesett állal bámul, mikor Pycta előadja az őrnek, hogy miért is jöttek. Még arra is elfelejt rákérdezni, hogy ismeri-e a levél íróját, vagy tényleg csak a hírneve előzte meg?*
Niev egész sornyi - jórészt általa kitalált - lehetséges szörnyet sorol fel, hogy mi minden miatt is hívhatták meg Pyctát. Tréfásan azt is hozzáteszi, hogy bizonyára nem frizura-tanácsokat akarnak kérni.
Amon Ruadhra érkezve tényleg csalódott. Illetve nem a csalódottság a jó szó erre, mert sejtette, hogy a sztereotípiák nem feltétlenül igazak, de ugye valamiért csak kialakultak. Erre sehol egy jurta, meg egy koponya-serleg, ehelyett egy fallal körülvett városka van a domb tetején, a közepén(?) egy égigérő toronnyal. Niev szája annyira tátva marad, hogy még akkor is leesett állal bámul, mikor Pycta előadja az őrnek, hogy miért is jöttek. Még arra is elfelejt rákérdezni, hogy ismeri-e a levél íróját, vagy tényleg csak a hírneve előzte meg?*
363. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2023-02-23 20:25:41
Üzenet elküldve: 2023-02-23 20:25:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
*Addig jó az erdőmélyi elfnek, amíg Nievesha senkivel nem kerül olyan kapcsolatba, hogy kézenfogva andalogjon. Ha pedig mégis, akkor előbb még szembe kell néznie vele is. És persze Xauzurral, aki minden bizonnyal örömmel engedi majd a lány közelébe a potenciális udvarlókat. A páncélos prófétát pedig egyáltalán nem fogja zavarni, ha egyet-kettőt véletlen baleset ér - mondjuk irbisz-támadás formájában - az udvarlás alatt.
Út közben a lány arról kérdezi, hogy vajon a thargok miért hívták magukhoz, de a lehetőségek keresését a csuhátlan csuhás visszaadja neki, hadd gondolkozzon. Szerinte pedig valami szörny miatt hívják. Ez megfordult a fejében, hisz korábban is ilyen formában tett látogatást az erődben. Kagan már nincs és kíváncsi rá, kivel fog tárgyalni. Talán Aenaevel? Az nagyon érdekes volna.
A birtokokat elhagyva elérik Amon Ruadh városát, ami nem sokban különbözik egy megszokott településtől. Bár Nievesha bizonyosan csalódni fog, hogy se egy sátor, se bőrbe öltözött vademberek vagy törzsi dobok. Xauzurt maga mellé hívja, hogy a közelében legyen. Bár a thargok nem tiltják a vadállatokat a városukban, mégsem kellene ijedelmet okozni. A városon átvágva egyenesen az erődöt körülvevő fal kapujáig léptet, ahol megállítja Éjvihart és előbb lesegíti maga mögül Nieveshát, majd maga is leszáll a nyeregből. Sárga ragadozótekintete az őrt keresi, akinek elmondhatják jövetelük okát, Amon Ruadh törvényei szerint leadhatják fegyvereiket. Míg előkerül az őr, addig előkeresi Aenae levelét, amivel igazolhatják, hogy miért is keresték fel Thargarod erődjét.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.02.23 20:31:10
Út közben a lány arról kérdezi, hogy vajon a thargok miért hívták magukhoz, de a lehetőségek keresését a csuhátlan csuhás visszaadja neki, hadd gondolkozzon. Szerinte pedig valami szörny miatt hívják. Ez megfordult a fejében, hisz korábban is ilyen formában tett látogatást az erődben. Kagan már nincs és kíváncsi rá, kivel fog tárgyalni. Talán Aenaevel? Az nagyon érdekes volna.
A birtokokat elhagyva elérik Amon Ruadh városát, ami nem sokban különbözik egy megszokott településtől. Bár Nievesha bizonyosan csalódni fog, hogy se egy sátor, se bőrbe öltözött vademberek vagy törzsi dobok. Xauzurt maga mellé hívja, hogy a közelében legyen. Bár a thargok nem tiltják a vadállatokat a városukban, mégsem kellene ijedelmet okozni. A városon átvágva egyenesen az erődöt körülvevő fal kapujáig léptet, ahol megállítja Éjvihart és előbb lesegíti maga mögül Nieveshát, majd maga is leszáll a nyeregből. Sárga ragadozótekintete az őrt keresi, akinek elmondhatják jövetelük okát, Amon Ruadh törvényei szerint leadhatják fegyvereiket. Míg előkerül az őr, addig előkeresi Aenae levelét, amivel igazolhatják, hogy miért is keresték fel Thargarod erődjét.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.02.23 20:31:10
362. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2022-11-14 13:44:12
Üzenet elküldve: 2022-11-14 13:44:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A végtelennek tűnő utazás most egy erőd féleség felé vezet. Úti kereskedőktől hallotta, hogy itt van kovácsműhely és meg is lehet pihenni egy fogadóban. Derék törpe kaptat fel az erőd kapujáig, ahol egy szusszanásra meg is áll.*
~A medve szakállára! Ez egy törpe kéz alkotta kapu.~
*Hamar visszatér belé a kedv, hogy közelebbről megnézze a kaput magának.*
- Üdv jó urak! Egy fémműves, faműves no meg bányász törpe kíván bebocsátást. Van-e szükség errefelé két szorgos kézre? *Az őrséghez beszél, akik a kapunál állhatnak vagy fentebb a toronyban. Ha odaléphet, akkor a kaput alaposabban is megszemléli. Ha engedik neki, akkor még a míves vasaláson is végig simít a kezével. Jó alaposan, hozzáértő szemmel vizsgálja meg.*
- Mondjátok meg a törzsfőnöknek, hogy messziről jöttem, meg éhes vagyok. *Az éhes törpénél talán csak a sértődött rosszabb. A kapu némileg azért javít a kedélyállapotán.*
- Szép munka, elismerésem. *Ha van kihez beszélni, akkor méltatja a kaput, amit csakis törpe kéz készíthetett ilyen tökéletesre. Karba tett kézzel várakozik, míg valaki be nem bocsátja.*
~A medve szakállára! Ez egy törpe kéz alkotta kapu.~
*Hamar visszatér belé a kedv, hogy közelebbről megnézze a kaput magának.*
- Üdv jó urak! Egy fémműves, faműves no meg bányász törpe kíván bebocsátást. Van-e szükség errefelé két szorgos kézre? *Az őrséghez beszél, akik a kapunál állhatnak vagy fentebb a toronyban. Ha odaléphet, akkor a kaput alaposabban is megszemléli. Ha engedik neki, akkor még a míves vasaláson is végig simít a kezével. Jó alaposan, hozzáértő szemmel vizsgálja meg.*
- Mondjátok meg a törzsfőnöknek, hogy messziről jöttem, meg éhes vagyok. *Az éhes törpénél talán csak a sértődött rosszabb. A kapu némileg azért javít a kedélyállapotán.*
- Szép munka, elismerésem. *Ha van kihez beszélni, akkor méltatja a kaput, amit csakis törpe kéz készíthetett ilyen tökéletesre. Karba tett kézzel várakozik, míg valaki be nem bocsátja.*
361. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2022-11-09 19:10:13
Üzenet elküldve: 2022-11-09 19:10:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Báróhoz //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* A kapuőrnek továbbra sincs szándékában beengednie a mélységit, így a papírral a kezében indul vissza lovához. A kijelentés hallatán elmosolyodik Lillyss, sejtése volt róla, hogy-e felöl fúj a szél. ~ Nem fog küldeni senkit? Hát jó... Nekem aztán teljesen mindegy. Holnap megpróbálom újra, egy kicsit türelmesebben, de nem fogom a seggét nyalni ennek a bunkónak. ~ *
- Legyen kedves jelezni a tisztes kancellár úrnak, hogy itt voltam, megpróbálom még a holnapi napon reggel, csak remélni tudom, hogy mindketten türelmesebbek leszünk a másikkal.
* Bár a szemöldöke megrándult a szavaktól, de már elég távol volt, hogy a másik fél ne láthassa. *
Tisztelni, eddig is tiszteltem a maguk törvényeit. Csak Remélni tudom, hogy addigra már találni fog egy írni és olvasni tudó személyt, mert ahhoz képest, hogy itt igényes pergameni munkát végeznek, mégsem tud a kapuőr olvasni, bár remélem, hogy a nemesség egy részével, vagy éppen másokkal nem játssza ezt....
* Egy mélyet sóhajtva felül a nyeregbe, majd még azért hozzászól a férfi viselkedéséhez. *
- További szép napot.
* Azzal már fordítja is lovát az útra, egy megkönnyebbült sóhajjal. Nem szívesen szabadult volna meg a fegyverzetétől, így megkönnyebbülve indul a taverna felé. ~ Nem is gondoltam kevesebbet. Olyan beképzelt paraszt, mint innen a határ. ~ Bandita oldalát meglapogatva el is kezd ügetni a nyeregbe, hogy tekintetével a környéket figyelje. ~ Talán szerencsém lesz, és összefutok egy ismerőssel. ~ *
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* A kapuőrnek továbbra sincs szándékában beengednie a mélységit, így a papírral a kezében indul vissza lovához. A kijelentés hallatán elmosolyodik Lillyss, sejtése volt róla, hogy-e felöl fúj a szél. ~ Nem fog küldeni senkit? Hát jó... Nekem aztán teljesen mindegy. Holnap megpróbálom újra, egy kicsit türelmesebben, de nem fogom a seggét nyalni ennek a bunkónak. ~ *
- Legyen kedves jelezni a tisztes kancellár úrnak, hogy itt voltam, megpróbálom még a holnapi napon reggel, csak remélni tudom, hogy mindketten türelmesebbek leszünk a másikkal.
* Bár a szemöldöke megrándult a szavaktól, de már elég távol volt, hogy a másik fél ne láthassa. *
Tisztelni, eddig is tiszteltem a maguk törvényeit. Csak Remélni tudom, hogy addigra már találni fog egy írni és olvasni tudó személyt, mert ahhoz képest, hogy itt igényes pergameni munkát végeznek, mégsem tud a kapuőr olvasni, bár remélem, hogy a nemesség egy részével, vagy éppen másokkal nem játssza ezt....
* Egy mélyet sóhajtva felül a nyeregbe, majd még azért hozzászól a férfi viselkedéséhez. *
- További szép napot.
* Azzal már fordítja is lovát az útra, egy megkönnyebbült sóhajjal. Nem szívesen szabadult volna meg a fegyverzetétől, így megkönnyebbülve indul a taverna felé. ~ Nem is gondoltam kevesebbet. Olyan beképzelt paraszt, mint innen a határ. ~ Bandita oldalát meglapogatva el is kezd ügetni a nyeregbe, hogy tekintetével a környéket figyelje. ~ Talán szerencsém lesz, és összefutok egy ismerőssel. ~ *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 620-639