Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 01:14:02
Üzenet elküldve: 2014-06-16 01:14:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Kalen, Asmä//
* Asmä reakciója nem lepi meg, ha lenne egy csekély bizonytalansága, úgy sem osztaná meg senkivel, főleg nem még az elején, hogy kiismerhessék. Kalen visszavágásának az éle egy darab olvadt vaj erejével sújt le rá, mellyel majdnem sikerült volna karjából pár szőrszálat kitépnie, de hát sajnos ez a siker sem adódhat meg neki. Az utáni felvetésre viszont már komorabb hangnemben kell válaszoljon, így most gyorsan letörli az álmosolyát, amit feltételehetően elegen unnak már a környezetéből.*
-A kisasszonnyal kell egyet értsek, bár nem gondolom, hogy a kérdésnek volt különösebben hátsó célja. A tegezés bizalmat igényel, azt pedig ki kell érdemelni. És egy egészséges kölcsönös bizalmatlanság mindig jó az üzletben, persze ha tudjuk helyén kezelni. Meg, ha tudunk értékelni mást is a nyers pénzen túl és nem áruljuk ki magunkat. Vagy másokat...
*A végét egy köhintéssel zárja, majd halad tovább.*
-És mint mondtam, inkább üzletember vagyok. Akiben bízni fogom, azzal úgy is éreztetem, viszont egy hajóépítéshez sem bizalom kell, hanem tudni, hogy a közös cél fontosabb, mint az egyéni igények. *Kalen felé fordul.* -És megnyugtathatom, hogy nem először fogok fedélzeten járni, bár az utazói minőséget jobban szeretem.
*Az ezutáni jeleneten kénytelen elmosolyodni, ami miatt egy kicsit szégyelli is magát, de nem tehet róla. Pont illett egy ilyen komoly téma feloldásához.*
-Elnézést, szörnyen restellem.
* Kárpótlásként elsőre egy felszolgálót, majd egy Gyümölcsös süteményt rendel, melyért a 7 aranyat az asztalon is hagyja.
Még komolyabban átgondolja az utolsó lépését, meg persze azt is várja, hogy mennyire értenek vele egyet abban a hosszúra nyúlt beszédben, amit intézett.*
A hozzászólás írója (Zaranir Kharasnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 01:17:51
* Asmä reakciója nem lepi meg, ha lenne egy csekély bizonytalansága, úgy sem osztaná meg senkivel, főleg nem még az elején, hogy kiismerhessék. Kalen visszavágásának az éle egy darab olvadt vaj erejével sújt le rá, mellyel majdnem sikerült volna karjából pár szőrszálat kitépnie, de hát sajnos ez a siker sem adódhat meg neki. Az utáni felvetésre viszont már komorabb hangnemben kell válaszoljon, így most gyorsan letörli az álmosolyát, amit feltételehetően elegen unnak már a környezetéből.*
-A kisasszonnyal kell egyet értsek, bár nem gondolom, hogy a kérdésnek volt különösebben hátsó célja. A tegezés bizalmat igényel, azt pedig ki kell érdemelni. És egy egészséges kölcsönös bizalmatlanság mindig jó az üzletben, persze ha tudjuk helyén kezelni. Meg, ha tudunk értékelni mást is a nyers pénzen túl és nem áruljuk ki magunkat. Vagy másokat...
*A végét egy köhintéssel zárja, majd halad tovább.*
-És mint mondtam, inkább üzletember vagyok. Akiben bízni fogom, azzal úgy is éreztetem, viszont egy hajóépítéshez sem bizalom kell, hanem tudni, hogy a közös cél fontosabb, mint az egyéni igények. *Kalen felé fordul.* -És megnyugtathatom, hogy nem először fogok fedélzeten járni, bár az utazói minőséget jobban szeretem.
*Az ezutáni jeleneten kénytelen elmosolyodni, ami miatt egy kicsit szégyelli is magát, de nem tehet róla. Pont illett egy ilyen komoly téma feloldásához.*
-Elnézést, szörnyen restellem.
* Kárpótlásként elsőre egy felszolgálót, majd egy Gyümölcsös süteményt rendel, melyért a 7 aranyat az asztalon is hagyja.
Még komolyabban átgondolja az utolsó lépését, meg persze azt is várja, hogy mennyire értenek vele egyet abban a hosszúra nyúlt beszédben, amit intézett.*A hozzászólás írója (Zaranir Kharasnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 01:17:51
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 01:03:33
Üzenet elküldve: 2014-06-16 01:03:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalen, Rika, Zaranir//
*Mosolyogva elfogadja a kancsót, és visszaveszi a "kölcsönkenyeret".
Az utolsó felfordított lap sem kecsegteti sok jóval, így aztán Asmä megkönnyebbül, hallva, hogy Kalen nem emel. Akkor azonban felszalad a szemöldöke, amikor Rika ennek ellenére hozzáad öt aranyat a kupachoz, azzal, hogy tartja, ezzel ismét bizonyítva, hogy nem sok fogalma van a játék menetéről.
Asmä összefog öt aranyat, és visszatolja a lány elé.*
Senki nem emelt *mondja*, nincs mit tartani. Esetleg emelhetnél, de nem hiszem, hogy akarsz. Mellesleg én sem akarok *teszi hozzá. Így is épp elég pénzt áldozott a lapjaira, amik minden egyes fordítással silányabbnak tűnnek. Az az egyetlen reménye, hogy más sem járt jobban... de úgyis pillanatokon belül fény derül a helyzetre.*
*Mosolyogva elfogadja a kancsót, és visszaveszi a "kölcsönkenyeret".
Az utolsó felfordított lap sem kecsegteti sok jóval, így aztán Asmä megkönnyebbül, hallva, hogy Kalen nem emel. Akkor azonban felszalad a szemöldöke, amikor Rika ennek ellenére hozzáad öt aranyat a kupachoz, azzal, hogy tartja, ezzel ismét bizonyítva, hogy nem sok fogalma van a játék menetéről.
Asmä összefog öt aranyat, és visszatolja a lány elé.*
Senki nem emelt *mondja*, nincs mit tartani. Esetleg emelhetnél, de nem hiszem, hogy akarsz. Mellesleg én sem akarok *teszi hozzá. Így is épp elég pénzt áldozott a lapjaira, amik minden egyes fordítással silányabbnak tűnnek. Az az egyetlen reménye, hogy más sem járt jobban... de úgyis pillanatokon belül fény derül a helyzetre.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 00:51:35
Üzenet elküldve: 2014-06-16 00:51:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalen, Asmä, Zaranir//
*A vetéses hasonlatra felvonja a szemöldökét, magában mosolyog, de nem szól inkább semmit. Valóban nem a visszafogott, kifejezéstelen arcukról híresek a bátyjával, dehát kalózok, nem holmi csempészek, vagy bűvészek. Ők másban jók igazán, de ez persze nem jelenti azt, hogy megvetnék az efféle szórakozást.*
- Már is puhatolózol és tegeznéd, azonban mégis idegenként bánsz vele...Mik a céljaid?
*Mosolyog bátyjára, viszonozva pillantását.*
- Tartom. *Von vállat, és hozzárakja még azt az öt aranyat, elvégre ezen már semmi nem múlik, mostmár benn marad a játék végéig, addig is legalább kevésbé unatkozik.*
*A vetéses hasonlatra felvonja a szemöldökét, magában mosolyog, de nem szól inkább semmit. Valóban nem a visszafogott, kifejezéstelen arcukról híresek a bátyjával, dehát kalózok, nem holmi csempészek, vagy bűvészek. Ők másban jók igazán, de ez persze nem jelenti azt, hogy megvetnék az efféle szórakozást.*
- Már is puhatolózol és tegeznéd, azonban mégis idegenként bánsz vele...Mik a céljaid?
*Mosolyog bátyjára, viszonozva pillantását.*
- Tartom. *Von vállat, és hozzárakja még azt az öt aranyat, elvégre ezen már semmi nem múlik, mostmár benn marad a játék végéig, addig is legalább kevésbé unatkozik.*
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 00:34:59
Üzenet elküldve: 2014-06-16 00:34:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rika, Asmä, Zaranir//
-Szóval eddig nem sűrűn fordultál elő hajón? He he. Érdekes lesz, remélem gyorsan tanulsz, nehogy nekem a fedélzeten kezdj el földet keresni, amit művelhetsz, nálunk az nem divat!
*Kacag párat, majd megtartva egy kisebb vigyort arcán, kiissza az utolsó kortyokat is a kancsóból, ezzel együtt jelezve a fogadósnak, hogy kezdenek kifogyni a Rumból és utánpótlás kellene, a 32 aranyat pedig kikészíti maga mellé az asztalra..*
-Ezt a magázódós baromságot meg felejtsük el! Nem olyan nagy az a korkülönbség szerintem.
*Bár Kalen pontosan tudja, hogy (legalábbis sejti) ő a fiatalabb, mégis úgy beszél, mintha ez pont fordítva lenne.
Ebben a körben rá kerül a sor, hogy felfordítsa a harmadik lapot, mely egyben az utolsó is, azok közül, melyek erre a célra lettek lerakva eléjük. Körülbelül ekkor meg is érkezik az ital, melyet rendelt maguknak, melyből természetesen ő veszi ki először a részét, majd Asmä felé löki azt.*
-Egészségedre, elvégre csak kölcsön kértem, ahogy azt mondtam is!
*Kacsint egyet, majd ismét lapjainak szenteli figyelmét, illetve arra, amit az előbb fordított fel.*
-Részemről nem szándékozok jelenleg több aranyat bedobni, azért tudni kell hol a határ.
*Vigyorog testvérére, jelezve, hogy immár neki kell lépnie valamit.*
-Szóval eddig nem sűrűn fordultál elő hajón? He he. Érdekes lesz, remélem gyorsan tanulsz, nehogy nekem a fedélzeten kezdj el földet keresni, amit művelhetsz, nálunk az nem divat!
*Kacag párat, majd megtartva egy kisebb vigyort arcán, kiissza az utolsó kortyokat is a kancsóból, ezzel együtt jelezve a fogadósnak, hogy kezdenek kifogyni a Rumból és utánpótlás kellene, a 32 aranyat pedig kikészíti maga mellé az asztalra..
*-Ezt a magázódós baromságot meg felejtsük el! Nem olyan nagy az a korkülönbség szerintem.
*Bár Kalen pontosan tudja, hogy (legalábbis sejti) ő a fiatalabb, mégis úgy beszél, mintha ez pont fordítva lenne.
Ebben a körben rá kerül a sor, hogy felfordítsa a harmadik lapot, mely egyben az utolsó is, azok közül, melyek erre a célra lettek lerakva eléjük. Körülbelül ekkor meg is érkezik az ital, melyet rendelt maguknak, melyből természetesen ő veszi ki először a részét, majd Asmä felé löki azt.*
-Egészségedre, elvégre csak kölcsön kértem, ahogy azt mondtam is!
*Kacsint egyet, majd ismét lapjainak szenteli figyelmét, illetve arra, amit az előbb fordított fel.*
-Részemről nem szándékozok jelenleg több aranyat bedobni, azért tudni kell hol a határ.
*Vigyorog testvérére, jelezve, hogy immár neki kell lépnie valamit.*
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 00:03:57
Üzenet elküldve: 2014-06-16 00:03:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Kalen, Zaranir//
~Tizenöt? Na de fiúk...~
*Míg zajlik az újabb szócsata, van egy kis ideje átgondolni gyorsan, meg akarja-e adni azt az öt aranyat is. De miután eldöntötte, hogy nem bízik Zaranir magabiztosságában, azt is eldönti, hogy Kalené még annyira se tetszik neki, majd e kettőből levonja a feltételes következtetést, hogy ezek ketten itt most sokkal inkább egymás idegeivel játszanak, mint bármi mással. Asmä szinte úgy érzi, nem is tudják, mi van a kezükben, csak vagdalkoznak. A másik lány meg... nos, úgy fest, ő maga sem tudja, mire adja meg a kért összeget. Ettől persze nyerhet, előfordul az ilyesmi.*
Földhözragadtabb bölcsesség, mint amiket az urak hangoztatnak, de ha már tizenöttel benne vagyok, még öt nem árt meg *mondja, és tartja a tétet.*
~Tizenöt? Na de fiúk...~
*Míg zajlik az újabb szócsata, van egy kis ideje átgondolni gyorsan, meg akarja-e adni azt az öt aranyat is. De miután eldöntötte, hogy nem bízik Zaranir magabiztosságában, azt is eldönti, hogy Kalené még annyira se tetszik neki, majd e kettőből levonja a feltételes következtetést, hogy ezek ketten itt most sokkal inkább egymás idegeivel játszanak, mint bármi mással. Asmä szinte úgy érzi, nem is tudják, mi van a kezükben, csak vagdalkoznak. A másik lány meg... nos, úgy fest, ő maga sem tudja, mire adja meg a kért összeget. Ettől persze nyerhet, előfordul az ilyesmi.*
Földhözragadtabb bölcsesség, mint amiket az urak hangoztatnak, de ha már tizenöttel benne vagyok, még öt nem árt meg *mondja, és tartja a tétet.*
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:53:33
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:53:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Kalen, Asmä//
* Asmä mentalitása erőteljes tetszést vált ki belőle, úgy látszik, van egy kis remény a csapatban a feketehajú személyében. Kalené viszont már kevésbé, jelentkező versengési vágya úgy látszik túlmutat józan eszén vagy ennyire jó lapjai lennének? Az második lehetőség dicsfényét rontja, hogy akkor sem kéne ennyire felvállalnia, vagy legalább egy kissé rejthetné a kihívási szándékát. Az ezutáni dialógja pedig egyértelműen megerősíti abban, hogy félti anyagi helyzetét, tehát tényleg nem a lapjai adták neki azt a merészséget, amivel a kihívást intézte.*
- A hozzáértő vetés nem akkor érik be, amikor az első magokat bevetik, hosszú és kemény munka van benne egészen míg a szüret végén megszámoljuk a termést. Ebből látszik, nem csak a kártyához, de a földműveléshez sem ért. Már, ha meg nem sértem.
*A kérdést már sokkal érzékenyebben érinti, bár nem aggódik, hogy ezen társaságból bárki a vesztére akarna törni.*
-Az üzletember arra jár, merre a pénz szaga viszi. Jómagam nem vetek meg pár érdekes és talán jól is fizető kalandot, amiben ez a Kikötő szokott bővelkedni. És a közeli városban is megszaporodtak a rosszakaróim, gondoltam, amíg lenyugodnak, elmegyek egy kicsit távolabbra.
~És legjobb érzésem szerint úgy is az egyik hölgy kasszáját boldogítanám csak vele.~
*Ekkor Rika felé tekint, ki idegességét próbálja leplezni, számára nem túl meggyőzően. Ez továbbra is csak megerősíti abban, hogy a féktelen licitálási versengésükkel le kell majd állniuk. De ehhez neki kell elkezdenie visszavonulni.*
-Viszont, hogy ne pazaroljam túlzóan a szót érdektelen életemmel, ezt az öt aranyat kipótlásként elhelyezem ott középen, tovább emelni nem szándékszom.
* Asmä mentalitása erőteljes tetszést vált ki belőle, úgy látszik, van egy kis remény a csapatban a feketehajú személyében. Kalené viszont már kevésbé, jelentkező versengési vágya úgy látszik túlmutat józan eszén vagy ennyire jó lapjai lennének? Az második lehetőség dicsfényét rontja, hogy akkor sem kéne ennyire felvállalnia, vagy legalább egy kissé rejthetné a kihívási szándékát. Az ezutáni dialógja pedig egyértelműen megerősíti abban, hogy félti anyagi helyzetét, tehát tényleg nem a lapjai adták neki azt a merészséget, amivel a kihívást intézte.*
- A hozzáértő vetés nem akkor érik be, amikor az első magokat bevetik, hosszú és kemény munka van benne egészen míg a szüret végén megszámoljuk a termést. Ebből látszik, nem csak a kártyához, de a földműveléshez sem ért. Már, ha meg nem sértem.
*A kérdést már sokkal érzékenyebben érinti, bár nem aggódik, hogy ezen társaságból bárki a vesztére akarna törni.*
-Az üzletember arra jár, merre a pénz szaga viszi. Jómagam nem vetek meg pár érdekes és talán jól is fizető kalandot, amiben ez a Kikötő szokott bővelkedni. És a közeli városban is megszaporodtak a rosszakaróim, gondoltam, amíg lenyugodnak, elmegyek egy kicsit távolabbra.
~És legjobb érzésem szerint úgy is az egyik hölgy kasszáját boldogítanám csak vele.~
*Ekkor Rika felé tekint, ki idegességét próbálja leplezni, számára nem túl meggyőzően. Ez továbbra is csak megerősíti abban, hogy a féktelen licitálási versengésükkel le kell majd állniuk. De ehhez neki kell elkezdenie visszavonulni.*
-Viszont, hogy ne pazaroljam túlzóan a szót érdektelen életemmel, ezt az öt aranyat kipótlásként elhelyezem ott középen, tovább emelni nem szándékszom.
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:28:21
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:28:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalen, Asmä, Zaranir//
*Azelőtt nem igazán keveredett komolyabb játékokba, jobban kedvelte, hogy nincs valódi tétje a dolognak. Persze egyelőre ez alkalommal se túl magasak a tétek, ám mégis valamiféle megmagyarázhatatlan szorongást hoz a gyomorba, hogy van miért játszani. Észrevehetően kissé esélytelen a győzelme, effelől láthatóan egyikőjüknek sincsenek kétségei, és a lapjait elnézve sem szerencsenapja köszöntött rá, azonban ez nem veheti el a kedvét, így is kellőképpen szórakoztató a játék.*
- A világért sem törném meg a kört.
*Mosolyodik el elégedetten, és maga is emel, nincs kedve kiszállni a játékból, de a merev pillogtatást hamar megunja, egyre inkább pusztán lelkesen figyel.*
*Azelőtt nem igazán keveredett komolyabb játékokba, jobban kedvelte, hogy nincs valódi tétje a dolognak. Persze egyelőre ez alkalommal se túl magasak a tétek, ám mégis valamiféle megmagyarázhatatlan szorongást hoz a gyomorba, hogy van miért játszani. Észrevehetően kissé esélytelen a győzelme, effelől láthatóan egyikőjüknek sincsenek kétségei, és a lapjait elnézve sem szerencsenapja köszöntött rá, azonban ez nem veheti el a kedvét, így is kellőképpen szórakoztató a játék.*
- A világért sem törném meg a kört.
*Mosolyodik el elégedetten, és maga is emel, nincs kedve kiszállni a játékból, de a merev pillogtatást hamar megunja, egyre inkább pusztán lelkesen figyel.*
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:09:54
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:09:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rika, Asmä, Zaranir//
*Tekintetével végignéz a körülötte ülőkön. Rika most is tanúbizonyságot tesz afelől, hogy nem ő született a legnagyobb kártyásnak a családban, bár Kalen sem dicsekedhet ezidáig nagy sikerekkel, bár kudarcokkal sem, nem mintha rajta múlna, milyen lapok kerülnek a kezébe. A fekete és szürke árnyalataiban játszó, szakadt ruha fedte nőről már valamelyest lerí, hogy nem most először fog kis kacsói közt ilyesfajta tárgyakat, Zaranir pedig... Végső soron ő hozta a zsugát, biztos ő is konyít valamelyest a dologhoz. Az első emelést meg is ejti, amire Kalen el is mosolyodik kissé. Nem attól, amilyen lapokkal rendelkezik, sokkal inkább a gondolattól, miszerint Kalen valamelyest meg van győződve arról, hogy a női jelenlévők miatt ilyen nagy a keret, melyet a másik a játékra szán.*
-Hamarosan kiderül, valóban értesz-e a kártya vetéshez, vagy csak a szád nagy. Legyen tizenöt!
*Nem mintha olyan nagymértékben megemelte volna a tétet, csupán kíváncsi, még mindig olyan biztos arccal fogja-e állni a mellette ülő a sarat, mint eddig.*
~Már csak az a kérdés, hogy én mekkorát fogok bukni ezzel...~
*Ismét Rikára pillant, pontosabban a nála helyet foglaló kancsóra, melyet egy egyszerű mozdulattal el is csal tőle, már ha nem akadályozza meg ebben semmi, illetve senki.*
-Ne olyan telhetetlenül, neked sem osztódik az aranyad a zsebedben, vagy ha mégis, cseréljünk párat!
*Vigyorog kicsit, majd ráhúz a szerzett italra, mely lassan az utolsó kortyokat tartalmazza már csak. Tényleg javított valamelyest a társaságon a játék (vagy az alkohol), legalábbis Kalenen mindenképpen.*
-Na és mond, *Fordul ismét a mellette lévő férfihez.* honnan a búsból kerültél ide, pont ebbe az ivóba? Túl nyájas a beszéded ahhoz, hogy a tengerről érkezz.
*Tekintetével végignéz a körülötte ülőkön. Rika most is tanúbizonyságot tesz afelől, hogy nem ő született a legnagyobb kártyásnak a családban, bár Kalen sem dicsekedhet ezidáig nagy sikerekkel, bár kudarcokkal sem, nem mintha rajta múlna, milyen lapok kerülnek a kezébe. A fekete és szürke árnyalataiban játszó, szakadt ruha fedte nőről már valamelyest lerí, hogy nem most először fog kis kacsói közt ilyesfajta tárgyakat, Zaranir pedig... Végső soron ő hozta a zsugát, biztos ő is konyít valamelyest a dologhoz. Az első emelést meg is ejti, amire Kalen el is mosolyodik kissé. Nem attól, amilyen lapokkal rendelkezik, sokkal inkább a gondolattól, miszerint Kalen valamelyest meg van győződve arról, hogy a női jelenlévők miatt ilyen nagy a keret, melyet a másik a játékra szán.*
-Hamarosan kiderül, valóban értesz-e a kártya vetéshez, vagy csak a szád nagy. Legyen tizenöt!
*Nem mintha olyan nagymértékben megemelte volna a tétet, csupán kíváncsi, még mindig olyan biztos arccal fogja-e állni a mellette ülő a sarat, mint eddig.*
~Már csak az a kérdés, hogy én mekkorát fogok bukni ezzel...~
*Ismét Rikára pillant, pontosabban a nála helyet foglaló kancsóra, melyet egy egyszerű mozdulattal el is csal tőle, már ha nem akadályozza meg ebben semmi, illetve senki.*
-Ne olyan telhetetlenül, neked sem osztódik az aranyad a zsebedben, vagy ha mégis, cseréljünk párat!
*Vigyorog kicsit, majd ráhúz a szerzett italra, mely lassan az utolsó kortyokat tartalmazza már csak. Tényleg javított valamelyest a társaságon a játék (vagy az alkohol), legalábbis Kalenen mindenképpen.*
-Na és mond, *Fordul ismét a mellette lévő férfihez.* honnan a búsból kerültél ide, pont ebbe az ivóba? Túl nyájas a beszéded ahhoz, hogy a tengerről érkezz.
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:01:16
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:01:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*Zyria nem mostanság ébred fel. Jobban mondva, csak másnap, annak is hajnali óráiban, mikor még a nap sem kel fel. Ahelyett azonban, hogy aludna, kissé nyöszörög, majd fordul egyet, hogy hasra vágva magát gyűrje feje alá a párnát. Hogy hogy került ide, arról fogalma sincs. Azt viszont sejti, hogy egy szobában van, vagy legalábbis egy ágyon. ~Csak nem megint nők vannak mellettem?~ elmélkedik, de ekkor valamire feleszmél, még pedig arra, hogy ha lennének mellette, akkor valószínűleg fordulása közben észrevette volna. Ő azonban semmit nem tapasztalt, s nem is tapasztal, egy kiadós fejfájást leszámítva.
Még egy keveset nyöszörög, mielőtt ülő helyzetbe tornászná magát. A ruhái rajta vannak, mi azért egészen jó jel. Legalább most rajta vannak. Tehát, nem történt semmi. Vagy semmi komoly, ez már biztos. Ez az ébredés merőben más, mint mikor ezelőtti súlyos italozgatásai után kelt. Annyira más, hogy teljes mértékben ledöbben. Egyik keze fejére vándorol, fogva azt, mintha az bármin is segítene.*
- Hogy az a... Semmi baj nem lenne az itallal, ha nem fájna utána a fejem *morogja, nem sajnálva a hangerőt. Csizmáit szépen sorjában távolítja el másik kezével, felváltva dobálva át egyik lábát a másikon, könnyítve a lábbelik levételét, hajlongástól mentessé téve a műveletet. Ez azért már haladás. Bár érzi, hogy van még benne egy kevés, annyi azért nem, hogy komolyabb kihatással legyen mozdulataira. Csak most néz szét, hogy megfigyelhesse, mégis hova került. Az ágyon valóban egyedül van, ugyanakkor feltűnik neki valami. Az pedig egy sötétebb gombóc az asztal mellett, vélhetően az egyik széken. Kissé vaktában ugyan, az enyhe hold fényében vezérelve magát, de gyertyát gyújt az ágy mellett. Kezébe fogva azt sétál közelebb az ücsörgő, vagy inkább fekvő illetőhöz, hogy megfigyelhesse őt.*
- Csak nem... Ez az a tegnapi fickó. Vagy mai? Mindegy, őőő... Draennar *jut eszébe végül neve is. Hangját most némiképp visszafogja. Szíves örömest kisegítené az alakot azzal, hogy az ágyba teszi, akkora erővel azonban nem rendelkezik, így marad az egyszerűbb megoldás. Ha nem ébred fel a másik, akkor kisegíti azzal, hogy hátára dobja az ágyról a takarót. Mással nemigen tud segíteni, ha pedig ezzel megvan, úgy visszamászik az ágyra, leveszi kabátját, a fehérnemű feletti öltözékkel együtt, majd magára húzva a lepedő egyik felét, szétterül helyén. Szemeit lecsukja, igyekezve pihentetni azokat, miközben egyik kézfejét homlokára teszi és próbál visszaemlékezni arra, hogy mit is csinálhatott. Csak akkor néz fel, ha valamiféle motoszkálást hall.*
*Zyria nem mostanság ébred fel. Jobban mondva, csak másnap, annak is hajnali óráiban, mikor még a nap sem kel fel. Ahelyett azonban, hogy aludna, kissé nyöszörög, majd fordul egyet, hogy hasra vágva magát gyűrje feje alá a párnát. Hogy hogy került ide, arról fogalma sincs. Azt viszont sejti, hogy egy szobában van, vagy legalábbis egy ágyon. ~Csak nem megint nők vannak mellettem?~ elmélkedik, de ekkor valamire feleszmél, még pedig arra, hogy ha lennének mellette, akkor valószínűleg fordulása közben észrevette volna. Ő azonban semmit nem tapasztalt, s nem is tapasztal, egy kiadós fejfájást leszámítva.
Még egy keveset nyöszörög, mielőtt ülő helyzetbe tornászná magát. A ruhái rajta vannak, mi azért egészen jó jel. Legalább most rajta vannak. Tehát, nem történt semmi. Vagy semmi komoly, ez már biztos. Ez az ébredés merőben más, mint mikor ezelőtti súlyos italozgatásai után kelt. Annyira más, hogy teljes mértékben ledöbben. Egyik keze fejére vándorol, fogva azt, mintha az bármin is segítene.*
- Hogy az a... Semmi baj nem lenne az itallal, ha nem fájna utána a fejem *morogja, nem sajnálva a hangerőt. Csizmáit szépen sorjában távolítja el másik kezével, felváltva dobálva át egyik lábát a másikon, könnyítve a lábbelik levételét, hajlongástól mentessé téve a műveletet. Ez azért már haladás. Bár érzi, hogy van még benne egy kevés, annyi azért nem, hogy komolyabb kihatással legyen mozdulataira. Csak most néz szét, hogy megfigyelhesse, mégis hova került. Az ágyon valóban egyedül van, ugyanakkor feltűnik neki valami. Az pedig egy sötétebb gombóc az asztal mellett, vélhetően az egyik széken. Kissé vaktában ugyan, az enyhe hold fényében vezérelve magát, de gyertyát gyújt az ágy mellett. Kezébe fogva azt sétál közelebb az ücsörgő, vagy inkább fekvő illetőhöz, hogy megfigyelhesse őt.*
- Csak nem... Ez az a tegnapi fickó. Vagy mai? Mindegy, őőő... Draennar *jut eszébe végül neve is. Hangját most némiképp visszafogja. Szíves örömest kisegítené az alakot azzal, hogy az ágyba teszi, akkora erővel azonban nem rendelkezik, így marad az egyszerűbb megoldás. Ha nem ébred fel a másik, akkor kisegíti azzal, hogy hátára dobja az ágyról a takarót. Mással nemigen tud segíteni, ha pedig ezzel megvan, úgy visszamászik az ágyra, leveszi kabátját, a fehérnemű feletti öltözékkel együtt, majd magára húzva a lepedő egyik felét, szétterül helyén. Szemeit lecsukja, igyekezve pihentetni azokat, miközben egyik kézfejét homlokára teszi és próbál visszaemlékezni arra, hogy mit is csinálhatott. Csak akkor néz fel, ha valamiféle motoszkálást hall.*
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 22:43:03
Üzenet elküldve: 2014-06-15 22:43:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Kalen, Zaranir//
*A kártya alighanem valóban oldja a feszültséget, nem kerülnek elő újabb kések, hogy esetleg élő testekben végezzék. Viszont, úgy tűnik, a kártyacsata is komolyra fordul, egy tízaranyas emelés legalábbis elég komolynak tűnik. Különösen Asmä lapjait nézve - képletesen legalábbis, valójában ugyanis nem néz rájuk. Pontosan emlékszik, mi van a kezében, és nem fogja megtörni a magabiztos látszatot holmi lapnézegetéssel.
Aki nyerni akar, tudja, mikor kell eldobnia a lapjait. Ez a Zaranir viszont olyan figurának tűnik a mézes-mázas beszédével, mint akinek meg sem kottyan egy kis blöff.
Ahogyan Asmänek sem. Elvégre ebből él.*
Ám legyen *toldja meg a tétet a saját tíz aranyával, csak haloványan reménykedve, hogy nem kell azon nyomban elbúcsúznia tőlük.*
*A kártya alighanem valóban oldja a feszültséget, nem kerülnek elő újabb kések, hogy esetleg élő testekben végezzék. Viszont, úgy tűnik, a kártyacsata is komolyra fordul, egy tízaranyas emelés legalábbis elég komolynak tűnik. Különösen Asmä lapjait nézve - képletesen legalábbis, valójában ugyanis nem néz rájuk. Pontosan emlékszik, mi van a kezében, és nem fogja megtörni a magabiztos látszatot holmi lapnézegetéssel.
Aki nyerni akar, tudja, mikor kell eldobnia a lapjait. Ez a Zaranir viszont olyan figurának tűnik a mézes-mázas beszédével, mint akinek meg sem kottyan egy kis blöff.
Ahogyan Asmänek sem. Elvégre ebből él.*
Ám legyen *toldja meg a tétet a saját tíz aranyával, csak haloványan reménykedve, hogy nem kell azon nyomban elbúcsúznia tőlük.*
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 22:22:02
Üzenet elküldve: 2014-06-15 22:22:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Kalen, Asmä//
*Hát, sok reményt sejtető lapjai vannak. Nem neki, de az egyiknek biztos a másik három közül. Már csak azért is, mert valakinek el is kell nyernie ezt a pénzt, amit most a közösbe rak. De mivel itt bárki győz, Zaranir biztosan nyer valamit, nem nagyon erőlteti meg magát, hogy a pénzügyileg nem túl megerőltető 5 aranyas ajánlatokat féltse. Inkább arra kíváncsi, hogy mire számíthat társaitól és talán elő tudja rántani pár személyiségjegyüket is. Kalen talán túlzó bátorságával tisztában van, bár most látszik majd meg igazán, hogy mennyire van ennek alapja és nem csupán meggondolatlanság. Asmä viselkedése különösen tetszik neki, ő az egyetlen köztük, aki még úgy igazán senkinek nem 'mutatta meg' a lapjait. És van egy érzése, hogy kicsalni nem is nagyon lesz képes, amíg a hölgy nem kívánja felmutatni. Egy kedves mosollyal intézi a szavait, amelyet melegen tálal.*
-Elnézést kérek, bár a nevével tisztában voltam, csak az a fránya illem, nehezen szokik le róla az ember, ha egyszer a fejébe verik. De igyekszem majd ezt is mellé vésetni.
*Rika viselkedése miatt viszont majdnem elneveti magát, az utolsó pillanatokban valahogy sikerül visszafognia. Legszívesebben odasúgná, hogy nem kell félnie, nem történik semmi olyan a vesztessel, ami miatt ilyen feszülten kéne vizslatnia a környezetét, de túlságosan is élvezi ezt a helyzetkomikumot nézni, minthogy tegyen is ellene valamit.*
*Miután felforgatja a két szélső lapot az asztalon, ezzel jelezve a második kört, egy újabb pillantást vet, hogy mit rejt a keze, majd lefordítva visszarakja. Hát, talán jobb lett volna, ha nem teszi ezt meg, az eredménnyel nem túl elégedett. Mindegy, a pénzét úgy sem sajnálja, ha információszerzés a cél. Egy kisebb mosolyt ejt meg, hogy belekezdjen, majd ezek után egy számára nem túl tekintélyes összeget tol be a középső részre.*
-Én úgy érzem, egy tíz aranyas emelés, ha elnézik ezen bunkóságomat, belefér a részemről.
*Igazából már beletolta közösbe, így kevés esélyt hagyott az ellenkezésre, viszont érdeklődve várja, mi fog történni ezek után. És valamennyire azért reméli, hogy a szerencse talán mégis megpártolja és az este végén nem fog túlságosan megürülni a zsebe vagy legalább már egy közös hajóban számolgathatja utolsó aranyait új társaival. És azt is, hogy a pincéjében lesz kárpótlás is.*
*Hát, sok reményt sejtető lapjai vannak. Nem neki, de az egyiknek biztos a másik három közül. Már csak azért is, mert valakinek el is kell nyernie ezt a pénzt, amit most a közösbe rak. De mivel itt bárki győz, Zaranir biztosan nyer valamit, nem nagyon erőlteti meg magát, hogy a pénzügyileg nem túl megerőltető 5 aranyas ajánlatokat féltse. Inkább arra kíváncsi, hogy mire számíthat társaitól és talán elő tudja rántani pár személyiségjegyüket is. Kalen talán túlzó bátorságával tisztában van, bár most látszik majd meg igazán, hogy mennyire van ennek alapja és nem csupán meggondolatlanság. Asmä viselkedése különösen tetszik neki, ő az egyetlen köztük, aki még úgy igazán senkinek nem 'mutatta meg' a lapjait. És van egy érzése, hogy kicsalni nem is nagyon lesz képes, amíg a hölgy nem kívánja felmutatni. Egy kedves mosollyal intézi a szavait, amelyet melegen tálal.*
-Elnézést kérek, bár a nevével tisztában voltam, csak az a fránya illem, nehezen szokik le róla az ember, ha egyszer a fejébe verik. De igyekszem majd ezt is mellé vésetni.
*Rika viselkedése miatt viszont majdnem elneveti magát, az utolsó pillanatokban valahogy sikerül visszafognia. Legszívesebben odasúgná, hogy nem kell félnie, nem történik semmi olyan a vesztessel, ami miatt ilyen feszülten kéne vizslatnia a környezetét, de túlságosan is élvezi ezt a helyzetkomikumot nézni, minthogy tegyen is ellene valamit.*
*Miután felforgatja a két szélső lapot az asztalon, ezzel jelezve a második kört, egy újabb pillantást vet, hogy mit rejt a keze, majd lefordítva visszarakja. Hát, talán jobb lett volna, ha nem teszi ezt meg, az eredménnyel nem túl elégedett. Mindegy, a pénzét úgy sem sajnálja, ha információszerzés a cél. Egy kisebb mosolyt ejt meg, hogy belekezdjen, majd ezek után egy számára nem túl tekintélyes összeget tol be a középső részre.*
-Én úgy érzem, egy tíz aranyas emelés, ha elnézik ezen bunkóságomat, belefér a részemről.
*Igazából már beletolta közösbe, így kevés esélyt hagyott az ellenkezésre, viszont érdeklődve várja, mi fog történni ezek után. És valamennyire azért reméli, hogy a szerencse talán mégis megpártolja és az este végén nem fog túlságosan megürülni a zsebe vagy legalább már egy közös hajóban számolgathatja utolsó aranyait új társaival. És azt is, hogy a pincéjében lesz kárpótlás is.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 21:54:55
Üzenet elküldve: 2014-06-15 21:54:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalen, Asmä, Zaranir//
*Tetszik neki a nő stílusa, az a magabiztosság, amivel ismeretlenként csapódott hozzájuk, mégis könnyedén felveszi a beszélgetés fonalát. Mosolyogva bólint, mikor az bemutatkozik, figyelmét azonban eltereli a két férfi hajbakapása, mely vitának sem igazán nevezhető, mintha csak keresnék, hol köthetnek egymásba. Rika persze kedveli az efféle harcokat, ebben nőtt fel, és mindig is örömét lelte abban, mikor a férfiak küzdöttek meg részben a büszkeségükért, részben pedig hogy felállítsanak egy hatalmi sorrendet.
Zaranir bemutatkozása megállja a helyét, elégedett mosollyal viszonozza és könnyedén állja pillantását. Van valami megragadó a férfiban, még ha sokkal idősebb is, talán az íriszeiben csillogó tapasztalat vonzza a lányt. Persze számottevő vonzalomnak ez azért nem nevezhető, inkább csak kíváncsiságnak, és afféle benső kényszernek, mely arra buzdítja, hogy idegesítse túlságosan is atyáskodó fivérét. Magán érzi Kalen rosszallását, de ahogy már vagy százszor elmondta neki, evvel csak az ellenkező hatást éri el.*
- Rika Jh'tael. Nem árt, ha megjegyzi, mert nem szeretem ismételgetni.
*Asmä felé is bólint, elvégre a bemutatkozás neki is szól.*
- A kihívás éppen elég, az erőmet elég utólag bizonyítanom.
*Kihívóan mosolyog a férfira, és javaslatára már éppen emelné formás hátsóját, Kalen szavai azonban maradásra bírják. Nem hibáztathatja őt, amiért bizalmatlan Zaranirral szemben, ugyanakkor nem is lepi meg. A felé érkező kancsót pimasz mosollyal fogadja, de ezúttal eleget tesz bátyja elvárásainak, és a saját pénzéből vett rummal csillapítja szomját.
Kissé meglepi a hevesség, amellyel Zaranir a bátyjának esik, de végül csak halk kacarászással reagál, ujjait a kardja hüvelyén pihenteti, hogy szükség esetén előránthassa, azonban erre nem kerül sor, a harc helyét a kártya veszi át, és mégha Rika nem is nagy játékos, a szerencse gyakran mellé áll. Érdeklődve figyeli hát, ahogy előkerül a pakli, és kiosztják a lapokat, halk csörgéssel érkezik kacsójából a megbeszélt öt arany az asztalra. Már a legelején hatalmas késztetést érez, hogy meglesse a közelülők lapjait, azonban egyelőre visszafogja magát, lábait persze lepakolja az asztalról, keresztbe rakja őket egymáson, és kényelmesen hátradől, feszült figyelemmel bámulja meg ellenfelei minden arcrezdülését... mintha valóban értene a játékhoz.*
*Tetszik neki a nő stílusa, az a magabiztosság, amivel ismeretlenként csapódott hozzájuk, mégis könnyedén felveszi a beszélgetés fonalát. Mosolyogva bólint, mikor az bemutatkozik, figyelmét azonban eltereli a két férfi hajbakapása, mely vitának sem igazán nevezhető, mintha csak keresnék, hol köthetnek egymásba. Rika persze kedveli az efféle harcokat, ebben nőtt fel, és mindig is örömét lelte abban, mikor a férfiak küzdöttek meg részben a büszkeségükért, részben pedig hogy felállítsanak egy hatalmi sorrendet.
Zaranir bemutatkozása megállja a helyét, elégedett mosollyal viszonozza és könnyedén állja pillantását. Van valami megragadó a férfiban, még ha sokkal idősebb is, talán az íriszeiben csillogó tapasztalat vonzza a lányt. Persze számottevő vonzalomnak ez azért nem nevezhető, inkább csak kíváncsiságnak, és afféle benső kényszernek, mely arra buzdítja, hogy idegesítse túlságosan is atyáskodó fivérét. Magán érzi Kalen rosszallását, de ahogy már vagy százszor elmondta neki, evvel csak az ellenkező hatást éri el.*
- Rika Jh'tael. Nem árt, ha megjegyzi, mert nem szeretem ismételgetni.
*Asmä felé is bólint, elvégre a bemutatkozás neki is szól.*
- A kihívás éppen elég, az erőmet elég utólag bizonyítanom.
*Kihívóan mosolyog a férfira, és javaslatára már éppen emelné formás hátsóját, Kalen szavai azonban maradásra bírják. Nem hibáztathatja őt, amiért bizalmatlan Zaranirral szemben, ugyanakkor nem is lepi meg. A felé érkező kancsót pimasz mosollyal fogadja, de ezúttal eleget tesz bátyja elvárásainak, és a saját pénzéből vett rummal csillapítja szomját.
Kissé meglepi a hevesség, amellyel Zaranir a bátyjának esik, de végül csak halk kacarászással reagál, ujjait a kardja hüvelyén pihenteti, hogy szükség esetén előránthassa, azonban erre nem kerül sor, a harc helyét a kártya veszi át, és mégha Rika nem is nagy játékos, a szerencse gyakran mellé áll. Érdeklődve figyeli hát, ahogy előkerül a pakli, és kiosztják a lapokat, halk csörgéssel érkezik kacsójából a megbeszélt öt arany az asztalra. Már a legelején hatalmas késztetést érez, hogy meglesse a közelülők lapjait, azonban egyelőre visszafogja magát, lábait persze lepakolja az asztalról, keresztbe rakja őket egymáson, és kényelmesen hátradől, feszült figyelemmel bámulja meg ellenfelei minden arcrezdülését... mintha valóban értene a játékhoz.*
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 21:22:36
Üzenet elküldve: 2014-06-15 21:22:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*El is indulnak felfelé a lépcsőn, de hát a szerencsétlen zakkant és nem mellesleg igen részeg lány csak mondja tovább a hülyeségeit, időről-időre nevetésre késztetve Draennart.*
-Jól van persze, ne aggódj én is a nőket szeretem...*támogatja nevetve a szegény buggyantat a lépcsőkön felfelé, majd ott kiderül, hogy hát bizony a kulcs meg nem lenn maradt?
Ott egye meg a fene az egészet, Draennar lehuppantja az idióta csajt a földre, aztán így szól:*
-Megyek megkeresem, de nehogy elkóricálj, mer' isten bizony seggbe rúglak!*figyelmezteti, de a férfi képén csak egy rezignált vigyor ül, aligha lehet őt komolyan venni. De hát a magát férfinak képzelő lányt sem lehet!
Így hát aztán a férfi el is indul lefelé, hogy megkeresse odalent a kulcsot, ami nem igazán tart sokáig ugyan, de ennek ellenére is Nyuszifül már javában húzza a lóbőrt, mire visszaér. A férfi hozott magával egy üveg rumot, biztos ami biztos. Úgymond vészhelyzetre.*
-Az ég áldjon meg...*sóhajt nagyot Draennar, majd belepróbálja a kulcsot a zárba. Szerencsére elfordul, így az ajtó is kinyílik.*
-Na gyere te, szerencsétlen idióta, te...*morogja, miközben úgyszólván felkapja a szuszogó lányt, majd átveti a vállán, s becipeli a szobába, ahol aztán levágja őt az ágyra, hadd aludjon. Körülnézve, akad egy egész kényelmesnek tűnő karosszék is, amibe viszont ő maga készül belehuppanni. Nem volna szíve itthagyni egyedül ezt a buggyantat, hátha még elkódorog álmában, vagy ilyesmi. Amíg nem volt mattrészeg, egészen normálisnak tűnt.
A férfi hát bezárja az ajtót belülről, majd helyet foglal a karosszékben, s ha a lány nem ébred fel, vagy ilyesmi, akkor szépen lassan álomba issza magát ő is.*
*El is indulnak felfelé a lépcsőn, de hát a szerencsétlen zakkant és nem mellesleg igen részeg lány csak mondja tovább a hülyeségeit, időről-időre nevetésre késztetve Draennart.*
-Jól van persze, ne aggódj én is a nőket szeretem...*támogatja nevetve a szegény buggyantat a lépcsőkön felfelé, majd ott kiderül, hogy hát bizony a kulcs meg nem lenn maradt?
Ott egye meg a fene az egészet, Draennar lehuppantja az idióta csajt a földre, aztán így szól:*
-Megyek megkeresem, de nehogy elkóricálj, mer' isten bizony seggbe rúglak!*figyelmezteti, de a férfi képén csak egy rezignált vigyor ül, aligha lehet őt komolyan venni. De hát a magát férfinak képzelő lányt sem lehet!
Így hát aztán a férfi el is indul lefelé, hogy megkeresse odalent a kulcsot, ami nem igazán tart sokáig ugyan, de ennek ellenére is Nyuszifül már javában húzza a lóbőrt, mire visszaér. A férfi hozott magával egy üveg rumot, biztos ami biztos. Úgymond vészhelyzetre.*
-Az ég áldjon meg...*sóhajt nagyot Draennar, majd belepróbálja a kulcsot a zárba. Szerencsére elfordul, így az ajtó is kinyílik.*
-Na gyere te, szerencsétlen idióta, te...*morogja, miközben úgyszólván felkapja a szuszogó lányt, majd átveti a vállán, s becipeli a szobába, ahol aztán levágja őt az ágyra, hadd aludjon. Körülnézve, akad egy egész kényelmesnek tűnő karosszék is, amibe viszont ő maga készül belehuppanni. Nem volna szíve itthagyni egyedül ezt a buggyantat, hátha még elkódorog álmában, vagy ilyesmi. Amíg nem volt mattrészeg, egészen normálisnak tűnt.
A férfi hát bezárja az ajtót belülről, majd helyet foglal a karosszékben, s ha a lány nem ébred fel, vagy ilyesmi, akkor szépen lassan álomba issza magát ő is.*
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:57:10
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:57:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
- Csak azért, mert ugyanott vannak nekem ezek a zsírcsomók, mint a nőknek a mellei, attól még nem vagyok nő *jelenti ki, s talán be is húzna egyet az idegesítő fickónak, ha biztosan állna lábain.*
- De csak hogy tudd, a nők mellei szerintem sokkal puhábbak ezeknél. Lehet, hogy ezek sem olyan kemények, de nincsenek is olyan puhák, mint azok, mint amiket eddig fogdostam. Tehát ezek nem keblek, csak csomók. Most már érted? Azt nem mondom, hogy fogd meg őket, hogy rájöjj, elvégre csak nem kellene engem taperolnod férfi létedre *morogja még, majd következik a nagy elindulás és a szép borulás, miből ki tudja, hogy mi lett volna, ha a férfi nem fogja meg.*
- Na látod, az nem egy rossz ötlet! De figyelek ám, ha valami ferde hajlamot veszek rajtad észre, előbb gurulsz le a lépcsőn, minthogy észrevennéd, hogy odébb lépek *erősködik, persze aligha hiheti ezt el valaki, ha ránéz. Kalapját fejére vágja, majd meg is indul a szálláshelyek felé. Mikor meginog léptei közben, nyugodt szívvel támaszkodik új cimborája, kivel talán a későbbiekben még nőket is cserkészhetnek együtt, ki tudja? Előtte azonban nagy feladatot kell véghezvinniük. Fel kell küzdeniük magukat a félelmetes és egyben visszataszító lépcsőkön, mik a kényelmes ágyakhoz vezetnek. Jobban mondva a szobákhoz, de azokon belül már ott van a jó puha ágy is. A párnával együtt, mi olyannyira hasonlít egy-egy női kebelpárhoz, hogy öröm arcát belesüllyeszteni. Ez viszont még várat magára. Előtte némi segítséggel ugyan, de leküzdi a démoni fatákolmányt. Felérve keresni kezdi kulcsát. Tenyerét furcsamód üresnek találja, így kénytelen zsebeiben kotorászni. Mivel ott sem találja, még a zsírcsomók közé is bedugja kezét, várva, hátha ott lesz a kulcs, sajnálatára azonban ott sincs.*
- Cimbora, baj van! Lent maradt a kulcs! Biztos akkor hullajtottam el, mikor beléd estem. Ha megkérlek, le mennél érte? Nem hiszem, hogy meg tudnék most küzdeni megint a lépcsőkkel *magyarázza kérésének okát. Amennyiben Draennar megindul lefelé, ő megkeresi a lent hagyott kulcs által nyitható ajtót. A számra még emlékszik, legalábbis bizonyos részleteire, de azon részletek csak egyetlen egy számpárosra illenek, így nem aggódik semmi miatt. Helyette inkább lecsúszik a fal mentén, az ajtó mellett és lassacskán, jobban mondva villámgyorsan halk szuszogásba kezd, szemhéjainak belülről való bámulása közben.*
- Csak azért, mert ugyanott vannak nekem ezek a zsírcsomók, mint a nőknek a mellei, attól még nem vagyok nő *jelenti ki, s talán be is húzna egyet az idegesítő fickónak, ha biztosan állna lábain.*
- De csak hogy tudd, a nők mellei szerintem sokkal puhábbak ezeknél. Lehet, hogy ezek sem olyan kemények, de nincsenek is olyan puhák, mint azok, mint amiket eddig fogdostam. Tehát ezek nem keblek, csak csomók. Most már érted? Azt nem mondom, hogy fogd meg őket, hogy rájöjj, elvégre csak nem kellene engem taperolnod férfi létedre *morogja még, majd következik a nagy elindulás és a szép borulás, miből ki tudja, hogy mi lett volna, ha a férfi nem fogja meg.*
- Na látod, az nem egy rossz ötlet! De figyelek ám, ha valami ferde hajlamot veszek rajtad észre, előbb gurulsz le a lépcsőn, minthogy észrevennéd, hogy odébb lépek *erősködik, persze aligha hiheti ezt el valaki, ha ránéz. Kalapját fejére vágja, majd meg is indul a szálláshelyek felé. Mikor meginog léptei közben, nyugodt szívvel támaszkodik új cimborája, kivel talán a későbbiekben még nőket is cserkészhetnek együtt, ki tudja? Előtte azonban nagy feladatot kell véghezvinniük. Fel kell küzdeniük magukat a félelmetes és egyben visszataszító lépcsőkön, mik a kényelmes ágyakhoz vezetnek. Jobban mondva a szobákhoz, de azokon belül már ott van a jó puha ágy is. A párnával együtt, mi olyannyira hasonlít egy-egy női kebelpárhoz, hogy öröm arcát belesüllyeszteni. Ez viszont még várat magára. Előtte némi segítséggel ugyan, de leküzdi a démoni fatákolmányt. Felérve keresni kezdi kulcsát. Tenyerét furcsamód üresnek találja, így kénytelen zsebeiben kotorászni. Mivel ott sem találja, még a zsírcsomók közé is bedugja kezét, várva, hátha ott lesz a kulcs, sajnálatára azonban ott sincs.*
- Cimbora, baj van! Lent maradt a kulcs! Biztos akkor hullajtottam el, mikor beléd estem. Ha megkérlek, le mennél érte? Nem hiszem, hogy meg tudnék most küzdeni megint a lépcsőkkel *magyarázza kérésének okát. Amennyiben Draennar megindul lefelé, ő megkeresi a lent hagyott kulcs által nyitható ajtót. A számra még emlékszik, legalábbis bizonyos részleteire, de azon részletek csak egyetlen egy számpárosra illenek, így nem aggódik semmi miatt. Helyette inkább lecsúszik a fal mentén, az ajtó mellett és lassacskán, jobban mondva villámgyorsan halk szuszogásba kezd, szemhéjainak belülről való bámulása közben.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:27:13
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:27:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*Draennar csak vigyorod a lány válaszán, teljesen egyértelmű, hogy annak elmentek otthonról, s ez neki teljesen új.*
-Hát persze, azok a zsírcsomók minden más nőn is ott vannak.*neveti el magát, s kíváncsian várja, hogy amaz megpróbáljon egyet behúzni neki. Az volna csak az igazi móka! Vett már ő részt éppen elég kocsmai verekedésben, s ami azt illet, eddig igen ritkán húzta ő a rövidebbet.*
-Hát, nem csak errefelé, mindenhol ahol megfordulok.*feleli még mindig nevetve. Szórakoztató jelenség ez a lány, meg kell hagyni, bár úgy tűnik hogy önmagára is veszélyes. Draennar szerencsére teljesen észnél van, és időben el is kapja őt, amikor elbotlik a saját lábában, s bele akar huppanni az ölébe.*
-Persze komám, értem én, sebaj. Gyere no, felviszlek, nehogy megint hasra vágódj a saját lábadban. Mindenkivel megesik az ilyesmi.*röhög magában az előadáson. Hát mi tagadás, a tanulságot azt leszűrte az esetből. Legközelebb majd nem hagyja Nyuszifület ennyit vedelni. Ha annak nincs különösebb kifogása, akkor valóban segít neki eltalálni a saját szobájáig, nehogy kárt tegyen valakiben. Elsősorban saját magában.
~Ezt a műsort megérte az a pár arany, annyi szent.~ gondolja magában jókedvűen. Aztán majd ha Nyuszifül megtalálta az ágyát, akkor visszatér ide, s elissza az összes pénzét, amit nem olyan régen nyert. Aztán ő is kivesz majd egy szobát, és elmondhatja, hogy elég jó napot zárt. Bizonyos szemszögből nézve.*
*Draennar csak vigyorod a lány válaszán, teljesen egyértelmű, hogy annak elmentek otthonról, s ez neki teljesen új.*
-Hát persze, azok a zsírcsomók minden más nőn is ott vannak.*neveti el magát, s kíváncsian várja, hogy amaz megpróbáljon egyet behúzni neki. Az volna csak az igazi móka! Vett már ő részt éppen elég kocsmai verekedésben, s ami azt illet, eddig igen ritkán húzta ő a rövidebbet.*
-Hát, nem csak errefelé, mindenhol ahol megfordulok.*feleli még mindig nevetve. Szórakoztató jelenség ez a lány, meg kell hagyni, bár úgy tűnik hogy önmagára is veszélyes. Draennar szerencsére teljesen észnél van, és időben el is kapja őt, amikor elbotlik a saját lábában, s bele akar huppanni az ölébe.*
-Persze komám, értem én, sebaj. Gyere no, felviszlek, nehogy megint hasra vágódj a saját lábadban. Mindenkivel megesik az ilyesmi.*röhög magában az előadáson. Hát mi tagadás, a tanulságot azt leszűrte az esetből. Legközelebb majd nem hagyja Nyuszifület ennyit vedelni. Ha annak nincs különösebb kifogása, akkor valóban segít neki eltalálni a saját szobájáig, nehogy kárt tegyen valakiben. Elsősorban saját magában.
~Ezt a műsort megérte az a pár arany, annyi szent.~ gondolja magában jókedvűen. Aztán majd ha Nyuszifül megtalálta az ágyát, akkor visszatér ide, s elissza az összes pénzét, amit nem olyan régen nyert. Aztán ő is kivesz majd egy szobát, és elmondhatja, hogy elég jó napot zárt. Bizonyos szemszögből nézve.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:19:26
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:19:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
- Én, nő? Már hogy lennék én nő? Nem hiszem, hogy annyira kapós lettem volna eddig a nőknél, ha nő lennék! *vágja rá, kissé ingerültebben. Még hogy ő nő legyen? Az teljességgel kizárt, elvégre ha tényleg nő lenne, akkor minden bizonnyal a férfiakat szemlélné, nem pedig női keblekről álmodozna. Mikor azonban mellkasa felé mutatnak, egy kicsit nézelődik arra lefelé. Kezei megint oda vándorolnak, megtapogatva melleit, melyek minden bizonnyal nem is azok.*
- Hogy ezek a zsírcsomók itt? Gyerekkoromban még kisebbek voltak, jóformán szinte nem is voltak, de hát velem együtt nőttek, nincs mit tenni. De látod, én még ezekkel együtt is ellenállhatatlan vagyok, sokak számára. Ezt múld felül, ha tudod! De azt ne halljam még egyszer, hogy nőnek nézel, vagy behúzok egyet, hogy utána jobban láss! *csempész némi nemlétező agressziót hangjába. A következőket hallva azért nagyot néz. Nem hitte volna, hogy ennek a fickónak ekkora vonzereje lehet, mikor nem több egy rozsdafejű nyikhajnál.*
- Hm... Tehát errefelé kedvelik a rókabundájú alakokat? Akkor nem lesz sok szerencsém... *bánkódik egy keveset, lebiggyesztett szájjal.*
- De ha nem próbálom meg, nem derül ki! *jön elő újra hatalmasra nőtt optimizmusa.*
- Fogadós, egy Szobát (2. emelet)! Itt a 18 arany érte! *szól a pult túloldalán lévőnek, majd nyitott tenyérrel várja, hogy bele kerüljön az említett tárgy. A kis fémdarab hamarosan meg is érkezik. A lány ujjai azonnal ökölbe szorulnak, elzárva a külvilág elől szobája nyitját, majd felpattan.*
- Akkor, ha megbocsátasz barátom, várnak a hölgyek! *vigyorogja, majd megindul, csakhogy fél lépés után sarkon is fordul. Pördül egyet, vissza a pult felé, hogy kalapjáért nyúljon, lendülete azonban legyőzi már egyébként sem létező egyensúlyát. Lábai összeakadnak, ő pedig Draennar ölében köt ki, ahonnan észhez tértét követően felpattan. Közben kulcsát akaratlan is elejti. Észre sem veszi mindezt, csak azzal van elfoglalva, hogy az imént egy másik férfi ölébe huppant, mit elég kínosnak érez.*
- Na szóval... Bocs, nem akartam, csak hát a lábam nem úgy működik, ahogy kellene. De már rendben van ám minden. ~Na a fenébe, ha ezt most látták, akkor nekem végem!~ *teszi hozzá gondolatban, majd a kiszemelt asztal felé sandít, hol épp jóízűt kacagnak a hölgyek. ~Végem van! Meglátták... Most mit csináljak? Jobb lesz lefeküdni! Igen, ez lesz a legjobb!~ gondolja azonnal, majd inkább a szállás felé indul meg.*
- Azt hiszem, inkább lefekszem! Majd holnap kergetem a fehérnépeket. *~Addigra talán ezt az incidenst is elfelejtik.~*
- Mára... sok volt a hajóút.
- Én, nő? Már hogy lennék én nő? Nem hiszem, hogy annyira kapós lettem volna eddig a nőknél, ha nő lennék! *vágja rá, kissé ingerültebben. Még hogy ő nő legyen? Az teljességgel kizárt, elvégre ha tényleg nő lenne, akkor minden bizonnyal a férfiakat szemlélné, nem pedig női keblekről álmodozna. Mikor azonban mellkasa felé mutatnak, egy kicsit nézelődik arra lefelé. Kezei megint oda vándorolnak, megtapogatva melleit, melyek minden bizonnyal nem is azok.*
- Hogy ezek a zsírcsomók itt? Gyerekkoromban még kisebbek voltak, jóformán szinte nem is voltak, de hát velem együtt nőttek, nincs mit tenni. De látod, én még ezekkel együtt is ellenállhatatlan vagyok, sokak számára. Ezt múld felül, ha tudod! De azt ne halljam még egyszer, hogy nőnek nézel, vagy behúzok egyet, hogy utána jobban láss! *csempész némi nemlétező agressziót hangjába. A következőket hallva azért nagyot néz. Nem hitte volna, hogy ennek a fickónak ekkora vonzereje lehet, mikor nem több egy rozsdafejű nyikhajnál.*
- Hm... Tehát errefelé kedvelik a rókabundájú alakokat? Akkor nem lesz sok szerencsém... *bánkódik egy keveset, lebiggyesztett szájjal.*
- De ha nem próbálom meg, nem derül ki! *jön elő újra hatalmasra nőtt optimizmusa.*
- Fogadós, egy Szobát (2. emelet)! Itt a 18 arany érte!
*szól a pult túloldalán lévőnek, majd nyitott tenyérrel várja, hogy bele kerüljön az említett tárgy. A kis fémdarab hamarosan meg is érkezik. A lány ujjai azonnal ökölbe szorulnak, elzárva a külvilág elől szobája nyitját, majd felpattan.*- Akkor, ha megbocsátasz barátom, várnak a hölgyek! *vigyorogja, majd megindul, csakhogy fél lépés után sarkon is fordul. Pördül egyet, vissza a pult felé, hogy kalapjáért nyúljon, lendülete azonban legyőzi már egyébként sem létező egyensúlyát. Lábai összeakadnak, ő pedig Draennar ölében köt ki, ahonnan észhez tértét követően felpattan. Közben kulcsát akaratlan is elejti. Észre sem veszi mindezt, csak azzal van elfoglalva, hogy az imént egy másik férfi ölébe huppant, mit elég kínosnak érez.*
- Na szóval... Bocs, nem akartam, csak hát a lábam nem úgy működik, ahogy kellene. De már rendben van ám minden. ~Na a fenébe, ha ezt most látták, akkor nekem végem!~ *teszi hozzá gondolatban, majd a kiszemelt asztal felé sandít, hol épp jóízűt kacagnak a hölgyek. ~Végem van! Meglátták... Most mit csináljak? Jobb lesz lefeküdni! Igen, ez lesz a legjobb!~ gondolja azonnal, majd inkább a szállás felé indul meg.*
- Azt hiszem, inkább lefekszem! Majd holnap kergetem a fehérnépeket. *~Addigra talán ezt az incidenst is elfelejtik.~*
- Mára... sok volt a hajóút.
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:07:35
Üzenet elküldve: 2014-06-15 19:07:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody és Mordokhai//
* A lány direkt kombinálta a két dolgot, hogy Erf ne tudja meg pontosan mi a véleménye. A helyzet az, hogy Assa sem tud egyik dolog mellett sem teljes mértékben állást foglalni. Inkább kicsit mindkettőben hisz.
Látszik Erfen, hogy nem túl kedves gondolatok járnak a fejében. Neki a két mélységi sem volt akadály, tehát néhány matrózzal fél kézzel elbánik. Assa megcsóválja a fejét. Szerencsére abbamarad a hajólopás témája.*
- Igen, jó lehet. De verd ki a fejedből ezt az ötletet. Még jó, hogy nem tudsz hajót kormányozni, különben tényleg elkötnél egy hajót!
* Ezt már kicsit viccelődve mondja. A mélységi egy fogadóra mutat, hogy térjenek be oda. A lány bólint. Mikor bemennek, akkor Erf felfedezi Mordokhait. Assa mosolyogva bólint ismét, menjenek oda, persze.*
- Szép napot!
* Köszön a tündérke mosolyogva. Aztán a sötételf lány felteszi azokat a kérdéseket, amiket Assa is megtudakolt volna. De egyre inkább biztos abban, hogy Erf különösen kedveli a Vöröst, hisz érdeklődik is rögtön utána.*
* A lány direkt kombinálta a két dolgot, hogy Erf ne tudja meg pontosan mi a véleménye. A helyzet az, hogy Assa sem tud egyik dolog mellett sem teljes mértékben állást foglalni. Inkább kicsit mindkettőben hisz.
Látszik Erfen, hogy nem túl kedves gondolatok járnak a fejében. Neki a két mélységi sem volt akadály, tehát néhány matrózzal fél kézzel elbánik. Assa megcsóválja a fejét. Szerencsére abbamarad a hajólopás témája.*
- Igen, jó lehet. De verd ki a fejedből ezt az ötletet. Még jó, hogy nem tudsz hajót kormányozni, különben tényleg elkötnél egy hajót!
* Ezt már kicsit viccelődve mondja. A mélységi egy fogadóra mutat, hogy térjenek be oda. A lány bólint. Mikor bemennek, akkor Erf felfedezi Mordokhait. Assa mosolyogva bólint ismét, menjenek oda, persze.*
- Szép napot!
* Köszön a tündérke mosolyogva. Aztán a sötételf lány felteszi azokat a kérdéseket, amiket Assa is megtudakolt volna. De egyre inkább biztos abban, hogy Erf különösen kedveli a Vöröst, hisz érdeklődik is rögtön utána.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:54:13
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:54:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*Draennar harsányan felnevet, mikor kiderül, hogy Zyriával egy kapura játszanak.*
-Hát ez sokmindent megmagyaráz, bár tény, megtámadhatatlanok az érvei...*törölgeti a szemét, ami könnyes lett a nevetéstől. Még ezer szerencse, hogy ezen az estén nem volt célja az, hogy elcsábítsa ezt a lányt, hát ezután már nem is nagyon lesz. Viszont a lány ujját elkapja, mielőtt még a mellkasához érhetne, s finoman eltolja magától. Senki nem érhet hozzá ott. Senki. Soha többé.*
-De azzal tisztában vagy ugye, hogy te is nő vagy?*kérdi mit sem sejtve, még mindig vigyorogva. Szemmel láthatóan a sok ital megártott a nőnek, s most meg már férfinak hiszi magát. Ha eddig volt is bármi hajlandóság felé Draennar részéről, hát az most egy pillanat alatt eltűnt. Viszont továbbra is remekül szórakozik ezen az ütődött alakon.*
-Másként mivel magyaráznád ezeket itt?*mutat a lány kebleire még mindig nevetve. Hát mi tagadás, nem gondolta volna, hogy egy ilyen buggyanttal hozza össze a sors ezen az estén. Ez aztán megérte azt a néhány aranyat, amit a rumra költött.*
-Ó hogyne, minden éjjel ilyenben van részem.*figyeli vigyorogva a "lányt", akit őszintén nem tud most már hova tenni magában. Egészen addig teljesen normális volt, amíg...
~A pia...~ rakja össze lassan Zyria történetét az este folyamán történtekkel. Mondják, hogy mindenkiből mást hoz ki a rum, de ilyet még ő sem látott, pedig megjárta már szinte az összes kikötői bordélyházat, úgyhogy azért látott már egyet s mást.*
*Draennar harsányan felnevet, mikor kiderül, hogy Zyriával egy kapura játszanak.*
-Hát ez sokmindent megmagyaráz, bár tény, megtámadhatatlanok az érvei...*törölgeti a szemét, ami könnyes lett a nevetéstől. Még ezer szerencse, hogy ezen az estén nem volt célja az, hogy elcsábítsa ezt a lányt, hát ezután már nem is nagyon lesz. Viszont a lány ujját elkapja, mielőtt még a mellkasához érhetne, s finoman eltolja magától. Senki nem érhet hozzá ott. Senki. Soha többé.*
-De azzal tisztában vagy ugye, hogy te is nő vagy?*kérdi mit sem sejtve, még mindig vigyorogva. Szemmel láthatóan a sok ital megártott a nőnek, s most meg már férfinak hiszi magát. Ha eddig volt is bármi hajlandóság felé Draennar részéről, hát az most egy pillanat alatt eltűnt. Viszont továbbra is remekül szórakozik ezen az ütődött alakon.*
-Másként mivel magyaráznád ezeket itt?*mutat a lány kebleire még mindig nevetve. Hát mi tagadás, nem gondolta volna, hogy egy ilyen buggyanttal hozza össze a sors ezen az estén. Ez aztán megérte azt a néhány aranyat, amit a rumra költött.*
-Ó hogyne, minden éjjel ilyenben van részem.*figyeli vigyorogva a "lányt", akit őszintén nem tud most már hova tenni magában. Egészen addig teljesen normális volt, amíg...
~A pia...~ rakja össze lassan Zyria történetét az este folyamán történtekkel. Mondják, hogy mindenkiből mást hoz ki a rum, de ilyet még ő sem látott, pedig megjárta már szinte az összes kikötői bordélyházat, úgyhogy azért látott már egyet s mást.*
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:32:11
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:32:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*Később szíves örömest rázendítene ő is egy-két dalra, de most jelenleg valami, jobban mondva valaki más köti le figyelmét. Annak is csak néhány része, ez viszont már részletkérdés.*
- Sok szebb akad náluk, de néha be kell érni azzal, ami van. Azok közül pedig már csak a legszebbet választja az ember! *fejti ki véleményét, mikor azonban a mellette ülő az ő szépségét kezdi fejtegetni, furcsállva néz rá. Egyik szemöldöke kérdőn szalad az egekbe, majd némiképp hátrébb is húzódik, egészen addig, míg széke támlájának nem ütközik. Addig meg sem szólal, míg újra meg nem kérdezik, hogy mit mondott. Akkor azonban egyik kezét előre nyújtja, hogy megbökdösse a férfi mellkasát.*
- Ide figyelj, öregem, az rendben van, hogy együtt iszogatunk, meg tanítasz egy-két nótát, de én nem vagyok olyan. Mármint érted... Én a nőket kedvelem, nem a férfiakat *magyaráz*
- És nem értem, hogy mit nem lehet érteni? Férfi vagy te is, akárcsak én, láthatod, hogy hogy néznek ki! Például azok a begyek... *kezd bele, majd kezeivel úgy tesz, mintha maga előtt emelgetne egy pár női domborulatot, miközben fel sem tűnik neki, hogy sajátját mozgatja fel-le.*
- Tudod... Engem kölyökként egy rakás ocsmány képű alak nevelt fel. Helyes kis kölyök voltam, így kedveltek is az utcai hölgyek. Engem küldtek értük, de hogy férfiként is viselkedjek, öntöttek belém egy keveset, hogy oda merjek menni és megszólítsam őket. Nem is értem hogy lehettem olyan félénk, úgy viselkedtem, mint egy lány, egészen addig, míg jól be nem rúgtam és meg nem jegyeztem, hogy mit kell mondani és mit hogy kell csinálni. Annyi nő még életembe nem vett körül egyszerre, mint azokban az időkben *meséli el sajátos kis történetét, visszaemlékezve a "régi szép" időkre.*
- Igaz, olyan sokra nem emlékeztem a történtekből, de biztos volt valami, elvégre reggel köztük ébredtem, majd támolyogtam el fél részegen a saját szobámig. Sosem felejtem el azokat a tanokat. Ilyenkor mindig eszembe jutnak a régen hallott szavak *teszi még hozzá, befejezve ezzel a rövidke mesét.*
- Na és te? Neked volt ilyenben részed? *kérdi, bár csak puszta udvarias kíváncsiságból, semmi másból. Lassan megfordul a fejében, hogy kérnie kellene egy szobát, ha máshoz nem is, hát ahhoz, hogy kulccsal a kezében támolyogjon el a kiszemelt hölgyekig, megkérdezve őket, van-e kedvük egy kis társasághoz.*
*Később szíves örömest rázendítene ő is egy-két dalra, de most jelenleg valami, jobban mondva valaki más köti le figyelmét. Annak is csak néhány része, ez viszont már részletkérdés.*
- Sok szebb akad náluk, de néha be kell érni azzal, ami van. Azok közül pedig már csak a legszebbet választja az ember! *fejti ki véleményét, mikor azonban a mellette ülő az ő szépségét kezdi fejtegetni, furcsállva néz rá. Egyik szemöldöke kérdőn szalad az egekbe, majd némiképp hátrébb is húzódik, egészen addig, míg széke támlájának nem ütközik. Addig meg sem szólal, míg újra meg nem kérdezik, hogy mit mondott. Akkor azonban egyik kezét előre nyújtja, hogy megbökdösse a férfi mellkasát.*
- Ide figyelj, öregem, az rendben van, hogy együtt iszogatunk, meg tanítasz egy-két nótát, de én nem vagyok olyan. Mármint érted... Én a nőket kedvelem, nem a férfiakat *magyaráz*
- És nem értem, hogy mit nem lehet érteni? Férfi vagy te is, akárcsak én, láthatod, hogy hogy néznek ki! Például azok a begyek... *kezd bele, majd kezeivel úgy tesz, mintha maga előtt emelgetne egy pár női domborulatot, miközben fel sem tűnik neki, hogy sajátját mozgatja fel-le.*
- Tudod... Engem kölyökként egy rakás ocsmány képű alak nevelt fel. Helyes kis kölyök voltam, így kedveltek is az utcai hölgyek. Engem küldtek értük, de hogy férfiként is viselkedjek, öntöttek belém egy keveset, hogy oda merjek menni és megszólítsam őket. Nem is értem hogy lehettem olyan félénk, úgy viselkedtem, mint egy lány, egészen addig, míg jól be nem rúgtam és meg nem jegyeztem, hogy mit kell mondani és mit hogy kell csinálni. Annyi nő még életembe nem vett körül egyszerre, mint azokban az időkben *meséli el sajátos kis történetét, visszaemlékezve a "régi szép" időkre.*
- Igaz, olyan sokra nem emlékeztem a történtekből, de biztos volt valami, elvégre reggel köztük ébredtem, majd támolyogtam el fél részegen a saját szobámig. Sosem felejtem el azokat a tanokat. Ilyenkor mindig eszembe jutnak a régen hallott szavak *teszi még hozzá, befejezve ezzel a rövidke mesét.*
- Na és te? Neked volt ilyenben részed? *kérdi, bár csak puszta udvarias kíváncsiságból, semmi másból. Lassan megfordul a fejében, hogy kérnie kellene egy szobát, ha máshoz nem is, hát ahhoz, hogy kulccsal a kezében támolyogjon el a kiszemelt hölgyekig, megkérdezve őket, van-e kedvük egy kis társasághoz.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:15:15
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:15:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*A férfi jókedvűen énekli végig újra a dalt a lánnyal, azzal mit sem törődve, hogy ki mit szól hozzá. Mikor végigértek vele, a férfi jóízűt nevet, majd újabbat kortyol a söréből.*
-Egészen jól ment, bár az ön hangja jóval kellemesebb, mint az előző társaságé.*pillant az asztal felé, ahonnan az imént beszálltak az éneklésbe.*
-Bocs fiúk, de így van.*tárja szét a kezét, mire az asztalnál lévők is nevetni kezdenek.*
-Nos igen, természetesen tudok még, de egyelőre ennyi elég is volt. Talán később rázendíthetünk még egy-két dalra.*válaszol vigyorogva, majd ő maga is arra néz, amerre a lány mutatja, s futó pillantásokkal illeti az asztalnál jelen lévő nőket, s egy diplomatikusan semmitmondó szájhúzással nyilvánítja ki a véleményét.*
-Hát ahogy nézzük.*vonja meg végül a vállát is.*
-Jómagam is láttam már jóval szebbeket, s ébredtem is már szebbek mellett.*neveti el magát, s csak utána gondolkozik el azon, mit is mondott az imént a lány. Fürkésző pillantást vet rá, majd hozzáteszi.*
-Bár ebben a kocsmában jelenleg önnek aligha akarhat párja szépség terén.*villant újabb mosolyt, majd ledönt még egy pohárka rumot, s mellé lekíséri némi sörrel is.*
-Mit is mondott az imént?*kérdez vissza végül, s a nő felé fordul, arcán kaján vigyorral.*
-Nem volna jó félreérteni a dolgot, s tolakodónak sem akarok tűnni, de ezt mégis hogy értette?
*A férfi jókedvűen énekli végig újra a dalt a lánnyal, azzal mit sem törődve, hogy ki mit szól hozzá. Mikor végigértek vele, a férfi jóízűt nevet, majd újabbat kortyol a söréből.*
-Egészen jól ment, bár az ön hangja jóval kellemesebb, mint az előző társaságé.*pillant az asztal felé, ahonnan az imént beszálltak az éneklésbe.*
-Bocs fiúk, de így van.*tárja szét a kezét, mire az asztalnál lévők is nevetni kezdenek.*
-Nos igen, természetesen tudok még, de egyelőre ennyi elég is volt. Talán később rázendíthetünk még egy-két dalra.*válaszol vigyorogva, majd ő maga is arra néz, amerre a lány mutatja, s futó pillantásokkal illeti az asztalnál jelen lévő nőket, s egy diplomatikusan semmitmondó szájhúzással nyilvánítja ki a véleményét.*
-Hát ahogy nézzük.*vonja meg végül a vállát is.*
-Jómagam is láttam már jóval szebbeket, s ébredtem is már szebbek mellett.*neveti el magát, s csak utána gondolkozik el azon, mit is mondott az imént a lány. Fürkésző pillantást vet rá, majd hozzáteszi.*
-Bár ebben a kocsmában jelenleg önnek aligha akarhat párja szépség terén.*villant újabb mosolyt, majd ledönt még egy pohárka rumot, s mellé lekíséri némi sörrel is.*
-Mit is mondott az imént?*kérdez vissza végül, s a nő felé fordul, arcán kaján vigyorral.*
-Nem volna jó félreérteni a dolgot, s tolakodónak sem akarok tűnni, de ezt mégis hogy értette?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819