Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 176 (3501. - 3520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3520. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-16 11:25:04
Üzenet elküldve: 2022-01-16 11:25:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*Hogy a bókjaival nem hozza zavarba a lányt abban biztos volt. És a tekintetét is jól állja a fruska. Vagy azért mert tényleg nem hiszi őt veszélyesnek vagy csak van vér abban a testrészében amivel remélhetőleg nem rendelkezik. A figyelmeztetésre természetesen a dokinak van válasza.*
-Másnak nem bókolnék.
*Nem engedi továbbra se a lányt a zöld szempár. Aki vagy ebből vagy abból, hogy a kocsma nagy része férfiakból áll sejtheti, hogy ezzel nem hazudott az elf. Aki a kis pimaszkodáson se sértődik meg. Mosolya egy kicsit beképzeltebbé válik úgy válaszol.*
-Mert nem tudják mi a jó.
*Önbizalmat nem kell boltból vennie az biztos. Maga is az italába kortyol. Szórakoztatja ez a kis verbális párbaj. Lehetőséget ad a lánynak, hogy fogást keressen rajta. A megállapításon, hogy nem kikötői volna tettetett meglepettséggel felvonja a szemöldökét.*
-Valóban?
*Még egy kis általa elképzelt uracsos hanghordozást is belecsempész a kérdésbe. Majd mikor elhangzik a kérdés csalódottan sóhajt.*
-Azt, hittem ennél kevésbé egyértelműbb dolog érdekel majd. Megnézed a ruhám és a cipőm egyik se sáros, hajamban nincs levél. Szóval nem az erdőn keresztül jutottam el ide. A hajam nem is kócos úgyhogy nem is kocsin zötykölődtem. Marad az, hogy csónakkal jöttem vagy itt élek. De utóbbit már kizártad. Legközelebb tessék jobban átgondolni a kérdést mielőtt felteszed. Most rajtam a sor?
*Kérdez vissza széles vigyorral. Tudja, hogy nem erre gondolt a másik és azt is, hogy szó se volt arról se, hogy ide-oda megy majd a kérdezgetés. Viszont belebújt a kisördög és kíváncsi a lány reakciójára. Ő hogy viseli a pimaszkodást.*
//Egy vén marha emlékei//
*Hogy a bókjaival nem hozza zavarba a lányt abban biztos volt. És a tekintetét is jól állja a fruska. Vagy azért mert tényleg nem hiszi őt veszélyesnek vagy csak van vér abban a testrészében amivel remélhetőleg nem rendelkezik. A figyelmeztetésre természetesen a dokinak van válasza.*
-Másnak nem bókolnék.
*Nem engedi továbbra se a lányt a zöld szempár. Aki vagy ebből vagy abból, hogy a kocsma nagy része férfiakból áll sejtheti, hogy ezzel nem hazudott az elf. Aki a kis pimaszkodáson se sértődik meg. Mosolya egy kicsit beképzeltebbé válik úgy válaszol.*
-Mert nem tudják mi a jó.
*Önbizalmat nem kell boltból vennie az biztos. Maga is az italába kortyol. Szórakoztatja ez a kis verbális párbaj. Lehetőséget ad a lánynak, hogy fogást keressen rajta. A megállapításon, hogy nem kikötői volna tettetett meglepettséggel felvonja a szemöldökét.*
-Valóban?
*Még egy kis általa elképzelt uracsos hanghordozást is belecsempész a kérdésbe. Majd mikor elhangzik a kérdés csalódottan sóhajt.*
-Azt, hittem ennél kevésbé egyértelműbb dolog érdekel majd. Megnézed a ruhám és a cipőm egyik se sáros, hajamban nincs levél. Szóval nem az erdőn keresztül jutottam el ide. A hajam nem is kócos úgyhogy nem is kocsin zötykölődtem. Marad az, hogy csónakkal jöttem vagy itt élek. De utóbbit már kizártad. Legközelebb tessék jobban átgondolni a kérdést mielőtt felteszed. Most rajtam a sor?
*Kérdez vissza széles vigyorral. Tudja, hogy nem erre gondolt a másik és azt is, hogy szó se volt arról se, hogy ide-oda megy majd a kérdezgetés. Viszont belebújt a kisördög és kíváncsi a lány reakciójára. Ő hogy viseli a pimaszkodást.*
3519. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-16 08:44:31
Üzenet elküldve: 2022-01-16 08:44:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*Aki ilyen körökben kénytelen mozogni, mint Daya, azt bizony nem olyan egyszerű zavarba hozni vagy megrémíteni. Rettenetes alakokkal találkozott már eddigi élete során, ha akadt is benne némi félelem ilyenekkel cseverészve, meglepő hitelességgel öltötte magára a magabiztosság álcáját. Szerencsére efféle praktikákra itt semmi szükség, könnyedén állja a zöldjeibe fúródó pimasz tekintetet. Kénytelen elmosolyodni a hallottakon.*
- Merész dolog idegeneknek bókolni egy ilyen helyen.
*Jegyzi meg közben pillantásai továbbra is az elf zöldjeit kutatják, végül elszakadva tőle fordul söröcskéjéhez, hogy belekortyolhasson.*
- Nincs mitől tartanod *mustrálja végig sokadjára a férfit* - A kövérkék a kelendőbbek a piacon. *Szemtelenkedik finoman, komoly képet vágva mondandójához.
A kérdésre halványan vállat von, tökételesen ignorálja annak édesgető élét, bár hazugság volna azt állítani, hogy nincs kedvére a dolog.*
- Nem vagy kikötői. *Olyan egyértelműen jelenti ki, mintha tudná* - Hogy kerül oda egy délceg *nehezen fogja itt vissza mosolyát, érezhető benne némi gúny* szöszi hosszúéltű, hogy rusnya nevű kétes alakokat keressen egy ilyen helyen?
//Egy vén marha emlékei//
*Aki ilyen körökben kénytelen mozogni, mint Daya, azt bizony nem olyan egyszerű zavarba hozni vagy megrémíteni. Rettenetes alakokkal találkozott már eddigi élete során, ha akadt is benne némi félelem ilyenekkel cseverészve, meglepő hitelességgel öltötte magára a magabiztosság álcáját. Szerencsére efféle praktikákra itt semmi szükség, könnyedén állja a zöldjeibe fúródó pimasz tekintetet. Kénytelen elmosolyodni a hallottakon.*
- Merész dolog idegeneknek bókolni egy ilyen helyen.
*Jegyzi meg közben pillantásai továbbra is az elf zöldjeit kutatják, végül elszakadva tőle fordul söröcskéjéhez, hogy belekortyolhasson.*
- Nincs mitől tartanod *mustrálja végig sokadjára a férfit* - A kövérkék a kelendőbbek a piacon. *Szemtelenkedik finoman, komoly képet vágva mondandójához.
A kérdésre halványan vállat von, tökételesen ignorálja annak édesgető élét, bár hazugság volna azt állítani, hogy nincs kedvére a dolog.*
- Nem vagy kikötői. *Olyan egyértelműen jelenti ki, mintha tudná* - Hogy kerül oda egy délceg *nehezen fogja itt vissza mosolyát, érezhető benne némi gúny* szöszi hosszúéltű, hogy rusnya nevű kétes alakokat keressen egy ilyen helyen?
3518. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-14 14:29:45
Üzenet elküldve: 2022-01-14 14:29:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
//Veszélyes beszerzőkörút//
*Így, a délután folyamán még a Rókalyuk sem olyan tömött, mint ahogy az az esti órákban lenni szokott. Csupán néhány, alighanem a mai napra munka nélkül maradt halász, na meg matróz ücsörög benn, gondosan különülve. Utóbbiak egészen addig nem tulajdonítanak jelentőséget a friss vendégnek, míg az meg nem szabadul csuklyájától. Némi izgatott mormogás az asztaltársaságtól azért dukál a fehérnépre, ha más nem is egyelőre.
Só, doh és halszag keveredik a helyiségben, egészen bódító egyveleget alkotva a levegőben. Egy morózus ábrázattal megáldott, tagbaszakadt férfi áll a pult mögött, megszürkült ronggyal törülgetve egy korsót. A művelet szemlátomást nem túl sok eredménnyel kecsegtet, a szóban forgó korsó pillanatról pillanatra maszatosabbnak tűnik.
A rendelésre csak felpillant, még a rongy is megáll kezében egy pillanatra. Olyan arcot vág, mintha roppant fontos feladatában zavarták volna, s tekintete is hasonlóról árulkodik. Bosszúsan hátracsapja a válláig érő, zsíros, barna tincseket, majd megfordulva levesz egy apró poharat a szekrényről és kitölti a kért italt. Lecsapja a pultra, majd ismét csak kezébe veszi a hőn szeretett rongyot.*
-Rum. Helyi. *Feleli meg a kérdést szűkszavúan. Jól hallhatóan nem a szavak embere, legalábbis nem töri magát May kedvében.*
*Így, a délután folyamán még a Rókalyuk sem olyan tömött, mint ahogy az az esti órákban lenni szokott. Csupán néhány, alighanem a mai napra munka nélkül maradt halász, na meg matróz ücsörög benn, gondosan különülve. Utóbbiak egészen addig nem tulajdonítanak jelentőséget a friss vendégnek, míg az meg nem szabadul csuklyájától. Némi izgatott mormogás az asztaltársaságtól azért dukál a fehérnépre, ha más nem is egyelőre.
Só, doh és halszag keveredik a helyiségben, egészen bódító egyveleget alkotva a levegőben. Egy morózus ábrázattal megáldott, tagbaszakadt férfi áll a pult mögött, megszürkült ronggyal törülgetve egy korsót. A művelet szemlátomást nem túl sok eredménnyel kecsegtet, a szóban forgó korsó pillanatról pillanatra maszatosabbnak tűnik.
A rendelésre csak felpillant, még a rongy is megáll kezében egy pillanatra. Olyan arcot vág, mintha roppant fontos feladatában zavarták volna, s tekintete is hasonlóról árulkodik. Bosszúsan hátracsapja a válláig érő, zsíros, barna tincseket, majd megfordulva levesz egy apró poharat a szekrényről és kitölti a kért italt. Lecsapja a pultra, majd ismét csak kezébe veszi a hőn szeretett rongyot.*
-Rum. Helyi. *Feleli meg a kérdést szűkszavúan. Jól hallhatóan nem a szavak embere, legalábbis nem töri magát May kedvében.*
3517. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-13 11:57:11
Üzenet elküldve: 2022-01-13 11:57:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes beszerzőkörút//
*Nem kevés bátorság kellett ahhoz, hogy legyen annyira magabiztos, hogy elinduljon egyedül egy olyan szert felkutatni, amit eddig még csak szóbeszédben hallott. Arról nem is beszélve, hogy bizonyosan nem veszélytelen az a személy, aki ilyeneket rendszeresen készít, viszont abban bizonyos, hogy egyértelműen a kikötőben lakik vagy tevékenykedik. Ezt itt könnyebb elsikálni, ahol még rendes őrszolgálat sincsen, mindenki azt tesz, amihez kedve van, míg ki nem verik az összes fogát érte és el nem törik az állkapcsát. Ezen jár az esze, mikor belép a fogadóba. A ruházata is azt próbálja sugallani, hogy ő bizony pont ugyan olyan, mint a mellette sétáló, bármelyik másik ember. Kopott szoknya, sötét alsó ruházat a fehér ing alatt, sáros csizma és loboncos haj. Persze a tisztaságot nem adja alább, így némi virágillat körbe lengi és a ruhái tiszták, sőt, talán még a kék köpeny, amit visel is szinte új, csak az anyaga olyan hétköznapi, minimális díszítéssel. Le is emeli a csuklyát a fejéről odabenn, nem akar olyannak látszani, aki rosszban sántikál. Odasétál a pulthoz, mert egy ilyen helyen ő az egyetlen ember, aki talán mindenkit ismer a környéken, megfelelően behatóan is talán.*
-Jó napot! *Köszön határozott hangon, majd helyet foglal a pultnál. Egyelőre csak körbe kémleli a helyet, hogy mennyien vannak és milyen a hangulat, meg aztán szeretne időt adni a pultosnak is, hogy végezzen azzal, amivel pont akkor foglalkozik.*
-Egy rumot adjon már jóember! *Szól oda neki erélyesen, nem keltheti gyenge ember látszatát. Reményei szerint az se lesz furcsa, hogy eddig őt itt még nem látták, hiszen ide mindennap hajók futnak be és futnak ki. Le is számol a Rumért 9 aranyat a pultra.
*
-Mifajta a rum? *Kérdez rá utólag, hátha némi választ is ki tud csikarni belőle, esetlegesen kiderülhet mennyire beszédes fajta.*
*Nem kevés bátorság kellett ahhoz, hogy legyen annyira magabiztos, hogy elinduljon egyedül egy olyan szert felkutatni, amit eddig még csak szóbeszédben hallott. Arról nem is beszélve, hogy bizonyosan nem veszélytelen az a személy, aki ilyeneket rendszeresen készít, viszont abban bizonyos, hogy egyértelműen a kikötőben lakik vagy tevékenykedik. Ezt itt könnyebb elsikálni, ahol még rendes őrszolgálat sincsen, mindenki azt tesz, amihez kedve van, míg ki nem verik az összes fogát érte és el nem törik az állkapcsát. Ezen jár az esze, mikor belép a fogadóba. A ruházata is azt próbálja sugallani, hogy ő bizony pont ugyan olyan, mint a mellette sétáló, bármelyik másik ember. Kopott szoknya, sötét alsó ruházat a fehér ing alatt, sáros csizma és loboncos haj. Persze a tisztaságot nem adja alább, így némi virágillat körbe lengi és a ruhái tiszták, sőt, talán még a kék köpeny, amit visel is szinte új, csak az anyaga olyan hétköznapi, minimális díszítéssel. Le is emeli a csuklyát a fejéről odabenn, nem akar olyannak látszani, aki rosszban sántikál. Odasétál a pulthoz, mert egy ilyen helyen ő az egyetlen ember, aki talán mindenkit ismer a környéken, megfelelően behatóan is talán.*
-Jó napot! *Köszön határozott hangon, majd helyet foglal a pultnál. Egyelőre csak körbe kémleli a helyet, hogy mennyien vannak és milyen a hangulat, meg aztán szeretne időt adni a pultosnak is, hogy végezzen azzal, amivel pont akkor foglalkozik.*
-Egy rumot adjon már jóember! *Szól oda neki erélyesen, nem keltheti gyenge ember látszatát. Reményei szerint az se lesz furcsa, hogy eddig őt itt még nem látták, hiszen ide mindennap hajók futnak be és futnak ki. Le is számol a Rumért 9 aranyat a pultra.
*-Mifajta a rum? *Kérdez rá utólag, hátha némi választ is ki tud csikarni belőle, esetlegesen kiderülhet mennyire beszédes fajta.*
3516. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-11 22:46:02
Üzenet elküldve: 2022-01-11 22:46:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*Ha két pofátlan, tenyérbemászó képű csikasz szembekerül általában igen hamar eljutnak a farkasszemezéshez. Ahogy most ők ketten. Ha a pipázó bige férfinak születik akkor farokméregetésnek neveznék ezt a folyamatot. Így nem tudja a doki miképp hívhatják. Ő a tekintetét a másikéba fúrja és nem engedi. A további ingerlésre sem.*
-Ilyen bájos pofi nem tartozhat ahhoz a csúf haramiához.
*Húzódik hiénavigyorra a szája. Talán nem látszik rajta, de ő se egy angyallelkű alak. A folytatásra pimaszabb visszavágással válaszol.*
-Szóval épp felméred az árut?
*Még a pillantása is lebukik, hogy a másik véletlenül se értse félre milyen áruról is van szó. A szó szerinti farokméregetés után egy-egy korty olcsó sörrel hűthetik le a hangulatukat és a téma is átvándorol a körülöttük lévőkre. A ficsúr megnevezésen jót mosolyog.*
-És mire vagy kíváncsi ezzel a ficsúrral kapcsolatban?
//Egy vén marha emlékei//
*Ha két pofátlan, tenyérbemászó képű csikasz szembekerül általában igen hamar eljutnak a farkasszemezéshez. Ahogy most ők ketten. Ha a pipázó bige férfinak születik akkor farokméregetésnek neveznék ezt a folyamatot. Így nem tudja a doki miképp hívhatják. Ő a tekintetét a másikéba fúrja és nem engedi. A további ingerlésre sem.*
-Ilyen bájos pofi nem tartozhat ahhoz a csúf haramiához.
*Húzódik hiénavigyorra a szája. Talán nem látszik rajta, de ő se egy angyallelkű alak. A folytatásra pimaszabb visszavágással válaszol.*
-Szóval épp felméred az árut?
*Még a pillantása is lebukik, hogy a másik véletlenül se értse félre milyen áruról is van szó. A szó szerinti farokméregetés után egy-egy korty olcsó sörrel hűthetik le a hangulatukat és a téma is átvándorol a körülöttük lévőkre. A ficsúr megnevezésen jót mosolyog.*
-És mire vagy kíváncsi ezzel a ficsúrral kapcsolatban?
3515. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-11 22:02:49
Üzenet elküldve: 2022-01-11 22:02:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*A kreol nem az a fajta, akit egy elkomolyodó tekintet eltántorítana a további viccelődéstől. Sőt, kifejezetten szereti feszegetni a határokat ilyen esetekben, ennek oka feltehetőleg, hogy érinthetetlennek képzeli magát. Ez a hátránya annak, ha igencsak befolyásos, könyörtelen alakoknak dolgozik az ember. Gyakran megfeledkezik arról, hogy Wegtoren határain kívül ebből adódó szerencsés helyzete többnyire semmit sem ér, pedig már nem egyszer emlékeztették erre kíméletlenül.
Mindezek ellenére csak némi óvatos gúnnyal kérdez vissza.*
- Talán nem nézed ki belőlem, hogy csúf gúnynevű haramia lennék?
*Ilyen nevek csak megátalkodott kalózokra ragadnak, szinte biztos benne, hogy a keresett személy nem egy ártalmatlan kikötői tengerész.*
- Az is lehet, hogy gyakorlott elfkereskedő vagyok és szándékosan botlottam beléd az imént.
*Nem lenne ez olyan meglepő a Rumosban, noha el se tudja képzelni ki a franc akarna satnya hosszúfülűeket vásárolni. Ettől függetlenül szinte biztos benne, hogy van, aki ilyesmire vetemedik.
Arra, hogy mennyire lebilincselő is a szöszi társasága csak flegmán megvonja a vállát.*
- Nem vagyok hosszúéltű ficsúrok társaságához szokva. A kiégett vén matrózoknál így végül is érdekesebbnek tűnsz.
*Hiába leplezi, szája sarkában azért ott motoszkál egy aprócska félmosoly, így egyértelművé válhat Int számára, valójában csak viccel.*
//Egy vén marha emlékei//
*A kreol nem az a fajta, akit egy elkomolyodó tekintet eltántorítana a további viccelődéstől. Sőt, kifejezetten szereti feszegetni a határokat ilyen esetekben, ennek oka feltehetőleg, hogy érinthetetlennek képzeli magát. Ez a hátránya annak, ha igencsak befolyásos, könyörtelen alakoknak dolgozik az ember. Gyakran megfeledkezik arról, hogy Wegtoren határain kívül ebből adódó szerencsés helyzete többnyire semmit sem ér, pedig már nem egyszer emlékeztették erre kíméletlenül.
Mindezek ellenére csak némi óvatos gúnnyal kérdez vissza.*
- Talán nem nézed ki belőlem, hogy csúf gúnynevű haramia lennék?
*Ilyen nevek csak megátalkodott kalózokra ragadnak, szinte biztos benne, hogy a keresett személy nem egy ártalmatlan kikötői tengerész.*
- Az is lehet, hogy gyakorlott elfkereskedő vagyok és szándékosan botlottam beléd az imént.
*Nem lenne ez olyan meglepő a Rumosban, noha el se tudja képzelni ki a franc akarna satnya hosszúfülűeket vásárolni. Ettől függetlenül szinte biztos benne, hogy van, aki ilyesmire vetemedik.
Arra, hogy mennyire lebilincselő is a szöszi társasága csak flegmán megvonja a vállát.*
- Nem vagyok hosszúéltű ficsúrok társaságához szokva. A kiégett vén matrózoknál így végül is érdekesebbnek tűnsz.
*Hiába leplezi, szája sarkában azért ott motoszkál egy aprócska félmosoly, így egyértelművé válhat Int számára, valójában csak viccel.*
3514. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-09 10:33:56
Üzenet elküldve: 2022-01-09 10:33:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Int szereti a szép kifejezéseket. Ami nem jelenti, hogy csak azokat használna viszont az a heppje, hogy szeret villogni a tudásával. Most a lány is megmosolyogtatja.*
-Pontosan!
~Lihanechi akadémikusok.~
*A kutatását a lány se viszi előrébb. Nem várt semmit úgyhogy nem is csalódik. Arra azért, hogy akár a másik is lehetne a keresett egy pillanatra elkomolyodik.*
-Abban biztos vagyok, hogy kizárt.
*Az életet nem lehet komolyan venni. Lehet nevetni a halálon, a bánaton, a fájdalmon, a reménytelenségen is akár, de a kapitánnyal nem lehet viccelni. A kíváncsiságát sajnos nem tudja kielégíteni a lánynak.*
-Valami olyasmi.
*Von vállat. Nem tervezi elmondani miért is keresi. A másik amúgy is érdekesebb témának tűnik. Mármint a borító alapján. Arra, hogy nem túl szórakoztató az öregek társasága azzal egyet értenek. Mint megtudja azért is van még itt a pultnál. Értőn bólint majd a felé tolt korsóért vet egy hálás pillantást a lányra és beleiszik. Pont olyan szar mint amit el lehet várni egy kikötői kricsmitől. Kellemesen fel is sóhajt.*
-Én meg, azt hittem az én társaságom ilyen megragadó.
*Vigyorog Dayaner felé.*
//Egy vén marha emlékei//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Int szereti a szép kifejezéseket. Ami nem jelenti, hogy csak azokat használna viszont az a heppje, hogy szeret villogni a tudásával. Most a lány is megmosolyogtatja.*
-Pontosan!
~Lihanechi akadémikusok.~
*A kutatását a lány se viszi előrébb. Nem várt semmit úgyhogy nem is csalódik. Arra azért, hogy akár a másik is lehetne a keresett egy pillanatra elkomolyodik.*
-Abban biztos vagyok, hogy kizárt.
*Az életet nem lehet komolyan venni. Lehet nevetni a halálon, a bánaton, a fájdalmon, a reménytelenségen is akár, de a kapitánnyal nem lehet viccelni. A kíváncsiságát sajnos nem tudja kielégíteni a lánynak.*
-Valami olyasmi.
*Von vállat. Nem tervezi elmondani miért is keresi. A másik amúgy is érdekesebb témának tűnik. Mármint a borító alapján. Arra, hogy nem túl szórakoztató az öregek társasága azzal egyet értenek. Mint megtudja azért is van még itt a pultnál. Értőn bólint majd a felé tolt korsóért vet egy hálás pillantást a lányra és beleiszik. Pont olyan szar mint amit el lehet várni egy kikötői kricsmitől. Kellemesen fel is sóhajt.*
-Én meg, azt hittem az én társaságom ilyen megragadó.
*Vigyorog Dayaner felé.*
3513. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-07 16:29:53
Üzenet elküldve: 2022-01-07 16:29:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*A díszes társaságra tett megjegyzést hallva ismét körbe pillant. A Rumosban italozgatók javarésze tagadhatatlanul is megátalkodott gazember, ezt akár első pillantásra is megállapíthatja egy idetévedett, szóba sem kell elegyedni némelyikkel. A legtöbbje persze a cudar kinézet ellenére nem olyan veszélyes, piti tolvajok, csempészek, orvkereskedők, netán csupán tisztességtelen matrózok. Akad azonban, akit jobb messziről elkerülni, a törzsvendégek pontosan tudják, mely alakokkal nem érdemes ujjat húzni, noha néhányan azért a szesztől felbátorodva beleszaladnak elővigyázatlanul a kötekedés hibájába. Számos különös, kétes eredetű folt árulkodik ilyen botor tettekről, melyeket a padló az évtizedek alatt mélyen magába szívott, de a le nem cserélt, megtépázott bútorok is beszédesek, melyek egy része csontokat törve koppant néhány szerencsétlen végtagján valamikor, rosszabb esetben akár a fején.*
- A lichanechi akadémikusok eltörpülnek ezek mellett.
*Fűzi hozzá egy kis fintorral, de hamar széles mosoly nyúlik el arcán. A feleletre tovább szemléli még az összegyűlt kikötői nemességet, aztán gyors megállapításra jut.*
- Az bármelyik lehet. *bök feléjük csibukjával majd magára* - Akár én is.
*Egy pillanatra a kocsmároshoz fordulva lecsap 6 aranyat a pultra, és kér maguknak két Sört, aztán már fordul is vissza a szőkeséghez, nem is leplezve kíváncsiságát.*
- Aztán mi dolgod neked azzal a Pucér Menyéttel? Tartozik neked, mi?
*Nem lenne szokatlan történet, szinte naponta történnek leszámolások kétes kártya vagy kockajátékok eredményeképp, egyszer még ő is kénytelen volt megbúbolni egy csökött gnómot, aki álnok módon kicsalt tőle némi aranyat.*
- Nem túl izgalmas a társaságuk, bevallom. Nem hiába álldogálok még mindig itt. *Bele is kortyol az időközben kikapott itókába, a másikat pedig az elf elé tolja*
- Túl józan vagyok még ahhoz, hogy el bírjam őket viselni.
//Egy vén marha emlékei//
*A díszes társaságra tett megjegyzést hallva ismét körbe pillant. A Rumosban italozgatók javarésze tagadhatatlanul is megátalkodott gazember, ezt akár első pillantásra is megállapíthatja egy idetévedett, szóba sem kell elegyedni némelyikkel. A legtöbbje persze a cudar kinézet ellenére nem olyan veszélyes, piti tolvajok, csempészek, orvkereskedők, netán csupán tisztességtelen matrózok. Akad azonban, akit jobb messziről elkerülni, a törzsvendégek pontosan tudják, mely alakokkal nem érdemes ujjat húzni, noha néhányan azért a szesztől felbátorodva beleszaladnak elővigyázatlanul a kötekedés hibájába. Számos különös, kétes eredetű folt árulkodik ilyen botor tettekről, melyeket a padló az évtizedek alatt mélyen magába szívott, de a le nem cserélt, megtépázott bútorok is beszédesek, melyek egy része csontokat törve koppant néhány szerencsétlen végtagján valamikor, rosszabb esetben akár a fején.*
- A lichanechi akadémikusok eltörpülnek ezek mellett.
*Fűzi hozzá egy kis fintorral, de hamar széles mosoly nyúlik el arcán. A feleletre tovább szemléli még az összegyűlt kikötői nemességet, aztán gyors megállapításra jut.*
- Az bármelyik lehet. *bök feléjük csibukjával majd magára* - Akár én is.
*Egy pillanatra a kocsmároshoz fordulva lecsap 6 aranyat a pultra, és kér maguknak két Sört,
aztán már fordul is vissza a szőkeséghez, nem is leplezve kíváncsiságát.*- Aztán mi dolgod neked azzal a Pucér Menyéttel? Tartozik neked, mi?
*Nem lenne szokatlan történet, szinte naponta történnek leszámolások kétes kártya vagy kockajátékok eredményeképp, egyszer még ő is kénytelen volt megbúbolni egy csökött gnómot, aki álnok módon kicsalt tőle némi aranyat.*
- Nem túl izgalmas a társaságuk, bevallom. Nem hiába álldogálok még mindig itt. *Bele is kortyol az időközben kikapott itókába, a másikat pedig az elf elé tolja*
- Túl józan vagyok még ahhoz, hogy el bírjam őket viselni.
3512. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-04 23:28:40
Üzenet elküldve: 2022-01-04 23:28:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*A másik jól láthatóan meglepődik azon, hogy itt keres valakit a ránézésre nem ide illő doki. Ez egy kicsit szórakoztatja a férfit.*
-Máshol ilyen előkelő alakokat nem látni.
*Vigyorog vidáman. Ki tudja mit talál olyan viccesnek. Olyan képe van mindenképp amit nem nagyon szokás beveretlenül hagyni a kikötőben. Az ajánlatra vállat ránt és válaszol.*
-Kopasz Patkánynak nevezik.
*Adja meg a nevet amiről ha a másik tudná hol van, az elf már szaladna is a volt kapitányához. Viszont ha a válasz nem, akkor a dokinak dekoratívabb wegtorenivel kell beérnie és a rumos elit vendégseregével. A kapott fenyegetésre némán nevet. Látszólag egy kicsit se hatotta meg a dolog. Mintha nem tudná hol lenne és kimondottan szórakoztatná a másik. Viszont úgy néz ki annyira nem ment még a lány agyára, hogy itt akarja hagyni vagy beváltani a fenyegetését. Még meg is válaszolja a pimasz módon feltett kérdést. A doki hümmög rá egy sort.*
-Nem rossz időtöltés, de nem unod a taták társaságát?
//Egy vén marha emlékei//
*A másik jól láthatóan meglepődik azon, hogy itt keres valakit a ránézésre nem ide illő doki. Ez egy kicsit szórakoztatja a férfit.*
-Máshol ilyen előkelő alakokat nem látni.
*Vigyorog vidáman. Ki tudja mit talál olyan viccesnek. Olyan képe van mindenképp amit nem nagyon szokás beveretlenül hagyni a kikötőben. Az ajánlatra vállat ránt és válaszol.*
-Kopasz Patkánynak nevezik.
*Adja meg a nevet amiről ha a másik tudná hol van, az elf már szaladna is a volt kapitányához. Viszont ha a válasz nem, akkor a dokinak dekoratívabb wegtorenivel kell beérnie és a rumos elit vendégseregével. A kapott fenyegetésre némán nevet. Látszólag egy kicsit se hatotta meg a dolog. Mintha nem tudná hol lenne és kimondottan szórakoztatná a másik. Viszont úgy néz ki annyira nem ment még a lány agyára, hogy itt akarja hagyni vagy beváltani a fenyegetését. Még meg is válaszolja a pimasz módon feltett kérdést. A doki hümmög rá egy sort.*
-Nem rossz időtöltés, de nem unod a taták társaságát?
3511. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-04 22:51:05
Üzenet elküldve: 2022-01-04 22:51:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*Kevés dologhoz ért olyan jól a wegtoreni, mint a szitkozódáshoz meg a fenyegetéshez. Igazi beleéléssel képes körülírni, milyen különös kegyetlenséggel távolítaná el akárki akármilyét, ha a helyzet úgy hozza, tekintetében ilyenkor szinte láthatóak is ezek a rémképek, melyeket olyan nagy élvezettel maga elé fest. Most is tehetett volna így, de kiborította az elf itókáját, így hajlandó nagylelkűen szemet hunyni a bicskanyitogató becézés felett ez egyszer.*
- Itt a Kikötőben? * kérdez vissza, zöldjei futólag átszaladnak a Rumos díszes társaságán. Pillantásai összeakadnak egy kopaszodó tengerésszel, kinek pajkos, piszkálódó kacsintására egy látványosan undorodó grimasszal felel.* - Ha megmondod mi a neve, lehet, hogy tudok segíteni. Bár bevallom a helyi pillangókat nem ismerem olyan jól… *teszi hozzá kissé gúnyosan. Pedig könnyen lehet, hogy valóban valami kurtizán után kajtat, a hosszú hajóútról visszatért matrózok gyakran keresik a nyugalmat szajhák combjai között. Daya nem veti meg őket ezért.
Idegesen simít végig nyelvével fogain a visszadobott kérdés pimaszságát hallva. Kezdi bánni, hogy ilyen kedvesen bánt az idegennel.*
- Látom nagy a szád hosszúéltű. Vigyázz még a végén valaki belelép.
*Pipájából nagyot szívva erőltet higgadtságot magára. Nem is olyan egyszerű így, hogy kicsit már sarkallja a szesz a hepajra.*
- A pipázó bige *ízlelgeti a szót egy pillanatig, nem nagyon hallotta még a kifejezést* - gyakran betér ide, ha erre jár. Általában becsíp és elveri a vén szipálókat kockában.
//Egy vén marha emlékei//
*Kevés dologhoz ért olyan jól a wegtoreni, mint a szitkozódáshoz meg a fenyegetéshez. Igazi beleéléssel képes körülírni, milyen különös kegyetlenséggel távolítaná el akárki akármilyét, ha a helyzet úgy hozza, tekintetében ilyenkor szinte láthatóak is ezek a rémképek, melyeket olyan nagy élvezettel maga elé fest. Most is tehetett volna így, de kiborította az elf itókáját, így hajlandó nagylelkűen szemet hunyni a bicskanyitogató becézés felett ez egyszer.*
- Itt a Kikötőben? * kérdez vissza, zöldjei futólag átszaladnak a Rumos díszes társaságán. Pillantásai összeakadnak egy kopaszodó tengerésszel, kinek pajkos, piszkálódó kacsintására egy látványosan undorodó grimasszal felel.* - Ha megmondod mi a neve, lehet, hogy tudok segíteni. Bár bevallom a helyi pillangókat nem ismerem olyan jól… *teszi hozzá kissé gúnyosan. Pedig könnyen lehet, hogy valóban valami kurtizán után kajtat, a hosszú hajóútról visszatért matrózok gyakran keresik a nyugalmat szajhák combjai között. Daya nem veti meg őket ezért.
Idegesen simít végig nyelvével fogain a visszadobott kérdés pimaszságát hallva. Kezdi bánni, hogy ilyen kedvesen bánt az idegennel.*
- Látom nagy a szád hosszúéltű. Vigyázz még a végén valaki belelép.
*Pipájából nagyot szívva erőltet higgadtságot magára. Nem is olyan egyszerű így, hogy kicsit már sarkallja a szesz a hepajra.*
- A pipázó bige *ízlelgeti a szót egy pillanatig, nem nagyon hallotta még a kifejezést* - gyakran betér ide, ha erre jár. Általában becsíp és elveri a vén szipálókat kockában.
3510. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-02 19:57:57
Üzenet elküldve: 2022-01-02 19:57:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*A doki nem egy úr, de nem szokása egykönnyen nőket ütni. Ha sokat iszik akkor előfordulhat, de akkor is csak a fenekükre csap rá. A megszólításra hasonló reakciót kap mint amit várt. Széles vigyora elárulja, hogy "Bocika" morcos pillantása nem nagyon rémíti meg. Bár a rummal való leöntésnél komolyabb fenyegetésen se lepődött volna meg, de azért nem kötegszik.*
-Akkor Dayaner.
*A felé nyújtott kezet elfogadja. A kapott kérdésen nem akad fenn. Tényleg egész vállalhatóan néz ki a matrózok közt.*
-Keresek valakit, de elfáradtam úgyhogy jöttem megpihenni úri társaságba.*Vigyorog.*És egy nem tudom mikor nyalt pipázó bigének mi dolga itt?
*Őt se kell félteni ha szemtelenségről van szó. A lány is megnézte magának a dokit, ez most a férfi köre, hogy kiismerje ki is áll előtte.*
//Egy vén marha emlékei//
*A doki nem egy úr, de nem szokása egykönnyen nőket ütni. Ha sokat iszik akkor előfordulhat, de akkor is csak a fenekükre csap rá. A megszólításra hasonló reakciót kap mint amit várt. Széles vigyora elárulja, hogy "Bocika" morcos pillantása nem nagyon rémíti meg. Bár a rummal való leöntésnél komolyabb fenyegetésen se lepődött volna meg, de azért nem kötegszik.*
-Akkor Dayaner.
*A felé nyújtott kezet elfogadja. A kapott kérdésen nem akad fenn. Tényleg egész vállalhatóan néz ki a matrózok közt.*
-Keresek valakit, de elfáradtam úgyhogy jöttem megpihenni úri társaságba.*Vigyorog.*És egy nem tudom mikor nyalt pipázó bigének mi dolga itt?
*Őt se kell félteni ha szemtelenségről van szó. A lány is megnézte magának a dokit, ez most a férfi köre, hogy kiismerje ki is áll előtte.*
3509. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2022-01-02 16:27:09
Üzenet elküldve: 2022-01-02 16:27:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy vén marha emlékei//
*Dayaneer igazából lélekben már felkészült egy ütésre. A Rumos, eddigi tapasztalatai alapján nem az a hely, ahol különbséget tennének ilyen esetekben asszony és férfi között, ő is kapott már végtelen pimaszsága okán egyet-kettőt és osztott már is ki néhány pofont ennél jóval kevesebbért is.
Végül a bosszantó jelenet meglepetésére nem alakul kocsmai bunyóvá, békeajándékát szinte gondolkodás nélkül elfogadják.
Míg az ismeretlen felhajtja a kikért szeszt, alaposan megnézi magának. Nem úgy néz ki, mint a kocsma tipikus törzsközönségének tagja, ahhoz túl sok foga van, túl tiszta, nem árasztja azt a tipikus szeszbűzzel vegyes izzadtságszagot, amit az itteniek többsége. Na meg ráadásul elf, errefelé nem sokat látni a fajtájukból. Mindezek ellenére úgy tűnik kényelmesen érzi magát a lecsúszott csehó dohányfüstös miliőjében, ezzel pedig valamelyest felkelti az ifjú wegtoreni érdeklődését.*
- Bocika? *emelkedik meg szemöldöke az idegesítő becézéstől illetődötten majd nagyot szív pipájából. A kifújt füst lassan, kissé talán fenyegetően gomolyog az imént bemutatkozott fickó arca felé* - Ha nem szeretnéd, hogy több rumfolt legyen a ruhádon, erősen javaslom, hogy ne hívj így. *komoly arcán végül elterül egy széles mosoly, ahogy a kezét nyújtja*
- Dayaneer. *határozottan ráz kezet, már ha elfogadják, aztán már nyúl is a kikért kupicáért, aminek tartalmát rezzenéstelen arccal küldi gallér mögé*
- Mit keres egy kinyalt hosszúéltű egy ilyen késdobálóban? *mutat végig Inten csibukja szárával szórakozottan, elvégre sokkal rendezettebb, mint a köröttük italozó szeszkós matrózok.*
//Egy vén marha emlékei//
*Dayaneer igazából lélekben már felkészült egy ütésre. A Rumos, eddigi tapasztalatai alapján nem az a hely, ahol különbséget tennének ilyen esetekben asszony és férfi között, ő is kapott már végtelen pimaszsága okán egyet-kettőt és osztott már is ki néhány pofont ennél jóval kevesebbért is.
Végül a bosszantó jelenet meglepetésére nem alakul kocsmai bunyóvá, békeajándékát szinte gondolkodás nélkül elfogadják.
Míg az ismeretlen felhajtja a kikért szeszt, alaposan megnézi magának. Nem úgy néz ki, mint a kocsma tipikus törzsközönségének tagja, ahhoz túl sok foga van, túl tiszta, nem árasztja azt a tipikus szeszbűzzel vegyes izzadtságszagot, amit az itteniek többsége. Na meg ráadásul elf, errefelé nem sokat látni a fajtájukból. Mindezek ellenére úgy tűnik kényelmesen érzi magát a lecsúszott csehó dohányfüstös miliőjében, ezzel pedig valamelyest felkelti az ifjú wegtoreni érdeklődését.*
- Bocika? *emelkedik meg szemöldöke az idegesítő becézéstől illetődötten majd nagyot szív pipájából. A kifújt füst lassan, kissé talán fenyegetően gomolyog az imént bemutatkozott fickó arca felé* - Ha nem szeretnéd, hogy több rumfolt legyen a ruhádon, erősen javaslom, hogy ne hívj így. *komoly arcán végül elterül egy széles mosoly, ahogy a kezét nyújtja*
- Dayaneer. *határozottan ráz kezet, már ha elfogadják, aztán már nyúl is a kikért kupicáért, aminek tartalmát rezzenéstelen arccal küldi gallér mögé*
- Mit keres egy kinyalt hosszúéltű egy ilyen késdobálóban? *mutat végig Inten csibukja szárával szórakozottan, elvégre sokkal rendezettebb, mint a köröttük italozó szeszkós matrózok.*
3508. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-31 16:59:18
Üzenet elküldve: 2021-12-31 16:59:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy marha emlékei//
*Az elf bár magasra nőtt, de testalkatra nem épp a legfélelmetesebb figura. Ami nem jelenti, hogy ha belé kötnének, azt szó nélkül hagynák. Vidám tósztját pedig durván félbeszakítják, méghozzá ami a legrosszabb még a rum is kiömlik. Ez már felér egy nagyon csúnya sértéssel.*
-He! Verjem!
*Hogy hova és mit addig nem jut el mert megnézi magának a "támadót". Talán mástól kevésbé nézné el, de nőket nem szokott ok nélkül megütni. Ez meg még nem elég nyomós ok ahhoz. Mikor kárpótolva lesz egy mosolyt is megenged és megenyhülve koccintásra tartja a poharát.*
-Béke.
*Rendes kalózhoz mérten szemrebbenés nélkül húzza le az italt majd ismét végignéz a támadóján.*
-Amúgy Int vagyok. Téged, hogy hívhatlak bocika?
*Vigyorog a legnagyobb közvetlenséggel a frissen megismertre.*
//Egy marha emlékei//
*Az elf bár magasra nőtt, de testalkatra nem épp a legfélelmetesebb figura. Ami nem jelenti, hogy ha belé kötnének, azt szó nélkül hagynák. Vidám tósztját pedig durván félbeszakítják, méghozzá ami a legrosszabb még a rum is kiömlik. Ez már felér egy nagyon csúnya sértéssel.*
-He! Verjem!
*Hogy hova és mit addig nem jut el mert megnézi magának a "támadót". Talán mástól kevésbé nézné el, de nőket nem szokott ok nélkül megütni. Ez meg még nem elég nyomós ok ahhoz. Mikor kárpótolva lesz egy mosolyt is megenged és megenyhülve koccintásra tartja a poharát.*
-Béke.
*Rendes kalózhoz mérten szemrebbenés nélkül húzza le az italt majd ismét végignéz a támadóján.*
-Amúgy Int vagyok. Téged, hogy hívhatlak bocika?
*Vigyorog a legnagyobb közvetlenséggel a frissen megismertre.*
3507. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-31 15:39:51
Üzenet elküldve: 2021-12-31 15:39:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy marha emlékei//
- Most szórakoztok velem?
*Morran egy női hang a fojtogató dohányfüstben az egyik asztalnál, néhány fiatalabb, de a helyhez hűen rosszarcú matróz között. Zöld szemei dühösen villannak, úgy tűnik bármelyik pillanatban készen áll felrúgni bármit, ami az útjába kerül, de az ott ülőket ez nem ijeszti meg. Sőt, kifejezetten jól szórakoznak rajta.
Az asztalon elszórtan hever néhány egyszerű fakocka, némi arany, kiürült pohárka és egy pipa, amit máris morcosan mar el a kreol, hogy dühét csillapítva rágyújthasson. Aztán már fel is áll, hangosan szitkokat szór a wegtoreniek régi nyelvén, végül otthagyja a nevetgélő társaságot.*
~Aljas csaló rohadékok~
*Néz még utánuk mielőtt a pulthoz érne, aztán épp ezen mozdulat pecsételi meg sorsát. Mozgása a néhány pohárka legurított szesz jótékony hatásainak következtében, kissé ügyetlenné vált, ezért nem is csoda hát, hogy puszta figyelmetlenségből sikerül nekimennie az épp vígan pohárköszöntőt tartó hosszúfülűnek. Nem lök rajta olyan nagyot szerencsére, de elég lehet ahhoz, hogy a pohár a nyikorgó padlón csattanjon, netán tartalma kilöttyenjen. Bárhogy is történik, szó nélkül nem hagyja a balesetet.*
- Az istenekre! *Ha a Rumos megszokott törzsközönségéhez tartozna valószínűleg még ő tekintené fenyegetésnek az előbbieket. Látott már nem egy tömegverekedést efféle apróságból kipattanni, de bármennyire is paprikázott hangulatban van most, nem áll bele az ismeretlenbe.*
- Ne haragudj, cimbora! *Szívesen mondaná, hogy azért a pocsék kikötői lóhúgyért egyébként sem kár, de nem akarja, hogy a kocsmáros az italába köpjön a későbbiekben. Inkább udvariasságból kikér két Rumot 12 aranyért, az egyiket pedig a szerencsétlenül járt elfnek adja. *
- Béke?
//Egy marha emlékei//
- Most szórakoztok velem?
*Morran egy női hang a fojtogató dohányfüstben az egyik asztalnál, néhány fiatalabb, de a helyhez hűen rosszarcú matróz között. Zöld szemei dühösen villannak, úgy tűnik bármelyik pillanatban készen áll felrúgni bármit, ami az útjába kerül, de az ott ülőket ez nem ijeszti meg. Sőt, kifejezetten jól szórakoznak rajta.
Az asztalon elszórtan hever néhány egyszerű fakocka, némi arany, kiürült pohárka és egy pipa, amit máris morcosan mar el a kreol, hogy dühét csillapítva rágyújthasson. Aztán már fel is áll, hangosan szitkokat szór a wegtoreniek régi nyelvén, végül otthagyja a nevetgélő társaságot.*
~Aljas csaló rohadékok~
*Néz még utánuk mielőtt a pulthoz érne, aztán épp ezen mozdulat pecsételi meg sorsát. Mozgása a néhány pohárka legurított szesz jótékony hatásainak következtében, kissé ügyetlenné vált, ezért nem is csoda hát, hogy puszta figyelmetlenségből sikerül nekimennie az épp vígan pohárköszöntőt tartó hosszúfülűnek. Nem lök rajta olyan nagyot szerencsére, de elég lehet ahhoz, hogy a pohár a nyikorgó padlón csattanjon, netán tartalma kilöttyenjen. Bárhogy is történik, szó nélkül nem hagyja a balesetet.*
- Az istenekre! *Ha a Rumos megszokott törzsközönségéhez tartozna valószínűleg még ő tekintené fenyegetésnek az előbbieket. Látott már nem egy tömegverekedést efféle apróságból kipattanni, de bármennyire is paprikázott hangulatban van most, nem áll bele az ismeretlenbe.*
- Ne haragudj, cimbora! *Szívesen mondaná, hogy azért a pocsék kikötői lóhúgyért egyébként sem kár, de nem akarja, hogy a kocsmáros az italába köpjön a későbbiekben. Inkább udvariasságból kikér két Rumot 12 aranyért, az egyiket pedig a szerencsétlenül járt elfnek adja.
*- Béke?
3506. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-29 15:41:51
Üzenet elküldve: 2021-12-29 15:41:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//AKKORIBAN: EGY VÉN MARHA EMLÉKEI//
// Második szál //
*Nyikorogva nyílik a kocsmaajtó. A belépő tisztábbnak mondható mint az ivó átlag vendégei, az ápolt hajával pedig határozottan kilóg közülük. Persze a régebbiek felismerhetik. Persze jobban ki van suvikszolva, mint kalózkorában, de az a soha el nem tűnő tenyérbemászó vigyor most is ott van a képén. Persze nincs túlöltözve, de a cipője nem tengerészekre jellemző hanem szárazföldiekre, a nadrágja bőr és az inge fehér. Olyan frissen mosva, hogy még besárgulni se volt ideje. Ékszerei nincsenek csak egy dísztelen tőr az oldalán. Mindkét ép kezét a zsebeiben tartva könnyed léptekkel a pulthoz sétál és fel is könyököl rá. A pultos új arc. Nem lepődik meg rajta. Közvetlen hangot megütve megszólítja*
-Szevasz haver. Egy rumot gyorsan mielőtt ki nem szárad a torkom nagy szégyenedre.
*Azzal leszámol 8 aranyat a pultra ami hamar el is tűnik és koppan a helyén egy pohárka Rum. Azt, fel is veszi onnan majd egy hirtelen ötlettől vezérelve az égnek emeli és fennhangon megszólal.*
-Az olcsó kiszolgálásra és az olcsó nőkre! Egészség!
// Második szál //
*Nyikorogva nyílik a kocsmaajtó. A belépő tisztábbnak mondható mint az ivó átlag vendégei, az ápolt hajával pedig határozottan kilóg közülük. Persze a régebbiek felismerhetik. Persze jobban ki van suvikszolva, mint kalózkorában, de az a soha el nem tűnő tenyérbemászó vigyor most is ott van a képén. Persze nincs túlöltözve, de a cipője nem tengerészekre jellemző hanem szárazföldiekre, a nadrágja bőr és az inge fehér. Olyan frissen mosva, hogy még besárgulni se volt ideje. Ékszerei nincsenek csak egy dísztelen tőr az oldalán. Mindkét ép kezét a zsebeiben tartva könnyed léptekkel a pulthoz sétál és fel is könyököl rá. A pultos új arc. Nem lepődik meg rajta. Közvetlen hangot megütve megszólítja*
-Szevasz haver. Egy rumot gyorsan mielőtt ki nem szárad a torkom nagy szégyenedre.
*Azzal leszámol 8 aranyat a pultra ami hamar el is tűnik és koppan a helyén egy pohárka Rum.
Azt, fel is veszi onnan majd egy hirtelen ötlettől vezérelve az égnek emeli és fennhangon megszólal.*-Az olcsó kiszolgálásra és az olcsó nőkre! Egészség!
3505. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-19 18:17:28
Üzenet elküldve: 2021-12-19 18:17:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A pöttöm és az óriás//
*A szemöldökeit kissé összevonja, ahogy elgondolkodik a megnevezésen. Biztos benne, hogy nem azt hallotta a matrózoktól, amit most gyanúsan gyorsan Rorkir rávágott, de már meg nem tudná mondani mi volt az. Igazából annyira nem is tűnik lényegi dolognak, hogy emlékeznie kelljen rá, így csak egy vállrándítással engedi is tovább a témát.*
- Abban biztos vagyok, hogy drágák, de nem ez volt az. De annyira nem lényeges, hogy ezen időzzünk el.
*Kacsint is kedves mosollyal a férfira. Persze, ha esetleg ő nem szeretne művelt szajhákról diskurálni az elkövetkezendő időkben. Mert Ester szeret mindenről beszélgetni, de ezt a témát igazából ki tudná hagyni a repertoárból.*
- Reméljük, hogy nem lesz nagyon gubancos az a fonál.
*Kuncog fel halkan, majd ismét csak zavartan szusszan fel Rorkir szavaira.*
- Hát nem lehetek utcalány, nem lehetek boszorkány. Lassan minden jövedelmező állás lehetősége elfogy a számomra.
*Nevet fel halkan, ahogy ezzel a kis humormorzsával igyekszik továbbra is palástolni a szégyenlősségét és egyes témákban leledző tudatlanságát.*
- Egészségedre!
*Emeli meg a borospoharát, majd egyelőre csak hallgatja a férfit. Néhol szemérmesen lesütve a szemeit, néhol viszont kajánul az italba mosolyogva. Viszont a megjegyzésre miszerint szép gyerekeik lehetnének majdnem sikerül félreszippantania egy korty italt. Így heves torokköszörülés után pillog is fel szaporán a férfira. Az ajkai kissé elnyílnak, hogy bele is kezdjen a hápogásba és a tiltakozásba, de hamar be is csukja a száját, s gyanakvó méregetéssel fürkészi a férfi szemeit, hátha észrevesz bennük valami huncut csillogást, ami lebuktatja, hogy az egész csupán egy kis móka a másik részéről. Ő nem lesz a játék elrontója, így teljes komolyságával, diplomatikus arccal húzza is ki magát, kezeit keresztbe egymáson az asztal lapjára helyezi, majd szemöldökeit is felvonva billenti kissé oldalra a fejét. Mint egy diplomata, aki komoly tárgyalásra készül.*
- Nos, ugyebár ezt egyikőnk sem tudhatja, amíg nem próbáljuk ki. Lehet, hogy ez lenne az első csatád, amiben csúfosan alul maradsz. Azt mondják kicsi a bors, de erős, lehet, hogy az én heves szeretetem megfeküdné a te harcedzett testedet.
*Mondja ezt olyan tökéletes magabiztossággal, mintha valóban szóról szóra az egész így lenne, s komolyan is gondolná, Közben pedig a mellkasában olyan hevesen dübörög a szíve az izgalomtól és a küszködéstől, hogy ne hagyja győzni szégyenlősségét, hogy ember talán még nem is érzett ilyen óriási küzdelmet magában.*
- A gyerekeink pedig csakis akkor lesznek szépek, ha a te magasságodat, de az én szemeimet öröklik.
*Rebegteti meg a szempilláit, hogy jobban kihangsúlyozza a jég kék íriszeket. De orra alatt már igencsak ott bujkál a visszatartott nevetés.
Ami egyelőre nem is bújik elő, mert már csak hálásan pillantgat a meleg barna szemekbe. Ritka az, aki ilyen ismeretlenül felajánlja szállásnak a saját otthonát.*
- Világítótorony?
*kapja is fel a fejét az ötletre, majd a saját félig ürült poharára pillant. Nem nagyon lenne kedve itt maradni egyedül. Meg igazából, hiába, hogy fél a magasban azért azt a tornyot ő is megnézné magának. Onnan biztos gyönyörű lehet az egész kikötő, nem úgy, mint itt a földön a halszagban. Így hamar állást is foglal, így felkapva a poharat issza ki a maradék bort.*
- Részemről akár indulhatunk is!
*Mosolyodik el szélesen. Ha Rorkir mostanában tervezi az indulást neki nincs semmi ellenvetése a dolog iránt.*
*A szemöldökeit kissé összevonja, ahogy elgondolkodik a megnevezésen. Biztos benne, hogy nem azt hallotta a matrózoktól, amit most gyanúsan gyorsan Rorkir rávágott, de már meg nem tudná mondani mi volt az. Igazából annyira nem is tűnik lényegi dolognak, hogy emlékeznie kelljen rá, így csak egy vállrándítással engedi is tovább a témát.*
- Abban biztos vagyok, hogy drágák, de nem ez volt az. De annyira nem lényeges, hogy ezen időzzünk el.
*Kacsint is kedves mosollyal a férfira. Persze, ha esetleg ő nem szeretne művelt szajhákról diskurálni az elkövetkezendő időkben. Mert Ester szeret mindenről beszélgetni, de ezt a témát igazából ki tudná hagyni a repertoárból.*
- Reméljük, hogy nem lesz nagyon gubancos az a fonál.
*Kuncog fel halkan, majd ismét csak zavartan szusszan fel Rorkir szavaira.*
- Hát nem lehetek utcalány, nem lehetek boszorkány. Lassan minden jövedelmező állás lehetősége elfogy a számomra.
*Nevet fel halkan, ahogy ezzel a kis humormorzsával igyekszik továbbra is palástolni a szégyenlősségét és egyes témákban leledző tudatlanságát.*
- Egészségedre!
*Emeli meg a borospoharát, majd egyelőre csak hallgatja a férfit. Néhol szemérmesen lesütve a szemeit, néhol viszont kajánul az italba mosolyogva. Viszont a megjegyzésre miszerint szép gyerekeik lehetnének majdnem sikerül félreszippantania egy korty italt. Így heves torokköszörülés után pillog is fel szaporán a férfira. Az ajkai kissé elnyílnak, hogy bele is kezdjen a hápogásba és a tiltakozásba, de hamar be is csukja a száját, s gyanakvó méregetéssel fürkészi a férfi szemeit, hátha észrevesz bennük valami huncut csillogást, ami lebuktatja, hogy az egész csupán egy kis móka a másik részéről. Ő nem lesz a játék elrontója, így teljes komolyságával, diplomatikus arccal húzza is ki magát, kezeit keresztbe egymáson az asztal lapjára helyezi, majd szemöldökeit is felvonva billenti kissé oldalra a fejét. Mint egy diplomata, aki komoly tárgyalásra készül.*
- Nos, ugyebár ezt egyikőnk sem tudhatja, amíg nem próbáljuk ki. Lehet, hogy ez lenne az első csatád, amiben csúfosan alul maradsz. Azt mondják kicsi a bors, de erős, lehet, hogy az én heves szeretetem megfeküdné a te harcedzett testedet.
*Mondja ezt olyan tökéletes magabiztossággal, mintha valóban szóról szóra az egész így lenne, s komolyan is gondolná, Közben pedig a mellkasában olyan hevesen dübörög a szíve az izgalomtól és a küszködéstől, hogy ne hagyja győzni szégyenlősségét, hogy ember talán még nem is érzett ilyen óriási küzdelmet magában.*
- A gyerekeink pedig csakis akkor lesznek szépek, ha a te magasságodat, de az én szemeimet öröklik.
*Rebegteti meg a szempilláit, hogy jobban kihangsúlyozza a jég kék íriszeket. De orra alatt már igencsak ott bujkál a visszatartott nevetés.
Ami egyelőre nem is bújik elő, mert már csak hálásan pillantgat a meleg barna szemekbe. Ritka az, aki ilyen ismeretlenül felajánlja szállásnak a saját otthonát.*
- Világítótorony?
*kapja is fel a fejét az ötletre, majd a saját félig ürült poharára pillant. Nem nagyon lenne kedve itt maradni egyedül. Meg igazából, hiába, hogy fél a magasban azért azt a tornyot ő is megnézné magának. Onnan biztos gyönyörű lehet az egész kikötő, nem úgy, mint itt a földön a halszagban. Így hamar állást is foglal, így felkapva a poharat issza ki a maradék bort.*
- Részemről akár indulhatunk is!
*Mosolyodik el szélesen. Ha Rorkir mostanában tervezi az indulást neki nincs semmi ellenvetése a dolog iránt.*
3504. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-16 15:45:03
Üzenet elküldve: 2021-12-16 15:45:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A pöttöm és az óriás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Én is örvendek Ester.
*Mondja belenyugodva a helyzetbe, és így akkor már tényleg nem fog ezen fennakadni a jövőben. Bár azért mivel Rorkir nem erről a vidékről származik, talán furcsán hangozhat a szájából a kiejtés.*
-Annak is szántam.
*Mosolyog halványan.*
-Drága?
*Vágja rá rögtön amikor egy kis szünetet lát a mondatban, hisz valószínűleg a művelt, intelligens örömlányok piszok drágák lehetnek. Ezen aztán jót is derül, meglehet sajátos humor.*
-Tényleg örülök, hogy nem volt semmi gond. Legalábbis nem olyan, ami megakadályozta volna, hogy most életünk fonala, akármilyen rövid időre is, de összefonódjon.
*Ha lenne most itala, biztos belekortyolna a nagy bölcsesség végett. A lebukás dolgával pedig őszintén felborzolja kicsit a férfi lelkét.*
-Ugyan. Ne butáskodj.
*Rázza meg a fejét, és kicsit valóban úgy érzi, hogy csak vele játszik Ester ilyen furcsa játékot.*
-Úgy mondod, mintha valami szakadt boszorka lennél.
*Ami nagyobb hazugság nem is lehetne a férfi szerint, hisz igazából nagyon is csinos az újdonsült asztaltársa.*
-Köszönöm. Akko' egészség!
*Megemeli a korsót, aztán jóízűen magába is szippant egy keveset a tartalmából.*
-Fogalmad sincs, hogy mit bánnék és mit nem.
*Feleli félvállról, s valahol igazából igaz is, de persze ez is csak annak a bizonyos játéknak a része.*
-Vagy netán olyan vérmes szerető vagy, hogy nem bírnék veled? Nem hangzik rosszul.
*Szemrebbenés nélkül, ahogy mondani szokás teli arccal áll bele a dologba.*
-Szép gyerekeink lehetnének.
*Teszi hozzá, mielőtt újra belekortyol a sörbe, s félszemmel azért kíváncsian várja, hogy hogy reagálja le a másik a dolgot. Ő egyébként csak a móka kedvéért tette ezt hozzá.*
-Nem persze. Szívesen látlak. Bár nem egy palota, de békés, nyugodt és szépen ég benne a tűz.
*Már persze ha meggyújtja, de miért is ne gyújtaná.*
-Te lennél az első vendégem, úgyhogy igazán ünnepi pillanat.
*Az ábrázata egyébként egész kellemes, meleg kisugárzása lehet, főleg ha sikerül elkapnia a dióbarna szemek tüzes tekintetét Esternek.*
-Akkor eltölthetnénk a szabadidőnket, amíg a szellemek nem indítanak új útra bennünket.
*Azzal ő a maga részéről meg is issza a maradék sörét is.*
-Megnézném előbb a világítótornyot, van kedved velem tartani? Vagy megvársz amíg kicsit körbenézek odafent.
*Szeretné belátni a vidéket, és aligha akad olyan magas fa, ami megfelelne a célra, szóval ez a legjobb esélye, ha már itt van.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Én is örvendek Ester.
*Mondja belenyugodva a helyzetbe, és így akkor már tényleg nem fog ezen fennakadni a jövőben. Bár azért mivel Rorkir nem erről a vidékről származik, talán furcsán hangozhat a szájából a kiejtés.*
-Annak is szántam.
*Mosolyog halványan.*
-Drága?
*Vágja rá rögtön amikor egy kis szünetet lát a mondatban, hisz valószínűleg a művelt, intelligens örömlányok piszok drágák lehetnek. Ezen aztán jót is derül, meglehet sajátos humor.*
-Tényleg örülök, hogy nem volt semmi gond. Legalábbis nem olyan, ami megakadályozta volna, hogy most életünk fonala, akármilyen rövid időre is, de összefonódjon.
*Ha lenne most itala, biztos belekortyolna a nagy bölcsesség végett. A lebukás dolgával pedig őszintén felborzolja kicsit a férfi lelkét.*
-Ugyan. Ne butáskodj.
*Rázza meg a fejét, és kicsit valóban úgy érzi, hogy csak vele játszik Ester ilyen furcsa játékot.*
-Úgy mondod, mintha valami szakadt boszorka lennél.
*Ami nagyobb hazugság nem is lehetne a férfi szerint, hisz igazából nagyon is csinos az újdonsült asztaltársa.*
-Köszönöm. Akko' egészség!
*Megemeli a korsót, aztán jóízűen magába is szippant egy keveset a tartalmából.*
-Fogalmad sincs, hogy mit bánnék és mit nem.
*Feleli félvállról, s valahol igazából igaz is, de persze ez is csak annak a bizonyos játéknak a része.*
-Vagy netán olyan vérmes szerető vagy, hogy nem bírnék veled? Nem hangzik rosszul.
*Szemrebbenés nélkül, ahogy mondani szokás teli arccal áll bele a dologba.*
-Szép gyerekeink lehetnének.
*Teszi hozzá, mielőtt újra belekortyol a sörbe, s félszemmel azért kíváncsian várja, hogy hogy reagálja le a másik a dolgot. Ő egyébként csak a móka kedvéért tette ezt hozzá.*
-Nem persze. Szívesen látlak. Bár nem egy palota, de békés, nyugodt és szépen ég benne a tűz.
*Már persze ha meggyújtja, de miért is ne gyújtaná.*
-Te lennél az első vendégem, úgyhogy igazán ünnepi pillanat.
*Az ábrázata egyébként egész kellemes, meleg kisugárzása lehet, főleg ha sikerül elkapnia a dióbarna szemek tüzes tekintetét Esternek.*
-Akkor eltölthetnénk a szabadidőnket, amíg a szellemek nem indítanak új útra bennünket.
*Azzal ő a maga részéről meg is issza a maradék sörét is.*
-Megnézném előbb a világítótornyot, van kedved velem tartani? Vagy megvársz amíg kicsit körbenézek odafent.
*Szeretné belátni a vidéket, és aligha akad olyan magas fa, ami megfelelne a célra, szóval ez a legjobb esélye, ha már itt van.*
3503. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-14 19:59:15
Üzenet elküldve: 2021-12-14 19:59:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A pöttöm és az óriás//
*Ahogy a férfit hallgatja furcsa mód nem megrémülni készül tőle. A könyökeivel az asztalra támaszkodik, fejét pedig öklein tartja meg, s szinte inkább áhítattal fürkészi az ember óriást, issza minden szavát. Még időnként egy-egy kedves mosolyt is megereszt. Édesnek találja, ahogy a névvel esetlenkedik, de ezt a meglátását a biztonság érdekében nem önti szavakba. Ugyanis azt nem nagyon tudja, hogy az ilyesfajta harcos férfiak mennyire rajonganak azért, ha valaki "édesnek" titulálja őket.*
- Tudod mit? Az egyszerűség kedvéért, akkor essünk neki újra. *Széles mosolyt öltve magára nyújtja is ismét a kezét a férfi felé.* Örvendek Rorkir, az én nevem Ester.
*Majd kuncogva húzza is vissza a kezét, ha újból megejtették a bemutatkozást. A köszönetre csak aprót biccent, mert ő nem érzi ezt a vallomást olyan nagy dolognak. Bár azt valószínűleg elhinné, ha Rorkir elmesélné neki, hogy ritka, ha ő valami bókféle gazdája lehet. Igazából Ester sem nagyon tudja elképzelni, hogy az ilyen nagy harcosok egymásnak ontsák a különböző tömjénezéseket.*
- Hát azt hiszem ezt vehetem bóknak is.
*Kuncog fel újból, ahogy az utcalány témáját boncolgatják. Persze maga a "kicsi" jobban lenyűgözi. Ezért nem is teszi szóvá, nehogy azt higgye a férfi, hogy sértésnek vette. Hiszen épp ellenkezőleg.*
- Viszont hallottam a Sellőházról is. Valahol az is itt van a kikötő körül állítólag. A matrózok arról beszéltek, hogy ott aztán művelt és hmm... nem emlékszem a szóra, amit használtak rájuk. Hogy milyen szajhák vannak ott.
*Vakar is eltűnődve az állára, de végül inkább legyintve engedi is el a dolgot. Azok a tengerészek elég sok olyan szót használtak, amiről gőze sincs, hogy mire is gondolhattak.*
- Nem volt semmi.
*Helyesel is a férfinak. Szerencsére. Bár az igaz, hogy az ide útja azért hagy némi kívánnivalót maga után. A kekeckedő és perverz tengerészek nem éppen voltak a kedvenc utastársai. De igen hamar el tudott tűnni szem elől, így a hajóút annyira nem volt tragédia. Ezért is jó a köpeny, mert megbújva alatta a kutya nem foglalkozott azzal, hogy ki a fene is ő.
A varázslós témát nem nagyon akarja megbolygatni. Ahogy látja nem éppen tartozik Rorkir kedvencei közé. A kedvét pedig nem szeretné ezzel elrontani, így inkább hagyja is annyiban. A leitatós rész viszont már jobban felkelti az érdeklődését, ezzel egyidejűleg pedig a pimasz, játékos csitrit is. Így széles vigyor kíséretében vonja fel a szemöldökeit.*
- Azt hiszem lebuktam.
*Sóhajt fel drámaian, majd a székkel közelebb is csúszik az óriáshoz, alig pár centit hagyva kettejük között.*
- Tudod ez a legerősebb fegyverem a férfiak elcsábítására. A leitatás.
*Dorombolja sejtelmesen, ahogy mutatóujjával felcirógat a férfi karján. De sajnos nem túl jó színésznő, így hamar nevetésbe fullad a gyenge próbálkozása és inkább az egyik felszolgálót kutatja fel a szemeivel. Mikor tekintetük találkozik magához is inti, majd rendel egy korsó Sört, 5 arany fejében, magának pedig megtoldja még a rendelést egy pohár Borral, amiért leszámol még 6 aranyat. *
- Hidd el nekem, hogy bánnád.
*Mosolyog fel a férfira, miután végzett a rendeléssel, a lányka pedig el is siet az italokért. Aztán lehet, hogy nincs is igaza, de szülei annyira belenevelték ezt az önértékelési küszködést és az önbizalomhiányt, hogy mára már tényleg elhiszi, hogy senkinek sem elég jó. Így igazából nem is erőlködik a férfiaknál, még akkor sem, ha talál egy számára szimpatikus egyént.*
- Tényleg nem lenne gond?
*Kapja is fel a fejét az ajánlatra. Annyira a Rumos nem nyűgözte le, meg nem is nagyon ajánlották az itt éjszakázást, hogy élni akarjon a lehetőséggel. Inkább akkor egy otthonosabb közeget választana, ha már a férfi felajánlotta. Persze ingyen akkor sem menne bele, hiába mondja ezt Rorkir, de ezt majd megjegyzi neki akkor, ha ott lesz az ideje. Egyelőre úgy is nagy valószínűséggel akadékoskodna miatta a nagydarab, így inkább még nem ront az esélyein.*
- Ha valóban komolyan mondtad, akkor azt hiszem élnék a lehetőséggel. Ha már a szerveim nem kellenek neked.
*Kacsint is kuncogva, majd az italok is kiérkeznek, így a sört a férfi elé tolja, míg ő maga a borba kortyol bele.*
- Róluk is hallottam már. Már hogy a thargokról. Bár nem sokat. De amíg nincs velük dolgod és én sem akarok egyből tovább indulni, akkor befoglalom a szabadidődet.
*Mosolyodik el szélesen. Sokkal inkább választaná a férfi kunyhóját és társaságát, mint a koszos fogadói szobát és az egyedüllétet.*
*Ahogy a férfit hallgatja furcsa mód nem megrémülni készül tőle. A könyökeivel az asztalra támaszkodik, fejét pedig öklein tartja meg, s szinte inkább áhítattal fürkészi az ember óriást, issza minden szavát. Még időnként egy-egy kedves mosolyt is megereszt. Édesnek találja, ahogy a névvel esetlenkedik, de ezt a meglátását a biztonság érdekében nem önti szavakba. Ugyanis azt nem nagyon tudja, hogy az ilyesfajta harcos férfiak mennyire rajonganak azért, ha valaki "édesnek" titulálja őket.*
- Tudod mit? Az egyszerűség kedvéért, akkor essünk neki újra. *Széles mosolyt öltve magára nyújtja is ismét a kezét a férfi felé.* Örvendek Rorkir, az én nevem Ester.
*Majd kuncogva húzza is vissza a kezét, ha újból megejtették a bemutatkozást. A köszönetre csak aprót biccent, mert ő nem érzi ezt a vallomást olyan nagy dolognak. Bár azt valószínűleg elhinné, ha Rorkir elmesélné neki, hogy ritka, ha ő valami bókféle gazdája lehet. Igazából Ester sem nagyon tudja elképzelni, hogy az ilyen nagy harcosok egymásnak ontsák a különböző tömjénezéseket.*
- Hát azt hiszem ezt vehetem bóknak is.
*Kuncog fel újból, ahogy az utcalány témáját boncolgatják. Persze maga a "kicsi" jobban lenyűgözi. Ezért nem is teszi szóvá, nehogy azt higgye a férfi, hogy sértésnek vette. Hiszen épp ellenkezőleg.*
- Viszont hallottam a Sellőházról is. Valahol az is itt van a kikötő körül állítólag. A matrózok arról beszéltek, hogy ott aztán művelt és hmm... nem emlékszem a szóra, amit használtak rájuk. Hogy milyen szajhák vannak ott.
*Vakar is eltűnődve az állára, de végül inkább legyintve engedi is el a dolgot. Azok a tengerészek elég sok olyan szót használtak, amiről gőze sincs, hogy mire is gondolhattak.*
- Nem volt semmi.
*Helyesel is a férfinak. Szerencsére. Bár az igaz, hogy az ide útja azért hagy némi kívánnivalót maga után. A kekeckedő és perverz tengerészek nem éppen voltak a kedvenc utastársai. De igen hamar el tudott tűnni szem elől, így a hajóút annyira nem volt tragédia. Ezért is jó a köpeny, mert megbújva alatta a kutya nem foglalkozott azzal, hogy ki a fene is ő.
A varázslós témát nem nagyon akarja megbolygatni. Ahogy látja nem éppen tartozik Rorkir kedvencei közé. A kedvét pedig nem szeretné ezzel elrontani, így inkább hagyja is annyiban. A leitatós rész viszont már jobban felkelti az érdeklődését, ezzel egyidejűleg pedig a pimasz, játékos csitrit is. Így széles vigyor kíséretében vonja fel a szemöldökeit.*
- Azt hiszem lebuktam.
*Sóhajt fel drámaian, majd a székkel közelebb is csúszik az óriáshoz, alig pár centit hagyva kettejük között.*
- Tudod ez a legerősebb fegyverem a férfiak elcsábítására. A leitatás.
*Dorombolja sejtelmesen, ahogy mutatóujjával felcirógat a férfi karján. De sajnos nem túl jó színésznő, így hamar nevetésbe fullad a gyenge próbálkozása és inkább az egyik felszolgálót kutatja fel a szemeivel. Mikor tekintetük találkozik magához is inti, majd rendel egy korsó Sört, 5 arany fejében,
magának pedig megtoldja még a rendelést egy pohár Borral, amiért leszámol még 6 aranyat. *- Hidd el nekem, hogy bánnád.
*Mosolyog fel a férfira, miután végzett a rendeléssel, a lányka pedig el is siet az italokért. Aztán lehet, hogy nincs is igaza, de szülei annyira belenevelték ezt az önértékelési küszködést és az önbizalomhiányt, hogy mára már tényleg elhiszi, hogy senkinek sem elég jó. Így igazából nem is erőlködik a férfiaknál, még akkor sem, ha talál egy számára szimpatikus egyént.*
- Tényleg nem lenne gond?
*Kapja is fel a fejét az ajánlatra. Annyira a Rumos nem nyűgözte le, meg nem is nagyon ajánlották az itt éjszakázást, hogy élni akarjon a lehetőséggel. Inkább akkor egy otthonosabb közeget választana, ha már a férfi felajánlotta. Persze ingyen akkor sem menne bele, hiába mondja ezt Rorkir, de ezt majd megjegyzi neki akkor, ha ott lesz az ideje. Egyelőre úgy is nagy valószínűséggel akadékoskodna miatta a nagydarab, így inkább még nem ront az esélyein.*
- Ha valóban komolyan mondtad, akkor azt hiszem élnék a lehetőséggel. Ha már a szerveim nem kellenek neked.
*Kacsint is kuncogva, majd az italok is kiérkeznek, így a sört a férfi elé tolja, míg ő maga a borba kortyol bele.*
- Róluk is hallottam már. Már hogy a thargokról. Bár nem sokat. De amíg nincs velük dolgod és én sem akarok egyből tovább indulni, akkor befoglalom a szabadidődet.
*Mosolyodik el szélesen. Sokkal inkább választaná a férfi kunyhóját és társaságát, mint a koszos fogadói szobát és az egyedüllétet.*
3502. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-13 23:30:32
Üzenet elküldve: 2021-12-13 23:30:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A pöttöm és az óriás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Vagy Ray. No ezt nem szabad elviccelni, kevesebbért is öltem már.
*És a talán a legmókásabb az az, hogy igazából nem hazudik. Az a kurta szőke ficsúr elf részben ezért is fekszik elkaparva a kikötői erdős egyik félreeső részében.*
-Szóval ne hidd, hogy nem tartom tiszteletben amit mondasz, vagy ilyesmi, csak nem vagyok túl jó a nevekben.
*Neveti el magát egy kissé szégyenkezve, mert biz' tudja jól, hogy ez tényleg nem az erőssége.*
-Áh vagy úgy. Hát... köszönöm, azt hiszem.
*Végül is a bók az neki is bók, és nem rest megfürdőzni benne, amíg lehetősége van rá, tekintve hogy ez igencsak ritka pillanat.*
-Harcos amazonokat?
*Egészen elkerekedik a szeme, s csak egy jó időnyi idővel később esik le neki, hogy valószínűleg ez egy rá intézett célzás akart lenni.*
-Félreértesz kicsi.
*Meg is rázza a fejét, és nem tűnik fel neki ez a hirtelen pattant becenév.*
-Nem azért nem gondollak utcalánynak, mert nem lennél a férfiak kedvére való. ~Létezik egyáltalán olyan fajta nő? Vagy bármi? ~ Épp ellenkezőleg. Túl csinos vagy, túl visszafogott és túl okos hogy szajhának állj.
*Talán ha még maradt némi falat a tányérjában, hát most már biztos hogy nem, mert az utolsó cseppig mindent elfogyaszt, hogy majd egy elégedett sóhajjal fejezze be az evést.*
-Nem az amazonok a hogy is mondjam *Egy pár pillanatnyi szóforgatás a nyelve hegyén.* kedvenceim.
*Bár igazából nem az a nagyon válogatós fajta, ami azt illeti Rheia is talán amazonnak mondható, de azért mégsem ez a hangsúlyos. Igaz eddig soha senki nem kérdezte meg Rorkirt, hogy mégis miféle nőket kedvel igazán, de ha mondania kellene valamit, könnyen lehet, hogy hasonlót írna le, mint a jelenlegi asztaltársa.*
-Ez tagadhatatlan.
*Mosolyog kedvesen.*
-Hisz tényleg ez a lényeg. Még egyben vagy és eddig nem volt semmi zűr, igaz?
*Persze talán Rorkir könnyen beszél, neki valamivel egyszerűbb lehet ez. Mondjuk kompenzálhatja a virtus vére a dolgot, így ott is bajt talál, ahol egyébként nem lenne. Az áldozati rituálékra jól láthatóan elhúzza a száját.*
-Mocskos varázslók.
*Ha nem evett volna éppen finomat, talán még köpne is egyet. Egyáltalán nem szívleli őket, mindig csak a baj van velük. Egy darabig többet nem is szól, hagyja, hogy a láthatóan küzdő asztaltársa válaszoljon a kényesnek is mondható kérdésre, s közben pedig csak egy zsivány ábrázat ül ki az arcára.*
-Nincs még egy olyan mint én, csakis én!
*Mondja büszkén ujjával a mellkasa fekete részére bökve.*
-Hát nem is tudom mit mondjak erre az ital dologra.
*Kezd bele sejtelmesen.*
-Hogyha ekkora férfifaló vagy. Talán csak le akarsz itatni és kihasználni a testemet?
*Dől előre az asztalon, két könyökét az asztalra támasztva, hogy még inkább nyerjen némi távolságot.*
-Nem mintha bánnám.
*Kacsint oda végül, meg egyébként sem jó az ilyesmi játékokban. Ő sokkal egyenesebb ember ennél, egyenesebb és egyszerűbb.*
-Egyébként van egy kis kunyhóm az erdőben, ha szeretnéd meghúzni magad egy darabig. Nem kell fizetned, és nem is eszlek meg. Már persze ha nem akarsz itt vagy az örömlányok közt éjszakázni.
*Hisz mégis ki akarna?*
-Én is csak utazgatom egy kicsit, várom hogy a thargok keressenek. Lesz egy kis elintéznivalóm, addig pedig nagyobb terveket nem akarok szövögetni, hisz ki tudja, hogy aztán nem-e hagyom végre ott a fogam valahol?
*Mondja végül, mert nem felejtette el, hogy kérdezték őt, csak még most jutott idáig a fejében a dolog.*
-A sör tökéletes lesz, köszönöm.
*Böki ki ezt is, ahogy visszadől a székében. Az a kedvenc itala, már nem a sör, hanem ami ingyen van.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Vagy Ray. No ezt nem szabad elviccelni, kevesebbért is öltem már.
*És a talán a legmókásabb az az, hogy igazából nem hazudik. Az a kurta szőke ficsúr elf részben ezért is fekszik elkaparva a kikötői erdős egyik félreeső részében.*
-Szóval ne hidd, hogy nem tartom tiszteletben amit mondasz, vagy ilyesmi, csak nem vagyok túl jó a nevekben.
*Neveti el magát egy kissé szégyenkezve, mert biz' tudja jól, hogy ez tényleg nem az erőssége.*
-Áh vagy úgy. Hát... köszönöm, azt hiszem.
*Végül is a bók az neki is bók, és nem rest megfürdőzni benne, amíg lehetősége van rá, tekintve hogy ez igencsak ritka pillanat.*
-Harcos amazonokat?
*Egészen elkerekedik a szeme, s csak egy jó időnyi idővel később esik le neki, hogy valószínűleg ez egy rá intézett célzás akart lenni.*
-Félreértesz kicsi.
*Meg is rázza a fejét, és nem tűnik fel neki ez a hirtelen pattant becenév.*
-Nem azért nem gondollak utcalánynak, mert nem lennél a férfiak kedvére való. ~Létezik egyáltalán olyan fajta nő? Vagy bármi? ~ Épp ellenkezőleg. Túl csinos vagy, túl visszafogott és túl okos hogy szajhának állj.
*Talán ha még maradt némi falat a tányérjában, hát most már biztos hogy nem, mert az utolsó cseppig mindent elfogyaszt, hogy majd egy elégedett sóhajjal fejezze be az evést.*
-Nem az amazonok a hogy is mondjam *Egy pár pillanatnyi szóforgatás a nyelve hegyén.* kedvenceim.
*Bár igazából nem az a nagyon válogatós fajta, ami azt illeti Rheia is talán amazonnak mondható, de azért mégsem ez a hangsúlyos. Igaz eddig soha senki nem kérdezte meg Rorkirt, hogy mégis miféle nőket kedvel igazán, de ha mondania kellene valamit, könnyen lehet, hogy hasonlót írna le, mint a jelenlegi asztaltársa.*
-Ez tagadhatatlan.
*Mosolyog kedvesen.*
-Hisz tényleg ez a lényeg. Még egyben vagy és eddig nem volt semmi zűr, igaz?
*Persze talán Rorkir könnyen beszél, neki valamivel egyszerűbb lehet ez. Mondjuk kompenzálhatja a virtus vére a dolgot, így ott is bajt talál, ahol egyébként nem lenne. Az áldozati rituálékra jól láthatóan elhúzza a száját.*
-Mocskos varázslók.
*Ha nem evett volna éppen finomat, talán még köpne is egyet. Egyáltalán nem szívleli őket, mindig csak a baj van velük. Egy darabig többet nem is szól, hagyja, hogy a láthatóan küzdő asztaltársa válaszoljon a kényesnek is mondható kérdésre, s közben pedig csak egy zsivány ábrázat ül ki az arcára.*
-Nincs még egy olyan mint én, csakis én!
*Mondja büszkén ujjával a mellkasa fekete részére bökve.*
-Hát nem is tudom mit mondjak erre az ital dologra.
*Kezd bele sejtelmesen.*
-Hogyha ekkora férfifaló vagy. Talán csak le akarsz itatni és kihasználni a testemet?
*Dől előre az asztalon, két könyökét az asztalra támasztva, hogy még inkább nyerjen némi távolságot.*
-Nem mintha bánnám.
*Kacsint oda végül, meg egyébként sem jó az ilyesmi játékokban. Ő sokkal egyenesebb ember ennél, egyenesebb és egyszerűbb.*
-Egyébként van egy kis kunyhóm az erdőben, ha szeretnéd meghúzni magad egy darabig. Nem kell fizetned, és nem is eszlek meg. Már persze ha nem akarsz itt vagy az örömlányok közt éjszakázni.
*Hisz mégis ki akarna?*
-Én is csak utazgatom egy kicsit, várom hogy a thargok keressenek. Lesz egy kis elintéznivalóm, addig pedig nagyobb terveket nem akarok szövögetni, hisz ki tudja, hogy aztán nem-e hagyom végre ott a fogam valahol?
*Mondja végül, mert nem felejtette el, hogy kérdezték őt, csak még most jutott idáig a fejében a dolog.*
-A sör tökéletes lesz, köszönöm.
*Böki ki ezt is, ahogy visszadől a székében. Az a kedvenc itala, már nem a sör, hanem ami ingyen van.*
3501. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2021-12-12 19:43:42
Üzenet elküldve: 2021-12-12 19:43:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A pöttöm és az óriás//
*Nem is igazán tudja elképzelni, hogyan bírja ki a férfi ezt az időt ilyen viseletben. Már a puszta látványától is kirázza a hideg. Persze azt aláírja és egyetért vele, hogy a tűz gyönyörű látványt nyújt, de a lány számára nem elhanyagolható tényező, hogy e mellé még meleget is ad.
Közben egy kicsit kedvét szegi, hogy Rorkir nem ujjong túlzottan a találkozásuk miatt. Vagyis azt persze nem várja, hogy első találkozáskor pezsgőt fog bontani, de valahogy nem tudja hová tenni ezt a semleges viselkedést sem. Bár az is igaz, hogy az ilyen marcona férfiakhoz annyira sem ért, mint a többihez.*
- Hát végül is az sem rossz. Bár én nem egészen így... mindegy. Az Esterray is tökéletes.
*Legyint is, mintha mindegy lenne a megszólítása. Igazából ez valóban így is van. Neki mindegy, hogyan hívják, a lényeg, hogy tudja, ha valaki neki szól. Így igazából félállásban bele is törődve a megszólításba ő is egy kicsit a levessel foglalja le magát. Illetve lényegében el is pusztítja azt, hiszen egy leves eltüntetése nem igen kíván nagy tudományt, sem sok időt.*
- Nem, egyet sem. *Rázza is meg nemlegesen fejét a kérdésre.* Csak hallomásból, mesékből. De eddig tetszik, amit látok.
*Mosolyodik el halványan. Persze arról azért vannak sejtései, hogy valószínűleg egy harcos klánból való férfinak nem egészen ez az igazi énje, mint amivel most ő találkozik. De tapasztalatlan még a világ dolgaiban, hogy ezzel tisztában legyen. Egyelőre neki az is elég, hogy vele igen kedves Rorkir.
A megjegyzésre viszont kissé felszaladnak a szemöldökei, de azért a mosoly ott bujkál az orra alatt.*
- És úgy miért ne lehetnék utcalány? Tudod vannak olyan férfiak, akik a szende lányokat szeretik, nem pedig a harcos amazonokat.
*Hiszen úgy gondolja, hogy Rorkir kedvelt női közé az ő szöges ellentétei tartoznak. Bátor, harcos és nálánál jóval magasabb és edzettebb asszonyok. Nem pedig az ilyen töppedt, gyáva nyámnyilák, mint ő maga. Ezt bizonyítja az is, hogy még ezidáig nem sikerült neki férfit fogni. Valahogy sosem volt elég jó, elég szép, elég magas, elég akármi. Mindenkinek volt valami kifogása ellene, ő viszont nem tud és nem is igazán akar változni, hiszen akkor már nem lenne saját maga. Azt meg ugyan ki szeretné?*
- Hát egyedül. *Vonja meg a vállait.* A szüleimen kívül senkim sincs, aki kísérgethetne vagy vigyázna rám. Eddig azért elég jól kerültem a bajt.
*Dől hátra a széken, majd kezei közé fogja a teás poharat, s pár apró korty után kissé elmélázva bámul a csibrikbe. Végül pedig kékjeit visszaemeli a férfira, s apró mosollyal nyugtázza a szavait.*
- Látod? Ügyesség. Vagy mázli. Igazából a lényegét tekintve ez lényegtelen. Az a fontos, hogy még egyben vagyok akármi is segít meg benne. Kicsi vagyok és általában nem nagyon feltűnő. Megvan a maga haszna.
*Vigyorodik el kissé, de a szerves kitérőre már kissé megrökönyödve pillog az óriásra. Vegyes érzések támadják meg, mikor dilemmázni kezd, hogy hagyja inkább a témát tova suhanni, mert nem akarja viszont látni a levest, vagy épp ez az, hogy túlzottan kíváncsi a részletekbe menő kifejtésre, így hagyná kibontakozni Rorkirt a témában. Végül az arany középút mellett teszi le a voksát.*
- Van akinek csak vér kell. Ilyen áldozat bemutatós izéhez. De igazából mindegy is.
*Zárja is gyorsan rövidre a témát és inkább egy újabb kortyot szürcsöl ki a pohárból. Ami az újabb megállapításra majdnem félre is csúszik, így a teába prüszkölve kapja fel a fejét.*
- Há-hát perszeee, hogy akadt.
*Köszörüli meg a torkát, s hazudja is gyorsan igencsak félre pillantva. Úgy sosem tud hantázni, ha a másikra néz. Általában, annál, aki ismeri őt, éppen ezzel szokott lebukni. Szereti tartani a szemkontaktust, ha mással beszél. Viszont amikor hazudik, akkor minden felé pillant, csak éppen a beszélgető partnerét igyekszik elkerülni a kék szemekkel.*
- Több is volt. *Emeli ismét a szájához a poharat, így a végét már inkább abba motyogja bele.* Olyanok is, mint te. Habzsolom a férfiakat.
*Fenéket habzsolja. Anyja mindig azzal hozakodott elő, hogy az ő korában már túl volt a házasságon, megszületett Ester is. Ellenben a lánya inkább a szobájában bújja a könyveket. Persze nem azt mondja, hogy nem akadt volna kérője, de valahogy sosem akart velük foglalkozni. Mindig talált valami kifogást, hogy melyik miért nem felel meg neki. Az pedig, hogy ő miért nem járt el ismerkedni? Nem egészen az ő ideáljai voltak a tejfelesszájú bájgúnárok, akik a közelében éltek. Mindegyik csak untatta, így valahogy a férfiak kimaradtak az életéből, ahogyan a fehérneműjébe sem tudtak bejutni. De a szülei szerint az ő korában ez nem diadal, hanem inkább tragédia, így nem is igen szokta a nagyérdemű elé tárni a dolgot. ~Mekkora hülyének néznének. Heló, Ester a nevem, túl vagyok már a harmincadik nyaramon is, de férfi még egy sem kapott meg. Pfff. Kiröhögnének.~ Húzza el a száját, majd a teát inkább kihörpinti, s csak azután pillant ismét vissza Rorkirra.*
- Nem iszol valamit? Meghívlak.
*Tereli is tovább a beszélgetést. Hátha a nagydarab fickót kizökkenti az ingyen pia lehetősége.*
*Nem is igazán tudja elképzelni, hogyan bírja ki a férfi ezt az időt ilyen viseletben. Már a puszta látványától is kirázza a hideg. Persze azt aláírja és egyetért vele, hogy a tűz gyönyörű látványt nyújt, de a lány számára nem elhanyagolható tényező, hogy e mellé még meleget is ad.
Közben egy kicsit kedvét szegi, hogy Rorkir nem ujjong túlzottan a találkozásuk miatt. Vagyis azt persze nem várja, hogy első találkozáskor pezsgőt fog bontani, de valahogy nem tudja hová tenni ezt a semleges viselkedést sem. Bár az is igaz, hogy az ilyen marcona férfiakhoz annyira sem ért, mint a többihez.*
- Hát végül is az sem rossz. Bár én nem egészen így... mindegy. Az Esterray is tökéletes.
*Legyint is, mintha mindegy lenne a megszólítása. Igazából ez valóban így is van. Neki mindegy, hogyan hívják, a lényeg, hogy tudja, ha valaki neki szól. Így igazából félállásban bele is törődve a megszólításba ő is egy kicsit a levessel foglalja le magát. Illetve lényegében el is pusztítja azt, hiszen egy leves eltüntetése nem igen kíván nagy tudományt, sem sok időt.*
- Nem, egyet sem. *Rázza is meg nemlegesen fejét a kérdésre.* Csak hallomásból, mesékből. De eddig tetszik, amit látok.
*Mosolyodik el halványan. Persze arról azért vannak sejtései, hogy valószínűleg egy harcos klánból való férfinak nem egészen ez az igazi énje, mint amivel most ő találkozik. De tapasztalatlan még a világ dolgaiban, hogy ezzel tisztában legyen. Egyelőre neki az is elég, hogy vele igen kedves Rorkir.
A megjegyzésre viszont kissé felszaladnak a szemöldökei, de azért a mosoly ott bujkál az orra alatt.*
- És úgy miért ne lehetnék utcalány? Tudod vannak olyan férfiak, akik a szende lányokat szeretik, nem pedig a harcos amazonokat.
*Hiszen úgy gondolja, hogy Rorkir kedvelt női közé az ő szöges ellentétei tartoznak. Bátor, harcos és nálánál jóval magasabb és edzettebb asszonyok. Nem pedig az ilyen töppedt, gyáva nyámnyilák, mint ő maga. Ezt bizonyítja az is, hogy még ezidáig nem sikerült neki férfit fogni. Valahogy sosem volt elég jó, elég szép, elég magas, elég akármi. Mindenkinek volt valami kifogása ellene, ő viszont nem tud és nem is igazán akar változni, hiszen akkor már nem lenne saját maga. Azt meg ugyan ki szeretné?*
- Hát egyedül. *Vonja meg a vállait.* A szüleimen kívül senkim sincs, aki kísérgethetne vagy vigyázna rám. Eddig azért elég jól kerültem a bajt.
*Dől hátra a széken, majd kezei közé fogja a teás poharat, s pár apró korty után kissé elmélázva bámul a csibrikbe. Végül pedig kékjeit visszaemeli a férfira, s apró mosollyal nyugtázza a szavait.*
- Látod? Ügyesség. Vagy mázli. Igazából a lényegét tekintve ez lényegtelen. Az a fontos, hogy még egyben vagyok akármi is segít meg benne. Kicsi vagyok és általában nem nagyon feltűnő. Megvan a maga haszna.
*Vigyorodik el kissé, de a szerves kitérőre már kissé megrökönyödve pillog az óriásra. Vegyes érzések támadják meg, mikor dilemmázni kezd, hogy hagyja inkább a témát tova suhanni, mert nem akarja viszont látni a levest, vagy épp ez az, hogy túlzottan kíváncsi a részletekbe menő kifejtésre, így hagyná kibontakozni Rorkirt a témában. Végül az arany középút mellett teszi le a voksát.*
- Van akinek csak vér kell. Ilyen áldozat bemutatós izéhez. De igazából mindegy is.
*Zárja is gyorsan rövidre a témát és inkább egy újabb kortyot szürcsöl ki a pohárból. Ami az újabb megállapításra majdnem félre is csúszik, így a teába prüszkölve kapja fel a fejét.*
- Há-hát perszeee, hogy akadt.
*Köszörüli meg a torkát, s hazudja is gyorsan igencsak félre pillantva. Úgy sosem tud hantázni, ha a másikra néz. Általában, annál, aki ismeri őt, éppen ezzel szokott lebukni. Szereti tartani a szemkontaktust, ha mással beszél. Viszont amikor hazudik, akkor minden felé pillant, csak éppen a beszélgető partnerét igyekszik elkerülni a kék szemekkel.*
- Több is volt. *Emeli ismét a szájához a poharat, így a végét már inkább abba motyogja bele.* Olyanok is, mint te. Habzsolom a férfiakat.
*Fenéket habzsolja. Anyja mindig azzal hozakodott elő, hogy az ő korában már túl volt a házasságon, megszületett Ester is. Ellenben a lánya inkább a szobájában bújja a könyveket. Persze nem azt mondja, hogy nem akadt volna kérője, de valahogy sosem akart velük foglalkozni. Mindig talált valami kifogást, hogy melyik miért nem felel meg neki. Az pedig, hogy ő miért nem járt el ismerkedni? Nem egészen az ő ideáljai voltak a tejfelesszájú bájgúnárok, akik a közelében éltek. Mindegyik csak untatta, így valahogy a férfiak kimaradtak az életéből, ahogyan a fehérneműjébe sem tudtak bejutni. De a szülei szerint az ő korában ez nem diadal, hanem inkább tragédia, így nem is igen szokta a nagyérdemű elé tárni a dolgot. ~Mekkora hülyének néznének. Heló, Ester a nevem, túl vagyok már a harmincadik nyaramon is, de férfi még egy sem kapott meg. Pfff. Kiröhögnének.~ Húzza el a száját, majd a teát inkább kihörpinti, s csak azután pillant ismét vissza Rorkirra.*
- Nem iszol valamit? Meghívlak.
*Tereli is tovább a beszélgetést. Hátha a nagydarab fickót kizökkenti az ingyen pia lehetősége.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3810-3829