Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 25 (481. - 500. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-02-20 22:54:19
Üzenet elküldve: 2023-02-20 22:54:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
*Az apró ember nem igazán indul meg lecsapolni az italt, amíg nem részesül tisztes elszámolásban.*
~Ez tetszik.~
*Kis erszényéből elő is kerít két aranyat, majd harmadikat valahonnan a ruhája egyik zsebéből. Aki szerint a pénznek nincsen szaga, az most nagyot csalódhat. Le is számolja 3 aranyat a Sörért, mielőtt a kisöreg szolgálná ki magát a szütyőből.
Nem is nagyon volna mit kipakolni belőle. Egy hanyag mozdulattal a bejárat mellett ülő orkra bök kiszolgálója. Ha nem figyel ebben az egy pillanatban, akkor lehet másodjára már nem ismétli meg ezt a mozdulatot.
Hálát ad, hogy reflexszerűen sört kezd csapolni. Nem szívesen gyalázná meg a borról kialakult képét ennek a helynek a folyadékával. Sört nagyon elrontani nem lehet véleménye szerint, de ennek még a habja sem bizalomgerjesztő, de legalább olcsó.
Elveszi a frissen csapolt italt és megindul az asztalhoz. A kilöttyenő habért kivételesen nem sajdul meg a szíve, nem nagy érvágások az így elvesztegetett cseppek.*
- Estét!
*Nem kívánja takargatni a hitét, talán így hamarabb is a tárgyra tudnak térni. Ezzel el is foglalja a szemközti széket.*
- Wrutzohoz van szerencsém?
*Megértené, ha nem ugrana egyből kérdésre. Simán lehet egy álnév is. Legalább félőrültnek kell lenni, hogy valaki a saját nevét híresztelje a széles vidéken.*
- Tegyük fel azt, hogy feltámadtam. Pontosan miben tudna segíteni nekem?
//Hiénák//
*Az apró ember nem igazán indul meg lecsapolni az italt, amíg nem részesül tisztes elszámolásban.*
~Ez tetszik.~
*Kis erszényéből elő is kerít két aranyat, majd harmadikat valahonnan a ruhája egyik zsebéből. Aki szerint a pénznek nincsen szaga, az most nagyot csalódhat. Le is számolja 3 aranyat a Sörért, mielőtt a kisöreg szolgálná ki magát a szütyőből.
Nem is nagyon volna mit kipakolni belőle. Egy hanyag mozdulattal a bejárat mellett ülő orkra bök kiszolgálója. Ha nem figyel ebben az egy pillanatban, akkor lehet másodjára már nem ismétli meg ezt a mozdulatot.Hálát ad, hogy reflexszerűen sört kezd csapolni. Nem szívesen gyalázná meg a borról kialakult képét ennek a helynek a folyadékával. Sört nagyon elrontani nem lehet véleménye szerint, de ennek még a habja sem bizalomgerjesztő, de legalább olcsó.
Elveszi a frissen csapolt italt és megindul az asztalhoz. A kilöttyenő habért kivételesen nem sajdul meg a szíve, nem nagy érvágások az így elvesztegetett cseppek.*
- Estét!
*Nem kívánja takargatni a hitét, talán így hamarabb is a tárgyra tudnak térni. Ezzel el is foglalja a szemközti széket.*
- Wrutzohoz van szerencsém?
*Megértené, ha nem ugrana egyből kérdésre. Simán lehet egy álnév is. Legalább félőrültnek kell lenni, hogy valaki a saját nevét híresztelje a széles vidéken.*
- Tegyük fel azt, hogy feltámadtam. Pontosan miben tudna segíteni nekem?
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-02-20 13:54:22
Üzenet elküldve: 2023-02-20 13:54:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A lompos kalmár nem kelt feltűnést ebben a társaságban, legfeljebb a méreteivel. Az inas kezek és csontos arcok országában ritka látvány egy ekkora bálna. Mivel azonban nem tűnik gazdagnak, a helyi mandrók érdeklődése hamar másfelé fordul.
A pult mögött ezúttal nem a lángosképű állat, hanem a kisöreg van, aki azon az estén teljesített szolgálatot, mikor a Szikla kiütötte Morthalt. A legolcsóbb pia a sör, pár arany egy korsó. Ha Baarcas nem vigyáz az erszényére, az apó simán kiszolgálja belőle magát, mielőtt a csapoláshoz kezdene. Aztán rábök az ajtó mellett pöffeszkedő orkra, hogy ő lenne a Wruzto.
Nevezett ork már a pipája újratömésénél tart, és látszólag szarik mindenre. A bevonuló emberhegyet természetesen észlelte, értékét fölbecsülte valahová négy- és ötszáz arany (plusz likvid tőke) közé, ennyi della azonban őt se mozgatja meg. Mindenre elszánt kardforgatókra most nagyobb szüksége van. Vagy arra a titokzatos valakire, aki előtte próbálta meg újraszentelni a vérkerti oltárt.
Akkor sem pillant föl, amikor név szerint keresik. Akit a csapos gyanúsnak talál, nem fogja hozzá irányítani. Ezt a szűrőt minden épeszű zsivány kihasználja a Kikötőben, az agyaras sem árulja el magát önként. Az ember akármit akarhat tőle. Sa'Tereth hívei természetesen mindig számíthatnak Wruztóra, de előbb derüljön ki, hányadán állnak egymással.*
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A lompos kalmár nem kelt feltűnést ebben a társaságban, legfeljebb a méreteivel. Az inas kezek és csontos arcok országában ritka látvány egy ekkora bálna. Mivel azonban nem tűnik gazdagnak, a helyi mandrók érdeklődése hamar másfelé fordul.
A pult mögött ezúttal nem a lángosképű állat, hanem a kisöreg van, aki azon az estén teljesített szolgálatot, mikor a Szikla kiütötte Morthalt. A legolcsóbb pia a sör, pár arany egy korsó. Ha Baarcas nem vigyáz az erszényére, az apó simán kiszolgálja belőle magát, mielőtt a csapoláshoz kezdene. Aztán rábök az ajtó mellett pöffeszkedő orkra, hogy ő lenne a Wruzto.
Nevezett ork már a pipája újratömésénél tart, és látszólag szarik mindenre. A bevonuló emberhegyet természetesen észlelte, értékét fölbecsülte valahová négy- és ötszáz arany (plusz likvid tőke) közé, ennyi della azonban őt se mozgatja meg. Mindenre elszánt kardforgatókra most nagyobb szüksége van. Vagy arra a titokzatos valakire, aki előtte próbálta meg újraszentelni a vérkerti oltárt.
Akkor sem pillant föl, amikor név szerint keresik. Akit a csapos gyanúsnak talál, nem fogja hozzá irányítani. Ezt a szűrőt minden épeszű zsivány kihasználja a Kikötőben, az agyaras sem árulja el magát önként. Az ember akármit akarhat tőle. Sa'Tereth hívei természetesen mindig számíthatnak Wruztóra, de előbb derüljön ki, hányadán állnak egymással.*
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-02-19 23:32:01
Üzenet elküldve: 2023-02-19 23:32:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
*Szakmai ártalom, ha az ember meghall ezt-azt a piacon, amikor üzletel emberekkel. Olyanok is megütik a fület, amiket máskor csak a legnagyobb rejtekben mernek elsuttogni a másiknak. Piaci forgatagban hajlamosak egyesek, hogy kizárják maguk körül a világot, mintha a zaj körbezárná az érintetteket, de nagyon nem így van. "Feltámadtál? Keresd ahol piát mérnek." Sokadkézből hallott információmorzsa hiányos részei egy talányt alkotnak, amiket fel kell göndöríteni. Az városőrség kiáltványa a feléledtekről még hidegen hagyta. Kit keressen? Most legalább tudja, hogy becsületsüllyesztőkben kell próbálkoznia. Abban is lát lehetőséget, hogy légből kapott mendemonda, amire csak felesleges időt dobott ki az. Ha jól tudja meglovaglni a hírt, akkor némi haszonra is lelhet.
Mekkora hülyének kell lenni, hogy valaki egy olyan városban reklámozza a szolgálatait, ahol az őrség is keresi a életre kelteket?
Szerencsére az őrség központjától haladva kezdtek megeredni a nyelvek, így került a kikötőbe, annak is a leghitványabb italmérőjéhez. Belépve nagyot szippant a levegőből. Büdös, de legalább büdös, mint Baarcas öltözéke. Lelki szemei előtt játszódnak le kocsmai verekedések, akár sunyi késelések. Csak remélni tujda, hogy nem egy ilyenbe sétált bele önként. Egy előre kikészített csali, amire ráharapott.
Hatalmas belére teszi a kezeit. Tettetett magabiztosság hasznos eszköz egy kufár kelléktárából. Lassan ballag a kiszolgálóhoz és rendel is a legolcsóbb piából. Már akokr tudja, hogy milyen rossz lesz lehúzni, amikor még csak töltik a pohárba a folyadékot. Talán a sokadikra tisztára marja a torkot, hogy könnyebben csússzon, de nem tervez annyit maradni, hogy elérjen ebbe az állapotba. Elővesz egy erszényt, amit főként a levegő tölt ki. Csak pár tallér tompa koppanása bizonyítja, hogy nem üres, bár a bőr ráncaiban azok is óvatosan meglapulnak.*
- Wrutzot keresem.
*Hangját tisztán hallhatja bárki, akit érdekel az új jövevény. Remélhetőleg magát fogja felfedni az illető, vagy a csapos készségesen elnavigálja az asztalához.*
//Hiénák//
*Szakmai ártalom, ha az ember meghall ezt-azt a piacon, amikor üzletel emberekkel. Olyanok is megütik a fület, amiket máskor csak a legnagyobb rejtekben mernek elsuttogni a másiknak. Piaci forgatagban hajlamosak egyesek, hogy kizárják maguk körül a világot, mintha a zaj körbezárná az érintetteket, de nagyon nem így van. "Feltámadtál? Keresd ahol piát mérnek." Sokadkézből hallott információmorzsa hiányos részei egy talányt alkotnak, amiket fel kell göndöríteni. Az városőrség kiáltványa a feléledtekről még hidegen hagyta. Kit keressen? Most legalább tudja, hogy becsületsüllyesztőkben kell próbálkoznia. Abban is lát lehetőséget, hogy légből kapott mendemonda, amire csak felesleges időt dobott ki az. Ha jól tudja meglovaglni a hírt, akkor némi haszonra is lelhet.
Mekkora hülyének kell lenni, hogy valaki egy olyan városban reklámozza a szolgálatait, ahol az őrség is keresi a életre kelteket?
Szerencsére az őrség központjától haladva kezdtek megeredni a nyelvek, így került a kikötőbe, annak is a leghitványabb italmérőjéhez. Belépve nagyot szippant a levegőből. Büdös, de legalább büdös, mint Baarcas öltözéke. Lelki szemei előtt játszódnak le kocsmai verekedések, akár sunyi késelések. Csak remélni tujda, hogy nem egy ilyenbe sétált bele önként. Egy előre kikészített csali, amire ráharapott.
Hatalmas belére teszi a kezeit. Tettetett magabiztosság hasznos eszköz egy kufár kelléktárából. Lassan ballag a kiszolgálóhoz és rendel is a legolcsóbb piából. Már akokr tudja, hogy milyen rossz lesz lehúzni, amikor még csak töltik a pohárba a folyadékot. Talán a sokadikra tisztára marja a torkot, hogy könnyebben csússzon, de nem tervez annyit maradni, hogy elérjen ebbe az állapotba. Elővesz egy erszényt, amit főként a levegő tölt ki. Csak pár tallér tompa koppanása bizonyítja, hogy nem üres, bár a bőr ráncaiban azok is óvatosan meglapulnak.*
- Wrutzot keresem.
*Hangját tisztán hallhatja bárki, akit érdekel az új jövevény. Remélhetőleg magát fogja felfedni az illető, vagy a csapos készségesen elnavigálja az asztalához.*
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-02-19 21:09:46
Üzenet elküldve: 2023-02-19 21:09:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mióta visszatért a Levegő Városából, Wruzto széltében-hosszában terjeszteni kezdte, hogy segít minden föltámadotton, forduljanak hozzá bizalommal. Keressék ott, ahol piát mérnek, meg ott, ahol Sa'Tereth oltára áll. Napszállta után nem lesz nehéz rátalálni.
Most sem az. A kocsmaajtó melletti asztalnál ül félig leengedett szemhéjakkal, háttal a falnak dőlve. A pipát csak annyi időre veszi ki a szájából, amíg iszik. Nehéz, fojtó szagú füst lengi körül. Az asztalán fapohárban grog. A fasz tudja már, hányadik. A fasz tudja, miért nem látszik rajta.
Talán mert látszólag nem csinál egyebet, mint ül, és dohányzik. Valójában kisöpört a fejéből minden gondolatot, és a sötét semmin meditál, az isten legbenső lényegén. A Rókalyuk zaját, történéseit felzabálja ez a belső csend. Megmutatja, ki-mennyit ér a végtelen időbe, végtelen térbe helyezve, ami tervezőasztala a világnak. Ilyen léptékben egész más értelmet nyernek a dolgok. A pénz eszközből (célból, értékmérőből) a Kikötő minden részét tápláló vérré válik. Ahol az áramlása megakad, ahol egy szelep rosszul zár, idővel műtétre - erőszakra - lesz szükség. Számtalan formában.
A Rókalyuk persze csak egy késdobáló. Tarka vendégkörrel rendelkezik, de azért a Kikötő működésének nagy titkait nem az ő megfigyelésükkel fogja senki megfejteni. A Kikötő népének rezdüléseit viszont nagyon is, amik aztán titkokhoz vezethetnek.
Az ork lehúzza a grogját, és elkezdi a pipáját kitakarítani…*
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mióta visszatért a Levegő Városából, Wruzto széltében-hosszában terjeszteni kezdte, hogy segít minden föltámadotton, forduljanak hozzá bizalommal. Keressék ott, ahol piát mérnek, meg ott, ahol Sa'Tereth oltára áll. Napszállta után nem lesz nehéz rátalálni.
Most sem az. A kocsmaajtó melletti asztalnál ül félig leengedett szemhéjakkal, háttal a falnak dőlve. A pipát csak annyi időre veszi ki a szájából, amíg iszik. Nehéz, fojtó szagú füst lengi körül. Az asztalán fapohárban grog. A fasz tudja már, hányadik. A fasz tudja, miért nem látszik rajta.
Talán mert látszólag nem csinál egyebet, mint ül, és dohányzik. Valójában kisöpört a fejéből minden gondolatot, és a sötét semmin meditál, az isten legbenső lényegén. A Rókalyuk zaját, történéseit felzabálja ez a belső csend. Megmutatja, ki-mennyit ér a végtelen időbe, végtelen térbe helyezve, ami tervezőasztala a világnak. Ilyen léptékben egész más értelmet nyernek a dolgok. A pénz eszközből (célból, értékmérőből) a Kikötő minden részét tápláló vérré válik. Ahol az áramlása megakad, ahol egy szelep rosszul zár, idővel műtétre - erőszakra - lesz szükség. Számtalan formában.
A Rókalyuk persze csak egy késdobáló. Tarka vendégkörrel rendelkezik, de azért a Kikötő működésének nagy titkait nem az ő megfigyelésükkel fogja senki megfejteni. A Kikötő népének rezdüléseit viszont nagyon is, amik aztán titkokhoz vezethetnek.
Az ork lehúzza a grogját, és elkezdi a pipáját kitakarítani…*
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-31 09:25:28
Üzenet elküldve: 2023-01-31 09:25:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Amint társa kiissza az üvegcsét és annak állapota látványosan javul, árvánk is elégedetten bólint. A sorsfordító almáig igencsak kétes volt Ukrom győzelme. Ehhez képest még olcsón megúszta. A törött orr és a felrepedt száj, vagy szemöldök, csekélységnek számít azzal szemben, amit a bestia tehetett volna az orkkal.*
- Nincs mit. Megérdemled.
*Nyugtázza a félvér, hogy a melák jobban érzi magát. Ezek után már semmi sem tartja őket a kocsmában. Így a páros meg is indul a kijárat felé, még mielőtt a volt bajnok egy őrült rajongója útjukat állná. Menet közben pedig tervezgetni is jut idejük. Illetve az ork megosztja a lánnyal az egyik elképzelését, amitől a homloka közepéig szaladnak annak szemöldökei.*
- Értem én, miért akarod megkímélni. *Vakarja meg az orrocskáját, hogy véletlenül se találkozzon a tekintete az orkkéval.* Ám szerintem azt nem mi döntjük el.
*Itt pedig nem arra céloz, hogy Illidary a főnök és majd ő eldönti, mi legyen a célpontok sorsa. Inkább egy erős gyanú él az árvában, mi szerint a hollók már végeztek az exbajnok fivérével. A behemót temperamentumából kiindulva pedig, amint tudomást szerez erről, így, vagy úgy, de fejek fognak hullani. Vagy betörni.*
- Két lehetőségünk van. Vagy mindhármat életben hagyjuk, vagy egyiket sem. *Hosszan fújja ki a levegőt, mint aki épp valami kemény fába készül vágni a fejszéjét.*
- Tudod nekem jó a beszélőkém. Legalábbis ezt mondják. Itt nem arra az óriásra gondolok. Az a te dolgod lesz. Ellenben talán Darkhra tudok hatni. Ha csak ezen múlik, melléd fogok állni.
*Emeli a kékjeit biztatóan Ukrom képébe. Remélve, hogy az nem fűz túl sok reményt az élő célpontok szállításához. A következő mondatnál ellenben már meg is torpan egy pillanatra.*
- Nem a feletteseim! *Sípolja, mint akit épp fiúnak néztek.* De igazad lehet. Syndrát ismerve, már összemocskolt egy sikátort. Nem lenne jó, ha barátod ezzel szemnesülne, mikor odaér. Elveszne az alkupozíció.
*Amint társa kiissza az üvegcsét és annak állapota látványosan javul, árvánk is elégedetten bólint. A sorsfordító almáig igencsak kétes volt Ukrom győzelme. Ehhez képest még olcsón megúszta. A törött orr és a felrepedt száj, vagy szemöldök, csekélységnek számít azzal szemben, amit a bestia tehetett volna az orkkal.*
- Nincs mit. Megérdemled.
*Nyugtázza a félvér, hogy a melák jobban érzi magát. Ezek után már semmi sem tartja őket a kocsmában. Így a páros meg is indul a kijárat felé, még mielőtt a volt bajnok egy őrült rajongója útjukat állná. Menet közben pedig tervezgetni is jut idejük. Illetve az ork megosztja a lánnyal az egyik elképzelését, amitől a homloka közepéig szaladnak annak szemöldökei.*
- Értem én, miért akarod megkímélni. *Vakarja meg az orrocskáját, hogy véletlenül se találkozzon a tekintete az orkkéval.* Ám szerintem azt nem mi döntjük el.
*Itt pedig nem arra céloz, hogy Illidary a főnök és majd ő eldönti, mi legyen a célpontok sorsa. Inkább egy erős gyanú él az árvában, mi szerint a hollók már végeztek az exbajnok fivérével. A behemót temperamentumából kiindulva pedig, amint tudomást szerez erről, így, vagy úgy, de fejek fognak hullani. Vagy betörni.*
- Két lehetőségünk van. Vagy mindhármat életben hagyjuk, vagy egyiket sem. *Hosszan fújja ki a levegőt, mint aki épp valami kemény fába készül vágni a fejszéjét.*
- Tudod nekem jó a beszélőkém. Legalábbis ezt mondják. Itt nem arra az óriásra gondolok. Az a te dolgod lesz. Ellenben talán Darkhra tudok hatni. Ha csak ezen múlik, melléd fogok állni.
*Emeli a kékjeit biztatóan Ukrom képébe. Remélve, hogy az nem fűz túl sok reményt az élő célpontok szállításához. A következő mondatnál ellenben már meg is torpan egy pillanatra.*
- Nem a feletteseim! *Sípolja, mint akit épp fiúnak néztek.* De igazad lehet. Syndrát ismerve, már összemocskolt egy sikátort. Nem lenne jó, ha barátod ezzel szemnesülne, mikor odaér. Elveszne az alkupozíció.
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-27 16:04:43
Üzenet elküldve: 2023-01-27 16:04:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Morogva is, szemét is forgatva, de a lányka feje szintjéig alacsonyodva engedi, hogy Lillyen megvizsgálja; nincs abban a hangulatban és aggodalma szerint még annyi idejük sincs, hogy alaposabb orvosi ellátás alá kerüljön, de amit kap, arra nem számított: bizalmatlankodva méri a társa kezében lévő italt, majd egy kis hezitálás után, szótlanul elfogadja azt. A kis kupakot eltekerve beleszagol, majd félelmein felülkerekedve egy hajtásra kiissza azt.
Sejti az ork, hogy félvér társa nem adna direkt mérget a kezébe, de azért gyanakodva végignéz magán. Hiába, nem szereti az ismeretlent, legyen az jó hatású is. De ha valóban azt érzi, hogy sebei enyhülnek és fájó részei tompulnak, és az orron keresztüli lélegzés is könnyebben megy, hálás tekintettel néz Lillyennre, és bólint egyet.* - Köszönöm. *Jegyzi is még meg hozzá. Elégedetten tapasztalja, hogy ezután tovább haladhatnak a kijárat felé, közben természetes kérdés jön az ifjú felől is, miután az övéi megválaszolásra kerültek.*
- A terv változatlan. Szemtanú nélkül a vérdíjat megszerezzük. Kint több opciónk is van, mint itt bent. De... *Itt elnémul egy pillanatra.* ...Nem szívesen ölném meg. *Ahogy egyiket se. Nehéz szavakba foglalnia, miért is hirtelen ilyen őszinte a leánnyal szemben. Talán a belőle áradó ártatlanság ami a másik kettőből hiányzott, vagy a tény, hogy egész végig közelében volt a verekedések alatt, vagy a tőle jövő segítség ezzel a löttyel, nem is akarja tudni mi volt az.* - Megadom neki a választást, megpróbálom ártatlanítani esetleg; a ringben is sikerült, most is fog. De ha nem adja be olcsón a derekát, akkor Darkh-ot boldoggá teszem. *Fejezi be nyersen, semmilyen örömmel a hangjában.*
- Szóval egy már kint van. *Szögezi le a tényt.* - Meg kéne néznünk a feletteseid munkáját. Valamiért sejtem, hogy nem fogják életben hagyni, ezért ki kéne takarítanunk.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
*Morogva is, szemét is forgatva, de a lányka feje szintjéig alacsonyodva engedi, hogy Lillyen megvizsgálja; nincs abban a hangulatban és aggodalma szerint még annyi idejük sincs, hogy alaposabb orvosi ellátás alá kerüljön, de amit kap, arra nem számított: bizalmatlankodva méri a társa kezében lévő italt, majd egy kis hezitálás után, szótlanul elfogadja azt. A kis kupakot eltekerve beleszagol, majd félelmein felülkerekedve egy hajtásra kiissza azt.
Sejti az ork, hogy félvér társa nem adna direkt mérget a kezébe, de azért gyanakodva végignéz magán. Hiába, nem szereti az ismeretlent, legyen az jó hatású is. De ha valóban azt érzi, hogy sebei enyhülnek és fájó részei tompulnak, és az orron keresztüli lélegzés is könnyebben megy, hálás tekintettel néz Lillyennre, és bólint egyet.* - Köszönöm. *Jegyzi is még meg hozzá. Elégedetten tapasztalja, hogy ezután tovább haladhatnak a kijárat felé, közben természetes kérdés jön az ifjú felől is, miután az övéi megválaszolásra kerültek.*
- A terv változatlan. Szemtanú nélkül a vérdíjat megszerezzük. Kint több opciónk is van, mint itt bent. De... *Itt elnémul egy pillanatra.* ...Nem szívesen ölném meg. *Ahogy egyiket se. Nehéz szavakba foglalnia, miért is hirtelen ilyen őszinte a leánnyal szemben. Talán a belőle áradó ártatlanság ami a másik kettőből hiányzott, vagy a tény, hogy egész végig közelében volt a verekedések alatt, vagy a tőle jövő segítség ezzel a löttyel, nem is akarja tudni mi volt az.* - Megadom neki a választást, megpróbálom ártatlanítani esetleg; a ringben is sikerült, most is fog. De ha nem adja be olcsón a derekát, akkor Darkh-ot boldoggá teszem. *Fejezi be nyersen, semmilyen örömmel a hangjában.*
- Szóval egy már kint van. *Szögezi le a tényt.* - Meg kéne néznünk a feletteseid munkáját. Valamiért sejtem, hogy nem fogják életben hagyni, ezért ki kéne takarítanunk.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-26 14:07:33
Üzenet elküldve: 2023-01-26 14:07:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
- Addig nem, amíg nem láttam, hogy jól vagy-e.
*Ingatja árvánk jobbra-balra a feltartott mutatóujját. Azt még ő is hallotta, mikor barátja valami sikátorba invitálta az egykori bajnokot. Ám ő sem szívesen hagyná ott a fogát, csak mert Ukrom épp nem ork a talpán. A hollókról meg nem érkezett hír, mióta Syndra kicsalogatta a másik célpontot. Illidaryt ismerve pedig akár Artheniorban is lehetnek már.*
- Na gyere, hadd nézzelek! *Mosolyog a félvér, miközben gesztikulálva lehajlásra kéri a melákot. Amint eléri annak állát, meg is ragadja, majd ide-oda forgatja a félig leroncsolt ábrázatot.*
- Nem festesz jól. Keményen megizzasztott az a vadállat. Ha pedig jól látom, nem csak a verejték folyik belőled.
*Az orkot elengedve rosszalló pillantásokat ereget, végül beletúr a tatyójába, ahonnan egy kis üvegcsét húz elő.*
Itt 1 Világoszöld varázsital Savanyú Ukromnak, a Sziklának, aki az új bajnok! Nem sok, de több, mint a semmi.
*Amint az ork kiitta azt, Lily is megkönnyebbülten folytatná útját a megbeszélt sikátor felé. Még azért akadnak fenntartásai, amiknek nem is rest hangot adni.*
- Amúgy mi a terved, amikor az a hegy megjelenik a sikátorban?
*Pillant kérdőn az új bajnokra, de válasz helyett egy másik kérdéssel szolgálnak számára.*
- Semmit sem tudok róluk. *Vonja meg vállát a lány.* Syndra kivitte a testvért, Darkh pedig tisztes távolból követte őket. A többi rejtély.
- Addig nem, amíg nem láttam, hogy jól vagy-e.
*Ingatja árvánk jobbra-balra a feltartott mutatóujját. Azt még ő is hallotta, mikor barátja valami sikátorba invitálta az egykori bajnokot. Ám ő sem szívesen hagyná ott a fogát, csak mert Ukrom épp nem ork a talpán. A hollókról meg nem érkezett hír, mióta Syndra kicsalogatta a másik célpontot. Illidaryt ismerve pedig akár Artheniorban is lehetnek már.*
- Na gyere, hadd nézzelek! *Mosolyog a félvér, miközben gesztikulálva lehajlásra kéri a melákot. Amint eléri annak állát, meg is ragadja, majd ide-oda forgatja a félig leroncsolt ábrázatot.*
- Nem festesz jól. Keményen megizzasztott az a vadállat. Ha pedig jól látom, nem csak a verejték folyik belőled.
*Az orkot elengedve rosszalló pillantásokat ereget, végül beletúr a tatyójába, ahonnan egy kis üvegcsét húz elő.*
Itt 1 Világoszöld varázsital Savanyú Ukromnak, a Sziklának, aki az új bajnok! Nem sok, de több, mint a semmi.
*Amint az ork kiitta azt, Lily is megkönnyebbülten folytatná útját a megbeszélt sikátor felé. Még azért akadnak fenntartásai, amiknek nem is rest hangot adni.*
- Amúgy mi a terved, amikor az a hegy megjelenik a sikátorban?
*Pillant kérdőn az új bajnokra, de válasz helyett egy másik kérdéssel szolgálnak számára.*
- Semmit sem tudok róluk. *Vonja meg vállát a lány.* Syndra kivitte a testvért, Darkh pedig tisztes távolból követte őket. A többi rejtély.
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-25 20:24:30
Üzenet elküldve: 2023-01-25 20:24:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Már a vendéghelyiség első szobájának a pultját kezdi elhagyni botorkálva, mikor szeme sarkából egy ismerős figurát vesz ki. Ennyire még életében nem volt hálás, hogy egy baráti arc közelítette meg, és nem egy elégedetlen szurkoló, egy tolvaj, vagy rosszabb, az előbb földre küldött ork fivére egy kis bosszúra használandó késsel. Nincs abban az állapotban, hogy el tudjon boldogulni egyedül még eggyel.*
- Merre? *Fordul Lillyenhez, zavartan a kérdés természetétől. A leány közelebbről is láthatja a mostani estén kapott véraláfutásokat, természetellenesen befordult orrt, és Ukrom szokásosnál is görnyedtebb testtartását. Jobbjával még mindig magát tartja.* - Kifele. Engem itt már nem látnak szívesen. *Elhallgat. Mondani se kell: megnyisszantott egy seregnyi ellene fogadót, és földre csapta a közkedvelt, sorozatos bajnokot, úgy, hogy még a saját nevét sem tudták. Keresztben lenyelték volna már a biztonságiak nélkül.* - Megtettük amit tudtunk, a pénzt elosztjuk. Annak a gnómnak üzentem, hogy kint várom a hústornyot, ha felébred, ebben az állapotban jobbat nem tudok tenni. Ha kijön, megölhetitek, vagy nem; tiétek a döntés. *Körülnéz, a másik két Hollóért fürkészve.* - Minden rendben? A többiek kint vannak? *Az ajtó irányába kezd megint lépkedni, indikálva társának, hogy nem állnak meg sörözni, amit lerendezett, az nem engedi meg nekik azt az időt.*
*Már a vendéghelyiség első szobájának a pultját kezdi elhagyni botorkálva, mikor szeme sarkából egy ismerős figurát vesz ki. Ennyire még életében nem volt hálás, hogy egy baráti arc közelítette meg, és nem egy elégedetlen szurkoló, egy tolvaj, vagy rosszabb, az előbb földre küldött ork fivére egy kis bosszúra használandó késsel. Nincs abban az állapotban, hogy el tudjon boldogulni egyedül még eggyel.*
- Merre? *Fordul Lillyenhez, zavartan a kérdés természetétől. A leány közelebbről is láthatja a mostani estén kapott véraláfutásokat, természetellenesen befordult orrt, és Ukrom szokásosnál is görnyedtebb testtartását. Jobbjával még mindig magát tartja.* - Kifele. Engem itt már nem látnak szívesen. *Elhallgat. Mondani se kell: megnyisszantott egy seregnyi ellene fogadót, és földre csapta a közkedvelt, sorozatos bajnokot, úgy, hogy még a saját nevét sem tudták. Keresztben lenyelték volna már a biztonságiak nélkül.* - Megtettük amit tudtunk, a pénzt elosztjuk. Annak a gnómnak üzentem, hogy kint várom a hústornyot, ha felébred, ebben az állapotban jobbat nem tudok tenni. Ha kijön, megölhetitek, vagy nem; tiétek a döntés. *Körülnéz, a másik két Hollóért fürkészve.* - Minden rendben? A többiek kint vannak? *Az ajtó irányába kezd megint lépkedni, indikálva társának, hogy nem állnak meg sörözni, amit lerendezett, az nem engedi meg nekik azt az időt.*
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-23 19:57:28
Üzenet elküldve: 2023-01-23 19:57:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Ukrom bizony nem hazudtolta meg a becenevet, amit Lily ráaggatott. Hiába voltak a hatalmas pofonok, a hirtelen értesülések, a bunyóban jártas tudás, egyetlen alma mégis megváltóként szerepelhetett a mérkőzésben. Nevezzük ezt a kezdők szerencséjének! Hiszen az árva semmit sem tudhatott előre az eldobott gyümölcs hatásairól. Nem tudhatta, hogy az eltereli-e a bajnok figyelmét. Ekképp azt sem, hogy az erre alkalmas jelenlévők felfigyelnek-e rá, mint merénylőre. Ellenben minden fordulat a félvér szerencséjét szolgálta. Ő pedig nem is tudja, hogy az isteneket, vagy a sorsot áldja a szerencséje miatt. Hiszen a barátja, mert Ukromra máris barátként gondol, maradt talpon. Ami több okból is örömteli hír. Bár az árva nem fogadott az orkra, de ennek ellenére sem látná szívesen a földbe döngölve. Az nyilvánvaló, hogy Lily is kiveszi a részét az újdonsült bajnok éljenzéséből, ám annak sietős távozása már felkelti a félvér érdeklődését. Lily keveset ért a megrendezett versenyekhez, vagy a szabályos játékokhoz, de azt tudja, hogy az új bajnokokat szokás meghívni egy sörre. Vagy mi? Ám Ukrom nem akar hasonló részesévé válni. Ez talán valami ork dolog. Gondolja az ében hajú leány, majd a szürke melák után ered. Amennyiben utol is éri, feltesz neki egy kérdést.*
- Mégis merre tartasz?
*Ukrom bizony nem hazudtolta meg a becenevet, amit Lily ráaggatott. Hiába voltak a hatalmas pofonok, a hirtelen értesülések, a bunyóban jártas tudás, egyetlen alma mégis megváltóként szerepelhetett a mérkőzésben. Nevezzük ezt a kezdők szerencséjének! Hiszen az árva semmit sem tudhatott előre az eldobott gyümölcs hatásairól. Nem tudhatta, hogy az eltereli-e a bajnok figyelmét. Ekképp azt sem, hogy az erre alkalmas jelenlévők felfigyelnek-e rá, mint merénylőre. Ellenben minden fordulat a félvér szerencséjét szolgálta. Ő pedig nem is tudja, hogy az isteneket, vagy a sorsot áldja a szerencséje miatt. Hiszen a barátja, mert Ukromra máris barátként gondol, maradt talpon. Ami több okból is örömteli hír. Bár az árva nem fogadott az orkra, de ennek ellenére sem látná szívesen a földbe döngölve. Az nyilvánvaló, hogy Lily is kiveszi a részét az újdonsült bajnok éljenzéséből, ám annak sietős távozása már felkelti a félvér érdeklődését. Lily keveset ért a megrendezett versenyekhez, vagy a szabályos játékokhoz, de azt tudja, hogy az új bajnokokat szokás meghívni egy sörre. Vagy mi? Ám Ukrom nem akar hasonló részesévé válni. Ez talán valami ork dolog. Gondolja az ében hajú leány, majd a szürke melák után ered. Amennyiben utol is éri, feltesz neki egy kérdést.*
- Mégis merre tartasz?
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-23 18:47:32
Üzenet elküldve: 2023-01-23 18:47:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Lassított felvétellel látja maga előtt, ahogyan maradék erejével és dühével beindított horogja az ork bajnok fedetlen orcájába talál, ahogyan az onnan meginduló vér ugyanúgy jut önnön öklére, mint ahogy amaz arca összes részére. Érzelmekkel teli szemtanúja volt, ahogy a még nála is megszégyenítően magasabb kolosszus teste kártyavárként omlik előtte össze, ütése mögötti lendülettől közel annyi távot téve meg le, mintha csak saját szándékból indult volna meg egy kortyó sörre, még ha nem is lábakkal. Megpróbál felordítani, de oxingénhiány miatt az félúton köhögéssé válik, és mire Ukrom zihálva ismét riválisára tudja venni kimerült tekintetét, csak Morthal lábait látja, amik párhuzamossá váltak a szálkás fapadlóval. Jelen pillanatban arra sincsen ereje, hogy fejét feljebb emelje. Görnyedten, combjait fogva kapkod levegőért, miközben igyekszik felfogni, mi is történt, miért is állt meg a küzdelem, és miért lett egy másodpercnyi meghitt csönd után a szokásosnál is hangosabb a körülötte lévő tömeg.
Így mire sikerült agyának felérnie a jelen körülményekkel, valaki idegen mond valamit amitől többen is elkezdenek valamilyen "sziklát" éljenezni.*
~ Várjunk, a szikla az én vagyok. vagyis engem ünnepelnek. vagyis... nyertem. ~ *Nem érzi magának nyertesnek. Minden porcikája fáj, főleg a gyomra, alig áll lábán a fáradtságtól, és még csak úgy sem érzi, hogy hogy egyhamar egy ágyban találhatja magát, vagy akárcsak egy vödör víz közelében, amivel mind önnön-és ellenfele vérét lemoshatja magáról.
Egy nehéz erszényt is a kezében tarthat, ami kevésbé tölti el jókedvvel, mint a kérdéssel, hogy akkor most mi legyen. Még önnön szerény értékelése szerint is túlteljesítette magát, de hogy ezután mi legyen vele, vagy a még eszméleténél kívüli testtel amit maguknak kéne tudniuk, arról vagy nem esett szó, vagy nem jut az most eszébe. Nem mintha feltűnés nélkül ki tudná húzni a célpontot a kocsmából, és nem mintha képes lenne most rá.
Egyhamar csak egyenesen tudja tartani fejét, de egyik társát sem látja az eszét veszett tömegben. Csak egy másik helyet tippelhet meg, ahol lehetnek, legalábbis kettő. És ahogy az említett tömeg erős hangulatrepedezésének szem-és fültanúja lehet, rájön, hogy itt az idő elhagyni a helyszínt, nem ülhet le pihenni. De egyvalamit azért megpróbál.
Afele az irányba kezd botorkálni, széles tenyerét meggyötört hastájékánál tartva, ahol az őt beírató gnómot és asztalát eszébe véste. Ha sikerül észrevennie a kisembert, meglehetősen közel hajol hozzá, és így morog:*
- Ha az felébred, mondjátok meg neki, hogy őt és a fivérét kint akarom látni a sikátornál. Csak ők. Beszédem van vele. *Abban bízik, hogy a győzelemmel, valamint valószínűleg a szokásosnál is megfélemlítőbb kinézetével legalább az egyik orkot tájékoztatni fogják kéréséről. És hogy nem egy csapattal toldják meg. Amint ezen szavak elhagyják vicsorgó ajkait, megcélozza a kijáratot, és hátra sem nézve, fegyverével elhagyja a ringet, majd a fogadót.*
*Lassított felvétellel látja maga előtt, ahogyan maradék erejével és dühével beindított horogja az ork bajnok fedetlen orcájába talál, ahogyan az onnan meginduló vér ugyanúgy jut önnön öklére, mint ahogy amaz arca összes részére. Érzelmekkel teli szemtanúja volt, ahogy a még nála is megszégyenítően magasabb kolosszus teste kártyavárként omlik előtte össze, ütése mögötti lendülettől közel annyi távot téve meg le, mintha csak saját szándékból indult volna meg egy kortyó sörre, még ha nem is lábakkal. Megpróbál felordítani, de oxingénhiány miatt az félúton köhögéssé válik, és mire Ukrom zihálva ismét riválisára tudja venni kimerült tekintetét, csak Morthal lábait látja, amik párhuzamossá váltak a szálkás fapadlóval. Jelen pillanatban arra sincsen ereje, hogy fejét feljebb emelje. Görnyedten, combjait fogva kapkod levegőért, miközben igyekszik felfogni, mi is történt, miért is állt meg a küzdelem, és miért lett egy másodpercnyi meghitt csönd után a szokásosnál is hangosabb a körülötte lévő tömeg.
Így mire sikerült agyának felérnie a jelen körülményekkel, valaki idegen mond valamit amitől többen is elkezdenek valamilyen "sziklát" éljenezni.*
~ Várjunk, a szikla az én vagyok. vagyis engem ünnepelnek. vagyis... nyertem. ~ *Nem érzi magának nyertesnek. Minden porcikája fáj, főleg a gyomra, alig áll lábán a fáradtságtól, és még csak úgy sem érzi, hogy hogy egyhamar egy ágyban találhatja magát, vagy akárcsak egy vödör víz közelében, amivel mind önnön-és ellenfele vérét lemoshatja magáról.
Egy nehéz erszényt is a kezében tarthat, ami kevésbé tölti el jókedvvel, mint a kérdéssel, hogy akkor most mi legyen. Még önnön szerény értékelése szerint is túlteljesítette magát, de hogy ezután mi legyen vele, vagy a még eszméleténél kívüli testtel amit maguknak kéne tudniuk, arról vagy nem esett szó, vagy nem jut az most eszébe. Nem mintha feltűnés nélkül ki tudná húzni a célpontot a kocsmából, és nem mintha képes lenne most rá.
Egyhamar csak egyenesen tudja tartani fejét, de egyik társát sem látja az eszét veszett tömegben. Csak egy másik helyet tippelhet meg, ahol lehetnek, legalábbis kettő. És ahogy az említett tömeg erős hangulatrepedezésének szem-és fültanúja lehet, rájön, hogy itt az idő elhagyni a helyszínt, nem ülhet le pihenni. De egyvalamit azért megpróbál.
Afele az irányba kezd botorkálni, széles tenyerét meggyötört hastájékánál tartva, ahol az őt beírató gnómot és asztalát eszébe véste. Ha sikerül észrevennie a kisembert, meglehetősen közel hajol hozzá, és így morog:*
- Ha az felébred, mondjátok meg neki, hogy őt és a fivérét kint akarom látni a sikátornál. Csak ők. Beszédem van vele. *Abban bízik, hogy a győzelemmel, valamint valószínűleg a szokásosnál is megfélemlítőbb kinézetével legalább az egyik orkot tájékoztatni fogják kéréséről. És hogy nem egy csapattal toldják meg. Amint ezen szavak elhagyják vicsorgó ajkait, megcélozza a kijáratot, és hátra sem nézve, fegyverével elhagyja a ringet, majd a fogadót.*
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-23 17:27:43
Üzenet elküldve: 2023-01-23 17:27:43
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Fejvadászok //
*A mai este kivételes este. Izgalmas mérkőzéseknek lehettünk szemtanúi. Senki nem gondolta volna, hogy ez a jöttment ork ilyen nagy hatással lesz a harc kimenetelére. Aztán lám mégis milyen gyorsan megfordult a szerencse csupán egyetlen alma miatt. Ukrom kihasználja az alkalmat és lecsap, ami totális találat, majd jön még egy erőteljes csapás, ami szintén betalál. Mivel orkunk minden erejét beleadta, ezért olyan nagy erejűre sikerül ez a végső csapás, hogy a nagy benga kibucskázik a küzdőtérről, hogy nagy csattanással ízlelje meg a padlót. A tömeg elnémúl, mert ezt a látványt meg kell emésztenie, majd pár pillanatnyi szünet után őrjöngeni kezd. Az új bajnok nevét kezdik el skandálni. Hogy tiszta küzdelem volt? Hát nem, de itt nincsenek szabályok, szóval senkit nem fog érdekelni, kivéve persze azokat, akik a pénzüket most elbukták. A porondmester sebesen Ukromhoz siet, hogy hamar kihirdesse a győzelmét.*
- Köszöntsétek az új bajnokot, Sziklát!* A tömeg pedig skandálni kezdi a nevét újfent, miközben súlyos erszényt nyomnak markáns mancsába. Nagyjából kb 600 arany üthette mostSavanyú Ukrom kezét. Ellenben a harc rendesen kimerítette, na meg páran kezdik nemtetszésüket kinyilvánítani irányába, szóval a legbölcsebb gondolat az lenne, ha minél hamarabb elhúzná a csíkot, mielőtt baja esne még ennyi arannyal a kezében. Na meg a nagydarab se marad sokáig a földön, aztán jaj neki, ha még egyszer szembe találja magát vele. Egyetlen szerencséje, hogy a rendet felügyelő fegyveresek neki állnak szétkergetni a tömeget.*
*A mai este kivételes este. Izgalmas mérkőzéseknek lehettünk szemtanúi. Senki nem gondolta volna, hogy ez a jöttment ork ilyen nagy hatással lesz a harc kimenetelére. Aztán lám mégis milyen gyorsan megfordult a szerencse csupán egyetlen alma miatt. Ukrom kihasználja az alkalmat és lecsap, ami totális találat, majd jön még egy erőteljes csapás, ami szintén betalál. Mivel orkunk minden erejét beleadta, ezért olyan nagy erejűre sikerül ez a végső csapás, hogy a nagy benga kibucskázik a küzdőtérről, hogy nagy csattanással ízlelje meg a padlót. A tömeg elnémúl, mert ezt a látványt meg kell emésztenie, majd pár pillanatnyi szünet után őrjöngeni kezd. Az új bajnok nevét kezdik el skandálni. Hogy tiszta küzdelem volt? Hát nem, de itt nincsenek szabályok, szóval senkit nem fog érdekelni, kivéve persze azokat, akik a pénzüket most elbukták. A porondmester sebesen Ukromhoz siet, hogy hamar kihirdesse a győzelmét.*
- Köszöntsétek az új bajnokot, Sziklát!* A tömeg pedig skandálni kezdi a nevét újfent, miközben súlyos erszényt nyomnak markáns mancsába. Nagyjából kb 600 arany üthette mostSavanyú Ukrom kezét
. Ellenben a harc rendesen kimerítette, na meg páran kezdik nemtetszésüket kinyilvánítani irányába, szóval a legbölcsebb gondolat az lenne, ha minél hamarabb elhúzná a csíkot, mielőtt baja esne még ennyi arannyal a kezében. Na meg a nagydarab se marad sokáig a földön, aztán jaj neki, ha még egyszer szembe találja magát vele. Egyetlen szerencséje, hogy a rendet felügyelő fegyveresek neki állnak szétkergetni a tömeget.*
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-15 21:44:43
Üzenet elküldve: 2023-01-15 21:44:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Az alma célba talál. Ennél szebb találata még sosem volt az árvának rövid élete során. Bár azt is be kell vallani, hogy az almákat sem pazarolta soha célbadobásra. A játék az étellel, vagy annak bármi másra való használata az evésen kívül, mindig is szentségtörésnek minősült a félvér szemében. Ám a szükség törvényt bont. Ebben az esetben pedig hatalmas szüksége volt Ukromnak valami segítségre, mielőtt a földbe döngölik. Meg is kapta. A terv pont úgy sült el, ahogy a komisz lány szerette volna. Még Illidary is megirigyelhetné. A bajnok megfordul és őrjöngve keresi a tettest, aki ilyen módon bele mert avatkozni az ő egyértelmű győzelmébe.*
~Ork büszkeség...~
*Fut végig árvánk agyán a gondolat, miközben csak egy vállrándítással tudja le a fújtató óriást. Hisz mit sem tudhat az ilyesmiről. Az elf és az ember szokásokkal, vagy temperamentummal sincs tisztában, pedig azokhoz van némi köze. Senki sem kövezheti meg azért mert nem ért az orkokéhoz. Egy dolgot azonban nagyon is tud. Ezt is Morthal dühöngő arckifejezéséről hámozta le. Most nagyon nem szeretne az a Lily lenni, aki hátba almázta a bajnokot. Vagyis önmaga nem szeretne lenni. Erősen bízik benne, hogy egyetlen jelenlévő sem fogja őt ekképpen azonosítani. Hiszen ezért mindent elkövetett. Eközben Ukrom sem tétlenkedik és egy hatalmas ütést mér a bajnokra, amaz meg ettől a kűzdőtér szélének csapódva találja magát. Igaz hát a mondás. Amilyen nagy, akkorát esik. Ennek a hatalmas testnek a bármibe történő ütközése pedig egy újabb kapott ütéssel érhet fel.*
- Így kell ezt! Szikla, ne hagyd magad!
*Kiáltja a félvér, torka szakadtából, ahogy igyekszik visszajutni oda, ahol Ukrommal elváltak. A kis akciójának sikere felpezsdítette a lány vérét. Remélhetőleg hosszabb távon is meglesz a hatása és Ukrom a saját lábán hagyja el a kűzdőteret.*
*Az alma célba talál. Ennél szebb találata még sosem volt az árvának rövid élete során. Bár azt is be kell vallani, hogy az almákat sem pazarolta soha célbadobásra. A játék az étellel, vagy annak bármi másra való használata az evésen kívül, mindig is szentségtörésnek minősült a félvér szemében. Ám a szükség törvényt bont. Ebben az esetben pedig hatalmas szüksége volt Ukromnak valami segítségre, mielőtt a földbe döngölik. Meg is kapta. A terv pont úgy sült el, ahogy a komisz lány szerette volna. Még Illidary is megirigyelhetné. A bajnok megfordul és őrjöngve keresi a tettest, aki ilyen módon bele mert avatkozni az ő egyértelmű győzelmébe.*
~Ork büszkeség...~
*Fut végig árvánk agyán a gondolat, miközben csak egy vállrándítással tudja le a fújtató óriást. Hisz mit sem tudhat az ilyesmiről. Az elf és az ember szokásokkal, vagy temperamentummal sincs tisztában, pedig azokhoz van némi köze. Senki sem kövezheti meg azért mert nem ért az orkokéhoz. Egy dolgot azonban nagyon is tud. Ezt is Morthal dühöngő arckifejezéséről hámozta le. Most nagyon nem szeretne az a Lily lenni, aki hátba almázta a bajnokot. Vagyis önmaga nem szeretne lenni. Erősen bízik benne, hogy egyetlen jelenlévő sem fogja őt ekképpen azonosítani. Hiszen ezért mindent elkövetett. Eközben Ukrom sem tétlenkedik és egy hatalmas ütést mér a bajnokra, amaz meg ettől a kűzdőtér szélének csapódva találja magát. Igaz hát a mondás. Amilyen nagy, akkorát esik. Ennek a hatalmas testnek a bármibe történő ütközése pedig egy újabb kapott ütéssel érhet fel.*
- Így kell ezt! Szikla, ne hagyd magad!
*Kiáltja a félvér, torka szakadtából, ahogy igyekszik visszajutni oda, ahol Ukrommal elváltak. A kis akciójának sikere felpezsdítette a lány vérét. Remélhetőleg hosszabb távon is meglesz a hatása és Ukrom a saját lábán hagyja el a kűzdőteret.*
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-15 19:22:35
Üzenet elküldve: 2023-01-15 19:22:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Zúgó, fájó fejével meg kellett magában erősítenie, hogy valóban nem a sok ütéstől bejöhetett agyrázkódás játéka ez, az a kolosszus valóban konkrétan a hátát próbálná mutatni neki. Ettől a gesztustól még jobban elönti a vér az agyát Ukromnak, mintha amaz bemutatott volna neki; eszébe se jutott kérdezni magától, hogy valami oka volt e neki e harcban a rendkívüli sértésnek jelenthető mozdulatra, csak lead egy szívből és vállból jövő ütést, hogy még az ö ökle is megérzi. Hogy merészel elnézni felőle, mikor éppen takonnyá verik egymást?!
Fájó kézzel és fájó büszkeséggel lesi, ahogy majdnem egy-két nézőt maga alá temet Morthal padlóra csúszó teste. Zihál. Cseng és a füle és a távolból üvöltést hall. De ki kell használnia a még ő sem tudja hol szerzett pillanatot. A lehető leggyorsabban megközelíti a magát összeszedő bajnokot és egy "mindent vagy semmit" módon céloz még egy brutális ökölcsapást amaz orkos képébe.*
*Zúgó, fájó fejével meg kellett magában erősítenie, hogy valóban nem a sok ütéstől bejöhetett agyrázkódás játéka ez, az a kolosszus valóban konkrétan a hátát próbálná mutatni neki. Ettől a gesztustól még jobban elönti a vér az agyát Ukromnak, mintha amaz bemutatott volna neki; eszébe se jutott kérdezni magától, hogy valami oka volt e neki e harcban a rendkívüli sértésnek jelenthető mozdulatra, csak lead egy szívből és vállból jövő ütést, hogy még az ö ökle is megérzi. Hogy merészel elnézni felőle, mikor éppen takonnyá verik egymást?!
Fájó kézzel és fájó büszkeséggel lesi, ahogy majdnem egy-két nézőt maga alá temet Morthal padlóra csúszó teste. Zihál. Cseng és a füle és a távolból üvöltést hall. De ki kell használnia a még ő sem tudja hol szerzett pillanatot. A lehető leggyorsabban megközelíti a magát összeszedő bajnokot és egy "mindent vagy semmit" módon céloz még egy brutális ökölcsapást amaz orkos képébe.*
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-15 15:25:20
Üzenet elküldve: 2023-01-15 15:25:20
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Fejvadászok //
* A legtöbb esetben a nyers erő célravezető ebben a kegyetlen világban, de azért a csavaros ész is jól tud jönni. Lilyenn nem annyira ostoba lány, amilyennek tűnik néha. Ehhez pedig olyan tulajdonságok is tartoznak, mint a tömegben való elvegyülés. A célzáshoz nem kell megerőltetnie magát, mert egy ilyen hegyet talán, még egy vak is eltalálna. Az alma tehát repül és tompán puffan a melák izmos testén, de mire a gyümölcs odaér, addigra a lánynak hűlt helye. Bajnokunk veterán verekedő, de ork vér csörgedezik benne. Nem túl okosak, de annál harciasabbak. A szokatlan jelenetre felhördülve fordulna ösztönösen a dobás irányába, amit ki tud most Ukrom használni. Mikor, ha nem most kell képen csapni. Egy erőteljes nyers csapástól még ez a hústorony is a ring szélének csapódik. Mindenki elcsöndesedik, csak pár fogó ember indul meg, hogy utánanézzen a tettesnek. Ukrom tud mozdulni, így még egy támadásra képes, mielőtt ellenfele felocsúdna, de ezúttal már számíthat védekezésre is az üvöltő óriástól, mert most mérges, de nagyon. Vagy így, vagy úgy, de ez a mérkőzés hamarosan a végére ér.*
* A legtöbb esetben a nyers erő célravezető ebben a kegyetlen világban, de azért a csavaros ész is jól tud jönni. Lilyenn nem annyira ostoba lány, amilyennek tűnik néha. Ehhez pedig olyan tulajdonságok is tartoznak, mint a tömegben való elvegyülés. A célzáshoz nem kell megerőltetnie magát, mert egy ilyen hegyet talán, még egy vak is eltalálna. Az alma tehát repül és tompán puffan a melák izmos testén, de mire a gyümölcs odaér, addigra a lánynak hűlt helye. Bajnokunk veterán verekedő, de ork vér csörgedezik benne. Nem túl okosak, de annál harciasabbak. A szokatlan jelenetre felhördülve fordulna ösztönösen a dobás irányába, amit ki tud most Ukrom használni. Mikor, ha nem most kell képen csapni. Egy erőteljes nyers csapástól még ez a hústorony is a ring szélének csapódik. Mindenki elcsöndesedik, csak pár fogó ember indul meg, hogy utánanézzen a tettesnek. Ukrom tud mozdulni, így még egy támadásra képes, mielőtt ellenfele felocsúdna, de ezúttal már számíthat védekezésre is az üvöltő óriástól, mert most mérges, de nagyon. Vagy így, vagy úgy, de ez a mérkőzés hamarosan a végére ér.*
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-11 20:36:53
Üzenet elküldve: 2023-01-11 20:36:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az első mindig különleges//
//A varjúban//
- Kiváló! Akkor ez el is dőlt.
*Mondja hősünk tenyerét összecsapva, s ezen lendülettel fordul is sarkon és indul meg a kijárat felé. Ha a tisztavérű még a félútnál is netalántán az ülepén találna maradni, drágalátos félvérünk pimasz vigyorral a szája szélén veti hátra neki a szavakat melyek valahogy így hangoznak.*
- Ugye nem kell a hátamon elvigyelek?
*Választól független indul tovább, majd lép ki az ajtón.*
//A rumosban//
*A kikötő mondhatni egy csöppet ismeretlennek bizonyul hősünk számára, így ha lehet, még a Varjú előtt bevárja partnerét, majd némán, mindössze egy visszafogott kézmozdulattal kéri őt arra, hogy az mutassa a megfelelő irányt. A rövid sétát követően félvérünk arcán széles vigyorral löki be maga előtt a fogadó kopott ajtaját, s hasonló jókedéllyel üdvözli a jelen lévőket, egy-egy biccentés formájában, ezzel mintegy igyekezve egy átlagos piperkőc megítélését kelteni. Öles léptekkel indul hát meg a lustán elnyújtott lábak, s az olcsó fabútorok közt a pult irányába, ahol aztán az aktuális mogorva kiszolgálótól italt rendel magának s társának. Stílusosan választva 18 aranytallér és 2 kupicaRum cserél gazdát. Az egyik apró poharat az elf felé nyújtja, már ha az méltóztatta követni őt.*
- Nehogy a végén kinézzenek bennünket.
*Morogja hősünk orra alatt a másiknak, majd magasba emelve a kupicát, ledönti annak tartalmát. Határozottan érzi, hogy rosszul döntött az ital kiválasztását illetően, azonban ezen a ponton már amúgy is késő lenne meggondolnia magát, helyette, egyre leküzdi a maró italt miközben igyekszik továbbra is az arcára erőltetni a már kicsit sem őszinte mosolyát. Hirtelen ám, de teljes természetességgel veregeti végül vállon partnerét, majd tekint körbe a helységben.*
- Keressünk egy szimpatikus társaságot!
//A varjúban//
- Kiváló! Akkor ez el is dőlt.
*Mondja hősünk tenyerét összecsapva, s ezen lendülettel fordul is sarkon és indul meg a kijárat felé. Ha a tisztavérű még a félútnál is netalántán az ülepén találna maradni, drágalátos félvérünk pimasz vigyorral a szája szélén veti hátra neki a szavakat melyek valahogy így hangoznak.*
- Ugye nem kell a hátamon elvigyelek?
*Választól független indul tovább, majd lép ki az ajtón.*
//A rumosban//
*A kikötő mondhatni egy csöppet ismeretlennek bizonyul hősünk számára, így ha lehet, még a Varjú előtt bevárja partnerét, majd némán, mindössze egy visszafogott kézmozdulattal kéri őt arra, hogy az mutassa a megfelelő irányt. A rövid sétát követően félvérünk arcán széles vigyorral löki be maga előtt a fogadó kopott ajtaját, s hasonló jókedéllyel üdvözli a jelen lévőket, egy-egy biccentés formájában, ezzel mintegy igyekezve egy átlagos piperkőc megítélését kelteni. Öles léptekkel indul hát meg a lustán elnyújtott lábak, s az olcsó fabútorok közt a pult irányába, ahol aztán az aktuális mogorva kiszolgálótól italt rendel magának s társának. Stílusosan választva 18 aranytallér és 2 kupicaRum cserél gazdát
. Az egyik apró poharat az elf felé nyújtja, már ha az méltóztatta követni őt.*- Nehogy a végén kinézzenek bennünket.
*Morogja hősünk orra alatt a másiknak, majd magasba emelve a kupicát, ledönti annak tartalmát. Határozottan érzi, hogy rosszul döntött az ital kiválasztását illetően, azonban ezen a ponton már amúgy is késő lenne meggondolnia magát, helyette, egyre leküzdi a maró italt miközben igyekszik továbbra is az arcára erőltetni a már kicsit sem őszinte mosolyát. Hirtelen ám, de teljes természetességgel veregeti végül vállon partnerét, majd tekint körbe a helységben.*
- Keressünk egy szimpatikus társaságot!
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-01 21:31:16
Üzenet elküldve: 2023-01-01 21:31:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Szinte lassított felvételben látja, ahogy bizakodóan megtervezett ütése elől elhajolnak, de még csak sajnálkodni sem tudott rajta, máris érzi Morthal öklét magán. Megint csak vasakaratát kell bebizonyítania, hogy talpán maradjon, és még csak nem is hozott fel semmi eredményt se: Ukrom már kezdi lassan nevetségesnek találni, hogy még csak meg se karcolta a hegyomlást, de ő már kapott eleget ahhoz, hogy magának szünetet rendeljen. Megszorítja mellkasa azon pontját ahol az ütés érte, és a fájdalom kizökkenti kételkedéséből; rámorog ellenfelére, és újra a közelébe lép; ezúttal valami mással próbálkozik.
Két kezét álla magasságába emeli, és dominánsabb jobb lábát előretéve egy rövid horogra kezdi lendíteni magát jobbjával, de nem ereszti el a végén; tettetni akar, azt akarja, hogy amaz elmozduljon, de a bajnok reakciója szerint próbál cselekedni: ha továbbra is el akar hajolni a csapása elől, akkor el akarja kapni szabad pillanatában egy már nem tettetett ütéssel vagy többel, ahová hajol vagy lép, hogy utána kihátráljon a már ismert karjai távolságából, próbálja kisebb alkatát kihasználni. Ha pedig az ork blokkolni próbál, akkor baljával a védtelenül hagyott irányt célozná meg, hogy utána úgyszintén kifelé menjen, mielőtt ő még egyet kapna. Nagyon szeretné hogy legalább egyszer meg tudná csapni minél előbb, de tisztában van vele, hogy nem csak önnön szórakoztatásából, esetleg büszkeségből van itt; fő célja az időszerzés, és azzal nem megy sokra ha hamar a port szívja be.
Olyannyira koncentrál most, hogy észre sem veszi a feléjük repülő gyümölcsöt, de jöjjön az bárkitől, okozzon bármit is, ő biztos kihasználja még a tizedmásodpercnyi figyelemtöredezést is...*
*Szinte lassított felvételben látja, ahogy bizakodóan megtervezett ütése elől elhajolnak, de még csak sajnálkodni sem tudott rajta, máris érzi Morthal öklét magán. Megint csak vasakaratát kell bebizonyítania, hogy talpán maradjon, és még csak nem is hozott fel semmi eredményt se: Ukrom már kezdi lassan nevetségesnek találni, hogy még csak meg se karcolta a hegyomlást, de ő már kapott eleget ahhoz, hogy magának szünetet rendeljen. Megszorítja mellkasa azon pontját ahol az ütés érte, és a fájdalom kizökkenti kételkedéséből; rámorog ellenfelére, és újra a közelébe lép; ezúttal valami mással próbálkozik.
Két kezét álla magasságába emeli, és dominánsabb jobb lábát előretéve egy rövid horogra kezdi lendíteni magát jobbjával, de nem ereszti el a végén; tettetni akar, azt akarja, hogy amaz elmozduljon, de a bajnok reakciója szerint próbál cselekedni: ha továbbra is el akar hajolni a csapása elől, akkor el akarja kapni szabad pillanatában egy már nem tettetett ütéssel vagy többel, ahová hajol vagy lép, hogy utána kihátráljon a már ismert karjai távolságából, próbálja kisebb alkatát kihasználni. Ha pedig az ork blokkolni próbál, akkor baljával a védtelenül hagyott irányt célozná meg, hogy utána úgyszintén kifelé menjen, mielőtt ő még egyet kapna. Nagyon szeretné hogy legalább egyszer meg tudná csapni minél előbb, de tisztában van vele, hogy nem csak önnön szórakoztatásából, esetleg büszkeségből van itt; fő célja az időszerzés, és azzal nem megy sokra ha hamar a port szívja be.
Olyannyira koncentrál most, hogy észre sem veszi a feléjük repülő gyümölcsöt, de jöjjön az bárkitől, okozzon bármit is, ő biztos kihasználja még a tizedmásodpercnyi figyelemtöredezést is...*
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-01 19:02:45
Üzenet elküldve: 2023-01-01 19:02:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Árvánk látja, ahogy Ukrom igyekszik mindent elkövetni, hogy legalább egy ütést bevigyen ellenfelének. Mondjuk a kisebb-nagyobb sikerből csak az előbbi jut a tömörebb orknak. Egyelőre legalábbis nagyon így áll a dolog. A bajnok látszólag nem csak nagyobb és erősebb nála, de gyorsabb és tapasztaltabb is. Talán nem véletlen, hogy ő a bajnok. Lily eddigre sem lett okosabb az ökölharc területén, ám azt sejteni véli, hogy ez a fajta hatékonyság nem tartható fenn a végtelenség. Cicákra hajazó fürgeséggel kitérni minden támadás elől, majd egy pöröly erejével felelni sok energiát vesz ki az emberből. Esetünkben az orkból. Ukromnak csupán annyi dolga van, hogy fárassza ki a hatalmas céltáblát, aztán püfölje, amíg az mozogni sem lesz képes. Az sem hátrány, ha addig kerüli azokat a hatalmas öklöket. Meg, ahogy azt a félvér elképzelte. Míg a lány agya ezen a tökéletes befejezésen kattogott, harcos barátja már kapta is a következő, hatalmas erejű ütést.*
~Ez így nem mehet tovább!~
*Háborog magában kis tolvajunk, pedig távol áll attól, hogy tenger legyen. Ez viszont nem tántorítja el attól, hogy újdonsült barátja segítségére legyen. Már csak azt kell kitalálnia, miképp tehetné ezt. Annyi biztos, hogy nem fog a kűzdőtéren teremni és teljes erejéből püföni azt a szürke óriást. A melák nyilván úgy csapná le árvánkat, akár egy szúnyogot. A lány pedig valószínűleg nem sokkal több kárt okozna benne, mint a szárnyas vérszívó. Halva született ötlet. Rossz, ám jobb, mint a semmi. Az legalább kiderült, mit nem fog tenni. Ellenben az idő nem neki dolgozik. Ilyen szelektálásra most nincs idő. Ez maradjon meg Illydary hóbortjának! Cselekednie kell. Mégpedig azonnal. Néhány szívdobbanásnyi idő után azonban felcsillannak a kék pislogók, árvánk pedig igyekszik a bajnok háta mögé kerülni. Némileg meg is közelíteni őt, mégis elveszve maradni a tömegben. Amint egy kedvező pontot talál, nagyjából tíz lépésnyire a hegy háta mögött, erőteljes turkálásba kezd a tatyója mélyén. Kisvártatva egy almát húz elő belőle, amivel a nagyobb orkot fogja megcélozni. Árvánk terve az, hogy ezzel a kis csínnyel kibillenti azt a koncentrációból, némi előnyt szerezve ezzel Ukromnak. Teljes erejéből el is hajítja a piros gyümölcsöt, megcélozva vele a célpontot, akire így már két értelemben is illik ez a megnevezés. Persze Lilyt sem ejtették a fejére. Még a becsapódás előtt, amennyiben lesz ilyen, elhagyja a tett helyszínét. A végén még valamelyik piabűzös, foghíjas körömpiszok tudósnak képzeli magát és arra vetemedik, hogy kiszámítja az alma röppályáját. Ebben az esetben árvánk nem szívesen állna a kiindulóponton.*
*Árvánk látja, ahogy Ukrom igyekszik mindent elkövetni, hogy legalább egy ütést bevigyen ellenfelének. Mondjuk a kisebb-nagyobb sikerből csak az előbbi jut a tömörebb orknak. Egyelőre legalábbis nagyon így áll a dolog. A bajnok látszólag nem csak nagyobb és erősebb nála, de gyorsabb és tapasztaltabb is. Talán nem véletlen, hogy ő a bajnok. Lily eddigre sem lett okosabb az ökölharc területén, ám azt sejteni véli, hogy ez a fajta hatékonyság nem tartható fenn a végtelenség. Cicákra hajazó fürgeséggel kitérni minden támadás elől, majd egy pöröly erejével felelni sok energiát vesz ki az emberből. Esetünkben az orkból. Ukromnak csupán annyi dolga van, hogy fárassza ki a hatalmas céltáblát, aztán püfölje, amíg az mozogni sem lesz képes. Az sem hátrány, ha addig kerüli azokat a hatalmas öklöket. Meg, ahogy azt a félvér elképzelte. Míg a lány agya ezen a tökéletes befejezésen kattogott, harcos barátja már kapta is a következő, hatalmas erejű ütést.*
~Ez így nem mehet tovább!~
*Háborog magában kis tolvajunk, pedig távol áll attól, hogy tenger legyen. Ez viszont nem tántorítja el attól, hogy újdonsült barátja segítségére legyen. Már csak azt kell kitalálnia, miképp tehetné ezt. Annyi biztos, hogy nem fog a kűzdőtéren teremni és teljes erejéből püföni azt a szürke óriást. A melák nyilván úgy csapná le árvánkat, akár egy szúnyogot. A lány pedig valószínűleg nem sokkal több kárt okozna benne, mint a szárnyas vérszívó. Halva született ötlet. Rossz, ám jobb, mint a semmi. Az legalább kiderült, mit nem fog tenni. Ellenben az idő nem neki dolgozik. Ilyen szelektálásra most nincs idő. Ez maradjon meg Illydary hóbortjának! Cselekednie kell. Mégpedig azonnal. Néhány szívdobbanásnyi idő után azonban felcsillannak a kék pislogók, árvánk pedig igyekszik a bajnok háta mögé kerülni. Némileg meg is közelíteni őt, mégis elveszve maradni a tömegben. Amint egy kedvező pontot talál, nagyjából tíz lépésnyire a hegy háta mögött, erőteljes turkálásba kezd a tatyója mélyén. Kisvártatva egy almát húz elő belőle, amivel a nagyobb orkot fogja megcélozni. Árvánk terve az, hogy ezzel a kis csínnyel kibillenti azt a koncentrációból, némi előnyt szerezve ezzel Ukromnak. Teljes erejéből el is hajítja a piros gyümölcsöt, megcélozva vele a célpontot, akire így már két értelemben is illik ez a megnevezés. Persze Lilyt sem ejtették a fejére. Még a becsapódás előtt, amennyiben lesz ilyen, elhagyja a tett helyszínét. A végén még valamelyik piabűzös, foghíjas körömpiszok tudósnak képzeli magát és arra vetemedik, hogy kiszámítja az alma röppályáját. Ebben az esetben árvánk nem szívesen állna a kiindulóponton.*
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-01-01 15:22:10
Üzenet elküldve: 2023-01-01 15:22:10
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Fejvadászok //
* A ringben folyik a harc, ami eddig nem éppen Ukromnak kedvez. Hősünk úgy tűnik csupán játékszer a benga ork kezei között. Talán ez a játszadozás előnyt nyújt majd neki a reményvesztett helyzetében. Taktikázni próbál Ukrom, hátha az segít rajta, de a próbálkozása kudarcba fullad. Hiába a ledület az ellenfele ezt a támadását is játszva hárítja. sőt kihasználja ellenfele közelségét, hogy rá támadjon. Ukrom érezheti, hogy egy ütés csapódik a mellkasába, amitől hátra tántorodik. Még pár ilyen és hamarosan ki fog dőlni. Össze kell szednie magát, ha nem akar hamarosan vérző fejjel a padlón vánszorogni. A tömeg természetesen tombol még most is.*
* A ringben folyik a harc, ami eddig nem éppen Ukromnak kedvez. Hősünk úgy tűnik csupán játékszer a benga ork kezei között. Talán ez a játszadozás előnyt nyújt majd neki a reményvesztett helyzetében. Taktikázni próbál Ukrom, hátha az segít rajta, de a próbálkozása kudarcba fullad. Hiába a ledület az ellenfele ezt a támadását is játszva hárítja. sőt kihasználja ellenfele közelségét, hogy rá támadjon. Ukrom érezheti, hogy egy ütés csapódik a mellkasába, amitől hátra tántorodik. Még pár ilyen és hamarosan ki fog dőlni. Össze kell szednie magát, ha nem akar hamarosan vérző fejjel a padlón vánszorogni. A tömeg természetesen tombol még most is.*
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-12-31 15:28:15
Üzenet elküldve: 2022-12-31 15:28:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Pia kell?//
*Nagy erőfeszítésébe kerül neki, hogy a sört ne borítsa ki, amikor a hátát kezdi el csapkodni a bikaméretű asszonyság, de végül csak sikerül az egészet a torkába gurítani a föld helyett.*
-Azért a Naccságának ne köszönd, a végén még megtudja, hogy meghívott! *Rötyög magában még egyet-kettőt.*
-Egészség! *Mondja ő is, amikor a korsó a pultra kerül, immáron üresen. Aztán csak elképed egy pillanatra, amikor Ezmee felkapja a hordót. Látta már, hogy szállítják ezeket. Általában lovakkal vagy kézikocsikkal, nem pedig kézben. Talán nagy nehézséggel ő is el tudná venni azt a hordót, de biztosan nem ilyen könnyedén, ahogy az asszonyság teszi. Kézbe veszi az üveget és jól megcsodálja. Ritkán lát ilyen hatalmas üveg piát és hirtelen honvágy is tölti el egy pillanatra a hajója miatt, amin talán még mindig ott van az a hatalmas hordó rum, aminek megitták már a jó negyedét, mikor Reydis kicsalta tőle a Révészt.*
-Dögölne meg az a szuka fattya Reydis, még most is eszembe jut! *Motyogja maga elé úgy, hogy nem is veszi észre. Aztán ahogy felocsúdik, csak tovább morog egy kicsit és már nem is válaszol az óriásnak, csak kisétál az épületből, mint aki jól végezte a dolgát. Így is van igazából, már csak haza kell jutni és bezsebelni a jól megérdemelt jutalmat a kemény munkáért.*
-Mekkorák a kölykeid? Miért nem dolgoznak ők is ott a Naccságának? *Próbálja hirtelen megtörni a gondolatainak száguldozását, amik lassan megint az őrületbe kergetik. Ezen a témaválasztása nem segít sokat, de megszokta már, hogy Ezmee nagyon ügyesen elvonja az ember figyelmét arról, amin igazából gondolkodik.*
*Nagy erőfeszítésébe kerül neki, hogy a sört ne borítsa ki, amikor a hátát kezdi el csapkodni a bikaméretű asszonyság, de végül csak sikerül az egészet a torkába gurítani a föld helyett.*
-Azért a Naccságának ne köszönd, a végén még megtudja, hogy meghívott! *Rötyög magában még egyet-kettőt.*
-Egészség! *Mondja ő is, amikor a korsó a pultra kerül, immáron üresen. Aztán csak elképed egy pillanatra, amikor Ezmee felkapja a hordót. Látta már, hogy szállítják ezeket. Általában lovakkal vagy kézikocsikkal, nem pedig kézben. Talán nagy nehézséggel ő is el tudná venni azt a hordót, de biztosan nem ilyen könnyedén, ahogy az asszonyság teszi. Kézbe veszi az üveget és jól megcsodálja. Ritkán lát ilyen hatalmas üveg piát és hirtelen honvágy is tölti el egy pillanatra a hajója miatt, amin talán még mindig ott van az a hatalmas hordó rum, aminek megitták már a jó negyedét, mikor Reydis kicsalta tőle a Révészt.*
-Dögölne meg az a szuka fattya Reydis, még most is eszembe jut! *Motyogja maga elé úgy, hogy nem is veszi észre. Aztán ahogy felocsúdik, csak tovább morog egy kicsit és már nem is válaszol az óriásnak, csak kisétál az épületből, mint aki jól végezte a dolgát. Így is van igazából, már csak haza kell jutni és bezsebelni a jól megérdemelt jutalmat a kemény munkáért.*
-Mekkorák a kölykeid? Miért nem dolgoznak ők is ott a Naccságának? *Próbálja hirtelen megtörni a gondolatainak száguldozását, amik lassan megint az őrületbe kergetik. Ezen a témaválasztása nem segít sokat, de megszokta már, hogy Ezmee nagyon ügyesen elvonja az ember figyelmét arról, amin igazából gondolkodik.*
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-12-30 00:22:04
Üzenet elküldve: 2022-12-30 00:22:04
![>Savanyú Ezmeerhalda [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12177_1654175132_orias_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pia kell?//
- Biztosan, csak nem figyeltem eléggé, hogy emlékezzek rá.
*Cukkolja a férfit egy vigyorral arcán, ha kell baráti módon hátba is veregeti, nehogy valami rossz érzés telepedjen rájuk.*
- Oh, nahát. Kösz szépen.
*Örül a sörnek, kicsit jól is esik neki, hogy gondoltak rá. Magasba emeli a korsót és koccint Leon tiszteletére.*
- Egészség!
*Nem okoz gondot számáras, hogy gyorsan megigya a frissítő italt, a termetes asszonyság számára ez jószerivel két korty csupán. Elégedetten felsóhajtva csapja a korsót a pultra.*
- Aha, jóféle keleti, az kell a naccságának. Majd elviszem én, nincsen azzal baj.
*Részéről neki megfelel, főleg mert nem az ő pénzéről van szó, meg aztán Relaelnek sosem felel meg semmi, így kár is vesződni amiatt. Leon míg kifizeti a szükséget összeget, addig felgyűri ruhájának ujját.*
- Na, tiéd az üveg. Aztán úgy igyál belőle, hogy maradjon is.
*Megfordítja a hordót, megkeresi rajta a fogást, majd vállára veti. Két kézzel oldalról megtámasztva gondoskodik arról, hogy véletlenül se guruljon le, mert az bizony igen kínos volna, s semmi kedve hihető hazugságot kitalálni.*
- Nem, nem, nem kóstolunk. Jóvanazúgy.
*Részéről jó üzletet kötöttek, főleg azért mert könnyedén letudták, ezért öles lépteivel meg is indul a kijárat felé, hogy minél hamarabb megérkezzenek és leülhessen ismét a lábait lógatni.*
- Biztosan, csak nem figyeltem eléggé, hogy emlékezzek rá.
*Cukkolja a férfit egy vigyorral arcán, ha kell baráti módon hátba is veregeti, nehogy valami rossz érzés telepedjen rájuk.*
- Oh, nahát. Kösz szépen.
*Örül a sörnek, kicsit jól is esik neki, hogy gondoltak rá. Magasba emeli a korsót és koccint Leon tiszteletére.*
- Egészség!
*Nem okoz gondot számáras, hogy gyorsan megigya a frissítő italt, a termetes asszonyság számára ez jószerivel két korty csupán. Elégedetten felsóhajtva csapja a korsót a pultra.*
- Aha, jóféle keleti, az kell a naccságának. Majd elviszem én, nincsen azzal baj.
*Részéről neki megfelel, főleg mert nem az ő pénzéről van szó, meg aztán Relaelnek sosem felel meg semmi, így kár is vesződni amiatt. Leon míg kifizeti a szükséget összeget, addig felgyűri ruhájának ujját.*
- Na, tiéd az üveg. Aztán úgy igyál belőle, hogy maradjon is.
*Megfordítja a hordót, megkeresi rajta a fogást, majd vállára veti. Két kézzel oldalról megtámasztva gondoskodik arról, hogy véletlenül se guruljon le, mert az bizony igen kínos volna, s semmi kedve hihető hazugságot kitalálni.*
- Nem, nem, nem kóstolunk. Jóvanazúgy.
*Részéről jó üzletet kötöttek, főleg azért mert könnyedén letudták, ezért öles lépteivel meg is indul a kijárat felé, hogy minél hamarabb megérkezzenek és leülhessen ismét a lábait lógatni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 891-910