//Fürkésző szemek//
*Kicsit őrült szerinte a férfi, ha egy kagyló miatt ennyire ki tud kelni magából. Legalábbis majd szétrobban látszólag, a szavaival némileg igazolja is ezt. Vajon értékes lehet az a dolog, vagy személyesebb kapcsolat fűzi hozzá. gyorsan kiderül, hogy az utóbbi, bár akkor sem érti, hogy minek kell emberkedni egy kagyló miatt, ha valójában nem élet-halál kérdése az egész. Egy talizmán olyan, mint a másik, lehet találni újat, ha elveszik. Viszont mi lett volna, ha a szorgos fehérnép, mondjuk felseperi a padlót – nyilván csoda, mert napközben nem nagyon látta még itt takarítani a cselédséget -, és később zsebre teszi a keresett tárgyat. Megüti a vöröst? Lehet, hogy hamarabb bánták volna a tekegolyók, ha Kreantis úgy reagál, ahogy kell, és a korsóval megvédi magát. Na, meg itt volt ő is, aki tőrével finom motívumokat festhetett volna vérrel a férfire, de az is lehet, hogy mindkét lány idő előtt elhalálozott volna. Utána pedig ugye még sincs meg semmi, ami fontos. Ki érti a férfiakat?
Az is igaz, hogy Kgyr felvette a kesztyűt, és halványan provokálta a férfit, amit szintén nem tartott túl bölcs dolognak, de azt tudja, hogy a vörös hajú nem épp egy szerzetes lelkivilágával van megáldva. Mielőtt bármi lehetne emiatt, muszáj volt neki is beleszólnia, és a legkézenfekvőbb dolgot kérdezte meg: ismeri-e azt az idi… idegent, aki varjúval a vállán kóricál. Női választ kapott, egy visszakérdezést. Hirtelen nem tudja, hogy felnevessen vagy torkon szúrja a fickót. Végül inkább a humánusabb megoldást választja, ironizál.*
- Nem azt mondta ork, csak ezen a nyelven varjúnak hangzott. *Tárja szét a kezét, rekedtes hangjának még jól is áll az irónia, de azért kíváncsi a válaszra is. Kezd abban reménykedni, hogy ez a férfi nem a "másik, aki vele van”, mert akkor igen szuper napoknak néznek elébe. A megfigyeléshez hideg fej kell, türelem, és a mellette levőkben eddig nem vette észre ezt a készséget. Talán ha éles helyzet lesz, akkor jön elő a profizmusuk. Ebben tud reménykedni. A férfi hátranéz, Asira pillantása is arra vándorol, de nem lát senkit madárral a vállán. Pech.*
- Mivel nem hiszem, hogy tucat számra járkálnának varjúval az emberek a vállukon, elég sanszos, jó uram. *Megforgatja a szemeit, majd sóhajt egyet. Sajnos a kagylós sem találja a férfit, viszont talán közelednek az álláspontjaik.*
- Maga vele van és két embert keresnek?