Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 150 (2981. - 3000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3000. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-12 08:45:52
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*A válasz egy kicsit mégis érzékenyebben érinti Yezát. Sajnos ő csak tanácstalan vállemeléssel tud felelni rá. Nem ismert családot a céhen kívül. Gyereknek lenni se volt sok ideje. A céhnél bizonyítani kellett, az ifjoncok edzései pedig épp elég kemények voltak, hogy akár ültükben is elaludjanak. Idővel hozzászoktak, hozzáerősödtek, de a korai évek bizony sokukat kirostálták. Az utolsó volt azon gondolkodni, hogy milyen környéknek számít a Rurak negyed Wegtoren vagy akár Lanawin viszonylatában. Őket pontosan arra a környékre készítette fel a szigorú atya, akit a céhmester személyében láttak. Csak körvonalas sejtései vannak róra, hogy ez a család fogalom amúgy hogyan működik. Kívülről látta csak mindig, úgy pedig sokszor nehéz megítélni a dolgokat.
A tűz végre feléled és vidám, pattogó táncba kezd a kandallóban. Yezának először nem nagyon akaródzik mozdulni a kis kuckójából még az invitálásra se, de végül rászánja magát. Kivetkőzik a paplanból, csak az ágytakaróként szolgáló pokrócot hagyja magán, de abba továbbra is szorosan beleburkolózik. Mint egy kockás kis kukac kászálódik le az ágyról és tipeg Eooghanhoz, de azért még visszanyúl egy párnáért, mert a lóról való esés azért csak-csak nyomot hagyott. Letelepszik a bárd mellé. Jólesik, ahogy a tűz melege eléri az egészen fagyossá hűlt orrocskáját. A kezét is kidugja a pokróc alól, hogy átmelegedjenek az ujjai.*
- Elmondod, miért tagadott ki az apád, ha gyerekként még így óvott? *kérdi. Lehet, hogy nem kéne feszegetni a dolgot, de egyrészt érdekli, másrészt meg ezúttal valahogy nem dúskál a témákban. Elég nehézkesen megy neki ez az új felállás. Normál esetben eleve úgy telepedett volna le, hogy a férfi ölelését is maga köré csomagolja, utat adva a nyakára szánt kis csókocskáknak is. De itt ez valószínűleg azzal járna, hogy a félvér felpattan és tisztes távolba vonul tőle. Nem akarja elüldözni a tűz melegétől, úgyhogy inkább betartja a hegyeken innen élő szabályokat.
Pillantása az asztal felé is elszalad. Kíváncsi, mi az a sok minden, amit Eooghan hozott. Rá is kérdezhetne, de megpróbál a szemérmes vendég szerepében maradni. Ha jár valami neki arról a tálcáról, majd megkínálják, ha meg nem, akkor nem kuncsorog. Ez az érzés amellett is tartja magát, hogy mielőtt a bárd elindult, megkérdezte, hogy mit kér. Valahogy... a fene tudja, most már egyre bizonytalanabb mindennel kapcsolatban. Az eddigi tapasztalatai azt mutatták sajnos, hogy jobb nem hallgatni magára vagy olyasmit elvárni, amit régen természetesnek vett. Lassan már attól is zavarba jön majd, ha egy férfi társaságában van, mert már teljes káosz van a fejében azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene viselkednie. A kacérkodás, na az például teljes zsákutca, ez már nagyjából ténnyé érett. Lázas betegnél úgy-ahogy működik, de egyébként... Persze az is lehet, hogy csak az érintéssel van a probléma, de ezt már igazán nem tudja kihámozni, Eooghan pedig határozottan elzárkózott tőle, hogy segítsen kibogozni a dilemmát, szóval igyekszik inkább csak a beszélgetésre fókuszálni.*
- Valamin összevesztetek? Elverted a családi vagyont drága lantokra? *próbál humorizálni, hogy megtörje a jeget, de jobban belegondolva, lehet, hogy ez nem volt a legjobb ötlet tőle. Ha kényes témába tenyerelt, akkor meg aztán pláne. Atyaég... még akkor se volt ennyire nyomorult az ilyesmiben, amikor frissen bekerült a niyss húgocskák közé a céhben. Mi tagadás, az önbizalmát jócskán megtépázta ez a néhány nap, amióta úgy döntött, nem rejtőzik tovább elzárkózva mindentől és mindenkitől.*


2999. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-12 00:32:28
 ÚJ
>Hanloren Duunelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A mély gyomrában//

*A szobák dolgára csak megvonja a vállát. Jobb, mint a szabad ég alatt, vagy épp a Vérkertben. Ami azt illeti, talán itt a legkisebb a valószínűsége, hogy a Testvériség rájuk talál.*
-Az északiak senkit sem szívelnek magukon kívül.
*Feleli szórakozottan, miközben az érkező étel felé pillant. Ami azt illeti, farkaséhes, napok óta nem evett kiadósat... Ráadásul az éjszakázások is sokat kivettek belőle. Valahol mélyen legbelül hálát érez Nirs felé, hogy kirángatta a Vérkert béklyóiból. Valószínűleg addig próbálta volna véghez vinni a varázst, míg a fehér köpenyesek le nem csapnak rá, vagy el nem sorvad az oltár mellett.
A férfi be sem fejezi a mondatát, ő már hozzá is lát az ételhez. Falánk mód habzsol, mintha nem lenne holnap... És tulajdonképp ki tudja, mit is hoz majd.*
-Talán.
*Feleli teliszájjal, Nirsre emelve zöldjeit.*
-Valami jó erős lötty. De nem tudom, hol találhatnánk ilyet.
*Egy ideig merengve szemléli a férfit, még a rágást is abbahagyja közben.*
-Én nem tudom, mit csinálok rosszul. Nem érzem magam gyengének. Még sem sikerült. ~Egyszer sem.~
*Leteszi a villát, majd hátradől a széken. Aprónak érzi magát, pedig elhivatottul harsogta, hogy ő a Vérúr legnagyobb szolgája. Most még is elbukott, nem egyszer és nem kétszer.*
-A karod. Hogy érzed magad?


2998. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-11 22:55:40
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Rumli a ravaszban//

*A lezűllött kocsma és a pult mögött álló férfi sok mindent elmondott. A tárgyalás, ha annak lehet nevezni a beszélgetést, amely lezajlott, elég hektikusra sikerült. A kezdeti agressziót békésebb hangnem váltotta fel ugyan, de az üzlet, amelyért a mélységi lány érkezett, valahogyan stagnálni látszik. Mindketten felsorakoztatják saját érveiket egymással szemben, végül pedig kiderül, hogy egyáltalán lehet-e győztest hirdetni.*
- Jó neked, külyök. *Biccent Ernuss szavaira az aranyról és felhasználásáról.*
- Majd akkor mondjad eztet, amikor nem lesz belűle, akkor majd átértékeled magadba. Hidd el nekem. *Teszi hozzá atyaian, majd a mélységi lány felé fordul a pillantása.*
- Má' mondtam korábban is, de karakán egy füstös vagy te. *Int állával Zammiria felé, majd fejcsóválva elmosolyodik.*
- Az együttműködés nem arrú szól, hogy te, mint engedsz vagy mire vagy hajlandó. *Sóhajtja.
Az újabb monológra viszont már fel kell nevetnie. Elismerésre méltó Zammiria határozottsága és saját akaratába vetett hite. Láthatóan, ha egyszer szagot fogott, akkor nem hajlandó veszni hagyni a prédát.*
- Pé'zünk van, még ha nem is látszik. *Vakkantja.*
- Eddig is békése' é'tünk egymás mellett, eztán is úgy fogunk. Ané'kül is, hogy tik, meg mink összeszűrnénk a levet. *Válaszolja aztán és vizenyős tekintetével előbb Ernussra, majd onnan vissza a mélységi nőre néz.*
- Söprögessé' a saját házad táján, oszt hagyjá' minket békin. Mindenkinek jobb lesz. *Tanácsolja, majd unottan sóhajt, mint amikor egy gyereknek százszor kell elmondani, hogy miért nem szabad bemenni a mély vízbe.*
- Az a gátló tényezője a vezérváltásnak, hogy nem akarják eladni. *Nyomja meg a három utolsó szót.*
- Itt rend van, fegyelem és tisztaság. *Int körbe a fogadóban, amire az asztalnál ülők már kénytelenek felröhögni.*
- Köszönnyük az érdeklődést, de elutasítanám az ajánlatot. *Mosolyog foghíjasan.*
- De lehet, hogy hónap kinyalom magam és bemasírozok a Sellűbe és felajá'lok neked tízezer aranyat a csehód'é. Oszt meglássuk, eladod-e. De ez elgyen a jövő zenéje. *Támaszkodik a pultra és jobbjával utat mutat az ajtó felé a két mélységinek.*


2997. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-11 20:10:49
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*Miután letette a tálcát kissé értetlen tekintettel nézi egy darabig a jól becsomagolt Yezatekercset az ágyon, mikor pedig már mosolyra kúszna a szája szélére, eszmél fel, hogy valószínűleg a nő fázik. Ekkor lép oda a kandallóhoz, hogy életet, főként pedig tüzet leheljen bele, némi fával, gyújtóssal és tűzszerszámmal. Aztán érkezik a csendet megtörő igen magvas megjegyzés. „Hamar visszaértél.”
~Ez most azt akarja jelenteni, hogy nem akarta, hogy visszaérjek hamar vagy túl sokat is voltam el? ~ Indul be azonnal a fejében a gondolatcéh és kovácsolja egymás után a lehetséges változatokat. Mikor azonban a láng fellobban, valahogy elcsendesíti az aggodalmát és megnyugtatja. Csend van és élénken pattog a tűz a szobában, ő pedig csak figyeli néhány pillanatig, majd egy hang adja a tudtára, hogy más is van rajta kívül a szobában.*
-Nem. Ki akarná, hogy a porontya egy ilyen környéken legyen gyerek? Városi gyerek vagyok. *Jegyzi meg, de nem érzékelteti, hogy a nő ezzel a felvetéssel hibázott, mármint egyáltalán nem gúnyos a kérdés, csupán talán egy szemernyit szomorkás.*
-Fázol ugye? Gyere ide a tűzhöz. *Ül le törökülésbe a kandallótól egy karnyújtásnyira és egyik kezével a nő felé int.*
-Egye fene, hozhatod a pokrócot is, látom már jól összebarátkoztatok. *Mondja kedves mosollyal, mintha a tűz meleg lángjai kezdenék lassan a szívét is átmelegíteni.*




2996. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:10:54
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A mély gyomrában//

*Tényleg nem fenyegetésnek szánta iménti megjegyzését, hiszen hamar nevetségessé válik az aki folyamatosan vészjósló szavakat használ, de tettek nem követik őket. Márpedig Nirs kevés kedvet érez hozzá, hogy folyamatosan pofozza az elfet vagy másként tegyen ellene. Már csak azért is, mert kezdi úgy érezni, hogy egymásra vannak utalva. Egyelőre mindenképpen. Azt mindenesetre elégedetten veszi, hogy Hanloren tudomásul veszi a mondandóját, és bólint egyet amikor a lány letelepszik egy asztalhoz. Ő maga a pulthoz megy és igyekszik elrendezni mindent. Így hamarosan kap két kulcsot 34 arany fejében és magukénak tudhatnak két Szobát (2. emelet). Rendel továbbá két kupa Bort, ezért további 10 aranyat kell a pulton hagynia. Kis hezitálás után Hanlorennek Töltött csibét kér, ennek ára 8 arany, neki pedig Vaddisznópörköltre támad gusztusa, így további 13 arannyal lesz vékonyabb az erszénye. Eközben nem tud szabadulni a gondolattól, hogy jobb karjával is kezdeni kell valamit, mert az érmék előkotrása is nehezen megy ügyetlenebb kezével. Alighanem még cifrább lesz a vetkőzés, öltözés, mosdás művelete, hogy csak olyasmit említsünk ami egyébként végtelenül egyszerű feladat, de most problémákat okozhat.*
- A második emeleten lesznek a szobáink. *ül le az asztalhoz, és az egyik kulcsot a lány elé csúsztatja az asztalon* Az mondják, hogy ott valamivel kevesebb a csótány és a poloska. Bízzunk benne, hogy nem vertek át.
*Kicsit elmosolyodik, hátradől a székén, és a kérdés után aránylag sokáig nézi az elfet.*
- Nem. *böki ki végül röviden, de ezt kevésnek érzi* Ne vedd magadra! Északon kevesen szívlelik a hegyesfülűeket, ott születtem, így nőttem fel. Veled semmi bajom.
*Ez utóbbit csak amolyan kegyes hazugságnak szánja, de ha jobban belegondol, valóban kevés oka lenne neheztelni Hanlorenre. Kicsit nyakas ugyan, és a jelek szerint nem tudja, hogy hol a helye a világ rendjében, de ez még változhat. Azt pedig esze ágában sem lenne megosztani a másikkal, hogy valahol imponál is neki az, hogy a lány egészen másként viselkedik, mint amit ő - neveltetése okán - elvárna.*
- Jó étvágyat! *biccent egyet amikor az ételek megérkeznek, és eszébe sem jut, hogy mivel nem kérdezte a lányt, hogy mit szeretne, talán nincs is ínyére a fogás. Bal kezébe veszi a villát, megakad a mozdulat. Felpillant és állával jobbja felé bök.*
- Mit gondolsz, segíthet ezen valami varázsital? Vagy varázslat?


2995. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-11 18:07:20
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*Most már tényleg hamar lebontja a csontról a maradék húst, aztán a tányért csak leteszi az ágy lába mellé. Nincs az az isten, hogy ő most kikeljen az ágyból. Szorosan beburkolózik a takaróba, mint aki készül megfagyni. Míg vár sok dolog fut át a fején. Hogy vajon ismeri-e, aki érte jön? Mond majd valamit vagy csak pengét kap a szívébe... vagy elvágják a torkát, esetleg nyíllal esik meg a dolog? És ha visszaviszik Wegtorenbe? Furcsa érzés lesz örülni a régi társaknak a tudatban, hogy csak keserves kínhalál lesz tőlük az üdvözlő ajándék? Nagyon fél tőle. Elmondhatatlanul. Míg ezen tépelődik, egy idő után feltűnik neki, hogy a talpát szorongatja. Az ujja az alig észrevehető kis hegen jár.
~Vajon feltűnhetett bárkinek, hogy az este nem mentem vissza?~ Aligha hiszi. Azért felmerül benne a kérdés, hogy meddig tartanák meg a holmijait, ha eltűnne? Öt napra van kifizetve a szoba. Azt azért csak kivárják. Darelld biztosan megkönnyebbülne, ha felszívódna.
Az ajtótól hallatszódó motoszkálásra mozdulna is meg nem is. Gondolja, hogy biztos elkélne a segítség, hiszen Eooghan több dolgot is hozott, de végül a bárd megoldja egyedül, mielőtt Yezát kinoszogatná a lelkiismeret az ágyból.
Furcsa érzés keríti hatalmába, mikor Eooghan bejön, lepakol. Talán mondania kéne valamit, de nem igazán tudja mit mondhatna. Amikor ott parázslik a pajzánság, sokkal könnyebb minden. Nem kell ilyesmin gondolkodni. Csak úgy jön minden magától. Most viszont egy kicsit tanácstalan és némi feszengés kezdi harapdálni.*
- Hamar visszaértél *mondja jobb híján, aztán pillantása elkezd körbejárni, hátha talál valami felhozható témát, de az olyasmit, hogy "Te is észrevetted, milyen koszos a függöny?" vagy "Az asztal sarkáról lepattogzott a festék." inkább elengedi és kuksol tovább kukán a takaróba bugyolálódva, míg Eooghan begyújt a kandallóba.*
- Khmm... Szóval... Itt nőttél fel? *kérdi bizonytalan tapogatózással a közönséges beszélgetés talaján. Nem sokszor csinált még ilyet egy férfi társaságában, de nagyon úgy néz ki, muszáj lesz kitanulnia.*


2994. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-11 01:30:08
 ÚJ
>Hanloren Duunelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A mély gyomrában//

-Megjegyeztem.
*Ereszt meg egy fanyar mosolyt a fiú felé, mielőtt belépnek a Rókalyukba. Sokadik fenyegetése már újdonsült társának, de túl kevés nyár van a fiú mögött ahhoz, hogy komolyan vegye. Nem fél tőle, de pontosan tudja, hogy Nirs sem tart tőle. Ezen a tényen már rég túl tette magát, nem is bosszantja különösképp a dolog. Egyszerűen eddig a saját feje után ment, és most nehéz osztozni... Egy biztos, ő nem a könnyen térdet hajtós fajta.*
-Volt már rosszabb.
*Ledobja fejéről a csuklyát, majd egy pillantással méri fel az előteret. Semmi bizalomgerjesztő, de legalább nincsenek sokan. Nappal csak néhány, részeg matróz lézeng a Rumosban, este indul csak be igazán az élet.*
-Együnk valamit, aztán térjünk nyugovóra. Vissza kell nyernünk az erőnket, ha ma este újra meg akarjuk próbálni.
*Kíváncsian pillant a fiúra, miközben helyet foglal az asztalnál. Vajon meg akarja? Talán a kudarc túl sokat kivett belőle... Ami őt illeti, már kezd hozzászokni.*
-Kucorogtam már sátorban fél tucat katonával a sajátjaim közül, némi szalma nem fog álmatlanságot okozni.
*A férfire szalad a pillantása, majd kifejezéstelen ábrázattal rákérdez.*
-Nem kedveled a fajtám, igaz?


2993. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:26:41
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*A bor, az egyetlen biztos pont, így talán nem is árt abba kapaszkodni.
~De ide két pohár nem lesz elég, vagy egy üveg kelleni fog. ~ Mert a csendből, ami fogadta, nem úgy tűnt neki, hogy a vörösnek tetszett az imént elejtett jóslat, bár így visszagondolva, talán nem is az volt vele a célja. Valamint rejtve, reménykedik benne, ha kicsit felöntenek a garatra, hátha majd egy azonos nyelvet kezdenek beszélni és végre nem lesz ekkora zűrzavar a fejében a nőt illetően. Mikor Yeza száját elhagyja a cseresznyés süti, a bárd szemei szinte egyből felcsillannak.
~Na végre. El se hiszem, de ezt értem. ~ Nagy kő gördül le a szívéről, még mindig ugyan azt a nyelvet beszélik és lassan, érzései szerint, közelednek egymáshoz. Bár tétovázik két pillanatig még, mert nem egészen biztos benne, mikor visszatér majd, a nő még a szobában lesz, de azért most már csak el kell hagynia a szobát.*
-Mindjárt jövök, aztán be is gyujtok. *Vetíti előre az eseményeket. Amint kilép az ajtón nagy léptekkel száguld egészen a pultig, ahol is szemeivel az étlapon azt a meggyes vacakot keresi, mikor pedig megtalálja nagy hévvel csapja rá a tenyerét.*
-Legyen kettő a cseresznyésből. * Le is számol a pultra 14 aranyat a két Gyümölcsös sütemény ellentételezésére. *
-Aztán még legyen abból is kettő. *Számol le 16 aranyat a Töltött csibe miatt is, amit még kért. *
-Meg még legyen… *Nézegeti az étlapot, de sehol sem talál nagyobb tételt, így inkább a pultoshoz fordul segítségért.*
-Adj egy üveg bort, meg két poharat. Legyen vörös és bontatlant, más elvárásom nincs. * Csúsztat oda csak finoman Mesélő (Hádész) elé 20 aranyat a pultra, egy fejbiccentés kíséretében. *
-Tőlem senki meg nem tudja. *Majd mikor megkapja a rendelt ételek halmazát egy igényesebb fatálcán, meg a két poharat, magához ragadja a bort, egyik kezében a tálca, másikban az üveg, úgy sétál vissza a szobába. Ügyesen a könyökével kiegyensúlyozza a kilincset, majd odabent leteszi a tálcát és az üveget is az asztalra. Közben szemével keresi a vöröst, aki úgy tűnik időközben ismét ráfanyalodott a pipire.*
-Meghoztam. *Közli egyszerűen, mintha csak valami felszolgáló lenne és épp a borravalóját várná. Majd elindul, hogy lángra lobbantsa az ígért tüzet, egyelőre még csak a kandallóban. Mikor pedig már lobog, visszasétál és leül az egyik székre.*



2992. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-10 19:58:53
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*Azt sejtette, hogy a jóslás meg a jövendő ilyen klisés irányba állítása nem fog ilyen egyszerűen menni, de amit Eooghan mond, az egy fújással eloltja a pimaszkodó kis lángocskát. A mosolygás Yeza ajkaira fagy. Az egyetlen szerencséje, hogy a bárd épp ekkor engedi lakomára a tekintetét a Rőt szabad prédául hagyott részein. Yeza elpislogja a szemébe gyűlő fátyolosságot, mire Eooghan pillantása visszaér.*
- Legyen bor *mondja, mosolyt varázsolva az arcára. Nem könnyű. Tényleg nem. Inkább facsarodik a szíve, hiszen meglehet, tényleg ez az utolsó napja a világon. Annyi mindent elszalasztott, annyi mindent megbánt, annyi mindent nem látott még. Egy palack bor mámora, talán ez lesz, ami maradt neki az életből. Libabőr futja végig a gondolattól, de igyekszik elfogadni. Ha talán ez lesz az utolsó, legyen jó ez a nap. Eddig úgy erőlködött, hogy kelljen, hiába. Most már nem érdekli. Nem érdekli, hogy kopott fényű ledér egy szörnyen rosszul alakuló történetben. Elereszti a vágyakat, melyekért a nő felszólal, s marad csupán ember. Nem kínálja többet magát. Legyen bor meg étel. Minden mást ideje Wegtorenben hagynia. Ott, ahol már nincs. Ott, ahol az volt, ami most már nyilvánvalóan nem.*
- Mikor feljöttünk, cseresznyés kevert sütemény illatát éreztem *válaszol. Furcsa, hogy egy leginkább késdobálóként elhíresült intézményben ilyesmivel is szolgálnak, de emlékszik, hogy látta is az árlistán, szóval valószínűleg nem csalta meg a szimata. Rég evett már ilyesmit. De amíg Eooghan visszaér, elcsipegeti a maradék csirkét az ágyban. mert azért is kár lenne, ha pocsékba menne.*


2991. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-10 19:08:56
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A mély gyomrában//

*Hanloren nemcsak feszegeti azt a bizonyos pofonládát, de egyszer már sikerült kinyitnia. Nirs mostanra már tudni véli, hogy az elf szándékosan próbálgatja a határokat. Ennek okát egyelőre nem tudja csak annyit, hogy neki pedig az indulatait kell megtanulni kordában tartani. Így talán kiderülhet, hogy mire megy ki a játék. Ennek megfelelően higgadtan, tulajdonképpen derűsen magyarázza el a lánynak útközben, hogy hol és miben téved. Példának okáért szó sincs itt sunnyogásról, szándékában áll oltárt emelni istenének a Vashegyen. De mivel errefelé a hamis utakon tévelygők vannak többségben, ostobaság lenne meggondolatlanul cselekedni. És ha már itt tartanak, csendes leereszkedéssel jegyzi meg, hogy ha neki lenne tudomása ama oltárról amit Hanloren említett, az már nem működne.*
- Ez pedig ne vedd fenyegetésnek, csak apró megjegyzésnek vagy jóindulatú figyelmeztetésnek. *áll meg a Rumos nevezetű műintézmény előtt, annak ajtaját vizslatva* Ezeknél sokkal kevesebbért is meghaltak már Északon.
*Szinte vidám a hangja, valóban nem hangzik fenyegetően.*
- De hát nem vagyunk Északon. *vonja meg végül a vállát és ép kezével lenyomja a kilincset* Ami persze nem biztos, hogy számít.
*Odabent még egyszer körülnéz. Nem túl szívvidító a látvány ami eléjük kerül. Ha azt mondaná, hogy látott már jobb napokat is ez a hely, akkor nagyon finoman fogalmazna. Előkelőbb nyomortanyák is előfordulnak a világon. De kellően fáradt és éhes hozzá, hogy ne válogasson.*
- Nos, mit gondolsz? *néz az elfre egy félmosollyal* Megfelel? Talán kaphatunk valami harapnivalót ami nem okoz gyomorrontást és akad két szabad szoba is.
*Reméli, hogy Hanloren sem vágyik fényesebb környezetbe, mert nem sok kedve lenne ismét nekivágni az utaknak.*


2990. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-10 18:19:23
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Rumli a ravaszban//

*Még mindig csendben áll, és hallgatja a két fél párbeszédét. Nem akar beleszólni, neki nem érdekeli megszerezni a Rumot, ez Zammiria érdeke, Ernussnak csak az számít, hogy a nő életben maradjon, és nem azért, mert annyira lojális hozzá: megnehezíteni a helyzetét, ha a nő eltávozna az élők sorából.
Mikor a csapos megint hozzá szól, Ernuss elmosolyodik.*
- Nekem az arany csak egy kavics, amit egyes helyzetekben fel lehet használni, de ha az orrom alá tennél egy egész zsákkal, nem tudnék vele mit kezdeni. Inkább elosztogatnám. Számomra teljesen értéktelen.
~Nincs különösebb értéke. Vész esetében nem tudom elrágni étel helyett, nem véd meg, nem növeli a tudásomat... Persze lehet rajta venni dolgokat, jó, ha van egy kevés, de eltörpül az igazi, és hasznos dolgok mellett.~


2989. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-10 14:39:05
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

-Mióta ismersz eltöltöttünk hét igen viszontagságos napot egymás társaságában. Az utazás őt is megviselte. *Pillant a hangszer irányába. Nem igazán érti ezt az okfejtést, mert persze nyilván út közben is rázendíthetett volna, ha nem rázza a hidegverejték, este meg aztán igazán nem volt kedve, még az kellett volna, hogy a fa jól megszívja magát az esőben és szétrohadjon az egész.
A megjegyzésre meg, miszerint legalább lázasan megtalálta a nő nyakát, hogy belecsókoljon, már próbál pofát se vágni, nehogy az indítson el ismételten egy lavinát.
~Erre menne ki az egész szurkálódás meg sértődés? ~ Ő meg aztán úgy van vele, most már azért se. Ilyen hangulatban semmi kezdve jókutyust játszani és azt tenni, amit a nő mondd neki, mert végre kimondta mit akar. Ez legalább valami. A következő mutatvány sem arat elsöprő sikert, bár ezen szinte már meg sem lepődik igazán. Meghallgatja a vörös felsorolását, majd ciccegve rázza meg a fejét, magasabbra emelve a nő csuklóját, mintha jobban vizsgálgatná, majd gondterhelten az állát kezdi dörzsölni.*
-Nem, nem. *Ekkor fedi fel ismét az őrizetlenül hagyott ruha, viselőjének bársonyos bőrét és sejteti erősen a formás idomokat. Ez egy pillanatra kizökkenti, de aztán ismét a nő szemébe néz, és komoly tekintettel folytatja.*
-Azt látom itt, ej! *Játssza meg a gondterheltet.* - Az életvonalad szerint hamarosan kampeca kislány. *Húzódik végül vigyorra a szájja.*
-Akkor legyen bor? *Vándorol keresztül a szeme a ruha két íve között feltáruló bőrfelületen először lefelé, majd felfelé is. Az viszont, hogy elsősorban miatta aggódik a vörös, kicsit megpuhítja a vonásait. Aztán igaza is van, teljes mértékben. Nem sok kell ugyanis hozzá, hogy megkorduljon a gyomra, jelezve, hogy már valami rendes ételt is illene betolnia.*
-Mit ennél szívesen?



2988. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-09 20:56:43
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*Inkább már nem is mond semmit a semmilyen válaszra. ~Nem ismeri más férfiak ismerkedési szokásait... Talán egy dobozban él? Vagy vak és süket, csak nagyon jól titkolja? Vagy kizárólag nőkre korlátozódik az érzékelése?~ A körülvevő világot azért viszonylag nehéz kizárni, még akkor is, ha kifejezetten szándékosan csinálja valaki. De tisztább lett volna, ha Eooghan egyszerűen azt mondja, hogy nem akar ilyesmiről beszélni. De ezek után Yeza inkább nem firtatja, nem erőlteti. Nem sok értelme lenne.*
- Amióta ismerlek, a lantod többet volt az én kezemben, mint a tiédben *mutat rá az érv gyenge lábaira egy apró fintorral.
A homlokának döntött homlokot először nem tudja mire vélni, de a bárd hamar kisegíti a magyarázattal. ~Gondolatolvasás, mi?~ Most nagyon szívesen meglegyintené az igricet, de ez a szöveg történetesen a hegyeken túl is állandó vesszőparipája a férfiaknak. Pontosan ugyanezzel a maszlaggal takaróznak ahelyett, hogy néha figyelnének.*
- Amikor lázas voltál, legalább tudtad, hogyan csókolj a nyakamba *húzza fel az orrát picit rájátszva, de inkább most már elengedi ezt a dolgot. Úgy tűnik ilyen kedveskedés kicsikarni se fog tudni, magától meg nem igazán hajlik rá a félvér. Akkor se, ha a képén valami titokzatos, kaján vigyor vendégeskedik olykor. A tenyérjóslásra meglepetten pislog, aztán csak gyanakvón összeszűkíti a szemét.*
- Sok gyerek, gazdagság, szép ház a főtéren? *pimaszkodik és úgy ejti le bal vállát, hogy az immár kötő és szorongatás nélkül hagyott ruha ismét szétnyíljon.*
- A bor az jólesne. És hozhatnál valamit ételt is. Tegnap este óta csak azt a levest etted.
*Amint egyedül marad a szobában, visszabújik a takaró alá, hogy átmelegedjen. Gondol rá, hogy tényleg be kéne gyújtani, de ahhoz ki kellene mászni az ágyból, ahhoz meg nem fűlik a foga*


2987. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-09 13:21:07
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz//

*Nem igazán tudja, mi járhat a nő fejében, ha pedig csak sejtené, hogy az ő szavai is hasonló állapotot idéztek elő, mint amazé benne, bizonyára jót nevetnének, aztán lehuppannának egymással szemben az asztalhoz és csendben bámulnának a semmibe. Mert az se segítene semmit. Bár talán akkor már kezdhetnének tiszta lappal is, mert egy ilyen nappal a hátuk mögött, igazán senki sem okolható azért, ha elvesztette már régen a fonalat.
Aztán végre kap olyan választ is, amit a saját kis szótárából is sikerül értelmezni és csak reménykedik benne, hogy az a nőnél is csak pont ugyan annyit jelent, semmi mondat mögé bújtatott jelentése nincs. Talán ebben a helyzetben a visszakérdés lenne a legrosszabb, amit tehetne, így ezt el is hagyja. ~Biztos? ~ *
-Akkor rendben.* Nyugtázza kicsit megkönnyebbülve. Aztán érkezik egy igen érdekes megfigyelés, valahogy érezte, hogy ilyen általános következtetés lesz a dologból. Ezen csak kényszerűen felnevet.*
-Tudod kislány, lehet, hogy ez meglepő lesz, de más férfiak ismerkedési szokásait nem igazán ismerem. Őszintén bevallóm, nem is akarom. Csak a sajátomról tudok nyilatkozni. *Szabadkozik. Aztán mindjárt beugrik neki egy kép, ahogy a lealjasodott tengerészek, már kapatosan csapkodják a felszolgáló lányok fenekét, meg markolásszák. ~Ő biztos nem erre gondolt. ~ Hessegeti el azonnal a képet, még említés szintén se lenne mersze felhozni.*
-Kislány, azt mondd meg nekem, szerinted melyik kezemmel tudnám tapperolni a nőket, miközben a lanton játszom? *Lép hátrébb és állítja be magát az odaképzelt hangszerhez, összerándult szemöldökkel. Mert, hogy ez a kép a legáltalánosabb róla, ekkor épp nem lóg a keze a koszos edényekbe, vagy hordja befelé a zsák lisztet a kamrába, esetleg cipeli ki a lovaknak a jól megérdemelt napi jussukat az istállóba. Viszont ez a kölcsönös vonzalom meg a „csak arra tudunk gondolni” ismételt felbukkanása előcsalja belőle a kíváncsiságot és, ha a nő nem hajol el, akkor becsukott szemmel odatámasztja a homlokát az övéhez.*
-És te? Most mire tudsz csak gondolni? *Húzza a száját egy hiénamosolyra, bár ezt a lány nem láthatja, a közelsége miatt, de a hangjából egyértelműek kicseng.*
-Nem. A gondolatolvasás még most sem megy. *Állapítja meg szomorúan, de nem veszi el a fejét.*
-Mesélj! *Sürgeti meg, hiszen, ha ő nem lát a fejébe, akkor mindent, amit gondol, csak úgy tudhat meg, ha elmondja neki.*
-Hogy nem kölcsönös? *Érzi, hogy megint jönnek majd a nagy szavak, amiket mind a ketten máshogy értelmeznek, így ezt most csak elereszti, hagy nyomja el a csend, magában.*
-Mit meséljek? *Sóhajt, mert itt valamit most neki kéne mondania. ~Hát itt is pont ugyan ott van a lyuk a nőkön, mint odaát, de csak szerintem. Áh! Ezt mégse mondhatom. ~ Húzódik el a másiktól, hogy a szemébe nézhessen, bár a vigyor csak nem akar lelohadni az arcáról, ami az iménti perverz gondolattól rászáradt.*
-Khm… tehát, csak azt akartam mondani, hogy ne legyél már ilyen szomorú. *Fogja meg a másik kezét és úgy fordítja, hogy lássa a tenyerét.*
-Nem szeretem az ilyet, a végén még visszalöksz a lázba, aztán még két napig ápolgathatsz, így a nyakadon ragadok. Ezt akarod? *Kérdi komolytalan hangvételben. Ő nyilván örülne neki és, az előbbi maszlagból valahogy úgy vette ki, hogy a vörös is.*
-Mit szólnál, ha inkább jósolnék a tenyeredből? De előtte hozok bort lentről. Rendben? *Néz a másikra, úgy érzi, talán egy kis bor sokat segítene a mostani hangulatán. ~Túl sokat gondolkodik, mint a legtöbb nő. ~ Nem mintha valami nagy jóstehetség lenne, de ez a legtöbb esetben nem vall kudarcot, bár van egy olyan sejtése, hogy Yeza a végén még megorrol rá miatta. De őszintén örülne, ha végre ki tudná szakítani, talán fizikailag is ebből az állapotból, mert őt hot ziher, hogy nyomasztja.*




2986. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-09 08:10:26
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*A bárd válaszai kezdik kétségbe ejteni.
~Ez egyre nehezebb diónak tűnik~ kedvetlenedik el az arca kissé, mert valamiért egyfolytában azt érzi, hogy bármit is mond, a férfi úgyis máshogy fogja értelmezni. Mint egy hajó, valami komisz szélben, ami emerről fúj, de mindig másfele visz, mint amire számítanál sokévnyi hajózás a hátad mögött. Vagy amikor barackot nyújtasz valakinek, de ő csak legyint, hogy nincs oda az almáért. Hiába mondod, hogy ez barack, hogy szagolja meg, hogy nézze meg jobban. Mit lehet azzal kezdeni, aki nem akarja észrevenni a nyilvánvalót? Elképzelni nem tudja, az igric milyen kitekert úton jutott el a következtetésig, hogy ő hisztériás rohamban tajtékozva, sértődötten viharzana ki, ha a férfi ránéz a meztelen keblére. Talán már Artheniorban lázas lehetett és azért nem rémlik neki semmi az eddig történtekből? Vagy az itteni nők ilyenek? Páncélsisakkal verik agyon az érzékiség legapróbb, feléjük közelítő szikráját is? Atyaég, szegény fiú, akkor tényleg meg lehet zavarodva. Abból is látszik, hogy megint belekapaszkodik ebbe a közönséges stílusba, ami amúgy eléggé elüt tőle. Talán lázadásból szedte magára, hogy minél jobban ellökje magát attól a nemesi apától. A fene tudja, de Yeza arcára minden ilyen szóvirág után kiül a véleményes, lapos pillantás.
Egyértelműen elbeszélnek egymás mellett, ami eléggé rosszul érinti Yezát, mert kezdi úgy érezni, hogy így biztos nem fog boldogulni a Kikötőben, akkor se, ha a sors úgy hozná, hogy maradhat. Nagyot sóhajt mielőtt belekezd ismét.*
- Egyáltalán nem probléma *mondja csendesen.* - De furcsa még nekem, hogy ezek szerint a két véglet között nálatok nincs semmi *vallja be őszintén.* - Az itteni férfiak akkor egyáltalán nem is érnek a nőkhöz, míg szeretkezésre nem kerül a sor? *vonja le a konklúziót kissé azért bizonytalanul.* - Tudod, nálunk, ha kölcsönös a vonzalom és főleg, ha még egészen friss is, természetes, hogy "csak arra tudunk gondolni" *vonja meg a vállát.* - Ez az én olvasatomban kifejezetten hízelgő dolog. Persze, ha nem kölcsönös a vonzalom, akkor nyilván nagyon zavaró. *Ahogy ezt mondja, újra egy kicsit úgy érzi, gombóc van a torkában, de Eooghan szavai ezen a téren valamelyest már leszögezték, hogy mi a helyzet, csak még nagyon szokatlan neki ez a felállás* - Talán neked nem úgy tűnik, de meg tudom ítélni, ha valakit semmi más nem érdekel belőlem, mint hogy jóllakassa a gerjedelmét. Ha egész nap el se engednél, akkor se tartanálak olyannak *mondja.*
- Viszont örülnék neki, ha mesélnél róla, itt hogy működnek ezek a dolgok, mert egy kicsit elveszettnek érzem magam a hegyeken innen *hajtja le a fejét szontyolodottan.* - Nagy segítség volna.


2985. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-08 19:09:11
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz//

*Odasétált hozzá és tapintatból nem hagyja, hogy félig kibuggyanó mellekkel ácsorogjon ott, miközben beszél hozzá. Úgy tapasztalta, hogy már a hiányos öltözet vagy, hogy azon akaratlanul is megakad a szeme, máris támadási felületet biztosít az ellenkező nemnek. Erre a nő száján olyan dolog folyik keresztül, amire egyáltalán nem is számított, ilyenre megint csak a szokásos sablonokat tudná bedobni.
~Ez egyre nehezebb diónak tűnik. ~ Kedvetlenedik el az arca egy pillanatra, mert valamiért egyfolytában azt érzi, hogy bármit is mondhat, a vörös úgyis máshogy fogja értelmezni, mint egy hajó, folyamatos ellenszélben. Nagyot sóhajt mielőtt belekezd ismét.*
-Persze, csak ettől tartok. *Fut ki rajta cinikusan.*
-Attól, hogy, ha csak egy szemernyit is kikandikálna az a finom rózsabimbó, én meg csak odapillantanék, te hisztériázva hagynál itt, mondván, hogy „mindig csak arra tudok gondolni”?! *Ezt pedig már tapasztalatból tudja, akkor még egy csípős pofon is járt a jelenethez, de azt se bánta meg igazán. Aztán érkezik a következő feltételezés, amire csak összerándulnak a szemöldökei, mély barázdákat vésve az amúgy fiatal és gondtalan arcára. Megdörzsöli az állát, aztán a tarkóját gondterhelten.
~Elvesztettem a fonalat. ~ Látszik rajta, hogy a zavarodottság miatt az ideg szaladgál a szavaiban, de nem erőszakos, csak feszült.*
-Nem értem mit akarsz ebből kihozni. *Veti oda és látszik, legszívesebben a falba verné a fejét, hátha az segít.*
-TE most komolyan… megfordult a fejedben, hogy csak a láz miatt állt fel a farkam? *Néz elég ledöbbenten a másikra, eleinte nem akart ennyire nyersen fogalmazni, de talán jobb lesz úgy, ha nem mázolja tovább a falat, a végén még rondább lesz, mint volt.*
-Nem szeretem a nőket úgy kezelni, mintha csak arra lennének jók. Én érezném magam szarul, ha egy nőt, csak ezért tartanék a szekrényben vagy az ágyban, hogy mikor kanos vagyok, beleeresszem. Lehet. *Itt megakad, de nem egy elhallgatott mondatot nyel le éppen, folytatja is, ugyan kevesebb hangerővel, mint amennyivel nekikezdett.*
-Lehet, hogy egy olyan nő engem már nem tud kielégíteni. *Legszívesebben tépné a haját, ahogy elhagyja a száját a mondat, mert eddig még bele se gondolt a dologba, miért nem tud megmaradni egyetlen helyen sem. Nem kötődik senkihez és nincsenek állandó dolgok. Csak azok, amik régen, az a mihaszna elf, a nevelőnő, aki valószínű már régen messze jár és néhány csecsebecse, ami neki régen sokat jelentett. Na meg a lant. Alkoholmámoros állapotában néha azt képzeli, hogy válaszol a feltett kérdésekre, de tudja jól, ez attól még csak az ő fantáziája szüleménye.*
-Ez akkora probléma? *Hajtja meggyötörten a fejét a nő vállára, minden ölelés és egyéb gyengéd rábeszélés nélkül.*
-A csirkét meg baszd ki az ablakon, az se érdekel.*Sóhajt, már lassan azt is el tudja képzelni, hogy a nőnek attól jobb lenne.*
-Ha még így is maradnál, akkor szeretném. *Vesz egy mély lélegzetet.*
-Ének, rendben. Csak hadd szellőztessem ki a fejem. *Próbálja megölelni a nőt és nagyokat sóhajtozik, hogy minél hamarabb kizavarja azt az ideget, ami Yeza szavai nyomán úgy belé feszült, hogy legszívesebben a falhoz vágná a széket is.*




2984. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-08 11:09:48
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Rumli a ravaszban//

*Maga is beismerte, hogy talán visszatetszést kelthetett viselkedése. Az említett gátló körülményekre megrebben a tekintete. Igaza volt hát, itt nem egy düledező kocsma pótolhatatlan eszmei értékéről van szó. Hazugság lenne azt állítania, hogy az ő fejében egyáltalán nem fordul meg ugyanaz, ami Ernusséban. Nem számított ilyen erős ellenállásra személye és szándéka iránt is, azt remélte, leginkább arra kell majd ügyelnie, hogy ne vigye el minden nyereségüket, de egyébként örömmel megszabadulnak a tulajdonosok az elhanyagolt csehó nyűgétől. Mások talán felhúzták volna az orrukat a fogadtatás miatt, és igen, könnyű volna feladni a szúfészek megszerzését, mely talán csak egy hatalmas, meg nem térülő pénznyelővé válik majd, és amivel ki tudja, milyen darázsfészekbe nyúlnak. Különösen azért tudná megérteni a mélységi hím véleményét, mert neki semmi érdeke nem fűződik az üzlethez. Talán csak egy utolsó nem kellett volna Zammiriának is, hogy sarkon forduljon, de a holtpontról épp ekkor döccen ki a tárgyalás. Kielemzésére visszafogottan mosolyog élénk figyelemmel.*
- Szeretem, ha az értékek hasznosulnak, és lehetőség szerint hajlok az engedményekre.
*Ernuss válaszát hallva odapillant. Büszke rá és remek támpontot szolgáltat. Külön örül neki, hogy a csapos nem kezd komolyabban célozgatni arra, mivel köti így magához a mélységi hímet, inkább szilárd elképzeléssel kétkedik, hogy más is lehet a dolog mögött a pénzen kívül.*
- Ez a kölcsönösen előnyös megállapodás varázsa, nem csupán pénzt tudunk nyújtani. Ezt szeretném itt is megvalósítani, nem mások érdekeinek nyirbálásával, hanem lehetőségeik kiterjesztésével. Ha jól értettem, olyan mély gyökerei élnek itt a „hagyományoknak”, melyek kitéphetetlenek, és nem tűrik el a nagyobb változást még komolyabb összeg ellenében sem. Rendben, én ezt teljesen megértem, nem is ágálnék ellene. Nagyon alkalmazkodó vagyok, de hogy miképpen tudunk megegyezni, abban segítséget kell kérnem. Célom, hogy megvalósulhasson a békés egymás mellett élés, de ha nem tudom, hol szorít a cipő, nem tudok megfelelő javaslattal élni. Példaképpen beszélhetnénk az üzemeltetési jogról, mely zavartalanul hagyná az egyéb tevékenységeket. Vagy megoldhatnánk az árubeszerzést, cserélhetnénk információkat, közösen felügyelhetnénk a rendet. Ezek csak ötletek, többet kell tudnom arról, miféle gátló tényezői vannak a Rumos vezetésváltásának, hogy megoldást kínálhassak, mely mindkettőnk számára megfelelő.
*Nyilván nem hajlandó fejet hajtani bármilyen áron, nekik is meg kell, hogy érje az üzlet.*


2983. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-07 21:14:43
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*A hajó kérdésében inkább nem mond többet, csak kitérőn oldalra szegi a pillantását. Amikor azt mondta, borbélynak áll, azt nem tette hozzá, hogy ez a vállalkozás mennyire nagyon határozatlan idejű. Ijesztően és nyomasztóan és szörnyen bizonytalanul határozatlan idejű. Az ilyesmit nem szokták az első sorban emlegetni.
Az öltözködés egyre hűvösebbé váló hangulatában végül kimondja, amit gondol, amire mintha a bárd figyelme egy kicsit fültövön pöccintené magát. A dolgok megint kezdenek összezavarodni. Eooghan odajön hozzá és beszél hozzá és mintha csak könyvből olvasná a kedvességet, de valahogy mégse állnak össze a részletek.*
- Úgy szorongatod rajtam ezt a ruhát, mintha attól félnél, kisül a szemed, ha még egy pillanatig látnod kell ami alatta van *jegyzi meg az orra alatt dünnyögve, láthatólag elég hitetlenül állva az utóbb odasúgott cukros kacérkodáshoz. Mintha a tettek egyáltalán nem lennének összhangban a szavakkal. Még azzal is jobban boldogulna, ha a mostani fordítottja történne és amellett, hogy közönyösen közli vele az igric, hogy bizony tényleg jobb lenne ha távozna, közben már élvetegen bontogatná az alig felvett ruhákból. És sokadjára is, pont mikor már azt hinné, hogy megy ez, hogy a férfiak itt is csak ugyanolyan férfiak, az élet rácáfol.*
- Tudod, vesszek meg, ha kiigazodok rajtad *dönti félre a fejét.* - Lehet, hogy csak a láz tette, de pár órája még úgy tűnt, a kedvedre vagyok. *Most már egyre kevésbé biztos bármiben is.* - A hegyeken innen egészen mások a népek. Nem tudom mire vélni a jeleket, amiket adsz és nem értem a logikát se a szavaid mögött *sóhajt kicsit nekikeseredve.* - Mert ha megnézzük *szűkíti a szemét töprengő kifejezéssel.* - Tűnt úgy neked bármikor is, hogy bánnám, ha hozzám érsz? Vagy... Adtam bármi jelét is, hogy nem lenne épp úgy tetszésemre, amit piszkos fantáziáknak hívsz? Hm? Mert egy magamfajta jóravaló, tisztes leánynak felétek nincs meg az a joga, hogy ártatlanul áldozatul essen és élvezetekbe vesszen egy férfi bűnös vágyaitól leteperve? Hm? Ha azt szeretnéd, hogy kéressem magam, ahhoz *sóhajt megint.* - Mindegy.
*Pillantása a tányéron árválkodó maradékra siklik.*
- Még ezt a megrágott csirkét is jobban megérted *biggyeszti az ajkát.* - Nem ízlik? Miért hagytad úgy parlagon szegényt? *Megrándul az arca, mert bezzeg vele kapcsolatban ilyesmi nem merült fel. A lábmelengetés egy dolog, de se egy csókocska, se egy simítás, morranó kis harapás? Még csak az az önelégült, élvetegen birtokló pillantás se járt, ami pedig szinte elmaradhatatlan a férfiaktól az első gyönyörig hajszolt élmény után valakivel. Bezzeg a csirkemaradékkal hibátlanul működik az empátia.*
- Tudod, szívesen maradnék, ha tényleg azt akarod. Csak nem tudom, hogy tényleg akarod-e *vonja meg a vállát* - vagy hogy mit is szeretnél igazán. És véletlenül se akarom rád erőltetni magam.
*Nem érti az itteni férfiakat. Néhány elrugaszkodott pillanatot leszámítva mintha görcsösen próbálnák tartani a távolságot mindentől, ami nem kapaszkodik az erkölcs szoknyájába. Wegtorenben minden sokkal egyszerűbbnek tűnt: az ösztönök tették a dolgukat, az ész meg kardoskodott ellenük több-kevesebb sikerrel vagy igyekezettel.*
- És ha marasztalnál, énekelj *pillant fel a bárdra.* - Csak így egyszerűen. *Egyrészt tudja Eooghan korábbi szavaiból, hogy ez így nagyobb kihívás, hiszen saját bevallása szerint is jobban játszik a hangszerén, mint amennyire a dalban brillírozik. De valahogy ebben sokkal nagyobb közvetlenséget érez most a lány, mint egy ki tudja már hány nőcskének előadott, jól begyakorolt lantjátékban.*


2982. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-07 14:09:10
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//
//2. emeleti szoba//

*Gondolhatta volna, hogy a nők minden mögé két mondatot sejtenek, de nem gondolta. Csupán csak tréfának szánta a dolgot, nem sejtette, hogy ennyire vissza fog ütni. Nem ismeri ő a finom női lelket, csak szép dalokat tud a megpuhítására, aztán a többi pedig már szín tiszta testiség. Az, hogy öltözködés közben inkább szemei a láz közben elszórt ruháit keresik a nő fényes szembogarai helyett, csupán csak azért van, bár ezt a vörös nem tudhatja biztosan, mert néhány órája még elég cefetül volt ahhoz, hogy most halványlila gőze se legyen merre is leledzenek azok. Yeza hangfekvésére nem is kapja fel a fejét, de a száját elhagyó mondatok már sokkalta nagyobb nyomot hagynak benne.*
-Milyen hajó? *Fordul hátra, eddig teljesen abban a hitben volt, hogy a vörös a kikötőben tervez új életet kezdeni, mint borbély, aztán tessék. Ma még van, holnap meg már a közelben se. Majd elkezd a másik is öltözködni, otthagyva a félig elfogyasztott csirkét a tányéron. Ekkor még csak a tudata egy kis szigetén veti meg a gyanakvás a lábát, de nem gondol egyből rosszra. Aztán érkeznek a szavak, amik teljesen hidegvízként érik, és amelyek végre elhozzák a tisztánlátást a szemeibe.
~Itt valami nagy baj van. ~ Az okokat nem keresi, csak a vészharang veri egyfolytában magát odabenn. Megfordul, látja, hogy a nő épp keres valamit, de azt nagyon. Szemét körbe hordozza a szobában és pont mellette a széken megpillantja a vörös ruháját még néhány órája olyan kitartóan összetartó kötőt. Megfogja és megfordul, a másiknak háttal, majd a lantjához megy és beletuszkolja a hangok édes visszhangját elősegítő vájatba, hogy az ne látszódjon ki, majd feláll és odasétál a nőhöz. Meglágyult arcvonásokkal elé lép és két kezével szépen eligazgatja a ruháját, hogy betakarja formás kebleit és minden mást is, amit eltakarni hivatott, majd nem veszi el a kezét, ott tartja, nehogy elmonzduljon.*
-Szeretném, ha maradnál. *Hangzik a határozott mély baritonhang a szoba csendjét félbetörve.*
-Te sohasem zavarsz. *Folytatja, majd a nő tekintetét keresi, ha nem néz rá, akkor gyengéd kényszerrel a másik kezét odaemelve az állánál megfogja és beállítja irányba.*
-Nem azért szeretnélek marasztalni, mert ki akarom rajtad élni minden piszkos fantáziámat. Ha azt szeretnéd, mostantól csak akkor érek hozzád, ha engedélyt adsz rá. *Mondja halkan, mert nem egyszer hallotta már a nők szájából, hogy csak arra kellenek, másra meg nem. Részben pedig nem is tévedtek olyan sokat, bár a filozófia, ami Eooghan mögött áll, részleteiben más.*
-Játszanék neked valamit, mit szólsz? *Szándékosan nem enged meg magának egyéb megszólítást, mert ha babámnak vagy egyébnek hívná a vöröst, még felfutna az ideg benne, ebben a pattanásig feszült állapotban, akkor meg aztán tényleg bottal üthetné a nyomát.*
-Egy pohár bor nekem is jólesne. Ami az enyém, az pedig a tiéd is. *Majd az orrát a pórul járt csirke irányába rándítja meg.*
-Nem ízlik? Miért hagytad úgy parlagon szegényt? *Aztán odahajol a nő füle mellé, ha eddig nem szakította félbe nagyon és a fülébe suttog.*
-Vagy ennyire elégedetlen voltál velem? Pedig nagyon igyekeztem. Nem vagyok neked elég? Egyedül hagynál a hideg szobában? *Minden gúnyos és gonosz felhangot mellőzve, előveszi a jelenlegi legbánatosabb hangnemét a legcsalódottabb felhanggal, amire most képes.*



2981. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-10-07 12:26:00
 ÚJ
>Gyldwa Zuunkered avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Orm, Gyldwa és a bent maradtak//

*Már egy ideje befejezte az evést, s a sörrel is lassan végez. Az utolsó kortyokat különös élvezettel csúsztatja le a torkán, majd egy nagyot sóhajt elégedetten.*
-Ja. Majd megoldjuk bátyó. Úgy még nem volt, hogy sehogy se legyen.
*Töretlen optimizmussal és jókedvvel áll hozzá ehhez is, mint minden máshoz.*
-Vagy talán a kellemest a hasznossal, bátyó.
*Teszi hozzá, majd feláll, és lesöpri magáról a morzsákat, meg minden egyebet.*
-Vigyázzatok magatokra, talán még összefutunk. Ha a szellemek is úgy akarják.
*Azzal ő is feláll, egy nőies meghajlással odébb lép az asztaltól, s hasonlóképpen a csaposnak is megadja a tiszteletet, majd kilép az ajtón, s a dokkok felé veszi az irányt.*
-A csini pofim sok mindenre jó, ezek olyanok, mintha nem láttak volna még nőt. Vicces azért.
*Kicsit kuncog is, ahogy belegondol a dologba, majd tovább lépdel.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819