Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 565 (11281. - 11300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
11300. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-12-31 14:38:35
Üzenet elküldve: 2020-12-31 14:38:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A kapunál//
* A mozgolódó alak végül aztán szépen lesétál hozzá. Elég magas, de és nem túlságosan zömök, így könnyedén rájöhet a művész, hogy egy elfel van dolga. Na nem mintha különösebben izgatná, hogy milyen szerzet vigyázza a kaput. Természetesen a lováról nem fog leszállni, hacsak nem muszáj. Barátságos köszöntésben részesül. Számított a kérdésre, így aztán rögtön bele is kezd a beszédbe.*
- Elgroon Tramal vagyok lihanechi építész és művész. A mélyen tisztelt Ephemia d'Aquista kisasszony kérésre utaztam el idáig. Képet festek becses családjáról. Elmondása szerint a férjéről van itt állítva egy szobor. Azt jöttem megtekinteni. Na meg szeretnék megismerkedni a helyi kultúrával. Ahogy látom a törp építészetnek sikerült teret nyernie.* Részletesen mindent elmondott, amit csak tudnia kellett az őrnek. Láthatja azt is, hogy a lovon tényleg látható festő állvány meg pár vászon is.*
* A mozgolódó alak végül aztán szépen lesétál hozzá. Elég magas, de és nem túlságosan zömök, így könnyedén rájöhet a művész, hogy egy elfel van dolga. Na nem mintha különösebben izgatná, hogy milyen szerzet vigyázza a kaput. Természetesen a lováról nem fog leszállni, hacsak nem muszáj. Barátságos köszöntésben részesül. Számított a kérdésre, így aztán rögtön bele is kezd a beszédbe.*
- Elgroon Tramal vagyok lihanechi építész és művész. A mélyen tisztelt Ephemia d'Aquista kisasszony kérésre utaztam el idáig. Képet festek becses családjáról. Elmondása szerint a férjéről van itt állítva egy szobor. Azt jöttem megtekinteni. Na meg szeretnék megismerkedni a helyi kultúrával. Ahogy látom a törp építészetnek sikerült teret nyernie.* Részletesen mindent elmondott, amit csak tudnia kellett az őrnek. Láthatja azt is, hogy a lovon tényleg látható festő állvány meg pár vászon is.*
11299. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-12-30 19:55:13
Üzenet elküldve: 2020-12-30 19:55:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A kapunál//
~Egész nagy a forgalom mostanság.~
*Magához képest jellemidegen módon már egy ideje ébren van, és nem hagyatkozik kizárólagosan elf füleire, hogy figyelmeztessék, ha közeleg valaki a kapuhoz, hanem viszonylagos gyakorisággal letekint a szerpentinre a kaputoronyból.
Így van alkalma alaposabban végigmérni a városfal felé lovagoló alakot. Valahogy így képzelné el a Kancellárt fiatalon. Emberekhez mérve kicsit magas, kecskeszakállal, finom öltözettel, dísztőrrel, és egy olyan fontoskodó tartással és arckifejezéssel, ami szinte könyörög egy jó pofonért. És...*
~Csak nem egy félelf?~
*Bár elsőre embernek nézte, most már látja rajta a fajtársai vérére utaló nyomokat. Amaz észre is veszi őt a toronyban, és hangos köszöntésére ő elkezd lesétálni a kapuhoz, útközben megengedve magának egy pofátlan vigyort, egy megjegyzés kíséretében, ami túl halk ahhoz, hogy a msik hallhassa.*
-Neked is jó reggelt, fattyúkám.
*Mire leér a kapuba, már úgy érzi, a világ minden kapuőre példát vehetne arckifejezéséről, melyről távozott a korábbi vigyor, és az azt helyettesítő mosoly csak kicsit ijesztő.*
-Üdv neked is. Mi járatban itt?
*Már kezd kialakulni belül a terv, amivel reményei szerint picivel szórakoztatóbbá teheti a reggelét, és amiben az érkező fattyú ha akar, ha nem, főszerepet fog vállalni.*
~Egész nagy a forgalom mostanság.~
*Magához képest jellemidegen módon már egy ideje ébren van, és nem hagyatkozik kizárólagosan elf füleire, hogy figyelmeztessék, ha közeleg valaki a kapuhoz, hanem viszonylagos gyakorisággal letekint a szerpentinre a kaputoronyból.
Így van alkalma alaposabban végigmérni a városfal felé lovagoló alakot. Valahogy így képzelné el a Kancellárt fiatalon. Emberekhez mérve kicsit magas, kecskeszakállal, finom öltözettel, dísztőrrel, és egy olyan fontoskodó tartással és arckifejezéssel, ami szinte könyörög egy jó pofonért. És...*
~Csak nem egy félelf?~
*Bár elsőre embernek nézte, most már látja rajta a fajtársai vérére utaló nyomokat. Amaz észre is veszi őt a toronyban, és hangos köszöntésére ő elkezd lesétálni a kapuhoz, útközben megengedve magának egy pofátlan vigyort, egy megjegyzés kíséretében, ami túl halk ahhoz, hogy a msik hallhassa.*
-Neked is jó reggelt, fattyúkám.
*Mire leér a kapuba, már úgy érzi, a világ minden kapuőre példát vehetne arckifejezéséről, melyről távozott a korábbi vigyor, és az azt helyettesítő mosoly csak kicsit ijesztő.*
-Üdv neked is. Mi járatban itt?
*Már kezd kialakulni belül a terv, amivel reményei szerint picivel szórakoztatóbbá teheti a reggelét, és amiben az érkező fattyú ha akar, ha nem, főszerepet fog vállalni.*
11298. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-12-28 18:03:26
Üzenet elküldve: 2020-12-28 18:03:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// A kapunál //
* El se tévedhetne, mert mert a település körvonalait már messziről lehet látni, na meg az utak is arra vezetnek. Nem is meglepő hát, hogy hamar oda talál. A még reggel van, de kénytelen volt korán indulni, ha körbe akarja járni a hely nevezetességeit. Kezdésnek már maga a kapu is megteszi, mert építőmesterként rögtön kiszúrja a törp építészet összetéveszthetetlen jegyeit a kapunk. Remélhetőleg ezen a kapun bebocsájtást is fog nyerni. Ephemia kisasszony neve talán elég lesz ajánló levélnek. Végül is azt mondta neki, hogy a férjét ábrázolja itt egy szobor. Szóval akkor ismertnek kell lennie. A kapu előtt szépen megállítja hátasát, mert amúgy sem tehetne mást és várja, hogy valaki észere vegye.*
- Jó reggelt!* Köszönti az első alakot, aki felfigyel rá.*
* El se tévedhetne, mert mert a település körvonalait már messziről lehet látni, na meg az utak is arra vezetnek. Nem is meglepő hát, hogy hamar oda talál. A még reggel van, de kénytelen volt korán indulni, ha körbe akarja járni a hely nevezetességeit. Kezdésnek már maga a kapu is megteszi, mert építőmesterként rögtön kiszúrja a törp építészet összetéveszthetetlen jegyeit a kapunk. Remélhetőleg ezen a kapun bebocsájtást is fog nyerni. Ephemia kisasszony neve talán elég lesz ajánló levélnek. Végül is azt mondta neki, hogy a férjét ábrázolja itt egy szobor. Szóval akkor ismertnek kell lennie. A kapu előtt szépen megállítja hátasát, mert amúgy sem tehetne mást és várja, hogy valaki észere vegye.*
- Jó reggelt!* Köszönti az első alakot, aki felfigyel rá.*
11297. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-12-19 10:56:57
Üzenet elküldve: 2020-12-19 10:56:57
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Úton haza//
*Még szerencse, hogy az éjszakát nem kellett a hintóban tölteniük. Bekéredzkedtek a cselédszállásra és talán nem hajtották el őket, így nem kellett a kocsiban aludniuk. A báró láthatóan elfeledkezett róluk, de sem Mik, sem Nyikhaj nem az a fajta, hogy ne találná fel magát.
Reggel egy kurta reggeli után levelet hagy a bárónak, hogy rendelkezzen felőlük, mert ha nincs szükség a további közreműködésükre, akkor elindulnának vissza Artheniorba.
A választ természetesen megvárják és csak azután indulnak el, jobb híján a közeli faluban egy hajóra szállnak, ami felfelé hajózik az Aenae folyón a város felé. Ez a leggyorsabb út ló nélkül, hogy eljussanak haza.*
*Még szerencse, hogy az éjszakát nem kellett a hintóban tölteniük. Bekéredzkedtek a cselédszállásra és talán nem hajtották el őket, így nem kellett a kocsiban aludniuk. A báró láthatóan elfeledkezett róluk, de sem Mik, sem Nyikhaj nem az a fajta, hogy ne találná fel magát.
Reggel egy kurta reggeli után levelet hagy a bárónak, hogy rendelkezzen felőlük, mert ha nincs szükség a további közreműködésükre, akkor elindulnának vissza Artheniorba.
A választ természetesen megvárják és csak azután indulnak el, jobb híján a közeli faluban egy hajóra szállnak, ami felfelé hajózik az Aenae folyón a város felé. Ez a leggyorsabb út ló nélkül, hogy eljussanak haza.*
11296. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-11-29 20:31:18
Üzenet elküldve: 2020-11-29 20:31:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
*Relael a legutolsó ember akire a műhelyben számítana az Learon, akit talán először és sok ideje utoljára Leandana halotti torán látott. Nyilván azóta sem felejtette el a meghívást a borkóstolóra, de legkisebb gondja is nagyobb volt ennél, és úgy tűnik ezzel a pásztormágus sem volt másképp, hiszen csak most látják egymást viszont. Egy barátságosnak tűnő mosoly költözik arcára, ami már inkább csak egy mesterien kivitelezett beidegződés nála, és nem jelent valódi örömöt vagy kedvességét.*
- Rég láttuk egymást.
*Jegyzi meg elsőként, mire meghallja a szomorú hírt, hogy ügyében valószínűleg nem lesz előrelépés. Egy fáradt és csalódott sóhajt azért megenged magának, és egy halk panaszos megjegyzést orra alatt.*
- Remek.
*Röviden elgondolkodik, hogy most akkor hogyan tovább, de gyorsan kiszakad ebből a pár pillanatos töprengésből.*
- Ha nincsen kovács akkor minek a műhely? Meg amúgy miért nincs kovácsa Amonnak? Érthetetlen.
*Teszi fel a butának tűnő kérdést, majd folytatja mondandóját a neki szánt válaszolására.*
- Nem olyan rég az egyik tharg harcos mutatott pár hasznos tudnivalót, hogy megvédhessem magamat. Ő javasolt más fegyvereket, és eszközöket is. Az egyik ilyen az ökölpajzs volt, ami az olyan kis cingár karú nőknek is jó, mint amilyen én is vagyok.
*Learon láthatóan nagyon büszkén árulja el, hogy milyen tudásra tett szert, ami egyéb esetben lehet bosszantaná Relaelt, viszont a mesterkardok igazán érdekesen hangzanak számára.*
- Oh. Ez felettébb izgalmas. Kitől kaptad?
*Valódi izgatottság és érdeklődés csillan meg szemeiben, közben tekintete az alapanyagokon és az eszközökön siklik végig.*
- Ellenedre lenne ha figyelemmel kísérném? Illetve, lenne egy kérdésem...
*Némileg habozik, mert úgy érzi annyira evidens lenne ezt tudnia, hogy kicsit szégyelli, hogy meg kell kérdezni.*
- Mi is az a mesterkard pontosan? Miben különb? Amellett hogy feltételezem a szakma csúcsa, és feltehetően könnyebb és jobb forgatni, mint a többi fegyvert. Vagy tévedek?
*Közben bátorkodik helyet keresni magának, legyen akár az egy szúette fa sámli, csak pihentethesse rajta formás ülepét.*
*Relael a legutolsó ember akire a műhelyben számítana az Learon, akit talán először és sok ideje utoljára Leandana halotti torán látott. Nyilván azóta sem felejtette el a meghívást a borkóstolóra, de legkisebb gondja is nagyobb volt ennél, és úgy tűnik ezzel a pásztormágus sem volt másképp, hiszen csak most látják egymást viszont. Egy barátságosnak tűnő mosoly költözik arcára, ami már inkább csak egy mesterien kivitelezett beidegződés nála, és nem jelent valódi örömöt vagy kedvességét.*
- Rég láttuk egymást.
*Jegyzi meg elsőként, mire meghallja a szomorú hírt, hogy ügyében valószínűleg nem lesz előrelépés. Egy fáradt és csalódott sóhajt azért megenged magának, és egy halk panaszos megjegyzést orra alatt.*
- Remek.
*Röviden elgondolkodik, hogy most akkor hogyan tovább, de gyorsan kiszakad ebből a pár pillanatos töprengésből.*
- Ha nincsen kovács akkor minek a műhely? Meg amúgy miért nincs kovácsa Amonnak? Érthetetlen.
*Teszi fel a butának tűnő kérdést, majd folytatja mondandóját a neki szánt válaszolására.*
- Nem olyan rég az egyik tharg harcos mutatott pár hasznos tudnivalót, hogy megvédhessem magamat. Ő javasolt más fegyvereket, és eszközöket is. Az egyik ilyen az ökölpajzs volt, ami az olyan kis cingár karú nőknek is jó, mint amilyen én is vagyok.
*Learon láthatóan nagyon büszkén árulja el, hogy milyen tudásra tett szert, ami egyéb esetben lehet bosszantaná Relaelt, viszont a mesterkardok igazán érdekesen hangzanak számára.*
- Oh. Ez felettébb izgalmas. Kitől kaptad?
*Valódi izgatottság és érdeklődés csillan meg szemeiben, közben tekintete az alapanyagokon és az eszközökön siklik végig.*
- Ellenedre lenne ha figyelemmel kísérném? Illetve, lenne egy kérdésem...
*Némileg habozik, mert úgy érzi annyira evidens lenne ezt tudnia, hogy kicsit szégyelli, hogy meg kell kérdezni.*
- Mi is az a mesterkard pontosan? Miben különb? Amellett hogy feltételezem a szakma csúcsa, és feltehetően könnyebb és jobb forgatni, mint a többi fegyvert. Vagy tévedek?
*Közben bátorkodik helyet keresni magának, legyen akár az egy szúette fa sámli, csak pihentethesse rajta formás ülepét.*
11295. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-11-29 10:58:42
Üzenet elküldve: 2020-11-29 10:58:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Kapuőrnek//
*Ritkán látott, de ismerős közelít békés tempójában a kapu felé. Birkabőre a hátán, fokosa mellette pihen. Bizony Trodd az a vashegy pásztora. Szekéren közelít amit a Fortas családtól kért el. Mivel nem használták és Learon már bemutatta nekik így a család feje Norenn kölcsönadta a pásztornak. Mándli számára még ismeretlen ez a dolog, de vidáman szedi a kis tappancsait a szekér mellett. Hátul meg ott a bölcső amit nem volt könnyű felpakolni és csak remélni meri a pásztor, hogy lesz aki leszedi mert egyedül nem biztos, hogy menni fog neki. A kapuhoz érve a maga megszokott megfontolt tempójában szólítja meg az őrt akivel már ismerik egymást.*
-Adj' isten! A vezér lánya itthon van?
*Múltkor is a vidéket járta körbe mikor hozzá is benézett.*
*Ritkán látott, de ismerős közelít békés tempójában a kapu felé. Birkabőre a hátán, fokosa mellette pihen. Bizony Trodd az a vashegy pásztora. Szekéren közelít amit a Fortas családtól kért el. Mivel nem használták és Learon már bemutatta nekik így a család feje Norenn kölcsönadta a pásztornak. Mándli számára még ismeretlen ez a dolog, de vidáman szedi a kis tappancsait a szekér mellett. Hátul meg ott a bölcső amit nem volt könnyű felpakolni és csak remélni meri a pásztor, hogy lesz aki leszedi mert egyedül nem biztos, hogy menni fog neki. A kapuhoz érve a maga megszokott megfontolt tempójában szólítja meg az őrt akivel már ismerik egymást.*
-Adj' isten! A vezér lánya itthon van?
*Múltkor is a vidéket járta körbe mikor hozzá is benézett.*
11294. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-11-21 23:49:18
Üzenet elküldve: 2020-11-21 23:49:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Relael//
*Éppen a darab fémben gyönyörködik, amiből tervei szerint nemsokára mesterkard lesz, amikor egy ismerős hang üti meg a fülét. Egy köszönés és hamarosan ki is derül, hogy kitől való.* ~Relael? Hol hallottam ezt a nevet?~ *Eszébe is jut, na de nem csak úgy, hanem a jó öreg Sfetts bácsi miatt, akiről azóta se tud semmit, hogy legutoljára meghívta egy borkóstolóra ezzel a Rellel együtt.*
-Áh! Szép napot! *Megy is a lány után egyből befelé és próbál szóba elegyedni vele.*
-Úgy tudom, hogy nincs most éppen kovács. Én szeretném használni a műhelyet a magam dolgára! *Aztán elgondolkodik, miközben elkezd kipakolni.*
-De mondd csak Relael, mit szeretnél kovácsoltatni? *Ezzel a kezébe vesz egy kalapácsot és elkezdi próbálgatni, hogy melyik is lenne jó neki.*
-Nemrég kaptam meg a mesterkardok kovácsolásának tudását, de lehet, hogy más egyebet is meg tudok csinálni. Ki kell próbálni, addig nem tudom, mire vagyok képes. Az fix, hogy mesterkardot tudok készíteni!
*Éppen a darab fémben gyönyörködik, amiből tervei szerint nemsokára mesterkard lesz, amikor egy ismerős hang üti meg a fülét. Egy köszönés és hamarosan ki is derül, hogy kitől való.* ~Relael? Hol hallottam ezt a nevet?~ *Eszébe is jut, na de nem csak úgy, hanem a jó öreg Sfetts bácsi miatt, akiről azóta se tud semmit, hogy legutoljára meghívta egy borkóstolóra ezzel a Rellel együtt.*
-Áh! Szép napot! *Megy is a lány után egyből befelé és próbál szóba elegyedni vele.*
-Úgy tudom, hogy nincs most éppen kovács. Én szeretném használni a műhelyet a magam dolgára! *Aztán elgondolkodik, miközben elkezd kipakolni.*
-De mondd csak Relael, mit szeretnél kovácsoltatni? *Ezzel a kezébe vesz egy kalapácsot és elkezdi próbálgatni, hogy melyik is lenne jó neki.*
-Nemrég kaptam meg a mesterkardok kovácsolásának tudását, de lehet, hogy más egyebet is meg tudok csinálni. Ki kell próbálni, addig nem tudom, mire vagyok képes. Az fix, hogy mesterkardot tudok készíteni!
11293. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-11-17 21:57:44
Üzenet elküldve: 2020-11-17 21:57:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
*Relael némi kérdezősködés után megkapja az útbaigazítást, és sikeresen eltalál a műhelyhez, ahol jó eséllyel teljesíteni tudják majd apró kéréseit. Kissé bizonytalankodva közelíti meg az épületet, és hogy senkit ne ijesszen meg váratlan jelenlétével, ezért fennhangon köszön a jelenlévőknek.*
- Hahó! Jó napot!
*Megvárja míg felelet érkezik mielőtt folytatná, közben a műhely ajtajához sétál, és ha amaz nyitva van, akkor kíváncsian bekukucskál rajta, ha nem, akkor illedelmesen bekopog, hogy megkapja a beinvitálást.*
- Relael vagyok. Akadna némi munka, természetesen jó fizetségért cserébe.
*Előzi meg a felesleges kérdéseket, és a hozzátett apró részlettel reménykedve abban, hogy majd jó szívvel fogadják, mert most bizony igazán nincs lelki energiája konfrontálódni, különösen mert a szülés megterhelő folyamata okán még mindig kényesen labilis a mentális állapota.*
*Relael némi kérdezősködés után megkapja az útbaigazítást, és sikeresen eltalál a műhelyhez, ahol jó eséllyel teljesíteni tudják majd apró kéréseit. Kissé bizonytalankodva közelíti meg az épületet, és hogy senkit ne ijesszen meg váratlan jelenlétével, ezért fennhangon köszön a jelenlévőknek.*
- Hahó! Jó napot!
*Megvárja míg felelet érkezik mielőtt folytatná, közben a műhely ajtajához sétál, és ha amaz nyitva van, akkor kíváncsian bekukucskál rajta, ha nem, akkor illedelmesen bekopog, hogy megkapja a beinvitálást.*
- Relael vagyok. Akadna némi munka, természetesen jó fizetségért cserébe.
*Előzi meg a felesleges kérdéseket, és a hozzátett apró részlettel reménykedve abban, hogy majd jó szívvel fogadják, mert most bizony igazán nincs lelki energiája konfrontálódni, különösen mert a szülés megterhelő folyamata okán még mindig kényesen labilis a mentális állapota.*
11292. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-11-12 12:58:55
Üzenet elküldve: 2020-11-12 12:58:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Learon, miután megkapta az engedélyt a Kancellártól, hogy mehet és igénybe veheti a kovácsműhelyt, azonnal fel is keresi azt, nem tétovázik tovább. Minden nála van ahhoz, hogy élete első mesterkardját megkovácsolhassa. Idő közben úgy döntött, hogy előbb a már megbeszélt pallost fogja elkészíteni és ha az olyan lesz, amilyennek kell lennie és nem pedig egy értékelhetetlen kontármunka, akkor a sajátjába is belekezd majd, amit ékkövekkel fog ellátni és markolatát kecskefej formájúra készíti. Mivel fogalma sincs róla, hogy az eredeti mesterkard mennyi munka lesz, nem akar rögtön nagyobb munkát magának. Idő közben oda is ér a kutyájával a műhelyhez, ami előtt megáll és még egyszer átnézi, hogy minden nála van-e. Leemeli táskáját a hátáról és az épület ajtajában elkezd benne kotorászni. Amikor meggyőződik róla, hogy semmit nem loptak el tőle és semmit sem hagyott el mialatt a városból ideérkezett, a kezébe vesz egy darab fémet és a fény felé fordítja.*
-Pazar darab ez. Jó fegyver lesz!
-Pazar darab ez. Jó fegyver lesz!
11291. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-26 14:03:42
Üzenet elküldve: 2020-10-26 14:03:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Báróra várva//
*Amikor megérkeznek, csak egy kurta parancsot kap, hogy várják meg itt a bárót. Mik csak lova Nyikhajra néz, sejti, hogy mennyit kell itt várakozniuk.
Sóhajtva telepedik le a bakra társa mellé és így is marad egy kis ideig. Aztán elunják és megkérdi Nyikhajt, hogy mi volna, ha beszállnának a hintóba, ott melegebb van és kényelmesebb ülés esik.
Be is mennek a csudaszép hintó belsejébe, ahol kényelmesen elhelyezkedhetnek. Talán el is alszik, amikor léptek zajára ébred. Valakik állnak a hintó mellett, az egyik talán körbe is járja. Holtra váltan ülnek a legnagyobb csendben, amit csak produkálni tudnak, bízva benne, hogy nem leplezik le őket.
Szerencséjükre a kintiek, akiben a hangja alapján a báróra ismer, elhagyják a hintó környékét és fellélegezhetnek. Egy darabig még azért elvigyorognak azon, hogy mi lett volna, ha lebuknak.
Aztán egy újabb idő múlva, amikor már a nap elindul lefelé, Mik azért kilép a hintóból, hogy valami enni-, innivaló után nézzen, de az is lehet, hogy kapnak. Vagy akár mindketten benézhetnek a cselédszállásra, hogy egyenek valamit és beszélgessenek a helyi szolgálókkal.*
*Amikor megérkeznek, csak egy kurta parancsot kap, hogy várják meg itt a bárót. Mik csak lova Nyikhajra néz, sejti, hogy mennyit kell itt várakozniuk.
Sóhajtva telepedik le a bakra társa mellé és így is marad egy kis ideig. Aztán elunják és megkérdi Nyikhajt, hogy mi volna, ha beszállnának a hintóba, ott melegebb van és kényelmesebb ülés esik.
Be is mennek a csudaszép hintó belsejébe, ahol kényelmesen elhelyezkedhetnek. Talán el is alszik, amikor léptek zajára ébred. Valakik állnak a hintó mellett, az egyik talán körbe is járja. Holtra váltan ülnek a legnagyobb csendben, amit csak produkálni tudnak, bízva benne, hogy nem leplezik le őket.
Szerencséjükre a kintiek, akiben a hangja alapján a báróra ismer, elhagyják a hintó környékét és fellélegezhetnek. Egy darabig még azért elvigyorognak azon, hogy mi lett volna, ha lebuknak.
Aztán egy újabb idő múlva, amikor már a nap elindul lefelé, Mik azért kilép a hintóból, hogy valami enni-, innivaló után nézzen, de az is lehet, hogy kapnak. Vagy akár mindketten benézhetnek a cselédszállásra, hogy egyenek valamit és beszélgessenek a helyi szolgálókkal.*
11290. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-25 10:35:35
Üzenet elküldve: 2020-10-25 10:35:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A kapun túl//
//Hubin innen//
*Bár utálja ismételni magát, tudja, hogy nem tudja majd kihúzni magát az alól, hogy újra előadja az Artheniorban történteket. Reméli, hogy a követek lóhalálában a Vashegyre vágtatnak, amikor megtudják, hogy ők az éjjel már elhagyták a fogadót. Kíváncsi volna, hogy ez az őszintének látszó megkönnyebbülés minek tudható be. Habrertus akkor sem sóhajtott ekkorát, amikor az összevert arcú, férfiruhákba öltözött nagyasszony belépett a kancelláriára.
Az újabb hálát csak egy szerény mosollyal megtoldott apró meghajlás kíséri. Kezd elege lenni a sok hálálkodásból. Bár valójában tényleg egy hős, aki megmentette Aeane életét.
A vallomása után olyan neki a kancellár arcán feltűnő öntelt - bár lehet, hogy csak ő látja annak - megelégedés, mint az istenek nektárja. Persze folytatja az őszintének ható vallomást, amelyben elmondja Habrertusnak, hogy Aenae nem közömbös számára.
A hintó Vashegyre testálását is kiváló gondolatnak tartja a másik, pedig biztos benne, hogy a kancellár nem szívesen osztozik majd a lánnyal a kocsin. Habrertus olyan embernek tűnik, aki nem szeret osztozni. Figyelmesen, már-már csodálattal hallgatja a férfi fejtegetését arról, hogy talán több a közös bennük, mint azt elsőre gondolták. Felderülni látszik, amikor a kancellár közli vele, hogy segíteni tud neki abban, hogy elérje céljait. A hatalmi erőfitogtatást szinte meg sem hallja, úgy tűnik, nem csak ő szereti a titulusokat és pozíciókat.
Aztán az árulás szóra lefagy a mosolya, a sárga szemekbe ijedelem költözik. A Gödör és az őrség említésére pedig ez az ijedtség félelemmé mélyül.*
- De én... *Hebegi zavartan.
Követni kezdi a pipára gyújtó férfit, úgy tűnik, a gondolatok vadul kergetik egymást a fejében, ahogy hallgatja a baráti szavakat. Bár a gyomra felfordul ettől a mesterkélt stílustól és apáskodó attitűdtől, de igyekszik nem kiesni a szerepéből.*
- Kettős diadalt? *Kérdi, mintha nem értené, mire is gondol Habrertus.
Az erődbe érve aztán újra a vacsora kerül szóba, de látszólag a báró még mindig nem tért napirendre az elhangzottak felett és amikor a kancellár a szobája felé tett útbaigazítás el is indulna, de egy lépést sem tud tenni, mert újabb tanácsot kap, mégpedig, ha jól érti, Habrertus arra biztatja, hogy Aenae lakosztályában keressen felfrissülést. Megtorpan és ijedten néz a férfire.*
- Hogy micsoda? *Kérdi értetlen arccal.*
- Azt hiszem, félreértettél, kancellár. *Kezd bele.*
- Nem gyengéd érzelmeket táplálok az úrnő iránt. Hisz férjezett és társadalmilag sem állunk egy szinten, hogyan is vetemednék én arra, hogy olyat feltételezzek, bármikor is esélyem volna nála. *Magyarázza zavartan.*
- Kereskedelmi- és üzleti előnyökre gondoltam, amelyek mindkét fél számára hasznosak és eredményesek. De nem szeretném, ha hírbe hoznának és később ebből bármelyikünknek problémája lehetne. *Magyarázza eltérítő mozdulattal.*
- Azt hiszem, beszélnem kell az úrnővel. Talán félreértette a szándékaim, mint te, jó kancellár. Vacsora után meg is teszem. *Mondja elgondolkodva, majd Habrertus elé lép, megrázná a kezét, ha a férfi is hagyja.*
- Köszönöm, barátom. Köszönöm, hogy segítettél! *Mosolyog barátian a kancellárra, majd megindul jobbra, amerre korábban a szobáját mutatta a férfi.*
- Találkozunk a vacsoránál!
//Hubin innen//
*Bár utálja ismételni magát, tudja, hogy nem tudja majd kihúzni magát az alól, hogy újra előadja az Artheniorban történteket. Reméli, hogy a követek lóhalálában a Vashegyre vágtatnak, amikor megtudják, hogy ők az éjjel már elhagyták a fogadót. Kíváncsi volna, hogy ez az őszintének látszó megkönnyebbülés minek tudható be. Habrertus akkor sem sóhajtott ekkorát, amikor az összevert arcú, férfiruhákba öltözött nagyasszony belépett a kancelláriára.
Az újabb hálát csak egy szerény mosollyal megtoldott apró meghajlás kíséri. Kezd elege lenni a sok hálálkodásból. Bár valójában tényleg egy hős, aki megmentette Aeane életét.
A vallomása után olyan neki a kancellár arcán feltűnő öntelt - bár lehet, hogy csak ő látja annak - megelégedés, mint az istenek nektárja. Persze folytatja az őszintének ható vallomást, amelyben elmondja Habrertusnak, hogy Aenae nem közömbös számára.
A hintó Vashegyre testálását is kiváló gondolatnak tartja a másik, pedig biztos benne, hogy a kancellár nem szívesen osztozik majd a lánnyal a kocsin. Habrertus olyan embernek tűnik, aki nem szeret osztozni. Figyelmesen, már-már csodálattal hallgatja a férfi fejtegetését arról, hogy talán több a közös bennük, mint azt elsőre gondolták. Felderülni látszik, amikor a kancellár közli vele, hogy segíteni tud neki abban, hogy elérje céljait. A hatalmi erőfitogtatást szinte meg sem hallja, úgy tűnik, nem csak ő szereti a titulusokat és pozíciókat.
Aztán az árulás szóra lefagy a mosolya, a sárga szemekbe ijedelem költözik. A Gödör és az őrség említésére pedig ez az ijedtség félelemmé mélyül.*
- De én... *Hebegi zavartan.
Követni kezdi a pipára gyújtó férfit, úgy tűnik, a gondolatok vadul kergetik egymást a fejében, ahogy hallgatja a baráti szavakat. Bár a gyomra felfordul ettől a mesterkélt stílustól és apáskodó attitűdtől, de igyekszik nem kiesni a szerepéből.*
- Kettős diadalt? *Kérdi, mintha nem értené, mire is gondol Habrertus.
Az erődbe érve aztán újra a vacsora kerül szóba, de látszólag a báró még mindig nem tért napirendre az elhangzottak felett és amikor a kancellár a szobája felé tett útbaigazítás el is indulna, de egy lépést sem tud tenni, mert újabb tanácsot kap, mégpedig, ha jól érti, Habrertus arra biztatja, hogy Aenae lakosztályában keressen felfrissülést. Megtorpan és ijedten néz a férfire.*
- Hogy micsoda? *Kérdi értetlen arccal.*
- Azt hiszem, félreértettél, kancellár. *Kezd bele.*
- Nem gyengéd érzelmeket táplálok az úrnő iránt. Hisz férjezett és társadalmilag sem állunk egy szinten, hogyan is vetemednék én arra, hogy olyat feltételezzek, bármikor is esélyem volna nála. *Magyarázza zavartan.*
- Kereskedelmi- és üzleti előnyökre gondoltam, amelyek mindkét fél számára hasznosak és eredményesek. De nem szeretném, ha hírbe hoznának és később ebből bármelyikünknek problémája lehetne. *Magyarázza eltérítő mozdulattal.*
- Azt hiszem, beszélnem kell az úrnővel. Talán félreértette a szándékaim, mint te, jó kancellár. Vacsora után meg is teszem. *Mondja elgondolkodva, majd Habrertus elé lép, megrázná a kezét, ha a férfi is hagyja.*
- Köszönöm, barátom. Köszönöm, hogy segítettél! *Mosolyog barátian a kancellárra, majd megindul jobbra, amerre korábban a szobáját mutatta a férfi.*
- Találkozunk a vacsoránál!
11289. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-25 00:28:03
Üzenet elküldve: 2020-10-25 00:28:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A kapun túl//
//Hubin innen//
*A levélről tud amit Cha'yss Doráéknak adott, de annak tartalmáról nincs tudomása. Így azt sem tudja, hogy a báró már előadta a kancellár kedvenc írnokának és segédjének amit arról a gazemberről tud. Ettől függetlenül talán akkor sem tekintene el attól, hogy Cha'yss neki is beszámoljon. A jó kancellár imádja a bürokráciát. Most pedig, Doráékról hallva, nem tud elfojtani egy megkönnyebbült sóhajt. Talán nem is akarja.*
- Íme, ismét én tartozom hálával neked. Köszönöm a jó híreket és figyelmességed.
*Amikor pedig a báró meglepetten néz rá a látszólag ártatlanul elejtett megjegyzésére, az olyan Hubinak, mintha hájjal kenegetnék. Apró, jelentéktelen győzelem ez, de mégis valami. Annyira, hogy a bárón hirtelen őszinteségi roham lesz úrrá, Hubi pedig megelégedve hallgatja, hogy Cha'yss valóban érzelmeket táplál Aenae irányába. Aztán rajta a sor, hogy egy lapos pillantást vessen a másikra. A folytatás már nem olyan, mint amire számított. Ha vendégük őszintén beszél, akkor ezen érzelmek mögött színtiszta érdek áll. Egyetlen szó vagy arcizomrándulás nélkül hallgatja végig a vallomást, a végén bólint egyet.*
- Kiváló gondolat. *jegyzi meg a hintóval kapcsolatban, bár majdnem felrobban a dühtől. Hogy a hintót, az ő hintóját meg kelljen osztani azzal a kis fruskával? Hogy akkor használhassa ha Aenae éppen nem tart rá igényt? Hát hogy? De ezt ráér tisztázni, fontosabb kérdések merültek fel. Lassan szembe fordul a báróval, végigsimít a szakállán és hümmög egyet.*
- Úgy érzem, márpedig az ilyen megérzéseim ritkán csalnak meg, hogy több közös van bennünk, mint amennyi dologban eltérnek nézeteink. Ezért, és mert megtiszteltél őszinteségeddel, engedd meg, hogy én is az legyek veled. A Vashegy kancellárja vagyok, így szinte egészen biztos vagyok benne, hogy kérésed teljesíteni tudom. Abban is biztos vagyok, hogy ez nemcsak a te, de az én érdekeim is szolgálná, elvégre bizonyos értelemben üzlettársakká avanzsálunk így.
*Előveszi a pipáját és míg szöszmötöl vele, folytatja a megkezdett gondolatot.*
- Ugyanakkor, mint mondottam volt, a Vashegy kancellárja vagyok. Amon Ruadh és a környező vidékek mindenkori ura vagy úrnője után a második ember ezen a vidéken. Ez rendkívüli felelősséggel jár és bizony nem kis hatalommal. De csak a második vagyok. Esküvel köteleztem el magam a nagyasszony boldog emlékű atyjának és ezen eskü köt a nagyasszonyhoz is.
*Felizzik a dohány a pipában, Hubi kifújja a füstöt és ezzel egy időben könnyedén teszi hozzá, mintha valami lényegtelen részhez ért volna mondandójában.*
- Amit kérsz tőlem, a lényeget tekintve, árulás. *szélesen elmosolyodik* Ennél sokkal kevesebbért is kerültek már a Gödörbe. Kötelességem szólítani az őrséget, lefogatni téged, hogy megfelelhess majd azokra a kérdésekre amiket ilyen esetben fel szoktunk tenni. És hidd el, kellemetlen kérdések azok. Mint ahogy az a mód sem kellemes ahogy megkapjuk a válaszokat.
*Ezt könnyen lehet fenyegetésnek, esetleg figyelmeztetésnek venni, de Hubi olyan jókedvűen adja elő, mintha korunk képzőművészetének felkapott irányzatairól cserélnének eszmét.*
- És bár hiszem, hogy őszinte szerettél volna lenne, úgy érzem, hogy ez mégsem sikerült maradéktalanul. Talán azért, mert magad sem vagy biztos benne, hogy mi lenne igaz.
*Ha Cha'yss közbe szeretne vágni, hogy ő jobban tudja, hogy mit akar, mint egy idegen, Hubi tesz egy türelmet kérő kézmozdulatot.*
- Ne vedd rossz néven őszinte szavaim, de most nem úgy beszélek veled, mint Arthenior megbecsült polgárával, Wegtoren nemesével, hanem mint egy idősebb, tapasztaltabb férfiú a fiatalabbal. Barátként. Kérlek...
*Int, hogy induljanak és már az erőd felé tartva folytatja.*
- Már a Kancellárián támadtak bizonyos sejtéseim, apró jelekre figyeltem fel és az imént - talán akaratodon kívül - megerősítettél benne, hogy valószínűleg nem tévedek. *kuncog egyet* Azt persze a vak is látja, hogy a nagyasszonynak fontos vagy és nemcsak barátként vagy megmentőjeként tekint rád. Bár ez utóbbinak akár köze is lehet az ő érzelmeihez. Azonban, és ezt talán magadnak sem mered bevallani, ő sem közömbös számodra.
*Itt Cha'yss-ra mosolyog, majdhogynem kacsint egyet, így a báró kikövetkeztetheti, hogy az a megjegyzés amire felkapta a fejét, jól kiszámított volt.*
- Kereskedő vagy, az üzlet fontos számodra. Nyerni akarsz. És ha lehetőséged van rá, miért ne arathatnál kettős diadalt? Rajtad áll.
*Megáll az erőd udvarán, ismét szembe fordul a báróval, a pipát kiveszi szájából.*
- Nos, azt javallanám, hogy az ajánlatod egyelőre helyezzük talonba. Vacsoraidő van és úgy tartják, hogy fontos kérdésekben üres gyomorral dönteni szerencsétlen dolog. A szobád *int jobbra* arra találod, a szolgálók útba igazítanak.
*Mert azt talán a báró sem gondolja, hogy a kancellár lesz az inasa.*
- A nagyasszony lakosztályát pedig arra. *mutat a másik irányba* Ha elfogadsz tőlem egy baráti tanácsot, most ott keresed a felfrissülést.
//Hubin innen//
*A levélről tud amit Cha'yss Doráéknak adott, de annak tartalmáról nincs tudomása. Így azt sem tudja, hogy a báró már előadta a kancellár kedvenc írnokának és segédjének amit arról a gazemberről tud. Ettől függetlenül talán akkor sem tekintene el attól, hogy Cha'yss neki is beszámoljon. A jó kancellár imádja a bürokráciát. Most pedig, Doráékról hallva, nem tud elfojtani egy megkönnyebbült sóhajt. Talán nem is akarja.*
- Íme, ismét én tartozom hálával neked. Köszönöm a jó híreket és figyelmességed.
*Amikor pedig a báró meglepetten néz rá a látszólag ártatlanul elejtett megjegyzésére, az olyan Hubinak, mintha hájjal kenegetnék. Apró, jelentéktelen győzelem ez, de mégis valami. Annyira, hogy a bárón hirtelen őszinteségi roham lesz úrrá, Hubi pedig megelégedve hallgatja, hogy Cha'yss valóban érzelmeket táplál Aenae irányába. Aztán rajta a sor, hogy egy lapos pillantást vessen a másikra. A folytatás már nem olyan, mint amire számított. Ha vendégük őszintén beszél, akkor ezen érzelmek mögött színtiszta érdek áll. Egyetlen szó vagy arcizomrándulás nélkül hallgatja végig a vallomást, a végén bólint egyet.*
- Kiváló gondolat. *jegyzi meg a hintóval kapcsolatban, bár majdnem felrobban a dühtől. Hogy a hintót, az ő hintóját meg kelljen osztani azzal a kis fruskával? Hogy akkor használhassa ha Aenae éppen nem tart rá igényt? Hát hogy? De ezt ráér tisztázni, fontosabb kérdések merültek fel. Lassan szembe fordul a báróval, végigsimít a szakállán és hümmög egyet.*
- Úgy érzem, márpedig az ilyen megérzéseim ritkán csalnak meg, hogy több közös van bennünk, mint amennyi dologban eltérnek nézeteink. Ezért, és mert megtiszteltél őszinteségeddel, engedd meg, hogy én is az legyek veled. A Vashegy kancellárja vagyok, így szinte egészen biztos vagyok benne, hogy kérésed teljesíteni tudom. Abban is biztos vagyok, hogy ez nemcsak a te, de az én érdekeim is szolgálná, elvégre bizonyos értelemben üzlettársakká avanzsálunk így.
*Előveszi a pipáját és míg szöszmötöl vele, folytatja a megkezdett gondolatot.*
- Ugyanakkor, mint mondottam volt, a Vashegy kancellárja vagyok. Amon Ruadh és a környező vidékek mindenkori ura vagy úrnője után a második ember ezen a vidéken. Ez rendkívüli felelősséggel jár és bizony nem kis hatalommal. De csak a második vagyok. Esküvel köteleztem el magam a nagyasszony boldog emlékű atyjának és ezen eskü köt a nagyasszonyhoz is.
*Felizzik a dohány a pipában, Hubi kifújja a füstöt és ezzel egy időben könnyedén teszi hozzá, mintha valami lényegtelen részhez ért volna mondandójában.*
- Amit kérsz tőlem, a lényeget tekintve, árulás. *szélesen elmosolyodik* Ennél sokkal kevesebbért is kerültek már a Gödörbe. Kötelességem szólítani az őrséget, lefogatni téged, hogy megfelelhess majd azokra a kérdésekre amiket ilyen esetben fel szoktunk tenni. És hidd el, kellemetlen kérdések azok. Mint ahogy az a mód sem kellemes ahogy megkapjuk a válaszokat.
*Ezt könnyen lehet fenyegetésnek, esetleg figyelmeztetésnek venni, de Hubi olyan jókedvűen adja elő, mintha korunk képzőművészetének felkapott irányzatairól cserélnének eszmét.*
- És bár hiszem, hogy őszinte szerettél volna lenne, úgy érzem, hogy ez mégsem sikerült maradéktalanul. Talán azért, mert magad sem vagy biztos benne, hogy mi lenne igaz.
*Ha Cha'yss közbe szeretne vágni, hogy ő jobban tudja, hogy mit akar, mint egy idegen, Hubi tesz egy türelmet kérő kézmozdulatot.*
- Ne vedd rossz néven őszinte szavaim, de most nem úgy beszélek veled, mint Arthenior megbecsült polgárával, Wegtoren nemesével, hanem mint egy idősebb, tapasztaltabb férfiú a fiatalabbal. Barátként. Kérlek...
*Int, hogy induljanak és már az erőd felé tartva folytatja.*
- Már a Kancellárián támadtak bizonyos sejtéseim, apró jelekre figyeltem fel és az imént - talán akaratodon kívül - megerősítettél benne, hogy valószínűleg nem tévedek. *kuncog egyet* Azt persze a vak is látja, hogy a nagyasszonynak fontos vagy és nemcsak barátként vagy megmentőjeként tekint rád. Bár ez utóbbinak akár köze is lehet az ő érzelmeihez. Azonban, és ezt talán magadnak sem mered bevallani, ő sem közömbös számodra.
*Itt Cha'yss-ra mosolyog, majdhogynem kacsint egyet, így a báró kikövetkeztetheti, hogy az a megjegyzés amire felkapta a fejét, jól kiszámított volt.*
- Kereskedő vagy, az üzlet fontos számodra. Nyerni akarsz. És ha lehetőséged van rá, miért ne arathatnál kettős diadalt? Rajtad áll.
*Megáll az erőd udvarán, ismét szembe fordul a báróval, a pipát kiveszi szájából.*
- Nos, azt javallanám, hogy az ajánlatod egyelőre helyezzük talonba. Vacsoraidő van és úgy tartják, hogy fontos kérdésekben üres gyomorral dönteni szerencsétlen dolog. A szobád *int jobbra* arra találod, a szolgálók útba igazítanak.
*Mert azt talán a báró sem gondolja, hogy a kancellár lesz az inasa.*
- A nagyasszony lakosztályát pedig arra. *mutat a másik irányba* Ha elfogadsz tőlem egy baráti tanácsot, most ott keresed a felfrissülést.
11288. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-24 23:23:03
Üzenet elküldve: 2020-10-24 23:23:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A kapun túl//
//Hubin innen//
*Különösebb megkönnyebülést nem érez, már csak azért sem, mert sokkal mélyebb okok húzódnak meg a tettei mögött, mint amelyeket előadott most. Ellenkezőleg, ha olyasmit érezne, akkor igencsak bajban volna.
A kancellár haragját viszont tökéletesen el meg tudja érteni. Arcátlan és vérlázító dolog, az Artheniorban történtek. Nem csodálná, ha a Vashegy számon kérné a városon a történteket. Persze a thargok már nem olyan hatalmasok, mint Kagan idején, de ettől még tudnának egy-két kellemetlenséget okozni. Már pedig az nem tenne jót az igric jövőbeli terveinek.
Csak egyetértően bólogat Habrertus szavait hallgatva, kissé lesütve tekintetét. Amikor a kancellár megkéri, hogy keresse fel majd később, hogy beszámoljon neki a történtekről, legszívesebben fáradtan sóhajtana. A követeknek már elregélte, hogy mi és hogyan történt és nem szívesen tenné meg újra. Egyrészt, mert unja, hogy meséltetik, másrészt meg volna jobb dolga is.*
- Ahogy szeretnéd, kancellár. *Hajtja meg magát kissé megadón.
Hagyja, hogy Habrertus kifüstölögje magát, addig némán a hintót nézi. Amikor pedig a kancellár "közmondásos szerénységét" hozza szóba, sárga pillantása a férfire siklik. Maga sem gondolja bűnnek, amiket előadott és egyet kell értenie a másikkal. Akár hősnek mondhatná bárki, aki tud arról, hogy mit vitt véghez. Önámítás lenne azt gondolnia, hogy csupán szívjóságból tette, amit tett, de be kell vallania, hogy Aenae nem közömbös már számára. Ahogy a lányt "számodra bizonyára közömbös leánynak" titulálja, felpillant a kancellár tekintetébe, mint a gyermek, akit hazugságon kapnak.
Meghallgatja még a továbbiakat, hogy Habrertus épp egy hintó beszerzésével kívánta megbízni a Kereskedőházat. Abban is egyetértenek, hogy nem táplálnak egymás iránt ellenszenvet, amit haloványan elmosolyodik, persze nem kétkedőn, inkább úgy, mint aki jó sejtésen volt.
Ám még mielőtt rátérhetnének a nagyasszony megváratásának boncolgatására, az igric még szót kér magának udvarias gesztussal.*
- Be kell vallanom neked, kancellár, hogy Kagaenae úrnő nem közömbös számomra. *Mondja ki halkan, bizalmasan. De még mielőtt Habrertus reagálhatna, folytatja is.*
- Amikor először jártam ezen a földön, már akkor tudtam, hogy micsoda lehetőségeket rejt. A Vashegy kapcsolataival és erőforrásaival a Kereskedőház olyan befolyásos lehetne Artheniorban, mint még soha. *Szorítja ökölbe a kezét.*
- Igyekeztem az úrnő kedvében járni, elnyerni a bizalmát, de én csak részben vagyok erre képes. De te, te jó Habrertus, esetleg segíthetnél nekem megnyerni őt ügyemnek. *Halkítja le hangját még jobban és lopva körülnéz, hogy látja-hallja-e őket bárki. Amikor befejezte a kancellár tekintetét fürkészi.*
- A hintó is *Int az előttük álló kocsi felé lemondón.* ezt a célt szolgálná és hidd el, nem szeretnélek megsérteni azzal, hogy nem kérek érte semmit. *Sóhajt elgondolkodva, majd, mint aki feltalálta a lihanechi viaszt, felderül.*
- Tudom már! *Nevet fel halkan.*
- A hintót a Vashegynek adományozom, így a nagyasszony kedvében is járhatok és neked sem okozok gondot. Két legyet egy csapásra, ahogy mondani szokás. Úgy gondolom, ez megfelelő kompromisszum. *Teszi hozzá derűsen. Ha a hintó a Vashegyé, akkor Aenae is akkor használja, amikor szeretné és még csak el sem kell kérnie a kecskeszakállútól.
Ami pedig a vacsorát illeti.*
- Természetes. Teysus ments, hogy megvárassuk. *Mondja egyetértőn és akár el is indulhatnak az erőd felé újra, amikor Habrertus a követek felől érdeklődik.*
- Biztosíthatlak, hogy amikor befejeztük a tárgyalást semmi bajuk nem volt, Dora kiasszony épp a városőrségre indult, hogy Denjaar kapitánnyal beszéljen, Estanellaria kisasszony pedig a kiszabadításban résztvevő zsoldosokkal beszélt a Kalmár fogadóban. A legjobb szobánkat kapták és kiemelt figyelmet a személyzet részéről. *Biztosítja a kancellárt.*
- Talán már úton is vannak. Utasítottam a személyzetet, hogy reggel adják át nekik a levelet, amely az éjjeli távozásról értesítette őket. *Fejezi be a rövid beszámolót.*
- Ha kérhetlek, mutasd meg nekem a szobám, hogy felfrissíthessem magam vacsora előtt. Elég hosszú utunk volt. *Hajtja meg kissé magát bocsánatkérő mosollyal. Majd követi Habrertust vissza az erődbe.*
//Hubin innen//
*Különösebb megkönnyebülést nem érez, már csak azért sem, mert sokkal mélyebb okok húzódnak meg a tettei mögött, mint amelyeket előadott most. Ellenkezőleg, ha olyasmit érezne, akkor igencsak bajban volna.
A kancellár haragját viszont tökéletesen el meg tudja érteni. Arcátlan és vérlázító dolog, az Artheniorban történtek. Nem csodálná, ha a Vashegy számon kérné a városon a történteket. Persze a thargok már nem olyan hatalmasok, mint Kagan idején, de ettől még tudnának egy-két kellemetlenséget okozni. Már pedig az nem tenne jót az igric jövőbeli terveinek.
Csak egyetértően bólogat Habrertus szavait hallgatva, kissé lesütve tekintetét. Amikor a kancellár megkéri, hogy keresse fel majd később, hogy beszámoljon neki a történtekről, legszívesebben fáradtan sóhajtana. A követeknek már elregélte, hogy mi és hogyan történt és nem szívesen tenné meg újra. Egyrészt, mert unja, hogy meséltetik, másrészt meg volna jobb dolga is.*
- Ahogy szeretnéd, kancellár. *Hajtja meg magát kissé megadón.
Hagyja, hogy Habrertus kifüstölögje magát, addig némán a hintót nézi. Amikor pedig a kancellár "közmondásos szerénységét" hozza szóba, sárga pillantása a férfire siklik. Maga sem gondolja bűnnek, amiket előadott és egyet kell értenie a másikkal. Akár hősnek mondhatná bárki, aki tud arról, hogy mit vitt véghez. Önámítás lenne azt gondolnia, hogy csupán szívjóságból tette, amit tett, de be kell vallania, hogy Aenae nem közömbös már számára. Ahogy a lányt "számodra bizonyára közömbös leánynak" titulálja, felpillant a kancellár tekintetébe, mint a gyermek, akit hazugságon kapnak.
Meghallgatja még a továbbiakat, hogy Habrertus épp egy hintó beszerzésével kívánta megbízni a Kereskedőházat. Abban is egyetértenek, hogy nem táplálnak egymás iránt ellenszenvet, amit haloványan elmosolyodik, persze nem kétkedőn, inkább úgy, mint aki jó sejtésen volt.
Ám még mielőtt rátérhetnének a nagyasszony megváratásának boncolgatására, az igric még szót kér magának udvarias gesztussal.*
- Be kell vallanom neked, kancellár, hogy Kagaenae úrnő nem közömbös számomra. *Mondja ki halkan, bizalmasan. De még mielőtt Habrertus reagálhatna, folytatja is.*
- Amikor először jártam ezen a földön, már akkor tudtam, hogy micsoda lehetőségeket rejt. A Vashegy kapcsolataival és erőforrásaival a Kereskedőház olyan befolyásos lehetne Artheniorban, mint még soha. *Szorítja ökölbe a kezét.*
- Igyekeztem az úrnő kedvében járni, elnyerni a bizalmát, de én csak részben vagyok erre képes. De te, te jó Habrertus, esetleg segíthetnél nekem megnyerni őt ügyemnek. *Halkítja le hangját még jobban és lopva körülnéz, hogy látja-hallja-e őket bárki. Amikor befejezte a kancellár tekintetét fürkészi.*
- A hintó is *Int az előttük álló kocsi felé lemondón.* ezt a célt szolgálná és hidd el, nem szeretnélek megsérteni azzal, hogy nem kérek érte semmit. *Sóhajt elgondolkodva, majd, mint aki feltalálta a lihanechi viaszt, felderül.*
- Tudom már! *Nevet fel halkan.*
- A hintót a Vashegynek adományozom, így a nagyasszony kedvében is járhatok és neked sem okozok gondot. Két legyet egy csapásra, ahogy mondani szokás. Úgy gondolom, ez megfelelő kompromisszum. *Teszi hozzá derűsen. Ha a hintó a Vashegyé, akkor Aenae is akkor használja, amikor szeretné és még csak el sem kell kérnie a kecskeszakállútól.
Ami pedig a vacsorát illeti.*
- Természetes. Teysus ments, hogy megvárassuk. *Mondja egyetértőn és akár el is indulhatnak az erőd felé újra, amikor Habrertus a követek felől érdeklődik.*
- Biztosíthatlak, hogy amikor befejeztük a tárgyalást semmi bajuk nem volt, Dora kiasszony épp a városőrségre indult, hogy Denjaar kapitánnyal beszéljen, Estanellaria kisasszony pedig a kiszabadításban résztvevő zsoldosokkal beszélt a Kalmár fogadóban. A legjobb szobánkat kapták és kiemelt figyelmet a személyzet részéről. *Biztosítja a kancellárt.*
- Talán már úton is vannak. Utasítottam a személyzetet, hogy reggel adják át nekik a levelet, amely az éjjeli távozásról értesítette őket. *Fejezi be a rövid beszámolót.*
- Ha kérhetlek, mutasd meg nekem a szobám, hogy felfrissíthessem magam vacsora előtt. Elég hosszú utunk volt. *Hajtja meg kissé magát bocsánatkérő mosollyal. Majd követi Habrertust vissza az erődbe.*
11287. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-24 18:23:58
Üzenet elküldve: 2020-10-24 18:23:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A kapun túl//
//Hubin innen//
*Különösebb elégedettséget nem érez, amikor Cha'yss előjön a farbával. Ahhoz túl átlátszó volt az indok az ajándékra, hogy most úgy érezze, valami nagy titokról lebbentette le a fátylat. Ellenkezőleg, akkor kéne igen szégyenkezni ha ezt nem vette volna észre.*
- Ez skandalum! *csattan fel mélységes meggyőződéssel amikor a báró felvázolja a történteket, és valóban fel van háborodva. Ez a külső szemlélő számára aki tisztában van Hubi elképzeléseivel, furcsa lehet. Hiszen épp örülnie kellene az események ilyetén alakulásának és afölött kéne bánkódnia, hogy más nem végezte el helyette a piszkos munkát. Hubi azonban mindenekelőtt a Vashegy kancellárja és azzal, hogy egyes gyalázatos alakok Aenae-re kezet emeltek, a Vashegy ellen cselekedtek. Márpedig ha a Vashegy ellen cselekedtek, akkor a kancellár ellen is tettek. Ez pedig nem bocsánatos bűn a szemében. Feldúlt arckifejezéssel jár pár lépést fel és alá, aztán megcsóválja a fejét.*
- Nem vetemednék olyan merészségre, hogy megkésleltessem az úrnő vacsoráját, ezért a részletekről most nem faggatlak. De ahogy időnk engedi, meg kell kérjelek, hogy keress fel hivatalomban és adj részletes leírást ama Terwy fattyáról, hogy orcátlan tette elnyerhesse méltó büntetését.
*Változatlanul gondterhelt arcot vág, azonban ez már másnak szól. Vesz egy levegőt, de pillanatnyi habozás után bosszúsan kifújja, mint aki csak a hallottakon füstölög és nem mondani akart valamit. Elvégre a bárónak nem kell tudnia róla, hogy legjobb embereik épp küldetésben járnak és jelenleg még nem indulhatnak megbosszulni a gyalázatot. Aztán visszafordul a férfi felé, szívélyesen mosolyogva.*
- Közmondásos szerénységed híre igaznak bizonyul, báró uram. Hisz' amit magad bűnödnek nevezel, mások hőstettnek tartanák. Nem láthatod előre, hogy vendégeid milyen intencióval térnek be fogadódba, ezért felelősség nem terhel. Viszont nem haboztál életed kockáztatásával is egy számodra bizonyára közömbös leány segítségére sietni.
*Ha Cha'yss-t villás nyelve kígyóhoz teszi hasonlatossá, úgy Hubi esetében ez mézesmázos mosolyára és alkalmasint aljas megjegyzéseire igaz. Nem feltételezné, hogy a báró ennek hatására megvallja esetleges érzelmeit Aenae irányába, amit Hubi gyanít, de a kancellár személyiségéhez illik az ilyen finom piszkálódás.*
- Tehát az én olvasatomban úgy áll a dolog, hogy a Vashegy tartozik hálával neked, és nem fordítva. Ám távol áll tőlem annak óhaja, hogy megsértselek. Levelemben, melyet a Wegtoren Aranya Kereskedőháznak címeztem, azért kértem segítségetek, mert történetesen egy ilyen hintó beszerzésén gondolkodtam.
*Ismét a hintóra pillant, bocsánatkérőn mosolyodik el.*
- Nem fogalmaztam pontosan az imént. Nem ilyet szerettem volna. Ez magasan felülmúlja az elképzeléseim. Afelől pedig nem kell győzködnöd, hogy felesleges és ostoba dolog lenne bárminemű ellentét fenntartásán munkálkodnunk. *fordul vissza a báró felé* Ezért egy kompromisszumos megoldást javasolnék. Bizonyára magad is megérted, hogy egy ilyen volumenű ajándékot - bár tetszésem messzemenően elnyerte - nem fogadhatok el. Ezt megköveteli hivatalom méltósága és tisztessége, valamint szerény személyem feddhetetlensége. Arra kérlek tehát, hogy nevezz meg egy árat, amit kifizethetek.
*Itt érezhető, hogy Hubi nem a hintó valós értékére gondol, hanem egy mérsékelt összegre. Így nem lehet a kancellárt azzal vádolni, hogy korrupt lenne és Cha'yss jó szándékát sem utasította el otrombán. Habár ebben a szándékban még mindig erősen kételkedik.*
- És kérlek ne sérts meg azzal, hogy, teszem azt, tíz aranyat kérsz.
*Elnéz az erőd felé, amerre Aenae távozott és újfent elmosolyodik.*
- Nem lenne bölcs, ha túlzottan megváratnánk a nagyasszonyt. Talán magad is értesültél felőle, hogy a thargok igen kiszámíthatatlanok tudnak lenni. Azonban mielőtt visszavonulnál, egy dolog felől még faggatnom kell.
*Ugyan a báró kézmozdulatából megértette, hogy a követekről most nem kíván szót ejteni, amit nem ért és nem örül neki, de muszáj tudnia valamit.*
- Természetesen csak röviden. Említetted, hogy találkoztál a követeimmel. Remélem jó hírekkel szolgálhatsz felőlük és megerősítheted reményeim, hogy épen és egészségesen láttad őket, amikor elváltál tőlük.
//Hubin innen//
*Különösebb elégedettséget nem érez, amikor Cha'yss előjön a farbával. Ahhoz túl átlátszó volt az indok az ajándékra, hogy most úgy érezze, valami nagy titokról lebbentette le a fátylat. Ellenkezőleg, akkor kéne igen szégyenkezni ha ezt nem vette volna észre.*
- Ez skandalum! *csattan fel mélységes meggyőződéssel amikor a báró felvázolja a történteket, és valóban fel van háborodva. Ez a külső szemlélő számára aki tisztában van Hubi elképzeléseivel, furcsa lehet. Hiszen épp örülnie kellene az események ilyetén alakulásának és afölött kéne bánkódnia, hogy más nem végezte el helyette a piszkos munkát. Hubi azonban mindenekelőtt a Vashegy kancellárja és azzal, hogy egyes gyalázatos alakok Aenae-re kezet emeltek, a Vashegy ellen cselekedtek. Márpedig ha a Vashegy ellen cselekedtek, akkor a kancellár ellen is tettek. Ez pedig nem bocsánatos bűn a szemében. Feldúlt arckifejezéssel jár pár lépést fel és alá, aztán megcsóválja a fejét.*
- Nem vetemednék olyan merészségre, hogy megkésleltessem az úrnő vacsoráját, ezért a részletekről most nem faggatlak. De ahogy időnk engedi, meg kell kérjelek, hogy keress fel hivatalomban és adj részletes leírást ama Terwy fattyáról, hogy orcátlan tette elnyerhesse méltó büntetését.
*Változatlanul gondterhelt arcot vág, azonban ez már másnak szól. Vesz egy levegőt, de pillanatnyi habozás után bosszúsan kifújja, mint aki csak a hallottakon füstölög és nem mondani akart valamit. Elvégre a bárónak nem kell tudnia róla, hogy legjobb embereik épp küldetésben járnak és jelenleg még nem indulhatnak megbosszulni a gyalázatot. Aztán visszafordul a férfi felé, szívélyesen mosolyogva.*
- Közmondásos szerénységed híre igaznak bizonyul, báró uram. Hisz' amit magad bűnödnek nevezel, mások hőstettnek tartanák. Nem láthatod előre, hogy vendégeid milyen intencióval térnek be fogadódba, ezért felelősség nem terhel. Viszont nem haboztál életed kockáztatásával is egy számodra bizonyára közömbös leány segítségére sietni.
*Ha Cha'yss-t villás nyelve kígyóhoz teszi hasonlatossá, úgy Hubi esetében ez mézesmázos mosolyára és alkalmasint aljas megjegyzéseire igaz. Nem feltételezné, hogy a báró ennek hatására megvallja esetleges érzelmeit Aenae irányába, amit Hubi gyanít, de a kancellár személyiségéhez illik az ilyen finom piszkálódás.*
- Tehát az én olvasatomban úgy áll a dolog, hogy a Vashegy tartozik hálával neked, és nem fordítva. Ám távol áll tőlem annak óhaja, hogy megsértselek. Levelemben, melyet a Wegtoren Aranya Kereskedőháznak címeztem, azért kértem segítségetek, mert történetesen egy ilyen hintó beszerzésén gondolkodtam.
*Ismét a hintóra pillant, bocsánatkérőn mosolyodik el.*
- Nem fogalmaztam pontosan az imént. Nem ilyet szerettem volna. Ez magasan felülmúlja az elképzeléseim. Afelől pedig nem kell győzködnöd, hogy felesleges és ostoba dolog lenne bárminemű ellentét fenntartásán munkálkodnunk. *fordul vissza a báró felé* Ezért egy kompromisszumos megoldást javasolnék. Bizonyára magad is megérted, hogy egy ilyen volumenű ajándékot - bár tetszésem messzemenően elnyerte - nem fogadhatok el. Ezt megköveteli hivatalom méltósága és tisztessége, valamint szerény személyem feddhetetlensége. Arra kérlek tehát, hogy nevezz meg egy árat, amit kifizethetek.
*Itt érezhető, hogy Hubi nem a hintó valós értékére gondol, hanem egy mérsékelt összegre. Így nem lehet a kancellárt azzal vádolni, hogy korrupt lenne és Cha'yss jó szándékát sem utasította el otrombán. Habár ebben a szándékban még mindig erősen kételkedik.*
- És kérlek ne sérts meg azzal, hogy, teszem azt, tíz aranyat kérsz.
*Elnéz az erőd felé, amerre Aenae távozott és újfent elmosolyodik.*
- Nem lenne bölcs, ha túlzottan megváratnánk a nagyasszonyt. Talán magad is értesültél felőle, hogy a thargok igen kiszámíthatatlanok tudnak lenni. Azonban mielőtt visszavonulnál, egy dolog felől még faggatnom kell.
*Ugyan a báró kézmozdulatából megértette, hogy a követekről most nem kíván szót ejteni, amit nem ért és nem örül neki, de muszáj tudnia valamit.*
- Természetesen csak röviden. Említetted, hogy találkoztál a követeimmel. Remélem jó hírekkel szolgálhatsz felőlük és megerősítheted reményeim, hogy épen és egészségesen láttad őket, amikor elváltál tőlük.
11286. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-22 19:27:36
Üzenet elküldve: 2020-10-22 19:27:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A kapun túl//
//Hubin innen//
*Akik valamennyire is ismerik az igricet, tudják, hogy szereti megadni a módját mindennek, sokat ad a látszatra és nem csak a látszatra, de a valódi tartalomra is. Határozott és mindig tudja, hogy mit akar és azt hogyan érheti el. Persze, azt már kevesebben tudják, hogy számító és a határozottsága mögött meghúzódó érvek és elvek olykor egyáltalán nem olyan tiszták, mint az kívülről látszik. Mindig megtalálja a megoldáshoz vezető utat és nem riad meg sem az árnyékától, sem a sötét ügyletektől, ha az másképp nem megy vagy hatékonyabb, mint a tiszta út.
Az ajtóban csak rövid intermezzo alakulhat ki, mert Habrertus első jelére már lép is ki az ajtón. A férfi van valóban otthon és idősebb is, márpedig az etikett szerint nem illik akadékoskodni.
Az ajtón kilépve pedig a hintó felé mutat, az ajándék felé, amely valamivel több, mint egy doboz mézes sütemény. A báró valóban nem aprózza el.
Élvezettel figyeli, ahogy a kancellárról lemállik a máz és alatta megcsillan a férfi valódi énje. Sárga ragadozótekintete derűsen fürkészi a meglepett férfi gesztusait, lelke töltekezik az apró győzelem diadalával. Ha tehetné, kidugná villás nyelvét, mint a kígyók, hogy megízlelje azt.
Pontosan tudja, mennyit kóstál egy ilyen nemesi hintó, ahogy a lovak árát is ismeri és bár Aztyan legendásan tud alkudni és megszerezni a legjobb ajánlatot, még így sem lehetett olcsó. Egy földműves család kihúzná a telet az árából.
Egyáltalán nem érzi úgy, hogy túllőtt a célon, de ha érezné is, csak egy aenaes vállrándításra futná tőle. Ilyet ajándékot akart és mivel ilyet akart, meg is szerezte, majd átadta. Nagyképűség volna a részéről, ha azt mondaná, hogy nem számít ellenkezésre. Az ajándék mögött megbújó valódi célok keresésére. Persze, hogy számít. Mert ő is így tenne.
Mire a hintó körüli séta véget ér, Habrertus már újra jól ismert álcáját viseli, a jólneveltség és az etikett újra a felszínre kerülnek. Az igric pedig összefonja karjait a mellkasa előtt, míg a férfit hallgatja. A felvezetés alatt szerénykedve lesüti a tekintetét, majd lapos pillantást vet a kancellárra, mint a rosszaságon kapott gyermek.
Az utolsó szóra nyomott hangsúly alatt már Habrertus arcélét fürkészi, hisz eddig maga is a hintót csodálta a mellette álló kancellárral együtt.*
- Bocsánatodat kell kérnem, kancellár. *Vált maga is a közvetlen hangnemre.*
- Botorság volt a leveledre adott válasz elmaradására fognom ezt az ajándékot. *Kezd bele őszintének tűnő hangon.*
- Attól tartok, korábbi ismeretségünk nem indult túl fényesen és magam sem törekedtem mindig arra, hogy köztünk mindig felhőtlen legyen a viszony. *Mondja bűnbánó hangon. Hogy most a Tündérmulatságon esett dologra gondol vagy másra, nem derül ki.*
- Kagaenae úrnő a vendégemként érkezett a városba, hogy az egykori családi házuk felújításáról tárgyaljunk. Mire észbe kaptam, már a kaszárnya felé tartottunk, hogy a városőrségtől kérjünk segítséget. Akkor küldte az úrnő neked a levelet. *Folytatja bizalmas hangnemben, bár kevesen hallhatják őket.*
- Azonban a kaszárnyán, a helyi erők ostobaságát is kihasználva, Terwy Burghe, egykori hitvese, akinek az úrnő kezét ígérték, elrabolatta őt, bennünket pedig bezáratott a tömlöcbe. Az ezt igazoló levelet átadtam a követeidnek. De róluk később. *Kéri egy határozott mozdulattal a kancellár türelmét az igric, majd folytatja.*
- Sikerült kiszabadulnunk, egy maroknyi zsoldos és a városőrség talpraesettebb tagjai segítségével kiszabadítani őt az egykori házuk alá ásott rejtekhelyről, hála Teysusnak. A haramiák nagy részét kardélre hányták, de Terwy fia megszökött. *Halkul el közölve a rossz hírt. Ezekről előbb-utóbb úgyis tudomást szerezne Habrertus, kár volna titkolnia.*
- Találkoztam a követeiddel, de az úrnő azt akarta, hogy még az éj leple alatt titokban távozzunk. A követeknek levelet hagytam, amit mostanában kapnak kézhez. *Jegyzi meg bocsánatkérő mosollyal.
Hagy egy kis időt, hogy a kancellár feldolgozhassa az elhangzottakat, de láthatóan még nem fejezte be.*
- Mint láthatod, bűneim *Maga is alkalmazza az idézőjelek gesztusát, de jóval visszafogottabban.* számosabbak, mint elsőre gondolnád. Az úrnőt az én fogadómban érte atrocitás és bár én magam nem vagyok harcos vagy kivételes kardforgató, igyekeztem mindent megtenni, hogy a Vashegy nagyasszonya épségben visszatérjen övéihez. Szeretném, ha közöttünk is jobb kapcsolat alakulna ki, hisz nem vagyunk ellenségek és tudnod kell, bennem nincs neheztelés, hisz miért is lehetne? *Fordul teljesen Habrertus felé.*
- Kérlek, jószándékom, bocsánatkérésem és a későbbi jó viszony érdekében, fogadd el tőlem ezt az ajándékot. *Fejezi be hosszúra nyúlt monológját a kétlovas hintó felé jelezve apró meghajlással. Sárga tekintete a kancellárét fürkészi kíváncsi fényekkel, hogy mi lesz a férfi válasza.*
//Hubin innen//
*Akik valamennyire is ismerik az igricet, tudják, hogy szereti megadni a módját mindennek, sokat ad a látszatra és nem csak a látszatra, de a valódi tartalomra is. Határozott és mindig tudja, hogy mit akar és azt hogyan érheti el. Persze, azt már kevesebben tudják, hogy számító és a határozottsága mögött meghúzódó érvek és elvek olykor egyáltalán nem olyan tiszták, mint az kívülről látszik. Mindig megtalálja a megoldáshoz vezető utat és nem riad meg sem az árnyékától, sem a sötét ügyletektől, ha az másképp nem megy vagy hatékonyabb, mint a tiszta út.
Az ajtóban csak rövid intermezzo alakulhat ki, mert Habrertus első jelére már lép is ki az ajtón. A férfi van valóban otthon és idősebb is, márpedig az etikett szerint nem illik akadékoskodni.
Az ajtón kilépve pedig a hintó felé mutat, az ajándék felé, amely valamivel több, mint egy doboz mézes sütemény. A báró valóban nem aprózza el.
Élvezettel figyeli, ahogy a kancellárról lemállik a máz és alatta megcsillan a férfi valódi énje. Sárga ragadozótekintete derűsen fürkészi a meglepett férfi gesztusait, lelke töltekezik az apró győzelem diadalával. Ha tehetné, kidugná villás nyelvét, mint a kígyók, hogy megízlelje azt.
Pontosan tudja, mennyit kóstál egy ilyen nemesi hintó, ahogy a lovak árát is ismeri és bár Aztyan legendásan tud alkudni és megszerezni a legjobb ajánlatot, még így sem lehetett olcsó. Egy földműves család kihúzná a telet az árából.
Egyáltalán nem érzi úgy, hogy túllőtt a célon, de ha érezné is, csak egy aenaes vállrándításra futná tőle. Ilyet ajándékot akart és mivel ilyet akart, meg is szerezte, majd átadta. Nagyképűség volna a részéről, ha azt mondaná, hogy nem számít ellenkezésre. Az ajándék mögött megbújó valódi célok keresésére. Persze, hogy számít. Mert ő is így tenne.
Mire a hintó körüli séta véget ér, Habrertus már újra jól ismert álcáját viseli, a jólneveltség és az etikett újra a felszínre kerülnek. Az igric pedig összefonja karjait a mellkasa előtt, míg a férfit hallgatja. A felvezetés alatt szerénykedve lesüti a tekintetét, majd lapos pillantást vet a kancellárra, mint a rosszaságon kapott gyermek.
Az utolsó szóra nyomott hangsúly alatt már Habrertus arcélét fürkészi, hisz eddig maga is a hintót csodálta a mellette álló kancellárral együtt.*
- Bocsánatodat kell kérnem, kancellár. *Vált maga is a közvetlen hangnemre.*
- Botorság volt a leveledre adott válasz elmaradására fognom ezt az ajándékot. *Kezd bele őszintének tűnő hangon.*
- Attól tartok, korábbi ismeretségünk nem indult túl fényesen és magam sem törekedtem mindig arra, hogy köztünk mindig felhőtlen legyen a viszony. *Mondja bűnbánó hangon. Hogy most a Tündérmulatságon esett dologra gondol vagy másra, nem derül ki.*
- Kagaenae úrnő a vendégemként érkezett a városba, hogy az egykori családi házuk felújításáról tárgyaljunk. Mire észbe kaptam, már a kaszárnya felé tartottunk, hogy a városőrségtől kérjünk segítséget. Akkor küldte az úrnő neked a levelet. *Folytatja bizalmas hangnemben, bár kevesen hallhatják őket.*
- Azonban a kaszárnyán, a helyi erők ostobaságát is kihasználva, Terwy Burghe, egykori hitvese, akinek az úrnő kezét ígérték, elrabolatta őt, bennünket pedig bezáratott a tömlöcbe. Az ezt igazoló levelet átadtam a követeidnek. De róluk később. *Kéri egy határozott mozdulattal a kancellár türelmét az igric, majd folytatja.*
- Sikerült kiszabadulnunk, egy maroknyi zsoldos és a városőrség talpraesettebb tagjai segítségével kiszabadítani őt az egykori házuk alá ásott rejtekhelyről, hála Teysusnak. A haramiák nagy részét kardélre hányták, de Terwy fia megszökött. *Halkul el közölve a rossz hírt. Ezekről előbb-utóbb úgyis tudomást szerezne Habrertus, kár volna titkolnia.*
- Találkoztam a követeiddel, de az úrnő azt akarta, hogy még az éj leple alatt titokban távozzunk. A követeknek levelet hagytam, amit mostanában kapnak kézhez. *Jegyzi meg bocsánatkérő mosollyal.
Hagy egy kis időt, hogy a kancellár feldolgozhassa az elhangzottakat, de láthatóan még nem fejezte be.*
- Mint láthatod, bűneim *Maga is alkalmazza az idézőjelek gesztusát, de jóval visszafogottabban.* számosabbak, mint elsőre gondolnád. Az úrnőt az én fogadómban érte atrocitás és bár én magam nem vagyok harcos vagy kivételes kardforgató, igyekeztem mindent megtenni, hogy a Vashegy nagyasszonya épségben visszatérjen övéihez. Szeretném, ha közöttünk is jobb kapcsolat alakulna ki, hisz nem vagyunk ellenségek és tudnod kell, bennem nincs neheztelés, hisz miért is lehetne? *Fordul teljesen Habrertus felé.*
- Kérlek, jószándékom, bocsánatkérésem és a későbbi jó viszony érdekében, fogadd el tőlem ezt az ajándékot. *Fejezi be hosszúra nyúlt monológját a kétlovas hintó felé jelezve apró meghajlással. Sárga tekintete a kancellárét fürkészi kíváncsi fényekkel, hogy mi lesz a férfi válasza.*
11285. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-22 18:28:09
Üzenet elküldve: 2020-10-22 18:28:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A kapun túl//
//Hubin innen//
*Fogalma sincs, hogy minek ekkora feneket keríteni egy fonnyadt kuglóf átadásának, de a báró szemmel láthatóan ragaszkodik hozzá, hogy ne a Kancellárián kerüljön rá sor. A békesség kedvéért nem akadékoskodik, de azért magában azon töpreng, hogy miért róla gondolják azt, hogy hajlamos túlbonyolítani a dolgokat. Az ajtóban kis jelenetre kerül sor. Cha'yss maga elé engedné a kancellárt, Hubi viszont ragaszkodik hozzá, hogy ő maradjon hátra. Elvégre ő van otthon. Kis szerencsével kijutnak a Radkraalból, és ahogy a báró a hintó felé int, Hubi először nem is érti, hogy miről beszél. Értetlenül néz rá, aztán ismét a hintóra. Akkor pedig csak leesik az álla.*
- De hát... ez... *dadogja és most nem marad érkezése semmiféle színlelésre. Közelebb megy a hintóhoz, megvizsgálja kívülről, aztán az ajtót is kinyitva bekukkant. Szó se róla, igazán finom munka, a legfinnyásabb főrendi udvarokban is elismerően csettintenének láttára. És ahogy az imént sem tettette a meglepetést, most az a ritka alkalom adódik, hogy a szemlélő láthatja Hubi igazi énjén. Pontosabban annak egy vonását. A gyermeket aki valahol minden felnőttben benne él, és akinek izgatottságot csillog a szeme, hiszen egy rég vágyott ajándékot kapott. Elsétál a hintó mellett, ujjait végighúzza az első kerék ívelt sárvédőjén, és megpaskolgatja az egyik ló nyakát. Mostanra már képes tisztán gondolkodni, és úgy érzi, hogy itt valami nem stimmel. Mert ez nem ajándék. Ha csak a lovakat vesszük - melyek ugyan nem lovaglásra tartott telivérek - egyenként is szép summát érhetnek, hát még a hintó. Ez a mestermű egy kisebb vagyonba kerül. A jó kancellár pedig pontosan tudja, hogy az ilyesmiért, még ha ajándéknak is nevezik, mindig kérni szoktak valamit. Ha nem azonnal, de egyszer biztos. A vesztegetés, a korrupció pedig egy igen ronda és üldözendő dolog. Legalábbis így tartják egyes széplelkek, akik közé Hubi nem tartozik. Ettől függetlenül szeret tisztán látni. Tehát még egyszer megveregeti a ló nyakát, egy jóleső sóhajjal pillant végig a fogaton, aztán széles mosollyal sétál vissza a báróhoz.*
- Megvallom, sikerült meglepned. *egy diplomatikus kézmozdulat* Bár úgy hiszem, hogy ez eléggé nyilvánvaló. Mert pompás ajándék ez, úgy is fogalmazhatnék, hogy túl szép. Főleg egy olyan aprócska bűnhöz *a bűn szónál ujjaival idézőjel levegőbe írását imitálja* képest, mint egy válaszlevél elmaradása.
*Megáll a báró mellett a hintóval szembe fordulva, kezeit háta mögött kulcsolja össze. Úgy szólal meg egy kis mosollyal, hogy továbbra is azt a kerekeken gördülő csodát nézi.*
- Meg kell értened, kedves Cha'yss - ugye nem veszed rossz néven, már csak az idősebb jogán, ezt a közvetlen hangot - hogy ezt, bár nagylelkűséged végtelenül meghat és melengeti lelkem, nem fogadhatom el csak úgy.
*A hangsúly, a határozott hangsúly az utolsó szón van. Hagy egy kis időt, hogy a címzetes herold világossá tegye, hogy miért is kapja, ha kapja ezt a hintót, mert azt Hubi egyszerűen nem hiszi el, hogy merő szívjóságból. És bár a kancellár az imént még mereven elzárkózott a fraternizálástól, mégis van olyan érv aminek hatására máris rokonszenvesebbnek találja Aenae esetleges szeretőjét.*
//Hubin innen//
*Fogalma sincs, hogy minek ekkora feneket keríteni egy fonnyadt kuglóf átadásának, de a báró szemmel láthatóan ragaszkodik hozzá, hogy ne a Kancellárián kerüljön rá sor. A békesség kedvéért nem akadékoskodik, de azért magában azon töpreng, hogy miért róla gondolják azt, hogy hajlamos túlbonyolítani a dolgokat. Az ajtóban kis jelenetre kerül sor. Cha'yss maga elé engedné a kancellárt, Hubi viszont ragaszkodik hozzá, hogy ő maradjon hátra. Elvégre ő van otthon. Kis szerencsével kijutnak a Radkraalból, és ahogy a báró a hintó felé int, Hubi először nem is érti, hogy miről beszél. Értetlenül néz rá, aztán ismét a hintóra. Akkor pedig csak leesik az álla.*
- De hát... ez... *dadogja és most nem marad érkezése semmiféle színlelésre. Közelebb megy a hintóhoz, megvizsgálja kívülről, aztán az ajtót is kinyitva bekukkant. Szó se róla, igazán finom munka, a legfinnyásabb főrendi udvarokban is elismerően csettintenének láttára. És ahogy az imént sem tettette a meglepetést, most az a ritka alkalom adódik, hogy a szemlélő láthatja Hubi igazi énjén. Pontosabban annak egy vonását. A gyermeket aki valahol minden felnőttben benne él, és akinek izgatottságot csillog a szeme, hiszen egy rég vágyott ajándékot kapott. Elsétál a hintó mellett, ujjait végighúzza az első kerék ívelt sárvédőjén, és megpaskolgatja az egyik ló nyakát. Mostanra már képes tisztán gondolkodni, és úgy érzi, hogy itt valami nem stimmel. Mert ez nem ajándék. Ha csak a lovakat vesszük - melyek ugyan nem lovaglásra tartott telivérek - egyenként is szép summát érhetnek, hát még a hintó. Ez a mestermű egy kisebb vagyonba kerül. A jó kancellár pedig pontosan tudja, hogy az ilyesmiért, még ha ajándéknak is nevezik, mindig kérni szoktak valamit. Ha nem azonnal, de egyszer biztos. A vesztegetés, a korrupció pedig egy igen ronda és üldözendő dolog. Legalábbis így tartják egyes széplelkek, akik közé Hubi nem tartozik. Ettől függetlenül szeret tisztán látni. Tehát még egyszer megveregeti a ló nyakát, egy jóleső sóhajjal pillant végig a fogaton, aztán széles mosollyal sétál vissza a báróhoz.*
- Megvallom, sikerült meglepned. *egy diplomatikus kézmozdulat* Bár úgy hiszem, hogy ez eléggé nyilvánvaló. Mert pompás ajándék ez, úgy is fogalmazhatnék, hogy túl szép. Főleg egy olyan aprócska bűnhöz *a bűn szónál ujjaival idézőjel levegőbe írását imitálja* képest, mint egy válaszlevél elmaradása.
*Megáll a báró mellett a hintóval szembe fordulva, kezeit háta mögött kulcsolja össze. Úgy szólal meg egy kis mosollyal, hogy továbbra is azt a kerekeken gördülő csodát nézi.*
- Meg kell értened, kedves Cha'yss - ugye nem veszed rossz néven, már csak az idősebb jogán, ezt a közvetlen hangot - hogy ezt, bár nagylelkűséged végtelenül meghat és melengeti lelkem, nem fogadhatom el csak úgy.
*A hangsúly, a határozott hangsúly az utolsó szón van. Hagy egy kis időt, hogy a címzetes herold világossá tegye, hogy miért is kapja, ha kapja ezt a hintót, mert azt Hubi egyszerűen nem hiszi el, hogy merő szívjóságból. És bár a kancellár az imént még mereven elzárkózott a fraternizálástól, mégis van olyan érv aminek hatására máris rokonszenvesebbnek találja Aenae esetleges szeretőjét.*
11284. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-22 09:40:31
Üzenet elküldve: 2020-10-22 09:40:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mindig csak a munka//
//Őrség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bizony Fintarret jól tippel. Őrnek lenni meglehetősen pocsék elfoglaltság, amit csak néha dob fel egy-egy látogató, aki szinte könyörög, hogy Rh'onhan nehezítse meg az életét. De az idő nagy részében csak bámul ki a fejéből, fázik, unatkozik, vakargatja a tökét, és várja, hogy mikor lesz már vége.
Ezért is van az, hogy egy átlagember aligha érezheti át azt, amit elfünk érez, mikor látja a Vaskorsó fogadósát a szerpentinen többel a kezében, mint egy egyszerű üveg.
Még fel sem ért a férfi a fal tövéhez, de a kapu már nyitva van, az elf pedig ezúttal őszinte hálával veszi át a fogadós által hozott dolgokat.*
-Le vagyok kötelezve.
*Vigyorog, és ezúttal még csak nem is pofátlan a vigyora.*
-Ha gondolod
*Mondja, miközben kibontja a csomagot, hogy megszemlélje tartalmát*
-Szükség esetén egyszer majd átengedlek a kapun probléma nélkül, mint becsületbeli thargot.
*Ezt persze csak félig gondolja komolyan, ám most épp szétveti az öröm.*
~És ha mellékhatásként kiderül, hogy valaki tévedésből pörköltbe aprította a kabalakecskénket, annak is csak örülni fog a Vashegy.~
*Egy gyors látogató után a kaputoronyba egy kanállal gazdagabban tér vissza, és rövidesen már jóízűen falatozik is. Fintarret ritka dologra tett szert: Amon Ruadh kapuőrének hálájára és szimpátiájára. Ez pedig még könnyen hasznára lehet a csaposnak.*
//Őrség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bizony Fintarret jól tippel. Őrnek lenni meglehetősen pocsék elfoglaltság, amit csak néha dob fel egy-egy látogató, aki szinte könyörög, hogy Rh'onhan nehezítse meg az életét. De az idő nagy részében csak bámul ki a fejéből, fázik, unatkozik, vakargatja a tökét, és várja, hogy mikor lesz már vége.
Ezért is van az, hogy egy átlagember aligha érezheti át azt, amit elfünk érez, mikor látja a Vaskorsó fogadósát a szerpentinen többel a kezében, mint egy egyszerű üveg.
Még fel sem ért a férfi a fal tövéhez, de a kapu már nyitva van, az elf pedig ezúttal őszinte hálával veszi át a fogadós által hozott dolgokat.*
-Le vagyok kötelezve.
*Vigyorog, és ezúttal még csak nem is pofátlan a vigyora.*
-Ha gondolod
*Mondja, miközben kibontja a csomagot, hogy megszemlélje tartalmát*
-Szükség esetén egyszer majd átengedlek a kapun probléma nélkül, mint becsületbeli thargot.
*Ezt persze csak félig gondolja komolyan, ám most épp szétveti az öröm.*
~És ha mellékhatásként kiderül, hogy valaki tévedésből pörköltbe aprította a kabalakecskénket, annak is csak örülni fog a Vashegy.~
*Egy gyors látogató után a kaputoronyba egy kanállal gazdagabban tér vissza, és rövidesen már jóízűen falatozik is. Fintarret ritka dologra tett szert: Amon Ruadh kapuőrének hálájára és szimpátiájára. Ez pedig még könnyen hasznára lehet a csaposnak.*
11283. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-21 20:57:10
Üzenet elküldve: 2020-10-21 20:57:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindig csak a munka//
//Őrség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elég pár percet várnia az elfnek, ugyanis Fint ismét a kapuhoz közeledik, ám ezúttal egy gőzölgő, lefedett kis lábast tart a kezében, vállán pedig vászonszatyrot cipel.*
- Egyél, pajtás. *Mondja a maga reszelős, bagós hangján.* Van benne szíverősítő is. Én se csinálok lófaszt se egész nap, de nekem jobban befűtenek. Forró.
*Először a kis edényt nyújtja át, melyből meleg csülökpörkölt illata száll fel, és csak azután jön – óvatosan és diszkréten – a vászonszatyor. A súlya is elárulja, hogy egy palack fehérbort rejt, ezenkívül pedig pár szelet frissen szelt kenyér bújik benne. Nyilván az őr amúgy is kap enni, de Fint tudja, hogy őrnek lenni szar. Az őrrel jóban lenni viszont roppant hasznos.*
//Őrség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elég pár percet várnia az elfnek, ugyanis Fint ismét a kapuhoz közeledik, ám ezúttal egy gőzölgő, lefedett kis lábast tart a kezében, vállán pedig vászonszatyrot cipel.*
- Egyél, pajtás. *Mondja a maga reszelős, bagós hangján.* Van benne szíverősítő is. Én se csinálok lófaszt se egész nap, de nekem jobban befűtenek. Forró.
*Először a kis edényt nyújtja át, melyből meleg csülökpörkölt illata száll fel, és csak azután jön – óvatosan és diszkréten – a vászonszatyor. A súlya is elárulja, hogy egy palack fehérbort rejt, ezenkívül pedig pár szelet frissen szelt kenyér bújik benne. Nyilván az őr amúgy is kap enni, de Fint tudja, hogy őrnek lenni szar. Az őrrel jóban lenni viszont roppant hasznos.*
11282. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-21 20:06:32
Üzenet elküldve: 2020-10-21 20:06:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mindig csak a munka//
//Őrség//
*Rh'onhan meglehetősen élvezi az ilyesféle szituációkat. Lassacskán már úgy is érzi, mestere annak, hogy másokat finom, vagy kevésbé finom módon sértegesse különösebb következmények nélkül. Nyíltan persze nem tol ki azokkal, akik könnyedén megtorolhatnák szórakozását.
Így egy darabig nem is veszi észre, hogy ezúttal talán túllőtt a célon. Az érkező báró hangszínét csak nemesi sértettségnek veszi, és előzékenyen engedelmeskedik Aenae parancsának, miszerint kísérői fegyvereit hagyja náluk.
Nem, valahol ott kezd el csak rájönni, hogy itt talán óvatosabbnak kéne lennie, amikor Cha'yss úgy parancsolgat neki, ahogy egy egyszerű nemesi látogatónak nem lenne arca. És ekkor kezd elgondolkozni azon, hogy milyen következményei is lehetnek annak, hogy esélyesen igaza volt az úrnő és a wegtoreni báró közti kötelékek személyességét illetően.
Rájön, hogy a párocska bármelyik tagját ha megsérti, az könnyen egy pár Gödörben áthűsölt éjszakát jelenthet, és elég, a Vashegyre tévedt bűnözőt hajított már be oda, hogy ne legyen sok kedve behatóbb ismeretséget kötni a hellyel.*
*A hintó távozása után helyesen úgy dönt, hogy inkább éberen őrködik, mintsemhogy rajtakapják a szolgálati idő közbeni alváson. Így hol a kapuban strázsál, hol a kaputorony lőrésein tekint ki. Épp a kaputoronyból sétál le, mikor egy ismerős, távozni akaró alakot vesz észre.*
-Estét neked is.
*Válaszol, miközben már a fegyverraktár ajtaját nyitja, hogy aztán pár másodperccel később egy szablyával és egy tőrrel térjen vissza.*
-Nekem nem jött senki szólni, hogy segítsek tüzet oltani, szóval gondolom nem.
*Válaszol vigyorogva.*
-Ha mások is így ismernék a kulcsot a dolgos kapuőrök szívéhez, mint te...
*Rövidesen nyitva is van a kapu, és a csapost semmi sem akadályozza meg a távozásban. Miután ez megtörtént, Rh'onhan visszatér előbbi rutinjához, bár most már különös figyelmet szentel a kaputoronyból kitekintve a csapos alakjának, várva azt az üveg jófélét, ami úgy véli, pont elég kell legyen az estéje feldobásához.*
//Őrség//
*Rh'onhan meglehetősen élvezi az ilyesféle szituációkat. Lassacskán már úgy is érzi, mestere annak, hogy másokat finom, vagy kevésbé finom módon sértegesse különösebb következmények nélkül. Nyíltan persze nem tol ki azokkal, akik könnyedén megtorolhatnák szórakozását.
Így egy darabig nem is veszi észre, hogy ezúttal talán túllőtt a célon. Az érkező báró hangszínét csak nemesi sértettségnek veszi, és előzékenyen engedelmeskedik Aenae parancsának, miszerint kísérői fegyvereit hagyja náluk.
Nem, valahol ott kezd el csak rájönni, hogy itt talán óvatosabbnak kéne lennie, amikor Cha'yss úgy parancsolgat neki, ahogy egy egyszerű nemesi látogatónak nem lenne arca. És ekkor kezd elgondolkozni azon, hogy milyen következményei is lehetnek annak, hogy esélyesen igaza volt az úrnő és a wegtoreni báró közti kötelékek személyességét illetően.
Rájön, hogy a párocska bármelyik tagját ha megsérti, az könnyen egy pár Gödörben áthűsölt éjszakát jelenthet, és elég, a Vashegyre tévedt bűnözőt hajított már be oda, hogy ne legyen sok kedve behatóbb ismeretséget kötni a hellyel.*
*A hintó távozása után helyesen úgy dönt, hogy inkább éberen őrködik, mintsemhogy rajtakapják a szolgálati idő közbeni alváson. Így hol a kapuban strázsál, hol a kaputorony lőrésein tekint ki. Épp a kaputoronyból sétál le, mikor egy ismerős, távozni akaró alakot vesz észre.*
-Estét neked is.
*Válaszol, miközben már a fegyverraktár ajtaját nyitja, hogy aztán pár másodperccel később egy szablyával és egy tőrrel térjen vissza.*
-Nekem nem jött senki szólni, hogy segítsek tüzet oltani, szóval gondolom nem.
*Válaszol vigyorogva.*
-Ha mások is így ismernék a kulcsot a dolgos kapuőrök szívéhez, mint te...
*Rövidesen nyitva is van a kapu, és a csapost semmi sem akadályozza meg a távozásban. Miután ez megtörtént, Rh'onhan visszatér előbbi rutinjához, bár most már különös figyelmet szentel a kaputoronyból kitekintve a csapos alakjának, várva azt az üveg jófélét, ami úgy véli, pont elég kell legyen az estéje feldobásához.*
11281. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-10-21 17:36:00
Üzenet elküldve: 2020-10-21 17:36:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindig csak a munka//
//Őrség//
*Miután Fint elrendezte az elrendezni való ügyét a kancellárpajtással, egy darabig nem igazán tudja, hol van. Valószínűleg még egy impozáns bokorban is szabadon engedett egy rókát. Ki tudja, mennyi idő múlva a kapu közelében találja magát az út szélén ücsörögve. Meg kell hagyni, eléggé nyomorultul érzi magát, fáj a feje, és már nagyon ráférne egy nő is. Érzi, hogy végre tiszta fejjel tud gondolkodni. Egyből az jut eszébe, hogy amíg Esti nem érkezik meg, azzal a másik sötételf asszonykával kellene mulatni az időt, de ki tudja, hol jár már. Fint úgy dönt, rendbe szedi magát, és visszaballag a fogadóba, hátha.
A szaga még mindig megelőzi őt, ahogy a kapuhoz ballag a fegyveréért.*
- 'stét, megint én. *Jelenti be magát, ha az őr nem látható, jó hangosan.* A fogadós. Végeztem az ügyemmel. Visszaadnád a szablyámat?
*Aztán némi gondolkodás után hozzáteszi.*
- Nem égett le a csehó, amíg elvoltam, ugye? Mert ha nem, hozok neked mindjárt egy üveg jófélével. Úgysincs arra senki.
//Őrség//
*Miután Fint elrendezte az elrendezni való ügyét a kancellárpajtással, egy darabig nem igazán tudja, hol van. Valószínűleg még egy impozáns bokorban is szabadon engedett egy rókát. Ki tudja, mennyi idő múlva a kapu közelében találja magát az út szélén ücsörögve. Meg kell hagyni, eléggé nyomorultul érzi magát, fáj a feje, és már nagyon ráférne egy nő is. Érzi, hogy végre tiszta fejjel tud gondolkodni. Egyből az jut eszébe, hogy amíg Esti nem érkezik meg, azzal a másik sötételf asszonykával kellene mulatni az időt, de ki tudja, hol jár már. Fint úgy dönt, rendbe szedi magát, és visszaballag a fogadóba, hátha.
A szaga még mindig megelőzi őt, ahogy a kapuhoz ballag a fegyveréért.*
- 'stét, megint én. *Jelenti be magát, ha az őr nem látható, jó hangosan.* A fogadós. Végeztem az ügyemmel. Visszaadnád a szablyámat?
*Aztán némi gondolkodás után hozzáteszi.*
- Nem égett le a csehó, amíg elvoltam, ugye? Mert ha nem, hozok neked mindjárt egy üveg jófélével. Úgysincs arra senki.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11588-11607