Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (1361. - 1380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1380. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 21:52:38
Üzenet elküldve: 2015-02-14 21:52:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál - Lia//
*Dhavennek ugyan egy rossz szava sincs az ebédjüket illetően, aki éhes, ne válogasson, már pedig ő bizony az. A hús és a kenyér elég kiadósnak tűnik, amúgy is, szóval nagyon oka sem lenne rá, hogy húzza a száját, nem is beszélve arról, hogy ingyen van, s egy ingyen ebéd bizony bármikor jobb kedvre deríti a kovácsot is, mint a legtöbb férfiembert.
Biccentve köszöni meg a félvérnek az áldozatos munkáját, amellyel kiporciózta, aztán kihozta eléjük az ételt, majd Liára pillant, aztán a borra, végül újra a nőre.*
-Te nem kérsz? *kérdi kissé meglepetten pislogva, mert hát a jó bor az bizony jól esik egy kiadós evés után, vagy közben, vagy akár előtte is. Nem mintha olyan gyakran jutna borhoz, vagy különösebben igényelné az alkoholt, de azért ami jó, az jó, ezt kár volna tagadni.*
-Jó étvágyat! *felel bólintva, majd alaposabban is szemügyre veszi az elé került ételt, mielőtt nekilátna. A hús is, a kenyér is igen rendben lévőnek tűnik, tüzetesebb vizsgálódás után sem tudna kifogással élni, egyikkel kapcsolatban sem, így aztán neki is lát, amúgy férfiasan, nagyokat harapva mindkettőből. Ebben persze az is közrejátszik, hogy gyomra már egyre agresszívabb morgolódással követeli a jussát, Dhavennek meg esze ágában sincsen megvonni azt tőle.*
-Ugyan, azt egy kovácsinas is meg tudta volna csinálni. *legyint szerényen, mert hát ez az igazság, nem különösebben nehéz egy kapcsot kipattintani, leszedni, lecsiszolni, aztán újra visszailleszteni az eredeti helyére. A kard markolatgombja, meg a hozzá tartozó keresztvas már trükkösebb volt, bár a komoly kihívástól még az is igen messze állt. Valójában Dhaven számára az ilyesfajta feladatok rutinszerűnek számítanak, na nem mintha panaszkodni akarna, elégedett azzal, amit Hrothgaar rábízott. Egy kevésbé jártas kovácsnak lehet, hogy már ennyivel is meggyűlt volna a baja, így a törp legalább láthatta, hogy Dhaven nem ma kezdte a szakmát. Már csak arra volna kíváncsi, vajon a megrendelő is elégedett lesz-e vele, mert hát ugyebár az számít igazán. Ha a vevő elégedett, a kovács is elégedett, főleg, ha a vevő az előre megbeszélt árat le is csengeti a cuccért, és nem kezd el utólag alkudozni. Dhaven azt utálja a legjobban, mikor előre megállapodnak valamiben, s utólag akarják a feltételeket módosítani. Az ilyesmivel igen hamar ki lehet hozni a kovácsot a sodrából, mert ő még bizony hisz az adott szó erejében, főleg akkor, ha annak köze van a megélhetéséhez. Mert ugye "hozomra" sem hajlandó dolgozni, ígéretekkel nem lakik jól.*
-Majd ha akarod, kifényesítem a másikat is, sokból nem tart. *ajánlja fel a nőnek, olyan hangnemben, mintha valami apróságról beszélne, ami egyáltalán nem számít. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nagyjából így is van, neki nem jelent különösebb fáradságot.*
*Dhavennek ugyan egy rossz szava sincs az ebédjüket illetően, aki éhes, ne válogasson, már pedig ő bizony az. A hús és a kenyér elég kiadósnak tűnik, amúgy is, szóval nagyon oka sem lenne rá, hogy húzza a száját, nem is beszélve arról, hogy ingyen van, s egy ingyen ebéd bizony bármikor jobb kedvre deríti a kovácsot is, mint a legtöbb férfiembert.
Biccentve köszöni meg a félvérnek az áldozatos munkáját, amellyel kiporciózta, aztán kihozta eléjük az ételt, majd Liára pillant, aztán a borra, végül újra a nőre.*
-Te nem kérsz? *kérdi kissé meglepetten pislogva, mert hát a jó bor az bizony jól esik egy kiadós evés után, vagy közben, vagy akár előtte is. Nem mintha olyan gyakran jutna borhoz, vagy különösebben igényelné az alkoholt, de azért ami jó, az jó, ezt kár volna tagadni.*
-Jó étvágyat! *felel bólintva, majd alaposabban is szemügyre veszi az elé került ételt, mielőtt nekilátna. A hús is, a kenyér is igen rendben lévőnek tűnik, tüzetesebb vizsgálódás után sem tudna kifogással élni, egyikkel kapcsolatban sem, így aztán neki is lát, amúgy férfiasan, nagyokat harapva mindkettőből. Ebben persze az is közrejátszik, hogy gyomra már egyre agresszívabb morgolódással követeli a jussát, Dhavennek meg esze ágában sincsen megvonni azt tőle.*
-Ugyan, azt egy kovácsinas is meg tudta volna csinálni. *legyint szerényen, mert hát ez az igazság, nem különösebben nehéz egy kapcsot kipattintani, leszedni, lecsiszolni, aztán újra visszailleszteni az eredeti helyére. A kard markolatgombja, meg a hozzá tartozó keresztvas már trükkösebb volt, bár a komoly kihívástól még az is igen messze állt. Valójában Dhaven számára az ilyesfajta feladatok rutinszerűnek számítanak, na nem mintha panaszkodni akarna, elégedett azzal, amit Hrothgaar rábízott. Egy kevésbé jártas kovácsnak lehet, hogy már ennyivel is meggyűlt volna a baja, így a törp legalább láthatta, hogy Dhaven nem ma kezdte a szakmát. Már csak arra volna kíváncsi, vajon a megrendelő is elégedett lesz-e vele, mert hát ugyebár az számít igazán. Ha a vevő elégedett, a kovács is elégedett, főleg, ha a vevő az előre megbeszélt árat le is csengeti a cuccért, és nem kezd el utólag alkudozni. Dhaven azt utálja a legjobban, mikor előre megállapodnak valamiben, s utólag akarják a feltételeket módosítani. Az ilyesmivel igen hamar ki lehet hozni a kovácsot a sodrából, mert ő még bizony hisz az adott szó erejében, főleg akkor, ha annak köze van a megélhetéséhez. Mert ugye "hozomra" sem hajlandó dolgozni, ígéretekkel nem lakik jól.*
-Majd ha akarod, kifényesítem a másikat is, sokból nem tart. *ajánlja fel a nőnek, olyan hangnemben, mintha valami apróságról beszélne, ami egyáltalán nem számít. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nagyjából így is van, neki nem jelent különösebb fáradságot.*
1379. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 21:13:32
Üzenet elküldve: 2015-02-14 21:13:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Építők //
* Habár a beszélgetésekből közvetlenül nem derült ki semmi fontos, viszont azt követően Bry megbízza a favágással. *
- Rolko! Gyere segíteni! Ez tetszeni fog: csak a legnagyobb és legerősebb fákat vágjuk ki! * Kiált a bizonyára valahol ott dolgozó, vagy játszadozó Rolkonak. *
- Kaff! * Kiált egyet a domb lába felé, majd az erőd irányába is. Amennyiben nem jön elő az óriás, úgy nem zavartatja magát, majd jön, ha akar. Ő (remélhetőleg Rolkóval egyetemben) felkap egy fejszét és elindul fát vágni.
Mivel csak a nagyobb fákat kell kivágniuk, így nem fog menni egy-egy ütésből, de megpróbál majd beleadni elég erőt, hogy ne tartjon órákig.
Mostanában sokat fejlődött fizikailag, elég sokat gyakorolt az utóbbi időben a táboron belül.
Részéről kezdődhet is a favágás, 3-4 ütésből már repül is a fa. Aztán a következő, s így tovább... *
* Habár a beszélgetésekből közvetlenül nem derült ki semmi fontos, viszont azt követően Bry megbízza a favágással. *
- Rolko! Gyere segíteni! Ez tetszeni fog: csak a legnagyobb és legerősebb fákat vágjuk ki! * Kiált a bizonyára valahol ott dolgozó, vagy játszadozó Rolkonak. *
- Kaff! * Kiált egyet a domb lába felé, majd az erőd irányába is. Amennyiben nem jön elő az óriás, úgy nem zavartatja magát, majd jön, ha akar. Ő (remélhetőleg Rolkóval egyetemben) felkap egy fejszét és elindul fát vágni.
Mivel csak a nagyobb fákat kell kivágniuk, így nem fog menni egy-egy ütésből, de megpróbál majd beleadni elég erőt, hogy ne tartjon órákig.
Mostanában sokat fejlődött fizikailag, elég sokat gyakorolt az utóbbi időben a táboron belül.
Részéről kezdődhet is a favágás, 3-4 ütésből már repül is a fa. Aztán a következő, s így tovább... *
1378. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 20:38:25
Üzenet elküldve: 2015-02-14 20:38:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// A sátor előtt //
* Amíg Aletai azon gondolkodik miként vezesse fel, hogy azt amit legjobban szeret benne pont azt akarja lerombolni addig Ewa csendesen ül a tűz mellett. A ropogó fát és a fába bele-belemaró lángok játékát nézi. Tekintete a nemrégiben még a föld felé emelkedett köre vándorol miközben várja a félelf válaszát. Saját füleivel hallotta, hogy olyan változásokat szeretne véghezvinni amik nyomán senki sem ismerné többet fel. Nehéz elképzelnie, hogy ez miben állna. Ruhát vált, tetoválásokkal rakja tele arcát vagy a füleit szabatja át rövidre, emberire? Végül is Ale marad bármi is változzon meg rajta de, hogy beletelik néhány napba, hogy hozzászokjon az is biztos.
Tekintete kérdőn emelkedik ismét a félelfre várva a választ amit úgy tűnik a férfi igen csak meg kell gondoljon.*
- Ha kell bármiben szívesen segítek. *mondja kissé bizonytalanúl.*
* Amíg Aletai azon gondolkodik miként vezesse fel, hogy azt amit legjobban szeret benne pont azt akarja lerombolni addig Ewa csendesen ül a tűz mellett. A ropogó fát és a fába bele-belemaró lángok játékát nézi. Tekintete a nemrégiben még a föld felé emelkedett köre vándorol miközben várja a félelf válaszát. Saját füleivel hallotta, hogy olyan változásokat szeretne véghezvinni amik nyomán senki sem ismerné többet fel. Nehéz elképzelnie, hogy ez miben állna. Ruhát vált, tetoválásokkal rakja tele arcát vagy a füleit szabatja át rövidre, emberire? Végül is Ale marad bármi is változzon meg rajta de, hogy beletelik néhány napba, hogy hozzászokjon az is biztos.
Tekintete kérdőn emelkedik ismét a félelfre várva a választ amit úgy tűnik a férfi igen csak meg kell gondoljon.*
- Ha kell bármiben szívesen segítek. *mondja kissé bizonytalanúl.*
1377. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 19:10:56
Üzenet elküldve: 2015-02-14 19:10:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Bár nem kulizni jött, azt megtehette volna a Nimue által említett Gazdagnegyedben is szolgálóként, most még is jóleső a munka. Bár menekült falujából, az emlékektől, anyja emlékétől, most még is körüllengi az a régi, meghitt érzés, ahogy kezei újra és újra megmerülnek a tapasztóanyagban, majd sorra betömködi velük a réseket.*
~ Oda figyelj Niss, különben a télen cúgos lesz a szobád! ~
* Szinte mosolyra fakad, ahogy felrémlik benne anyja hangja, a történtek ellenére is vidám hangszíne, szeretetteljes nevelése, gondoskodása. És újra felszökik benne az emlék, mikor egyszer a tapasztás közben véletlen összecsapta anyját a sárral, ám az a szidás helyett visszalőtt, míg végül mindketten sárszörnnyé nem váltak. Aztán nevetve mosták órákig magukról a koszt és kavarhatták másnap az újabb adag anyagot.
Persze nem feledkezik meg a jelenről sem, emlékei közt helyet ad a kinti zajoknak, ahogy lassan körbehalad a kijelölt épületen. Figyelmét nem kerüli el az óriások hatalmas mozdulatai, az utasítások, szóváltások. Még Bry felé is vet egy barátságos mosolyt, mikor amaz is rápillant, aztán egy régi dalt dúdolgatva folytatja a munkát, míg ki nem ürül a vedre.*
* Bár nem kulizni jött, azt megtehette volna a Nimue által említett Gazdagnegyedben is szolgálóként, most még is jóleső a munka. Bár menekült falujából, az emlékektől, anyja emlékétől, most még is körüllengi az a régi, meghitt érzés, ahogy kezei újra és újra megmerülnek a tapasztóanyagban, majd sorra betömködi velük a réseket.*
~ Oda figyelj Niss, különben a télen cúgos lesz a szobád! ~
* Szinte mosolyra fakad, ahogy felrémlik benne anyja hangja, a történtek ellenére is vidám hangszíne, szeretetteljes nevelése, gondoskodása. És újra felszökik benne az emlék, mikor egyszer a tapasztás közben véletlen összecsapta anyját a sárral, ám az a szidás helyett visszalőtt, míg végül mindketten sárszörnnyé nem váltak. Aztán nevetve mosták órákig magukról a koszt és kavarhatták másnap az újabb adag anyagot.
Persze nem feledkezik meg a jelenről sem, emlékei közt helyet ad a kinti zajoknak, ahogy lassan körbehalad a kijelölt épületen. Figyelmét nem kerüli el az óriások hatalmas mozdulatai, az utasítások, szóváltások. Még Bry felé is vet egy barátságos mosolyt, mikor amaz is rápillant, aztán egy régi dalt dúdolgatva folytatja a munkát, míg ki nem ürül a vedre.*
1376. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 16:31:47
Üzenet elküldve: 2015-02-14 16:31:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál//
*Egy pillanatra rajta felejti a szemét a kovács mosolygó ábrázatán.*
~Nicsak! Hát még a végén kiderül, hogy fiatalabb, mint hittem először, talán ha harminc telet számlálhat. Mik ki nem derülnek, ha veszi a fáradtságot és elmosolyodik.~
– Remélem, igazad van, bár így első nap még eléggé korlátozott, hogy mi az, amit össze tudnék hozni, de melegnek meleg lenne, mert talán ez is számít így a téli időben.
*A tekintete újra elvándorol a folyópart felé, majd a bokrosabb részeket is szemügyre veszi. Tud főzni is, szokatlannak számító alapanyagokból is, emellett gyógyítónak is tanult, hát ért a gyógy- és fűszernövényekhez is valamelyest. Itt pedig azt kell látnia, hogy akadnak bizony ehető és hasznos növények, illetve a környezet olyan, hogy némi keresgéléssel jó eséllyel bukkanhat rájuk.
Mikor végre a kovács is mellé telepszik óvatosan elmosolyodik.*
– Már csak pár perc, vagy annyi sem. *Derül fel még jobban a feléjük tartó fél-elf pincérlányt látva.* - Köszönjük szépen. *biccent a maga részéről a lánynak, mikor az eléjük tálalja az ennivalót és még jó étvágyat is kíván.*
~Mégis van errefelé jó modor is.~
*Megnézi a tányérjaikat, majd a boros kupát Dhaven elé tolja, egyértelműen jelezve, hogy az ital úgy, ahogy van, mindenestől a férfié.
Dhavenre pillant, majd az ételre, nézi, mit szól a férfi az ebédjükhöz. Egyszerű ugyan, de frissnek tűnik, ízletesnek is, és tisztességes adag.*
~Legalább nem vertek át minket. De biztos nem is lenne itt hosszú életű az a tulaj, aki át akarná rázni a barbár harcosokat az étellel. Meglincselnék. Még jó, hogy ez a férfi aránylag engedékenynek bizonyult a kis trükköm után.~
– Remélem, megfelel az ebéd, mert itt és most csak ezt tudtam keríteni. Ilyen gyorsan jobb ötletem nem volt. *Elmosolyodik újra és a saját tányérját maga elé vonja.* - Jó étvágyat, uram!
*Bár enni kezd, mert éhes ő is, tekintve, hogy nem az a fajta leány, aki elélne egy-két salátalevélen meg két falat kenyéren egész nap, de közben azért nagyon is figyel arra, amit a férfi mesél.*
– Bizonyára az lehet. *Ért egyet látatlanban.* – A mester nekem is mondta, hogy még próbán vagy nála, de ha ez számít, megmondom neki, hogy az alkarvédőmön remek munkát végeztél. A bal most már egészen olyan, mintha új lenne, pedig immár majdnem nyolc éve viselem őket, amióta örökül hagyta rám őket egy vajákos asszony. *Ered meg kicsit neki is a nyelve.*
*Egy pillanatra rajta felejti a szemét a kovács mosolygó ábrázatán.*
~Nicsak! Hát még a végén kiderül, hogy fiatalabb, mint hittem először, talán ha harminc telet számlálhat. Mik ki nem derülnek, ha veszi a fáradtságot és elmosolyodik.~
– Remélem, igazad van, bár így első nap még eléggé korlátozott, hogy mi az, amit össze tudnék hozni, de melegnek meleg lenne, mert talán ez is számít így a téli időben.
*A tekintete újra elvándorol a folyópart felé, majd a bokrosabb részeket is szemügyre veszi. Tud főzni is, szokatlannak számító alapanyagokból is, emellett gyógyítónak is tanult, hát ért a gyógy- és fűszernövényekhez is valamelyest. Itt pedig azt kell látnia, hogy akadnak bizony ehető és hasznos növények, illetve a környezet olyan, hogy némi keresgéléssel jó eséllyel bukkanhat rájuk.
Mikor végre a kovács is mellé telepszik óvatosan elmosolyodik.*
– Már csak pár perc, vagy annyi sem. *Derül fel még jobban a feléjük tartó fél-elf pincérlányt látva.* - Köszönjük szépen. *biccent a maga részéről a lánynak, mikor az eléjük tálalja az ennivalót és még jó étvágyat is kíván.*
~Mégis van errefelé jó modor is.~
*Megnézi a tányérjaikat, majd a boros kupát Dhaven elé tolja, egyértelműen jelezve, hogy az ital úgy, ahogy van, mindenestől a férfié.
Dhavenre pillant, majd az ételre, nézi, mit szól a férfi az ebédjükhöz. Egyszerű ugyan, de frissnek tűnik, ízletesnek is, és tisztességes adag.*
~Legalább nem vertek át minket. De biztos nem is lenne itt hosszú életű az a tulaj, aki át akarná rázni a barbár harcosokat az étellel. Meglincselnék. Még jó, hogy ez a férfi aránylag engedékenynek bizonyult a kis trükköm után.~
– Remélem, megfelel az ebéd, mert itt és most csak ezt tudtam keríteni. Ilyen gyorsan jobb ötletem nem volt. *Elmosolyodik újra és a saját tányérját maga elé vonja.* - Jó étvágyat, uram!
*Bár enni kezd, mert éhes ő is, tekintve, hogy nem az a fajta leány, aki elélne egy-két salátalevélen meg két falat kenyéren egész nap, de közben azért nagyon is figyel arra, amit a férfi mesél.*
– Bizonyára az lehet. *Ért egyet látatlanban.* – A mester nekem is mondta, hogy még próbán vagy nála, de ha ez számít, megmondom neki, hogy az alkarvédőmön remek munkát végeztél. A bal most már egészen olyan, mintha új lenne, pedig immár majdnem nyolc éve viselem őket, amióta örökül hagyta rám őket egy vajákos asszony. *Ered meg kicsit neki is a nyelve.*
1375. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 15:29:15
Üzenet elküldve: 2015-02-14 15:29:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu, majd gyilokjáró//
*Tekintete Syoud szürke szemeibe mélyed, hátha ki tudja találni a pillantása mögötti gondolatokat. Nagy valószínűséggel nem, de nem kell sok ész kitalálni, hogy bizony mint tekintéllyel rendelkező rendfenntartó, elgondolkozik hogy mennyire engedheti el magát, mennyire kell egy látszatot, arcot mutatni idegenek felé.*
-Rendben. *Felel halkan, közben enged magának egy pillanatnyi mosolyt, majd ugyanolyan komoly arccal követi az elfet a lépcsőn.
Jobb dolga nem révén látja a fogásváltást, és jobban megnézi magának a számszeríjat. Bár hallott már a szerkezetről nem emlékszik, hogy látott már ilyet, így az újdonság erejével hat.*
-Kellemes kis fegyver... *Mondja a számára bonyolult szerkezetre így útközben. Ha nem egy elfről lenne szó, talán meg sem hallaná, de Jane biztos benne, hogy célt értek szavai még ha lényegtelenek is. Közben biccent Salanelnek köszönésképpen, de nem áll meg bemutatkozni meg bájcsevegni.
Felérve ő is kikönyököl Syoud mellé, hogy körbenézhessen az épülő településféleségen, szeme sarkából pedig látja a hajfonatok között fagolyóit.*
-Valóban. *Mondja, mintha értené mire gondol a másik.* -Gondolom, a nyomába sem ér annak, amit a szülőföldeden láttál.
*Itt már nem komolykodik, ábrándos mosollyal pásztázza a belátható területet. Ha a kis medvebaglyok nem halnak meg, talán ez lehet az otthona és ez kellemes érzést generál kis lelkében.*
-Mégis miért döntöttél úgy, hogy befonhatom a hajad maradékát is? *Kérdezi széles vigyorral az elfre pillantva.* -Belátod hát, hogy sokat dob a vonzerődön? Gondolod, hogy legközelebb nem a Gödörből kell nőt halásznod magadnak?
*Tekintete Syoud szürke szemeibe mélyed, hátha ki tudja találni a pillantása mögötti gondolatokat. Nagy valószínűséggel nem, de nem kell sok ész kitalálni, hogy bizony mint tekintéllyel rendelkező rendfenntartó, elgondolkozik hogy mennyire engedheti el magát, mennyire kell egy látszatot, arcot mutatni idegenek felé.*
-Rendben. *Felel halkan, közben enged magának egy pillanatnyi mosolyt, majd ugyanolyan komoly arccal követi az elfet a lépcsőn.
Jobb dolga nem révén látja a fogásváltást, és jobban megnézi magának a számszeríjat. Bár hallott már a szerkezetről nem emlékszik, hogy látott már ilyet, így az újdonság erejével hat.*
-Kellemes kis fegyver... *Mondja a számára bonyolult szerkezetre így útközben. Ha nem egy elfről lenne szó, talán meg sem hallaná, de Jane biztos benne, hogy célt értek szavai még ha lényegtelenek is. Közben biccent Salanelnek köszönésképpen, de nem áll meg bemutatkozni meg bájcsevegni.
Felérve ő is kikönyököl Syoud mellé, hogy körbenézhessen az épülő településféleségen, szeme sarkából pedig látja a hajfonatok között fagolyóit.*
-Valóban. *Mondja, mintha értené mire gondol a másik.* -Gondolom, a nyomába sem ér annak, amit a szülőföldeden láttál.
*Itt már nem komolykodik, ábrándos mosollyal pásztázza a belátható területet. Ha a kis medvebaglyok nem halnak meg, talán ez lehet az otthona és ez kellemes érzést generál kis lelkében.*
-Mégis miért döntöttél úgy, hogy befonhatom a hajad maradékát is? *Kérdezi széles vigyorral az elfre pillantva.* -Belátod hát, hogy sokat dob a vonzerődön? Gondolod, hogy legközelebb nem a Gödörből kell nőt halásznod magadnak?
1374. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 14:55:55
Üzenet elküldve: 2015-02-14 14:55:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Bódé //
*Zsebre vágja a kajáért járó fizetséget, majd sarkon fordul, hogy a másik nő, aki lehetőleg nem rohant el túl gyorsan kimérhesse a fejadagot. Ha amaz kiadta a két tányért és a bort, akkor Oriiza jó felszolgáló gyévocska módjára ki is leng a lócán ücsörgő párocskához, hogy eléjük tegye a tápolni valót. Szépen lecsúsztatja kezéről az egyik tányért a nő elé a borral, majd a másikat a férfi elé.*
- Jó étvágyat kívánok.
*Biccent egyszerre mindkettőnek, sőt még azért a borravalóért egy apró meghajlást is engedélyez magának. Aztán visszatér a bódé mellé, hogy odatámaszkodjék, ahol látják és megkereshetik a kéréseikkel.
Közben, hogy szórakoztassa, magát nézi az őrséget a gyilokjárón és arra gondol, hogy kiszökhetne, akármikor megpróbálhatná, de akarja e, azt, hogy egész életében üldözzék? Üldöznék egyáltalán? A lány szerint két esélyes a dolog, részint, hogy bosszúálló csapatnak néz ki, másrészről kinek van annyi ideje, hogy egy olcsó rabszolga után menjen a sűrű erdőn keresztül, ahol amúgy is elintéznék a szökevényt a vadak?
Megrázza a fejét és a kovácsműhely felé vetül a tekintete. Milyen meleg lehet odabenn ilyenkor, milyen lehet ezt nyáron elviselni? A tűző napra mennek ki vajon, hogy hűsölhessenek kissé? Az ám a hivatás… Egy öreg csolovekot lát ott a bejárattól nem messze, a kardját suhintja, jó harcos lehetett hajdanán, ám mára rozsdásak lehetnek az ízületei, nem bírná sokáig a gyűrődést. A kardját nézve Oriizának a saját tőre jut eszébe. Az a kard a vénnél olyan ezüstös, a tőre sokkal inkább kékes, milyen érdekes. A törpe biztos megtudná mondani milyen anyagból, van, hogy ilyen fényt ád magából. Majd egy szakembertől egyszer megkérdezi, majd ha eljön az a nap, hogy a rajta lévő szimbólumokat megfejtse.*
*Zsebre vágja a kajáért járó fizetséget, majd sarkon fordul, hogy a másik nő, aki lehetőleg nem rohant el túl gyorsan kimérhesse a fejadagot. Ha amaz kiadta a két tányért és a bort, akkor Oriiza jó felszolgáló gyévocska módjára ki is leng a lócán ücsörgő párocskához, hogy eléjük tegye a tápolni valót. Szépen lecsúsztatja kezéről az egyik tányért a nő elé a borral, majd a másikat a férfi elé.*
- Jó étvágyat kívánok.
*Biccent egyszerre mindkettőnek, sőt még azért a borravalóért egy apró meghajlást is engedélyez magának. Aztán visszatér a bódé mellé, hogy odatámaszkodjék, ahol látják és megkereshetik a kéréseikkel.
Közben, hogy szórakoztassa, magát nézi az őrséget a gyilokjárón és arra gondol, hogy kiszökhetne, akármikor megpróbálhatná, de akarja e, azt, hogy egész életében üldözzék? Üldöznék egyáltalán? A lány szerint két esélyes a dolog, részint, hogy bosszúálló csapatnak néz ki, másrészről kinek van annyi ideje, hogy egy olcsó rabszolga után menjen a sűrű erdőn keresztül, ahol amúgy is elintéznék a szökevényt a vadak?
Megrázza a fejét és a kovácsműhely felé vetül a tekintete. Milyen meleg lehet odabenn ilyenkor, milyen lehet ezt nyáron elviselni? A tűző napra mennek ki vajon, hogy hűsölhessenek kissé? Az ám a hivatás… Egy öreg csolovekot lát ott a bejárattól nem messze, a kardját suhintja, jó harcos lehetett hajdanán, ám mára rozsdásak lehetnek az ízületei, nem bírná sokáig a gyűrődést. A kardját nézve Oriizának a saját tőre jut eszébe. Az a kard a vénnél olyan ezüstös, a tőre sokkal inkább kékes, milyen érdekes. A törpe biztos megtudná mondani milyen anyagból, van, hogy ilyen fényt ád magából. Majd egy szakembertől egyszer megkérdezi, majd ha eljön az a nap, hogy a rajta lévő szimbólumokat megfejtse.*
1373. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 12:47:30
Üzenet elküldve: 2015-02-14 12:47:30
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu, majd gyilokjáró//
*A kovácsok kovácsolnak, a törpék törpölnek, az óriások pedig óriás házat építenek. És meglepő módon, a banda felé egy pöttöm óriáslány, Bryande dirigálja.*
~ Heh. Jól elkapta a mogyoróikat... bár egy óriásnál... talán kókusznak kellene hívni?! ~ *vigyorog maga elé, miközben int Salanelnek, hogy felmegy a gyilokjáróra.*
- Ah, Jane. *húzza össze a szemét, ahogy a lány rendkívül komoly arccal elé lép. Elgondolkodó pillantást vet a lányra, és igen sok minden kavarog a fejében reputációról, félvérekről, mások véleményéről.*
- Ó, hát... *vakarja meg üstökét.*
- Miért ne? De ne itt, gyere velem. *biccent felfelé, a gyilokjáró irányába, ahol a torony árnyékában az idő sem olyan szeles, és kevésbé van szem előtt.*
*Legyűri a megmagyarázhatatlan késztetést, hogy kézen kapja a lányt, és inkább számszeríján vált fogást, miközben felfelé megy a lépcsőn. Felérve a fegyvert letámasztja, majd kikönyököl a mellvédre, hogy belássa Amon Ruadh keleti felé.*
- Nem rossz, ahhoz képest, hogy emberi...
*A kovácsok kovácsolnak, a törpék törpölnek, az óriások pedig óriás házat építenek. És meglepő módon, a banda felé egy pöttöm óriáslány, Bryande dirigálja.*
~ Heh. Jól elkapta a mogyoróikat... bár egy óriásnál... talán kókusznak kellene hívni?! ~ *vigyorog maga elé, miközben int Salanelnek, hogy felmegy a gyilokjáróra.*
- Ah, Jane. *húzza össze a szemét, ahogy a lány rendkívül komoly arccal elé lép. Elgondolkodó pillantást vet a lányra, és igen sok minden kavarog a fejében reputációról, félvérekről, mások véleményéről.*
- Ó, hát... *vakarja meg üstökét.*
- Miért ne? De ne itt, gyere velem. *biccent felfelé, a gyilokjáró irányába, ahol a torony árnyékában az idő sem olyan szeles, és kevésbé van szem előtt.*
*Legyűri a megmagyarázhatatlan késztetést, hogy kézen kapja a lányt, és inkább számszeríján vált fogást, miközben felfelé megy a lépcsőn. Felérve a fegyvert letámasztja, majd kikönyököl a mellvédre, hogy belássa Amon Ruadh keleti felé.*
- Nem rossz, ahhoz képest, hogy emberi...
1372. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 10:51:54
Üzenet elküldve: 2015-02-14 10:51:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál //
*Dhaven képén is jókedvű mosoly bujkál, pedig nem igen gondolta volna, hogy erre mostanság lesz még példa. nem mondható el róla, hogy az utóbbi időben túl sok oka, vagy alkalma lett volna jókedvűnek lenni, de tulajdonképpen a közeli ebéd ígérete, na meg valahogy az is, hogy Lia olybá tűnik csakugyan állni látszik a szavát, valahogy összejátszhat azzal, hogy még munkája is van, s mindezek együtt váltják ki belőle azt, hogy végre valahára őszintén tud vigyorogni valamin. *
-Ugyan, ezen nem múlik. Biztos a mester is örülne egy potya vacsorának, mer' hát ugye ki nem? *legyint nagyvonalúan, mintha csakugyan szívességet tenne ezzel a nőnek, pedig mind a ketten pontosan tudják hogy ilyesmiről nincs szó, valahol talán ez is kettejük mókázásának részét képezi.
Dhaven beletúr a hajába, hátrasimítja a képéből a rakoncátlan barna tincseket, majd elslattyog ő is az asztal iránt, ahol Lia mellett helyet is foglal. Megdörzsöli a szemeit, mert kissé égnek, ugyanis igen ritkán tudja magát kipihenni megfelelően, no meg egész nap a kohó mellett dolgozott, ahol direktben kapta a forróságot a képébe.*
-Már lassan mindegy lesz, csak valami jusson a gyomromba. *mosolyodik el fáradtan. Amúgy nem jellemző rá, hogy ne bírná a munkát, de ha most felajánlana neki valaki egy szalmazsákot, hát ő bizony úgy eldőlne rajta, mint a fejbevert tinó, s jó eséllyel másnapig fel se igen kelne onnét.*
-Én inkább azt remélem, a megrendelő, na meg főként Hrothgaar mester elégedett lesz a karddal. Egész nap egy bikafejet formáló markolatgombon dolgoztam. Afféle vizsgamunka, gondolom. *magyarázza, bár nem igen tudja, mennyire érdekli az ilyesmi Liát, de mégis jobb, mint csendben ülve várni, amíg megkapják az ebédjüket.*
*Dhaven képén is jókedvű mosoly bujkál, pedig nem igen gondolta volna, hogy erre mostanság lesz még példa. nem mondható el róla, hogy az utóbbi időben túl sok oka, vagy alkalma lett volna jókedvűnek lenni, de tulajdonképpen a közeli ebéd ígérete, na meg valahogy az is, hogy Lia olybá tűnik csakugyan állni látszik a szavát, valahogy összejátszhat azzal, hogy még munkája is van, s mindezek együtt váltják ki belőle azt, hogy végre valahára őszintén tud vigyorogni valamin. *
-Ugyan, ezen nem múlik. Biztos a mester is örülne egy potya vacsorának, mer' hát ugye ki nem? *legyint nagyvonalúan, mintha csakugyan szívességet tenne ezzel a nőnek, pedig mind a ketten pontosan tudják hogy ilyesmiről nincs szó, valahol talán ez is kettejük mókázásának részét képezi.
Dhaven beletúr a hajába, hátrasimítja a képéből a rakoncátlan barna tincseket, majd elslattyog ő is az asztal iránt, ahol Lia mellett helyet is foglal. Megdörzsöli a szemeit, mert kissé égnek, ugyanis igen ritkán tudja magát kipihenni megfelelően, no meg egész nap a kohó mellett dolgozott, ahol direktben kapta a forróságot a képébe.*
-Már lassan mindegy lesz, csak valami jusson a gyomromba. *mosolyodik el fáradtan. Amúgy nem jellemző rá, hogy ne bírná a munkát, de ha most felajánlana neki valaki egy szalmazsákot, hát ő bizony úgy eldőlne rajta, mint a fejbevert tinó, s jó eséllyel másnapig fel se igen kelne onnét.*
-Én inkább azt remélem, a megrendelő, na meg főként Hrothgaar mester elégedett lesz a karddal. Egész nap egy bikafejet formáló markolatgombon dolgoztam. Afféle vizsgamunka, gondolom. *magyarázza, bár nem igen tudja, mennyire érdekli az ilyesmi Liát, de mégis jobb, mint csendben ülve várni, amíg megkapják az ebédjüket.*
1371. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 09:07:19
Üzenet elküldve: 2015-02-14 09:07:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kapunál//
*Résnyire nyitja a Kaput, hogy átkelve azon megdöbbenve lássa, hogyan alakul át Amon Ruadh látképe. Az óriások és a többi építő nem tétlenkedett egy percet sem. A sátorváros már egy igazi épülettel gazdagodott eddig. Hiába ismeri fel benne a falakon belülről hiányzót, akkor sem kis feladat lehetett kicincálni egy egész házat. Vagy tanácstermet.
A társasági élet is mintha felpezsdült volna, többeket lát a Bodegánál némi étel reményében ácsorogni vagy ücsörögni. A tegnap este látott Khankedvence bögyös-faros csaplárlány helyett viszont valami kisebb mozog az összetákolt deszkák alkotta bódé belsejében. A sátraknál a tegnap látott vadászpár beszélget, egy öregember a folyton dolgozó törpéket boldogítja szeretett Kovácsműhelyüknél...
És egy félig befont hajú kecses elf tart felé, akinek arcát már jól ismeri.
~Három nap ide vagy oda... szépek azok a fonatok.~
Bár magában mosolyog, a férfihez viszonylag komoly arccal lép oda, akkor is, ha az inkább visszamászna a gyilokjáróra társa mellé.*
-Szeretnéd, hogy befejezzem, amit elkezdtem?
*Résnyire nyitja a Kaput, hogy átkelve azon megdöbbenve lássa, hogyan alakul át Amon Ruadh látképe. Az óriások és a többi építő nem tétlenkedett egy percet sem. A sátorváros már egy igazi épülettel gazdagodott eddig. Hiába ismeri fel benne a falakon belülről hiányzót, akkor sem kis feladat lehetett kicincálni egy egész házat. Vagy tanácstermet.
A társasági élet is mintha felpezsdült volna, többeket lát a Bodegánál némi étel reményében ácsorogni vagy ücsörögni. A tegnap este látott Khankedvence bögyös-faros csaplárlány helyett viszont valami kisebb mozog az összetákolt deszkák alkotta bódé belsejében. A sátraknál a tegnap látott vadászpár beszélget, egy öregember a folyton dolgozó törpéket boldogítja szeretett Kovácsműhelyüknél...
És egy félig befont hajú kecses elf tart felé, akinek arcát már jól ismeri.
~Három nap ide vagy oda... szépek azok a fonatok.~
Bár magában mosolyog, a férfihez viszonylag komoly arccal lép oda, akkor is, ha az inkább visszamászna a gyilokjáróra társa mellé.*
-Szeretnéd, hogy befejezzem, amit elkezdtem?
1370. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 21:32:44
Üzenet elküldve: 2015-02-13 21:32:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Kettő még hátra van igen, és a bódé is persze. Annak az oldalát majd szolidan megrugdossa, hogy vajon ennyitől össze dől-e, mert akkor nem bővítés lesz, hanem teljes építés. A végén még Hildi szétdurrantja a falakat és jó éjszakát. *
- Igen Azil, egy már kész. Ez amolyan tanácsterem lesz, Radkraal, lényegében megmarad így, ahogy van, ezzel a felosztással. Gondolom azért jobb, hogy kikerült bentről, mert ezentúl itt fogja Kagan fogadni a vendégeket, itt lesznek a meghallgatások. Gondolom én, de így akarta, hát így lesz.
- Úgyhogy már csak egy ilyen magasságú épület kell az óriásoknak és egy alacsonyabb a többieknek.
- Morwon, fogd Rolkót és ha látjátok út közben Kaffot, akkor őt is. Kezdjétek el a fák kivágását. Az erdő tudod merre van, nagy, erős fákat keressetek.
* Mutat el az adott irányba. *
- Mindjárt jövök én is segíteni.
* Közben még ránéz arra a lányra is, aki beállt nekik segíteni és most az első épületen lévő réseket tömködi be. Ügyes lány, meg kell hagyni, na és látszik, hogy érti a dolgát. Kagan szereti, ha sok jó harcosa van. Bry pedig örül annak, ha sok hasznos és ügyes kezű embere van, akiknek elég megmondania, hogy mit tegyenek és az meg is lesz, úgy, ahogy kell. Nála mindenesetre szerzett egy jó pontot a lány. *
- Azil, találjunk ki valamilyen jelölést az épületeknek. Az emberek háza kisebb lesz méretben, azt csak nem tévesztik el. De néhány óriás miatt bizonytalannak érzem a dolgot.
* Utal például Rolkóra, vagy Kaffra. *
- Szerinted meg legyen valamivel jelölve ez a két épület, vagy hagyjuk inkább?
* Kettő még hátra van igen, és a bódé is persze. Annak az oldalát majd szolidan megrugdossa, hogy vajon ennyitől össze dől-e, mert akkor nem bővítés lesz, hanem teljes építés. A végén még Hildi szétdurrantja a falakat és jó éjszakát. *
- Igen Azil, egy már kész. Ez amolyan tanácsterem lesz, Radkraal, lényegében megmarad így, ahogy van, ezzel a felosztással. Gondolom azért jobb, hogy kikerült bentről, mert ezentúl itt fogja Kagan fogadni a vendégeket, itt lesznek a meghallgatások. Gondolom én, de így akarta, hát így lesz.
- Úgyhogy már csak egy ilyen magasságú épület kell az óriásoknak és egy alacsonyabb a többieknek.
- Morwon, fogd Rolkót és ha látjátok út közben Kaffot, akkor őt is. Kezdjétek el a fák kivágását. Az erdő tudod merre van, nagy, erős fákat keressetek.
* Mutat el az adott irányba. *
- Mindjárt jövök én is segíteni.
* Közben még ránéz arra a lányra is, aki beállt nekik segíteni és most az első épületen lévő réseket tömködi be. Ügyes lány, meg kell hagyni, na és látszik, hogy érti a dolgát. Kagan szereti, ha sok jó harcosa van. Bry pedig örül annak, ha sok hasznos és ügyes kezű embere van, akiknek elég megmondania, hogy mit tegyenek és az meg is lesz, úgy, ahogy kell. Nála mindenesetre szerzett egy jó pontot a lány. *
- Azil, találjunk ki valamilyen jelölést az épületeknek. Az emberek háza kisebb lesz méretben, azt csak nem tévesztik el. De néhány óriás miatt bizonytalannak érzem a dolgot.
* Utal például Rolkóra, vagy Kaffra. *
- Szerinted meg legyen valamivel jelölve ez a két épület, vagy hagyjuk inkább?
1369. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 20:36:36
Üzenet elküldve: 2015-02-13 20:36:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bokrok rémei//
* Na ja, jól haladnak ők ketten, jár a kezük-lábuk. Elindultak a bokrokkal és a száraz ágakkal a kapu egyik oldaláról. Haladnak egy darabig, de mindig kell az utánpótlás ugye. Vissza-visszajárnak a bokrosabb oldalra. Aminek köszönhetően az amúgy is kopár hegyoldal még kopaszabb lesz. Sebaj. Legalább jobban belátni a Gyilokjáróról mindent. Itt aztán nem kúszik fel senki úgy, hogy észre ne vegyék. Na meg aztán nem is lehet majd közel kerülni észrevétlen, mert úgy körbe rakják ezekkel a bozótokkal, hogy ihaj. Úgyhogy ide-oda járkálnak és pakolják a bokrokat és ágakat szét úgy, hogy ne lehessen közte még egy gyereknek, gnómnak sem átkúsznia úgy, hogy ne szurkálná meg magát. Erre ő a legjobb próbaalany. Beveti magát a gazos azon részébe, ahol már megkötött a kutyulék a bokrok alján. Meg is szurkálja magát sok helyen. Nem, ezen nem lehet átjutni sehogy. Egy nagy darabot be is terítenek tüskékkel, majd áttérnek a másik oldalra is. Egy darabon tudnak nyugodtan haladni, mert olyan a terep. A későbbiek során lesz szükség majd a kötélre. Szóval jól haladnak, nagyon jól. *
* Na ja, jól haladnak ők ketten, jár a kezük-lábuk. Elindultak a bokrokkal és a száraz ágakkal a kapu egyik oldaláról. Haladnak egy darabig, de mindig kell az utánpótlás ugye. Vissza-visszajárnak a bokrosabb oldalra. Aminek köszönhetően az amúgy is kopár hegyoldal még kopaszabb lesz. Sebaj. Legalább jobban belátni a Gyilokjáróról mindent. Itt aztán nem kúszik fel senki úgy, hogy észre ne vegyék. Na meg aztán nem is lehet majd közel kerülni észrevétlen, mert úgy körbe rakják ezekkel a bozótokkal, hogy ihaj. Úgyhogy ide-oda járkálnak és pakolják a bokrokat és ágakat szét úgy, hogy ne lehessen közte még egy gyereknek, gnómnak sem átkúsznia úgy, hogy ne szurkálná meg magát. Erre ő a legjobb próbaalany. Beveti magát a gazos azon részébe, ahol már megkötött a kutyulék a bokrok alján. Meg is szurkálja magát sok helyen. Nem, ezen nem lehet átjutni sehogy. Egy nagy darabot be is terítenek tüskékkel, majd áttérnek a másik oldalra is. Egy darabon tudnak nyugodtan haladni, mert olyan a terep. A későbbiek során lesz szükség majd a kötélre. Szóval jól haladnak, nagyon jól. *
1368. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 20:20:35
Üzenet elküldve: 2015-02-13 20:20:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál //
*Csak aprót bólint, a maga részéről örül, hogy nagyjából hasonló véleményre jutottak a kováccsal. Nem mintha nem szeretne vitatkozni, úgy általában, mert bizonyos mértékig élvezi, ha kellően elmés beszélgetőtársra akad és pereg a szó, de ugyanakkor valamiért most mégis örül, hogy a nagyobb dolgokban egyetértenek. Habár az okát nem tudná megmondani, és most nem is töpreng rajta.*
~No persze! Majd fő’robban!~
*Szélesen elmosolyodik, immár valóban jókedvűen.*
– Hrothgaar mester. *Igyekszik megjegyezni a nevet, amit reméli helyesen ejtett ki.* – Örülnék neki, mármint ha megérdeklődnéd, de persze csak ha nem teher.
*A bodega mögül előkerül egy leányzó, így első pillantásra a fél-elfek közül való. Meg másodikra is. Neki nincs velük semmi baja a világon, ugyanúgy áll hozzájuk, mint bárki idegenhez és mindig mindenkiről a szerint ítél, ahogy az illető viselkedik.
Meghallgatja ő is az ajánlatot. A választék ugyan nem túl széles, de éhen maradni már csak nem fognak. A kenyéren legtöbbször nincs mit elrontani, reméli a hús is megfelelő lesz. A bor meg talán csak jó egy ilyen helyen.*
~A helybéliek bizonnyal már rég leverték volna a tulaj derekát, ha valami háromemberes guggolós bort árulna.~
– Akkor elsőre legyen két adag hús kenyérrel, meg egy mérő bor. *Adja le a rendelését mosolyogva, és magában már gyorsan ki is számolja, mennyi arany jár érte, majd az egészet még megtoldja két arany borravalóval* – A szíves kiszolgálásért.
*Így hát átad 22 aranyat Földmozdító Oriiza kezébe.
Ezek után a mutatott asztalhoz ül a lócára és reméli, hogy Dhaven is csatlakozik hozzá.*
– Talán ha szerencsénk lesz, még langyos lesz a kenyér, olyankor annyira finom.*Súgja, és várja, hogy megkapják az ebédjüket.*
*Csak aprót bólint, a maga részéről örül, hogy nagyjából hasonló véleményre jutottak a kováccsal. Nem mintha nem szeretne vitatkozni, úgy általában, mert bizonyos mértékig élvezi, ha kellően elmés beszélgetőtársra akad és pereg a szó, de ugyanakkor valamiért most mégis örül, hogy a nagyobb dolgokban egyetértenek. Habár az okát nem tudná megmondani, és most nem is töpreng rajta.*
~No persze! Majd fő’robban!~
*Szélesen elmosolyodik, immár valóban jókedvűen.*
– Hrothgaar mester. *Igyekszik megjegyezni a nevet, amit reméli helyesen ejtett ki.* – Örülnék neki, mármint ha megérdeklődnéd, de persze csak ha nem teher.
*A bodega mögül előkerül egy leányzó, így első pillantásra a fél-elfek közül való. Meg másodikra is. Neki nincs velük semmi baja a világon, ugyanúgy áll hozzájuk, mint bárki idegenhez és mindig mindenkiről a szerint ítél, ahogy az illető viselkedik.
Meghallgatja ő is az ajánlatot. A választék ugyan nem túl széles, de éhen maradni már csak nem fognak. A kenyéren legtöbbször nincs mit elrontani, reméli a hús is megfelelő lesz. A bor meg talán csak jó egy ilyen helyen.*
~A helybéliek bizonnyal már rég leverték volna a tulaj derekát, ha valami háromemberes guggolós bort árulna.~
– Akkor elsőre legyen két adag hús kenyérrel, meg egy mérő bor. *Adja le a rendelését mosolyogva, és magában már gyorsan ki is számolja, mennyi arany jár érte, majd az egészet még megtoldja két arany borravalóval* – A szíves kiszolgálásért.
*Így hát átad 22 aranyat Földmozdító Oriiza kezébe.
Ezek után a mutatott asztalhoz ül a lócára és reméli, hogy Dhaven is csatlakozik hozzá.*
– Talán ha szerencsénk lesz, még langyos lesz a kenyér, olyankor annyira finom.*Súgja, és várja, hogy megkapják az ebédjüket.*
1367. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 18:50:12
Üzenet elküldve: 2015-02-13 18:50:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Jelahan nem türelmetlen, megvárja, amíg a törpe vele tud foglalkozni, s nem is kell sokat várnia. Hrothgaar térül-fordul, s a közeli asztalról bebugyolált csomagot emel fel. Majd a puha anyag alól előtűnik a megálmodott penge. Az öreg pedig felsóhajt.*
-Több, mint tökéletes Hrothgaar mester.
*Szinte már áhítattal veszi kezébe, lefejtve róla az anyagot teljesen. Majd amikor a kovács még a markolatgombot is elé villantja, Jelahan öreg szíve nagyot dobban. Huhh! Nem is emlékszik, mikor kalapált így utoljára a vén motor. Talán, van vagy húsz éve is annak, hogy valami fruskáért verte félre a harangokat. Mit ne mondjunk? Egy jó fegyver majdnem akkor élvezet. De persze, ezt már csak öreg fejjel érti meg az ember.
Ujjai közé veszi a törpe tenyeréből a markolatgombot, és a markolat végére illeszti, úgy ahogy kell, s ezzel máris valóban tökéletessé válik a fegyver.
Aztán fordul is, ki a műhelyből. Persze, nem elszaladni akar vele, csak bent nincs elég hely, megvágni sem szeretne még véletlenül sem senkit. Kint pár lépést még távolodik, hogy tényleg elég helye legyen, majd kis terpeszbe vágja magát, s míg bal karját megszokott mozdulattal maga elé fordítja, mellkas-gyomor magasságban, addig jobbjával, csuklóból megforgatja a pengét. A fényesre csiszolt felületen a téli bágyadt napsugár szánkázik végig. A fém finom hangon sír fel, ahogy meghasítja a levegőt, s a fénycsík szinte már mágikus sugárnak hat, ahogy az öreg fegyvermester kezében pörögni kezd a penge.
Ha bárki ekkor az öreg arcra néz, szinte földöntúli boldogságot vélhet felfedezni rajta. Ahogy szemei csillannak, miközben az áhított fegyver ismerősként kezd viselkedni, mintha nem is először lenne kezében. S még valamit láthat egy külső szemlélő. Azt, hogy az öreg harcos minden mozdulata árulkodik arról, hogy mennyire érti is a dolgát. Mert bár lehet, hogy kiöregedett, de elfelejteni nem lehet azt, ami szinte vérré vált.
Végül kissé zihálva áll meg, elégedetten, mint egy szilaj csikó, ki átnyargalta a fél világot, s megfordul. Ha Hrothgaar esetleg kijött utána, akkor mindjárt ott fordul hozzá, ha nem, akkor visszatér a műhelybe.*
-Hát barátom. *Kezd bele.* Hírét költöm a tudományodnak. Ilyen míves pengét még nem láttam. S olyan a lendülete, mint az ifjú menyecskéé. Jó barátok leszünk mi ketten. Hű társammá fog válni. S most Mester, áruld el, mivel tartozom neked?
*Jelahan nem türelmetlen, megvárja, amíg a törpe vele tud foglalkozni, s nem is kell sokat várnia. Hrothgaar térül-fordul, s a közeli asztalról bebugyolált csomagot emel fel. Majd a puha anyag alól előtűnik a megálmodott penge. Az öreg pedig felsóhajt.*
-Több, mint tökéletes Hrothgaar mester.
*Szinte már áhítattal veszi kezébe, lefejtve róla az anyagot teljesen. Majd amikor a kovács még a markolatgombot is elé villantja, Jelahan öreg szíve nagyot dobban. Huhh! Nem is emlékszik, mikor kalapált így utoljára a vén motor. Talán, van vagy húsz éve is annak, hogy valami fruskáért verte félre a harangokat. Mit ne mondjunk? Egy jó fegyver majdnem akkor élvezet. De persze, ezt már csak öreg fejjel érti meg az ember.
Ujjai közé veszi a törpe tenyeréből a markolatgombot, és a markolat végére illeszti, úgy ahogy kell, s ezzel máris valóban tökéletessé válik a fegyver.
Aztán fordul is, ki a műhelyből. Persze, nem elszaladni akar vele, csak bent nincs elég hely, megvágni sem szeretne még véletlenül sem senkit. Kint pár lépést még távolodik, hogy tényleg elég helye legyen, majd kis terpeszbe vágja magát, s míg bal karját megszokott mozdulattal maga elé fordítja, mellkas-gyomor magasságban, addig jobbjával, csuklóból megforgatja a pengét. A fényesre csiszolt felületen a téli bágyadt napsugár szánkázik végig. A fém finom hangon sír fel, ahogy meghasítja a levegőt, s a fénycsík szinte már mágikus sugárnak hat, ahogy az öreg fegyvermester kezében pörögni kezd a penge.
Ha bárki ekkor az öreg arcra néz, szinte földöntúli boldogságot vélhet felfedezni rajta. Ahogy szemei csillannak, miközben az áhított fegyver ismerősként kezd viselkedni, mintha nem is először lenne kezében. S még valamit láthat egy külső szemlélő. Azt, hogy az öreg harcos minden mozdulata árulkodik arról, hogy mennyire érti is a dolgát. Mert bár lehet, hogy kiöregedett, de elfelejteni nem lehet azt, ami szinte vérré vált.
Végül kissé zihálva áll meg, elégedetten, mint egy szilaj csikó, ki átnyargalta a fél világot, s megfordul. Ha Hrothgaar esetleg kijött utána, akkor mindjárt ott fordul hozzá, ha nem, akkor visszatér a műhelybe.*
-Hát barátom. *Kezd bele.* Hírét költöm a tudományodnak. Ilyen míves pengét még nem láttam. S olyan a lendülete, mint az ifjú menyecskéé. Jó barátok leszünk mi ketten. Hű társammá fog válni. S most Mester, áruld el, mivel tartozom neked?
1366. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 16:45:33
Üzenet elküldve: 2015-02-13 16:45:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Építők //
* Az óriások házát már sikerült is felhúzniuk, már csak kettő van hátra.
~ Ha van egy az óriásoknak... ~ Töpreng magában, miközben leül egy rönkre, vagy amit talál és hallgatja Azilt, valamint Bryt, hátha megtudja akár tőlük is jelenlegi kérdését, habár ők inkább arról beszélnek, hogy melyikkel kezdjék, és melyiket hagyják utoljára, meg minden féle ilyen "mérnöki dologról", arra nem valószínű, hogy kitérnek majd, hogy kiknek is épül pontosan - így valószínúsíthetően Morwonnak egyedül kell meglelni e nehéz kérdésre a választ, - de ki tudja?
~ Ha ez az óriásoké, akkor... ~ Kezd bele ismét.
~ Akkor a következő az embereké lesz... ~ Eddig világos számára a dolog, de utána már van egy kis szürke folt.
~ Akkor a harmadik a... ~ Elnéz először a messzetávolba, mintha a hegyeket figyelné, majd a kovácsműhely felé pillant - mely jó néhány méter távolságra van a Radkaaltól, ha minden igaz - azért, hogy ne legyen véletlenül se tűz.
Mondjuk, ha idelábatlankodna egy... akárki, akkor fel tudná gyújtani így is a házakat - persze ezt idáig is bárki megtehette volna, viszont nem valószínű, hogy ez bárkinek megérné, főleg, hogy minden bizonnyal másodperceken belül egy (vagy tööbb) nyíl állna ki a testébőll, esetleg egy fejnyivel kevesebbet nyomna.
Ráadásul most, hogy még jó szúros bokrokat is ültetnek ide...
~ Bevehetetlen lesz az erőd. ~ Ez persze nem igaz, vagy legalábbis nem sokkal igazabb, mint idáig, viszont mégis egész jó ötlet volt ez a hadúr részéről. Már ha ő ötlötte ki a tervet. Hirtelen tágra nyílnak szemei, s elmosolyodik.
~ Akkor a törpéké lesz a harmadik! ~ Örül, hogy ilyen okos lett mostanában, de egy kis ideig ismét elbizonytalanodik.
~ Vagy a gnómembereké? Hisz a törpéknek ott van a kovács műhely. ~ Fejét kezdi el pöckölni ujjával. A bizonytalanság egyre inkább fokozódik, mikor rájön, hogy milyen sok faj is van Lanawinon.
~ Vagy az elfeké... Vagy a sötételfeké. Mostanában elég sok az sötételf errefelé. ~ Az a "sok" ha minden igaz egy, csak az az egy többször, de ez most lémyegtelennek tűnik Morwon szempontjából.
~ Legjobb lesz, ha megkérdezem, hogy tudjam mekkorát kell építeni. ~ Feláll az ülőhelyről, s továbbra is hallgatja a két óriiás beszédét, hogy tudja mit kell tennie, ha esetleg nem mondják majd el többször.
Ha végeztek a beszélgetéssel és dolgozni küldik, akkor megy oda, ahova kell, ha nem küldik akkor a többieket figyeli, hátha valaki tudja segítség nélkül is, hogy mit kell kezdeni magukkal... *
* Az óriások házát már sikerült is felhúzniuk, már csak kettő van hátra.
~ Ha van egy az óriásoknak... ~ Töpreng magában, miközben leül egy rönkre, vagy amit talál és hallgatja Azilt, valamint Bryt, hátha megtudja akár tőlük is jelenlegi kérdését, habár ők inkább arról beszélnek, hogy melyikkel kezdjék, és melyiket hagyják utoljára, meg minden féle ilyen "mérnöki dologról", arra nem valószínű, hogy kitérnek majd, hogy kiknek is épül pontosan - így valószínúsíthetően Morwonnak egyedül kell meglelni e nehéz kérdésre a választ, - de ki tudja?
~ Ha ez az óriásoké, akkor... ~ Kezd bele ismét.
~ Akkor a következő az embereké lesz... ~ Eddig világos számára a dolog, de utána már van egy kis szürke folt.
~ Akkor a harmadik a... ~ Elnéz először a messzetávolba, mintha a hegyeket figyelné, majd a kovácsműhely felé pillant - mely jó néhány méter távolságra van a Radkaaltól, ha minden igaz - azért, hogy ne legyen véletlenül se tűz.
Mondjuk, ha idelábatlankodna egy... akárki, akkor fel tudná gyújtani így is a házakat - persze ezt idáig is bárki megtehette volna, viszont nem valószínű, hogy ez bárkinek megérné, főleg, hogy minden bizonnyal másodperceken belül egy (vagy tööbb) nyíl állna ki a testébőll, esetleg egy fejnyivel kevesebbet nyomna.
Ráadásul most, hogy még jó szúros bokrokat is ültetnek ide...
~ Bevehetetlen lesz az erőd. ~ Ez persze nem igaz, vagy legalábbis nem sokkal igazabb, mint idáig, viszont mégis egész jó ötlet volt ez a hadúr részéről. Már ha ő ötlötte ki a tervet. Hirtelen tágra nyílnak szemei, s elmosolyodik.
~ Akkor a törpéké lesz a harmadik! ~ Örül, hogy ilyen okos lett mostanában, de egy kis ideig ismét elbizonytalanodik.
~ Vagy a gnómembereké? Hisz a törpéknek ott van a kovács műhely. ~ Fejét kezdi el pöckölni ujjával. A bizonytalanság egyre inkább fokozódik, mikor rájön, hogy milyen sok faj is van Lanawinon.
~ Vagy az elfeké... Vagy a sötételfeké. Mostanában elég sok az sötételf errefelé. ~ Az a "sok" ha minden igaz egy, csak az az egy többször, de ez most lémyegtelennek tűnik Morwon szempontjából.
~ Legjobb lesz, ha megkérdezem, hogy tudjam mekkorát kell építeni. ~ Feláll az ülőhelyről, s továbbra is hallgatja a két óriiás beszédét, hogy tudja mit kell tennie, ha esetleg nem mondják majd el többször.
Ha végeztek a beszélgetéssel és dolgozni küldik, akkor megy oda, ahova kell, ha nem küldik akkor a többieket figyeli, hátha valaki tudja segítség nélkül is, hogy mit kell kezdeni magukkal... *
1365. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 16:17:35
Üzenet elküldve: 2015-02-13 16:17:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Azil mindent gondosan előkészít, így mikor a csapat elkezd szállingózni a néhai radkraal elemeivel, már be is csatlakozik. Igaz, hogy a jobbját nehezen tudja használni, de a gyakorlat kompenzálja ebben. Amikor kell irányít, amikor kell, besegít. Kihasználja fizikuma minden cseppjét, a méretes szálfák szinte repülnek az óriás férfiak karjaiban. Jó csapat dolgozik, így a ház nem sokkal később újra áll, ám mostmár az erődön kívül. *
- Hát, ezzel megvagyunk. Még kettő van hátra. -
* Mutatja ujjain Azil. *
- Arra gondoltam, hogy Hildi bódéját hagyjuk utoljára, és este csináljuk meg a bővítést, hogy reggel ki tudjon nyitni. Bry, mit szólsz hozzá? -
* Fordul a lány felé az óriás. *
* Azil mindent gondosan előkészít, így mikor a csapat elkezd szállingózni a néhai radkraal elemeivel, már be is csatlakozik. Igaz, hogy a jobbját nehezen tudja használni, de a gyakorlat kompenzálja ebben. Amikor kell irányít, amikor kell, besegít. Kihasználja fizikuma minden cseppjét, a méretes szálfák szinte repülnek az óriás férfiak karjaiban. Jó csapat dolgozik, így a ház nem sokkal később újra áll, ám mostmár az erődön kívül. *
- Hát, ezzel megvagyunk. Még kettő van hátra. -
* Mutatja ujjain Azil. *
- Arra gondoltam, hogy Hildi bódéját hagyjuk utoljára, és este csináljuk meg a bővítést, hogy reggel ki tudjon nyitni. Bry, mit szólsz hozzá? -
* Fordul a lány felé az óriás. *
1364. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 15:37:48
Üzenet elküldve: 2015-02-13 15:37:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// A sátor előtt //
* A varázslat jól sikerült, a Hadúrnak még egy futó mosolyt is csal az arcára ami a tegnapi történéseket követve talán már akár megtisztelőnek is nevezhető. Ewangel még emlékszik a máglyára. Az élet megy tovább, ezt talán legjobban a sürgölődő óriások és az állandó jelenlét a kapu előtt bizonyítja a legjobban.*
- Igen, örülnék ha megismerhetném. *mondja halvány mosolyal arcán az Úrnő nevének emlitésére majd pedig a felismerés örömével üdvözli Chiari említését.*
- Igen, a gyógyítóval már megismerkedtem. *mondja lelkesen hisz vele beszéltek meg egy esetleges gyógynövénygyűjtést tavaszra.*
- Rendben. *biccent a berendezkedésre is hisz ez azért már sokkal hosszabb időnek tűnik mint két-három nap. Tehát megvan a két nő kiknek szavaira figyelmeznie kell.
Aletai terveinek már annyira nem örül de természetesen ellent sem mondana neki, talán csak amikor kiderül majd a sátruk mélyén, hogy kopaszra akarja magát nyiratni az biztos megér majd egy kissebb vitát, hisz nem kötelező ennyire drasztikusnak lenni. A gyönyörű szőke haj miért is ne lehetne csak rövidebb és esetleg korommal befestett, vagy ki tudja, lehet, hogy létezik valami más szinezési tehnika is, olyan amilyent ő nem ismer.
Ewangelnek sincs semmilyen kérdése a Thargarodi Nagy Úrhoz így amikor Aletai elköszön tőle a nő is hasonlóképen tesz.*
- Sikeres napot Uram. *hallatszik mint a lágy szél susogása. Kicsit később már a kedvese felé
fordulva kérdezi kíváncsian.*
- És miből fog állni az a nagy átalakulás? *mondja minekutánn visszaült a tűz mellé és fellélegezett, hisz mágis csak a terület ura távozott mellőlük.*
- Csak nehogy túlzásba vidd.* mondja mosolyogva majd egy csepp kacsintással megtoldja *Kihez meneküljek ha egy idegen betör a sátrunkba? *viccel de ugyanakkor nagyon kiváncsi Aletai terveire.*
* A varázslat jól sikerült, a Hadúrnak még egy futó mosolyt is csal az arcára ami a tegnapi történéseket követve talán már akár megtisztelőnek is nevezhető. Ewangel még emlékszik a máglyára. Az élet megy tovább, ezt talán legjobban a sürgölődő óriások és az állandó jelenlét a kapu előtt bizonyítja a legjobban.*
- Igen, örülnék ha megismerhetném. *mondja halvány mosolyal arcán az Úrnő nevének emlitésére majd pedig a felismerés örömével üdvözli Chiari említését.*
- Igen, a gyógyítóval már megismerkedtem. *mondja lelkesen hisz vele beszéltek meg egy esetleges gyógynövénygyűjtést tavaszra.*
- Rendben. *biccent a berendezkedésre is hisz ez azért már sokkal hosszabb időnek tűnik mint két-három nap. Tehát megvan a két nő kiknek szavaira figyelmeznie kell.
Aletai terveinek már annyira nem örül de természetesen ellent sem mondana neki, talán csak amikor kiderül majd a sátruk mélyén, hogy kopaszra akarja magát nyiratni az biztos megér majd egy kissebb vitát, hisz nem kötelező ennyire drasztikusnak lenni. A gyönyörű szőke haj miért is ne lehetne csak rövidebb és esetleg korommal befestett, vagy ki tudja, lehet, hogy létezik valami más szinezési tehnika is, olyan amilyent ő nem ismer.
Ewangelnek sincs semmilyen kérdése a Thargarodi Nagy Úrhoz így amikor Aletai elköszön tőle a nő is hasonlóképen tesz.*
- Sikeres napot Uram. *hallatszik mint a lágy szél susogása. Kicsit később már a kedvese felé
fordulva kérdezi kíváncsian.*
- És miből fog állni az a nagy átalakulás? *mondja minekutánn visszaült a tűz mellé és fellélegezett, hisz mágis csak a terület ura távozott mellőlük.*
- Csak nehogy túlzásba vidd.* mondja mosolyogva majd egy csepp kacsintással megtoldja *Kihez meneküljek ha egy idegen betör a sátrunkba? *viccel de ugyanakkor nagyon kiváncsi Aletai terveire.*
1363. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 12:38:33
Üzenet elküldve: 2015-02-13 12:38:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Lia //
*Dhaven kénytelen egyetérteni a nővel, csakugyan nem tűnik rossznak, amit eddig látott Thargarodból, de ahhoz nyilvánvalóan túl kevés, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le belőle.*
-Nem, eddig valóban nem. *bólint, őt aztán cseppet sem zavarja, hogy messze van mindentől, sőt, valójában még tetszik is neki. A maga részéről sosem kedvelte a városok sűrű forgatagát, az a rengeteg ember, no meg nem is beszélve az egyéb lényekről, akik benépesítik, példának okáért Artheniort, valahogy sosem igazán jött be Dhavennek, jobb szereti a nyugalmat, ha nem kell kapkodni meg rohanni a dolgokkal, hanem szépen minden haladhat a maga tempójában.*
-Engem meg hidegen hagy a hegyesfülű népség, én nem cimboráltam velük soha, nem ereszkedtek le a szintemre. *vonja meg a vállát a kovács, nem igen vannak ismeretei az elfeket illetően, s a maga részéről igazság szerint úgy van vele, hogy ez rendben is van így, nem óhajt szorosabb barátságot kötni velük. *
-De, még szörnyen haragszom, majd fő'robbanok az idegtől. *felel nagy komolyan, aztán elmosolyodik, hogy jelezze, csak viccelt. Valójában már nem dühös, nem haragtartó típus, az túl fárasztó lenne.*
-Hát ugye ez nem az én hatásköröm, de majd megérdeklődöm a törp barátunknál. Bizonyára szívesen venné, ha neki is jutna belőle. *bólogat, s ezzel éppen meg is kedveltetné magát a hölgy a helybéliek közül egy igen fontosnak látszó személyiséggel. Mert a kovácsmester az tekintélyes valaki, akit nem lehet félvállról venni.*
-Hrothgaar mesternek hívják, így mutatkozott be. *válaszol az indirekt kérdésre a törp nevét illetően, majd megáll a bodega előtt, ahol az imént még hátul füstölgő vakarék most hirtelenjében igen készségesnek mutatkozik a kiszolgálást illetően.*
-Nekem jó a hús is, kenyér is, bor is... *vonogatja a vállát, s kérdőn pislog Liára, mint hogy ő fog fizetni, ha minden igaz.*
*Dhaven kénytelen egyetérteni a nővel, csakugyan nem tűnik rossznak, amit eddig látott Thargarodból, de ahhoz nyilvánvalóan túl kevés, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le belőle.*
-Nem, eddig valóban nem. *bólint, őt aztán cseppet sem zavarja, hogy messze van mindentől, sőt, valójában még tetszik is neki. A maga részéről sosem kedvelte a városok sűrű forgatagát, az a rengeteg ember, no meg nem is beszélve az egyéb lényekről, akik benépesítik, példának okáért Artheniort, valahogy sosem igazán jött be Dhavennek, jobb szereti a nyugalmat, ha nem kell kapkodni meg rohanni a dolgokkal, hanem szépen minden haladhat a maga tempójában.*
-Engem meg hidegen hagy a hegyesfülű népség, én nem cimboráltam velük soha, nem ereszkedtek le a szintemre. *vonja meg a vállát a kovács, nem igen vannak ismeretei az elfeket illetően, s a maga részéről igazság szerint úgy van vele, hogy ez rendben is van így, nem óhajt szorosabb barátságot kötni velük. *
-De, még szörnyen haragszom, majd fő'robbanok az idegtől. *felel nagy komolyan, aztán elmosolyodik, hogy jelezze, csak viccelt. Valójában már nem dühös, nem haragtartó típus, az túl fárasztó lenne.*
-Hát ugye ez nem az én hatásköröm, de majd megérdeklődöm a törp barátunknál. Bizonyára szívesen venné, ha neki is jutna belőle. *bólogat, s ezzel éppen meg is kedveltetné magát a hölgy a helybéliek közül egy igen fontosnak látszó személyiséggel. Mert a kovácsmester az tekintélyes valaki, akit nem lehet félvállról venni.*
-Hrothgaar mesternek hívják, így mutatkozott be. *válaszol az indirekt kérdésre a törp nevét illetően, majd megáll a bodega előtt, ahol az imént még hátul füstölgő vakarék most hirtelenjében igen készségesnek mutatkozik a kiszolgálást illetően.*
-Nekem jó a hús is, kenyér is, bor is... *vonogatja a vállát, s kérdőn pislog Liára, mint hogy ő fog fizetni, ha minden igaz.*
1362. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 12:24:39
Üzenet elküldve: 2015-02-13 12:24:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Bodega //
*A koporsószeg az utolsókat rúgja. A fél-elf szerencsés volt, hogy addig nem piszkálta senki, amíg ezt az egy szál kényelmet elfüstölte. Pláne, hogy nem látta senki a kendőjét a földön, s hogy ez által nem is vette senki a kezébe. Éles meglepetés lett volna.
A csikket a lába alá dobja és erőteljesen el is tapossa azt. Azzal kipenderedik a bódé takarásából, a nagyobb tömeg feloszlott, de egy kevesen még ácsorognak ott. Két új is csatlakozik a tömeghez, egy szakállas csolovek meg látszólag a nője. A lány nem fordít feléjük különösebb érdeklődést, pusztán a dolgát intézi, amit muszáj.*
- Éhesek, szomjasok vagy mindkettő?
*Keresztbe teszi a karjait a mellkasán és egyik lábáról a másikra nehezedik. Nem várja, hogy hosszas beszélgetés legyen ebből ezért gyorsan hozzá is teszi, amit már Hilditől hallott egy párszor.*
- Hús kenyérrel nyóc arany, bor négy arany, pályinka öt arany.
*A választék a szokásos, bőséges és kielégítő. Egy piscsának, azaz egy étkezésnek megfelel. Aztán arra gondol, hogy ha olyan stílust vesz fel, mint a terebélyes hölgy, akkor nem sok borravaló fogja ütni a markát, ezért még egyszer megszólal.*
- Örömömre szolgál, ha kihozhatom nektek a gőzölgő ételt, foglaljatok helyet.
*Mutat a bódé előtt lévő lócára és asztalra.*
A hozzászólást Darel (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.02.13 12:36:30, a következő indokkal:
"Félself" módosítva fél-elf-re. Kérlek ügyelj erre a továbbiakban.
*A koporsószeg az utolsókat rúgja. A fél-elf szerencsés volt, hogy addig nem piszkálta senki, amíg ezt az egy szál kényelmet elfüstölte. Pláne, hogy nem látta senki a kendőjét a földön, s hogy ez által nem is vette senki a kezébe. Éles meglepetés lett volna.
A csikket a lába alá dobja és erőteljesen el is tapossa azt. Azzal kipenderedik a bódé takarásából, a nagyobb tömeg feloszlott, de egy kevesen még ácsorognak ott. Két új is csatlakozik a tömeghez, egy szakállas csolovek meg látszólag a nője. A lány nem fordít feléjük különösebb érdeklődést, pusztán a dolgát intézi, amit muszáj.*
- Éhesek, szomjasok vagy mindkettő?
*Keresztbe teszi a karjait a mellkasán és egyik lábáról a másikra nehezedik. Nem várja, hogy hosszas beszélgetés legyen ebből ezért gyorsan hozzá is teszi, amit már Hilditől hallott egy párszor.*
- Hús kenyérrel nyóc arany, bor négy arany, pályinka öt arany.
*A választék a szokásos, bőséges és kielégítő. Egy piscsának, azaz egy étkezésnek megfelel. Aztán arra gondol, hogy ha olyan stílust vesz fel, mint a terebélyes hölgy, akkor nem sok borravaló fogja ütni a markát, ezért még egyszer megszólal.*
- Örömömre szolgál, ha kihozhatom nektek a gőzölgő ételt, foglaljatok helyet.
*Mutat a bódé előtt lévő lócára és asztalra.*
A hozzászólást Darel (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.02.13 12:36:30, a következő indokkal:
"Félself" módosítva fél-elf-re. Kérlek ügyelj erre a továbbiakban.
1361. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 12:07:02
Üzenet elküldve: 2015-02-13 12:07:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál - Dhaven //
*Elkomolyodva néz a férfira, aztán az elf felé pillant*
- Nem tudom milyenek az itteniek, de eddig nem tűnik rossznak ez a hely.
~Igaz a világ végén van, de még jobb is, mintha túlzottan szem előtt lennék egy nagyobb városban. És igaz, nincs itt semmi, csak a műhely, meg a bódés és az erőd, de még lehet. Jobban a sajátjának érezheti az ember azt, aminek ott volt a kezdeténél.~
- Én eddig mindig csak csupa fensőbbséges elffel találkoztam, olyannal nem igazán, aki értette volna a tréfát.
*A hangjában ott van némi meglepődés, de aztán napirendre tér a dolog felett.*
~Talán csak jó kedve volt, vagy megengedő a nőkkel szemben az elf harcos.~
- Az idő. *Sóhajt egy aprót.*
~Majd kiderül, lesz-e itt helyem.~ *Pillant körül ő is.* ~Még az is lehet, hogy örülnek majd nekem, ahol sok a harcos, ott sebek is mindig akadnak, zúzódások, miegymás. És persze ahol többen vannak, ott terjed a nátha is, meg más téli nyavalyák. Talán elkél majd itt egy gyógyító.~
*Enyhén elpirul, de aztán lassan elmosolyodik*
- De ugye már nem haragszol? *Kockáztatja meg a kérdést.
Már annak is örül, hogy nem azonnali elutasítás volt a válasz az ötletére. De így talán megint lendíthet a saját dolgán is. Nem önző, nem, csak hát így neki is jobb és könnyebb lenne.*
- Ahogy elnézem a helyzetet, a vacsorához egy picinyke hozzájárulás azért jól jönne. Egy bármilyen lábas vagy bogrács, ha van egy felesleges darab a műhelyben, meg majd tűz. Bár azt gyújthatok én is. ~Legfeljebb leég a fél tábor, ugye...~
- De ha valahol odaengednének *veti fel, kicsit sem célzatosan* - Akkor még akár a törpe mesternek is juthatna az étekből, már ha szereti. De tényleg, még nem árultad el, hogyan is hívják.
*De most aktuálisan fontosabb az ebéd, és persze, hogy legyen kitől megrendelni, megvenni.*
- Rendben. *Indul a férfi után, remélve, hogy a másik határozott fellépése megteszi a hatást és előkerül a bódé tulajdonosa, vagy legalábbis valaki, aki kiszolgálná őket.*
*Elkomolyodva néz a férfira, aztán az elf felé pillant*
- Nem tudom milyenek az itteniek, de eddig nem tűnik rossznak ez a hely.
~Igaz a világ végén van, de még jobb is, mintha túlzottan szem előtt lennék egy nagyobb városban. És igaz, nincs itt semmi, csak a műhely, meg a bódés és az erőd, de még lehet. Jobban a sajátjának érezheti az ember azt, aminek ott volt a kezdeténél.~
- Én eddig mindig csak csupa fensőbbséges elffel találkoztam, olyannal nem igazán, aki értette volna a tréfát.
*A hangjában ott van némi meglepődés, de aztán napirendre tér a dolog felett.*
~Talán csak jó kedve volt, vagy megengedő a nőkkel szemben az elf harcos.~
- Az idő. *Sóhajt egy aprót.*
~Majd kiderül, lesz-e itt helyem.~ *Pillant körül ő is.* ~Még az is lehet, hogy örülnek majd nekem, ahol sok a harcos, ott sebek is mindig akadnak, zúzódások, miegymás. És persze ahol többen vannak, ott terjed a nátha is, meg más téli nyavalyák. Talán elkél majd itt egy gyógyító.~
*Enyhén elpirul, de aztán lassan elmosolyodik*
- De ugye már nem haragszol? *Kockáztatja meg a kérdést.
Már annak is örül, hogy nem azonnali elutasítás volt a válasz az ötletére. De így talán megint lendíthet a saját dolgán is. Nem önző, nem, csak hát így neki is jobb és könnyebb lenne.*
- Ahogy elnézem a helyzetet, a vacsorához egy picinyke hozzájárulás azért jól jönne. Egy bármilyen lábas vagy bogrács, ha van egy felesleges darab a műhelyben, meg majd tűz. Bár azt gyújthatok én is. ~Legfeljebb leég a fél tábor, ugye...~
- De ha valahol odaengednének *veti fel, kicsit sem célzatosan* - Akkor még akár a törpe mesternek is juthatna az étekből, már ha szereti. De tényleg, még nem árultad el, hogyan is hívják.
*De most aktuálisan fontosabb az ebéd, és persze, hogy legyen kitől megrendelni, megvenni.*
- Rendben. *Indul a férfi után, remélve, hogy a másik határozott fellépése megteszi a hatást és előkerül a bódé tulajdonosa, vagy legalábbis valaki, aki kiszolgálná őket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11584-11603