Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 52 (1021. - 1040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1040. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 19:30:48
Üzenet elküldve: 2015-01-23 19:30:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Épp kilép a műhelyből (feltehetőleg Quikhnah társaságában), amikor megjelenik a reggel érkezett négyes fogatból az egyik leány.*
- Áh, üdv! *köszönti Hrothgaar egy kurta intéssel* Áhá, tiedek a tőrök. Értem. Gyere, *torpan meg a törpe* menjünk vissza érte.
*Fejével aprót biccent a mögötte álló épület irányába, jelezvén a lánynak, hogy akkor mehetnek is. Hrothgaar tovább irányítja munkatársát.*
- Te csak menj Quikhnah, majd benn...
*Majd benn találkoznak, valószínűleg ez lett volna a mondat vége, csak a rőtszakállű elharapta a végét. Visszabattyognak hát a kovácsműhelybe, Hrothgaar kinyitja az ajtót és előre megy. Komótosan a munkaasztalhoz sétál és előkeresi a tőröket, amikor egy kérdés fogalmazódik meg benne.*
- Várj csak. Már mentek is? *kérdezi homlokráncolva és kissé bizalmatlan pillantást vet a leányra* Te is a lovagokkal tartasz?
*A négyes fogatból a nagy termetű embert Kagan már küldetésre irányította, lehet, hogy a másik három is feladatot kapott, ha nem is épp a lovagokkal, de mondjuk a táboron belül.*
- Na és a másik kettő? Az alacsony fickó, meg a csendes lányka? Ők?
*Odalép a tőrök gazdájához és átnyújtja neki felújított fegyvereit. Válaszát megvárja természetesen.*
- Kicsit kikupáltuk, ha nem veszed rossz néven. Ahogy kinézett... egy patkányt nem tudtál volna ledöfni velük... de most már csillognak-villognak és még élesek is, úgyhogy jól vigyázz.
*Zárja le a tőrök témáját és a kint említett vértet is leemeli az asztalról, hogy átadja.*
- Tessék, ehhez nem nyúltunk.
*Nyújtja át és ha a lány felvenné, felajánlja neki segítségét. Ha ezt letudták, mehetnek is vissza a táborba. Hrothgaar a küszöbről még visszatekint a műhelybe, majd kulcsra zárja az ajtót. Míg vissza nem tér a táborból, senki nem juthat be oda. Meg amúgy is, az őröknek is lenne beleszólása a dologba.*
- Na de most aztán irány befelé, mert megölök valakit, ha nem kapok menten egy falást...
*Épp kilép a műhelyből (feltehetőleg Quikhnah társaságában), amikor megjelenik a reggel érkezett négyes fogatból az egyik leány.*
- Áh, üdv! *köszönti Hrothgaar egy kurta intéssel* Áhá, tiedek a tőrök. Értem. Gyere, *torpan meg a törpe* menjünk vissza érte.
*Fejével aprót biccent a mögötte álló épület irányába, jelezvén a lánynak, hogy akkor mehetnek is. Hrothgaar tovább irányítja munkatársát.*
- Te csak menj Quikhnah, majd benn...
*Majd benn találkoznak, valószínűleg ez lett volna a mondat vége, csak a rőtszakállű elharapta a végét. Visszabattyognak hát a kovácsműhelybe, Hrothgaar kinyitja az ajtót és előre megy. Komótosan a munkaasztalhoz sétál és előkeresi a tőröket, amikor egy kérdés fogalmazódik meg benne.*
- Várj csak. Már mentek is? *kérdezi homlokráncolva és kissé bizalmatlan pillantást vet a leányra* Te is a lovagokkal tartasz?
*A négyes fogatból a nagy termetű embert Kagan már küldetésre irányította, lehet, hogy a másik három is feladatot kapott, ha nem is épp a lovagokkal, de mondjuk a táboron belül.*
- Na és a másik kettő? Az alacsony fickó, meg a csendes lányka? Ők?
*Odalép a tőrök gazdájához és átnyújtja neki felújított fegyvereit. Válaszát megvárja természetesen.*
- Kicsit kikupáltuk, ha nem veszed rossz néven. Ahogy kinézett... egy patkányt nem tudtál volna ledöfni velük... de most már csillognak-villognak és még élesek is, úgyhogy jól vigyázz.
*Zárja le a tőrök témáját és a kint említett vértet is leemeli az asztalról, hogy átadja.*
- Tessék, ehhez nem nyúltunk.
*Nyújtja át és ha a lány felvenné, felajánlja neki segítségét. Ha ezt letudták, mehetnek is vissza a táborba. Hrothgaar a küszöbről még visszatekint a műhelybe, majd kulcsra zárja az ajtót. Míg vissza nem tér a táborból, senki nem juthat be oda. Meg amúgy is, az őröknek is lenne beleszólása a dologba.*
- Na de most aztán irány befelé, mert megölök valakit, ha nem kapok menten egy falást...
1039. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 16:53:54
Üzenet elküldve: 2015-01-23 16:53:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Rewa és Dharren//
*Ha Dharren kicsit rájuk bízza az őrködést, miután befejezte a bebocsátásra váró nővel a beszélgetést, Ethea odanyújtja a férfinek a tányért, majd megvárja, míg amaz megeszi az ételt. Közben persze figyeli a környéket, bár vélhetően nem ebben a pár percben fog érkezni valaki a kapuhoz. Ő maga nem folyik most annyira bele a dolgokba, sokkal inkább befelé figyel már.
Mert bár nem úgy gondolta a "visszajövök" kijelentést, ahogy az váratlanul Waldranban felmerül, de mégiscsak a férfi körül formálódnak gondolatai. Elvégre a belsőjében uralkodó feszültségnek nagyon is a Thargodar az oka. Ethea mindezt össze is rakja.
Ha pedig Dharren elfogyasztotta az ebédjét, akkor összeszedi a tányért, kanalat, majd megfordul, és maga mögött hagyva a többieket visszatér az erődbe. Hogy Rewa marad-e, vagy sem, az már Dharren dolga. Ezúttal nem várja be a lányt akkor sem, ha az őrparancsnok nem tart igényt rá.*
*Ha Dharren kicsit rájuk bízza az őrködést, miután befejezte a bebocsátásra váró nővel a beszélgetést, Ethea odanyújtja a férfinek a tányért, majd megvárja, míg amaz megeszi az ételt. Közben persze figyeli a környéket, bár vélhetően nem ebben a pár percben fog érkezni valaki a kapuhoz. Ő maga nem folyik most annyira bele a dolgokba, sokkal inkább befelé figyel már.
Mert bár nem úgy gondolta a "visszajövök" kijelentést, ahogy az váratlanul Waldranban felmerül, de mégiscsak a férfi körül formálódnak gondolatai. Elvégre a belsőjében uralkodó feszültségnek nagyon is a Thargodar az oka. Ethea mindezt össze is rakja.
Ha pedig Dharren elfogyasztotta az ebédjét, akkor összeszedi a tányért, kanalat, majd megfordul, és maga mögött hagyva a többieket visszatér az erődbe. Hogy Rewa marad-e, vagy sem, az már Dharren dolga. Ezúttal nem várja be a lányt akkor sem, ha az őrparancsnok nem tart igényt rá.*
1038. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 16:32:52
Üzenet elküldve: 2015-01-23 16:32:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Most, hogy átadta a tarisznyákat, nincs már dolga. Waldran is megtalálta a lovagjait, a lovagok is őt, és így, hogy mindenki boldog, kényelmesen elsétál a kovácsműhely irányába otthagyott dolgaiért.*
-Szép jó napot!
*Köszön, mikor odaér és gyorsan körbepillant. Látja, hogy az egyik törpe épp elindul valahova, kár, hogy ő most megzavarja szegény. Nyilván jobb dolga van, mint a fél-elf lánnyal cseverészni.*
-Reggel itt hagytam pár tőrt és a lamellás vértem. Megkaphatom őket?
*Pillant kérdőn Hrothgaar szakállal borított arcára, hátha odaadja neki és nem kell esetleg később visszajönnie érte.*
*Most, hogy átadta a tarisznyákat, nincs már dolga. Waldran is megtalálta a lovagjait, a lovagok is őt, és így, hogy mindenki boldog, kényelmesen elsétál a kovácsműhely irányába otthagyott dolgaiért.*
-Szép jó napot!
*Köszön, mikor odaér és gyorsan körbepillant. Látja, hogy az egyik törpe épp elindul valahova, kár, hogy ő most megzavarja szegény. Nyilván jobb dolga van, mint a fél-elf lánnyal cseverészni.*
-Reggel itt hagytam pár tőrt és a lamellás vértem. Megkaphatom őket?
*Pillant kérdőn Hrothgaar szakállal borított arcára, hátha odaadja neki és nem kell esetleg később visszajönnie érte.*
1037. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 16:17:35
Üzenet elküldve: 2015-01-23 16:17:35
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Lovagnyomon, majd vissza//
*Szinte megkönnyebbülten felsóhajt, amikor az utolsó szó is elhagyja az ajkait. Sikerült összeszednie a csapatot, megbeszélték a találkozó időpontját és helyszínét is - Waldran a hajnal első sugarait és a kapu előtti teret jelölte meg - , így immáron semmi se akadályozza, hogy befejezze a csomagjainak összekészítését. Egy órácskára van csak szüksége, talán még annyira sem, lehet, hogy a délután még elmegy vadászni is. Valahogy el kell ütni az időd, míg beesteledik...*
- Ha bármire szükségetek van, szóljatok, amúgy pedig pihenjétek ki magatokat. *Búcsúzik a két lovagtárstól, ha pedig nem érkezik kérés, akkor tényleg elválnak útjaik. Ha érkezik, úgy Waldrannak gondja lesz rá - nem tudhatja, hogy vajon van-e fáklyájuk, kötelük, bármi egyebük.*
- Még valami... Chiari, törzsünk gyógyítója állította össze e csomagokat. Legyen nálatok is belőle, hátha szükségünk lesz rá. *Toldja hozzá és átnyújtja az egyik szütyőt a párosnak. Még nem nézte meg, hogy mi van benne, de biztos van benne kötszer, kenőcs, főzet és szárított növények. Fájdalomra, vérzés csillapítására.
Miután ezt letudta, nincs több dolga itt a téren. Ezért megy is vissza a tábortűzhöz és a sátrához, útközben megpillantja Ethea-t. Kezd gyanakodni, hogy a lány úgy értette a "Visszatérek." kijelentést, hogy folyton követni fogja. Akárhova megy Waldran, a lány megjelenik ott. Megcsóválja a fejét a gondolatra, majd keresztülhalad a kapun.*
*Szinte megkönnyebbülten felsóhajt, amikor az utolsó szó is elhagyja az ajkait. Sikerült összeszednie a csapatot, megbeszélték a találkozó időpontját és helyszínét is - Waldran a hajnal első sugarait és a kapu előtti teret jelölte meg - , így immáron semmi se akadályozza, hogy befejezze a csomagjainak összekészítését. Egy órácskára van csak szüksége, talán még annyira sem, lehet, hogy a délután még elmegy vadászni is. Valahogy el kell ütni az időd, míg beesteledik...*
- Ha bármire szükségetek van, szóljatok, amúgy pedig pihenjétek ki magatokat. *Búcsúzik a két lovagtárstól, ha pedig nem érkezik kérés, akkor tényleg elválnak útjaik. Ha érkezik, úgy Waldrannak gondja lesz rá - nem tudhatja, hogy vajon van-e fáklyájuk, kötelük, bármi egyebük.*
- Még valami... Chiari, törzsünk gyógyítója állította össze e csomagokat. Legyen nálatok is belőle, hátha szükségünk lesz rá. *Toldja hozzá és átnyújtja az egyik szütyőt a párosnak. Még nem nézte meg, hogy mi van benne, de biztos van benne kötszer, kenőcs, főzet és szárított növények. Fájdalomra, vérzés csillapítására.
Miután ezt letudta, nincs több dolga itt a téren. Ezért megy is vissza a tábortűzhöz és a sátrához, útközben megpillantja Ethea-t. Kezd gyanakodni, hogy a lány úgy értette a "Visszatérek." kijelentést, hogy folyton követni fogja. Akárhova megy Waldran, a lány megjelenik ott. Megcsóválja a fejét a gondolatra, majd keresztülhalad a kapun.*
1036. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:55:31
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:55:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Rewa és Dharren//
*Ethea végül is ezt sem bánja, bár így a feszültség ilyetén levezetése elmarad. De nem baj. Kezében óvatosan tartja a tányért, és a mellé felmarkolt cipódarabot, s lépked Rewa mellett a kapu irányába.
Ott természetesen jól láthatják, hogy Dharren tényleg egyedül van, ráadásul épp beszél valakivel. Ettől függetlenül Rewa odalép az őrparancsnokhoz, s bejelentkezik nála, Ethea meg csak áll a tányérral-étellel a kezében, s csupán egy biccentéssel jelez a férfinek, hogy meghozta az ebédet. Dharren amíg eszik rájuk bízhatja az őrséget. Lealább is, addig ő is itt marad Rewa mellett a kapunál.*
*Ethea végül is ezt sem bánja, bár így a feszültség ilyetén levezetése elmarad. De nem baj. Kezében óvatosan tartja a tányért, és a mellé felmarkolt cipódarabot, s lépked Rewa mellett a kapu irányába.
Ott természetesen jól láthatják, hogy Dharren tényleg egyedül van, ráadásul épp beszél valakivel. Ettől függetlenül Rewa odalép az őrparancsnokhoz, s bejelentkezik nála, Ethea meg csak áll a tányérral-étellel a kezében, s csupán egy biccentéssel jelez a férfinek, hogy meghozta az ebédet. Dharren amíg eszik rájuk bízhatja az őrséget. Lealább is, addig ő is itt marad Rewa mellett a kapunál.*
1035. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:51:09
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:51:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ethea, Dharen//
- Veled tartok, de ott maradok szerintem őrségben. Dharen azt hiszem egyedül van, az meg nem túl szerencsés, ha csak egy őr áll a kapuknál. Így én is kimegyek, amúgy is lazítottam eleget. Később azonban nagyon szívesen gyakorlok veled.
* Mondja Etheának. Majd mikor odaérnek, akkor köszön is az őrségparancsnoknak.*
- Üdv! Látom egyedül vagy őrségben, ezért szívesen besegítek.
* Ha a válasz igen, akkor marad.*
- Veled tartok, de ott maradok szerintem őrségben. Dharen azt hiszem egyedül van, az meg nem túl szerencsés, ha csak egy őr áll a kapuknál. Így én is kimegyek, amúgy is lazítottam eleget. Később azonban nagyon szívesen gyakorlok veled.
* Mondja Etheának. Majd mikor odaérnek, akkor köszön is az őrségparancsnoknak.*
- Üdv! Látom egyedül vagy őrségben, ezért szívesen besegítek.
* Ha a válasz igen, akkor marad.*
1034. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:21:34
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:21:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kapunál//
*Szerencsére veszik annyira emberszámba a kis korcsot, hogy válaszolnak neki. Mi tagadás, Lanie ettől eléggé boldog is lesz. Széles vigyorral bólogat vissza a férfinek. Nem akar ő zavarni senkit sem, csak már tényleg nagyon fázik. Így aztán a tűznek nagyon örül.*
-Ottan leszek.
*Ígéri is meg rögtön, és máris megy. A tűz nincs messze, ott lobognak lángjai az egyik közeli sátor mellett. Lehet, hogy többen is ácsorognak körülötte, de jó néhány szabad rönk is árválkodik. Lanie azonnal befoglalja az egyiket, s míg vézna, csontos fenekét óvatosan ejti le a tetejére, lábait előre nyújtja a tűz felé. Remélhetően így hamar felmelegedik. Kezeit persze nem húzza szét, azok még mindig a kabát ujjában bújnak meg. Elég közel húzódik ahhoz, hogy a meleg elérje, de kellő távolságban ahhoz, hogy ne gyulladjon meg semmije. Így várja a férfit, aki vélhetően őr lehet itt. S míg vár, addig nézelődik kicsit legalább.*
*Szerencsére veszik annyira emberszámba a kis korcsot, hogy válaszolnak neki. Mi tagadás, Lanie ettől eléggé boldog is lesz. Széles vigyorral bólogat vissza a férfinek. Nem akar ő zavarni senkit sem, csak már tényleg nagyon fázik. Így aztán a tűznek nagyon örül.*
-Ottan leszek.
*Ígéri is meg rögtön, és máris megy. A tűz nincs messze, ott lobognak lángjai az egyik közeli sátor mellett. Lehet, hogy többen is ácsorognak körülötte, de jó néhány szabad rönk is árválkodik. Lanie azonnal befoglalja az egyiket, s míg vézna, csontos fenekét óvatosan ejti le a tetejére, lábait előre nyújtja a tűz felé. Remélhetően így hamar felmelegedik. Kezeit persze nem húzza szét, azok még mindig a kabát ujjában bújnak meg. Elég közel húzódik ahhoz, hogy a meleg elérje, de kellő távolságban ahhoz, hogy ne gyulladjon meg semmije. Így várja a férfit, aki vélhetően őr lehet itt. S míg vár, addig nézelődik kicsit legalább.*
1033. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:19:01
Üzenet elküldve: 2015-01-23 15:19:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lovagnyomon//
*Már éppen lépne át a kapun, mikor is végre megtalálja őt és lovag társát az, aki, oly régóta kereste őket. És mellesleg, amiről ők nem tudtak.*
- Üdv! Megtaláltál minket.
*Fordul Waldran felé kíváncsian. Reméli, hogyha kifejezetten őket, lovagokat kereste, akkor a feladatukkal kapcsolatban jött, vagyis végre többet fognak tudni, a merréről és miértekről. Ebben nem kell csalatkoznia, a felvilágosítás nem késik. Ereklyevadászat, barlangok, harc, lassan egy kis mosoly kúszik arcára. Nem, nem azért, mert lelki szemei előtt máris valami hősénekben látja magát. Nem kifejezetten él hal a harcért, de egy jó kis küzdelemből nem maradna, ki márpedig ez nem olyan átlagos, unalmas feladat. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva nem fogadják minden sarkon azzal, hogy nö, csapat kell kincsvadászathoz, beszállsz? Ellátmányuk ezek szerint lesz, noha egy kis tartalék sosem árt, ahogy a megszokott kötél és fáklyák elcsomagolása is jó ötletnek bizonyult. Az egyetlen bökkenő, az indulás, vagyis, hogy csak hajnalban fognak útra kelni. Akkor mégsem ússza meg a vetkőzést, de legalább nem a kapuban kell.*
- Hajnalban, értettem. *Bólint lassan, most sikerül megállnia, hogy ne sóhajtson lemondóan. Ha van még valami, amit közölni akarnak vele, azt még megvárja, majd most már ténylég átlép a kapun lovát vezetve.*
- Gyere öreg cimbora, mára még megúsztad a túrát. *Húzza meg egy kicsit a kantárt, jelezve a hátasnak, ideje megmozdulnia.*
*Már éppen lépne át a kapun, mikor is végre megtalálja őt és lovag társát az, aki, oly régóta kereste őket. És mellesleg, amiről ők nem tudtak.*
- Üdv! Megtaláltál minket.
*Fordul Waldran felé kíváncsian. Reméli, hogyha kifejezetten őket, lovagokat kereste, akkor a feladatukkal kapcsolatban jött, vagyis végre többet fognak tudni, a merréről és miértekről. Ebben nem kell csalatkoznia, a felvilágosítás nem késik. Ereklyevadászat, barlangok, harc, lassan egy kis mosoly kúszik arcára. Nem, nem azért, mert lelki szemei előtt máris valami hősénekben látja magát. Nem kifejezetten él hal a harcért, de egy jó kis küzdelemből nem maradna, ki márpedig ez nem olyan átlagos, unalmas feladat. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva nem fogadják minden sarkon azzal, hogy nö, csapat kell kincsvadászathoz, beszállsz? Ellátmányuk ezek szerint lesz, noha egy kis tartalék sosem árt, ahogy a megszokott kötél és fáklyák elcsomagolása is jó ötletnek bizonyult. Az egyetlen bökkenő, az indulás, vagyis, hogy csak hajnalban fognak útra kelni. Akkor mégsem ússza meg a vetkőzést, de legalább nem a kapuban kell.*
- Hajnalban, értettem. *Bólint lassan, most sikerül megállnia, hogy ne sóhajtson lemondóan. Ha van még valami, amit közölni akarnak vele, azt még megvárja, majd most már ténylég átlép a kapun lovát vezetve.*
- Gyere öreg cimbora, mára még megúsztad a túrát. *Húzza meg egy kicsit a kantárt, jelezve a hátasnak, ideje megmozdulnia.*
1032. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-23 02:10:49
Üzenet elküldve: 2015-01-23 02:10:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Lovagnyomon - imitt, amott//
*Még szerencse, hogy józan. Ennek köszönhető, hogy Janemita kiáltozására - vagy kiáltására - felfigyel, és meghallgatja a mondanivalóját. Tehát a lovagok épp fogócska-bújócskát játszanak, nem könnyítve meg Waldran életét. Összeráncolja homlokát és legszívesebben felidegesedne, de úgy dönt, hogy most az egyszer eltekint e dolog felett. Inkább átveszi a szütyőket egy köszönet kíséretében és a lovagok után ered, hogy még időben elkapja őket.*
- Hé! *Kiált.*
- Te, ott! *Ez az egész pontos meghatározás már a Ryrin nevezetű lovagot illeti. Szerencsére meghallotta, hogy vetkőzni akarnak, ami nincs Waldran ínyére, mert inkább a lányokat preferálja. Mit inkább! Mindig! Na mindegy, hősünket még a szoknya sem téveszti meg, sőt, segíti abban, hogy felismerje a keresett lovagokat. Hiszen ki hordana még csataszoknyát, ha nem egy lovag?
Na ugye.*
- Titeket kereslek, azt hiszem. A nevem Waldran Thargodar, és szükségem van még egy Ryrin és egy Moranshe nevezetű lovagra. *Ejti meg gyorsan a magyarázkodást, a bemutatkozást, majd újra a magyarázkodást. Őszintén reméli, hogy ezúton sikerült végre a csapat hiányzó másik két tagját is becserkésznie. Ha így van, akkor végre elmondhatja, hogy ereklyevadászatra mennek, egy barlang(rendszer) mélyére, számítsanak harcra, de ne aggódjanak az ellátás miatt és hogy... na, az most pont nem jut eszébe, de majd azt is hozzátoldja.
Ja, azt kell még elmondania, hogy hajnalban indulnak. Na, majd azt is hozzátoldja, ha épp a két keresett lovag az, akit sikerült elcsípnie. Ha nem, akkor kénytelen tovább keresni. Bár lehet, hogy beleun és inkább a sátrába megy, várva, hogy Ethea belibbenjen és sokkal kellemesebb töltsék a napot, mint ahogy éppen tölti.*
*Tegyük még hozzá, hogy Janemita eddigi és mostani segítségét is megköszönni, mielőtt a fentebb vázolt cselekvési tervbe belefog.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.23 02:13:04
*Még szerencse, hogy józan. Ennek köszönhető, hogy Janemita kiáltozására - vagy kiáltására - felfigyel, és meghallgatja a mondanivalóját. Tehát a lovagok épp fogócska-bújócskát játszanak, nem könnyítve meg Waldran életét. Összeráncolja homlokát és legszívesebben felidegesedne, de úgy dönt, hogy most az egyszer eltekint e dolog felett. Inkább átveszi a szütyőket egy köszönet kíséretében és a lovagok után ered, hogy még időben elkapja őket.*
- Hé! *Kiált.*
- Te, ott! *Ez az egész pontos meghatározás már a Ryrin nevezetű lovagot illeti. Szerencsére meghallotta, hogy vetkőzni akarnak, ami nincs Waldran ínyére, mert inkább a lányokat preferálja. Mit inkább! Mindig! Na mindegy, hősünket még a szoknya sem téveszti meg, sőt, segíti abban, hogy felismerje a keresett lovagokat. Hiszen ki hordana még csataszoknyát, ha nem egy lovag?
Na ugye.*
- Titeket kereslek, azt hiszem. A nevem Waldran Thargodar, és szükségem van még egy Ryrin és egy Moranshe nevezetű lovagra. *Ejti meg gyorsan a magyarázkodást, a bemutatkozást, majd újra a magyarázkodást. Őszintén reméli, hogy ezúton sikerült végre a csapat hiányzó másik két tagját is becserkésznie. Ha így van, akkor végre elmondhatja, hogy ereklyevadászatra mennek, egy barlang(rendszer) mélyére, számítsanak harcra, de ne aggódjanak az ellátás miatt és hogy... na, az most pont nem jut eszébe, de majd azt is hozzátoldja.
Ja, azt kell még elmondania, hogy hajnalban indulnak. Na, majd azt is hozzátoldja, ha épp a két keresett lovag az, akit sikerült elcsípnie. Ha nem, akkor kénytelen tovább keresni. Bár lehet, hogy beleun és inkább a sátrába megy, várva, hogy Ethea belibbenjen és sokkal kellemesebb töltsék a napot, mint ahogy éppen tölti.*
*Tegyük még hozzá, hogy Janemita eddigi és mostani segítségét is megköszönni, mielőtt a fentebb vázolt cselekvési tervbe belefog.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.23 02:13:04
1031. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 22:01:15
Üzenet elküldve: 2015-01-22 22:01:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A kapunál -Bárányok és Waldran//
*Épp a két lovagfélével, Moranshe és Ryrin párosával váltják egymást a kapunál, biccent feléjük egyet, hogy aztán töretlenül folytassa útját a szembe jövő Waldran felé. Majd akkor lesznek igazán boldogok, ha a tűzhöz érve nem találják Gabrient, így meg sem tudva az információt.
A férfi valószínűleg még mindig a szőke lovagnőt és a félvér vértest keresi, legalábbis innen a kaputól úgy fest.*
-Waldran! *Rikkantja, hogy a célszemély észrevegye és ne sétáljon el mellette. Közelebb érve hozzá el is árulja visítozásának okát.*
-Itt vannak a tatyók. *Nyújtja felé a tarisznyákat.* -Chiari küldi őket. Kötszerek, kenőcs meg gyógyfű van benne.
*Miután átadja, még hozzáteszi.*
-A lovagok épp az imént mentek be... ha még mindig keresed őket.
*Épp a két lovagfélével, Moranshe és Ryrin párosával váltják egymást a kapunál, biccent feléjük egyet, hogy aztán töretlenül folytassa útját a szembe jövő Waldran felé. Majd akkor lesznek igazán boldogok, ha a tűzhöz érve nem találják Gabrient, így meg sem tudva az információt.
A férfi valószínűleg még mindig a szőke lovagnőt és a félvér vértest keresi, legalábbis innen a kaputól úgy fest.*
-Waldran! *Rikkantja, hogy a célszemély észrevegye és ne sétáljon el mellette. Közelebb érve hozzá el is árulja visítozásának okát.*
-Itt vannak a tatyók. *Nyújtja felé a tarisznyákat.* -Chiari küldi őket. Kötszerek, kenőcs meg gyógyfű van benne.
*Miután átadja, még hozzáteszi.*
-A lovagok épp az imént mentek be... ha még mindig keresed őket.
1030. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 21:05:08
Üzenet elküldve: 2015-01-22 21:05:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A kapunál//
*A kantáron vezetve a szürke, termetes lovat sétál Ryrin mellé. Persze csak miután már befejezte a társalgást Tenminnel. Nem a lovagias viselkedés mintapéldánya a lány, elvégre mestere sem volt az, de azért tud jól nevelten viselkedni. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy nem lesz kéretlen fültanúja a beszélgetésnek, még ha nem is hadi vagy családi titkokról van szó.*
- Akkor tehát mégis bent van a gyülekező? *Vonja fel kérdőn az egyik szemöldökét. Tud néha a szétszórt lenni, de határozottan emlékszik rá, hogy ide küldték őket felszerelkezni. No mindegy, egy képzeletbeli vállvonással napirendre tér a dolog felett.*
- Akkor hát menjünk be mi is. A tűznél mégis csak kellemesebb. *Javasolja, nem mintha ne edzették volna hozzá, hogy zokszó nélkül viselje a zord körülményeket, de ha választhat, mégis a kényelmesebb, de legalábbis melegebb lehetőséget választja.
Míg Ryrin fel nem teszi a fel- illetve leszerelkezés rejtélyére vonatkozó kérdést, eszébe sem jut, hogy az őrség esetleg megint megfosztja őket a felszereléstől. A gondolatra aprót sóhajt.*
- Ezt csak egy módon tudhatjuk meg. De ha Gabrien már bent van, akkor csak nem tartóztatnak minket. *Indul meg a kapu felé. Nem áll meg kérdezősködni, csak halad befelé a lovát vezetve, ha mégis le kell vennie a páncélt és a kardot, megint, akkor majd rászólnak. Feleslegesen nem fogja elvonni az őrség figyelmét.*
*A kantáron vezetve a szürke, termetes lovat sétál Ryrin mellé. Persze csak miután már befejezte a társalgást Tenminnel. Nem a lovagias viselkedés mintapéldánya a lány, elvégre mestere sem volt az, de azért tud jól nevelten viselkedni. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy nem lesz kéretlen fültanúja a beszélgetésnek, még ha nem is hadi vagy családi titkokról van szó.*
- Akkor tehát mégis bent van a gyülekező? *Vonja fel kérdőn az egyik szemöldökét. Tud néha a szétszórt lenni, de határozottan emlékszik rá, hogy ide küldték őket felszerelkezni. No mindegy, egy képzeletbeli vállvonással napirendre tér a dolog felett.*
- Akkor hát menjünk be mi is. A tűznél mégis csak kellemesebb. *Javasolja, nem mintha ne edzették volna hozzá, hogy zokszó nélkül viselje a zord körülményeket, de ha választhat, mégis a kényelmesebb, de legalábbis melegebb lehetőséget választja.
Míg Ryrin fel nem teszi a fel- illetve leszerelkezés rejtélyére vonatkozó kérdést, eszébe sem jut, hogy az őrség esetleg megint megfosztja őket a felszereléstől. A gondolatra aprót sóhajt.*
- Ezt csak egy módon tudhatjuk meg. De ha Gabrien már bent van, akkor csak nem tartóztatnak minket. *Indul meg a kapu felé. Nem áll meg kérdezősködni, csak halad befelé a lovát vezetve, ha mégis le kell vennie a páncélt és a kardot, megint, akkor majd rászólnak. Feleslegesen nem fogja elvonni az őrség figyelmét.*
1029. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 18:55:37
Üzenet elküldve: 2015-01-22 18:55:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - Draimy//
* Kissé szófukar lány, amit kedvel is, nem is. Mondjuk nincs is annál rosszabb, mikor az emberre rázúdítják a sok fölösleges információt. Azt nagyon utálja. S végül alig győzi kibogarászni belőle a lényeget. Az pedig a másik kategória, mikor úgy kell mindent kihúzgálni az érkezőből. Draimy az utóbbiak felé húz erősen. *
- Igen, már említetted, hogy alkimista vagy és szolgálni szeretnél. Esetleg kicsit bővebben mesélhetnél magadról, hogy honnan jötté, és hogy miért hozzánk jöttél? Miért vezérünknek ajánlanád fel a szolgálataidat és kitől, honnan hallottál rólunk?
* Bár a városban már elterjedt a hírük, sokan is jöttek már ide. Ki ilyen, ki olyan okokból. Sokan hasznosnak is bizonyultak, mások kevésbé, néhány pedig lelépett hamar. A másik lánynak, aki fázósan vág közbe, hát, nem tudja, hogy mit is akar pontosan. Szépség? Van itt szépség és nagy eséllyel lehet szó a vezér húgáról. *
- Ott a tűznél ülj le és melegedj. Van még egy kis dolgom, utána megbeszéljük, hogy mit is akarsz.
* Legalább addig sem fagy a kapu elé. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 18:57:29
* Kissé szófukar lány, amit kedvel is, nem is. Mondjuk nincs is annál rosszabb, mikor az emberre rázúdítják a sok fölösleges információt. Azt nagyon utálja. S végül alig győzi kibogarászni belőle a lényeget. Az pedig a másik kategória, mikor úgy kell mindent kihúzgálni az érkezőből. Draimy az utóbbiak felé húz erősen. *
- Igen, már említetted, hogy alkimista vagy és szolgálni szeretnél. Esetleg kicsit bővebben mesélhetnél magadról, hogy honnan jötté, és hogy miért hozzánk jöttél? Miért vezérünknek ajánlanád fel a szolgálataidat és kitől, honnan hallottál rólunk?
* Bár a városban már elterjedt a hírük, sokan is jöttek már ide. Ki ilyen, ki olyan okokból. Sokan hasznosnak is bizonyultak, mások kevésbé, néhány pedig lelépett hamar. A másik lánynak, aki fázósan vág közbe, hát, nem tudja, hogy mit is akar pontosan. Szépség? Van itt szépség és nagy eséllyel lehet szó a vezér húgáról. *
- Ott a tűznél ülj le és melegedj. Van még egy kis dolgom, utána megbeszéljük, hogy mit is akarsz.
* Legalább addig sem fagy a kapu elé. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 18:57:29
1028. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 18:54:00
Üzenet elküldve: 2015-01-22 18:54:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Kapunál - Elveszett báránykák//
*A sors tréfája csupán, hogy míg Tenminnel beszélgetett, éppen a háta mögött sétált el a keresésükre induló Waldran, aki a páncélba bújt férfit nem láthatta, hiszen hűséges, kissé heves lova, Dárius éppen eltakarta. Ryrin az öccsével való beszélgetés után újfent a kovácsok felé pillantott és vette tudomásul, hogy Moran a vártnak megfelelően elindult felé.*
~Ha tényleg a tűznél gyülekeznek, meg kellene néznem őket.~
*Cikáznak a fejében a gondolatok, mígnem Moranshe a közelébe nem ér. Természetesen megosztja vele az információt, amit megtudott fegyverhordozójától.*
-Tenmin azt mondta, hogy Gabrien a tábortűznél ücsörög és beszélget valakikkel.
*Megrántja a vállát, hiszen ez nem jelent semmit, de talán felszínre került egy nyom, amin elindulhatnak a küldetés rejtelmes részletei után kutatva. Természetesen, mivel Ryrin nem figyeli a kovácsműhely bejáratát, így nem is veszi észre az onnan kilépő alakot, akinél erősebb nyomot sehol sem fog találni.*
-Mit gondolsz Moran? Van kedved bejönni velem és megkérdezni, hogy tud-e már részleteket?
*Önkéntelenül is végigméri Morant, bár most kivételesen nem a bájai miatt nézi meg a nőt.*
~Páncél és fegyver. Jaj, ne, ezt már egyszer eljátszottuk az őrséggel.~
*Sóhajt egyet, majd a gyilokjárón álldogáló őrre pillant.*
-Szerinted beengednek már, vagy kezdhetünk vetkőzni, mert akkor én oda be nem megyek!?
*Háborodik fel egy kicsit, és így talán még viccesebb képet fest a feltehetően közelebb sétáló Waldran számára. Két lovag egy erőd előtt azon gondolkozik, hogy vajon beengedik-e, vagy sem. Micsoda boldogok lesznek majd, ha megtudják az új hírt, miszerint mindenképpen vetkőzniük kell, mert az útjuk csak holnap indul!*
*A sors tréfája csupán, hogy míg Tenminnel beszélgetett, éppen a háta mögött sétált el a keresésükre induló Waldran, aki a páncélba bújt férfit nem láthatta, hiszen hűséges, kissé heves lova, Dárius éppen eltakarta. Ryrin az öccsével való beszélgetés után újfent a kovácsok felé pillantott és vette tudomásul, hogy Moran a vártnak megfelelően elindult felé.*
~Ha tényleg a tűznél gyülekeznek, meg kellene néznem őket.~
*Cikáznak a fejében a gondolatok, mígnem Moranshe a közelébe nem ér. Természetesen megosztja vele az információt, amit megtudott fegyverhordozójától.*
-Tenmin azt mondta, hogy Gabrien a tábortűznél ücsörög és beszélget valakikkel.
*Megrántja a vállát, hiszen ez nem jelent semmit, de talán felszínre került egy nyom, amin elindulhatnak a küldetés rejtelmes részletei után kutatva. Természetesen, mivel Ryrin nem figyeli a kovácsműhely bejáratát, így nem is veszi észre az onnan kilépő alakot, akinél erősebb nyomot sehol sem fog találni.*
-Mit gondolsz Moran? Van kedved bejönni velem és megkérdezni, hogy tud-e már részleteket?
*Önkéntelenül is végigméri Morant, bár most kivételesen nem a bájai miatt nézi meg a nőt.*
~Páncél és fegyver. Jaj, ne, ezt már egyszer eljátszottuk az őrséggel.~
*Sóhajt egyet, majd a gyilokjárón álldogáló őrre pillant.*
-Szerinted beengednek már, vagy kezdhetünk vetkőzni, mert akkor én oda be nem megyek!?
*Háborodik fel egy kicsit, és így talán még viccesebb képet fest a feltehetően közelebb sétáló Waldran számára. Két lovag egy erőd előtt azon gondolkozik, hogy vajon beengedik-e, vagy sem. Micsoda boldogok lesznek majd, ha megtudják az új hírt, miszerint mindenképpen vetkőzniük kell, mert az útjuk csak holnap indul!*
1027. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 18:04:27
Üzenet elküldve: 2015-01-22 18:04:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Őrség - Dharren//
*A bemutatkozásra biccent egy aprót, arcán egy mosoly árnyéka tűnik fel.*
- Üdv, Dharren. Az én nevem Draimy. *Válaszolja, ismét a férfi szemébe nézve. Elgondolkozik egy kézfogáson is, de úgy dönt, az meglehetősen bizarrul venné ki magát, így hanyagolja az üdvözlésnek eme módját.*
- Azért jöttem, hogy felajánljam szolgálataimat vezérednek. *Feleli kissé szűkszavúan, de ez kellőképpen kifejezi a lényeget. A második kérdésen azonban már gondolkoznia kell. Ki ő? Erre mégis mit mondjon? Semmiféle elfogadható választ nem tud, s ez a tény rögvest keserűségre hangolja. Arcáról a halovány mosoly is lefagy, miközben lázasan kutat elméjében valami után, amely elárulná, ki is ő. Szülei korán egy alkimista mellé adták, hogy kitanulja a mesterséget. Keveset járt haza, gyakorlatilag a bájitalkotyvasztó férfi nevelte fel. Mára már teljesen elhatárolódott a családjától, nem is köti magát hozzájuk. Magányos gyerekkora volt, barátai alig, ha egyáltalán, akadtak. Mindenki különcnek hitte, és ez a megítélés akkor nem zavarta, de felnőtt fejjel visszatekintve igenis rá kell jönnie, hogy minden egyes csúfolódás sebet ejtett a lelkén. Egy fejrázással igyekszik eltüntetni elméjéből a múlt kísértő gondolatát, s csakis a jelenre koncentrálni. Épp ezért visszatereli gondolatait a válaszadás köré, s mivel a csend kezd elhúzódni, megszólal.*
- Hogy ki volnék? *Kérdezi tűnődőn, csak hogy időt nyerjen, majd hamarosan folytatja.* Csupán egy elveszett alkimista lennék, aki keresi helyét a nagyvilágban. *Ajkait mosolyra húzza, és egy kis kuncogással is megtoldja szavait.*
A hozzászólás írója (Draimy Kinwor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 18:05:32
*A bemutatkozásra biccent egy aprót, arcán egy mosoly árnyéka tűnik fel.*
- Üdv, Dharren. Az én nevem Draimy. *Válaszolja, ismét a férfi szemébe nézve. Elgondolkozik egy kézfogáson is, de úgy dönt, az meglehetősen bizarrul venné ki magát, így hanyagolja az üdvözlésnek eme módját.*
- Azért jöttem, hogy felajánljam szolgálataimat vezérednek. *Feleli kissé szűkszavúan, de ez kellőképpen kifejezi a lényeget. A második kérdésen azonban már gondolkoznia kell. Ki ő? Erre mégis mit mondjon? Semmiféle elfogadható választ nem tud, s ez a tény rögvest keserűségre hangolja. Arcáról a halovány mosoly is lefagy, miközben lázasan kutat elméjében valami után, amely elárulná, ki is ő. Szülei korán egy alkimista mellé adták, hogy kitanulja a mesterséget. Keveset járt haza, gyakorlatilag a bájitalkotyvasztó férfi nevelte fel. Mára már teljesen elhatárolódott a családjától, nem is köti magát hozzájuk. Magányos gyerekkora volt, barátai alig, ha egyáltalán, akadtak. Mindenki különcnek hitte, és ez a megítélés akkor nem zavarta, de felnőtt fejjel visszatekintve igenis rá kell jönnie, hogy minden egyes csúfolódás sebet ejtett a lelkén. Egy fejrázással igyekszik eltüntetni elméjéből a múlt kísértő gondolatát, s csakis a jelenre koncentrálni. Épp ezért visszatereli gondolatait a válaszadás köré, s mivel a csend kezd elhúzódni, megszólal.*
- Hogy ki volnék? *Kérdezi tűnődőn, csak hogy időt nyerjen, majd hamarosan folytatja.* Csupán egy elveszett alkimista lennék, aki keresi helyét a nagyvilágban. *Ajkait mosolyra húzza, és egy kis kuncogással is megtoldja szavait.*
A hozzászólás írója (Draimy Kinwor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 18:05:32
1026. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 15:38:56
Üzenet elküldve: 2015-01-22 15:38:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Walran érkezése icipicit megakasztja a munkát, de amúgy is, lassan ideje lesz valamit harapni, hiszen Hrothgaar nem reggelizett még, így mondhatni, még kapóra is jött a Tahrgodar-fi látogatása. Jól elszórakoznak, oda-vissza szállnak a trágár-tréfák, ám a törpe tudja, hogy ne sétagalopp lesz az útjuk a Thargodar kriptáig. Arca el is komorul kicsit, amit végiggondolja a helyzetet, de nem tart sokáig ez az állapot.*
- Akkor... vigyázz magadra, testvér! De rájuk is legyen gondod. Olyan kis elanyátlanodottnak tűnnek, na persze azt a hegyomlásnyi méretűt leszámítva.
*A megemlítésre került keblek hallatára Hrothgaar jóízűen felnevet és szinte gondolkodás nélkül vissza is szól, már-már zsigeri kinyilatkoztatása ez a pajzánságnak, de mégis mit vár bárki egy hasonló kompániától? Harcedzett férfiak, vérszomjas nőszemélyek... nem prűdségükről ismeretesek az ilyenek. A vágy nem bűn, és az élvezetek okos halmozása sem tartogat semmi kivetnivalót. Álszentségnek a Thargodarok között nincs helye.*
- Legyen könnyű utatok! A szellemek áldása kísérjen!
*A Thargodar-fi távozása után Hrothgaar még folytatja munkáját. Új patkóba kezd. Lassan izzik fel a fém, így van ideje kicsit fújnia pihenőképpen.*
~Na igen, jó lenne valami kis csetepaté. Orkokkal, elfekkel, nekem mindegy, csak verekedni lehessen.~
*A vadászat alatt történtek feltüzelték kellően ahhoz, hogy úgymond vérszemet kapjon és újra megérezve a vér szagát, kicsit felpörögjön. Ám itt a kovácsműhelyben, az üllő mögött állva, csak a fémek formára kalapálásában élheti ki valamelyest harci kedvét...*
- Na, ne késlekedjünk.
*Morog mintegy csak maga elé és újra a munkába temeti magát. A kis fémtömböt kalapálni kezdi, nyújtani, véknyítani, majd újra hevíti, és ezt a folyamatot addig ismétli, míg kellően lapos nem lesz, és megfelelő formára nem hajlítja. A pici kis kapaszkodókat a patkó végén gondosan kialakítja, illetve az elején is, ahol majd a pata elülső részét fogja majd tartani. Új szerszám, új metódus, ismét a szegeknek való lukakat döngöli az anyagba , majd ha befejezte, vízbe meríti a patkót. Prüszkölés, szörcsögés, fröcskölés és felcsapó vízgőz tölti meg a belső teret.*
- Na, én azt mondom ebédszünet, koma.
*Hallhatja Quikh Hrtohgaar hangját. Eddig egy egész forgalmas és termékeny/tevékeny napot tudhatnak a hátuk mögött. Hrothgaar picit nyújtózik, amikor kilép a műhelyből, majd szaporán megindul, vissza a táborba, hogy harapjon valamit.*
*Walran érkezése icipicit megakasztja a munkát, de amúgy is, lassan ideje lesz valamit harapni, hiszen Hrothgaar nem reggelizett még, így mondhatni, még kapóra is jött a Tahrgodar-fi látogatása. Jól elszórakoznak, oda-vissza szállnak a trágár-tréfák, ám a törpe tudja, hogy ne sétagalopp lesz az útjuk a Thargodar kriptáig. Arca el is komorul kicsit, amit végiggondolja a helyzetet, de nem tart sokáig ez az állapot.*
- Akkor... vigyázz magadra, testvér! De rájuk is legyen gondod. Olyan kis elanyátlanodottnak tűnnek, na persze azt a hegyomlásnyi méretűt leszámítva.
*A megemlítésre került keblek hallatára Hrothgaar jóízűen felnevet és szinte gondolkodás nélkül vissza is szól, már-már zsigeri kinyilatkoztatása ez a pajzánságnak, de mégis mit vár bárki egy hasonló kompániától? Harcedzett férfiak, vérszomjas nőszemélyek... nem prűdségükről ismeretesek az ilyenek. A vágy nem bűn, és az élvezetek okos halmozása sem tartogat semmi kivetnivalót. Álszentségnek a Thargodarok között nincs helye.*
- Legyen könnyű utatok! A szellemek áldása kísérjen!
*A Thargodar-fi távozása után Hrothgaar még folytatja munkáját. Új patkóba kezd. Lassan izzik fel a fém, így van ideje kicsit fújnia pihenőképpen.*
~Na igen, jó lenne valami kis csetepaté. Orkokkal, elfekkel, nekem mindegy, csak verekedni lehessen.~
*A vadászat alatt történtek feltüzelték kellően ahhoz, hogy úgymond vérszemet kapjon és újra megérezve a vér szagát, kicsit felpörögjön. Ám itt a kovácsműhelyben, az üllő mögött állva, csak a fémek formára kalapálásában élheti ki valamelyest harci kedvét...*
- Na, ne késlekedjünk.
*Morog mintegy csak maga elé és újra a munkába temeti magát. A kis fémtömböt kalapálni kezdi, nyújtani, véknyítani, majd újra hevíti, és ezt a folyamatot addig ismétli, míg kellően lapos nem lesz, és megfelelő formára nem hajlítja. A pici kis kapaszkodókat a patkó végén gondosan kialakítja, illetve az elején is, ahol majd a pata elülső részét fogja majd tartani. Új szerszám, új metódus, ismét a szegeknek való lukakat döngöli az anyagba , majd ha befejezte, vízbe meríti a patkót. Prüszkölés, szörcsögés, fröcskölés és felcsapó vízgőz tölti meg a belső teret.*
- Na, én azt mondom ebédszünet, koma.
*Hallhatja Quikh Hrtohgaar hangját. Eddig egy egész forgalmas és termékeny/tevékeny napot tudhatnak a hátuk mögött. Hrothgaar picit nyújtózik, amikor kilép a műhelyből, majd szaporán megindul, vissza a táborba, hogy harapjon valamit.*
1025. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 14:48:20
Üzenet elküldve: 2015-01-22 14:48:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely, majd kint//
- Szívesen. *Feleli még Ryrinnek, majd még egy utolsó gyors ellenőrzést ejt meg magán, hogy minden a helyén van.*
- Elvek. Sok mindent tanultam ott, az biztos. *A válasz komor tónus több, és mélyebb értelmezést jelez, de a lány nem fejti ki ezt jobban.* Mesteremre mindig örömmel fogok emlékezni. *Egy halvány mosoly fut át ajkán, ami még őszinte is. Hát igen, szerencséje volt azzal, melyik lovagot kellett szolgálnia, és neki köszönhette, hogy túlélte a megpróbáltatásokat. Reméli, hogy végül nem rajta fog csattani az ostor, habár Moran tudja, az öreg aztán tud magára vigyázni.*
- Egy ilyen remek páncélt nem kap vagy talál csak úgy senki, biztosan izgalmas történet tartozik hozzá. De akkor maradjon ez meg a tábortűzhöz. *Az érdeklődése igen csak fel lett keltve, de nem egy elkényeztetett, türelmetlen fruska, hogy hisztizve toporzékoljon addig, amíg ott és azon nyomban el nem mesélik neki, hogyan is került a különleges páncél a lovaghoz. Kérdezni sem nagyon maradna ideje, hisz eközben Ryrin társa is megérkezik, és érthető módon, vele is váltana még szót a lovag.
A törpéktől is illendő búcsút vesz, majd ő is kilép a műhelyből. Ahogy azt elvárta, szürke lova nem kóborolt messzire a közelben áll türelmesen, orrából eregetve a pára pamacsokat, időnként kaparva egyet a hóba patájával a maga szórakoztatására. Odalép hátasához, kedveskedve megpaskolja a nyakát.*
- Gyere Lorgon, csatlakozzunk a többiekhez. *Ragadja meg a kantárt, és indul meg a kapu felé. Ahogy elnézi, nem csak a kapunál van nagy forgalom, alighogy kijöttek a kovácsműhelyből, valaki nem sokkal utánuk máris betért. Furcsa azt tapasztalnia, hogy itt akkora élet és jövés-menés van, mint a jóval nagyobb Arthenior városában. Ezt azért nem gondolta volna, inkább gondolta úgy, hogy csak egy forgalmas napot fogott ki érkeztekor. Hát tévedett.*
- Szívesen. *Feleli még Ryrinnek, majd még egy utolsó gyors ellenőrzést ejt meg magán, hogy minden a helyén van.*
- Elvek. Sok mindent tanultam ott, az biztos. *A válasz komor tónus több, és mélyebb értelmezést jelez, de a lány nem fejti ki ezt jobban.* Mesteremre mindig örömmel fogok emlékezni. *Egy halvány mosoly fut át ajkán, ami még őszinte is. Hát igen, szerencséje volt azzal, melyik lovagot kellett szolgálnia, és neki köszönhette, hogy túlélte a megpróbáltatásokat. Reméli, hogy végül nem rajta fog csattani az ostor, habár Moran tudja, az öreg aztán tud magára vigyázni.*
- Egy ilyen remek páncélt nem kap vagy talál csak úgy senki, biztosan izgalmas történet tartozik hozzá. De akkor maradjon ez meg a tábortűzhöz. *Az érdeklődése igen csak fel lett keltve, de nem egy elkényeztetett, türelmetlen fruska, hogy hisztizve toporzékoljon addig, amíg ott és azon nyomban el nem mesélik neki, hogyan is került a különleges páncél a lovaghoz. Kérdezni sem nagyon maradna ideje, hisz eközben Ryrin társa is megérkezik, és érthető módon, vele is váltana még szót a lovag.
A törpéktől is illendő búcsút vesz, majd ő is kilép a műhelyből. Ahogy azt elvárta, szürke lova nem kóborolt messzire a közelben áll türelmesen, orrából eregetve a pára pamacsokat, időnként kaparva egyet a hóba patájával a maga szórakoztatására. Odalép hátasához, kedveskedve megpaskolja a nyakát.*
- Gyere Lorgon, csatlakozzunk a többiekhez. *Ragadja meg a kantárt, és indul meg a kapu felé. Ahogy elnézi, nem csak a kapunál van nagy forgalom, alighogy kijöttek a kovácsműhelyből, valaki nem sokkal utánuk máris betért. Furcsa azt tapasztalnia, hogy itt akkora élet és jövés-menés van, mint a jóval nagyobb Arthenior városában. Ezt azért nem gondolta volna, inkább gondolta úgy, hogy csak egy forgalmas napot fogott ki érkeztekor. Hát tévedett.*
1024. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 13:59:52
Üzenet elküldve: 2015-01-22 13:59:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Lovagnyomon - kovácsműhely, vagy kapu//
- Épp megyünk megtölteni. *Vigyorogva mondja és pár szóban vázolja, hogy az egyik Thargodar-felmenőkhöz tartozó sírkamra-rendszert rabszolgakufárok szállták meg. Mire befejezik a küldetésüket, lesz ott pár friss halott is, ebben egészen biztos.
Vigyora levakarhatatlan, úgy köszönti a segédmunkás törpét is. Így a délutánra már egész rutinos lett az új arcokkal való megismerkedésben.*
- Működik. *Kacsint.*
- Bár jobb szeretem, mikor sátruk mélyén elveszett leányzók tesznek ugyanígy... *Toldja hozzá nevetve, szemei élénken csillannak. Kíváncsi, hogy ma este visszajön-e a megszédített lány. Kecsegtetőbb kilátás, semmint Quikhnah szőrrel fedett karjainak ölelése. Bele is borzong egy pillanatra.*
- Ahogy mondod. Sőt! Lefogadom, az anyjuknak volt egy pár csecse is. Máris ismerősebb, mi? Ha mást nem is, azt csak megismernéd, nemde? *Válaszolja rákontrázva, sejti, hogy cimborája látta a lovagokat - igazság szerint tudja, hisz mindenki azt mondta, hogy a kovácsműhelyben vannak. Meg is kapja csakhamar a választ, hogy már nincsenek itt.*
~ Valami küldetésre mennek. ~
*Amilyen szerencséje van, azok ketten nem csak azt hiszik, hogy ma indulnak, hanem már el is indultak. Erre összeráncolja a homlokát, elég nehéz lesz gyalogszerrel beérnie a csapat hiányzó részét.*
- Néha elgondolkozom rajta, hogy van-e a szakáll alatt egy másik Hrothgaar vagy maga a szakáll Hrothgaar. *Szólal meg a filozófus én, már ha egyáltalán létezik ilyenje.
Ha Waldran lenyírja arcszőrzetét, teljesen megújulva érzi magát és egy másik arc néz vissza a vízből, pedig neki csak pár hetes, hónapos arcszőrzete van. Bajtársa pedig már az anyaméhben növeszteni kezdte, ez nem vitás. Ha újjá akarna születni, elég lenne lenyírnia.*
- Velük tartok. Szükség van Thargodar vérhez ahhoz, hogy a kriptákba léphessünk. *Bólint a kérdésre, csak remélni tudja, hogy elég lesz a vére és nincs szükség az életére. Ámbár Brennus egymaga visszatért, neki pedig lesz három lovagja és csapatának egyik legjobb vadásza.*
- Vigyázz a szakálladra! Ha visszatértem, megöntözzük. *Búcsúzik még egy utolsó vigyort villanva, aztán a szénszín szempár az említett lovagokat kutatja.
Ha megtalálja, akkor előzetes elgondolásának megfelelően tájékoztatja őket.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 14:02:41
- Épp megyünk megtölteni. *Vigyorogva mondja és pár szóban vázolja, hogy az egyik Thargodar-felmenőkhöz tartozó sírkamra-rendszert rabszolgakufárok szállták meg. Mire befejezik a küldetésüket, lesz ott pár friss halott is, ebben egészen biztos.
Vigyora levakarhatatlan, úgy köszönti a segédmunkás törpét is. Így a délutánra már egész rutinos lett az új arcokkal való megismerkedésben.*
- Működik. *Kacsint.*
- Bár jobb szeretem, mikor sátruk mélyén elveszett leányzók tesznek ugyanígy... *Toldja hozzá nevetve, szemei élénken csillannak. Kíváncsi, hogy ma este visszajön-e a megszédített lány. Kecsegtetőbb kilátás, semmint Quikhnah szőrrel fedett karjainak ölelése. Bele is borzong egy pillanatra.*
- Ahogy mondod. Sőt! Lefogadom, az anyjuknak volt egy pár csecse is. Máris ismerősebb, mi? Ha mást nem is, azt csak megismernéd, nemde? *Válaszolja rákontrázva, sejti, hogy cimborája látta a lovagokat - igazság szerint tudja, hisz mindenki azt mondta, hogy a kovácsműhelyben vannak. Meg is kapja csakhamar a választ, hogy már nincsenek itt.*
~ Valami küldetésre mennek. ~
*Amilyen szerencséje van, azok ketten nem csak azt hiszik, hogy ma indulnak, hanem már el is indultak. Erre összeráncolja a homlokát, elég nehéz lesz gyalogszerrel beérnie a csapat hiányzó részét.*
- Néha elgondolkozom rajta, hogy van-e a szakáll alatt egy másik Hrothgaar vagy maga a szakáll Hrothgaar. *Szólal meg a filozófus én, már ha egyáltalán létezik ilyenje.
Ha Waldran lenyírja arcszőrzetét, teljesen megújulva érzi magát és egy másik arc néz vissza a vízből, pedig neki csak pár hetes, hónapos arcszőrzete van. Bajtársa pedig már az anyaméhben növeszteni kezdte, ez nem vitás. Ha újjá akarna születni, elég lenne lenyírnia.*
- Velük tartok. Szükség van Thargodar vérhez ahhoz, hogy a kriptákba léphessünk. *Bólint a kérdésre, csak remélni tudja, hogy elég lesz a vére és nincs szükség az életére. Ámbár Brennus egymaga visszatért, neki pedig lesz három lovagja és csapatának egyik legjobb vadásza.*
- Vigyázz a szakálladra! Ha visszatértem, megöntözzük. *Búcsúzik még egy utolsó vigyort villanva, aztán a szénszín szempár az említett lovagokat kutatja.
Ha megtalálja, akkor előzetes elgondolásának megfelelően tájékoztatja őket.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 14:02:41
1023. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 12:54:47
Üzenet elküldve: 2015-01-22 12:54:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*A műhelyben zavartalanul folyik a munka. Hrothgaar egyelőre nem vágja a fejszéjét komoly teendőbe. Amikor újabb alak téved be hozzá, illetve hozzájuk, épp patkókon dolgozik. Kimért, gyakorlott mozdulatokkal formálja az izzó fémet és éppen a szegeknek való lukakat üti bele a patkó testébe, amikor egy ismerős hang szólítja meg.*
- Hej, Waldran! Te itt, a temető meg üres?
*Kérdezi víg kedélyűen a törpe és felkacag. Harsányan szól oda segítőjének.*
- Hé, Quikhnah! Ő itt Waldran. Waldran Thargodar, ha nem ismernéd! Ha elvesznél valaha az erők sűrűjében, csak gondolj rá erősen, és kiáltsd háromszor a nevét... ő azonnal ott terem.
*Igazi felüdülés a megannyi új figura között egy régi harcost is látni. Halkan harákol egyet és köp egy laposat is mellé, úgy folytatja.*
- Két elkóborolt lovagot... lássuk csak, láttam-e ilyeneket manapság. Várj! Megvan, az egyik körülbelül ilyen magas nem? *emeli meg a karját* Az apja valamivel magasabb az anyjánál, mi? A véh Hogyishívjáknaka a fia az, nem? Hehe! A másiknak meg itt a nyaka táján bőr nő?
*Viccelődik egy sort a válaszadás előtt, de nem húzza tovább feleslegesen az időt.*
- Nem rég távoztak. Kinn lesznek a környéken. Valami küldetésre mennek, azt emlegették. Kagan küldi őket.
*Kalapácsával kifelé mutat a műhelyből, nem mintha bármerre más felé tudtak volna távozni. Hacsak be nem bújtak Hrothgaar szakállába, a fonatok közé.*
~A szakállról jut eszembe...~
*Hrothgaar leteszi a kalapácsot és kezét megmeríti egy vedér vízben, majd jó alaposan megkeni arcszőrét vele.*
- Csak hogy le ne pörköljem. Elég egy kósza szikrácska az izzó fémről és oda a büszkeségem, hehe. Te is velük tartasz?
*Kérdezi még Waldrantól, mielőtt az távozna, majd ha elhagyta a műhelyt, Hrothgaar folytatja a munkát.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 13:15:50
*A műhelyben zavartalanul folyik a munka. Hrothgaar egyelőre nem vágja a fejszéjét komoly teendőbe. Amikor újabb alak téved be hozzá, illetve hozzájuk, épp patkókon dolgozik. Kimért, gyakorlott mozdulatokkal formálja az izzó fémet és éppen a szegeknek való lukakat üti bele a patkó testébe, amikor egy ismerős hang szólítja meg.*
- Hej, Waldran! Te itt, a temető meg üres?
*Kérdezi víg kedélyűen a törpe és felkacag. Harsányan szól oda segítőjének.*
- Hé, Quikhnah! Ő itt Waldran. Waldran Thargodar, ha nem ismernéd! Ha elvesznél valaha az erők sűrűjében, csak gondolj rá erősen, és kiáltsd háromszor a nevét... ő azonnal ott terem.
*Igazi felüdülés a megannyi új figura között egy régi harcost is látni. Halkan harákol egyet és köp egy laposat is mellé, úgy folytatja.*
- Két elkóborolt lovagot... lássuk csak, láttam-e ilyeneket manapság. Várj! Megvan, az egyik körülbelül ilyen magas nem? *emeli meg a karját* Az apja valamivel magasabb az anyjánál, mi? A véh Hogyishívjáknaka a fia az, nem? Hehe! A másiknak meg itt a nyaka táján bőr nő?
*Viccelődik egy sort a válaszadás előtt, de nem húzza tovább feleslegesen az időt.*
- Nem rég távoztak. Kinn lesznek a környéken. Valami küldetésre mennek, azt emlegették. Kagan küldi őket.
*Kalapácsával kifelé mutat a műhelyből, nem mintha bármerre más felé tudtak volna távozni. Hacsak be nem bújtak Hrothgaar szakállába, a fonatok közé.*
~A szakállról jut eszembe...~
*Hrothgaar leteszi a kalapácsot és kezét megmeríti egy vedér vízben, majd jó alaposan megkeni arcszőrét vele.*
- Csak hogy le ne pörköljem. Elég egy kósza szikrácska az izzó fémről és oda a büszkeségem, hehe. Te is velük tartasz?
*Kérdezi még Waldrantól, mielőtt az távozna, majd ha elhagyta a műhelyt, Hrothgaar folytatja a munkát.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.22 13:15:50
1022. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 12:02:50
Üzenet elküldve: 2015-01-22 12:02:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Lovagnyomon - kovácsműhely, vagy kapu//
*Egy lovagot sikerült megtalálnia, sejtése szerint a másik kettőt is egyszerű lesz felismernie. Ha még sütne a nap, már csak a csillogás és a ragyogás nyomra vezethetné. Így kénytelen tekintetét alaposan körbejáratni, hogy megtalálja azokat, akik a Vashegyen történő látogatásukhoz illően egy rakat vasat aggattak magukra.
Tekintve, hogy legutóbbi információja szerint a kovácsműhelynél voltak találhatóak, ezért odatart. Persze, ennek több órája is lehet, tehát ki tudja, hogy azóta hova kóboroltak. Ámde azért nem olyan nagy ez a hely, hogy egész éjszaka a lovagokat kajtassa.*
- Hé, Hrothgaar! Cimborám! Lefogadom, hogy ismersz két elkóborolt lovagot! *Szélesen elvigyorodik, amikor megpillantja a vörös szakállat és a vörös szakállhoz tartozó törpét. Odamegy, hogy üdvözölje, hátát meglapogatva.
A kijelentést követően maga is körbepillant, van egy gyanús alak, akinek van egy gyanús lova is. Ha tippelnie kellene, akkor Ryrin lenne a második lovag. Már csak azért is, mert szintén csataszoknya van rajta. Ekkor megpillantja a másik vértbe öltözött fiút is, amire reakcióképpen megdörzsöli az arcszőrzetét. Nem tűnik annyira ádáznak, mint a másik kettő, de Waldran már megtanulta, hogy ne ez alapján ítéljen.*
- Nos, azt hiszem, nem is kell sokat keresgélnem... *Állapítja meg, mintegy magának. Ha pedig ez bebizonyosodik, akkor ideje lesz átadnia az üzenetet, miszerint az élelemre ne legyen nagy gondjuk, a törzs számára értékes ereklyék vadászatára indulnak, barlangokba mennek, tehát nem árt a fáklya és a tűzszerszám, illetve hajnalban indulnak. Ez utóbbi után fürkésző pillantásokat fog vetni a párosra, mert van egy olyan balsejtelme, hogy épp azonnali indulásra készülődnek...
Pedig ha tudnák...*
*Egy lovagot sikerült megtalálnia, sejtése szerint a másik kettőt is egyszerű lesz felismernie. Ha még sütne a nap, már csak a csillogás és a ragyogás nyomra vezethetné. Így kénytelen tekintetét alaposan körbejáratni, hogy megtalálja azokat, akik a Vashegyen történő látogatásukhoz illően egy rakat vasat aggattak magukra.
Tekintve, hogy legutóbbi információja szerint a kovácsműhelynél voltak találhatóak, ezért odatart. Persze, ennek több órája is lehet, tehát ki tudja, hogy azóta hova kóboroltak. Ámde azért nem olyan nagy ez a hely, hogy egész éjszaka a lovagokat kajtassa.*
- Hé, Hrothgaar! Cimborám! Lefogadom, hogy ismersz két elkóborolt lovagot! *Szélesen elvigyorodik, amikor megpillantja a vörös szakállat és a vörös szakállhoz tartozó törpét. Odamegy, hogy üdvözölje, hátát meglapogatva.
A kijelentést követően maga is körbepillant, van egy gyanús alak, akinek van egy gyanús lova is. Ha tippelnie kellene, akkor Ryrin lenne a második lovag. Már csak azért is, mert szintén csataszoknya van rajta. Ekkor megpillantja a másik vértbe öltözött fiút is, amire reakcióképpen megdörzsöli az arcszőrzetét. Nem tűnik annyira ádáznak, mint a másik kettő, de Waldran már megtanulta, hogy ne ez alapján ítéljen.*
- Nos, azt hiszem, nem is kell sokat keresgélnem... *Állapítja meg, mintegy magának. Ha pedig ez bebizonyosodik, akkor ideje lesz átadnia az üzenetet, miszerint az élelemre ne legyen nagy gondjuk, a törzs számára értékes ereklyék vadászatára indulnak, barlangokba mennek, tehát nem árt a fáklya és a tűzszerszám, illetve hajnalban indulnak. Ez utóbbi után fürkésző pillantásokat fog vetni a párosra, mert van egy olyan balsejtelme, hogy épp azonnali indulásra készülődnek...
Pedig ha tudnák...*
1021. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-22 10:09:15
Üzenet elküldve: 2015-01-22 10:09:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*A "nagyon hosszú nevű" törpe neve igazából nem is olyan veszettül hosszú. Ha a lovag hallaná egy-két egykori komájának a nevét, akik családja hosszú és dicsőbb múltra tekint vissza... még a nyelve is belegabalyodna minden bizonnyal. Miután segített a nőnek feladni vértjét, picit odébb lép, intéz pár szót Quikhnah-hoz majd elmélázik, éppen elkalandozik teendői körül, amikor megszólítja a férfi.*
- Köszönöm, a többiek nevében is. Én nem sokat segédkeztem az építésében, törzsünk harcosaival éppen a tél beköszöntét megelőző utolsó vadászaton voltam.
*Válaszol a lovagnak, bár ebben azért van egy kis lódítás is, hiszen a falak felhúzásáig itt volt ő, csak a tetőszerkezet megépítése és műhely berendezése alatt volt távol. Fél füllel hallja a két lovag párbeszédét, de nem szól közbe. Egyből jól kivehető, hogy nem csak neki tűnik túlontúl hallgatagnak a nagydarab ember-férfi.*
~Lehet fenn hordja kicsit még az orrát, de Kagan majd segít neki megtanulni, hol is a helye... ha meg nem ő, majd más.~
*Akarva-akaratlanul is Brennus jut eszébe először a muksóról, az a Brennus, akinek pont előző nap verték pépessé a koponyáját, ezzel átsegítve őt a szellemvilágba. Ám ismételten meg kell szakítania mélázását, hiszen betér hozzá a napbarnított bőrű leány is, a nyílhegyek megrendelője.*
- Ááh, kisasszony! Itt is vannak, ahogy megbeszéltük.
*Gyors léptekkel a munkaasztalnál terem és a kötegbe kötött nyílvesszőket felmarkolja, majd átnyújtja a megrendelőnek.*
- Húsz darab, ahogy megbeszéltük. Remélem nem talál semmi kivetnivalót bennük.
*A nő leány távoztával azért még utána szól.*
- Ha bárki kérdezné, ki készítette a nyílhegyeket, nyugodt szívvel irányítsa erre, keressék Hrothgaart! Az ég áldja!
*Ez is letudva... a két lovag(palánta) úgy látszik egész jól belemerült a társalgásba. Hrothgaar jót mosolyog ezen, ám, amikor a férfi egy bárdot emleget, arcáról eltűnik a víg kedély.*
~Xomorr...~
*Bárdjuk is megtért az őseihez a közelmúltban.*
~Ez az élet rendje: születünk és meghalunk. Ha szerencsénk van a kettő között még élünk is.~
*A lovagok távoztával azonban ideje lesz neki is munkához látni. Leellenőrzi a tűzhelyet és összeszedi világgá szaladt gondolatait.*
*A "nagyon hosszú nevű" törpe neve igazából nem is olyan veszettül hosszú. Ha a lovag hallaná egy-két egykori komájának a nevét, akik családja hosszú és dicsőbb múltra tekint vissza... még a nyelve is belegabalyodna minden bizonnyal. Miután segített a nőnek feladni vértjét, picit odébb lép, intéz pár szót Quikhnah-hoz majd elmélázik, éppen elkalandozik teendői körül, amikor megszólítja a férfi.*
- Köszönöm, a többiek nevében is. Én nem sokat segédkeztem az építésében, törzsünk harcosaival éppen a tél beköszöntét megelőző utolsó vadászaton voltam.
*Válaszol a lovagnak, bár ebben azért van egy kis lódítás is, hiszen a falak felhúzásáig itt volt ő, csak a tetőszerkezet megépítése és műhely berendezése alatt volt távol. Fél füllel hallja a két lovag párbeszédét, de nem szól közbe. Egyből jól kivehető, hogy nem csak neki tűnik túlontúl hallgatagnak a nagydarab ember-férfi.*
~Lehet fenn hordja kicsit még az orrát, de Kagan majd segít neki megtanulni, hol is a helye... ha meg nem ő, majd más.~
*Akarva-akaratlanul is Brennus jut eszébe először a muksóról, az a Brennus, akinek pont előző nap verték pépessé a koponyáját, ezzel átsegítve őt a szellemvilágba. Ám ismételten meg kell szakítania mélázását, hiszen betér hozzá a napbarnított bőrű leány is, a nyílhegyek megrendelője.*
- Ááh, kisasszony! Itt is vannak, ahogy megbeszéltük.
*Gyors léptekkel a munkaasztalnál terem és a kötegbe kötött nyílvesszőket felmarkolja, majd átnyújtja a megrendelőnek.*
- Húsz darab, ahogy megbeszéltük. Remélem nem talál semmi kivetnivalót bennük.
*A nő leány távoztával azért még utána szól.*
- Ha bárki kérdezné, ki készítette a nyílhegyeket, nyugodt szívvel irányítsa erre, keressék Hrothgaart! Az ég áldja!
*Ez is letudva... a két lovag(palánta) úgy látszik egész jól belemerült a társalgásba. Hrothgaar jót mosolyog ezen, ám, amikor a férfi egy bárdot emleget, arcáról eltűnik a víg kedély.*
~Xomorr...~
*Bárdjuk is megtért az őseihez a közelmúltban.*
~Ez az élet rendje: születünk és meghalunk. Ha szerencsénk van a kettő között még élünk is.~
*A lovagok távoztával azonban ideje lesz neki is munkához látni. Leellenőrzi a tűzhelyet és összeszedi világgá szaladt gondolatait.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11588-11607