Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 183 (3641. - 3660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3660. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-16 06:50:55
Üzenet elküldve: 2022-11-16 06:50:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lyni//
*Oda sem pillantva előrébb hajol, és még közelebb tolja a süteményes tányért Lyni felé. Ekkor egy pár pillanatra tenyere a nő kézfejéhez ér. Ha ismerkedésük alapja romantikus természetű lenne, úgy ez az érintés akár egy lopott simítással is felérne. De, minthogy ilyenről nem esett szó, így bizonyosan a nő sem így fogja majd fel. A férfi ujjai durva és érdes tapintásúak, akárcsak kemény tenyere, ami meglehetősen sok fizikai igénybevételről árulkodik. Nem egy krónikás kikímélt puha bársony bőre.*
- Nem-nem. Neked adom, én az eddigi étellel kellemesen elteltem.
*Apró vékony fapálcikát húz elő pipatarisznyájából. Az asztalhoz legközelebb eső gyertya vagy lámpás lángját keresi, ahonnan tüzet lophat. A vékony pálcika, lobogó lánghajjal hajol bele a pipa kazánjába, és az első jellegzetes, de még alig élvezhető füstpamacsok meg is születnek. A pipadohány kellemes aromával bír, talán leginkább az égetett cukor illatára emlékeztet.*
- Á, nem vagyok ám én olyan bátor, nem mernék veled ujjat húzni. *Utal vissza a nő előző mondatára, cseppet sem lekezelően, inkább játékos hangszínnel.*
- Ha Arthenior valóban nyugalmasabb, akkor mielőbb tovább állok. Talán estére egy szobát még megkockáztatok itt, vagy a közelben. *Fejét kissé oldalra biccentve nyaka nagyot roppan, mintha kavicsok lennének csigolyái helyén.*
- Eléggé elvásított ez a hajóút. Másnap majd tovább indulok.
*Feltett szándéka, hogy minél többet megtudjon arról, hogy kik azok, akik esetleg hasznosítani tudják a férfi „szaktudását”. Ehhez olyan személyekkel kell megismerkednie, mint Lyni is, aki kendőzetlenül el tud mondani neki ezt-azt a városról. Anélkül, hogy bármiről is túl jó, vagy túl rossz véleménnyel lenne. Azt már eddig is leszűrte, hogy itt a Kikötő környéke nem a legjobb arcok gyűjtőhelye. Ez nem meglepő, viszont hasznos. A hajón érkező árukat ugyanúgy kereskedők viszik tovább a szárazföldön, és ha sikerül szolgálatba állnia egy tehetősebb kalmárhoz, akinek szekérkaravánját, vagy otthonát védelmezheti, az már is megfelel kezdetnek. Esetleg pár zsoldosba is belebotolhat, akik mellé szegődhetne, de az már keményebb dió. A zsoldosok nagyon bizalmatlanok a kívülről érkezőkkel, de ha egyszer elfogadnak, akkor csak pénzért fordítanak neked hátat, ha megteszik egyáltalán.
Ezen lehetőségek után már csak a rosszabbak jönnek, amelyekkel nem akar már többé foglalkozni… reméli nem is kell.*
- Mondd csak Liny, a kikötői kereskedelmi áruk hova kerülnek? És, kik a város legtehetősebb kalmár családjai?
*Nem részletezi, hogy miért kérdi, ha a nőt érdekli, majd megkérdezi. Miután már pipája megbízhatóan ontja az édeskés illatú füstöt, ismét megkísérel egy kis bort. A második korty már nem olyan borzalmas. Tekintve, hogy már keveredett ez előző adag íze, és a füst aromája a szájában. Ezzel egy elviselhető semlegességet alkotva. Meleg barna szemei érdeklődve tekintenek a süteményt falatozó lányra. Igyekszik szemkontaktust teremteni, mikor a másik beszél hozzá. Megfigyeli arcéleit, mimikáját.*
*Oda sem pillantva előrébb hajol, és még közelebb tolja a süteményes tányért Lyni felé. Ekkor egy pár pillanatra tenyere a nő kézfejéhez ér. Ha ismerkedésük alapja romantikus természetű lenne, úgy ez az érintés akár egy lopott simítással is felérne. De, minthogy ilyenről nem esett szó, így bizonyosan a nő sem így fogja majd fel. A férfi ujjai durva és érdes tapintásúak, akárcsak kemény tenyere, ami meglehetősen sok fizikai igénybevételről árulkodik. Nem egy krónikás kikímélt puha bársony bőre.*
- Nem-nem. Neked adom, én az eddigi étellel kellemesen elteltem.
*Apró vékony fapálcikát húz elő pipatarisznyájából. Az asztalhoz legközelebb eső gyertya vagy lámpás lángját keresi, ahonnan tüzet lophat. A vékony pálcika, lobogó lánghajjal hajol bele a pipa kazánjába, és az első jellegzetes, de még alig élvezhető füstpamacsok meg is születnek. A pipadohány kellemes aromával bír, talán leginkább az égetett cukor illatára emlékeztet.*
- Á, nem vagyok ám én olyan bátor, nem mernék veled ujjat húzni. *Utal vissza a nő előző mondatára, cseppet sem lekezelően, inkább játékos hangszínnel.*
- Ha Arthenior valóban nyugalmasabb, akkor mielőbb tovább állok. Talán estére egy szobát még megkockáztatok itt, vagy a közelben. *Fejét kissé oldalra biccentve nyaka nagyot roppan, mintha kavicsok lennének csigolyái helyén.*
- Eléggé elvásított ez a hajóút. Másnap majd tovább indulok.
*Feltett szándéka, hogy minél többet megtudjon arról, hogy kik azok, akik esetleg hasznosítani tudják a férfi „szaktudását”. Ehhez olyan személyekkel kell megismerkednie, mint Lyni is, aki kendőzetlenül el tud mondani neki ezt-azt a városról. Anélkül, hogy bármiről is túl jó, vagy túl rossz véleménnyel lenne. Azt már eddig is leszűrte, hogy itt a Kikötő környéke nem a legjobb arcok gyűjtőhelye. Ez nem meglepő, viszont hasznos. A hajón érkező árukat ugyanúgy kereskedők viszik tovább a szárazföldön, és ha sikerül szolgálatba állnia egy tehetősebb kalmárhoz, akinek szekérkaravánját, vagy otthonát védelmezheti, az már is megfelel kezdetnek. Esetleg pár zsoldosba is belebotolhat, akik mellé szegődhetne, de az már keményebb dió. A zsoldosok nagyon bizalmatlanok a kívülről érkezőkkel, de ha egyszer elfogadnak, akkor csak pénzért fordítanak neked hátat, ha megteszik egyáltalán.
Ezen lehetőségek után már csak a rosszabbak jönnek, amelyekkel nem akar már többé foglalkozni… reméli nem is kell.*
- Mondd csak Liny, a kikötői kereskedelmi áruk hova kerülnek? És, kik a város legtehetősebb kalmár családjai?
*Nem részletezi, hogy miért kérdi, ha a nőt érdekli, majd megkérdezi. Miután már pipája megbízhatóan ontja az édeskés illatú füstöt, ismét megkísérel egy kis bort. A második korty már nem olyan borzalmas. Tekintve, hogy már keveredett ez előző adag íze, és a füst aromája a szájában. Ezzel egy elviselhető semlegességet alkotva. Meleg barna szemei érdeklődve tekintenek a süteményt falatozó lányra. Igyekszik szemkontaktust teremteni, mikor a másik beszél hozzá. Megfigyeli arcéleit, mimikáját.*
3659. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-15 18:15:23
Üzenet elküldve: 2022-11-15 18:15:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Almeir//
*Maga részéről már megszokta a pocsékat, ezért is vár még, hogy a borospohárhoz nyúljon. Kár lenne ideje korán elvenni a sütemény finom ízét. Épp elég, hogy a pálinka még mindig kísérti. Meg is mosolyogja Almeir küszködését a korttyal, azt persze nem lehet tudni, hogy a remek időzítés vagy pusztán az esemény ilyen megmosolyogtató a számára.
Inkább halad tovább a beszélgetésben, mielőtt esetleg még zavarba hozná a férfit.*
- Hát az biztos, hogy Arthenior nyugodtabb, mint itt a kikötő. Én is fontolgattam, hogy elutazom oda. Jó rég jártam a városban.
*Vakar az állára eltűnődve, majd inkább a férfi szavaira bólogat rá. Természetesen az ő arcáról sem kerül le a vigyor.*
- Ebben látod teljesen egyetértünk. Ez a bor bizonyosan az isteneknek köszönhető. *Tart egy röpke hatásszünetet, majd bizalmasan a férfihoz hajol.* Mert állítólag néha ők is szeretnek átkokat szórni.
*Nevet fel végül, ami sajnos nem tart sokáig, ahogy a beszélgetésük témája kissé komorabb mederbe folyik. Ezek szerint nem csak ő az, aki inkább tényleg maga mögött akarja tudni a múltat. Ez elég érdekesen hangzik ahhoz, hogy felgöngyölítse, viszont a rideg, szakállas tekintet pedig elég határozottan áll ki amellett, hogy ezt jobb nem megkísérelni. Nem győzi magában elégszer elmormolni azt sem, hogy hiába szimpatikus neki a férfi, korai még teljes bizalmába fogadni.*
- Inkább a Rumost. Az őszintét megvallva a Sellőházban még nem jártam.
*Válaszolja először komolyan, majd végül az ő orra alatt is megjelenik a válasz vigyor.*
- De tudod bátor dolog az idegenvezetődet piszkálni. Bátor, de balga.
*Kanyarít le egy falatot a süteményből, majd a szájába tolva kuncog fel. Noha egy pillanatra felszalad a szemöldöke azon, hogy Almeir inkább mellőzi a süteményt. Nem is érti, hogy sok férfi hogy tudja az édes élvezeteket felváltani a keserű pipával. Mindamellett, hogy neki is volt szerencséje a füstölgéshez.*
- Biztos nem kéred?
*Fog a tál szélére. Hátha meggondolja magát még időben a másik.*
*Maga részéről már megszokta a pocsékat, ezért is vár még, hogy a borospohárhoz nyúljon. Kár lenne ideje korán elvenni a sütemény finom ízét. Épp elég, hogy a pálinka még mindig kísérti. Meg is mosolyogja Almeir küszködését a korttyal, azt persze nem lehet tudni, hogy a remek időzítés vagy pusztán az esemény ilyen megmosolyogtató a számára.
Inkább halad tovább a beszélgetésben, mielőtt esetleg még zavarba hozná a férfit.*
- Hát az biztos, hogy Arthenior nyugodtabb, mint itt a kikötő. Én is fontolgattam, hogy elutazom oda. Jó rég jártam a városban.
*Vakar az állára eltűnődve, majd inkább a férfi szavaira bólogat rá. Természetesen az ő arcáról sem kerül le a vigyor.*
- Ebben látod teljesen egyetértünk. Ez a bor bizonyosan az isteneknek köszönhető. *Tart egy röpke hatásszünetet, majd bizalmasan a férfihoz hajol.* Mert állítólag néha ők is szeretnek átkokat szórni.
*Nevet fel végül, ami sajnos nem tart sokáig, ahogy a beszélgetésük témája kissé komorabb mederbe folyik. Ezek szerint nem csak ő az, aki inkább tényleg maga mögött akarja tudni a múltat. Ez elég érdekesen hangzik ahhoz, hogy felgöngyölítse, viszont a rideg, szakállas tekintet pedig elég határozottan áll ki amellett, hogy ezt jobb nem megkísérelni. Nem győzi magában elégszer elmormolni azt sem, hogy hiába szimpatikus neki a férfi, korai még teljes bizalmába fogadni.*
- Inkább a Rumost. Az őszintét megvallva a Sellőházban még nem jártam.
*Válaszolja először komolyan, majd végül az ő orra alatt is megjelenik a válasz vigyor.*
- De tudod bátor dolog az idegenvezetődet piszkálni. Bátor, de balga.
*Kanyarít le egy falatot a süteményből, majd a szájába tolva kuncog fel. Noha egy pillanatra felszalad a szemöldöke azon, hogy Almeir inkább mellőzi a süteményt. Nem is érti, hogy sok férfi hogy tudja az édes élvezeteket felváltani a keserű pipával. Mindamellett, hogy neki is volt szerencséje a füstölgéshez.*
- Biztos nem kéred?
*Fog a tál szélére. Hátha meggondolja magát még időben a másik.*
3658. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-15 06:31:12
Üzenet elküldve: 2022-11-15 06:31:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lyni//
*Csendben hallgatja a nőt, közben pedig az utolsó falatokat lapátolja be bozontos szakálla mögé. Nem rest a végsőcseppeket egy kis adag kenyérrel kitisztázni a tányérjáról. Megfelelő volt a vacsora, és reméli, hogy a bor sem okoz csalódást… pedig de. A vörösszínű ital inkább a lőre kategória, abból is a savanyúbb, ecetesebb fajta. Az első korty oly kellemetlenül éri, hogy kicsit félre is nyeli, amitől két prüszkölő köhintés hagyja el torkát. Pechére pont akkor, amikor a másik a Sellőket említi és azok foglalkozását. Na, még csak az kellene, hogy azt higgyék zavarba jött a hallottaktól. Nem olyan fából faragták, de magyarázkodásba nem kezd. Az még esetlenebbül festene. Inkább némi szarkazmussal a hangjában így szól.*
- Értem. Bár pénzt szerezni és nem elkölteni szeretnék Arthenior városában. Talán ezért sem maradt meg a Sellőház becses hírneve az emlékeim között. A bor mennyei – erőltet vigyort arcára-, erről legendákat énekelhetnének a bárdok.
*Majd a vigyor, amilyen gyorsan jött, olyan sebességgel hervad le arcáról. Helyét ismét a nyugodt, kedélyes arcvonások veszik át, már amennyi ebből látható a szőrtenger alatt. A kupát leteszi az asztalra, és emésztgeti egy kicsit mind a hallottakat, mind a látottakat, mind az érzékelt ízeket.
A bor kétségtelenül igényel még némi lelki felkészülést, így egy pár percig hanyagolni fogja. Hű bajtársa, a kopott utazó pipája most ismét siet, hogy a szolgálatára legyen. A pipaszára egyenes akár egy nyílvessző teste, talán ha alkar hosszúságú. Bár egyszerűnek tűnhet az első pillantásra, de apró karcokból, szép kacskaringós minta fut rajta a kazánig, amelyen egy szimpla sárgaréz karika, akár egy vékony gyűrű, fut körbe. Nem drága darab, de a piaci árusoknál kapható változatoknál igényesebb. Komótosan elkezdi kipiszkálni, megtisztítani, közben nem kerüli el figyelmét Lyni mimikája, és ahogy a feltett kérdésekre ad választ.*
- Milyen furcsa véletlen is ez…
*Válaszolja a nőnek, amikor az a háta mögött hagyott dolgokról beszél. A férfi szemei kissé összébb szűkülnek, ahogy a pipa kazánját mustrálja, mint aki mérlegel dolgokat.*
- …bizony vannak dolgok, amik jobb, ha ott maradnak ahol. Magunk mögött.
*A férfi szeme késként villan fel a nőre, mint aki keresztül akar látni rajta, bele annak lelkébe. Kemény és hideg pillantás ez. Ezzel mindkettejük számára egyértelmű, hogy a múlt feszegetése nem kívánatos vacsoratéma egyiküknek sem.*
- Szóval –vált ismét barátságos hangszínre-, itt vagyunk két egymásnak vadidegen személy, akiket összesodortak a tenger hullámai. És ellenben velem, neked legalább akad helyismereted, amennyire eddig észrevettem. Vagy csak a Sellőházat tanulmányoztad eddig behatóbban?
*Almeri kajánul elvigyorodik, és a süteményből a maga részét is Lyni elé tolja, hátha szeretné a másik. A férfi inkább kihagyja, helyette a pipa tömés rituáléjába kezd bele.*
*Csendben hallgatja a nőt, közben pedig az utolsó falatokat lapátolja be bozontos szakálla mögé. Nem rest a végsőcseppeket egy kis adag kenyérrel kitisztázni a tányérjáról. Megfelelő volt a vacsora, és reméli, hogy a bor sem okoz csalódást… pedig de. A vörösszínű ital inkább a lőre kategória, abból is a savanyúbb, ecetesebb fajta. Az első korty oly kellemetlenül éri, hogy kicsit félre is nyeli, amitől két prüszkölő köhintés hagyja el torkát. Pechére pont akkor, amikor a másik a Sellőket említi és azok foglalkozását. Na, még csak az kellene, hogy azt higgyék zavarba jött a hallottaktól. Nem olyan fából faragták, de magyarázkodásba nem kezd. Az még esetlenebbül festene. Inkább némi szarkazmussal a hangjában így szól.*
- Értem. Bár pénzt szerezni és nem elkölteni szeretnék Arthenior városában. Talán ezért sem maradt meg a Sellőház becses hírneve az emlékeim között. A bor mennyei – erőltet vigyort arcára-, erről legendákat énekelhetnének a bárdok.
*Majd a vigyor, amilyen gyorsan jött, olyan sebességgel hervad le arcáról. Helyét ismét a nyugodt, kedélyes arcvonások veszik át, már amennyi ebből látható a szőrtenger alatt. A kupát leteszi az asztalra, és emésztgeti egy kicsit mind a hallottakat, mind a látottakat, mind az érzékelt ízeket.
A bor kétségtelenül igényel még némi lelki felkészülést, így egy pár percig hanyagolni fogja. Hű bajtársa, a kopott utazó pipája most ismét siet, hogy a szolgálatára legyen. A pipaszára egyenes akár egy nyílvessző teste, talán ha alkar hosszúságú. Bár egyszerűnek tűnhet az első pillantásra, de apró karcokból, szép kacskaringós minta fut rajta a kazánig, amelyen egy szimpla sárgaréz karika, akár egy vékony gyűrű, fut körbe. Nem drága darab, de a piaci árusoknál kapható változatoknál igényesebb. Komótosan elkezdi kipiszkálni, megtisztítani, közben nem kerüli el figyelmét Lyni mimikája, és ahogy a feltett kérdésekre ad választ.*
- Milyen furcsa véletlen is ez…
*Válaszolja a nőnek, amikor az a háta mögött hagyott dolgokról beszél. A férfi szemei kissé összébb szűkülnek, ahogy a pipa kazánját mustrálja, mint aki mérlegel dolgokat.*
- …bizony vannak dolgok, amik jobb, ha ott maradnak ahol. Magunk mögött.
*A férfi szeme késként villan fel a nőre, mint aki keresztül akar látni rajta, bele annak lelkébe. Kemény és hideg pillantás ez. Ezzel mindkettejük számára egyértelmű, hogy a múlt feszegetése nem kívánatos vacsoratéma egyiküknek sem.*
- Szóval –vált ismét barátságos hangszínre-, itt vagyunk két egymásnak vadidegen személy, akiket összesodortak a tenger hullámai. És ellenben velem, neked legalább akad helyismereted, amennyire eddig észrevettem. Vagy csak a Sellőházat tanulmányoztad eddig behatóbban?
*Almeri kajánul elvigyorodik, és a süteményből a maga részét is Lyni elé tolja, hátha szeretné a másik. A férfi inkább kihagyja, helyette a pipa tömés rituáléjába kezd bele.*
3657. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-14 16:59:42
Üzenet elküldve: 2022-11-14 16:59:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Almeir//
*Hunyorogva figyeli a férfi arcát, ahogy arra keveredik a szó, hogy fogalma sincs mi az a Sellőház. Talán még egy cseppnyi hitetlenkedést is felfedezhet rajta a szemben ülő. Hiszen ezt nem sokszor hallotta pont itt a kikötőben, pont egy férfi szájából. Főleg a hajóról érkezett, megfáradt utazók és tengerészek szeretnek sellő karok közé bújni a szárazföldre érkezésük után. De valamiért elhiszi ezt a férfinak. Talán az tehet róla, hogy a dokkokban sem sikerült eligazodnia a Rumost illetőleg. Így csak egy kósza vigyorral vonja meg a vállait, hiszen éppen most készül egy kis ártatlan felvilágosításra.*
- Jó kis hely, azt mondják. Finom a kaja, jók az italok, a szobák, meg a sellők is tudják rendesen a dolgukat. Tudod... *Hajol bizalmasabb közelségbe a férfihoz, miközben smaragdjait is a szakállas arcra emeli.* a kéjhölgyek.
*Suttogja bele a fogadói levegőbe, majd huncut kuncogással dől vissza a helyére. Reméli ennyi magyarázat elegendő is a Sellőházat illetőleg.
Azután már csak az marad hátra, hogy ő maga is neki lásson az ételnek. A pálinka tényleg megtette a hatását, főleg, hogy nélküle is majd megveszett az éhségtől. Noha a hely nem követelné meg, de a társaságának azért imponálni szeretne, így lassan és jólnevelten kanalaz. A maga részéről kerülve a csúnya maszatokat a szája szélénél. Természetesen az nem botránkoztatja meg, hogy azon a bizonyos szakállon viszont ráérősen csüngnek a szaftcseppek. Családja bővelkedett szakállas férfiakban. Kivéve azt az egyet, aki arra sem érdemes, hogy most az eszébe jusson.
Így Almeir szakálltörölgetéseit csak egy kedves mosollyal illeti, majd visszafordul a saját adagjához. Hisz ő sem rajong azért, ha evés közben szüntelenül bámulják.*
- Hát ez valóban nem egy túlbonyolított terv. De nem is kell mindent túlbonyolítani.
*Mondja is ki az éles eszű meglátást, mert hát nem igazán kérdezne bele a férfi dolgaiba jobban. Hisz való igaz, ismeretségük még elég rövid ahhoz, hogy bármelyikjük meggondolatlanul fecsegjen a saját dolgairól. Akárkik is lehetnek. Ahogy a férfi nem bízhat meg vakon a nőben, úgy Lyninek is óvatosnak kell lennie, hiába a hirtelen jött szimpátia a másik iránt. Meg történetesen vannak olyan dolgai, amit nem szívesen kotkodálna ki ő sem.*
- Munka az mindig akad. Ilyen is és olyan is.
*Bólint rá, hisz valóban a kikötőben akad meló a piti tolvajtól, az orvgyilkoson át az egyszerű rakodómunkásig bárkinek. Hisz veszélyes hely ez, de nem lehetetlenség olyan helyre szerződni, ahol nem kell kockára tenni a saját vagy mások életét.*
- Hogy én?
*És itt is volnánk, ahol elkezdődhetne a mese arról, amiről egyelőre nem áll szándékában mesélni. Így muszáj lesz neki is a ködös, egyszerű utat választani. Hogy ugyebár megmaradjon az a bizonyos káposzta, de a kecskét is sikerüljön jól lakatni. De mielőtt jönne is az egyszerű válasz azért gyűlnek elméjében a viharfelhők, ez pedig akaratlanul is kiül az arcára egy fancsali fintor képében. Így, hogy újból jóízű mosolyt tudjon megereszteni előbb a szájába lapától pár jól megtermett falatot. Amin elrágódik, hogy végül pár nehézkes nyeléssel le is küldje a gyomrába.*
- Is-is.
*Szusszan végül, ahogy az utolsó falatot is kikanalazza. Nagyjából ez a pár perc kell ahhoz, hogy kigondolja magában mi is az a válasz, ami nem lesz annyira kétértelmű, hogy gyanússá váljon Almeir számára. De nem igazán jön a nyelvére a megfelelő mondat, így el is engedi ezen vívódását.*
- Tudod vannak olyan dolgok, amiket igyekszem hátra hagyni és minél messzebb kerülni tőlük. Ez a határozott cél, a többinél pedig valóban keresni akarok magamnak valami helyet, ahol megéri maradni.
*Bökdös bele az üres tányér aljára a kanalával, majd odébb tolja azt, hogy végre a süteménynek is sikerüljön teret hódítania.*
*Hunyorogva figyeli a férfi arcát, ahogy arra keveredik a szó, hogy fogalma sincs mi az a Sellőház. Talán még egy cseppnyi hitetlenkedést is felfedezhet rajta a szemben ülő. Hiszen ezt nem sokszor hallotta pont itt a kikötőben, pont egy férfi szájából. Főleg a hajóról érkezett, megfáradt utazók és tengerészek szeretnek sellő karok közé bújni a szárazföldre érkezésük után. De valamiért elhiszi ezt a férfinak. Talán az tehet róla, hogy a dokkokban sem sikerült eligazodnia a Rumost illetőleg. Így csak egy kósza vigyorral vonja meg a vállait, hiszen éppen most készül egy kis ártatlan felvilágosításra.*
- Jó kis hely, azt mondják. Finom a kaja, jók az italok, a szobák, meg a sellők is tudják rendesen a dolgukat. Tudod... *Hajol bizalmasabb közelségbe a férfihoz, miközben smaragdjait is a szakállas arcra emeli.* a kéjhölgyek.
*Suttogja bele a fogadói levegőbe, majd huncut kuncogással dől vissza a helyére. Reméli ennyi magyarázat elegendő is a Sellőházat illetőleg.
Azután már csak az marad hátra, hogy ő maga is neki lásson az ételnek. A pálinka tényleg megtette a hatását, főleg, hogy nélküle is majd megveszett az éhségtől. Noha a hely nem követelné meg, de a társaságának azért imponálni szeretne, így lassan és jólnevelten kanalaz. A maga részéről kerülve a csúnya maszatokat a szája szélénél. Természetesen az nem botránkoztatja meg, hogy azon a bizonyos szakállon viszont ráérősen csüngnek a szaftcseppek. Családja bővelkedett szakállas férfiakban. Kivéve azt az egyet, aki arra sem érdemes, hogy most az eszébe jusson.
Így Almeir szakálltörölgetéseit csak egy kedves mosollyal illeti, majd visszafordul a saját adagjához. Hisz ő sem rajong azért, ha evés közben szüntelenül bámulják.*
- Hát ez valóban nem egy túlbonyolított terv. De nem is kell mindent túlbonyolítani.
*Mondja is ki az éles eszű meglátást, mert hát nem igazán kérdezne bele a férfi dolgaiba jobban. Hisz való igaz, ismeretségük még elég rövid ahhoz, hogy bármelyikjük meggondolatlanul fecsegjen a saját dolgairól. Akárkik is lehetnek. Ahogy a férfi nem bízhat meg vakon a nőben, úgy Lyninek is óvatosnak kell lennie, hiába a hirtelen jött szimpátia a másik iránt. Meg történetesen vannak olyan dolgai, amit nem szívesen kotkodálna ki ő sem.*
- Munka az mindig akad. Ilyen is és olyan is.
*Bólint rá, hisz valóban a kikötőben akad meló a piti tolvajtól, az orvgyilkoson át az egyszerű rakodómunkásig bárkinek. Hisz veszélyes hely ez, de nem lehetetlenség olyan helyre szerződni, ahol nem kell kockára tenni a saját vagy mások életét.*
- Hogy én?
*És itt is volnánk, ahol elkezdődhetne a mese arról, amiről egyelőre nem áll szándékában mesélni. Így muszáj lesz neki is a ködös, egyszerű utat választani. Hogy ugyebár megmaradjon az a bizonyos káposzta, de a kecskét is sikerüljön jól lakatni. De mielőtt jönne is az egyszerű válasz azért gyűlnek elméjében a viharfelhők, ez pedig akaratlanul is kiül az arcára egy fancsali fintor képében. Így, hogy újból jóízű mosolyt tudjon megereszteni előbb a szájába lapától pár jól megtermett falatot. Amin elrágódik, hogy végül pár nehézkes nyeléssel le is küldje a gyomrába.*
- Is-is.
*Szusszan végül, ahogy az utolsó falatot is kikanalazza. Nagyjából ez a pár perc kell ahhoz, hogy kigondolja magában mi is az a válasz, ami nem lesz annyira kétértelmű, hogy gyanússá váljon Almeir számára. De nem igazán jön a nyelvére a megfelelő mondat, így el is engedi ezen vívódását.*
- Tudod vannak olyan dolgok, amiket igyekszem hátra hagyni és minél messzebb kerülni tőlük. Ez a határozott cél, a többinél pedig valóban keresni akarok magamnak valami helyet, ahol megéri maradni.
*Bökdös bele az üres tányér aljára a kanalával, majd odébb tolja azt, hogy végre a süteménynek is sikerüljön teret hódítania.*
3656. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-14 06:59:10
Üzenet elküldve: 2022-11-14 06:59:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Lyni //
*Tompa koppanással érkeznek a pohárkák a ragadós asztallapra, ezzel egy pecsétet nyomva a rögtönzött ismertségük baráti szerződésére. A rövidital nem vált ki különösebb hatást a férfiből, ennél erősebb italokhoz szokott utazásai során. A kapott tömény inkább szagos, mint erős, tipikusan olcsó ivókban kapható pia. Abban sem biztos, hogy ugyanazt kapta, mint a nő, látva Lyni halvány fintorgásait.
Azonban az ételnek igencsak jó illata van, és az íze sem kifogásolható. Ezen megállapítása leginkább kettő dolognak tudható be. Az egyik, hogy a hajón kapott sóban és füstben tartósított élelem után elég sok minden tud fenséges lakomának tűnni, a másik dolog az, hogy nem ismeri a helyi ízeket és konyhaszokásokat. Így a kapott fejadagok neki igencsak megfelelnek, sosem volt finnyás. Aki annyit utazik, és szolgál különböző helyeken amennyit a férfi, az megtanulja értékelni, még a silányabbul elkészített ételt is, a sózott-szárított hús, vagy a semmi helyett.*
- Nem tudom mi az a Sellőház. A hajón idefelé próbáltam minél többet megtudni Arthenior városáról, de annyiféle véleménnyel és pletykával szembesültem, hogy inkább feladtam. Inkább magam járok mindennek utána. Abban a legtöbben egyetértettek, hogy mielőtt tovább megyek, itt a Rókában pihenjek meg egy kicsit. Az erszényem, ha tehetem, tartsam zárva, a szemem és a fülem pedig nyitva. Viszont az nem is reméltem, hogy ilyen kellemes társaságom akad majd.
*Mosolyodik el barátságosan a nő felé, miközben szája szélénél a szakállszálak pörköltszaftos cseppkövekként hintáznak előre és hátra. Igénytelenül enne tán? Nem-nem. Erről szó sincsen kérem. De mit tehet az emberfia, ha ilyen hosszú zabolátlan szőrtenger fedi az arcát? Időről-időre, megtörölgeti magát evés közben, de azért nem zavarja különösebben a dolog. Amennyire tud, odafigyel, hogy emberi módon egyen, és ne úgy nézzen ki, mint egy műveletlen kultúrbarbár.*
- A terveim egyelőre elég egyszerűek. Kissé kifújom a tengeri utazást, és a vele járó kényelmetlenségeket. Napokon belül pedig valami munka után kell néznem. Remélem, hogy az ezen a téren eddig szerzett tapasztalataimat kamatoztatni tudom itt is.
*Almeir szándékosan nem tér ki egyelőre mit is ért ez alatt, és hogy milyen munkára is gondol. Kettejük ismertsége, még nem engedi, hogy ennyire nyílt legyen a nő felé. De, ki tudhatja hova vezet ez a beszélgetés, a vacsora és a kupa bor, majd még egy, majd még egy. Ha, és amennyiben a vacsora elköltése után is tovább folytatják a beszélgetést.*
- És Te Lyni? Határozott céllal érkeztél, vagy egyelőre a helyedet keresed Te is?
*Kérdezi két falat közt a férfi, a tányérjából felpillantva. Lassan a végére ér vacsorájának. Talán kissé túl gyorsan is végzett vele. Ez is annak köszönhető, hogy a szolgálatban eltöltött évek alatt kialakulnak bizonyos rutinok. Étkezz gyorsan, mellőzd a hosszú alvást, inkább sokszor rövidebben. Mindig, mindig nézz a hátad mögé…*
*Tompa koppanással érkeznek a pohárkák a ragadós asztallapra, ezzel egy pecsétet nyomva a rögtönzött ismertségük baráti szerződésére. A rövidital nem vált ki különösebb hatást a férfiből, ennél erősebb italokhoz szokott utazásai során. A kapott tömény inkább szagos, mint erős, tipikusan olcsó ivókban kapható pia. Abban sem biztos, hogy ugyanazt kapta, mint a nő, látva Lyni halvány fintorgásait.
Azonban az ételnek igencsak jó illata van, és az íze sem kifogásolható. Ezen megállapítása leginkább kettő dolognak tudható be. Az egyik, hogy a hajón kapott sóban és füstben tartósított élelem után elég sok minden tud fenséges lakomának tűnni, a másik dolog az, hogy nem ismeri a helyi ízeket és konyhaszokásokat. Így a kapott fejadagok neki igencsak megfelelnek, sosem volt finnyás. Aki annyit utazik, és szolgál különböző helyeken amennyit a férfi, az megtanulja értékelni, még a silányabbul elkészített ételt is, a sózott-szárított hús, vagy a semmi helyett.*
- Nem tudom mi az a Sellőház. A hajón idefelé próbáltam minél többet megtudni Arthenior városáról, de annyiféle véleménnyel és pletykával szembesültem, hogy inkább feladtam. Inkább magam járok mindennek utána. Abban a legtöbben egyetértettek, hogy mielőtt tovább megyek, itt a Rókában pihenjek meg egy kicsit. Az erszényem, ha tehetem, tartsam zárva, a szemem és a fülem pedig nyitva. Viszont az nem is reméltem, hogy ilyen kellemes társaságom akad majd.
*Mosolyodik el barátságosan a nő felé, miközben szája szélénél a szakállszálak pörköltszaftos cseppkövekként hintáznak előre és hátra. Igénytelenül enne tán? Nem-nem. Erről szó sincsen kérem. De mit tehet az emberfia, ha ilyen hosszú zabolátlan szőrtenger fedi az arcát? Időről-időre, megtörölgeti magát evés közben, de azért nem zavarja különösebben a dolog. Amennyire tud, odafigyel, hogy emberi módon egyen, és ne úgy nézzen ki, mint egy műveletlen kultúrbarbár.*
- A terveim egyelőre elég egyszerűek. Kissé kifújom a tengeri utazást, és a vele járó kényelmetlenségeket. Napokon belül pedig valami munka után kell néznem. Remélem, hogy az ezen a téren eddig szerzett tapasztalataimat kamatoztatni tudom itt is.
*Almeir szándékosan nem tér ki egyelőre mit is ért ez alatt, és hogy milyen munkára is gondol. Kettejük ismertsége, még nem engedi, hogy ennyire nyílt legyen a nő felé. De, ki tudhatja hova vezet ez a beszélgetés, a vacsora és a kupa bor, majd még egy, majd még egy. Ha, és amennyiben a vacsora elköltése után is tovább folytatják a beszélgetést.*
- És Te Lyni? Határozott céllal érkeztél, vagy egyelőre a helyedet keresed Te is?
*Kérdezi két falat közt a férfi, a tányérjából felpillantva. Lassan a végére ér vacsorájának. Talán kissé túl gyorsan is végzett vele. Ez is annak köszönhető, hogy a szolgálatban eltöltött évek alatt kialakulnak bizonyos rutinok. Étkezz gyorsan, mellőzd a hosszú alvást, inkább sokszor rövidebben. Mindig, mindig nézz a hátad mögé…*
3655. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-12 11:48:00
Üzenet elküldve: 2022-11-12 11:48:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// Ukrom és Lily //
- Morthal, mi? Valamiért a halandóság jut róla eszembe.
*Morfondírozik árvánk hangosan, mielőtt az orkra vetné kéklő tekintetét.*
- Ha van rá lehetőséged, érd el, hogy vérezzen! Bizonyítsuk a feltevést! *Majd ismét a gnóm felé furdul.* Majd ma megtörik ez a győzelmi lánc. Mindent köszönünk, gnóm uram! A Szikla és a hercegnő távoznak.
*Kacsint árvánk egy utolsót a tollával babráló férfira, végül követi társát a várakozó helyig. A fellendülő hüvelykujjra csupán egy biztató mosollyal felel, végül elindul, hogy elmondja Illidarynak a híreket. A félvér első dolga, hogy ott nézzen szét, ahol a fogadásokat lehet megtenni. Ez lényegében a legszerencsésebb húzása a mai nap folyamán. Leszámítva a kiváló reggelit. Hiszen megtalálja a maszkost, aki épp végez a hazárdírozással. Árvánk sem rest. Sietve a mélységi mellé lép és hátát annak vállának vetve beszélni kezd. Mintha csak a levegőbe mondaná. Nem néz a férfira. Helyette inkább a hatalmas orkra tapasztja kékjeit. Így a tekintetét követve, akár a holló is kiszúrhatja azt magának.*
- Megtaláltuk az egyiket. Versenyző a drága. Gondunk lesz rá, hogy nem tűnjön el. A másik kettő a tiétek.
*Ha a maszkos hozzá tenne valamit, a félvér még meghallgatja. Aztán igyekszik is vissza, hogy Ukromnak szolgáljon társasággal.*
// Ukrom és Lily //
- Morthal, mi? Valamiért a halandóság jut róla eszembe.
*Morfondírozik árvánk hangosan, mielőtt az orkra vetné kéklő tekintetét.*
- Ha van rá lehetőséged, érd el, hogy vérezzen! Bizonyítsuk a feltevést! *Majd ismét a gnóm felé furdul.* Majd ma megtörik ez a győzelmi lánc. Mindent köszönünk, gnóm uram! A Szikla és a hercegnő távoznak.
*Kacsint árvánk egy utolsót a tollával babráló férfira, végül követi társát a várakozó helyig. A fellendülő hüvelykujjra csupán egy biztató mosollyal felel, végül elindul, hogy elmondja Illidarynak a híreket. A félvér első dolga, hogy ott nézzen szét, ahol a fogadásokat lehet megtenni. Ez lényegében a legszerencsésebb húzása a mai nap folyamán. Leszámítva a kiváló reggelit. Hiszen megtalálja a maszkost, aki épp végez a hazárdírozással. Árvánk sem rest. Sietve a mélységi mellé lép és hátát annak vállának vetve beszélni kezd. Mintha csak a levegőbe mondaná. Nem néz a férfira. Helyette inkább a hatalmas orkra tapasztja kékjeit. Így a tekintetét követve, akár a holló is kiszúrhatja azt magának.*
- Megtaláltuk az egyiket. Versenyző a drága. Gondunk lesz rá, hogy nem tűnjön el. A másik kettő a tiétek.
*Ha a maszkos hozzá tenne valamit, a félvér még meghallgatja. Aztán igyekszik is vissza, hogy Ukromnak szolgáljon társasággal.*
3654. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-11 18:27:09
Üzenet elküldve: 2022-11-11 18:27:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// Illydary és Syndra //
* A férfiaknál osztatlan sikert arat, míg a feljebb valójuk nem utasítja rendre őket, és természetesen Syndrát. Egy ártatlannak tűnő mosollyal hajol meg a felettes előtt, majd a katonák felé kacsint. *
- Köszönöm a türelmüket, és a jó tanácsukat. Nem is zavarom önöket tovább.
* Kihúzza magát míg elindul a fogadások irányába. Türelmesen beáll a sorba, ahogyan Illidary is tette. Amint lehetősége van rá, a fogadáshoz le tesz egy vastagabb erszényt 300-al. Egy mosoly keretében fogad Ukromra.Mesélő (Hydra) Csak remélni tudja, hogy jó döntést hozott.
*
- Van esetleg még több meccs is amire fogadni lehetne?
* Érdeklődik, de végül már neki támaszkodik az asztalnak. Izgatott mered a másik szemeibe, hogy ha van lehetősége csáberejét is bevesse. *
// Illydary és Syndra //
* A férfiaknál osztatlan sikert arat, míg a feljebb valójuk nem utasítja rendre őket, és természetesen Syndrát. Egy ártatlannak tűnő mosollyal hajol meg a felettes előtt, majd a katonák felé kacsint. *
- Köszönöm a türelmüket, és a jó tanácsukat. Nem is zavarom önöket tovább.
* Kihúzza magát míg elindul a fogadások irányába. Türelmesen beáll a sorba, ahogyan Illidary is tette. Amint lehetősége van rá, a fogadáshoz le tesz egy vastagabb erszényt 300-al. Egy mosoly keretében fogad Ukromra.Mesélő (Hydra) Csak remélni tudja, hogy jó döntést hozott.
*- Van esetleg még több meccs is amire fogadni lehetne?
* Érdeklődik, de végül már neki támaszkodik az asztalnak. Izgatott mered a másik szemeibe, hogy ha van lehetősége csáberejét is bevesse. *
3653. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-11 12:57:10
Üzenet elküldve: 2022-11-11 12:57:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Almeir Yleon//
*Lopva a fogadós arcára pillant, amikor elhangzik az a bizonyos "jobb fajta bor". Meglepő mód a férfinek csak épphogy rándul meg a szemöldöke. Még a szemeit sem forgatja, ahogy azt ilyenkor szokta. Ugyanis azok a jobb fajta borok nem éppen itt lelhetők fel. Ez amolyan erszény kímélő hely. Van szar és kevésbé szar, amiből egyik sem a finnyás ízlésficammal rendelkezőknek való. Mindenesetre már jól hangzik, ha sikerül a kevésbé pocsék italból kapniuk.
Apránként pedig már az étel illata is az orrába kúszik. Ezt sem mesterszakácsok készítik, de eddig nem volt panasza az itteni harapnivalókból. Bár az sem elhanyagolható tényező, hogy egy ideje már bőven lejjebb adott az elvárásaiból.
Így meg is ragadja a pörkölttel és süteménnyel megpakolt tálcát, azzal és oldalán a férfival pedig megindul a várakozás közben kifigyelt üres asztalhoz. Lepakol, majd batyuját is leakasztva akasztja azt a szék háttámlájára. Azután már csak az marad, hogy kényelmesen helyet foglaljon. Kiosztja a fejadagokat és elégedetten dől hátra a széken. Addig semminek sem lát neki, amíg a másik nem ül le.*
- Nem rossz hely, de egyszer azért kipróbálnám a Sellőházat is.
*Ejti meg közben a mellékes megjegyzést.*
- Csak hát választhatok két eshetőség közül. Választom a minőséget, de mélyen benyúlok az erszényembe vagy lejjebb adok és legalább marad némi aranyam.
*Vonja meg a vállait, ez pedig talán elég magyarázat arra, hogy miért mozog éppen itt ennyire otthonosan.
Közben, ha Almeir is helyet foglal az asztalnál a pálinkákat is maguk elé pakolja. Való igaz, hogy tökéletes bevezetése ez az ebédjüknek. A pohárkára fogva emeli meg kissé a férfi felé.*
- Igyunk egy remek ismertséget adó hajóútra.
*Mosolyodik el bájosan, majd egy húzással el is tűnteti az ajándék italt. A kiürült pohárka alja hangos koppanással érkezik vissza az asztal lapjára, a leány arca pedig először kellemetlen fintorba húzódik, de ahogy az alkohol égetése alább hagy már elégedetten sóhajt fel. Megszokta az iszogatást, főleg itt a kikötőben, de még mindig nem az a típus, aki olyan könnyedén bírná azt. Főleg nem a töményet. De ezután legalább nekikezdhetnek majd a pörköltnek is.*
- És mik a tervek?
*Húzza közben magát közelebb az asztalhoz, hogy lassan neki tudjon látni az ebédnek is.*
*Lopva a fogadós arcára pillant, amikor elhangzik az a bizonyos "jobb fajta bor". Meglepő mód a férfinek csak épphogy rándul meg a szemöldöke. Még a szemeit sem forgatja, ahogy azt ilyenkor szokta. Ugyanis azok a jobb fajta borok nem éppen itt lelhetők fel. Ez amolyan erszény kímélő hely. Van szar és kevésbé szar, amiből egyik sem a finnyás ízlésficammal rendelkezőknek való. Mindenesetre már jól hangzik, ha sikerül a kevésbé pocsék italból kapniuk.
Apránként pedig már az étel illata is az orrába kúszik. Ezt sem mesterszakácsok készítik, de eddig nem volt panasza az itteni harapnivalókból. Bár az sem elhanyagolható tényező, hogy egy ideje már bőven lejjebb adott az elvárásaiból.
Így meg is ragadja a pörkölttel és süteménnyel megpakolt tálcát, azzal és oldalán a férfival pedig megindul a várakozás közben kifigyelt üres asztalhoz. Lepakol, majd batyuját is leakasztva akasztja azt a szék háttámlájára. Azután már csak az marad, hogy kényelmesen helyet foglaljon. Kiosztja a fejadagokat és elégedetten dől hátra a széken. Addig semminek sem lát neki, amíg a másik nem ül le.*
- Nem rossz hely, de egyszer azért kipróbálnám a Sellőházat is.
*Ejti meg közben a mellékes megjegyzést.*
- Csak hát választhatok két eshetőség közül. Választom a minőséget, de mélyen benyúlok az erszényembe vagy lejjebb adok és legalább marad némi aranyam.
*Vonja meg a vállait, ez pedig talán elég magyarázat arra, hogy miért mozog éppen itt ennyire otthonosan.
Közben, ha Almeir is helyet foglal az asztalnál a pálinkákat is maguk elé pakolja. Való igaz, hogy tökéletes bevezetése ez az ebédjüknek. A pohárkára fogva emeli meg kissé a férfi felé.*
- Igyunk egy remek ismertséget adó hajóútra.
*Mosolyodik el bájosan, majd egy húzással el is tűnteti az ajándék italt. A kiürült pohárka alja hangos koppanással érkezik vissza az asztal lapjára, a leány arca pedig először kellemetlen fintorba húzódik, de ahogy az alkohol égetése alább hagy már elégedetten sóhajt fel. Megszokta az iszogatást, főleg itt a kikötőben, de még mindig nem az a típus, aki olyan könnyedén bírná azt. Főleg nem a töményet. De ezután legalább nekikezdhetnek majd a pörköltnek is.*
- És mik a tervek?
*Húzza közben magát közelebb az asztalhoz, hogy lassan neki tudjon látni az ebédnek is.*
3652. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-10 20:56:20
Üzenet elküldve: 2022-11-10 20:56:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
// Ukrom és Lily //
~ Mikor ő osztja a pofonokat... ~ *Nagy elvárásoknak kell megfelelnie, úgy hallja. Nem kételkedik képességeiben, de sosem garantált egy olyan helyzet, ahol időben reagál vagy elég gyors, elég izmot tesz bele egy csapásba, és most nem csak puszta szórakozás miatt áll be a mérkőzők mellé. hazudna ha azt állítaná, kicsit sem ideges. De ebben az esetben nem tudja előre megtervezni a dolgokat, tehát más választása nincs, mint bízni magában.*
- Nem az én választásom lesz, kivel verekszem. *Fintorodik el az aggasztó kérdésre. Ma nincs remek humorérzékkel megáldva.* - És ha netalán később is kell csak kiállnom ellene, nekem is át kell verekednem magam másokon, ahogy neki is. *Ha jól gondolja, csak egy-egy ellenes küzdelmeket tartanak itt, de hogy egyszerre mennyit, azt ő nem tudja. Idő és a jókegyelem mondja csak meg, hogy alakulnak a dolgok.
Perceket nem pazarolva, mennek is regisztrálni. Hangya hercegnő problémamentesen megmondja amit kell, A szikla elégedetten bólint a szavakra, s bár a gnómtól jövő pesszimizmus nem hoz napsugarakat az ork elképzeléseit borító felhőkre, Ukrom továbbra is egyenes gerinccel és büszke arccal követi a segéd-legényt, Lilyennek felmutatva hüvelykujját bátorításként. A váróhely mellett nem sokkal megállva újra hozzá fordul, nem sietve kikémlelni a konkurenciát ezen alkalommal.*
- Akkor megegyeztünk, itt maradok. Ne izgass fel senkit nélkülem. *Kis csipkelődés a nap korábbi részére visszautalva.* - Ha már nem tolták ide a csőrüket, Darkkhal vagy Syndrathullal ne felejtsétek el a meccs közben kikémlelni a tömeget, ha nem akarod egyedül. Ne tegyetek semmi meggondolatlant; az őrök nem csak megfélemlítésre vannak. Sok sikert. *Meglehetősen szívélyes elköszönés az ork részéről, majd, ha látja a fél-elf lányt eltűnni a sokaságban, kezeit megropogtatva áll be a többi "jelentkező" közé. Mint ahogy illeni szokás, morcos pofával és feszegetett izmokkal néz is körbe, de farkasszemeket nem tart; inkább a nagy orkot és két remélhetőleg közelben lévő fivérét keresi, hátha nagyobb szerencséje lesz az izzadt, nyomásra kész közösségben.*
// Ukrom és Lily //
~ Mikor ő osztja a pofonokat... ~ *Nagy elvárásoknak kell megfelelnie, úgy hallja. Nem kételkedik képességeiben, de sosem garantált egy olyan helyzet, ahol időben reagál vagy elég gyors, elég izmot tesz bele egy csapásba, és most nem csak puszta szórakozás miatt áll be a mérkőzők mellé. hazudna ha azt állítaná, kicsit sem ideges. De ebben az esetben nem tudja előre megtervezni a dolgokat, tehát más választása nincs, mint bízni magában.*
- Nem az én választásom lesz, kivel verekszem. *Fintorodik el az aggasztó kérdésre. Ma nincs remek humorérzékkel megáldva.* - És ha netalán később is kell csak kiállnom ellene, nekem is át kell verekednem magam másokon, ahogy neki is. *Ha jól gondolja, csak egy-egy ellenes küzdelmeket tartanak itt, de hogy egyszerre mennyit, azt ő nem tudja. Idő és a jókegyelem mondja csak meg, hogy alakulnak a dolgok.
Perceket nem pazarolva, mennek is regisztrálni. Hangya hercegnő problémamentesen megmondja amit kell, A szikla elégedetten bólint a szavakra, s bár a gnómtól jövő pesszimizmus nem hoz napsugarakat az ork elképzeléseit borító felhőkre, Ukrom továbbra is egyenes gerinccel és büszke arccal követi a segéd-legényt, Lilyennek felmutatva hüvelykujját bátorításként. A váróhely mellett nem sokkal megállva újra hozzá fordul, nem sietve kikémlelni a konkurenciát ezen alkalommal.*
- Akkor megegyeztünk, itt maradok. Ne izgass fel senkit nélkülem. *Kis csipkelődés a nap korábbi részére visszautalva.* - Ha már nem tolták ide a csőrüket, Darkkhal vagy Syndrathullal ne felejtsétek el a meccs közben kikémlelni a tömeget, ha nem akarod egyedül. Ne tegyetek semmi meggondolatlant; az őrök nem csak megfélemlítésre vannak. Sok sikert. *Meglehetősen szívélyes elköszönés az ork részéről, majd, ha látja a fél-elf lányt eltűnni a sokaságban, kezeit megropogtatva áll be a többi "jelentkező" közé. Mint ahogy illeni szokás, morcos pofával és feszegetett izmokkal néz is körbe, de farkasszemeket nem tart; inkább a nagy orkot és két remélhetőleg közelben lévő fivérét keresi, hátha nagyobb szerencséje lesz az izzadt, nyomásra kész közösségben.*
3651. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-10 19:08:00
Üzenet elküldve: 2022-11-10 19:08:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// Illydary és Syndra //
* Figyelmesen próbálja követni Syndrával való beszélgetését a csapatnak, így már indul is a fogadások felé, hogy valami tétet tegyen ő is. A fogadó helyszínen szépen beáll a sorba, és csak akkor szólítja meg az alakot, miután ő következik. *
- Szeretnék fogadni, kik a következő indulók?
* Ha névileg megosztják vele, akkor egy ideig elgondolkozó tekintetet vág, de nem húzza a másik idejét. *
- Ukromra teszek háromszáz aranyat.
* Mondja, majd Egy vastagabb erszényt húz elő, majd a maszk alatt mosolyogva teszi le az alak elé. Pontosan 300 arany van benne. Mesélő (Hydra) A férfi bármikor eltudja venni, de azért figyelmesen követi a kezeket. *
- Más indulókra is szeretnék fogadni, utánuk kik jönnek?
* Érdeklődik tovább a mélységi, nem mutogatja közszemlére az erszényeket, csak a szükséges szemeknek teszi ki az örömöt. *
// Illydary és Syndra //
* Figyelmesen próbálja követni Syndrával való beszélgetését a csapatnak, így már indul is a fogadások felé, hogy valami tétet tegyen ő is. A fogadó helyszínen szépen beáll a sorba, és csak akkor szólítja meg az alakot, miután ő következik. *
- Szeretnék fogadni, kik a következő indulók?
* Ha névileg megosztják vele, akkor egy ideig elgondolkozó tekintetet vág, de nem húzza a másik idejét. *
- Ukromra teszek háromszáz aranyat.
* Mondja, majd Egy vastagabb erszényt húz elő, majd a maszk alatt mosolyogva teszi le az alak elé. Pontosan 300 arany van benne. Mesélő (Hydra) A férfi bármikor eltudja venni, de azért figyelmesen követi a kezeket.
*- Más indulókra is szeretnék fogadni, utánuk kik jönnek?
* Érdeklődik tovább a mélységi, nem mutogatja közszemlére az erszényeket, csak a szükséges szemeknek teszi ki az örömöt. *
3650. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-10 10:27:34
Üzenet elküldve: 2022-11-10 10:27:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Fejvadászok //
// Ukrom és Lily //
* A jelentkezés mellett dönt a páros, nem éppen meglepő módon. Ehhez nem is kell sokat menniük, hogy elérjék az asztal mellett gubbasztó gnómot. Kopaszodó fej, torz arc és persze fülszőr. Ezek jellemzik a szépfiút, aki nem lehet valami vicces egyén se, mert elég morcos ábrázatot ereszt meg a méltóságos Hangya hercegnő irányába. Valamit mormog az orra alatt és csak azért nem zavarja el melegebb éghajlatra, mert kb rögtön a tárgyra tér a lány, vagy inkább az ork, aki már fizeti is kifelé az aranyat. Azt a pár dolgot hamar lefirkantja a sárga papírra, miközben még egy gyors válaszra is jut ideje.*
- Morthal Wrog már négyszer nyert ezen a versenyen. Eddig még nem talált legyőzőre. Sok sikert!* Azzal már zavarja is elfelé őket, mert jönnek még utánuk. A fiatal legény igazítja őket útba, aki valamiféle segéd lehet. A ring mellett akad egy rész, ahol a jelentkezők várakozhatnak, miközben egymást méregetik. Ha oda fáradnak, akkor várhatnak, amíg elkezdődik a meccs, vagy még egy kicsit mászkálhatnak, ha nagyon akarnak.*
// Fejvadászok //
// Illydary és Syndra //
*Hát erről ennyit. A pultnál nem sikerül elérni semmit, csak egy morcos pultos némbert hagynak maguk után. Viszont úgy tűnik, hogy akad még tervük. Syndra kiviharzik, hogy átöltözzön, majd aztán az őrség felé veszi az irányt. Utána néznek páran, de azért akad bőven konkurencia az olcsó örömlányok terén, hogy mégse kelljen kéretlen udvarlókkal foglalkoznia. Viszonylag könnyen eléri az őröket, ahol neki kezd a közjátékának. Elég rizikós játszma ez, de úgy tűnik, hogy tudja, hogy mit csinál. A figyelmet magára vonja, de nincs könnyű dolga, mert nem egy személy elcsábítását kell most megejtenie.*
- Wrog a befutó, mint mindig, de nem fizet sokat.* Válaszol egy fiatalabb őr rögvest, majd egy másik is.*
- Ott bent a mérkőzések előtt tudsz fogadni. Doszkonra kell fogadni az óriásra, de csak ha nem Wroggal játszik.* Jön egy másik tipp és még lenne több is, ha nem szól közbe a szakállas vezető féleség.*
- Elég, menjen be, itt dolog van. A meccs után majd ráér a fiúkkal szórakozni.* Várható volt, hogy nem mindenkit fog tudni a női bájaival levenni a lábairól. Mozdulnia kell a lánynak, ha nem akar bajt a fejére.*
// Ukrom és Lily //
* A jelentkezés mellett dönt a páros, nem éppen meglepő módon. Ehhez nem is kell sokat menniük, hogy elérjék az asztal mellett gubbasztó gnómot. Kopaszodó fej, torz arc és persze fülszőr. Ezek jellemzik a szépfiút, aki nem lehet valami vicces egyén se, mert elég morcos ábrázatot ereszt meg a méltóságos Hangya hercegnő irányába. Valamit mormog az orra alatt és csak azért nem zavarja el melegebb éghajlatra, mert kb rögtön a tárgyra tér a lány, vagy inkább az ork, aki már fizeti is kifelé az aranyat. Azt a pár dolgot hamar lefirkantja a sárga papírra, miközben még egy gyors válaszra is jut ideje.*
- Morthal Wrog már négyszer nyert ezen a versenyen. Eddig még nem talált legyőzőre. Sok sikert!* Azzal már zavarja is elfelé őket, mert jönnek még utánuk. A fiatal legény igazítja őket útba, aki valamiféle segéd lehet. A ring mellett akad egy rész, ahol a jelentkezők várakozhatnak, miközben egymást méregetik. Ha oda fáradnak, akkor várhatnak, amíg elkezdődik a meccs, vagy még egy kicsit mászkálhatnak, ha nagyon akarnak.*
// Fejvadászok //
// Illydary és Syndra //
*Hát erről ennyit. A pultnál nem sikerül elérni semmit, csak egy morcos pultos némbert hagynak maguk után. Viszont úgy tűnik, hogy akad még tervük. Syndra kiviharzik, hogy átöltözzön, majd aztán az őrség felé veszi az irányt. Utána néznek páran, de azért akad bőven konkurencia az olcsó örömlányok terén, hogy mégse kelljen kéretlen udvarlókkal foglalkoznia. Viszonylag könnyen eléri az őröket, ahol neki kezd a közjátékának. Elég rizikós játszma ez, de úgy tűnik, hogy tudja, hogy mit csinál. A figyelmet magára vonja, de nincs könnyű dolga, mert nem egy személy elcsábítását kell most megejtenie.*
- Wrog a befutó, mint mindig, de nem fizet sokat.* Válaszol egy fiatalabb őr rögvest, majd egy másik is.*
- Ott bent a mérkőzések előtt tudsz fogadni. Doszkonra kell fogadni az óriásra, de csak ha nem Wroggal játszik.* Jön egy másik tipp és még lenne több is, ha nem szól közbe a szakállas vezető féleség.*
- Elég, menjen be, itt dolog van. A meccs után majd ráér a fiúkkal szórakozni.* Várható volt, hogy nem mindenkit fog tudni a női bájaival levenni a lábairól. Mozdulnia kell a lánynak, ha nem akar bajt a fejére.*
3649. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-08 08:57:42
Üzenet elküldve: 2022-11-08 08:57:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// Ukrom és Lily //
*Az egyik őr pökhendi visszaszólásán árvánk meg sem lepődik. Biztos benne, hogy az nem az első ilyen rendezvényen koptatja a fegyvere markolatát. Ám a lány jókedvét nem sikerül letörnie. Talán még a társa is meríthet ebből a határozottságból.*
- Bizony meg. Ha lesz időd, pislants a küzdőtérre! Főleg mikor ő osztja a pofonokat.
*Kacsint a szakállasra, majd hamar a másik teremben találják magukat mindketten. Itt már nem annyira sűrű a tömeg, viszont a felhozatal, ha lehet, sokkal szúrósabb. Elveszni azért sikerül a népek között. Egy melák ork társaságában pedig egyenesen láthatatlanul lehet közlekedni. Ez a sűrűség nyilván változik majd, mikor a műsor elkezdődik. Lily kékjei itt is a sokaságot fürkészik. Van itt minden, amit egy bunyó kedvelő kívánhat. Törpe, óriás, hozzájuk képest aprócska ember, óriási ork... Álljunk csak meg!*
- Igen. Nehéz nem észre venni. *Pislog félvérünk a hegyomlásra.* Biztos vagy benne, hogy verekedni akarsz vele? Több esélyünk lenne fegyverekkel, néhány nyílvessző után. Mellesleg addigra kicsit meg lesz puhítva.
*Természetesen nem gondolja komolyan a kérdést. Csupán még mindig igyekszik oldani Ukrom feszültségét. Azt sem tudván, hogy ezzel árt, vagy használ.*
- Akkor irány a gnómhoz, a többit utána átbeszéljük.
*Azzal meg is indulnak, hogy túl legyenek a regisztráció formalitásain. Az őrök viselekedéséből és abból, hogy a gnóm szemmel láthatóan elfoglalt, Lily mellőzi a bájolgást és rögtön a lényegre tér.*
-Estét! A barátom nevezni szeretne.
*Gnómunknak sem áll szándékában csevegni, így célratörően kérdez.*
- Hogy én?!
*Kérdez vissza a lány elkerekedett szemekkel. Majd egy komisz mosoly kíséretében válaszolja meg a saját kérdését.*
- Hangya hercegnő. *Vontatott kuncogás.* Vicceltem. A barátom szállna ringbe, akit Ukromnak neveznek. Ukrom a szikla. Az arany pedig...
*Túrna szorgosan a tatyójába, ám ez alkalommal a melák előzi meg az árvát és elintézi a piszkos anyagiakat.*
-... az meg ott van. Ha már itt vagyunk, megkérdezhetem, hogy eddig milyen a felhozatal? Például az az óriásokat megszégyenítő ork biztosan nem szurkolni jött. *Biccent árvánk a már meglelt célpont felé.* Lesznek még hozzá hasonlók?
*Amennyiben megkapták a választ, odébb is állnak. Utat engedve a többi nevezőnek. Néhány lépéssel arébb, a félvér Ukromra emeli a tekintetét.*
- Ez könnyen ment. Most foglaljuk el a helyünket! Én pedig utánanézek Darkhéknak, hogy elmondjam, mit tudtunk meg és, hogy megtaláltuk az egyiket.
*Enyhe aggodalommal az arcán, sóhajtva pillant a hatalmas célpontja.*
~Amilyen nagy, akkorát esik. Nem?~
- Te pedig próbáld nem szem elől téveszteni őt!
*Ha pedig az orknak sincs ellenvetése, Lily el is indul maszkos keresésre.*
// Ukrom és Lily //
*Az egyik őr pökhendi visszaszólásán árvánk meg sem lepődik. Biztos benne, hogy az nem az első ilyen rendezvényen koptatja a fegyvere markolatát. Ám a lány jókedvét nem sikerül letörnie. Talán még a társa is meríthet ebből a határozottságból.*
- Bizony meg. Ha lesz időd, pislants a küzdőtérre! Főleg mikor ő osztja a pofonokat.
*Kacsint a szakállasra, majd hamar a másik teremben találják magukat mindketten. Itt már nem annyira sűrű a tömeg, viszont a felhozatal, ha lehet, sokkal szúrósabb. Elveszni azért sikerül a népek között. Egy melák ork társaságában pedig egyenesen láthatatlanul lehet közlekedni. Ez a sűrűség nyilván változik majd, mikor a műsor elkezdődik. Lily kékjei itt is a sokaságot fürkészik. Van itt minden, amit egy bunyó kedvelő kívánhat. Törpe, óriás, hozzájuk képest aprócska ember, óriási ork... Álljunk csak meg!*
- Igen. Nehéz nem észre venni. *Pislog félvérünk a hegyomlásra.* Biztos vagy benne, hogy verekedni akarsz vele? Több esélyünk lenne fegyverekkel, néhány nyílvessző után. Mellesleg addigra kicsit meg lesz puhítva.
*Természetesen nem gondolja komolyan a kérdést. Csupán még mindig igyekszik oldani Ukrom feszültségét. Azt sem tudván, hogy ezzel árt, vagy használ.*
- Akkor irány a gnómhoz, a többit utána átbeszéljük.
*Azzal meg is indulnak, hogy túl legyenek a regisztráció formalitásain. Az őrök viselekedéséből és abból, hogy a gnóm szemmel láthatóan elfoglalt, Lily mellőzi a bájolgást és rögtön a lényegre tér.*
-Estét! A barátom nevezni szeretne.
*Gnómunknak sem áll szándékában csevegni, így célratörően kérdez.*
- Hogy én?!
*Kérdez vissza a lány elkerekedett szemekkel. Majd egy komisz mosoly kíséretében válaszolja meg a saját kérdését.*
- Hangya hercegnő. *Vontatott kuncogás.* Vicceltem. A barátom szállna ringbe, akit Ukromnak neveznek. Ukrom a szikla. Az arany pedig...
*Túrna szorgosan a tatyójába, ám ez alkalommal a melák előzi meg az árvát és elintézi a piszkos anyagiakat.*
-... az meg ott van. Ha már itt vagyunk, megkérdezhetem, hogy eddig milyen a felhozatal? Például az az óriásokat megszégyenítő ork biztosan nem szurkolni jött. *Biccent árvánk a már meglelt célpont felé.* Lesznek még hozzá hasonlók?
*Amennyiben megkapták a választ, odébb is állnak. Utat engedve a többi nevezőnek. Néhány lépéssel arébb, a félvér Ukromra emeli a tekintetét.*
- Ez könnyen ment. Most foglaljuk el a helyünket! Én pedig utánanézek Darkhéknak, hogy elmondjam, mit tudtunk meg és, hogy megtaláltuk az egyiket.
*Enyhe aggodalommal az arcán, sóhajtva pillant a hatalmas célpontja.*
~Amilyen nagy, akkorát esik. Nem?~
- Te pedig próbáld nem szem elől téveszteni őt!
*Ha pedig az orknak sincs ellenvetése, Lily el is indul maszkos keresésre.*
3648. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-07 21:56:39
Üzenet elküldve: 2022-11-07 21:56:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// Illydary és Syndra //
* Nem teketóriázik, amint a szavak elhagyják a dagadt nőstényt, már fordul is Illidary felé. ~ Akkor jön a második terv. ~ Húz egy mosolyt a szája szélére, majd indul is ki a fogadóból, de nem szórakozik sokáig. A tömegen átverekedve, már ki is tárja az ajtót. Az első sikátorba belépve szétnéz, majd ha nincs probléma, már veszi is le a maszkját, hogy aztán ruháját egy kicsit megigazítsa. Köpenyét kifordítja, hogy ezáltal csak fekete legyen, mielőtt a csuklyát magára húzná, a haját is megigazítja kissé.
Lemezkabátján aligha tud javítani, de az már lényegtelen számára. Ragadozó bájával indul vissza a fogadóba, egy szolid gonosz mosoly kíséretébe. Az ajtón belépve már megy is az őrök felé, óvatos, tudja jól, hogy teli van kéjenccel egy ilyen fogadó, így próbálja bájait a célzott személyek felé irányítani. Az őrök elé lép, miután látja, hogy Illidary már távolabb lép tőlük. *
- Jól hallottam fiúk? Itt lehet fogadni? Nekem is lenne néhány aranyam amit szívesen megdupláznék.
* Hajol közel az egyik őrhöz, majd huncut mosolyt villant felé. Teste ciprus olajjal van bekenve, és a sminkje szinte tökéletesre sikeredett, így nem aggódik a csábereje miatt. Tudja jól, hogy még akár nélküle is ellenállhatatlan tudna lenni a legtöbb férfinek, de így tökéletesíti egy ragadozó a fortélyait. *
- Örömmel venném, hogy ha útba tudnátok igazítani, és akár egy kis pletykával is szórakoztatnátok a versenyzőkről. Ennyi izmos férfi között szinte már zavarba érzem magam.
* Egy kis pír, és egy ártatlan mosoly. A tökéletes fegyver már készen áll, már csak az a kérdés, hogy az őrök beveszik-e. *
// Illydary és Syndra //
* Nem teketóriázik, amint a szavak elhagyják a dagadt nőstényt, már fordul is Illidary felé. ~ Akkor jön a második terv. ~ Húz egy mosolyt a szája szélére, majd indul is ki a fogadóból, de nem szórakozik sokáig. A tömegen átverekedve, már ki is tárja az ajtót. Az első sikátorba belépve szétnéz, majd ha nincs probléma, már veszi is le a maszkját, hogy aztán ruháját egy kicsit megigazítsa. Köpenyét kifordítja, hogy ezáltal csak fekete legyen, mielőtt a csuklyát magára húzná, a haját is megigazítja kissé.
Lemezkabátján aligha tud javítani, de az már lényegtelen számára. Ragadozó bájával indul vissza a fogadóba, egy szolid gonosz mosoly kíséretébe. Az ajtón belépve már megy is az őrök felé, óvatos, tudja jól, hogy teli van kéjenccel egy ilyen fogadó, így próbálja bájait a célzott személyek felé irányítani. Az őrök elé lép, miután látja, hogy Illidary már távolabb lép tőlük. *
- Jól hallottam fiúk? Itt lehet fogadni? Nekem is lenne néhány aranyam amit szívesen megdupláznék.
* Hajol közel az egyik őrhöz, majd huncut mosolyt villant felé. Teste ciprus olajjal van bekenve, és a sminkje szinte tökéletesre sikeredett, így nem aggódik a csábereje miatt. Tudja jól, hogy még akár nélküle is ellenállhatatlan tudna lenni a legtöbb férfinek, de így tökéletesíti egy ragadozó a fortélyait. *
- Örömmel venném, hogy ha útba tudnátok igazítani, és akár egy kis pletykával is szórakoztatnátok a versenyzőkről. Ennyi izmos férfi között szinte már zavarba érzem magam.
* Egy kis pír, és egy ártatlan mosoly. A tökéletes fegyver már készen áll, már csak az a kérdés, hogy az őrök beveszik-e. *
3647. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-07 09:20:43
Üzenet elküldve: 2022-11-07 09:20:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
// Ukrom és Lily //
*Előző napszakos kísérletükhöz képest gyanúsan simán alakulnak a dolgok, ahogy a már kétség kívül kialakuló ökölharcra szánt helyiségben álldogálnak. Mint ahogy kigondolta, megpróbálja a nagyobb tömegtől távolabb helyezni magát, Lilyennek utánzásra utasítóan biccentve, hogy lássanak is valamit. Hogy törpéket vesz észre, azon nem lepődik meg; volt már alkalma erejét mérni eggyel, így tudja, méretükön túl tiszteletre méltó erő rejtőzik testükben. A bicepszek is árulkódoak. Nem sietnek, ezért részleteket keresve méri végig fajtársait, árulkodó nyomokat keresve, de az egyiknél csak egy pillanatig kellett néznie a jószágot hogy tudja, meglelték az egyiket; a nagyot, ráadásul.*
- Egyik megvan. *Mondja társának. Nem mutogat, ezért a lánykának az ork tekintetét kell követnie, hogy ő is meglássa, feltéve ha nem vette már előtte észre, ami méretét tekintve nem egyszerű. A közvetlenül mellette lévő orkon már nem annyira biztos, de tudja, hogy ha nem is amaz a másik fivér, azok bizonyosan a közelben lehetnek, és csak idő kérdése, hogy a verekedés közben vagy a nézőtérben, vagy a gyűrűben megmutatják magukat.*
- Ha beíratjuk magamat... *Fordul Lilyennhez.* - Azután már nem rohangálhatok. Gyanús lenne. Te viszont megmondhatod Darkhéknak, hogy megleltük az egyiket. A melák részt vesz a meccsben, az biztos, a másik kettő is ki fogja közben dugni a fejét, esélyesen fogadhattak rá, ha nem lesznek ők is mellette. Ha a terv szerint haladunk, és nincs ellenvetésed, akkor vezess kérlek a gnómhoz, és írass be.* A célegyenesnél bölcs dolog biztosra venni, hogy minden kérdés megválaszolva van, és a hezitálás még csak árnyéka sem terem meg az agyban, így ha fél-elf társának lennének megosztandó kételkedései, akkor Ukrom atyai türelemmel hallgatja végig őket. Más esetben elkezd a kis asztal felé bandukolni, és odaérve a legorkosabb arcát vágja a feltűnés nélküli benevezéshez, hagyná, hogy Lilyenn beszéljen helyette, csakúgy mint az előbb. Egy szerény, 150 arany értékű összeget a gnómnak Mesélő (Hydra) bölcsen letesz. *
// Ukrom és Lily //
*Előző napszakos kísérletükhöz képest gyanúsan simán alakulnak a dolgok, ahogy a már kétség kívül kialakuló ökölharcra szánt helyiségben álldogálnak. Mint ahogy kigondolta, megpróbálja a nagyobb tömegtől távolabb helyezni magát, Lilyennek utánzásra utasítóan biccentve, hogy lássanak is valamit. Hogy törpéket vesz észre, azon nem lepődik meg; volt már alkalma erejét mérni eggyel, így tudja, méretükön túl tiszteletre méltó erő rejtőzik testükben. A bicepszek is árulkódoak. Nem sietnek, ezért részleteket keresve méri végig fajtársait, árulkodó nyomokat keresve, de az egyiknél csak egy pillanatig kellett néznie a jószágot hogy tudja, meglelték az egyiket; a nagyot, ráadásul.*
- Egyik megvan. *Mondja társának. Nem mutogat, ezért a lánykának az ork tekintetét kell követnie, hogy ő is meglássa, feltéve ha nem vette már előtte észre, ami méretét tekintve nem egyszerű. A közvetlenül mellette lévő orkon már nem annyira biztos, de tudja, hogy ha nem is amaz a másik fivér, azok bizonyosan a közelben lehetnek, és csak idő kérdése, hogy a verekedés közben vagy a nézőtérben, vagy a gyűrűben megmutatják magukat.*
- Ha beíratjuk magamat... *Fordul Lilyennhez.* - Azután már nem rohangálhatok. Gyanús lenne. Te viszont megmondhatod Darkhéknak, hogy megleltük az egyiket. A melák részt vesz a meccsben, az biztos, a másik kettő is ki fogja közben dugni a fejét, esélyesen fogadhattak rá, ha nem lesznek ők is mellette. Ha a terv szerint haladunk, és nincs ellenvetésed, akkor vezess kérlek a gnómhoz, és írass be.* A célegyenesnél bölcs dolog biztosra venni, hogy minden kérdés megválaszolva van, és a hezitálás még csak árnyéka sem terem meg az agyban, így ha fél-elf társának lennének megosztandó kételkedései, akkor Ukrom atyai türelemmel hallgatja végig őket. Más esetben elkezd a kis asztal felé bandukolni, és odaérve a legorkosabb arcát vágja a feltűnés nélküli benevezéshez, hagyná, hogy Lilyenn beszéljen helyette, csakúgy mint az előbb. Egy szerény, 150 arany értékű összeget a gnómnak Mesélő (Hydra) bölcsen letesz.
*
3646. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-07 07:02:12
Üzenet elküldve: 2022-11-07 07:02:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lyniwer Trinasewen//
~Nem gondolom, hogy valóban állná az italt a Mosolylovag.~ Így vélekedik magában a férfi. Véleménye szerint inkább arra várhat még mindig a halbűzös dokkoknál, hogy belebotoljon valakibe, akivel szemben vitézségét bizonyíthatja. Hősünk szívből reméli, hogy meg is kapja majd a sorstól, amire úgy ácsingózik. Csak aztán győzze majd hálával az égieknek, ha épp úgy alakul, hogy nehéz kőként süllyed majd a hullámsírba.
Belépnek a Rumos rókalyuk „impozáns” épületébe. A helyiségben rossz és kevésbé rosszarcú idegenek várják, hogy újra előkerüljön az éjszaka, ami óvó takaróként rejti majd el tetteiket a nagy nyilvánosság elől. Almeir a bent ülők egyikét sem ismeri személyesen… még. De, a jelekből bőven tud olvasni. Jellegzetes ruházat, az alóla előkandikáló rosszul elrejtett fegyver, féltakarásból megpillantott banda vagy klánjelek, amiket helyismeret híján nem tud azonosítani. Viszont semmi kétsége felőle, hogy amit lát az alvilági bandák jele.
Lyni otthonosan mozog itt, ez a napnál is világosabb. A férfi tekintetével végig követi, ahogy szépen ringatózó csípőjével keresztül siklik két asztal és a köréje rendezetlenül odatolt székek között. Kissé lemaradva ő is követi a pulthoz. Nem kerüli el a férfi figyelmét a pultossal folytatott beszélgetés tartalma, valamint az sem, hogy a nő mennyire rutinosan jár-kel itt. Természetesen sejtette, hogy nem egy szende halárus lánykába botlott bele a dokkoknál, de úgy tűnik a balhé és a rosszarcú idegenek ismerete sem állnak távol Lyni mindennapjaitól. Vannak, akik nem rossz szándékúak, és nem keresik a bajt, de valahogy mindig zűrbe keverednek. Jelenlétük, akár a vízbe dobott apró kavics, ami lassan mind nagyobb és nagyobb hullámot kavar maga körül. Lehet, hogy újdonsült ismerőse is egy ilyen hullámvető kavics?
- Két kupica pálinkát kérek. *Beszélgetés indításhoz és étvágy ébresztőnek ez mindig tökéletes választás. Reméli, hogy finom aPálinka, ha már egyszer kifizeti érte a 14aranyat.
Természetesen ez még elég csekély honorárium lenne, amiért segít neki a nő eligazodni ebben a városban így további rendelést ad le a mogorva pultosnak.*
- És két kupa jobb fajta száraz bort is mellé. *Köszönet gyanánt biccent a pultosnak. Nem tudja milyen is lesz az a jobb fajta Bor, de kifizeti érte a 12aranyat.
Kétkedik a minőségben, látva a helyet és a ragadós asztalokat, de puding próbája az evés. Egy kör alakú fatálcán meg is kapják az italokat, amit Almeir kézbe véve, csatlakozik az asztalt vadászó Lynihez.*
~Nem gondolom, hogy valóban állná az italt a Mosolylovag.~ Így vélekedik magában a férfi. Véleménye szerint inkább arra várhat még mindig a halbűzös dokkoknál, hogy belebotoljon valakibe, akivel szemben vitézségét bizonyíthatja. Hősünk szívből reméli, hogy meg is kapja majd a sorstól, amire úgy ácsingózik. Csak aztán győzze majd hálával az égieknek, ha épp úgy alakul, hogy nehéz kőként süllyed majd a hullámsírba.
Belépnek a Rumos rókalyuk „impozáns” épületébe. A helyiségben rossz és kevésbé rosszarcú idegenek várják, hogy újra előkerüljön az éjszaka, ami óvó takaróként rejti majd el tetteiket a nagy nyilvánosság elől. Almeir a bent ülők egyikét sem ismeri személyesen… még. De, a jelekből bőven tud olvasni. Jellegzetes ruházat, az alóla előkandikáló rosszul elrejtett fegyver, féltakarásból megpillantott banda vagy klánjelek, amiket helyismeret híján nem tud azonosítani. Viszont semmi kétsége felőle, hogy amit lát az alvilági bandák jele.
Lyni otthonosan mozog itt, ez a napnál is világosabb. A férfi tekintetével végig követi, ahogy szépen ringatózó csípőjével keresztül siklik két asztal és a köréje rendezetlenül odatolt székek között. Kissé lemaradva ő is követi a pulthoz. Nem kerüli el a férfi figyelmét a pultossal folytatott beszélgetés tartalma, valamint az sem, hogy a nő mennyire rutinosan jár-kel itt. Természetesen sejtette, hogy nem egy szende halárus lánykába botlott bele a dokkoknál, de úgy tűnik a balhé és a rosszarcú idegenek ismerete sem állnak távol Lyni mindennapjaitól. Vannak, akik nem rossz szándékúak, és nem keresik a bajt, de valahogy mindig zűrbe keverednek. Jelenlétük, akár a vízbe dobott apró kavics, ami lassan mind nagyobb és nagyobb hullámot kavar maga körül. Lehet, hogy újdonsült ismerőse is egy ilyen hullámvető kavics?
- Két kupica pálinkát kérek. *Beszélgetés indításhoz és étvágy ébresztőnek ez mindig tökéletes választás. Reméli, hogy finom aPálinka, ha már egyszer kifizeti érte a 14aranyat.
Természetesen ez még elég csekély honorárium lenne, amiért segít neki a nő eligazodni ebben a városban így további rendelést ad le a mogorva pultosnak.*
- És két kupa jobb fajta száraz bort is mellé. *Köszönet gyanánt biccent a pultosnak. Nem tudja milyen is lesz az a jobb fajta Bor, de kifizeti érte a 12aranyat.
Kétkedik a minőségben, látva a helyet és a ragadós asztalokat, de puding próbája az evés. Egy kör alakú fatálcán meg is kapják az italokat, amit Almeir kézbe véve, csatlakozik az asztalt vadászó Lynihez.*
3645. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-06 22:28:26
Üzenet elküldve: 2022-11-06 22:28:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Szemöldöke megrándul a telt nő láttán, hát még a vissza utasításon. Ruházatuk igazán kirívó, de a gyilkosok és a tolvajok között igazán nem meglepő öltözék. Syndrához fordul, majd halkan súgja neki oda, a tömeg zajában nem mintha bárki hallhatná. *
- Jöhet a második terv, öltözz. Én figyelem a fogadásokat.
* Illidary nem szórakozik nagy nehezen átverekszi magát a tömegen, egészen az őrökig, majd feléjük fordul. Hangja ridegen, bár határozottan cseng. *
- Hol lehet fogadni?
* Ha útba igazítják, akkor elindul a megfelelő irányba, ha pedig nem, akkor megpróbál szétnézni, és valamennyire elvegyülni. Ha bárki kérdezne tőle valamit akkor csak annyit mond . *
- A fogadás miatt jöttem.
* Szemöldöke megrándul a telt nő láttán, hát még a vissza utasításon. Ruházatuk igazán kirívó, de a gyilkosok és a tolvajok között igazán nem meglepő öltözék. Syndrához fordul, majd halkan súgja neki oda, a tömeg zajában nem mintha bárki hallhatná. *
- Jöhet a második terv, öltözz. Én figyelem a fogadásokat.
* Illidary nem szórakozik nagy nehezen átverekszi magát a tömegen, egészen az őrökig, majd feléjük fordul. Hangja ridegen, bár határozottan cseng. *
- Hol lehet fogadni?
* Ha útba igazítják, akkor elindul a megfelelő irányba, ha pedig nem, akkor megpróbál szétnézni, és valamennyire elvegyülni. Ha bárki kérdezne tőle valamit akkor csak annyit mond . *
- A fogadás miatt jöttem.
3644. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-06 21:44:04
Üzenet elküldve: 2022-11-06 21:44:04
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Fejvadászok //
// Ukrom és Lily //
* A páros szétnéz bent, de egyelőre semmit nem lát, ami számukra érdekes volna. Végül úgy döntenek, hogy inkább beljebb merészkednének. Hamarosan kiderül, hogy ez mennyire jó ötlet. Az őrök felé indulnak hát el. Azok hevenyészve végig pillantanak rajtuk, de nem izgatja őket nagyon, hogy van fegyver náluk vagy sincs. Ez itt kimondatlan törvény, hogy ha hülyeséget csinálsz meghalsz.*
- Majd meglátjuk! Láttam már itt ígéretesebbeket is kipurcanni.* Röhög fel az egyik szakállas őr, mielőtt biccentene befelé egy kis asztalka mögött ücsörgő gnóm irányába. Ha megközelítik, akkor ott akad fal is meg lehetőség is a jelentkezésre. Itt is akadnak őrök az arany miatt, ami érthető is. Egyébként a teremben akadnak jócskán. Orkok, óriások, törpök leginkább, de néhány embert is lehet látni a versenyzőknek vélt kigyúrtabb tagok közül. Ha pedig ork, akkor az egyik sarokban ott magasodik ki a tömegből egy szép példány, amelyiknek az egyik agyara rögtön elárulja gazdáját. Van mellette egy kisebb példány is, talán az egyik testvér, de azt ilyen távból nem lehet megmondani. Egyelőre csak egy biztos, az pedig a vezér. Viszont most csak két dolgot tehetnek. Egy bejelentkeznek a mérkőzésre a gnómnál. A másik pedig, hogy inkább nézőként vegyülnek el, de persze harmadik opciónak még ott a visszafordulás is. Ha neveznek, akkor a gnóm két kérdést fog feltenni.*
- Milyen néven akar ringbe szállni?* Hangzik az első, amit fel is skiccel egy papírra. Aztán jöhet a második, lényegesebb kérdés.*
- Van 150 aranya a nevezés megfizetésére?* Ha ezt kifizetik, akkor még ellátják pár keret információval őket, hogy mikor fognak játszani, meg hol foglaljanak helyet, aztán zavarják őket tovább, mert lennének még itt mások is. Nem lesz idő nagyon faggatásra, talán csak egy kérdésre.*
// Illydary és Syndra //
* Azért az elvegyülés túlzás, mivel a csőrös maszk elégé feltűnő jelenségé tudja tenni a viselőjét. Különösen akkor, ha a viselője nem éppen az álcázás mestere. Nyilván akadnak még itt érdekesen kinéző figurák, mint például hajó kapitányok, kereskedők, helyi "méltóságok" meg még sorolhatnánk. Ha a jelenléte nem kelt feltűnést, a pulthoz lépve azért nevetségessé teszi magát a holló. Az ott sertepertélő középkorú, telt asszonyság a kérés hallatán rögtön be is gurul.*
- Arra menjen akkor kifelé! Minek néz minket, valami luxus szállónak?* Köp ki oldalra a tiszta ágynemű meg egyéb óhajok hallatán. Ez a hely olcsó, és nem véletlenül olcsó. Ha valaki itt óhajt megszállni, akkor annak tuti, hogy nincs pénze jobbra, mint egy mocskos huzat, vagy szalmazsák egy rakat vérszívóval. Ezután a kérdés után, nem lesz lehetőségük feltenni a kérdést a fogadásokkal kapcsolatban, de azt bárki láthatja, hogy merre rendezhetik az ilyesmit. Saját döntésük, hogy ezek után mit akarnak csinálni.*
// Ukrom és Lily //
* A páros szétnéz bent, de egyelőre semmit nem lát, ami számukra érdekes volna. Végül úgy döntenek, hogy inkább beljebb merészkednének. Hamarosan kiderül, hogy ez mennyire jó ötlet. Az őrök felé indulnak hát el. Azok hevenyészve végig pillantanak rajtuk, de nem izgatja őket nagyon, hogy van fegyver náluk vagy sincs. Ez itt kimondatlan törvény, hogy ha hülyeséget csinálsz meghalsz.*
- Majd meglátjuk! Láttam már itt ígéretesebbeket is kipurcanni.* Röhög fel az egyik szakállas őr, mielőtt biccentene befelé egy kis asztalka mögött ücsörgő gnóm irányába. Ha megközelítik, akkor ott akad fal is meg lehetőség is a jelentkezésre. Itt is akadnak őrök az arany miatt, ami érthető is. Egyébként a teremben akadnak jócskán. Orkok, óriások, törpök leginkább, de néhány embert is lehet látni a versenyzőknek vélt kigyúrtabb tagok közül. Ha pedig ork, akkor az egyik sarokban ott magasodik ki a tömegből egy szép példány, amelyiknek az egyik agyara rögtön elárulja gazdáját. Van mellette egy kisebb példány is, talán az egyik testvér, de azt ilyen távból nem lehet megmondani. Egyelőre csak egy biztos, az pedig a vezér. Viszont most csak két dolgot tehetnek. Egy bejelentkeznek a mérkőzésre a gnómnál. A másik pedig, hogy inkább nézőként vegyülnek el, de persze harmadik opciónak még ott a visszafordulás is. Ha neveznek, akkor a gnóm két kérdést fog feltenni.*
- Milyen néven akar ringbe szállni?* Hangzik az első, amit fel is skiccel egy papírra. Aztán jöhet a második, lényegesebb kérdés.*
- Van 150 aranya a nevezés megfizetésére?* Ha ezt kifizetik, akkor még ellátják pár keret információval őket, hogy mikor fognak játszani, meg hol foglaljanak helyet, aztán zavarják őket tovább, mert lennének még itt mások is. Nem lesz idő nagyon faggatásra, talán csak egy kérdésre.*
// Illydary és Syndra //
* Azért az elvegyülés túlzás, mivel a csőrös maszk elégé feltűnő jelenségé tudja tenni a viselőjét. Különösen akkor, ha a viselője nem éppen az álcázás mestere. Nyilván akadnak még itt érdekesen kinéző figurák, mint például hajó kapitányok, kereskedők, helyi "méltóságok" meg még sorolhatnánk. Ha a jelenléte nem kelt feltűnést, a pulthoz lépve azért nevetségessé teszi magát a holló. Az ott sertepertélő középkorú, telt asszonyság a kérés hallatán rögtön be is gurul.*
- Arra menjen akkor kifelé! Minek néz minket, valami luxus szállónak?* Köp ki oldalra a tiszta ágynemű meg egyéb óhajok hallatán. Ez a hely olcsó, és nem véletlenül olcsó. Ha valaki itt óhajt megszállni, akkor annak tuti, hogy nincs pénze jobbra, mint egy mocskos huzat, vagy szalmazsák egy rakat vérszívóval. Ezután a kérdés után, nem lesz lehetőségük feltenni a kérdést a fogadásokkal kapcsolatban, de azt bárki láthatja, hogy merre rendezhetik az ilyesmit. Saját döntésük, hogy ezek után mit akarnak csinálni.*
3643. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-06 19:29:54
Üzenet elküldve: 2022-11-06 19:29:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Almeir Yleon//
*Még egy ideig ízlelgeti magában ezt a Mosolylovag dolgot, de végül egy vállrándítással le is zárja az egészet. Egy kósza kis megjegyzést leszámítva.*
- Hát, ha áll egy italt...
*Vigyorodik el hamiskásan a be nem fejezett mondatra. Persze egy italért cserébe sem örülne, ha őt is ismeretlenül kezdené el valaki molesztálni. De nem is akkora nagy ügy, hogy bárkivel is meghívattassa magát. Nagylány, saját aranykészlettel, ami igaz, hogy nem túl határtalan, de ma biztos nem fog éhen és szomjan halni.
Épp ezért is szedi a lábait, hogy minél hamarabb kiverekedhesse magát a tömegből és élvezhesse egy pohár ital ízét. Természetesen amikor éppen eszébe jut azért hátra pillantgat Almeirre is. Nem a cél előtt egy kicsivel szeretné szem elől téveszteni újdonsült ivócimboráját.
Amikor megérkeznek először csak egy halk kuncogást hallat és helyeslően bólint a megjegyzésre. Noha ez sem éppen egy impozáns épület, az a kikötői akármi még ennél is lepukkantabb. De hát nem lehet minden olyan, mint a Sellőház. Bár arról még csak hallomásból van fogalma, hogy egész pofás kis építmény. Talán egyszer oda is betér, ha éppen nem csak ételre és italra fájna a foga.*
- Nem tűnsz olyan elveszettnek, hogy komoly problémád legyen az eligazodással. De igazán szemtelen és hálátlan lennék, ha nem fogadnék el egy úriembertől egy finom italt.
*Szélesedik ki vigyora, amit még egy kacsintással is megtold, miközben az előtte kitárt ajtón belép. Noha nem tegnap volt itt utoljára, nem sokat változott a hely. Talán az az asztal, ott a jobb szélén lett egy kicsit tropább, mint legutóbb. De ebben sem túl biztos. Tény, hogy ebben az ivóban gyakran történik valami balhé, de legalább olcsó. Ha pedig nem akarja felélni egy ebéd miatt az összes vagyonát, ennyi áldozatot meg tud hozni, hogy lejjebb ad az elvárásokból. Elmúltak azok az idők, amikor számítania kellett, hogy az evőeszköze ezüst avagy sem, vagy van e szalvéta a tányér mellett. Eszik kézzel, törli a száját az inge ujjába, ha így kapta meg azt, amit igazán akart. De ez hosszú történet, amibe most nem mélyedne bele a kis buksijába.
Így elhessegeti maga elől a fényűző emlékképeket és frissen szerzett partnerét várja meg odabent. Vele sétál tovább a pultig, hogy az igazán fontos rendelést nyélbe tudják ütni.
Nem igazán szeret itt másokkal foglalkozni, így csak egy-egy biccentést intéz úgy futólag, hogy ne tűnjön pofátlan suttyónak. Bár az is igaz, hogy a jólneveltség itt nem sokat számít.*
- Na akkor te állod az első kör italt, én majd az előételt. Utána akár cserélhetünk is.
*Böki finoman oldalba könyökével a férfit, ahogy huncut mosollyal fékezi meg lépteit a pult előtt. Ott a pultot törölgető fogadósnak már azért előveszi a barátságosabb mosolyát, mert azt mégsem szeretné, ha valami nagy turha lenne az ételébe keverve.*
- Hát csodálatos szép napot kívánok ennyi idő elteltével is. Mondtam én, hogy látjuk mi még egymást!
*Vigyorodik el szélesen ahogy a lapra könyököl, mire a férfi csak egy elkínzott sóhajjal egyenesedik ki, hogy a nőre nézhessen.*
- Bökd ki, hogy mit akarsz, én megcsinálom, fizetsz és el is vonulhattok, hogy megzabáljátok...
*Dörmögi oda, mire a nő csak műsértett horkantással csap halkabban a pultra.*
- Ne legyél úgy megsértődve. Véletlen volt, már mondtam. Ha lekorlátoznád az engedélyezett alkoholfogyasztást, akkor nem lenne ilyen... égető problémád a jövőben.
*Vihog is fel a szöszke, mire válaszul először csak egy dühösebb morgást, végül egy fáradt sóhaj kísérte szemforgatást kap.*
- Ha minden áron el akarnám vágatni a torkom, arra más módszerek is léteznének. Na bökjétek ki.
*Lyni végül csak lelegyinti a férfit, de a vigyor akkor sem tűnik el a képéről. Viszont tényleg nem tervezi, hogy kihúzza a gyufát, így nem is piszkálódik tovább. De ezt a kis történetet lehet, hogy elbüszkélkedhetné Almeirnek majd. Akkora sztori, hogy ő is alig hitte el, amikor másnap kijózanodott és elmesélték neki.*
- Jó, jó. *Teszi fel végül védekezően a kezeit.* - Először két tányér Vaddisznópörköltet. *Húzza közben előre a táskáját, hogy azért a 30 aranyért előhalássza az erszényét.* Na itt is van az ára. *De nem hagyja abba az aranyak közötti kotorászást, mert van ám még valami, amit a gyomrába tudna pakolni.* Valamint abból az isteni Rumos-krémes süteményből is adhatsz két szeletet. Csak ne sajnáld a rumot. *Ezzel pedig még megtoldja az előbbit 22 arannyal és oda is tolja a férfi elé.*
- Remélem te is édesszájú vagy.
*Pillant hátra válla fölött Almeirre, majd félre is áll, hogy ő is intézhesse a rendelés hátralevő részét. Amíg pedig ez megtörténik és a rendelésük is készülődni látszik, ő maga egy üres asztalért kezdi kémlelni a helyet.*
*Még egy ideig ízlelgeti magában ezt a Mosolylovag dolgot, de végül egy vállrándítással le is zárja az egészet. Egy kósza kis megjegyzést leszámítva.*
- Hát, ha áll egy italt...
*Vigyorodik el hamiskásan a be nem fejezett mondatra. Persze egy italért cserébe sem örülne, ha őt is ismeretlenül kezdené el valaki molesztálni. De nem is akkora nagy ügy, hogy bárkivel is meghívattassa magát. Nagylány, saját aranykészlettel, ami igaz, hogy nem túl határtalan, de ma biztos nem fog éhen és szomjan halni.
Épp ezért is szedi a lábait, hogy minél hamarabb kiverekedhesse magát a tömegből és élvezhesse egy pohár ital ízét. Természetesen amikor éppen eszébe jut azért hátra pillantgat Almeirre is. Nem a cél előtt egy kicsivel szeretné szem elől téveszteni újdonsült ivócimboráját.
Amikor megérkeznek először csak egy halk kuncogást hallat és helyeslően bólint a megjegyzésre. Noha ez sem éppen egy impozáns épület, az a kikötői akármi még ennél is lepukkantabb. De hát nem lehet minden olyan, mint a Sellőház. Bár arról még csak hallomásból van fogalma, hogy egész pofás kis építmény. Talán egyszer oda is betér, ha éppen nem csak ételre és italra fájna a foga.*
- Nem tűnsz olyan elveszettnek, hogy komoly problémád legyen az eligazodással. De igazán szemtelen és hálátlan lennék, ha nem fogadnék el egy úriembertől egy finom italt.
*Szélesedik ki vigyora, amit még egy kacsintással is megtold, miközben az előtte kitárt ajtón belép. Noha nem tegnap volt itt utoljára, nem sokat változott a hely. Talán az az asztal, ott a jobb szélén lett egy kicsit tropább, mint legutóbb. De ebben sem túl biztos. Tény, hogy ebben az ivóban gyakran történik valami balhé, de legalább olcsó. Ha pedig nem akarja felélni egy ebéd miatt az összes vagyonát, ennyi áldozatot meg tud hozni, hogy lejjebb ad az elvárásokból. Elmúltak azok az idők, amikor számítania kellett, hogy az evőeszköze ezüst avagy sem, vagy van e szalvéta a tányér mellett. Eszik kézzel, törli a száját az inge ujjába, ha így kapta meg azt, amit igazán akart. De ez hosszú történet, amibe most nem mélyedne bele a kis buksijába.
Így elhessegeti maga elől a fényűző emlékképeket és frissen szerzett partnerét várja meg odabent. Vele sétál tovább a pultig, hogy az igazán fontos rendelést nyélbe tudják ütni.
Nem igazán szeret itt másokkal foglalkozni, így csak egy-egy biccentést intéz úgy futólag, hogy ne tűnjön pofátlan suttyónak. Bár az is igaz, hogy a jólneveltség itt nem sokat számít.*
- Na akkor te állod az első kör italt, én majd az előételt. Utána akár cserélhetünk is.
*Böki finoman oldalba könyökével a férfit, ahogy huncut mosollyal fékezi meg lépteit a pult előtt. Ott a pultot törölgető fogadósnak már azért előveszi a barátságosabb mosolyát, mert azt mégsem szeretné, ha valami nagy turha lenne az ételébe keverve.*
- Hát csodálatos szép napot kívánok ennyi idő elteltével is. Mondtam én, hogy látjuk mi még egymást!
*Vigyorodik el szélesen ahogy a lapra könyököl, mire a férfi csak egy elkínzott sóhajjal egyenesedik ki, hogy a nőre nézhessen.*
- Bökd ki, hogy mit akarsz, én megcsinálom, fizetsz és el is vonulhattok, hogy megzabáljátok...
*Dörmögi oda, mire a nő csak műsértett horkantással csap halkabban a pultra.*
- Ne legyél úgy megsértődve. Véletlen volt, már mondtam. Ha lekorlátoznád az engedélyezett alkoholfogyasztást, akkor nem lenne ilyen... égető problémád a jövőben.
*Vihog is fel a szöszke, mire válaszul először csak egy dühösebb morgást, végül egy fáradt sóhaj kísérte szemforgatást kap.*
- Ha minden áron el akarnám vágatni a torkom, arra más módszerek is léteznének. Na bökjétek ki.
*Lyni végül csak lelegyinti a férfit, de a vigyor akkor sem tűnik el a képéről. Viszont tényleg nem tervezi, hogy kihúzza a gyufát, így nem is piszkálódik tovább. De ezt a kis történetet lehet, hogy elbüszkélkedhetné Almeirnek majd. Akkora sztori, hogy ő is alig hitte el, amikor másnap kijózanodott és elmesélték neki.*
- Jó, jó. *Teszi fel végül védekezően a kezeit.* - Először két tányér Vaddisznópörköltet. *Húzza közben előre a táskáját, hogy azért a 30 aranyért előhalássza az erszényét.* Na itt is van az ára.
*De nem hagyja abba az aranyak közötti kotorászást, mert van ám még valami, amit a gyomrába tudna pakolni.* Valamint abból az isteni Rumos-krémes süteményből is adhatsz két szeletet. Csak ne sajnáld a rumot. *Ezzel pedig még megtoldja az előbbit 22 arannyal és oda is tolja a férfi elé.* - Remélem te is édesszájú vagy.
*Pillant hátra válla fölött Almeirre, majd félre is áll, hogy ő is intézhesse a rendelés hátralevő részét. Amíg pedig ez megtörténik és a rendelésük is készülődni látszik, ő maga egy üres asztalért kezdi kémlelni a helyet.*
3642. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-05 08:22:08
Üzenet elküldve: 2022-11-05 08:22:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Árvánk tekintete a tömeget fürkészi, ahogy keresztül halad rajta a pult irányába. Az orkok után kutat, akikért, vagy a fejükért, jöttek. Ám azok nem az ivóban rongálják az agysejtjeiket. Ha az egyikük részt vesz a bunyóban, talán jobban is teszik. A félvér először nem érti, hogy Ukrom miért morcosabb a szokottnál is. Hiszen aggodalomra semmi ok. Ha célpontok hamarabb is szúrják ki őket, mint fordítva, sem dől össze a világ. Azok nem sejthetnek semmit és a küzdelmre érkező vendég álcájuk is tökéletesen működik. Végül csak leesik neki, hogy a melák épp egy méretes pofonfát készül megrázni. A helyében talán még Lily sem találná a humorát. A pulthoz érve meg is kísérli oldani a társa feszültségét.*
- Tudod, még meggondolhatod magad. *Pillant sejtelmesen a szürkére.* Küldjük be Syndrát! Ő elég őrült, hogy bevállalja és érte nem is kár.
*Emlegetett szamár. Míg Ukrom reakcióját várná, árvánk megpillantja a kézen fogva közeledő maszkosokat. Ennyit a kiugrós jelzésről. Nem mintha itt lennének a célpontok, de a megbeszélt néhány perc várakozási idő sem telt el. Illidary még mindig nem bízik a lányban. Ha pedig így folytatja, esélyt sem ad neki a bizonyításra.*
- Igazad lehet. *Emeli vissza kékjeit a melákra.* Azt már tudjuk, hogy itt nincsenek. Ahogy a többiek is. *Biccent a pultnál tevékenykedő hollók felé.* Most derítsük ki, merre lehetnek!
*Egyetértően indul az ork után, hogy a másik szobát is megnézzék maguknak. Persze a lány kevésbé fukarkodik a szavakkal, mint a társa. Az őrökhöz érve felveszi a legbarátságosabb mosolyát.*
- Szép estét, uraim! A barátom lesz az este főattrakciója. Már csak a nevezés választja el tőle. Lennétek olyan jók és elárulnátok, hol teheti ezt meg?
*Töretlen mosollyal, pislogva várja a választ. Amennyiben pedig bebocsátást nyernek, Ukrom példáját követve, Lily is ismerős arcok után kezd kutatni. Persze nem barátokat keres. Inkább még a társánál is morcosabb orkokat. Ha pedig már itt vannak, azt is igyekszik felmérni, hogy társának kiket kell majd a földbe döngölnie.*
*Árvánk tekintete a tömeget fürkészi, ahogy keresztül halad rajta a pult irányába. Az orkok után kutat, akikért, vagy a fejükért, jöttek. Ám azok nem az ivóban rongálják az agysejtjeiket. Ha az egyikük részt vesz a bunyóban, talán jobban is teszik. A félvér először nem érti, hogy Ukrom miért morcosabb a szokottnál is. Hiszen aggodalomra semmi ok. Ha célpontok hamarabb is szúrják ki őket, mint fordítva, sem dől össze a világ. Azok nem sejthetnek semmit és a küzdelmre érkező vendég álcájuk is tökéletesen működik. Végül csak leesik neki, hogy a melák épp egy méretes pofonfát készül megrázni. A helyében talán még Lily sem találná a humorát. A pulthoz érve meg is kísérli oldani a társa feszültségét.*
- Tudod, még meggondolhatod magad. *Pillant sejtelmesen a szürkére.* Küldjük be Syndrát! Ő elég őrült, hogy bevállalja és érte nem is kár.
*Emlegetett szamár. Míg Ukrom reakcióját várná, árvánk megpillantja a kézen fogva közeledő maszkosokat. Ennyit a kiugrós jelzésről. Nem mintha itt lennének a célpontok, de a megbeszélt néhány perc várakozási idő sem telt el. Illidary még mindig nem bízik a lányban. Ha pedig így folytatja, esélyt sem ad neki a bizonyításra.*
- Igazad lehet. *Emeli vissza kékjeit a melákra.* Azt már tudjuk, hogy itt nincsenek. Ahogy a többiek is. *Biccent a pultnál tevékenykedő hollók felé.* Most derítsük ki, merre lehetnek!
*Egyetértően indul az ork után, hogy a másik szobát is megnézzék maguknak. Persze a lány kevésbé fukarkodik a szavakkal, mint a társa. Az őrökhöz érve felveszi a legbarátságosabb mosolyát.*
- Szép estét, uraim! A barátom lesz az este főattrakciója. Már csak a nevezés választja el tőle. Lennétek olyan jók és elárulnátok, hol teheti ezt meg?
*Töretlen mosollyal, pislogva várja a választ. Amennyiben pedig bebocsátást nyernek, Ukrom példáját követve, Lily is ismerős arcok után kezd kutatni. Persze nem barátokat keres. Inkább még a társánál is morcosabb orkokat. Ha pedig már itt vannak, azt is igyekszik felmérni, hogy társának kiket kell majd a földbe döngölnie.*
3641. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-11-04 20:35:42
Üzenet elküldve: 2022-11-04 20:35:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A fajok váltakozása figyelhető meg a Rumos rókalyuk ajtajában. Ki tudja, hogy hányan, de már szép terjedelemmel használták a rémes állapotba lévő épület ajtaját. Egy darabon csak nézik, ahogyan tovább szállingóznak az emberek. ~ Ezek egyáltalán elfogynak? Fogadásnál tényleg ilyen sokan vannak? És mégsem képesek a fogadót felújítani? ~ Sóhajt fel, de mire észbe kap már int is neki Illidary. *
- Hé.. Nem ez volt a terv.
* Mondja neki, de ezután már szótlanul követi, még az kéne, hogy valaki meghallja ahogyan valami tervről beszélgetnek. A fogadó ajtaján belépve azonnal körül pásztázik, hogy hol lenne érdemes le telepedni, de mire megmozdulhatna, már fogják is meg a kezét, hogy belevigyék a hatalmas tömegbe. Illidary zavartalanul hasítja át a forgatagot, az nem is zavarja, hogy a másik a keblei miatt nem olyan karcsú, mint ő. Kénytelen több ember között is át passzíroznia magát, hogy tudja tartani a tempót.
Holló társa mellé könyököl a pultnál, hogy figyelemmel kövesse a férfi cselekvését. Ahogyan a száját elhagyják a szavak, már tudja is, hogy mit akar csinálni. Nem tegnap kezdték együtt, így nem nehéz rájönni az elképzelésére. Ha valaki már ismeri Illidary gondolkozását, akkor elgondolkozhat azon, hogy ez tényleg így van-e. Bőséggel volt már alkalom, hogy végül teljesen másképp alakultak a dolgok a fejében, mint azt az elf várta volna. *
- Engem se felejtsen ki! Én is szívesen fogadnék a befutóra!
* Kiáltja a mélységi után. *
* A fajok váltakozása figyelhető meg a Rumos rókalyuk ajtajában. Ki tudja, hogy hányan, de már szép terjedelemmel használták a rémes állapotba lévő épület ajtaját. Egy darabon csak nézik, ahogyan tovább szállingóznak az emberek. ~ Ezek egyáltalán elfogynak? Fogadásnál tényleg ilyen sokan vannak? És mégsem képesek a fogadót felújítani? ~ Sóhajt fel, de mire észbe kap már int is neki Illidary. *
- Hé.. Nem ez volt a terv.
* Mondja neki, de ezután már szótlanul követi, még az kéne, hogy valaki meghallja ahogyan valami tervről beszélgetnek. A fogadó ajtaján belépve azonnal körül pásztázik, hogy hol lenne érdemes le telepedni, de mire megmozdulhatna, már fogják is meg a kezét, hogy belevigyék a hatalmas tömegbe. Illidary zavartalanul hasítja át a forgatagot, az nem is zavarja, hogy a másik a keblei miatt nem olyan karcsú, mint ő. Kénytelen több ember között is át passzíroznia magát, hogy tudja tartani a tempót.
Holló társa mellé könyököl a pultnál, hogy figyelemmel kövesse a férfi cselekvését. Ahogyan a száját elhagyják a szavak, már tudja is, hogy mit akar csinálni. Nem tegnap kezdték együtt, így nem nehéz rájönni az elképzelésére. Ha valaki már ismeri Illidary gondolkozását, akkor elgondolkozhat azon, hogy ez tényleg így van-e. Bőséggel volt már alkalom, hogy végül teljesen másképp alakultak a dolgok a fejében, mint azt az elf várta volna. *
- Engem se felejtsen ki! Én is szívesen fogadnék a befutóra!
* Kiáltja a mélységi után. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3810-3829