Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
260. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-15 12:02:11
Üzenet elküldve: 2013-07-15 12:02:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
* Kérdéseikre a válaszokat igen szűken méri a varázsló. Alig valamit sikerült kiszedniük belőle azon kívül, hogy a lény veszélyes és ismeri jól a kastélyt területet ami sajnos Roddról egyáltalában nem mondható el.
A mágus rövid úton elutasítja a további faggatózásra való válaszadást. Egy darabka pergamenre felvési a kastélyba való bejutáshoz szükséges varázsigét és némi gondolkodás árán végül Opheliának nyújtja azt át.
A mutatványos szórakozottan mosolyog kalandozótársára.*
- Ezzel a mozdulattal kulcsfontosságú személlyé váltál tudod-e? *kérdezi nevetve. *Most aztán vigyázhatok rád na meg a varázsigére, ha bármi történne a papírossal, elképzelheted, kívül maradnánk. *mondja majd kissé színpadiasan feláll és meghajol a lány előtt. *Megengedi hölgyem, hogy testi épségét életem árán is megóvjam? *a választ nem várja be. Kacsint majd a mágusra néz.*
- A fizetés gondolom a szörny kiiktatása után várható? *kérdezi és ha a válasz igen és újabb létfontosságú kérdések nem vetődnek fel akkor társai felé fordul.*
- Utolsó séta a környékbeli piacon vagy árus utcán? Szedjük össze a felszerelést és mehetünk is szörny keresőbe.
* Eszébe jut még egy kérdés.*
- Elég korán van még, mit gondol már ma belefoghatunk a feladatba?
* Természetesen idő közben visszaült a helyére és érdeklődve figyelte az esetleg még felmerült kérdéseket vagy javaslatokat, hisz minden elejtett szóra szükségük lehet, ami segíthet a szörny leszámolásában.*
/Első rész: Egy ember/
* Kérdéseikre a válaszokat igen szűken méri a varázsló. Alig valamit sikerült kiszedniük belőle azon kívül, hogy a lény veszélyes és ismeri jól a kastélyt területet ami sajnos Roddról egyáltalában nem mondható el.
A mágus rövid úton elutasítja a további faggatózásra való válaszadást. Egy darabka pergamenre felvési a kastélyba való bejutáshoz szükséges varázsigét és némi gondolkodás árán végül Opheliának nyújtja azt át.
A mutatványos szórakozottan mosolyog kalandozótársára.*
- Ezzel a mozdulattal kulcsfontosságú személlyé váltál tudod-e? *kérdezi nevetve. *Most aztán vigyázhatok rád na meg a varázsigére, ha bármi történne a papírossal, elképzelheted, kívül maradnánk. *mondja majd kissé színpadiasan feláll és meghajol a lány előtt. *Megengedi hölgyem, hogy testi épségét életem árán is megóvjam? *a választ nem várja be. Kacsint majd a mágusra néz.*
- A fizetés gondolom a szörny kiiktatása után várható? *kérdezi és ha a válasz igen és újabb létfontosságú kérdések nem vetődnek fel akkor társai felé fordul.*
- Utolsó séta a környékbeli piacon vagy árus utcán? Szedjük össze a felszerelést és mehetünk is szörny keresőbe.
* Eszébe jut még egy kérdés.*
- Elég korán van még, mit gondol már ma belefoghatunk a feladatba?
* Természetesen idő közben visszaült a helyére és érdeklődve figyelte az esetleg még felmerült kérdéseket vagy javaslatokat, hisz minden elejtett szóra szükségük lehet, ami segíthet a szörny leszámolásában.*
259. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-11 20:45:53
Üzenet elküldve: 2013-07-11 20:45:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
*Az idegen kissé fészkelődni kezd a helyén a hirtelen jött kérdésekre. Láthatóan nem számított arra, hogy a megbízottak kérdezősködni fognak a szörnyeteg viselkedéséről, képességeiről. Természetesen képes felvilágosítani őket az információkról, bár az már nem oyan biztos, hogy fel is akarja őket. Először Engurra néz, majd válaszol a harcos kérdéseire.* Ez a dolog nem most... született, csak a furcsa képességei jelentek meg pár napja. Már egy ideje él és biztos vagyok abban, hogy a kastély közel áll a szívéhez. Erről többet nem vagyok hajlandó megosztani magukkal.* Koppant jelentőségteljesen az asztalon.* Pár napjuk van, hogy előkészüljenek, viszont a helyükben nem halogatnám sokáig. Az a teremtmény percről percre egyre erősebb lesz, jobban kitanulja a képességeit. Lehetőleg holnap után napnyugtáig lépjenek be a kastélyba.* A mágus táskájába nyúl, majd egy pergamentet tol az asztalra.* Ezzel az igével bejuthatnak a házba. A varázslatom nem fogja vissza tartani magukat, ha valamelyikőjük felolvassa ezt. Önnek adom, Ophelia... Nem mintha nem bíznék magukban.* Néz a többiekre.* Gyógyító, lehet többet ért a mágiához, mint maguk. Ha vann még kérdésük, most tegyék fel.* Jelenti ki finoman s hátradől székében.* Legjobb tudásom szerint igyekszem válaszolni, már ha kérdéseik nem a kutatásaimmal kapcsolatosak.
/Első rész: Egy ember/
*Az idegen kissé fészkelődni kezd a helyén a hirtelen jött kérdésekre. Láthatóan nem számított arra, hogy a megbízottak kérdezősködni fognak a szörnyeteg viselkedéséről, képességeiről. Természetesen képes felvilágosítani őket az információkról, bár az már nem oyan biztos, hogy fel is akarja őket. Először Engurra néz, majd válaszol a harcos kérdéseire.* Ez a dolog nem most... született, csak a furcsa képességei jelentek meg pár napja. Már egy ideje él és biztos vagyok abban, hogy a kastély közel áll a szívéhez. Erről többet nem vagyok hajlandó megosztani magukkal.* Koppant jelentőségteljesen az asztalon.* Pár napjuk van, hogy előkészüljenek, viszont a helyükben nem halogatnám sokáig. Az a teremtmény percről percre egyre erősebb lesz, jobban kitanulja a képességeit. Lehetőleg holnap után napnyugtáig lépjenek be a kastélyba.* A mágus táskájába nyúl, majd egy pergamentet tol az asztalra.* Ezzel az igével bejuthatnak a házba. A varázslatom nem fogja vissza tartani magukat, ha valamelyikőjük felolvassa ezt. Önnek adom, Ophelia... Nem mintha nem bíznék magukban.* Néz a többiekre.* Gyógyító, lehet többet ért a mágiához, mint maguk. Ha vann még kérdésük, most tegyék fel.* Jelenti ki finoman s hátradől székében.* Legjobb tudásom szerint igyekszem válaszolni, már ha kérdéseik nem a kutatásaimmal kapcsolatosak.
258. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-11 00:14:52
Üzenet elküldve: 2013-07-11 00:14:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
*Rápillant azokra az emberekre, akik jelentkeztek erre a feladatra. Mindenkire csak egy pillantást vet, hiszen lesz ideje megismerni őket, most első sorban az öreg férfire figyel, próbál minél többet megjegyezni.*
- Nos...igen, gyógyító vagyok, bár még nem vagyok mestere a gyógynövényeknek, de tisztában vagyok melyik mire jó.
*Mondja határozottan, majd tovább hallgatja az öreg mondanivalóját. Bár kissé kétségbeejtő, hogy jóformán semmit se lehet tudni erről a szörnyről, s nagy az elhalálozás esélye, nem futamodik meg. Mielőtt indulnának felkészül az újabb kalandra, ezúttal felkészültebben, mint az előzőben.*
-Én minden esetre nem tágítok, amiben tudok, természetesen segítek. Csak egy kis időt kérek indulás előtt, hogy beszerezhessem a szükséges eszközöket, ha esetleg valaki megsérülne.
*Mindenkinek szól, így szürkés íriszével keresi a többiekét.*
/Első rész: Egy ember/
*Rápillant azokra az emberekre, akik jelentkeztek erre a feladatra. Mindenkire csak egy pillantást vet, hiszen lesz ideje megismerni őket, most első sorban az öreg férfire figyel, próbál minél többet megjegyezni.*
- Nos...igen, gyógyító vagyok, bár még nem vagyok mestere a gyógynövényeknek, de tisztában vagyok melyik mire jó.
*Mondja határozottan, majd tovább hallgatja az öreg mondanivalóját. Bár kissé kétségbeejtő, hogy jóformán semmit se lehet tudni erről a szörnyről, s nagy az elhalálozás esélye, nem futamodik meg. Mielőtt indulnának felkészül az újabb kalandra, ezúttal felkészültebben, mint az előzőben.*
-Én minden esetre nem tágítok, amiben tudok, természetesen segítek. Csak egy kis időt kérek indulás előtt, hogy beszerezhessem a szükséges eszközöket, ha esetleg valaki megsérülne.
*Mindenkinek szól, így szürkés íriszével keresi a többiekét.*
257. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-07 20:15:20
Üzenet elküldve: 2013-07-07 20:15:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
* Figyel mindenre és mindenkire. Többek között az öreg mágusra, az idegen férfira és a két nőre is. Az egyik egy harcos forma, testalkata csupa izom robbanékonyság, a másik, kedves ismerőse Ophelia aki annyira érdeklődik, hogy még arról is megfeledkezik, hogy az imént még fázott.
A mágus valami kísérletről mesél ami életre kelt majd elszabadult a kastélyban. Nem is olyan rossz kezdet. Érdemes lesz időben levadászni, még mielőtt túlzott erőre tenne szert.*
- Ezek szerint ez a valami jól érzi magát a mi világunkban.* jegyzi meg hisz az is megeshetne, hogy épp ellenkezőleg legyen. Csak kínlódjon és visszavágyjon a saját világába.
Figyelme Opheliára terelődik. Vajon a fiatal nőnek mi a véleménye, és ekkor veszi észre ,hogy az állig felhúzott ruha kissé lejjebb csúszott és kikandikál valami. Szemügyre veszi. Egy pillanatra szinte a feladatról is megfeledkezik. Nem szól, a rajzolat csak egy igen kicsiny részét volt képes kivenni. Talán egyszer majd megkérdezi mit ábrázol.*
/Első rész: Egy ember/
* Figyel mindenre és mindenkire. Többek között az öreg mágusra, az idegen férfira és a két nőre is. Az egyik egy harcos forma, testalkata csupa izom robbanékonyság, a másik, kedves ismerőse Ophelia aki annyira érdeklődik, hogy még arról is megfeledkezik, hogy az imént még fázott.
A mágus valami kísérletről mesél ami életre kelt majd elszabadult a kastélyban. Nem is olyan rossz kezdet. Érdemes lesz időben levadászni, még mielőtt túlzott erőre tenne szert.*
- Ezek szerint ez a valami jól érzi magát a mi világunkban.* jegyzi meg hisz az is megeshetne, hogy épp ellenkezőleg legyen. Csak kínlódjon és visszavágyjon a saját világába.
Figyelme Opheliára terelődik. Vajon a fiatal nőnek mi a véleménye, és ekkor veszi észre ,hogy az állig felhúzott ruha kissé lejjebb csúszott és kikandikál valami. Szemügyre veszi. Egy pillanatra szinte a feladatról is megfeledkezik. Nem szól, a rajzolat csak egy igen kicsiny részét volt képes kivenni. Talán egyszer majd megkérdezi mit ábrázol.*
256. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-05 17:22:08
Üzenet elküldve: 2013-07-05 17:22:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
*Engur igyekszik figyelni a férfi mondandójára, de hát az ő agya akár a kukacos képoszta, nem csoda ha egyszerűen nehéz az összpontosítás. Mindazonáltal megmarad benne egy-két dolog, melyre vissza is kérdezne.*
- Visszalépni ugyan nem fogok, azonban jó lenne tisztázni pár dolgot. Ha ez a valami éppen, hogy csak 'megszületett', hogyhogy ilyen jól ismeri a kastélyt? Netán neki is adott egy térképet, mielőtt elmenekült volna? Félreértés ne essék, de ha már be kell mennünk az oroszlán barlangjába, jó lenne ha a 'hálótársa' részletesen leírné nekünk a bent uralkodó helyzetet.
*Az ilyen kastélyok sokszor bővelkednek a titkos szobákban és folyosókban, s ugyan miért lenne ez most másképp. Főkként ha ez a férfi ilyen dolgokkal foglalkozik, csak tett pár óvintézkedést, ami most az ő nyakukat szegheti.
Ám Engurnak most nem csak a saját életbenmaradására kell koncentrálnia, hanem, hogy megszerezze a kastélyt. A legkönnyebb út, ami ezt lehetővé tenni, ha a városra szabadítaná a szörnyeteget, hogy ezáltal elmarasztalják ezt az alakot. Úgy már igazán könnyedén lehetne várfoglalósat 'játszani'.*
/Első rész: Egy ember/
*Engur igyekszik figyelni a férfi mondandójára, de hát az ő agya akár a kukacos képoszta, nem csoda ha egyszerűen nehéz az összpontosítás. Mindazonáltal megmarad benne egy-két dolog, melyre vissza is kérdezne.*
- Visszalépni ugyan nem fogok, azonban jó lenne tisztázni pár dolgot. Ha ez a valami éppen, hogy csak 'megszületett', hogyhogy ilyen jól ismeri a kastélyt? Netán neki is adott egy térképet, mielőtt elmenekült volna? Félreértés ne essék, de ha már be kell mennünk az oroszlán barlangjába, jó lenne ha a 'hálótársa' részletesen leírné nekünk a bent uralkodó helyzetet.
*Az ilyen kastélyok sokszor bővelkednek a titkos szobákban és folyosókban, s ugyan miért lenne ez most másképp. Főkként ha ez a férfi ilyen dolgokkal foglalkozik, csak tett pár óvintézkedést, ami most az ő nyakukat szegheti.
Ám Engurnak most nem csak a saját életbenmaradására kell koncentrálnia, hanem, hogy megszerezze a kastélyt. A legkönnyebb út, ami ezt lehetővé tenni, ha a városra szabadítaná a szörnyeteget, hogy ezáltal elmarasztalják ezt az alakot. Úgy már igazán könnyedén lehetne várfoglalósat 'játszani'.*
255. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-04 14:13:46
Üzenet elküldve: 2013-07-04 14:13:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
*Az idegen férfi végigméri a jelentkezőket, majd felhúzott szemöldökkel kutakodni kezd a papírok között.* Rendben. Feltételezem tudják, hogy ez egy igazán veszélyes feladat.* Figyelmezteti a kalandorokat, majd egyesével felírja a jelentkezők nevét, magában mormolva őket.* Ophelia kisasszony, maga gyógyító? Remélem jól űzi a hivatását, mert sok szükség lesz a képességeire. Ahogy az önökére is.* Jelenti ki állát dörzsölgetve, miközben egy tekercset nyit szét az asztalon, amin a Grombar kastély található.* Mint már hallhatták ettől a kíméletlen tömegtől, én 'kísérletekkel' foglalkozom. Olyan mágiákat és rituálékat fejlesztek ki, amit a városi mágusok nem mernek a templomban. Azért rendeltek ki engem ilyen messzire, hogyha esetleg az egyik ilyen kísérlet balul ütne ki, ami sajnálatunkra meg is történt, nem a várost érje a legnagyobb kár. A Grombar kastély az egyik laboratóriumom helye, a szörnyeteg minden bizonnyal még ott bujkál. Egy varázslat védi a helyet. Ameddig az aktív, addig senki sem jöhet ki és senki sem mehet be. Még be tudtam zárni miközben menekültem.* Hangja szomorú, de ugyanakkor egy kissé utálatos is. Habár a férfi tisztességes munkaadónak látszik, személyisége egy kicsit taszító. Enyhén megérinti homlokát, láthatóan nehezen jönnek szájára az elkövetkezendő szavak.* Nos, a teremtmény, ahogy maguk nevezték... Egy egészen új dolog. A képességei egyenlőre ismeretlenek, viszont az biztos, hogy nagyon gyors és jól ismeri a kastélyt belülről.* Megköszörüli a torkát, majd mélyen a vállalkozók szemébe néz.* A szörnyeteg nagyon okos, és nem fog tétovázni, hogyha egy kis esélyt is adnak neki arra, hogy megtámadhassa önöket. Halálos sebet is kaphatnak abban a kastélyban, viszont muszáj megállítaniuk a teremtményt. Ha kijutna a kastélyból, annak elképzelhetetlen következményei lennének.* Deen kortyol egyet italából, majd újra megszólal.* Mindenképpen meg kell ölniük... Hogyha vissza akarnak lépni, most tegyék.
/Első rész: Egy ember/
*Az idegen férfi végigméri a jelentkezőket, majd felhúzott szemöldökkel kutakodni kezd a papírok között.* Rendben. Feltételezem tudják, hogy ez egy igazán veszélyes feladat.* Figyelmezteti a kalandorokat, majd egyesével felírja a jelentkezők nevét, magában mormolva őket.* Ophelia kisasszony, maga gyógyító? Remélem jól űzi a hivatását, mert sok szükség lesz a képességeire. Ahogy az önökére is.* Jelenti ki állát dörzsölgetve, miközben egy tekercset nyit szét az asztalon, amin a Grombar kastély található.* Mint már hallhatták ettől a kíméletlen tömegtől, én 'kísérletekkel' foglalkozom. Olyan mágiákat és rituálékat fejlesztek ki, amit a városi mágusok nem mernek a templomban. Azért rendeltek ki engem ilyen messzire, hogyha esetleg az egyik ilyen kísérlet balul ütne ki, ami sajnálatunkra meg is történt, nem a várost érje a legnagyobb kár. A Grombar kastély az egyik laboratóriumom helye, a szörnyeteg minden bizonnyal még ott bujkál. Egy varázslat védi a helyet. Ameddig az aktív, addig senki sem jöhet ki és senki sem mehet be. Még be tudtam zárni miközben menekültem.* Hangja szomorú, de ugyanakkor egy kissé utálatos is. Habár a férfi tisztességes munkaadónak látszik, személyisége egy kicsit taszító. Enyhén megérinti homlokát, láthatóan nehezen jönnek szájára az elkövetkezendő szavak.* Nos, a teremtmény, ahogy maguk nevezték... Egy egészen új dolog. A képességei egyenlőre ismeretlenek, viszont az biztos, hogy nagyon gyors és jól ismeri a kastélyt belülről.* Megköszörüli a torkát, majd mélyen a vállalkozók szemébe néz.* A szörnyeteg nagyon okos, és nem fog tétovázni, hogyha egy kis esélyt is adnak neki arra, hogy megtámadhassa önöket. Halálos sebet is kaphatnak abban a kastélyban, viszont muszáj megállítaniuk a teremtményt. Ha kijutna a kastélyból, annak elképzelhetetlen következményei lennének.* Deen kortyol egyet italából, majd újra megszólal.* Mindenképpen meg kell ölniük... Hogyha vissza akarnak lépni, most tegyék.
254. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-04 12:28:40
Üzenet elküldve: 2013-07-04 12:28:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Ingon is odasétál a csapzott külselyére túl sokat nem adó öregemberhez. Ha már mindenki bemutatkozott akkor ő sem felejti el.*
- Ingon Ardon vagyok. Leszerelt katona. Íjász voltam a seregben, de a karddal is jól bánok. Szóval miféle teremtményről is lenne szó?
*Azért mindenféle ágról szakadt félresikerült mágia okozta szörnyet ő sem képes levadászni. Bár az öreg hangsúlyozta, hogy nem holmi szájjáratós zöldfülűeknek való feladat, hanem igazi harcosok kellenek neki. Ingon a szó-szoros értelmében igazi harcos és nem kételkedik benne, hogy a többiek is azok. Mindegyik olyannak néz ki aki már nem egyszer ölt. Ez pedig még jól jöhet.*
- Ingon Ardon vagyok. Leszerelt katona. Íjász voltam a seregben, de a karddal is jól bánok. Szóval miféle teremtményről is lenne szó?
*Azért mindenféle ágról szakadt félresikerült mágia okozta szörnyet ő sem képes levadászni. Bár az öreg hangsúlyozta, hogy nem holmi szájjáratós zöldfülűeknek való feladat, hanem igazi harcosok kellenek neki. Ingon a szó-szoros értelmében igazi harcos és nem kételkedik benne, hogy a többiek is azok. Mindegyik olyannak néz ki aki már nem egyszer ölt. Ez pedig még jól jöhet.*
253. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-03 19:10:26
Üzenet elküldve: 2013-07-03 19:10:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Lassan kinyílik az ajtó. Egy átlagos kinézetű elf áll benne. Először végignézi a fogadót a hosszú szőke haja mögül utána a haját hátra vetetve magabiztos léptekkel elindul a pult felé. Odaérve rákönyököl és vékony hangon a pult mögött állóhoz fordul fordul.*
- Rumot de, izibe még mielőtt kiszáradok.
- Rumot de, izibe még mielőtt kiszáradok.
252. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-03 16:24:57
Üzenet elküldve: 2013-07-03 16:24:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
*Engur elégedetten csócsálja étkét, melynek árát egy kissé sokkalta, ám rákellett jönnie, hogy a család bizony ellátta pénzzel eme fontos feladatra. Mindenesetre vérében van a zsugoriság, ennél fogva nem is igazán tudja kinőni azt, hogy legföljebb három korsóval gurítson le valami bódító italból. Éppen ezt a korsót issza ki, mikor belép a fogadóba egy férfi, kinek megjelenését elég hűvösen kezelik.
Engur nem is igazán figyel rá, mígnem nem említik a Grombar kastélyt.
"Mégsem lakatlan a hely? Fiaskó" gondolja, s közben ellöki magától az üres kupát.
A férfi meganyniszor emlegeti, hogy ő a várost szolgálja, így meg úgy, amiből még probléma lehet. A családnak még nem sikerült kellő befolyást szereznie Artheniorban, már ami a Tanácsot említi. Ez a Consigliok miatt is nehéz feladat lesz, mert habár fegyveres ütközet közepette legyőzték őket, de a politika egy egészen más harcszíntér. Mindenesetre Engur nem engedheti, hogy ilyen kevés információval közelítse meg a kastélyt, főleg, hogy egy állítólagos szörny garázdálkodik benne.
"Ezek szerint csak egy módon juthatok be..." csóválja meg a fejét, majd megindul a férfi felé.*
- Engur Valis, szolgálatára.
*Kénytelen szép arcot vágni, s választékosan beszélni, elvégre nem kockáztathatja, hogy nem veszik fel. Való igaz, hogy abban az esetben is megpróbálna a csapattal tartnai, de azért mégiscsak könnyebben kémkedhet, ha nem kell tartania a gyanakvó tekintetektől.*
/Első rész: Egy ember/
*Engur elégedetten csócsálja étkét, melynek árát egy kissé sokkalta, ám rákellett jönnie, hogy a család bizony ellátta pénzzel eme fontos feladatra. Mindenesetre vérében van a zsugoriság, ennél fogva nem is igazán tudja kinőni azt, hogy legföljebb három korsóval gurítson le valami bódító italból. Éppen ezt a korsót issza ki, mikor belép a fogadóba egy férfi, kinek megjelenését elég hűvösen kezelik.
Engur nem is igazán figyel rá, mígnem nem említik a Grombar kastélyt.
"Mégsem lakatlan a hely? Fiaskó" gondolja, s közben ellöki magától az üres kupát.
A férfi meganyniszor emlegeti, hogy ő a várost szolgálja, így meg úgy, amiből még probléma lehet. A családnak még nem sikerült kellő befolyást szereznie Artheniorban, már ami a Tanácsot említi. Ez a Consigliok miatt is nehéz feladat lesz, mert habár fegyveres ütközet közepette legyőzték őket, de a politika egy egészen más harcszíntér. Mindenesetre Engur nem engedheti, hogy ilyen kevés információval közelítse meg a kastélyt, főleg, hogy egy állítólagos szörny garázdálkodik benne.
"Ezek szerint csak egy módon juthatok be..." csóválja meg a fejét, majd megindul a férfi felé.*
- Engur Valis, szolgálatára.
*Kénytelen szép arcot vágni, s választékosan beszélni, elvégre nem kockáztathatja, hogy nem veszik fel. Való igaz, hogy abban az esetben is megpróbálna a csapattal tartnai, de azért mégiscsak könnyebben kémkedhet, ha nem kell tartania a gyanakvó tekintetektől.*
251. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-03 15:45:45
Üzenet elküldve: 2013-07-03 15:45:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
- Oh, igen, egy kicsit fázok. Tudod, a hűvös tengeri szellő... inkább betakarótok. Nem szeretnék megfázni.
*Annyira utál hazudni másoknak, de ha a tetoválásairól van szó, inkább elrejti az igazat. Kihozzák hát a bizarr nevű italt, majs miután koccintottak lassan az ajkához emeli, de előbb beleszagol. Kissé savanykás a bukéja de valóban testes, így nem vár sokat, belekóstol. Egy darabig ízlelgeti, s kisvártatva elégedetten bólint.*
-Valóban finom nedű, már megijedtem, hogy tükrözni fogja a neve az italt.
*Iszogatnak, mikor belép egy csapzott alak a fogadóba. Csendben végig hallgatja miért is jött, majd Roddarra pillant s bólint egyet. Együtt felállnak az asztaltól s elindulnak az idegen felé.*
- Én is jelentkeznék. A nevem Ophelia, vándor és gyógyító. Talán hasznos lehetek a csapatban, ha valaki megsérül.
*Ő is csatlakozik az asztalhoz, majd érdeklődve figyel. Oly annyira, hogy nem veszi észre, hogy a nyakáról lecsúszott a ruha s kilátszik a tetoválás.*
- Oh, igen, egy kicsit fázok. Tudod, a hűvös tengeri szellő... inkább betakarótok. Nem szeretnék megfázni.
*Annyira utál hazudni másoknak, de ha a tetoválásairól van szó, inkább elrejti az igazat. Kihozzák hát a bizarr nevű italt, majs miután koccintottak lassan az ajkához emeli, de előbb beleszagol. Kissé savanykás a bukéja de valóban testes, így nem vár sokat, belekóstol. Egy darabig ízlelgeti, s kisvártatva elégedetten bólint.*
-Valóban finom nedű, már megijedtem, hogy tükrözni fogja a neve az italt.
*Iszogatnak, mikor belép egy csapzott alak a fogadóba. Csendben végig hallgatja miért is jött, majd Roddarra pillant s bólint egyet. Együtt felállnak az asztaltól s elindulnak az idegen felé.*
- Én is jelentkeznék. A nevem Ophelia, vándor és gyógyító. Talán hasznos lehetek a csapatban, ha valaki megsérül.
*Ő is csatlakozik az asztalhoz, majd érdeklődve figyel. Oly annyira, hogy nem veszi észre, hogy a nyakáról lecsúszott a ruha s kilátszik a tetoválás.*
250. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-03 10:34:15
Üzenet elküldve: 2013-07-03 10:34:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
* Jót mosolyog Ophelia kíváncsiságán de nem tud semmi ujjat mondani. Hiába ez van, amit a férfi hallott az csak épp valaminek a suttogása. Olyan, hogy valami nincs itt rendben és talán érdekes dolgokra számíthatnak.
A nyakig beburkolódzást nem tudja mire vélni.*
- Fázol? *kérdez rá csak úgy mellékesen, ha a lány nem válaszol a kérdésére akkor barátságosan int az ital felé.*
- Nem kell megijedni csak egy minőségibb óbor aminek ezt a különleges nevet adták. *mondja elégedetten miközben kissé megmozgatja a pohárban az értékes nedűt majd bele szagol.*
- Kellemes, testes az illata. A színe is kiváló. *mondja majd belekortyol. *Az íze sem megvetendő. *mondja elégedetten.
Ekkor tájt érkezik az öreg mágus a kastélyból és elmondja jövetele célját.*
- Látod azt hiszem, pont erre az emberre vártam. Megyek és jelentkezem nála tisztogatónak. *szól és még mielőtt felemelkedne felhajtja a bor maradékát is. Egy kis bátorság soha sem árt. Még egyszer kérdőn néz Opheliára.*
- Velem tartasz? *és bármi is legyen a válasz felemelkedik és odalépked az öreg asztalához.*
- Én is jelentkeznék. Roddar Ares vagyok, vándor, mutatványos, kardforgató. *mondja miközben érdeklődve méri végig most már közelebbről is a mágust.*
- Megengedi? *kérdezi meg miközben kihúz egy széket amire le is telepedik. Meg kell beszélniük miként tudják kisegíteni szorult helyzetéből a megtört öreget és miként juthatnak a megígért pénzhez és javakhoz.*
- Milyen teremtményről van szó?* kérdezi érdeklődve.*
* Jót mosolyog Ophelia kíváncsiságán de nem tud semmi ujjat mondani. Hiába ez van, amit a férfi hallott az csak épp valaminek a suttogása. Olyan, hogy valami nincs itt rendben és talán érdekes dolgokra számíthatnak.
A nyakig beburkolódzást nem tudja mire vélni.*
- Fázol? *kérdez rá csak úgy mellékesen, ha a lány nem válaszol a kérdésére akkor barátságosan int az ital felé.*
- Nem kell megijedni csak egy minőségibb óbor aminek ezt a különleges nevet adták. *mondja elégedetten miközben kissé megmozgatja a pohárban az értékes nedűt majd bele szagol.*
- Kellemes, testes az illata. A színe is kiváló. *mondja majd belekortyol. *Az íze sem megvetendő. *mondja elégedetten.
Ekkor tájt érkezik az öreg mágus a kastélyból és elmondja jövetele célját.*
- Látod azt hiszem, pont erre az emberre vártam. Megyek és jelentkezem nála tisztogatónak. *szól és még mielőtt felemelkedne felhajtja a bor maradékát is. Egy kis bátorság soha sem árt. Még egyszer kérdőn néz Opheliára.*
- Velem tartasz? *és bármi is legyen a válasz felemelkedik és odalépked az öreg asztalához.*
- Én is jelentkeznék. Roddar Ares vagyok, vándor, mutatványos, kardforgató. *mondja miközben érdeklődve méri végig most már közelebbről is a mágust.*
- Megengedi? *kérdezi meg miközben kihúz egy széket amire le is telepedik. Meg kell beszélniük miként tudják kisegíteni szorult helyzetéből a megtört öreget és miként juthatnak a megígért pénzhez és javakhoz.*
- Milyen teremtményről van szó?* kérdezi érdeklődve.*
249. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-07-01 12:06:39
Üzenet elküldve: 2013-07-01 12:06:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
*Nyugodtan issza meg az italát. Ezzel is végzett. Ekkor azonban, belép a fogadóba egy vénségesen vén ember. A hangulat azonnal a föld alá merül. Ingon a pult felé fordul, hogy ne lássák csak a hátát. Bal kezével megfogja a rövidkardot az oldalán és máris harcra kész. A tömeg, ahogy elnézi nagyon is utálja az öreget, aki mint kiderült egy mágus. Nagyon úgy néz ki, hogy nem éli túl az éjszakát amikor is érdekes ajánlattal jön elő.*"Hmmm. Segíteni? Szörnyvadászat? Veszélyesnek hangzik, viszont a 2000 arany nagyon is sok pénz és az íjászokat sosem fizették túl."*Ingon döntésre jutott. Megfordul és elkiáltja magát.*
- Én jelentkezem.
*Kíváncsian várja, hogy mások is jelentkeznek vajon, vagy csak ő egyedül, és még az esetleges reakciókra is kíváncsi. Jöjjön aminek jönnie kell.*
A hozzászólás írója (Ingon Ardon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.01 12:07:54
*Nyugodtan issza meg az italát. Ezzel is végzett. Ekkor azonban, belép a fogadóba egy vénségesen vén ember. A hangulat azonnal a föld alá merül. Ingon a pult felé fordul, hogy ne lássák csak a hátát. Bal kezével megfogja a rövidkardot az oldalán és máris harcra kész. A tömeg, ahogy elnézi nagyon is utálja az öreget, aki mint kiderült egy mágus. Nagyon úgy néz ki, hogy nem éli túl az éjszakát amikor is érdekes ajánlattal jön elő.*"Hmmm. Segíteni? Szörnyvadászat? Veszélyesnek hangzik, viszont a 2000 arany nagyon is sok pénz és az íjászokat sosem fizették túl."*Ingon döntésre jutott. Megfordul és elkiáltja magát.*
- Én jelentkezem.
*Kíváncsian várja, hogy mások is jelentkeznek vajon, vagy csak ő egyedül, és még az esetleges reakciókra is kíváncsi. Jöjjön aminek jönnie kell.*
A hozzászólás írója (Ingon Ardon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.01 12:07:54
248. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-30 18:51:41
Üzenet elküldve: 2013-06-30 18:51:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//Egy ember, egy kastély és egy szörny//
/Első rész: Egy ember/
*A Rumos rókalyuk igazán kellemes hely. (Már annak, aki kibírja a matrózok és a részegek társaságát.) Ez a kocsma kissé elüt a Pegazus fogadó meghitt légkörétől, viszont megvan a saját varázsa a fáradt utazók számára. A helyiséget vidám tengerész nóták és disznó dalok töltik meg, a poharak és korsók halk koccanásai alig hallhatóak meg. Egészen családias a környezet, verekedésnek nyoma sincs a láthatáron. Mindenféle és fajú kalandor jelent meg ma este, közösen ünnepelve hol egy sikeres hajóutat, hol egy izgalmas kaland meséjét végighallgatva. A mulatozás úgy tűnik egész éjjel el fog tartani, amikor hirtelen a kocsma ajtaja kitárul, és egy kopaszodó, orrán okulárét viselő, csapzott alak jelenik meg. A jelenlévők szépen lassan elcsendesednek, a mulató szinte teljesen elhallgat. Halk suttogás és pletykák hada szökken hirtelen a levegőbe, miközben az idegen bicegve elindul a pult felé. Arcáról lerí a rémülettel vegyes komor elszántság. 'Ez az alak az. A Grombar kastélyból, tudod.' Szökken magasba a kissé hangosra sikerült suttogás, mire a férfi egy szúrós pillantást vet a tömeg felé. Borotvált arcáról fáradtan folyik a verejték. A kocsma szinte teljesen elhallgat, mire az idegen döcögős lépteivel elérkezik a pulthoz, ahol a kocsmáros mérges tekintettel végig futja.*
- Remélem nem óhajtja sokáig mérgezni a hangulatunkat, jó uram.* Szólal meg a pultos, majd rátámaszkodik az összeeszkábált deszkákra, amin pár üres korsó pihen.* Lefogadom, hogy a kastély sokkal inkább kedvez az ízlésének.* Teszi még hozzá a fogai közül préselve a mondatot, mire az kopaszodó alak megfordul, és a tömeget kezdi méricskélni. Alig telik el pár perc, hangosan beszélni kezd, miközben szemeit folyamatosan pásztázza a vendégeken.*
- Nem mulatni jöttem.* Hangja kissé rekedt, tökéletesen passzol kinézetéhez.* Tudom mit pletykálnak rólam. Azt hiszik, nem vagyok más, csak holmi kiöregedett mágus, aki beleőrült az életébe, nem igaz? Egy mániákus, ugye?* Kérdezi kissé ingerülten, de nem érkezik válasz.* Én még mindig a várost szolgálom, már idestova 28 éve. Naphosszat dolgozok, újítok, javítok, hogy azoknak a ficsúroknak a templomban ne kelljen ilyen dolgokba avatkozniuk.
- Maga nem javít, csak mindenen kipróbálja a szörnyű mágiáját!* Kiáltja hirtelen egy idősödő, de izmos matróz az egyik asztaltól, mire páran elismerő hümmögésbe kezdenek. Az alak csak egy megvető pillantást küld a férfi felé, majd folytatja.*
- A kísérleteim csakis és kizárólag rám és a város vezetésére tartoznak. Az ok, amiért ma maguk közé jöttem az az, hogy segítséget kérjek.* A szavak kissé nehezen jönnek ki a férfi szájából, láthatóan nehezére esik ilyen dolgokat kimondania. A tömeg kissé felháborodik a férfi kérésére. 'Még azt képzeli, hogy segítünk magának?' hangzik a replika, mire az alak csitítani kezdi a matrózokat és kalandorokat.* Én, Deen Potentil, 2000 aranyat és egyéb 'jutalmakat' ajánlok fel annak a csapatnak, akik képesek levadászni azt a teremtényt ami elszabadult a Grombar kastélyban. Itt nem banditákról vagy farkasokról van szó, hanem egy igen veszélyes szörnyetegről. A paprikajancsik és a szájhősök meg se próbáljanak jelentkezni nálam.* A férfi szavaira páran felugranak, de a legtöbb ember hangos hőbörgésben tör ki. 'Mit képzel magáról?!' Kiáltják felé páran, de ő nem reagál. Fáradt egy elhagyatott asztalhoz ballag, majd kabátja alól egy zsákot és pár papír darabot vesz elő, mait előkelően elhelyez az asztal lapján. A mulatozók folyamatos szitkai és suttogása közben várja a jelentkezőket.*
/Első rész: Egy ember/
*A Rumos rókalyuk igazán kellemes hely. (Már annak, aki kibírja a matrózok és a részegek társaságát.) Ez a kocsma kissé elüt a Pegazus fogadó meghitt légkörétől, viszont megvan a saját varázsa a fáradt utazók számára. A helyiséget vidám tengerész nóták és disznó dalok töltik meg, a poharak és korsók halk koccanásai alig hallhatóak meg. Egészen családias a környezet, verekedésnek nyoma sincs a láthatáron. Mindenféle és fajú kalandor jelent meg ma este, közösen ünnepelve hol egy sikeres hajóutat, hol egy izgalmas kaland meséjét végighallgatva. A mulatozás úgy tűnik egész éjjel el fog tartani, amikor hirtelen a kocsma ajtaja kitárul, és egy kopaszodó, orrán okulárét viselő, csapzott alak jelenik meg. A jelenlévők szépen lassan elcsendesednek, a mulató szinte teljesen elhallgat. Halk suttogás és pletykák hada szökken hirtelen a levegőbe, miközben az idegen bicegve elindul a pult felé. Arcáról lerí a rémülettel vegyes komor elszántság. 'Ez az alak az. A Grombar kastélyból, tudod.' Szökken magasba a kissé hangosra sikerült suttogás, mire a férfi egy szúrós pillantást vet a tömeg felé. Borotvált arcáról fáradtan folyik a verejték. A kocsma szinte teljesen elhallgat, mire az idegen döcögős lépteivel elérkezik a pulthoz, ahol a kocsmáros mérges tekintettel végig futja.*
- Remélem nem óhajtja sokáig mérgezni a hangulatunkat, jó uram.* Szólal meg a pultos, majd rátámaszkodik az összeeszkábált deszkákra, amin pár üres korsó pihen.* Lefogadom, hogy a kastély sokkal inkább kedvez az ízlésének.* Teszi még hozzá a fogai közül préselve a mondatot, mire az kopaszodó alak megfordul, és a tömeget kezdi méricskélni. Alig telik el pár perc, hangosan beszélni kezd, miközben szemeit folyamatosan pásztázza a vendégeken.*
- Nem mulatni jöttem.* Hangja kissé rekedt, tökéletesen passzol kinézetéhez.* Tudom mit pletykálnak rólam. Azt hiszik, nem vagyok más, csak holmi kiöregedett mágus, aki beleőrült az életébe, nem igaz? Egy mániákus, ugye?* Kérdezi kissé ingerülten, de nem érkezik válasz.* Én még mindig a várost szolgálom, már idestova 28 éve. Naphosszat dolgozok, újítok, javítok, hogy azoknak a ficsúroknak a templomban ne kelljen ilyen dolgokba avatkozniuk.
- Maga nem javít, csak mindenen kipróbálja a szörnyű mágiáját!* Kiáltja hirtelen egy idősödő, de izmos matróz az egyik asztaltól, mire páran elismerő hümmögésbe kezdenek. Az alak csak egy megvető pillantást küld a férfi felé, majd folytatja.*
- A kísérleteim csakis és kizárólag rám és a város vezetésére tartoznak. Az ok, amiért ma maguk közé jöttem az az, hogy segítséget kérjek.* A szavak kissé nehezen jönnek ki a férfi szájából, láthatóan nehezére esik ilyen dolgokat kimondania. A tömeg kissé felháborodik a férfi kérésére. 'Még azt képzeli, hogy segítünk magának?' hangzik a replika, mire az alak csitítani kezdi a matrózokat és kalandorokat.* Én, Deen Potentil, 2000 aranyat és egyéb 'jutalmakat' ajánlok fel annak a csapatnak, akik képesek levadászni azt a teremtényt ami elszabadult a Grombar kastélyban. Itt nem banditákról vagy farkasokról van szó, hanem egy igen veszélyes szörnyetegről. A paprikajancsik és a szájhősök meg se próbáljanak jelentkezni nálam.* A férfi szavaira páran felugranak, de a legtöbb ember hangos hőbörgésben tör ki. 'Mit képzel magáról?!' Kiáltják felé páran, de ő nem reagál. Fáradt egy elhagyatott asztalhoz ballag, majd kabátja alól egy zsákot és pár papír darabot vesz elő, mait előkelően elhelyez az asztal lapján. A mulatozók folyamatos szitkai és suttogása közben várja a jelentkezőket.*
247. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-29 22:10:50
Üzenet elküldve: 2013-06-29 22:10:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
*Örül a szíve, hogy a Sors ismét újtába ejtette Roddar-t, hiszen előzőleg is együtt kalandoztak a Csonttemetőbe. Még mielőtt bemennének a Romos Rókalyukba, megáll s feljebb húzza nyakánál a ruhát, nehogy kilátszódjon a tetoválása. Ameddig csak tudja rejtegeti a kíváncsiskodó szemek elől. Felpillant a férfire, majd haloványan elmosolyodik.*
-Tudod, én vándor vagyok, járom a várost, az erdőt s általában ott bukkanok fel ahol szükség van rám. A szívem idevezetett.
*Elgondolkozik egy pillanatra a hallottakon, de csak összeráncolja homlokát.*
-Nem hallottam róla. Miféle szóbeszéd terjeng?
*Kíváncsian érdeklődik, ám ezt se a hangja, se a tekintete nem tükrözi. Fő a nyugalom. Betérnek hát a fogadóba, könnyed léptekkel követi Roddar-t. Illedelmesen kihúzza a széket, majd be is tolja, miután elé lépett. Furcsa ez a hely, kissé kellemetlenül érzi magát, persze ennek nem ad hangot.*
-Igen, megfelel az asztal. Köszönöm!
*Ruháját még feljebb húzza, majdnem tarkóig. Mikor meghallja mit rendeltek neki, majdnem felfordul a gyomra, de még így is képes kontrollálni magát és csak nyel egyet. Most már látszik, hogy egy kissé ideges.*
- Mégis milyen ízű ez a Sellővére vagy mi? Még a neve is... érdekes.
*Minden esetre elveszi a poharat s felemeli.*
-A következő közös kalandunkra!
-Tudod, én vándor vagyok, járom a várost, az erdőt s általában ott bukkanok fel ahol szükség van rám. A szívem idevezetett.
*Elgondolkozik egy pillanatra a hallottakon, de csak összeráncolja homlokát.*
-Nem hallottam róla. Miféle szóbeszéd terjeng?
*Kíváncsian érdeklődik, ám ezt se a hangja, se a tekintete nem tükrözi. Fő a nyugalom. Betérnek hát a fogadóba, könnyed léptekkel követi Roddar-t. Illedelmesen kihúzza a széket, majd be is tolja, miután elé lépett. Furcsa ez a hely, kissé kellemetlenül érzi magát, persze ennek nem ad hangot.*
-Igen, megfelel az asztal. Köszönöm!
*Ruháját még feljebb húzza, majdnem tarkóig. Mikor meghallja mit rendeltek neki, majdnem felfordul a gyomra, de még így is képes kontrollálni magát és csak nyel egyet. Most már látszik, hogy egy kissé ideges.*
- Mégis milyen ízű ez a Sellővére vagy mi? Még a neve is... érdekes.
*Minden esetre elveszi a poharat s felemeli.*
-A következő közös kalandunkra!
246. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-29 21:46:01
Üzenet elküldve: 2013-06-29 21:46:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
* Nincs is olyan közel ez a fogadó a folyóparthoz. Egészen belefáradt a gyaloglásba Rodd mire a gyermek vezetésével és Ophelia oldalán sikerölt végre megérkeznie.*
-Mi hozott ebbe a távoli városba?*kérdezi ismét a lányt majd mosolyogva folytatja *Te is láttad azt a felhívást ami engem idehozott. Valami szörnyről regéltek benne. Úgy gondoltam ezt már érdemes lesz megnézni.
* Amint fogadó lépcsőihez érnek elővesz még néhány aranyat és a gyermek markába csúsztatja.*
- Ráadás mert olyan kevés pénzért vállaltad a vezetést. *mondja majd egy barackot nyom a tíz éves forma gyermek fejére. A fiú a pénznek igen, a barátkozásnak már kevésbé örül. Amint tud gyorsan eliszkol mielőtt még valami mára is megkérné a furcsa ruhájú férfi.
Az ajtót Rodd nyitja és szokásával ellentétben be is lép rajta maga mögött hagyva a törékeny nőt. Nem butaság ez, feléjük úgy mondják, hogy ivóba mindig férfi lépjen be először, hogy ha gond akadna ő kapja az első pofont. Most nincs semmi baj a Rumos Rókában hát barátságos mosollyal várja be útitársát és ha lehet már mellette folytatja az utat az egyik asztalig. Ott kihúzza a széket és helyjel kínálja nőt.*
- Remélem megfelel ez az asztal neked is. *majd ha Ophelia a szék elé állt be is tolja kissé, hogy kényelmesen elhelyezkedhessen majd a mellette lévő székre Rodd is leül. Kezét felnyújtva inti magához a pultost.*
- Két pohár Sellővért hozzon. Szól majd amint megkapják a különleges italt át is nyújtja az érte járó 24 aranyat.
* Rámosolyog Opheliára és megemeli a poharát.*
- Remélem ízleni fog és azt is, hogy velem tartasz ebben a kalandban is. *mondja ünnepélyesen.*
-Mi hozott ebbe a távoli városba?*kérdezi ismét a lányt majd mosolyogva folytatja *Te is láttad azt a felhívást ami engem idehozott. Valami szörnyről regéltek benne. Úgy gondoltam ezt már érdemes lesz megnézni.
* Amint fogadó lépcsőihez érnek elővesz még néhány aranyat és a gyermek markába csúsztatja.*
- Ráadás mert olyan kevés pénzért vállaltad a vezetést. *mondja majd egy barackot nyom a tíz éves forma gyermek fejére. A fiú a pénznek igen, a barátkozásnak már kevésbé örül. Amint tud gyorsan eliszkol mielőtt még valami mára is megkérné a furcsa ruhájú férfi.
Az ajtót Rodd nyitja és szokásával ellentétben be is lép rajta maga mögött hagyva a törékeny nőt. Nem butaság ez, feléjük úgy mondják, hogy ivóba mindig férfi lépjen be először, hogy ha gond akadna ő kapja az első pofont. Most nincs semmi baj a Rumos Rókában hát barátságos mosollyal várja be útitársát és ha lehet már mellette folytatja az utat az egyik asztalig. Ott kihúzza a széket és helyjel kínálja nőt.*
- Remélem megfelel ez az asztal neked is. *majd ha Ophelia a szék elé állt be is tolja kissé, hogy kényelmesen elhelyezkedhessen majd a mellette lévő székre Rodd is leül. Kezét felnyújtva inti magához a pultost.*
- Két pohár Sellővért hozzon. Szól majd amint megkapják a különleges italt át is nyújtja az érte járó 24 aranyat.
* Rámosolyog Opheliára és megemeli a poharát.*
- Remélem ízleni fog és azt is, hogy velem tartasz ebben a kalandban is. *mondja ünnepélyesen.*
245. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-28 14:28:34
Üzenet elküldve: 2013-06-28 14:28:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
*Engurék ladikja végre kiköt. A férfi rég járt már erre, már a napját sem tudja mikor. Arra emlékszik csupán, hogy megölt egy részeg matrózt a csizmájért. A csizma sajnos kicsi volt a lábára, így a férfi potyára halt meg.*
- Merre van a Grombar kastély? *kérdezi a hajóst, ki elhozta idáig, bár ő nem járatos a vidéken, csupán a folyón.
Engur elfintorodik, majd továbbáll, hogy megtudakolja merre is kell vennie az irányt.
Végre sikerül megtudnia egy kocsistól, hogy merre is van a kastély. Engur megráz egy kisebb szütyő aranyat, hogy ugyan vigye már el odáig, de a férfi csak a fejét rázza.*
- Nem arra megyek, jóuram. A Rumos Rókalyukba tartok, odáig elviszem, s onnan már közelebb is van a kastély, meg aztán gyalogolnia sem kell.
*Mit van mit tenni, Engur savanyú képpel beleegyezik a dologba. Amúgy is jobb lenne előbb enni egy keveset, mielőtt nekivág a kastély feltérképezésének.
Az úton Engur látja a kastélyt, szinte egy karnyújtásnyira van, de persze jól tudja, hogy a kőhalmaz nem fér el a markában, így jó két kilóméter is megvan a ketejjük közötti távolság.
Végül csak megérkeznek a fogadóba. Engur kevesebb aranyat ad a férfinak, mint amit az elején meglóbált, de hát az úticél sem volt ugyanaz.
Belép a kocsmába, majd először is leül az egyik asztalhoz, hogy az étlapot kezdje mustrálni.*
- Merre van a Grombar kastély? *kérdezi a hajóst, ki elhozta idáig, bár ő nem járatos a vidéken, csupán a folyón.
Engur elfintorodik, majd továbbáll, hogy megtudakolja merre is kell vennie az irányt.
Végre sikerül megtudnia egy kocsistól, hogy merre is van a kastély. Engur megráz egy kisebb szütyő aranyat, hogy ugyan vigye már el odáig, de a férfi csak a fejét rázza.*
- Nem arra megyek, jóuram. A Rumos Rókalyukba tartok, odáig elviszem, s onnan már közelebb is van a kastély, meg aztán gyalogolnia sem kell.
*Mit van mit tenni, Engur savanyú képpel beleegyezik a dologba. Amúgy is jobb lenne előbb enni egy keveset, mielőtt nekivág a kastély feltérképezésének.
Az úton Engur látja a kastélyt, szinte egy karnyújtásnyira van, de persze jól tudja, hogy a kőhalmaz nem fér el a markában, így jó két kilóméter is megvan a ketejjük közötti távolság.
Végül csak megérkeznek a fogadóba. Engur kevesebb aranyat ad a férfinak, mint amit az elején meglóbált, de hát az úticél sem volt ugyanaz.
Belép a kocsmába, majd először is leül az egyik asztalhoz, hogy az étlapot kezdje mustrálni.*
244. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-24 22:40:30
Üzenet elküldve: 2013-06-24 22:40:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Daria Methilie //
* A kötözést örömmel veszi. Nincs nagy tudása a sebek terén, de így azért jobban érzi magát. *
- Csak mint egy szőlőszem? Az igen apró.
* A leány sok meglepetéssel szolgál számára, ám úgy látja, az ő ismeretei is elcsodálkoztatják azt. *
- A Világ Bolondja? Nem hallottam róla. De biztosan hatalmas termete lehet. ~ Vagy rövid esze. ~ Viszont az én népemnél nem számítok olyan hatalmas termetűnek. Bár kicsinek se mondanának. Minden Nar ilyen termetű. Bár az asszonyaink valamivel kisebbek. De kevesebben is vannak. Az hogy kinek lehetnek fiai pedig nagy kiváltság. Csak a legerősebb, leggyorsabb, legeszesebb nyerheti el a dicsőséget hogy a vérét tovább vigyék. Nálunk sokat számít, hogy ne legyenek testben és lélekben eltorzultak közöttünk.
* A kapott vizet egy hajtásra kiissza. *
- Ha kicsit jobban leszek, szívesen megnézném azt az erdőt. Bizonyára varázslatos hely.
* A lány javaslatára helyeslően bólint, már ő maga is inkább pihenne. Most már nem aggódik, hogy ha elalszik talán többé fel sem ébred. *
- Rendben. Aludjunk. Öhm... akarod talán hogy arrébb húzódjak?
* A problémát megoldja, hogy a lány távozik. Ilyen rövid ismeretség után azért az ágyat megosztani, nem biztos hogy a leghelyesebb dolog. Még itt sem. Elheveredik az ágyon és hamarosan már halkan hortyog. *
// Másnap reggel //
* Még laposakat pislog és nagyot ásít. Még félig alszik, de már érzékeli a környezetét. Nehézkesen felemeli álomittas fejét és felül az ágyban. *
~ Meg kellene keresnem Daria-t. ~
* A kötözést örömmel veszi. Nincs nagy tudása a sebek terén, de így azért jobban érzi magát. *
- Csak mint egy szőlőszem? Az igen apró.
* A leány sok meglepetéssel szolgál számára, ám úgy látja, az ő ismeretei is elcsodálkoztatják azt. *
- A Világ Bolondja? Nem hallottam róla. De biztosan hatalmas termete lehet. ~ Vagy rövid esze. ~ Viszont az én népemnél nem számítok olyan hatalmas termetűnek. Bár kicsinek se mondanának. Minden Nar ilyen termetű. Bár az asszonyaink valamivel kisebbek. De kevesebben is vannak. Az hogy kinek lehetnek fiai pedig nagy kiváltság. Csak a legerősebb, leggyorsabb, legeszesebb nyerheti el a dicsőséget hogy a vérét tovább vigyék. Nálunk sokat számít, hogy ne legyenek testben és lélekben eltorzultak közöttünk.
* A kapott vizet egy hajtásra kiissza. *
- Ha kicsit jobban leszek, szívesen megnézném azt az erdőt. Bizonyára varázslatos hely.
* A lány javaslatára helyeslően bólint, már ő maga is inkább pihenne. Most már nem aggódik, hogy ha elalszik talán többé fel sem ébred. *
- Rendben. Aludjunk. Öhm... akarod talán hogy arrébb húzódjak?
* A problémát megoldja, hogy a lány távozik. Ilyen rövid ismeretség után azért az ágyat megosztani, nem biztos hogy a leghelyesebb dolog. Még itt sem. Elheveredik az ágyon és hamarosan már halkan hortyog. *
// Másnap reggel //
* Még laposakat pislog és nagyot ásít. Még félig alszik, de már érzékeli a környezetét. Nehézkesen felemeli álomittas fejét és felül az ágyban. *
~ Meg kellene keresnem Daria-t. ~
243. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-24 13:22:14
Üzenet elküldve: 2013-06-24 13:22:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Ingon belép a kocsmába.*
"Na ez már matrózkocsma."*Mosolyog magában. Kitudja mióta nem volt ilyen előkelő helyen. Kifejezetten örül, hogy ide szólította a kötelessége. Viszont a matrózokkal jobb lesz vigyázni. Nem mindegyik él házas életet, csapodárt viszont annál inkább. Ingon pedig nem szereti az erőszakos férfiakat és abban nagyon jó, hogy meggyőzze őket, nem túl jó ötlet vele erőszakoskodni. Ezen megint csak mosolyog egyet. Ma ilyen mosolygós napja van. És ennek is örül. Meg annak is, hogy régvolt már rossz kedve. Úgy dönt, hogy rendel valami kis innivalót.*
- Rumot kérnék kettőt.*Látván a kocsmáros arcát odaveti neki.*
- Valami gond van talán? Hátha nincsen akkor mire vár még?
*Megkapja a két darab Rumot, majd kifizeti érte a 16 aranyat. Szép csöndesen elkezdi iszogatni. Erre vágyott már egy ideje. Nem Ingon nem alkoholista csak ugyanúgy nem veti meg az alkoholt, mint a férfiak nagy többsége. Ahogy az első rumot issza, mert tudniillik, hogy ő semmit sem szeret gyorsan inni, azon gondolkodik, hogy honnan tudja meg, hogy mi a feladata!? Na mindegy. A feladó nyilván erre is gondolt.*
"Na ez már matrózkocsma."*Mosolyog magában. Kitudja mióta nem volt ilyen előkelő helyen. Kifejezetten örül, hogy ide szólította a kötelessége. Viszont a matrózokkal jobb lesz vigyázni. Nem mindegyik él házas életet, csapodárt viszont annál inkább. Ingon pedig nem szereti az erőszakos férfiakat és abban nagyon jó, hogy meggyőzze őket, nem túl jó ötlet vele erőszakoskodni. Ezen megint csak mosolyog egyet. Ma ilyen mosolygós napja van. És ennek is örül. Meg annak is, hogy régvolt már rossz kedve. Úgy dönt, hogy rendel valami kis innivalót.*
- Rumot kérnék kettőt.*Látván a kocsmáros arcát odaveti neki.*
- Valami gond van talán? Hátha nincsen akkor mire vár még?
*Megkapja a két darab Rumot, majd kifizeti érte a 16 aranyat.
Szép csöndesen elkezdi iszogatni. Erre vágyott már egy ideje. Nem Ingon nem alkoholista csak ugyanúgy nem veti meg az alkoholt, mint a férfiak nagy többsége. Ahogy az első rumot issza, mert tudniillik, hogy ő semmit sem szeret gyorsan inni, azon gondolkodik, hogy honnan tudja meg, hogy mi a feladata!? Na mindegy. A feladó nyilván erre is gondolt.*
242. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-20 17:12:05
Üzenet elküldve: 2013-06-20 17:12:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Esalun Uhedos//
- Persze, bekötöm. *Válaszol, és hozzá is lát, miután a férfi befejezte az étkezést. Belekortyol az egyik borospohárba. Ha a férfi nem kér bort, megissza ő mindkettőt, hiszen nála nincsenek ilyesfajta problémák. Közben pedig beszél.*
- Nem mindenki pipacsból születik. Valaki más virágokból, sőt állítólag olyan is van, aki úgy jött a világra, mint az emberek. *Ezzel magára a szülésre céloz, de ezt nem mondja ki. Szerinte az valami gusztustalan, tisztátalan és nem normális dolog. Még hogy egy emberből jöjjön ki egy másik. Ostobaság.* - Még ekkora sem voltam, amikor kikeltem a pipacsból. épp csak akkora talán, mint *egy kicsit gondolkozik, mit is mondjon.* - mint egy szőlőszem. Aztán persze gyorsan megnőttem.
*Áhítattal hallgatja a férfi szavait a Világ Végéről, keze csaknem megáll a sebkötözésben, de azért mindig időben észreveszi magát, és újult lendülettel folytatja a gyors munkát.*
- Neked nem is kell ekkora harci tudás, a méreteid miatt talán csak a Világ Bolondja kötne beléd. *Arcán egy gúnyos-kedves mosoly jelenik meg, mely egyszerre fejezi ki, hogy szerinte mekkora szerencséje van a Esalunnak, hogy ilyen nagyra nőtt, másrészt, hogy az a gondolat jár a fejében, hogy ilyen nagy termettel biztos mindenhová beveri a fejét, vagy lehet, hogy valahol be sem fér az ajtón.*
- Arthenior mellett van egy nagy erdő, annak a legmélyén születtem. Majd megmutatom. meglásd, nagyon szép hely. A mesterem nevét nem tudom, sosem árulta el.
*Vizet ad a férfinek, hiszen úgyis végzett a kötözéssel, most már pihenhetnek. úgyis elment a nap a beszélgetéssel. Az egyik borospoharat kiüríti, aztán pedig így szól:*
- Aludjunk. Hamarosan új nap kezdődik. Reggel elmegyünk a vajákoshoz, utána pedig Artheniorba. Jó éjszakát, és nem tartozol semmivel. Örülök, hogy segíthettem.
*Ha a Esalunnak nincs több mondanivalója, akkor kimegy a szobából. Minthogy korábban nem vett ki magának szobát, ezért lemegy a fogadóba. Nem érzi magát fáradtnak ezért leül egy asztalhoz, csak bámul maga elé, fejében pedig cikáznak a gondolatok utazásokról, kalandokról, miegymásról. Aztán az is végigfut agyán, hogy mégis mi volt ez, hogy ő, aki mindig is utált másokon segíteni, mert mindig rossz vége lett, most örömmel tette ezt. Kirázza a hideg a gondolattól.*
"Talán mégsem vagyok olyan hideg és számít, mint egykor mondták. Ez jó."
- Persze, bekötöm. *Válaszol, és hozzá is lát, miután a férfi befejezte az étkezést. Belekortyol az egyik borospohárba. Ha a férfi nem kér bort, megissza ő mindkettőt, hiszen nála nincsenek ilyesfajta problémák. Közben pedig beszél.*
- Nem mindenki pipacsból születik. Valaki más virágokból, sőt állítólag olyan is van, aki úgy jött a világra, mint az emberek. *Ezzel magára a szülésre céloz, de ezt nem mondja ki. Szerinte az valami gusztustalan, tisztátalan és nem normális dolog. Még hogy egy emberből jöjjön ki egy másik. Ostobaság.* - Még ekkora sem voltam, amikor kikeltem a pipacsból. épp csak akkora talán, mint *egy kicsit gondolkozik, mit is mondjon.* - mint egy szőlőszem. Aztán persze gyorsan megnőttem.
*Áhítattal hallgatja a férfi szavait a Világ Végéről, keze csaknem megáll a sebkötözésben, de azért mindig időben észreveszi magát, és újult lendülettel folytatja a gyors munkát.*
- Neked nem is kell ekkora harci tudás, a méreteid miatt talán csak a Világ Bolondja kötne beléd. *Arcán egy gúnyos-kedves mosoly jelenik meg, mely egyszerre fejezi ki, hogy szerinte mekkora szerencséje van a Esalunnak, hogy ilyen nagyra nőtt, másrészt, hogy az a gondolat jár a fejében, hogy ilyen nagy termettel biztos mindenhová beveri a fejét, vagy lehet, hogy valahol be sem fér az ajtón.*
- Arthenior mellett van egy nagy erdő, annak a legmélyén születtem. Majd megmutatom. meglásd, nagyon szép hely. A mesterem nevét nem tudom, sosem árulta el.
*Vizet ad a férfinek, hiszen úgyis végzett a kötözéssel, most már pihenhetnek. úgyis elment a nap a beszélgetéssel. Az egyik borospoharat kiüríti, aztán pedig így szól:*
- Aludjunk. Hamarosan új nap kezdődik. Reggel elmegyünk a vajákoshoz, utána pedig Artheniorba. Jó éjszakát, és nem tartozol semmivel. Örülök, hogy segíthettem.
*Ha a Esalunnak nincs több mondanivalója, akkor kimegy a szobából. Minthogy korábban nem vett ki magának szobát, ezért lemegy a fogadóba. Nem érzi magát fáradtnak ezért leül egy asztalhoz, csak bámul maga elé, fejében pedig cikáznak a gondolatok utazásokról, kalandokról, miegymásról. Aztán az is végigfut agyán, hogy mégis mi volt ez, hogy ő, aki mindig is utált másokon segíteni, mert mindig rossz vége lett, most örömmel tette ezt. Kirázza a hideg a gondolattól.*
"Talán mégsem vagyok olyan hideg és számít, mint egykor mondták. Ez jó."
241. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-06-07 22:07:00
Üzenet elküldve: 2013-06-07 22:07:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Daria Methilie //
- Igazán remélem, hogy kifut a hajó és nem fognak keresni. Nekik csak egy vagyok a sok közül, talán már meg is feledkeztek rólam. De legyen, akkor holnap menjünk el a vajákoshoz. Addig kérlek, a nagyobb sebeket kösd be nekem.
* Közben tovább figyeli a lány ténykedését. Már-már úgy gondolja, hogy rálelt a válogatás okára, de a hirtelen sorra kerülő szedrek keresztül húzzák számítását. Végképp nem talál magyarázatot. *
- Szóval a tündérek pipacsokból születnek? * ezen őszintén meglepődik * Soha nem gondoltam volna, hisz a pipacs olyan apró virág. Különös dolgok vannak a világ ezen féltekén.
* A tündérke hirtelen kirohanásán ő is felderül. *
- Pedig van vége. A saját szemeimmel láttam. Még a legbölcsebb ember se tudhat mindent, nekem ezt tanították nagyon régen. Biztosan nagy tudása volt a mesterednek, de mindent ő se tudhatott. Lehet, hogy itt nem is hiszik, hogy van vége a világnak. De nálunk, például ha azt mondanád egy Narnak, hogy van olyan része a világnak, ahol a férfiak vasba öltöznek, bár ki nem nevetne, azt nálunk nem szokás, de nem valószínű, hogy elhinné neked. Főleg, hogy mifelénk a vas olyan ritka, hogy van aki egész életében nem találkozik semmivel, ami ebből készül. Sőt, semmi olyannal, ami fém. De igen. Összeér az ég és a víz. És van ott egy nagy felhő, örökké. Mi úgy hívjuk, a Végtelen Köd. Mert inkább köd ez, bár magasan felnyúlik az égbe. Ott a Ködön át száll a víz fel a Fenti világba s ott esőként hullik. És ugyanígy jön vissza a mi világunkba.
* Elismerően hümmög, mikor a lány a harci tudását ecseteli. *
- Én azt hiszem, nem dicsekedhetek ilyen szerte ágazó harci tudással. Bár meg tudom magam védeni s egyszer talán tovább adom majd a tudásom. Fiatalon ügyes vadász voltam.
* A könyvtár és a térképek említésére egy pillanatra felcsillannak szemei, ám nem táplál magában hiú reményeket. *
- Megpróbálhatjuk kikutatni népem földjét a könyvtárukban, ám kétlem hogy elérnének odáig a térképeik. Nagyon messze kell lennie. De te honnan jöttél, hol születnek emberek virágból? Ki volt a tanítód és mondd, mégis miért válogattad így szét a falatokat?
* Közben persze ő se rest és az elé tett ételt szinte nyom nélkül eltünteti. Rápillant a borospoharakra, de nem nyúl értük.*
- Esetleg, kis vizet kaphatnék?
* Nem mint ha a folyóból nem nyelt volna eleget, de az már szerencsére távozott. *
- Azt hiszem, igen sokkal tartozom neked. De egyszer majd meghálálom valahogy.
- Igazán remélem, hogy kifut a hajó és nem fognak keresni. Nekik csak egy vagyok a sok közül, talán már meg is feledkeztek rólam. De legyen, akkor holnap menjünk el a vajákoshoz. Addig kérlek, a nagyobb sebeket kösd be nekem.
* Közben tovább figyeli a lány ténykedését. Már-már úgy gondolja, hogy rálelt a válogatás okára, de a hirtelen sorra kerülő szedrek keresztül húzzák számítását. Végképp nem talál magyarázatot. *
- Szóval a tündérek pipacsokból születnek? * ezen őszintén meglepődik * Soha nem gondoltam volna, hisz a pipacs olyan apró virág. Különös dolgok vannak a világ ezen féltekén.
* A tündérke hirtelen kirohanásán ő is felderül. *
- Pedig van vége. A saját szemeimmel láttam. Még a legbölcsebb ember se tudhat mindent, nekem ezt tanították nagyon régen. Biztosan nagy tudása volt a mesterednek, de mindent ő se tudhatott. Lehet, hogy itt nem is hiszik, hogy van vége a világnak. De nálunk, például ha azt mondanád egy Narnak, hogy van olyan része a világnak, ahol a férfiak vasba öltöznek, bár ki nem nevetne, azt nálunk nem szokás, de nem valószínű, hogy elhinné neked. Főleg, hogy mifelénk a vas olyan ritka, hogy van aki egész életében nem találkozik semmivel, ami ebből készül. Sőt, semmi olyannal, ami fém. De igen. Összeér az ég és a víz. És van ott egy nagy felhő, örökké. Mi úgy hívjuk, a Végtelen Köd. Mert inkább köd ez, bár magasan felnyúlik az égbe. Ott a Ködön át száll a víz fel a Fenti világba s ott esőként hullik. És ugyanígy jön vissza a mi világunkba.
* Elismerően hümmög, mikor a lány a harci tudását ecseteli. *
- Én azt hiszem, nem dicsekedhetek ilyen szerte ágazó harci tudással. Bár meg tudom magam védeni s egyszer talán tovább adom majd a tudásom. Fiatalon ügyes vadász voltam.
* A könyvtár és a térképek említésére egy pillanatra felcsillannak szemei, ám nem táplál magában hiú reményeket. *
- Megpróbálhatjuk kikutatni népem földjét a könyvtárukban, ám kétlem hogy elérnének odáig a térképeik. Nagyon messze kell lennie. De te honnan jöttél, hol születnek emberek virágból? Ki volt a tanítód és mondd, mégis miért válogattad így szét a falatokat?
* Közben persze ő se rest és az elé tett ételt szinte nyom nélkül eltünteti. Rápillant a borospoharakra, de nem nyúl értük.*
- Esetleg, kis vizet kaphatnék?
* Nem mint ha a folyóból nem nyelt volna eleget, de az már szerencsére távozott. *
- Azt hiszem, igen sokkal tartozom neked. De egyszer majd meghálálom valahogy.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820