Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 146 (2901. - 2920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2920. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-14 22:40:44
Üzenet elküldve: 2019-09-14 22:40:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedező út // –
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Talán nem is sejtette Rokir, hogy mi vár rá, de azért nem úgy néz ki, mint aki ellenkezne. Belemegy a lány játékába. Átfogja a derekát, majd csókok közepette felcsúszik a kéz a nyakára. Úgy látszik nem kell ma este se csalódnia a barbárban. A pia is dolgozik bennük, ami nem hátrány. Majd felfalják egymást a vad csókok közepette. Zrina keze közben igyekszik azt a kevés ruhát is lehámozni a férfiról, ami rajta van. Ha a másik is hasonlóan jár el, akkor most feltárulhatnak azok a részek, amiket a világítótoronyban rejtve hagytak. Már pedig egy óriáson akad majd, amit tud fogni az nem kétség. Az istenek megáldották idomokkal ezt a fajt. Egyelőre azért még csak kóstolgatják egymást és élvezik a két test közelségét. Ha róla is elkezd lekerülni a ruha, akkor abban segédkezik, mert tényleg nem akarná, hogy elszakadjon az egyetlen ruhája. Pedig úgy lett volna az igazi, ha nem kell bajlódni ezzel, de hát ilyen az élet. A móka majd csak ezután fog elindulni igazán.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Talán nem is sejtette Rokir, hogy mi vár rá, de azért nem úgy néz ki, mint aki ellenkezne. Belemegy a lány játékába. Átfogja a derekát, majd csókok közepette felcsúszik a kéz a nyakára. Úgy látszik nem kell ma este se csalódnia a barbárban. A pia is dolgozik bennük, ami nem hátrány. Majd felfalják egymást a vad csókok közepette. Zrina keze közben igyekszik azt a kevés ruhát is lehámozni a férfiról, ami rajta van. Ha a másik is hasonlóan jár el, akkor most feltárulhatnak azok a részek, amiket a világítótoronyban rejtve hagytak. Már pedig egy óriáson akad majd, amit tud fogni az nem kétség. Az istenek megáldották idomokkal ezt a fajt. Egyelőre azért még csak kóstolgatják egymást és élvezik a két test közelségét. Ha róla is elkezd lekerülni a ruha, akkor abban segédkezik, mert tényleg nem akarná, hogy elszakadjon az egyetlen ruhája. Pedig úgy lett volna az igazi, ha nem kell bajlódni ezzel, de hát ilyen az élet. A móka majd csak ezután fog elindulni igazán.*
2919. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-14 21:47:34
Üzenet elküldve: 2019-09-14 21:47:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedező út //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Úgy tűnik, a lány követi őt, Rorkir nagy örömére. Bár fogyasztott alkoholt, nem is kis mennyiségben, ez igazából nem gátolja meg semmiben. Sem mozgásában, sem reflexeiben, sem egyéb, férfias dolgokban. Épp csak kellemesen bódult állapotban van. Úgy engedi be a szobába előre a nőt, hogy kedvére azt tegyen, amit csak akar. Hamar neki is esik, nem gondolta volna, hogy ennyire vadul fog neki esni. Eszébe jutott ugyan, de azért erre nem számított. Mindenesetre nem szeppen meg, és belemegy a játékba.*
-Ha ezt szeretnéd.
*Eleget tesz a kívánságának, és nem vacakol ilyen dolgokkal, mint az ágy. Vadul esik neki, és hagyja, hogy a nő is úgy tegyen, ahogy akar. Nem bánja, hogyha néhány sebbel köti be az éjszakát, úgy érzi, hogy ez megér ennyit, sőt. A derekát fogja, miközben csókolja, majd a mellkasára csúszik a keze, aztán a nyakára fog rá, ahogy egyre inkább beleveszik a részletekbe. Nem is óhajtja szavakkal elrontani az egészet, csak hagyja, hogy átvegye felette az irányítást a forróság*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Úgy tűnik, a lány követi őt, Rorkir nagy örömére. Bár fogyasztott alkoholt, nem is kis mennyiségben, ez igazából nem gátolja meg semmiben. Sem mozgásában, sem reflexeiben, sem egyéb, férfias dolgokban. Épp csak kellemesen bódult állapotban van. Úgy engedi be a szobába előre a nőt, hogy kedvére azt tegyen, amit csak akar. Hamar neki is esik, nem gondolta volna, hogy ennyire vadul fog neki esni. Eszébe jutott ugyan, de azért erre nem számított. Mindenesetre nem szeppen meg, és belemegy a játékba.*
-Ha ezt szeretnéd.
*Eleget tesz a kívánságának, és nem vacakol ilyen dolgokkal, mint az ágy. Vadul esik neki, és hagyja, hogy a nő is úgy tegyen, ahogy akar. Nem bánja, hogyha néhány sebbel köti be az éjszakát, úgy érzi, hogy ez megér ennyit, sőt. A derekát fogja, miközben csókolja, majd a mellkasára csúszik a keze, aztán a nyakára fog rá, ahogy egyre inkább beleveszik a részletekbe. Nem is óhajtja szavakkal elrontani az egészet, csak hagyja, hogy átvegye felette az irányítást a forróság*
2918. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-14 21:31:53
Üzenet elküldve: 2019-09-14 21:31:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedező út //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
– Remélem, hogy egyszer hazatérsz és minden rendben lesz. De ez remélem nem most lesz.* Most más tervei vannak. Végül is úgy látszik, hogy Rokir is osztja ezen terveket. Túl sokat beszéltek a múltról, ami hagy némi keserű szájízt is. Jól megropogtatja a csontjait a barbár, majd felfelé veszik az irányt. Az italtól kicsit lassul a lány, de azért igyekszik tartani a lépést. Rokir kinyitja az ajtót és udvariasan előre engedi.*
– Qurihi? * Szájából érdekesnek hangozhatnak ezek a szavak. Úgy mint Rokir szájából a lány neve.*
– Ez kedves tőled. Viszont ma estére elég volt a kedvességből. Hadd lobogjon az a tűz! Ereszd ki a benned lévő vad állatott!* Éppen csak megvárja, hogy bezáródjon az ajtó. Rögtön megcsókolja, de a csók végén egy kicsit beleharap az ajkába.*
– Gyerünk, de a ruhám azért ne tépd szét. Csak ez az egy van nekem. Csináld a padlón ott élvezetesebb lesz.* A ruhájából a férfinak kell kicsomagolnia, de a lány se lesz rest lerángatni a másikról azt a kevés ruhát. Zrinanda nem lesz ma este gyengéd. Rokir biztosan gazdagodni fog néhány karmolással és harapással. Ellenben az irányítás a férfi kezében van. Egy ilyen vad helyzetben csak így lehet.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
– Remélem, hogy egyszer hazatérsz és minden rendben lesz. De ez remélem nem most lesz.* Most más tervei vannak. Végül is úgy látszik, hogy Rokir is osztja ezen terveket. Túl sokat beszéltek a múltról, ami hagy némi keserű szájízt is. Jól megropogtatja a csontjait a barbár, majd felfelé veszik az irányt. Az italtól kicsit lassul a lány, de azért igyekszik tartani a lépést. Rokir kinyitja az ajtót és udvariasan előre engedi.*
– Qurihi? * Szájából érdekesnek hangozhatnak ezek a szavak. Úgy mint Rokir szájából a lány neve.*
– Ez kedves tőled. Viszont ma estére elég volt a kedvességből. Hadd lobogjon az a tűz! Ereszd ki a benned lévő vad állatott!* Éppen csak megvárja, hogy bezáródjon az ajtó. Rögtön megcsókolja, de a csók végén egy kicsit beleharap az ajkába.*
– Gyerünk, de a ruhám azért ne tépd szét. Csak ez az egy van nekem. Csináld a padlón ott élvezetesebb lesz.* A ruhájából a férfinak kell kicsomagolnia, de a lány se lesz rest lerángatni a másikról azt a kevés ruhát. Zrinanda nem lesz ma este gyengéd. Rokir biztosan gazdagodni fog néhány karmolással és harapással. Ellenben az irányítás a férfi kezében van. Egy ilyen vad helyzetben csak így lehet.*
2917. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-14 17:32:31
Üzenet elküldve: 2019-09-14 17:32:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Rumli a ravaszban//
*Ernuss tanácsa jó, és akár működhetne is, de kis előadásuk megbillenti a játéktáblát, néhány bábu elgurul a helyéről. Sikerült hát gyenge pontra tapintaniuk, és véget vetni az élcelődésnek. Igaz, a fenyegetés nem jön épp kapóra, de legalább kiderült, hogy a csapos egy nyakas, büszke férfi, aki nem hajlik meg a pénz csillogása előtt. Érdekes, hogy a Vihar Fiait említi, talán nekik lehet érdekeltségük ezen a területen. Ezt jó tudni, ha itt fognak majd üzletbe. Arcát oldalra fordítja, hogy a fegyvereseket megpillantsa. Ernussnak szól halkan, hogy ne lépjen fel támadóan.*
- Semmi gond.
*Ha kell, megvédik magukat, de korainak érzi még küzdeni. Nem ezért jött, és nem adja csak úgy fel, ennek jeleként az erszényét a zsebébe csúsztatja két ujjal, hogy ne vegyék fegyver utáni tapogatásnak, ám egyértelmű jele, hogy nem szándékozik engedni a fenyegetésnek. A csuklyát hátraemeli a fejéről, így talán nyíltabbnak tűnik, továbbá látótere is kiszélesedik. Nem minden veszély nélküli, hogy hátat fordít a fegyvereseknek, miután egyértelművé tették számukra, hogy nem kívánt a jelenlétük. Az ösztönei nem is békések, de nyugalmat erőltet magára, és hagyja elúszni talán az utolsó lehetőséget, hogy épségben, de a kudarc keserű ízével távozzanak.
~Ennyin nem múlhat az egész.~
A csaposhoz fordul enyhült hangon. Lássuk hát, mire megy azzal, ha tisztelet mutat és megpróbál a jó belátására hatni.*
- Sajnálom, ha félreérthető voltam. Eszemben sem volt lenézni vagy ugráltatni téged. Ez csak egy ajánlat volt, amiben mindketten jól járunk, de úgy tűnik, melléfogtam. Ha kívánod, megkövetlek, ám kérlek, hagyjuk a fegyvervillongást! Nem látok rá okot, hogy ilyen ellenségesen folytassuk. Elmehetnénk, de akkor dolgavégezetlenül térnénk haza, a tulajdonos pedig lemaradna egy jó üzletről. A kikötőben zajló történéseket tekintve ez nagy veszteséget jelenthet számára. Szerinted nem akarná legalább hallani, hogy megfontolja? Jelenleg sajnos nem tudom, hogy ki ő és hol találom, ezért akartam megvenni az információt.
*Ernuss tanácsa jó, és akár működhetne is, de kis előadásuk megbillenti a játéktáblát, néhány bábu elgurul a helyéről. Sikerült hát gyenge pontra tapintaniuk, és véget vetni az élcelődésnek. Igaz, a fenyegetés nem jön épp kapóra, de legalább kiderült, hogy a csapos egy nyakas, büszke férfi, aki nem hajlik meg a pénz csillogása előtt. Érdekes, hogy a Vihar Fiait említi, talán nekik lehet érdekeltségük ezen a területen. Ezt jó tudni, ha itt fognak majd üzletbe. Arcát oldalra fordítja, hogy a fegyvereseket megpillantsa. Ernussnak szól halkan, hogy ne lépjen fel támadóan.*
- Semmi gond.
*Ha kell, megvédik magukat, de korainak érzi még küzdeni. Nem ezért jött, és nem adja csak úgy fel, ennek jeleként az erszényét a zsebébe csúsztatja két ujjal, hogy ne vegyék fegyver utáni tapogatásnak, ám egyértelmű jele, hogy nem szándékozik engedni a fenyegetésnek. A csuklyát hátraemeli a fejéről, így talán nyíltabbnak tűnik, továbbá látótere is kiszélesedik. Nem minden veszély nélküli, hogy hátat fordít a fegyvereseknek, miután egyértelművé tették számukra, hogy nem kívánt a jelenlétük. Az ösztönei nem is békések, de nyugalmat erőltet magára, és hagyja elúszni talán az utolsó lehetőséget, hogy épségben, de a kudarc keserű ízével távozzanak.
~Ennyin nem múlhat az egész.~
A csaposhoz fordul enyhült hangon. Lássuk hát, mire megy azzal, ha tisztelet mutat és megpróbál a jó belátására hatni.*
- Sajnálom, ha félreérthető voltam. Eszemben sem volt lenézni vagy ugráltatni téged. Ez csak egy ajánlat volt, amiben mindketten jól járunk, de úgy tűnik, melléfogtam. Ha kívánod, megkövetlek, ám kérlek, hagyjuk a fegyvervillongást! Nem látok rá okot, hogy ilyen ellenségesen folytassuk. Elmehetnénk, de akkor dolgavégezetlenül térnénk haza, a tulajdonos pedig lemaradna egy jó üzletről. A kikötőben zajló történéseket tekintve ez nagy veszteséget jelenthet számára. Szerinted nem akarná legalább hallani, hogy megfontolja? Jelenleg sajnos nem tudom, hogy ki ő és hol találom, ezért akartam megvenni az információt.
2916. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-14 12:15:00
Üzenet elküldve: 2019-09-14 12:15:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Rumli a ravaszban//
*A kedélyes csapos nem kap választ az itallal kapcsolatos kérdésére, de láthatóan nem is érdekli túlságosan és a pultra tett aranyakhoz sem nyúl. Pedig egy ilyen helyen az előtte heverő aranyakért tízszer annyi italt kaphatna bárki abból a fajtából.
Pillanatnyi zavar és harag fut át az arcán, amikor Zammiria Ernusshoz szól éppen szemben vele, miszerint ő nem veszi komolyan. A mélységi férfi válaszol is, amire már összevonja a szemöldökét.
Egyre növekvő feszültséggel az arcán hallgatja a pult másik oldalán folyó beszélgetést, amikor pedig Zammiria nagyobb összeget ajánl fel, hogy előkerítse neki a tulajdonost.*
- Az a baj a magatokfajtával, *Kezd bele és nem tudni, hogy a pénzesekre vagy a mélységiekre gondol valójában.* hogy nem tunnak a sorok között óvasni. *Tenyerel a pultra két kézzel, vizenyős tekintete hol az egyik, hol a másik sötételfre vándorol.*
- A Vihar Fiainak összes kincse se volna elegendő, hogy csicskáztassatok engemet. *Sziszegi dühösen.*
- Én a helyetekbe' vigyáznék a kikötőnek ezen a részin, ennyi aranyért, könnyen kést kaphat valaki a bordái közibe. *Int a pulton heverő dukátok felé, amire Zammiria pár pillanattal korábban ajánlott rá még ötvenet.
Ernuss undort tükröző pillantására aztán felé fordul a csapos dühtől csillogó tekintete.*
- Bármilyen csúnyán is néze', engem nem ijesztel meg füstösképű. *Vigyorog az arcába közelről.*
- Náladná' sokkalta keményebb alakok fordú'nak meg a Rumosba'.
*Az asztaloktól három alak áll fel, kezük mind kurta tengerészkarjaik és rozsdás tőreik markolatára fonódik. A fegyverek nincsenek hüvelyben, egyszerűen csak az övükbe dugták őket.*
- Haggyátok itten szépen az összes aranyat és akkor lehet, hogy élve távozhattok innen. *Vigyorog a két mélységire.*
- Ha meg nem, hát, a halaknak is enni kő valamit. *Teszi hozzá csúfos mosollyal.*
*A kedélyes csapos nem kap választ az itallal kapcsolatos kérdésére, de láthatóan nem is érdekli túlságosan és a pultra tett aranyakhoz sem nyúl. Pedig egy ilyen helyen az előtte heverő aranyakért tízszer annyi italt kaphatna bárki abból a fajtából.
Pillanatnyi zavar és harag fut át az arcán, amikor Zammiria Ernusshoz szól éppen szemben vele, miszerint ő nem veszi komolyan. A mélységi férfi válaszol is, amire már összevonja a szemöldökét.
Egyre növekvő feszültséggel az arcán hallgatja a pult másik oldalán folyó beszélgetést, amikor pedig Zammiria nagyobb összeget ajánl fel, hogy előkerítse neki a tulajdonost.*
- Az a baj a magatokfajtával, *Kezd bele és nem tudni, hogy a pénzesekre vagy a mélységiekre gondol valójában.* hogy nem tunnak a sorok között óvasni. *Tenyerel a pultra két kézzel, vizenyős tekintete hol az egyik, hol a másik sötételfre vándorol.*
- A Vihar Fiainak összes kincse se volna elegendő, hogy csicskáztassatok engemet. *Sziszegi dühösen.*
- Én a helyetekbe' vigyáznék a kikötőnek ezen a részin, ennyi aranyért, könnyen kést kaphat valaki a bordái közibe. *Int a pulton heverő dukátok felé, amire Zammiria pár pillanattal korábban ajánlott rá még ötvenet.
Ernuss undort tükröző pillantására aztán felé fordul a csapos dühtől csillogó tekintete.*
- Bármilyen csúnyán is néze', engem nem ijesztel meg füstösképű. *Vigyorog az arcába közelről.*
- Náladná' sokkalta keményebb alakok fordú'nak meg a Rumosba'.
*Az asztaloktól három alak áll fel, kezük mind kurta tengerészkarjaik és rozsdás tőreik markolatára fonódik. A fegyverek nincsenek hüvelyben, egyszerűen csak az övükbe dugták őket.*
- Haggyátok itten szépen az összes aranyat és akkor lehet, hogy élve távozhattok innen. *Vigyorog a két mélységire.*
- Ha meg nem, hát, a halaknak is enni kő valamit. *Teszi hozzá csúfos mosollyal.*
2915. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-14 12:00:50
Üzenet elküldve: 2019-09-14 12:00:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Felfedező út//
*Valóban mennyiségi alkohol fogy az este, viszont a helyzet megköveteli, legalábbis Rorkir szerint. Egyébként sem kapcsolt ki, mióta úton van, így már ez igazán ráfér. Az apja említésére csak egy nagyot bólint, és mosolyog a szép emlékeken, amelyek felidéződtek benne.*
-Igen, úgy hagyhattam ott őket. Igazad van. Remélem úgy is térhetek majd egyszer vissza. Már ha egyszer visszatérek.
*Gondolkozik el a dolgon, igazából sosem gondolta, hogy ne térne vissza egyszer, de most olybá tűnik, hogy kissé bizonytalan benne.*
-Talán igazad van. Menjünk fel. Hosszú volt ez a nap, és hol van még a vége?
*Kérdi, bár válaszra nem vár. Ez amolyan költői kérdés. Feláll az asztaltól egy erőteljes mozdulattal, majd kicsit átmozgatja a vállát, és a nyakát. Elgémberedtek. Pár nagy ropogás hallatszik, ami egy nagy sóhaj követ.*
-Mindjárt jobb.
*Majd remélve, hogy a nő követni fogja, elindul a lépcső felé, az első emeletre, ahol a szobájuk van. Azért még szétnéz a kocsmában, hogy minden rendben van-e, majd meg is teszi az első lépést. Egyik láb a másik után, és mindjárt fent is van az emeleten. Nagy kattanással nyitja ki a zárat az ajtón, benéz a sötét szobába, majd nyitva hagyja az ajtót, hogy a nő mehessen be először. Persze, ha egyáltalán követi őt.*
-Menj csak, Qurihi. Bocsánat. Ez annyit tesz a nyelvemen, hogy hmm.
*Gondolkozik, hogy hogy is magyarázza el.*
-Asszony, akivel szívesen töltöd az idődet, főleg a hideg éjszakákon. Nagyon szívesen töltöd.
*Valóban mennyiségi alkohol fogy az este, viszont a helyzet megköveteli, legalábbis Rorkir szerint. Egyébként sem kapcsolt ki, mióta úton van, így már ez igazán ráfér. Az apja említésére csak egy nagyot bólint, és mosolyog a szép emlékeken, amelyek felidéződtek benne.*
-Igen, úgy hagyhattam ott őket. Igazad van. Remélem úgy is térhetek majd egyszer vissza. Már ha egyszer visszatérek.
*Gondolkozik el a dolgon, igazából sosem gondolta, hogy ne térne vissza egyszer, de most olybá tűnik, hogy kissé bizonytalan benne.*
-Talán igazad van. Menjünk fel. Hosszú volt ez a nap, és hol van még a vége?
*Kérdi, bár válaszra nem vár. Ez amolyan költői kérdés. Feláll az asztaltól egy erőteljes mozdulattal, majd kicsit átmozgatja a vállát, és a nyakát. Elgémberedtek. Pár nagy ropogás hallatszik, ami egy nagy sóhaj követ.*
-Mindjárt jobb.
*Majd remélve, hogy a nő követni fogja, elindul a lépcső felé, az első emeletre, ahol a szobájuk van. Azért még szétnéz a kocsmában, hogy minden rendben van-e, majd meg is teszi az első lépést. Egyik láb a másik után, és mindjárt fent is van az emeleten. Nagy kattanással nyitja ki a zárat az ajtón, benéz a sötét szobába, majd nyitva hagyja az ajtót, hogy a nő mehessen be először. Persze, ha egyáltalán követi őt.*
-Menj csak, Qurihi. Bocsánat. Ez annyit tesz a nyelvemen, hogy hmm.
*Gondolkozik, hogy hogy is magyarázza el.*
-Asszony, akivel szívesen töltöd az idődet, főleg a hideg éjszakákon. Nagyon szívesen töltöd.
2914. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-14 11:35:21
Üzenet elküldve: 2019-09-14 11:35:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Rumli a ravaszban//
*Ez a hely, a csapos, és különösen az itt ivók tökéletes példái annak, amit régen maga mögött hagyott. Az a fiatal Ernuss, aki még a bűnbandában keresett menedéket szülei elvesztése után rögtön megragadta volna a torkánál fogva a csapost, kirángatta volna a pultból, bele sem gondolva abba, hogy ez mivel járhat. A mostani csak némán áll, tekintetéből sokatmondóan sugárzik az undor. Ez egy olyna érzés, amit kivételesen nem akar elnyomni magában, úgy véli, pont ott van jó helyen, ahol jelenleg feszíti a férfi elméjét.*
- Legyél határozottabb *súgja Zammiriának, mikor az közelebb hajol hozzá. Ezek a kocsmai söpredékek sosem vesznek komolyan egy nőt, még akkor sem, ha érdemes lenne. Tudja, hogy óriási hiba, ám nem Ernuss dolga, hogy az ittlévő fejeket rendbe tegye. Túl nagy munka, túl kevés haszon.
Zammiri többet ajánl, Ernuss pedig figyeli, mi lesz erre a csapos reakciója: komolyabban veszi őket, vagy ismét kihátrál?*
*Ez a hely, a csapos, és különösen az itt ivók tökéletes példái annak, amit régen maga mögött hagyott. Az a fiatal Ernuss, aki még a bűnbandában keresett menedéket szülei elvesztése után rögtön megragadta volna a torkánál fogva a csapost, kirángatta volna a pultból, bele sem gondolva abba, hogy ez mivel járhat. A mostani csak némán áll, tekintetéből sokatmondóan sugárzik az undor. Ez egy olyna érzés, amit kivételesen nem akar elnyomni magában, úgy véli, pont ott van jó helyen, ahol jelenleg feszíti a férfi elméjét.*
- Legyél határozottabb *súgja Zammiriának, mikor az közelebb hajol hozzá. Ezek a kocsmai söpredékek sosem vesznek komolyan egy nőt, még akkor sem, ha érdemes lenne. Tudja, hogy óriási hiba, ám nem Ernuss dolga, hogy az ittlévő fejeket rendbe tegye. Túl nagy munka, túl kevés haszon.
Zammiri többet ajánl, Ernuss pedig figyeli, mi lesz erre a csapos reakciója: komolyabban veszi őket, vagy ismét kihátrál?*
2913. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-13 20:02:19
Üzenet elküldve: 2019-09-13 20:02:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedező út //
* Az alkohol náluk igen jól fogy ma. Mondjuk a jó történet mesélések mellé kell is, mert hamar kiszárad a torok. Rokir is így ezzel ma.*
– Dehogy! Folytasd csak tovább!* Biztatja rá a férfit. A folytatás igen csak érdekesnek bizonyul. Hiába fogadták be őket, mégis méltatlanul bántak velük. A próbák is igen csak érdekesnek ígérkeznek. Megpróbálja maga elé idézni a hallottakat. Szinte beleborzong a helyes sziklák érintésébe. Rokir jókedvében röhög azokon a szerencsétleneken, akik kihívták. Végül is tényleg ironikus a dolog. Őt akarták a halálba küldeni és ezen rajta vesztek. Jó maga is fogyasztja közben a sört.*
– Tényleg bölcs ember lehetett az apád. Biztos büszkén emelte a poharát a többi ősöddel. Nem semmi az amit végig vittetek, azok után, hogy majdnem kiirtották a törzsed.* Lassan elérik a jelent a mesélésben.*
– Akkor úgy hagyhattad el az otthonod, hogy tudod nem szenvednek hiányt semmiből.* A kacsintásra felfigyel és már előre mosolyog.*
– Ugyan már hiszen pont én kértelek arra, hogy mesélj valamit. Viszont talán a továbbiakat inkább fent folytassuk.* Közben azért sajnálja Zrinanda, hogy az ő életéből nem tud semmi érdekeset mesélni. Na de most kezdődik az élmény szerző körutazása.*
* Az alkohol náluk igen jól fogy ma. Mondjuk a jó történet mesélések mellé kell is, mert hamar kiszárad a torok. Rokir is így ezzel ma.*
– Dehogy! Folytasd csak tovább!* Biztatja rá a férfit. A folytatás igen csak érdekesnek bizonyul. Hiába fogadták be őket, mégis méltatlanul bántak velük. A próbák is igen csak érdekesnek ígérkeznek. Megpróbálja maga elé idézni a hallottakat. Szinte beleborzong a helyes sziklák érintésébe. Rokir jókedvében röhög azokon a szerencsétleneken, akik kihívták. Végül is tényleg ironikus a dolog. Őt akarták a halálba küldeni és ezen rajta vesztek. Jó maga is fogyasztja közben a sört.*
– Tényleg bölcs ember lehetett az apád. Biztos büszkén emelte a poharát a többi ősöddel. Nem semmi az amit végig vittetek, azok után, hogy majdnem kiirtották a törzsed.* Lassan elérik a jelent a mesélésben.*
– Akkor úgy hagyhattad el az otthonod, hogy tudod nem szenvednek hiányt semmiből.* A kacsintásra felfigyel és már előre mosolyog.*
– Ugyan már hiszen pont én kértelek arra, hogy mesélj valamit. Viszont talán a továbbiakat inkább fent folytassuk.* Közben azért sajnálja Zrinanda, hogy az ő életéből nem tud semmi érdekeset mesélni. Na de most kezdődik az élmény szerző körutazása.*
2912. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-13 13:39:13
Üzenet elküldve: 2019-09-13 13:39:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Felfedező út//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Még két Sört ide! Itt a 10 arany.
*Mondja, addig nem is kíván semmit mondani, amíg nem tudja leöblíteni valamivel a torkát. Már eleve így is sokkal többet beszélt, mint az elmúlt három napban körülbelül. Nem olyan nagy szószátyár ő, ám ha van egy megfelelő hallgatóság, no meg némi ital, akkor könnyen megered a nyelve. Amint megérkezik egy ital, nevetve jól meghúzza, letörli szakálláról a sört, majd újra beszélni kezd.*
-Tudod, ez ám nem a történet vége. Csak a kezdete. Remélem nem bánod, ha mesélek egy kicsit. Ha már úgy is kérdezted.
*Szegezi neki, miközben mélyen a szemébe néz, majd folytatja.*
-Tudod ez a másik klán ugyan befogadott, de nem volt egyszerű az élet. Kívülállónak tekintettek, egy idegennek, mint egy koszos kóbor kutyával, úgy bántak velem. De ez engem nem zavart. Folyamatosan próbákhoz kötöttek dolgokat. Például az ételt, és hogy egyáltalán vadászhassak az ő erdejükben. Mintha lehetne egy erdő bárkié is. Pff. Egyáltalán nem tisztelték a szellemeket. Már akkor éreztem, hogy nem lesz ez egy hosszú és békés családi kapcsolat az én népem, és az övék között. De még pici voltam, és túl gyenge, hogy cselekedhessek. Így nem volt mit tenni, erősödnöm kellett. Folyamatosan kerestem a lehetőséget, hogy fejlesszem magam. Ha kellett egyedül harcoltam sokak ellen, ha kellett hegyre másztam, míg más fákra. Tudtam, hogy nem lehet ez az utam vége. Egyszer például bekötött szemmel kellett átrohannom egy éles sziklákkal tűzdelt területen. Azt gondolták, hogy ez jó móka nekik, én meg majd úgyis ott veszek.
*Hangosan röhögni kezd, majd egy újabb korty sör kerül be a szervezetébe.*
-A barmok. Kiprovokáltam, hogy legyen versenytársaim is, így őket mind meg tudtam ölni. Nem tudták, hogy én gyerekkoromban épp ott játszottam mindig szabadidőmben, így minden lépést kívülről ismertem. Apám mindig azt mondta, hogy előbb ismerd meg az ellenfeled, mielőtt le akarnád győzni. Bölcs volt az öreg, az már biztos. Na de a lényeg, hogy felnőttem, megerősödtem, nem tudtam kifogni rajtam. A klánomból is megmaradtunk ugye néhányan, így egy nap, amikor úgy éreztük jónak, fellázadtunk, és legyilkoltuk mindet. ÁÁ az egy szép nap volt, az őseink aznap biztos, hogy lakomát csaptak a túlvilágon, és csapra verték a hordókat.
*A rossz emléknek, vagy a szomorúságnak semmi nyoma a hangjában, és az arcán egyáltalán nem látszik, hogy bántaná a dolog, vagy hogy kellemetlenül emlékezne vissza rá.*
-Így lett újra saját helyünk, földünk. Aztán jöttem el nem sokkal, elindultam a messzi földekre és vizekre, hogy új dolgokat tanuljak és megismerjem az ellenfeleim. Nem szeretnék én is abba a hibába esni, mint ők.
*Kacsint a lányra.*
-De e haragudj, talán sokat beszéltem. Nem vagyok hozzászokva. Remélem nem untatlak.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Még két Sört ide! Itt a 10 arany.
*Mondja, addig nem is kíván semmit mondani, amíg nem tudja leöblíteni valamivel a torkát. Már eleve így is sokkal többet beszélt, mint az elmúlt három napban körülbelül. Nem olyan nagy szószátyár ő, ám ha van egy megfelelő hallgatóság, no meg némi ital, akkor könnyen megered a nyelve. Amint megérkezik egy ital, nevetve jól meghúzza, letörli szakálláról a sört, majd újra beszélni kezd.*
-Tudod, ez ám nem a történet vége. Csak a kezdete. Remélem nem bánod, ha mesélek egy kicsit. Ha már úgy is kérdezted.
*Szegezi neki, miközben mélyen a szemébe néz, majd folytatja.*
-Tudod ez a másik klán ugyan befogadott, de nem volt egyszerű az élet. Kívülállónak tekintettek, egy idegennek, mint egy koszos kóbor kutyával, úgy bántak velem. De ez engem nem zavart. Folyamatosan próbákhoz kötöttek dolgokat. Például az ételt, és hogy egyáltalán vadászhassak az ő erdejükben. Mintha lehetne egy erdő bárkié is. Pff. Egyáltalán nem tisztelték a szellemeket. Már akkor éreztem, hogy nem lesz ez egy hosszú és békés családi kapcsolat az én népem, és az övék között. De még pici voltam, és túl gyenge, hogy cselekedhessek. Így nem volt mit tenni, erősödnöm kellett. Folyamatosan kerestem a lehetőséget, hogy fejlesszem magam. Ha kellett egyedül harcoltam sokak ellen, ha kellett hegyre másztam, míg más fákra. Tudtam, hogy nem lehet ez az utam vége. Egyszer például bekötött szemmel kellett átrohannom egy éles sziklákkal tűzdelt területen. Azt gondolták, hogy ez jó móka nekik, én meg majd úgyis ott veszek.
*Hangosan röhögni kezd, majd egy újabb korty sör kerül be a szervezetébe.*
-A barmok. Kiprovokáltam, hogy legyen versenytársaim is, így őket mind meg tudtam ölni. Nem tudták, hogy én gyerekkoromban épp ott játszottam mindig szabadidőmben, így minden lépést kívülről ismertem. Apám mindig azt mondta, hogy előbb ismerd meg az ellenfeled, mielőtt le akarnád győzni. Bölcs volt az öreg, az már biztos. Na de a lényeg, hogy felnőttem, megerősödtem, nem tudtam kifogni rajtam. A klánomból is megmaradtunk ugye néhányan, így egy nap, amikor úgy éreztük jónak, fellázadtunk, és legyilkoltuk mindet. ÁÁ az egy szép nap volt, az őseink aznap biztos, hogy lakomát csaptak a túlvilágon, és csapra verték a hordókat.
*A rossz emléknek, vagy a szomorúságnak semmi nyoma a hangjában, és az arcán egyáltalán nem látszik, hogy bántaná a dolog, vagy hogy kellemetlenül emlékezne vissza rá.*
-Így lett újra saját helyünk, földünk. Aztán jöttem el nem sokkal, elindultam a messzi földekre és vizekre, hogy új dolgokat tanuljak és megismerjem az ellenfeleim. Nem szeretnék én is abba a hibába esni, mint ők.
*Kacsint a lányra.*
-De e haragudj, talán sokat beszéltem. Nem vagyok hozzászokva. Remélem nem untatlak.
2911. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-13 10:13:49
Üzenet elküldve: 2019-09-13 10:13:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Rumli a ravaszban//
//Érintőlegesen Rorkir//
*Rorkir torokhangjai ugyan megütik a fülét, de látszólag nem törődik vele, miképp a bámulásra is csak egyszer pillant oda. Mivel támadó közelségben van a férfi, és nem ismeri szándékait, természetesen számon tartja, sőt, a szeme sarkában még látja is, de most nincs vele dolga. Hamarosan elmegy onnan, így mindketten folytathatják nyugodtan az estét.
A csapos itallal kapcsolatos kérdését elengedi a füle mellett, miképp a derültséget is. Laposan sandít a részeg alak felé a sarokba, akit feltehetően csak most választott ki magának a csapos. Kezd bosszantóvá válni, de Zammiria türelme mindig is erősebb volt az átlagnál, a megfontolt mosoly visszakerül az arcára. Meglehet, hogy megbánja még a tréfamester, amiért célpontjául választotta, bár szerencséje, hogy Zammiria nem a kötekedő fajta mélységiek közül való, hanem a higgadtan tervező fajtából. Ha rákényszerítik, akkor persze hajlandó más eszközökhöz is nyúlni, de jobban szereti az elegáns, tiszta munkát. Ezúttal nem az igénytelen csaposhoz, hanem Ernusshoz fordul.*
- Ez a kedélyes úr nem vesznek komolyan. Mit gondolsz, mi lehet az oka?
*Vár egy kicsit, hátha volna a férfinak mondandója, aztán pedig maga áll elő egy ötlettel, vagy talán épp megerősíti, ha Ernuss is ezt mondja.*
- Talán keveset ígértem. Azt hiheti, hogy holmi csipp-csupp ügyről van szó. Talán csak össze akarom gyűjtetni a poloskákat és a patkányokat, mielőtt kiveszek egy dohos szobát. Ehhez tényleg szükségtelen lenne a főnököt értesíteni.
*Bólint kettőt lassan, aztán tanakodó arcot vág, végül úgy tűnik, mintha rájött volna a megoldásra.*
- Megpróbálom még egyszer.
*Visszafordul a csaposhoz.*
- Ötven arany.
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.13 10:17:41
//Érintőlegesen Rorkir//
*Rorkir torokhangjai ugyan megütik a fülét, de látszólag nem törődik vele, miképp a bámulásra is csak egyszer pillant oda. Mivel támadó közelségben van a férfi, és nem ismeri szándékait, természetesen számon tartja, sőt, a szeme sarkában még látja is, de most nincs vele dolga. Hamarosan elmegy onnan, így mindketten folytathatják nyugodtan az estét.
A csapos itallal kapcsolatos kérdését elengedi a füle mellett, miképp a derültséget is. Laposan sandít a részeg alak felé a sarokba, akit feltehetően csak most választott ki magának a csapos. Kezd bosszantóvá válni, de Zammiria türelme mindig is erősebb volt az átlagnál, a megfontolt mosoly visszakerül az arcára. Meglehet, hogy megbánja még a tréfamester, amiért célpontjául választotta, bár szerencséje, hogy Zammiria nem a kötekedő fajta mélységiek közül való, hanem a higgadtan tervező fajtából. Ha rákényszerítik, akkor persze hajlandó más eszközökhöz is nyúlni, de jobban szereti az elegáns, tiszta munkát. Ezúttal nem az igénytelen csaposhoz, hanem Ernusshoz fordul.*
- Ez a kedélyes úr nem vesznek komolyan. Mit gondolsz, mi lehet az oka?
*Vár egy kicsit, hátha volna a férfinak mondandója, aztán pedig maga áll elő egy ötlettel, vagy talán épp megerősíti, ha Ernuss is ezt mondja.*
- Talán keveset ígértem. Azt hiheti, hogy holmi csipp-csupp ügyről van szó. Talán csak össze akarom gyűjtetni a poloskákat és a patkányokat, mielőtt kiveszek egy dohos szobát. Ehhez tényleg szükségtelen lenne a főnököt értesíteni.
*Bólint kettőt lassan, aztán tanakodó arcot vág, végül úgy tűnik, mintha rájött volna a megoldásra.*
- Megpróbálom még egyszer.
*Visszafordul a csaposhoz.*
- Ötven arany.
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.13 10:17:41
2910. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-12 20:06:35
Üzenet elküldve: 2019-09-12 20:06:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Rumli a ravaszban//
*A csapos nem lepődik meg az ital elhárításán, de meglepettséget színlelve fordul a kupa felé, melyben a gyanús szagú ital fénylik homályosan.*
- Baj van az itallal? *Kérdi kerek szemekkel, az asztalnál ülők közül páran röfögve felröhögnek. Láthatóan a kis színjáték inkább szól nekik, mint a vendégeknek.
Zammiria bizalmas szavaira a csapos is előrehajol, de amikor meghallja a kérést, hangosan felröhög.*
- A tulajdonost? *Kiált fel röhögve és szétnéz a vendégek között.*
- Ha a naccság' úgy kívánja, máris előkerítem! Ott van ni'! *Mutat kis nézelődés után az egyik sarokasztal felé, ahol egy merev részeg alak fekszik, feltehetően a saját ürülékében.*
- Hun van az aranyam? *Kérdi derűsen, amire újabb röhögés érkezik a vendégek felől. Lassan már mindenki, Zammiria és Ernuss nyolc kikötői alakot számlál, feléjük fordul és vihog a kocsmában.*
*A csapos nem lepődik meg az ital elhárításán, de meglepettséget színlelve fordul a kupa felé, melyben a gyanús szagú ital fénylik homályosan.*
- Baj van az itallal? *Kérdi kerek szemekkel, az asztalnál ülők közül páran röfögve felröhögnek. Láthatóan a kis színjáték inkább szól nekik, mint a vendégeknek.
Zammiria bizalmas szavaira a csapos is előrehajol, de amikor meghallja a kérést, hangosan felröhög.*
- A tulajdonost? *Kiált fel röhögve és szétnéz a vendégek között.*
- Ha a naccság' úgy kívánja, máris előkerítem! Ott van ni'! *Mutat kis nézelődés után az egyik sarokasztal felé, ahol egy merev részeg alak fekszik, feltehetően a saját ürülékében.*
- Hun van az aranyam? *Kérdi derűsen, amire újabb röhögés érkezik a vendégek felől. Lassan már mindenki, Zammiria és Ernuss nyolc kikötői alakot számlál, feléjük fordul és vihog a kocsmában.*
2909. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-12 15:10:39
Üzenet elküldve: 2019-09-12 15:10:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedező út //
* Figyelmesen végig hallgatja a történteket. Arra, hogy vigyáz rá a férfi enyhén elmosolyodik. A civilizált népek úgy néznek a barbárnak tartott törzsekre, mintha azok érzéketlen gyilkoló gépek lennének. Nem különbek az állatoknál, de ez nem igaz ennek ékes példája Rokir is. Persze azon tulajdonságuk is megvan, de azért nem feltétlenül rossz emberek. Arra felé egyszerűen mások a szokás, amit a nehéz körülmények szültek. Ez derül ki a barbár történetéből is. A keze a másik testéhez ér és a férfi még rá is fog. El is hiszi, amit mond, mivel már ezt egyszer bizonyította neki ott fent a toronyban. Ő is osztja a véleményét a kalandok és élmények terén. Aztán legurítják az italokat, aminek a hatása már mind a kettőjükön megmutatkozik.*
* Figyelmesen végig hallgatja a történteket. Arra, hogy vigyáz rá a férfi enyhén elmosolyodik. A civilizált népek úgy néznek a barbárnak tartott törzsekre, mintha azok érzéketlen gyilkoló gépek lennének. Nem különbek az állatoknál, de ez nem igaz ennek ékes példája Rokir is. Persze azon tulajdonságuk is megvan, de azért nem feltétlenül rossz emberek. Arra felé egyszerűen mások a szokás, amit a nehéz körülmények szültek. Ez derül ki a barbár történetéből is. A keze a másik testéhez ér és a férfi még rá is fog. El is hiszi, amit mond, mivel már ezt egyszer bizonyította neki ott fent a toronyban. Ő is osztja a véleményét a kalandok és élmények terén. Aztán legurítják az italokat, aminek a hatása már mind a kettőjükön megmutatkozik.*
2908. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-12 13:12:21
Üzenet elküldve: 2019-09-12 13:12:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Felfedező út//
-Bízhatsz benne, vigyázok rá! Ahogy rád is.
*Mondja teljesen őszintén, hisz úgy véli, valamiféle okból tartozik ennyivel a nőnek. Valószínűleg ha látna valami bajt, akár egy ismeretlennek is a segítségére sietne.*
-Négyszer bizony. Épp egy klánháború után jöttek. Valahogy kifigyelhették, vagy nem tudom. Váratlanul érte a véneket, az biztos. De ez már a múlt.
*Mondja, majd kissé elmosolyodik.*
-Nem tudom, hogy baj-e, vagy sem. Talán igazad van.
*Kifejezetten jól esik neki a nő érintése, és meg is fogja a kezét.*
-Tudod, neked szívesen adok belőle. Bármikor. Bárhol.
*Kaján mosoly ül ki az arcára, ahogy belegondol abba, hogy talán mi vár még rá.*
-A kalandok és az élmények, igen. Anélkül mit is érne az élet? Egy helyben ülve, gondozva a kis kertet. HÁH. Nem élet az. Legalábbis nem a magamfajtának. Vagy ha úgy vesszük, nem a magunkfajtának.
*Majd megissza a maradék italát, kezdi kicsit érezni a hatását, és pirul egy kicsit az arca. Épp az a kellemes kis bizsergés.*
-Bízhatsz benne, vigyázok rá! Ahogy rád is.
*Mondja teljesen őszintén, hisz úgy véli, valamiféle okból tartozik ennyivel a nőnek. Valószínűleg ha látna valami bajt, akár egy ismeretlennek is a segítségére sietne.*
-Négyszer bizony. Épp egy klánháború után jöttek. Valahogy kifigyelhették, vagy nem tudom. Váratlanul érte a véneket, az biztos. De ez már a múlt.
*Mondja, majd kissé elmosolyodik.*
-Nem tudom, hogy baj-e, vagy sem. Talán igazad van.
*Kifejezetten jól esik neki a nő érintése, és meg is fogja a kezét.*
-Tudod, neked szívesen adok belőle. Bármikor. Bárhol.
*Kaján mosoly ül ki az arcára, ahogy belegondol abba, hogy talán mi vár még rá.*
-A kalandok és az élmények, igen. Anélkül mit is érne az élet? Egy helyben ülve, gondozva a kis kertet. HÁH. Nem élet az. Legalábbis nem a magamfajtának. Vagy ha úgy vesszük, nem a magunkfajtának.
*Majd megissza a maradék italát, kezdi kicsit érezni a hatását, és pirul egy kicsit az arca. Épp az a kellemes kis bizsergés.*
2907. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-12 12:12:30
Üzenet elküldve: 2019-09-12 12:12:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Rumli a ravaszban//
*Már-már undorodást vált ki belőle, ahogyan a csapos az italt kiadja. Nem érti, hogy másik miért nem képesek betartani az alapvető igényességet, ám nem is akarja megérteni. Elfogadja, hogy másoknak így jó, de saját magát tartja ahhoz, hogy semmit nem kér. Felesleges megszólalnia, Zammiria tökéletesen lereagálja a helyzetet, pont úgy, ahogyan Ernuss is tette volna. A röhögésre nem reagál, úgy megy el a füle mellett, mintha meg sem történt volna.
Némán áll és figyeli a történéseket. Sejtette, hogy nem a csapossal fognak beszélgetni, vagy a Rumosban iszogatni. Egyelőre csak szemmel tartja a bennlévőket, hátha valakinek nagyon kötekedhetnékje támad.*
*Már-már undorodást vált ki belőle, ahogyan a csapos az italt kiadja. Nem érti, hogy másik miért nem képesek betartani az alapvető igényességet, ám nem is akarja megérteni. Elfogadja, hogy másoknak így jó, de saját magát tartja ahhoz, hogy semmit nem kér. Felesleges megszólalnia, Zammiria tökéletesen lereagálja a helyzetet, pont úgy, ahogyan Ernuss is tette volna. A röhögésre nem reagál, úgy megy el a füle mellett, mintha meg sem történt volna.
Némán áll és figyeli a történéseket. Sejtette, hogy nem a csapossal fognak beszélgetni, vagy a Rumosban iszogatni. Egyelőre csak szemmel tartja a bennlévőket, hátha valakinek nagyon kötekedhetnékje támad.*
2906. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-11 16:53:30
Üzenet elküldve: 2019-09-11 16:53:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedező út //
* A férfi csak vigyorog a lány későbbi terveinek említésére. Ki is vesz egy szobát gyorsan. Úgy tűnik ő is megnézi a két mélységit, de csak egy pillanatra. Aztán visszatér hozzá. Köszöni az italt, amire a lány mosolyogva válaszol.*
– Szavadon foglak. Azt a kulcsot jól őrizd meg, mert nagy szükség lesz rá!* Kis szünet következik, de végül neki kezd mesélni Rokir. Zrinanda érdeklődve hallgatja. Elkomorul az arca, mikor hallja, hogy már gyermekként mily szörnyűségeken ment keresztül. Mikor a barbár szünetet tart, akkor közbeszúrja a saját gondolatait.*
– Négyszer annyian voltak? Jól felkészültek, akkor ellenetek. Micsoda gyávák és még így jócskán hullottak el közülük.* Ő is belekortyol az italába és kíváncsian várja a folytatást. Elképedve fut le a jelenet a fejében, ahogy a kis Rokir elindul bosszút állni a törzséért. *
– Megérdemelték a halált, azok a mocskos disznók!* Helyes felbuzdulva. Végül a szomorú történet a helyzethez képest jól záródik.*
– Miért baj az, hogy nem aludt ki? Szerintem nem. Lehet, hogy rosszul hangzik, de talán szükség volt arra, a sok szörnyű dologra amit a törzseddel tettek. Ettől lettél olyan, amilyen most vagy. Engem is ha nem rabolnak el, akkor most valószínűleg sokadig gyermekem nevelném. Persze nem lenne rossz, csak én jól érzem most magam így. Inkább felfedezem a világot, és kaladokat, élményeket gyűjtök.* Töményre van szüksége és ez bizony jó ötlet tőle. Hogy kicsit jobb kedvre derítse odakúszik hozzá és a mellkasára tapasztja a kezét.*
– Igen érzem, hogy lángol benned a tűz. Remélem soha nem fog kialudni. Talán adhatnál belőle, majd nekem is egy kicsit, mert az én tüzecském éppen csak pislákol.
– Ránk! A fenébe is a szomorú múlttal, mikor előttünk a fényes jövő! *A kiérkező italt lehajtják és ez most már kezdi megteremteni az alap hangulatot.*
* A férfi csak vigyorog a lány későbbi terveinek említésére. Ki is vesz egy szobát gyorsan. Úgy tűnik ő is megnézi a két mélységit, de csak egy pillanatra. Aztán visszatér hozzá. Köszöni az italt, amire a lány mosolyogva válaszol.*
– Szavadon foglak. Azt a kulcsot jól őrizd meg, mert nagy szükség lesz rá!* Kis szünet következik, de végül neki kezd mesélni Rokir. Zrinanda érdeklődve hallgatja. Elkomorul az arca, mikor hallja, hogy már gyermekként mily szörnyűségeken ment keresztül. Mikor a barbár szünetet tart, akkor közbeszúrja a saját gondolatait.*
– Négyszer annyian voltak? Jól felkészültek, akkor ellenetek. Micsoda gyávák és még így jócskán hullottak el közülük.* Ő is belekortyol az italába és kíváncsian várja a folytatást. Elképedve fut le a jelenet a fejében, ahogy a kis Rokir elindul bosszút állni a törzséért. *
– Megérdemelték a halált, azok a mocskos disznók!* Helyes felbuzdulva. Végül a szomorú történet a helyzethez képest jól záródik.*
– Miért baj az, hogy nem aludt ki? Szerintem nem. Lehet, hogy rosszul hangzik, de talán szükség volt arra, a sok szörnyű dologra amit a törzseddel tettek. Ettől lettél olyan, amilyen most vagy. Engem is ha nem rabolnak el, akkor most valószínűleg sokadig gyermekem nevelném. Persze nem lenne rossz, csak én jól érzem most magam így. Inkább felfedezem a világot, és kaladokat, élményeket gyűjtök.* Töményre van szüksége és ez bizony jó ötlet tőle. Hogy kicsit jobb kedvre derítse odakúszik hozzá és a mellkasára tapasztja a kezét.*
– Igen érzem, hogy lángol benned a tűz. Remélem soha nem fog kialudni. Talán adhatnál belőle, majd nekem is egy kicsit, mert az én tüzecském éppen csak pislákol.
– Ránk! A fenébe is a szomorú múlttal, mikor előttünk a fényes jövő! *A kiérkező italt lehajtják és ez most már kezdi megteremteni az alap hangulatot.*
2905. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-11 08:48:29
Üzenet elküldve: 2019-09-11 08:48:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Felfedező út//
//Érintőlegesen Zammiria és Ernuss//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kaján mosollyal az arcán bólint arra, hogy a nőnek vannak ötletei arra, hogy hogy üssék el az időt. Valószínűleg nem gondoltak nagyon másra ezen a téren. Viszont így akkor oda is lép a mogorva csaposhoz.*
-Adj egy Szobát (1. emelet) akkor. Nesze 11 arany.
*Majd visszasétál az asztalukhoz. A közben belépőkre nem nagy ügyet vet. Fura szerzetnek tűnnek, bár neki most szinte mindenki fura szerzet, tekintve, hogy alig hagyta el népének hazáját. De azért megnézi őket alaposan, míg ott áll a pultnál, talán önkéntelenül is mordul egyet-kettőt, de nem szól, nem tesz semmi egyebet. Csak áll ott egy pár másodpercig bámulva, majd visszasétál az asztalhoz, persze, csak ha ebben nem akadályozzák meg.*
-Köszönöm az italt, a következőt én állom! Egyébként itt a kulcs a szobánkhoz.
*Teszi le az asztalra, és a sörért nyúl, amibe épp csak belekortyol, majd lerakja az asztalra, és nagyon sóhajt. Kissé mintha elkalandozna az elméje, egy darabig meg sem szólal, csak néz ki a fejéből, de talán még kívülről is látszik, hogy nem csak elbambult, hanem éppen mintha rendezne valamit a fejében.*
-Hát, tudod sok minden történt velem. Nem volt egyszerű gyerekkorom sem. Pár éves lehettem, mikor egy rivális törzs lemészárolt mindenkit azon a hegyen, ahol éltem. Szüleim, 3 bátyám és 2 nővérem veszett oda. Megerőszakoltak, elhurcoltak és leöltek mindenkit, akit csak értek. Persze nem tehették ezt áldozat nélkül. Talán négyszer annyian lehettek, ha jól emlékszem, és több, mint a felük a klánommal együtt halt meg.
*Egy újabb korty a szomorú emlékért.*
-De hála a szellemeknek, nem halt ki a klánom, páran azért megmaradtunk. Aztán tudod...
*Gondolkozik el, majd kissé büszkén kihúzza magát a székben ülve, ahogy folytatja.*
-Nem hiába hívnak minket vérgőzösnek. Azon a napon egyszerűen olyan harag ébredt bennem, mintha valaki tüzet gyújtott volna idebent. *Mutat a mellkasára.* És nem tudtam gondolkozni. Megragadtam ami először a kezembe akadt, és utánuk eredtem. Ekkor voltam nagyjából 7 éves. Páran követtek is. Éjszaka lecsaptunk rájuk, és mindnek a fejét vettük. Egytől egyig mindegyiknek.
*Ezt szinte félelmetes higgadtsággal, és némi örömmel mondja.*
-Aztán elvittük azt a sok fejet egy szomszédos klánnak, akik hogy is mondjam, nem voltak túl jó barátaik ezeknek a test nélküli fejeknek. Így aztán segítettek nekünk talpra állni.
*Egy újabb korty a sörből, majd egy nagy sóhaj követi.*
-Tudod a legfurább az, hogy az a tűz.. Mai napig ég bennem. Talán hülyén hangozhat.
*Csóválja meg a fejét, majd beletemetkezik az italba. Elővesz 14 aranyat, és két Pálinkát kér. *
-Erre valami erősebb is kell. Ránk!
*Koccint, ha a nő is, és lehúzza az égető italt.*
//Érintőlegesen Zammiria és Ernuss//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kaján mosollyal az arcán bólint arra, hogy a nőnek vannak ötletei arra, hogy hogy üssék el az időt. Valószínűleg nem gondoltak nagyon másra ezen a téren. Viszont így akkor oda is lép a mogorva csaposhoz.*
-Adj egy Szobát (1. emelet) akkor. Nesze 11 arany.
*Majd visszasétál az asztalukhoz. A közben belépőkre nem nagy ügyet vet. Fura szerzetnek tűnnek, bár neki most szinte mindenki fura szerzet, tekintve, hogy alig hagyta el népének hazáját. De azért megnézi őket alaposan, míg ott áll a pultnál, talán önkéntelenül is mordul egyet-kettőt, de nem szól, nem tesz semmi egyebet. Csak áll ott egy pár másodpercig bámulva, majd visszasétál az asztalhoz, persze, csak ha ebben nem akadályozzák meg.*
-Köszönöm az italt, a következőt én állom! Egyébként itt a kulcs a szobánkhoz.
*Teszi le az asztalra, és a sörért nyúl, amibe épp csak belekortyol, majd lerakja az asztalra, és nagyon sóhajt. Kissé mintha elkalandozna az elméje, egy darabig meg sem szólal, csak néz ki a fejéből, de talán még kívülről is látszik, hogy nem csak elbambult, hanem éppen mintha rendezne valamit a fejében.*
-Hát, tudod sok minden történt velem. Nem volt egyszerű gyerekkorom sem. Pár éves lehettem, mikor egy rivális törzs lemészárolt mindenkit azon a hegyen, ahol éltem. Szüleim, 3 bátyám és 2 nővérem veszett oda. Megerőszakoltak, elhurcoltak és leöltek mindenkit, akit csak értek. Persze nem tehették ezt áldozat nélkül. Talán négyszer annyian lehettek, ha jól emlékszem, és több, mint a felük a klánommal együtt halt meg.
*Egy újabb korty a szomorú emlékért.*
-De hála a szellemeknek, nem halt ki a klánom, páran azért megmaradtunk. Aztán tudod...
*Gondolkozik el, majd kissé büszkén kihúzza magát a székben ülve, ahogy folytatja.*
-Nem hiába hívnak minket vérgőzösnek. Azon a napon egyszerűen olyan harag ébredt bennem, mintha valaki tüzet gyújtott volna idebent. *Mutat a mellkasára.* És nem tudtam gondolkozni. Megragadtam ami először a kezembe akadt, és utánuk eredtem. Ekkor voltam nagyjából 7 éves. Páran követtek is. Éjszaka lecsaptunk rájuk, és mindnek a fejét vettük. Egytől egyig mindegyiknek.
*Ezt szinte félelmetes higgadtsággal, és némi örömmel mondja.*
-Aztán elvittük azt a sok fejet egy szomszédos klánnak, akik hogy is mondjam, nem voltak túl jó barátaik ezeknek a test nélküli fejeknek. Így aztán segítettek nekünk talpra állni.
*Egy újabb korty a sörből, majd egy nagy sóhaj követi.*
-Tudod a legfurább az, hogy az a tűz.. Mai napig ég bennem. Talán hülyén hangozhat.
*Csóválja meg a fejét, majd beletemetkezik az italba. Elővesz 14 aranyat, és két Pálinkát kér.
*-Erre valami erősebb is kell. Ránk!
*Koccint, ha a nő is, és lehúzza az égető italt.*
2904. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-10 23:05:57
Üzenet elküldve: 2019-09-10 23:05:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Rumli a ravaszban//
//Érintőlegesen Zrinanda és Rorkir//
*Nem bánja, hogy nem sok szót váltanak útközben társával, hiszen nem kedélyes andalgásra induló párocskáról van szó az egyik művi, lihanechi városkertben. Itt nem árt észnél lenni. Nem zavarja, hogy Ernuss nem bújik csuklya mögé, sokkal könnyebb így szemmel tartania a környezetet, nem akadályozza semmi a látóterét. Zammiriánál ez a viselet régen felvett, általános szokás, mely egyszerű hiúságból fakad, amit igyekszik titkolni. Nem szereti, ahogy a szél összeborzolja a frizuráját, legalábbis ha készül valahova. No persze most ennél többről van szó, ezért húzta mélyebbre a szokásosnál a csuklyát, arca nagy részét árnyékba vonva. Ernuss lényéből természetes módon fakad a csendesség, Zammiria hálás érte, hogy gondolataival maradhat, nem érzi kényelmetlennek a hallgatást, de nem is érzi magát egyedül. Örül, hogy megkapja a bizalmat, Ernuss nem faggatózik, bár arról Zammiria nem tudhat biztosat, hogy a férfi magában miként könyveli el, hogy nem avatta be terveibe. Testőreikkel szemben ez gyakran előfordul majd, nem mondhatnak el mindenkinek mindent, vannak dolgok, amiket jobb, ha csak ketten tudnak Ralasszal.
A belépéskor feléjük fordulókra különösebben ügyet sem vet, tekintete gyorsan siklik át rajtuk, csak nagyjából becsli meg létszámukat és körülbelüli elhelyezkedésüket. Egyelőre ezen érdeklődés hatálya alá esik a rajtuk nevető Zrinanda és a társaságában lévő Rorkir párosa is. Számára ezen a ponton beolvadnak a tömegbe, bár egy óriás nem mindennapi látvány errefelé, és a társaságában lévő férfi is elég termetes. A Rumos megkapó hangulata ugyan éberré teszi Zammiriát, de el nem tántorítja. A csapos egyszerű humora sem, mosolya még szélesedik is, mint aki érti a tréfát, bár tekintetében kicsit hűvösen csillan a derű. Igyekszik megkímélni Ernusst, hogy akár csak reagálnia kelljen a csipkelődésre, felel helyette is, közvetlenebb hangnemet ütve meg.*
- A kísérőm nem kér semmit, erre a pohárra pedig a vendégem vagy.
*Az „erre” szócska egy kicsit nyomatékosabb. Előhúz egy tenyérben kényelmesen elférő erszényt, amiben úgy egy maroknyi arany harmada sejlik tartalomként. Letesz 15 aranyat a pultos (Mesélő (Hádész)) számára. Egy kissé közelebb hajol és lehalkítja a hangját.*
- Hol találom a tulajdonost? Megduplázom az összeget, ha megszervezel vele egy találkozót egy olyan helyen, ahol nyugodtan beszélhetünk.
*Itt túl sok a kíváncsi tekintet. Reméli, hogy a feltételezhetően kevés erőfeszítést igénylő munkáért ígért könnyű pénz elég motiváló lesz egy ilyen olcsó helyen. De az is lehet, hogy már megtalálta, akit keres.*
//Érintőlegesen Zrinanda és Rorkir//
*Nem bánja, hogy nem sok szót váltanak útközben társával, hiszen nem kedélyes andalgásra induló párocskáról van szó az egyik művi, lihanechi városkertben. Itt nem árt észnél lenni. Nem zavarja, hogy Ernuss nem bújik csuklya mögé, sokkal könnyebb így szemmel tartania a környezetet, nem akadályozza semmi a látóterét. Zammiriánál ez a viselet régen felvett, általános szokás, mely egyszerű hiúságból fakad, amit igyekszik titkolni. Nem szereti, ahogy a szél összeborzolja a frizuráját, legalábbis ha készül valahova. No persze most ennél többről van szó, ezért húzta mélyebbre a szokásosnál a csuklyát, arca nagy részét árnyékba vonva. Ernuss lényéből természetes módon fakad a csendesség, Zammiria hálás érte, hogy gondolataival maradhat, nem érzi kényelmetlennek a hallgatást, de nem is érzi magát egyedül. Örül, hogy megkapja a bizalmat, Ernuss nem faggatózik, bár arról Zammiria nem tudhat biztosat, hogy a férfi magában miként könyveli el, hogy nem avatta be terveibe. Testőreikkel szemben ez gyakran előfordul majd, nem mondhatnak el mindenkinek mindent, vannak dolgok, amiket jobb, ha csak ketten tudnak Ralasszal.
A belépéskor feléjük fordulókra különösebben ügyet sem vet, tekintete gyorsan siklik át rajtuk, csak nagyjából becsli meg létszámukat és körülbelüli elhelyezkedésüket. Egyelőre ezen érdeklődés hatálya alá esik a rajtuk nevető Zrinanda és a társaságában lévő Rorkir párosa is. Számára ezen a ponton beolvadnak a tömegbe, bár egy óriás nem mindennapi látvány errefelé, és a társaságában lévő férfi is elég termetes. A Rumos megkapó hangulata ugyan éberré teszi Zammiriát, de el nem tántorítja. A csapos egyszerű humora sem, mosolya még szélesedik is, mint aki érti a tréfát, bár tekintetében kicsit hűvösen csillan a derű. Igyekszik megkímélni Ernusst, hogy akár csak reagálnia kelljen a csipkelődésre, felel helyette is, közvetlenebb hangnemet ütve meg.*
- A kísérőm nem kér semmit, erre a pohárra pedig a vendégem vagy.
*Az „erre” szócska egy kicsit nyomatékosabb. Előhúz egy tenyérben kényelmesen elférő erszényt, amiben úgy egy maroknyi arany harmada sejlik tartalomként. Letesz 15 aranyat a pultos (Mesélő (Hádész)) számára.
Egy kissé közelebb hajol és lehalkítja a hangját.*- Hol találom a tulajdonost? Megduplázom az összeget, ha megszervezel vele egy találkozót egy olyan helyen, ahol nyugodtan beszélhetünk.
*Itt túl sok a kíváncsi tekintet. Reméli, hogy a feltételezhetően kevés erőfeszítést igénylő munkáért ígért könnyű pénz elég motiváló lesz egy ilyen olcsó helyen. De az is lehet, hogy már megtalálta, akit keres.*
2903. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-10 21:48:59
Üzenet elküldve: 2019-09-10 21:48:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedező út //
* Jó hangulatban vannak. Egymás dicsérgetik így evés után. Ezek után a további tervekre térnek át. A napszakot illetően nem biztos a lány, de valószínűleg késő délutánra járhat az idő. Mivel úgy néz ki, hogy van szabad szoba, ezért Zrinanda javasolná, hogy vegyenek ki egyet.*
– Jó lesz itt a szoba. Lenne ötletem arra, hogyan üssük el az időt még a mai nap.* Mondja, de közben belép a helységbe két sötételf, akiken megakad a szeme. Jól megbámulja őket, mivel ilyen közelről, még nem látott ilyesfajta népséget. A pultos megjegyzésére, amit a férfira tesz nem csak a tengerészek, de ő is felnevet. Mivel olyan jól érzi itt magát, egyelőre nem sieti el a távozást. Most úgyis azon ritka pillanatok egyike van, hogy dönthet mi legyen.* Hé csapos! Még két Sört kérünk! Azzal elővesz 10 aranyat. *Ha kihozzák az italokat, akkor majd odaadja érte az aranyat.*
– Neked akkor igen jó dolgod van, biztosan odavannak érted az asszonynépek. Mesélj nekem valamit magadról. Az én életem eddig elég unalmas volt a négy fal között. Hogyan éltél és milyen próbákat kellett eddig kiállnod? Nagy csatáid voltak? Nagyon kíváncsi vagyok.* Közben majd valamikor kihozzák a söröket is, így talán nem fog kiszáradni a barbár torka, ha mesélésre adja a fejét.*
* Jó hangulatban vannak. Egymás dicsérgetik így evés után. Ezek után a további tervekre térnek át. A napszakot illetően nem biztos a lány, de valószínűleg késő délutánra járhat az idő. Mivel úgy néz ki, hogy van szabad szoba, ezért Zrinanda javasolná, hogy vegyenek ki egyet.*
– Jó lesz itt a szoba. Lenne ötletem arra, hogyan üssük el az időt még a mai nap.* Mondja, de közben belép a helységbe két sötételf, akiken megakad a szeme. Jól megbámulja őket, mivel ilyen közelről, még nem látott ilyesfajta népséget. A pultos megjegyzésére, amit a férfira tesz nem csak a tengerészek, de ő is felnevet. Mivel olyan jól érzi itt magát, egyelőre nem sieti el a távozást. Most úgyis azon ritka pillanatok egyike van, hogy dönthet mi legyen.* Hé csapos! Még két Sört kérünk! Azzal elővesz 10 aranyat
. *Ha kihozzák az italokat, akkor majd odaadja érte az aranyat.*– Neked akkor igen jó dolgod van, biztosan odavannak érted az asszonynépek. Mesélj nekem valamit magadról. Az én életem eddig elég unalmas volt a négy fal között. Hogyan éltél és milyen próbákat kellett eddig kiállnod? Nagy csatáid voltak? Nagyon kíváncsi vagyok.* Közben majd valamikor kihozzák a söröket is, így talán nem fog kiszáradni a barbár torka, ha mesélésre adja a fejét.*
2902. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-10 17:42:36
Üzenet elküldve: 2019-09-10 17:42:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Rumli a ravaszban//
*A Rumos rozoga, düledező épületét úgy tűnik, talán csak a dohányfüstből felszálló kátrány vagy az imádság tartaná össze. Belülről sem szebb, mint kívülről, de a sikátor, amelyen keresztül az út vezet a kocsmához, az sem valami bizalomgerjesztő.
Akik ismerik a Rókalyuk történetét, tudhatják, hogy a csőcselék és a kétes elemek kedvelt találkozóhelye. Sötét dolgok történnek, sötét üzletek köttetnek a koszos, félhomályos, halolajtól és olcsó dohány szagától sötét asztalok felett. De aki megszokta, így szereti.
Zammiria és kísérője belépésére elhallgat a duruzsoló, összeolvadó hangokból álló beszélgetés. Heges és izzadtságtól fénylő arcok fordulnak a kocsmába lépők felé, egyesek keze a kurta tengerészkardok vagy rozsdás tőrök markolatára is fonódik.
A pult mögött vézna, ritkás, zsíros hajú alak áll. Az orra valaha eltörhetett, mert ferde, a bőre fénytelen, szemei vizenyősek, a fogai sárgák a rágott dohánytól. Egy szürkére szikkadt, foltos inget visel, ami két számmal nagyobb, mint ő és egy bőrkötényt, ami már fénylik a rátapadt zsírtól és egyéb, kivehetetlen anyagoktól.
A hely lepukkadt, nincs két egyforma szék vagy asztal. Olcsó, könnyen pótolható darabok, a kupák fából vannak, senki sem adna üveget a csőcselék kezébe. A pult fényesre kopott lapját ital- és ételmaradék borítja.
Zammiria szavaira a pultos vinnyogva felröhög.*
- Máris naccság, a ház legjobb borábú', ahogy parancsojja'. *Aztán a pult alól előszed egy sötétzöld butéliát, a pultról leszed egy használt poharat, aminek a tartalmát a padlóra löttyinti, majd beletölti a szúrós szagú italt és a mélységi elé tolja.*
- Öt arany lesz. *Mondja azonnal az árat, majd a mögötte érkező sötételfre néz.*
- Neked is köll valami, mondjuk egy kis tündérmaszlag? *Kérdi. Az asztaloknál két tengerész felröhög, akik az eseményeket figyelték, lőrétől homályos tekintetük a két mélységit figyeli, várva a választ.*
*A Rumos rozoga, düledező épületét úgy tűnik, talán csak a dohányfüstből felszálló kátrány vagy az imádság tartaná össze. Belülről sem szebb, mint kívülről, de a sikátor, amelyen keresztül az út vezet a kocsmához, az sem valami bizalomgerjesztő.
Akik ismerik a Rókalyuk történetét, tudhatják, hogy a csőcselék és a kétes elemek kedvelt találkozóhelye. Sötét dolgok történnek, sötét üzletek köttetnek a koszos, félhomályos, halolajtól és olcsó dohány szagától sötét asztalok felett. De aki megszokta, így szereti.
Zammiria és kísérője belépésére elhallgat a duruzsoló, összeolvadó hangokból álló beszélgetés. Heges és izzadtságtól fénylő arcok fordulnak a kocsmába lépők felé, egyesek keze a kurta tengerészkardok vagy rozsdás tőrök markolatára is fonódik.
A pult mögött vézna, ritkás, zsíros hajú alak áll. Az orra valaha eltörhetett, mert ferde, a bőre fénytelen, szemei vizenyősek, a fogai sárgák a rágott dohánytól. Egy szürkére szikkadt, foltos inget visel, ami két számmal nagyobb, mint ő és egy bőrkötényt, ami már fénylik a rátapadt zsírtól és egyéb, kivehetetlen anyagoktól.
A hely lepukkadt, nincs két egyforma szék vagy asztal. Olcsó, könnyen pótolható darabok, a kupák fából vannak, senki sem adna üveget a csőcselék kezébe. A pult fényesre kopott lapját ital- és ételmaradék borítja.
Zammiria szavaira a pultos vinnyogva felröhög.*
- Máris naccság, a ház legjobb borábú', ahogy parancsojja'. *Aztán a pult alól előszed egy sötétzöld butéliát, a pultról leszed egy használt poharat, aminek a tartalmát a padlóra löttyinti, majd beletölti a szúrós szagú italt és a mélységi elé tolja.*
- Öt arany lesz. *Mondja azonnal az árat, majd a mögötte érkező sötételfre néz.*
- Neked is köll valami, mondjuk egy kis tündérmaszlag? *Kérdi. Az asztaloknál két tengerész felröhög, akik az eseményeket figyelték, lőrétől homályos tekintetük a két mélységit figyeli, várva a választ.*
2901. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-09-10 16:50:03
Üzenet elküldve: 2019-09-10 16:50:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Felfedező út//
*Igazán örömmel tölti el, hogy a nő is így vélekedik róla. Nem az az érzelgős fajta, az már biztos, de azért mégis érez valamiféle bizsergést az ereiben, és egyéb testrészeiben is természetesen. Csak elégedett mosollyal az arcán hallgatja a szavait. Tényleg sok olyan férfi van, aki épp az ellenkezője, mint Rorkir. Ilyen világot élünk, sok helyen épp azt követelik meg. De ez a barbár mit sem törődik azzal, hogy éppen ki mit követel, vagy legalábbis követelne.*
-Köszönöm.
*Hozza Zrinanda tudomására, hogy nem semlegesek a szavai.*
-Hogy mik a további terveim? Hmm. Nem is igazán tudom, ezen még nem gondolkoztam. Azt sem tudom mennyi lehet vajon az idő. Elhagyta e-a nap már a delelőt, vagy már lassan bukik alá? Talán meg is szállhatnánk itt, ha van szobájuk. Hé csapos, van szoba?
*Kiált oda az ott állónak, aki csak egy bősz biccentéssel válaszol: van.*
-Ha neked megfelel, akár itt is éjszakázhatunk. Persze, akár elmehetünk máshová is, vagy ha még van időnk, előtte csinálhatunk valamit. Mondd meg te.
*Hagyja meg a választás lehetőségét a másiknak, neki végül mindenhogy jó. Meg aztán talán ez még jól is eshet a nőnek. Bár csak tippel, de azok alapján, amit mesélt magáról, Rorkir arra következtet, hogy nem gyakran hagyták meg neki a döntés lehetőségét.*
-Apám mondta mindig. Jó annak, akit szeretnek a lányok. Még jobb annak, akit szeretnek a nők. De igazán csak annak jó, akit az asszonyok szeretnek.
*Igazán örömmel tölti el, hogy a nő is így vélekedik róla. Nem az az érzelgős fajta, az már biztos, de azért mégis érez valamiféle bizsergést az ereiben, és egyéb testrészeiben is természetesen. Csak elégedett mosollyal az arcán hallgatja a szavait. Tényleg sok olyan férfi van, aki épp az ellenkezője, mint Rorkir. Ilyen világot élünk, sok helyen épp azt követelik meg. De ez a barbár mit sem törődik azzal, hogy éppen ki mit követel, vagy legalábbis követelne.*
-Köszönöm.
*Hozza Zrinanda tudomására, hogy nem semlegesek a szavai.*
-Hogy mik a további terveim? Hmm. Nem is igazán tudom, ezen még nem gondolkoztam. Azt sem tudom mennyi lehet vajon az idő. Elhagyta e-a nap már a delelőt, vagy már lassan bukik alá? Talán meg is szállhatnánk itt, ha van szobájuk. Hé csapos, van szoba?
*Kiált oda az ott állónak, aki csak egy bősz biccentéssel válaszol: van.*
-Ha neked megfelel, akár itt is éjszakázhatunk. Persze, akár elmehetünk máshová is, vagy ha még van időnk, előtte csinálhatunk valamit. Mondd meg te.
*Hagyja meg a választás lehetőségét a másiknak, neki végül mindenhogy jó. Meg aztán talán ez még jól is eshet a nőnek. Bár csak tippel, de azok alapján, amit mesélt magáról, Rorkir arra következtet, hogy nem gyakran hagyták meg neki a döntés lehetőségét.*
-Apám mondta mindig. Jó annak, akit szeretnek a lányok. Még jobb annak, akit szeretnek a nők. De igazán csak annak jó, akit az asszonyok szeretnek.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819