//Sa'argathot Diadala//
//A jelenés – még Kagannál, aztán Miwa//
*Sajnos – vagy inkább szerencsére – nincs sok ideje a váratlan látvány hatása alá kerülni, Kagan magához rendeli azokat, akiknek ezen a környéken van dolga. Az utasításokra szinte nem is figyel, a szavak zsongássá mosódnak össze a fejében. Mindössze annyit vesz észre, hogy a hadúr feltűnően nyugodt, szinte rezignált. Persze könnyen lehet, hogy ez a bölcsebb viselkedés, és nem a forrófejű meggondolatlanság vagy a kapkodás. Elvégre ez a helyzet mindenkinek új, ebben teljesen biztos. Tulajdonképpen csak akkor kapja oda a fejét, amikor saját nevét hallja. Tekintetével követi Kagan fejmozdulatát és viszonylag távolabb észrevesz egy lányt, aki valami terebélyes kosarat cipel, talán ruhaneművel megpakolva. Fogalma sincs, hogy ki az és miért is kéne visszahozni, egyáltalán, miért fontos ez, de nem ma kezdte a szakmát. Eszébe sem jut visszakérdezni, hogy mire jó ez, vagy csak értetlenül pislogni. A parancs az parancs.*
- Azonnal. *bólint és nekiindul. Nem foglalkozik mással, így azzal sem, hogy esetleg valaki kibicel-e, illetlenül nem szemlél-e valakit, akit nem kéne. Ez mindenkinek szerencse, most egy kósza, véletlen pillantást is képes lenne megtorolni. Eddigre már az a fényekbe burkolózó alak is a közelükbe ért, aki legutóbbi húzásával egyáltalán nem lopta be magát Laor szívébe, még ha ez egy istent annyira nem is rendít meg. Ahogy elhalad a vele érkező Szellemjáró mellett, egy picit lassít a léptein, csak annyira, hogy komoly képpel, de valami bujkáló mosollyal a szája sarkában, odasúghassa Leának.*
- Ha nem éled túl, megöllek!
*Eddigre elég messze van már a többiektől, hogy csak az hallja meg a szavait, akinek szánta. Na meg persze Drenule, de ez Laort a legkevésbé sem érdekli. Valahogy biztos benne, hogy a thargok istene, miután leszámolt Sa'argathottal és csatolt részeivel, nem fog egy korsó sör társaságában kvaterkázni a Vashegy urával és a legfrissebb pletykákat megosztani vele.*
- Hé! *futva igyekszik beérni a kosaras leányzót, aki már a szerpentinen igyekszik* Hé, állj már meg!
*Ha Miwa lelassít és bevárja, esetleg visszafordul, úgy akkor folytatja, ha már ott áll előtte.*
- A hadúr hívat. *bök a háta mögé, az összegyűlt thargok felé, de egyebekben nem részletezi a dolgot. Egyrészt fogalma sincs, hogy a félvérnek miért kell visszafordulnia, másrészt ha már ott lesznek, kiderül az ok is. Még egy érv lehetne, hogy egy szabad embernek sem tanácsos dacolnia Kagannal, egy rabszolgának ez egyenlő lenne a halálos ítélettel. Persze Laor nem tudja, hogy ki is ez a félelf leányzó, akit más körülmények között roppant bájosnak találna. Mindössze arra emlékszik, hogy egyszer összefutottak egy röpke pillanatra. Talán a Vaskorsóból jövet.*