Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 188 (3741. - 3760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3760. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-20 21:08:25
Üzenet elküldve: 2023-06-20 21:08:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Feláldozhatók//
//Natu, Tira, és Kara//
*A vörös kérdésére csak bárgyún vigyorog. ~Nem érti ez a bölcs beszédet, túl fiatal még. Tán egyszer csak benő a feje lágya.~ Gondolja magában, mint mikor az ember egy éppen lábra állni tanuló bakkecskét lát. A bor története azonban sokkal rejtélyesebb a számára. A tündér mosolyogva fordul vissza rá, szépen szólítja meg és még a bort sem sajnálja tőle! Micsoda férfi. Persze az a rész hamar elhomályosodik elméjében, hogy az a bor minden bizonnyal az övé, és gyakorlatilag a saját italával kínálják meg, de egy bölcset ez nem hozhat zavarba. A lényeg hogy csorogjon a nedű.*
-Hááá. Pajtás!
*Mondja ahogy a szigorú tekintete megenyhül, hatalmas tenyerével pedig meglapogatja a tündér hátát. Talán a kelleténél némileg erősebben, de nem túl erősen, épp csak annyira amennyire egy részeg óriás egy tündért meglapogat.*
-Ez aztán a kedvemre való beszéd. Biztosan a hölgy sem zárja hét lakat alá torkát egy finom korty bortól, igaz-e?
*Kacsint oda a rumot nyakaló vörösre.*
-Igyunk Kiris'sthinre, aki elvette a szüzességemet 12 éves koromban háhhháh.
*Öblösen hahotázik, tán még az ivó bútorai is beleremegnek.*
-Natukoya Tojimara vagyok gyerekek, de mindenki csak Natu mesternek hív.
*Nagyokat gurgulázva hajtja le a bort és elégedetten sóhajt hozzá, majd folytatja.*
-A mesterre is hallgatok. No és ti? Mit kerestek ezen a gyönyörűséges helyen ahol ily olcsó a lőre és ily sok van belőle?
*Látványát és korát meghazudtoló fürgeséggel és könnyedséggel pattan fel az egyik székre, igaz rendesen nyikorog alatta az összetákolt fabútor készítmény, de erre az alkalomra tökéletes.*
-Csak nem valami hajóstolvajok vagy mik vagytok? Kalózok? Vagy ezekre a nagy polipokra vadásztok? Azt mondják jó pénz van benne, meg a húsuk is finom. Csak figyelni kell hogy ne főzze túl az ember mert akkor aztat mondják hogy nagyon rágós lesz. De éhes ember nem válogat nem? Nem?
//Natu, Tira, és Kara//
*A vörös kérdésére csak bárgyún vigyorog. ~Nem érti ez a bölcs beszédet, túl fiatal még. Tán egyszer csak benő a feje lágya.~ Gondolja magában, mint mikor az ember egy éppen lábra állni tanuló bakkecskét lát. A bor története azonban sokkal rejtélyesebb a számára. A tündér mosolyogva fordul vissza rá, szépen szólítja meg és még a bort sem sajnálja tőle! Micsoda férfi. Persze az a rész hamar elhomályosodik elméjében, hogy az a bor minden bizonnyal az övé, és gyakorlatilag a saját italával kínálják meg, de egy bölcset ez nem hozhat zavarba. A lényeg hogy csorogjon a nedű.*
-Hááá. Pajtás!
*Mondja ahogy a szigorú tekintete megenyhül, hatalmas tenyerével pedig meglapogatja a tündér hátát. Talán a kelleténél némileg erősebben, de nem túl erősen, épp csak annyira amennyire egy részeg óriás egy tündért meglapogat.*
-Ez aztán a kedvemre való beszéd. Biztosan a hölgy sem zárja hét lakat alá torkát egy finom korty bortól, igaz-e?
*Kacsint oda a rumot nyakaló vörösre.*
-Igyunk Kiris'sthinre, aki elvette a szüzességemet 12 éves koromban háhhháh.
*Öblösen hahotázik, tán még az ivó bútorai is beleremegnek.*
-Natukoya Tojimara vagyok gyerekek, de mindenki csak Natu mesternek hív.
*Nagyokat gurgulázva hajtja le a bort és elégedetten sóhajt hozzá, majd folytatja.*
-A mesterre is hallgatok. No és ti? Mit kerestek ezen a gyönyörűséges helyen ahol ily olcsó a lőre és ily sok van belőle?
*Látványát és korát meghazudtoló fürgeséggel és könnyedséggel pattan fel az egyik székre, igaz rendesen nyikorog alatta az összetákolt fabútor készítmény, de erre az alkalomra tökéletes.*
-Csak nem valami hajóstolvajok vagy mik vagytok? Kalózok? Vagy ezekre a nagy polipokra vadásztok? Azt mondják jó pénz van benne, meg a húsuk is finom. Csak figyelni kell hogy ne főzze túl az ember mert akkor aztat mondják hogy nagyon rágós lesz. De éhes ember nem válogat nem? Nem?
3759. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-20 12:37:07
Üzenet elküldve: 2023-06-20 12:37:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Feláldozhatók//
//Natu, Tira, és Kara//
* A kis tündér azt hinné, hogy sikerült meglovasítania az italt, és arcán elégedett mosollyal lépdel, amikor utána szólnak. Természetesen annál több hidegvér szorult belé, hogy megmerevedjen, úgyhogy arcán bájos mosollyal fordul az öreg iszákos felé. *
- Jó uram, hát azt mondtam mindig is, hogy társaságban jobban esik a bor! * Mondja vidáman, és már meg is indul a kettős felé. *
- De persze felénk azt is tartják, hogy viszonozni illik a kedvességet. Szóval remélem, hogy a következő kört az uram állja, ha már így összebarátkoztunk. Három poharat! * Int a söntés mögött álló bárpultosnak, ahogy oda ér, és amaz már porolja is a poharakat, amik így ugyan olyan koszosak, csak éppen sokkal maszatosabbak lesznek. De hát száraz torok nem válogat, úgyhogy ahogy megkapják, már önti is három felé a megmaradt italt. *
- Aztán milyen szél az, ami csak úgy idefúlja az ilyen öregeket és vörös szépségeket? * Kezd társalgásba, ha már az a balszerencse érte, hogy itt kötött ki. Ki tudja, talán megtud valami hasznosat, vagy ha azt nem is, eltereli eléggé a figyelmüket ahhoz, hogy néhány kör ital után könnyen fossza meg őket az értékesnek ítélt tárgyaiktól. Főleg az erszényeiktől, de Kara nem válogat, szívesen visz ő aranygyűrűt, fülbevalót, egyszer még egy aranyfogat is meglovasított. Utóbbira mondjuk nem büszke, rendkívül nehéz, és undorító eljárás volt. *
//Natu, Tira, és Kara//
* A kis tündér azt hinné, hogy sikerült meglovasítania az italt, és arcán elégedett mosollyal lépdel, amikor utána szólnak. Természetesen annál több hidegvér szorult belé, hogy megmerevedjen, úgyhogy arcán bájos mosollyal fordul az öreg iszákos felé. *
- Jó uram, hát azt mondtam mindig is, hogy társaságban jobban esik a bor! * Mondja vidáman, és már meg is indul a kettős felé. *
- De persze felénk azt is tartják, hogy viszonozni illik a kedvességet. Szóval remélem, hogy a következő kört az uram állja, ha már így összebarátkoztunk. Három poharat! * Int a söntés mögött álló bárpultosnak, ahogy oda ér, és amaz már porolja is a poharakat, amik így ugyan olyan koszosak, csak éppen sokkal maszatosabbak lesznek. De hát száraz torok nem válogat, úgyhogy ahogy megkapják, már önti is három felé a megmaradt italt. *
- Aztán milyen szél az, ami csak úgy idefúlja az ilyen öregeket és vörös szépségeket? * Kezd társalgásba, ha már az a balszerencse érte, hogy itt kötött ki. Ki tudja, talán megtud valami hasznosat, vagy ha azt nem is, eltereli eléggé a figyelmüket ahhoz, hogy néhány kör ital után könnyen fossza meg őket az értékesnek ítélt tárgyaiktól. Főleg az erszényeiktől, de Kara nem válogat, szívesen visz ő aranygyűrűt, fülbevalót, egyszer még egy aranyfogat is meglovasított. Utóbbira mondjuk nem büszke, rendkívül nehéz, és undorító eljárás volt. *
3758. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-19 11:51:37
Üzenet elküldve: 2023-06-19 11:51:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Feláldozhatók//
//Natu, Tira, és Kara//
*Ezúttal az első benyomása igaznak bizonyul. Az óriás kifejezetten szenilisnek tűnik. Hogy a kor az oka, esetleg az alkohol, végső soron mindegy. Nem újdonság ez a Kikötőben, neki sem az.*
-Miről hadoválsz itt? *Elvigyorodik. Azért valahol csiklandozza a humorát az ipse. Ha valaki látszólag ennyire nincs képben, az mindig muris.
Nem sértődik meg rajta, hogy bárcásnak nézik. Az elmúlt két napban ez a harmadik eset. Mondtak már rá sokkal rosszabb dolgokat is ennél, arca sem rezdül ilyesmitől.
A vénség mozgásba lendül és nem kell hozzá különösebb értelem, hogy az okát is megértse. A kis tündér alighanem megfújta a borát.*
-Hümm. Még egy rumot! * Azzal le is csapja a pultra a 9aranyat a Rumért cserébe.
Na nem a tartalmát kívánja. Azt hamar fel is hajtja. Neki a pohárra van szüksége, ha esetleg kitörne a haddelhadd. A második a Rumosban, mióta itt tartózkodik. Közben nem rest szemrevételezni az italtolvajt sem. Nem tűnik ismerősnek első ránézésre. Tapasztalatai alapján a Kikötőben és a tengeren megforduló apróságok hangjukkal és vérmérsékletükkel ellensúlyozzák testi adottságaik hiányát. Kíváncsi, ezúttal is ez-e a helyzet. Reméli, hogy igen. Igazán kedvére való látvány lenne, ahogy a tündér az óriással szemben ágál.*
-Kínáld meg az öreget. Megérdemli. *Veti oda rókamosollyal ábrázatán.*
//Natu, Tira, és Kara//
*Ezúttal az első benyomása igaznak bizonyul. Az óriás kifejezetten szenilisnek tűnik. Hogy a kor az oka, esetleg az alkohol, végső soron mindegy. Nem újdonság ez a Kikötőben, neki sem az.*
-Miről hadoválsz itt? *Elvigyorodik. Azért valahol csiklandozza a humorát az ipse. Ha valaki látszólag ennyire nincs képben, az mindig muris.
Nem sértődik meg rajta, hogy bárcásnak nézik. Az elmúlt két napban ez a harmadik eset. Mondtak már rá sokkal rosszabb dolgokat is ennél, arca sem rezdül ilyesmitől.
A vénség mozgásba lendül és nem kell hozzá különösebb értelem, hogy az okát is megértse. A kis tündér alighanem megfújta a borát.*
-Hümm. Még egy rumot! * Azzal le is csapja a pultra a 9aranyat a Rumért cserébe.
Na nem a tartalmát kívánja. Azt hamar fel is hajtja. Neki a pohárra van szüksége, ha esetleg kitörne a haddelhadd. A második a Rumosban, mióta itt tartózkodik. Közben nem rest szemrevételezni az italtolvajt sem. Nem tűnik ismerősnek első ránézésre. Tapasztalatai alapján a Kikötőben és a tengeren megforduló apróságok hangjukkal és vérmérsékletükkel ellensúlyozzák testi adottságaik hiányát. Kíváncsi, ezúttal is ez-e a helyzet. Reméli, hogy igen. Igazán kedvére való látvány lenne, ahogy a tündér az óriással szemben ágál.*-Kínáld meg az öreget. Megérdemli. *Veti oda rókamosollyal ábrázatán.*
3757. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-19 00:09:57
Üzenet elküldve: 2023-06-19 00:09:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Feláldozhatók//
//Natu, Tira, és Kara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A mestert nem hatja meg az esése, esett ő már jóval cifrábbakat is, no meg persze józan volt. Ez mindenre kifogás, hisz úgy létezni is alig bír, tán a szervei sem működnek rendesen ha nem kapnak egy kis kenőanyagot. A kis légy férfi - ő mindig is így hívta a tündéreket, ha jó kedve van akkor szitakötőnek - röhögésére csak egy pillantást vet, a fejét hajtja mintha csak egy mutatványos lenne, és megköszönné a bókot. Túl öreg és buta hogy felvegye az ilyesmit. A pultnál azonban a megérdemelt borát kortyolgatja indokolatlan sebességgel, mikor egy emberbőrbe bújt róka settenkedik oda hozzá. Meg is lepődik a dolgon, ám az elébe tolt rum minden gyanakvását elveszi.*
-Ó kedvesem, az istennő küldött téged!
*Nem is igen figyel másra, úgyhogy a tündérnek van ideje és lehetősége meglovasítani az italát, Tojimara pedig magasra emeli a koszos poharat.*
-Hasznos a víz, de könnyen belefulladhatunk! Hehhe. *Röhög széles vigyorral.* Kedves megegészségesedésünkre!
*Majd jóízűen lehatja az ajándék nedűt. Ahogy egy komor, hideg téli napon az ember arcát megsüti a hegyek közül kibúvó napfény, úgy öleli körül az ital a mester lelkét.*
-Hajó? És ha nem jó? Hehheh.
*Vigyorog tovább, majd jobban megnézi magának a nőt.*
-Ne haragudjon csillag virág szálam, de drága magácska az én erszényemnek.
*Vonja meg vállait, nem vevő a kurtizán szolgáltatásra ilyen kora reggel, a borát viszont annál inkább keresi. Keresnie is kell, mert nincs ott ahol hagyta. Egy pillanat erejéig visszanéz a nőre, de mivel egyértelműen nem lát a kezében borosüveget, így tovább kutat. Szerencsére nem kell sokáig keresnie, hisz nincsenek sokan a Rókalyukban, annál a légyfiúnál viszont pont akad egy. Hogy az övé-e, vagy a sajátja azt ő nem tudja megmondani, de ez nem kifejezetten zavarja őt.*
-Hé kis komám!
*Rikkant oda neki, és utána is igyekszik lépni. Most hogy az alkohol kellően felfűtötte a testét a korábbi rozogaságának alig látni nyomát, a botja is csak a pultot támasztja és a keze sem remeg, ellenben pirospozsgás az arca, tele élettel.*
-Nem akarsz megkínálni egy kis borral?
//Natu, Tira, és Kara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A mestert nem hatja meg az esése, esett ő már jóval cifrábbakat is, no meg persze józan volt. Ez mindenre kifogás, hisz úgy létezni is alig bír, tán a szervei sem működnek rendesen ha nem kapnak egy kis kenőanyagot. A kis légy férfi - ő mindig is így hívta a tündéreket, ha jó kedve van akkor szitakötőnek - röhögésére csak egy pillantást vet, a fejét hajtja mintha csak egy mutatványos lenne, és megköszönné a bókot. Túl öreg és buta hogy felvegye az ilyesmit. A pultnál azonban a megérdemelt borát kortyolgatja indokolatlan sebességgel, mikor egy emberbőrbe bújt róka settenkedik oda hozzá. Meg is lepődik a dolgon, ám az elébe tolt rum minden gyanakvását elveszi.*
-Ó kedvesem, az istennő küldött téged!
*Nem is igen figyel másra, úgyhogy a tündérnek van ideje és lehetősége meglovasítani az italát, Tojimara pedig magasra emeli a koszos poharat.*
-Hasznos a víz, de könnyen belefulladhatunk! Hehhe. *Röhög széles vigyorral.* Kedves megegészségesedésünkre!
*Majd jóízűen lehatja az ajándék nedűt. Ahogy egy komor, hideg téli napon az ember arcát megsüti a hegyek közül kibúvó napfény, úgy öleli körül az ital a mester lelkét.*
-Hajó? És ha nem jó? Hehheh.
*Vigyorog tovább, majd jobban megnézi magának a nőt.*
-Ne haragudjon csillag virág szálam, de drága magácska az én erszényemnek.
*Vonja meg vállait, nem vevő a kurtizán szolgáltatásra ilyen kora reggel, a borát viszont annál inkább keresi. Keresnie is kell, mert nincs ott ahol hagyta. Egy pillanat erejéig visszanéz a nőre, de mivel egyértelműen nem lát a kezében borosüveget, így tovább kutat. Szerencsére nem kell sokáig keresnie, hisz nincsenek sokan a Rókalyukban, annál a légyfiúnál viszont pont akad egy. Hogy az övé-e, vagy a sajátja azt ő nem tudja megmondani, de ez nem kifejezetten zavarja őt.*
-Hé kis komám!
*Rikkant oda neki, és utána is igyekszik lépni. Most hogy az alkohol kellően felfűtötte a testét a korábbi rozogaságának alig látni nyomát, a botja is csak a pultot támasztja és a keze sem remeg, ellenben pirospozsgás az arca, tele élettel.*
-Nem akarsz megkínálni egy kis borral?
3756. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-18 23:27:31
Üzenet elküldve: 2023-06-18 23:27:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Feláldozhatók//
//Natu, Tira, és Kara//
- Szép volt öreg! A vetődés tíz pontos, de az esésre csak ötöt adok. * Röhög az ivó egyik asztalánál a bárd, aki végig nézi a bozontos szakállú, fura figura megjelenését. Oda is sétál az alakhoz, akinek úgy tűnik, hogy egy vörös lányka tereli el a figyelmét. Ha tényleg így történik, és a kopasz oda fordul a felajánlott italra, akkor egyszerű mozdulattal próbálja meg elvenni a pultról a kifizetett bort, mintha csak a saját rendelését venné át, az alatt az idő alatt, amíg a másik kettő egymással foglalkozik. Ha sikerrel jár, akkor határozott, és fürge, de gyanúsnak nem tűnő léptekkel próbál meg visszamenni az asztalához. *
//Natu, Tira, és Kara//
- Szép volt öreg! A vetődés tíz pontos, de az esésre csak ötöt adok. * Röhög az ivó egyik asztalánál a bárd, aki végig nézi a bozontos szakállú, fura figura megjelenését. Oda is sétál az alakhoz, akinek úgy tűnik, hogy egy vörös lányka tereli el a figyelmét. Ha tényleg így történik, és a kopasz oda fordul a felajánlott italra, akkor egyszerű mozdulattal próbálja meg elvenni a pultról a kifizetett bort, mintha csak a saját rendelését venné át, az alatt az idő alatt, amíg a másik kettő egymással foglalkozik. Ha sikerrel jár, akkor határozott, és fürge, de gyanúsnak nem tűnő léptekkel próbál meg visszamenni az asztalához. *
3755. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-18 19:03:00
Üzenet elküldve: 2023-06-18 19:03:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Natukoya Tojimara//
*Fáradt és kissé talán másnapos is. Leginkább karikás szemei árulkodnak erről, na meg gubancos hajkoronája. Nem töri magát egyik miatt sem, így érkezik a fogadótérbe. Magához vesz csekélyke 9 aranyért egy pohár Rumot, s azzal a kezében támasztja a pultot. Korai az óra, csend van. Egy-két alak lézeng csak itt ilyenkor. A halászok már a tengeren, a matrózok pedig pakolnak. A nap még a delelőjétől is messze, ilyenkor pedig csak az olyan semmirekellő alakok lézengenek itt, mint ő.
Na meg ez a vénséges óriás, aki földrengető pofára esést produkált az ajtóban. Ő csak egy halovány horkantással jutalmazta a látottakat. Ahogy elnézi az ábrázatát, megverte már az összes isten. Nem, mintha különösebben sajnálná. Könyökeit maga mögött támasztva, derekát a pultnak vetve szemléli leplezetlenül a flótást. A Viharfiak között megfordul néhány ilyen, de egyébként nem túl gyakori látkép a Kikötőben. Őket is leginkább verőlegényeknek tartják, ez itt pedig nem tűnik annak. Nincs baja egyébként velük, ráadásul tapasztalatai alapján igen lassan őröl az elméjük. Könnyen rászedhető fajta. Már ha van miért rászedni őket.
Még egyszer utoljára végig hordozza tekintetét a vén melákon, akibe látszólag csak hálni jár a lélek, mielőtt újra a bejárati ajtónak szegezné barnáit. Csak befúrja magát azonban a kérdés az elméjébe és csak nem hagyja nyugodni a dolog. Bosszúsan veti hát a szavakat a vén óriásnak, ahogy felé pillant.*
-Eltévedtél, tata? Melyik hajó hozott? *Kiissza a rum felét, majd a maradékot a fickó felé löki a pulton. Nem kőszívű ő sem, hagyja, hadd piáljon az öreg. Nem tart tőle, ahhoz túlságosan vénségesnek tűnik. Inkább csak kíváncsi.*
*Fáradt és kissé talán másnapos is. Leginkább karikás szemei árulkodnak erről, na meg gubancos hajkoronája. Nem töri magát egyik miatt sem, így érkezik a fogadótérbe. Magához vesz csekélyke 9 aranyért egy pohár Rumot,
s azzal a kezében támasztja a pultot. Korai az óra, csend van. Egy-két alak lézeng csak itt ilyenkor. A halászok már a tengeren, a matrózok pedig pakolnak. A nap még a delelőjétől is messze, ilyenkor pedig csak az olyan semmirekellő alakok lézengenek itt, mint ő.Na meg ez a vénséges óriás, aki földrengető pofára esést produkált az ajtóban. Ő csak egy halovány horkantással jutalmazta a látottakat. Ahogy elnézi az ábrázatát, megverte már az összes isten. Nem, mintha különösebben sajnálná. Könyökeit maga mögött támasztva, derekát a pultnak vetve szemléli leplezetlenül a flótást. A Viharfiak között megfordul néhány ilyen, de egyébként nem túl gyakori látkép a Kikötőben. Őket is leginkább verőlegényeknek tartják, ez itt pedig nem tűnik annak. Nincs baja egyébként velük, ráadásul tapasztalatai alapján igen lassan őröl az elméjük. Könnyen rászedhető fajta. Már ha van miért rászedni őket.
Még egyszer utoljára végig hordozza tekintetét a vén melákon, akibe látszólag csak hálni jár a lélek, mielőtt újra a bejárati ajtónak szegezné barnáit. Csak befúrja magát azonban a kérdés az elméjébe és csak nem hagyja nyugodni a dolog. Bosszúsan veti hát a szavakat a vén óriásnak, ahogy felé pillant.*
-Eltévedtél, tata? Melyik hajó hozott? *Kiissza a rum felét, majd a maradékot a fickó felé löki a pulton. Nem kőszívű ő sem, hagyja, hadd piáljon az öreg. Nem tart tőle, ahhoz túlságosan vénségesnek tűnik. Inkább csak kíváncsi.*
3754. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-18 15:49:43
Üzenet elküldve: 2023-06-18 15:49:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagy zajjal csapja be az ajtót, no nem azért mert ilyen agresszív, egyszerűen csak beesik rajta. A földről nagy nehezen remegő kezével sikerül feltápászkodnia, de az arca egész gyűrött az eséstől.*
-Hogy rohadna meg aki iderakta...
*Bosszankodik az orra alatt, ahogy a pulthoz igyekszik elvánszorogni valahogy. Amikor odaér, rátámaszkodik egész testével és óriásit sóhajt.*
-Végre basszameg. Aszittem sose érek el ide hehhehe.
*Röhög örömében, majd rögtön az erszényében kezd el turkálni.*
-Gyorsan egy üveg Bort főnök, itt a 28 arany.
*Aztán ahogy kezébe kaparintja az üveget, a fogaival már pattintja is ki a parafadugót belőle és nyakalni kezdi, meg sem áll míg a jó harmadát el nem fogyasztja. A szája szélén egy kisebb vöröses csík jelenik meg, mert úgy látszik hogy a levegőt sem kívánja úgy a szervezete mint ezt a moslék löttyöt. Persze miután leteszi az üveget, azt is lenyalja, hisz kár lenne egy cseppet is elpocsékolni belőle.*
-Ááhh. Mindjárt jobb. Nem hiába mondják, a bor az élet itala!
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagy zajjal csapja be az ajtót, no nem azért mert ilyen agresszív, egyszerűen csak beesik rajta. A földről nagy nehezen remegő kezével sikerül feltápászkodnia, de az arca egész gyűrött az eséstől.*
-Hogy rohadna meg aki iderakta...
*Bosszankodik az orra alatt, ahogy a pulthoz igyekszik elvánszorogni valahogy. Amikor odaér, rátámaszkodik egész testével és óriásit sóhajt.*
-Végre basszameg. Aszittem sose érek el ide hehhehe.
*Röhög örömében, majd rögtön az erszényében kezd el turkálni.*
-Gyorsan egy üveg Bort főnök, itt a 28 arany.
*Aztán ahogy kezébe kaparintja az üveget, a fogaival már pattintja is ki a parafadugót belőle és nyakalni kezdi, meg sem áll míg a jó harmadát el nem fogyasztja. A szája szélén egy kisebb vöröses csík jelenik meg, mert úgy látszik hogy a levegőt sem kívánja úgy a szervezete mint ezt a moslék löttyöt. Persze miután leteszi az üveget, azt is lenyalja, hisz kár lenne egy cseppet is elpocsékolni belőle.*
-Ááhh. Mindjárt jobb. Nem hiába mondják, a bor az élet itala!
3753. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-17 15:15:02
Üzenet elküldve: 2023-06-17 15:15:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Kidől. Egyenest bele a 12 aranyért bérelt, ócska Szoba (1. emelet) szalmájába. Hosszabb volt ez a nap, mint tervezte, csak kevésbé nyereséges. Olyan visszatérni a Kikötő forgatagába, mintha sose távozott volna. Ugyanaz a mozgalmas, néha fájdalmas és keserédes kaland. Ugyanakkor nem panaszkodhat; ép bőrrel túlélte. Ez is valami két ilyen akció után, amiben ma része volt. A Sellőház még hagyján, de a kis kormos kloffolása alaposan kivett belőle. Túl fáradt már hozzá, hogy agyának fogaskerekei megfelelően őröljenek és tervezzenek. Lassan felkászálódik, becsukja szobájának ósdi faajtaját, majd rögtön elnyomja a buzgóság. Holnap első dolga lesz hajó után nézni. Ha kell, padlót pucol és kihordja a kapitány éjjeliedényét. Ismeri már a szerencséjét; csak ki kell várnia a megfelelő alkalmat. Az ő szerencséje általában mindig más balszerencséjét jelenti, de türelem szükségeltetik ahhoz, hogy révbe érjen. Ő pedig türelmes fajta, ha nem hajigálnak farönköket igen lobbanékony természetének kandallójába. Mert akkor nem tervez, nem gondolkodik, nem vár.*
Hosszabb volt ez a nap, mint tervezte, csak kevésbé nyereséges. Olyan visszatérni a Kikötő forgatagába, mintha sose távozott volna. Ugyanaz a mozgalmas, néha fájdalmas és keserédes kaland. Ugyanakkor nem panaszkodhat; ép bőrrel túlélte. Ez is valami két ilyen akció után, amiben ma része volt. A Sellőház még hagyján, de a kis kormos kloffolása alaposan kivett belőle. Túl fáradt már hozzá, hogy agyának fogaskerekei megfelelően őröljenek és tervezzenek. Lassan felkászálódik, becsukja szobájának ósdi faajtaját, majd rögtön elnyomja a buzgóság. Holnap első dolga lesz hajó után nézni. Ha kell, padlót pucol és kihordja a kapitány éjjeliedényét. Ismeri már a szerencséjét; csak ki kell várnia a megfelelő alkalmat. Az ő szerencséje általában mindig más balszerencséjét jelenti, de türelem szükségeltetik ahhoz, hogy révbe érjen. Ő pedig türelmes fajta, ha nem hajigálnak farönköket igen lobbanékony természetének kandallójába. Mert akkor nem tervez, nem gondolkodik, nem vár.*
3752. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-10 23:02:48
Üzenet elküldve: 2023-06-10 23:02:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Visszatér a Rumosba. Ez csak természetes. Kell ma egy hely, ahol álomra hajthatja a fejét. Feltépi hát a koszos bejárati ajtót, végigtipeg a szebb napokat és nemesebb célokat látott hajópadlón és ledobja magát egy kevésbé szívmelengető társasághoz. Végighordozza barna tekintetét az arcokon; nem, ezek közül egyikkel sem gyűlt még meg a baja. Amazok csak bámulnak rá, mint az a sokat emlegetett borjú az új kapura, ő pedig csak az asztal felé biccent. Azon szanaszét hevernek a kártyalapok. Zsugázást szakított félbe.*
-Kártyázzunk. *Csak ennyit mondd, mielőtt egy marék aranyat dobna az asztalra, jelezvén, hogy komolyak a szándékai. Lábait feldobja a mellette árválkodó székre, s valahonnan dohányt sodor elő.*
-Kártyázzunk. *Csak ennyit mondd, mielőtt egy marék aranyat dobna az asztalra, jelezvén, hogy komolyak a szándékai. Lábait feldobja a mellette árválkodó székre, s valahonnan dohányt sodor elő.*
3751. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-01 14:05:04
Üzenet elküldve: 2023-06-01 14:05:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Tompulás //
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
*Követi a tekintetet a figyelő szempárok felé. Még fel is horkan a megjegyzésre. Valahol szimpatikus számára a mélységi. Legalábbis elsőre. Nagy kár, hogy a szimpátiájánál mindig előrébb sorolódnak vágyai.
Noha nem így tervezte, végső soron a sötételf rábólint az invitálásra. A nekiszegezett kérdésre csak finoman ívelődő szemöldökével ad választ.* ~Naná, hogy tetszel.~ *Persze, tagadhatatlanul szép példány ez itt, ám ő leginkább a férfitársaság híve. Ha viszont rövidtávon meg kell játszania a jó partit, hát megteszi. Lényeg, hogy révbe érjen.
A mélységi fruska vagy nagyon magabiztos, vagy óvatlan. Esetleg mindkettő. Végső soron mindegy. Ha nem lát benne fenyegetést, netalán kéjnőnek nézi, annál jobb.
Sokat ígérő mosollyal rugaszkodik el a pulttól, s veszi a kijárat felé az irányt. Még válla felett hátrapillant a mélységire, vajon követi-e. Nem lett volna szerencsés még egy balhét rendezni zsinórban a Rumosban... De az élvhajhászat bizony még ebbe is belekergette volna. úgy tűnik azonban, rámosolyog a szerencse végre.*
-Nem vagy kikötői. Honnan jössz? *Veszi könnyedre az eszmecserét, miközben rögtön a Rumos sarkán fordul rá egy kietlen, Lakónegyedbe vezető mellékútra. Már ha útra keltek a Rumosból. Megáll a sarkon, s végigméri még egyszer a mélységit. Az óvatosságát már rég felőrölte, de nem ostoba. Kezével inti maga elé a sötételfet, s meri remélni, hogy amaz nem fog gyanút ettől.*
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
*Követi a tekintetet a figyelő szempárok felé. Még fel is horkan a megjegyzésre. Valahol szimpatikus számára a mélységi. Legalábbis elsőre. Nagy kár, hogy a szimpátiájánál mindig előrébb sorolódnak vágyai.
Noha nem így tervezte, végső soron a sötételf rábólint az invitálásra. A nekiszegezett kérdésre csak finoman ívelődő szemöldökével ad választ.* ~Naná, hogy tetszel.~ *Persze, tagadhatatlanul szép példány ez itt, ám ő leginkább a férfitársaság híve. Ha viszont rövidtávon meg kell játszania a jó partit, hát megteszi. Lényeg, hogy révbe érjen.
A mélységi fruska vagy nagyon magabiztos, vagy óvatlan. Esetleg mindkettő. Végső soron mindegy. Ha nem lát benne fenyegetést, netalán kéjnőnek nézi, annál jobb.
Sokat ígérő mosollyal rugaszkodik el a pulttól, s veszi a kijárat felé az irányt. Még válla felett hátrapillant a mélységire, vajon követi-e. Nem lett volna szerencsés még egy balhét rendezni zsinórban a Rumosban... De az élvhajhászat bizony még ebbe is belekergette volna. úgy tűnik azonban, rámosolyog a szerencse végre.*
-Nem vagy kikötői. Honnan jössz? *Veszi könnyedre az eszmecserét, miközben rögtön a Rumos sarkán fordul rá egy kietlen, Lakónegyedbe vezető mellékútra. Már ha útra keltek a Rumosból. Megáll a sarkon, s végigméri még egyszer a mélységit. Az óvatosságát már rég felőrölte, de nem ostoba. Kezével inti maga elé a sötételfet, s meri remélni, hogy amaz nem fog gyanút ettől.*
3750. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-01 13:38:44
Üzenet elküldve: 2023-06-01 13:38:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Tompulás //
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
* Természetéből adódóan könynen és gyorsan ráfügg... nos, gyakorlatilag bármire. Italra, dohányra, férfiakra, fegyverekre, vagy éppenséggel mindenféle tudatkábító cuccokra. Mindig másra, más mértékben. Néha halmozva is az élvezeteket.
A ragacsos-retkes pultra könyököl és próbálja kitalálni mit is akarjon. Felvont szemöldökkel, fordítja a fejét az őt megszólító vöröske felé, majd odasandít a csürhére is. *
- Nagy kaland.
* Motyogja füsttel teli szájjal, teátrális szemforgatással kísérve. Begerjedt, közönyös és utálkozó alakok. Illetve, olyanok, akik még nem döntöttek, melyik. Vagy egyszerre mindegyik?
Na mindegy, hosszas tanakodás után kikér 16 aranyért két Pálinkát. *
- Igényesebb helyet? * Kérdez vissza és kifelé fordulva, rárebegteti a pilláit a nőre. * Tetszem neked?
* Ilyen és ehhez hasonló invitálásokból általában egyféle dolog szokott kikeveredni. Végignéz a másikon. Végül is, nem rossz bőr és Runi nem veti meg a nőtársaságot sem, ha úgy adódik. *
- Végül is, nem bánom.
* Ujjai közé fogja a csikket. Megrántja a vállát, majd szép akkurátusan felhajtja egymás után a rövideket. Közben észleli a bámész vizslatást is a testén, így udvariasan viszonozza. *
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
* Természetéből adódóan könynen és gyorsan ráfügg... nos, gyakorlatilag bármire. Italra, dohányra, férfiakra, fegyverekre, vagy éppenséggel mindenféle tudatkábító cuccokra. Mindig másra, más mértékben. Néha halmozva is az élvezeteket.
A ragacsos-retkes pultra könyököl és próbálja kitalálni mit is akarjon. Felvont szemöldökkel, fordítja a fejét az őt megszólító vöröske felé, majd odasandít a csürhére is. *
- Nagy kaland.
* Motyogja füsttel teli szájjal, teátrális szemforgatással kísérve. Begerjedt, közönyös és utálkozó alakok. Illetve, olyanok, akik még nem döntöttek, melyik. Vagy egyszerre mindegyik?
Na mindegy, hosszas tanakodás után kikér 16 aranyért két Pálinkát.
*- Igényesebb helyet? * Kérdez vissza és kifelé fordulva, rárebegteti a pilláit a nőre. * Tetszem neked?
* Ilyen és ehhez hasonló invitálásokból általában egyféle dolog szokott kikeveredni. Végignéz a másikon. Végül is, nem rossz bőr és Runi nem veti meg a nőtársaságot sem, ha úgy adódik. *
- Végül is, nem bánom.
* Ujjai közé fogja a csikket. Megrántja a vállát, majd szép akkurátusan felhajtja egymás után a rövideket. Közben észleli a bámész vizslatást is a testén, így udvariasan viszonozza. *
3749. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-01 12:48:37
Üzenet elküldve: 2023-06-01 12:48:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Tompulás //
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
*Jó néhány óra eltelt már a "balhé" óta. Sértetlenségét leginkább annak köszönheti, hogy azon a bájgúnáron kívül senkinek sem tűnt fel, ki is volt a kalamajka epicentruma. Roppant elégedettséggel arcán veti derekát a pultnak, s támaszkodik meg rajta jobbjával. Tisztában van vele, hogy a következő balhé lenne számára az utolsó a Rókalyukban, így jobbnak látja meghúzni magát. Még az kéne, hogy innen is kiebrudalják.
Megakad azonban a tekintete egy addig nem látott fizimiskán. Mármint látott ő már sötételfet, de nem a napokban és nem itt. Nem ér rá jobban is szemrevételezni az alighanem sokak számára szemrevaló teremtést, mert a figyelmét az idegen ajkai között füstölő valami vonja magára. Az olyan tapasztalt szimat, mint az övé, rögtön kiszúrja; ez nem közönséges dohány.
Ujjai türelmetlenül dobolnak a pulton maga mögött.* ~Biztos akad nála több is.~ *Nem balhézhat. Itt nem. Ráadásul a mélységi nőstény fajtájához híven nem tűnik veszélytelennek. Használnia kell hát fejét, s míg agyal, nem rest alaposan megfixírozni az idegent maga mellett.
Nincs különösebb gondja a mélységiekkel, ez pedig még az ő szemében is mutatós példány. Ahogy végighordozza tekintetét a Rumos Rókalyuk legkevésbé sem igényes vendégseregletén, kiszúr pár igen mogorván pislogó ábrázatot, ahogy a mélységi fruskát lesik.*
-Szereztél néhány csodálót. *Veti oda végül foghegyről, de nem vár választ, közelebb húzódik.*
-Talán a legjobb lenne felszívódni. Neked is és nekem is. Tudok egy alig igényesebb helyet, ahol barátságosabbak a népek. *Megnyerő mosolyt költöztet arcára, s leküzdi az ingert, hogy kikapja a mélységi lány fogai közül a kábítóanyagot. Az a kósza ördögvigyor a Sellőházban leginkább csak étvágygerjesztőnek volt elegendő.
Elidőzik egy rövid ideig a nőstény bőrét átszelő motívumokon, s lopva lepillantva a késeket is szemügyre veszi. Még nem állt össze a mesterterv, de maximum majd rögtönöz. Feltett szándéka kevésbé majrés helyre csalni a sötételfet, lesz ami lesz. De ha ragaszkodik a Rókalyuk piszkos hangulatához, hát kicsalja belőle itt, amire vágyik.*
-Na?
A hozzászólás írója (Tirä Rhigs) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.01 12:51:45
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
*Jó néhány óra eltelt már a "balhé" óta. Sértetlenségét leginkább annak köszönheti, hogy azon a bájgúnáron kívül senkinek sem tűnt fel, ki is volt a kalamajka epicentruma. Roppant elégedettséggel arcán veti derekát a pultnak, s támaszkodik meg rajta jobbjával. Tisztában van vele, hogy a következő balhé lenne számára az utolsó a Rókalyukban, így jobbnak látja meghúzni magát. Még az kéne, hogy innen is kiebrudalják.
Megakad azonban a tekintete egy addig nem látott fizimiskán. Mármint látott ő már sötételfet, de nem a napokban és nem itt. Nem ér rá jobban is szemrevételezni az alighanem sokak számára szemrevaló teremtést, mert a figyelmét az idegen ajkai között füstölő valami vonja magára. Az olyan tapasztalt szimat, mint az övé, rögtön kiszúrja; ez nem közönséges dohány.
Ujjai türelmetlenül dobolnak a pulton maga mögött.* ~Biztos akad nála több is.~ *Nem balhézhat. Itt nem. Ráadásul a mélységi nőstény fajtájához híven nem tűnik veszélytelennek. Használnia kell hát fejét, s míg agyal, nem rest alaposan megfixírozni az idegent maga mellett.
Nincs különösebb gondja a mélységiekkel, ez pedig még az ő szemében is mutatós példány. Ahogy végighordozza tekintetét a Rumos Rókalyuk legkevésbé sem igényes vendégseregletén, kiszúr pár igen mogorván pislogó ábrázatot, ahogy a mélységi fruskát lesik.*
-Szereztél néhány csodálót. *Veti oda végül foghegyről, de nem vár választ, közelebb húzódik.*
-Talán a legjobb lenne felszívódni. Neked is és nekem is. Tudok egy alig igényesebb helyet, ahol barátságosabbak a népek. *Megnyerő mosolyt költöztet arcára, s leküzdi az ingert, hogy kikapja a mélységi lány fogai közül a kábítóanyagot. Az a kósza ördögvigyor a Sellőházban leginkább csak étvágygerjesztőnek volt elegendő.
Elidőzik egy rövid ideig a nőstény bőrét átszelő motívumokon, s lopva lepillantva a késeket is szemügyre veszi. Még nem állt össze a mesterterv, de maximum majd rögtönöz. Feltett szándéka kevésbé majrés helyre csalni a sötételfet, lesz ami lesz. De ha ragaszkodik a Rókalyuk piszkos hangulatához, hát kicsalja belőle itt, amire vágyik.*
-Na?
A hozzászólás írója (Tirä Rhigs) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.01 12:51:45
3748. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-06-01 10:50:11
Üzenet elküldve: 2023-06-01 10:50:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Tompulás //
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
* Hátát végighorzsolja a durva deszkafal, miközben a kalóz lassan a földre ereszti. Igyekszik lélegzethez jutni, miközben fél kézzel ráérősen visszacibálja a derekára a nadrágját. Valahogy a bokája köré tekeredett. Az ismeretlen férfi a kulcscsontján pihenteti a homlokát, miközben nagyokat szusszan. A mellkasánál eltolja magától, hogy odébb lépve összeszedelőzködjön. Gyorsan ellenőrzi, hogy minden fegyvere a helyén van-e, majd kedvtelve vet még egy utolsó pillantást az immár lankadófélben lévő hímre, akivel az előbb még olyan jól érezték egymást. Megpaskolja a vállát. *
- Talán még összefutunk, cicafül.
* A válla mögé löki csilingelő fonatait, majd hátra sem pillantva továbbáll. Megkerüli a romos épületet, majd visszatámolyog a csehóba. Kicsit megpihen az ajtófélfába kapaszkodva, hogy összeszedje a látását, nem volna jó, ha a fénytől félig vakon botorkálna be. Még a végén belefut egy ökölbe, vagy hasonló.
Kissé hunyorogva beljebb merészkedik. Az egyik ismerős fickó meglóbál az orra előtt egy füstölgő tekercset. Runi akárcsak egy jól idomított vadászeb, fejével követi le a mozgását, majd a szék támlája fölött áthajolva beleszív. Nem kérdezi mi van benne. *
- Köszöntem.
* Sóhajtja, némi füsttel kiegészítve. A látása kissé összeszalad. Határozottan tetszik neki az érzés, szóval becélozza a cső végén a fickót és kikapja a kezéből röpke boldogságának forrását. Amaz fél kézzel az ölébe rántja. Szája sarkába tolja a csikket és bizonytalan mozdulattal előszedi az egyik kését, hogy a férfi torkához illessze. *
- Húzzapicsába.
* Eszébe jut, hogy akár ő is mehetne, így maga alá kapja a végtagjait és otthagyja a társaságot. Természetesen a cuccot viszi magával. Átlép az asztalok alatt fekvő test felett. Biztos csak alszik. Vagy halott.
Elindul a pult felé, hogy szerezzen valami folyadékot, kiszáradt torka számára. *
// A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz! //
* Hátát végighorzsolja a durva deszkafal, miközben a kalóz lassan a földre ereszti. Igyekszik lélegzethez jutni, miközben fél kézzel ráérősen visszacibálja a derekára a nadrágját. Valahogy a bokája köré tekeredett. Az ismeretlen férfi a kulcscsontján pihenteti a homlokát, miközben nagyokat szusszan. A mellkasánál eltolja magától, hogy odébb lépve összeszedelőzködjön. Gyorsan ellenőrzi, hogy minden fegyvere a helyén van-e, majd kedvtelve vet még egy utolsó pillantást az immár lankadófélben lévő hímre, akivel az előbb még olyan jól érezték egymást. Megpaskolja a vállát. *
- Talán még összefutunk, cicafül.
* A válla mögé löki csilingelő fonatait, majd hátra sem pillantva továbbáll. Megkerüli a romos épületet, majd visszatámolyog a csehóba. Kicsit megpihen az ajtófélfába kapaszkodva, hogy összeszedje a látását, nem volna jó, ha a fénytől félig vakon botorkálna be. Még a végén belefut egy ökölbe, vagy hasonló.
Kissé hunyorogva beljebb merészkedik. Az egyik ismerős fickó meglóbál az orra előtt egy füstölgő tekercset. Runi akárcsak egy jól idomított vadászeb, fejével követi le a mozgását, majd a szék támlája fölött áthajolva beleszív. Nem kérdezi mi van benne. *
- Köszöntem.
* Sóhajtja, némi füsttel kiegészítve. A látása kissé összeszalad. Határozottan tetszik neki az érzés, szóval becélozza a cső végén a fickót és kikapja a kezéből röpke boldogságának forrását. Amaz fél kézzel az ölébe rántja. Szája sarkába tolja a csikket és bizonytalan mozdulattal előszedi az egyik kését, hogy a férfi torkához illessze. *
- Húzzapicsába.
* Eszébe jut, hogy akár ő is mehetne, így maga alá kapja a végtagjait és otthagyja a társaságot. Természetesen a cuccot viszi magával. Átlép az asztalok alatt fekvő test felett. Biztos csak alszik. Vagy halott.
Elindul a pult felé, hogy szerezzen valami folyadékot, kiszáradt torka számára. *
3747. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-05-17 19:24:51
Üzenet elküldve: 2023-05-17 19:24:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rókaverem//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz!//
*Mosolynak aligha beillő vicsorral üdvözli a látványt, mit ökle vitt végbe a fickó ábrázatán. Az ivó másik végében még mindig tart a haddelhadd, ő pedig még nem végzett. Még nem adta ki a dühöt, amit féltestvére felbukkanása, meg annak a bárónak a viselkedése szított benne. Elengedi az alélt fickót, de még fel sem egyenesedik, már egy újabb alak bukdácsol felé. Persze rögtön kiszúrja a mögötte ácsorgó, vigyorgó fél-elfet, de az imbolygó alak jóval közelebb van. Annak rendje és módja szerint ugrik neki, hogy öklének egy jól irányzott mozdulatával változtassa meg a fickó irányát. Ez sikerül is, ugyanakkor oly lendülettel érkezik, hogy négykézláb kell megállapodnia a pofára esés elkerülésének végett. Onnan pillant fel hosszúfülűre, kissé laposan. Most van ideje jobban is szemügyre venni. Nem ismerős számára, bár ez már nem újdonság számára. Épp eleget volt távol a Kikötőtől, hogy elfelejtse az arcokat. Az ábrázatára van írva, hogy ha néhány lépéssel közelebb lenne hozzá a fél-elf, biztosan ismét lendülne a karja. Helyette azonban hullámzó mellkassal támaszkodik meg maga mögött a Rumos Rókalyuk igen csak poros fadeszkáin, hogy rápihenjen az elkövetkezőkre. Csak most kezdi érezni, mennyire fájdalmasan is lüktet oly nagyon igénybe vett keze. Magához képest rég volt már része ilyesmiben.
Nem szól rögtön, csak szemei szűkülnek a fél-elf irányába. Ajkai szélei megrándulnak, s kivár egy keveset, mielőtt megszólalna.*
-Ha nem vigyázol, rajtavesztesz. *S valóban. A hegyomlás most ott áll a férfi mögött, tar kobakjáról pedig habos ser cseppen szomorúan alá. Valószínűleg Yionoya is megérezheti igen csak tiszteletet parancsoló jelenlétét. Éppen csak, hogy nem pattan ki a feszülő ér nyakából a fickónak. Bizonyosan jó erőben van, ő pedig az első sorból nagyon jól fog szórakozni, ha ezzel az erővel a hegyesfülűt veszi célba.*
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz!//
*Mosolynak aligha beillő vicsorral üdvözli a látványt, mit ökle vitt végbe a fickó ábrázatán. Az ivó másik végében még mindig tart a haddelhadd, ő pedig még nem végzett. Még nem adta ki a dühöt, amit féltestvére felbukkanása, meg annak a bárónak a viselkedése szított benne. Elengedi az alélt fickót, de még fel sem egyenesedik, már egy újabb alak bukdácsol felé. Persze rögtön kiszúrja a mögötte ácsorgó, vigyorgó fél-elfet, de az imbolygó alak jóval közelebb van. Annak rendje és módja szerint ugrik neki, hogy öklének egy jól irányzott mozdulatával változtassa meg a fickó irányát. Ez sikerül is, ugyanakkor oly lendülettel érkezik, hogy négykézláb kell megállapodnia a pofára esés elkerülésének végett. Onnan pillant fel hosszúfülűre, kissé laposan. Most van ideje jobban is szemügyre venni. Nem ismerős számára, bár ez már nem újdonság számára. Épp eleget volt távol a Kikötőtől, hogy elfelejtse az arcokat. Az ábrázatára van írva, hogy ha néhány lépéssel közelebb lenne hozzá a fél-elf, biztosan ismét lendülne a karja. Helyette azonban hullámzó mellkassal támaszkodik meg maga mögött a Rumos Rókalyuk igen csak poros fadeszkáin, hogy rápihenjen az elkövetkezőkre. Csak most kezdi érezni, mennyire fájdalmasan is lüktet oly nagyon igénybe vett keze. Magához képest rég volt már része ilyesmiben.
Nem szól rögtön, csak szemei szűkülnek a fél-elf irányába. Ajkai szélei megrándulnak, s kivár egy keveset, mielőtt megszólalna.*
-Ha nem vigyázol, rajtavesztesz. *S valóban. A hegyomlás most ott áll a férfi mögött, tar kobakjáról pedig habos ser cseppen szomorúan alá. Valószínűleg Yionoya is megérezheti igen csak tiszteletet parancsoló jelenlétét. Éppen csak, hogy nem pattan ki a feszülő ér nyakából a fickónak. Bizonyosan jó erőben van, ő pedig az első sorból nagyon jól fog szórakozni, ha ezzel az erővel a hegyesfülűt veszi célba.*
3746. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-05-16 21:07:47
Üzenet elküldve: 2023-05-16 21:07:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rókaverem//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz!//
-Haaaa, unatkozooom.
*Sóhajt fel Yi, miközben szomorúan dől rá az előtte álló jobb napokat is csak réges-rég látott asztalra, csakhogy egyből fel is kapja onnan a fejét. *
-Fúj... mi a... fúj? Te hánytál rá?
*Fordul a mellette ülő piáshoz, de hamar rá kell jönnie, hogy választ már tőle nem nagyon várhat. Az alkohol kóma közismert jeleit mutatva ugyanis hősünk álomba szenderült. halkan hortyogott, ami talán az egyetlen jele volt annak, hogy még él, leszámítva az aprócska nyálfolyót, ami a szájból folydogált elő lassan.*
-Azt hiszem akkor erre már nem lesz szükséged.
*Mosolyodik el a félvér és a másik előtt pihenő teli korsó felé nyúl. *De persze, ha kell még csak szólj. Semmi? Még hogy kihaltak a lovagok.
*Kacsint a hortyogóra, majd mikor az rá se hederít, kissé fancsali arccal ugyan, de nagyot húz a korsóból. Jóleső sóhaj kíséretében csapja vissza a rozoga asztalra, miközben az alkoholtól már kissé jobb kedvel néz végig a roskadozó csehón. A Rókalyuk a szokásos orcáját mutatja. Mint mindig, most is ugyanolyan penészesek és rozogák a falak. Vér, hányás és még a jó ég tudja, hogy mi áztatja a döngölt földet. Az egyenletes hörgést és hortyogást csak néha szakítja meg egy-egy önkétes bárd obszcén költeménye. A pia meg... nos a pia meg olyan, amilyet az ember vár ennyi pénzért. Talán csak egy fokkal rosszabb. Van itt olyan, aki a gondja elől menekül és van aki gondot okozni. Van aki felejteni jön és van aki friss emlékeket szerezni. Ugyanez igaz a sebekre. Van aki nyalogatni jön őket, tompítani a fájdalmat és van aki... nos vannak azok, akik mindig igényt tartanak arra, hogy repertoárjukat egy egy újabbal bővítsék. És van Yi, a halmazon kívül álló, aki azért jár ide, mert... miért is? Ha őszintén válaszolnia kellene, talán az ingyen műsorért. Persze műfaji sajátosság az, hogy itt néha a nézőt is bevonják a színdarabba, de hát ahogy a mondás is tartja, aki kurvának áll... A helyzet viszont egyelőre csendes, legalább is egy laikus ezt mondaná. Yi azonban érzi, hogy ez csupán a vihar előtti csend, az a pillanat, amikor mindenki feszülten várja, hogy végre felgördüljön a függöny. A vihar pedig be is vágtat egy vörös kanca alakjában. Jobban mondva annak ökle formájában.
Repülő ököl, repülő szék és korsók, majd az egymásnak feszülő testek morajló hullámzása. Az imént szerzett korsót erősen szorítva a félelf gyorsan fel is áll és egy felé repülő szék elől elhajolva a fal felé araszol. *
-Azt hiszem ezt elhagytad.
*Ragadja meg az üllő alkalmatosságot, majd egy jól irányzott dobással visszaküldi azt eredeti tulajdonosának, ezután egy egy utolsót kortyol a sörből és azt is a szék után küldi. Miközben a tömeg széle felé halad, elkerül néhány eltévedt öklöt, egy eltévejedett színészt pedig egy jól irányzott ütéssel térít vissza a színpadra. Tekintetével a háborgó tömeg epicentrumát keresi, amit meg is talál az előbb már említett vörös hölgyemény képében. *
~Valaki vagy nagyon hülye itt, vagy nagyon magabiztos a dolgában. Esetleg csak halál vágya van? ~
*Morfondírozik magában kedélyesen, ha akarná se tudná letagadni, hogy mennyire jól szórakozik. Nevetve fordul ismét a tömeg felé, miközben a keze ügyébe kerít egy újabb korsót, amit nem is rest szétrepeszteni az előtt álló hegyomlás tarkóján, aki szemlátomást meg sem érezte, ellenben felbőszülve fordul a félelf felé. *
-Ő volt.
*Ránt gyorsan maga elé egy másik alakot, majd hirtelen tova is libben, akarva akaratlanul is a lány felé. Úgy tűnik amaz teljesen belemerül az előtte álló fickó vérben fürösztésébe, így nem veszi észre a felé kapó alakot, aki pedig az érte nyúló Yi-re nem tud reagálni. A félelf meg is ragadja a nyakánál, szorosan tartva, miközben a vörös mellé lép. *
-Nézd csak kit fogtam neked.
*Mondja mosolyogva és a lány felé löki a lefegyverzett tagot. *
A hozzászólás írója (Yionoya Riukhan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.16 21:08:19
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz!//
-Haaaa, unatkozooom.
*Sóhajt fel Yi, miközben szomorúan dől rá az előtte álló jobb napokat is csak réges-rég látott asztalra, csakhogy egyből fel is kapja onnan a fejét. *
-Fúj... mi a... fúj? Te hánytál rá?
*Fordul a mellette ülő piáshoz, de hamar rá kell jönnie, hogy választ már tőle nem nagyon várhat. Az alkohol kóma közismert jeleit mutatva ugyanis hősünk álomba szenderült. halkan hortyogott, ami talán az egyetlen jele volt annak, hogy még él, leszámítva az aprócska nyálfolyót, ami a szájból folydogált elő lassan.*
-Azt hiszem akkor erre már nem lesz szükséged.
*Mosolyodik el a félvér és a másik előtt pihenő teli korsó felé nyúl. *De persze, ha kell még csak szólj. Semmi? Még hogy kihaltak a lovagok.
*Kacsint a hortyogóra, majd mikor az rá se hederít, kissé fancsali arccal ugyan, de nagyot húz a korsóból. Jóleső sóhaj kíséretében csapja vissza a rozoga asztalra, miközben az alkoholtól már kissé jobb kedvel néz végig a roskadozó csehón. A Rókalyuk a szokásos orcáját mutatja. Mint mindig, most is ugyanolyan penészesek és rozogák a falak. Vér, hányás és még a jó ég tudja, hogy mi áztatja a döngölt földet. Az egyenletes hörgést és hortyogást csak néha szakítja meg egy-egy önkétes bárd obszcén költeménye. A pia meg... nos a pia meg olyan, amilyet az ember vár ennyi pénzért. Talán csak egy fokkal rosszabb. Van itt olyan, aki a gondja elől menekül és van aki gondot okozni. Van aki felejteni jön és van aki friss emlékeket szerezni. Ugyanez igaz a sebekre. Van aki nyalogatni jön őket, tompítani a fájdalmat és van aki... nos vannak azok, akik mindig igényt tartanak arra, hogy repertoárjukat egy egy újabbal bővítsék. És van Yi, a halmazon kívül álló, aki azért jár ide, mert... miért is? Ha őszintén válaszolnia kellene, talán az ingyen műsorért. Persze műfaji sajátosság az, hogy itt néha a nézőt is bevonják a színdarabba, de hát ahogy a mondás is tartja, aki kurvának áll... A helyzet viszont egyelőre csendes, legalább is egy laikus ezt mondaná. Yi azonban érzi, hogy ez csupán a vihar előtti csend, az a pillanat, amikor mindenki feszülten várja, hogy végre felgördüljön a függöny. A vihar pedig be is vágtat egy vörös kanca alakjában. Jobban mondva annak ökle formájában.
Repülő ököl, repülő szék és korsók, majd az egymásnak feszülő testek morajló hullámzása. Az imént szerzett korsót erősen szorítva a félelf gyorsan fel is áll és egy felé repülő szék elől elhajolva a fal felé araszol. *
-Azt hiszem ezt elhagytad.
*Ragadja meg az üllő alkalmatosságot, majd egy jól irányzott dobással visszaküldi azt eredeti tulajdonosának, ezután egy egy utolsót kortyol a sörből és azt is a szék után küldi. Miközben a tömeg széle felé halad, elkerül néhány eltévedt öklöt, egy eltévejedett színészt pedig egy jól irányzott ütéssel térít vissza a színpadra. Tekintetével a háborgó tömeg epicentrumát keresi, amit meg is talál az előbb már említett vörös hölgyemény képében. *
~Valaki vagy nagyon hülye itt, vagy nagyon magabiztos a dolgában. Esetleg csak halál vágya van? ~
*Morfondírozik magában kedélyesen, ha akarná se tudná letagadni, hogy mennyire jól szórakozik. Nevetve fordul ismét a tömeg felé, miközben a keze ügyébe kerít egy újabb korsót, amit nem is rest szétrepeszteni az előtt álló hegyomlás tarkóján, aki szemlátomást meg sem érezte, ellenben felbőszülve fordul a félelf felé. *
-Ő volt.
*Ránt gyorsan maga elé egy másik alakot, majd hirtelen tova is libben, akarva akaratlanul is a lány felé. Úgy tűnik amaz teljesen belemerül az előtte álló fickó vérben fürösztésébe, így nem veszi észre a felé kapó alakot, aki pedig az érte nyúló Yi-re nem tud reagálni. A félelf meg is ragadja a nyakánál, szorosan tartva, miközben a vörös mellé lép. *
-Nézd csak kit fogtam neked.
*Mondja mosolyogva és a lány felé löki a lefegyverzett tagot. *
A hozzászólás írója (Yionoya Riukhan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.16 21:08:19
3745. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-05-09 20:41:57
Üzenet elküldve: 2023-05-09 20:41:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rókaverem//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Nincs jó kedve. A sellőházi kalandokat le kell öblítenie, s szer híján az egyetlen dolgot teszi, amit ilyenkor tenni lehet; kitölti feszültségét valaki máson.*
-Na kinek vörös ott lenn, mi?! *Gyűri fel a férfit a falra, vasmarokkal tartva a nyakánál fogva. Nem egy vaskos legény az ipse, de ha az lenne sem kímélné magát. Ahonnan ő jön, ott a hirtelen düh és a vadság tartotta életben, s sosem bánta ezen adottságait.
Bamm. bamm. Orr törik, némi vér fröccsen, ő pedig szitkozódva engedi el az alélt matrózt. Tisztában van vele, hogy pillanatokon belül elszabadul a pokol a Rókalyukban, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Tekintettel rá, hogy nem kívánja az elkövetkező küzdelmeket alulról szemlélni, jobbnak látja felborítani az asztalt maga mellett. Ezzel is meggátolva a vicsorgóan közelítő, köpcös alakot. Ugyanakkor egyszerre több dolog is történik az ivóban: Kés repül az ajtóba, s ököl csattan a másik oldalon is. Azt este beköszöntött a Rumos Rókalyukban. E pillanatnyi zavart kihasználva löki fel elhaladtában a köpcöst,hogy rámászva emelje ütésre az iménti orrtöréstől véres balját. Mellettük egy falnak vágott szék reccsen nagyot, őt azonban nem zökkenti ki. A vörös köd már leszállt, neki pedig nincs más vágya, mint kikloffolni aktuális ellenfele ábrázatát. Nem törődik vele, vannak-e cimborái-e még itt a fickónak, vagy hol hol éri a holnap. Kiengedi a gőzt, s mindenki más is így tesz most a Rumos Rókalyukban.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Nincs jó kedve. A sellőházi kalandokat le kell öblítenie, s szer híján az egyetlen dolgot teszi, amit ilyenkor tenni lehet; kitölti feszültségét valaki máson.*
-Na kinek vörös ott lenn, mi?! *Gyűri fel a férfit a falra, vasmarokkal tartva a nyakánál fogva. Nem egy vaskos legény az ipse, de ha az lenne sem kímélné magát. Ahonnan ő jön, ott a hirtelen düh és a vadság tartotta életben, s sosem bánta ezen adottságait.
Bamm. bamm. Orr törik, némi vér fröccsen, ő pedig szitkozódva engedi el az alélt matrózt. Tisztában van vele, hogy pillanatokon belül elszabadul a pokol a Rókalyukban, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Tekintettel rá, hogy nem kívánja az elkövetkező küzdelmeket alulról szemlélni, jobbnak látja felborítani az asztalt maga mellett. Ezzel is meggátolva a vicsorgóan közelítő, köpcös alakot. Ugyanakkor egyszerre több dolog is történik az ivóban: Kés repül az ajtóba, s ököl csattan a másik oldalon is. Azt este beköszöntött a Rumos Rókalyukban. E pillanatnyi zavart kihasználva löki fel elhaladtában a köpcöst,hogy rámászva emelje ütésre az iménti orrtöréstől véres balját. Mellettük egy falnak vágott szék reccsen nagyot, őt azonban nem zökkenti ki. A vörös köd már leszállt, neki pedig nincs más vágya, mint kikloffolni aktuális ellenfele ábrázatát. Nem törődik vele, vannak-e cimborái-e még itt a fickónak, vagy hol hol éri a holnap. Kiengedi a gőzt, s mindenki más is így tesz most a Rumos Rókalyukban.*
3744. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-04-29 14:48:07
Üzenet elküldve: 2023-04-29 14:48:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'Tereth eszközei//
//Zárás//
- A-haa… *bólogat, mikor a tapsifüles bejelenti, hogy sokat kivettek belőle az isten által rárótt feladatok, ezért sajnos nincs ereje segíteni.*
~Az a sok gazolás a Vérkertben, mi?~
*Fogalma sincs, hogy a Fekete Nővér mivel tölti az idejét, de abban biztos, hogy az elmúlt hónapokban nem sokat járt arrafelé. Az ork egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy parancsoljon neki, anélkül viszont nem akarja elengedni, hogy valami hasznot húzzon ebből a találkozóból. Belekortyol a sörbe, és közben fölemeli az ujját, hogy várjon még az elf a távozással.*
- Akkor gondolom nem bánod, ha nálad töltöm a nappalt. *nem nehéz kiérezni gúnyt a hangjából* Elvégre ha nem mutatod meg a kunyhód, lehet, meg se találom.
*Gyanítja, hogy pont ez volt a cél, de a Fekete Nővér aligha fog visszatáncolni a saját ajánlatától. Amennyiben mégis így tenne, arra Wruzto is emlékezni fog, ha Sa'Tereth tervei újra egymáshoz irányítanák őket. Bármit lép Hanloren, az ork is elhagyja a Rókalyukat. Vele vagy nélküle.*
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.04.29 17:39:52
//Zárás//
- A-haa… *bólogat, mikor a tapsifüles bejelenti, hogy sokat kivettek belőle az isten által rárótt feladatok, ezért sajnos nincs ereje segíteni.*
~Az a sok gazolás a Vérkertben, mi?~
*Fogalma sincs, hogy a Fekete Nővér mivel tölti az idejét, de abban biztos, hogy az elmúlt hónapokban nem sokat járt arrafelé. Az ork egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy parancsoljon neki, anélkül viszont nem akarja elengedni, hogy valami hasznot húzzon ebből a találkozóból. Belekortyol a sörbe, és közben fölemeli az ujját, hogy várjon még az elf a távozással.*
- Akkor gondolom nem bánod, ha nálad töltöm a nappalt. *nem nehéz kiérezni gúnyt a hangjából* Elvégre ha nem mutatod meg a kunyhód, lehet, meg se találom.
*Gyanítja, hogy pont ez volt a cél, de a Fekete Nővér aligha fog visszatáncolni a saját ajánlatától. Amennyiben mégis így tenne, arra Wruzto is emlékezni fog, ha Sa'Tereth tervei újra egymáshoz irányítanák őket. Bármit lép Hanloren, az ork is elhagyja a Rókalyukat. Vele vagy nélküle.*
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.04.29 17:39:52
3743. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-04-24 19:22:47
Üzenet elküldve: 2023-04-24 19:22:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'Tereth eszközei//
//Zárás//
*Figyelmesen hallgatja a beszámolót. Akkor sem szól semmit, mikor az ork arra kéri, gyújtsa meg a pipát. Csak szó nélkül közelebb tolja a szürkebőrűhöz a gyertyát.
Egyelőre nem tudja eldönteni, hogy az ork valóban méltó "prófétája-e" istenüknek. Valahogy... Komolytalannak hatnak a szavak, mik elhagyják Wruzto száját. De ki ő, hogy ítélkezzen?!*
-Úgy. *Hagyja helyben a dolgot.*
-Nem tudok választ adni a kérdéseidre. Egyelőre. Ugyanakkor túl sokat kivett belőlem az elmúlt tél... S a feladatok fáradalmai, miket Urunk rám rótt. Pihennem kell.
*Biccent az ork felé, majd felemelkedik az asztaltól.*
-Ha oltalomra lenne szükség, a kunyhóm nyitva áll előtted az erdő mélyén, Wruzto. *Szavai halkak, szinte selymesek, de ridegek is, ahogy pillantása is az.*
-Sok szerencsét a feladatoddal. *Ha csak fel nem tartóztatják, elhagyja az ivót. Vissza akar térni mielőbb oda, ahol eddig rejtőzött, az erdő jótékony magányába.*
//Zárás//
*Figyelmesen hallgatja a beszámolót. Akkor sem szól semmit, mikor az ork arra kéri, gyújtsa meg a pipát. Csak szó nélkül közelebb tolja a szürkebőrűhöz a gyertyát.
Egyelőre nem tudja eldönteni, hogy az ork valóban méltó "prófétája-e" istenüknek. Valahogy... Komolytalannak hatnak a szavak, mik elhagyják Wruzto száját. De ki ő, hogy ítélkezzen?!*
-Úgy. *Hagyja helyben a dolgot.*
-Nem tudok választ adni a kérdéseidre. Egyelőre. Ugyanakkor túl sokat kivett belőlem az elmúlt tél... S a feladatok fáradalmai, miket Urunk rám rótt. Pihennem kell.
*Biccent az ork felé, majd felemelkedik az asztaltól.*
-Ha oltalomra lenne szükség, a kunyhóm nyitva áll előtted az erdő mélyén, Wruzto. *Szavai halkak, szinte selymesek, de ridegek is, ahogy pillantása is az.*
-Sok szerencsét a feladatoddal. *Ha csak fel nem tartóztatják, elhagyja az ivót. Vissza akar térni mielőbb oda, ahol eddig rejtőzött, az erdő jótékony magányába.*
3742. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-04-18 19:51:12
Üzenet elküldve: 2023-04-18 19:51:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'Tereth eszközei//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Nem voltál méltó? Mi ez a baromság…?~
*Az agyarast se a kifejezéstelen arc, se a lapos pillogás nem érdekli. Valószínűleg megszokta, hogy ellenszélben tárgyaljon. De hogy Sa'Tereth összehasonlítgatná az eszközeit? A Láncok Leverője, akinek csak az eredmény számít? Ha valaki az előírt formula szerint vért áldoz, oltárt fog szentelni, legyen bár utolsó rabszolga, vagy maga a Diktátor. Wruzto elbaszást sejt a dolog mögött, és ha szavakba nem is önti, az ábrázatára hagyja kiülni a véleményét.
A történet folytatása árnyalja valamelyest a fentieket. Különösebben nem lepi meg, hogy az elf Eeyr nyájából állt át hozzájuk, idővel minden józan gondolkodású halandó így fog tenni. A kifejezések viszont, amiket használ, teljesen más képet mutatnak Sa'Terethről, mint ami a Föld Városában él róla. Pernye? Füst? Bizalom? Mi közük van ezeknek ahhoz a tökéletes intellektushoz, aki maga a végtelen?
Az ork ettől független nem szakítja félbe Hanlorent, csak lapátolja magába a halászlevet, és közben néha fölpillant, mutatva, hogy figyel. Mire a gyertya meggyullad, nagyrészt végez.*
~Fasza ez a trükk!~ *szalad át az agyán. Eltünteti az étel utolsó csöppjeit, félretolja a tányérját, és míg a pipáját újratömi, mesélni kezd.*
- Inkvizítor voltam Pirtianesben, de kiestem a pikszisből. Megkentük a bírókat, úgyhogy oltár helyett csak a szénbányába küldtek, életfogytig. Megszöktem. Pár évet matrózkodtam egy wegtoreni hajón, aztán itt próbáltam újrakezdeni az életem. Pipámat meggyújtod? *mármint az imént bemutatott varázslattal. Ha igen, megköszöni, ha nem, akkor a gyertyát használja hozzá, és mihelyt körbefüstölt maga körül mindent, folytatja.*
- Hallottam, hogy a Vérkertet birtokba vette az isten. Egy volt koleganőmmel odamentünk, hogy megáldozunk. Láttuk, hogy hónapok óta nem járt ott senki se, az oltár meg kettéhasítva. *szív, kipufog* Nem hagyhattam úgy. Szereztünk áldozatot, de karddal megvágtak közben. Majdnem elvéreztem, ám az oltárt még újra tudtam szentelni. Mire összeforrt, meggyógyított az isten *füstbodrok* és megtett a prófétájának. Bármit is jelentsen ez.
*Hátradől a székén. Nem úgy tűnik, mintha nagyra lenne magával. Rendel egy Sört (5 arany), aztán visszafordul a tapsifüleshez.*
- Ahogy mifelénk mondják: reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a mai feladat. *szív, kipufog* A prédikálás nem nekem való, és szent könyvet se fogok írni. Mifaszt lehessen akkor csinálni? *mancsokat széttár, szív, kipufog* Magam köré gyűjtöm a híveket, és egyházat szervezek. Mindenféle tehetségre szükség van, ezért kellesz te is. Rajtunk kívül nem ismerek más papot, se a Kikötőben, se Artheniorban.
*Hagyja beivódni az elhangzottakat. Mire a történet végére ér, a söre is megjön. Belekortyol, aztán vesz egy hosszú slukkot a pipájából, és a fejét hátradöntve, fölfelé fújja ki a füstjét.*
- Szóval az a kérdés, Fekete Nővér, hogy mihez van tehetséged? *fél szeme összeszűkül* És tudsz-e még hívekről?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Nem voltál méltó? Mi ez a baromság…?~
*Az agyarast se a kifejezéstelen arc, se a lapos pillogás nem érdekli. Valószínűleg megszokta, hogy ellenszélben tárgyaljon. De hogy Sa'Tereth összehasonlítgatná az eszközeit? A Láncok Leverője, akinek csak az eredmény számít? Ha valaki az előírt formula szerint vért áldoz, oltárt fog szentelni, legyen bár utolsó rabszolga, vagy maga a Diktátor. Wruzto elbaszást sejt a dolog mögött, és ha szavakba nem is önti, az ábrázatára hagyja kiülni a véleményét.
A történet folytatása árnyalja valamelyest a fentieket. Különösebben nem lepi meg, hogy az elf Eeyr nyájából állt át hozzájuk, idővel minden józan gondolkodású halandó így fog tenni. A kifejezések viszont, amiket használ, teljesen más képet mutatnak Sa'Terethről, mint ami a Föld Városában él róla. Pernye? Füst? Bizalom? Mi közük van ezeknek ahhoz a tökéletes intellektushoz, aki maga a végtelen?
Az ork ettől független nem szakítja félbe Hanlorent, csak lapátolja magába a halászlevet, és közben néha fölpillant, mutatva, hogy figyel. Mire a gyertya meggyullad, nagyrészt végez.*
~Fasza ez a trükk!~ *szalad át az agyán. Eltünteti az étel utolsó csöppjeit, félretolja a tányérját, és míg a pipáját újratömi, mesélni kezd.*
- Inkvizítor voltam Pirtianesben, de kiestem a pikszisből. Megkentük a bírókat, úgyhogy oltár helyett csak a szénbányába küldtek, életfogytig. Megszöktem. Pár évet matrózkodtam egy wegtoreni hajón, aztán itt próbáltam újrakezdeni az életem. Pipámat meggyújtod? *mármint az imént bemutatott varázslattal. Ha igen, megköszöni, ha nem, akkor a gyertyát használja hozzá, és mihelyt körbefüstölt maga körül mindent, folytatja.*
- Hallottam, hogy a Vérkertet birtokba vette az isten. Egy volt koleganőmmel odamentünk, hogy megáldozunk. Láttuk, hogy hónapok óta nem járt ott senki se, az oltár meg kettéhasítva. *szív, kipufog* Nem hagyhattam úgy. Szereztünk áldozatot, de karddal megvágtak közben. Majdnem elvéreztem, ám az oltárt még újra tudtam szentelni. Mire összeforrt, meggyógyított az isten *füstbodrok* és megtett a prófétájának. Bármit is jelentsen ez.
*Hátradől a székén. Nem úgy tűnik, mintha nagyra lenne magával. Rendel egy Sört (5 arany),
aztán visszafordul a tapsifüleshez.*- Ahogy mifelénk mondják: reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a mai feladat. *szív, kipufog* A prédikálás nem nekem való, és szent könyvet se fogok írni. Mifaszt lehessen akkor csinálni? *mancsokat széttár, szív, kipufog* Magam köré gyűjtöm a híveket, és egyházat szervezek. Mindenféle tehetségre szükség van, ezért kellesz te is. Rajtunk kívül nem ismerek más papot, se a Kikötőben, se Artheniorban.
*Hagyja beivódni az elhangzottakat. Mire a történet végére ér, a söre is megjön. Belekortyol, aztán vesz egy hosszú slukkot a pipájából, és a fejét hátradöntve, fölfelé fújja ki a füstjét.*
- Szóval az a kérdés, Fekete Nővér, hogy mihez van tehetséged? *fél szeme összeszűkül* És tudsz-e még hívekről?
3741. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2023-04-17 23:04:43
Üzenet elküldve: 2023-04-17 23:04:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'Tereth eszközei//
*Arca kifejezéstelen marad az invitációra, csupán a csuklyát veti le arcából. Sápadt bőre szinte világít a fogadótér félhomályában. Kimért mozdulatokkal helyezi le a gombaleves maradékát az asztalra, majd húzza ki a széket, hogy leüljön szemközt a szürkebőrűvel. Vet még egy lapos pillantást rá, mielőtt megszólalna.*
-Nem voltam rá méltó. Ahogy sok másra sem. *Tovább kanalazza a levest, mintha csak egy baráti eszmecserén vennének részt.*
-A fényből sötétség lett, de míg fénylett, minden eldugott zugból űzte az árnyat. *Elmerengve pillant bele a lángsárka tekintetbe. Végül alighanem arra jut, hogy az ork nem biztos, hogy megérti, ha ily rejtvényekben fogalmaz.*
-Lihanechi nővér voltam. Megtisztítottam urunk szentségétől az artheniori templomot. Többek között. *Vállig húzza karján a szövetet, hogy megmutassa a madár szimbólumot, mit Eeyr égetett bőrébe.*
-A Templomban azonban a Vérúr megmutatta nekem az igazi arcát. Pernyét kapart lelkemre, mélyre temetve a fényt. Elöntött az igazság fekete, ám tiszta füstjével... Szolgájának fogadt, de bizalmasának soha. *Itt szünetet tart, hogy befejezze az ételét.*
-Fekete Nővér vagyok. Az erdőben élek, s gondozom a Vérkertet. Többre nem lehetek hivatott.
*Félrepillant. Kezei közé veszi az asztal szélén helyet kapó, faggyútól szürkült gyertyacsonkot, s szórakozottan kapargatni kezdi annak oldalát.*
-Mi végből hagytad azt az üzenetet? Ki vagy Te? *Még végig sem ért szavain, hallhatóan csettint, mire reményez szerint lángra lobban majd a gyertyakanóc is, mindkettejük arcát sejtelmes, táncoló árnyakba öltöztetve.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
*Arca kifejezéstelen marad az invitációra, csupán a csuklyát veti le arcából. Sápadt bőre szinte világít a fogadótér félhomályában. Kimért mozdulatokkal helyezi le a gombaleves maradékát az asztalra, majd húzza ki a széket, hogy leüljön szemközt a szürkebőrűvel. Vet még egy lapos pillantást rá, mielőtt megszólalna.*
-Nem voltam rá méltó. Ahogy sok másra sem. *Tovább kanalazza a levest, mintha csak egy baráti eszmecserén vennének részt.*
-A fényből sötétség lett, de míg fénylett, minden eldugott zugból űzte az árnyat. *Elmerengve pillant bele a lángsárka tekintetbe. Végül alighanem arra jut, hogy az ork nem biztos, hogy megérti, ha ily rejtvényekben fogalmaz.*
-Lihanechi nővér voltam. Megtisztítottam urunk szentségétől az artheniori templomot. Többek között. *Vállig húzza karján a szövetet, hogy megmutassa a madár szimbólumot, mit Eeyr égetett bőrébe.*
-A Templomban azonban a Vérúr megmutatta nekem az igazi arcát. Pernyét kapart lelkemre, mélyre temetve a fényt. Elöntött az igazság fekete, ám tiszta füstjével... Szolgájának fogadt, de bizalmasának soha. *Itt szünetet tart, hogy befejezze az ételét.*
-Fekete Nővér vagyok. Az erdőben élek, s gondozom a Vérkertet. Többre nem lehetek hivatott.
*Félrepillant. Kezei közé veszi az asztal szélén helyet kapó, faggyútól szürkült gyertyacsonkot, s szórakozottan kapargatni kezdi annak oldalát.*
-Mi végből hagytad azt az üzenetet? Ki vagy Te? *Még végig sem ért szavain, hallhatóan csettint, mire reményez szerint lángra lobban majd a gyertyakanóc is, mindkettejük arcát sejtelmes, táncoló árnyakba öltöztetve.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3811-3830