Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 6 (101. - 120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
120. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-11 13:57:15
Üzenet elküldve: 2012-11-11 13:57:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
* Korholja magát, hogy nem tud tisztán gondolkozni. Nem tudja minek tudható be a jelenség, azonban annyit bevall, hogy Nanaia megfogta. Magához rántotta, és nem bírja elengedni.
" A fene vinné el! Házasság és gyerekek? Ilyen korán! Na nem! Később is ráérek vele, azonban ez a nő most érett és életerős. " Morfondírozik magában.*
-Rendben, kíváncsi vagyok, hogy mennyire vagy törékeny? Mennyit bírsz és mik a határaid. * Egyezik bele nyugodtan,aztán követi Nanaiát le a fogadóba. Felvont szemöldökkel nézi, hogy lehúzza a pálinkát.*
-Ivászat? Hát az nem az én asztalom Hajnalcsillagom. Az alkohol gonosz, mely rossz hatással van, aki iszik belőle. Törzsünk csak ünnepségeken fogyaszthattak bort. Ez amolyan szokás. Akit az ünnepségen kívül rajtakaptak, azt példás büntetésben részesítették.* Meséli kedvesének aki mögé könnyedén odaér, hogy hátul bal kezével átkarolja a formás testét és lapát tenyere megálljon a nő hasánál.*
- Egy Tejet kérnék! Itt a 4 arany érte!
*Veti oda a fogadósnak, aztán mikor megkapta az italt, akkor lehúzza egyből.*
- Két Hagymalevest is kérnék! A 10 aranyat adom máris. * Szereti a hagymát, hiszen ettől olyan makk egészséges. Ettől olyan életerős fiatal férfi. Míg kiszolgálják őket, addig semmi szégyenkezés nélkül csókol bele párja nyakába.*
- Remélem szereted a hagymát. * Mondja a fülébe, aztán mikor megérkezik a két leves, akkor engedi el a nő testét.*
- Együnk mert sokat fogunk sétálni, és lehet, hogy belekeveredünk valami balhéba. Apám mindig azzal viccelődött, hogy: Fiam jobb teli gyomorral meghalni, mint korgó ürességgel. Nagyúr az éhség, s kistestvére az elgyengülés.* Fogja a két hagymalevest és a közeli asztalhoz viszi és leül az egyik székre. Hozzálát a levese elfogyasztásához, majd mikor végzett akkor elégedett medveként nyújtózkodik egy nagyot.*
- Egészségünkre. Szólj ha indulhatunk.
" A fene vinné el! Házasság és gyerekek? Ilyen korán! Na nem! Később is ráérek vele, azonban ez a nő most érett és életerős. " Morfondírozik magában.*
-Rendben, kíváncsi vagyok, hogy mennyire vagy törékeny? Mennyit bírsz és mik a határaid. * Egyezik bele nyugodtan,aztán követi Nanaiát le a fogadóba. Felvont szemöldökkel nézi, hogy lehúzza a pálinkát.*
-Ivászat? Hát az nem az én asztalom Hajnalcsillagom. Az alkohol gonosz, mely rossz hatással van, aki iszik belőle. Törzsünk csak ünnepségeken fogyaszthattak bort. Ez amolyan szokás. Akit az ünnepségen kívül rajtakaptak, azt példás büntetésben részesítették.* Meséli kedvesének aki mögé könnyedén odaér, hogy hátul bal kezével átkarolja a formás testét és lapát tenyere megálljon a nő hasánál.*
- Egy Tejet kérnék! Itt a 4 arany érte!
*Veti oda a fogadósnak, aztán mikor megkapta az italt, akkor lehúzza egyből.*- Két Hagymalevest is kérnék! A 10 aranyat adom máris.
* Szereti a hagymát, hiszen ettől olyan makk egészséges. Ettől olyan életerős fiatal férfi. Míg kiszolgálják őket, addig semmi szégyenkezés nélkül csókol bele párja nyakába.*- Remélem szereted a hagymát. * Mondja a fülébe, aztán mikor megérkezik a két leves, akkor engedi el a nő testét.*
- Együnk mert sokat fogunk sétálni, és lehet, hogy belekeveredünk valami balhéba. Apám mindig azzal viccelődött, hogy: Fiam jobb teli gyomorral meghalni, mint korgó ürességgel. Nagyúr az éhség, s kistestvére az elgyengülés.* Fogja a két hagymalevest és a közeli asztalhoz viszi és leül az egyik székre. Hozzálát a levese elfogyasztásához, majd mikor végzett akkor elégedett medveként nyújtózkodik egy nagyot.*
- Egészségünkre. Szólj ha indulhatunk.
119. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-11 13:22:58
Üzenet elküldve: 2012-11-11 13:22:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
- Én viszont imádok lustálkodni... De igazad van, már így is pihentünk eleget!
*Könnyedén pattan ki az ágyból és rövid tisztálkodás után, ő is nekilát az öltözködésnek. Magára erősíti a bőrvértjét, ami önállóan alkotja egész öltözékét. Gondosan befűzi mellkasán a bőrszalagokat, de még így is látható a mellkasán ejtett seb.*
- Miért ne lennék?
*Kénytelen Gorduzarhoz lépni, hogy megnyugtassa a bizonytalan férfit. Bár nem igazán érti, hogy most hirtelen miért törődik azzal, hogy mit érez Nanaia, hiszen tegnap este ellentmondást nem tűrően vette el azt ami kell.*
- Hidd el, ha annyira ellenemre lett volna, meg tudtam volna akadályozni.
*Egy kacér mosolyt villant, biztatásképpen még kacsint is egyet, majd megpördül tengelye körül, hogy pár lépéssel visszatérjen az asztalhoz. Magára csatolja fegyvertartó övét és belelép térdig érő csizmájába, aminek rejtekébe helyezi dobótőrét is.*
- Még mindig emlékeztetnem kell téged arra, hogy nem vagyok törékeny kislány? *egyértelműen vérig van sértve* Menjünk vissza Artheniorba és a Barakkban bebizonyítom neked, hogy tévedsz!
*Duzzogva trappol ki a szobából és futva ereszkedik le a lépcsőn, ahol egyenesen a pulthoz sétál és motyogva intézi rendelését a kocsmároshoz, melyet 7 csengő arany leszámolása után kézhez is kap. Nem szemez sokáig az itallal, hamar lehajtja a Pálinkát, melytől végig fut a borzongás testén.*
*Könnyedén pattan ki az ágyból és rövid tisztálkodás után, ő is nekilát az öltözködésnek. Magára erősíti a bőrvértjét, ami önállóan alkotja egész öltözékét. Gondosan befűzi mellkasán a bőrszalagokat, de még így is látható a mellkasán ejtett seb.*
- Miért ne lennék?
*Kénytelen Gorduzarhoz lépni, hogy megnyugtassa a bizonytalan férfit. Bár nem igazán érti, hogy most hirtelen miért törődik azzal, hogy mit érez Nanaia, hiszen tegnap este ellentmondást nem tűrően vette el azt ami kell.*
- Hidd el, ha annyira ellenemre lett volna, meg tudtam volna akadályozni.
*Egy kacér mosolyt villant, biztatásképpen még kacsint is egyet, majd megpördül tengelye körül, hogy pár lépéssel visszatérjen az asztalhoz. Magára csatolja fegyvertartó övét és belelép térdig érő csizmájába, aminek rejtekébe helyezi dobótőrét is.*
- Még mindig emlékeztetnem kell téged arra, hogy nem vagyok törékeny kislány? *egyértelműen vérig van sértve* Menjünk vissza Artheniorba és a Barakkban bebizonyítom neked, hogy tévedsz!
*Duzzogva trappol ki a szobából és futva ereszkedik le a lépcsőn, ahol egyenesen a pulthoz sétál és motyogva intézi rendelését a kocsmároshoz, melyet 7 csengő arany leszámolása után kézhez is kap. Nem szemez sokáig az itallal, hamar lehajtja a Pálinkát, melytől végig fut a borzongás testén.
*
118. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-10 22:51:39
Üzenet elküldve: 2012-11-10 22:51:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
* Átkarolja a nőt, azonban nem cirógatja meg a testét, hanem rögtön válaszol a kérdésére.*
- Szerintem eleget pihentünk, ezért úgy érzem, hogy jó lenne szétnézni. Nem szeretek lustálkodni, de persze vannak helyzetek, mikor az ember arra kényszerül. * Pimasz mosoly jelenik meg az arcán, majd a takarót lehúzza magukról. Kikel az ágyból, hogy finoman letolja magáról a nőt, aztán mosakodás után felöltözik a ruhájába.*
- Remélem, hogy nem gond ha kicsit körülnézünk egy kicsit. Aztán elválik mit csinálunk utána. * Természetesen, azért foglalkoztatja őt a tegnapi nap, azonban még nem tudja, hogy miként tegye fel a kérdést, hogy a vadmacska meg ne sértődjön a kérdés hallatán.*
- Jól vagy? * Próbálkozik egy apró kérdéssel, aztán érzi, hogy ez így nem lesz jó.*
-Mármint az este. Kicsit vadak voltunk. * Kis szünetet tart, majd egy sóhajtás után folytatja.*
-Én biztosan. * Látszik rajta, hogy kicsit bűntudata van emiatt. Elfordul és az ablakhoz sétál. Kinéz az ablakon, hogy megnézze odakinn az embereket.*
- Van egy közölni valóm a számodra, amire nem tudom, hogy miként fogsz reagálni. Maradok veled, ha elviselsz engem. De az se gond ha másképp vélekedsz. Az én utam nem könnyű, és sok olyan kalandom van, amiben az életemért harcolok. Mellettem csak az maradhat meg, aki kellően talpraesett harcos és igazi túlélő. Engem erre neveltek. * Meséli könnyedén a nőnek, és teljesen megbízik benne. Egy ilyen csodálatos éjszaka nem hinné, hogy a másik visszakozna.*
- Szerintem eleget pihentünk, ezért úgy érzem, hogy jó lenne szétnézni. Nem szeretek lustálkodni, de persze vannak helyzetek, mikor az ember arra kényszerül. * Pimasz mosoly jelenik meg az arcán, majd a takarót lehúzza magukról. Kikel az ágyból, hogy finoman letolja magáról a nőt, aztán mosakodás után felöltözik a ruhájába.*
- Remélem, hogy nem gond ha kicsit körülnézünk egy kicsit. Aztán elválik mit csinálunk utána. * Természetesen, azért foglalkoztatja őt a tegnapi nap, azonban még nem tudja, hogy miként tegye fel a kérdést, hogy a vadmacska meg ne sértődjön a kérdés hallatán.*
- Jól vagy? * Próbálkozik egy apró kérdéssel, aztán érzi, hogy ez így nem lesz jó.*
-Mármint az este. Kicsit vadak voltunk. * Kis szünetet tart, majd egy sóhajtás után folytatja.*
-Én biztosan. * Látszik rajta, hogy kicsit bűntudata van emiatt. Elfordul és az ablakhoz sétál. Kinéz az ablakon, hogy megnézze odakinn az embereket.*
- Van egy közölni valóm a számodra, amire nem tudom, hogy miként fogsz reagálni. Maradok veled, ha elviselsz engem. De az se gond ha másképp vélekedsz. Az én utam nem könnyű, és sok olyan kalandom van, amiben az életemért harcolok. Mellettem csak az maradhat meg, aki kellően talpraesett harcos és igazi túlélő. Engem erre neveltek. * Meséli könnyedén a nőnek, és teljesen megbízik benne. Egy ilyen csodálatos éjszaka nem hinné, hogy a másik visszakozna.*
117. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-10 21:57:17
Üzenet elküldve: 2012-11-10 21:57:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// 16+ jeleneteket tartalmaz //
- Hát gondoltam...
*Válaszolna ő, de nem hagyják, Gorduzar össze-vissza beszél, vívódó tekintetével pedig egy pillanat alatt elhallgattatja Nanaiát. Szinte már kérlelőn pillant a férfira, de csak gondolatban válaszol neki, ám úgy tűnik ez is elég, hisz szinte azonnal lerohanja őt. A hirtelen cselekedetre halkan felsikít, s még mindig ellenkezik, de csak gyengéden, ami talán még jobban felajzza kedvesét. Mondhatni kibújik belőle a már sokszor emlegetett vadmacska is, nem átall itt-ott beleharapni Gorduzarba. S hogy mi mindent műveltek még egymással az éjszaka folyamán, annak csak képzelet szabhat határt.*
*Másnap kielégülten sajgó ágyékkal ébred egy csupasz medve karjai közt, aki mély dörmögéssel üdvözli. Felé fordul, s szorosan átkarolja, fejét vállgödrébe fúrva csókol bele nyakába.*
- Jó reggelt harcos! Mit terveztél mára?
- Hát gondoltam...
*Válaszolna ő, de nem hagyják, Gorduzar össze-vissza beszél, vívódó tekintetével pedig egy pillanat alatt elhallgattatja Nanaiát. Szinte már kérlelőn pillant a férfira, de csak gondolatban válaszol neki, ám úgy tűnik ez is elég, hisz szinte azonnal lerohanja őt. A hirtelen cselekedetre halkan felsikít, s még mindig ellenkezik, de csak gyengéden, ami talán még jobban felajzza kedvesét. Mondhatni kibújik belőle a már sokszor emlegetett vadmacska is, nem átall itt-ott beleharapni Gorduzarba. S hogy mi mindent műveltek még egymással az éjszaka folyamán, annak csak képzelet szabhat határt.*
*Másnap kielégülten sajgó ágyékkal ébred egy csupasz medve karjai közt, aki mély dörmögéssel üdvözli. Felé fordul, s szorosan átkarolja, fejét vállgödrébe fúrva csókol bele nyakába.*
- Jó reggelt harcos! Mit terveztél mára?
116. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-03 10:39:31
Üzenet elküldve: 2012-11-03 10:39:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nem tudja megállni egy futó vigyor nélkül, ahogy Alina végül ügyesen belepirul a saját szavaiba. Hirtelen fel is elevenednek előtte azok a régi pillanatok, amikor még oly könnyű volt zavarba hozni a lányt.*
- Pedig jobban is teszed, ha még ellenállsz egy darabig. -*veszi át a szót, de aztán csakhamar újra megkomolyodnak a vonásai*- Legalábbis amíg ki nem eszközölünk némi.. elővigyázatosságot.
*Amire a tegnap éjjel folyamán ő sem gondolt, pedig ilyen fokú könnyelműség még sosem fordul elő vele korábban. Ebből is látszik, hogy nem csak az ital, de Alina közelsége is rátett egy lapáttal, hogy kis híján elveszítette az eszét.
Rövid szünet után aztán zavartalanul folytatja a gondolatmenetet.*
- Én sem bánnám, ha mostantól kezdve minden sokkal gördülékenyebben működne közöttünk, és ahogy ígértem, meg is próbálok tenni érte, de.. Ez azért nem azt fogja jelenteni, hogy minden őrült ötletedre rá fogok bólintani.
*Még egyszer végigsimít a barna tincsek között, majd kihátrál annyira az ölelésből, hogy ismét megtalálja a másik tekintetét.*
- Majd este még átbeszéljük hogyan tovább ebben az új felállásban. No meg néhány egyéb apróság is van amiről nem árt tudnod velem kapcsolatban, de ezek sem sürgősek.
*Ami pedig a nagyszerű pásztorkodási terveket illeti, a férfi arcára kiülő kelletlen grimaszból egyértelműen lerí, hogy nincs oda érte.*
- Biztos nagyra becsülnének egy olyan bojtárt, aki inkább magát falatja fel a farkasokkal, mint sem a birkákat hagyná.. De nekem akkor sem tetszik az ötlet.
*Zárja rövidre a témát. Az ezt követő finom zsarolás nyomán a szürke tekintet egy pillanatra vonakodva visszavándorol az asztalon várakozó csupor felé. Továbbra sincs több kedve hozzá, de egy ezzel kapcsolatos kisebb nézeteltéréshez még kevésbé.*
- Jó, fogok inni belőle. -*adja végül meg magát, és nagy nehezen elnyom egy drámai sóhajt*- Ebédelj, sőt később a vacsorát is költsd el itt, aztán estefelé, még naplemente előtt találkozzunk a dokkok keleti részén, a Vörösbáró nevű gálya előtt. Nehéz eltéveszteni. Onnan pedig majd elvezetlek a hajóhoz, amint jelenleg dolgozok.
*Mondja, ismét a tárgyra térve, s egyben a másik kérdését is megválaszolva.*
- Nem, a rakodómunkásokat itt a parton fogadjuk fel, az én feladatom inkább az, hogy minél jobb áron lesózzam a hajón lévő kacatokat, aztán meg majd ismét fel kell töltetni a készleteket. Ez a folyamat pedig még biztosan el fog tartani egy darabig, de addig legalább te is meghúzhatod magad ott. Amennyiben ez így neked is megfelel.
*Kétli, hogy Alinának komolyabb ellenvetése lenne, de azért megvárja a beleegyezését. Ezzel a húzással legalább a fogadó árát megspórolhatja egy darabig, ami azért egyikőjüknek se jönne rosszul. Ha pedig Alina valóban rábólint a dologra, akkor még visszalép az asztalhoz, hogy a béke kedvéért leerőltessen néhány korty savót a torkán, majd nagyjából elfogadható állapotba hozza a haját és az öltözékét.*
- Nem is maradok tovább. Már így is átaludtam a fél napot..
*Húzza el a száját elégedetlenül, majd ha a másik nem tartja fel, akkor némi pénzt hátrahagyva egy futó búcsúcsók után valóban útjára indul. Aztán ha minden jól megy, este újra látják egymást. A találkozási pontnak kijelölt tűzpirosra mázolt giccses hajót, még annak sem lesz nehéz megtalálni, aki nem ismeri ki magát a környéken.*
- Pedig jobban is teszed, ha még ellenállsz egy darabig. -*veszi át a szót, de aztán csakhamar újra megkomolyodnak a vonásai*- Legalábbis amíg ki nem eszközölünk némi.. elővigyázatosságot.
*Amire a tegnap éjjel folyamán ő sem gondolt, pedig ilyen fokú könnyelműség még sosem fordul elő vele korábban. Ebből is látszik, hogy nem csak az ital, de Alina közelsége is rátett egy lapáttal, hogy kis híján elveszítette az eszét.
Rövid szünet után aztán zavartalanul folytatja a gondolatmenetet.*
- Én sem bánnám, ha mostantól kezdve minden sokkal gördülékenyebben működne közöttünk, és ahogy ígértem, meg is próbálok tenni érte, de.. Ez azért nem azt fogja jelenteni, hogy minden őrült ötletedre rá fogok bólintani.
*Még egyszer végigsimít a barna tincsek között, majd kihátrál annyira az ölelésből, hogy ismét megtalálja a másik tekintetét.*
- Majd este még átbeszéljük hogyan tovább ebben az új felállásban. No meg néhány egyéb apróság is van amiről nem árt tudnod velem kapcsolatban, de ezek sem sürgősek.
*Ami pedig a nagyszerű pásztorkodási terveket illeti, a férfi arcára kiülő kelletlen grimaszból egyértelműen lerí, hogy nincs oda érte.*
- Biztos nagyra becsülnének egy olyan bojtárt, aki inkább magát falatja fel a farkasokkal, mint sem a birkákat hagyná.. De nekem akkor sem tetszik az ötlet.
*Zárja rövidre a témát. Az ezt követő finom zsarolás nyomán a szürke tekintet egy pillanatra vonakodva visszavándorol az asztalon várakozó csupor felé. Továbbra sincs több kedve hozzá, de egy ezzel kapcsolatos kisebb nézeteltéréshez még kevésbé.*
- Jó, fogok inni belőle. -*adja végül meg magát, és nagy nehezen elnyom egy drámai sóhajt*- Ebédelj, sőt később a vacsorát is költsd el itt, aztán estefelé, még naplemente előtt találkozzunk a dokkok keleti részén, a Vörösbáró nevű gálya előtt. Nehéz eltéveszteni. Onnan pedig majd elvezetlek a hajóhoz, amint jelenleg dolgozok.
*Mondja, ismét a tárgyra térve, s egyben a másik kérdését is megválaszolva.*
- Nem, a rakodómunkásokat itt a parton fogadjuk fel, az én feladatom inkább az, hogy minél jobb áron lesózzam a hajón lévő kacatokat, aztán meg majd ismét fel kell töltetni a készleteket. Ez a folyamat pedig még biztosan el fog tartani egy darabig, de addig legalább te is meghúzhatod magad ott. Amennyiben ez így neked is megfelel.
*Kétli, hogy Alinának komolyabb ellenvetése lenne, de azért megvárja a beleegyezését. Ezzel a húzással legalább a fogadó árát megspórolhatja egy darabig, ami azért egyikőjüknek se jönne rosszul. Ha pedig Alina valóban rábólint a dologra, akkor még visszalép az asztalhoz, hogy a béke kedvéért leerőltessen néhány korty savót a torkán, majd nagyjából elfogadható állapotba hozza a haját és az öltözékét.*
- Nem is maradok tovább. Már így is átaludtam a fél napot..
*Húzza el a száját elégedetlenül, majd ha a másik nem tartja fel, akkor némi pénzt hátrahagyva egy futó búcsúcsók után valóban útjára indul. Aztán ha minden jól megy, este újra látják egymást. A találkozási pontnak kijelölt tűzpirosra mázolt giccses hajót, még annak sem lesz nehéz megtalálni, aki nem ismeri ki magát a környéken.*
115. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-01 18:14:19
Üzenet elküldve: 2012-11-01 18:14:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Az ágyból nehézkesen kikászálódó félelfet elnézve, valószínűleg elsiette a beszédet. Ha tudta volna, hogy még alszik a kis dorbézoló, akkor nem ébreszti fel. Igaz, az is csoda, hogy eddig még nem rakták ki a szűrüket a fogadósok. Envyr láthatóan nincs jó állapotban, ezért kivételesen nem erőlteti túlzottan a gyógyitalt, és mondandóját is rövidre fogja. Ami persze nem jelenti azt, hogy elfeledkezett róla. Az elhangzottak után csendben figyeli a férfi készülődését, míg a válaszokra vár.*
- Ennek örülök. – *derül fel az arca, amint látványosan megkönnyebbül az újabb megerősítés hallatán. De visszafogja az ünneplést, így csak annyi marad belőle, hogy a férfihoz lép és helyreigazítja a hosszúra nőtt tincseket.* - És köszönöm. Sokat jelent nekem, amit mondtál. - *és most először enged meg magának egy kis szurkálódást is, ami régen olyan jellemző volt kapcsolatukra.* - Inkább szeretnivaló balfék voltál, végre kiderült, hogy jobban törődsz velem, mint az kívülről látszott. De… - *húzódik vigyorra a szája* - nincs több részegeskedés. Az italszag túlzottan Revre emlékeztetett, pedig az nem túl szerencsés, hacsak nem akarsz az ízlésedhez képest túl nyugodt éjszakákat. Igaz, még így sem volt könnyű ellenállni… - *vallja be őszintén, bele is pirul kissé a merészségébe.
Ezután nem bánja, hogy a munkája kerül terítékre, az pedig hogy Envyr valóban hosszú távban gondolkodik, végre valódi megnyugvással tölti el, ami elégedett mosolyt szül az arcán. Igaz, rögtön után csalódott mormogásra vált.*
- De olyan jó lenne. Sokkal hamarabb talpra állhatnánk. Mehetnék birkát őrizni. Persze nem rendes pásztor lennék, csak olyan bojtárféle… De naponta járna egy kis tej, sajt és képzeld hetente egyszer egy kis arany is csurranna. Na, mit szólsz? - *próbálja minél inkább eladni a pásztorkodást és óvatosan, elhalkulva csepegtetni a kellemetlenebb részeket.* - Igaz, néha előfordulhat, hogy kint kell éjszakáznom.
*Ha Envyr meg is haragszik a csodás ajánlat hallatán, később szerencsére megenyhül. Legalábbis az olyannyira hiányolt törődés alapján Alina erre következtet. A simogató karhoz dörgöli arcát, míg tenyerével a félelf hátát, derekát simogatja.*
- Uhmm - *morogja nemlegesen a férfi vállába temetett fejjel* - nem voltam éhes. De nem is eszem, amíg meg nem ittad legalább a savó felét. Lejártam érte a lábam.
*Zsarolja gyengéden a másikat, akit átkarol ugyan, de az első szabaduló mozdulatra útjára enged. De ha Envyr marad, akkor továbbra is hozzábújva beszélget*
- És mondd csak, miért nincs időd, amíg útra nem kel az a hajó? Talán felfogadtak valamire?
*Kérdez rá egyből, mert természetesen rögtön megütötte a fülét a kijelentés.* - Ugye nem valami nehéz rakodómunkát végzel? Inkább csak tanuld azt az alkimicsodát, jó?
- Ennek örülök. – *derül fel az arca, amint látványosan megkönnyebbül az újabb megerősítés hallatán. De visszafogja az ünneplést, így csak annyi marad belőle, hogy a férfihoz lép és helyreigazítja a hosszúra nőtt tincseket.* - És köszönöm. Sokat jelent nekem, amit mondtál. - *és most először enged meg magának egy kis szurkálódást is, ami régen olyan jellemző volt kapcsolatukra.* - Inkább szeretnivaló balfék voltál, végre kiderült, hogy jobban törődsz velem, mint az kívülről látszott. De… - *húzódik vigyorra a szája* - nincs több részegeskedés. Az italszag túlzottan Revre emlékeztetett, pedig az nem túl szerencsés, hacsak nem akarsz az ízlésedhez képest túl nyugodt éjszakákat. Igaz, még így sem volt könnyű ellenállni… - *vallja be őszintén, bele is pirul kissé a merészségébe.
Ezután nem bánja, hogy a munkája kerül terítékre, az pedig hogy Envyr valóban hosszú távban gondolkodik, végre valódi megnyugvással tölti el, ami elégedett mosolyt szül az arcán. Igaz, rögtön után csalódott mormogásra vált.*
- De olyan jó lenne. Sokkal hamarabb talpra állhatnánk. Mehetnék birkát őrizni. Persze nem rendes pásztor lennék, csak olyan bojtárféle… De naponta járna egy kis tej, sajt és képzeld hetente egyszer egy kis arany is csurranna. Na, mit szólsz? - *próbálja minél inkább eladni a pásztorkodást és óvatosan, elhalkulva csepegtetni a kellemetlenebb részeket.* - Igaz, néha előfordulhat, hogy kint kell éjszakáznom.
*Ha Envyr meg is haragszik a csodás ajánlat hallatán, később szerencsére megenyhül. Legalábbis az olyannyira hiányolt törődés alapján Alina erre következtet. A simogató karhoz dörgöli arcát, míg tenyerével a félelf hátát, derekát simogatja.*
- Uhmm - *morogja nemlegesen a férfi vállába temetett fejjel* - nem voltam éhes. De nem is eszem, amíg meg nem ittad legalább a savó felét. Lejártam érte a lábam.
*Zsarolja gyengéden a másikat, akit átkarol ugyan, de az első szabaduló mozdulatra útjára enged. De ha Envyr marad, akkor továbbra is hozzábújva beszélget*
- És mondd csak, miért nincs időd, amíg útra nem kel az a hajó? Talán felfogadtak valamire?
*Kérdez rá egyből, mert természetesen rögtön megütötte a fülét a kijelentés.* - Ugye nem valami nehéz rakodómunkát végzel? Inkább csak tanuld azt az alkimicsodát, jó?
114. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-01 15:35:40
Üzenet elküldve: 2012-11-01 15:35:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
// Arana majd egyedül//
*Miután a szépséget jobban leköti a saját ebédjének elfogyasztása, mintsem hogy válaszoljon, Kelash is saját gondolataiba merül. Jobb is így, a nőstény italának árán inkább szálláshelyet vásárol, legalább kipihentheti magát. Jobb híján korgó gyomorral tér majd nyugovóra, de annyi baj legyen. Még egyszer végigfuttatja tekintetét a gyönyörűség idomain. ~Kár érte ~ Állapítja meg, de nincs mit tenni, nem az a türelmes típus és a kitartó udvarláshoz most még fáradt is. Elköszön, feláll és alaposan kinyújtóztatja tagjait. Öles léptekkel megy a pulthoz. Előre kifizeti a 20aranyat, két éjszakára a Szoba (1. emelet)árát. . Aztán elnyeli a folyosó, csak lépteinek tompa dobbanása visszhangzik utána.*
A hozzászólás írója (Kelash Zhaughwar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.01 15:35:57
*Miután a szépséget jobban leköti a saját ebédjének elfogyasztása, mintsem hogy válaszoljon, Kelash is saját gondolataiba merül. Jobb is így, a nőstény italának árán inkább szálláshelyet vásárol, legalább kipihentheti magát. Jobb híján korgó gyomorral tér majd nyugovóra, de annyi baj legyen. Még egyszer végigfuttatja tekintetét a gyönyörűség idomain. ~Kár érte ~ Állapítja meg, de nincs mit tenni, nem az a türelmes típus és a kitartó udvarláshoz most még fáradt is. Elköszön, feláll és alaposan kinyújtóztatja tagjait. Öles léptekkel megy a pulthoz. Előre kifizeti a 20aranyat, két éjszakára a Szoba (1. emelet)árát.
. Aztán elnyeli a folyosó, csak lépteinek tompa dobbanása visszhangzik utána.*A hozzászólás írója (Kelash Zhaughwar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.01 15:35:57
113. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-01 14:09:58
Üzenet elküldve: 2012-11-01 14:09:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// 16+ jeleneteket tartalmaz //
* Cseppet sem hoznak Nanaia szavai megnyugvást. A nő érintései érik el a kívánt hatást. Mélyen hallgat, és harcos szíve zakatol. Kedvese nem látja az arcát, mely továbbra is gondolatoktól terhelve előre merednek. Ebből az állapotból asszonykája rántja ki. Tekintete kérdővé válik, közben két lapát mancsa hátranyúl, és simít végig a másik oldalán. Igazán félreérthető a számára, azonban fél kimondani.*
- Meddig menjünk?Merre? * Szól vissza, és megfordul. Íriszei belenéznek a gyengébbik nem képviselőjébe. Valójában saját maga vívódik, hogy letámadja a nőt. A kedvese látványa maradéktalanul vonzó, ezért vágy gyúl benne.*
- Nem akarok túl durva lenni. Nem akarlak megbántani. Nem...* Elhallgat, aztán a kis hangokat elűzi a fejéből. A csend körülöttük kezd elhatalmasodni, mikor váratlanul kitör belőle a vadállat. Egy heves csókkal kezdődik az egész, aztán a másik pillanatban hevesen nekitolja a közeli falnak. Mozdulatain látszik, hogy nem egy visszafogott férfiről van szó. Szó szerint követeli a nőt, hogy az övé legyen. Nyakát becézi, közben kezei erkölcsök nélkül fedezi fel Nanaiát.*
- Nem érdekelnek a kifogásaid! Enyém vagy! * Szenvtelenül közli a tényt vele. Váltás következik, mert magához vonja erősen, hogy az ágyra lökhesse finoman. Mint egy igazi vadász néz rá. Közeledik, aztán Nanaia szavai szerint járnak el az este további részében.*
* Másnap dél van, mikor felébred. Kicsit tapogatózik, aztán egy medvés morgással jelenti be ébredését. Kifelé néz az ablakon, aztán várakozik, hogy a nő is felébredjen, már ha egyáltalán itt van még. gondolatai az este körül forognak, hogy nem volt e túl durva? *
* Cseppet sem hoznak Nanaia szavai megnyugvást. A nő érintései érik el a kívánt hatást. Mélyen hallgat, és harcos szíve zakatol. Kedvese nem látja az arcát, mely továbbra is gondolatoktól terhelve előre merednek. Ebből az állapotból asszonykája rántja ki. Tekintete kérdővé válik, közben két lapát mancsa hátranyúl, és simít végig a másik oldalán. Igazán félreérthető a számára, azonban fél kimondani.*
- Meddig menjünk?Merre? * Szól vissza, és megfordul. Íriszei belenéznek a gyengébbik nem képviselőjébe. Valójában saját maga vívódik, hogy letámadja a nőt. A kedvese látványa maradéktalanul vonzó, ezért vágy gyúl benne.*
- Nem akarok túl durva lenni. Nem akarlak megbántani. Nem...* Elhallgat, aztán a kis hangokat elűzi a fejéből. A csend körülöttük kezd elhatalmasodni, mikor váratlanul kitör belőle a vadállat. Egy heves csókkal kezdődik az egész, aztán a másik pillanatban hevesen nekitolja a közeli falnak. Mozdulatain látszik, hogy nem egy visszafogott férfiről van szó. Szó szerint követeli a nőt, hogy az övé legyen. Nyakát becézi, közben kezei erkölcsök nélkül fedezi fel Nanaiát.*
- Nem érdekelnek a kifogásaid! Enyém vagy! * Szenvtelenül közli a tényt vele. Váltás következik, mert magához vonja erősen, hogy az ágyra lökhesse finoman. Mint egy igazi vadász néz rá. Közeledik, aztán Nanaia szavai szerint járnak el az este további részében.*
* Másnap dél van, mikor felébred. Kicsit tapogatózik, aztán egy medvés morgással jelenti be ébredését. Kifelé néz az ablakon, aztán várakozik, hogy a nő is felébredjen, már ha egyáltalán itt van még. gondolatai az este körül forognak, hogy nem volt e túl durva? *
112. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-01 13:27:31
Üzenet elküldve: 2012-11-01 13:27:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Még nincs itt az ideje, hogy odaadja magát, s ezzel magát is kínozza. Egyszerűbb volna, ha Gorduzar erőszakosabb lenne, úgy könnyebben számolna el kétes érzéseivel, mondván nem tehetett mást. Elméjében durva jelenetet vetítenek torz vágyai, még a gondolat is izgatja, ahogy képzeletében bánik vele a férfi. Durván szorítaná magához, s erőszakkal követelné, ami jár neki, beteg gondolatok ezek, mégis izgalommal töltik el. Talán múltja befolyása, mégis vonzza a gondolat, hogy felül kerekedjenek rajta, s ha magától nem adja, elvegyék tőle, ami jár. De ezt mégsem közölheti kedvesével, bár ha így folytatja valószínűleg magától is erre az útra lép, ám most még gyengéden bújik hozzá. Nanaia valójában nem keres semmit, csak pótcselekvésként forgatja holmijait, érzelmei viharát pedig könnyedén szakítja félbe a férfi aggodalma.*
- Ha ez lett volna a tervem, már rég végeztem volna veled.
*Kés helyett egy puha kéz érintését érezheti, mely vállára csúszik, majd végigsiklik mindkét karján, s mellkasán kulcsolódnak össze, ahogy a nő hátulról átöleli. Fejét hátára fekteti és csókot hint gerincére, majd mély lélegzetvétellel szabadul meg sóvárgásától, s hacsak Gorduzar nem tesz semmit, csevegő hangon kérdi tőle, még mindig háta mögül ölelve őt.*
- Arra gondoltam, levezethetnénk a felesleges energiánkat.
- Ha ez lett volna a tervem, már rég végeztem volna veled.
*Kés helyett egy puha kéz érintését érezheti, mely vállára csúszik, majd végigsiklik mindkét karján, s mellkasán kulcsolódnak össze, ahogy a nő hátulról átöleli. Fejét hátára fekteti és csókot hint gerincére, majd mély lélegzetvétellel szabadul meg sóvárgásától, s hacsak Gorduzar nem tesz semmit, csevegő hangon kérdi tőle, még mindig háta mögül ölelve őt.*
- Arra gondoltam, levezethetnénk a felesleges energiánkat.
111. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-01 12:56:24
Üzenet elküldve: 2012-11-01 12:56:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// 16+ jeleneteket tartalmaz //
* Bizony, egy kicsit falják egymást, azonban ezt a pillanatot a nő töri meg hirtelen. Aggódva néz felé, majd elterül nyugodtan az ágyon.
" Mi lelte? Miért csinálta? " Merül fel benne a kérdés, aztán kikászálódik, hogy a nőhöz simuljon hátulról.*
-Mit keresel? Remélem, hogy nem éles szerszámot, amivel életemre törj. * Nyugodtnak látszik, azonban belül mindennél jobban érdekli, hogy Nanaia miért kutakodik. Végül elengedi a női testet, és egy lágy simítással búcsúzik el tőle.*
- Nem zavarlak. * Kicsit bűnösnek és mocskosnak érzi magát, ezért a fejét lehajtja. Nem az a fajta, aki bocsánatot mond bármiért is, amit jónak ítél így most sem teszi.
" Talán el kellene mennem? Talán túl bűnös kapcsolat lenne? Oh totem szellemek, bármit megadnék, hogy veletek beszélgessek. " Mozdulatlanul áll a helyén, és arra vár, hogy vagy egy női kéz ér majd hozzá vagy egy rideg, hideg éles kés.
" Vajon melyiket érdemlem meg? " Talány számára a ezen fordulatai, viszont neki is vannak rossz beidegződései. Obszidián szemei kifelé néznek a sötétségbe, közben az arcán kiül teljesen a bizonytalanság. Nem figyel oda Nanaiára, csak nyugodtan várja, hogy a sors miként csap le reá.
" Most vagy soha? " Vágya közben folyamatosan elcsendesedik, míg végül teljesen el nem tűnik.
" Szeretnék mellette maradni, és szeretném azt, hogy ő legyen gyermekeink anyja. Vagy csupán a puszta vágy vibrál közöttünk? " Megrázza fejét, hogy a rázúdult kusza gondolatokat elhessegesse.*
* Bizony, egy kicsit falják egymást, azonban ezt a pillanatot a nő töri meg hirtelen. Aggódva néz felé, majd elterül nyugodtan az ágyon.
" Mi lelte? Miért csinálta? " Merül fel benne a kérdés, aztán kikászálódik, hogy a nőhöz simuljon hátulról.*
-Mit keresel? Remélem, hogy nem éles szerszámot, amivel életemre törj. * Nyugodtnak látszik, azonban belül mindennél jobban érdekli, hogy Nanaia miért kutakodik. Végül elengedi a női testet, és egy lágy simítással búcsúzik el tőle.*
- Nem zavarlak. * Kicsit bűnösnek és mocskosnak érzi magát, ezért a fejét lehajtja. Nem az a fajta, aki bocsánatot mond bármiért is, amit jónak ítél így most sem teszi.
" Talán el kellene mennem? Talán túl bűnös kapcsolat lenne? Oh totem szellemek, bármit megadnék, hogy veletek beszélgessek. " Mozdulatlanul áll a helyén, és arra vár, hogy vagy egy női kéz ér majd hozzá vagy egy rideg, hideg éles kés.
" Vajon melyiket érdemlem meg? " Talány számára a ezen fordulatai, viszont neki is vannak rossz beidegződései. Obszidián szemei kifelé néznek a sötétségbe, közben az arcán kiül teljesen a bizonytalanság. Nem figyel oda Nanaiára, csak nyugodtan várja, hogy a sors miként csap le reá.
" Most vagy soha? " Vágya közben folyamatosan elcsendesedik, míg végül teljesen el nem tűnik.
" Szeretnék mellette maradni, és szeretném azt, hogy ő legyen gyermekeink anyja. Vagy csupán a puszta vágy vibrál közöttünk? " Megrázza fejét, hogy a rázúdult kusza gondolatokat elhessegesse.*
110. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-11-01 11:47:41
Üzenet elküldve: 2012-11-01 11:47:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// 16+ jeleneteket tartalmaz //
*Megkönnyebbülten lát neki a falatozásnak, de nem éhes igazán, ezért az étel nagy észét Gorduzar elé tolja. Fejében kavarognak a gondolatok, még mindig nem biztos abban, hogy helyes volt amit tett. Nem szokott hozzá ilyen kötöttségekhez, megijed saját érzéseitől, melyekre nem talál magyarázatot. Egyszerűen szüksége van a férfire, s ez minél jobban tudatosul benne, annál nagyobb félelemmel gondol az elkövetkezőkre. Miután befejezik az étkezést ő is elnyúlik az ágyon, kellemesen jól eső érzés terjed el testében, ez egy mosoly formájában ajkaira is kiül.*
- Édesanyád bölcs asszony volt.
*Teste megfeszül, mégis finoman simul Gorduzaroz, lélegzetét visszafojtva pislog rá nagy zöld szemekkel. Egy halk kacajjal töri meg némaságát, mely akkor szakad fel mellkasából, mikor Gorduzar a harci tudományát ecseteli. Szenvedélyes csók forrasztja ajkaira a nevetést, s mikor újra felszabadulnak kéjes sóhajjal nyílnak ki újra. Egész testében megborzong az élvezettől, s beletúr a fekete üstökbe míg nyakát illeti. Lábait ijedten zárja össze mikor Gorduzar déli irányt vesz, majd teste nyugodtan ernyed el ismét mikor hasát csókolgatja. Ölében szikrákat csihol a vágy, s már-már fájón izzik fel a közeledésre. A kérdésre csak tettekkel válaszol, könnyedén fordítja át a férfit, majd ráfekszik, s hevesen kezdi falni ajkait. Kezeiket összekulcsolja Gorduzar feje fölött, s finom vonaglással cirógatja a másik testét. Közben édes csókokat lop tőle, nyakát, mellkasát simogatja ajkaival. Kínzó vágy gyötri, s testének minden porcikája epedve várja, hogy egyesüljenek, de megálljt parancsol a tajtékzó kéjnek és lehengeredik Gorduzarról. Lerúgja magáról a takarót és kimászik az ágyból, korábbi szemérmességének nyoma sincs, s kissé remegő lábakkal lép az asztalhoz, ahol zavartan kezd matatni holmijai közt.*
*Megkönnyebbülten lát neki a falatozásnak, de nem éhes igazán, ezért az étel nagy észét Gorduzar elé tolja. Fejében kavarognak a gondolatok, még mindig nem biztos abban, hogy helyes volt amit tett. Nem szokott hozzá ilyen kötöttségekhez, megijed saját érzéseitől, melyekre nem talál magyarázatot. Egyszerűen szüksége van a férfire, s ez minél jobban tudatosul benne, annál nagyobb félelemmel gondol az elkövetkezőkre. Miután befejezik az étkezést ő is elnyúlik az ágyon, kellemesen jól eső érzés terjed el testében, ez egy mosoly formájában ajkaira is kiül.*
- Édesanyád bölcs asszony volt.
*Teste megfeszül, mégis finoman simul Gorduzaroz, lélegzetét visszafojtva pislog rá nagy zöld szemekkel. Egy halk kacajjal töri meg némaságát, mely akkor szakad fel mellkasából, mikor Gorduzar a harci tudományát ecseteli. Szenvedélyes csók forrasztja ajkaira a nevetést, s mikor újra felszabadulnak kéjes sóhajjal nyílnak ki újra. Egész testében megborzong az élvezettől, s beletúr a fekete üstökbe míg nyakát illeti. Lábait ijedten zárja össze mikor Gorduzar déli irányt vesz, majd teste nyugodtan ernyed el ismét mikor hasát csókolgatja. Ölében szikrákat csihol a vágy, s már-már fájón izzik fel a közeledésre. A kérdésre csak tettekkel válaszol, könnyedén fordítja át a férfit, majd ráfekszik, s hevesen kezdi falni ajkait. Kezeiket összekulcsolja Gorduzar feje fölött, s finom vonaglással cirógatja a másik testét. Közben édes csókokat lop tőle, nyakát, mellkasát simogatja ajkaival. Kínzó vágy gyötri, s testének minden porcikája epedve várja, hogy egyesüljenek, de megálljt parancsol a tajtékzó kéjnek és lehengeredik Gorduzarról. Lerúgja magáról a takarót és kimászik az ágyból, korábbi szemérmességének nyoma sincs, s kissé remegő lábakkal lép az asztalhoz, ahol zavartan kezd matatni holmijai közt.*
109. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:51:23
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:51:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A mély, és szerencsére álmatlan álmából először a nyíló ajtó jellegzetes csikordulása, majd az azt követő léptek és az ismerős lágy hang térítik lassacskán magához. A tegnapi ivászatnak köszönhetően még mindig kicsit kótyagosnak érzi a fejét, de most már legalább a tudata tisztább. Ettől függetlenül még most beletelik egy rövidke időbe, mire frissen magához térve betájolja a helyzetét, és kicsit megerőltetve a memóriáját feleleveníti, hogy hogyan is került az ágyba jópár órával ezelőtt.
Az ablakon beszűrődő éles fényekkel küszködve lassan felkönyököl, majd végül nehézkesen felülve elfogadja a kezébe nyomott csuprot. Próbál még csak nem is belegondolni, hogy valamit leerőltessen a torkán, de ezt most inkább nem adja nyíltan tudtára a kedveskedőnek.*
- Kösz.. majd megpróbálkozok vele, amint kicsit jobban magamhoz tértem.
*Teszi az italt a kialudt lámpás mellé az asztalra, majd elnyomva egy ásítást felkel az ágyról, hogy elvergődje magát a mosdótálig. Ott némi hűs vizet dörzsöl az arcába és a tarkójára, hogy egy kis időt nyerjen magának, mielőtt netalán ismét belemerülnének a ma hajnalban lejátszódottak kivesézésébe. Amit igazság szerint a maga részéről szívesen megspórolna.*
- Nem gondoltam meg magam. -*közli a már jól ismert nyugodt, magabiztos hangján, majd nedves kezeit a nadrágjába törölve visszafordul a lány felé*- Mindazonáltal hálás lennék, ha nem emlegetnéd fel túl gyakran az akkor történteket. Ekkora balféket is rég csináltam magamból valaki előtt.
*Szögezi le, miután egyre másra felelevenedik előtte, hogy milyen szánalmasan viselkedett a másikkal szemben. Még szerencse, hogy Alina nem hagyta elfajulni a dolgokat, mert akkor aztán végképp pocsékul érezné magát, és ráadásul más gondja is lenne.. Ami pedig annak lelkes dolgozni akarását illeti, először csak a fejét csóválja meg lassan.*
- Túl korai munkába állnod. Pihenj legalább egy hetet még, fölösleges siettetni a dolgot.
*Mondja, hisz bár a gyógyulás jó úton halad, azért nyugodtabb lenne, ha az békén maradna addig amíg legalább a kötések le nem kerülhetnek. Bár végignézve az itteni silány körülményeken, még ő is megérti, hogy mehetnéke lenne.*
- Vagy ha nagyon nem füllik a fogad ahhoz, hogy itt rostokolj egész nap.. amit bevallom, nem is csodálnék, akkor inkább csak menj és fedezd fel a várost. Mire teljesen rendbejössz jó lenne kitalálni, hogy hogyan és merre tovább, érdemes e egyáltalán itt maradni. A kikötőn és ezen a fogadón túl ugyanis még nekem se nagyon volt alkalmam körülnézni. És amíg útra nem kel a hajó amivel érkeztem, nem is lesz túl sok időm rá.
*Hátha ezzel jobb belátásra téríti Alinát, bár van egy olyan sanda gyanúja, hogy ez most kevés lesz annak gyakran dacos természetéhez. Néhány pillanatig várakozóan fürkészi a barna szemeket, némán kiolvasva belőlük, hogy vajon neki változott e a hozzáállása a hajnalban történek kapcsán. Ha nem lát visszakozást a másik tekintetben, akkor elé lépve hüvelykujjával finoman végigsimít a lágy vonású arc és nyak vonalán.*
- Ettél ma már valamit?
*Kérdi a lányt, miközben szemei néhány másodpercre elkalandoznak az ablak irányába, hogy kikalkulálja nagyjából mennyire járhat az idő.*
Az ablakon beszűrődő éles fényekkel küszködve lassan felkönyököl, majd végül nehézkesen felülve elfogadja a kezébe nyomott csuprot. Próbál még csak nem is belegondolni, hogy valamit leerőltessen a torkán, de ezt most inkább nem adja nyíltan tudtára a kedveskedőnek.*
- Kösz.. majd megpróbálkozok vele, amint kicsit jobban magamhoz tértem.
*Teszi az italt a kialudt lámpás mellé az asztalra, majd elnyomva egy ásítást felkel az ágyról, hogy elvergődje magát a mosdótálig. Ott némi hűs vizet dörzsöl az arcába és a tarkójára, hogy egy kis időt nyerjen magának, mielőtt netalán ismét belemerülnének a ma hajnalban lejátszódottak kivesézésébe. Amit igazság szerint a maga részéről szívesen megspórolna.*
- Nem gondoltam meg magam. -*közli a már jól ismert nyugodt, magabiztos hangján, majd nedves kezeit a nadrágjába törölve visszafordul a lány felé*- Mindazonáltal hálás lennék, ha nem emlegetnéd fel túl gyakran az akkor történteket. Ekkora balféket is rég csináltam magamból valaki előtt.
*Szögezi le, miután egyre másra felelevenedik előtte, hogy milyen szánalmasan viselkedett a másikkal szemben. Még szerencse, hogy Alina nem hagyta elfajulni a dolgokat, mert akkor aztán végképp pocsékul érezné magát, és ráadásul más gondja is lenne.. Ami pedig annak lelkes dolgozni akarását illeti, először csak a fejét csóválja meg lassan.*
- Túl korai munkába állnod. Pihenj legalább egy hetet még, fölösleges siettetni a dolgot.
*Mondja, hisz bár a gyógyulás jó úton halad, azért nyugodtabb lenne, ha az békén maradna addig amíg legalább a kötések le nem kerülhetnek. Bár végignézve az itteni silány körülményeken, még ő is megérti, hogy mehetnéke lenne.*
- Vagy ha nagyon nem füllik a fogad ahhoz, hogy itt rostokolj egész nap.. amit bevallom, nem is csodálnék, akkor inkább csak menj és fedezd fel a várost. Mire teljesen rendbejössz jó lenne kitalálni, hogy hogyan és merre tovább, érdemes e egyáltalán itt maradni. A kikötőn és ezen a fogadón túl ugyanis még nekem se nagyon volt alkalmam körülnézni. És amíg útra nem kel a hajó amivel érkeztem, nem is lesz túl sok időm rá.
*Hátha ezzel jobb belátásra téríti Alinát, bár van egy olyan sanda gyanúja, hogy ez most kevés lesz annak gyakran dacos természetéhez. Néhány pillanatig várakozóan fürkészi a barna szemeket, némán kiolvasva belőlük, hogy vajon neki változott e a hozzáállása a hajnalban történek kapcsán. Ha nem lát visszakozást a másik tekintetben, akkor elé lépve hüvelykujjával finoman végigsimít a lágy vonású arc és nyak vonalán.*
- Ettél ma már valamit?
*Kérdi a lányt, miközben szemei néhány másodpercre elkalandoznak az ablak irányába, hogy kikalkulálja nagyjából mennyire járhat az idő.*
108. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:12:39
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:12:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// 16+ jeleneteket tartalmaz //
* Nem tudja mire vélni a nő viselkedését, azonban bölcsen hallgat, akár egy bagoly. Neki nehéz gondolkozni, és megtalálni a megfelelő szavakat. Túl nyers és őszinte, azonban ebben a pillanatban nem szeretne az lenni. Összeráncolja a homlokát, ami a gondolkozás jele, közben fogadja a vadmacskája engesztelő cirógatását.*
-Rendben eszek. De utána, beszélni akarok veled mint a férfi a nővel. * Komoly ábrázattal adja elő, közben szemeivel fürkészi a nő arcát. Nem ért a selyemfiú módon a nőkhöz, viszont vannak jó megérzései.
" Áhh fene se vagyok jó a szavakban! Totemállatot meg ehhez minek szólítsak? " Nyugodtan falatozik kedvesével együtt, azután elnyúlik szépen az ágyban egy másodpercre. Rendezi kusza eszméit, hogy sorrendben elő tudja adni pár jelöltjének. Ráhengeredik és teljesen rásimul a testével. Íriszei mélyen belehatolnak a nőébe.*
-Hajnalcsillagom! Támogatásra gondoltam. Nő támogassa a férfit és fordítva. Édesanyám mindig azt mondogatta, hogy: "Egy férfi nem él meg egy jó nő nélkül." * Idézi a szöveget.*
-Teszek a múlt árnyaira. Tőlem többször nem fogod hallani. * Nem lihegi túl a témát, és Nanaia rájöhet, hogy Gord mennyire foglalkozik az érzéseivel. Egy ideig bölcsen hallgat, közben jobb keze végigsiklik a nő csupasz oldalán.*
- Utószóként, szerintem jobb harcos vagy mint én. A harc egyszerű végét tudom. Egy nagy szablyával hadonászok és kész.* Lezárja a témát. Ajkai közelednek a nő telt ívelt ajkai felé, hogy forrón egyesüljenek. Egy csók, majd a következő öt darabot a nyakának címezi. Elönti a szenvedély és finoman becézi arcát.*
- Elönt a vágy, mikor így vagyunk. * Bebújik a takaró alá, hogy a nő hasát ajkaival megcirógassa. Mikor végzett akkor kérdőn tekint másikéba.*
- Vajon te is így érzel?
* Nem tudja mire vélni a nő viselkedését, azonban bölcsen hallgat, akár egy bagoly. Neki nehéz gondolkozni, és megtalálni a megfelelő szavakat. Túl nyers és őszinte, azonban ebben a pillanatban nem szeretne az lenni. Összeráncolja a homlokát, ami a gondolkozás jele, közben fogadja a vadmacskája engesztelő cirógatását.*
-Rendben eszek. De utána, beszélni akarok veled mint a férfi a nővel. * Komoly ábrázattal adja elő, közben szemeivel fürkészi a nő arcát. Nem ért a selyemfiú módon a nőkhöz, viszont vannak jó megérzései.
" Áhh fene se vagyok jó a szavakban! Totemállatot meg ehhez minek szólítsak? " Nyugodtan falatozik kedvesével együtt, azután elnyúlik szépen az ágyban egy másodpercre. Rendezi kusza eszméit, hogy sorrendben elő tudja adni pár jelöltjének. Ráhengeredik és teljesen rásimul a testével. Íriszei mélyen belehatolnak a nőébe.*
-Hajnalcsillagom! Támogatásra gondoltam. Nő támogassa a férfit és fordítva. Édesanyám mindig azt mondogatta, hogy: "Egy férfi nem él meg egy jó nő nélkül." * Idézi a szöveget.*
-Teszek a múlt árnyaira. Tőlem többször nem fogod hallani. * Nem lihegi túl a témát, és Nanaia rájöhet, hogy Gord mennyire foglalkozik az érzéseivel. Egy ideig bölcsen hallgat, közben jobb keze végigsiklik a nő csupasz oldalán.*
- Utószóként, szerintem jobb harcos vagy mint én. A harc egyszerű végét tudom. Egy nagy szablyával hadonászok és kész.* Lezárja a témát. Ajkai közelednek a nő telt ívelt ajkai felé, hogy forrón egyesüljenek. Egy csók, majd a következő öt darabot a nyakának címezi. Elönti a szenvedély és finoman becézi arcát.*
- Elönt a vágy, mikor így vagyunk. * Bebújik a takaró alá, hogy a nő hasát ajkaival megcirógassa. Mikor végzett akkor kérdőn tekint másikéba.*
- Vajon te is így érzel?
107. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-31 20:37:24
Üzenet elküldve: 2012-10-31 20:37:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Megkönnyebbülten mosolyodik el, s kedves simogatásokkal köszöni meg Gorduzar együttérzését, de hirtelen természete ismét felszínre kívánkozik. Valószínűleg más nagyon romantikusnak és kedvesnek találná az ígéretet, de mint az már többször bebizonyosodott Nanaia egy kifordított személyiség. Nem, hogy nem veszi jó néven, egyenesen megsértődik és bosszúságának kissé hisztérikus módon ad hangot.*
- Engem nem kell megvédeni! Tudok vigyázni magamra! A múltamról pedig szót se többet!
*Morogva hátat fordít a férfinek és valószínűleg némán duzzog tovább. Nem is foglalkozik azzal, hogy hova megy Gorduzar, meg mit csinál. Ilyenkor jobb is , ha hagyják főni saját levében, persze tudja ő is, hogy teljesen ésszerűtlen, hogy ilyen apróságon felhúzta magát, de ezt sosem fogja beismerni. Hamarosan újra nyílik az ajtó és Gorduzar lépbe rajta. Bűnbánón pillant fel rá, de nem szól semmit. Elveszi a tálat, a bort pedig az ágy mellé rakja, nem kéne azzal kezdeni a napot, még ha jól is esne most.*
- Köszönöm...
*Motyogja szégyenkezve, de nem kezd el enni, megvárja míg Gorduzar bebújik mellé, leteszi a tányért és szorosan magához öleli. Ezzel szeretné tudatosítani benne, hogy mit is érez valójában, de nem fogja szavakba önteni. Hacsak a férfi el nem löki maga mellől, hosszú percekig így marad, s közben finoman cirógatja kedvesét.*
- Egyél te is *unszolja kedvesen, miután ismét magához vette a tányért. Egy félszeg mosoly jelenik meg arcán, hisz nem tudja, hogy az iménti hiszti milyen érzelmeket váltott ki a férfiból.*
- Engem nem kell megvédeni! Tudok vigyázni magamra! A múltamról pedig szót se többet!
*Morogva hátat fordít a férfinek és valószínűleg némán duzzog tovább. Nem is foglalkozik azzal, hogy hova megy Gorduzar, meg mit csinál. Ilyenkor jobb is , ha hagyják főni saját levében, persze tudja ő is, hogy teljesen ésszerűtlen, hogy ilyen apróságon felhúzta magát, de ezt sosem fogja beismerni. Hamarosan újra nyílik az ajtó és Gorduzar lépbe rajta. Bűnbánón pillant fel rá, de nem szól semmit. Elveszi a tálat, a bort pedig az ágy mellé rakja, nem kéne azzal kezdeni a napot, még ha jól is esne most.*
- Köszönöm...
*Motyogja szégyenkezve, de nem kezd el enni, megvárja míg Gorduzar bebújik mellé, leteszi a tányért és szorosan magához öleli. Ezzel szeretné tudatosítani benne, hogy mit is érez valójában, de nem fogja szavakba önteni. Hacsak a férfi el nem löki maga mellől, hosszú percekig így marad, s közben finoman cirógatja kedvesét.*
- Egyél te is *unszolja kedvesen, miután ismét magához vette a tányért. Egy félszeg mosoly jelenik meg arcán, hisz nem tudja, hogy az iménti hiszti milyen érzelmeket váltott ki a férfiból.*
106. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-31 05:22:01
Üzenet elküldve: 2012-10-31 05:22:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
*A nőtől hallja a választ, hogy bírna még aludni, akkor mindentudóan bólint egyet. Nem fogja zaklatni a hölgyét, mert nem az a fajta, aki minden bajjal a másikhoz fordul. Azonban mielőtt még elindulna, hogy ételt és italt szerezzen maguknak, akkor a nő megnyílik előtte. Örömmel fogadja a tényt, hogy a nő szintén elmondja a történetét. Mérgessé válik az arca, mert olyat még nem hallott életében, hogy a saját apja adja el a gyermekét. Nem tudja felfogni ésszel, hogy csinálhat egy ember ilyet.*
- Beteg emberek! * Horkan fel végül, aztán szépen lenyugszik, mikor rájön, hogy a nő itt van és biztonságban. Lány arcát megcirógatja, hogy utána a következő szavakkal nyugtassa meg lelkét.*
- Ha velem maradsz, akkor senki sem rabolhat el, Hajnalcsillagom. * Szépsége testét simogatja, és nem botránkozik meg ha pár helyen kicsit kicsit merészebb. Nem túlozza el a cirógatást, aztán finoman kikel a nő mellől. Nem zavartatja magát, hogy a nő teljesen meztelen testén nézheti, hanem felöltözik.*
-Nemsokára jövök vissza, csak hozok valami harapnivalót. * Tizenöt perc múlva tér vissza, hogy frissen gőzölgő fácántojás rántottával kedveskedjen. A rántotta mellett van ráadásul hagyma, meg kis káposzta. Italként egy kupa vörösbort hoz. Beviszi egyenesen az ágyba a nőnek, majd hagyja nyugodtan falatozni. Visszaöltözik és Nanaia mellé bebújik újra.*
- Jó étvágyat! * Kicsit kénytelen a nő étkezését megzavarni, mert egy forró csókot nyom az ajkaira.*
- Azt gondolom, hogy délután van, ezért jobb ha nem kelünk ki az ágyból. Holnap felkelünk teljesen pihenten. Nem foglak felkölteni, főleg ha ilyen durcás arcot vágsz. * Elhúzódik asszonykájától, hogy be tudja fejezni az étkezést.*
- Beteg emberek! * Horkan fel végül, aztán szépen lenyugszik, mikor rájön, hogy a nő itt van és biztonságban. Lány arcát megcirógatja, hogy utána a következő szavakkal nyugtassa meg lelkét.*
- Ha velem maradsz, akkor senki sem rabolhat el, Hajnalcsillagom. * Szépsége testét simogatja, és nem botránkozik meg ha pár helyen kicsit kicsit merészebb. Nem túlozza el a cirógatást, aztán finoman kikel a nő mellől. Nem zavartatja magát, hogy a nő teljesen meztelen testén nézheti, hanem felöltözik.*
-Nemsokára jövök vissza, csak hozok valami harapnivalót. * Tizenöt perc múlva tér vissza, hogy frissen gőzölgő fácántojás rántottával kedveskedjen. A rántotta mellett van ráadásul hagyma, meg kis káposzta. Italként egy kupa vörösbort hoz. Beviszi egyenesen az ágyba a nőnek, majd hagyja nyugodtan falatozni. Visszaöltözik és Nanaia mellé bebújik újra.*
- Jó étvágyat! * Kicsit kénytelen a nő étkezését megzavarni, mert egy forró csókot nyom az ajkaira.*
- Azt gondolom, hogy délután van, ezért jobb ha nem kelünk ki az ágyból. Holnap felkelünk teljesen pihenten. Nem foglak felkölteni, főleg ha ilyen durcás arcot vágsz. * Elhúzódik asszonykájától, hogy be tudja fejezni az étkezést.*
105. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-31 00:43:33
Üzenet elküldve: 2012-10-31 00:43:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Mintha csak percekkel ezelőtt hunyta volna le a szemét, mégis "reggel" lett. Durcásan mordul fel mikor Gorduzar szólongatni kezdi.*
- Mi van már, ég a ház?
*Megdörzsöli szemeit, de a férfi nem sok időt hagy neki, hogy magához térjen. Az ébredés nála mindig nehézkesen megy, legtöbbször nyűgös, ha felébresztik és most sincs ez másképp. Durcásan méregeti a rajta fekvő férfit.*
- Igen jól aludtam és még mindig tudnék!
*Morogja szemrehányóan, de nem bosszankodhat sokáig, mert Gorduzar ösztönből sikeresen gyenge pontjára tapint. Libabőrössé válik attól, ahogy nyakát csókolgatja, ettől mindig megszelídül, s rögtön el is mosolyodik a kényeztetésre. Ajkaik forró csókban olvadnak össze, Nana pedig nem valószínű, hogy sokáig tudná még türtőztetni magát, de a férfi legurul róla és visszafekszik mellé. Nana némileg csalódott, de egy úttal meg is könnyebbül, nem szeretné túl hamar odaadni magát, még ha ez kicsit ironikusnak is tűnik az után, hogy pucéran fekszik mellette. Oldalára fordul és közelebb kúszik Gorduzarhoz, fejét mellkasára teszi közvetlenül tetoválása mellé és közelebbről kezdi nézegetni. Mutatóujjával végigsimít a vonalakon, s a pár perces csendet arra használja, hogy gondolkozzon. Hamarosan azonban szólásra nyitja a száját, s bár mondanivalója nincs összefüggésben Gorduzar kérdésével, úgy érzi tartozik ő is egy történettel.*
- Nem csak neked van szégyellni valód... *talán még senkinek nem mesélte el, hogy miként lett az amim így érthetően nehezen találja a szavakat* Apám egy gazdag földesúr szolgálatába adott még 10 éves koromban... Akkor láttam utoljára a családomat. A birtokos udvarában nem volt más dolgom, mint szórakoztatni az uraságot. Undorító egy féreg volt, gyűlöltem teljes szívemből, de ott volt lehetőségem mindazt amit tudok... Rajongásig oda volt értem, mindent megadott volna, amit akartam, kivéve a szabadságot. Tulajdonának tekintett, s lényegében az is voltam, ő pedig rendszeresen élt tulajdonjogával és használta ami az övé... *undorodva elfintorodik* Sokat tanultam ott. Az emberekről, a harcról, s hamar megtaláltam a módját, hogy szabad lehessek. égy éve szöktem el őle, de előtte busásan megfizettem a leckéért annak a féregnek. *itt arca ijesztően elégedett vigyorba torzul* Azóta is abból élek, amihez a legjobban értek... Nem vagyok rá büszke, de ezt az utat jelölték ki nekem.
*Arca komorrá válik, s kissé félve tekint Gorduzarra. Megviselte ez a vallomás, hogy felidézte régi emlékeit, amiket eddig száműzött elméjéből. Sosem tekintett a múltba, mindig napról napra élt.*
- Mi van már, ég a ház?
*Megdörzsöli szemeit, de a férfi nem sok időt hagy neki, hogy magához térjen. Az ébredés nála mindig nehézkesen megy, legtöbbször nyűgös, ha felébresztik és most sincs ez másképp. Durcásan méregeti a rajta fekvő férfit.*
- Igen jól aludtam és még mindig tudnék!
*Morogja szemrehányóan, de nem bosszankodhat sokáig, mert Gorduzar ösztönből sikeresen gyenge pontjára tapint. Libabőrössé válik attól, ahogy nyakát csókolgatja, ettől mindig megszelídül, s rögtön el is mosolyodik a kényeztetésre. Ajkaik forró csókban olvadnak össze, Nana pedig nem valószínű, hogy sokáig tudná még türtőztetni magát, de a férfi legurul róla és visszafekszik mellé. Nana némileg csalódott, de egy úttal meg is könnyebbül, nem szeretné túl hamar odaadni magát, még ha ez kicsit ironikusnak is tűnik az után, hogy pucéran fekszik mellette. Oldalára fordul és közelebb kúszik Gorduzarhoz, fejét mellkasára teszi közvetlenül tetoválása mellé és közelebbről kezdi nézegetni. Mutatóujjával végigsimít a vonalakon, s a pár perces csendet arra használja, hogy gondolkozzon. Hamarosan azonban szólásra nyitja a száját, s bár mondanivalója nincs összefüggésben Gorduzar kérdésével, úgy érzi tartozik ő is egy történettel.*
- Nem csak neked van szégyellni valód... *talán még senkinek nem mesélte el, hogy miként lett az amim így érthetően nehezen találja a szavakat* Apám egy gazdag földesúr szolgálatába adott még 10 éves koromban... Akkor láttam utoljára a családomat. A birtokos udvarában nem volt más dolgom, mint szórakoztatni az uraságot. Undorító egy féreg volt, gyűlöltem teljes szívemből, de ott volt lehetőségem mindazt amit tudok... Rajongásig oda volt értem, mindent megadott volna, amit akartam, kivéve a szabadságot. Tulajdonának tekintett, s lényegében az is voltam, ő pedig rendszeresen élt tulajdonjogával és használta ami az övé... *undorodva elfintorodik* Sokat tanultam ott. Az emberekről, a harcról, s hamar megtaláltam a módját, hogy szabad lehessek. égy éve szöktem el őle, de előtte busásan megfizettem a leckéért annak a féregnek. *itt arca ijesztően elégedett vigyorba torzul* Azóta is abból élek, amihez a legjobban értek... Nem vagyok rá büszke, de ezt az utat jelölték ki nekem.
*Arca komorrá válik, s kissé félve tekint Gorduzarra. Megviselte ez a vallomás, hogy felidézte régi emlékeit, amiket eddig száműzött elméjéből. Sosem tekintett a múltba, mindig napról napra élt.*
104. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-30 10:45:17
Üzenet elküldve: 2012-10-30 10:45:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//16+ jeleneteket tartalmaz//
* Nem csinál semmit a nővel, hanem alszik nyugodtan abban a pózban, amit a nő állított be. Mikor felébred már délután van, amit egy sóhajjal nyugtáz.
" Sokat aludtam, viszont nem csak én. " Nézi Nanaiát, aki édesen alszik a karjaiban. Nem költi fel, hanem lehunyja szemeit. Pihenteti a íriszeit, közben a gondolatai azon járnak, hogy egy ágyban van egy női egyeddel.
" Vajon tudok gyengéd lenni? Vagy a régi beidegződések előtörnek? " Kicsit fél magától, meg attól, hogy esetleg megsérti asszonykáját. Egy kicsit még mozdulatlan marad, aztán 7 perccel később megmozdul.*
-Nanaia! Nanaia! * Szólítja hangosan alvó társát, hogy felébredjen. Ha sikerül felkölteni, akkor egy csókot ad a telt ajkakra, közben kezével belesimít a lány arcába.*
-Köszönöm. * Tegnap estére gondol, és beugrik neki, hogy a nő még nem mesélt magáról. Nem akarja siettetni, így nem említi meg, hogy kíváncsi az ő életére.
" Egyszer majd elmondja. " Lassan izmos testével ráhengeredik Nanára, hogy szimplán megszokják egymást.*
-Remélem jól aludtál, Hajnalcsillagom.* Kicsit merészen folytatja ténykedését, mert apró puszikat nyom a nyakára, aztán szenvedélyes hosszú nyelves puszira hívja meg a szépségét. Nem sokáig tart, mert úgy érzi, hogy még nem jött el a pillanat, hogy olyat tegyenek.*
-Mivel szeretnéd eltölteni a napot? * Fekszik vissza mellé, hogy a plafont bámulja. Azért a nyelve merésszé válik, hogy a következőket ejti ki a száján.*
-Remélem egyszer megcsodálhatom a tested,aztán nem kell mindig hunyorognom, és én sem kényszerítelek erre, vagy másra.
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.30 10:51:48
* Nem csinál semmit a nővel, hanem alszik nyugodtan abban a pózban, amit a nő állított be. Mikor felébred már délután van, amit egy sóhajjal nyugtáz.
" Sokat aludtam, viszont nem csak én. " Nézi Nanaiát, aki édesen alszik a karjaiban. Nem költi fel, hanem lehunyja szemeit. Pihenteti a íriszeit, közben a gondolatai azon járnak, hogy egy ágyban van egy női egyeddel.
" Vajon tudok gyengéd lenni? Vagy a régi beidegződések előtörnek? " Kicsit fél magától, meg attól, hogy esetleg megsérti asszonykáját. Egy kicsit még mozdulatlan marad, aztán 7 perccel később megmozdul.*
-Nanaia! Nanaia! * Szólítja hangosan alvó társát, hogy felébredjen. Ha sikerül felkölteni, akkor egy csókot ad a telt ajkakra, közben kezével belesimít a lány arcába.*
-Köszönöm. * Tegnap estére gondol, és beugrik neki, hogy a nő még nem mesélt magáról. Nem akarja siettetni, így nem említi meg, hogy kíváncsi az ő életére.
" Egyszer majd elmondja. " Lassan izmos testével ráhengeredik Nanára, hogy szimplán megszokják egymást.*
-Remélem jól aludtál, Hajnalcsillagom.* Kicsit merészen folytatja ténykedését, mert apró puszikat nyom a nyakára, aztán szenvedélyes hosszú nyelves puszira hívja meg a szépségét. Nem sokáig tart, mert úgy érzi, hogy még nem jött el a pillanat, hogy olyat tegyenek.*
-Mivel szeretnéd eltölteni a napot? * Fekszik vissza mellé, hogy a plafont bámulja. Azért a nyelve merésszé válik, hogy a következőket ejti ki a száján.*
-Remélem egyszer megcsodálhatom a tested,aztán nem kell mindig hunyorognom, és én sem kényszerítelek erre, vagy másra.
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.30 10:51:48
103. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-30 09:58:56
Üzenet elküldve: 2012-10-30 09:58:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*A falnak dől míg Gorduzar a kulcsokkal babrál, nagyot sóhajt és lehunyja szemeit. "Mit művelek..." Gondterheltségét nem mutatja, csak fáradtságot sejteni borús tekintete mögött. Befordul a kis szobába, de nem csodálkozik rá nagyon, nincs hozzászokva a fényűzéshez és egyébként is kimerültsége olyan mértékű, hogy akár a padlón is képes lenne elaludni. Lágyan viszonozza a csókot, majd hátat fordít és az asztalhoz lép. Leoldja derekáról a fegyvertartó övet, kardját az asztalra fekteti tőrével együtt, majd lekeríti válláról köpönyegét, ami fáradtan zuhan a földre. Lassan kezdi kioldani fűzős bőrvértjét és könnyedén dobja le magáról. Bár nem ezidáig nem nagyon szégyenlősködött most mégis kis félelemmel szabadul meg minden ruhájától. Letekeri mellkasáról a kötéseket, hogy szemügyre vehesse a sebet, aminek helye valószínűleg örökre emlékeztetni fogja a kis kalandra. Úgy tűnik minden rendben, néhány véraláfutás jelent meg a karmolás körül, de nem fertőződött el. Kissé félve fordul társa irányába, ez egészen új számára. Sok férfi ágyában megfordult már, de csak azon célból, hogy akkor végezzen velük mikor a legsebezhetőbbek. Furcsa most békés szándékkal közelíteni felé, s nem csak furcsa, ijesztő is.*
- Hunyd be a szemed.
*Szól halkan, majd lassan megfordul és csendes léptekkel közelíti meg az ágyat. Mielőtt csatlakozna Gorduzarhoz még vet egy pillantást az asztalon nyugvó fegyverek felé. "Még nem késő..." Olyan könnyű lenne. Olyan könnyű lenne még elmenekülnie saját maga elől, szíve fájdalmasan szorul össze a gondolatra. Nem szabadna ilyen közel engednie magához senkit, azt kéne tennie, mint eddig, de képtelen rá. Nem viaskodhat magával tovább, belefáradt a lelke és elméje közötti örökös harcba, ezért észérveit elnyomva bújik be Gorduzar mellé. Közelsége melegséggel tölti el szívét, gyengéd érintésére pedig tüzes szikrákat csihol benne a vágy. Kicsit megszeppen a helyzettől, indokot keres, hogy megtörje a csendet, s hamarosan talál is. Ujjai a tetoválásra siklanak, finoman követi azok fekete vonalát, s a válasz kérdés nélkül érkezik. Hosszú percekig némán hallgatja a történetet, keserű lesz szája íze a felsorolt borzalmaktól és mély együttérzést keltenek benne a férfi szavai.*
- Sajnálom...
*Suttogja halkan, kissé rekedt hangon, majd viszonozza Gorduzar csókját és hátat fordítva csúszik hozzá közelebb, megfeledkezve pőreségükről fenekét ágyékához nyomja, amitől ismét megborzong, de nem húzódik el, még annak ellenére sem, hogy ez a cselekedete egy újabb vallomást eredményez.*
- Nem foglak semmire sem kényszeríteni.
*Nem húzódik el, érezni akarja a férfi érintését, biztonságban érzi magát a karjaiban. Bal kezét feje alá teszi párna gyanánt, jobb kezét pedig teste előtt kulcsolja össze a férfiéval, úgy hogy közben ujjaival annak kézfejét cirógatja. Talán neki is illene beszélni magáról, de nem szeretné megtörni ezt a meghitt hangulatot és szemhéjai is egészen elnehezülnek.*
- Jó éjt harcos!
*Súgja halkan, majd lehunyja szemeit és hamarosan álomba is merül, hacsak Gorduzar nem tesz ellene.*
- Hunyd be a szemed.
*Szól halkan, majd lassan megfordul és csendes léptekkel közelíti meg az ágyat. Mielőtt csatlakozna Gorduzarhoz még vet egy pillantást az asztalon nyugvó fegyverek felé. "Még nem késő..." Olyan könnyű lenne. Olyan könnyű lenne még elmenekülnie saját maga elől, szíve fájdalmasan szorul össze a gondolatra. Nem szabadna ilyen közel engednie magához senkit, azt kéne tennie, mint eddig, de képtelen rá. Nem viaskodhat magával tovább, belefáradt a lelke és elméje közötti örökös harcba, ezért észérveit elnyomva bújik be Gorduzar mellé. Közelsége melegséggel tölti el szívét, gyengéd érintésére pedig tüzes szikrákat csihol benne a vágy. Kicsit megszeppen a helyzettől, indokot keres, hogy megtörje a csendet, s hamarosan talál is. Ujjai a tetoválásra siklanak, finoman követi azok fekete vonalát, s a válasz kérdés nélkül érkezik. Hosszú percekig némán hallgatja a történetet, keserű lesz szája íze a felsorolt borzalmaktól és mély együttérzést keltenek benne a férfi szavai.*
- Sajnálom...
*Suttogja halkan, kissé rekedt hangon, majd viszonozza Gorduzar csókját és hátat fordítva csúszik hozzá közelebb, megfeledkezve pőreségükről fenekét ágyékához nyomja, amitől ismét megborzong, de nem húzódik el, még annak ellenére sem, hogy ez a cselekedete egy újabb vallomást eredményez.*
- Nem foglak semmire sem kényszeríteni.
*Nem húzódik el, érezni akarja a férfi érintését, biztonságban érzi magát a karjaiban. Bal kezét feje alá teszi párna gyanánt, jobb kezét pedig teste előtt kulcsolja össze a férfiéval, úgy hogy közben ujjaival annak kézfejét cirógatja. Talán neki is illene beszélni magáról, de nem szeretné megtörni ezt a meghitt hangulatot és szemhéjai is egészen elnehezülnek.*
- Jó éjt harcos!
*Súgja halkan, majd lehunyja szemeit és hamarosan álomba is merül, hacsak Gorduzar nem tesz ellene.*
102. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-30 06:49:12
Üzenet elküldve: 2012-10-30 06:49:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
*Nanaiával az oldalán érkezik meg az első emeletre, hogy a szobájukban lepihenjenek egy kimerítő kaland után. Keze jótékonyan nyugszik a túloldalon a formás csípőnél, s onnan el sem akar mozdulni. Az ajtónál elereszti a nőt, majd a kulcs segítségével bejutnak a saját lakosztályukba. Kattan a zár, aztán egy sóhaj szakad fel ajkai közül.
" Végre kettesben. " Semmi további nélkül lép oda asszonykájához, hogy egy csókot adjon ajkaira, és kezeivel végigsimítson az oldalán.*
-Alig vártam, hogy feljöjjünk. * Magához vonja finoman a vadmacskát, közben a szemeivel nézi a másik szép szemeit. Egy megfáradt nőt lát, aki igényli az alvást.*
-Akkor lássunk neki az alvásnak.* Szégyenlősség nélkül vetkőzik le, hogy utána az ágyban a saját helyét elfoglalja. Előre bemelegíti a másik területét, így ha csatlakozik hozzá Nanaia, akkor kellemesen otthonos meleg fogadja. Hasánál karolja át szépségét, de nem kezdi el simogatni. Ha sikeresnek mondható a művelet, és nincs ellenvetése a nőnek ez ellen, akkor meglepően magától kezd kinyílni előtte mert egy esti mesébe fog.*
- Valaha régen élt egy törzs, akiket nem érdekelt a városi élet. Egy törzs, ami a természettel élt együtt. Hajdanán sokan voltunk, ám új szelek kezdtek el fújni és a törzs létszáma gyökeresen fogyni kezdett. Kiskoromban történt, hogy törzsön belül két testvér szólalkozott össze. A vezér és annak öccse. Halálig tartó küzdelem, ahol a kisebb került ki győztesen. Mindig ő volt a harcosabb fajta, az erősebb és a talpraesettebb.Többé nem béke volt a jelképünk, hanem a harc. Így egyesült az összes törzs. A tetoválásom ezt jelképezi, meg azt, hogy felnőttem és igazi harcos vagyok. * Úgy érzi a gyermekkorát kihagyta, meg mit csinált fiatal korában, ezért rátér arra.*
- Gondolom kíváncsi vagy a gyermekkoromra. Fiatalon megtanított anyám írni és olvasni, s azt mondja, hogy nekem mindig is több eszem volt a többieknél. Apámról nem tudok semmit, mert anyámat ahányszor kérdeztem, akkor annyiszor hallgatott.Gondolom szégyellte elmondani, hogy nem törzsből származó férfi. Az írás és olvasás után minden gyerek dolga, hogy anyja mellett legyen és gyűjtögessen. Az erdei növényekről édesanyám mesélt, és ráadásul megtanított engem a kisebb sérülések ellátására. Ez az időszak 7 éves kortól egészen 11 éves korig tart. Egy év pihenés, majd mikor betölti a 12-dik életévét a gyerek, akkor köteles megjelenni a törzs sámánjánál. Ő mondta nekem, hogy nagy harcos leszek, ám magányos. A sámán feladata volt, hogy kiválassza a legjobb gyerekeket, akikből jó harcosok lehetnek, de én nem voltam köztük.A jó harcosokat mindig külön képezték ki, én meg a többiekkel. Titokban edzettem magam, így képességeim sokkal jobbak lettek az átlagnál. Hat év kemény munka, és szenvedés. * Újra szünetet tart a beszédében, majd mikor érzi, hogy az asszonykája feldolgozta amit eddig mondott, akkor rátér a lényegre.*
- Ezután jön a pokol, ami annyit jelent, hogy a törzs legjobb harcosaiból kell legyőzni minél többet. Nem élet halál harc, hanem 5 vágás után kell a győzelemhez. Összesen 21 vágás van rajtam, s 10 legjobb harcost győztem le. Padlóra küldtem őket. Kimerült voltam, mikor a városiak letámadtak bennünket. A nőkkel nem bántak jól, a férfiak egy részét elhurcolták kivégzésre. Azt mondták, hogy fattyúknak nincs helye ebben a világban. Alig készült el a tetoválásom. Harcoltam és küzdöttem, azonban elfogtak. Megvertek és küzdenem kellett velük és az odahurcolt társaim ellen. Szórakoztak rajtunk míg, csak egyes egyedül én maradtam. Se nő, se gyerek, se férfi. Ám fogságom rövidnek bizonyult, mert kiszabadítottam magam és levágtam az összeset. Azóta meg idekerültem, ide hozzád. * A keze megmozdul, hogy lágyan végigsimítson a nő oldalán, és mikor végzett akkor visszatérjen a helyére, a nőies hasra.*
-Ez vagyok én, ám úgy vélem próbálom lemosni magamról a vért és azokat az időket. * Elhallgat, majd megcsókolja Nanaia ajkait lágyan.*
- Jó éjszakát! Annyit még megsúgok, hogy van egy tettem, amire nem vagyok büszke. Kényszerítettek, hogy khhmm hát nőket hágjak meg. De kínoztak míg meg nem törtem. * Ez az utolsó szó, mert lehunyja a szemét és elalszik.*
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.30 07:03:27
" Végre kettesben. " Semmi további nélkül lép oda asszonykájához, hogy egy csókot adjon ajkaira, és kezeivel végigsimítson az oldalán.*
-Alig vártam, hogy feljöjjünk. * Magához vonja finoman a vadmacskát, közben a szemeivel nézi a másik szép szemeit. Egy megfáradt nőt lát, aki igényli az alvást.*
-Akkor lássunk neki az alvásnak.* Szégyenlősség nélkül vetkőzik le, hogy utána az ágyban a saját helyét elfoglalja. Előre bemelegíti a másik területét, így ha csatlakozik hozzá Nanaia, akkor kellemesen otthonos meleg fogadja. Hasánál karolja át szépségét, de nem kezdi el simogatni. Ha sikeresnek mondható a művelet, és nincs ellenvetése a nőnek ez ellen, akkor meglepően magától kezd kinyílni előtte mert egy esti mesébe fog.*
- Valaha régen élt egy törzs, akiket nem érdekelt a városi élet. Egy törzs, ami a természettel élt együtt. Hajdanán sokan voltunk, ám új szelek kezdtek el fújni és a törzs létszáma gyökeresen fogyni kezdett. Kiskoromban történt, hogy törzsön belül két testvér szólalkozott össze. A vezér és annak öccse. Halálig tartó küzdelem, ahol a kisebb került ki győztesen. Mindig ő volt a harcosabb fajta, az erősebb és a talpraesettebb.Többé nem béke volt a jelképünk, hanem a harc. Így egyesült az összes törzs. A tetoválásom ezt jelképezi, meg azt, hogy felnőttem és igazi harcos vagyok. * Úgy érzi a gyermekkorát kihagyta, meg mit csinált fiatal korában, ezért rátér arra.*
- Gondolom kíváncsi vagy a gyermekkoromra. Fiatalon megtanított anyám írni és olvasni, s azt mondja, hogy nekem mindig is több eszem volt a többieknél. Apámról nem tudok semmit, mert anyámat ahányszor kérdeztem, akkor annyiszor hallgatott.Gondolom szégyellte elmondani, hogy nem törzsből származó férfi. Az írás és olvasás után minden gyerek dolga, hogy anyja mellett legyen és gyűjtögessen. Az erdei növényekről édesanyám mesélt, és ráadásul megtanított engem a kisebb sérülések ellátására. Ez az időszak 7 éves kortól egészen 11 éves korig tart. Egy év pihenés, majd mikor betölti a 12-dik életévét a gyerek, akkor köteles megjelenni a törzs sámánjánál. Ő mondta nekem, hogy nagy harcos leszek, ám magányos. A sámán feladata volt, hogy kiválassza a legjobb gyerekeket, akikből jó harcosok lehetnek, de én nem voltam köztük.A jó harcosokat mindig külön képezték ki, én meg a többiekkel. Titokban edzettem magam, így képességeim sokkal jobbak lettek az átlagnál. Hat év kemény munka, és szenvedés. * Újra szünetet tart a beszédében, majd mikor érzi, hogy az asszonykája feldolgozta amit eddig mondott, akkor rátér a lényegre.*
- Ezután jön a pokol, ami annyit jelent, hogy a törzs legjobb harcosaiból kell legyőzni minél többet. Nem élet halál harc, hanem 5 vágás után kell a győzelemhez. Összesen 21 vágás van rajtam, s 10 legjobb harcost győztem le. Padlóra küldtem őket. Kimerült voltam, mikor a városiak letámadtak bennünket. A nőkkel nem bántak jól, a férfiak egy részét elhurcolták kivégzésre. Azt mondták, hogy fattyúknak nincs helye ebben a világban. Alig készült el a tetoválásom. Harcoltam és küzdöttem, azonban elfogtak. Megvertek és küzdenem kellett velük és az odahurcolt társaim ellen. Szórakoztak rajtunk míg, csak egyes egyedül én maradtam. Se nő, se gyerek, se férfi. Ám fogságom rövidnek bizonyult, mert kiszabadítottam magam és levágtam az összeset. Azóta meg idekerültem, ide hozzád. * A keze megmozdul, hogy lágyan végigsimítson a nő oldalán, és mikor végzett akkor visszatérjen a helyére, a nőies hasra.*
-Ez vagyok én, ám úgy vélem próbálom lemosni magamról a vért és azokat az időket. * Elhallgat, majd megcsókolja Nanaia ajkait lágyan.*
- Jó éjszakát! Annyit még megsúgok, hogy van egy tettem, amire nem vagyok büszke. Kényszerítettek, hogy khhmm hát nőket hágjak meg. De kínoztak míg meg nem törtem. * Ez az utolsó szó, mert lehunyja a szemét és elalszik.*
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.30 07:03:27
101. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-10-29 23:56:42
Üzenet elküldve: 2012-10-29 23:56:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Nem kell sokáig várniuk az ételre, nemsokára megérkezik a két tányér gőzölgő pörkölt, ami nagyon ízletesnek tűnik, de Nanaia elsőként mégis a bor után nyúl. Azonnal felhajtja kupája tartalmát, minek következtében arca is kipirul kicsit, de úgy érzi szüksége volt erre a löketre a történtek után. Aztán, hogy ne szálljon mégsem olyan hirtelen fejébe az ital ő is nekilát az evésnek.*
- Neked is!
*Csendesen falatozni kezd, most érzi csak igazán mennyire éhes volt már. Nem is kíván megszólalni, inkább élvezi azt, hogy végre meleg ételt ehet. Tör a kenyérből is és a szaftba mártja, majd azt is szájába tömi. Talán nem most a legnőiesebb, de nem tesz semmi olyat, ami esetleg undort válthatna ki bárkiből is. Gorduzar szavaival csak egy bólogatással reagál, de tekintetével végig követi, hogy mit csinál.*
- Pár perc és pihenhetünk!
*Szólal meg két falat között, majd lassacskán ő is befejezi az evést és eltolja maga elől a tányérat. Jóllakottan hátra dől a székben, majd ha a Gorduzarnak szánt kupa felé nyúl és nagyokat kortyol belőle. Nem a legminőségibb bor ugyan, mégis nagyon jól esik neki, olyannyira, hogy hamar el is fogyasztja mindet. Aztán feláll és komótos léptekkel halad Gorduzar oldalán szobájuk irányába. Gyomrát teletömte, amitől kissé ellustul, az elfogyasztott bor is kezdi kifejteni hatását, amitől kissé elnehezül fejem ezért alig várja már, hogy ágyba bújjanak.*
- Neked is!
*Csendesen falatozni kezd, most érzi csak igazán mennyire éhes volt már. Nem is kíván megszólalni, inkább élvezi azt, hogy végre meleg ételt ehet. Tör a kenyérből is és a szaftba mártja, majd azt is szájába tömi. Talán nem most a legnőiesebb, de nem tesz semmi olyat, ami esetleg undort válthatna ki bárkiből is. Gorduzar szavaival csak egy bólogatással reagál, de tekintetével végig követi, hogy mit csinál.*
- Pár perc és pihenhetünk!
*Szólal meg két falat között, majd lassacskán ő is befejezi az evést és eltolja maga elől a tányérat. Jóllakottan hátra dől a székben, majd ha a Gorduzarnak szánt kupa felé nyúl és nagyokat kortyol belőle. Nem a legminőségibb bor ugyan, mégis nagyon jól esik neki, olyannyira, hogy hamar el is fogyasztja mindet. Aztán feláll és komótos léptekkel halad Gorduzar oldalán szobájuk irányába. Gyomrát teletömte, amitől kissé ellustul, az elfogyasztott bor is kezdi kifejteni hatását, amitől kissé elnehezül fejem ezért alig várja már, hogy ágyba bújjanak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3814-3833