Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 43 (841. - 860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

860. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-27 13:04:41
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542

Játékstílus: Szelíd

//Lewonor, Harga, Nawen//

*A kedélyek végre lehiggadnak. Lewonor kezére vasbilincs kerül, melyhez egy láncot kötnek.*
- Te bizony mész a bányába. Súlyos vétség megtámadni egy városőrt *mondja az egyik katona, miközbek kivezetik az orkot.
A tündért - mivel testét teljesen elhagyta az ereje - felnyalábolják, hogy az őrség ispotályába vigyék. Elvégre mégsem foszthatják csak úgy ki. A rangidős tiszt kótyagos fejjel Hargához lép, ki az utolsó elvarrandó szál a kis mizériában.*
- Tehát akkor kétszátötven arany, vagy élvezheted a barátaid társaságát a tömlöcben.


859. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-27 02:00:46
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

// Kis bagázs //

*Azért örömmel veszi, hogy a csapat jókedvét a másnap démonai sem rabolhatják el, legalábbis amíg egymás felett őrködnek ez ügyben. Még ha kiesik a tobzódás hatósugarából, jól szórakozik, bár gyorsan visszatér a vérkeringésbe, amint újra asztalok közé kerülnek.*
-Amennyiben a helyzeted nem eléggé stabil, mármint anyagilag, meghívhatom őket én is.
*Viszont mondanivalója élét elveszi, mivel inkább kiegyensúlyozott küzdelmet akarna látni kettejük közt, viszont Asma még nem vette elő a fegyvereit, bármennyire is Djeckal lenne hátrányban a lányokkal való rövidebb ismeretsége okán. A fogadó ajtaja barátságosan ismerős számára, ez a hely, ahol az étket, az italt osszák széjjel. Reggel látszólag nincs túlnépesedve a hely, így szerencséjükre találnak egy asztalt, amit körbeülhetnek. Már készül valami barátságos szöveggel, amivel kihúzza magát a gondból, melyet okozni kénytelen. Miután leadja a rendelését és kivárta azt a rövid, de elnyúló szünetet, amely a pirítós és az ő reggelije között történik, mosollyal értekezik a dolgok felett.*
~Élni tudni kell.~
*Végül, döntésében meggyőzve magát leadja a rendelését, ami bár hosszúra sikerül, de legfeljebb otthagyja egy részét. Gombalevest tervezett első ízben, melléje egy Fácántojással, majd második rohamban bor mellé meghozzák az aprópecsenyéjét és az aggódások elkerülése végett ki is fizeti az erre szánt 30 aranyat. *
-Kéretik megérteni bunkóságomat, a mai napom elég mozgalmas lesz és nem vagyok benne bizonyos, lenne rá alkalmam a későbbiekben, úgyhogy az étkezést most letudom, előre is, a maradékot pedig igény szerint el lehet fogyasztani. A kényszerű távozásomat azt hiszem, untig említettem már, tereljünk valami kényelmesebb téma felé. Viszont jó étvágyat mindenkinek!
*Majd tölt magának a borosüvegből. Végül a fácántojás feltörésével kezdi, a leves még forrónak tűnik.*


858. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-27 01:28:42
 ÚJ
>Djeckal a Rumos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Kis bagázs //

- Óh, Zaranir, ezzel most összetörted a szívem...
*Veszi színpadiasra a figurát, még esne is egy teátrálisat, éppen csak két karja alatt lévő szépségek gátolják ebben, így egyedül szívet tépő csalódásának hangzatával kell beérnie társainak. Majd ezt követő kuncogásával.*
- De remélem, hogy Amsä és Rika majd segít szörnyű fájdalmamon túllépni.
*Nehéz újra a megtört ember szerepébe bújnia a nevetgélése után, ahogy szavai ejtése után újra kuncogni kezd. Hát most csak azért sem fogja komolyan venni, se magát, se a többieket.
Valahogy csak sikerül eljutni ahhoz a nevezetes Rókalyukhoz, bár Djeckal kételkedik benne, hogy ez a kis csapatnak a másik irányba is ilyen hosszú útnak tűnt. Neki meg aztán fogalma sem volt, hogy mennyire lehet messze, mivel ezt a kikötőt még nem ismeri úgy, mint azt a sok százat, hol annyi időt töltött, hogy valóban, saját hazájának merészelné nevezni bármelyiket.
Aztán beérve persze lekászálódik a leányzók vállairól, hogy egy asztalt komótosan közre tudjanak fogni. Ha netalán kevés szék lenne ott, akkor Djeck teljesen nyugodt szívvel vesz el más felől, amin nem ül valaki, az szabad préda.*
- Akkor gondolom, a hölgyeket én hívom meg, te meg gondoskodsz magadról.
*Vigyorog Zara felé, majd a lányok beszédét figyeli.*
- Akkor pirítós lesz?
*Kérdi biztosítás gyanánt, ám végül nem is vár választ, máris leint egy felszolgálót, ha már úgyis sürögnek és forognak éjjel-nappal, hogy hozzon nekik pár szelet Piritóst, 20 arany értékben. Aztán már csak várni kell, hogy meghozzák. Remélhetőleg percek kérdése lesz csupán.*
- Inni kérnek valamit a drága hölgyek?
*Kérdi sármos mosollyal, próbálva valóban aljas mód hatni a kis csapatra, bár Zaranir úgyis más alapján voksolna kapitányra, ha kellene.*


857. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-27 00:41:02
 ÚJ
>Rika Jh'tael avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kis bagázs//

*Miután biztosítva van reggelije, már nem igen foglalkozik a férfiakkal, nagyjából mindegy is, miről beszélgetnek. A hatalmi harcok avagy bizonytalan létezésű saját kocsmák és ismeretlen sötételfek nem igazán izgatják, fejfájása viszont annál inkább. Így hát ritkán múló jó kedvét ezúttal is csak egy életnagyságú kocsma és a fizetett reggeli közeledése hozza vissza.*
- Aztarohadt. Soha nem gyaloglok többet.
*Lassan szállóigévé válhatna ez a mondat, mivel minden másnapján lelkesen hangoztja a leányzó, de ez bizonyára nem tűnhet fel az újonnan összeverődött társaságnak, elvégre ez az első közös ivászatuk eredménye.*
- Én amondó vagyok, hogy pár szelet pirítóssal boldogabb lenne a reggelünk.
*Lelkesen vigyorog Asmära, remélhetőleg egyetért majd választásával, elvégre megvan az a kellemetlen tulajdonsága, hogyha mellette esznek valamit, kivétel nélkül megkívánja azt az ételt.*
- A korábbiak alapján rád bízom magam, Djeck.
*Rém büszke magára, hogy ezúttal sikerült megjegyeznie a fickó nevét, így miután őt is megajándékozta egy sugárzó mosollyal, lepakolja formás falagát egy közel eső asztalhoz.*
- Remélem nincs veled a kártyád, Zaranir. Vagyis tulajdonképpen velem.
*Szemöldöke kissé megemelkedik, mikor ismét észleli, hogy magával hordozza a férfi holmiját, de ezúttal sem jut arra a következtetésre, hogy meg kéne válnia tőle. Eljön majd annak is az ideje... egyszer biztosan.*

A hozzászólás írója (Rika Jh'tael) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.27 00:45:35


856. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-25 20:44:44
 ÚJ
>Lewonor Ragurk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Harga, Nawen, Vérpisti//

*Talán az ork-elme csavaros fintora tette lehetővé ezt a képzelgést, mely azt vetítette a zöld óriás szeme elé, hogy azt ajtónál vannak, mely elképzelés igencsak besült.
A miniatűr őr fogpiszkálóját lóbálva indul meg felé, melynek következtében mást nem tehet, mint egy-két lépést hátrál, egyenest a mögötte lévő őrök felé. ~Patthelyzet, semmi egyéb!~ Ismeri el az ork, s kezét felemelve, fejét leszegezve adja meg magát.*
-Basszus!


855. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-22 22:35:58
 ÚJ
>Asmä Alauda avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kis bagázs//

Na végre *sóhajtja, miközben azzal a kezével, amit nem akadályoz egy bizonyos kalóz jelenléte, belöki az ajtót. Odabenn most nincs akkora nyüzsgés, mint este volt, amikor Asmä az este további eseményeiről mit sem sejtve odapofátlankodott Rikáék asztalához, de ez érthető is, elvégre ez egy kocsma, oda nem fényes nappal szokás járni, pláne nem délelőtt.
Azzal kezdi, hogy ledobja a táskáját egy székre, amely három társával együtt vesz körül egy asztalt. Lehet, hogy nincs nagy forgalom, de jobb az elővigyázatosság.
A gyomra most már gyakorlatilag folyamatosan korog, és ha sikerül kiválasztania a megfelelő ételt, még az is lehet, hogy odabenn tudja tartani.*
Én csak tegnap jöttem, adjatok ötletet: mit tartanak itt másnaposok részére?
*Most kezd csak igazán kellemetlenné válni, hogy nincs hangja, ha csak kettővel többen beszélnének körülöttük, valószínűleg meg sem hallaná senki, amit mond.*


854. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-20 16:19:16
 ÚJ
>Nawen Aklinh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Vérpisti, Harga, Lewonor//

*Az őr nem tudhatja mit is akart a tündér a pohárral, közben az orkok még mindig nem szabadultak ki. Nem lát sehol kiutat vagy megoldást. Ráadásul többet volt már ébren mint ahogy azt szabad lett volna, így egyszerűen a földre ájul. Ezután már hiába minden próbálkozás az apró lény felébresztésére, ha a ruha hatása működni fog, kipihenten és jobb állapotban ébred fel. De addig még pár órának biztosan el kell telnie.*


853. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-14 23:47:05
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

// Vadászat a vörös nőstényre //

*Ott áll a kocsma közepén csípőre tett kézzel, míg a névtelen pajtás, kitől drága sörét "kapta" küszködvén a gravitációval, igyekszik egyenes vonalban eljutni a másik névtelen pajtásig. Persze a férfi hangja csendesnek éppen nem mondható, így azért, ahogy Dyn egy röpke pillanat alatt felméri a helyzetet, van aki felkapja fejét a kialakulóban levő konfliktusra. Ezen persze csak somolyogni tud, élvezi az ilyeneket, az a magabiztos kiállás, amivel pedig a "Tárnaváladék" várja az imbolygó részeget némi izgalommal tölti el, mégis mire készülhet?
Arra számított, hogy a mélységi vicces kedvének tetőfokára hágván, kinyújtja kezét és megtartja a részeg fejét, akinek persze ez fel sem tűnne és ugyanúgy kapálózna maga előtt, de minthogy nem ez történt, szemei ismét csak kikerekednek, ráadásul pulzusszáma is jóval meghaladja a normálist. Ugyanis az drága kis rumos üveg a levegőbe repül, a hóhajú karja megindul és valami reccsen egyet. Csak nem... Ugye nem?*
~Ugye nem az üveg tört szét?~ *Siránkozik magában, de megnyugodhat. Az üveg elegáns mozdulattal kerül vissza gazdája, illetve lassan csak egyik gazdája kezébe. Részeg barátjuk összecsuklik és nem mozdul. Dyn egy ragyogó vigyorral fejezi ki tetszését a mutatvánnyal kapcsolatban, legszívesebben tapsolna is, de az egy másik helyzetben jobban megállná a helyét. Ha valaki, hát a mélységi bizonyította férfiasságát, amit szegény ipse nem mondhat el magáról, ha van asszonya, több, mint valószínű, hogy tőle is fog kapni egyet a serpenyővel, amint hazaér, ha hazaér persze.*
- Még szép. *Vonja meg szemöldökét vidáman és jó szokásához híven meg is indul gyorsan, hogy ő legyen az első aki távozik. Az ajtóhoz menet azért kikerüli a szerencsétlent és dob neki egy csókot, ha már beígérte.* - Te mindent megtettél. *Címezi neki színpadias sajnálattal, bár az már nem igen hall semmit.
Lendületesen felnyitja az ajtót, ahogy szokta, majd kilép és amint a másik is kilép mögé felé fordul. Ami az italozást helyszínét illeti, ráharap a szájára és elmereng. Először a kastélyt javasolná, annak megvan a maga hangulata egy iszogatáshoz, de a legutóbb ott töltött néhány órája nem éppen úgy alakult, amint azt tervezték, bár tény, hogy a rájuk támadó hárpiáknak sem úgy alakult az estéje. Így hát a kedvenc helyét kell mondania.*
- Hát akkor, minden orrok félelme, remélem nem tartasz a sziklákon való sétától, ugyanis ott meg van minden ami nekünk kell. Tenger és magány. Pár fura alakot leszámítva arra nem igen jár senki. Ami pedig a "barátomat" illeti, én már megkaptam tőle, amit akartam, de ő lehet, hogy megorrolt rád. *Az orr szót szándékosan megnyomja, majd elkacarászik saját rögtönzött ócska szóviccén.*
- Hát akkor, induljunk mielőtt megérkezik az asszonya vagy az őrség, brr... Nem tudom melyik lenne a rosszabb. *Nyilván az őrség, de ezt inkább nem teszi hozzá.
Kezeit széttárja indulásra készen, majd talán a mélységi legnagyobb meglepetésére, de belé karol, ha az hagyja persze. Berögződött apróság ez, ami most sem maradhat el.* - És mondd csak merrefelé vagy ismerős, ha errefelé nem? *Kezdi a puhatolózást, bár nem számít őszinte válaszokra, de valami kis információ talán még így is kiderül.* - Talán Artheniorban kell eltartanod azt a sok éhes szájat? *A végét persze gúnyosan mondja, ha a férfi ránéz, még egy grimaszt is észrevehet, mely jelzi, hogy a lány számára sántít az az elszólás, persze ő nem tudja, hogy mit takart valójában.*
- Apropó, ha a sziklákhoz értünk, szorítsd meg jól azt az üveget, ha esetleg megbotlasz, legalább az ne menjen kárba. Bár ezt a feldobós trükköt is megnézném még egyszer.

A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.14 23:52:08


852. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-14 22:48:35
 ÚJ
>Zaraun Aleandar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397

Játékstílus: Szelíd

// Vadászat a vörös nőstényre //

~ Öntelt? ~
* Legyen ez csupán tény, esetleg szemrehányás, a mélységi ficsúr bizony bóknak veszi. Annak a gondosan felépített álcának, az alaposan begyakorolt gesztusokkal, manírokkal- mik nem állnak egyébként oly távol valódi énjétől- egy ilyen megjegyzés csak elismerés lehet. Mert milyen álarc lenne jobb egy hidegvérű orgyilkosnak, mint egy szenvtelen, szoknyapecér ficsúr illúziója, mivel a nőstényekhez közel férkőzhet, a hímek pedig komolytalan, elkényeztetett bájgúnárnak vélik, kitől tartani felesleges. Ráadásul még élvezetes is ez a szerep, szívesen játssza már hosszú évek óta.
Az viszont meglepi, hogy a másik nem érti, miféle keringőre is gondol. Igazi szájhősnek tűnik pedig a vörös, meg eszesnek is, biztos csak játssza az ártatlan naivát, így a grafitbőrű nem kíván fárasztó magyarázatba bocsátkozni, megtörve azzal kicsiny játékuk varázsát. *
- Hozom-hozom!
* Int vissza kurtán a türelmetlenkedő nőnek, de aztán figyelmét az italrendelésnek szenteli, nem pedig a háta mögött kibontakozó jelenetnek. Ő már csak azt látja, mikor a sörszagú melák kis híján rázuhan szegény nőre. Megáll az asztalnál, s vigyorogva figyel, esze ágában sem lenne megzavarni kettejük romantikus nászát; kíváncsi, hogy a vöröske ebből hogyan vágja ki magát.
Nyilván ügyesen, bár egyelőre nem érti a mélységi, hogy mi a frászt művel a nő, mikor kacsóival közrefogja a borostás pofázmányt. Csak nem csókolja tán meg... Nem, valamit sutyorognak azok ketten, készül valamire a nőstény, úgyhogy Zaraun keresztbe fonja karját, s érdeklődve várja a nagy cselszövés eredményét.
Nem váratják sokáig, a hagymaszagú barbár holmi sörzombi módjára fordítja felé bandzsi tekintetét, s túlvilági hangon hörgi kedvenc szénsavas italának nevét, mely nyilván már vér helyett ereiben kering, hajtva lábát a kocsmáig, meg vissza haza. Most azt a valótlan gondolatot ültették fejébe, hogy ez a pimasz sötételf megfosztotta őt az életadó piától, így hát az illuminált fajankó kész alkoholos mámorában menten kettévágni-vagy inkább kettéhányni- a Hóhajút. Meg is indul felé előre tartott karokkal, morogva, hörögve, egyenesen, mint az ökörhu... hú, de nagyon be van ez rúgva!
Zaraun közben meg sem rezzen, kissé oldalra billenti fejét, így szemléli a szilánkos orrtörés ma esti nyertesét. Mikor az alkesznek sikerül eltámolyognia karnyújtásnyi távolságba, a mélységi egy elegáns mozdulattal a fejük fölé hajítja a rummal teli karcsú üvegecskét, aztán egy kiadós jobbegyenessel ajándékozza meg a tántorgó ürgét. Az orrnyereg hangos roppanással adja meg magát ökle nyomán, s a részeg vérző képpel hanyatlik hátra, egyensúlyát, s eszméletét vesztve. Hangos csörömpöléssel, az egyik széket felborítva csattan a földön, a rumosüveg meg hang nélkül, kecsesen landol a sötételf szürke kezében. *
- Indulhatunk, hölgyem?
* Vigyorog, aztán amolyan gúnyosan megnyomja kicsit a megszólítást, s utat mutat a kijárat felé. Ha a vöröske jön, akkor elindul közvetlenül utána, s kiérve a Rókalyukból szólal meg újra. *
- Hol igyuk meg a piát? Errefelé nem vagyok ismerős, mondj egy kellemes, nyugodt helyet, ahol nem leszünk szem előtt! Ja, és talán túl durva voltam a barátoddal, remélem nem haragszol!
* Önelégülten felröhög, tetszett neki, ahogy a disznó vérző, ferde orral átrepült azon a széken. Viszont jobb lenne haladniuk, mielőtt utoléri őket az egyik cimborája, vagy valamelyik helyi őr... *

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.08.19 11:39:59, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.



851. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-14 21:39:33
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Vadászat a vörös nőstényre//

*Az első reakcióra nem mond semmit, meg sem vonja a vállát, csak nézi a vörös íriszeket, de talán mégis többet mond ezzel. Valahol igaza van a hóhajúnak is, de ezt persze nem vallaná be, tippeket meg nem is akarna neki adni, hiszen, ha már akar tőle valamit, akkor vessen be mindent, a végén úgysem lesz értelme.*
- Hm, végül is igen. *Vigyorogva rázza a fejét a másik találgatásaira.* - Rámenős is volt, jóképű is volt és legalább ilyen öntelt is.
~És remélhetőleg mostanra halott is~
*Persze, ha a férfi csak egy kicsit is hasonlít az emlegetett Nathalonra, vagy éppen magára Dynre, akkor az, ha valaki önteltnek nevezi, nem igazán lepi meg, sőt talán csak rátesz még egy lapáttal, hiszen ők tudják ezt maguktól is. Így az ő szájából ez inkább számít bóknak, mint szemrehányásnak, de azért szívesen lekurtítana a férfi egójából, csak egy kicsit, játékból persze. Persze...
A keringő említésére egy pillanatra elakad gondolatban, nem igazán érti mire akar kilyukadni, de röpke gondolkodás után sikerül magáévá tenni a kérdést. Hiába él itt egy ideje, még mindig van mit tanulnia az idegen környezettől. Persze most ő nevet fel.* ~Inkább fenyegetésnek, de persze senki sem veszi komolyan~
- Az bizony, uram. Bármit ért a keringő alatt. *Veszi fel a másik szójárását, s amint az idegen felveti a rumvásárlást rögtön helyeslően bólogat. Kicsit persze tart ettől. Nem szokott ő idegen férfiakkal lelépni. Vagyis, szokott ám, csak olyankor a másik fél olyan merev részeg, hogy járni sem képes. Kivesznek egy szobát ketten, s mielőtt még bármi történhetne elhallgattatja az illetőt, vagy örökre, vagy csak ideiglenesen, a helyzettől függ, majd pedig vagyonának terjedelmes részével mosolyogva távozik, hogy eztán ő ihassa le magát. Ám ez a helyzet most más és van is valami ebben a barlangiban, ami némi aggódásra ad okot, de ha minden úgy megy, ahogy tervezte, akkor az ő vagyonával gyarapodhat éjszaka a sajátja, miután még kellemesen be is ivott és jól is érzi magát. Megfordul fejében a gondolat, hogy ő ezt már mennyire kiérdemelte, pedig ha tudná mi a jár a másik fejében...*
- Hozhatod, csak... *Letekint a földön mocorgó pajtásra, aki láthatóan éledezni kezdett.* - Minél gyorsabban. *Ám vélhetően a mélységi ezt már nem hallotta. Az ő aggodalma pedig nem volt alaptalan.
Őrészegsége nagy nehézségek árán, de valahogy mégis csak magához tér hullámzós álmából, s persze Dyn sem kerülheti el a figyelmét. A lány arcáról a mosoly már az első böffentéskor lehervadt, arca és teste megmeredt, ahogy végignézte a folyamatot, amit egyébként máskor messziről hangos nevetés keretei között néz végig. Szemei elkerekednek, s amint a bűzlő férfi "egyenesbe" hozza magát rögtön meg is találja őt, s úgy veti rá magát a lányra, mintha az egy adag vaddisznó pörkölt lenne. Dyn undorodó arccal húzódik minél hátrébb, és sikeresen elkerüli az ocsmány ajkakat, amik egyenesen felé tartottak, bár valószínűleg még úgy sem tudta volna becélozni, ha rákoncentrált.
Éppen egy jól célzott rúgással szerette volna székestől eltávolítani magától a három hete napon rothadó fokhagymaszagú férfit, amikor meghallja a mélységi őszinte és örömteli kacaját. Villámló szemekkel fordul felé, majd támad egy ötlete. Így ahelyett, hogy elrúgta volna a férfit magától, inkább kedves mosollyal fordul vissza felé és belenéz a barnás, sárgás világtalan szemekbe, melyeknek egyik része jobbra néz, a másik balra, így kérdéses, hogy mit lát jelenleg. Dyn két keze közé fogja az arcát, miközben próbál elnyomni egy kiadós hányást. Ezzel legalább visszatudja tartani a pajtást, másrészt talán így jobban eljut az agyáig mondanivalója.*
- Idefigyelj édesem *Mondja nyájasan hízelgő hangjával.* - Meg is kapod azt a csókot, amint bebizonyítod nekem, hogy igazi férfi vagy.
- Avagya *Az értelmetlen szóból a lány azt tudja kihámozni, hogy "Az vagyok" így folytatja.* - Talán még emlékszel, hogy amikor mi ketten itt flörtölgetni kezdtünk pár órája, akkor vettél egy sört magadnak. *Nyilvánvaló hazugság, de a férfi mégis csak bólogat. Erős a gyanú, hogy fogalma sincs róla, hogy a lány miről beszél, és mikor végre megszólalt, be is bizonyította, hogy így van.*
- Aggyá' egy csókot *Böffenti. Dyn idegesen szívja meg magát, majd úgy dönt, hogy inkább politikát vált.*
- A fene egye meg. Megitta a sörödet! *Fejével a kacagó mélységi felé bök. Ő ki ne maradjon már a mókából.*
- Söröm! *Áll fel imbolyogva a fickó és hasonló körülmények között indul meg a rumos üveget szorongató sötételf felé, miközben csak ugyanezt a szót ismételgeti.
Dyn vidáman hátradobja a haját a vállán, majd feláll. Valószínű, hogy a sejthetően szép izmokkal rendelkező esti ivócimborája egy pillanat alatt ledönti megint a lábáról a fickót és mehetnek útjukra, de addig se őt zaklatja.*
- Add ide a söröm te tárnaváladék! *Dünnyögi az utolsó szót leszámítva egész értelmes mondatot a pasas, mire Dyn egy kellemesen röhöghet, miközben karját derekára teszi, súlyát pedig jobb lábára helyezi és várja a végkimenetelt.*

A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.14 21:48:50


850. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-14 16:45:49
 ÚJ
>Zaraun Aleandar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397

Játékstílus: Szelíd

// Vadászat a vörös nőstényre //

* Ő is kurtán megvonja vállát a visszakérdésre, ám nem hagyja (most sem), hogy ne az övé legyen az utolsó szó, rátesz még egy lapáttal a felettébb szórakoztató párbeszédre. *
- A félig az mégsem egészen, bár több, mint a semmi. * Mármint a beadott derék ugyebár. Igazából lényegtelen, játék ez csupán a szavakkal meg huncut csipkelődés egymással: halovány utalások, elejtett féligazságok, pimasz megjegyzések, s az egészben az a legszebb, hogy egyikőjük sem tudja, hogy pontosan mi is rejlik a széles vigyor és harsány kacagás mögött. A Hóhajúnál gyilkos szándék, miről remélhetőleg a másiknak fogalma sincs. *
- Emlékeztetlek rá? * Emeli fel fejét meglepődve. * - No és mivel? Ő is ilyen rámenős és jóképű volt? * Nincs híján önbizalomnak, de ahogy mondani szokás: nála van is mire. Embere válogatja, hogy kinek mi a tetszetős, de általánosságban véve- és a gyakorlat is ezt igazolja- megnyerő pofázmánya zavarba ejtő határozottságával és némi merész dumával kiegészülve nagy sikert aratnak a női nemnél. Ha pedig a nőstények bájos kis arca elpirul- mint most a vöröske esetében most-, akkor csak még szemtelenebbé válik. *
- Felhívás keringőre, kisasszony? * Nevet fel könnyeden a pökhendi fenyegetés hallatán. Még erőltetnie sem kell egy kis harcot a parton, távol a kíváncsi szemektől? Ez így könnyebben fog menni, mint gondolta, csak a nő ki ne találjon valami hülyeséget útközben. *
- Akkor máris hozom azt a rumot és indulhatunk is, mit szólsz?
* Persze a választ nem várja meg, inkább költői kérdés volt ez; feltápászkodik a székből, aztán tétován átlép a földön hortyogó alak felett, hogy a pulthoz battyogjon. Csak egy pár szekundumra fordít hátat a nősténynek, míg kézhez nem kapja az üveg Rumot és ki nem pengeti érte a 7 aranyat, így észre sem veszi, hogy az asztaluk mellett fetrengő alkesz gurgulázva feltápászkodik a földről, közben kis híján magára borítva az asztalt. Terpeszállásban araszolva lassan megfordul, hogy szembe kerüljön a nővel, böffent egyet, majd vigyorogva előrébb bukik - majdhogy lesmárolva a vöröskét-, hogy alkoholbűzt lehelve szegény lányra flörtölésbe kezdjen. *
- Szijjaaa babáááám! De szíp vagy, adj egy csóókot apucinak, cupp-cupp. * Csücsörítve dűlöngél egyre közelítve az ücsörgő nőstényhez, s a tárnalakó épp ekkor indul vissza kezében a frissen szerzett nedűvel. Mikor meglátja a turbékoló gerlepárt rögvest elröhögi magát, esze ágában sincs persze, hogy közbelépjen, inkább megállva az asztalnál szórakozik vigyorogva tovább. *

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.08.19 11:40:36, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.



849. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-13 18:11:44
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

// Vadászat a vörös nőstényre //

*Amint a kérdés elhangzik, ő maga is hátradől, bár nem olyan lezseren, mint azt a mélységi teszi. Tetszik neki a másik magabiztos fellépése, mintha már kezdettől fogva biztos lenne benne, hogy mi lesz az estének a kimenetele. Így talán mégis van alapja, annak amit a nők kihasználásról mondott, bár ez nem is annyira kétséges.*
- Hogy mi kell hozzá? *Szeret visszakérdezni, így több ideje marad végiggondolni, mit akar mondani. Végül csak gyenge kacagást hallat, majd megvonja a vállát.* - Ha most erre komolyan válaszolnék, az talán nem azt jelentené, hogy félig be is adtam a derekam? *Kérdése után most rajta a sor, hogy megvonja a szemöldökét és a férfi mozdulatait leutánozván hanyag pózt vegyen fel az egyre kényelmetlenebb széken. Az ezt követő kérdés viszont némileg kényelmetlenebb témákat feszeget. Vékony ujjaival a széket markolja, hogy feszültségét levezesse, de most igazán nincs szükség egy dühkitörésre, hiszen olyan jól megy neki ez a színpadiasság végre egyszer, vétek lenne elrontani. Pontosan ezért is vesz egy mély levegőt és elengedi a széket, majd kezeit az asztalra teszi, hogy ujjaival játszadozzon rajta.*
- Ugyan, nem lehet, hogy az előző tulaj adta nekem szánt szándékból? Tudod... *Pillanatnyi hatásszünet.* - elég meggyőző tudok lenni. És most, hogy így belegondolok te még emlékeztetsz is rá. *Ennél a pontnál egy pillanatra rá is mutat a mélységire, majd kislányos mosollyal állja a tekintetét.
Látván az idegen rövid megilletődését az utoljára feltett kérdései után, ő legalább ennyi ideig érzi magát fölényben és nagyon is kellemes érzés ez, de rögtön el is illan, amint az a vigyor megjelenik a hamuszín arcon. Az ujjaival való játszadozást is felfüggeszti egy rövid időre és kíváncsian hajtja oldalra fejét. Ha már pontatlan a gondolatmenete, legalább tudja, meg, hogy miért is.
Már az elsőnél elvigyorodik, a másodiknál pedig rázza a fejét, de mielőtt bármit is mondhatna, már emelkedik is a szék, hogy közelebb jusson hozzá. Talán éppen kérdéseivel adott tippet a mélységinek, hogy miként közeledjen hozzá, vagy ez csak rájátszás, olyan "csak azért is" módon? Legyen az bármi, ő felkönyököl az asztalra, de most csak fülével fordul felé, míg a hím beszél, addig látszólag a kocsmában nézelődik, de a monológ egy-egy részleténél még talán el is pirul a vigyora mellé és szemeit összeszűkítve néz vissza a hóhajúra.*
~ Ez épp kapóra fog jönni~
- Szóval mégis bevetnéd a piát? *Hangjából ugyan nem érződik, de azért ebben a kérdésben volt némi reménykedés is, de láthatóan elgondolkodtatta a dolog.*
- Hát, ha felvetnéd az ötletet én azt mondanám, hogy ezúttal az ital lehetne rum, a kimenetelt pedig arra bíznám, hogy mit hagynék belőled miután előhúztam a szablyát. *Játékosan az ajkára harap. Persze, hogy nem szándékszik megadni magát egy idegennek a homokban, akármennyire is csábítóan hangzik az ötlet, hiszen mégis csak van benne valami vonzó, a kitartásáról és frappáns szövegeiről nem is beszélve. Félnivalója pedig egyelőre úgy tűnik nincs, míg fegyverei a közelében vannak, s önbizalma is rendíthetetlen, mint mindig, addig nincs miért aggódnia.*


848. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-13 15:10:32
 ÚJ
>Zaraun Aleandar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397

Játékstílus: Szelíd

// Vadászat a vörös nőstényre //

* A hím kimondottan élvezi "konkrétságát", mellyel teketóriázás nélkül lerohanja a vöröskét. Titkolózhatna, apránként csepegtethetné a megnyerő megjegyzéseket, s macska-egér játékba kezdhetne becserkészendő áldozatával, ám végtére is, ez is egyfajta módja a játéknak. Ráadásul olyan játéknak, melynek vége nem fog mindkettejük számára boldog véget érni- ezúttal nem célja az örömszerzés bárminemű formája, épp ellenkezőleg. Persze az, hogy mikor milyen módszert választ a préda elejtéséhez, az sok mindentől függ, leginkább hangulatától. Most épp így játszik, s kíváncsian figyelgeti a másik reakcióit. A nő igazi pimasz, talpraesett fehérnépnek tűnik, kivel igen szórakoztatónak ígérkezik a huzavona.*
- No és mi kéne ahhoz akkor, hogy beadd a derekad?
* Vonja meg szemöldökét szemtelenül, aztán hanyagul hátradől a székben, kissé még lentebb is csúszik, a lehető legnagyobb kényelembe helyezve magát. Nem sok választja el tőle, hogy lábát feldobja a kopott asztallapra, de inkább kerüli a feltűnést, jó ez így is. *
- A három együtt, aha. Értem.
* Bólogat színpadiasan, ám csillogó szemei elárulják mire gondol: * ~ Hát persze kislány, hát persze.~ * A kis vöri nincs híján önbizalomnak, vagy tán épp így leplezi azt, ki tudja, legalább a szablyát illetően nem jön zavarba. *
- Na és akkor puszta kézzel, dobótőrrel, vagy íjjal tetted el láb alól az előző tulajt?
* Kacag csendesen, ismételve a lány iménti szavait. Vagy vette, találta, lopta, de így izgalmasabb a dolog, nem akarja elrontani a másik hantáját.
A kis pimasz viszont nem csak kacsintgatni, meg nagyokat mondani tud, hanem szemtelenül beszólni is, alaposan meglepve gondolatmenetével a magát nyeregben érző sötételfet. A szürke ábrázat egy tűnő pillanatra megmered, aztán újult erővel kúszik rá a szórakozott, széles vigyor. *
- Áhh, nem rossz, nem rossz, de pontatlan!
* Mutatóujjával elismerően hadonászik a másik előtt, de aztán megrázza fejét, s kijavítja a nőstény téves okfejtését. *
- Először is, nem tudom, hogy te milyen regényeket olvastál, de az a csók így túl csöpögős, meg közhelyes volna. * Összezárt markából kinyújtja hüvelykujját, jelezvén az első javítást. *
- Másodszor is, * Nyílik mutatóujja * - nem béreltem szobát és nem is áll szándékomban. * Pillanatnyi szünet, mintha gondolkodóba esett volna, pedig ez is a színjáték egy remélhetőleg hatásos kelléke. *
- Nos, azt hiszem ennyi, a többi nem is hangzik rosszul. De akkor lássuk hogy csinálnám:
* Megköszörüli torkát és valóban, kissé közelebb húzza székét a vöröshöz, úgy kezdi mondókáját. *
- Egy kis beszélgetés után felvetném az ötletet, hogy egy üveg piával inkább hagyjuk itt ezt a lebujt, sétáljunk inkább a mólók közt, vagy a parton. Megmutathatnád, hogy hogyan is bánsz azzal a szablyával, ittas állapotban, például. Aztán úszhatnánk egyet, majd befejezhetnénk az estét egy kis hancúrral a hűs tengerben, vagy a puha homokban. Igen, én így terveztem.
* Kurtán bólint, jelezve, hogy ő bizony elégedett magával, aztán érdeklődve les a szürke szemekbe, vajh' azok mit felelnek a hallott tervekre. Komolyan adta elő a sztorit, ám végig ott lappangott benne az a könnyed szellemesség, mi egész lényét körüljárja. *



847. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-12 20:37:42
 ÚJ
>Dhunamella Carlsson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351

Játékstílus: Szelíd

// Kalil Tyr Gailax //

*Mivel a férfi csak ilyen röviden válaszol az utazással kapcsolatos kérdésére, inkább nem is firtatja tovább a témát az éjhölgy sem. Nyilván ez, ha nem is mindennapos, de gyakori tevékenysége és nincs mit részleteznie rajta. Végül is Dhunamella számára is érthető, mivel nincs állandó otthona, így ő is folyton úton van, számára az élet egy véget nem érő utazás és majd a halál lesz a végállomás, de ha továbbra is jó kondicionálásban tartja magát, ettől még elég messze van.
Érdeklődve várja Kalil reakcióját a vakmerő mozzanata után, de szerencsére társa igen jól reagál, így aggodalomra semmi ok. Az újabb kérdésére, a családjáról, a vörös elmosolyodik, sőt, elneveti magát. Ezt nagy örömmel nyugtázza magában a sötételf, csakúgy mint minden eddigi ilyen megnyilvánulását. De ez is csak egy pillanatig tart, újra előkerül az érzelemmentes maszk, de Mella úgy érzi, kezdi szépen lassan meglágyítani ezt a kemény álarcot, magában el is mosolyodik egy pillanatra a dolgon.
A válasz második fele meglepetésként éri, - úgy tűnik az este folyamán csakis meglepetéseket tud neki okozni a férfi - nem gondolta volna, hogy egy ilyen jóképű és karizmatikus kisugárzással rendelkező férfinek ne legyen felesége. Eltitkolt szeretője vagy barátnője ugyan lehet, amit nyilvánvalóan újfent nem kívánt megosztani a nővel.
És ismét egy váratlan lépés, hirtelen Kalil közel hajol arcához, csak pár centiméter választja el őket egymástól, mélyen a másik szemébe néznek. Más talán automatikusan visszahúzódna, hogy megtartsa az intim szférája biztonságát, ám Dhunamella marad, ahol van és tágra nyílt pupillákkal pislog vissza és veszik el egy pillanat erejéig a vörösesbarna szempárban. Innen közelről megfigyelve egészen gyönyörű mintázatot alkot a férfi szemében a színek kavarodása. Neki sajnos nem adatott meg a hőlátó, vörös szemek birtoklása, így az ő íriszei ébenfeketén csillognak, szemei viszont még így is érzékenyek az erős fényre és sötétben is kiváló látást biztosítanak neki.
Amit pedig a férfi mond neki, még jobban elcsodálkozik. Óó, ugyan! Ha monogám kapcsolatban élne, nem lenne most itt vele, nem hívná meg, nem fizetné a szobáját és nem kínálta volna meg étkével. Talán illendőbb lett volna kézzel levennie a villáról az ételt, vagy a saját evőeszközei segítségével a szájához juttatni, de a Kalil mosolyát és apró nevetését hallva nem gondolja, hogy zavarná ez az apró, intim cselekedet. Az viszont a legkevésbé sem érdekli, hogy mások mit gondolhatnak róluk. Mindenki foglalkozzon csak szépen saját magával vagy higgyen amit akar. Válaszként csak ennyit mond:*
- Miért, talán zavarja? *Mindezt egy kacér mosoly kíséri. Ez a baba a hasában úgy tűnik semmilyen formában nem gátolja meg a további hódításaiban, Kalilra ellenben nem tervezi kivetni nem létező pókhálóját, hacsak nem akar folytatást a férfi is. Na meg aztán ki tudja, ha így is alakul, nem feltétlenül kell egy szobában végezniük az éjszaka beálltával.
Mindenki visszakerül a normális helyére és most az éjnőn a sor a személyes kérdések megválaszolására.*
- Nem, távol áll tőlem az ilyesmi. *~ Még... ~* Habár... *Egy pillanatra elhallgat, elbizonytalanodik, vajon elárulhatja-e az igazságot Kalilnak? Végül úgy dönt, hogy egy idő után úgyis magától kiderülne.* Hamarosan gyermekem fog születni. *Mintha nem is ő mondta volna ki ezeket a szavakat, nagyon furcsán hangzanak a saját szájából. Önmagát ismerve sosem gondolta, hogy egyszer gyereke lesz, ám a sors ezen elkerülhetetlen fordulata után már csak beletörődni tud a helyzetbe. Egy kicsit félve várja a vörös reakcióját kijelentésére, mivel nem mindennapi hírt közölt egy számára alig ismert férfival.*

A hozzászólás írója (Dhunamella Carlsson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.12 20:42:31


846. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-12 20:33:48
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

// Vadászat a vörös nőstényre //

*A férfi gondolkodik, ő pedig kíváncsiságát próbálja leplezni, de ez legalább olyan "jól" szokott sikerülni, mint hazugságai. Persze, szemét le nem veszi a másikról, ki tudja mikor tesz valami hirtelen mozdulatot, amire reagálnia kellene, de amint a mélységi megszólal, világossá válik számára. Sőt, igazából, nem is kell rajta sokat gondolkodni.*
- Aha *Megvilágosultan dől hátra a recsegős széken és folytatja veszélyes játékát a gravitációval, tehát hintázgat.* - Hát, ez igen konkrét. *Vigyorog magában, de ezzel a részével még nincs is baja. Hiszen, ha ilyen önfeláldozó a kiszemelt, úgy könnyebb a közelébe férkőzni, így aztán a meglepett szemöldökvonást is csak ugyanaz a szórakozott vigyor követi.
Ami viszont a megcsappanni készülő italfogyasztást illeti, immár csak egyik szemöldöke húzódik fel, ő pedig megáll és megint csak előredől, felkönyököl az asztalra és megint közelebb húzódik.*
- Éhes szájak, mi? *Félrehúzza száját és gúnyosan kacag. Elvégre is, túl fiatalnak tűnik a barlangi ahhoz, hogy gyerekei lehessenek. Illetve... mikor is fiatal egy sötételf? Na hát, ez az amiről biztos nem tud semmit, így nem is szólal meg e témában. Furakodva néz a vöröslő szemekbe, nem tudja mire vélni ezt a titokzatos mosolyt, talán annak a jele, hogy hazudik, vagy csak épp róla képzeleg?* - Elég lényegre törő vagy, de nekem ez kevés, hogy beadjam a derekam. *Húzza ki magát dacosan. Ez afféle macska-egér játék nála, előre dől, visszakozik, kicsit közelebb engedi a másikat, majd ellöki.* - Még alkohollal együtt is. *Most nem dől hátra. Bal kezével megtámasztja az állát és úgy hallgatja a kellemes férfi orgánumot.
Persze, nem marad el a viszont érdeklődés se, amit annyira, de annyira utál. Miért nem lehetne csak a másiknak beszélnie magáról, neki miért kell? De ez csak belső vívódás, kívülről ugyanúgy mosolyog és hallgat.*
- Tudod, talán a három együtt. *Kacsint egyet és ráharap a szájára.* - Bár a medve szőrösebb nálam és nagyobb is. *Ennél a pontnál kicsit vissza kell magát fognia, hiszen szívesen elkezdene egy bájos kis monológot arról, hogy valójában még sohasem látott medvét, de valahogy így tudja elképzelni, de inkább a vele szemben üllőhöz idomul. Hiszen nem is ismeri, és még nincs itt az ideje, hogy gyerekes beszédeivel elijessze magától.*
- Hogy mi? *Egyenesedik fel a könyöklésből és lenéz a fegyverére. Kurta vigyor keretében néz vissza a hóhajúra.*
- Nagyon is *Bólogat, miközben végigsimít egyik kezével a markolaton.* - Sőt, jobban, mint előző tulajdonosa.
~Affene... ~ *Ismét sikeresen elszólta magát, de ennyi információból, talán még a férfi sem szűr le semmit.
Pontosan ezért ül továbbra is magabiztosan, bár az okoz számára némi aggodalmat, hogy a kéretlen szempár ilyen gyorsan kifigyelte kis kedvencét.*
- És értek még a fegyver nélküli harcokhoz, a dobótőrökhöz és az íjjal is remekül bánok. *Természetesen mind ez ócska hazugság, de szereti magát úgy beállítani, mint aki megközelíthetetlen.*
- Na és, ha a terveid alapján zajlana az este, most mi következne? Lassan áthúzod mellém a széket, és hangzatos kis mondatokkal csábítgatnál, míg nem lassan megkísérelsz magadhoz húzni vagy regénybeli pillanatok közepette megcsókolni? Esetleg csak simán a fülembe suttogod negédes búgó hangon, hogy éppen van egy üres szoba felettünk, ami csak ránk vár? *Kérdése persze nem olyan komoly, mint amennyire hangzik, inkább kacér. Fejét enyhén oldalra billentve várja a választ.*


845. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-12 16:28:55
 ÚJ
>Zaraun Aleandar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397

Játékstílus: Szelíd

// Vadászat a vörös nőstényre //

- Valahogy az ő társasága nem vonz.
* Nevet fel lágyan a hintázó vörös szavaira, s vet egy szánakozó pillantást az eldőlt krumpliszsákként heverő részegre. Igazából megesik az ilyen, bár ő a csinos kis pofijával nyilván szebb látványt nyújt, ha beájul, mint ez a tróger. Egyszer majdnem megerőszakolta egy ork nőstény, mikor hazafelé menet a Szegénynegyedben kifeküdt az egyik sikátorban, de ez már egy másik történet.
Az ital mindig jó indok az ivásra, ez régi nagy bölcsesség, talán egyidős magával az emberiséggel. S nem csak bölcsesség, hanem követendő szabály is; szájához emeli a kicsiny poharat, a vidáman csillogó szürke szemekbe néz, majd megdöntve a pohárkát, hagyja, hogy tartalma kövér cseppekben szánkózzon le torkán. Erősnek erős a pálinka, de ő ezt már meg sem érzi, hozzászokott a tüzes érzéshez nyelvén, gyomrában, s az azt követő pazar gyümölcsíznek szájában. Fenomenális. A vöröske viszont grimaszol cseppet, akárhogy is próbálja leplezni, neki azért erős ez a nyers "gyümölcslé", ami nem is baj: nem fehérnépnek való nedű ez, amelyik szemrebbenés nélkül önti le torkán a páleszokat egymás után, az ott helyben elveszti nőiességét a tárnalakó szemében. A vörösnek kell kísérő is, hogy bájos pofijáról elűzze a szesz mókás fintorát, de aztán máris magához ragadja a beszélgetés fonalát. Tüzes, akárcsak telt ajkainak színe. *
- Hmm, áruljak el valamit magamról?
* Karjait összekulcsolva maga előtt dől hátra, vérvörös szemeit résnyire szűkítve, mintha most azon morfondírozna, hogy mit is mondjon, vagy mondjon-e egyáltalán bármit is. Ez persze csak röpke színjáték, szemei pimaszul csillannak fel a fáklyafényben, ahogy szólásra nyitja száját. *
- Hozzád hasonló szemrevaló nőcskéket szoktam leitatni, aztán elcsábítom, majd aljasul kihasználom őket. Meglepően jó aránnyal sikert is érek el.
* Eleinte babrálja még ujjaival kiüresedett pohárkáját, de miközben beszél, mégiscsak a nőstény felé fordul, lágyan ívelt, titokzatos mosollyal. Hangja természetesen inkább komolytalanul cseng, mégis ott lappang benne az a nyakon nem csíphető magabiztosság, mi csipetnyi realitással fűszerezi állítását- mi van ha igazat szól? *
- De nálad ezelőtt egy szekundummal úgy döntöttem, hogy pia nélkül teszem ezt. Sok éhező szájat kell etetnem, spórolni kell...
*Ember legyen a megmondója, hogy ez is igaz-e vagy sem, játékos somolygásából, dallamos hangjából megállapítani nem lehetne. Végül is nem hazudott, a barlangban várja egy csapatnyi kárhozott gazfickó, kik nagyobb hasznát látnák most a fényes aranypénznek, minthogy azt ily szemrevaló nőcskékre költse. Viszont miután végzett vele, hazavihetné Rasdehernek! Nem, mégsem, túl mutatós kis szuka ez ahhoz, hogy egy kannibál gyomrában végezze, meg amúgy is visszataszító ez az emberevés dolog! Majd a cápák lerendezik a dolgot. *
- No és kegyed kiféle, miféle, ha már én így feltártam féltve őrzött titkaim? Harcos amazon, vagy kalandor, esetleg tengeri medve? * Most rajta a sor, hogy puhatolózzon cseppet, kérdez, közben pedig gondosan méregeti magának a szegényes öltözetű hölgyet. Beleillik a Kikötő színes forgatagába, ám nincs rajta semmi egyértelmű jel, miről megmondaná, hogy miféle szerzet. Ellenben... *
- Csinos kis szablya, egyébként. Használni is tudod?
* Orrával a kard felé bök, s kérdez, az ártatlan kíváncsiság leplébe burkolva szavait. Pedig nagyon is fontos kérdés ez. *



844. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-12 10:15:07
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

// Vadászat a vörös nőstényre //

*Nyílik az ajtó, csukódik. Valaki bejön, valaki kimegy. És ezt sokszor, majdnem egy órán át. A sör nem csak, hogy fogyóban van, de a buborékok is kiszöktek belőle, ahogy a hideg is. Minden egyes korty méla undorral tölti el arcát, de mégis csak megissza. Végül is ajándék volt, vagy mi a fene. Azt pedig nem szabad ott hagyni, annyi biztos.
Az unalom olyan szintű tetőfokára hágott számára, hogy már az sem lelkesítette, miként a részegek össze-vissza borulnak a kocsma halovány fényeinél, ahogy a mellette fel-fel horkanó szunyókáló pajtása sem.
Miközben ujjaival játszadozik az asztalon, ismét nyílik az ajtó. Csuklyás alak.
Gyomra pillanatok alatt a normálisról negyedakkorára zsugorodik, pulzusa viszont az egekben. Nem szereti az efféle titokzatos lelkeket, hisz ki tudja ki az, s milyen céllal érkezett. Ám izgatottsága lassan lankad, amint a férfi megvillantja hószín haját, s láthatóan különösebb érdeklődés nélkül indul meg a pult felé. Így hát ő sem tesz mást, csupán felemeli üresedő korsóját, s vöröslő szájához emeli. A mélységi, legnagyobb meglepetésére mégis csak az ő asztalához érkezik, amitől szemöldökei párban emelkednek ívesre a homlokán, hiszen eme faj tagjai nemes nemtörődömséggel szoktak viselkedni felé, gyakran tudomást sem vesznek róla, leszámítva persze egykori hajós társát, s legutóbbi kocsmabeli ivótársát. A meglepettség azonban gyorsan halk kuncogásba megy át, amint az asztalon nagyokat horkantó férfi olyan lazán hull a földre az újonnan érkező kezeinek laza mozdulatai által, ahogy a megüresedő zsák rogy össze a földön. Néhány másodperc erejéig ellenőrzi, hogy a földön fekvő nem ébredt-e fel, hiszen akkor talán bajban lehetne az ellopott sör miatt, de úgy tűnik a helyzetváltás nem igazán zargatta, legalább végre kiegyenesedve aludhat.
Így aztán a szürke szemek az éjbőrűre vándorolnak némi vizslatásra. Kellemes csalódás ez számára, hiszen a férfiak eme példánya faji különbözőségük ellenére egész jó látványt nyújt, s szaga sem csak mellékesen jobb, mint azé ki korábban a széken ült. A gyors vizslatás következtében azonban pont azt a dolgot nem tudja megállapítani, amire kíváncsi volt. Vagyonos-e az illető? Hiszen, ha az, talán lehetne ma esti prédája, s ha már úgyis itallal érkezett, talán ezt követhetné egy következő, majd még egy, mígnem elég ittasnak tűnne ahhoz, hogy szobára csalja, s mielőtt bármi történhetne, leüsse, majd értékeivel közösen lelépjen a soha viszont nem látás örömére. Ám még van rá ideje, hogy ez kiderüljön.*
- Le. Kivéve, ha csak nem szeretnél mellé feküdni a földre. *Bök a vízszintesbe helyezkedett csóró kis részegre, miközben hintázni kezd a széken, ajkának sarkai pedig pajkos ívre húzódnak az arcán. Persze nem kerülte el figyelmét a szürke kezek által szállított kis adagos ital sem, de nem tudhatta övé-e az egyik, ahhoz pedig még igen keveset ivott, hogy szokásához híven csak úgy meghúzza a pohár tartalmát, még akkor is, ha fel sem kínálták. Na, de amint kiderül, előredől a székkel, abbahagyja a hintázást, de a vigyor megmarad, mint mindig. Közelebb hajol a másikhoz.*
- Igazából, a hangulat annyira a tetőfokára hágott, hogy épp az induláson gondolkodtam, de meggyőzőbb érvekkel érkeztél. *Felemeli az ő poharát, majd kacér mosollyal megemeli a magasba, s amint elhangzik a rövid ”tószt” meghúzza az égetően erős italt, aminek következtében az arcán apró fintorok jelennek meg. Jobban esett volna a rum számára, a pálinkát valamiért még mindig nem szokta meg. Miután az ital biztos menedékre lelt a gyomrában, felkapja a korsóját, hogy a meleg, szénsavtól mentes sörrel öblítse az rövidet. De nem akar gyengének mutatkozni, így próbálja eltusolni érzelmeit, majd amint elmúlik a fintor is, újult erővel néz a vörös szemekbe.*
- Hát, ezzel biztos, hogy jól indultál. *Kacarászik zavartan, majd próbál komolyabb hangvételt felvenni, ami nála nem egyszerű vállalkozás.* - De, ha már ezen túlestünk, elárulhatnál valamit magadról csak, hogy eldönthessem végre melyikőtök a jobb társaság. *Céloz még mindig az öblös böffentéseket eleresztő pajtija felé.*


843. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-11 20:27:00
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Lewonor, Harga, Nawen//

*Ha ez előbb nem lőtte volna már el a grimaszoláts, akkor most tenné meg. Nem szereti ismételgetni magát, mert szereti a változatosságot, meg minden. A grimaszolás helyett így most csak puffog magában, de azt nagyon. Persze csak egy ideig, aztán elkáromkodja magát.*
- Ah, ti takonyvérű szerencsétlenek.*Kiáltja Ragurknak és Nawennek. Reméli, a parancsnok, aki az előbb amúgy szinte szemrebbenés nélkül viselte el Ragurk fejelését, de most már a fejét fogja nem bírságolja meg még ezért is. Bár az már tényleg csak hab lenne ezen a rossz ízű, férges tortán. Nem, a híresztelésekkel ellentétben az orkok sem úgy szeretik, legalábbis Harga nem.*
- Kár, hogy háttal állsz nekik, mindjárt kicakkozzák a tündérkét. *Közvetít az őrnek, aki az előbb csitította. Jó tett helyébe jót várj ugyebár.*


842. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-11 19:32:36
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542

Játékstílus: Szelíd

//Lewonor, Harga, Nawen//

*A történések érdekes fordulatot vesznek azzal, hogy az orkoknak fogalmuk sincs róla, mit tehetnek meg és mit nem. Persze ezalatt nem azt kell érteni, hogy neveltetésük - vagyis inkább annak hiánya - miatt nincsenek tisztában a városi elöljárók tisztségével, és azok jogaival, hanem, egyszerűen összevannak zavarodva, s kicsapongó gondolataikat jóformán semmilyen tett nem követi, hiszen: Harga kérdést intézne a rangidős tisztnek, ki időközben elszenvedett egy enyhébb agyrázkódást, s most aligha lenne jó beszélgetőpartner. Emellett Lewonor a kalapácsával szeretné aprítani a népet, de azt elfelejti, hogy az ajtótól - bármelyikre is gondol - igencsak messze van, s még útját is állják páran. Elég is annyi, hogy a katonáknak van idejük rendezni soraikat, így mikor Nawen a földhöz vág valami üvegdarabot, a ráállított őr könnyedén teperheti le, míg a többiek a saját emberükkel - orkukkal - tudnak foglalkozni. Hargát még mindig nem érte semmilyen fizikai támadás, sőt, a vele szemben álló fél, mintha csitítani is akarná a nagydarab nőszemélyt. Ám Lewonor nem ilyen szerencsés, bár ezt csak magának köszönheti. Az "ő" katonája már indul is felé, kardját lóbálva, mintegy próbálgatván a tökéletes vágást, amivel majd kettészelheti a termetes alakot, kinek talán itt az utolsó esélye, hogy tényleg megbánja amit tett.*


841. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-08-11 18:37:34
 ÚJ
>Kalil Tyr Gailax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Dhunamella Carlsson//

- Elég gyakran *felel ismét röviden, utazgatásaival kapcsolatban. Azt azért nem mondhatná, hogy mindig úton van, hiszen most is napok óta itt van már a kikötőben. Az más kérdés, hogy akár naphosszakat is lovagol a környéken, néha újra és újra végigjárva ugyanazon útvonalat. Így botlott bele a nőbe is, ezt azonban nem árulja el neki. Teljesen felesleges információ, ha pedig mégis kíváncsi lesz rá, akkor majd rákérdez. Addig ezen információmorzsa titok marad.
A nőszemély reakcióját látva ismét kedve támadna elmosolyodni, csakhogy az érzelmekből így is eleget látott már a másik. Marad ugyanolyan rezzenéstelen ábrázata, mint eddig, s csak figyeli, hogy mit lép most a hölgyemény. Nem hitte volna, hogy a falat végül ajkai által kerül le a villáról. Úgy vélte talán megfogja és lehúzza, vagy hasonló, ez azonban kellemes meglepetés. Vissza is húzza az evőeszközt, hogy segítségével ezúttal saját szájába helyezhessen egy újabb falatot, miközben hallgatja a véleményt.*
- Ezek szerint mégiscsak hasonló a véleményünk *jegyzi meg, majd a fancsali képet látva csak legyint egyet.*
- Ne is törődjön vele! Nyilván senki nem gondolta volna, hogy ilyesmire vetemedem *nyugtatja a nőt, szemöldöke azonban felszalad a következő kérdések láttán. Ezt az aprócska reakciót egy jóleső nevetés követi, mi egy, a korábbihoz hasonló mosolyban fejeződik be, mígnem az is eltűnik.*
- Vannak szüleim, nagynénik, nagybácsik és így tovább... A másik kettő pedig... nincs *mondja teljes nyugalommal, ezt követően azonban némiképp közelebb hajol az asztal fölött, hogy jobban szemügyre vehesse a sötételf szemeit. Pontosabban hogy ő jobban láthassa saját vörösesbarna íriszeit, de ez csak részletkérdés.*
- Azért furcsa, hogy most kérdezte, hiszen... az imént ugyanazon villát érintette ajkaival, mint amivel én ettem. *Az eszközt meg is lóbálja maguk előtt, hogy jól megmutassa. Ha valakit foglalkoztatnak efféle kérdések, talán az efféle cselekedetek előtt kellene feltenni őket, nem pedig utána, mikor már minden körülöttük lévő elméjében kirajzolódik egy-egy kép, a jelenetek láttán. Márpedig Kalil ténylegesen megetette Dhunamellát, akárhogy is nézik.*
- Önnek van valakije? *Gondol ő itt családra, férjre, gyerekre, kutyára... Amire csak tetszik, ugyanis a nő fantáziájára bízza a kérdés tárgyát. A férfi mindeközben visszahúzódik az asztal felett, hogy újra felvegye kettejük közt a korábbi távolságot, s úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna korábban. Mintha csak valamit súgott volna "kedvesének", mindazok után, hogy megkínálta saját étkével.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819