Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 54 (1061. - 1080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1080. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-30 15:02:49
Üzenet elküldve: 2015-01-30 15:02:49
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Olcsó bájitalok //
// Kagan Thargodar //
*Mintha a semmiből teremne ott a férfi, akivel még régebben a hófesztiválon mintha beszéltek volna, aztán nem lett a dologból semmi. Meglepődve tapasztalja, hogy most rá figyelve érdeklődik az italokról. ~Olyan erősnek néz ki.~ Piros el a lány, de hamar észbe kap.*
- Öhm, hát... üdvözlöm, Uram! *Köszönti, ahogy összeszedi magát. A kérdésre, hogy milyen ital van, körbemutogat a tálcáján, és az árakat is felsorolja.*
- Van két sötétzöld, négy citromsárga, két vérvörös, két mandulabarna, három sötétkék, három hófehér, egy drapp és egy sötétlila, ezek mind száztíz aranyba kerülnek darabonként. Ezen kívül van két olajzöld és egy tengerkék, ezeknek az ára százhetven arany darabonként. *Ha a férfi érdeklődik, hogy melyik mit csinál, Eriel készségesen válaszol minden kérdésére.*
// Kagan Thargodar //
*Mintha a semmiből teremne ott a férfi, akivel még régebben a hófesztiválon mintha beszéltek volna, aztán nem lett a dologból semmi. Meglepődve tapasztalja, hogy most rá figyelve érdeklődik az italokról. ~Olyan erősnek néz ki.~ Piros el a lány, de hamar észbe kap.*
- Öhm, hát... üdvözlöm, Uram! *Köszönti, ahogy összeszedi magát. A kérdésre, hogy milyen ital van, körbemutogat a tálcáján, és az árakat is felsorolja.*
- Van két sötétzöld, négy citromsárga, két vérvörös, két mandulabarna, három sötétkék, három hófehér, egy drapp és egy sötétlila, ezek mind száztíz aranyba kerülnek darabonként. Ezen kívül van két olajzöld és egy tengerkék, ezeknek az ára százhetven arany darabonként. *Ha a férfi érdeklődik, hogy melyik mit csinál, Eriel készségesen válaszol minden kérdésére.*
1079. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-30 11:00:24
Üzenet elküldve: 2015-01-30 11:00:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
*Hallja, hogy hogyan vélekednek az orkokról. Ez kissé megnyugtatja, hogy nem valami borzasztó helyre keveredett. Bár, ez a történet az orkról, akit a törzs befogadott, kissé bolond dolognak tűnik, hiszen amennyire ő tudja, ork, csak holtan kerülhet be egy nomád tábor területére. De úgy látszik, itt másféle viszonyok uralkodnak. Mikor kihozza elé a pásztor a kecskét, enyhén elmosolyodik. Meg is magyarázza miért.*
-Lehet félre értettél őrségparancsnok! Nem valami természettündér vagyok, hogy kézrátétellel azt tegyek egy állattal, amit akarok! Az idomítás hosszú idő munkája, bizalom és türelem kell hozzá! *Trodd felé biccent.*
-Gondolom, ebben ez a pásztor is megerősíthet! Hiszen, ő is ért az állatokhoz, bár, azt nem tudom, mennyire. *Nem megsérteni akarja a férfit, csupán érzékeltetni, hogy nem tudja mennyire szakmabeli Trodd.*
-Ha adtok egy állatot, akkor pár nap alatt a bizalmába férkőzök és megtanítom, arra, amire szükséges. *Nem akarja túlságosan bő lére ereszteni mondandóját. Azonban az biztos, hogy ezzel az idegen jószággal egy pillanat alatt nem tud mit kezdeni. Nem is nagyon érti, mit várnak el tőle. Közben odalép a kecskéhez, és megsimogatja. Az állat bújik a tenyerébe. Attól, hogy nincs földöntúli ereje, még érzik rajta az állatok a bizalmasságot és a nyugodtságot, ez pedig fontos dolog.*
-Nem tudom mivel győzhetném meg a törzset! *Jelenti ki végül, egyfajta választ várva a többiektől.*
*Hallja, hogy hogyan vélekednek az orkokról. Ez kissé megnyugtatja, hogy nem valami borzasztó helyre keveredett. Bár, ez a történet az orkról, akit a törzs befogadott, kissé bolond dolognak tűnik, hiszen amennyire ő tudja, ork, csak holtan kerülhet be egy nomád tábor területére. De úgy látszik, itt másféle viszonyok uralkodnak. Mikor kihozza elé a pásztor a kecskét, enyhén elmosolyodik. Meg is magyarázza miért.*
-Lehet félre értettél őrségparancsnok! Nem valami természettündér vagyok, hogy kézrátétellel azt tegyek egy állattal, amit akarok! Az idomítás hosszú idő munkája, bizalom és türelem kell hozzá! *Trodd felé biccent.*
-Gondolom, ebben ez a pásztor is megerősíthet! Hiszen, ő is ért az állatokhoz, bár, azt nem tudom, mennyire. *Nem megsérteni akarja a férfit, csupán érzékeltetni, hogy nem tudja mennyire szakmabeli Trodd.*
-Ha adtok egy állatot, akkor pár nap alatt a bizalmába férkőzök és megtanítom, arra, amire szükséges. *Nem akarja túlságosan bő lére ereszteni mondandóját. Azonban az biztos, hogy ezzel az idegen jószággal egy pillanat alatt nem tud mit kezdeni. Nem is nagyon érti, mit várnak el tőle. Közben odalép a kecskéhez, és megsimogatja. Az állat bújik a tenyerébe. Attól, hogy nincs földöntúli ereje, még érzik rajta az állatok a bizalmasságot és a nyugodtságot, ez pedig fontos dolog.*
-Nem tudom mivel győzhetném meg a törzset! *Jelenti ki végül, egyfajta választ várva a többiektől.*
1078. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 23:03:01
Üzenet elküldve: 2015-01-29 23:03:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Épp jóleső pihenőjén van, amikor Quikhnah megszólítja. Meglepetésként éri társa híre. Máris ilyen hamar kifutottak volna a készletekből? Ugyan... az lehetetlen. A másik törpe egyszerűen csak nem tud arról a bizonyos ládáról.*
- Hagyd csak, ennyi elég lesz nekik. A többit maguknak is elő tudják állítani. *sóhajtja Hrothgaar* Menj, segíts a másik kettőnek. Tartom a frontot.
*Küldi most tényleg kicsit el a másikat. Kicsit, úgy pár órára. Az előtte álló munka most már túl van a nehezén, már csak a penge megformálása és élezése van hátra. Ha a másik törpe elhagyta a műhelyet, Hrothgaar neki is kezd. Újra izzítja a tüzet. A rideg fémet a fogóval a parázsba dugja és vár. Feszülten figyeli, ahogy a fém színe változik.*
- "A fémet addig kell hevíteni, míg el nem éri a sivatagban felkelő nap színét, eztán le kell hűteni a királyi bíbor színére, *halkan mormolja, idézi a szavakat* majd... majd...
~Egy erős harcos testébe kell mártani... a harcos ereje átvándorol a pengébe, és ez adja a fém hatalmát.~
*Fejezi be végül már csupán magában a mondatot. Fejét megrázza, hogy elhessegesse a kellemetlen gondolatokat és kiemeli a felizzott fémet a tűzből. Újra és újra lesújt a kalapács. Az anyag hajlik, nyúlik a kovács keze nyomán. A fémek megszelídítője ő most, akarata szerint önt formát munkája tárgya. Lassan, de biztosan elvéknyítja a pengét. Az üllő fokát használva kiképzi az ívet, amit a nő kért tőle. A hűlő fém ismét és ismét a lángok közé kerül, hogy újfent szinte vakító fehéren ragyogjon és szikrákat hányva fejlődjön azzá, amivé a kovácsmester formálja: kés pengéjévé. A víz szinte felsikolt, és habot, gőzt okád, a forró acéllal való kierőszakolt nászuk alkalmával, és ahogy Hrothgaar kiemeli a fogóval a kés pengéjét, hogy a tűz fényénél megszemlélhesse, már érzi is, nagyszerű munkát végzett. A finom mintázat a pengén, mint megyannyi összetömörülő hullám fodra, amik majd szétfeszítik az anyagot.*
- Elkészült...
*Nagyot sóhajt, ahogy óvatosan leteszi a pengét az üllőre. Már csak keveset kell vesződnie vele. Vesződnie? Nem, ez nem kelletlen robot. Alkotott. Művésszé vált ő maga is, míg a késen dolgozott. Már csak a kés nyelével kell picit dolgoznia, az utolsó simításként, elég egyetlen egyszer izzítani a fémet és a nyeles lukavztóval két lukat "lőni" az anyagba. Ide fog majd kerülni az a kis fémpöcök, ami összefogja a kés faragott nyelét, ami körbeöleli a kialakított nyelet. Az viszont már nem az ő gondja. Ő csak a pengét kovácsolta ki a nőnek. A markolatról gondoskodjék más, gondolja és picit még szemezget a remekművel. Egy nagyobbacska anyagba bugyolálja és a munkaasztalra helyezi.*
- Na, már csak a megrendelő kell...
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.29 23:04:05
*Épp jóleső pihenőjén van, amikor Quikhnah megszólítja. Meglepetésként éri társa híre. Máris ilyen hamar kifutottak volna a készletekből? Ugyan... az lehetetlen. A másik törpe egyszerűen csak nem tud arról a bizonyos ládáról.*
- Hagyd csak, ennyi elég lesz nekik. A többit maguknak is elő tudják állítani. *sóhajtja Hrothgaar* Menj, segíts a másik kettőnek. Tartom a frontot.
*Küldi most tényleg kicsit el a másikat. Kicsit, úgy pár órára. Az előtte álló munka most már túl van a nehezén, már csak a penge megformálása és élezése van hátra. Ha a másik törpe elhagyta a műhelyet, Hrothgaar neki is kezd. Újra izzítja a tüzet. A rideg fémet a fogóval a parázsba dugja és vár. Feszülten figyeli, ahogy a fém színe változik.*
- "A fémet addig kell hevíteni, míg el nem éri a sivatagban felkelő nap színét, eztán le kell hűteni a királyi bíbor színére, *halkan mormolja, idézi a szavakat* majd... majd...
~Egy erős harcos testébe kell mártani... a harcos ereje átvándorol a pengébe, és ez adja a fém hatalmát.~
*Fejezi be végül már csupán magában a mondatot. Fejét megrázza, hogy elhessegesse a kellemetlen gondolatokat és kiemeli a felizzott fémet a tűzből. Újra és újra lesújt a kalapács. Az anyag hajlik, nyúlik a kovács keze nyomán. A fémek megszelídítője ő most, akarata szerint önt formát munkája tárgya. Lassan, de biztosan elvéknyítja a pengét. Az üllő fokát használva kiképzi az ívet, amit a nő kért tőle. A hűlő fém ismét és ismét a lángok közé kerül, hogy újfent szinte vakító fehéren ragyogjon és szikrákat hányva fejlődjön azzá, amivé a kovácsmester formálja: kés pengéjévé. A víz szinte felsikolt, és habot, gőzt okád, a forró acéllal való kierőszakolt nászuk alkalmával, és ahogy Hrothgaar kiemeli a fogóval a kés pengéjét, hogy a tűz fényénél megszemlélhesse, már érzi is, nagyszerű munkát végzett. A finom mintázat a pengén, mint megyannyi összetömörülő hullám fodra, amik majd szétfeszítik az anyagot.*
- Elkészült...
*Nagyot sóhajt, ahogy óvatosan leteszi a pengét az üllőre. Már csak keveset kell vesződnie vele. Vesződnie? Nem, ez nem kelletlen robot. Alkotott. Művésszé vált ő maga is, míg a késen dolgozott. Már csak a kés nyelével kell picit dolgoznia, az utolsó simításként, elég egyetlen egyszer izzítani a fémet és a nyeles lukavztóval két lukat "lőni" az anyagba. Ide fog majd kerülni az a kis fémpöcök, ami összefogja a kés faragott nyelét, ami körbeöleli a kialakított nyelet. Az viszont már nem az ő gondja. Ő csak a pengét kovácsolta ki a nőnek. A markolatról gondoskodjék más, gondolja és picit még szemezget a remekművel. Egy nagyobbacska anyagba bugyolálja és a munkaasztalra helyezi.*
- Na, már csak a megrendelő kell...
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.29 23:04:05
1077. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:44:16
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:44:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Kagan //
* A kapun kívül hosszúházak nélkül is akad elég élet. De ha a vezér normalizálni akarja a helyzetet, akkor valóban kellenek az épületek. *
- Nem, még nem. Chiarinak meséltem róluk. Ő megért, azt hiszem. -
* Feleli őszintén az óriás. A Kramlafra irányuló megjegyzésre csupán bólint. *
- Akaratod szerint lesz. Nem nagyon ismerem az újakat, de akkor majd Chiari segít. -
* A mondat végén Azil alaposan körülnéz, látszik, fejben már a házakat kelti életre. Csupán a vezér szavaira néz vissza. *
- Köszönöm Kagan. Igyekszem ezután is. Ahogy megfogadtam. Jó tettet hűséggel, vért vérrel szolgálok meg. -
* Válaszolja, immár féltérdre ereszkedve. Aztán tekintete felcsillan egy percre. *
- Istálló is legyen? -
* Veti még fel a kérdést, mert a vezér befejezni látszik a vele való beszélgetést. Amint választ kap, indul is vissza az erődbe. *
- Máris nekilátok összeszedni a brigádot. -
* Biccent még egy utolsót, majd megindul a kapu felé.*
* A kapun kívül hosszúházak nélkül is akad elég élet. De ha a vezér normalizálni akarja a helyzetet, akkor valóban kellenek az épületek. *
- Nem, még nem. Chiarinak meséltem róluk. Ő megért, azt hiszem. -
* Feleli őszintén az óriás. A Kramlafra irányuló megjegyzésre csupán bólint. *
- Akaratod szerint lesz. Nem nagyon ismerem az újakat, de akkor majd Chiari segít. -
* A mondat végén Azil alaposan körülnéz, látszik, fejben már a házakat kelti életre. Csupán a vezér szavaira néz vissza. *
- Köszönöm Kagan. Igyekszem ezután is. Ahogy megfogadtam. Jó tettet hűséggel, vért vérrel szolgálok meg. -
* Válaszolja, immár féltérdre ereszkedve. Aztán tekintete felcsillan egy percre. *
- Istálló is legyen? -
* Veti még fel a kérdést, mert a vezér befejezni látszik a vele való beszélgetést. Amint választ kap, indul is vissza az erődbe. *
- Máris nekilátok összeszedni a brigádot. -
* Biccent még egy utolsót, majd megindul a kapu felé.*
1076. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:10:13
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:10:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Azil és a többiek //
*Ahogy a Kapun kiér, elé tárul Amon Ruadh immár megszokott forgataga. Érdeklődők, átutazók, no meg a szokásos csatlakozni vágyó idegenek, akik Dharren idegein táncolnak.*
~ Idegenek az idegeken. Hehe. ~ *villan fel benne valami, amit jobb híján és erős fenntartásokkal humornak kell neveznie, de aztán Azil szavaira ennek árnyéka is elillan.*
- Álmok? Nocsak. *pillant fel a nála is jóval termetesebb emberszabásúra.*
- A Szellemjárónak beszéltél róla? Ő az Álmok Őrzője, bár most... pihen. Meggyötörték a Szellemek. *Azil kérdésére csak egy flegma vállvonás a válasz.*
- Bírnia kell. És nyugodtan fogd be az újakat is: Janemitát, Etheát meg a többieket. Meg Maout, legfőképpen - talán ha elfárad, nem csinál butaságot. Morwon, Chiari, Dharren is segít eligazítani őket, oké? *úgy tűnik, Azil is erre a következtetésre jut, így Kagan csak biccent egyet.*
- Eddig nem okoztál nekem csalódást, Azil, az Ács. Amon Ruadh a te otthonod, a Thargodarok a te családod is. Ha bármi kell, ha ott kell lennünk... tudod, hol találsz minket. *veregeti meg a férfi könyökét, aztán nagyot sóhajt.*
- Kezdj hát neki, én addig megnézem, hogyan bírja Dharren. *hagyja ott az óriást, és veszi útját az őrségparancsnok felé, mikor is megüti fülét egy ismerős hang.*
- Ide, Eriel, ide! *int az árujával házaló kereskedő-alkimistának.*
- Amit elmulasztottunk a Tél Ünnepén, most bepótoljuk. Mondd hát, mi a portékád? *üvegcséből sosem elég, főleg azóta, hogy a klán alkimistái a Vörös Hajú Idegen megrendelését próbálják összerakni. Kihívás ez a javából, főleg, mert az északiaknak rá kellett döbbenniük: sokkal többféle vajákos kutymászolás létezik, mint amiről tudtak.*
~ Hiába no, civilizált népek. ~ *csak azért nem köp ki, mert Eriel félreértené.*
- Na és persze: mennyiért?
*Ahogy a Kapun kiér, elé tárul Amon Ruadh immár megszokott forgataga. Érdeklődők, átutazók, no meg a szokásos csatlakozni vágyó idegenek, akik Dharren idegein táncolnak.*
~ Idegenek az idegeken. Hehe. ~ *villan fel benne valami, amit jobb híján és erős fenntartásokkal humornak kell neveznie, de aztán Azil szavaira ennek árnyéka is elillan.*
- Álmok? Nocsak. *pillant fel a nála is jóval termetesebb emberszabásúra.*
- A Szellemjárónak beszéltél róla? Ő az Álmok Őrzője, bár most... pihen. Meggyötörték a Szellemek. *Azil kérdésére csak egy flegma vállvonás a válasz.*
- Bírnia kell. És nyugodtan fogd be az újakat is: Janemitát, Etheát meg a többieket. Meg Maout, legfőképpen - talán ha elfárad, nem csinál butaságot. Morwon, Chiari, Dharren is segít eligazítani őket, oké? *úgy tűnik, Azil is erre a következtetésre jut, így Kagan csak biccent egyet.*
- Eddig nem okoztál nekem csalódást, Azil, az Ács. Amon Ruadh a te otthonod, a Thargodarok a te családod is. Ha bármi kell, ha ott kell lennünk... tudod, hol találsz minket. *veregeti meg a férfi könyökét, aztán nagyot sóhajt.*
- Kezdj hát neki, én addig megnézem, hogyan bírja Dharren. *hagyja ott az óriást, és veszi útját az őrségparancsnok felé, mikor is megüti fülét egy ismerős hang.*
- Ide, Eriel, ide! *int az árujával házaló kereskedő-alkimistának.*
- Amit elmulasztottunk a Tél Ünnepén, most bepótoljuk. Mondd hát, mi a portékád? *üvegcséből sosem elég, főleg azóta, hogy a klán alkimistái a Vörös Hajú Idegen megrendelését próbálják összerakni. Kihívás ez a javából, főleg, mert az északiaknak rá kellett döbbenniük: sokkal többféle vajákos kutymászolás létezik, mint amiről tudtak.*
~ Hiába no, civilizált népek. ~ *csak azért nem köp ki, mert Eriel félreértené.*
- Na és persze: mennyiért?
1075. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:58:39
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:58:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
-Üdvözlöm Dharenn őrségparancsnok!
*Köszön az őt megszólító férfinak és fejével biccent megadva rangjának járó tiszteletet. Tekintetét végigfuttatja a harcoson, de nem tolakodóan, nem kíván senkit sem megsérteni. Balját még mindig lazán a fegyvere markolatán. Nem markolássza, feleslegesen nem teszi, nem egy kurtizán csecse az, hanem inkább annak megakadályozására, hogy ide-oda csapkodja a lábát. Megigazítja magán köppenyét és bemutatkozik*
- A nevem Trewien Arque. Az úton jöttem kelet felől.
*Mutat a háta mögé. Nem érzi igazából szükségességét, hogy bemondjon egy városnak a nevét, ahol éppen sokáig tartózkodott.*
-Nos a miértre nem tudnék egyértelmű választ adni. Persze mondhatnám azt, hogy milyen nagy megtiszteltetés lenne egy nagy hadvezér zászlaja alatt harcolni és mennyi minden remek dolgot hallottam róla. Ez mondjuk hazugság is lenne. De okaim talán ennél sokkal egyszerűbbek, a pénz és a dicsőség egészen motiváló tud lenni számomra.
*Majd széttárja karját, mondván, hogy ez a nagy igazság itten és most.*
-Sok féle fegyverhez értek. Elsősorban a kardokat preferálom, de kevés olyan harci eszköz van, amivel nem boldogulok. Na persze, az más kérdés, hogy milyen ügyesen forgatom őket. Az hogy éppen ez a remekbe szabott szablya van nálam inkább csak a véletlen műve. Ajándék, amit örömmel fogadtam el.
-Üdvözlöm Dharenn őrségparancsnok!
*Köszön az őt megszólító férfinak és fejével biccent megadva rangjának járó tiszteletet. Tekintetét végigfuttatja a harcoson, de nem tolakodóan, nem kíván senkit sem megsérteni. Balját még mindig lazán a fegyvere markolatán. Nem markolássza, feleslegesen nem teszi, nem egy kurtizán csecse az, hanem inkább annak megakadályozására, hogy ide-oda csapkodja a lábát. Megigazítja magán köppenyét és bemutatkozik*
- A nevem Trewien Arque. Az úton jöttem kelet felől.
*Mutat a háta mögé. Nem érzi igazából szükségességét, hogy bemondjon egy városnak a nevét, ahol éppen sokáig tartózkodott.*
-Nos a miértre nem tudnék egyértelmű választ adni. Persze mondhatnám azt, hogy milyen nagy megtiszteltetés lenne egy nagy hadvezér zászlaja alatt harcolni és mennyi minden remek dolgot hallottam róla. Ez mondjuk hazugság is lenne. De okaim talán ennél sokkal egyszerűbbek, a pénz és a dicsőség egészen motiváló tud lenni számomra.
*Majd széttárja karját, mondván, hogy ez a nagy igazság itten és most.*
-Sok féle fegyverhez értek. Elsősorban a kardokat preferálom, de kevés olyan harci eszköz van, amivel nem boldogulok. Na persze, az más kérdés, hogy milyen ügyesen forgatom őket. Az hogy éppen ez a remekbe szabott szablya van nálam inkább csak a véletlen műve. Ajándék, amit örömmel fogadtam el.
1074. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:58:21
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:58:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Kagan //
* Úgy látszik, még nem teljesen tiszta a feje, hisz tud számolni, most mégis félre hallotta a dolgokat. *
- Persze, három. Ne haragudj, de fura álmok gyötörnek. -
* Mondja, de közben figyel az eligazításra is. Teljes csapatot vihet, köztük a szerzetest is. *
- A szerzetest? Ügyes kezű, nem vitatom, de fogja bírni? -
* Nem tehet róla, emberszerető fajta, nem akarja, hogy Kramlaf még jobban megsérüljön. *
- Én még Morwonra gondoltam. De majd a gyógyító segít összeszedni a csapatot. A törpéket nem zargatnám, gondolom van dolguk a műhelyben épp elég. -
* Mondja, míg a kapuhoz ballagnak. *
~ Esetleg Trodd is jöhet, ha ráér. ~
* Veszi számba a lehetőségeket az ács. Amint az őrség kiengedi őket, Azil mosolyogva felel Kagan megjegyzésére. *
- Rendben, lesz kocsma is, de csak felhúzom, be nem megyek! -
* Fogadja meg vezére előtt, s komolyan is gondolja. A várossal kapcsolatos megjegyzésre csak halkan reagál. *
- Igen, de az nem volt az otthonom. -
* Néz le Kaganra, hálás tekintettel. *
* Úgy látszik, még nem teljesen tiszta a feje, hisz tud számolni, most mégis félre hallotta a dolgokat. *
- Persze, három. Ne haragudj, de fura álmok gyötörnek. -
* Mondja, de közben figyel az eligazításra is. Teljes csapatot vihet, köztük a szerzetest is. *
- A szerzetest? Ügyes kezű, nem vitatom, de fogja bírni? -
* Nem tehet róla, emberszerető fajta, nem akarja, hogy Kramlaf még jobban megsérüljön. *
- Én még Morwonra gondoltam. De majd a gyógyító segít összeszedni a csapatot. A törpéket nem zargatnám, gondolom van dolguk a műhelyben épp elég. -
* Mondja, míg a kapuhoz ballagnak. *
~ Esetleg Trodd is jöhet, ha ráér. ~
* Veszi számba a lehetőségeket az ács. Amint az őrség kiengedi őket, Azil mosolyogva felel Kagan megjegyzésére. *
- Rendben, lesz kocsma is, de csak felhúzom, be nem megyek! -
* Fogadja meg vezére előtt, s komolyan is gondolja. A várossal kapcsolatos megjegyzésre csak halkan reagál. *
- Igen, de az nem volt az otthonom. -
* Néz le Kaganra, hálás tekintettel. *
1073. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 20:57:37
Üzenet elküldve: 2015-01-29 20:57:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés//
* A hírek igazak. Van egy hadúr, aki barbár is, és harcosokat keres. Az erőd hatalmas és masszív kapuja negyednyi részben nyitva áll, ott egy harcos strázsál. Kinézetre talán nem mondanák meg róla, hogy barbár. Sötét ruhákat viselő férfi, aki a kopottas fekete farkasirhát csak annyira nyitja meg magán, hogy oldalán a kardja látható legyen. Megmozdul arra, mikor az idegen férfi megáll az erőd előtt és kardjának markolatára teszi a kezét. Hasonlóképpen cselekszik ő is. De most még elég, ha az őrségből csak őt látja a férfi. *
- A hír igaz. Dharren vagyok, az őrségparancsnok.
- Mond a neved, honnan jöttél és miért akarsz itt szolgálni. S persze milyen fegyvereket bírsz forgatni?
* A hírek igazak. Van egy hadúr, aki barbár is, és harcosokat keres. Az erőd hatalmas és masszív kapuja negyednyi részben nyitva áll, ott egy harcos strázsál. Kinézetre talán nem mondanák meg róla, hogy barbár. Sötét ruhákat viselő férfi, aki a kopottas fekete farkasirhát csak annyira nyitja meg magán, hogy oldalán a kardja látható legyen. Megmozdul arra, mikor az idegen férfi megáll az erőd előtt és kardjának markolatára teszi a kezét. Hasonlóképpen cselekszik ő is. De most még elég, ha az őrségből csak őt látja a férfi. *
- A hír igaz. Dharren vagyok, az őrségparancsnok.
- Mond a neved, honnan jöttél és miért akarsz itt szolgálni. S persze milyen fegyvereket bírsz forgatni?
1072. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:26:34
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:26:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség //
*Trodd végül megkapja a választ. Bár ez sem nyugtatja meg abban, hogy a jószágnak semmi baja nem lesz.*
-Értem már.
*Egy öreg is megjelenik aki egy levelet hozott. Trodd a köszöntésre biccent. Majd egy lány is megjelenik olyan arcfestékkel amit ha Trodd este meglátna lehet, hogy megijedne. Ő törzstag de, a nevét Trodd még nem tudja. Viszont hallja a nevét.*
-Én ilyenhez nem értek. Én pásztor voltam de, ilyen druidát még életemben nem láttam.
*A farkasidomítás számára hihetetlen dolog. Kutyát és jószágot lehet de, hogy vadat idomítson valaki ilyenről ő még nem hallott.*
*Trodd végül megkapja a választ. Bár ez sem nyugtatja meg abban, hogy a jószágnak semmi baja nem lesz.*
-Értem már.
*Egy öreg is megjelenik aki egy levelet hozott. Trodd a köszöntésre biccent. Majd egy lány is megjelenik olyan arcfestékkel amit ha Trodd este meglátna lehet, hogy megijedne. Ő törzstag de, a nevét Trodd még nem tudja. Viszont hallja a nevét.*
-Én ilyenhez nem értek. Én pásztor voltam de, ilyen druidát még életemben nem láttam.
*A farkasidomítás számára hihetetlen dolog. Kutyát és jószágot lehet de, hogy vadat idomítson valaki ilyenről ő még nem hallott.*
1071. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:21:02
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:21:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Az elmúlt időszakban, főleg mióta szabadnak mondhatja magát, legalább is nincs senki, aki megmondaná neki mit szabad és mit nem, elgondolkodott rajta, hogy egyedül nem boldogul könnyen. Biztos találna kisebb alkalmi munkákat, esetleg lehetne testőr, vagy valami értelmetlen késpárbajban meghalhatna, de ezeket az opciókat értelemszerűen nem tartja túlságosan vonzónak. Ő harcos és nem valamiféle lelketlen zsoldos, de ahhoz, hogy fejlődjön és hírnévre tegyen szert valamit tennie kell. Utazásai során hallott egy hadúrról, aki sereget toboroz. Barbárnak mondják, de lehet, hogy csak a féltékenység beszél az ellenségeiből és félelem a gyengékből.
Megérkezve az erődhöz kíváncsian néz körbe a kapu előtt. Balját fegyvere markolatán pihenteti, kissé kihívóan, és persze azért is, ha valami baj lenne, akkor megpróbálja magát kivágni. Az őrséghez lépve tiszta hangján szólítja meg őket.*
-Jó napot urak! Úgy hallottam, hogy toboroznak itt fegyvereseket. Kihez tudok fordulni ez ügyben?
*Az elmúlt időszakban, főleg mióta szabadnak mondhatja magát, legalább is nincs senki, aki megmondaná neki mit szabad és mit nem, elgondolkodott rajta, hogy egyedül nem boldogul könnyen. Biztos találna kisebb alkalmi munkákat, esetleg lehetne testőr, vagy valami értelmetlen késpárbajban meghalhatna, de ezeket az opciókat értelemszerűen nem tartja túlságosan vonzónak. Ő harcos és nem valamiféle lelketlen zsoldos, de ahhoz, hogy fejlődjön és hírnévre tegyen szert valamit tennie kell. Utazásai során hallott egy hadúrról, aki sereget toboroz. Barbárnak mondják, de lehet, hogy csak a féltékenység beszél az ellenségeiből és félelem a gyengékből.
Megérkezve az erődhöz kíváncsian néz körbe a kapu előtt. Balját fegyvere markolatán pihenteti, kissé kihívóan, és persze azért is, ha valami baj lenne, akkor megpróbálja magát kivágni. Az őrséghez lépve tiszta hangján szólítja meg őket.*
-Jó napot urak! Úgy hallottam, hogy toboroznak itt fegyvereseket. Kihez tudok fordulni ez ügyben?
1070. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:18:03
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:18:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
~Máris? Pedig olyan jól aludtam! ~
*Gondolja duzzogva, mikor Horti oldalba böki. Elfelejti, hogy már evett, és már nyúlna egy tányérért. Az zökkenti ki tévhitéből, hogy Hroti a műhely kulcsát nyújtja felé. *
-Ohh, persze!
*Vágja rá. Kidörgöli a csipát a szeméből és elkacsázik a kapu felé. Kint a műhely felé lépdel, még mindig álmosan. A kulcs beleillik a zárba. Szerencsére Hroti ennek a kulcsát adta ide. Bár az is meglehet, hogy nincs is máshoz kulcsa. Nem ez a lényeg. Kinyitja az ajtót és cseppet sem vidáman folytatja amit elkezdett.
Hozzálát a lapátokhoz.
Elkezdi olvasztani a fémet. Amint megolvadt, egy fogóval leemeli a tűzről és kalapálni kezdi. Amint a fém hűlni kezd felhevíti, hogy formálható maradjon. Ezt csinálja, amíg el nem készül az első lapátfej. A felénél tart, amikor befut Hrothgaar is. Közben egy nő is belép. *
~No! Minek ennek ilyen fegyver? Nem épp vadász kinézete van. ~
*De nem teszi szóvá kétségeit. Ha a nő meg akarja tartani magának, hát tartsa meg. Különben is... ha eleget fizet akkor semmi gond. De sajnálatos módon nem ő kapja meg a kést, szóval ő marad a lapátfejeknél. Fél szemmel megpillantja, hogy mit is alkotott a nő. Hát, elég sűrűn köszörülik a torkukat Horitval. Annyira, hogy az már bántó, sőt fájdalmas lehet a nőnek. De nem is foglalkozik többet vele. Letöröl egy könnycseppet a szeméről, majd visszatér a lapáthoz. Szépen kialakította, már csak a szegeknek való lyukak kellenek. Megcsinálja azokat is. Egy lapátfej készen is lenne. Hozzálát a másodikhoz, közben Horti is serényen tevékenykedik. A második lapátfej is hasonló az előzőhöz. Szép kialakítású. A vége talán kicsit élesebbre sikeredett a kelleténél. Nem szereti a tompa dolgokat, de hát ki szereti? Azonban, mikor hozzálátna a harmadikhoz, egy probléma üti fel a fejét. *
-Öhh... Hrothgaar. Van egy kis bibi. Ennyi alapanyag nem lesz elegendő egy harmadik fejhez. Esetleg akkor, ha a használó egy gnóm, vagy egy alacsonyabb növésű törpe. Elkészítem én így is, bár nem lesz akkora, mint a másik kettő.
*Bök a fejével a másik kettő fej felé. Mellettük vannak a kapafejek és az ásófej is. *
-Segítsek Dwininéknek, vagy minél előbb hozzálátunk az kohóhoz?
*Neki aztán mindegy, de, ha Hroti most rosszul dönt, rendesen magára haragíthatja Kagant. *
~Máris? Pedig olyan jól aludtam! ~
*Gondolja duzzogva, mikor Horti oldalba böki. Elfelejti, hogy már evett, és már nyúlna egy tányérért. Az zökkenti ki tévhitéből, hogy Hroti a műhely kulcsát nyújtja felé. *
-Ohh, persze!
*Vágja rá. Kidörgöli a csipát a szeméből és elkacsázik a kapu felé. Kint a műhely felé lépdel, még mindig álmosan. A kulcs beleillik a zárba. Szerencsére Hroti ennek a kulcsát adta ide. Bár az is meglehet, hogy nincs is máshoz kulcsa. Nem ez a lényeg. Kinyitja az ajtót és cseppet sem vidáman folytatja amit elkezdett.
Hozzálát a lapátokhoz.
Elkezdi olvasztani a fémet. Amint megolvadt, egy fogóval leemeli a tűzről és kalapálni kezdi. Amint a fém hűlni kezd felhevíti, hogy formálható maradjon. Ezt csinálja, amíg el nem készül az első lapátfej. A felénél tart, amikor befut Hrothgaar is. Közben egy nő is belép. *
~No! Minek ennek ilyen fegyver? Nem épp vadász kinézete van. ~
*De nem teszi szóvá kétségeit. Ha a nő meg akarja tartani magának, hát tartsa meg. Különben is... ha eleget fizet akkor semmi gond. De sajnálatos módon nem ő kapja meg a kést, szóval ő marad a lapátfejeknél. Fél szemmel megpillantja, hogy mit is alkotott a nő. Hát, elég sűrűn köszörülik a torkukat Horitval. Annyira, hogy az már bántó, sőt fájdalmas lehet a nőnek. De nem is foglalkozik többet vele. Letöröl egy könnycseppet a szeméről, majd visszatér a lapáthoz. Szépen kialakította, már csak a szegeknek való lyukak kellenek. Megcsinálja azokat is. Egy lapátfej készen is lenne. Hozzálát a másodikhoz, közben Horti is serényen tevékenykedik. A második lapátfej is hasonló az előzőhöz. Szép kialakítású. A vége talán kicsit élesebbre sikeredett a kelleténél. Nem szereti a tompa dolgokat, de hát ki szereti? Azonban, mikor hozzálátna a harmadikhoz, egy probléma üti fel a fejét. *
-Öhh... Hrothgaar. Van egy kis bibi. Ennyi alapanyag nem lesz elegendő egy harmadik fejhez. Esetleg akkor, ha a használó egy gnóm, vagy egy alacsonyabb növésű törpe. Elkészítem én így is, bár nem lesz akkora, mint a másik kettő.
*Bök a fejével a másik kettő fej felé. Mellettük vannak a kapafejek és az ásófej is. *
-Segítsek Dwininéknek, vagy minél előbb hozzálátunk az kohóhoz?
*Neki aztán mindegy, de, ha Hroti most rosszul dönt, rendesen magára haragíthatja Kagant. *
1069. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 16:00:43
Üzenet elküldve: 2015-01-29 16:00:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Ha nincs más//
*Marin mérges, s nyomorúságos szívvel hagyta el korábbi bajtársait, kikkel nem tudott belefogni a Talmid által felvázolt események felgöngyölésére. Szerencsétlen vízi lény túl öreg, és kimerült volt, de az is lehet, hogy szárazföldön túl sokat eltöltött idő lett a végzete. Marinék nem tudták hogyan kéne illő módon elbúcsúztatni, de mégsem dobhatták a kutyáknak, így jobb ötlet híján visszaküldték otthonába, a végtelen óceán mélységeibe.
Az esetet követően ugyan felajánlották a hajózást, kétes mivoltát tekintve a testőr inkább nem fogadta el, na meg nem hagyhatta magára Tarsist sem. Bár ami most ütött szöget a fejében, lehet egy hangyányit sem jobb ötlet.
A kikötő környékén amúgy is sok a pletyka, de mostanság túl sok szól egy olyan helyről, melynek létezésére tucatnyian esküdöznek. A barbár törzs, amiről szó van, embereket toboroz, s Marin bármennyire is húzta a száját, kénytelen volt belátni, hogy tennie kell velük egy próbát. A városba amúgy sem tudnak visszajutni, hisz arra sincsen pénzük. A talmiddal együtt a pénz ígérete is elúszott.
Tarsis Gregóriusz úrnál maradt, ki régebben is jó társaságra lelt benne. Megígérte, hogy gondját viseli a férfinak, míg Marin vissza nem tér, s örökre, ha nem térne vissza, Talán ez lenne az alkalom, hogy Marin köddé váljon, ezzel biztosítva urának a nyugalmat hátralevő napjaiban, de őt nem arra nevelték, hogy elhagyja gazdáját. Eddig is kitartott, ezután is ki fog.
A barbár törzs, ahogy a kikötőben nevezik őket, igazán impozáns erődöt tákolt össze magának. Már csak ebből is az tűnik ki, hogy nem egy nomád rablóbandáról van szó. De akkor minek toboroznak embereket, s miért ilyen feltűnően? Amennyire tudja ez a terület már nem tartozik Artheniorhoz, de azért túlzás lenne azt képzelni, szövetségbe akarnának lépni a várossal. Azt meg végképp, hogy csatározásra adnák a fejüket a szél városával.
Marin a kapura emeli tekinteték, s megrázza a fejét, mikor arra gondol, hogy kopogni kezd rajta. Persze fogalma sincs az effajta népek szokásairól, de feltehetően nem pont ugyanazok a normák, mint odahaza a nemességnél. Fejét inkább a kovácsbódé felé fordítja, s lábait is arra indítja. Nem szeretne vakon besétálni az oroszlán barlangjába, hisz a barbároktól az is kitelik, hogy leütik, elveszik a holmiját, és fültől-fülig vágott torokkal kidobják a dögevőknek.*
-
*Marin mérges, s nyomorúságos szívvel hagyta el korábbi bajtársait, kikkel nem tudott belefogni a Talmid által felvázolt események felgöngyölésére. Szerencsétlen vízi lény túl öreg, és kimerült volt, de az is lehet, hogy szárazföldön túl sokat eltöltött idő lett a végzete. Marinék nem tudták hogyan kéne illő módon elbúcsúztatni, de mégsem dobhatták a kutyáknak, így jobb ötlet híján visszaküldték otthonába, a végtelen óceán mélységeibe.
Az esetet követően ugyan felajánlották a hajózást, kétes mivoltát tekintve a testőr inkább nem fogadta el, na meg nem hagyhatta magára Tarsist sem. Bár ami most ütött szöget a fejében, lehet egy hangyányit sem jobb ötlet.
A kikötő környékén amúgy is sok a pletyka, de mostanság túl sok szól egy olyan helyről, melynek létezésére tucatnyian esküdöznek. A barbár törzs, amiről szó van, embereket toboroz, s Marin bármennyire is húzta a száját, kénytelen volt belátni, hogy tennie kell velük egy próbát. A városba amúgy sem tudnak visszajutni, hisz arra sincsen pénzük. A talmiddal együtt a pénz ígérete is elúszott.
Tarsis Gregóriusz úrnál maradt, ki régebben is jó társaságra lelt benne. Megígérte, hogy gondját viseli a férfinak, míg Marin vissza nem tér, s örökre, ha nem térne vissza, Talán ez lenne az alkalom, hogy Marin köddé váljon, ezzel biztosítva urának a nyugalmat hátralevő napjaiban, de őt nem arra nevelték, hogy elhagyja gazdáját. Eddig is kitartott, ezután is ki fog.
A barbár törzs, ahogy a kikötőben nevezik őket, igazán impozáns erődöt tákolt össze magának. Már csak ebből is az tűnik ki, hogy nem egy nomád rablóbandáról van szó. De akkor minek toboroznak embereket, s miért ilyen feltűnően? Amennyire tudja ez a terület már nem tartozik Artheniorhoz, de azért túlzás lenne azt képzelni, szövetségbe akarnának lépni a várossal. Azt meg végképp, hogy csatározásra adnák a fejüket a szél városával.
Marin a kapura emeli tekinteték, s megrázza a fejét, mikor arra gondol, hogy kopogni kezd rajta. Persze fogalma sincs az effajta népek szokásairól, de feltehetően nem pont ugyanazok a normák, mint odahaza a nemességnél. Fejét inkább a kovácsbódé felé fordítja, s lábait is arra indítja. Nem szeretne vakon besétálni az oroszlán barlangjába, hisz a barbároktól az is kitelik, hogy leütik, elveszik a holmiját, és fültől-fülig vágott torokkal kidobják a dögevőknek.*
-
1068. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-29 14:32:23
Üzenet elküldve: 2015-01-29 14:32:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Olcsó bájitalok //
*Megérkezett hát. Megköszöni a karavánnak az utat, majd körülnéz a helyen. Viszonylag nagy területen helyezkedik el egy falunak nem nevezhető... valami. Először a sátrakat szúrja ki, ami mellett valami fabódé is van. Arrébb egy másik épület, amiről nem tudja, hogy a kovácsműhely, nem tudja róla megállapítani. Kicsit zavartan lépked közelebb, mert sok ismeretlen idegen kering körülötte, és nem tudja, hogy itt hogy és miért is árulhatna. Látja a kapu is, ami az erődbe vezet, de oda nem akar bemenni, egyáltalán nem vonzza. Kicsit tanácstalanul tekint körbe. Végül nyakába akasztja szokásos ki tálcáját, majd batyujából előveszi a varázsitalokat. Ezeket az italokat szövetdarabbal elválasztva, összekötözve hozta, így nem csörömpöltek vagy törtek össze. A tálcájára sorban kipakolja az italokat. Ha valaki látja, a következők vannak ott: két sötétzöld, két olajzöld, négy citromsárga, két vérvörös, két mandulabarna, három sötétkék, három hófehér, egy drapp, egy sötétlila és egy tengerkék.*
- Bájitalok! Olcsó varázsitalok! *Kezd rá a szokásos szöveg kiabálására. A hófesztiválon is bejött, hát itt is nekiveselkedik. Az első pár kiabálás kicsit bizonytalan és félénk, de hamarosan megjön a bátorsága, és már hangosan kínálgatja a portékát.*
*Megérkezett hát. Megköszöni a karavánnak az utat, majd körülnéz a helyen. Viszonylag nagy területen helyezkedik el egy falunak nem nevezhető... valami. Először a sátrakat szúrja ki, ami mellett valami fabódé is van. Arrébb egy másik épület, amiről nem tudja, hogy a kovácsműhely, nem tudja róla megállapítani. Kicsit zavartan lépked közelebb, mert sok ismeretlen idegen kering körülötte, és nem tudja, hogy itt hogy és miért is árulhatna. Látja a kapu is, ami az erődbe vezet, de oda nem akar bemenni, egyáltalán nem vonzza. Kicsit tanácstalanul tekint körbe. Végül nyakába akasztja szokásos ki tálcáját, majd batyujából előveszi a varázsitalokat. Ezeket az italokat szövetdarabbal elválasztva, összekötözve hozta, így nem csörömpöltek vagy törtek össze. A tálcájára sorban kipakolja az italokat. Ha valaki látja, a következők vannak ott: két sötétzöld, két olajzöld, négy citromsárga, két vérvörös, két mandulabarna, három sötétkék, három hófehér, egy drapp, egy sötétlila és egy tengerkék.*
- Bájitalok! Olcsó varázsitalok! *Kezd rá a szokásos szöveg kiabálására. A hófesztiválon is bejött, hát itt is nekiveselkedik. Az első pár kiabálás kicsit bizonytalan és félénk, de hamarosan megjön a bátorsága, és már hangosan kínálgatja a portékát.*
1067. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-28 17:04:58
Üzenet elküldve: 2015-01-28 17:04:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Tényleg nem a legjobb embert kérte meg a rajzolásra, de üsse kő! Nem olyan tökkelütött Hrothgaar, hogy ne tudjon megfejteni egy ilyen rajzot. Igaz kis híján felkuncog a "műalkotás" láttán, de sikerül elnyomnia azt egy cseppet sem feltűnő torokköszörülés kíséretében.*
- Öhö-köhh-köhömm! Na igen, valami "ilyesmire" gondoltam magam is.
*Jegyzi meg halkan, ahogy szemügyre veszi a papíron látható rajzot. Nem is nagyon kellene tovább húzni-halasztani, nekilát hát a munkának. Egy bátorító főhajtással köszön el a megrendelőtől és lát neki a munkának. Pér perc, míg a kis fémtömb átforrósodik, majd közel fehér izzásig hevül. Ekkor Hrothgaar egy fogó segítségével kihalássza a tűzből. Kalapácsa első lendítéstől fogva célba talál. Nem csap mellé, nem kaszálja vele a levegőt. Az izzó fém lassan nyúlik meg. Újra és újra felhevíti, míg eredeti méretéhez képest nagyjából tripla hosszúra kalapálja. Legalább egy tucatnyi alkalommal kezd újra a kalapálásba, mire nagyjából végső hosszát elnyeri a fém. A műhelyben igencsak jó idő uralkodik. Hrothgaar már szinte teljesen átizzadta felsőjét, mindegy lenne, ha lekapná magáról és csak a kovácsok jól ismert köténye feszülne felsőtestén.*
- Ez az, már csak párszor újrakalapálom...
*A pengének való percek alatt újrahevül, ám Hrothgaar nem a megszokott módon folytatja a munkát: nem kalapálja keskenyebbre és hosszabbra a fémet, helyette egy ék segítségével kis híján kettészeli a forró fémet és ekkor félbe hajtja. Hrothgaar célja, hogy újra és újra megismételje ezt a folyamatot. Egy bizonyos pontig nyújtani az anyagot, majd félbehajtani és kezdeni elölről. A rétegekre hajtott penge sokkal ellenállóbbá válik a külső behatások ellen: egyszerre lesz rugalmas és törhetetlen. Ám a procedúra, ami eddig elvezeti, igencsak hosszadalmas és izzadságos. A tűzet folyamatosan táplálni kell, a fémet folyamatosan kalapálni, jószerivel két emberes meló is lehetne, ám Hrothgaar nem ad ebből. Maga akarja elkészíteni ezt a kést. Telnek múlnak a fertályórák, lassan délutánba torkollik az idő és Hrothgaar bőszen, megállíthatatlanul dolgozik. A fémet újra és újra hevíti és kalapálja. Minél tovább püföli, annál több salakanyagot üt ki a leendő pengéből. A szétrepülő szikrák minden egyes újabb nyalábja közelebb viszi a törpét a kiválósághoz. Az ötödik rétegre hajtás után azonban nem folytatja. Pihennie kell picit.*
~Ennyi elég lesz. Így is jobbat kap, mint ami a törzsemből sokaknak van...~
*Nem sok szusszanás engedélyez magának, csupán egy-két percről van szó és most már tényleg a penge megformálásába kezd.*
*Tényleg nem a legjobb embert kérte meg a rajzolásra, de üsse kő! Nem olyan tökkelütött Hrothgaar, hogy ne tudjon megfejteni egy ilyen rajzot. Igaz kis híján felkuncog a "műalkotás" láttán, de sikerül elnyomnia azt egy cseppet sem feltűnő torokköszörülés kíséretében.*
- Öhö-köhh-köhömm! Na igen, valami "ilyesmire" gondoltam magam is.
*Jegyzi meg halkan, ahogy szemügyre veszi a papíron látható rajzot. Nem is nagyon kellene tovább húzni-halasztani, nekilát hát a munkának. Egy bátorító főhajtással köszön el a megrendelőtől és lát neki a munkának. Pér perc, míg a kis fémtömb átforrósodik, majd közel fehér izzásig hevül. Ekkor Hrothgaar egy fogó segítségével kihalássza a tűzből. Kalapácsa első lendítéstől fogva célba talál. Nem csap mellé, nem kaszálja vele a levegőt. Az izzó fém lassan nyúlik meg. Újra és újra felhevíti, míg eredeti méretéhez képest nagyjából tripla hosszúra kalapálja. Legalább egy tucatnyi alkalommal kezd újra a kalapálásba, mire nagyjából végső hosszát elnyeri a fém. A műhelyben igencsak jó idő uralkodik. Hrothgaar már szinte teljesen átizzadta felsőjét, mindegy lenne, ha lekapná magáról és csak a kovácsok jól ismert köténye feszülne felsőtestén.*
- Ez az, már csak párszor újrakalapálom...
*A pengének való percek alatt újrahevül, ám Hrothgaar nem a megszokott módon folytatja a munkát: nem kalapálja keskenyebbre és hosszabbra a fémet, helyette egy ék segítségével kis híján kettészeli a forró fémet és ekkor félbe hajtja. Hrothgaar célja, hogy újra és újra megismételje ezt a folyamatot. Egy bizonyos pontig nyújtani az anyagot, majd félbehajtani és kezdeni elölről. A rétegekre hajtott penge sokkal ellenállóbbá válik a külső behatások ellen: egyszerre lesz rugalmas és törhetetlen. Ám a procedúra, ami eddig elvezeti, igencsak hosszadalmas és izzadságos. A tűzet folyamatosan táplálni kell, a fémet folyamatosan kalapálni, jószerivel két emberes meló is lehetne, ám Hrothgaar nem ad ebből. Maga akarja elkészíteni ezt a kést. Telnek múlnak a fertályórák, lassan délutánba torkollik az idő és Hrothgaar bőszen, megállíthatatlanul dolgozik. A fémet újra és újra hevíti és kalapálja. Minél tovább püföli, annál több salakanyagot üt ki a leendő pengéből. A szétrepülő szikrák minden egyes újabb nyalábja közelebb viszi a törpét a kiválósághoz. Az ötödik rétegre hajtás után azonban nem folytatja. Pihennie kell picit.*
~Ennyi elég lesz. Így is jobbat kap, mint ami a törzsemből sokaknak van...~
*Nem sok szusszanás engedélyez magának, csupán egy-két percről van szó és most már tényleg a penge megformálásába kezd.*
1066. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-28 09:33:46
Üzenet elküldve: 2015-01-28 09:33:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség-Dharren, majd Isurii//
*Miért is hepciáskodna? Azzal nem jut előre. Meg hát, az élet teltével némi önuralmat, és türelmet is megtanul az ember, még ha fiatalon túlságosan heves is.*
-Jelahan Ijaaz vagyok, tanácsadó.
*Mutatja be önmagát. Persze, nem csak tanácsadóként titulálhatná, hiszen annyi minden mást is tanított már Nivere-nek. Az írás-olvasás tudományát, a számtanét is, mely a kereskedelem elengedhetetlen. Tanította vívni és lovagolni, táncolni is. Na persze, ha férfi tanítója van egy leánynak, akkor ott az a leány felszív magába némi férfias tüzet is. Talán ez nem is baj, így, hogy Nivere magára maradt. Most már csak leginkább valóban tanácsadó. De mindenképpen türelmes, és csak remélni meri, hogy megfelelő követ.*
-Köszönöm. Ott leszek hát.
*Válaszol Dharrennek, majd fordul is el. Először lehet a kovács törpékkel fog beszélni, s csak azután kerít étket magának annál a Hildi nevezetű leánynál. Tekintete egy pillanatra elkalandozik a bodé felé, de túlságosan nem marad ott. Léptei a kovácsműhely felé viszik, maga után vonva Merészt, akit egy alkalmas helyen megköt, hogy ne bóklásszon addig a táborban szerteszét, míg ő az ügyeket intézi.
Már éppen menne is befelé a műhelybe, amikor fura öltözékű és arcfestésű lény lép mellé. Hogy nő az illető azt csak akkor méri fel, amikor már megszólal, és eléggé közel van ahhoz, hogy a jellegzetességeket megláthassa. De persze a fura festés megdöbbenti kissé.*
-Én hölgyem. A nevem Jelahan Ijaaz.
*Mutatkozik is be rögtön, majd követi a nőt. Mivel komoly fegyverrel nem rendelkezik, a kicsiny tőr meg kabátjától nem látható, azért még megtorpan az őr mellett. Menet közben csatolja le az övéről, s nyújtja oda Dharrennek. Bár nem tudja mi itt a szokás, de ő is mindig ilyesmi óvatosságra okította Nivere-t. Más dolog, hogy a leány megfogadja-e a tanácsot, vagy sem.
Lépteit elnyújtva éri aztán utol Isuriit, és most már az ő nyomában haladnak felfelé egy épületig. Tekintete persze körbejár az udvaron, nem kerüli el a máglya még füstölgő maradványa sem. Sóhajt egyet. Szomorú dolog ez. Bár a városiak inkább elföldelik halottaikat, vagy mint az Owairatok, kriptában őrzik koporsóba zártan az elhunytak maradványait, de azért találkozott már kalandozásai során olyan törzsekkel, akik efféleképpen búcsúztak meghalt szeretteiktől. S így már össze is tudja tenni az előtte haladó lány különös öltözékét és arcának fura festését. Vélhetően ő vezette a szertartást, vagy közeli rokona lehetett az eltávozott.
Végül elérik a Nagycsarnokot, s ő ide is követi Isuriit, majd amikor amaz feléje fordul újra, akkor kabátja alól egy összehajtott, viaszpecséttel lezárt levelet von elő, s ezt apró meghajlással nyújtja át Isuriinak.*
-Igen. Úrnőm kérte, hogy várjam meg a választ a döntésükről.
*Miért is hepciáskodna? Azzal nem jut előre. Meg hát, az élet teltével némi önuralmat, és türelmet is megtanul az ember, még ha fiatalon túlságosan heves is.*
-Jelahan Ijaaz vagyok, tanácsadó.
*Mutatja be önmagát. Persze, nem csak tanácsadóként titulálhatná, hiszen annyi minden mást is tanított már Nivere-nek. Az írás-olvasás tudományát, a számtanét is, mely a kereskedelem elengedhetetlen. Tanította vívni és lovagolni, táncolni is. Na persze, ha férfi tanítója van egy leánynak, akkor ott az a leány felszív magába némi férfias tüzet is. Talán ez nem is baj, így, hogy Nivere magára maradt. Most már csak leginkább valóban tanácsadó. De mindenképpen türelmes, és csak remélni meri, hogy megfelelő követ.*
-Köszönöm. Ott leszek hát.
*Válaszol Dharrennek, majd fordul is el. Először lehet a kovács törpékkel fog beszélni, s csak azután kerít étket magának annál a Hildi nevezetű leánynál. Tekintete egy pillanatra elkalandozik a bodé felé, de túlságosan nem marad ott. Léptei a kovácsműhely felé viszik, maga után vonva Merészt, akit egy alkalmas helyen megköt, hogy ne bóklásszon addig a táborban szerteszét, míg ő az ügyeket intézi.
Már éppen menne is befelé a műhelybe, amikor fura öltözékű és arcfestésű lény lép mellé. Hogy nő az illető azt csak akkor méri fel, amikor már megszólal, és eléggé közel van ahhoz, hogy a jellegzetességeket megláthassa. De persze a fura festés megdöbbenti kissé.*
-Én hölgyem. A nevem Jelahan Ijaaz.
*Mutatkozik is be rögtön, majd követi a nőt. Mivel komoly fegyverrel nem rendelkezik, a kicsiny tőr meg kabátjától nem látható, azért még megtorpan az őr mellett. Menet közben csatolja le az övéről, s nyújtja oda Dharrennek. Bár nem tudja mi itt a szokás, de ő is mindig ilyesmi óvatosságra okította Nivere-t. Más dolog, hogy a leány megfogadja-e a tanácsot, vagy sem.
Lépteit elnyújtva éri aztán utol Isuriit, és most már az ő nyomában haladnak felfelé egy épületig. Tekintete persze körbejár az udvaron, nem kerüli el a máglya még füstölgő maradványa sem. Sóhajt egyet. Szomorú dolog ez. Bár a városiak inkább elföldelik halottaikat, vagy mint az Owairatok, kriptában őrzik koporsóba zártan az elhunytak maradványait, de azért találkozott már kalandozásai során olyan törzsekkel, akik efféleképpen búcsúztak meghalt szeretteiktől. S így már össze is tudja tenni az előtte haladó lány különös öltözékét és arcának fura festését. Vélhetően ő vezette a szertartást, vagy közeli rokona lehetett az eltávozott.
Végül elérik a Nagycsarnokot, s ő ide is követi Isuriit, majd amikor amaz feléje fordul újra, akkor kabátja alól egy összehajtott, viaszpecséttel lezárt levelet von elő, s ezt apró meghajlással nyújtja át Isuriinak.*
-Igen. Úrnőm kérte, hogy várjam meg a választ a döntésükről.
1065. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 22:37:58
Üzenet elküldve: 2015-01-27 22:37:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Küldöttek - Őrség//
*Nadae láthatóan mély gondolkodásba esett a temetés láttán, mi egy röpke pillanatra őt magát is elgondolkodtatka. Nem, nem régi emlékek idéződnek fel, sokkal olyan személyek, kik miatta bajba kerülhettek. S emiatt, ki tudja, talán régen a föld mélyén végezték, vagy ami még rosszabb, kifeszítve szégyenszemre. ~Erion.~ Mélázik az elfen egy pillanatra, majd a kalóz szavai hozzák vissza a valóságba. Gyorsan megrázza a fejét, elhessegetve a nyomasztó gondolatokat és igyekszik visszanyerni vidámabb énjét, mi néhány órája elnyomás alá került.*
- Hozom. *Ördögi vigyor kúszik a képére, s azzal indul meg, már sokkal magabiztosabban Dharren felé.*
- Hiányoztam? *Szólítja meg a férfit. Így, hogy már járt Kagan színe előtt, s meg is állapodtak egy következő találkozóban a vezérükkel közösen, már nem eshet baja az őrség által sem, hiszen úgy nem maradna, ki az üzenetet elvigye az Őrült Taug számára. Pontosan ettől olyan felszabadult ismét.* Most egy időre ugyan el kell válnunk, de hamarosan újra találkozunk, ne aggódj. *Biggyeszti le játékosan az ajkait.* Szeretném visszakérni fegyvereinket. Mindet. *Nyomatékosítja. Ezzel viszont nem az őrséget kívánja ócsárolni, vagy gyanúsítgatni, pusztán egy tolvaj, mindig is önmagából fog kiindulni.*
*Nadae láthatóan mély gondolkodásba esett a temetés láttán, mi egy röpke pillanatra őt magát is elgondolkodtatka. Nem, nem régi emlékek idéződnek fel, sokkal olyan személyek, kik miatta bajba kerülhettek. S emiatt, ki tudja, talán régen a föld mélyén végezték, vagy ami még rosszabb, kifeszítve szégyenszemre. ~Erion.~ Mélázik az elfen egy pillanatra, majd a kalóz szavai hozzák vissza a valóságba. Gyorsan megrázza a fejét, elhessegetve a nyomasztó gondolatokat és igyekszik visszanyerni vidámabb énjét, mi néhány órája elnyomás alá került.*
- Hozom. *Ördögi vigyor kúszik a képére, s azzal indul meg, már sokkal magabiztosabban Dharren felé.*
- Hiányoztam? *Szólítja meg a férfit. Így, hogy már járt Kagan színe előtt, s meg is állapodtak egy következő találkozóban a vezérükkel közösen, már nem eshet baja az őrség által sem, hiszen úgy nem maradna, ki az üzenetet elvigye az Őrült Taug számára. Pontosan ettől olyan felszabadult ismét.* Most egy időre ugyan el kell válnunk, de hamarosan újra találkozunk, ne aggódj. *Biggyeszti le játékosan az ajkait.* Szeretném visszakérni fegyvereinket. Mindet. *Nyomatékosítja. Ezzel viszont nem az őrséget kívánja ócsárolni, vagy gyanúsítgatni, pusztán egy tolvaj, mindig is önmagából fog kiindulni.*
1064. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 22:37:04
Üzenet elküldve: 2015-01-27 22:37:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Bányász szekció //
* Csak előkerül a bányász csapat másik tagja, előkerítve a két talicskát. Dwinin is egyetért abban, hogy lassan nem lesz szabad helyük, így sietniük kell. *
- Nah, örülök, hogy neked is tetszik, koma. Szétszedek egy szabad sátrat a táborból, egy kétszemélyes bőven elég lesz. -
* Mondja Mirakh, majd így is cselekszik. Míg fajtársa a szerszámokat készíti elő, ő a sátortáborba megy, s amint talál egy üres sátrat, rutinos mozdulatokkal kapja szét, s hordja a kijelölt plató mellé. Egy szűk fél óra múlva már áll a sátor, s készen vannak a szerszámok is. *
- Azt mondom, jelöljük ki a fejtési területet. Majd körbe is keríthetjük, ha beválik ez a hely. -
* Abba már nem kezd bele, hogy nem ártana egy raktár sem, illetve még pár apróság. Most csak haladjanak szépen, sorba. *
* Csak előkerül a bányász csapat másik tagja, előkerítve a két talicskát. Dwinin is egyetért abban, hogy lassan nem lesz szabad helyük, így sietniük kell. *
- Nah, örülök, hogy neked is tetszik, koma. Szétszedek egy szabad sátrat a táborból, egy kétszemélyes bőven elég lesz. -
* Mondja Mirakh, majd így is cselekszik. Míg fajtársa a szerszámokat készíti elő, ő a sátortáborba megy, s amint talál egy üres sátrat, rutinos mozdulatokkal kapja szét, s hordja a kijelölt plató mellé. Egy szűk fél óra múlva már áll a sátor, s készen vannak a szerszámok is. *
- Azt mondom, jelöljük ki a fejtési területet. Majd körbe is keríthetjük, ha beválik ez a hely. -
* Abba már nem kezd bele, hogy nem ártana egy raktár sem, illetve még pár apróság. Most csak haladjanak szépen, sorba. *
1063. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 22:03:44
Üzenet elküldve: 2015-01-27 22:03:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Csak helyeslően bólint minden egyes szónál, amit a törpe kiejt.*
~Estére, estére... Mit csinálok itt addig? De nem, nem, Bongyorka megérdemli.~
*Tudatosítja magában, hogy miért is van itt. Vagyis hogy miért nem ment még el. Majd Dyntivel addig nyakugba veszik a környéket, s szétnéznek mi van itt. Nem árt, ha felmérik hova is jöttek, s hogy honnan távoznak.
A törpe szívéjes fogadtatása, hogy itt töltsék az éjszakát, csak fejét rázza meg.*
- Köszönöm, de azt hiszem, még az éjszaka visszaindulunk a Kikötőbe. Éjszaka úgyis gyorsabban tudunk haladni.
~Vagy eltévedni, épp melyiket alkalmazzuk Vörikével.~
- De azért köszönöm a vendéglátását. Majd esetleg legközelebb, ha erre járunk. Most nem épp a legalkalmasabb.
*Kacsit a törpére. Nem mond hazugságot, most tényleg nem a legjobb alkalmat találták arra, hogy itt maradjanak. Ha pedig Vörike eltette a fáklyájukat, akkor pedig teljes sötétségben sem kell haladniuk, fényük is lesz.
Az összeg megbeszélésre csak bólint. Lehet, hogy tényleg könnyeben tud ő is alkudozni, ha végre látja, mit is kap kézbe.
Ami egyre kevésbé esélyes.*
- Lerajzolni? *Csuklik el a kérdés végére a hangja. Automatikusan veszi át a szenet, de csak mereven nézi a férfit, ahogy lassan az munkához lát. Remekül ért a térképekhez, a térképek rajzolásához is, ha erről van szó, persze csak megfelelő eszközökkel. S ennyiben ki is merül rajzoló tehetsége.
Egy papír fölé hajol, ujjai között forgatja a szenet, s gondolozik. Mégis hogy rajzolja le, amire gondol, ha csak egyszer látta, akkor is csak távolról a barlang homályában? Mély sóhaj tör fel belőle, s nem csak azért húzza ilyen sokáig, mert itt bent meleg van, hanem mert csak óvatos mozdulatokkal veti papírra elképzelését. Fejét félrehajtva, nyelvét enyhén kinyújtva húzza meg a vonásokat. Bár saját rajzán a penge, már a markolattól kezdve enyhe ívet fut be, folyamatosan vékonyodva. Amennyire tudja javítja rajzát, majd ha kész, átnyújtja a törpének.*
- Nem pont a legmegfelelőbb embert kértél fel arra, hogy ezt lerajzoljam. Ez a legjobb, ami tellett tőlem.
*Feleli, majd ha nincs több kérdés felé, akkor csak csendesen hagyja el a műhelyet, hagyja dolgozni a dolgozókat, s társnője keresésére indul meg.*
*Csak helyeslően bólint minden egyes szónál, amit a törpe kiejt.*
~Estére, estére... Mit csinálok itt addig? De nem, nem, Bongyorka megérdemli.~
*Tudatosítja magában, hogy miért is van itt. Vagyis hogy miért nem ment még el. Majd Dyntivel addig nyakugba veszik a környéket, s szétnéznek mi van itt. Nem árt, ha felmérik hova is jöttek, s hogy honnan távoznak.
A törpe szívéjes fogadtatása, hogy itt töltsék az éjszakát, csak fejét rázza meg.*
- Köszönöm, de azt hiszem, még az éjszaka visszaindulunk a Kikötőbe. Éjszaka úgyis gyorsabban tudunk haladni.
~Vagy eltévedni, épp melyiket alkalmazzuk Vörikével.~
- De azért köszönöm a vendéglátását. Majd esetleg legközelebb, ha erre járunk. Most nem épp a legalkalmasabb.
*Kacsit a törpére. Nem mond hazugságot, most tényleg nem a legjobb alkalmat találták arra, hogy itt maradjanak. Ha pedig Vörike eltette a fáklyájukat, akkor pedig teljes sötétségben sem kell haladniuk, fényük is lesz.
Az összeg megbeszélésre csak bólint. Lehet, hogy tényleg könnyeben tud ő is alkudozni, ha végre látja, mit is kap kézbe.
Ami egyre kevésbé esélyes.*
- Lerajzolni? *Csuklik el a kérdés végére a hangja. Automatikusan veszi át a szenet, de csak mereven nézi a férfit, ahogy lassan az munkához lát. Remekül ért a térképekhez, a térképek rajzolásához is, ha erről van szó, persze csak megfelelő eszközökkel. S ennyiben ki is merül rajzoló tehetsége.
Egy papír fölé hajol, ujjai között forgatja a szenet, s gondolozik. Mégis hogy rajzolja le, amire gondol, ha csak egyszer látta, akkor is csak távolról a barlang homályában? Mély sóhaj tör fel belőle, s nem csak azért húzza ilyen sokáig, mert itt bent meleg van, hanem mert csak óvatos mozdulatokkal veti papírra elképzelését. Fejét félrehajtva, nyelvét enyhén kinyújtva húzza meg a vonásokat. Bár saját rajzán a penge, már a markolattól kezdve enyhe ívet fut be, folyamatosan vékonyodva. Amennyire tudja javítja rajzát, majd ha kész, átnyújtja a törpének.*
- Nem pont a legmegfelelőbb embert kértél fel arra, hogy ezt lerajzoljam. Ez a legjobb, ami tellett tőlem.
*Feleli, majd ha nincs több kérdés felé, akkor csak csendesen hagyja el a műhelyet, hagyja dolgozni a dolgozókat, s társnője keresésére indul meg.*
1062. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:38:36
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:38:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*A nő reakciója némiképp meglepi, vagyis inkább az a lazaság, amivel kezeli a kérdést. Hrothgaar nem is fukarkodik a válasszal.*
- Lássuk, hmm. Most délután van... ha menten nekikezdek, akkor estére kész is lehetek vele. Igen, estére kész leszek. Ha úgy megfelel.
*Nem fog sietni a munkával, minőségi árut fog kiadni a kezei közül, úgyhogy a nőnek lehet az éjszakát a táborban kell töltenie.*
- Az estét lehet itt lesznek kénytelenek tölteni. Nemsokára sötétedik, de a sátrak között még lesz üres és este a tábortűznél el lehet üldögélni, iddogálni.
*A törpe arcára mosoly suhan ahogy ismerteti a lehetőségeket, de a fizetés mikéntje, hogyanja még nem körvonalazódott benne.*
- Hogy az erszényének mennyibe fog ez kerülni, azt még nem tudom. Ha kész leszek megbeszéljük...
*Ha nagyon bele szeretne gondolni a dologba, akkor is azt kellene mondania, hogy nem lesz az komoly anyagi érvágás a nőnek. Eszébe jut azonban valami, pár lépést hátrál és belekotor egy zsákba, egy darab szenet vesz elő és ahogy visszalépdel, a nő felé nyújtja.*
- Tudja mit, rajzolja fel milyet szeretne, úgy biztos nem lesz benne hiba, aranyom.
*Azzal hátat fordít a leánynak és újra a kovácstűzhelyhez lép. Új adag faszén kerül a helyére, dolgozik a fújtató és izzik lassan a levegő is. Hrothgaar hátralépdel a műhely belsejébe és egy nagyobbacska ládát nyit ki. Nem lehet pontosan látni mit is kereshet, de amikor visszatér egy fura, nagyjából a törpe öklének megfelelő nagyságú fémtömb van a kezében. Ebből készül el majd a nyúzókés. Halk roppanás hallatszik, ahogy egy hanyag, de határozott mozdulattal a faszén közé pottyantja, és ezzel kezdetét is veheti a munka.*
*A nő reakciója némiképp meglepi, vagyis inkább az a lazaság, amivel kezeli a kérdést. Hrothgaar nem is fukarkodik a válasszal.*
- Lássuk, hmm. Most délután van... ha menten nekikezdek, akkor estére kész is lehetek vele. Igen, estére kész leszek. Ha úgy megfelel.
*Nem fog sietni a munkával, minőségi árut fog kiadni a kezei közül, úgyhogy a nőnek lehet az éjszakát a táborban kell töltenie.*
- Az estét lehet itt lesznek kénytelenek tölteni. Nemsokára sötétedik, de a sátrak között még lesz üres és este a tábortűznél el lehet üldögélni, iddogálni.
*A törpe arcára mosoly suhan ahogy ismerteti a lehetőségeket, de a fizetés mikéntje, hogyanja még nem körvonalazódott benne.*
- Hogy az erszényének mennyibe fog ez kerülni, azt még nem tudom. Ha kész leszek megbeszéljük...
*Ha nagyon bele szeretne gondolni a dologba, akkor is azt kellene mondania, hogy nem lesz az komoly anyagi érvágás a nőnek. Eszébe jut azonban valami, pár lépést hátrál és belekotor egy zsákba, egy darab szenet vesz elő és ahogy visszalépdel, a nő felé nyújtja.*
- Tudja mit, rajzolja fel milyet szeretne, úgy biztos nem lesz benne hiba, aranyom.
*Azzal hátat fordít a leánynak és újra a kovácstűzhelyhez lép. Új adag faszén kerül a helyére, dolgozik a fújtató és izzik lassan a levegő is. Hrothgaar hátralépdel a műhely belsejébe és egy nagyobbacska ládát nyit ki. Nem lehet pontosan látni mit is kereshet, de amikor visszatér egy fura, nagyjából a törpe öklének megfelelő nagyságú fémtömb van a kezében. Ebből készül el majd a nyúzókés. Halk roppanás hallatszik, ahogy egy hanyag, de határozott mozdulattal a faszén közé pottyantja, és ezzel kezdetét is veheti a munka.*
1061. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:21:10
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:21:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*A műhelybe belépve rögtön megcsapja a bent lévő helység fullasztó, meleg levegője. A kinti hideghez képest ez még jó is esik neki. Az elmúlt napok hidegrázásának jót tesz a hely melegsége, olyannyira, hogy kedve sincs kimenni a téli enyhe hidegbe.
A fújtató mellől egy törpe lép ki. Mintha látta volna a tűz mellett, mikor odaérkezett. Igen, biztos hogy őt látta, hiszen nem sok törpe szaladgál egy táborba, s kinézete sem mindennapi. Akaratlanul is egy halvány mosoly fut végig ajkain, ahogy meglátja, felismerése jeléül. Fejét kissé oldalra hajtja, ahogy tekintetével követi a férfi mozdulatait. De arcára nem csak ez csal mosolyt, hanem a törpe válasza.*
- Igen, igen, ívelt. *Ismétli meg szavait, s az elmúlt pillanat kellemetlensége egyhamar kíváncsiság s vágyakozás lesz úrrá rajta. Csak hevesen bólogat a férfi szavaira, hogy milyet is szeretne. A törpe aggodalmas szavait szinte a füle mellett engedi el.*
- Igen, gondoltam, hogy egy ilyen munka nincs kész egy kettő alatt. S azt is gondoltam, hogy itt minőségi fegyvert kapok, ami szintén nincs kész egyhamar. *Vigyorodik el.* - Megvárnám, ha lehetséges, addig el tudok lézengeni a környéken. És mégis mennyibe fog ez fájni az erszényemnek?
*Kérdi, fejét továbbra is félrehajtva tartva.*
*A műhelybe belépve rögtön megcsapja a bent lévő helység fullasztó, meleg levegője. A kinti hideghez képest ez még jó is esik neki. Az elmúlt napok hidegrázásának jót tesz a hely melegsége, olyannyira, hogy kedve sincs kimenni a téli enyhe hidegbe.
A fújtató mellől egy törpe lép ki. Mintha látta volna a tűz mellett, mikor odaérkezett. Igen, biztos hogy őt látta, hiszen nem sok törpe szaladgál egy táborba, s kinézete sem mindennapi. Akaratlanul is egy halvány mosoly fut végig ajkain, ahogy meglátja, felismerése jeléül. Fejét kissé oldalra hajtja, ahogy tekintetével követi a férfi mozdulatait. De arcára nem csak ez csal mosolyt, hanem a törpe válasza.*
- Igen, igen, ívelt. *Ismétli meg szavait, s az elmúlt pillanat kellemetlensége egyhamar kíváncsiság s vágyakozás lesz úrrá rajta. Csak hevesen bólogat a férfi szavaira, hogy milyet is szeretne. A törpe aggodalmas szavait szinte a füle mellett engedi el.*
- Igen, gondoltam, hogy egy ilyen munka nincs kész egy kettő alatt. S azt is gondoltam, hogy itt minőségi fegyvert kapok, ami szintén nincs kész egyhamar. *Vigyorodik el.* - Megvárnám, ha lehetséges, addig el tudok lézengeni a környéken. És mégis mennyibe fog ez fájni az erszényemnek?
*Kérdi, fejét továbbra is félrehajtva tartva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11588-11607