*Bellgaraf élvezi a bájcsevegést. Ez az amiben tényleg otthon érzi magát, hisz sokat forgott ilyen körökben, és ebből a beszélgetés típusból lehet a legtöbbet megtudni, ügyesen a mondandóba csempészett kérdésekkel. Már is megtudott pár extra információt, amikre az elején nem is volt kíváncsi, de nem bánja, hogy jöttek. Például, azt hogy milyen szigorú neveltetésben részesült a fél-elf.*
- Ha nem harci jellegű volt, akkor simán vissza lehet szerezni. Ismerek egypár embert akik, ugyan nem olcsón, de akár a föld alól is előkerítik az illetőt. Aztán jönnél a képbe, te vagy én, attól függ, hogy mennyire ragaszkodsz a személyes bosszúhoz.
*Morfondírozik el, és érdeklődve hallgatja a köszönet nyilvánítást a gratulációért valamint a csapat szervezetlenségéről szóló rövid értékelést.*
- Hát nem akarok rosszat mondani a családodról, de a bandáknak a szervezettség az egyetlen reménye a nagyobb létszámú városőrségekkel szemben. Mi annak idején jól időzített támadásokkal, és azzal, hogy a szervezettség segítségével az őrületbe kergettük az ellenfelet, egy egész városőrséget tüntettünk el. pedig 3-szor annyian voltak mint mi.
*Közli talán egy kicsit büszkén, de mire legyen büszke, ha nem erre? A mágiára való eszmefuttatásra csal egyszerűen megrázza a fejét.*
- Az anyagiak egyelőre nem akadály, és bízok benne, hogy a jövőben sem lesz az.
*A következő vidám magyarázatra arról, hogy miért maradt a lány a bandában csak mosolyogni tud.*
- A sötételf nevelésnél,is belénk vernek bizonyos elveket. Például azt, hogy a mi fajunk fensőbb rendű, és hogy épp ezért ne keveredjünk más fajokkal. Hülyeség úgy ahogy van. Találkoztam már nem egy nem-sötételffel, aki sokkal jobb ember volt mint az otthoniak. Bár mondjuk az is relatív, hogy ki a jó ember, de mindegy. A sötételfeknél véresebb kezű gyilkossal is találkoztam már, szóval ez ebből a szempontból se igaz. Persze engem nem számítva.
*Vigyorodik el Bellgaraf, és kicsit kihúzza magát. A hegedű hirtelen előkapására, és a felcsendülő hangokra kis híján hátra esik. El kell ismernie, hogy mindenre számított, csak erre, nem és hogy ez a lépés meglepte.*
- Ha az a célod, hogy szívrohamot kapjak, jó úton haladsz. amúgy meg szépen játszol.
*Persze ezt is csak azért mondja, hogy kedvesen piszkálja a lányt. Az ő pulzusa, már rég nem ment 80 fölé semmiféle ijedségtől.