Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 517 (10321. - 10340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
10340. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-09 09:40:52
Üzenet elküldve: 2018-10-09 09:40:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
*Még egy másik férfiú is odakeveredik aki segedelmét nyújtja az ifjú megfékezésében. Bizonyára heves ifjonci vére vezérelte. Ezen fennakadni botorság lenne egy tündérúr részéről ezért figyelmét d'Aquista úri kisasszonynak szenteli.*
- Szívélyes elnézést kérem, hogy modortalan módon, bemutatkozás nélkül megszólítottam. Sizpak Derketun, szolgálatára.
*Ha az úri hölgy nem ellenkezik akkor egy úrias meghajlást követően elkéri kacsóját és kezet csókol.*
- Kegyed talán tudja, hogy kereskedelmi ügyekben kihez fordulhatnék, ki döntéshozó lehet eme területen.
*Bájos, karizmatikus vigyora nem tűnik orcájáról. Reményét leli benne, hogy valaki képes vala útbaigazítani a kereskedő tündérúrt.*
*Még egy másik férfiú is odakeveredik aki segedelmét nyújtja az ifjú megfékezésében. Bizonyára heves ifjonci vére vezérelte. Ezen fennakadni botorság lenne egy tündérúr részéről ezért figyelmét d'Aquista úri kisasszonynak szenteli.*
- Szívélyes elnézést kérem, hogy modortalan módon, bemutatkozás nélkül megszólítottam. Sizpak Derketun, szolgálatára.
*Ha az úri hölgy nem ellenkezik akkor egy úrias meghajlást követően elkéri kacsóját és kezet csókol.*
- Kegyed talán tudja, hogy kereskedelmi ügyekben kihez fordulhatnék, ki döntéshozó lehet eme területen.
*Bájos, karizmatikus vigyora nem tűnik orcájáról. Reményét leli benne, hogy valaki képes vala útbaigazítani a kereskedő tündérúrt.*
10339. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-09 08:07:26
Üzenet elküldve: 2018-10-09 08:07:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Kaehyla szavaira beegyező hallgatás és alig látható bólogatás a válasz. ~Kinek mi jut.~ Akárhogy próbálja valaki alakítani és egyengetni élete útját, végső soron mégsem ő dönt afelől, miként éri utol a vég; ágyban párnák közt, kint a csatamezőn, vagy épp a Gödör alján.
Életkedvének és lelkiállapotának hullámvölgyeiben evickélve nehezen tudna most visszatérni a normális kerékvágásba, de értékeli Kagan szándékát és halovány, derűs mosolyát. Ha emberi tekintettel meg lehetne ígérni valakinek, hogy rendben, most megpróbál nem elmerülni a búslakodás ingoványában, akkor ő most megígérné neki. Reá néz még utoljára, mielőtt elterelnék figyelmét, vesz egy nagy levegőt és megerőlteti magát, hogy szalonképes ábrázata legyen.
Akkor eszmél fel igazán, amikor Nirs kis közjátékára kerül sor. Első ránézésre nem tudja mire vélni a dolgot, mert hát nem követte ő az eseményeket a saját búslakodása miatt. Első ránézésre megállapítja, hogy valami tündér áll ott Aenae előtt, Nirs meg oda beáll közéjük, aztán mégse. Inkább mégsem próbálja meg megérteni.
Aenae valamilyen oknál fogva hozzá irányítja az ismeretlent, akiről voltaképp lerí, hogy úriemberféle lehet. Vagy úritündér, kinek hogy. Mostanában nem találkozott hasonló modorúakkal, s na nem mintha hiányzott volna neki, azon kapja magát, hogy mégis kellemes meglepetés számára egy ilyen találkozás.*
- Elnézését kérem, ez előbb nem figyeltem a bemutatkozására. Kihez is van szerencsém és egészen pontosan miben is lenne szüksége segítségre?
*Kénytelen-kelletlen előveszi újból mosolyát, mely mögött ha nem is állnak igazi érzelmek, mégis annak látszatát keltheti. Az ilyen alkalmakkor tudatosul benne, hogy ideje volna a külvilágra is figyelnie alkalomadtán, nem csak belső vívódásaira.*
*Kaehyla szavaira beegyező hallgatás és alig látható bólogatás a válasz. ~Kinek mi jut.~ Akárhogy próbálja valaki alakítani és egyengetni élete útját, végső soron mégsem ő dönt afelől, miként éri utol a vég; ágyban párnák közt, kint a csatamezőn, vagy épp a Gödör alján.
Életkedvének és lelkiállapotának hullámvölgyeiben evickélve nehezen tudna most visszatérni a normális kerékvágásba, de értékeli Kagan szándékát és halovány, derűs mosolyát. Ha emberi tekintettel meg lehetne ígérni valakinek, hogy rendben, most megpróbál nem elmerülni a búslakodás ingoványában, akkor ő most megígérné neki. Reá néz még utoljára, mielőtt elterelnék figyelmét, vesz egy nagy levegőt és megerőlteti magát, hogy szalonképes ábrázata legyen.
Akkor eszmél fel igazán, amikor Nirs kis közjátékára kerül sor. Első ránézésre nem tudja mire vélni a dolgot, mert hát nem követte ő az eseményeket a saját búslakodása miatt. Első ránézésre megállapítja, hogy valami tündér áll ott Aenae előtt, Nirs meg oda beáll közéjük, aztán mégse. Inkább mégsem próbálja meg megérteni.
Aenae valamilyen oknál fogva hozzá irányítja az ismeretlent, akiről voltaképp lerí, hogy úriemberféle lehet. Vagy úritündér, kinek hogy. Mostanában nem találkozott hasonló modorúakkal, s na nem mintha hiányzott volna neki, azon kapja magát, hogy mégis kellemes meglepetés számára egy ilyen találkozás.*
- Elnézését kérem, ez előbb nem figyeltem a bemutatkozására. Kihez is van szerencsém és egészen pontosan miben is lenne szüksége segítségre?
*Kénytelen-kelletlen előveszi újból mosolyát, mely mögött ha nem is állnak igazi érzelmek, mégis annak látszatát keltheti. Az ilyen alkalmakkor tudatosul benne, hogy ideje volna a külvilágra is figyelnie alkalomadtán, nem csak belső vívódásaira.*
10338. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 22:04:59
Üzenet elküldve: 2018-10-08 22:04:59
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hirtelen Waldran köré sereglik boldog boldogtalan, amit kissé feszülten fogad. A férfi nem szereti, ha körbeállják, és most eltekint attól a ténytől, hogy ő volt az, aki csatlakozott egy csoporthoz. A forgó rokon vállát elengedi, hogy a manőver közben ne ficamítsa ki, de ezt csak Lea hamvasztása miatt teszi, máskor nem lenne ilyen nagylelkű. Közben az elfhez fordul, és bólint a kérdésére.*
- Valóban, te is velünk tartasz Syv. Nem hiszem, hogy szükségünk lenne a kardodra, de nem lehet tudni. *Teszi hozzá a bólintáshoz a magyarázatot, és ugyan olyan színtelen a hangja, mint amikor a fiúval beszél. Azaz a szokásos hangszíne. És megelégedve látja, ahogy a Nirsben fellobbanó tűz csitulni látszik. Nem szívesen törné be az orrát, azzal nagyon elrontaná mindenkinek a hangulatát, de azt se hagyhatja, hogy a fiú jelenetet rendezzen. Örül neki, hogy ez a helyzet úgy tűnik, megoldódni látszik. A kérdésre az üvegre pillant, aztán megvonja a vállát. *
- Meleg mint a lóhúgy, és a toron kétlem, hogy találnál ilyen minőségtelen piát. * Figyelmezteti, de közben már nyújtja is az üveget, őt aztán nem zavarja, ha az ifjú ezek után is inni akar, akkor igyon csak. Nem fél, hogy szárazon marad a torkuk.*
- De ésszel igyál. Ha kell, a saját hányásodon csúszol végig a Mágustoronyig holnap. A ló és a másnaposság nem egészséges. * Figyelmezteti még nagylelkűen, na nem mintha érdekelné a srác, de azt se szeretné, ha rányomná az utazásra a bélyegét a rosszullétével másnap. Mert Waldran tartani fogja magát ahhoz, amit most mondott. Ha kell, a lova után köti, de miatta nem fognak lassabban haladni, és hátra se hagyja. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hirtelen Waldran köré sereglik boldog boldogtalan, amit kissé feszülten fogad. A férfi nem szereti, ha körbeállják, és most eltekint attól a ténytől, hogy ő volt az, aki csatlakozott egy csoporthoz. A forgó rokon vállát elengedi, hogy a manőver közben ne ficamítsa ki, de ezt csak Lea hamvasztása miatt teszi, máskor nem lenne ilyen nagylelkű. Közben az elfhez fordul, és bólint a kérdésére.*
- Valóban, te is velünk tartasz Syv. Nem hiszem, hogy szükségünk lenne a kardodra, de nem lehet tudni. *Teszi hozzá a bólintáshoz a magyarázatot, és ugyan olyan színtelen a hangja, mint amikor a fiúval beszél. Azaz a szokásos hangszíne. És megelégedve látja, ahogy a Nirsben fellobbanó tűz csitulni látszik. Nem szívesen törné be az orrát, azzal nagyon elrontaná mindenkinek a hangulatát, de azt se hagyhatja, hogy a fiú jelenetet rendezzen. Örül neki, hogy ez a helyzet úgy tűnik, megoldódni látszik. A kérdésre az üvegre pillant, aztán megvonja a vállát. *
- Meleg mint a lóhúgy, és a toron kétlem, hogy találnál ilyen minőségtelen piát. * Figyelmezteti, de közben már nyújtja is az üveget, őt aztán nem zavarja, ha az ifjú ezek után is inni akar, akkor igyon csak. Nem fél, hogy szárazon marad a torkuk.*
- De ésszel igyál. Ha kell, a saját hányásodon csúszol végig a Mágustoronyig holnap. A ló és a másnaposság nem egészséges. * Figyelmezteti még nagylelkűen, na nem mintha érdekelné a srác, de azt se szeretné, ha rányomná az utazásra a bélyegét a rosszullétével másnap. Mert Waldran tartani fogja magát ahhoz, amit most mondott. Ha kell, a lova után köti, de miatta nem fognak lassabban haladni, és hátra se hagyja. *
10337. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 21:46:40
Üzenet elküldve: 2018-10-08 21:46:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Hát ez nem jött össze. Főleg azért, mert most már pontosan látja, hogy semmi értelme nem volt. Hiszen könnyen lehet, hogy köznevetség tárgya lenne ha kiderülne, hogy egy tündér provokált ki belőle egy rapid féltékenységi rohamot. Igazán nevetséges, nemde? Nem. Már csak azért sem, mert Aenae nem érti a finom célzást. Vagy ami rosszabb, érti. Mert most az van, hogy a lány nem törődik igazán tapintatos fellépésével, és nemes egyszerűséggel tolja odébb. Nirs már nyitja szóra a száját, amikor a tündér is csak egy kurta szóval reagálja le jelenlétét, és máris minden folyik tovább úgy, mintha ő ott sem lenne. Ezek ketten cseverésznek tovább kedélyesen. Mostanra már sejti, hogy mi zavarhatja a tündérben. Hogy olyan választékosan finomnak látszik a modora. Amit ő nem tudhat magáénak. Tehát miután félretolták, semmibe vették személyét és érzései diktálta féltékenységét, választhat. Álldogálhat tovább, mint a faszent és megengedő mosollyal figyelheti a bimbózó románcot. Mert mi más lehetne ez? De el is somfordálhat, fülét, farkát behúzva. Esetleg ki is kérheti magának ezt az egészet. Természetesen a lehető legrosszabb megoldást választja. Fejébe szökik a vér, de mielőtt szabad folyást engedhetne egy kamaszos hisztinek, azt veszi észre, hogy valaki a vállára teszi a kezét. És még meg is szorítja az arcátlan. Ez persze épp kapóra jön, így dühét nem Aenae-n kell kitöltenie. Acsarkodva perdül meg azzal a sziklaszilárd elhatározással, hogy bárki settenkedett a háta mögé, hát most megkapja a magáét. Kivéve ha Kagan az. Aztán látja, hogy Waldrannal van dolga, akit kénytelen felvenni a kivételeket tartalmazó listájára nagybátyja mellé.*
- Nem akartam jelenetet rendezni. *veti oda nem túl meggyőzően, aztán hátrább húzza a vállát. Még mindig nem szívleli az érintéseket, Aenae-ét leszámítva, természetesen.*
- A Mágustoronyhoz. *ismételi meg az úti célt, és bár nagyon szeretne kötekedni, nehezére esne. Ígéretesen hangzik, ráadásul Aenae is velük tart. Így aztán csak sután bólint egyet, és ahogy iménti haragja elszáll, valami kellemetlen érzés kúszik a helyére. Talán önsajnálatként lehetne leírni. Sóhajt egyet, és amikor az elf is csatlakozik hozzájuk, már nincs is kedve belekötni. Elvégre azon kevesek közé tartozik, akik emberként fogadták a Vashegyen. Úgy is lehet értelmezni, hogy tüntetően fordított hátat a lánynak és a tündérnek, de úgy is, hogy új partnereinek nem akarja a hátát mutatni. Akárhogy is, valami hirtelen támadt ötlet nyomán Waldran kezében tartott flaskára néz, aztán kicsit szerencsétlenül szólal meg.*
- Adsz belőle?
*Hát ez nem jött össze. Főleg azért, mert most már pontosan látja, hogy semmi értelme nem volt. Hiszen könnyen lehet, hogy köznevetség tárgya lenne ha kiderülne, hogy egy tündér provokált ki belőle egy rapid féltékenységi rohamot. Igazán nevetséges, nemde? Nem. Már csak azért sem, mert Aenae nem érti a finom célzást. Vagy ami rosszabb, érti. Mert most az van, hogy a lány nem törődik igazán tapintatos fellépésével, és nemes egyszerűséggel tolja odébb. Nirs már nyitja szóra a száját, amikor a tündér is csak egy kurta szóval reagálja le jelenlétét, és máris minden folyik tovább úgy, mintha ő ott sem lenne. Ezek ketten cseverésznek tovább kedélyesen. Mostanra már sejti, hogy mi zavarhatja a tündérben. Hogy olyan választékosan finomnak látszik a modora. Amit ő nem tudhat magáénak. Tehát miután félretolták, semmibe vették személyét és érzései diktálta féltékenységét, választhat. Álldogálhat tovább, mint a faszent és megengedő mosollyal figyelheti a bimbózó románcot. Mert mi más lehetne ez? De el is somfordálhat, fülét, farkát behúzva. Esetleg ki is kérheti magának ezt az egészet. Természetesen a lehető legrosszabb megoldást választja. Fejébe szökik a vér, de mielőtt szabad folyást engedhetne egy kamaszos hisztinek, azt veszi észre, hogy valaki a vállára teszi a kezét. És még meg is szorítja az arcátlan. Ez persze épp kapóra jön, így dühét nem Aenae-n kell kitöltenie. Acsarkodva perdül meg azzal a sziklaszilárd elhatározással, hogy bárki settenkedett a háta mögé, hát most megkapja a magáét. Kivéve ha Kagan az. Aztán látja, hogy Waldrannal van dolga, akit kénytelen felvenni a kivételeket tartalmazó listájára nagybátyja mellé.*
- Nem akartam jelenetet rendezni. *veti oda nem túl meggyőzően, aztán hátrább húzza a vállát. Még mindig nem szívleli az érintéseket, Aenae-ét leszámítva, természetesen.*
- A Mágustoronyhoz. *ismételi meg az úti célt, és bár nagyon szeretne kötekedni, nehezére esne. Ígéretesen hangzik, ráadásul Aenae is velük tart. Így aztán csak sután bólint egyet, és ahogy iménti haragja elszáll, valami kellemetlen érzés kúszik a helyére. Talán önsajnálatként lehetne leírni. Sóhajt egyet, és amikor az elf is csatlakozik hozzájuk, már nincs is kedve belekötni. Elvégre azon kevesek közé tartozik, akik emberként fogadták a Vashegyen. Úgy is lehet értelmezni, hogy tüntetően fordított hátat a lánynak és a tündérnek, de úgy is, hogy új partnereinek nem akarja a hátát mutatni. Akárhogy is, valami hirtelen támadt ötlet nyomán Waldran kezében tartott flaskára néz, aztán kicsit szerencsétlenül szólal meg.*
- Adsz belőle?
10336. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 21:12:17
Üzenet elküldve: 2018-10-08 21:12:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*A gyorsan pörgő események tüzében a Vörös Vércsém kifejezés igazán meglepi a lányt, de ennek ellenére meg is mosolyogtatja. Ezekben a mosolyokban néha újra a régi, derűsebb Riqelie sejlik föl.*
- Nem volt semmi probléma. A tulajdonos amint megtudta kinek vesszük, készségesen és mosolyogva adta át a hajót anélkül, hogy bármiféle ellenértéket kért volna cserébe.
*Hunyorog fel a nála jóval magasabb férfira somolyogva.*
- Syoud még ajándékot is kapott. Egy ingyen menetet és egy csomag fogat.
*Festi tovább az esemény hátterét egyre nagyobb körvonalakban.*
- A Patkányok is csak azért kerültek képbe, mert pont a vétel idején ette őket a fene a Világítótorony felé és ha már ott voltak, ki is próbálhatták magukat a matrózok szerepében, mivel én kegyesen megengedtem nekik.
*A végén már ha akarná se tudná hova rejteni a mosolyát.*
- De nem ártott nekik a gyakorlás... van még hova fejlődniük.
*Jegyzi meg a szigorú vizsgáztatók hangsúlyával, mintha szavai bizony komoly jelentőséggel bírnának ezen a téren. Már csak az a kérdés, hogy ezekért a nagyszerű eredményekért mi is az a hatalmas jutalom, ami ígérve lett a kezdetek kezdetén.*
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.08 21:17:42
*A gyorsan pörgő események tüzében a Vörös Vércsém kifejezés igazán meglepi a lányt, de ennek ellenére meg is mosolyogtatja. Ezekben a mosolyokban néha újra a régi, derűsebb Riqelie sejlik föl.*
- Nem volt semmi probléma. A tulajdonos amint megtudta kinek vesszük, készségesen és mosolyogva adta át a hajót anélkül, hogy bármiféle ellenértéket kért volna cserébe.
*Hunyorog fel a nála jóval magasabb férfira somolyogva.*
- Syoud még ajándékot is kapott. Egy ingyen menetet és egy csomag fogat.
*Festi tovább az esemény hátterét egyre nagyobb körvonalakban.*
- A Patkányok is csak azért kerültek képbe, mert pont a vétel idején ette őket a fene a Világítótorony felé és ha már ott voltak, ki is próbálhatták magukat a matrózok szerepében, mivel én kegyesen megengedtem nekik.
*A végén már ha akarná se tudná hova rejteni a mosolyát.*
- De nem ártott nekik a gyakorlás... van még hova fejlődniük.
*Jegyzi meg a szigorú vizsgáztatók hangsúlyával, mintha szavai bizony komoly jelentőséggel bírnának ezen a téren. Már csak az a kérdés, hogy ezekért a nagyszerű eredményekért mi is az a hatalmas jutalom, ami ígérve lett a kezdetek kezdetén.*
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.08 21:17:42
10335. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 19:18:16
Üzenet elküldve: 2018-10-08 19:18:16
ÚJ
![>Raughaal Daurnhe [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csak egy bukott vérmágus...//
//Még előző nap este//
*A mágusok máguskodása nagyon utálatos dolog. Persze nincsen semmi baja a varázslókkal addig a pillanatig, amíg otthon, a nagy fal között varázslóskodnak. Csakhogy ezek nem ott csinálják, hanem itt. Ezen meg nagyon-nagyon morcoskodik. Meg már aludni is jó lenne, meg enni. Bár az evéssel mostanában csínján bánik, a nagy thargarodi fosós járvány óta, akkor ugyanis olyan rojtos lett kútjának kávája, hogy nagyon rosszul esett neki az ülés. Azért be tudna zabálni egy fél ökröt, de a zsíros részeit kihagyná, bár akkor legalább könnyen kicsusszan a túlvégen.*
- Ja, mennyetek már hazafelé.
*Aztán ott annyit máguskodnak, amennyit akarnak és senki tenyere nem viszket miatta. Bár a kormos pofájút talán le kéne döfni még itt és csak azért mert kormos a pofája.*
//Még előző nap este//
*A mágusok máguskodása nagyon utálatos dolog. Persze nincsen semmi baja a varázslókkal addig a pillanatig, amíg otthon, a nagy fal között varázslóskodnak. Csakhogy ezek nem ott csinálják, hanem itt. Ezen meg nagyon-nagyon morcoskodik. Meg már aludni is jó lenne, meg enni. Bár az evéssel mostanában csínján bánik, a nagy thargarodi fosós járvány óta, akkor ugyanis olyan rojtos lett kútjának kávája, hogy nagyon rosszul esett neki az ülés. Azért be tudna zabálni egy fél ökröt, de a zsíros részeit kihagyná, bár akkor legalább könnyen kicsusszan a túlvégen.*
- Ja, mennyetek már hazafelé.
*Aztán ott annyit máguskodnak, amennyit akarnak és senki tenyere nem viszket miatta. Bár a kormos pofájút talán le kéne döfni még itt és csak azért mert kormos a pofája.*
10334. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 19:05:22
Üzenet elküldve: 2018-10-08 19:05:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Az amoni kapu sosem volt egy nyugalmas hely, most sem az. Ráadásul odabent temetés van. Emiatt elmélázik az emberek perc életén. No ez a halál nem a percéletűségen múlt, sajnálatos. A munkája végzésében természetesen nem zavarja meg a múlandóságon való elmélkedése.
Szóval szépen elveszi mindenki fegyverét, akitől el kell vennie, viszont mivel mégis temetés van, ezért a szokásos kekeckedéstől eltekint. Amúgy senki nem úszná meg a kis gonoszkodást, de azért belé is szorult némi jó modor, szóval kegyeleti okokból ma rendes.*
*Az amoni kapu sosem volt egy nyugalmas hely, most sem az. Ráadásul odabent temetés van. Emiatt elmélázik az emberek perc életén. No ez a halál nem a percéletűségen múlt, sajnálatos. A munkája végzésében természetesen nem zavarja meg a múlandóságon való elmélkedése.
Szóval szépen elveszi mindenki fegyverét, akitől el kell vennie, viszont mivel mégis temetés van, ezért a szokásos kekeckedéstől eltekint. Amúgy senki nem úszná meg a kis gonoszkodást, de azért belé is szorult némi jó modor, szóval kegyeleti okokból ma rendes.*
10333. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 18:12:16
Üzenet elküldve: 2018-10-08 18:12:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség //
*Lassan már többet volt Amon Ruadh őrségén, mint Arthenior bármelyik területén. Fürgén kapkodja lábait, nem is veszteget időt senkire, éppen csak egy pillantást vet a szintén kapu előtt álldogáló csapatra. Türelmesen vár, addig bájos mosollyal arcán szemrevételezi a szőke kisfiút, meg a pásztort, és mintha lenne valaki a szekér másik oldalán a lóból következtetve de annak tulajdonosa éppen takarásban van.
Amikor éppen ő kerül sorra csak mosolyogva odalép és némán leteszi ruhája alá rejtett tőröket, és egy biccentéssel el is intézi a köszönést, elvégre látták már eleget egymást az őrrel, és semmi kedve a formaságokhoz.*
*Lassan már többet volt Amon Ruadh őrségén, mint Arthenior bármelyik területén. Fürgén kapkodja lábait, nem is veszteget időt senkire, éppen csak egy pillantást vet a szintén kapu előtt álldogáló csapatra. Türelmesen vár, addig bájos mosollyal arcán szemrevételezi a szőke kisfiút, meg a pásztort, és mintha lenne valaki a szekér másik oldalán a lóból következtetve de annak tulajdonosa éppen takarásban van.
Amikor éppen ő kerül sorra csak mosolyogva odalép és némán leteszi ruhája alá rejtett tőröket, és egy biccentéssel el is intézi a köszönést, elvégre látták már eleget egymást az őrrel, és semmi kedve a formaságokhoz.*
10332. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 16:57:32
Üzenet elküldve: 2018-10-08 16:57:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Tiszteletteljes csendben figyeli, ahogyan a tűz egyre mélyebben harap a máglya fából épült testébe. A fák ropogva adják meg magukat a lángnyelvek mindent felemésztő táncának, utolsó leheletüket tűzijátékszerűen feltűnő parázsfelhő jelzi. Mindenki a maga módján lerója tiszteletét az elhunyt emléke előtt. Syv a máglya melletti mozgolódást és a csoportok kialakulását figyeli. Néhány percen belül a Hadúr már mintha feladatokat osztogatna, egy alkalommal, mikor Waldrannal társalog az elf felé biccent.*
~ Hátha nem rakományt kell majd pakolni. ~ *Jegyzi meg magában az elf és egy bohókás félmosolyt enged meg magának. Fejéről hátra engedi csuklyáját, egy pillanatra még megáll a máglyával szemben és mélyen meghajtja fejét. Aztán elindul a kis csoport felé melybe pár pillanattal ezelőtt Nirs betolakodott és most éppen Waldran lép oda. Éppen odaér, amikor a férfi közli a többiekkel, hogy egy Mágustoronyhoz kell menniük.*
- Én is veletek tartok a toronyhoz? - *Emeli Syv Waldranra a tekintetét. Kagan felé is biccentett amikor társalogtak, ebből gondolja, hogy talán rá is vonatkoznak a Hadúr kiadott utasításai.*
*Tiszteletteljes csendben figyeli, ahogyan a tűz egyre mélyebben harap a máglya fából épült testébe. A fák ropogva adják meg magukat a lángnyelvek mindent felemésztő táncának, utolsó leheletüket tűzijátékszerűen feltűnő parázsfelhő jelzi. Mindenki a maga módján lerója tiszteletét az elhunyt emléke előtt. Syv a máglya melletti mozgolódást és a csoportok kialakulását figyeli. Néhány percen belül a Hadúr már mintha feladatokat osztogatna, egy alkalommal, mikor Waldrannal társalog az elf felé biccent.*
~ Hátha nem rakományt kell majd pakolni. ~ *Jegyzi meg magában az elf és egy bohókás félmosolyt enged meg magának. Fejéről hátra engedi csuklyáját, egy pillanatra még megáll a máglyával szemben és mélyen meghajtja fejét. Aztán elindul a kis csoport felé melybe pár pillanattal ezelőtt Nirs betolakodott és most éppen Waldran lép oda. Éppen odaér, amikor a férfi közli a többiekkel, hogy egy Mágustoronyhoz kell menniük.*
- Én is veletek tartok a toronyhoz? - *Emeli Syv Waldranra a tekintetét. Kagan felé is biccentett amikor társalogtak, ebből gondolja, hogy talán rá is vonatkoznak a Hadúr kiadott utasításai.*
10331. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 16:05:09
Üzenet elküldve: 2018-10-08 16:05:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Prexi és Karheia//
*Végig hallgatja, ahogy Prexi ilyen jókat mond róla, és egy kicsit el is mosolyodik. Persze minden igaz, amit a fiú állít, mégis, Learon ki nem mondta volna magától. Valahol szereti is hallani, hogy milyen jó ember, de azt már annyira nem, ha mások ezt valami önimádatnak veszik. Szereti szerény embernek gondolni magát. Az óriásokat azonban most neki kell védelembe venni, hiszen ő csak jó óriásokat ismer, és eddig akárhova is ment, mindig volt egy nagyra nőtt izomagyú, aki segítséget nyújtott neki.*
-Az igaz, hogy nem túl okosak az óriások, de annyi szeretet és jóindulat van bennük, mint tíz másik emberben! *Nemrég is beszélt egyel, aki olyan finom bort nyitott a Sajt-mesternek, hogy azt még az artheniori főnemesek is megirigyelnék! Meg ott van Morw is, aki sosem tudna Learonnak ártani, és ha visszaemlékszik a pásztormágus, a részeg tündérkéket is a karjaiban vitte el a szobájukig, mert ő nagy és erős, azok meg járni sem tudtak. A sárkányos beszélgetésre most nem figyel annyira, hiszen Prexi megtalálta a magának való beszélgetőtársat, Learonnak meg így is elég, ha az útra figyel. Már csak a kardforgatóság említése utáni jelenetre koncentrál igazán, mert észreveszi a fiú bizonytalanságát.*
-De nem is kell annak lenned, ha nem akarsz! Az leszel, aki akarsz, és én minden segítséget megadok hozzá, amit tudok! *Mosolyog rá a fiúra.*
//Őrség//
*Időközben már el is érték Amont, és Learon pedig egyből menne be, azonban rájön, hogy a lány még nem ismert itt, szóval neki talán le kell adni a fegyvereket, ha a férfi jól emlékszik, de lehet azóta ez a szabály megszűnt. Hát ki tudja! Felkiáltja, hogy „ szép napot! ” az éppen ott lévő őrnek, majd vár, hogy történik-e valami. Igazából a szekérnyi almát, amit hozott is meg kéne tudnia, hogy hova vigye, mert itt nem maradhat ugye sokáig, még a végén tönkre menne, vagy valami.*
*Végig hallgatja, ahogy Prexi ilyen jókat mond róla, és egy kicsit el is mosolyodik. Persze minden igaz, amit a fiú állít, mégis, Learon ki nem mondta volna magától. Valahol szereti is hallani, hogy milyen jó ember, de azt már annyira nem, ha mások ezt valami önimádatnak veszik. Szereti szerény embernek gondolni magát. Az óriásokat azonban most neki kell védelembe venni, hiszen ő csak jó óriásokat ismer, és eddig akárhova is ment, mindig volt egy nagyra nőtt izomagyú, aki segítséget nyújtott neki.*
-Az igaz, hogy nem túl okosak az óriások, de annyi szeretet és jóindulat van bennük, mint tíz másik emberben! *Nemrég is beszélt egyel, aki olyan finom bort nyitott a Sajt-mesternek, hogy azt még az artheniori főnemesek is megirigyelnék! Meg ott van Morw is, aki sosem tudna Learonnak ártani, és ha visszaemlékszik a pásztormágus, a részeg tündérkéket is a karjaiban vitte el a szobájukig, mert ő nagy és erős, azok meg járni sem tudtak. A sárkányos beszélgetésre most nem figyel annyira, hiszen Prexi megtalálta a magának való beszélgetőtársat, Learonnak meg így is elég, ha az útra figyel. Már csak a kardforgatóság említése utáni jelenetre koncentrál igazán, mert észreveszi a fiú bizonytalanságát.*
-De nem is kell annak lenned, ha nem akarsz! Az leszel, aki akarsz, és én minden segítséget megadok hozzá, amit tudok! *Mosolyog rá a fiúra.*
//Őrség//
*Időközben már el is érték Amont, és Learon pedig egyből menne be, azonban rájön, hogy a lány még nem ismert itt, szóval neki talán le kell adni a fegyvereket, ha a férfi jól emlékszik, de lehet azóta ez a szabály megszűnt. Hát ki tudja! Felkiáltja, hogy „ szép napot! ” az éppen ott lévő őrnek, majd vár, hogy történik-e valami. Igazából a szekérnyi almát, amit hozott is meg kéne tudnia, hogy hova vigye, mert itt nem maradhat ugye sokáig, még a végén tönkre menne, vagy valami.*
10330. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 15:35:55
Üzenet elküldve: 2018-10-08 15:35:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
*Mondhatná, hogy majd visszajön később, alkalmasint jobb körülmények között. Ekkor jut eszébe kedvenc mondása, hogy az idő pénz és már így is sok ment kárba… Temetés, gyász, ború, de az élet megy tovább, az üzlet nem állhat meg. Kalapját levette, tiszteletét kifejezte, részéről letudta a formaságokat, így nem lészen más dolga, mint üzletét előbbre segíteni. A kis hölgy megszólítása után valami széles vállas, magas fiatalember ágaskodik közéjük ami nem eshet nehezére, hiszen magasabb a tündértől.*
- Pardon!
*Egy köszörüléssel egybekötve határozottan jelzi az ifjú uraságnak, hogy itt van, nehogy levegőnek nézze, és hogy tudatosuljon benne, ha esetleg véletlenül lépett volna oda, puszta bambaságból. A fiatalember egyszeriben elnézést kér, amit tündérünk biccentéssel elfogad, majd nem is foglalkozik holmi aprósággal, mint az iménti jelenet. A kis hölgy protokoll szerint bemutatja magát melyet a tündér főhajtással fogad.*
- Semmi gond, ez esetben d'Aquista úrnő tudna szerény személyemnek némi útmutatást adni?
*Bájos mosolyával fordul Ephemia felé, hátha útba igazítják ki az illetékes kereskedelmi ügyekben.*
*Mondhatná, hogy majd visszajön később, alkalmasint jobb körülmények között. Ekkor jut eszébe kedvenc mondása, hogy az idő pénz és már így is sok ment kárba… Temetés, gyász, ború, de az élet megy tovább, az üzlet nem állhat meg. Kalapját levette, tiszteletét kifejezte, részéről letudta a formaságokat, így nem lészen más dolga, mint üzletét előbbre segíteni. A kis hölgy megszólítása után valami széles vállas, magas fiatalember ágaskodik közéjük ami nem eshet nehezére, hiszen magasabb a tündértől.*
- Pardon!
*Egy köszörüléssel egybekötve határozottan jelzi az ifjú uraságnak, hogy itt van, nehogy levegőnek nézze, és hogy tudatosuljon benne, ha esetleg véletlenül lépett volna oda, puszta bambaságból. A fiatalember egyszeriben elnézést kér, amit tündérünk biccentéssel elfogad, majd nem is foglalkozik holmi aprósággal, mint az iménti jelenet. A kis hölgy protokoll szerint bemutatja magát melyet a tündér főhajtással fogad.*
- Semmi gond, ez esetben d'Aquista úrnő tudna szerény személyemnek némi útmutatást adni?
*Bájos mosolyával fordul Ephemia felé, hátha útba igazítják ki az illetékes kereskedelmi ügyekben.*
10329. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 14:42:28
Üzenet elküldve: 2018-10-08 14:42:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
* Waldran megkapta az utasításokat, és az üveget is. A gyászoló férfi hamar eltűnik, és Kagannak is jobb dolga akad, úgyhogy a vándor elbocsátottnak tekinti magát. Tekintetével a többieket keresi, akiket beosztottak alá. Végül egy mély sóhajjal indul meg az aranyszemű fiú felé. *
- Nirs. * Szólítja meg nyersen, amikor odaér. * Fogadd jó tanácsom, ne rendezz jelenetet. * Szorítja meg a fiú vállát erőteljesen, mert látja, hogy nagyon tüzeskedik itt a tündér és a lány között. *
- Holnap velem jöttök Kagan utasítására. * Számít rá, hogy magyarázatot is vár majd a Thargodrym, úgyhogy elébe megy a dolgoknak.*
- A Mágustoronyhoz. Kagan lánya is velünk jön. * Biccent az említett felé, és ismét meghúzza egyre fogyatkozó üvegét, amit már több mint langyosra melegített tenyerének hője, de ez nem zavarja. Sose érdekelték ilyen apróságok. Egyelőre kivár, mert ha valakinek kérdése van, azt egyszerűbb most letudni, mint utólag. Amúgy se szereti a félreértéseket és a szervezetlenséget. *
* Waldran megkapta az utasításokat, és az üveget is. A gyászoló férfi hamar eltűnik, és Kagannak is jobb dolga akad, úgyhogy a vándor elbocsátottnak tekinti magát. Tekintetével a többieket keresi, akiket beosztottak alá. Végül egy mély sóhajjal indul meg az aranyszemű fiú felé. *
- Nirs. * Szólítja meg nyersen, amikor odaér. * Fogadd jó tanácsom, ne rendezz jelenetet. * Szorítja meg a fiú vállát erőteljesen, mert látja, hogy nagyon tüzeskedik itt a tündér és a lány között. *
- Holnap velem jöttök Kagan utasítására. * Számít rá, hogy magyarázatot is vár majd a Thargodrym, úgyhogy elébe megy a dolgoknak.*
- A Mágustoronyhoz. Kagan lánya is velünk jön. * Biccent az említett felé, és ismét meghúzza egyre fogyatkozó üvegét, amit már több mint langyosra melegített tenyerének hője, de ez nem zavarja. Sose érdekelték ilyen apróságok. Egyelőre kivár, mert ha valakinek kérdése van, azt egyszerűbb most letudni, mint utólag. Amúgy se szereti a félreértéseket és a szervezetlenséget. *
10328. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 14:09:31
Üzenet elküldve: 2018-10-08 14:09:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Úgy tűnik, hogy csak neki tűnik fel a máglyánál való közjáték. Vagy lehet, hogy csak ő gondol túl egy kis semmiséget. Akárhogy is legyen, nem forszírozza.*
- Ja, csúnya volt. De Nestar mester egészen helyre pof... rakta.
*Majdnem valami illetlen csúszik ki a száján, de végül azért csak sikerül disztingválnia és szalonképesen fogalmaznia. Vagy legalábbis nagyjából.
Nyilván nem akar ő sem hosszasan cseverészni a máglyán lassan elégő nő péppé vert testéről. Persze másról se nagyon, most is csak fojtott hangon mondja a magáét, nehogy meghallják mások is a körülötte állókon kívül.
Ekkor olyan történik, amire igazán nincsen felkészülve, igaz ugyan, hogy általában nincsen felkészülve a történések nagy részére, de ezt egészen jól kezeli. Főként azért, mert a tündér olyasmit produkál, amit amúgy hosszú évek alatt megszokott már. Az ilyesmit viszonylag könnyedén veszi, úgyhogy a pukedli tökéletes és már éppen szóra nyitná a száját, mikor a semmiből ott terem Nirs és közéjük vágódik. És ez az a körülmény, ami Aenaet tökéletes zavarba hozza, merthogy nem tudja, hogy mi is történik? Annyi bizonyos, hogy őt elsodorja a fiú. Más esetben hangosan dohogna a barbár virtus miatt, de most megtartja magának a dolgot.*
- Nirs?!
*Szólal meg élesen, mikor már megtalálja az egyensúlyát végre. Próbálja odébb toszigálni Nirst, ha ez nem sikerül, akkor simán kilép mögüle.*
- Bocsáss meg.
*Zavart mosollyal igazgatja a ruháját, no nem azért, hogy tessék a tündérnek, hanem azért, hogy rendezze a sorait.*
- Aenae Thargodar vagyok és sajnos nem tudom a választ a kérdésedre, de Ephemia d'Aquista úrnő a segítségedre lehet.
*Fordul egy kicsit Effy felé, hogy a tündér tudhassa, hogy kiről is van szó. Mert Effy családja ezzel foglalkozott és ha minden igaz, akkor Effy is felajánlotta Kagannak a segítségét kereskedelmi ügyekben. Szóval nagyobb eséllyel lehet a tündér segítségére, mint Aenae. Közben Kagant is figyeli a szeme sarkából - mivel őt követve nem lehet hibázni a barbár etikettben -, aki lassan otthagyná a leégő máglyát, ha nem akadályozná meg ebben valami óriás, akit látott már korábban.*
*Úgy tűnik, hogy csak neki tűnik fel a máglyánál való közjáték. Vagy lehet, hogy csak ő gondol túl egy kis semmiséget. Akárhogy is legyen, nem forszírozza.*
- Ja, csúnya volt. De Nestar mester egészen helyre pof... rakta.
*Majdnem valami illetlen csúszik ki a száján, de végül azért csak sikerül disztingválnia és szalonképesen fogalmaznia. Vagy legalábbis nagyjából.
Nyilván nem akar ő sem hosszasan cseverészni a máglyán lassan elégő nő péppé vert testéről. Persze másról se nagyon, most is csak fojtott hangon mondja a magáét, nehogy meghallják mások is a körülötte állókon kívül.
Ekkor olyan történik, amire igazán nincsen felkészülve, igaz ugyan, hogy általában nincsen felkészülve a történések nagy részére, de ezt egészen jól kezeli. Főként azért, mert a tündér olyasmit produkál, amit amúgy hosszú évek alatt megszokott már. Az ilyesmit viszonylag könnyedén veszi, úgyhogy a pukedli tökéletes és már éppen szóra nyitná a száját, mikor a semmiből ott terem Nirs és közéjük vágódik. És ez az a körülmény, ami Aenaet tökéletes zavarba hozza, merthogy nem tudja, hogy mi is történik? Annyi bizonyos, hogy őt elsodorja a fiú. Más esetben hangosan dohogna a barbár virtus miatt, de most megtartja magának a dolgot.*
- Nirs?!
*Szólal meg élesen, mikor már megtalálja az egyensúlyát végre. Próbálja odébb toszigálni Nirst, ha ez nem sikerül, akkor simán kilép mögüle.*
- Bocsáss meg.
*Zavart mosollyal igazgatja a ruháját, no nem azért, hogy tessék a tündérnek, hanem azért, hogy rendezze a sorait.*
- Aenae Thargodar vagyok és sajnos nem tudom a választ a kérdésedre, de Ephemia d'Aquista úrnő a segítségedre lehet.
*Fordul egy kicsit Effy felé, hogy a tündér tudhassa, hogy kiről is van szó. Mert Effy családja ezzel foglalkozott és ha minden igaz, akkor Effy is felajánlotta Kagannak a segítségét kereskedelmi ügyekben. Szóval nagyobb eséllyel lehet a tündér segítségére, mint Aenae. Közben Kagant is figyeli a szeme sarkából - mivel őt követve nem lehet hibázni a barbár etikettben -, aki lassan otthagyná a leégő máglyát, ha nem akadályozná meg ebben valami óriás, akit látott már korábban.*
10327. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 10:09:35
Üzenet elküldve: 2018-10-08 10:09:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Ő is elhúzza a száját, de elégedetlensége jeleként.*
- Ez a harc nem a Vashegy harca, hanem a Város és a Főtanács mágusainak háborúja. A Mágustorony Őrének sokkalta több köze van hozzá, mint Amon Ruadh harcosainak. *apró sóhajt enged meg magának.*
- Láttam már olyan hatalmasokat is bukni, mint Abogr mester, Kilvard uram. Mindegyiküket a gőg és az elszigetelődés vitte romlásba... ha van szavad a Toronyban, érd el, hogy Abogr nagymester meghallja a hangod. A te érdeked is. *Artheniorról is hitték, hogy mágikus védelme és hatalma megingathatatlan.*
- Arra találod a lakomát...
*Ephemia vérszegény mosolyára egy hasonlóan fékezett habzású derűt tükröző mosollyal válaszol, majd elindul az étel, és főleg az ital irányába. Hirtelen azonban a nap maradék fényét is eltakarják előle. Hunyorogva pillant fel az artheniori kalandjuk során megismert óriásra. A hűségesküt először némi álmélkodással hallgatja, de a végén elégedetten biccent. Amikor Zaxdor kirántja a kardját, némileg befeszül ugyan ~ hogy lehet nála fegyver, a fenébe is? Vagy mi van? ~ de hamar elengedi magát. Csak egy lapos pillantást vet testőrére, aki megint nem a feladatát végzi*
~ Sokat kell még tanulnod, ifjú Hardoghar! ~ *előrenyúl és két kézzel fogja meg Zaxdor kardját.*
- Hűséged és szolgálatod fogadom, és viszonozom. Közöttünk családra, otthonra lelsz. Pengénk melletted harcol, pajzsunk védi balodat. Emelkedj hát fel, tharg! *engedi el a pengét, mert bizony nehéz egy holmi az.*
- Szolgálj hűen, és hűséged nem marad viszonzatlan. Addig is... fogd azt ott! *int az immár néhai Bölény fegyvere felé. Az legalább méretben ideális.*
- Forgasd becsülettel. *ezzel Bölény fegyvere Zaxdorhoz kerül.*
- Kaehyla, jer ide! *inti magához a lányt, majd - messze nem annyira megroppanva - Riqeliehez fordul.*
- Öröm hallani a jó hírt, Vörös Vércsém. Mondd hát, hogyan zajlott a dolog? Könnyen adta a tulajdonos? Mennyibe került? *a Patkányok segítségére külön bólint, és elhatározza, hogy ajándékot küldd nekik.*
*Ő is elhúzza a száját, de elégedetlensége jeleként.*
- Ez a harc nem a Vashegy harca, hanem a Város és a Főtanács mágusainak háborúja. A Mágustorony Őrének sokkalta több köze van hozzá, mint Amon Ruadh harcosainak. *apró sóhajt enged meg magának.*
- Láttam már olyan hatalmasokat is bukni, mint Abogr mester, Kilvard uram. Mindegyiküket a gőg és az elszigetelődés vitte romlásba... ha van szavad a Toronyban, érd el, hogy Abogr nagymester meghallja a hangod. A te érdeked is. *Artheniorról is hitték, hogy mágikus védelme és hatalma megingathatatlan.*
- Arra találod a lakomát...
*Ephemia vérszegény mosolyára egy hasonlóan fékezett habzású derűt tükröző mosollyal válaszol, majd elindul az étel, és főleg az ital irányába. Hirtelen azonban a nap maradék fényét is eltakarják előle. Hunyorogva pillant fel az artheniori kalandjuk során megismert óriásra. A hűségesküt először némi álmélkodással hallgatja, de a végén elégedetten biccent. Amikor Zaxdor kirántja a kardját, némileg befeszül ugyan ~ hogy lehet nála fegyver, a fenébe is? Vagy mi van? ~ de hamar elengedi magát. Csak egy lapos pillantást vet testőrére, aki megint nem a feladatát végzi*
~ Sokat kell még tanulnod, ifjú Hardoghar! ~ *előrenyúl és két kézzel fogja meg Zaxdor kardját.*
- Hűséged és szolgálatod fogadom, és viszonozom. Közöttünk családra, otthonra lelsz. Pengénk melletted harcol, pajzsunk védi balodat. Emelkedj hát fel, tharg! *engedi el a pengét, mert bizony nehéz egy holmi az.*
- Szolgálj hűen, és hűséged nem marad viszonzatlan. Addig is... fogd azt ott! *int az immár néhai Bölény fegyvere felé. Az legalább méretben ideális.*
- Forgasd becsülettel. *ezzel Bölény fegyvere Zaxdorhoz kerül.*
- Kaehyla, jer ide! *inti magához a lányt, majd - messze nem annyira megroppanva - Riqeliehez fordul.*
- Öröm hallani a jó hírt, Vörös Vércsém. Mondd hát, hogyan zajlott a dolog? Könnyen adta a tulajdonos? Mennyibe került? *a Patkányok segítségére külön bólint, és elhatározza, hogy ajándékot küldd nekik.*
10326. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 01:10:38
Üzenet elküldve: 2018-10-08 01:10:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//NAPVÁLTÁS//
*Elhúzódott kissé az építkezés és sajnos a tervezetek se sikerültek úgy, ahogy akarta, végül nem volt helyben elég tartalék, amiből Zaxdor háza megépülhetett. Ez újra meghúzza a zsebét, de legalább a jövőben tudja, miként álljon a Tharg projektekhez. Erősen kétli, hogy ilyen jól tippelték volna meg a mennyiséget, de ez már nem számít, sikerre vitték az ispotály építését és következő feladata egy jó ideig nem is lesz. Remélhetőleg. Átad Mesélő (Daidalos)nak 200 aranyat.
Ha nem ma lenne Leandana temetése már rég bevackolta volna magát oda, hogy ne legyen elérhető.*
// Őrség //
*Még nem tudja, hogy az új rendszerben akkor most átengedik vagy le kell adnia a fegyverét, de mivel ezen epikus levélbontóhoz több, mint nem ragaszkodik és most sehova sem siet, így leadja a fegyvereit és lefutja az egész kötelező köröket, mint a köszönés.*
-Kellemes napot.
*Utána menne a dolgára, mert bár a pontosság a királyok erénye, Nestar csak egy alkimista, aki többször késik, mint nem.*
*Elhúzódott kissé az építkezés és sajnos a tervezetek se sikerültek úgy, ahogy akarta, végül nem volt helyben elég tartalék, amiből Zaxdor háza megépülhetett. Ez újra meghúzza a zsebét, de legalább a jövőben tudja, miként álljon a Tharg projektekhez. Erősen kétli, hogy ilyen jól tippelték volna meg a mennyiséget, de ez már nem számít, sikerre vitték az ispotály építését és következő feladata egy jó ideig nem is lesz. Remélhetőleg. Átad Mesélő (Daidalos)nak 200 aranyat.
Ha nem ma lenne Leandana temetése már rég bevackolta volna magát oda, hogy ne legyen elérhető.*// Őrség //
*Még nem tudja, hogy az új rendszerben akkor most átengedik vagy le kell adnia a fegyverét, de mivel ezen epikus levélbontóhoz több, mint nem ragaszkodik és most sehova sem siet, így leadja a fegyvereit és lefutja az egész kötelező köröket, mint a köszönés.*
-Kellemes napot.
*Utána menne a dolgára, mert bár a pontosság a királyok erénye, Nestar csak egy alkimista, aki többször késik, mint nem.*
10325. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-08 00:25:07
Üzenet elküldve: 2018-10-08 00:25:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
/Csak egy bukott vérmágus...//
//Még előző nap este//
*Érdeklődőn hunyorog a jelenetre mikor a két férfi mégsem engedi még egymást, sőt, Atehaner mintha határozottabban ragadná meg Taitos kezét mint az előbb.
Volt már része néhány félresikerült varázslatban, úgyhogy hamar eljut a feltételezésig, hogy itt szintén erről lehet szó. Atehanerrel szemben pedig a varázslat hatásán túl is bizalom ébred benne amiért ezt nem eltitkolta, hanem újra végrehajtotta a rituálét.
Bár, mint később kiderül, Taitos erre is gondolt, és megadta magának a lehetőséget, hogy egyszerűen ellenőrizni tudja, hogy a véralku működésbe lépett-e. Ezzel egyetemben pedig azt is megtudja most már, hogy miért ehhez a feltételhez kötötte magát a fiú. Azt pedig, hogy Taitos az ő nevét foglalta az alkuba, letudja most már annyival, hogy ő volt itt, hát nyilván ez jutott először eszébe.
Megviselő, de tanulságos eset volt ez az alkuval. Láthatta, hogyan is működik ez élesben. Még az is érdekes volt, hogy Taitos tényleg mennyire akadályozva volt abban, hogy ellene tegyen annak, amit az alkuban foglaltak.
Közben a napvarázs hatása már kezd enyhülni rajta, úgyhogy ez a tény kellemetlen érzést is kelt benne, ahogy a nyomott hangulata is kezd visszatérni és felerősödni, de ez persze nem változtat semmin.
Végighallgatja Taitos parancsait és útmutatását, hogy mi is vár most Atehanerre, míg tekintete az alárendelt arcán van. Nincs ez teljesen jól így sem, de ha belegondol, ő sem talál jobb megoldást. Bízni másképpen nem bízhatnának a férfiban, s a kivégzésnél még mindig jobbnak tűnik ez. Nem volna ebben ennyire biztos, ha nem Taitos lenne a parancsoló szerepében, de mivel ő van, így bízik benne, hogy a fiú nem fog visszaélni a hatalommal, amit a másik fölött gyakorol és nem korlátozza majd a szabadságát annál jobban, mint amennyire feltétlenül szükséges.*
- Viszlát! - *visszhangozza mestere köszöntését az őr felé, valamivel halkabban, s megtoldja egy biccentéssel is. Taitos megjegyzésére a thargokkal kapcsolatban nem mond semmit. Ő nem ismerte a régieket, vagyis nem tudja, a fiú kikre is gondolhat, és miben lát változást.
A kérdésre viszont, hogy mehetnek-e haza, válaszolna. Azonban valahogy elszorul a torka egy érzéstől, úgyhogy nem futja, csak egy határozott bólintásra, miközben összeszorítja a száját.
Talán a feszültség jön ki rajta most, hogy ez a kérdés annak végét jelzi.
Még úgy is megkönnyebbül mikor elindulnak végre hazafelé, hogy Atehaner is velük tart. Sőt, el lehet mondani, hogy most már ezt is kezdi derűsebb fényben látni. Mikor reggel ide jött, még aggódott, hogy közben kell járnia a férfiért, és tartott tőle, hogy ez nem fog sikerült. Aztán kiderült, hogy a "védence" vérmágus, ami már kicsit más színben tüntette fel. A halálát azonban még így sem kívánta volna.
Nem egy fényes történet ez, de ennél jobb nem lehetne, s a helyzetre megoldás született, Atehanert pedig biztonságban tudhatja, a lelkiismerete legalább efelől nyugodt lehet.
Taitost meg most már szívesen megölelné, de nem akarja megállítani, meg még mindig elég gátlásos ebben, úgyhogy némi tétovázás után addig jut, hogy a fiú kezéért nyúl menet közben és megszorítja, ha Taitos nem húzza el a magáét.
Nem Atehaner előtt fog feloldódni, úgyhogy ezen kívül nem személyeskedik, már ez is túllép egy határt.
A félelf kérdésére aztán ő is mestere homlokára néz. Taitos most amúgy sem túl tiszta, úgyhogy ő valami koszfoltnak gondolta azt a pöttyöt, ám most már gyanakvón és aggódva néz rá. Ettől pedig megindul végre a nyelve, mert az egy kérdés magával hozza a többit is.*
- Mi történt?... Hol voltál? Hogyan kerültél a gödörbe?... Mi van Worenth mesterrel? - *hadarja az első kérdéseket, míg az utolsót lassan, halkan, félve kérdezi, s úgy is néz Taitos szemébe. Az előzményekből ítélve fájdalmas lesz, de hallani akarja az igazságot.*
//Még előző nap este//
*Érdeklődőn hunyorog a jelenetre mikor a két férfi mégsem engedi még egymást, sőt, Atehaner mintha határozottabban ragadná meg Taitos kezét mint az előbb.
Volt már része néhány félresikerült varázslatban, úgyhogy hamar eljut a feltételezésig, hogy itt szintén erről lehet szó. Atehanerrel szemben pedig a varázslat hatásán túl is bizalom ébred benne amiért ezt nem eltitkolta, hanem újra végrehajtotta a rituálét.
Bár, mint később kiderül, Taitos erre is gondolt, és megadta magának a lehetőséget, hogy egyszerűen ellenőrizni tudja, hogy a véralku működésbe lépett-e. Ezzel egyetemben pedig azt is megtudja most már, hogy miért ehhez a feltételhez kötötte magát a fiú. Azt pedig, hogy Taitos az ő nevét foglalta az alkuba, letudja most már annyival, hogy ő volt itt, hát nyilván ez jutott először eszébe.
Megviselő, de tanulságos eset volt ez az alkuval. Láthatta, hogyan is működik ez élesben. Még az is érdekes volt, hogy Taitos tényleg mennyire akadályozva volt abban, hogy ellene tegyen annak, amit az alkuban foglaltak.
Közben a napvarázs hatása már kezd enyhülni rajta, úgyhogy ez a tény kellemetlen érzést is kelt benne, ahogy a nyomott hangulata is kezd visszatérni és felerősödni, de ez persze nem változtat semmin.
Végighallgatja Taitos parancsait és útmutatását, hogy mi is vár most Atehanerre, míg tekintete az alárendelt arcán van. Nincs ez teljesen jól így sem, de ha belegondol, ő sem talál jobb megoldást. Bízni másképpen nem bízhatnának a férfiban, s a kivégzésnél még mindig jobbnak tűnik ez. Nem volna ebben ennyire biztos, ha nem Taitos lenne a parancsoló szerepében, de mivel ő van, így bízik benne, hogy a fiú nem fog visszaélni a hatalommal, amit a másik fölött gyakorol és nem korlátozza majd a szabadságát annál jobban, mint amennyire feltétlenül szükséges.*
- Viszlát! - *visszhangozza mestere köszöntését az őr felé, valamivel halkabban, s megtoldja egy biccentéssel is. Taitos megjegyzésére a thargokkal kapcsolatban nem mond semmit. Ő nem ismerte a régieket, vagyis nem tudja, a fiú kikre is gondolhat, és miben lát változást.
A kérdésre viszont, hogy mehetnek-e haza, válaszolna. Azonban valahogy elszorul a torka egy érzéstől, úgyhogy nem futja, csak egy határozott bólintásra, miközben összeszorítja a száját.
Talán a feszültség jön ki rajta most, hogy ez a kérdés annak végét jelzi.
Még úgy is megkönnyebbül mikor elindulnak végre hazafelé, hogy Atehaner is velük tart. Sőt, el lehet mondani, hogy most már ezt is kezdi derűsebb fényben látni. Mikor reggel ide jött, még aggódott, hogy közben kell járnia a férfiért, és tartott tőle, hogy ez nem fog sikerült. Aztán kiderült, hogy a "védence" vérmágus, ami már kicsit más színben tüntette fel. A halálát azonban még így sem kívánta volna.
Nem egy fényes történet ez, de ennél jobb nem lehetne, s a helyzetre megoldás született, Atehanert pedig biztonságban tudhatja, a lelkiismerete legalább efelől nyugodt lehet.
Taitost meg most már szívesen megölelné, de nem akarja megállítani, meg még mindig elég gátlásos ebben, úgyhogy némi tétovázás után addig jut, hogy a fiú kezéért nyúl menet közben és megszorítja, ha Taitos nem húzza el a magáét.
Nem Atehaner előtt fog feloldódni, úgyhogy ezen kívül nem személyeskedik, már ez is túllép egy határt.
A félelf kérdésére aztán ő is mestere homlokára néz. Taitos most amúgy sem túl tiszta, úgyhogy ő valami koszfoltnak gondolta azt a pöttyöt, ám most már gyanakvón és aggódva néz rá. Ettől pedig megindul végre a nyelve, mert az egy kérdés magával hozza a többit is.*
- Mi történt?... Hol voltál? Hogyan kerültél a gödörbe?... Mi van Worenth mesterrel? - *hadarja az első kérdéseket, míg az utolsót lassan, halkan, félve kérdezi, s úgy is néz Taitos szemébe. Az előzményekből ítélve fájdalmas lesz, de hallani akarja az igazságot.*
10324. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-07 22:36:44
Üzenet elküldve: 2018-10-07 22:36:44
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Csak egy bukott vérmágus...//
//Még előző nap este//
*A mágusmester megbontja a köteléket, a félvér pedig áll, és néz. Meg akarja mozdítani a kezét, mert viszket a könyöke, de nem tudja, és ez roppant idegesítő. Bár sok dolog felmerül benne annak kapcsán, hogy Taitos azt a parancsolta: nem tehet semmit. Az állással is csinál valamit, nem? Akkor nem is állhatna? De akkor mit csináljon? Lebegni csak nem lebeghet a semmiben mozdulatlanul, bár az is a tevés egyik formája.
Egészen addig bent tartja a levegőt, amíg Taitos meg nem engedi neki, hogy lélegezzen. Hagosan fújja ki a szén-dioxidot a tüdejéből, és megkönnyebbülten szívja magába az éltető oxigént. Különös, hogy már a puszta lélegzésért is mennyire hálás tud lenni.
Taitos elmondja, hogy mit nem tehet meg, nem igyekszik a megjegyzésével, mert fizikailag úgysem fog tudni másképp cselekedni, akkor pedig nem mindegy?*
- Van egy üvegből készült tőröm. Az nekem... Emlék. Nálad is lehet, ha nem akarod nekem adni.
*Igazság szerint szertartási kellék volt. A múltjának egy darabja. Azt senki sem tagadhatja meg tőle, hogy emlékezzen. Legalábbis reméli, hogy nem fogják.
Mikor végre megmozdulhat, kellemesen vakarja meg a könyökét. Közben eszébe jut egy kérdés, ami már az erődben is foglalkoztatta.*
- Mióta van a fekete folt a homlokodon? Tudod, hogy mit jelent? Nekem van pár ötletem.
//Még előző nap este//
*A mágusmester megbontja a köteléket, a félvér pedig áll, és néz. Meg akarja mozdítani a kezét, mert viszket a könyöke, de nem tudja, és ez roppant idegesítő. Bár sok dolog felmerül benne annak kapcsán, hogy Taitos azt a parancsolta: nem tehet semmit. Az állással is csinál valamit, nem? Akkor nem is állhatna? De akkor mit csináljon? Lebegni csak nem lebeghet a semmiben mozdulatlanul, bár az is a tevés egyik formája.
Egészen addig bent tartja a levegőt, amíg Taitos meg nem engedi neki, hogy lélegezzen. Hagosan fújja ki a szén-dioxidot a tüdejéből, és megkönnyebbülten szívja magába az éltető oxigént. Különös, hogy már a puszta lélegzésért is mennyire hálás tud lenni.
Taitos elmondja, hogy mit nem tehet meg, nem igyekszik a megjegyzésével, mert fizikailag úgysem fog tudni másképp cselekedni, akkor pedig nem mindegy?*
- Van egy üvegből készült tőröm. Az nekem... Emlék. Nálad is lehet, ha nem akarod nekem adni.
*Igazság szerint szertartási kellék volt. A múltjának egy darabja. Azt senki sem tagadhatja meg tőle, hogy emlékezzen. Legalábbis reméli, hogy nem fogják.
Mikor végre megmozdulhat, kellemesen vakarja meg a könyökét. Közben eszébe jut egy kérdés, ami már az erődben is foglalkoztatta.*
- Mióta van a fekete folt a homlokodon? Tudod, hogy mit jelent? Nekem van pár ötletem.
10323. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-07 21:30:30
Üzenet elküldve: 2018-10-07 21:30:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Csak egy bukott vérmágus...//
//Még előző nap este//
*Az események gyorsan történnek. Egy ige, meg egy másik. Erre viszont Taitos aggódni kezd.*
~Hogy... mi? Ugye nem? Nem, a napvirág még él!~
*Hiszen ő is érzi. Lelke sem kárhoz el egy pillanat alatt, pedig ezt a thargok színes és itt-ott mocskos kultúrája még indokolhatná is, már ha a vérmágus igéi nem.*
-Na lássuk.
*Bontja meg a köteléket Taitos, miután meggyőződik arról, hogy a félvér nem csinál semmit éppen ahogy mondta.*
-Levegőt vehetsz.
*Teszi hozzá előzékenyen, nehogy lilulni kezdjen a szürke arc. Botját fogja és Krestvir rúnáinak ívét kezdi bekarcolni a földbe, aztán az utolsó pillanatban keze megakad, hirtelen görcsbe áll és a "Krestvi" feliratra befejezetlenül hull kezéből a bot.*
-Jó, álltad a szavad.
*Néz a kormos szemébe.*
-Akkor hát Atehaner.
*Szól ünnepélyesen, majd elméjének egy hátsóbb részéből előkotorja az előbb felvázoltakat.*
Tehát, innentől nem alkalmazol vérmágiát, nem imádod a Sötét Urat, nem ártasz emberfélének, hátasállatnak csak az én engedélyemmel, vagy életed óvásának okán, szintén ugyanezen okok kivételével nem okozol bajt a thargoknak, az Ezüstszilánk Szövetségnek, továbbá mindenkit, beleértve magadat is megakadályozod az előbbi varázslatod megszüntetésében. Ezeket a szabályokat pedig addig kell betartanod, míg az Ezüstszilánk Szövetség és a thargok vezetője egyszerre semmisé nem teszi a parancsomat.
*Fogalmazza át kissé szavait, de lényegében megismétli csak azokat.*
-Ha jól sejtem mától nálunk is fogsz lakni. Keresünk neked szállást, feladatot, amit csak szeretnél.
*Szól végül.*
-Van bármid, amit elhoznál?
*Kérdezi, mert ha nincs, akkor ideje indulniuk vissza.*
~Tina biztos aggódik már, vagy talán mélységesen csalódott?~
*Találgat magában, ahogy a zárás előtt álló kaput veszi célba szemével.
Az őrhöz fordul.*
-Köszönök mindent, remélem egyszer még vissza tudom fizetni.
*Hangja kissé gúnyos. Taitos nem bosszúálló fajta, de ha lehetősége lesz, akkor bizony egy keveset belesző majd belőle ittléte fonalába. Meghajol.*
-Viszlát!
*Búcsúzik, majd Krestvirre pillant.*
-Valahogy a régi thargokat jobban szerettem.
*Jegyzi meg az őrre vonatkozóan.*
-Mehetünk haza?
*A "végre" lemarad a mondatról, ahogy felszedi botját a földről, majd tőrét is elkéri a remélhetőleg eddigre mozgóképes Atehanertől, de Krestivr érezheti, hogy Taitosnak a mostani hazamenetel már nagyon, nagyon az utolsó pillanat.*
//Még előző nap este//
*Az események gyorsan történnek. Egy ige, meg egy másik. Erre viszont Taitos aggódni kezd.*
~Hogy... mi? Ugye nem? Nem, a napvirág még él!~
*Hiszen ő is érzi. Lelke sem kárhoz el egy pillanat alatt, pedig ezt a thargok színes és itt-ott mocskos kultúrája még indokolhatná is, már ha a vérmágus igéi nem.*
-Na lássuk.
*Bontja meg a köteléket Taitos, miután meggyőződik arról, hogy a félvér nem csinál semmit éppen ahogy mondta.*
-Levegőt vehetsz.
*Teszi hozzá előzékenyen, nehogy lilulni kezdjen a szürke arc. Botját fogja és Krestvir rúnáinak ívét kezdi bekarcolni a földbe, aztán az utolsó pillanatban keze megakad, hirtelen görcsbe áll és a "Krestvi" feliratra befejezetlenül hull kezéből a bot.*
-Jó, álltad a szavad.
*Néz a kormos szemébe.*
-Akkor hát Atehaner.
*Szól ünnepélyesen, majd elméjének egy hátsóbb részéből előkotorja az előbb felvázoltakat.*
Tehát, innentől nem alkalmazol vérmágiát, nem imádod a Sötét Urat, nem ártasz emberfélének, hátasállatnak csak az én engedélyemmel, vagy életed óvásának okán, szintén ugyanezen okok kivételével nem okozol bajt a thargoknak, az Ezüstszilánk Szövetségnek, továbbá mindenkit, beleértve magadat is megakadályozod az előbbi varázslatod megszüntetésében. Ezeket a szabályokat pedig addig kell betartanod, míg az Ezüstszilánk Szövetség és a thargok vezetője egyszerre semmisé nem teszi a parancsomat.
*Fogalmazza át kissé szavait, de lényegében megismétli csak azokat.*
-Ha jól sejtem mától nálunk is fogsz lakni. Keresünk neked szállást, feladatot, amit csak szeretnél.
*Szól végül.*
-Van bármid, amit elhoznál?
*Kérdezi, mert ha nincs, akkor ideje indulniuk vissza.*
~Tina biztos aggódik már, vagy talán mélységesen csalódott?~
*Találgat magában, ahogy a zárás előtt álló kaput veszi célba szemével.
Az őrhöz fordul.*
-Köszönök mindent, remélem egyszer még vissza tudom fizetni.
*Hangja kissé gúnyos. Taitos nem bosszúálló fajta, de ha lehetősége lesz, akkor bizony egy keveset belesző majd belőle ittléte fonalába. Meghajol.*
-Viszlát!
*Búcsúzik, majd Krestvirre pillant.*
-Valahogy a régi thargokat jobban szerettem.
*Jegyzi meg az őrre vonatkozóan.*
-Mehetünk haza?
*A "végre" lemarad a mondatról, ahogy felszedi botját a földről, majd tőrét is elkéri a remélhetőleg eddigre mozgóképes Atehanertől, de Krestivr érezheti, hogy Taitosnak a mostani hazamenetel már nagyon, nagyon az utolsó pillanat.*
10322. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-07 19:05:09
Üzenet elküldve: 2018-10-07 19:05:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Most már igazán nem lepődik meg Aenae zavarán. Lassan elfogadja, hogy gyakorlatilag bármi pirulásra tudja késztetni, legyen az egy kétértelmű mondat, egy kínos helyzet vagy egy erkölcstelen pózban feltálat sült csirke, salátával. Így amikor a jókedélyű gnóm megjegyzésére ismét elvörösödik, mosolyogva fogja meg a kezét és kíséri le az erődből. Odalent aztán nem is érti, hogy a lány miért húzza el a kezét. Kagan előtt felesleges lenne titkolóznuik, a többiek véleménye meg kevésbé érdekelné Nirs-t. Talán a halotti máglya lehet az ok, az alkalom. Nézi a lángokat, és bár nem ismerte a halottat, tudja, hogy ki fekszik a fahasábokon. A Thargodrym vajákos nem egyszer emlékezett meg hűtlen tanítványáról, nem éppen meleg szavakkal. Nem messze onnan nagybátyja és a másik rokon egy ember, egy óriás és egy tündér társaságában múlatja az időt, Aenae pedig... hova tűnt? A barátnőjével beszélget, az az alacsonyabb fickó pedig... mit képzel ez magáról?! Hirtelen fellobbanó féltékenységgel trappol oda, próbál úgy helyezkedni, hogy Aenae és az ismeretlen közé kerülhessen. Ha muszáj, még vállával meg is próbálja arrébb lökni a Sizpak nevezetűt. És csak most veszi észre, hogy nem is alacsony ember, hanem egy magasabb tündér. Most pedig rajta a sor, hogy zavarba jöjjön. Valami előtte is ismeretlen megfontolásból aligha gondolná, hogy Aenae érdeklődést mutatna egy tündér iránt, de ezzel egyidejűleg úgy érzi, hogy röhejesen viselkedett. Hiszen miért ne beszélgethetne az aranyhajú azzal, akivel csak szeretne?*
- Bocsánat. *mozdul odébb, és kínban néz a tündérre* Nem akartam.
*Szeme sarkából pedig aggódva pislog Aenae és Effy felé. Az valószínűtlen, hogy kis akcióját ne vették volna észre, így csak abban reménykedhet, hogy nem fogják kinevetni vagy felháborodott szavakkal illetni.*
*Most már igazán nem lepődik meg Aenae zavarán. Lassan elfogadja, hogy gyakorlatilag bármi pirulásra tudja késztetni, legyen az egy kétértelmű mondat, egy kínos helyzet vagy egy erkölcstelen pózban feltálat sült csirke, salátával. Így amikor a jókedélyű gnóm megjegyzésére ismét elvörösödik, mosolyogva fogja meg a kezét és kíséri le az erődből. Odalent aztán nem is érti, hogy a lány miért húzza el a kezét. Kagan előtt felesleges lenne titkolóznuik, a többiek véleménye meg kevésbé érdekelné Nirs-t. Talán a halotti máglya lehet az ok, az alkalom. Nézi a lángokat, és bár nem ismerte a halottat, tudja, hogy ki fekszik a fahasábokon. A Thargodrym vajákos nem egyszer emlékezett meg hűtlen tanítványáról, nem éppen meleg szavakkal. Nem messze onnan nagybátyja és a másik rokon egy ember, egy óriás és egy tündér társaságában múlatja az időt, Aenae pedig... hova tűnt? A barátnőjével beszélget, az az alacsonyabb fickó pedig... mit képzel ez magáról?! Hirtelen fellobbanó féltékenységgel trappol oda, próbál úgy helyezkedni, hogy Aenae és az ismeretlen közé kerülhessen. Ha muszáj, még vállával meg is próbálja arrébb lökni a Sizpak nevezetűt. És csak most veszi észre, hogy nem is alacsony ember, hanem egy magasabb tündér. Most pedig rajta a sor, hogy zavarba jöjjön. Valami előtte is ismeretlen megfontolásból aligha gondolná, hogy Aenae érdeklődést mutatna egy tündér iránt, de ezzel egyidejűleg úgy érzi, hogy röhejesen viselkedett. Hiszen miért ne beszélgethetne az aranyhajú azzal, akivel csak szeretne?*
- Bocsánat. *mozdul odébb, és kínban néz a tündérre* Nem akartam.
*Szeme sarkából pedig aggódva pislog Aenae és Effy felé. Az valószínűtlen, hogy kis akcióját ne vették volna észre, így csak abban reménykedhet, hogy nem fogják kinevetni vagy felháborodott szavakkal illetni.*
10321. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-07 17:38:04
Üzenet elküldve: 2018-10-07 17:38:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Egy biccentéssel veszi tudomásul Kagan elképzeléseit, és amikor egy férfi csatlakozik a vezérhez, ő már indul is. Mihamarabb teljesíteni szeretné amivel megbízták. Arról nem is beszélve, hogy nem sok kedve lenne a lakomához. Ha már választhat, úgy nem nagy társaságban szeretné elengedni Lea emlékét. Tehát indulna is a Vasudvar felé, ám előbb még az alkimistával van szólása. Riri kérdésére csak némán int a lassan összeroskadó máglya felé. Nem gondolná, hogy a tündér ne tudná ki fekszik azon, és miért. Magyarázatnak talán ennyi elég is.*
- Rendben van. *mosolyodik el kicsit a tündér válaszára* Előkerítem Hrothgaar mestert, addig készülődj össze!
*Persze még azt a lányos képű ficsúrt is meg kell találnia, de csak szépen, sorban! Most például Zaxdor keveredik mellé, és minden előzetes bejelentés nélkül egy kisebb hordót nyom a kezébe. Ezt nem tudja mire vélni, és legszívesebben az óriás fejéhez vágná, de az a szerencséje, hogy épp hűségesküt tesz Kagannak, azt pedig nem zavarná meg ilyesmivel. Tehát csak leteszi a földre magában morogva, és irány a Vasudvar.*
*Egy biccentéssel veszi tudomásul Kagan elképzeléseit, és amikor egy férfi csatlakozik a vezérhez, ő már indul is. Mihamarabb teljesíteni szeretné amivel megbízták. Arról nem is beszélve, hogy nem sok kedve lenne a lakomához. Ha már választhat, úgy nem nagy társaságban szeretné elengedni Lea emlékét. Tehát indulna is a Vasudvar felé, ám előbb még az alkimistával van szólása. Riri kérdésére csak némán int a lassan összeroskadó máglya felé. Nem gondolná, hogy a tündér ne tudná ki fekszik azon, és miért. Magyarázatnak talán ennyi elég is.*
- Rendben van. *mosolyodik el kicsit a tündér válaszára* Előkerítem Hrothgaar mestert, addig készülődj össze!
*Persze még azt a lányos képű ficsúrt is meg kell találnia, de csak szépen, sorban! Most például Zaxdor keveredik mellé, és minden előzetes bejelentés nélkül egy kisebb hordót nyom a kezébe. Ezt nem tudja mire vélni, és legszívesebben az óriás fejéhez vágná, de az a szerencséje, hogy épp hűségesküt tesz Kagannak, azt pedig nem zavarná meg ilyesmivel. Tehát csak leteszi a földre magában morogva, és irány a Vasudvar.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11588-11607