Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 49 (961. - 980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
980. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-13 21:55:54
Üzenet elküldve: 2014-11-13 21:55:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Taug//
-Hogy őszinte legyek, sok furcsa és rossz arcú ember van itt, de olyan, aki egy koponyát lógat a botján, olyan kevés. Ne csodálkozzon, hogy odavonzotta a tekintetem.
*A pultos felé fordulva a pultra helyez 12 aranyat, ami pontosan két kupa Bor ára.
*
-Legyen inkább kettő!
*Az italt mérő pontosan tudja a dolgát és még azelőtt új poharat vesz elő, mielőtt a mondatot kimondta volna Taran. Mikor a két kupa koppan az asztalon, s az aranyak egy pillanat alatt köddé válnak, akkor a mágus az egyik adagot Taug elé tolja.*
-Talán fekete mágiával foglalkozik?
*Van az a réteg, aki a templomokban nem tanítható varázslatokat kántál az erdők mélyén, vagy a barlangokban. Hogy használ-e az efféle mágia? Tarnan hisz benne, hiszen, ha a tűz és a többi őselem megformálható, akkor a Gonoszság Entitása is alakot ölthet, ha hívják.*
-Egyébként Tarannak hívnak. Wegtorenből jöttem, nem is túl régen.
*Nem tereget ki magáról minden információt, mert igencsak bizalmatlan, főleg, ha ilyen helyen iszogat. Persze, nem fél a tűztől sem -hisz uralni vágyik-, azért nem szívesen adna olyan információkat, ami a hátrányára válik. Legalábbis az legelején nem. Aztán persze szereti egy kicsit azt is, ha kockáztathat. Nos, igen. Kicsit érdekes figura a kék ruhás mágus. Enyhén talán pszichopata is, vagy skizofrén.*
A hozzászólás írója (Taran Laton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.13 21:57:57
-Hogy őszinte legyek, sok furcsa és rossz arcú ember van itt, de olyan, aki egy koponyát lógat a botján, olyan kevés. Ne csodálkozzon, hogy odavonzotta a tekintetem.
*A pultos felé fordulva a pultra helyez 12 aranyat, ami pontosan két kupa Bor ára.
*-Legyen inkább kettő!
*Az italt mérő pontosan tudja a dolgát és még azelőtt új poharat vesz elő, mielőtt a mondatot kimondta volna Taran. Mikor a két kupa koppan az asztalon, s az aranyak egy pillanat alatt köddé válnak, akkor a mágus az egyik adagot Taug elé tolja.*
-Talán fekete mágiával foglalkozik?
*Van az a réteg, aki a templomokban nem tanítható varázslatokat kántál az erdők mélyén, vagy a barlangokban. Hogy használ-e az efféle mágia? Tarnan hisz benne, hiszen, ha a tűz és a többi őselem megformálható, akkor a Gonoszság Entitása is alakot ölthet, ha hívják.*
-Egyébként Tarannak hívnak. Wegtorenből jöttem, nem is túl régen.
*Nem tereget ki magáról minden információt, mert igencsak bizalmatlan, főleg, ha ilyen helyen iszogat. Persze, nem fél a tűztől sem -hisz uralni vágyik-, azért nem szívesen adna olyan információkat, ami a hátrányára válik. Legalábbis az legelején nem. Aztán persze szereti egy kicsit azt is, ha kockáztathat. Nos, igen. Kicsit érdekes figura a kék ruhás mágus. Enyhén talán pszichopata is, vagy skizofrén.*
A hozzászólás írója (Taran Laton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.13 21:57:57
979. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-13 21:37:28
Üzenet elküldve: 2014-11-13 21:37:28
ÚJ
![>Quinn Hallion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2492_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Kalózok//
*Mindig ez van. Már meg sem lepődik. Amúgy sem igazán szokott az, ki fel van készülve a még rosszabbra. Mások félreértik, nem értik meg, hiába fektet időt, energiát okításukra, valahogy elsiklanak a lényeg mélysége felett. A "folyton" említésére azért hümment egy nagyot teljesen érzelemmentes arccal, kissé furcsa ilyesmit hallani attól, aki még egy órája sem ismeri. Unott vállrándítással nyugtázza, hogy ismét sikertelenül próbált megvilágosítani egy elvakult elmét. Neki mindegy. Inkább bele sem kezd abba, hogy amit a csitri látni vél, az mennyire borzasztóan téves. Felsőbbrendűségének teljes keserű tudatában nyújtózik el a széken. Ő laza. Annyira laza, amit ezek fel sem foghatnak. Ő már arra is tesz magasról, ha igazi, világégéses katasztrófa üt be. Maximum majd megjegyzi fásultan, hogy előre megmondta.
Egykedvűen pipázgat, többféle módot nem is ismer még zajlik a lány-csevely, magában már rég eldöntötte ezek itt a szellemi nyomoroncság olyan fokán állnak, hol feldobván unalmas életüket hajósdit képzelnek a hímzőráma mellett. Bágyadt dohányozgatásából testvére hangja zökkenti ki ismét. Hűvösen kék tekintetét az ifjabb Hallionra emelve bólogat lassú monotonsággal annak szavaira. Mozdulataiban inkább a bódító füvek hatása, mint a bölcs egyetértés jele tükröződik.*
-Bizony. Bezzeg a régi időkben. Az asszonyszemély ült szépen odahaza, a tengerre meg az került, aki képes volt mancsaftolni. Pusztul minden.
*Se bánat, se felháborodás nem érződik hangjából.*
-És mi lesz a vége. Meglátod kapitánynak áll itt már minden jöttment, még akkor is ha nincs hajó, és ha annyi se szorult belé, hogy bemutatkozzék. Aztán majd csak bambul a manőverslukkra, és kapkod a rig felé. Még fel nem húzzák szépen, ahogy illik.
*Ismét belefeledkezik a szövegelésbe, jelleméből adódóan elég tompa és halk hangon ahhoz, hogy ne zavarja a női lepcseskedést.*
-Persze a nőszemélyeket előbb mindenki a maga árbocára, csak aztán a hajóéra. De például ott volt a Peches Pnit, na őt ki is belezték felhúzás közben. Mármint a vitorlarúd résznél. Nem volt tekintélye szemernyi se. Ilyen ez. Ilyen világ. Járhatott volna rosszabbul is.
*Zárja mondandóját egy időre, elmerengve a lehetőségek temérdek sorában melyek borzasztóbbak az akasztás közbeni kibelezésnél. Talál szép számmal, pláne miután a következő pálinkát is legurította.*
-Pocsék ez a hely.
*Jegyzi meg alig hallhatóan, csak a megszokás miatt kiégett hangon.*
*Mindig ez van. Már meg sem lepődik. Amúgy sem igazán szokott az, ki fel van készülve a még rosszabbra. Mások félreértik, nem értik meg, hiába fektet időt, energiát okításukra, valahogy elsiklanak a lényeg mélysége felett. A "folyton" említésére azért hümment egy nagyot teljesen érzelemmentes arccal, kissé furcsa ilyesmit hallani attól, aki még egy órája sem ismeri. Unott vállrándítással nyugtázza, hogy ismét sikertelenül próbált megvilágosítani egy elvakult elmét. Neki mindegy. Inkább bele sem kezd abba, hogy amit a csitri látni vél, az mennyire borzasztóan téves. Felsőbbrendűségének teljes keserű tudatában nyújtózik el a széken. Ő laza. Annyira laza, amit ezek fel sem foghatnak. Ő már arra is tesz magasról, ha igazi, világégéses katasztrófa üt be. Maximum majd megjegyzi fásultan, hogy előre megmondta.
Egykedvűen pipázgat, többféle módot nem is ismer még zajlik a lány-csevely, magában már rég eldöntötte ezek itt a szellemi nyomoroncság olyan fokán állnak, hol feldobván unalmas életüket hajósdit képzelnek a hímzőráma mellett. Bágyadt dohányozgatásából testvére hangja zökkenti ki ismét. Hűvösen kék tekintetét az ifjabb Hallionra emelve bólogat lassú monotonsággal annak szavaira. Mozdulataiban inkább a bódító füvek hatása, mint a bölcs egyetértés jele tükröződik.*
-Bizony. Bezzeg a régi időkben. Az asszonyszemély ült szépen odahaza, a tengerre meg az került, aki képes volt mancsaftolni. Pusztul minden.
*Se bánat, se felháborodás nem érződik hangjából.*
-És mi lesz a vége. Meglátod kapitánynak áll itt már minden jöttment, még akkor is ha nincs hajó, és ha annyi se szorult belé, hogy bemutatkozzék. Aztán majd csak bambul a manőverslukkra, és kapkod a rig felé. Még fel nem húzzák szépen, ahogy illik.
*Ismét belefeledkezik a szövegelésbe, jelleméből adódóan elég tompa és halk hangon ahhoz, hogy ne zavarja a női lepcseskedést.*
-Persze a nőszemélyeket előbb mindenki a maga árbocára, csak aztán a hajóéra. De például ott volt a Peches Pnit, na őt ki is belezték felhúzás közben. Mármint a vitorlarúd résznél. Nem volt tekintélye szemernyi se. Ilyen ez. Ilyen világ. Járhatott volna rosszabbul is.
*Zárja mondandóját egy időre, elmerengve a lehetőségek temérdek sorában melyek borzasztóbbak az akasztás közbeni kibelezésnél. Talál szép számmal, pláne miután a következő pálinkát is legurította.*
-Pocsék ez a hely.
*Jegyzi meg alig hallhatóan, csak a megszokás miatt kiégett hangon.*
978. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-13 20:06:02
Üzenet elküldve: 2014-11-13 20:06:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kalózok//
*Bólint testvérének. Valóban, ő is lehet bús, alanyi jogon. Mondjuk Quentred szerint ugyanezen jogból adódóan lehet a felsorolt három kategória képviselője is időnként, de ez mellékes.
Bár minden porcikája tiltakozik a gondolat ellen, részben mégis egyet kell értenie a szőkeséggel. Időnként tényleg úgy hangzik, mintha Quinn csak egy zsémbes öregúr lenne. A baj csak annyi, hogy csak hangzik annak, és egy idő után sokkal kellemetlenebb érzeteket keltenek az idősebb Hallion kinyilatkoztatásai. Aztán meg vagy megszokja őket az ember, vagy beleőrül. Esetleg mind a kettő.
Viszont inni, azt tényleg kéne. Úgyhogy szesztől puhított elveivel ellentétben, rendel egy kört most ő. Elvégre úr ő, mit úr, lovag! Sőt, egész lovagrend! Esetleg kettő.
Amíg a nők épp olyan dolgokról trécselnek, amik nem nagyon érdeklik, megejt egy apró csevejt az arra járó személyzet egyik tagjával és rendel három Rumot 24aranyért, három Pálinkát 18 pénzért, , és egy Sört, mert az egészsége megér 5 garast. Igaz, hogy ezzel gyakorlatilag egy nap alatt vert a pénze hátsójára, de hé! A túl sok érme úgyis csak gyorsabban húzná le, ha ne adják az Égiek, vízbe esne. Tiszta életösztön vezérli, nem más. Ráadásul a kívánt vödröt grátiszban kapja. Remek!
Míg az italra vár, azért megosztja nem kért véleményét bátyjával.*
- Na, látod! Pont erről beszéltem! Manapság már mindenki azt hiszi, hogy a tisztelet az neki alap. Mert csak úgy van, és az neki jár. *Felhorkant.* Kapitány, mi…
*Csóválja meg fejét. Nekilátna, hogy piával élesített elméjével kifejtse nézeteit az ügy kapcsán, ám szerencsére ez alól megmenekül a világ, mert érkezik a rendelés. Testvériesen rendelkezik az elosztásról: egy-egy rum a fehérnépnek, egy pálinka a bátyuskának a többi meg saját magának. Mert így igazságos. Szerinte. A kummantó ifjonc és idősebb most kimarad, de hé! Ez nem a Hallion szeretet-szolgálat! Így is túlteljesítette magát.
Ölébe veszi a vödröt, megmarkolja a saját rumját, megemeli a többiek felé, majd a szokásos sablont alkalmazza.*
- Egészségünkre!
*Bólint testvérének. Valóban, ő is lehet bús, alanyi jogon. Mondjuk Quentred szerint ugyanezen jogból adódóan lehet a felsorolt három kategória képviselője is időnként, de ez mellékes.
Bár minden porcikája tiltakozik a gondolat ellen, részben mégis egyet kell értenie a szőkeséggel. Időnként tényleg úgy hangzik, mintha Quinn csak egy zsémbes öregúr lenne. A baj csak annyi, hogy csak hangzik annak, és egy idő után sokkal kellemetlenebb érzeteket keltenek az idősebb Hallion kinyilatkoztatásai. Aztán meg vagy megszokja őket az ember, vagy beleőrül. Esetleg mind a kettő.
Viszont inni, azt tényleg kéne. Úgyhogy szesztől puhított elveivel ellentétben, rendel egy kört most ő. Elvégre úr ő, mit úr, lovag! Sőt, egész lovagrend! Esetleg kettő.
Amíg a nők épp olyan dolgokról trécselnek, amik nem nagyon érdeklik, megejt egy apró csevejt az arra járó személyzet egyik tagjával és rendel három Rumot 24aranyért,
három Pálinkát 18 pénzért, , és egy Sört, mert az egészsége megér 5 garast. Igaz, hogy ezzel gyakorlatilag egy nap alatt vert a pénze hátsójára, de hé! A túl sok érme úgyis csak gyorsabban húzná le, ha ne adják az Égiek, vízbe esne. Tiszta életösztön vezérli, nem más. Ráadásul a kívánt vödröt grátiszban kapja. Remek!Míg az italra vár, azért megosztja nem kért véleményét bátyjával.*
- Na, látod! Pont erről beszéltem! Manapság már mindenki azt hiszi, hogy a tisztelet az neki alap. Mert csak úgy van, és az neki jár. *Felhorkant.* Kapitány, mi…
*Csóválja meg fejét. Nekilátna, hogy piával élesített elméjével kifejtse nézeteit az ügy kapcsán, ám szerencsére ez alól megmenekül a világ, mert érkezik a rendelés. Testvériesen rendelkezik az elosztásról: egy-egy rum a fehérnépnek, egy pálinka a bátyuskának a többi meg saját magának. Mert így igazságos. Szerinte. A kummantó ifjonc és idősebb most kimarad, de hé! Ez nem a Hallion szeretet-szolgálat! Így is túlteljesítette magát.
Ölébe veszi a vödröt, megmarkolja a saját rumját, megemeli a többiek felé, majd a szokásos sablont alkalmazza.*
- Egészségünkre!
977. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-13 19:02:32
Üzenet elküldve: 2014-11-13 19:02:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Egy kis nosztalgia//
- Valóban érdekes, hogy ennyi ideig mentünk együtt. De én még most is úgy gondolom, hogy van benne valami szerethető. Sokszor volt köztünk konfliktus, de mivel annyira különbözünk, valóban.
* Kicsit hiányzik neki Erfalody, más szempontból viszont jó is, hogy elválltak egy időre -vagy talán örökre-. Ha újra látná, biztosan örülne neki, hisz mint mondta valamit kedvelt is a lányban, ha sok szempontból kiállhatatlan is.*
- Szóval állatokra…
* Bólogat Mordach szavaira.*
- Megértem. Egy ideig én sem szeretnék hajókirándulást tenni.
* Mondja ő is nevetve.*
- De legalább volt egy izgalmas kalandom, úgyhogy ebből a szempontból nem volt baj, hogy ellátogattunk erre a szigetre.
* Eddig még nem találkozott szörnyekkel, így ez egy új élmény volt, bár nem túl kellemes. Aonban a tenger is szép volt, tetszett neki a sziget. Nem hétköznapi történéseknek volt tanúja, az biztos.*
- Igen, bizony. Most is a víz érdekel, aztán ha egyszer eljutok egy magasabb szintre, akkor majd egy másik mágiaág varázslataival is foglalkoznék. De biztosan időigényes dolog lesz ez is. Elvinnél?
* Kérdezi mosoyogva.*
- Azt megköszönném. De van ugye a lovam, Pihe. Őt is oda tudnád varázsolni? Mert akkor szívesen veled tartok.
* Figyelmesen hallgatja, hogy milyen varázsitalról is van szó.*
- A szüleim alkimisták. Szerintem ilyen italt is készítettek, met nagyon ismerős a neve. Hasznos kis lötty lehet.
* A kedves ajánlatra mosolyogva bólint.*
- Ha nem nagy fáradság, akkor örülnék, ha segítenél ezeket megszerezni. Mindig is szerettem olvasni, akár ismeretterjesztő szövegről van szó, akár érdekes történetekről.
* Gyakran volt olyan, hogy egy esős napon egész nap olvasott. Assa ilyenkor mindig beleképzeli magát a történetbe, vagy ha nem valami regényről van szó, akkor is elondolkodik mindig az olvasottakon.
Mordach indulni készül. S mivel a tündérke is fáradt már, így ő is felemelkedik.*
- Kedves tőled, de nem akarlak zavarni. Úgyhogy én is kivennék egy Szobát (1. emelet). Itt van 10 arany.
* Ismét a Vöröshöz fordul.*
- Holnap reggel találkozzunk itt?
* Ez főleg akkor érdekes, ha együtt utaznak, vagyis inkább Mordach teleportálja őket. Assa akkor megy ugyebár, ha Pihét is tudja ekképp vinni. Nem vállna meg a hátastól, nagyon a szívéhez nőtt és gyorsabban is tud haladni, ha vele van kedvence.*
- Jó éjt!
* Köszön még el, majd felmegy a szobájába. Örül, hogy találkozott Morachal, s azért is jó kedvű, mert ha minden igaz, nem kell utaznia, hanem igen hamar átjut majd a Levegő városába. Fáradt már, hosszú nap volt a mai.*
- Valóban érdekes, hogy ennyi ideig mentünk együtt. De én még most is úgy gondolom, hogy van benne valami szerethető. Sokszor volt köztünk konfliktus, de mivel annyira különbözünk, valóban.
* Kicsit hiányzik neki Erfalody, más szempontból viszont jó is, hogy elválltak egy időre -vagy talán örökre-. Ha újra látná, biztosan örülne neki, hisz mint mondta valamit kedvelt is a lányban, ha sok szempontból kiállhatatlan is.*
- Szóval állatokra…
* Bólogat Mordach szavaira.*
- Megértem. Egy ideig én sem szeretnék hajókirándulást tenni.
* Mondja ő is nevetve.*
- De legalább volt egy izgalmas kalandom, úgyhogy ebből a szempontból nem volt baj, hogy ellátogattunk erre a szigetre.
* Eddig még nem találkozott szörnyekkel, így ez egy új élmény volt, bár nem túl kellemes. Aonban a tenger is szép volt, tetszett neki a sziget. Nem hétköznapi történéseknek volt tanúja, az biztos.*
- Igen, bizony. Most is a víz érdekel, aztán ha egyszer eljutok egy magasabb szintre, akkor majd egy másik mágiaág varázslataival is foglalkoznék. De biztosan időigényes dolog lesz ez is. Elvinnél?
* Kérdezi mosoyogva.*
- Azt megköszönném. De van ugye a lovam, Pihe. Őt is oda tudnád varázsolni? Mert akkor szívesen veled tartok.
* Figyelmesen hallgatja, hogy milyen varázsitalról is van szó.*
- A szüleim alkimisták. Szerintem ilyen italt is készítettek, met nagyon ismerős a neve. Hasznos kis lötty lehet.
* A kedves ajánlatra mosolyogva bólint.*
- Ha nem nagy fáradság, akkor örülnék, ha segítenél ezeket megszerezni. Mindig is szerettem olvasni, akár ismeretterjesztő szövegről van szó, akár érdekes történetekről.
* Gyakran volt olyan, hogy egy esős napon egész nap olvasott. Assa ilyenkor mindig beleképzeli magát a történetbe, vagy ha nem valami regényről van szó, akkor is elondolkodik mindig az olvasottakon.
Mordach indulni készül. S mivel a tündérke is fáradt már, így ő is felemelkedik.*
- Kedves tőled, de nem akarlak zavarni. Úgyhogy én is kivennék egy Szobát (1. emelet). Itt van 10 arany.
* Ismét a Vöröshöz fordul.*
- Holnap reggel találkozzunk itt?
* Ez főleg akkor érdekes, ha együtt utaznak, vagyis inkább Mordach teleportálja őket. Assa akkor megy ugyebár, ha Pihét is tudja ekképp vinni. Nem vállna meg a hátastól, nagyon a szívéhez nőtt és gyorsabban is tud haladni, ha vele van kedvence.*
- Jó éjt!
* Köszön még el, majd felmegy a szobájába. Örül, hogy találkozott Morachal, s azért is jó kedvű, mert ha minden igaz, nem kell utaznia, hanem igen hamar átjut majd a Levegő városába. Fáradt már, hosszú nap volt a mai.*
976. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-12 21:36:13
Üzenet elküldve: 2014-11-12 21:36:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Taran//
*Nofene, miközben a hölgy válaszára vár, kénytelen észrevenni egy újabb érdeklődőt, vagy inkább ma az elsőt. Persze nem néz mindenkire ilyen gyanakvóan, aki végigméri őt, csak azokra, akiket kiszúr. És véletlenül Tarant pont észreveszi, így hát kénytelen lesz vele kicsit elbeszélgetni (mint hajdanán a tolvajjal), annak pedig az lett a vége, hogy egy álom összetört. Talán ennek is, viszont Taug elég morcos, mivel éppen egy csodálatos hölgy társaságát készült élvezni, ez pedig most megszakad. Mindegy, addig a tündér legalább összeszedheti a gondolatait.*
- Egy pillanat, valaki túlzottan érdeklődik *azzal feláll, és vérző szívvel ugyan, de odébbáll, egyenesen az új fiúhoz, aki pedig még nem fizette az italát, de nem várja meg, csak tud egyszerre fülelni és fizetni.*
- Üdvözletem, netán hiányzik valami? *nem szereti túlzottan, ha valaki rajta legelteti a szemeit, de ez érthető is. Legelőször meg kéne bizonyosodnia róla, hogy mégis miért történt mindez.* Észrevettem a kíváncsi tekintetét, netán ismerjük egymást valahonnan? *Egy befejezetlen, sőt, félbehagyott munka lenne? Nem hiszi, de hát ki tudhatja azt. Ha pedig egyszerűen valami nemlegeshez hasonlító választ kap, akkor kénytelen lesz továbblépni az "ismerkedésben".*
- Akkor kit tisztelhetek az úrban? Netán új errefelé? *persze, ha valaki Taug után kémkedik, akkor nem kéne a szájába adni a válaszokat, de egyelőre semmiképpen nem szeretné megizzasztani az illetőt. Ha netán kémkedik valaki, és ne adják az istenek, Taug múltjával és személyével is tisztában van, akkor izzad eléggé.*
*Nofene, miközben a hölgy válaszára vár, kénytelen észrevenni egy újabb érdeklődőt, vagy inkább ma az elsőt. Persze nem néz mindenkire ilyen gyanakvóan, aki végigméri őt, csak azokra, akiket kiszúr. És véletlenül Tarant pont észreveszi, így hát kénytelen lesz vele kicsit elbeszélgetni (mint hajdanán a tolvajjal), annak pedig az lett a vége, hogy egy álom összetört. Talán ennek is, viszont Taug elég morcos, mivel éppen egy csodálatos hölgy társaságát készült élvezni, ez pedig most megszakad. Mindegy, addig a tündér legalább összeszedheti a gondolatait.*
- Egy pillanat, valaki túlzottan érdeklődik *azzal feláll, és vérző szívvel ugyan, de odébbáll, egyenesen az új fiúhoz, aki pedig még nem fizette az italát, de nem várja meg, csak tud egyszerre fülelni és fizetni.*
- Üdvözletem, netán hiányzik valami? *nem szereti túlzottan, ha valaki rajta legelteti a szemeit, de ez érthető is. Legelőször meg kéne bizonyosodnia róla, hogy mégis miért történt mindez.* Észrevettem a kíváncsi tekintetét, netán ismerjük egymást valahonnan? *Egy befejezetlen, sőt, félbehagyott munka lenne? Nem hiszi, de hát ki tudhatja azt. Ha pedig egyszerűen valami nemlegeshez hasonlító választ kap, akkor kénytelen lesz továbblépni az "ismerkedésben".*
- Akkor kit tisztelhetek az úrban? Netán új errefelé? *persze, ha valaki Taug után kémkedik, akkor nem kéne a szájába adni a válaszokat, de egyelőre semmiképpen nem szeretné megizzasztani az illetőt. Ha netán kémkedik valaki, és ne adják az istenek, Taug múltjával és személyével is tisztában van, akkor izzad eléggé.*
975. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-12 21:22:07
Üzenet elküldve: 2014-11-12 21:22:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalózok//
- Folyton zsémbelődsz, mint valami öregember. Élvezd inkább az életet. Lazuljál eel, vagy valami.
*Sóhajt fel a leányzó, és a gondolatra, hogy Quinn belefullad lábszagába, elégedetten nevet fel. A kocsma bűzénél valójában ez nehezen lehet rosszabb, meg aztán hozzá kéne hogy szokjon a talpak szagához, hamár a padlót akarja súrolni egy nyüves hajó fedélzetén.*
- Egyetértünk, barátom, erre innunk kell.
*Mosolyog Quentre, majd saját szavait követve így is tesz, mielőtt nekiállhatna a magyarázatnak.*
- Djeckal, hogy a tenger verné meg, nem ébresztett fel, a pokol se tudja, merre járhat. Zaranir felől sem hallottam, de ha hosszabbra nyúlna a dolga, talán firkant majd valami levelet. Kinézem belőle. Ezeket meg...*Int a Hallionok felé.* a kikötőben szedtem össze. Matróznépség, ha minden igaz. De a lényeg, hogy egyikünk sem jött üres kézzel.
*Elégedetten vigyorodik el, habár a jó kedvében jócskán benne van a rum hatása is.*
- Folyton zsémbelődsz, mint valami öregember. Élvezd inkább az életet. Lazuljál eel, vagy valami.
*Sóhajt fel a leányzó, és a gondolatra, hogy Quinn belefullad lábszagába, elégedetten nevet fel. A kocsma bűzénél valójában ez nehezen lehet rosszabb, meg aztán hozzá kéne hogy szokjon a talpak szagához, hamár a padlót akarja súrolni egy nyüves hajó fedélzetén.*
- Egyetértünk, barátom, erre innunk kell.
*Mosolyog Quentre, majd saját szavait követve így is tesz, mielőtt nekiállhatna a magyarázatnak.*
- Djeckal, hogy a tenger verné meg, nem ébresztett fel, a pokol se tudja, merre járhat. Zaranir felől sem hallottam, de ha hosszabbra nyúlna a dolga, talán firkant majd valami levelet. Kinézem belőle. Ezeket meg...*Int a Hallionok felé.* a kikötőben szedtem össze. Matróznépség, ha minden igaz. De a lényeg, hogy egyikünk sem jött üres kézzel.
*Elégedetten vigyorodik el, habár a jó kedvében jócskán benne van a rum hatása is.*
974. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-11 22:20:21
Üzenet elküldve: 2014-11-11 22:20:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Kalózok //
*Kár lenne tagadni, tetszik neki, hogy Rika kapitánynak szólítja, bár abban egyelőre nem biztos, hogy ez azért van, mert Djeckal eltűnt a képből, vagy csak mert a lány továbbra is inkább őt támogatja vetélytársával szemben. Arra mindenesetre jó a dolog, hogy hatásossá tegye a belépőjét.*
Könnyen meglehet *kacsint rá az öregre, miközben még két széket húz az asztalhoz, hogy mindenki kényelmesen letelepedhessen. Mielőtt ő maga is lecsapna egy ülőhelyre, Sört rendel 10 aranyért a vele érkezőknek, hiszen nekik még vissza kell menniük, és jobb, ha nem részegen teszik. magának Teát kér 4 aranyért, majd, miközben átad további 8 aranyat, megkéri a fogadóst, löttyintsen bele egy adag Rumot is. A torka már kezd újra formába jönni, de hazugság lenne azt állítani, hogy nem szorul rá egy forró italra.*
Szóval *fordul Rikához*, kezdjük az elején. Hova raktad Djecket, és honnan szedted ezt a két jómadarat, akik, úgy tűnik, a legalapvetőbb tiszteletet sem képesek megadni másoknak? Zaranirról, gondolom, még semmi hír, de nem is ígérte magát egyhamar. Még valami, esetleg?
*Kár lenne tagadni, tetszik neki, hogy Rika kapitánynak szólítja, bár abban egyelőre nem biztos, hogy ez azért van, mert Djeckal eltűnt a képből, vagy csak mert a lány továbbra is inkább őt támogatja vetélytársával szemben. Arra mindenesetre jó a dolog, hogy hatásossá tegye a belépőjét.*
Könnyen meglehet *kacsint rá az öregre, miközben még két széket húz az asztalhoz, hogy mindenki kényelmesen letelepedhessen. Mielőtt ő maga is lecsapna egy ülőhelyre, Sört rendel 10 aranyért a vele érkezőknek,
hiszen nekik még vissza kell menniük, és jobb, ha nem részegen teszik. magának Teát kér 4 aranyért, majd, miközben átad további 8 aranyat, megkéri a fogadóst, löttyintsen bele egy adag Rumot is. A torka már kezd újra formába jönni, de hazugság lenne azt állítani, hogy nem szorul rá egy forró italra.*Szóval *fordul Rikához*, kezdjük az elején. Hova raktad Djecket, és honnan szedted ezt a két jómadarat, akik, úgy tűnik, a legalapvetőbb tiszteletet sem képesek megadni másoknak? Zaranirról, gondolom, még semmi hír, de nem is ígérte magát egyhamar. Még valami, esetleg?
973. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-11 21:33:57
Üzenet elküldve: 2014-11-11 21:33:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Kalózok //
- Nem?
*Pillant meglepődve a fiatalka a hölgyeményre, bár magában azért tudta jól, hogy esze ágában sincs a hajón dolgozni. Az öreg pedig... Ő csak sejtelmesen elmosolyodik. Az asztalhoz csendben követik, az öreg le is emel eközben egy sörös poharat az egyik tálcáról, s kortyolgatni kezdi. Ám az asztalnál szinte azonnal kiköpi, ami a szájában landolt.*
- Kapitány?! Mi a fene?!
*Pillant kétkedve a tata Asmä felé, ám hamar elröhögi magát. A fiú is furán pillant a hölgyeményre, bár neki nem teljesen tiszta az egész, mindenesetre nem szólal meg, csak a másik társával együtt üdvözli a három idegent. Innentől kezdve nem szólnak közbe, csupán helyet foglalnak, s érdeklődve figyelik, mi fog kisülni ebből az egészből.*
- Nem?
*Pillant meglepődve a fiatalka a hölgyeményre, bár magában azért tudta jól, hogy esze ágában sincs a hajón dolgozni. Az öreg pedig... Ő csak sejtelmesen elmosolyodik. Az asztalhoz csendben követik, az öreg le is emel eközben egy sörös poharat az egyik tálcáról, s kortyolgatni kezdi. Ám az asztalnál szinte azonnal kiköpi, ami a szájában landolt.*
- Kapitány?! Mi a fene?!
*Pillant kétkedve a tata Asmä felé, ám hamar elröhögi magát. A fiú is furán pillant a hölgyeményre, bár neki nem teljesen tiszta az egész, mindenesetre nem szólal meg, csak a másik társával együtt üdvözli a három idegent. Innentől kezdve nem szólnak közbe, csupán helyet foglalnak, s érdeklődve figyelik, mi fog kisülni ebből az egészből.*
972. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-11 19:56:07
Üzenet elküldve: 2014-11-11 19:56:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Asmä, Mort, Rika, Hallionok//
*A csitri nem mesél kalandos történeteket. Sem. Mélyen megrendítő, és meglepő, feltehetően nehéz választani a semmiből. Quinn ennek nem hallatára egészen felpörög. Az örömtől. Naná. Oly annyira, hogy még az elé pakolt pálinkát is felhajtja. Egy kortyra. Arcra továbbra is rezzenéstelen. És zuhan vissza az inaktív apátiába. Nem akar nézni, pláne nem a hajó alatt fürdőző Böszmére. Inkább marad az asztal erezetére.*
-Meg én.
*Toldja meg halkan a búsulók felsorolását, kifejezve egyúttal, hogy nem tartja önmagát sem bénának, sem bugyutának, sem balsorsúnak. A lábak asztalra pakolását kevéske érdeklődéssel követi, mely hangjából hamar kiveszik.*
-Ez is illetlen. Jegyezném meg. És balesetveszélyes is. Ha betörne a fejed, mikor hátra zuhansz lehet bele sem halnál, meghülyülnél, magad alá csorgatnál, nyáladzanál, és merednél szótlanul, gondolkodásra, tettekre képtelen a világba.
*Tolja ki maga alól a széket és tápászkodik fel, hogy rágyújtson az egyik fali fáklyáról. Ha már úgy sem számítanak az asztal felett terjengő aromák, legalább legyen, ami elnyomja a lábszagot.*
-Látom már. Ez a perverziód, mindenképp szeretnéd a testnedveid a ruhádra üríteni, akár élve, akár halva.
*Morogja még oda félhangosan Rikának teljesen közönyösen. A három új érkező még az asztal mellett állva, de már épp füstölgő pipával találja. Unottan hordozza végig tekintetét a férfiakon. Semmi érdemleges. Túl fiatal. Túl öreg. Túl nőies. Vagyis egyik sem a kifejezett kapitány alkat. De hát ez van. Tottyan vissza székére, alig észrevehető fejbiccentést produkálva üdvözlés gyanánt, még épp időben érkezve, hogy öccse sípcsonton tudja illetni.*
-Csodás.
*Hangzik a fásult felet, pár bodor füstpamacs között.*
-Quentred, Quinn, és Pisis.
*Mutatja be merev fapofával triójukat, mert ő tanult illemet! Érti a nő hangjából kiérződő utalást, hogyne értené. Csak épp nem érdekli. Szegezi tekintetét ismét maga elé, fáradtan pipázgatva, nem mintha szüksége lenne további nyugtatásra.*
*A csitri nem mesél kalandos történeteket. Sem. Mélyen megrendítő, és meglepő, feltehetően nehéz választani a semmiből. Quinn ennek nem hallatára egészen felpörög. Az örömtől. Naná. Oly annyira, hogy még az elé pakolt pálinkát is felhajtja. Egy kortyra. Arcra továbbra is rezzenéstelen. És zuhan vissza az inaktív apátiába. Nem akar nézni, pláne nem a hajó alatt fürdőző Böszmére. Inkább marad az asztal erezetére.*
-Meg én.
*Toldja meg halkan a búsulók felsorolását, kifejezve egyúttal, hogy nem tartja önmagát sem bénának, sem bugyutának, sem balsorsúnak. A lábak asztalra pakolását kevéske érdeklődéssel követi, mely hangjából hamar kiveszik.*
-Ez is illetlen. Jegyezném meg. És balesetveszélyes is. Ha betörne a fejed, mikor hátra zuhansz lehet bele sem halnál, meghülyülnél, magad alá csorgatnál, nyáladzanál, és merednél szótlanul, gondolkodásra, tettekre képtelen a világba.
*Tolja ki maga alól a széket és tápászkodik fel, hogy rágyújtson az egyik fali fáklyáról. Ha már úgy sem számítanak az asztal felett terjengő aromák, legalább legyen, ami elnyomja a lábszagot.*
-Látom már. Ez a perverziód, mindenképp szeretnéd a testnedveid a ruhádra üríteni, akár élve, akár halva.
*Morogja még oda félhangosan Rikának teljesen közönyösen. A három új érkező még az asztal mellett állva, de már épp füstölgő pipával találja. Unottan hordozza végig tekintetét a férfiakon. Semmi érdemleges. Túl fiatal. Túl öreg. Túl nőies. Vagyis egyik sem a kifejezett kapitány alkat. De hát ez van. Tottyan vissza székére, alig észrevehető fejbiccentést produkálva üdvözlés gyanánt, még épp időben érkezve, hogy öccse sípcsonton tudja illetni.*
-Csodás.
*Hangzik a fásult felet, pár bodor füstpamacs között.*
-Quentred, Quinn, és Pisis.
*Mutatja be merev fapofával triójukat, mert ő tanult illemet! Érti a nő hangjából kiérződő utalást, hogyne értené. Csak épp nem érdekli. Szegezi tekintetét ismét maga elé, fáradtan pipázgatva, nem mintha szüksége lenne további nyugtatásra.*
971. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-11 19:18:22
Üzenet elküldve: 2014-11-11 19:18:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Asmä, Mort, Rika, Hallionok//
*Quentred végigpörgeti magában eddigi eseménydús életét, és meglepve tapasztalja, hogy nevelő szándékkal nem sűrűn tettek semmit. Esetleg egyszer-kétszer, de azok csak megerősítik azt a szabályt, hogy népnevelőnek lenni bizony nem jó, bár néha elkerülhetetlen.
Viszont a korbácsolás kifejezetten rossz. Tipikusan az a dolog, amire illik a „jobb adni, mint kapni” filozófia. Biccent is testvére felé.*
- Van rá esély. De nézd, még mindig sokkal jobb, mintha áthúznának a teknő alatt! Az a nyomoronc Böszme is majdnem megnyuvadt bele, pedig az aztán rászolgált a nevére…
*Egy pillanatra meg is borzong az emlék hatására. Csúf egy eset volt, nincs mit tagadni.
Bólintva veszi át az érkező italt, majd elvigyorodik.*
- Babám, ebben a világban csak a bénák, a bugyuták és a balsorsúak búsak, de ők meg is érdemlik.
*Lehajtja a szeszt, és némi lemaradással észleli, hogy időközben megszaporodott társaságuk. Remek. Üres stampedlijét emeli köszöntésre az újonnan érkezett nőre.*
- Légy üdvöz, babám! *A pohárkát halántékához érintve tiszteleg az ifjú és kevésbé ifjú férfinak.* Uraim!
*Per pillanat halvány lila sejtelme sincs, hogy ki cserélt le kit és kire, a hajó miért Hajó, valamint azt is jótékony homály fedi, hogy most a kapitánynak titulált személy az öreg, avagy a fiatal ipse. A kegyetlen igazsághoz mondjuk hozzátartozik az is, hogy nem nagyon érdekli. Amíg nem őt nyaggatják mindenképpen világmegváltó problémájukkal, addig felőle akár valamelyik bige is játszhat kapitányosdit. A lényeg, hogy legyen pénz. Vagy legalábbis meló.
Lábával megböki bátyját.*
- Na! Máris szebb az összkép, mi?
*Vagy csak a pia szépíti meg az elmúlt és eljövendő másodpercek képét. De ez részletkérdés.*
*Quentred végigpörgeti magában eddigi eseménydús életét, és meglepve tapasztalja, hogy nevelő szándékkal nem sűrűn tettek semmit. Esetleg egyszer-kétszer, de azok csak megerősítik azt a szabályt, hogy népnevelőnek lenni bizony nem jó, bár néha elkerülhetetlen.
Viszont a korbácsolás kifejezetten rossz. Tipikusan az a dolog, amire illik a „jobb adni, mint kapni” filozófia. Biccent is testvére felé.*
- Van rá esély. De nézd, még mindig sokkal jobb, mintha áthúznának a teknő alatt! Az a nyomoronc Böszme is majdnem megnyuvadt bele, pedig az aztán rászolgált a nevére…
*Egy pillanatra meg is borzong az emlék hatására. Csúf egy eset volt, nincs mit tagadni.
Bólintva veszi át az érkező italt, majd elvigyorodik.*
- Babám, ebben a világban csak a bénák, a bugyuták és a balsorsúak búsak, de ők meg is érdemlik.
*Lehajtja a szeszt, és némi lemaradással észleli, hogy időközben megszaporodott társaságuk. Remek. Üres stampedlijét emeli köszöntésre az újonnan érkezett nőre.*
- Légy üdvöz, babám! *A pohárkát halántékához érintve tiszteleg az ifjú és kevésbé ifjú férfinak.* Uraim!
*Per pillanat halvány lila sejtelme sincs, hogy ki cserélt le kit és kire, a hajó miért Hajó, valamint azt is jótékony homály fedi, hogy most a kapitánynak titulált személy az öreg, avagy a fiatal ipse. A kegyetlen igazsághoz mondjuk hozzátartozik az is, hogy nem nagyon érdekli. Amíg nem őt nyaggatják mindenképpen világmegváltó problémájukkal, addig felőle akár valamelyik bige is játszhat kapitányosdit. A lényeg, hogy legyen pénz. Vagy legalábbis meló.
Lábával megböki bátyját.*
- Na! Máris szebb az összkép, mi?
*Vagy csak a pia szépíti meg az elmúlt és eljövendő másodpercek képét. De ez részletkérdés.*
970. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-11 13:11:36
Üzenet elküldve: 2014-11-11 13:11:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
//Egy kis nosztalgia//
- Én magam is furcsának találtam, mikor először megpillantottalak titeket, hiszen ég s föld voltatok. Szóval, nem is nagyon értettem...
*Mosolyodik el, s bólogatva helyesel. Ahogy néha az éjhölgy beszélt Assával, az még magának Mordachnak sem tetszett, s úgy látszik, hogy ez hosszútávon a tündérnél sem igazán játszik.*
- Állatokra számítottunk, de ezek általában a sziget belsejében élnek leginkább.
*Ferdíti el a történetet egy kis hazugsággal, hiszen jobb nem bolygatni a múltat, ahogy azt sem kell felhozni, hogy Mordokhaijjal valójában a tekercs miatt mentek el. Azt tervezte a Vörös, hogy leginkább a part mentén haladnak, s majd ők ketten előre mennek biztosítani a terepet, hogy majd a hölgyemények követhessék őket. Egyszóval, hiába tudta, hogy kellemetlen dolgok vártak ott rájuk, azért még biztossá akarta tenni a helyet. Ami nem teljesen sikerült, hiszen egy hínárlény-fészek nem éppen volt belekalkulálva!*
- Most egy időre nem fogom elhagyni ezt a földrészt, az biztos! *kacag fel* Bár, igazából nálam sosem lehet tudni. Egyelőre nincs sok kedvem hajózni ezek után.
*Legyintve kissé gúnyos ábrázatot ölt. Amíg meg nem szerzi a bájitalt, addig úgyse nagyon fog más merre menni, csak ingázik a karavánpihenő, Arthenior, a törzs, s a kikötő között. Ez pedig azt jelenti, hogy az elkövetkezendő hetek leginkább a vándorlással fognak telni, amit nem is annyira bán, hiszen legalább figyelemmel kísérheti, ahogy a csodálatos táj átvált őszbe, s szép lassan meghal.*
- Nocsak, úgy látom hatásos volt a kis beszámolóm a mágiával kapcsolatban! Még mindig a víz érdekel, vagy esetleg más is? *kérdi érdeklődve* Nem tudom, mennyire sietsz, de én szívesen felajánlom, hogy elviszlek Artheniorba, ha sietős neked. Ha emlékszel, tudok teleportálni, s téged is könnyedén magammal tudnálak vinni. Nagyon sok időt megspórolnánk, az már biztos!
*Teszi fel ajánlatát, s függetlenül attól, hogy Assa beleegyezik-e, ő mindenképpen visszateleportál Artheniorba a holnapi reggel. Most is tehetné, de egyelőre inkább kiélvezi a kikötő kellemesen hűvös hangulatát, hiszen most kedve van ahhoz, hogy az itteni zajok ringassák álomba.*
- A Tudomány varázsitalára van szükségem. *kezdi magyarázni* Tudod, én lelkileg s testileg is harcos vagyok, nem vallom magam mágusnak egyáltalán. S már olyan szinten vagyok a mágiában, hogy már nehezebben tágul az elmém ennyi tudás miatt. Számtalan varázslatot tudok, s hogy még több beférjen a fejembe, kellenek bizonyos "módosítások". Ehhez kell ez a lötty, s amikor tanulok, akkor sokkal könnyebben fog az menni, nagyobb tudást szívhatok magamba.
*Pontosabban nagyon reméli, hogy így lesz. Elvileg teljesen biztos a hatása, de azért nem kell teljesen bízni ebben, hiszen lehet csak egy jól megalapozott pletyka, no meg senki sem biztosíthatja, hogy mindenkinek a szervezete ugyanúgy reagál a varázsitalokra.*
- Kaland? Egyelőre nem terveztem semmilyen kalandot, amíg meg nem szerzem a löttyöt. Jó lenne túl lenni rajta már, ám addig nem szeretnék túlságosan messzire menni. Bár, megmondom őszintén, Wegtorent szívesen meglátogatnám... Az viszont sajna túl messze van jelenleg. *húzza el száját* S te most a templomokat, szentélyeket fogod járni? Van egy-két hasznosabb könyv mellesleg Artheniorban, amit idegeneknek nem igazán szeretnek odaadni, ám engem ismernek már ott, szóval ha gondolod, szívesen segítek megszerezni.
*Maga sem érti igazán, miért ennyire kedves Assával, hiszen alapjáraton azért ennyire nem szokott az lenni. Talán túlságosan is jól érezte magát a szigeten vele, mikor halásztak... Nagyon hangulatos volt, azt meg kell hagyni!*
- Hé, jöjjön ide! *szól oda váratlanul a fogadósnak* Hozzon nekem egy kulcsot, szeretnék egy Szobát (1. emelet) 6 aranyért. *azzal oda is nyomja neki az érméket* Lassan elteszem magam holnapra, elfáradtam a mai hosszú úton. Ha esetleg nincs szobád még, s nem igazán telik rá, nyugodtan alhatsz nálam.
*Áll fel, indulásra készen, persze előbb megvárja a hölgyeményt, hogy milyen választ ad.*
- Én magam is furcsának találtam, mikor először megpillantottalak titeket, hiszen ég s föld voltatok. Szóval, nem is nagyon értettem...
*Mosolyodik el, s bólogatva helyesel. Ahogy néha az éjhölgy beszélt Assával, az még magának Mordachnak sem tetszett, s úgy látszik, hogy ez hosszútávon a tündérnél sem igazán játszik.*
- Állatokra számítottunk, de ezek általában a sziget belsejében élnek leginkább.
*Ferdíti el a történetet egy kis hazugsággal, hiszen jobb nem bolygatni a múltat, ahogy azt sem kell felhozni, hogy Mordokhaijjal valójában a tekercs miatt mentek el. Azt tervezte a Vörös, hogy leginkább a part mentén haladnak, s majd ők ketten előre mennek biztosítani a terepet, hogy majd a hölgyemények követhessék őket. Egyszóval, hiába tudta, hogy kellemetlen dolgok vártak ott rájuk, azért még biztossá akarta tenni a helyet. Ami nem teljesen sikerült, hiszen egy hínárlény-fészek nem éppen volt belekalkulálva!*
- Most egy időre nem fogom elhagyni ezt a földrészt, az biztos! *kacag fel* Bár, igazából nálam sosem lehet tudni. Egyelőre nincs sok kedvem hajózni ezek után.
*Legyintve kissé gúnyos ábrázatot ölt. Amíg meg nem szerzi a bájitalt, addig úgyse nagyon fog más merre menni, csak ingázik a karavánpihenő, Arthenior, a törzs, s a kikötő között. Ez pedig azt jelenti, hogy az elkövetkezendő hetek leginkább a vándorlással fognak telni, amit nem is annyira bán, hiszen legalább figyelemmel kísérheti, ahogy a csodálatos táj átvált őszbe, s szép lassan meghal.*
- Nocsak, úgy látom hatásos volt a kis beszámolóm a mágiával kapcsolatban! Még mindig a víz érdekel, vagy esetleg más is? *kérdi érdeklődve* Nem tudom, mennyire sietsz, de én szívesen felajánlom, hogy elviszlek Artheniorba, ha sietős neked. Ha emlékszel, tudok teleportálni, s téged is könnyedén magammal tudnálak vinni. Nagyon sok időt megspórolnánk, az már biztos!
*Teszi fel ajánlatát, s függetlenül attól, hogy Assa beleegyezik-e, ő mindenképpen visszateleportál Artheniorba a holnapi reggel. Most is tehetné, de egyelőre inkább kiélvezi a kikötő kellemesen hűvös hangulatát, hiszen most kedve van ahhoz, hogy az itteni zajok ringassák álomba.*
- A Tudomány varázsitalára van szükségem. *kezdi magyarázni* Tudod, én lelkileg s testileg is harcos vagyok, nem vallom magam mágusnak egyáltalán. S már olyan szinten vagyok a mágiában, hogy már nehezebben tágul az elmém ennyi tudás miatt. Számtalan varázslatot tudok, s hogy még több beférjen a fejembe, kellenek bizonyos "módosítások". Ehhez kell ez a lötty, s amikor tanulok, akkor sokkal könnyebben fog az menni, nagyobb tudást szívhatok magamba.
*Pontosabban nagyon reméli, hogy így lesz. Elvileg teljesen biztos a hatása, de azért nem kell teljesen bízni ebben, hiszen lehet csak egy jól megalapozott pletyka, no meg senki sem biztosíthatja, hogy mindenkinek a szervezete ugyanúgy reagál a varázsitalokra.*
- Kaland? Egyelőre nem terveztem semmilyen kalandot, amíg meg nem szerzem a löttyöt. Jó lenne túl lenni rajta már, ám addig nem szeretnék túlságosan messzire menni. Bár, megmondom őszintén, Wegtorent szívesen meglátogatnám... Az viszont sajna túl messze van jelenleg. *húzza el száját* S te most a templomokat, szentélyeket fogod járni? Van egy-két hasznosabb könyv mellesleg Artheniorban, amit idegeneknek nem igazán szeretnek odaadni, ám engem ismernek már ott, szóval ha gondolod, szívesen segítek megszerezni.
*Maga sem érti igazán, miért ennyire kedves Assával, hiszen alapjáraton azért ennyire nem szokott az lenni. Talán túlságosan is jól érezte magát a szigeten vele, mikor halásztak... Nagyon hangulatos volt, azt meg kell hagyni!*
- Hé, jöjjön ide! *szól oda váratlanul a fogadósnak* Hozzon nekem egy kulcsot, szeretnék egy Szobát (1. emelet) 6 aranyért.
*azzal oda is nyomja neki az érméket* Lassan elteszem magam holnapra, elfáradtam a mai hosszú úton. Ha esetleg nincs szobád még, s nem igazán telik rá, nyugodtan alhatsz nálam.*Áll fel, indulásra készen, persze előbb megvárja a hölgyeményt, hogy milyen választ ad.*
969. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-10 20:01:48
Üzenet elküldve: 2014-11-10 20:01:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Taug Quithine, többiek//
*A vékony faajtón áthaladva belép végül a fogadóba. Megáll egy pillanatra, s mélyet szippant a bagófüstös levegőből.*
~Már tudom is mi hiányzott.~
*A köpenye alá nyúl, s előhalászik egy szál szivart. Igazi, jó szivar, wegtoreni minőség. Úgy illene, hogy saját maga által csiholt tűzzel gyújtsa meg, s ezzel egyben meg is mutassa hatalmát és, ha eddig -finom öltözékével- nem hívta fel a figyelmet magára, akkor most megtegye. Sajnos azonban a tűzmágia számára csak egy szép álomkép még, így odalép az egyik, erősebben lobogó fáklyához, s tüzet lop belőle.*
~Azt az átkozott Csettintést tudom csak!~
*Felejti tekintetét a lángban, s ha most valaki belenézne a szemébe, láthatná azt a megszállottságot, amivel a tűzre tekint. Benne is ugyanaz a tűz lángol, csak még nem tanult meg bánni vele. Kicsi félmosoly jelenik meg az arcán, majd, mintha tisztelné a tüzet, apró biccentéssel köszöni meg tőle a szivarjának meggyújtását, majd elindul a pult felé. Most néz csak szét igazán, s nyugodtan konstatálja, hogy nem érte meglepetés. Éppen elég lecsúszott ember, ork és egyéb faj képviselteti magát, kalózokkal és rosszarcú emberekkel van tele a hely. Kicsit megakad a szeme egy hosszú hajú alakon (Taug). Végigfuttatja a szemét annak ruházatán, haján, s a tekintetét is elkapja talán egy picit.*
~Na, ez sem teljesen normális...~
-Egy pohár bort kérek.
*A sörről már lemondott, mert kicsit hűvösebb lett mostanra, mint mikor elindult.*
*A vékony faajtón áthaladva belép végül a fogadóba. Megáll egy pillanatra, s mélyet szippant a bagófüstös levegőből.*
~Már tudom is mi hiányzott.~
*A köpenye alá nyúl, s előhalászik egy szál szivart. Igazi, jó szivar, wegtoreni minőség. Úgy illene, hogy saját maga által csiholt tűzzel gyújtsa meg, s ezzel egyben meg is mutassa hatalmát és, ha eddig -finom öltözékével- nem hívta fel a figyelmet magára, akkor most megtegye. Sajnos azonban a tűzmágia számára csak egy szép álomkép még, így odalép az egyik, erősebben lobogó fáklyához, s tüzet lop belőle.*
~Azt az átkozott Csettintést tudom csak!~
*Felejti tekintetét a lángban, s ha most valaki belenézne a szemébe, láthatná azt a megszállottságot, amivel a tűzre tekint. Benne is ugyanaz a tűz lángol, csak még nem tanult meg bánni vele. Kicsi félmosoly jelenik meg az arcán, majd, mintha tisztelné a tüzet, apró biccentéssel köszöni meg tőle a szivarjának meggyújtását, majd elindul a pult felé. Most néz csak szét igazán, s nyugodtan konstatálja, hogy nem érte meglepetés. Éppen elég lecsúszott ember, ork és egyéb faj képviselteti magát, kalózokkal és rosszarcú emberekkel van tele a hely. Kicsit megakad a szeme egy hosszú hajú alakon (Taug). Végigfuttatja a szemét annak ruházatán, haján, s a tekintetét is elkapja talán egy picit.*
~Na, ez sem teljesen normális...~
-Egy pohár bort kérek.
*A sörről már lemondott, mert kicsit hűvösebb lett mostanra, mint mikor elindult.*
968. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-10 16:59:38
Üzenet elküldve: 2014-11-10 16:59:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallionok, Äsma//
*Egy pillanatig értetlen arckifejezéssel fikszírozza az érzelemtelen férfit, aztán legyint egyet, és meg sem próbálja megérteni ködös lelkivilágát, tovább foglalatoskodik inkább az italok utánpótlásával. Rendel még egy Pálinkát a vidámabbiknak, és igyekezvén elfelejteni azt a 7 aranyat, inkább a befektetett pénz eredményére koncentrál.*
- Milyen jó kedved lett hirtelen... *Sóhajt fel, majd hátradől a székében, és felpakolja az asztalra lábait, még egy kicsit helyezkedik, és végül megvonja a vállát.*
- Szórakoztasd magad.
*Már éppen szemére húzná vörös kendőjét, hogy szunyókáljon egy jót, mikor ismerős hang csendül fel mögötte.*
- Kapitány. *Vigyorog, majd biccent fejével az érkezők felé.*
- Már látom, hogy rossz csere volt. *Sóhajt fel, ráér majd később tájékoztatni Djeckal meglépéséről. Bár ki tudja, meglehet, hogy ő is csak legénységet gyűjt.
Érdeklődve méri végig az idegeneket, akik köznen valószínűleg helyet foglalnak asztaluknál.*
*Egy pillanatig értetlen arckifejezéssel fikszírozza az érzelemtelen férfit, aztán legyint egyet, és meg sem próbálja megérteni ködös lelkivilágát, tovább foglalatoskodik inkább az italok utánpótlásával. Rendel még egy Pálinkát a vidámabbiknak, és igyekezvén elfelejteni azt a 7 aranyat, inkább a befektetett pénz eredményére koncentrál.
*- Milyen jó kedved lett hirtelen... *Sóhajt fel, majd hátradől a székében, és felpakolja az asztalra lábait, még egy kicsit helyezkedik, és végül megvonja a vállát.*
- Szórakoztasd magad.
*Már éppen szemére húzná vörös kendőjét, hogy szunyókáljon egy jót, mikor ismerős hang csendül fel mögötte.*
- Kapitány. *Vigyorog, majd biccent fejével az érkezők felé.*
- Már látom, hogy rossz csere volt. *Sóhajt fel, ráér majd később tájékoztatni Djeckal meglépéséről. Bár ki tudja, meglehet, hogy ő is csak legénységet gyűjt.
Érdeklődve méri végig az idegeneket, akik köznen valószínűleg helyet foglalnak asztaluknál.*
967. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-07 17:27:59
Üzenet elküldve: 2014-11-07 17:27:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Egy kis nosztalgia//
- Nem történt semmi különös. Megérkeztünk, s úgy éreztem, hogy jobb ha most kicsit magam leszek. Persze, örülnék, ha összefutnánk még Erffel… De annyi mindenben különbözünk! Persze ez valahol jó, de így többször adódnak konfliktushelyzetek is.
* Magyarázza a dolgot. Egy ideig furcsa volt a mélységi lány nélkül menni, de mostmár az alatt az idő alatt, mióta egyedül megy, megszokta ezt. Most elvan így.
A történetet figyelmesen hallgatja. Tehát van egy mágus, aki a szigeten lakik. Neki van valami fucsa, élő kőteremtménye. Ez a mágus pedig nem akart rosszat, épp elenkezője. El akarta kergetni őket a sziegtről, mert akörül veszélyes lények élnek. Világos.*
- Valóban, a lényeg az, hogy jól végződött a történet. Egy kérdésem lenne, s szeretném, ha őszintén válaszolnál. Koponyával volt jelölve a sziget. Volt bármi sejtésetek arról, hogy ilyesmi dolgok fognak várni minket azon a helyen?* Kérdezi kíváncsian.*
- Jól vagyok, köszönöm kérdésed. Nem történt semmi baj. Szerencsére nem kell nagyon sajnálkozni, hisz akkor mindenki jól van. Igen, valóban furcsa.
* Mosolyodik el.*
- A terveim? Hát, a tanulás most nekem a legfontosabb. Jópár varázslatot elsajátítottam a Mágustoronyban, de lehet, hogy visszetérek majd Artheinorba. Még meglátom.
* Von vállat.*
- És te milyen bájitalt keresel? S te mit tervezel? Valami újabb kalandra készülődsz már?
* Kérdezi mosolyogva.*
- Nem történt semmi különös. Megérkeztünk, s úgy éreztem, hogy jobb ha most kicsit magam leszek. Persze, örülnék, ha összefutnánk még Erffel… De annyi mindenben különbözünk! Persze ez valahol jó, de így többször adódnak konfliktushelyzetek is.
* Magyarázza a dolgot. Egy ideig furcsa volt a mélységi lány nélkül menni, de mostmár az alatt az idő alatt, mióta egyedül megy, megszokta ezt. Most elvan így.
A történetet figyelmesen hallgatja. Tehát van egy mágus, aki a szigeten lakik. Neki van valami fucsa, élő kőteremtménye. Ez a mágus pedig nem akart rosszat, épp elenkezője. El akarta kergetni őket a sziegtről, mert akörül veszélyes lények élnek. Világos.*
- Valóban, a lényeg az, hogy jól végződött a történet. Egy kérdésem lenne, s szeretném, ha őszintén válaszolnál. Koponyával volt jelölve a sziget. Volt bármi sejtésetek arról, hogy ilyesmi dolgok fognak várni minket azon a helyen?* Kérdezi kíváncsian.*
- Jól vagyok, köszönöm kérdésed. Nem történt semmi baj. Szerencsére nem kell nagyon sajnálkozni, hisz akkor mindenki jól van. Igen, valóban furcsa.
* Mosolyodik el.*
- A terveim? Hát, a tanulás most nekem a legfontosabb. Jópár varázslatot elsajátítottam a Mágustoronyban, de lehet, hogy visszetérek majd Artheinorba. Még meglátom.
* Von vállat.*
- És te milyen bájitalt keresel? S te mit tervezel? Valami újabb kalandra készülődsz már?
* Kérdezi mosolyogva.*
966. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-07 12:43:07
Üzenet elküldve: 2014-11-07 12:43:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Egy kis nosztalgia //
*Mordach étvágya kezd alább hagyni, hiszen út közben elmajszolt pár gyümölcsöt, így bármennyire is nem ízlettek neki, mégis valamennyire eltelítették a gyomrát, s most Assa jelenléte még inkább eltereli a figyelmét az ételről.*
- Tényleg? Mi történt? Azt hittem, hogy elválaszthatatlanok lettetek.
*Pillant kíváncsian a tündérkére, felidézve azokat a pillanatokat, mikor tényleg úgy tűnt, hogy ők ketten egy életre együtt fognak már kalandozni, hiszen az a rablásos ügy összehozta őket. Ám most egyedül találja itt a kis hölgyeményt, s így belegondolva talán nem is lepi meg annyira. Erf nem tűnt sosem olyan nagy ember, tündér, vagy hasonló faj barátjának, s talán most is csak talált egy jobb lehetőséget, vagy éppen azok a bizonyos szörnyű rokonok akadtak rá? Nem tudni, ám egy a biztos - pontosabban a Vörös megérzése -, hogy Mordach és ő nem igazán fognak találkozni már.*
- De, hiszek neked, ugyanis tanúja voltam. *mosolyodik el sejtelmesen* A történet igazából összefügg, hiszen ráakadtam arra a bizonyos "szellemre", aki csupán egy öregember volt egy barlangban. Neki pedig volt egy háziállata, ami kőből volt, nem is kell mondanom, mágia... De még milyen! Oroszlán, sas, s még ki tudja, milyen alakból tevődött össze. Mordokhaijjal mi voltunk olyan balgák, hogy mikor elmentünk tőletek, betértünk egy barlangba, ahol összefutottunk ezzel a teremtménnyel, s kialudtak a fények, még a mágiám is, mikor megjelent! Úgyhogy ezen a ponton szétváltunk... *idézi fel a kellemetlen eseményeket* A sötétben, egy ismeretlen barlangban nem kellemes futni! *mosolyodik el keserűen* De aztán ráakadtam egy nagyobb teremre, ahol ott volt ez az öreg. S bármily hihetetlen, jó szándékkal ijesztgetett: meg akart védeni minket azzal, hogy elüldöz, hiszen valami fura lény lakik a sziget körül. Akik idetévednek, nem sokan élik túl... Ami megtámadott titeket is, ilyen hínár szerű lény... A magasból láttam, mi történik, hiszen amint elmondta ezt az öreg, rögtön indultunk hozzátok. Valami növénnyel húzott le titeket a talajba, ám a hatása sajna eszméletvesztést okozott. Az a fura lény húzott ki titeket ide a kikötőbe. *egy pillanatra elhallgat, majd folytatja* Én indultam előbb vissza, hiszen a Kavics névre hallgató lény nem tudott volna Mordokhaijjal kettőnket elhúzni, hiszen a sziget körül ott hemzsegtek a dögök. Utánam következett ő, de szerintem épségben ideért. Utána ti... Előbb viszont meggyógyított benneteket az öreg, mert szereztetek pár sérülés. *ekkor széttárja kezeit* Hát, ennyi lenne a történet! Én visszasiettem Arthenior felé, keresek egy bizonyos bájitalt, aztán amiatt végig jártam a környéket.
*Lehet fura lehet ez Assának, hiszen Mordach nem egyszer használta a teleportáció varázslatát, minek köszönhetően igen hamar nagy távolságokat volt képes megtenni, így rengeteg időt is spórolt.*
- S te jól vagy? Remélem nem történt semmi baj, miután visszatértél. *elgondolkozva megsimítja az állát* Fura, hogy mindig teljesen véletlenül futunk össze, nem igaz? Ennek se sok esélye volt, hogy itt találkozunk újra. Ám így lehetőségem van elmondani, hogy mennyire sajnálom, ami a szigeten történt. Nem sejtettem, hogy ekkora bonyodalom lesz az egészből, főleg nem azt, hogy ilyen hínár szerű lények fognak ránk támadni. Szerencsére jóval végződött, már ha azt jónak lehet mondani, hogy Erffel elváltatok. Talán ez a sziget nélkül is bekövetkezett volna...
*A kis történetet gyorsabban hadarja el, hiszen ha minden apró részletet elmondana, sose lenne vége az egésznek. Abban ugyan nem teljesen biztos, hogy minden apró furcsaságot az öreg mágus okozott, ám ezt már kár is firtatni, hiszen nem valószínű, hogy viszont látják már őt, maximum ha egy hadsereggel térnek be újra hozzá.*
- Mik a terveid most mellesleg ezután?
*Kérdi kíváncsian, miközben állát kitámasztva könyököl az asztalon. Az ő tervei biztosak, mégpedig a holnapi napon, a reggeli órákban visszaindul Arthenior felé.*
*Mordach étvágya kezd alább hagyni, hiszen út közben elmajszolt pár gyümölcsöt, így bármennyire is nem ízlettek neki, mégis valamennyire eltelítették a gyomrát, s most Assa jelenléte még inkább eltereli a figyelmét az ételről.*
- Tényleg? Mi történt? Azt hittem, hogy elválaszthatatlanok lettetek.
*Pillant kíváncsian a tündérkére, felidézve azokat a pillanatokat, mikor tényleg úgy tűnt, hogy ők ketten egy életre együtt fognak már kalandozni, hiszen az a rablásos ügy összehozta őket. Ám most egyedül találja itt a kis hölgyeményt, s így belegondolva talán nem is lepi meg annyira. Erf nem tűnt sosem olyan nagy ember, tündér, vagy hasonló faj barátjának, s talán most is csak talált egy jobb lehetőséget, vagy éppen azok a bizonyos szörnyű rokonok akadtak rá? Nem tudni, ám egy a biztos - pontosabban a Vörös megérzése -, hogy Mordach és ő nem igazán fognak találkozni már.*
- De, hiszek neked, ugyanis tanúja voltam. *mosolyodik el sejtelmesen* A történet igazából összefügg, hiszen ráakadtam arra a bizonyos "szellemre", aki csupán egy öregember volt egy barlangban. Neki pedig volt egy háziállata, ami kőből volt, nem is kell mondanom, mágia... De még milyen! Oroszlán, sas, s még ki tudja, milyen alakból tevődött össze. Mordokhaijjal mi voltunk olyan balgák, hogy mikor elmentünk tőletek, betértünk egy barlangba, ahol összefutottunk ezzel a teremtménnyel, s kialudtak a fények, még a mágiám is, mikor megjelent! Úgyhogy ezen a ponton szétváltunk... *idézi fel a kellemetlen eseményeket* A sötétben, egy ismeretlen barlangban nem kellemes futni! *mosolyodik el keserűen* De aztán ráakadtam egy nagyobb teremre, ahol ott volt ez az öreg. S bármily hihetetlen, jó szándékkal ijesztgetett: meg akart védeni minket azzal, hogy elüldöz, hiszen valami fura lény lakik a sziget körül. Akik idetévednek, nem sokan élik túl... Ami megtámadott titeket is, ilyen hínár szerű lény... A magasból láttam, mi történik, hiszen amint elmondta ezt az öreg, rögtön indultunk hozzátok. Valami növénnyel húzott le titeket a talajba, ám a hatása sajna eszméletvesztést okozott. Az a fura lény húzott ki titeket ide a kikötőbe. *egy pillanatra elhallgat, majd folytatja* Én indultam előbb vissza, hiszen a Kavics névre hallgató lény nem tudott volna Mordokhaijjal kettőnket elhúzni, hiszen a sziget körül ott hemzsegtek a dögök. Utánam következett ő, de szerintem épségben ideért. Utána ti... Előbb viszont meggyógyított benneteket az öreg, mert szereztetek pár sérülés. *ekkor széttárja kezeit* Hát, ennyi lenne a történet! Én visszasiettem Arthenior felé, keresek egy bizonyos bájitalt, aztán amiatt végig jártam a környéket.
*Lehet fura lehet ez Assának, hiszen Mordach nem egyszer használta a teleportáció varázslatát, minek köszönhetően igen hamar nagy távolságokat volt képes megtenni, így rengeteg időt is spórolt.*
- S te jól vagy? Remélem nem történt semmi baj, miután visszatértél. *elgondolkozva megsimítja az állát* Fura, hogy mindig teljesen véletlenül futunk össze, nem igaz? Ennek se sok esélye volt, hogy itt találkozunk újra. Ám így lehetőségem van elmondani, hogy mennyire sajnálom, ami a szigeten történt. Nem sejtettem, hogy ekkora bonyodalom lesz az egészből, főleg nem azt, hogy ilyen hínár szerű lények fognak ránk támadni. Szerencsére jóval végződött, már ha azt jónak lehet mondani, hogy Erffel elváltatok. Talán ez a sziget nélkül is bekövetkezett volna...
*A kis történetet gyorsabban hadarja el, hiszen ha minden apró részletet elmondana, sose lenne vége az egésznek. Abban ugyan nem teljesen biztos, hogy minden apró furcsaságot az öreg mágus okozott, ám ezt már kár is firtatni, hiszen nem valószínű, hogy viszont látják már őt, maximum ha egy hadsereggel térnek be újra hozzá.*
- Mik a terveid most mellesleg ezután?
*Kérdi kíváncsian, miközben állát kitámasztva könyököl az asztalon. Az ő tervei biztosak, mégpedig a holnapi napon, a reggeli órákban visszaindul Arthenior felé.*
965. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-06 15:30:12
Üzenet elküldve: 2014-11-06 15:30:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Egy kis nosztalgia//
* Assa már jóllakottan üldögél, s a gondolataiba merül, mikor egy ismerős hang szólítja meg. Meglepetten pillant fel.*
- Morach, örülök, hogy látlak. Foglalj helyet!
* Köszönti mosolyogva.*
- Hát, Erffel elváltunk még a Kikötőben.
* Kis szünet után folytatja.*
- A szigetről nagyon érdekes, ahogy elkerültünk. Talán nem fogsz hinni nekem, de egy szörnyeteg támadt ránk... De nem emlékszem, hogy azután mi történt. Egy csónakban ébredtünk, s végül kieveztünk a Kikötőbe. S talán még sok más titok is van ott... Ugye Mordokhainak sem esett bántódása?
* Kérdez rá. Hisz egy ideig azon kattogott az agya, hogy biztosan kijutottak e a szigetről.*
- Veletek mi történt? Volt valami a fák között? Ti nem kerültetek ilyen veszélyes helyzetbe?
* Zúdít talán túl sok kérdést a Vörösre. De valóban, kíváncsi a magyarázatra, s úgy véli, hogy a férfi többet tud, mint ő.*
* Assa már jóllakottan üldögél, s a gondolataiba merül, mikor egy ismerős hang szólítja meg. Meglepetten pillant fel.*
- Morach, örülök, hogy látlak. Foglalj helyet!
* Köszönti mosolyogva.*
- Hát, Erffel elváltunk még a Kikötőben.
* Kis szünet után folytatja.*
- A szigetről nagyon érdekes, ahogy elkerültünk. Talán nem fogsz hinni nekem, de egy szörnyeteg támadt ránk... De nem emlékszem, hogy azután mi történt. Egy csónakban ébredtünk, s végül kieveztünk a Kikötőbe. S talán még sok más titok is van ott... Ugye Mordokhainak sem esett bántódása?
* Kérdez rá. Hisz egy ideig azon kattogott az agya, hogy biztosan kijutottak e a szigetről.*
- Veletek mi történt? Volt valami a fák között? Ti nem kerültetek ilyen veszélyes helyzetbe?
* Zúdít talán túl sok kérdést a Vörösre. De valóban, kíváncsi a magyarázatra, s úgy véli, hogy a férfi többet tud, mint ő.*
964. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-06 14:48:12
Üzenet elküldve: 2014-11-06 14:48:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mort, Rika, Hallionok//
- Mindent megtudsz időben *mosolyog rá a fiúra.* De nyertél, eszem ágában sem volt, hogy akár egy percig is annak a patkánynak a keze alatt dolgozzak.
*Úrilányos biccentéssel köszöni meg az udvarias gesztust, majd a Rumosba belépve körülnéz, látja-e valahol már meglévő társait. Már élezi a nyelvét a Djeckkel vívott újabb csatára (tudva, hogy nemsokára talán inkább szablyát kellene éleznie hozzá), de meglepetésére csak Rikát találja ott a régi bandából, két idegen férfi társaságában.*
Elcserélted Djecket két másikra? *lép a lányhoz, miközben jobban szemügyre veszi az új figurákat. Testi adottságaikat tekintve kétségtelennek tűnik, hogy megfelelnek az elvárásoknak, és úgy tűnik, Rika még nem tudta az asztal alá inni őket, vagy idő hiányában, vagy mert bírják a szeszt.* Én is elhoztam két barátomat *int a két szökevény felé.* Egyenesen a Hajóról. *A "hajó" szót úgy ejti, hogy mindenki (vagy legalábbis Rika, ha a két férfi nincs tisztában a terveikkel) kihallja belőle a nagy kezdőbetűt, és megértse, milyen hajóról van szó.*
- Mindent megtudsz időben *mosolyog rá a fiúra.* De nyertél, eszem ágában sem volt, hogy akár egy percig is annak a patkánynak a keze alatt dolgozzak.
*Úrilányos biccentéssel köszöni meg az udvarias gesztust, majd a Rumosba belépve körülnéz, látja-e valahol már meglévő társait. Már élezi a nyelvét a Djeckkel vívott újabb csatára (tudva, hogy nemsokára talán inkább szablyát kellene éleznie hozzá), de meglepetésére csak Rikát találja ott a régi bandából, két idegen férfi társaságában.*
Elcserélted Djecket két másikra? *lép a lányhoz, miközben jobban szemügyre veszi az új figurákat. Testi adottságaikat tekintve kétségtelennek tűnik, hogy megfelelnek az elvárásoknak, és úgy tűnik, Rika még nem tudta az asztal alá inni őket, vagy idő hiányában, vagy mert bírják a szeszt.* Én is elhoztam két barátomat *int a két szökevény felé.* Egyenesen a Hajóról. *A "hajó" szót úgy ejti, hogy mindenki (vagy legalábbis Rika, ha a két férfi nincs tisztában a terveikkel) kihallja belőle a nagy kezdőbetűt, és megértse, milyen hajóról van szó.*
963. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-05 23:20:30
Üzenet elküldve: 2014-11-05 23:20:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Kémkedés //
- Haha! *vigyorodik el gúnyosan a fiú, de az öreg jót röhög az elszóláson* Az a reggeli még nem is bomlott le rendesen, szóval jössz nekem eggyel!
*Érezhetően sokkal jobb kedve lett mindkét jövevénynek így, hogy elszakadtak a hajó kellemetlen légköréből, sőt, a kis fiatal fiún látszik is az izgatottság, hogy végre valamit tehetnek az ügy érdekében. Bár igazából semmi konkrétat nem hallott, így alig bírja kivárni, hogy elérjék a fogadót!*
- Miért akartál amúgy elhozni minket? Van valami terved? Ugye nem azért jöttél vissza a hajóra, mert munkát akartál? Vagy közben más jutott az eszedbe? *ekkor az öreg a vállára helyezi a kezét*
- Fiam, elég, hamarosan úgyis meg tudjuk.
*Azzal elérnek a Rumosba, ahol megáll a két férfi az ajtó előtt, s előre engedik a hölgyeményt, ám a hölgy után szól még az öreg, kissé halkabban.*
- Azért csak óvatosan, a kapitány talpnyalói néha betérnek ide is, sose lehet tudni, hol hallgatóznak épp. S amit mondani akarsz, ha az nem éppen fényes a kapitányra nézve, akkor az istenek kegyelmezzenek meg nekünk... *erre a fiú kicsit megszeppen, de a férfi lenyugtatja egy atyai hátba veréssel*
- Haha! *vigyorodik el gúnyosan a fiú, de az öreg jót röhög az elszóláson* Az a reggeli még nem is bomlott le rendesen, szóval jössz nekem eggyel!
*Érezhetően sokkal jobb kedve lett mindkét jövevénynek így, hogy elszakadtak a hajó kellemetlen légköréből, sőt, a kis fiatal fiún látszik is az izgatottság, hogy végre valamit tehetnek az ügy érdekében. Bár igazából semmi konkrétat nem hallott, így alig bírja kivárni, hogy elérjék a fogadót!*
- Miért akartál amúgy elhozni minket? Van valami terved? Ugye nem azért jöttél vissza a hajóra, mert munkát akartál? Vagy közben más jutott az eszedbe? *ekkor az öreg a vállára helyezi a kezét*
- Fiam, elég, hamarosan úgyis meg tudjuk.
*Azzal elérnek a Rumosba, ahol megáll a két férfi az ajtó előtt, s előre engedik a hölgyeményt, ám a hölgy után szól még az öreg, kissé halkabban.*
- Azért csak óvatosan, a kapitány talpnyalói néha betérnek ide is, sose lehet tudni, hol hallgatóznak épp. S amit mondani akarsz, ha az nem éppen fényes a kapitányra nézve, akkor az istenek kegyelmezzenek meg nekünk... *erre a fiú kicsit megszeppen, de a férfi lenyugtatja egy atyai hátba veréssel*
962. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-05 22:56:10
Üzenet elküldve: 2014-11-05 22:56:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Egy kis nosztalgia //
*Sebesen vágtáz le Mordach a törzs dombjáról, ahol szerencsére nem kellett sok időt eltöltenie, hiszen túlságosan sokáig nem váratták meg. Ám betérésének nyomós oka volt, hiszen így legalább most már lassan négy helyen ismerik igényeit, mely a Tudomány varázsitaláról szól. Egyik remélhetőleg pár héten belül már tud szolgálni ezzel a löttyel, hiszen akkor jobban belevetheti magát ismét a mágiába. Ám most egyelőre nem akar ezzel foglalkozni... Kicsit sok volt neki az utóbbi időben, s nem szeretne átesni a ló túloldalára, márpedig úgy érzi jelenleg, hogyha most tovább folytatná, akkor könnyedén kizökkenne. Természetesen fontos a tanulás és fejlődés, ám nem minden áron. Az elmének pihenésre is van szüksége, s mi lenne ehhez tökéletesebb idő, mint a kellemes, őszi hetek?
Legközelebb a szántóföldeknél lassítanak le egy kicsit, ahol Mordach újabb répát nyom a patás szájába, ki úgy kezdi el azt enni, mintha hetek óta nem kapott volna semmit! Az egyik dombos rész alján felgyülemlett némi esővíz, így lévén, hogy sokat vágtázott az állat, egyből oda is siet, s nagyokat kortyol belőle. Ám túlságosan sokat nem akar időzni a Vörös, hiszen szeretne estére megszállni a fogadóban, hogy most már tényleg egy normális ágyat tudhasson maga alatt, s kicsit kiélvezze a kényelmet, mely az elmúlt hetekben nem igazán volt jellemző rá. Mindig is azt vallotta, hogy remekül el van a földön, vagy egyéb kényelmetlen helyen, de azért egy puha ágy s meleg paplan azért mégis csak egy puha ágy és meleg paplan! Egy remek vacsora után egy tökéletes pihenés... Most lényegében ez hajtja igazán, a bájital kérdés most valahogy hidegen hagyja. Persze, azt is el kell intézni, amit még a fogadó előtt tervez, hogy arra se legyen gondja!
Elég sokáig igyekeznek a kikötő felé, most valahogy nagyon távolinak tűnik Mordachnak! Eddig talán azért nem volt ennyire messzi, mert nem igazán sietett sehova, ám így, hogy a kényelem jár elsősorban szemei előtt, most még rosszabb, s nem igazán élvezi. Fáj a feje, kezd ingerült lenni, s még sorolhatnánk, mennyi baja van! Mikor végre eléri kikötőt, először is leteszi a patást egy biztos helyre, ahova az utazók helyezik általában hátasaikat, majd megindul a dokkok felé, egy félig ismerős öregasszony után. Már beszélt vele párszor, mindig bájitalokat kínálgatott, így most bepróbálkozik nála is a kis üzlettel. A nyanyát természetesen nagy hanggal találja az egyik bódé mögött, ki meglátva Mordachot, még hangosabban zendít rá!*
- Bájitalt vegyenek, van itt mindenféle csudajú! *azzal a férfi odalép mellé, s neki támaszkodik a bódénak*
- Milyen üdének tetszik lenni ma! *bókol egy keveset, ami egy ilyen szottyadt ronda öregnél kissé nehezen megy, ám célba ér*
- Ó, fiam, de kedves vagy, segíthetek valamiben? Jer' bátran, nézz körbe!
*Azzal a Vörös beslisszol a bódé mögé, ahol szemügyre veszi azt a temérdek löttyöt, mely ott sorakozik. Ám amit ő keres, az sajnálatos módon nincs közöttük...*
- Mondja csak, tud mást is kotyvasztani, vagy csak ezeket kínálja mindig? Mert nekem szükségem lenne egy bizonyos italra...
*Azzal el is mondja neki a részleteket, s az öregasszony rögtön csillogó szemekkel ígéri meg neki, hogy elkészíti neki a Tudomány varázsitalát, amilyen gyorsan csak tudja. Úgyhogy Mordach ezek után végre nagy sóhajjal s egy elégedett mosollyal indul meg a Rumos felé, hogy végre terveit megvalósíthassa. Nagy hanggal csapja ki az ajtót a huzatnak köszönhetően, s először nem is néz körbe, hanem egyenesen a pulthoz robog, s rögtön válogatni kezd, ám ami vacsora neki kellene, az egyelőre még nincs kész, így hát kénytelen megvárni azt. Ám most nem is bánja... Kellemes ez a kora esti légkör a fogadóban, hiába van bent ennyi idióta.
Mikor keresne is magának egy asztalt, váratlanul megpillant egy ismerős, bájos arcot a Rumos egyik sarkában. Egy kis ideig figyeli, hiszen nem akar hinni a szemének, ám a hirtelen rátörő emlékek s érzések bizonyítják, hogy bizony Assa az, akit megpillantott. Nem is kell neki több, rögtön odalép a hölgyemény mellé, s mély hangját kiereszti.*
- Azt hittem, hogy ez az este nem tartogat már több meglepetést! *mosolyodik el, s megérinti a tündérke vállát* Remélem, szabad még ez a hely! *mutat a hölgyemény mellett levő üres székre, s ha engedélyt kap, akkor leül rá* Hogy-hogy így egyedül?
*Kérdi végül kíváncsian, hiszen nem látja sehol Erfet, amit igazából nem is bán annyira. Ott a szigeten valahogy jobban el volt Assával. Sokkal jobban... Ahogy együtt halásztak, s ücsörögtek a parton nagyon hangulatos volt, ezzel szemben az éjhölgy kellemetlen stílusa jelenleg kicsit sem hiányzik neki, bár minden bizonnyal hamarosan ő is fel fog bukkanni, de sose lehet tudni...*
*Sebesen vágtáz le Mordach a törzs dombjáról, ahol szerencsére nem kellett sok időt eltöltenie, hiszen túlságosan sokáig nem váratták meg. Ám betérésének nyomós oka volt, hiszen így legalább most már lassan négy helyen ismerik igényeit, mely a Tudomány varázsitaláról szól. Egyik remélhetőleg pár héten belül már tud szolgálni ezzel a löttyel, hiszen akkor jobban belevetheti magát ismét a mágiába. Ám most egyelőre nem akar ezzel foglalkozni... Kicsit sok volt neki az utóbbi időben, s nem szeretne átesni a ló túloldalára, márpedig úgy érzi jelenleg, hogyha most tovább folytatná, akkor könnyedén kizökkenne. Természetesen fontos a tanulás és fejlődés, ám nem minden áron. Az elmének pihenésre is van szüksége, s mi lenne ehhez tökéletesebb idő, mint a kellemes, őszi hetek?
Legközelebb a szántóföldeknél lassítanak le egy kicsit, ahol Mordach újabb répát nyom a patás szájába, ki úgy kezdi el azt enni, mintha hetek óta nem kapott volna semmit! Az egyik dombos rész alján felgyülemlett némi esővíz, így lévén, hogy sokat vágtázott az állat, egyből oda is siet, s nagyokat kortyol belőle. Ám túlságosan sokat nem akar időzni a Vörös, hiszen szeretne estére megszállni a fogadóban, hogy most már tényleg egy normális ágyat tudhasson maga alatt, s kicsit kiélvezze a kényelmet, mely az elmúlt hetekben nem igazán volt jellemző rá. Mindig is azt vallotta, hogy remekül el van a földön, vagy egyéb kényelmetlen helyen, de azért egy puha ágy s meleg paplan azért mégis csak egy puha ágy és meleg paplan! Egy remek vacsora után egy tökéletes pihenés... Most lényegében ez hajtja igazán, a bájital kérdés most valahogy hidegen hagyja. Persze, azt is el kell intézni, amit még a fogadó előtt tervez, hogy arra se legyen gondja!
Elég sokáig igyekeznek a kikötő felé, most valahogy nagyon távolinak tűnik Mordachnak! Eddig talán azért nem volt ennyire messzi, mert nem igazán sietett sehova, ám így, hogy a kényelem jár elsősorban szemei előtt, most még rosszabb, s nem igazán élvezi. Fáj a feje, kezd ingerült lenni, s még sorolhatnánk, mennyi baja van! Mikor végre eléri kikötőt, először is leteszi a patást egy biztos helyre, ahova az utazók helyezik általában hátasaikat, majd megindul a dokkok felé, egy félig ismerős öregasszony után. Már beszélt vele párszor, mindig bájitalokat kínálgatott, így most bepróbálkozik nála is a kis üzlettel. A nyanyát természetesen nagy hanggal találja az egyik bódé mögött, ki meglátva Mordachot, még hangosabban zendít rá!*
- Bájitalt vegyenek, van itt mindenféle csudajú! *azzal a férfi odalép mellé, s neki támaszkodik a bódénak*
- Milyen üdének tetszik lenni ma! *bókol egy keveset, ami egy ilyen szottyadt ronda öregnél kissé nehezen megy, ám célba ér*
- Ó, fiam, de kedves vagy, segíthetek valamiben? Jer' bátran, nézz körbe!
*Azzal a Vörös beslisszol a bódé mögé, ahol szemügyre veszi azt a temérdek löttyöt, mely ott sorakozik. Ám amit ő keres, az sajnálatos módon nincs közöttük...*
- Mondja csak, tud mást is kotyvasztani, vagy csak ezeket kínálja mindig? Mert nekem szükségem lenne egy bizonyos italra...
*Azzal el is mondja neki a részleteket, s az öregasszony rögtön csillogó szemekkel ígéri meg neki, hogy elkészíti neki a Tudomány varázsitalát, amilyen gyorsan csak tudja. Úgyhogy Mordach ezek után végre nagy sóhajjal s egy elégedett mosollyal indul meg a Rumos felé, hogy végre terveit megvalósíthassa. Nagy hanggal csapja ki az ajtót a huzatnak köszönhetően, s először nem is néz körbe, hanem egyenesen a pulthoz robog, s rögtön válogatni kezd, ám ami vacsora neki kellene, az egyelőre még nincs kész, így hát kénytelen megvárni azt. Ám most nem is bánja... Kellemes ez a kora esti légkör a fogadóban, hiába van bent ennyi idióta.
Mikor keresne is magának egy asztalt, váratlanul megpillant egy ismerős, bájos arcot a Rumos egyik sarkában. Egy kis ideig figyeli, hiszen nem akar hinni a szemének, ám a hirtelen rátörő emlékek s érzések bizonyítják, hogy bizony Assa az, akit megpillantott. Nem is kell neki több, rögtön odalép a hölgyemény mellé, s mély hangját kiereszti.*
- Azt hittem, hogy ez az este nem tartogat már több meglepetést! *mosolyodik el, s megérinti a tündérke vállát* Remélem, szabad még ez a hely! *mutat a hölgyemény mellett levő üres székre, s ha engedélyt kap, akkor leül rá* Hogy-hogy így egyedül?
*Kérdi végül kíváncsian, hiszen nem látja sehol Erfet, amit igazából nem is bán annyira. Ott a szigeten valahogy jobban el volt Assával. Sokkal jobban... Ahogy együtt halásztak, s ücsörögtek a parton nagyon hangulatos volt, ezzel szemben az éjhölgy kellemetlen stílusa jelenleg kicsit sem hiányzik neki, bár minden bizonnyal hamarosan ő is fel fog bukkanni, de sose lehet tudni...*
961. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-11-03 21:57:09
Üzenet elküldve: 2014-11-03 21:57:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Nadae, majd Idya //
- Jó, az értelmes társaság mindig jól jön *jegyzi meg, mikor kiderül, hogy Zora mágusféle szeretne lenni. Persze egyéb tulajdonságait is kiemeli Nadae, de még egy fontosat kihagy. A sötételfek még köztudottan értenek valamihez, amit valószínűleg csak az itteni hímneműek fognak értékelni, aztán ki tudja... Viszont nagyon fontos, hogy a nő nem egyedül megy vissza, de nem ám... Csak szeretné. Taug is szeretne már tenni valamit, ráadásul nem akarja, hogy megint összebarátkozzanak valakivel, és ahelyett, hogy a pénzt hoznák haza, inkább egy újabb mozgó áruval jöjjenek.*
- Találkozóm? Igen, a prédámmal. Előremegyek, amíg te Dyntiékkel játszol, és felderítem a terepet, megkeresem az alakot. Bár tudjátok még ti is a személyének leírását. Hát akkor... ott találkozunk *Zaraun feje kiváltja a megfelelő hatást, így Taug vidáman indulhat neki az útjának. Habár a kikötőig elvileg együtt haladnak, ő lemaradozik, mivel nem siet sehová, a kikötő forgatagában pedig végleg szem elől téveszti a nőt. Nem is érdekli, míg amaz a dokkok labirintusában tervez mozogni, addig az elf célja teljes mértékben kéznél van. A Rókalukba igyekszik, ahogyan hívni szokta, és amint beér, gyorsan körbe is hordozza a tekintetét a tömegen. A kikötő legalja gyűlik itt össze, hogy tiszteletét tegye... boldog-boldogtalan iszik, iszik, és iszik, hogy aztán összehányhasson mindent, vagy kimenjen, és összeveresse magát valakivel. Azonban félúton megakad a szeme egy igen csodálatos hölgyön, így a szemei sosem fordulnak a szerencsejátékosok felé. Aligha érdekli már a prédája. Mondjuk nem nehéz kiszúrni a tündért még a tömegben sem, mivel az olcsó szajhák és részeg matrózok sorából messze kitűnik különös külsejével, na de... Még az sem kizárt, hogy köze van Aethéhez... furcsa tündér ez is, az is. Csak épp Aethe még gyerek, ő pedig már aligha. Hát mindenesetre van egy fontossági sorrend, a két ütődött meg fogja oldani a pénzeszsákot (elvégre az egyetlen feladatuk, hogy nők legyenek), így Taugnak talán van némi szabadideje. Így pedig nincs más hátra, mint hogy szépen lassan odasétáljon, és leüljön a hölggyel szemközti székre (szerencsére egyedül ül az asztalnál, így az elfnek nem kell senkit kizavarni a képből). Végig szemléli a szálkákkal tarkított tányért, majd újra a tündért, végül pedig a rövid hatásszünet után megszólal:*
- Tiszteletem, hölgyem *köszön, miközben az őrült mosolyát sikerül magában tartania, de a szemei elfedhetetlenül csillognak a tündér látványának hatására* Mi járatban errefelé?
- Jó, az értelmes társaság mindig jól jön *jegyzi meg, mikor kiderül, hogy Zora mágusféle szeretne lenni. Persze egyéb tulajdonságait is kiemeli Nadae, de még egy fontosat kihagy. A sötételfek még köztudottan értenek valamihez, amit valószínűleg csak az itteni hímneműek fognak értékelni, aztán ki tudja... Viszont nagyon fontos, hogy a nő nem egyedül megy vissza, de nem ám... Csak szeretné. Taug is szeretne már tenni valamit, ráadásul nem akarja, hogy megint összebarátkozzanak valakivel, és ahelyett, hogy a pénzt hoznák haza, inkább egy újabb mozgó áruval jöjjenek.*
- Találkozóm? Igen, a prédámmal. Előremegyek, amíg te Dyntiékkel játszol, és felderítem a terepet, megkeresem az alakot. Bár tudjátok még ti is a személyének leírását. Hát akkor... ott találkozunk *Zaraun feje kiváltja a megfelelő hatást, így Taug vidáman indulhat neki az útjának. Habár a kikötőig elvileg együtt haladnak, ő lemaradozik, mivel nem siet sehová, a kikötő forgatagában pedig végleg szem elől téveszti a nőt. Nem is érdekli, míg amaz a dokkok labirintusában tervez mozogni, addig az elf célja teljes mértékben kéznél van. A Rókalukba igyekszik, ahogyan hívni szokta, és amint beér, gyorsan körbe is hordozza a tekintetét a tömegen. A kikötő legalja gyűlik itt össze, hogy tiszteletét tegye... boldog-boldogtalan iszik, iszik, és iszik, hogy aztán összehányhasson mindent, vagy kimenjen, és összeveresse magát valakivel. Azonban félúton megakad a szeme egy igen csodálatos hölgyön, így a szemei sosem fordulnak a szerencsejátékosok felé. Aligha érdekli már a prédája. Mondjuk nem nehéz kiszúrni a tündért még a tömegben sem, mivel az olcsó szajhák és részeg matrózok sorából messze kitűnik különös külsejével, na de... Még az sem kizárt, hogy köze van Aethéhez... furcsa tündér ez is, az is. Csak épp Aethe még gyerek, ő pedig már aligha. Hát mindenesetre van egy fontossági sorrend, a két ütődött meg fogja oldani a pénzeszsákot (elvégre az egyetlen feladatuk, hogy nők legyenek), így Taugnak talán van némi szabadideje. Így pedig nincs más hátra, mint hogy szépen lassan odasétáljon, és leüljön a hölggyel szemközti székre (szerencsére egyedül ül az asztalnál, így az elfnek nem kell senkit kizavarni a képből). Végig szemléli a szálkákkal tarkított tányért, majd újra a tündért, végül pedig a rövid hatásszünet után megszólal:*
- Tiszteletem, hölgyem *köszön, miközben az őrült mosolyát sikerül magában tartania, de a szemei elfedhetetlenül csillognak a tündér látványának hatására* Mi járatban errefelé?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819