Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-22 10:54:35
Üzenet elküldve: 2017-01-22 10:54:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*Mélyen elmereng magában a gyűrű témán, hogy s mint, s merre kutassa a tán nem is olyan nagy titkának feloldását, mikor a bájos arcú felszolgáló már néhány lépésről megszólítja őt, és próbálná boldogan értesíteni Velnorát a lágyan gőzölgő teájának elkészültéről, de mielőtt pontot tehetne a mondata végére, néhány asztallal odébb akkorát suhint egy részeg a pincér hátsójára, hogy még a tolvajé is belesajog. Nem is ez fáj neki leginkább, hanem a hőn áhított teáját látja már lelki szemei előtt a padlón széfolyni. A pincér esik, a tálca röpül, a bögre pedig borul, s amint a földre ér, már hallani is a művelt anyag reccsenését. Ez azonban nem a bögre, s nem is a munkásasszony farcsontja volt; a felszolgálót felkeresi az aggódó szempár, s látni rajta, hogy ha ereje engedné és módja adódna, annak az asztalnyi részegnek igen csúf vége érne, de ami a legmeglepőbb, hogy ezen túl semmit nem tapasztal - sem boruló székeket, sem felröhögő rakodómunkásokat, és amit azt illeti, sem hanyatt eső felszolgálót. Ekkor emeli nem kevéssé zavarodott tekintetét a földre esett bögrére annak reményében, hogy legalább az normálisan viselkedik, és annak rendje s módja szerint ketté hasad, hogy amit az imént megálmodott előre, a drága nedű elcsordogáljon a parketta erei közt. Törött bögre helyett viszont törött padlót lát maga előtt, de a szilánkok közül szűrődő hangok nem engedik arra következtetni az álmélkodó lányt, hogy a bögre volt ilyen kemény peremű.*
~Mi a fene?~
*Hangzik fel fejében a gondolat rögtön a kikötés tényét jelző felkiáltás után, ahol a kikötő úgy fest nem más, mint a való élet. A kiáltozások hada közt Velnorán úrrá lesz a kíváncsiság, s székéből felkelvén odasétál a szilánkokra hullott padló széléhez, hogy közelebbről szemügyre vegye az anomáliát. Velnorát senki nem vádolhatja meg túltengő intelligenciával, de a szakmabelieket felismeri, legalábbis ezen a ponton, ezek után a felkiáltások után így véli. Amint odaér a jelenség széléhez, minden ami előtte van, s a hasadt padló fölött, a csörlőzés zajára azonnal elkezd lassan sűlyedni.*
~Lenyűgöző.~
*Állapítja meg, mielőtt az eszébe ötlene a következő.*
~Egyébként meg mi a jó élet zajlik itt?!~
*Teszi fel a kérdést, amire valójában már sejti is a választ. Tesz egy ijedt lépést hátra, mielőtt őt magát is becsörlőzi a Farson meg a Ronda.*
~Biztos valami varázslat. Ugye valami varázslat?~
*Ezzel nyugtatja magát, miközben meg sem próbálja megmagyarázni, hogy ő miért képes szabadon járni-kelni, míg a fogadó népe továbbra is teljesen mozdulatlan.*
//1. Csapat//
*Mélyen elmereng magában a gyűrű témán, hogy s mint, s merre kutassa a tán nem is olyan nagy titkának feloldását, mikor a bájos arcú felszolgáló már néhány lépésről megszólítja őt, és próbálná boldogan értesíteni Velnorát a lágyan gőzölgő teájának elkészültéről, de mielőtt pontot tehetne a mondata végére, néhány asztallal odébb akkorát suhint egy részeg a pincér hátsójára, hogy még a tolvajé is belesajog. Nem is ez fáj neki leginkább, hanem a hőn áhított teáját látja már lelki szemei előtt a padlón széfolyni. A pincér esik, a tálca röpül, a bögre pedig borul, s amint a földre ér, már hallani is a művelt anyag reccsenését. Ez azonban nem a bögre, s nem is a munkásasszony farcsontja volt; a felszolgálót felkeresi az aggódó szempár, s látni rajta, hogy ha ereje engedné és módja adódna, annak az asztalnyi részegnek igen csúf vége érne, de ami a legmeglepőbb, hogy ezen túl semmit nem tapasztal - sem boruló székeket, sem felröhögő rakodómunkásokat, és amit azt illeti, sem hanyatt eső felszolgálót. Ekkor emeli nem kevéssé zavarodott tekintetét a földre esett bögrére annak reményében, hogy legalább az normálisan viselkedik, és annak rendje s módja szerint ketté hasad, hogy amit az imént megálmodott előre, a drága nedű elcsordogáljon a parketta erei közt. Törött bögre helyett viszont törött padlót lát maga előtt, de a szilánkok közül szűrődő hangok nem engedik arra következtetni az álmélkodó lányt, hogy a bögre volt ilyen kemény peremű.*
~Mi a fene?~
*Hangzik fel fejében a gondolat rögtön a kikötés tényét jelző felkiáltás után, ahol a kikötő úgy fest nem más, mint a való élet. A kiáltozások hada közt Velnorán úrrá lesz a kíváncsiság, s székéből felkelvén odasétál a szilánkokra hullott padló széléhez, hogy közelebbről szemügyre vegye az anomáliát. Velnorát senki nem vádolhatja meg túltengő intelligenciával, de a szakmabelieket felismeri, legalábbis ezen a ponton, ezek után a felkiáltások után így véli. Amint odaér a jelenség széléhez, minden ami előtte van, s a hasadt padló fölött, a csörlőzés zajára azonnal elkezd lassan sűlyedni.*
~Lenyűgöző.~
*Állapítja meg, mielőtt az eszébe ötlene a következő.*
~Egyébként meg mi a jó élet zajlik itt?!~
*Teszi fel a kérdést, amire valójában már sejti is a választ. Tesz egy ijedt lépést hátra, mielőtt őt magát is becsörlőzi a Farson meg a Ronda.*
~Biztos valami varázslat. Ugye valami varázslat?~
*Ezzel nyugtatja magát, miközben meg sem próbálja megmagyarázni, hogy ő miért képes szabadon járni-kelni, míg a fogadó népe továbbra is teljesen mozdulatlan.*
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-21 12:29:29
Üzenet elküldve: 2017-01-21 12:29:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*Reydis távoztával Velnora pár pillanatra egyedül marad. Míg teája készül, vagy éppen helyet változtat, elszakítva családjának cseppjeitől, ki az otthonos kondérból, van egy kis ideje elgondolkodni ezen az egész gyűrű dolgon. Persze ez így elsőre nagyon kevés, igazából legfeljebb találgatni tud azt illetően, hogy mire is jó. Ebben szakítja meg az érkező tea. Már jó pár lépésről szól is a felszolgáló.*
-Készen van a te...
*Ekkor éri el a pár asztallal odább, ma inkább folyékonyat reggeliző rakodómunkások egyikének tenyere formás hátsóját. A picit túlméretezett pajkos paskolás így inkább szinte a deréktörő kategóriát súrolja, így nem csoda, ha a felszolgáló megbotlik, és kiejti kezéből a teát, ami csörömpölve ér földet. Vagy, lehet, hogy földet sem ér. Velnora biztos lehet benne, hogy törő kerámia hangját hallotta, azonban bárhogy nézi, a teás csésze fejjel lefelé, kissé ferdén, de egyben állapodik meg a földön. A kigyúrt rakodómunkások kiesni készülő szeme mellett szájuk bárgyú, ittas vigyorba van fagyva, a felszolgáló pedig a pánik, a fájdalom, és a megalázottság vegyes grimaszával, egészségtelenül behúzott hátsóval egy ujjnyira a föld felett lebeg. De akkor mi tört el?
Maga a padló hullott szilánkokra egy jókora folton, mint egy leejtett tükör, csak akár egy szekér is áthajthatna rajta apró, izgő-mozgó szilánkok hada az, mely most hangot ad.*
-Kapitány, valóságot értünk!
-Árrh, akkor fogd, amit tudsz, és tűzzünk el innen Farson, még a végén megint átesik valami részeg vadbarom.
*Reccsen az elsőre válaszul egy komorabb, öregebb hang, majd kotorászás hallatszik, és furcsa, kattanó zajok, végül csörlőzés nesze.
A tea és a csésze valamint az üveges részt érintő asztalok és székek lábai lassan, óvatosan süllyedni kezdenek, mint valami gyászmenet.*
-Jól van, ez az, csak így tovább. Hehehehe!
*Recseg ismét a második, Kapitánynak nevezett valaki, mintha csak érzékelné a haladást.*
-Ellenőrizd a tömlőt Ronda!
*Nyög a Farsonnak nevezett alak is. A munka hevében pedig ez a Ronda is megszólal hátrébb.*
-Hogy basszná meg essz az egéssz biznissz.
*Hallatszik a pösze hang, aztán itt-ott igen heves nyögések, és rázkódások hallatszanak. Közben a Rumos Rókalyuk népe még mindig mozdulatlan.*
//1. Csapat//
*Reydis távoztával Velnora pár pillanatra egyedül marad. Míg teája készül, vagy éppen helyet változtat, elszakítva családjának cseppjeitől, ki az otthonos kondérból, van egy kis ideje elgondolkodni ezen az egész gyűrű dolgon. Persze ez így elsőre nagyon kevés, igazából legfeljebb találgatni tud azt illetően, hogy mire is jó. Ebben szakítja meg az érkező tea. Már jó pár lépésről szól is a felszolgáló.*
-Készen van a te...
*Ekkor éri el a pár asztallal odább, ma inkább folyékonyat reggeliző rakodómunkások egyikének tenyere formás hátsóját. A picit túlméretezett pajkos paskolás így inkább szinte a deréktörő kategóriát súrolja, így nem csoda, ha a felszolgáló megbotlik, és kiejti kezéből a teát, ami csörömpölve ér földet. Vagy, lehet, hogy földet sem ér. Velnora biztos lehet benne, hogy törő kerámia hangját hallotta, azonban bárhogy nézi, a teás csésze fejjel lefelé, kissé ferdén, de egyben állapodik meg a földön. A kigyúrt rakodómunkások kiesni készülő szeme mellett szájuk bárgyú, ittas vigyorba van fagyva, a felszolgáló pedig a pánik, a fájdalom, és a megalázottság vegyes grimaszával, egészségtelenül behúzott hátsóval egy ujjnyira a föld felett lebeg. De akkor mi tört el?
Maga a padló hullott szilánkokra egy jókora folton, mint egy leejtett tükör, csak akár egy szekér is áthajthatna rajta apró, izgő-mozgó szilánkok hada az, mely most hangot ad.*
-Kapitány, valóságot értünk!
-Árrh, akkor fogd, amit tudsz, és tűzzünk el innen Farson, még a végén megint átesik valami részeg vadbarom.
*Reccsen az elsőre válaszul egy komorabb, öregebb hang, majd kotorászás hallatszik, és furcsa, kattanó zajok, végül csörlőzés nesze.
A tea és a csésze valamint az üveges részt érintő asztalok és székek lábai lassan, óvatosan süllyedni kezdenek, mint valami gyászmenet.*
-Jól van, ez az, csak így tovább. Hehehehe!
*Recseg ismét a második, Kapitánynak nevezett valaki, mintha csak érzékelné a haladást.*
-Ellenőrizd a tömlőt Ronda!
*Nyög a Farsonnak nevezett alak is. A munka hevében pedig ez a Ronda is megszólal hátrébb.*
-Hogy basszná meg essz az egéssz biznissz.
*Hallatszik a pösze hang, aztán itt-ott igen heves nyögések, és rázkódások hallatszanak. Közben a Rumos Rókalyuk népe még mindig mozdulatlan.*
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-19 17:31:05
Üzenet elküldve: 2017-01-19 17:31:05
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Velnora, majd el//
-Na de várj meg a nyomozással, ha bármi van szólj majd! *Még szép, hogy jó ötlet, hisz Reydis mondta és büszkén ki is húzta magát ültében egy röpke pillanatig. Velnora teát rendel, Reydis meg távozóra fogja inkább, hisz az a semmirekellő banda biztos nem csinál semmit a távollétében és valakinek noszogatnia kell őket.*
-Én visszamegyek a hajómra, ott megtalálsz bármi van, vigyázz magadra. *Nem szívesen hagyja magára a lányt, na de csak tud magára vigyázni, int neki és távozik is a Rumosból, kezével int az ismerős dolgozóknak is.*
~Hol a fenében lehet Dinty meg Bress mikor kell?~
-Na de várj meg a nyomozással, ha bármi van szólj majd! *Még szép, hogy jó ötlet, hisz Reydis mondta és büszkén ki is húzta magát ültében egy röpke pillanatig. Velnora teát rendel, Reydis meg távozóra fogja inkább, hisz az a semmirekellő banda biztos nem csinál semmit a távollétében és valakinek noszogatnia kell őket.*
-Én visszamegyek a hajómra, ott megtalálsz bármi van, vigyázz magadra. *Nem szívesen hagyja magára a lányt, na de csak tud magára vigyázni, int neki és távozik is a Rumosból, kezével int az ismerős dolgozóknak is.*
~Hol a fenében lehet Dinty meg Bress mikor kell?~
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-19 15:47:01
Üzenet elküldve: 2017-01-19 15:47:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*A szőke lány jól láthatóan kényelmesen kezeli a helyzetet, s gyorsan felvázolja ittlétük miértjét, viszont ez süket fülekre talál, és a felszolgáló minden tanács vagy segítség nélkül zárja a beszélgetést.*
-Jó ötlet, legyen úgy.
*Felel a kapitánynak Velnora, majd magához int egy felszolgálót, hogy ugyanazt a lányt, vagy másikat, az már mindegy, mert ezúttal csak szomját tervezi oltani a hideg reggelen.*
-Egy bögre Teát, kérlek. *Ezzel párhuzmosan átnyújtja az ital árát, 4 aranyat.*
-Köszönöm!
*Eztán Reydishez fordul, s habár még csak tegnap óta tagja a társulatnak, máris eltávot kérvényez.*
-Ha nem haragszol én még maradnék egy darabig. Aztán megkereslek később, segítek cipekedni. De ha hamarabb végeznél, ne várj!
*A szőke lány jól láthatóan kényelmesen kezeli a helyzetet, s gyorsan felvázolja ittlétük miértjét, viszont ez süket fülekre talál, és a felszolgáló minden tanács vagy segítség nélkül zárja a beszélgetést.*
-Jó ötlet, legyen úgy.
*Felel a kapitánynak Velnora, majd magához int egy felszolgálót, hogy ugyanazt a lányt, vagy másikat, az már mindegy, mert ezúttal csak szomját tervezi oltani a hideg reggelen.*
-Egy bögre Teát, kérlek. *Ezzel párhuzmosan átnyújtja az ital árát, 4 aranyat.*
-Köszönöm!
*Eztán Reydishez fordul, s habár még csak tegnap óta tagja a társulatnak, máris eltávot kérvényez.*
-Ha nem haragszol én még maradnék egy darabig. Aztán megkereslek később, segítek cipekedni. De ha hamarabb végeznél, ne várj!
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-19 13:47:57
Üzenet elküldve: 2017-01-19 13:47:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Velnora//
*Nem kell sokat várniuk és a dekoratív hölgy meg is érkezik hozzájuk és Reydisre mosolyogva megáll mellettük.*
-Miben lehetek a segítségetekre? *Érdeklődik és persze akkor sem csalódik, ha csak rumot kérnek és kivételesen nem információk miatt térnek be.*
-Kaptunk egy ajánlatot erről a gyűrűről, de nem tudom mennyit érhet ez nekünk. *Teríti ki a pergament az asztalra. Szemügyre veszi a felszolgáló, de neki nem rémlik ilyesmi innen, szóval annyit tud tenni, hogy jobban megnézi majd kik térnek be, hátha egyiken lesz hasonló gyűrű vagy bármi.*
-Dunsztom sincs, de ha hallok valamit, majd üzenek nektek. *A szőke kapitány kicsit csalódott, na de lehet nem is baj, ha a gyilkosság másnapján már keresik a gyűrű értékét.*
-Köszönjük, akkor ennyi volt. *Megvárja, amíg elmegy a harmadik személy, majd Velnorához fordul.*
-Szerintem várjunk, amíg feledésbe merül a dolog vagy amíg jelzést kapunk innen, hogy mi is ez a jelkép. *Javasolja, mert nem feltétlen jó mindent egyből kitudakolni.*
*Nem kell sokat várniuk és a dekoratív hölgy meg is érkezik hozzájuk és Reydisre mosolyogva megáll mellettük.*
-Miben lehetek a segítségetekre? *Érdeklődik és persze akkor sem csalódik, ha csak rumot kérnek és kivételesen nem információk miatt térnek be.*
-Kaptunk egy ajánlatot erről a gyűrűről, de nem tudom mennyit érhet ez nekünk. *Teríti ki a pergament az asztalra. Szemügyre veszi a felszolgáló, de neki nem rémlik ilyesmi innen, szóval annyit tud tenni, hogy jobban megnézi majd kik térnek be, hátha egyiken lesz hasonló gyűrű vagy bármi.*
-Dunsztom sincs, de ha hallok valamit, majd üzenek nektek. *A szőke kapitány kicsit csalódott, na de lehet nem is baj, ha a gyilkosság másnapján már keresik a gyűrű értékét.*
-Köszönjük, akkor ennyi volt. *Megvárja, amíg elmegy a harmadik személy, majd Velnorához fordul.*
-Szerintem várjunk, amíg feledésbe merül a dolog vagy amíg jelzést kapunk innen, hogy mi is ez a jelkép. *Javasolja, mert nem feltétlen jó mindent egyből kitudakolni.*
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-18 20:07:04
Üzenet elküldve: 2017-01-18 20:07:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
-Hát jó.
*Zárja rövidre, bár nem lehet mindig beskatulyázni az tolvajokat vagy bűnözőket egy kategóriába, s sajnos, vagy tán épp szerencsére igen sokan vannak óvatlanok, akik mögött könnyű elbújni, ha elé óvatos az ember lánya. Velnora elég sokáig üzérkedett lopott áruval, bár tény, hogy az a nagyváros volt. Ez viszont most a kikötő, és más szabályok szerint kell játszani, amiket Velnora még nem ismer. Remélhetőleg Reydis mellett lesz alkalma megtapasztalni a kisváros pezsgését. Épp ezért izgatottan várja, hogy az említett felszolgáló odajöjjön hozzájuk, s kezdetét vegye az információcsere.*
*Zárja rövidre, bár nem lehet mindig beskatulyázni az tolvajokat vagy bűnözőket egy kategóriába, s sajnos, vagy tán épp szerencsére igen sokan vannak óvatlanok, akik mögött könnyű elbújni, ha elé óvatos az ember lánya. Velnora elég sokáig üzérkedett lopott áruval, bár tény, hogy az a nagyváros volt. Ez viszont most a kikötő, és más szabályok szerint kell játszani, amiket Velnora még nem ismer. Remélhetőleg Reydis mellett lesz alkalma megtapasztalni a kisváros pezsgését. Épp ezért izgatottan várja, hogy az említett felszolgáló odajöjjön hozzájuk, s kezdetét vegye az információcsere.*
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-16 19:01:53
Üzenet elküldve: 2017-01-16 19:01:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Yowl Grehmat//
*Hosszasan néznek egymás szemébe, és van valami intim ebben az elmúló pillanatban. Még nincs egy fél órája sem, hogy beszédbe elegyedtek, de Isrine úgy érzi, máris képes lenne megbízni ebben az emberben, és ez megijeszti. Nem szokása közel engedni magához csak úgy bárki jöttmentet.
Yowl kérdésére egy álmodozó sóhaj kíséretében válaszol.*
-Artheniorba tartok, ugyanis, nevessen ki, de még sosem jártam arrafelé és érdekel a város. Leginkább a könyvára az, amire kíváncsi vagyok. Addig is, ha mást nem, egy kis világot látok, utazgatok, tapasztalatokat szerzek.
~Talán kissé ábrándosnak tűnhetek, de hát ilyen vagyok én. A könyvek többsége pedig jobb társaság, mint a társadalom nagy része. De azért remélem, hogy ebből nem következtet arra, hogy valami unalmas, begyepesedett némberrel áll szemben.~
*Közben megkapják a süteményeket, így Isrine egyből neki is lát az elfogyasztásának, de ügyel rá, hogy ne habzsolja. Ha túl gyorsan enne, abból azt a téves konklúziót lehetne levonni, hogy mihamarabb a beszélgetés végére is akar érni.
Fantáziátlan emberre vallhat, de nem tud jobbat, így hát visszakérdez.*
-És maga? Csak nem tán valami munkaügyben átutazó?
*Csak néha pillant le tányérjára, különben végig a férfin nyugtatja fáradt szemeit, érdeklődve vizslatja, de őt, ha feszélyezi is a dolog, nem mutatja ki.*
*Hosszasan néznek egymás szemébe, és van valami intim ebben az elmúló pillanatban. Még nincs egy fél órája sem, hogy beszédbe elegyedtek, de Isrine úgy érzi, máris képes lenne megbízni ebben az emberben, és ez megijeszti. Nem szokása közel engedni magához csak úgy bárki jöttmentet.
Yowl kérdésére egy álmodozó sóhaj kíséretében válaszol.*
-Artheniorba tartok, ugyanis, nevessen ki, de még sosem jártam arrafelé és érdekel a város. Leginkább a könyvára az, amire kíváncsi vagyok. Addig is, ha mást nem, egy kis világot látok, utazgatok, tapasztalatokat szerzek.
~Talán kissé ábrándosnak tűnhetek, de hát ilyen vagyok én. A könyvek többsége pedig jobb társaság, mint a társadalom nagy része. De azért remélem, hogy ebből nem következtet arra, hogy valami unalmas, begyepesedett némberrel áll szemben.~
*Közben megkapják a süteményeket, így Isrine egyből neki is lát az elfogyasztásának, de ügyel rá, hogy ne habzsolja. Ha túl gyorsan enne, abból azt a téves konklúziót lehetne levonni, hogy mihamarabb a beszélgetés végére is akar érni.
Fantáziátlan emberre vallhat, de nem tud jobbat, így hát visszakérdez.*
-És maga? Csak nem tán valami munkaügyben átutazó?
*Csak néha pillant le tányérjára, különben végig a férfin nyugtatja fáradt szemeit, érdeklődve vizslatja, de őt, ha feszélyezi is a dolog, nem mutatja ki.*
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 22:06:13
Üzenet elküldve: 2017-01-15 22:06:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
-Szerintem nem kéne megemlíteni, hogy láttunk valakit véres ruhában, aki egy ilyen gyűrűt árult, hisz bárki is lopta el, nem így fogja azt árulni és nem így fog megszabadulni tőle. *Na meg nem akar semmilyen fantom vörös hajó nő után kutakodni sem, ha az lenne az információk ára, az emberét meg nem fogja feladni.*
-Mi nem a gazdáját keressük, hanem csak tudni akarjuk kié és az mivel foglalkozik, szóval tegyük fel, ha a napokban kaptunk ezt a papírost, hogy tegyünk rá ajánlatot és a miénk egy névtelentől, azzal sokkal jobban járunk és nem száll ránk senki, mert túl tájékozottak lennénk. Ha kérdezik akkor meg azt mondjuk, hogy a dokkokban van egy hely, ahol levelet szoktak hagyni nekünk, aközött találtuk és oda várják az ajánlatételünket. *Amit persze senki sem visz el, na de aki tud a halálesetről meg a tolvajról, az ezen nem csodálkozik. Reydis így nagyobb biztonságba érezné magát, na de ha Velnora mindenképp a saját verzióját szeretné, hát legyen az, de akkor ő fog beszélni az is biztos.*
-A nevét nem tudom, csak hogy magas, teltebb az átlagnál és fekete göndör haja van, na meg felszolgáló, ő ott éli az életét szinte a Rumosban. *Be is nyit és int a nőnek, hogy majd ha ráér csatlakozzon hozzájuk, addig is Reydis helyet foglal egy asztalnál.*
-Mi nem a gazdáját keressük, hanem csak tudni akarjuk kié és az mivel foglalkozik, szóval tegyük fel, ha a napokban kaptunk ezt a papírost, hogy tegyünk rá ajánlatot és a miénk egy névtelentől, azzal sokkal jobban járunk és nem száll ránk senki, mert túl tájékozottak lennénk. Ha kérdezik akkor meg azt mondjuk, hogy a dokkokban van egy hely, ahol levelet szoktak hagyni nekünk, aközött találtuk és oda várják az ajánlatételünket. *Amit persze senki sem visz el, na de aki tud a halálesetről meg a tolvajról, az ezen nem csodálkozik. Reydis így nagyobb biztonságba érezné magát, na de ha Velnora mindenképp a saját verzióját szeretné, hát legyen az, de akkor ő fog beszélni az is biztos.*
-A nevét nem tudom, csak hogy magas, teltebb az átlagnál és fekete göndör haja van, na meg felszolgáló, ő ott éli az életét szinte a Rumosban. *Be is nyit és int a nőnek, hogy majd ha ráér csatlakozzon hozzájuk, addig is Reydis helyet foglal egy asztalnál.*
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 18:12:02
Üzenet elküldve: 2017-01-15 18:12:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Isrine Troirbelk//
*A hölgy rendelése után elmosolyodik. Ez a mosoly nem volt igazán hétköznapi. Ritkaság egy ilyesfajta embernél az a fajta mosoly, amely az emberek szívébe békét és kis megnyugvást visz. Mélyen belenéz a nő szemébe és a saját tükörképét keresi a smaragdzöld tengerben. A melengető béke bombát követően hosszan pislog. Leveszi, a tekintetét a hölgyről majd a pultosra szegezi. Kissé felkuncog.*
- Csak, hogy ellentmondjak nekem egy gyümölcsös lesz.
*Már-már kellemetlen lassúsággal néz vissza Isrinere. Egy darabig csak néznek egymásra, majd, hogy végre megtörje a többi vendég zaját, szóra nyitja száját.*
- És mi járatban, errefelé ha nem vagyok túl indiszkrét? Tudja, nem gyakori errefelé az ilyen különlegesség, mint Ön.
*Egy pillanat erejéig nagyra nyílik a szeme. Az eddig a pulton pihenő kezét nem túl feltűnően a szája elé teszi. Sugárzik ezekből a jelekből a gondolkodás, sőt szinte már az Önmagával való vita.*
~Ó, hogy az a… túlságosan nyomulok. Nem kéne ennyire feltűnően hízelegned még a végén elfordul tőled. Csak szépen lassan, mindennek eljön az ideje.~
*Ezekkel a mondatokkal és sóhajjal nyugtatja magát. Próbál szemet hunyni a saját elszólása felett, de továbbra is szidja énjét magában. A pulthoz egy ismeretlen férfi lép különös köpenyben. Érdeklődő szemekkel néz Yowlre és ezt Ő is viszonozza. Egy halk hümmögést lök neki oda. A köpeny fogta meg leginkább Yowl szemeit. Valószínüleg valami fajta mágus lehet de mivel nem volt nála egyéb csak egy fabot és a ruházata sem mondható páncélnak így kellően következtet, hogy nem lehet csata mágus, inkább valami gyógyító. Mosoly ül ki az arcára majd viszonozza hümmögést. A csapos két kezében, tányéron hozza a süteményeket. Mindkettejük elégedetten vizsgálódik a friss desszertek után. A lehelyezést követően Yowl megnyalja a szája szélét nem túl feltűnően. A villáért nyúl és ismételten Isrinere néz, és várja, mit szól az eddig történtekhez.*
A hozzászólás írója (Yowl Grehmat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 18:31:58
*A hölgy rendelése után elmosolyodik. Ez a mosoly nem volt igazán hétköznapi. Ritkaság egy ilyesfajta embernél az a fajta mosoly, amely az emberek szívébe békét és kis megnyugvást visz. Mélyen belenéz a nő szemébe és a saját tükörképét keresi a smaragdzöld tengerben. A melengető béke bombát követően hosszan pislog. Leveszi, a tekintetét a hölgyről majd a pultosra szegezi. Kissé felkuncog.*
- Csak, hogy ellentmondjak nekem egy gyümölcsös lesz.
*Már-már kellemetlen lassúsággal néz vissza Isrinere. Egy darabig csak néznek egymásra, majd, hogy végre megtörje a többi vendég zaját, szóra nyitja száját.*
- És mi járatban, errefelé ha nem vagyok túl indiszkrét? Tudja, nem gyakori errefelé az ilyen különlegesség, mint Ön.
*Egy pillanat erejéig nagyra nyílik a szeme. Az eddig a pulton pihenő kezét nem túl feltűnően a szája elé teszi. Sugárzik ezekből a jelekből a gondolkodás, sőt szinte már az Önmagával való vita.*
~Ó, hogy az a… túlságosan nyomulok. Nem kéne ennyire feltűnően hízelegned még a végén elfordul tőled. Csak szépen lassan, mindennek eljön az ideje.~
*Ezekkel a mondatokkal és sóhajjal nyugtatja magát. Próbál szemet hunyni a saját elszólása felett, de továbbra is szidja énjét magában. A pulthoz egy ismeretlen férfi lép különös köpenyben. Érdeklődő szemekkel néz Yowlre és ezt Ő is viszonozza. Egy halk hümmögést lök neki oda. A köpeny fogta meg leginkább Yowl szemeit. Valószínüleg valami fajta mágus lehet de mivel nem volt nála egyéb csak egy fabot és a ruházata sem mondható páncélnak így kellően következtet, hogy nem lehet csata mágus, inkább valami gyógyító. Mosoly ül ki az arcára majd viszonozza hümmögést. A csapos két kezében, tányéron hozza a süteményeket. Mindkettejük elégedetten vizsgálódik a friss desszertek után. A lehelyezést követően Yowl megnyalja a szája szélét nem túl feltűnően. A villáért nyúl és ismételten Isrinere néz, és várja, mit szól az eddig történtekhez.*
A hozzászólás írója (Yowl Grehmat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 18:31:58
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 17:06:56
Üzenet elküldve: 2017-01-15 17:06:56
ÚJ
![>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/241_elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin Sviderlan//
*Viszonozza a kézfogást, az öreg nem épp az a személy akivel hosszú távra tervezne, legalábbis első látásra nem tűnik annak. Nincs felfegyverezve, a harci képességeiben pedig finoman szólva kételkedik, csak remélni tudja, hogy nem dobja oda rögtön valami nagy kikötői medvének ellenfélként, mert efféle helyzetben ő úgy elfut mintha soha ott sem lett volna.*
-Ereth. *Mutatkozik be a maga módján a doktornak. Egy magafajta semmirekellőnek nincs oka a nevét takargatni, ha majd egyszer véletlenül úgy alakul, hogy ez a név számít is valamit akkor kénytelen lesz kitalálni egy másikat, addig meg mindegy.*
-Valóban nagy nevezetesség lehet, de gondolom a kalmárok már kiköltöztek belőle. *Nem alaptalan feltételezés, vagy csak szerinte nem az. Nyilván kevés kereskedő szeret olyan környéken élni, amilyenné a kikötő vált az utóbbi napokban. Ezek a sznob kereskedők nem szívlelik az egyszerű népeket, azok minden kedvessége és jóakarata ellenére sem. És van egy olyan érzése kiköltözésükkor mindent magukkal vittek ami csak mozdítható volt, ami meg nem, azt idő közben valaki biztos leszerelte véső és kalapács segítségével. Bár ez mind csak az első benyomása a sosem látott épületről.*
-Útközben mesélhetne kicsit erről a helyről. Az új főnökök biztos nem nyilvánították múzeummá.
*Viszonozza a kézfogást, az öreg nem épp az a személy akivel hosszú távra tervezne, legalábbis első látásra nem tűnik annak. Nincs felfegyverezve, a harci képességeiben pedig finoman szólva kételkedik, csak remélni tudja, hogy nem dobja oda rögtön valami nagy kikötői medvének ellenfélként, mert efféle helyzetben ő úgy elfut mintha soha ott sem lett volna.*
-Ereth. *Mutatkozik be a maga módján a doktornak. Egy magafajta semmirekellőnek nincs oka a nevét takargatni, ha majd egyszer véletlenül úgy alakul, hogy ez a név számít is valamit akkor kénytelen lesz kitalálni egy másikat, addig meg mindegy.*
-Valóban nagy nevezetesség lehet, de gondolom a kalmárok már kiköltöztek belőle. *Nem alaptalan feltételezés, vagy csak szerinte nem az. Nyilván kevés kereskedő szeret olyan környéken élni, amilyenné a kikötő vált az utóbbi napokban. Ezek a sznob kereskedők nem szívlelik az egyszerű népeket, azok minden kedvessége és jóakarata ellenére sem. És van egy olyan érzése kiköltözésükkor mindent magukkal vittek ami csak mozdítható volt, ami meg nem, azt idő közben valaki biztos leszerelte véső és kalapács segítségével. Bár ez mind csak az első benyomása a sosem látott épületről.*
-Útközben mesélhetne kicsit erről a helyről. Az új főnökök biztos nem nyilvánították múzeummá.
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 15:59:32
Üzenet elküldve: 2017-01-15 15:59:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Adakver Erethlion//
*Nyaralás és program, munka meg nyaralás és a többi. A doktornak ezek a szavak szinonimák, hiszen számára a hobbi az maga a munka és a nyaralás az maga a hobbi, amely alatt tud dolgozni. Ezért gyakran összekeveri a dolgokat. Viszont itt most elég egyértelmű a másik érdeklődése, amely ezáltal elnyeri Alludrin tetszését és így egy félmosoly hagyja el az addig hűvös és kimért tekintetét.*
- Elfoglaltság. Nem is árt ha a nyaraláson van valami elfoglaltság. *Hümmög és közben jól láthatóan elgondolkodik, miként is tudja beilleszteni az elfet a terveibe. Nem is kell sokáig töprengenie, hiszen amúgy is keresett egy társat az új kis kalandjára. Eztán így kapóra jön neki.*
- Szívesen segítetek megismerni a szép városunkat és körbe is vezetem, hogy megismerhesse az igazán fontos dolgokat. Ez egy méltó nyaralás lesz ha már ilyen hideg van odakint. *Mosolyodik el rá nem jellemző módon a doktor.*
- Szólítson Doktornak. *Nyújtja a kezét a másik irányába, majd ha ez a szeánsz megtörtént folytatja is.*
- Legelőször arra gondolta, érdemes megnézni milyen csodálatos épületek találhatóak az egyik legvarázslatosabb negyedben. Van egy épület a Kereskedő Palota, így hívták régebben. Gazdag kalmárok húzatták föl, akik annyira el voltak szállva maguktól, hogy nem volt elég nekik egyik fogadó sem, szóval megcsinálták a sajátjukat. Úgy gondolom ott kéne kezdeni a városnézést. Ott majd lesz elfoglaltságunk remélhetőleg. *Mondja el nyugodt tempóban és már áll is fel az asztaltól.*
- Úgy vélem indulhatnánk.
*Nyaralás és program, munka meg nyaralás és a többi. A doktornak ezek a szavak szinonimák, hiszen számára a hobbi az maga a munka és a nyaralás az maga a hobbi, amely alatt tud dolgozni. Ezért gyakran összekeveri a dolgokat. Viszont itt most elég egyértelmű a másik érdeklődése, amely ezáltal elnyeri Alludrin tetszését és így egy félmosoly hagyja el az addig hűvös és kimért tekintetét.*
- Elfoglaltság. Nem is árt ha a nyaraláson van valami elfoglaltság. *Hümmög és közben jól láthatóan elgondolkodik, miként is tudja beilleszteni az elfet a terveibe. Nem is kell sokáig töprengenie, hiszen amúgy is keresett egy társat az új kis kalandjára. Eztán így kapóra jön neki.*
- Szívesen segítetek megismerni a szép városunkat és körbe is vezetem, hogy megismerhesse az igazán fontos dolgokat. Ez egy méltó nyaralás lesz ha már ilyen hideg van odakint. *Mosolyodik el rá nem jellemző módon a doktor.*
- Szólítson Doktornak. *Nyújtja a kezét a másik irányába, majd ha ez a szeánsz megtörtént folytatja is.*
- Legelőször arra gondolta, érdemes megnézni milyen csodálatos épületek találhatóak az egyik legvarázslatosabb negyedben. Van egy épület a Kereskedő Palota, így hívták régebben. Gazdag kalmárok húzatták föl, akik annyira el voltak szállva maguktól, hogy nem volt elég nekik egyik fogadó sem, szóval megcsinálták a sajátjukat. Úgy gondolom ott kéne kezdeni a városnézést. Ott majd lesz elfoglaltságunk remélhetőleg. *Mondja el nyugodt tempóban és már áll is fel az asztaltól.*
- Úgy vélem indulhatnánk.
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 15:28:45
Üzenet elküldve: 2017-01-15 15:28:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin Sviderlan//
*Csöndben hallgatja a félvér szavait, úgy látszik jó ember mellé vetette oda a vak szerencse, és a beszélgetés is a megfelelő irányba terelődik, persze csak szép lassan, ám a végén mégis csak meg kell ráznia a fejét.*
-Nem, nem, ugyan. Mondtam, hogy én most nyaralok, munkáról szó sem lehet. *Kihörpinti a maradék teát mielőtt az teljesen kihűlne, majd gyorsan folytatja a megkezdett monológot.*
-Hajóra is legfeljebb utasként vagyok hajlandó felszállni, biztos csodálatos a tenger ilyenkor. *A tél lehullt a sós víz hideg, a tenger mély és viharos, lélekölő fagy, csontig hatoló hideg szél, démoni köd, és az új isten megjelenése óta vérengző kalózok uralják a vizek, elátkozott sötétjét.*
-A városlakók is kedvesek, egy rossz szót nem hallottam tőlük még eddig. *Teszi hozzá, szinte gyermeki lelkesedéssel. A sötét utcákat közben a világ legmélyebb söpredéke, és a démoni isten imádói járják, Adakver kettőt is vérbe fojtott, a kocsma felé jövet.*
-És remek szuveníreket láttam az úton, bár a szebb darabokat biztos a gazdagabb turistáknak tartogatják. Mondjuk egy nyaralás valóban nem az igazi emléktárgyak nélkül. *Rabolt arany, lopott ékszerek, véres gyilkosságok emlékei keveregnek a kikötő alvilágban, de a nagy zsákmány elnyerése mégis olyan távolinak tűnik mintha sosem lenne.*
-Szóval? *Tér vissza a tárgyra és elkalandoz tekintetét a ismét a férfi szemébe illeszti.*
-Tud valami jó programot, a szabadidőm elveréséhez?
*Csöndben hallgatja a félvér szavait, úgy látszik jó ember mellé vetette oda a vak szerencse, és a beszélgetés is a megfelelő irányba terelődik, persze csak szép lassan, ám a végén mégis csak meg kell ráznia a fejét.*
-Nem, nem, ugyan. Mondtam, hogy én most nyaralok, munkáról szó sem lehet. *Kihörpinti a maradék teát mielőtt az teljesen kihűlne, majd gyorsan folytatja a megkezdett monológot.*
-Hajóra is legfeljebb utasként vagyok hajlandó felszállni, biztos csodálatos a tenger ilyenkor. *A tél lehullt a sós víz hideg, a tenger mély és viharos, lélekölő fagy, csontig hatoló hideg szél, démoni köd, és az új isten megjelenése óta vérengző kalózok uralják a vizek, elátkozott sötétjét.*
-A városlakók is kedvesek, egy rossz szót nem hallottam tőlük még eddig. *Teszi hozzá, szinte gyermeki lelkesedéssel. A sötét utcákat közben a világ legmélyebb söpredéke, és a démoni isten imádói járják, Adakver kettőt is vérbe fojtott, a kocsma felé jövet.*
-És remek szuveníreket láttam az úton, bár a szebb darabokat biztos a gazdagabb turistáknak tartogatják. Mondjuk egy nyaralás valóban nem az igazi emléktárgyak nélkül. *Rabolt arany, lopott ékszerek, véres gyilkosságok emlékei keveregnek a kikötő alvilágban, de a nagy zsákmány elnyerése mégis olyan távolinak tűnik mintha sosem lenne.*
-Szóval? *Tér vissza a tárgyra és elkalandoz tekintetét a ismét a férfi szemébe illeszti.*
-Tud valami jó programot, a szabadidőm elveréséhez?
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 12:31:56
Üzenet elküldve: 2017-01-15 12:31:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Adakver Erethlion//
*Az elf habár jövevénynek minősül, mégis a viselkedése és a szavai tökéletesen beleillenek a kikötő idilli miliőjébe, amely így a doktor számára igen nagy segítség. Nem is véletlen, hogy egy ilyen alak télvíz idején a kikötőt választja nyaralása célpontjául. De hát minden találkozónak meg van a maga haszna és mivel az elf nem sokat kertel és igencsak kikerekedik amire vágyik a doktor sem húzza a dolgokat.*
- Szóval nyaralni jött. *Majd nyugodt mozdulattal szürcsöl egyet a leveséből* - Remek hely a kikapcsolódásra, van itt minden. Főleg munka! *Jelenti ki a szokásos hangnemben, de közben szemei a másikéra pillantanak.* - Lehet itt halászni, tengerészkedni, matrózkodni. De ha mindehhez nem értene akár másra is akadna igény. *A mondata végén egy korty vizet iszik, mivel a leves épp elég sós ahhoz, hogy ehetetlen legyen. Hiába is a nagy szabadság, amely a városra szakadt nem tett jót a gasztronómiának.*
- Az öldöklést is kedveli. Értem. *Tart egy kis szüneten* Ha nem is ennyire egyértelmű elfoglaltságot, de azért lenne itt valami, ha épp nem sirályokat szeretné nézegetni a parton. Mondja mihez ért pontosan. *Majd félre tolja a levest, hogy a férfira tudjon koncentrálni. Sejti mivel is foglalkozik a másik, de egy kis bájcsevej sosem árt ha már így összejöttek.*
*Az elf habár jövevénynek minősül, mégis a viselkedése és a szavai tökéletesen beleillenek a kikötő idilli miliőjébe, amely így a doktor számára igen nagy segítség. Nem is véletlen, hogy egy ilyen alak télvíz idején a kikötőt választja nyaralása célpontjául. De hát minden találkozónak meg van a maga haszna és mivel az elf nem sokat kertel és igencsak kikerekedik amire vágyik a doktor sem húzza a dolgokat.*
- Szóval nyaralni jött. *Majd nyugodt mozdulattal szürcsöl egyet a leveséből* - Remek hely a kikapcsolódásra, van itt minden. Főleg munka! *Jelenti ki a szokásos hangnemben, de közben szemei a másikéra pillantanak.* - Lehet itt halászni, tengerészkedni, matrózkodni. De ha mindehhez nem értene akár másra is akadna igény. *A mondata végén egy korty vizet iszik, mivel a leves épp elég sós ahhoz, hogy ehetetlen legyen. Hiába is a nagy szabadság, amely a városra szakadt nem tett jót a gasztronómiának.*
- Az öldöklést is kedveli. Értem. *Tart egy kis szüneten* Ha nem is ennyire egyértelmű elfoglaltságot, de azért lenne itt valami, ha épp nem sirályokat szeretné nézegetni a parton. Mondja mihez ért pontosan. *Majd félre tolja a levest, hogy a férfira tudjon koncentrálni. Sejti mivel is foglalkozik a másik, de egy kis bájcsevej sosem árt ha már így összejöttek.*
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:47:53
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:47:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin Sviderlan//
*Tetszik neki az öreg nyugalma, és legalább egy helybélitől is hallotta azt amit már eddig is sejtett, a kikötő nem gyerekbarát környék. Ám, ha az erőszak errefelé ennyire erős akkor nem sok esélyt ad a városnak egy esetleges támadás kivédésével szemben. Szomorú lesz mikor a városiak földbe tapossák az egész patkányfészket.
Egyébként nem zavartatja magát, hátradől és nyugodtan iszogat mintha még mindig a saját asztalánál ülne.*
-Nyaralok. *Jelenti ki egyszerűen. Ennél jobb megfogalmazást tényleg nem tud kitalálni. Talán nem ő az egyetlen aki csak a kaland okkán van a környéken, és csak ezért öl, rabol, fosztogat, mozgolódik a sötétben. Más szóval kalandozik. Igaz most tél van, de ezen az éghajlaton ez amúgy sem sokat számít.*
-Szép ez a város. Mozgalmas, érdekes. Szerintem tökéletes arra, hogy az ember elüsse itt a fölösleges idejét. *Újabb kortyot nyel le a teából. Eddig a nyaralása tökéletesen telt, legalábbis a bemelegítés megvolt, egy kis városnézés is, de most talán készen állna valami nagyobb és érdekesebb programra. Ha nem talál ilyesmit akkor talán továbbmegy a város kéjbarlangjaiba, hogy ott verje el a pénzét. Nem a legjobb program, de még mindig jobb mint a Rókalyukban teázni, és várni a csodát.*
-Meg talán én is szeretek mások életére törni. *Von vállat, sok alkalma még nem volt rá, de ez is egy érdekes élmény, amit szívesen megpróbálna újra. Nem olyan nagyon nehéz.*
*Tetszik neki az öreg nyugalma, és legalább egy helybélitől is hallotta azt amit már eddig is sejtett, a kikötő nem gyerekbarát környék. Ám, ha az erőszak errefelé ennyire erős akkor nem sok esélyt ad a városnak egy esetleges támadás kivédésével szemben. Szomorú lesz mikor a városiak földbe tapossák az egész patkányfészket.
Egyébként nem zavartatja magát, hátradől és nyugodtan iszogat mintha még mindig a saját asztalánál ülne.*
-Nyaralok. *Jelenti ki egyszerűen. Ennél jobb megfogalmazást tényleg nem tud kitalálni. Talán nem ő az egyetlen aki csak a kaland okkán van a környéken, és csak ezért öl, rabol, fosztogat, mozgolódik a sötétben. Más szóval kalandozik. Igaz most tél van, de ezen az éghajlaton ez amúgy sem sokat számít.*
-Szép ez a város. Mozgalmas, érdekes. Szerintem tökéletes arra, hogy az ember elüsse itt a fölösleges idejét. *Újabb kortyot nyel le a teából. Eddig a nyaralása tökéletesen telt, legalábbis a bemelegítés megvolt, egy kis városnézés is, de most talán készen állna valami nagyobb és érdekesebb programra. Ha nem talál ilyesmit akkor talán továbbmegy a város kéjbarlangjaiba, hogy ott verje el a pénzét. Nem a legjobb program, de még mindig jobb mint a Rókalyukban teázni, és várni a csodát.*
-Meg talán én is szeretek mások életére törni. *Von vállat, sok alkalma még nem volt rá, de ez is egy érdekes élmény, amit szívesen megpróbálna újra. Nem olyan nagyon nehéz.*
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:13:54
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:13:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Adakver Erethlion//
*Alig szürcsöl el a levesből pár kanálnyit amikor az addig a háttérben meghúzódó elf közel lép hozzá. A jó doktor feltekint az idegenre aki azonnal megszólal. Az elején még egy kedves köszönés hangzik el, majd a folytatás az nem kevésbé meglepő, mint az, hogy teát iszik. A mondat második fele akár arra is késztethetné a félvért, hogy kiköpje a levest a meglepetés hatására, de a doktort nem ilyen fából faragták. A kanalán lévő maradékot még megeszi, majd utána felel a másik köszöntésére.*
- Önnek is szép estét! *Teszi hozzá az orvosokra oly jellemző hivatalos hangnemben. Amúgy Alludrin mindig ilyen hangszínnel beszél. Kimért, hivatalos és kissé rideg. A szakma megköveteli, és az ezzel járó rang megköveteli a hozzá járó hangnemet is.*
- Természetesen mindig akad olyan, valaki aki az életemre törne. Ezzel mind így vagyunk a kikötőben. *Mondja kedvesen de a hangnemből nem engedve. Majd hellyel kínálná amikor is a másik már elfoglalja a helyét*
- Foglaljon helyet! *Majd megtörli a szája szélét és iszik egy kis vizet, hogy tovább folytassa a beszélgetést.*
- Látom ön nem helyi. Mi szél fújta erre szép városunkba?
*Alig szürcsöl el a levesből pár kanálnyit amikor az addig a háttérben meghúzódó elf közel lép hozzá. A jó doktor feltekint az idegenre aki azonnal megszólal. Az elején még egy kedves köszönés hangzik el, majd a folytatás az nem kevésbé meglepő, mint az, hogy teát iszik. A mondat második fele akár arra is késztethetné a félvért, hogy kiköpje a levest a meglepetés hatására, de a doktort nem ilyen fából faragták. A kanalán lévő maradékot még megeszi, majd utána felel a másik köszöntésére.*
- Önnek is szép estét! *Teszi hozzá az orvosokra oly jellemző hivatalos hangnemben. Amúgy Alludrin mindig ilyen hangszínnel beszél. Kimért, hivatalos és kissé rideg. A szakma megköveteli, és az ezzel járó rang megköveteli a hozzá járó hangnemet is.*
- Természetesen mindig akad olyan, valaki aki az életemre törne. Ezzel mind így vagyunk a kikötőben. *Mondja kedvesen de a hangnemből nem engedve. Majd hellyel kínálná amikor is a másik már elfoglalja a helyét*
- Foglaljon helyet! *Majd megtörli a szája szélét és iszik egy kis vizet, hogy tovább folytassa a beszélgetést.*
- Látom ön nem helyi. Mi szél fújta erre szép városunkba?
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-15 10:40:08
Üzenet elküldve: 2017-01-15 10:40:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin Sviderlan//
*Van benne egyfajta alapvető kísértés, egy szűnni nem akaró nyomás, hogy semmirekellő tolvaj képességeit próbálgassa, vagy a kis párocskán, vagy a helyiségbe betérő férfin. Egy kis szűnni nem akaró gyermeki csibészség amit már percek óta kénytelen visszafognia, és ez az idő múlásával nem lesz kevésbé kellemetlen a számára.
Végül úgy dönt, ha nem is lát az ízlésének és az elvárásainak megfelelő kemény bicskásokat, akkor is jobb ha társaságot talál magának, mintha megrohad egyedül a teájával. A kikötőben mindenkinek szüksége van valamire, ő legalábbis így képzeli, köztük neki is, és ha elkezd beszélni akkor talán valahol találkoznak ezek az igények, még ha erre most nem is lát túl sok esélyt.
Miután az öreg megkapta a gombalevest, az elf feláll és lassan elindul feléje, kezében a fél bögre gőzölgő teával.*
-Nyugodalmas jó estét, kívánok, akarja e magát valaki megöletni? *Köszön illedelmesen majd nagyot kortyol az italából és leül az egyik szabad székre.* ~Na tessék, a doktornak jut a kis vörös, nekem meg a vénember.~ *Teszi hozzá a helyzethez. Józan esze azonban nyugalomra inti.* ~Várjuk ki a végét.~ *Ő pedig vár is a válaszra, mosolygó arccal, tágra nyílt figyelő szemekkel a gombaleves fölött.*
*Van benne egyfajta alapvető kísértés, egy szűnni nem akaró nyomás, hogy semmirekellő tolvaj képességeit próbálgassa, vagy a kis párocskán, vagy a helyiségbe betérő férfin. Egy kis szűnni nem akaró gyermeki csibészség amit már percek óta kénytelen visszafognia, és ez az idő múlásával nem lesz kevésbé kellemetlen a számára.
Végül úgy dönt, ha nem is lát az ízlésének és az elvárásainak megfelelő kemény bicskásokat, akkor is jobb ha társaságot talál magának, mintha megrohad egyedül a teájával. A kikötőben mindenkinek szüksége van valamire, ő legalábbis így képzeli, köztük neki is, és ha elkezd beszélni akkor talán valahol találkoznak ezek az igények, még ha erre most nem is lát túl sok esélyt.
Miután az öreg megkapta a gombalevest, az elf feláll és lassan elindul feléje, kezében a fél bögre gőzölgő teával.*
-Nyugodalmas jó estét, kívánok, akarja e magát valaki megöletni? *Köszön illedelmesen majd nagyot kortyol az italából és leül az egyik szabad székre.* ~Na tessék, a doktornak jut a kis vörös, nekem meg a vénember.~ *Teszi hozzá a helyzethez. Józan esze azonban nyugalomra inti.* ~Várjuk ki a végét.~ *Ő pedig vár is a válaszra, mosolygó arccal, tágra nyílt figyelő szemekkel a gombaleves fölött.*
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-14 19:21:06
Üzenet elküldve: 2017-01-14 19:21:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*A jó doktor gyors lépteinek megfelelően hamar odaér a kiválasztott helyhez, amely nem más mint a méltán híres Rumos Róka. Ez a csehó régóta szolgálja már a kikötő megfáradt tengerészeinek szórakozását és kikapcsolódását. Habár a doktor nem igazán a szórakozást keresi jelen pillanatban, de egy kis lélek melegítő a hideg téli időben talán nem árthat meg. Emellett talán enni is kéne valamit, vagy épp megmelegedni és így minden szempontból alkalmas lesz a hely. Amikor odaérkezik a tavernához körülnéz mielőtt belépne, hiszen a lemenő nap utolsó sugarai már igencsak a horizont alá buktak és így ki tudja milyen alakok ólálkodnak a környéken. Részegek, tolvajok, vagy rablók. Azonban most semmi különös. Talán mindenki a főnök szavát követve a barikádokon ücsörög várva a lovagok lépését.
Nem is baj. Gondolja magában, hiszen annyival kevesebb a gondja és kevésbé kell aggódnia egy kis atrocitástól. Lassú és orvoshoz méltó mozdulattal toppan be az épületbe és amikor beér csuhájának csuklyáját finoman leemeli a fejéről, hogy körbenézhessen. Nincs nagy mozgolódás. Vendégek alig, egy párocska édeleg az egyik asztalnál, amelyből a férfinél fura fekete sisak, vagy sapka látható, de a félhomály miatt nem látni igazán. Amikor elindul a pult irányába már sokkalta egyértelműbb a tárgy mibenléte, hiszen egy klasszikus csőrös orvosi kalap az. Nem egy olcsó darab, főleg ha jól van elkészítve és a kemény edzett bőr miatt a sok ragály és fertő nem jut be az ember arcába. Hümmög egyet rajta, hiszen ritka az ha két orvos csak úgy összefut a mai világban, amikor e szakma igazi hiányt szenved. Amikor megnézte magának a párocskát a pulthoz érkezik, ahol a csapost, vagy pincéreket keresi a tekintete, de nem találja. Nem akar sokat időzni és inkább leül egy pult közeli asztalhoz. Még egyszer körbetekint és akkor veszi észre, hogy egy elf is van a helységben. Ez eddig nem szúrta ki, hiszen egy oldalsó asztalnál vert tanyát és így kissé rejtve maradt. Mindenesetre várja, hogy talán egy pincér, vagy a csapos hozzon neki valamit.
Pár perc múlva előkerül a csapos és végre megkérdi mire is lenne szüksége.*
- Egy Gombalevest szeretnék. *Majd letesz az asztalra 5 aranyat.*
- Köszönöm! *mondja illendően és vár. A leves hamar megvan, hiszen csak alá kell melegíteni. Pár perc múlva már szürcsölgetni is kezdi a forró és melengető levest.*
Nem is baj. Gondolja magában, hiszen annyival kevesebb a gondja és kevésbé kell aggódnia egy kis atrocitástól. Lassú és orvoshoz méltó mozdulattal toppan be az épületbe és amikor beér csuhájának csuklyáját finoman leemeli a fejéről, hogy körbenézhessen. Nincs nagy mozgolódás. Vendégek alig, egy párocska édeleg az egyik asztalnál, amelyből a férfinél fura fekete sisak, vagy sapka látható, de a félhomály miatt nem látni igazán. Amikor elindul a pult irányába már sokkalta egyértelműbb a tárgy mibenléte, hiszen egy klasszikus csőrös orvosi kalap az. Nem egy olcsó darab, főleg ha jól van elkészítve és a kemény edzett bőr miatt a sok ragály és fertő nem jut be az ember arcába. Hümmög egyet rajta, hiszen ritka az ha két orvos csak úgy összefut a mai világban, amikor e szakma igazi hiányt szenved. Amikor megnézte magának a párocskát a pulthoz érkezik, ahol a csapost, vagy pincéreket keresi a tekintete, de nem találja. Nem akar sokat időzni és inkább leül egy pult közeli asztalhoz. Még egyszer körbetekint és akkor veszi észre, hogy egy elf is van a helységben. Ez eddig nem szúrta ki, hiszen egy oldalsó asztalnál vert tanyát és így kissé rejtve maradt. Mindenesetre várja, hogy talán egy pincér, vagy a csapos hozzon neki valamit.
Pár perc múlva előkerül a csapos és végre megkérdi mire is lenne szüksége.*
- Egy Gombalevest szeretnék. *Majd letesz az asztalra 5 aranyat.*
- Köszönöm! *mondja illendően és vár. A leves hamar megvan, hiszen csak alá kell melegíteni. Pár perc múlva már szürcsölgetni is kezdi a forró és melengető levest.*
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-14 14:31:02
Üzenet elküldve: 2017-01-14 14:31:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Yowl Grehmat//
*Yowl billegve lerogy a mellette lévő székre, és a süteményekről érdeklődik a pultostól. A választék nem túl nagy, de még így is több, mint ami egy ilyen helytől elvárható. A csend kissé hosszúra nyúlik közöttük, a férfi az ujjaival kopog a pulton, ő maga pedig a ruháit babrálja, de a nő nem érzi annyira kínosnak, mint azt hihetnénk. Isrine rövid gondolkozás után leadja a rendelését.*
-Azt hiszem, én a rumos-krémesre szavazok. És maga? *Kérdi a férfitől, és biztatóan mosolyog rá, mellyel azt üzeni, nem ítéli el, ha ő is ugyanígy határoz. A válaszra várva azon tűnődik, hogy társa vajon fog-e egyáltalán emlékezni a ma este történéseire, hiszen nem tudja, mennyivel illumináltabb annál, mint amilyennek kinéz. Ha memóriája nem hagyja cserben reggelre, akkor csak jól járnak, hiszen szerzett egy ismerőst ezen az ismeretlen vidéken. Azonban ha nem rémlik majd neki semmi, akkor Isrine számára mindez csak egy újabb kínos emlék lesz, amit pár év múlva talán nevetve idéz majd fel.*
*Yowl billegve lerogy a mellette lévő székre, és a süteményekről érdeklődik a pultostól. A választék nem túl nagy, de még így is több, mint ami egy ilyen helytől elvárható. A csend kissé hosszúra nyúlik közöttük, a férfi az ujjaival kopog a pulton, ő maga pedig a ruháit babrálja, de a nő nem érzi annyira kínosnak, mint azt hihetnénk. Isrine rövid gondolkozás után leadja a rendelését.*
-Azt hiszem, én a rumos-krémesre szavazok. És maga? *Kérdi a férfitől, és biztatóan mosolyog rá, mellyel azt üzeni, nem ítéli el, ha ő is ugyanígy határoz. A válaszra várva azon tűnődik, hogy társa vajon fog-e egyáltalán emlékezni a ma este történéseire, hiszen nem tudja, mennyivel illumináltabb annál, mint amilyennek kinéz. Ha memóriája nem hagyja cserben reggelre, akkor csak jól járnak, hiszen szerzett egy ismerőst ezen az ismeretlen vidéken. Azonban ha nem rémlik majd neki semmi, akkor Isrine számára mindez csak egy újabb kínos emlék lesz, amit pár év múlva talán nevetve idéz majd fel.*
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-13 21:48:53
Üzenet elküldve: 2017-01-13 21:48:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Isrine Troirbelk//
*Yowl kellemetlenül érzi magát az elhangzott szavak után. Valóban sokat ivott, ami eléggé meg is látszik rajta. Enyhén lecsukja szemhéját, gondolkodásba kezd. Szégyenletes érzés, hogy egy kalap alá veszik azokkal a többi mókás kedvében lévő emberekkel. Lehangolják e szavak, de nem szeretné kifejezni semmi féle mimikával, ezért csak egy halk nevetést ad első válaszának.*
- Rendben, megígérem.
*A nevetést gyenge fejrázás is kíséri, amit a szégyenérzete miatt produkál. Örömmel hallja, hogy Isrine fáradtsága ellenére hajlandó vele elfogyasztani valami édességet. A kocsmák sehol sem arról híresek, hogy cukrászdákat helyettesítsenek, de biztosra véli, hogy akad valamiféle desszert. A hölgy helyet foglalását követően Yowl is kihúzza az ingatag széket és lehuppan. Elegáns leülésnek nem mondható, mivel azért bármerről is nézzük nem volt a legtisztább állapotban. Oldalára fordul, hogy szemben legyen Isrinenel. Egyik kezét a pulton hagyja és miközben a csaposra vár, idegességében kopogtatni kezdi ujjait a fa felületen. Nem igazán hangzik el egyetlen egy szó sem, míg a kocsmáros hozzájuk nem lép.*
- *Köhög* Milyen desszertjeik vannak?
*A csapos érthetetlenül bámul Yowlre. Egy-két szemforgatás után újra megkérdezi másképp.*
- Süteményük? Van?
*Helyeslően bólint, majd közli, hogy el tudnak készíteni Gyümölcsös illetve Rumos-krémes süteményt is. Yowl nagyon lassan bólint egyet, majd tekintetét a hölgyre szegezi, félre döntött fejével és várja, hogy melyik édesség lesz nála a nyertes.*
A hozzászólás írója (Yowl Grehmat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.13 21:49:05
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-01-13 19:21:53
Üzenet elküldve: 2017-01-13 19:21:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Rikító színű öltözékével és szokott vigyorával érkezik be a kocsmába, utóbbit próbálja leplezni amennyire lehet, ám ebben sosem volt valami jó. Az a mosoly már odaragadt, és nem tud vele mit kezdeni, vasmacskával kéne kaparni, hogy lejöjjön.
Nem akar a középpontba kerülni, vagy a város új bikájaként feltüntetni magát. Ha egy ork belé köt az jó, azt ki lehet véreztetni a sikátorban és ki lehet kaparni a zsebéből azt a pár aranyat amit egy szerencsétlen tengerész magánál hord. Ám ha az egész kocsma belé köt, akkor még a tollban kátrányban forgatást is sírva kell megköszönnie, mert az akasztásnál mégiscsak jobb.
Leül egy oldalsó asztalra és a sok alkoholmámorban úszó alak között rendel magának egy bögre forró Teát 4 aranyért és kortyolgatni kezdi. Jól esik az a hideg időben, ha a vézna elf már betámolygott a hideg, sós tengeri szélből.*
Nem akar a középpontba kerülni, vagy a város új bikájaként feltüntetni magát. Ha egy ork belé köt az jó, azt ki lehet véreztetni a sikátorban és ki lehet kaparni a zsebéből azt a pár aranyat amit egy szerencsétlen tengerész magánál hord. Ám ha az egész kocsma belé köt, akkor még a tollban kátrányban forgatást is sírva kell megköszönnie, mert az akasztásnál mégiscsak jobb.
Leül egy oldalsó asztalra és a sok alkoholmámorban úszó alak között rendel magának egy bögre forró Teát 4 aranyért
és kortyolgatni kezdi. Jól esik az a hideg időben, ha a vézna elf már betámolygott a hideg, sós tengeri szélből.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819