Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 10:42:25
Üzenet elküldve: 2015-02-13 10:42:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Lia //
*Dhaven meglepetten pislog az oldalára, ahol a nő megbökte, nem igazán tudja mire vélni a dolgot, aztán végül akképpen határoz, hogy nem foglalkozik vele.*
-Aha... *dörmögi, aztán felkapja a fejét* Ja, nem tudom, nem gondolkoztam ilyeneket, majd az idő eldönti. *felel Liának, mert csakugyan így van, nem gondolkozott még azon, hogy beállna a "csapatba", ahogyan azt a nő oly megkapóan megfogalmazta volt az imént. Mert hát lássuk be, ehhez igen csak korán van még, nem is volna nagyon értelme gondolkozni ilyesmin, hiszen alig néhány órája még csupán, hogy megérkezett, nem is ismer senkit a helybéliek közül, leszámítva persze Hrothgaar Skyllagrimmson kovácsmestert, akinél ugye a műhelyben dolgozik. *
-Az bizony. *ért egyet mélységesen Dhaven* Galád, piszok, sunyi kis hazudós. *bólogat mellé, de arca s tekintete elárulja, nem komolyan gondolja. Vagy legalábbis nem teljesen, mert ugye némi igazság azért van a dologban, de tény és való, hogy már nem neheztel érte. Nincs miért, ami volt, elmúlt, s visszacsinálni amúgy sem lehetne.*
-Másfelől viszont, pontosan tudom, milyen üres gyomorral álomra hajtani a fejem, s nem a legjobb érzés. *morogja a bajsza alatt, a vacsora ajánlatára viszont felvonja a szemöldökét.
~Nofene.~ summázza magában a véleményét, ez is afféle dolog, amit nem tud hová tenni. Persze az is lehetséges, hogy mivel ő az egyetlen, aki eddig úgy igazából szóba állt a nővel, hát jobb híján vele próbál valamiféle kapcsolatot kialakítani.*
-Ez nem hangzik rosszul. *egyezik bele végül, mert hát egy ingyen vacsora ugyebár mindig jól jön.
A személyzetet érintő kérdésre csak hümmög valamit válaszul, s alaposabban is körülnéz a bódénál. Nyilván kell lennie valakinek, ha más nem, annak a nyeszlett kis vakarcsnak, aki a bódé mögött füstölög.*
-Bizonyára, gyere, nézzük meg! *ajánlja fel, s ha a nő követi, akkor el is indul, hogy utánajárjon a dolognak*
*Dhaven meglepetten pislog az oldalára, ahol a nő megbökte, nem igazán tudja mire vélni a dolgot, aztán végül akképpen határoz, hogy nem foglalkozik vele.*
-Aha... *dörmögi, aztán felkapja a fejét* Ja, nem tudom, nem gondolkoztam ilyeneket, majd az idő eldönti. *felel Liának, mert csakugyan így van, nem gondolkozott még azon, hogy beállna a "csapatba", ahogyan azt a nő oly megkapóan megfogalmazta volt az imént. Mert hát lássuk be, ehhez igen csak korán van még, nem is volna nagyon értelme gondolkozni ilyesmin, hiszen alig néhány órája még csupán, hogy megérkezett, nem is ismer senkit a helybéliek közül, leszámítva persze Hrothgaar Skyllagrimmson kovácsmestert, akinél ugye a műhelyben dolgozik. *
-Az bizony. *ért egyet mélységesen Dhaven* Galád, piszok, sunyi kis hazudós. *bólogat mellé, de arca s tekintete elárulja, nem komolyan gondolja. Vagy legalábbis nem teljesen, mert ugye némi igazság azért van a dologban, de tény és való, hogy már nem neheztel érte. Nincs miért, ami volt, elmúlt, s visszacsinálni amúgy sem lehetne.*
-Másfelől viszont, pontosan tudom, milyen üres gyomorral álomra hajtani a fejem, s nem a legjobb érzés. *morogja a bajsza alatt, a vacsora ajánlatára viszont felvonja a szemöldökét.
~Nofene.~ summázza magában a véleményét, ez is afféle dolog, amit nem tud hová tenni. Persze az is lehetséges, hogy mivel ő az egyetlen, aki eddig úgy igazából szóba állt a nővel, hát jobb híján vele próbál valamiféle kapcsolatot kialakítani.*
-Ez nem hangzik rosszul. *egyezik bele végül, mert hát egy ingyen vacsora ugyebár mindig jól jön.
A személyzetet érintő kérdésre csak hümmög valamit válaszul, s alaposabban is körülnéz a bódénál. Nyilván kell lennie valakinek, ha más nem, annak a nyeszlett kis vakarcsnak, aki a bódé mögött füstölög.*
-Bizonyára, gyere, nézzük meg! *ajánlja fel, s ha a nő követi, akkor el is indul, hogy utánajárjon a dolognak*
1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 09:21:59
Üzenet elküldve: 2015-02-13 09:21:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
// A Bódénál - Dhaven//
*Az elf harcos beszólására picit elpirul, majd elneveti magát, aztán oldalba böki Dhavent.*
- Tehát te is beállnál a csapatba. Jó tudni ám. Ilyen alapon csak reménykedhetek, hogy végül engem sem az átutazóban lévő és hizlalásra fogott, levágni való vendégekhez soroltok majd.
~Még jó, hogy az elf is érti a tréfát. Szokatlan ugyan, de jó hír.~
- Értem én, szóval egy részében.
*Aprót bólint, mert úgy gondolja, egész éjjel úton lenni elég fárasztó dolog, és csak az tegye, akinek nagyon muszáj, sőt még jobb, ha valaki egyáltalán nem kényszerül rá, hogy éjjel keljen útra.*
- Esett az eső? *Néz meglepetten, hiszen neki nem tűnt fel igazán, az elorozott vacsorát megéve olyan szerencsés volt, hogy menedéket talált.*
- Én találtam egy fát, valaha villám hasíthatta ketté, kidőlt, de fennakadt egy másik tuskón, most olyan, mintha egy kis ladik fejtetőre lenne fordítva, alábújtam, megóvott. *Meséli. Aztán bűnbánóan mosolyodik el.* Galád voltam, tudom. de éhes is. Sajnálom. Tényleg. *Halkan sóhajt.
Aztán aprót köhint.*
~Legszebb öröm a káröröm, ugye?~
- Be kell valljam, édesen aludtam, mint a tej. Nem volt a te vacsorádnak semmi baja sem. Sőt! Három nap éhkopp után mennyei lakoma volt.
*Kicsit elpirul, mert bánja már, valamennyire megismerve a férfit, hogy átejtette.*
- De kárpótollak, ígérem. Az ebéddel is, de ha nem hajítanak ki innen és találok valami lábasfélét, akkor még egy vacsorával is. *Toldja meg az ajánlatát* És akkor talán azt is elmeséled, ki öltögette össze a mellkasodat olyan kacifántosan.
~Mert jónak jó lett az a munka, láthatóan, de hogy nem szépségdíjas, az biztos. Ugyanakkor azt sem mondhatom, hogy elcsúfítja a mellkasát, mert nem igaz, így is nagyon...~
*Az ajkába harap, majd a bódé és aztán az erődítmény felé pillant, próbálja fékezni a gondolatait, és a gyakorlatiasabb problémára koncentrálni.*
- Mit gondolsz, van itt valami állandó személyzet? És merre lehet?
*Kérdi, mert hirtelen nem is tudja, kitől rendelhetnek majd.*
*Az elf harcos beszólására picit elpirul, majd elneveti magát, aztán oldalba böki Dhavent.*
- Tehát te is beállnál a csapatba. Jó tudni ám. Ilyen alapon csak reménykedhetek, hogy végül engem sem az átutazóban lévő és hizlalásra fogott, levágni való vendégekhez soroltok majd.
~Még jó, hogy az elf is érti a tréfát. Szokatlan ugyan, de jó hír.~
- Értem én, szóval egy részében.
*Aprót bólint, mert úgy gondolja, egész éjjel úton lenni elég fárasztó dolog, és csak az tegye, akinek nagyon muszáj, sőt még jobb, ha valaki egyáltalán nem kényszerül rá, hogy éjjel keljen útra.*
- Esett az eső? *Néz meglepetten, hiszen neki nem tűnt fel igazán, az elorozott vacsorát megéve olyan szerencsés volt, hogy menedéket talált.*
- Én találtam egy fát, valaha villám hasíthatta ketté, kidőlt, de fennakadt egy másik tuskón, most olyan, mintha egy kis ladik fejtetőre lenne fordítva, alábújtam, megóvott. *Meséli. Aztán bűnbánóan mosolyodik el.* Galád voltam, tudom. de éhes is. Sajnálom. Tényleg. *Halkan sóhajt.
Aztán aprót köhint.*
~Legszebb öröm a káröröm, ugye?~
- Be kell valljam, édesen aludtam, mint a tej. Nem volt a te vacsorádnak semmi baja sem. Sőt! Három nap éhkopp után mennyei lakoma volt.
*Kicsit elpirul, mert bánja már, valamennyire megismerve a férfit, hogy átejtette.*
- De kárpótollak, ígérem. Az ebéddel is, de ha nem hajítanak ki innen és találok valami lábasfélét, akkor még egy vacsorával is. *Toldja meg az ajánlatát* És akkor talán azt is elmeséled, ki öltögette össze a mellkasodat olyan kacifántosan.
~Mert jónak jó lett az a munka, láthatóan, de hogy nem szépségdíjas, az biztos. Ugyanakkor azt sem mondhatom, hogy elcsúfítja a mellkasát, mert nem igaz, így is nagyon...~
*Az ajkába harap, majd a bódé és aztán az erődítmény felé pillant, próbálja fékezni a gondolatait, és a gyakorlatiasabb problémára koncentrálni.*
- Mit gondolsz, van itt valami állandó személyzet? És merre lehet?
*Kérdi, mert hirtelen nem is tudja, kitől rendelhetnek majd.*
1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-13 03:18:28
Üzenet elküldve: 2015-02-13 03:18:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Lia //
-Az remek, nyersen meg nem enném. *vigyorog Dhaven a közbeszóló elfre, aki olybá tűnik, vevő a tréfájukra, de már megy is tovább, a kovács pedig visszafordul Lia felé.*
-Csak az éjszaka egy részében. Ami azt illeti... *elharapja a mondat végét, s nem is szándékozik folytatni, meggondolta magát, vagy épp észbe kapott, amelyik verzió jobban tetszik. Mert eszébe jutott ugyanis az a fehér lovas, aki kis híján letarolta őt is, meg a kis tábortüzét, is, csak úgy elvágtatott mellette az éjszakában. A hideg kirázza tőle, ha csak rágondol, úgyhogy nem is teszi tovább.*
-Rossz időben rossz alvó vagyok a szabad ég alatt. *vágja ki magát végül, egy vállrándítással megtoldva.*
-Nem tudtam aludni az esőben, így aztán nem láttam értelmét egy helyben ücsörögni. *ez tulajdonképpen részint még igaz is, legalábbis semmi valótlant nem állított.
Az újabb tréfára azonban elhúzza a száját, valahol nem tartja különösebben mókásnak azt, hogy a nő átverte, de végül úgy dönt, nem rója fel neki immáron.*
-Hát persze. *legyint nemtörődöm módon.*
-Képzelem, milyen gyakran rohangásztál a susnyásba, miután ilyen önfeláldozó módon megszabadítottál a vacsorámtól. *hunyorogva néz a nőre, szája sarkában bujkáló mosollyal, ami nem egészen a tréfának szól, csupán (és erről ugye Lia nem tudhat) annak, hogy elképzelte (nem kevés kárörömmel), ahogy a nő azt a népesen hasmarsnak titulált tünetegyüttest produkálja, amit a romlott étel fogyasztása után szokás.*
-Az remek, nyersen meg nem enném. *vigyorog Dhaven a közbeszóló elfre, aki olybá tűnik, vevő a tréfájukra, de már megy is tovább, a kovács pedig visszafordul Lia felé.*
-Csak az éjszaka egy részében. Ami azt illeti... *elharapja a mondat végét, s nem is szándékozik folytatni, meggondolta magát, vagy épp észbe kapott, amelyik verzió jobban tetszik. Mert eszébe jutott ugyanis az a fehér lovas, aki kis híján letarolta őt is, meg a kis tábortüzét, is, csak úgy elvágtatott mellette az éjszakában. A hideg kirázza tőle, ha csak rágondol, úgyhogy nem is teszi tovább.*
-Rossz időben rossz alvó vagyok a szabad ég alatt. *vágja ki magát végül, egy vállrándítással megtoldva.*
-Nem tudtam aludni az esőben, így aztán nem láttam értelmét egy helyben ücsörögni. *ez tulajdonképpen részint még igaz is, legalábbis semmi valótlant nem állított.
Az újabb tréfára azonban elhúzza a száját, valahol nem tartja különösebben mókásnak azt, hogy a nő átverte, de végül úgy dönt, nem rója fel neki immáron.*
-Hát persze. *legyint nemtörődöm módon.*
-Képzelem, milyen gyakran rohangásztál a susnyásba, miután ilyen önfeláldozó módon megszabadítottál a vacsorámtól. *hunyorogva néz a nőre, szája sarkában bujkáló mosollyal, ami nem egészen a tréfának szól, csupán (és erről ugye Lia nem tudhat) annak, hogy elképzelte (nem kevés kárörömmel), ahogy a nő azt a népesen hasmarsnak titulált tünetegyüttest produkálja, amit a romlott étel fogyasztása után szokás.*
1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 23:53:27
Üzenet elküldve: 2015-02-12 23:53:27
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Bódé//
*Az már biztos - minden egyedülálló lány erről álmodik. Biztos, nagyjából tisztes megélhetés, fedél a feje fölé, állandó védelem és még állandóbb vendégkör. Egy férj, öt-hat gyerek, egy öszvéres kordé.*
- Jól hangzik, nem mondom! Hamarosan kijön egy nő, egy elf, Chiarinak hívják. Valószínűleg az óriások közé fog menni, de te csípd el, ha tudod, és jelentkezz nála. A dagitól meg ne tarts... *pillant a távozó Hildi után.*
- Utálja ezt a melót, igazából mindenféle melót, szóval szívességet teszel neki, amit persze sosem fog meghálálni. Mogorva, rosszindulatú kis hájzsák. *dörmögi a végén.*
- Ha Chiarit meggyőzted, Kagan - ő a Hadúr, a helyi főnök - már valószínűleg rá fog bólintani. Amúgy sem ártana valami rendes fogadót építeni ehelyett a szartaliga helyett. *rúgja oldalba a Bódét, ami nyikanva megdől kicsit.*
- Fene! *szitkozódik elfünk, aztán a túloldalról megpróbálja visszanyomni a bodegát.*
*Közben még többen érkeznek a Bódéhoz.*
- Nyugalom. A vendéget mindig alaposan megfőzzük! *kacsint Dhavenék felé, mert bár a suttogást alig-alig, de a férfi szavait már tisztán hallotta. Elfnek lenni néha meglehetősen jó, bár nem mindig. Sajnos a hátsókra vonatkozó sutyorgásról is lemarad, pedig ahhoz is lenne kellően szellemes és okos hozzászólása. Közben azonban Dhavenék beszélgetése tovább halad, így Syoud sem pofátlankodik bele tovább.*
- Na, elfogyott a kávém. *pillant le az üres bádogbögrére, majd körbevillantja mosolyát.*
- Vissza a kötelességhez. Még találkozunk! *int, elsősorban a kis barnának, de amúgy mindenkinek, és elindul vissza a Kapuhoz.*
*Az már biztos - minden egyedülálló lány erről álmodik. Biztos, nagyjából tisztes megélhetés, fedél a feje fölé, állandó védelem és még állandóbb vendégkör. Egy férj, öt-hat gyerek, egy öszvéres kordé.*
- Jól hangzik, nem mondom! Hamarosan kijön egy nő, egy elf, Chiarinak hívják. Valószínűleg az óriások közé fog menni, de te csípd el, ha tudod, és jelentkezz nála. A dagitól meg ne tarts... *pillant a távozó Hildi után.*
- Utálja ezt a melót, igazából mindenféle melót, szóval szívességet teszel neki, amit persze sosem fog meghálálni. Mogorva, rosszindulatú kis hájzsák. *dörmögi a végén.*
- Ha Chiarit meggyőzted, Kagan - ő a Hadúr, a helyi főnök - már valószínűleg rá fog bólintani. Amúgy sem ártana valami rendes fogadót építeni ehelyett a szartaliga helyett. *rúgja oldalba a Bódét, ami nyikanva megdől kicsit.*
- Fene! *szitkozódik elfünk, aztán a túloldalról megpróbálja visszanyomni a bodegát.*
*Közben még többen érkeznek a Bódéhoz.*
- Nyugalom. A vendéget mindig alaposan megfőzzük! *kacsint Dhavenék felé, mert bár a suttogást alig-alig, de a férfi szavait már tisztán hallotta. Elfnek lenni néha meglehetősen jó, bár nem mindig. Sajnos a hátsókra vonatkozó sutyorgásról is lemarad, pedig ahhoz is lenne kellően szellemes és okos hozzászólása. Közben azonban Dhavenék beszélgetése tovább halad, így Syoud sem pofátlankodik bele tovább.*
- Na, elfogyott a kávém. *pillant le az üres bádogbögrére, majd körbevillantja mosolyát.*
- Vissza a kötelességhez. Még találkozunk! *int, elsősorban a kis barnának, de amúgy mindenkinek, és elindul vissza a Kapuhoz.*
1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 22:26:17
Üzenet elküldve: 2015-02-12 22:26:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Dhaven //
– A vérszomjas fajtának bizonnyal feltétlen *Bólogat és sikerül kellően komoly arcot is vágnia, bár már nagyon csiklandozná a torkát a nevetés.
A kedve már lényegesen jobb, mint mikor megérkezett, kis mosollyal nézi, ahogy a másik nyújtózik.*
– Talán csak nem voltál éjszaka is úton? *Veszi észre az elfojtott ásítást.*
~Talán ezért érkezhetett ennyivel előttem, ha éjjel sem állt meg pihenni, akkor nem csoda, hogy megelőzött. Talán tényleg remélte, hogy sose lát többé, úgy, ahogy azt a műhelyben mondta. Vajon még most is teher vagyok? Így is, hogy belement a játékba?~
– Valóban. A méretei alapján többen is kényelmesen elférhetnek odabent. Talán majd kiderül, hogy minek szánják, még az is lehet, hogy hallunk róla valami híreket. Az ilyen helyeken mindig van valami érdekes pletyka. *Céloz a Bódé körüli csoportosulásra.
De észreveszi, hogy a férfi pillantása elkalandozik, és az építkezést nézi.*
~Vajon mire gondolhat?~
– Való igaz. Bár nagyon remélem, hogy nem betegszel meg. *Felel komolyan, és a pillantása is azt mondja, így is gondolja.* Gyanítom nehéz beteg lennél. *Kezd már mosolyogni.* Szerintem se a piócás kezelést, se a köpölyözést nem viselnéd könnyen, nem beszélve az érvágásról, vagy a hideg vizes kúráról. Meg persze ott van mindenki örök kedvence a purgálás! *Most már hallani a hangján az iróniát és a jókedvet.* Hát látod már mily szörnyű sorstól mentettelek meg az elővigyázatosságommal?
~Most vagy csúnyán elküld, vagy végre tényleg jót nevet az egészen és megbocsát.~
*Igyekszik nem mutatni, de a szíve a torkában dobog. Nagyon nem mindegy milyen a viszonya az egyetlen emberrel, akit ismer valamennyire ezen az új helyen.*
– A vérszomjas fajtának bizonnyal feltétlen *Bólogat és sikerül kellően komoly arcot is vágnia, bár már nagyon csiklandozná a torkát a nevetés.
A kedve már lényegesen jobb, mint mikor megérkezett, kis mosollyal nézi, ahogy a másik nyújtózik.*
– Talán csak nem voltál éjszaka is úton? *Veszi észre az elfojtott ásítást.*
~Talán ezért érkezhetett ennyivel előttem, ha éjjel sem állt meg pihenni, akkor nem csoda, hogy megelőzött. Talán tényleg remélte, hogy sose lát többé, úgy, ahogy azt a műhelyben mondta. Vajon még most is teher vagyok? Így is, hogy belement a játékba?~
– Valóban. A méretei alapján többen is kényelmesen elférhetnek odabent. Talán majd kiderül, hogy minek szánják, még az is lehet, hogy hallunk róla valami híreket. Az ilyen helyeken mindig van valami érdekes pletyka. *Céloz a Bódé körüli csoportosulásra.
De észreveszi, hogy a férfi pillantása elkalandozik, és az építkezést nézi.*
~Vajon mire gondolhat?~
– Való igaz. Bár nagyon remélem, hogy nem betegszel meg. *Felel komolyan, és a pillantása is azt mondja, így is gondolja.* Gyanítom nehéz beteg lennél. *Kezd már mosolyogni.* Szerintem se a piócás kezelést, se a köpölyözést nem viselnéd könnyen, nem beszélve az érvágásról, vagy a hideg vizes kúráról. Meg persze ott van mindenki örök kedvence a purgálás! *Most már hallani a hangján az iróniát és a jókedvet.* Hát látod már mily szörnyű sorstól mentettelek meg az elővigyázatosságommal?
~Most vagy csúnyán elküld, vagy végre tényleg jót nevet az egészen és megbocsát.~
*Igyekszik nem mutatni, de a szíve a torkában dobog. Nagyon nem mindegy milyen a viszonya az egyetlen emberrel, akit ismer valamennyire ezen az új helyen.*
1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 21:50:56
Üzenet elküldve: 2015-02-12 21:50:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Bányász reggeli //
* Alaposan felpakolva tér vissza társaihoz, még épp időben, hogy hallja Hrothi jelentés kérését. Bár nem ő lett megkérdezve, de ő a csapatvezető, így ha földije nem szól, megteszi helyette. *
- Fogjuk rá. Egy gyors reggeli után nekifogunk a szénégető boksának, amivel, ha minden jól megy, délutánra elkészülünk. Két, esetleg három nap kell, hogy megfelelően kiégjen a fa, és még egy, hogy pihenjen a boksa. Ezalatt pedig a fejtésen fogunk dolgozni. Természetesen ha kell, menjenek csak Dwinék, csak délutánig maradjanak itt mindenképp. -
* Magyarázza Mirakh, miközben lepakolja az elemózsiát. Amint a törpék Thánja magukra hagyja őket, Mirakh az ővéihez fordul. *
- Egyetek rendesen, mert kemény napunk lesz. Az égetőnek estére dolgoznia kell. Ne aggódjatok, hoztam bort. Igaz nem egy ünnepi darab, de nem is részegedni kell, csak melegíteni. Jó étvágyat! -
* Ezzel, ha minden igaz, valódi törpe lakoma kezdődik, az ilyenkor megszokott hangokkal. Miután minden szakállas evett, ivott, pipázott, Mirakh összefoglalva elmagyarázza a boksa elkészítésének módját. Mivel Quikh amúgy sem szeret bányászni, elküldi társával egyetemben a faanyagért, míg ő maga a terepet készíti elő, földet lazít. Ha semmi nem jön közbe, mire vörösbe hajlik az ég alja, felszállnak majd az első füstpamacsok Amon szénégetőjéből. *
* Alaposan felpakolva tér vissza társaihoz, még épp időben, hogy hallja Hrothi jelentés kérését. Bár nem ő lett megkérdezve, de ő a csapatvezető, így ha földije nem szól, megteszi helyette. *
- Fogjuk rá. Egy gyors reggeli után nekifogunk a szénégető boksának, amivel, ha minden jól megy, délutánra elkészülünk. Két, esetleg három nap kell, hogy megfelelően kiégjen a fa, és még egy, hogy pihenjen a boksa. Ezalatt pedig a fejtésen fogunk dolgozni. Természetesen ha kell, menjenek csak Dwinék, csak délutánig maradjanak itt mindenképp. -
* Magyarázza Mirakh, miközben lepakolja az elemózsiát. Amint a törpék Thánja magukra hagyja őket, Mirakh az ővéihez fordul. *
- Egyetek rendesen, mert kemény napunk lesz. Az égetőnek estére dolgoznia kell. Ne aggódjatok, hoztam bort. Igaz nem egy ünnepi darab, de nem is részegedni kell, csak melegíteni. Jó étvágyat! -
* Ezzel, ha minden igaz, valódi törpe lakoma kezdődik, az ilyenkor megszokott hangokkal. Miután minden szakállas evett, ivott, pipázott, Mirakh összefoglalva elmagyarázza a boksa elkészítésének módját. Mivel Quikh amúgy sem szeret bányászni, elküldi társával egyetemben a faanyagért, míg ő maga a terepet készíti elő, földet lazít. Ha semmi nem jön közbe, mire vörösbe hajlik az ég alja, felszállnak majd az első füstpamacsok Amon szénégetőjéből. *
1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 21:37:11
Üzenet elküldve: 2015-02-12 21:37:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Aletai, Ewangel, Khan, Letlion//
*Ewangel produkciója mosolyra ingerli, kezd hozzászokni a varázslathoz.*
~ Bizonnyal a farkamat is ily könnyen állítja fel, és még nem is kell hozzá mágia... bár varázslat az is. ~ *húzza össze kissé szemét az elf nő mosolyára, de aztán magában legyint is; vélhetően a fél-elffel már meddő, de mindkét felet kielégítő kapcsolatba bonyolódott, csúnya dolog lenne belepiszkítani. Persze hallott már egy királyról, aki egy harcosa asszonyát megkívánta, és a férfit ezért a csatában a halálba küldte, hogy megszerezze a nőt, de Kagan sosem lenne ilyen gerinctelen féreg csak azért, hogy testi vágyait kielégítse.*
- Jó. Nagyon jó. *bólogat, mert a felsoroltakat és a bemutatottat is hasznosnak tartja.*
- Hamarosan visszatér a húgom, Isurii Thargodar, ki a törzs legerősebb mágusa. Azt hiszem, ő tudja majd kellőképpen értékelni a dolgot. *a nő gyógyító, a férfi harcos - nem tud mit tenni, szét kell majd választania őket egy időre.*
- Ewangel, te Chiarival fogsz együtt dolgozni; te pedig, Ale-taj, valószínűleg Dharrennel, vagy Harath Hardogharral, ha visszatér. *Harath is félvér, és ha nem lenne olyan mulya - na meg ütődött - már régen a törzs Első Harcosa lenne.*
- Rendezkedjetek be, aztán majd hívatlak, ha a sorsotok kereke tovább fordul. *biccent, aztán elindul vissza, Thargarodba, a dolgára.*
*Ewangel produkciója mosolyra ingerli, kezd hozzászokni a varázslathoz.*
~ Bizonnyal a farkamat is ily könnyen állítja fel, és még nem is kell hozzá mágia... bár varázslat az is. ~ *húzza össze kissé szemét az elf nő mosolyára, de aztán magában legyint is; vélhetően a fél-elffel már meddő, de mindkét felet kielégítő kapcsolatba bonyolódott, csúnya dolog lenne belepiszkítani. Persze hallott már egy királyról, aki egy harcosa asszonyát megkívánta, és a férfit ezért a csatában a halálba küldte, hogy megszerezze a nőt, de Kagan sosem lenne ilyen gerinctelen féreg csak azért, hogy testi vágyait kielégítse.*
- Jó. Nagyon jó. *bólogat, mert a felsoroltakat és a bemutatottat is hasznosnak tartja.*
- Hamarosan visszatér a húgom, Isurii Thargodar, ki a törzs legerősebb mágusa. Azt hiszem, ő tudja majd kellőképpen értékelni a dolgot. *a nő gyógyító, a férfi harcos - nem tud mit tenni, szét kell majd választania őket egy időre.*
- Ewangel, te Chiarival fogsz együtt dolgozni; te pedig, Ale-taj, valószínűleg Dharrennel, vagy Harath Hardogharral, ha visszatér. *Harath is félvér, és ha nem lenne olyan mulya - na meg ütődött - már régen a törzs Első Harcosa lenne.*
- Rendezkedjetek be, aztán majd hívatlak, ha a sorsotok kereke tovább fordul. *biccent, aztán elindul vissza, Thargarodba, a dolgára.*
1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 21:23:09
Üzenet elküldve: 2015-02-12 21:23:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Kagan, Ewangel, érkezők//
*Kagannal nem sokat beszélt, mióta találkoztak, de ennek ellenére is sikerült néhány tulajdonságát feltérképezni. Becsületes, a sajátjaival szemben igazságos és biztonságot akar a törzsnek. Na, meg persze, hogy szeret személyesen intézni mindent, jóllehet, hogy lassan a feladatok túlnőnek rajta. Ezek szépen, lassan erősítették meg az orgyilkosban, hogy jól választotta meg azt a helyet, azt a vezért, akihez erős köteléket kíván kiépíteni.*
-Rendben van, köszönöm.
*Konstatálja a kérdésekre kapott választ, majd próbálja eltárolni a rövid idő alatt hallott neveket. A borbély híján valószínűleg nem is kell foglalkozni a borotválkozókkal, magára maradt ebben a feladatban. Talán Ewangel sem fog neki segíteni, mert a nők szeszélyesek és ha nem tetszik majd neki, hogy a félvér a hosszú, szőke haját kopaszra vágatja, akkor dacból biztos, hogy nem segít. Pedig elég sokat változtat az arcán, a kinézetén, ami a Levegő Városában megmentheti az életét. Ha igaza lesz, és kedvese nem segít, akkor talán arra is megkéri Janemitát. Őt legalább már látta, mikor Chiarival együtt a tábortűzhöz érkezett.*
-A mai nap kell, hogy elkészüljek. Mikortól új nap virrad, bevethető orgyilkossal bővül a törzsed.
*Zárja le a beszélgetést egy bólintással megerősítve igazát, majd mikor Kagan az érkezőkre figyel, ő elkezdi a gondolataiban sorra venni a teendőket. Új haj, új ruha, új profil. Még Ewangel sem fog hajnalra ráismerni, ám az érzései nem fognak változni. Mindig hozzá fog visszatérni, legyen bármilyen nehéz és veszélyes küldetése is.*
-Nincs több kérdésem. Ha kész lesz a ház, az egyikben megtalálsz, ha nem, akkor ebben a sátorban leszek. Szép napot, Vezér!
*Búcsúzik el, majd megvárja, míg Kagan odébb áll és csak aztán ül le újra a tűz mellé. A borozást még megejti, és dob egy pár darab fát is a tűzre, míg Janemitát várja. Na meg elmondja Ewangelnek a gondolatait.*
*Kagannal nem sokat beszélt, mióta találkoztak, de ennek ellenére is sikerült néhány tulajdonságát feltérképezni. Becsületes, a sajátjaival szemben igazságos és biztonságot akar a törzsnek. Na, meg persze, hogy szeret személyesen intézni mindent, jóllehet, hogy lassan a feladatok túlnőnek rajta. Ezek szépen, lassan erősítették meg az orgyilkosban, hogy jól választotta meg azt a helyet, azt a vezért, akihez erős köteléket kíván kiépíteni.*
-Rendben van, köszönöm.
*Konstatálja a kérdésekre kapott választ, majd próbálja eltárolni a rövid idő alatt hallott neveket. A borbély híján valószínűleg nem is kell foglalkozni a borotválkozókkal, magára maradt ebben a feladatban. Talán Ewangel sem fog neki segíteni, mert a nők szeszélyesek és ha nem tetszik majd neki, hogy a félvér a hosszú, szőke haját kopaszra vágatja, akkor dacból biztos, hogy nem segít. Pedig elég sokat változtat az arcán, a kinézetén, ami a Levegő Városában megmentheti az életét. Ha igaza lesz, és kedvese nem segít, akkor talán arra is megkéri Janemitát. Őt legalább már látta, mikor Chiarival együtt a tábortűzhöz érkezett.*
-A mai nap kell, hogy elkészüljek. Mikortól új nap virrad, bevethető orgyilkossal bővül a törzsed.
*Zárja le a beszélgetést egy bólintással megerősítve igazát, majd mikor Kagan az érkezőkre figyel, ő elkezdi a gondolataiban sorra venni a teendőket. Új haj, új ruha, új profil. Még Ewangel sem fog hajnalra ráismerni, ám az érzései nem fognak változni. Mindig hozzá fog visszatérni, legyen bármilyen nehéz és veszélyes küldetése is.*
-Nincs több kérdésem. Ha kész lesz a ház, az egyikben megtalálsz, ha nem, akkor ebben a sátorban leszek. Szép napot, Vezér!
*Búcsúzik el, majd megvárja, míg Kagan odébb áll és csak aztán ül le újra a tűz mellé. A borozást még megejti, és dob egy pár darab fát is a tűzre, míg Janemitát várja. Na meg elmondja Ewangelnek a gondolatait.*
1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 19:22:00
Üzenet elküldve: 2015-02-12 19:22:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál - Lia //
-Nyilván, a harcosnak vért kell ízlelnie ahhoz, hogy harcos is maradhasson. Akkor meg már miért ne lakjon jól mellé? *kuncog a kis tréfájukon, mely nyilvánvalóan elég morbid, és a világon semmi valóságalapja nincsen, hiszen természetesen sehol nem találtak arra utaló jeleket, hogy a Thargodarok ilyen vérszomjas, kannibalizmusra hajlamos népség volnának.
A férfi nyújtózik egy nagyot, tagjai kissé elgémberedtek a munka közben, még ásít is mellé, szája elé kapva a kezét.*
-Csakugyan annak tűnik, afféle csarnok, vagy ilyesmi lehet. *találgat az épület alapjait elnézve, ugyanakkor ő se nem ács, se nem kőműves, építész meg aztán végképp nem, s bár a geometriai formák terén kiismeri magát, valójában nem sokat konyít ahhoz, miként is kell felhúzni egy házat. Mondjuk ha rá tudná szánni az időt, s lenne hozzá anyaga, meg lehetősége (s nem utolsó sorban elegendő aranya) akkor bizonyára felhúzna előbb-utóbb magának egy kisebb házat, vagy hasonlót. Még akkor is, ha hónapokig, vagy évekig tartana a művelet. Mert alkotni szeret, újat tanulni szintúgy, csak hát ugyebár eddig nem igen volt gondja a letelepedésre, érkezése meg aztán főleg.*
-Ostobaság, 'iszen az ember nem érthet mindenhez. Jómagam lófüttyöt sem tudok a kórságokról, így aztán, ha leverne a lábamról valami nyavaja, kénytelen volnék segítséget kérni. A sebvarrás meg ugyan fájdalmas, de igen hasznos dolog. Ha nem találkoztam volna időben gyógyítóval, aki tudja, hogyan kell összefércelni egy sebet, már rég alulról szagolnám a réti virágokat. *mintegy illusztrálva, az ingje gallérját félrehúzza, s a nő egy gondosan összeöltött seb után maradt heget láthat, hosszan elnyúlni a férfi mellkasának jobb oldalán.*
-Úgyhogy én a magam részéről tisztelem a gyógyítókat. *mondja végül sommásan, egy vállrándítással megtoldva.*
-Nyilván, a harcosnak vért kell ízlelnie ahhoz, hogy harcos is maradhasson. Akkor meg már miért ne lakjon jól mellé? *kuncog a kis tréfájukon, mely nyilvánvalóan elég morbid, és a világon semmi valóságalapja nincsen, hiszen természetesen sehol nem találtak arra utaló jeleket, hogy a Thargodarok ilyen vérszomjas, kannibalizmusra hajlamos népség volnának.
A férfi nyújtózik egy nagyot, tagjai kissé elgémberedtek a munka közben, még ásít is mellé, szája elé kapva a kezét.*
-Csakugyan annak tűnik, afféle csarnok, vagy ilyesmi lehet. *találgat az épület alapjait elnézve, ugyanakkor ő se nem ács, se nem kőműves, építész meg aztán végképp nem, s bár a geometriai formák terén kiismeri magát, valójában nem sokat konyít ahhoz, miként is kell felhúzni egy házat. Mondjuk ha rá tudná szánni az időt, s lenne hozzá anyaga, meg lehetősége (s nem utolsó sorban elegendő aranya) akkor bizonyára felhúzna előbb-utóbb magának egy kisebb házat, vagy hasonlót. Még akkor is, ha hónapokig, vagy évekig tartana a művelet. Mert alkotni szeret, újat tanulni szintúgy, csak hát ugyebár eddig nem igen volt gondja a letelepedésre, érkezése meg aztán főleg.*
-Ostobaság, 'iszen az ember nem érthet mindenhez. Jómagam lófüttyöt sem tudok a kórságokról, így aztán, ha leverne a lábamról valami nyavaja, kénytelen volnék segítséget kérni. A sebvarrás meg ugyan fájdalmas, de igen hasznos dolog. Ha nem találkoztam volna időben gyógyítóval, aki tudja, hogyan kell összefércelni egy sebet, már rég alulról szagolnám a réti virágokat. *mintegy illusztrálva, az ingje gallérját félrehúzza, s a nő egy gondosan összeöltött seb után maradt heget láthat, hosszan elnyúlni a férfi mellkasának jobb oldalán.*
-Úgyhogy én a magam részéről tisztelem a gyógyítókat. *mondja végül sommásan, egy vállrándítással megtoldva.*
1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 19:09:50
Üzenet elküldve: 2015-02-12 19:09:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Ismeretlen hang csendül mögötte és a törpe érdeklődve fordul meg. Épp a képébe tömött pár szem magot, azokat rágcsálja nagy bőszen, ahogy felméri az idegent.*
- Üdv... *szól kissé bizonytalanul, ám szinte rögvest fény gyúl elméjében* Várj... te vagy a mélységi, akivel a vadászaton találkoztunk, igaz?
*Hangos roppanás kíséretében adja meg magát az egyik mag héja és a törpe kiköpi a földre.*
- Te tetted múlt időbe azt az őrül csuhást. Meglep, hogy újra köreinkben látlak.
*Ezzel nem is hazudott Hrothgaar. Nem gondolta volna, hogy bármikor újra összefut a sötételffel, pláne arra nem gondolt, hogy a saját kovácsműhelyében.*
- Miben segíthetek?
*Kérdezi érdeklődve a másikat és újabb mag héját pöki a padlóra. Ekkor lép a műhelybe egy új figura, de őt már ismeri Hrothgaar.*
- Áh, reggelt, Jelahan. *kezét üdvözlésre emeli és egy pillanatra még visszafordul a mélységihez* Egy perc és megbeszéljük.
*Az asztalról felkapja a bebugyolált csomagot és az idősödő férfihoz lép vele.*
- Ahogy mondtam, elkészült. Hamarabb is, mint ígértem. Hehe...
*Göcög fel a törpe és az egyik ablak alatt állva óvatosan kicsomagolja a kard pengéjét és a fénybe tartva megmutatja leendő gazdájának.*
- Íme. Ahogy kérted.
*Morrantja és tekintete a másikét fürkészi, vajon mi lesz a reakciója. Egy-két pillanattal később pedig át is nyújtja a pengét, csak hogy elővegye a bikafejet formáló markolatgombot is.*
- Ez itt pedig a markolatgomb, ugyancsak, ahogy kérted.
*Várja a férfi reakcióját,elégedett-e a munkával? Az árat még nem említi, majd a megrendelő rákérdez úgyis. Hrothgaarnak nem kell sietnie. Amíg hagyja a megrendelőt gyönyörködni, addig a mélységihez fordul.*
- Na hol is tartottunk?
*Ismeretlen hang csendül mögötte és a törpe érdeklődve fordul meg. Épp a képébe tömött pár szem magot, azokat rágcsálja nagy bőszen, ahogy felméri az idegent.*
- Üdv... *szól kissé bizonytalanul, ám szinte rögvest fény gyúl elméjében* Várj... te vagy a mélységi, akivel a vadászaton találkoztunk, igaz?
*Hangos roppanás kíséretében adja meg magát az egyik mag héja és a törpe kiköpi a földre.*
- Te tetted múlt időbe azt az őrül csuhást. Meglep, hogy újra köreinkben látlak.
*Ezzel nem is hazudott Hrothgaar. Nem gondolta volna, hogy bármikor újra összefut a sötételffel, pláne arra nem gondolt, hogy a saját kovácsműhelyében.*
- Miben segíthetek?
*Kérdezi érdeklődve a másikat és újabb mag héját pöki a padlóra. Ekkor lép a műhelybe egy új figura, de őt már ismeri Hrothgaar.*
- Áh, reggelt, Jelahan. *kezét üdvözlésre emeli és egy pillanatra még visszafordul a mélységihez* Egy perc és megbeszéljük.
*Az asztalról felkapja a bebugyolált csomagot és az idősödő férfihoz lép vele.*
- Ahogy mondtam, elkészült. Hamarabb is, mint ígértem. Hehe...
*Göcög fel a törpe és az egyik ablak alatt állva óvatosan kicsomagolja a kard pengéjét és a fénybe tartva megmutatja leendő gazdájának.*
- Íme. Ahogy kérted.
*Morrantja és tekintete a másikét fürkészi, vajon mi lesz a reakciója. Egy-két pillanattal később pedig át is nyújtja a pengét, csak hogy elővegye a bikafejet formáló markolatgombot is.*
- Ez itt pedig a markolatgomb, ugyancsak, ahogy kérted.
*Várja a férfi reakcióját,elégedett-e a munkával? Az árat még nem említi, majd a megrendelő rákérdez úgyis. Hrothgaarnak nem kell sietnie. Amíg hagyja a megrendelőt gyönyörködni, addig a mélységihez fordul.*
- Na hol is tartottunk?
1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 16:52:22
Üzenet elküldve: 2015-02-12 16:52:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Kapunál //
* A garabonciás megnevezésen elmosolyodik. Olvasta már valamerre ezt a szót de használni soha nem használta, sőt még csak más mágusok szájából sem hallotta. A felkérés, hogy mutasson valamit bizony jócskán elgondolkoztatja. Csendben hallgatja Aletai szavait miközben számba veszi a varázslatokat amiket ismer. Első gond, hogy az igazán látványos mágiát nem használhatja. Nem akar sem szívbaj sem pedig jégverést hozni az itteniekre. A túl gyengék ismét semmire sem jók, ugyanis mit is mutatna meg vele? Hogy fel tud melegiteni vagy le tud hűtteni valakit? Ezt a tudását inkább négy szem közt szokta bevetni, mindig helyzettől és hangulattól függően. Ha most sem túl erős, sem túl gyenge varázslatot nem érdemes bemutatnia akkor mi is marad? Vannak olyan varázslatai amik észre sem vevődnek bár hasznosnak mondhatóak viszont ismét nem bemutatásra érdemesek. Végül az egyikét a leglátványosabbaknak választja ki, bár hasznát most így helyből el nem tudná dönteni. Lehet az épitkezésen akár örülnének is a tudásának, ha meg nem hát megnevettethetné az óriásokat a lebegő sziklákkal.*
- Legyen ez. *szól majd kezével hirtelen rámutat egy nagyobbacska, talán emberfej nagyságú ködarabra majd hirtelen újját szem magasságba emeli. A kő bár jóval lassabban de követi a lány újjának útmutatását és majdnem embermagasságba emelkedik el a földtől. Továbbra is a föld ezen kis pontjára öszpontosít de figyelme azért képes megoszlani és a most érkezőkre is egy cseppet figyeln. Fél perc elteltével óvatosan visszengedi a földre.*
- Hasznosabb dolgokat is tudok, például vizet teremteni a semmiből vagy megsokszorozni a már meglévőt. *mondja majd egy halvány mosoly és egy apró válrántás kiséretében fejezi be. *Épp csak ez volt az egyik leglátványosabb szemfényvesztésem.
* Azon, hogy a törzs nem kimondottan békés természetű nem ütközik meg, mindennek meg van a két oldala és így lesz egy kerek egész.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a egy hozzá közel lévő tárgyat két körig, pár méter magasban, egy helyben tud lebegtetni.
* A garabonciás megnevezésen elmosolyodik. Olvasta már valamerre ezt a szót de használni soha nem használta, sőt még csak más mágusok szájából sem hallotta. A felkérés, hogy mutasson valamit bizony jócskán elgondolkoztatja. Csendben hallgatja Aletai szavait miközben számba veszi a varázslatokat amiket ismer. Első gond, hogy az igazán látványos mágiát nem használhatja. Nem akar sem szívbaj sem pedig jégverést hozni az itteniekre. A túl gyengék ismét semmire sem jók, ugyanis mit is mutatna meg vele? Hogy fel tud melegiteni vagy le tud hűtteni valakit? Ezt a tudását inkább négy szem közt szokta bevetni, mindig helyzettől és hangulattól függően. Ha most sem túl erős, sem túl gyenge varázslatot nem érdemes bemutatnia akkor mi is marad? Vannak olyan varázslatai amik észre sem vevődnek bár hasznosnak mondhatóak viszont ismét nem bemutatásra érdemesek. Végül az egyikét a leglátványosabbaknak választja ki, bár hasznát most így helyből el nem tudná dönteni. Lehet az épitkezésen akár örülnének is a tudásának, ha meg nem hát megnevettethetné az óriásokat a lebegő sziklákkal.*
- Legyen ez. *szól majd kezével hirtelen rámutat egy nagyobbacska, talán emberfej nagyságú ködarabra majd hirtelen újját szem magasságba emeli. A kő bár jóval lassabban de követi a lány újjának útmutatását és majdnem embermagasságba emelkedik el a földtől. Továbbra is a föld ezen kis pontjára öszpontosít de figyelme azért képes megoszlani és a most érkezőkre is egy cseppet figyeln. Fél perc elteltével óvatosan visszengedi a földre.*
- Hasznosabb dolgokat is tudok, például vizet teremteni a semmiből vagy megsokszorozni a már meglévőt. *mondja majd egy halvány mosoly és egy apró válrántás kiséretében fejezi be. *Épp csak ez volt az egyik leglátványosabb szemfényvesztésem.
* Azon, hogy a törzs nem kimondottan békés természetű nem ütközik meg, mindennek meg van a két oldala és így lesz egy kerek egész.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a egy hozzá közel lévő tárgyat két körig, pár méter magasban, egy helyben tud lebegtetni.
1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 15:32:05
Üzenet elküldve: 2015-02-12 15:32:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Aletai, Ewangel, Khan, Letlion//
*Kaganék egyelőre meghúzzák magukat és óvatosan mocorognak; még nem tudták kellő mértékben felmérni, milyen ellenállással, mekkora erővel kell számolniuk. Fosztogattak már karavánokat, és néha össze-összecsaptak őrjáratokkal is, de Arthenior "haderejével" eddig még nem kellett megmérkőzniük. És ha Kaganon múlik, nem is fog sor kerülni egy "mindent eldöntő csatára", hiszen ha győz is, veszteségeit sokkal nehezebben pótolhatja, mint a Város. Inkább kisebb csetepaták, provokáció, kivéreztető jellegű csatározások állnak érdekében, valamint természetesen a célzott csapásmérések.*
- Azt majd meglátjuk. *biccent vigyorogva Aletai magabiztos kijelentésére, és sajnálja, hogy nevéből szinte csak az A betűkre emlékszik, a végére már semmiképpen.*
- Borbély? Hát... Kramlaf szokott néha beretválkozni, és Harath, vagy Dharren segít neki, de nem igazán gyakori nálunk az ilyen úri módi. *a nők pedig megoldják maguknak, sátoruk mélyén, ahogy a többi ilyen dolgot is.*
- Szabó akad, a kis Janemita például nagyon ügyes kezű. Majd kiküldöm hozzád. *ami az elszállásolást illeti, Kagan egy kissé bizonytalanul pillant körbe, majd méri végig a vékonydongájú orgyilkost és fázósnak tűnő társát.*
- Az óriások építenek házakat. Embereknek és törpéknek is, így aki akar, beköltözhet. Hamarosan kész lesz úgy gondolom. *a délelőtt eltelőben van, és a melákok gyorsan dolgoznak.*
- Hogy értem? Légy készen. Igen... légy mindig bevetésre készen. *ez minden, amit kíván.*
*Miközben beszél, már észreveszi két közeledő lovagját, és elfelhősödik a tekintete. Mégis nyugalmat erőltet magára, mert a belső fegyelmi kérdéseket nem fogja idegenek előtt megtárgyalni.*
- Üdv nektek is, lovagok. *biccent, majd meghallgatja a gyorsjelentést. Elhúzza a száját, majd elvágólak int.*
- A részletes híreket odafent adjátok elő, a nagycsarnokban. Menjetek, egyetek valamit, aztán irány a Hrallh. Hamarosan én is jövök. *utasítja tovább a két lovagot, és erővel kényszeríti magát, hogy visszaforduljon Aletaiék felé.*
- Van még esetleg valami kérdésetek esetleg? *ha nincs, akkor idekint befejezte.*
*Kaganék egyelőre meghúzzák magukat és óvatosan mocorognak; még nem tudták kellő mértékben felmérni, milyen ellenállással, mekkora erővel kell számolniuk. Fosztogattak már karavánokat, és néha össze-összecsaptak őrjáratokkal is, de Arthenior "haderejével" eddig még nem kellett megmérkőzniük. És ha Kaganon múlik, nem is fog sor kerülni egy "mindent eldöntő csatára", hiszen ha győz is, veszteségeit sokkal nehezebben pótolhatja, mint a Város. Inkább kisebb csetepaták, provokáció, kivéreztető jellegű csatározások állnak érdekében, valamint természetesen a célzott csapásmérések.*
- Azt majd meglátjuk. *biccent vigyorogva Aletai magabiztos kijelentésére, és sajnálja, hogy nevéből szinte csak az A betűkre emlékszik, a végére már semmiképpen.*
- Borbély? Hát... Kramlaf szokott néha beretválkozni, és Harath, vagy Dharren segít neki, de nem igazán gyakori nálunk az ilyen úri módi. *a nők pedig megoldják maguknak, sátoruk mélyén, ahogy a többi ilyen dolgot is.*
- Szabó akad, a kis Janemita például nagyon ügyes kezű. Majd kiküldöm hozzád. *ami az elszállásolást illeti, Kagan egy kissé bizonytalanul pillant körbe, majd méri végig a vékonydongájú orgyilkost és fázósnak tűnő társát.*
- Az óriások építenek házakat. Embereknek és törpéknek is, így aki akar, beköltözhet. Hamarosan kész lesz úgy gondolom. *a délelőtt eltelőben van, és a melákok gyorsan dolgoznak.*
- Hogy értem? Légy készen. Igen... légy mindig bevetésre készen. *ez minden, amit kíván.*
*Miközben beszél, már észreveszi két közeledő lovagját, és elfelhősödik a tekintete. Mégis nyugalmat erőltet magára, mert a belső fegyelmi kérdéseket nem fogja idegenek előtt megtárgyalni.*
- Üdv nektek is, lovagok. *biccent, majd meghallgatja a gyorsjelentést. Elhúzza a száját, majd elvágólak int.*
- A részletes híreket odafent adjátok elő, a nagycsarnokban. Menjetek, egyetek valamit, aztán irány a Hrallh. Hamarosan én is jövök. *utasítja tovább a két lovagot, és erővel kényszeríti magát, hogy visszaforduljon Aletaiék felé.*
- Van még esetleg valami kérdésetek esetleg? *ha nincs, akkor idekint befejezte.*
1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 14:21:39
Üzenet elküldve: 2015-02-12 14:21:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál - Dhaven //
*Nem kicsit lepi meg, hogy a férfi társául szegődik a viccelődésben. Nem gondolta volna, nem csak az erdőben nem, de még ma reggel sem a műhelyben, hogy ilyen történhet.*
~A végén még meglep engem!~
- Az óriások mindig költségesek. *Siet egyetérteni.* - Bár általában önellátóak is, úgy értem, vadásznak, meg földet is művelnek, ha arról van szó. Nem, nem a karám a várbeliek ellátását célozza. Az óriások békés népek, ámde a harcosok, ők kannibálok. *Suttogja, és közben cinkosan mosolyog, meg persze reméli, egy harcos se hallgatja ki őket, fél ugyanis, hogy akkor valamiféle megtorlásra számíthatna.
Tekintete követi a férfiét ahogy komolyra fordítják a szót.*
- Mintha valami nagyobb közösségi épületnek szánnák. *Jegyzi meg, mert azért nem ostoba nő ő, aki csak odáig terjed, hogy milyen cicomát szeretne.*
- Bár úgy lenne *Sóhajt halkan* - De az emberek, és persze mindenféle más lények is sokszor babonásak, nem engedik a kezelést, főleg, ha az az elején esetleg fájdalmasabb is, csak azért, hogy aztán a végén használjon.
*Lassan elmosolyodik, de most úgy igazából, a tekintete is felderül.*
- Nem is tudom, Dhaven. *Felel picit elpirulva.*
~Lehetséges, hogy ha rászorulna, szólna nekem? Hogy hívna, ha baj történne? Elképzelhető vajon? Megmutatna egy vérző sebet, vagy egy fájós torkot?~
*Nem kicsit lepi meg, hogy a férfi társául szegődik a viccelődésben. Nem gondolta volna, nem csak az erdőben nem, de még ma reggel sem a műhelyben, hogy ilyen történhet.*
~A végén még meglep engem!~
- Az óriások mindig költségesek. *Siet egyetérteni.* - Bár általában önellátóak is, úgy értem, vadásznak, meg földet is művelnek, ha arról van szó. Nem, nem a karám a várbeliek ellátását célozza. Az óriások békés népek, ámde a harcosok, ők kannibálok. *Suttogja, és közben cinkosan mosolyog, meg persze reméli, egy harcos se hallgatja ki őket, fél ugyanis, hogy akkor valamiféle megtorlásra számíthatna.
Tekintete követi a férfiét ahogy komolyra fordítják a szót.*
- Mintha valami nagyobb közösségi épületnek szánnák. *Jegyzi meg, mert azért nem ostoba nő ő, aki csak odáig terjed, hogy milyen cicomát szeretne.*
- Bár úgy lenne *Sóhajt halkan* - De az emberek, és persze mindenféle más lények is sokszor babonásak, nem engedik a kezelést, főleg, ha az az elején esetleg fájdalmasabb is, csak azért, hogy aztán a végén használjon.
*Lassan elmosolyodik, de most úgy igazából, a tekintete is felderül.*
- Nem is tudom, Dhaven. *Felel picit elpirulva.*
~Lehetséges, hogy ha rászorulna, szólna nekem? Hogy hívna, ha baj történne? Elképzelhető vajon? Megmutatna egy vérző sebet, vagy egy fájós torkot?~
1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 12:36:20
Üzenet elküldve: 2015-02-12 12:36:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Lia //
*Valóban nem ártanak egy kis viccelődéssel senkinek, no meg legalább nem úgy állnak egymás mellett, mint valami két fagyosszent, mosolytalan arccal. Annak meg mi értelme volna? Na ugye.*
-Eggen... *bólogat az építkezés helyét figyelve. Persze számára egyértelmű, hogy valamiféle házak épülnek majd ott, s nem vágóhídhoz készül karám, de ha már egyszer belement a játékba, akkor ugyan miért szállna ki éppen most?*
-Hát ennyi óriásnak sok élelem kell, valahol tárolni kell a vendéget, hátha ínségesebb idők jönnek. *jegyzi meg a bajsza alatt mosolyogva. Nem afféle besavanyodott, megkeseredett fickó Dhaven, bármi is róla mások első benyomása. Na persze van egyfajta morózus alapstílusa, de nem veti meg a jó kedvet, hiszen miért is tenné? Vidámság nélkül az élet sivár és komor, s ki szeret rossz kedvű lenni?*
-Én is így látom. Kezd kialakulni az erőd körül a kis falu, egyelőre még csak sátrak, de ahogy múlik az idő, megjelennek majd a fa- és kőházak is. *jegyzi meg szakértő módon, hiszen mindig így szokott lenni. Valahol tanyát ver egy földesúr, magáénak követeli a környező földeket, felhúz egy erődöt, amiből aztán később vár lészen, vagy kastély, s köré épül egy falu, amiből majd város lehet. Ez a dolgok rendje.*
-No, hát látod a gyógyítónak is mindenhol örülnek, ahol a népnek van egy csöppnyi esze. Még ha a mágiában meg az efféle hókuszpókuszban nem is hisznek, vagy használni nem tudják, egy gyógyító mindig jól jön. Főleg akkor, ha az embert baj éri, mert akkor aztán persze kihez szalad először, ha nem hozzád? *mosolyogva beszél a nőhöz, szemében értelem, s némi érdeklődés csillog, ahogy Lia arcát fürkészi.*
*Valóban nem ártanak egy kis viccelődéssel senkinek, no meg legalább nem úgy állnak egymás mellett, mint valami két fagyosszent, mosolytalan arccal. Annak meg mi értelme volna? Na ugye.*
-Eggen... *bólogat az építkezés helyét figyelve. Persze számára egyértelmű, hogy valamiféle házak épülnek majd ott, s nem vágóhídhoz készül karám, de ha már egyszer belement a játékba, akkor ugyan miért szállna ki éppen most?*
-Hát ennyi óriásnak sok élelem kell, valahol tárolni kell a vendéget, hátha ínségesebb idők jönnek. *jegyzi meg a bajsza alatt mosolyogva. Nem afféle besavanyodott, megkeseredett fickó Dhaven, bármi is róla mások első benyomása. Na persze van egyfajta morózus alapstílusa, de nem veti meg a jó kedvet, hiszen miért is tenné? Vidámság nélkül az élet sivár és komor, s ki szeret rossz kedvű lenni?*
-Én is így látom. Kezd kialakulni az erőd körül a kis falu, egyelőre még csak sátrak, de ahogy múlik az idő, megjelennek majd a fa- és kőházak is. *jegyzi meg szakértő módon, hiszen mindig így szokott lenni. Valahol tanyát ver egy földesúr, magáénak követeli a környező földeket, felhúz egy erődöt, amiből aztán később vár lészen, vagy kastély, s köré épül egy falu, amiből majd város lehet. Ez a dolgok rendje.*
-No, hát látod a gyógyítónak is mindenhol örülnek, ahol a népnek van egy csöppnyi esze. Még ha a mágiában meg az efféle hókuszpókuszban nem is hisznek, vagy használni nem tudják, egy gyógyító mindig jól jön. Főleg akkor, ha az embert baj éri, mert akkor aztán persze kihez szalad először, ha nem hozzád? *mosolyogva beszél a nőhöz, szemében értelem, s némi érdeklődés csillog, ahogy Lia arcát fürkészi.*
1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 12:10:26
Üzenet elküldve: 2015-02-12 12:10:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
// A Bódénál - Dhaven //
*Örül, hogy a férfi vette a lapot, sőt nem csak értette, hogy játszik éppen, de vele is tartott.*
~Nem utasít rendre, és nem tart beszédet, hogy nem illendő ilyeneket mondanom a törzsről. Különben is kinek ártok én ezzel? Hiszen csak ketten hallottuk, de még ha hallaná is más, csak a helybéliek félelmetes hírnevét növelné a dolog, nem hiszem, hogy bármi gondot okozhatna nekik.~
- Pontosan *bólogat* Figyelmeznünk kell a húsra ma az ebédnél, meg a hátsónkra éjszaka. *Súgja még vészjósló hangon, majd újra körbenéz a táboron. Tényleg nem egy világváros, bár talán majd alakul, mintha valami építkezésfélébe kezdtek volna.*
- Nézd csak meg, már építik a karámokat!
*Mutatja, bár látja ő, hogy azok inkább házak lesznek, kettő is, ha minden igaz és nem vágómarháknak szánt tákolmányok.*
- Szerintem sem, és láthatóan gyarapodnak.*Jegyzi meg halkan.*
~Talán valóban jó hely lehet, nem már kialakult nagyváros, ahonnan kinéznének, és ha vért izzadnék se fogadnának be, de már nem is elvadult hely. Épp most kezdett fejlődni. Talán szükségük van olyanokra, akik velük tartanak, és így vagy úgy a hasznukra válhatnak a felemelkedésükben. Talán az ilyen embereket meg is becsülnék.~
- Való igaz, a mester olyannak tűnt, aki ért a szakmájához, ha kedveled, akkor neked máris egy jó okod van, hogy maradj. Hiszen már munkád is akadt.*Pillant a férfira mosolyogva.*
~Én meg azt sem tudom, hol hajtom majd álomra a fejem. De hát csak alakul majd.~
*Hümmögve bólint a pár hétre, majd picit felvonja a vállait.*
- Ha azt nézzük, akkor csak egy hónapja, mióta a mesterem elhagyott, de ha azt kérded, akkor már nyolc éve, mióta...
~Na nem, ezt csak nem fogom itt a bódé tövében pertraktálni vele.~
*Felnéz, és tekintete ide oda vándorol a férfi szemei és mosolygó szája között.*
- Nem, nem találtam ki. Valóban gyógyító vagyok, ámde nem mágiával vagy bájitalokkal operálok, hanem gyógynövényekkel. A sebeket meg bevarrom, ha fel, meg ha van rendes tűm hozzá. *Finoman elmosolyodik* - De értek még pár aprósághoz, amihez egy nőnek kell.*Teszi még hozzá*
*Örül, hogy a férfi vette a lapot, sőt nem csak értette, hogy játszik éppen, de vele is tartott.*
~Nem utasít rendre, és nem tart beszédet, hogy nem illendő ilyeneket mondanom a törzsről. Különben is kinek ártok én ezzel? Hiszen csak ketten hallottuk, de még ha hallaná is más, csak a helybéliek félelmetes hírnevét növelné a dolog, nem hiszem, hogy bármi gondot okozhatna nekik.~
- Pontosan *bólogat* Figyelmeznünk kell a húsra ma az ebédnél, meg a hátsónkra éjszaka. *Súgja még vészjósló hangon, majd újra körbenéz a táboron. Tényleg nem egy világváros, bár talán majd alakul, mintha valami építkezésfélébe kezdtek volna.*
- Nézd csak meg, már építik a karámokat!
*Mutatja, bár látja ő, hogy azok inkább házak lesznek, kettő is, ha minden igaz és nem vágómarháknak szánt tákolmányok.*
- Szerintem sem, és láthatóan gyarapodnak.*Jegyzi meg halkan.*
~Talán valóban jó hely lehet, nem már kialakult nagyváros, ahonnan kinéznének, és ha vért izzadnék se fogadnának be, de már nem is elvadult hely. Épp most kezdett fejlődni. Talán szükségük van olyanokra, akik velük tartanak, és így vagy úgy a hasznukra válhatnak a felemelkedésükben. Talán az ilyen embereket meg is becsülnék.~
- Való igaz, a mester olyannak tűnt, aki ért a szakmájához, ha kedveled, akkor neked máris egy jó okod van, hogy maradj. Hiszen már munkád is akadt.*Pillant a férfira mosolyogva.*
~Én meg azt sem tudom, hol hajtom majd álomra a fejem. De hát csak alakul majd.~
*Hümmögve bólint a pár hétre, majd picit felvonja a vállait.*
- Ha azt nézzük, akkor csak egy hónapja, mióta a mesterem elhagyott, de ha azt kérded, akkor már nyolc éve, mióta...
~Na nem, ezt csak nem fogom itt a bódé tövében pertraktálni vele.~
*Felnéz, és tekintete ide oda vándorol a férfi szemei és mosolygó szája között.*
- Nem, nem találtam ki. Valóban gyógyító vagyok, ámde nem mágiával vagy bájitalokkal operálok, hanem gyógynövényekkel. A sebeket meg bevarrom, ha fel, meg ha van rendes tűm hozzá. *Finoman elmosolyodik* - De értek még pár aprósághoz, amihez egy nőnek kell.*Teszi még hozzá*
1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 10:24:13
Üzenet elküldve: 2015-02-12 10:24:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Lia //
*Dhaven partner a mókában, ha éppen arról van szó, így határtalanul komoly fejjel hallgatja végig Lia okfejtését a törzsbéliek esetleges kannibál hajlamait illetően.*
-Mondasz valamit... *bólogat nagy komolyan, ügyelve rá, nehogy elvigyorodjon, vagy elnevessen magát.* -Ez alapján igen csak meg kell vizsgálni, miféle húst is adnak itten, mert a vendég olcsó állat errefelé, ahogy elnézem. *színpadias mozdulattal néz körül, mintegy szemléltetve mondandóját, aztán végül elkuncogja magát.
Természetesen egy kósza pillanatig sem hitte, hogy a Thargodarok efféléket művelnének, nem tűnnek olyan vérszomjasnak, már amennyit eddig látott belőlük. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy veszélyesnek sem tűnnek, mert mégis csak egy erődről, s a benne élő törzsről van szó, elég nyilvánvaló Dhaven számára, hogy nagyjából mifélék lehetnek, de ha már egy törzs letelepedik, akkor óhatatlanul is úgymond "civilizálódni" kezd, kialakítja a kereskedelmi kapcsolatait, kézművesek telepednek le a környéken, meg hasonlók.
A másik témára áttérve csak bólint, valóban, ilyen szempontból a kovácsmesterség előnyösnek mondható, hiszen igen hamar kiderül, ha valaki érti a szakmáját, meg az is, ha csak mókányol, mert hát a böte munkát senki nem szenvedheti ugyebár, s az ilyen kovács hamar kívül találja magát a műhely falain, de ez a kisebbik gond számára, mert az ilyesminek híre is megy a mesteremberek között.*
-Majd meglátjuk, gondolom ez a hely sem rosszabb, mint bármelyik másik, s dolgoztam már együtt törp kovácsmesterrel, sokat lehet tőlük tanulni a szakmáról. *elmélkedik egy sort, míg várnak a bódé mellett.*
-Pár hete csupán. *vallja be, noha arról nem ejt szót, miért is kellett útra kelnie. Ahhoz a nőnek semmi köze nincsen, s nem is tartozna a kedélyes társalgáshoz.*
-És te? *kérdez vissza Liára pillantva.*
-S mondd csak, tényleg gyógyító vagy, vagy azt is csak kitaláltad? *talán a kérdés kissé nyersnek tűnhet, de a férfi arcán lévő halvány mosoly ellensúlyozza ezt.*
A hozzászólás írója (Dhaven Korr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.12 10:27:09
*Dhaven partner a mókában, ha éppen arról van szó, így határtalanul komoly fejjel hallgatja végig Lia okfejtését a törzsbéliek esetleges kannibál hajlamait illetően.*
-Mondasz valamit... *bólogat nagy komolyan, ügyelve rá, nehogy elvigyorodjon, vagy elnevessen magát.* -Ez alapján igen csak meg kell vizsgálni, miféle húst is adnak itten, mert a vendég olcsó állat errefelé, ahogy elnézem. *színpadias mozdulattal néz körül, mintegy szemléltetve mondandóját, aztán végül elkuncogja magát.
Természetesen egy kósza pillanatig sem hitte, hogy a Thargodarok efféléket művelnének, nem tűnnek olyan vérszomjasnak, már amennyit eddig látott belőlük. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy veszélyesnek sem tűnnek, mert mégis csak egy erődről, s a benne élő törzsről van szó, elég nyilvánvaló Dhaven számára, hogy nagyjából mifélék lehetnek, de ha már egy törzs letelepedik, akkor óhatatlanul is úgymond "civilizálódni" kezd, kialakítja a kereskedelmi kapcsolatait, kézművesek telepednek le a környéken, meg hasonlók.
A másik témára áttérve csak bólint, valóban, ilyen szempontból a kovácsmesterség előnyösnek mondható, hiszen igen hamar kiderül, ha valaki érti a szakmáját, meg az is, ha csak mókányol, mert hát a böte munkát senki nem szenvedheti ugyebár, s az ilyen kovács hamar kívül találja magát a műhely falain, de ez a kisebbik gond számára, mert az ilyesminek híre is megy a mesteremberek között.*
-Majd meglátjuk, gondolom ez a hely sem rosszabb, mint bármelyik másik, s dolgoztam már együtt törp kovácsmesterrel, sokat lehet tőlük tanulni a szakmáról. *elmélkedik egy sort, míg várnak a bódé mellett.*
-Pár hete csupán. *vallja be, noha arról nem ejt szót, miért is kellett útra kelnie. Ahhoz a nőnek semmi köze nincsen, s nem is tartozna a kedélyes társalgáshoz.*
-És te? *kérdez vissza Liára pillantva.*
-S mondd csak, tényleg gyógyító vagy, vagy azt is csak kitaláltad? *talán a kérdés kissé nyersnek tűnhet, de a férfi arcán lévő halvány mosoly ellensúlyozza ezt.*
A hozzászólás írója (Dhaven Korr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.12 10:27:09
1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 10:01:32
Üzenet elküldve: 2015-02-12 10:01:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Mivel óriásokhoz még nem volt közvetlen szerencséje, így mondhatni minden előítélet nélkül fordul a nőhöz. Persze azért van benne egy csipetnyi megszokott tartózkodás, ám azt már mindenképp jó pontként fogja fel, hogy a másik viszonozza a beutatkozását, és Nimue-hoz hasonlóan baráti hangot üt meg vele szemben.*
~ Nesze neked gőgös elf, így illik viselkedni ~
- Értem. Anyám ezt tapasztásnak nevezte. Mi is hasonlómód javítgattuk a házunkat. * Bólint Bry szavaira. Ám mielőtt elvenné az anyagot egy pillanatnyi türelmet kér. Hátáról leveti a zsákot, majd köpenyét, hogy azt a holmijai közé rejtse. Felesleges lenne összekoszolni és ráadásul csak akadályozná is a munkába. Aztán egy vigyor kíséretében összefogja szoknyája alját és a két lába között összeköti, egyfajta buggyos szárú nadrágot hozva így létre. Ezt is anyjától tanulta, így sokkal könnyebb mozognia, és a szoknya sem akad bele mindenbe. Ezután már csak az ingujj feltűrése van soron, majd a zsák visszavétele hátra és már nyúl is az anyagért.*
- Amit elérek, megoldom.
* Tény, nem egy óriás alkat, vannak korlátai. De amit tud, azt megcsinál. Így aztán minden finnyáskodás nélkül nyúl a katyvaszba, felmarkolva egy adagot, majd az első talált résbe nyomkodja. Majdnem könyékig sárossá válik lassan, itt-ott szoknyájára is cseppen néhány folt, ám nem foglalkozik vele, sőt,szinte kifejezetten örül, hogy csinálhat valamit a tétlen üldögélés helyett.*
* Mivel óriásokhoz még nem volt közvetlen szerencséje, így mondhatni minden előítélet nélkül fordul a nőhöz. Persze azért van benne egy csipetnyi megszokott tartózkodás, ám azt már mindenképp jó pontként fogja fel, hogy a másik viszonozza a beutatkozását, és Nimue-hoz hasonlóan baráti hangot üt meg vele szemben.*
~ Nesze neked gőgös elf, így illik viselkedni ~
- Értem. Anyám ezt tapasztásnak nevezte. Mi is hasonlómód javítgattuk a házunkat. * Bólint Bry szavaira. Ám mielőtt elvenné az anyagot egy pillanatnyi türelmet kér. Hátáról leveti a zsákot, majd köpenyét, hogy azt a holmijai közé rejtse. Felesleges lenne összekoszolni és ráadásul csak akadályozná is a munkába. Aztán egy vigyor kíséretében összefogja szoknyája alját és a két lába között összeköti, egyfajta buggyos szárú nadrágot hozva így létre. Ezt is anyjától tanulta, így sokkal könnyebb mozognia, és a szoknya sem akad bele mindenbe. Ezután már csak az ingujj feltűrése van soron, majd a zsák visszavétele hátra és már nyúl is az anyagért.*
- Amit elérek, megoldom.
* Tény, nem egy óriás alkat, vannak korlátai. De amit tud, azt megcsinál. Így aztán minden finnyáskodás nélkül nyúl a katyvaszba, felmarkolva egy adagot, majd az első talált résbe nyomkodja. Majdnem könyékig sárossá válik lassan, itt-ott szoknyájára is cseppen néhány folt, ám nem foglalkozik vele, sőt,szinte kifejezetten örül, hogy csinálhat valamit a tétlen üldögélés helyett.*
1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 06:59:57
Üzenet elküldve: 2015-02-12 06:59:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel, Kagan//
*Ewangelre megfelelőképp reflektál a vezér. Meglehet, hogy harcos nép, de nem mindenki vesz ebben a harcban részt. Vannak olyan háttérben mozgó egyének, akik szerepe éppoly nélkülözhetetlen, mint a kardot, vagy íjat használni tudóké. Ott vannak a földművesek, a druidák, a kovácsok, gyógyítók, gyűjtögetők, vadászok és az inasok is. Nélkülük nem működhetne a harci gépezet. Ennek ellenére Aletai mindeddig azt hitte, hogy ez a törzs fő profilja és nem a harc. Kellemesen csalódott, hiszen egy ilyen közegben az ő fajtájának mindig lesz helye.*
-Bármilyen közegben bevethető vagyok.
*Válaszol mosolyogva arra a mondatra, mikor Kagan az építkezők és gyógyítók túlzott létszámára utal. Persze, mindezt viccnek szánja.*
-Ha ez a szokás, és megfelelőnek bizonyulok, akkor nem leszek ellene a beavatásnak.
*Bólogat a szándékával egyetértésben, bár nem tudja, hogy mit is takar a beavatás. Mielőtt komolyra fordítja a napokban Kagan a beszélgetést, és valóban megbízza valami fontos feladattal az orgyilkost, még azelőtt kicsit át kell alakítani a külsejét, hogy akár Artheniorban is szabadon mozoghasson, és végleg eltűnjön üldözői elől. Elvégre csak egy fantomkép alapján dolgoznak. Talán felvesz egy álnevet is. Mondjuk az "AAA", vagy a Tripla A nem is rossz, ha már Kagan ezt ilyen jól kitalálta. Ráadásul nem is egészen fedi a monogramját, hiszen az "AAR".*
-Mondd csak, Vezér! Van a táborotokban borbély és egy szabó?
*Nem ártana még alkimista sem, de ebben az esetben Chiarinál fogja kezdeni a keresést. Talán ért a mérgek keveréséhez is, nem csak a gyógyítófőzetekéhez.*
-Itt leszünk elszállásolva, Amon Ruadh-on?
*Nem szívesen fagyoskodna a sátrakban tartósan, így ő lenne az első vendég, aki beköltözik az egyik hosszúházba. Főleg, ha addigra kész lesz.*
-Addig is, tehetek valamit érted, Kagan Thargodar?
*Teszi fel a kérdést, a társalgás zárásaként, mert a válaszok után birtokában lesz a szükséges információknak. Reggeli után elvégzi majd a rá kiszabott feladatot, ha meg nem kap ilyet, akkor megkeresi a borbélyt és a szabót.*
*Ewangelre megfelelőképp reflektál a vezér. Meglehet, hogy harcos nép, de nem mindenki vesz ebben a harcban részt. Vannak olyan háttérben mozgó egyének, akik szerepe éppoly nélkülözhetetlen, mint a kardot, vagy íjat használni tudóké. Ott vannak a földművesek, a druidák, a kovácsok, gyógyítók, gyűjtögetők, vadászok és az inasok is. Nélkülük nem működhetne a harci gépezet. Ennek ellenére Aletai mindeddig azt hitte, hogy ez a törzs fő profilja és nem a harc. Kellemesen csalódott, hiszen egy ilyen közegben az ő fajtájának mindig lesz helye.*
-Bármilyen közegben bevethető vagyok.
*Válaszol mosolyogva arra a mondatra, mikor Kagan az építkezők és gyógyítók túlzott létszámára utal. Persze, mindezt viccnek szánja.*
-Ha ez a szokás, és megfelelőnek bizonyulok, akkor nem leszek ellene a beavatásnak.
*Bólogat a szándékával egyetértésben, bár nem tudja, hogy mit is takar a beavatás. Mielőtt komolyra fordítja a napokban Kagan a beszélgetést, és valóban megbízza valami fontos feladattal az orgyilkost, még azelőtt kicsit át kell alakítani a külsejét, hogy akár Artheniorban is szabadon mozoghasson, és végleg eltűnjön üldözői elől. Elvégre csak egy fantomkép alapján dolgoznak. Talán felvesz egy álnevet is. Mondjuk az "AAA", vagy a Tripla A nem is rossz, ha már Kagan ezt ilyen jól kitalálta. Ráadásul nem is egészen fedi a monogramját, hiszen az "AAR".*
-Mondd csak, Vezér! Van a táborotokban borbély és egy szabó?
*Nem ártana még alkimista sem, de ebben az esetben Chiarinál fogja kezdeni a keresést. Talán ért a mérgek keveréséhez is, nem csak a gyógyítófőzetekéhez.*
-Itt leszünk elszállásolva, Amon Ruadh-on?
*Nem szívesen fagyoskodna a sátrakban tartósan, így ő lenne az első vendég, aki beköltözik az egyik hosszúházba. Főleg, ha addigra kész lesz.*
-Addig is, tehetek valamit érted, Kagan Thargodar?
*Teszi fel a kérdést, a társalgás zárásaként, mert a válaszok után birtokában lesz a szükséges információknak. Reggeli után elvégzi majd a rá kiszabott feladatot, ha meg nem kap ilyet, akkor megkeresi a borbélyt és a szabót.*
1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 02:19:26
Üzenet elküldve: 2015-02-12 02:19:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Visszatérés //
*Csak megmássza még egyszer azt a szerpentint a csontló, ezért Khan el is határozza, hogy jutalomban részesíti a hátast és bőséggel kap majd takarmányt, meg mellé valami ínyencfalatot is. Persze mindezt csak az Amon Ruadh szűkös erőforrásainak megfelelően, hisz arról nem feledkezhet meg, hogy ez itt nem a nyüzsgő és álmot sohasem alvó város, noha megérkeztükkor is több dolog szemet szúrhat. Nem nyomja úgy a buzgóság, hogy figyelme ellankadjon és ne tűnjenek fel az új építménykezdemények és a köréjük hordott anyagok, eszközök.*
~ Az idő kedvezőbbre fordulásával megjött az igény némi új térszerzésre is? ~
*Kagan már elmondta nekik, hogy a négy égtáj felé meddig húzódik a thargodar földek határa, de nem gyakorolhat hatalmat az egész fölött anélkül, hogy az előkertben ne teremtene először rendet. Jobb sejtés híján a zsoldos beéri ezzel.
A "felkapaszkodás" közben elléptetnek egy másik helyszín mellett is, ami a két férfi közül csak egynek idézhet emlékeket (noha nem kizárt, hogy Letrion is bír ilyenekkel). Nem messze a sátorvárostól ott, ahol a parázstartók tüze már csak ritkásan világítja meg a terepet található annak színtere, ahol a Kaiyko és Khan közt történtek mind elkezdődtek. Futólag hagyja csak tekintetét elidőzni itt, mert előttük hamarost alakot ölt a levert sátrak kisebb serege.
Kimondatlan ígéretéhez híven, a lónak jó gondját viseli, még egy hosszabb "szép volt pajti"-t kísérő oldallapogatást is kioszt, mielőtt félrehúzódna maga is Letrion példáját követve egy sátorba. A Thargarod kapui ilyenkor zárva, de a kiküldött járőrök vagy a mellvéd mögött gubbasztók mostanra már szinte biztosan kiszúrták őket. Határozottan jó ómennek könyveli el, hogy figyelmeztető lövés vagy kiáltás még nem röppent feléjük félreértésből adódóan. Vastag szőrmetakarók alá bújik hát és hagyja magát egy álomtalan álomba süllyedni.
A másnap reggel ugyanolyan csípős mint az a másik, korábbi volt. Vízzel locsolja fel arcát, állán néhány napos borostát érintenek ujjai, amint végigdörzsöli bőrét. A munkát serényen végzők is visszatértek már posztjaikra, elhivatottságban igazán nem érheti szó a ház elejét. Letrionnak int és szóban is üdvözli, amikor észreveszi valamelyik szomszédos sátorból előbújva. Mellé is verődik, amikor jelenésképes állapotúnak gondolja már magát, nem feledkezve meg a nyereg táska egyik nyelvéről, amit átvet a vállán.*
- Vezér! - *Khan főt hajt, Letrion dióhéjban összefoglalt mondandóját pedig hasonlóan velős, saját riportjával toldja meg.*
- A Tyregas nevű nem jött el, és nem akadtunk nyomára a másiknak sem. A nemzetségedből való Isurii azonban járt a Pegazusban.
*Csak megmássza még egyszer azt a szerpentint a csontló, ezért Khan el is határozza, hogy jutalomban részesíti a hátast és bőséggel kap majd takarmányt, meg mellé valami ínyencfalatot is. Persze mindezt csak az Amon Ruadh szűkös erőforrásainak megfelelően, hisz arról nem feledkezhet meg, hogy ez itt nem a nyüzsgő és álmot sohasem alvó város, noha megérkeztükkor is több dolog szemet szúrhat. Nem nyomja úgy a buzgóság, hogy figyelme ellankadjon és ne tűnjenek fel az új építménykezdemények és a köréjük hordott anyagok, eszközök.*
~ Az idő kedvezőbbre fordulásával megjött az igény némi új térszerzésre is? ~
*Kagan már elmondta nekik, hogy a négy égtáj felé meddig húzódik a thargodar földek határa, de nem gyakorolhat hatalmat az egész fölött anélkül, hogy az előkertben ne teremtene először rendet. Jobb sejtés híján a zsoldos beéri ezzel.
A "felkapaszkodás" közben elléptetnek egy másik helyszín mellett is, ami a két férfi közül csak egynek idézhet emlékeket (noha nem kizárt, hogy Letrion is bír ilyenekkel). Nem messze a sátorvárostól ott, ahol a parázstartók tüze már csak ritkásan világítja meg a terepet található annak színtere, ahol a Kaiyko és Khan közt történtek mind elkezdődtek. Futólag hagyja csak tekintetét elidőzni itt, mert előttük hamarost alakot ölt a levert sátrak kisebb serege.
Kimondatlan ígéretéhez híven, a lónak jó gondját viseli, még egy hosszabb "szép volt pajti"-t kísérő oldallapogatást is kioszt, mielőtt félrehúzódna maga is Letrion példáját követve egy sátorba. A Thargarod kapui ilyenkor zárva, de a kiküldött járőrök vagy a mellvéd mögött gubbasztók mostanra már szinte biztosan kiszúrták őket. Határozottan jó ómennek könyveli el, hogy figyelmeztető lövés vagy kiáltás még nem röppent feléjük félreértésből adódóan. Vastag szőrmetakarók alá bújik hát és hagyja magát egy álomtalan álomba süllyedni.
A másnap reggel ugyanolyan csípős mint az a másik, korábbi volt. Vízzel locsolja fel arcát, állán néhány napos borostát érintenek ujjai, amint végigdörzsöli bőrét. A munkát serényen végzők is visszatértek már posztjaikra, elhivatottságban igazán nem érheti szó a ház elejét. Letrionnak int és szóban is üdvözli, amikor észreveszi valamelyik szomszédos sátorból előbújva. Mellé is verődik, amikor jelenésképes állapotúnak gondolja már magát, nem feledkezve meg a nyereg táska egyik nyelvéről, amit átvet a vállán.*
- Vezér! - *Khan főt hajt, Letrion dióhéjban összefoglalt mondandóját pedig hasonlóan velős, saját riportjával toldja meg.*
- A Tyregas nevű nem jött el, és nem akadtunk nyomára a másiknak sem. A nemzetségedből való Isurii azonban járt a Pegazusban.
1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-12 00:48:01
Üzenet elküldve: 2015-02-12 00:48:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Dhaven //
– Igaz is. Azért valami csak kerül, ahhoz túl sokan élnek itt, hogy teljes szervezetlenség uralkodjon.
*Ő legalábbis így véli. Barbárok tábora, de mégsem irányítás nélkül való kósza csavargóké. Erre utalt az a kis közjáték is a műhelyben, mikor a magas harcos is ott volt. De erre utal az is, hogy a törpe kovácsmester próbaidőd emlegetett.*
~Bizonyára nem akar pancsert alkalmazni, de ez azt is jelenti, hogy ő hosszabb távon tervez, nem csak pár napra gondolkodik előre.~
– Értem. *Bólint, aztán elmosolyodik és suttogva folytatja* - Végtére is kiderülhet bármi. Mert mi van, ha kannibálok? Éjjel elkapják a gyanútlanokat és hurkot vetnek a nyakukba, az után élve főzik meg őket és utána nyami-hami.
*Olyan hangon fejezi be, ahogy a rémmeséket szokás mesélni, azokat a történeteket, melyek véletlenül sem a gyerekeknek szólnak, melyeket a felnőtteknek találtak ki és amiket olyan tekercsekre jegyeztek le amiket csak súlyos aranyakért lehet megvenni. Ő látott ilyeneket, sőt olvasott is párat, most pedig csak a móka miatt használja azt a stílust, amit azokból a tekercsekből ismert meg.*
~Ez csak játék, Dhaven biztosan nem hiszi el, hogy ilyesmit művelnének. Bár az erdőben hitt nekem. Igaz, az óta meg nem. De hát ez annyira vad, hogy nem is lehet igaz. Bizonyára ő is így gondolja.~
*De aztán komolyra vált.*
– Jó mesterséged van.*Felel komolyan, a saját hangján.* Azért is, mert mindenhol szükség van egy jó kovácsra, de azért is, mert egyértelmű, ha jól csinálod. Ha jól patkolsz lovat, ha a kard nem pattan el a csatában, ha a szerszámok kitartanak, ha egy alkarvédőt újjá tudsz varázsolni, ezek mind-mind mérhető és észlelhető dolgok. *A férfira mosolyog.* Én úgy érzem, a mester fel fog venni maga mellé. Onnantól már minden a te döntésed.
~Bár ennyire egyszerű lenne ez nekem is. De amit én tudok, ennyire nem egyértelmű. Ha sikerül egy gyógyítás, azt mondják nélkülem is meggyógyult volna a beteg, ha nem, akkor engem vádolnak, hiába mondtam már meg az elején, hogy oly súlyos a helyzet, hogy akár minden gyógyító összes tudása is kevés lehet.~
– Régóta vándorolsz? *Csúszik ki a száján még egy kérdés, és közben önkéntelenül lassít kicsit, időt hagyva ezzel a válaszra, mielőtt elérik a csoportosulást a bódénál.*
– Igaz is. Azért valami csak kerül, ahhoz túl sokan élnek itt, hogy teljes szervezetlenség uralkodjon.
*Ő legalábbis így véli. Barbárok tábora, de mégsem irányítás nélkül való kósza csavargóké. Erre utalt az a kis közjáték is a műhelyben, mikor a magas harcos is ott volt. De erre utal az is, hogy a törpe kovácsmester próbaidőd emlegetett.*
~Bizonyára nem akar pancsert alkalmazni, de ez azt is jelenti, hogy ő hosszabb távon tervez, nem csak pár napra gondolkodik előre.~
– Értem. *Bólint, aztán elmosolyodik és suttogva folytatja* - Végtére is kiderülhet bármi. Mert mi van, ha kannibálok? Éjjel elkapják a gyanútlanokat és hurkot vetnek a nyakukba, az után élve főzik meg őket és utána nyami-hami.
*Olyan hangon fejezi be, ahogy a rémmeséket szokás mesélni, azokat a történeteket, melyek véletlenül sem a gyerekeknek szólnak, melyeket a felnőtteknek találtak ki és amiket olyan tekercsekre jegyeztek le amiket csak súlyos aranyakért lehet megvenni. Ő látott ilyeneket, sőt olvasott is párat, most pedig csak a móka miatt használja azt a stílust, amit azokból a tekercsekből ismert meg.*
~Ez csak játék, Dhaven biztosan nem hiszi el, hogy ilyesmit művelnének. Bár az erdőben hitt nekem. Igaz, az óta meg nem. De hát ez annyira vad, hogy nem is lehet igaz. Bizonyára ő is így gondolja.~
*De aztán komolyra vált.*
– Jó mesterséged van.*Felel komolyan, a saját hangján.* Azért is, mert mindenhol szükség van egy jó kovácsra, de azért is, mert egyértelmű, ha jól csinálod. Ha jól patkolsz lovat, ha a kard nem pattan el a csatában, ha a szerszámok kitartanak, ha egy alkarvédőt újjá tudsz varázsolni, ezek mind-mind mérhető és észlelhető dolgok. *A férfira mosolyog.* Én úgy érzem, a mester fel fog venni maga mellé. Onnantól már minden a te döntésed.
~Bár ennyire egyszerű lenne ez nekem is. De amit én tudok, ennyire nem egyértelmű. Ha sikerül egy gyógyítás, azt mondják nélkülem is meggyógyult volna a beteg, ha nem, akkor engem vádolnak, hiába mondtam már meg az elején, hogy oly súlyos a helyzet, hogy akár minden gyógyító összes tudása is kevés lehet.~
– Régóta vándorolsz? *Csúszik ki a száján még egy kérdés, és közben önkéntelenül lassít kicsit, időt hagyva ezzel a válaszra, mielőtt elérik a csoportosulást a bódénál.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11588-11607