Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 45 (881. - 900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
900. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-14 16:57:21
Üzenet elküldve: 2014-09-14 16:57:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Arra eszmél fel, hogy a szervezkedésből voltaképpen áttérnek a megvalósításra, pedig nem számított rá, hogy ilyen hamar eljön a búcsúzkodás ideje. Halkan felnevet Djeckal Zaranir távozására tett megjegyzésére, majd mosolyogva bólint a férfinak.*
- Mindig vigyázok.
*Mielőtt távozhatna, felpattan, és a széktámláról nyakát átkarolva Zaranir vállára teríti kabátját, melyet kölcsönvett egy időre.*
- Jó utat.
*Pimaszul mosolyog rá, majd visszacsücsül a helyére, és végignézi, ahogy a szőkeség kibattyog a kocsmából. Ám alighogy ismét megpihent, Asmä is indulóra fogja. Halkan nevet a búcsúzkodásán, majd rávigyorog.*
- Mondanod sem kell.
*Ahogy korábban Zaranirt, most az elfet is követi tekintetével, majd miután eltűnik az ajtó mögött, érdeklődve fordul Djeckal felé. Meglehetősen szokatlan, hogy hirtelen lecsökkent társaságuk, de nem érzi kellemetlenük magát, az ilyesmi már rég nem hatja meg, mondhatni nem ilyen neveltetésben részesült.*
- Szóval követjük a tervet? Tényleg jól esne az a szunyókálás...
*Arra eszmél fel, hogy a szervezkedésből voltaképpen áttérnek a megvalósításra, pedig nem számított rá, hogy ilyen hamar eljön a búcsúzkodás ideje. Halkan felnevet Djeckal Zaranir távozására tett megjegyzésére, majd mosolyogva bólint a férfinak.*
- Mindig vigyázok.
*Mielőtt távozhatna, felpattan, és a széktámláról nyakát átkarolva Zaranir vállára teríti kabátját, melyet kölcsönvett egy időre.*
- Jó utat.
*Pimaszul mosolyog rá, majd visszacsücsül a helyére, és végignézi, ahogy a szőkeség kibattyog a kocsmából. Ám alighogy ismét megpihent, Asmä is indulóra fogja. Halkan nevet a búcsúzkodásán, majd rávigyorog.*
- Mondanod sem kell.
*Ahogy korábban Zaranirt, most az elfet is követi tekintetével, majd miután eltűnik az ajtó mögött, érdeklődve fordul Djeckal felé. Meglehetősen szokatlan, hogy hirtelen lecsökkent társaságuk, de nem érzi kellemetlenük magát, az ilyesmi már rég nem hatja meg, mondhatni nem ilyen neveltetésben részesült.*
- Szóval követjük a tervet? Tényleg jól esne az a szunyókálás...
899. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-14 16:47:27
Üzenet elküldve: 2014-09-14 16:47:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozottak//
//Vadászat a vörös nőstényre//
*A névtelen, de ismerős hölgy hirtelen kitörő hahotázása némi értetlenkedést von maga után. Szemöldökét ráncolva, egy értetlen mosoly kereteiben nézi végig a produkciót, majd ugyanezzel a tekintettel néz a mélységire is, hátha ő is hasonlóképpen értetlenül reagál. Jobb kezét csípőjére helyezi, súlyát pedig szintén csak jobb lábára helyezve várja meg, amíg a nő végez a kitörésével. Amint ez megtörtént, lassan megvilágosodás jeleit fedezi fel annak arcán, majd az újabb, ezt követő nevetés is szintén arra utalnak, hogy sikerült Dynt elhelyeznie az emlékeiben, leginkább a felemlegetett esemény következtében. Így már ő is együtt kacag a nővel.*
- Nervos... *Legyint egyet mosolyogva a nőcsábász kifejezésen.* - Emlékszel még mennyire rimánkodott nekünk, hogy töltsük vele mindketten az estét? *Gúnyos kacajjal jelzi véleményét a dologról.* - Nem tudom él-e még a vén csótány, de ha még él, biztos, hogy sikerült más nőkkel összehoznia a nagy álmát. *A felelevenedő emlékek következtében teljesen meg is feledkezik magáról, vagy, hogy a mellette álló idegen férfi esetleg túl sokat tud meg.*
- Még, hogy tivornya? Nem sűrűn ittam még úgy, hogy közben törött székek repkednek a fejünk fölött, de nem rémlik, hogy ez túlságosan zavart volna minket. Azt hiszem elég emlékezetes volt az mindenki számára. *Mosolyog felszabadultan, de némi szomorúsággal vegyesen, hisz ezek az emlékek is csak emlékeztetik élete legjobb szakaszára, amit maga mögött kellett hagynia, s azóta sem sikerült rátalálnia régi önmagára.
A magabiztos fellépésre, amivel az emberlány kitépi a hóhajú kezéből az üveget elismerően bólogat, majd megértően megpaskolja a férfi vállát és elindul kalóztársa után.*
- Hát én ööö... *Ennyit a felszabadultságról, újult paranoiával vakargatja tarkóját. Mit is mondhat, hiszen a nővel megvan a közös ismeretségük, ráadásul mégiscsak kalózból van ő is, a férfiről pedig semmit sem tud. Így aztán kezdődik a hebegés-habogás, ahogy az lenni szokott.*
- Hát tudod. Otthagytam szándékosan *Ez utóbbi szót nyomatékosítja, nehogy véletlenül bármi is kiderüljön, még akkor se, ha valójában ez senkit sem érdekel.* - a többieket, s azóta nos, hát azóta is csak élvezem az életet. Igaz, jóval unalmasabb, mint volt.*Jobb ötlete révén ennyi telt tőle, de miután megköszörüli a torkát, gyorsan áttereli a másikra a szót.* - Na és te? Nem gondoltam volna, hogy még egyszer a szárazföldön futnak össze útjaink. Mi lett a hajótokkal? Vagy most is egy olyan ügyben járod a várost? *Az olyan szót szintén megnyomja, mindketten tudják, hogy körülbelül mire utalhat.* - És honnan ismered az éjbőrűt? *Bök a háta mögé utalgatva a férfire.*
- És hova megyünk?
//Vadászat a vörös nőstényre//
*A névtelen, de ismerős hölgy hirtelen kitörő hahotázása némi értetlenkedést von maga után. Szemöldökét ráncolva, egy értetlen mosoly kereteiben nézi végig a produkciót, majd ugyanezzel a tekintettel néz a mélységire is, hátha ő is hasonlóképpen értetlenül reagál. Jobb kezét csípőjére helyezi, súlyát pedig szintén csak jobb lábára helyezve várja meg, amíg a nő végez a kitörésével. Amint ez megtörtént, lassan megvilágosodás jeleit fedezi fel annak arcán, majd az újabb, ezt követő nevetés is szintén arra utalnak, hogy sikerült Dynt elhelyeznie az emlékeiben, leginkább a felemlegetett esemény következtében. Így már ő is együtt kacag a nővel.*
- Nervos... *Legyint egyet mosolyogva a nőcsábász kifejezésen.* - Emlékszel még mennyire rimánkodott nekünk, hogy töltsük vele mindketten az estét? *Gúnyos kacajjal jelzi véleményét a dologról.* - Nem tudom él-e még a vén csótány, de ha még él, biztos, hogy sikerült más nőkkel összehoznia a nagy álmát. *A felelevenedő emlékek következtében teljesen meg is feledkezik magáról, vagy, hogy a mellette álló idegen férfi esetleg túl sokat tud meg.*
- Még, hogy tivornya? Nem sűrűn ittam még úgy, hogy közben törött székek repkednek a fejünk fölött, de nem rémlik, hogy ez túlságosan zavart volna minket. Azt hiszem elég emlékezetes volt az mindenki számára. *Mosolyog felszabadultan, de némi szomorúsággal vegyesen, hisz ezek az emlékek is csak emlékeztetik élete legjobb szakaszára, amit maga mögött kellett hagynia, s azóta sem sikerült rátalálnia régi önmagára.
A magabiztos fellépésre, amivel az emberlány kitépi a hóhajú kezéből az üveget elismerően bólogat, majd megértően megpaskolja a férfi vállát és elindul kalóztársa után.*
- Hát én ööö... *Ennyit a felszabadultságról, újult paranoiával vakargatja tarkóját. Mit is mondhat, hiszen a nővel megvan a közös ismeretségük, ráadásul mégiscsak kalózból van ő is, a férfiről pedig semmit sem tud. Így aztán kezdődik a hebegés-habogás, ahogy az lenni szokott.*
- Hát tudod. Otthagytam szándékosan *Ez utóbbi szót nyomatékosítja, nehogy véletlenül bármi is kiderüljön, még akkor se, ha valójában ez senkit sem érdekel.* - a többieket, s azóta nos, hát azóta is csak élvezem az életet. Igaz, jóval unalmasabb, mint volt.*Jobb ötlete révén ennyi telt tőle, de miután megköszörüli a torkát, gyorsan áttereli a másikra a szót.* - Na és te? Nem gondoltam volna, hogy még egyszer a szárazföldön futnak össze útjaink. Mi lett a hajótokkal? Vagy most is egy olyan ügyben járod a várost? *Az olyan szót szintén megnyomja, mindketten tudják, hogy körülbelül mire utalhat.* - És honnan ismered az éjbőrűt? *Bök a háta mögé utalgatva a férfire.*
- És hova megyünk?
898. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-14 16:25:52
Üzenet elküldve: 2014-09-14 16:25:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor, Vérpisti//
- Hassal a földre, kezeket szét! ~Nos több lehetőség van, nem túl sok, de több. Egyrészt: lefizetni az őröket, valószínűleg ez a legegyszerűbb, de pénzigényes. Másrészt: Felbőszíteni a tömeget az ork és az őrök ellen, meg lehet próbálni, de ha nem jön össze, nagy bajban leszek. Harmadész: Azzal a két késsel trükközni valamit, de ez a legmeredekebb, így, egy a hat ellen esélytelen. Gyorsan dönteni kell, különben máris kibéreltem egy cellát két évre.
Nos, legyen az első.~
-Lassabban, kérem, lassabban! *Emeli fel a kezét.*
Hűtsék le a kedélyeket! Amit az imént láttak, az csak egy kis verekedés volt! Nincs ilyen minden nap?
Tudják, az úri közönség verekszik. Ez egy kicsit túl jól sikerült! *Nevet ingerülten, majd az őrök parancsnoka felé fordul.*
-Dicséretes, hogy maguk ilyen gyorsan kiértek, kárpótlásul, nézzék, itt van ötven arany! *Lóbál meg egy erszényt feje fölött.* Igyanak egyet!
A hozzászólás írója (Ankoaz Das) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.14 16:26:55
- Hassal a földre, kezeket szét! ~Nos több lehetőség van, nem túl sok, de több. Egyrészt: lefizetni az őröket, valószínűleg ez a legegyszerűbb, de pénzigényes. Másrészt: Felbőszíteni a tömeget az ork és az őrök ellen, meg lehet próbálni, de ha nem jön össze, nagy bajban leszek. Harmadész: Azzal a két késsel trükközni valamit, de ez a legmeredekebb, így, egy a hat ellen esélytelen. Gyorsan dönteni kell, különben máris kibéreltem egy cellát két évre.
Nos, legyen az első.~
-Lassabban, kérem, lassabban! *Emeli fel a kezét.*
Hűtsék le a kedélyeket! Amit az imént láttak, az csak egy kis verekedés volt! Nincs ilyen minden nap?
Tudják, az úri közönség verekszik. Ez egy kicsit túl jól sikerült! *Nevet ingerülten, majd az őrök parancsnoka felé fordul.*
-Dicséretes, hogy maguk ilyen gyorsan kiértek, kárpótlásul, nézzék, itt van ötven arany! *Lóbál meg egy erszényt feje fölött.* Igyanak egyet!
A hozzászólás írója (Ankoaz Das) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.14 16:26:55
897. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 20:34:42
Üzenet elküldve: 2014-09-13 20:34:42
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Vérpisti//
-Hé, hé... hova fut...- *Szól kétségbeesve a menekülő tanú után azonban az őrség és a mellkasában lévő szúró fájdalom miatt a "mocskos tetűláda, úgyis megtalállak" már lemarad a mondat végéről. A dérülésből még jobban ömlik a vér. Az orknak sok vére van, ez viszont még neki is túlzás.* -Te jó ég.- *Szól elfúló hangon. Talán a düh és a pezsgő vér, esetleg az alkohol mértéke volt az amitől nem vette észre mennyire komoly sérülést is kapott. Most viszont a pezsgő vér és a benne lévő tömény szesz is, úgy szivárog ki a rút pofájúból mint bor a léket kapott hordóból. A világ egyszerre elsötétedik a szeme elött, a városőrök felé próbál tántorogni, de nem viszik a lábai. Még valamennyire hallja a hozzá intézett dicsérő félmondatot. Térdre rogy aztán a hátára esik.* -Orvost! Orvo...- *Hörgi, kezével a magasban kutat hátha sikerül másképp is jelzéseket küldenie a városőröknek. Majd eljön az öntudatlanság, a végső tehetetlenség állapota amiben nem érez mást mint a légzés fájdalmát.
Két kutyája is visszatér, de nem mennek oda a tömeghez. A két zsákot maguk alá véve fájdalmasan nyüszítenek egy közeli kapualjban. Gazdájuk utolsó parancsának engedelmeskedve vigyáznak annak koszos zsákjaira.*
-Hé, hé... hova fut...- *Szól kétségbeesve a menekülő tanú után azonban az őrség és a mellkasában lévő szúró fájdalom miatt a "mocskos tetűláda, úgyis megtalállak" már lemarad a mondat végéről. A dérülésből még jobban ömlik a vér. Az orknak sok vére van, ez viszont még neki is túlzás.* -Te jó ég.- *Szól elfúló hangon. Talán a düh és a pezsgő vér, esetleg az alkohol mértéke volt az amitől nem vette észre mennyire komoly sérülést is kapott. Most viszont a pezsgő vér és a benne lévő tömény szesz is, úgy szivárog ki a rút pofájúból mint bor a léket kapott hordóból. A világ egyszerre elsötétedik a szeme elött, a városőrök felé próbál tántorogni, de nem viszik a lábai. Még valamennyire hallja a hozzá intézett dicsérő félmondatot. Térdre rogy aztán a hátára esik.* -Orvost! Orvo...- *Hörgi, kezével a magasban kutat hátha sikerül másképp is jelzéseket küldenie a városőröknek. Majd eljön az öntudatlanság, a végső tehetetlenség állapota amiben nem érez mást mint a légzés fájdalmát.
Két kutyája is visszatér, de nem mennek oda a tömeghez. A két zsákot maguk alá véve fájdalmasan nyüszítenek egy közeli kapualjban. Gazdájuk utolsó parancsának engedelmeskedve vigyáznak annak koszos zsákjaira.*
896. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 20:17:52
Üzenet elküldve: 2014-09-13 20:17:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Lewonor, Ankoaz//
*A népes nézősereg, mely a páros köré gyűlt, most lélegzet visszafojtva várja a fejleményeket. A kikötő környéke hírhedt a csetepatéiról, de a Rókalyuk eleddig "békés" helynek volt mondható. Most meg a héten ez a második komolyabb verekedés, melyben a felek ölre is mentek volna.
Az ork megragadja a kezdeményezést, s az egyik bámészkodóhoz szól, ki eztán el is oldalog, ám a fogadós nem mehet sehova, s ő igazat is ad az orknak.*
- Hassal a földre, kezeket szét *utasítja az egyik őr az embert, míg kettő másik fokozott óvatossággal indul feléje. Ki tudja milyen elborult elmével rendelkezik, ha egy fogadóban képes volt pár méterről lelőni az orkot.*
- Csoda, hogy élsz... *mondja meghökkenve az egyik katona az orknak, s ügyet sem vet a tömeg olyan kiáltásaira, mint : "Nem lett volna kár", vagy a "Fene a rút pofáját".
Azonban az ork nagyon is alábecsülte a lövés erejét, csont ide vagy oda, a a vérveszteség miatt nem tudja meg a história végét, mert eszméletlenül rogy össze az emberek gyűrűjében. Ezután neki nem testvérszabadítás néz ki, hanem egy ágy az ispotályban, melyet valószínűleg nyomni is fog egy darabig.
Ha az ember úgy cselekszik ahogy arra utasították, hamarost megkötözve találja magát, miközben viszik is a tömlöcbe, míg az ítéletére várhat, ahol nem kevesebb, mint két évet fog kapni tettéért - többet is, amennyiben az ork időközben elhalálozik.*
*A népes nézősereg, mely a páros köré gyűlt, most lélegzet visszafojtva várja a fejleményeket. A kikötő környéke hírhedt a csetepatéiról, de a Rókalyuk eleddig "békés" helynek volt mondható. Most meg a héten ez a második komolyabb verekedés, melyben a felek ölre is mentek volna.
Az ork megragadja a kezdeményezést, s az egyik bámészkodóhoz szól, ki eztán el is oldalog, ám a fogadós nem mehet sehova, s ő igazat is ad az orknak.*
- Hassal a földre, kezeket szét *utasítja az egyik őr az embert, míg kettő másik fokozott óvatossággal indul feléje. Ki tudja milyen elborult elmével rendelkezik, ha egy fogadóban képes volt pár méterről lelőni az orkot.*
- Csoda, hogy élsz... *mondja meghökkenve az egyik katona az orknak, s ügyet sem vet a tömeg olyan kiáltásaira, mint : "Nem lett volna kár", vagy a "Fene a rút pofáját".
Azonban az ork nagyon is alábecsülte a lövés erejét, csont ide vagy oda, a a vérveszteség miatt nem tudja meg a história végét, mert eszméletlenül rogy össze az emberek gyűrűjében. Ezután neki nem testvérszabadítás néz ki, hanem egy ágy az ispotályban, melyet valószínűleg nyomni is fog egy darabig.
Ha az ember úgy cselekszik ahogy arra utasították, hamarost megkötözve találja magát, miközben viszik is a tömlöcbe, míg az ítéletére várhat, ahol nem kevesebb, mint két évet fog kapni tettéért - többet is, amennyiben az ork időközben elhalálozik.*
895. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 16:23:20
Üzenet elküldve: 2014-09-13 16:23:20
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Ankoaz, Vérpisti//
-Nem-e?- *Kérdezi. A következő percben megjelenik a városőrség hat katonája. A verekedők csak ketten vannak meg a két kutya, négy hat ellen talán nem reménytelen próbálkozás, de most az ork sebesült és a maga módján továbbra is szeretne kultúrember módjára viselkedni. A felszólításra ledobja hátáról csatabárdjait amik hatalmas puffanással érnek a kikötő porába majd a lábai felé halkan morog valamit, miközben ledobja pénzeszsákját is a földre.* -Tűnés, innentől intézkedem.
*A szavaira a két szörnyszülött kutya felkapja a zsákot és gyorsan eltűnik a városőrök gyűrűjéből. Elég messze mennek, hogy a katonák már ne láthassák őket, de ha gazdájuk füttyent máris előkerülhetnek. Ami meg a zsákot illeti, nincs olyan városőr aki azt szívesen próbálná meg kivenni a szájukból. Ugyan ki akarna pár újat veszteni.
A nagydarab ork a törvény emberei felé fordul.* -Ez itt, lelőtt az íjpuskájával.- *Kezd bele mondandójába miközben kezét a még mindig vérző mellkasára teszi.* -Én pedig kidobtam a kocsmából. Ha meg akartam volna ölni már rég nem élne. Ha ezzel bármi kárt okoztam a fogadónak azt hajlandó vagyok megtéríteni.- *Lapátkezeit felemeli mutatva mennyire együttműködő és szolgálatkész a törvények őrei számára.*
-Maga ott... Hééj, igen maga.- *Keres ki a tömegből valakit aki mindent látott az eseményekből.* -Maga látta az esetet. Gyerünk, hadd halljuk mondjon el mindent.- *Tudja, hogy az őrségtől semmi jó nem származhat, de naivan még mindig hisz az igazságszolgáltatásban. Ha pedig az igazság a pénz mellet áll akkor a pénzben fog hinni.* -Amit tettem azt önvédelemből tettem. Nézzen csak rá, miféle nádszállegény ez, ha rendesen megszorongattam volna összetörik a kezemben, de nem tettem mert én csak magamat védtem és ha meg is lőtt akkor se akartam a halálár.-
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 16:24:50
-Nem-e?- *Kérdezi. A következő percben megjelenik a városőrség hat katonája. A verekedők csak ketten vannak meg a két kutya, négy hat ellen talán nem reménytelen próbálkozás, de most az ork sebesült és a maga módján továbbra is szeretne kultúrember módjára viselkedni. A felszólításra ledobja hátáról csatabárdjait amik hatalmas puffanással érnek a kikötő porába majd a lábai felé halkan morog valamit, miközben ledobja pénzeszsákját is a földre.* -Tűnés, innentől intézkedem.
*A szavaira a két szörnyszülött kutya felkapja a zsákot és gyorsan eltűnik a városőrök gyűrűjéből. Elég messze mennek, hogy a katonák már ne láthassák őket, de ha gazdájuk füttyent máris előkerülhetnek. Ami meg a zsákot illeti, nincs olyan városőr aki azt szívesen próbálná meg kivenni a szájukból. Ugyan ki akarna pár újat veszteni.
A nagydarab ork a törvény emberei felé fordul.* -Ez itt, lelőtt az íjpuskájával.- *Kezd bele mondandójába miközben kezét a még mindig vérző mellkasára teszi.* -Én pedig kidobtam a kocsmából. Ha meg akartam volna ölni már rég nem élne. Ha ezzel bármi kárt okoztam a fogadónak azt hajlandó vagyok megtéríteni.- *Lapátkezeit felemeli mutatva mennyire együttműködő és szolgálatkész a törvények őrei számára.*
-Maga ott... Hééj, igen maga.- *Keres ki a tömegből valakit aki mindent látott az eseményekből.* -Maga látta az esetet. Gyerünk, hadd halljuk mondjon el mindent.- *Tudja, hogy az őrségtől semmi jó nem származhat, de naivan még mindig hisz az igazságszolgáltatásban. Ha pedig az igazság a pénz mellet áll akkor a pénzben fog hinni.* -Amit tettem azt önvédelemből tettem. Nézzen csak rá, miféle nádszállegény ez, ha rendesen megszorongattam volna összetörik a kezemben, de nem tettem mert én csak magamat védtem és ha meg is lőtt akkor se akartam a halálár.-
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 16:24:50
894. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 16:16:56
Üzenet elküldve: 2014-09-13 16:16:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Levonor, Vérpisti//
~Nos, épp úgy tűnt, hogy épp megmenekültem egy kétmázsás orktól, de most kiderül, hogy közbe akar szólni az őrség is... Egyre rosszabb! Hat katonát aligha tudnék elintézni, még ha az az ork mellettem harcol, akkor sem. Főleg nem sebesülten.~
-Rendben, uraim! *Ledobja a földre az íjpuskáját, a kardját, és egy dobótőrét, kettőt viszont a köpenye alatt tart. Várja az ork és a katonák reakcióját.*
A hozzászólás írója (Ankoaz Das) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 18:29:56
~Nos, épp úgy tűnt, hogy épp megmenekültem egy kétmázsás orktól, de most kiderül, hogy közbe akar szólni az őrség is... Egyre rosszabb! Hat katonát aligha tudnék elintézni, még ha az az ork mellettem harcol, akkor sem. Főleg nem sebesülten.~
-Rendben, uraim! *Ledobja a földre az íjpuskáját, a kardját, és egy dobótőrét, kettőt viszont a köpenye alatt tart. Várja az ork és a katonák reakcióját.*
A hozzászólás írója (Ankoaz Das) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 18:29:56
893. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 15:48:18
Üzenet elküldve: 2014-09-13 15:48:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Lewonor, Ankoaz//
*Ha az ork érdekes ajánlata nem lett volna elég feltűnő, hanarost belép a képbe egy ember is, ki spontán lelövi a nagy darab zöldbőrűt. Érdekes módon az ork nem hal szörnyet, de sőt, még elkezd hadakozni. Ezt sok embernek nehezére eshet elhinni, sőt, talán az ork sem gondolt bele mennyi erő is lakozhat benne, hogy még egyáltalán él.
Na de mindegy is, hiszen a csetepatét követően már több ember is megrémül, na meg a fogadós sem akar több kárt látni az üzletében, máris riadóztatják az őrséget.*
-Le a fegyvert, az őrség nevében! *szól az ismerős kiáltás, s egy féltucatnyi katona már körbe is vette a verekedő feleket.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 15:53:03
*Ha az ork érdekes ajánlata nem lett volna elég feltűnő, hanarost belép a képbe egy ember is, ki spontán lelövi a nagy darab zöldbőrűt. Érdekes módon az ork nem hal szörnyet, de sőt, még elkezd hadakozni. Ezt sok embernek nehezére eshet elhinni, sőt, talán az ork sem gondolt bele mennyi erő is lakozhat benne, hogy még egyáltalán él.
Na de mindegy is, hiszen a csetepatét követően már több ember is megrémül, na meg a fogadós sem akar több kárt látni az üzletében, máris riadóztatják az őrséget.*
-Le a fegyvert, az őrség nevében! *szól az ismerős kiáltás, s egy féltucatnyi katona már körbe is vette a verekedő feleket.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 15:53:03
892. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 15:20:07
Üzenet elküldve: 2014-09-13 15:20:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Gravak//
~Nos, végre az ork beadta a derekát. Ideje volt...~
*Ankoaz továbbra sem érez semmi rokonszenvet az orkkal szemben, sőt! De hát a pénz az pénz... ~Van viszont egy probléma. Sokkal gyorsabb és egyszerűbb pénzszerzési módra van szükségem~ Szép, lassan, az orkot figyelve megtölti számszeríját, és kardjával és késeivel együtt visszateszi a köpenye alá, de a biztonság kedvéért kezét is az enyhén véres köpönyeg
alatt hagyja.*
-Nem ork, ajánlatodat nem fogadom el. *Hátrálni kezd*
-Illendő lenne elköszönni, de nem igazán akarlak viszontlátni.*Megfordul és elgyalogol a kocsmától.*
A hozzászólás írója (Ankoaz Das) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 15:20:56
~Nos, végre az ork beadta a derekát. Ideje volt...~
*Ankoaz továbbra sem érez semmi rokonszenvet az orkkal szemben, sőt! De hát a pénz az pénz... ~Van viszont egy probléma. Sokkal gyorsabb és egyszerűbb pénzszerzési módra van szükségem~ Szép, lassan, az orkot figyelve megtölti számszeríját, és kardjával és késeivel együtt visszateszi a köpenye alá, de a biztonság kedvéért kezét is az enyhén véres köpönyeg
alatt hagyja.*
-Nem ork, ajánlatodat nem fogadom el. *Hátrálni kezd*
-Illendő lenne elköszönni, de nem igazán akarlak viszontlátni.*Megfordul és elgyalogol a kocsmától.*
A hozzászólás írója (Ankoaz Das) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 15:20:56
891. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 14:54:14
Üzenet elküldve: 2014-09-13 14:54:14
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Ankoaz Das//
*Amit lát az eléggé meggyőző. Az ember kiszabadul a kutya szorításából és fejbe rúgja az őt korábban fogva tartó ebet. A rusnya jószág kicsit hátralép míg annak párja támadásba lendülne, de ez nem fog bekövetkezni. Gravak ugyanis még idejében megragadja annak bőrét a mar fölött. És megnyugtatja mielőtt még vérfürdő lehetne a dologból.* -Üzletpartner.- *Ízlelgeti meg a szót.* -Miért is ne.- *Hátrál pár lépést majd felemeli az orvlövész vívókardját és megszagoltatja a kutyákkal.* -Látod ezt.- *Emel a levegőbe egy erszényt, de szorosan fogja mert sok itt a tolvaj.* -Keresek valakit, a neve Lewonor Ragurk. Száz arany van ebben a bőrzsákban. Ha kideríted, hol van a tiéd lehet.- *Arcára gonosz mosoly ül ki.* -De ha nem...- *Dobja oda a vívótőrt, úgy, hogy ellenfele el tudja azt kapni. Aztán a kutyákra mutat.* -Akkor kiszagoljuk hova mentél és befejezzük ezt a baráti eszmecserét.- *Még mindig vigyorog, agyarai fehéren merednek előre.* -Kapsz rá egy hetet. Én nem megyek sehová.-
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 15:00:44
*Amit lát az eléggé meggyőző. Az ember kiszabadul a kutya szorításából és fejbe rúgja az őt korábban fogva tartó ebet. A rusnya jószág kicsit hátralép míg annak párja támadásba lendülne, de ez nem fog bekövetkezni. Gravak ugyanis még idejében megragadja annak bőrét a mar fölött. És megnyugtatja mielőtt még vérfürdő lehetne a dologból.* -Üzletpartner.- *Ízlelgeti meg a szót.* -Miért is ne.- *Hátrál pár lépést majd felemeli az orvlövész vívókardját és megszagoltatja a kutyákkal.* -Látod ezt.- *Emel a levegőbe egy erszényt, de szorosan fogja mert sok itt a tolvaj.* -Keresek valakit, a neve Lewonor Ragurk. Száz arany van ebben a bőrzsákban. Ha kideríted, hol van a tiéd lehet.- *Arcára gonosz mosoly ül ki.* -De ha nem...- *Dobja oda a vívótőrt, úgy, hogy ellenfele el tudja azt kapni. Aztán a kutyákra mutat.* -Akkor kiszagoljuk hova mentél és befejezzük ezt a baráti eszmecserét.- *Még mindig vigyorog, agyarai fehéren merednek előre.* -Kapsz rá egy hetet. Én nem megyek sehová.-
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.13 15:00:44
890. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 14:31:47
Üzenet elküldve: 2014-09-13 14:31:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Gravak//
*A helyzet nem javult, sőt ha lehet romlott. Már egy tucat ember nézi az orkkal vívott párviadalát, a késes keze pedig párás egy csúf kutya leheletétől. ~Egyetlen lehetőségem van. Fájni fog, de nincs más.~ Egy gyors mozdulattal kitépi kezét a kutya szájából, csuklójából ömlő vérrel nem foglalkozva felugrik, és tiszta erőből fejbe rúgja a csúf ebet. Ettől a mozdulatsortól vér szökik a szájába, melyet az ork elé köp.*
-Hogy is mondjam, maga nem a legjobb üzletpartner.Mondom nem muszáj nekünk itt és most meghalni!
*Hátrálni kezd ép kezével kést emel fel.*
*A helyzet nem javult, sőt ha lehet romlott. Már egy tucat ember nézi az orkkal vívott párviadalát, a késes keze pedig párás egy csúf kutya leheletétől. ~Egyetlen lehetőségem van. Fájni fog, de nincs más.~ Egy gyors mozdulattal kitépi kezét a kutya szájából, csuklójából ömlő vérrel nem foglalkozva felugrik, és tiszta erőből fejbe rúgja a csúf ebet. Ettől a mozdulatsortól vér szökik a szájába, melyet az ork elé köp.*
-Hogy is mondjam, maga nem a legjobb üzletpartner.Mondom nem muszáj nekünk itt és most meghalni!
*Hátrálni kezd ép kezével kést emel fel.*
889. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 13:42:39
Üzenet elküldve: 2014-09-13 13:42:39
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Ankoaz Das//
*A kocsma előtt nyilván összeverődtek a bámészkodók. Odabent a kocsmáros tán épp azon aggódik, hogy az orkok nem fognak-e rendszert csinálni a fogadó szétveréséből, Gravak pedig csúnyán és fájdalmasan vérzik. Kitép egy üveget az egyik bámészkodó kezéből, és gyorsan elvégzi a maga gyors külső és belső fertőtlenítését, közben nagyokat szisszen.*
-Nesze 9 arany vegyél magadnak másik Rumot.-
*Nem akarja, hogy bármiféle vád érhesse, hisz épp most akar a városőrséghez menni, azt pedig jobb megelőzni néhány becsületes tettel mintsem a fél kikötő magára haragításával. Ellenfelére még mindig nagyon ideges, de megfogadta magában, hogy életben hagyja, nem úgy mint legutóbbi ellenfelét akinek nemrég tisztította le a koponyáját.
Az orgyilkos láthatóan nincs jó állapotban, elvesztette a fegyverét. Valamint íjpuskája sincs már megtöltve, azonban még nála vannak a dobókések amikkel komoly sérüléseket okozhatna az orknak. A szabadon való távozás, tisztességes ajánlatnak tűnik és más esetben el is fogadná, de most szüksége van valamire ami közelebb viszi bátyjához. Még azt se tudja vajon miféle börtönbe került szerencsétlen Ragurk.*
-Lash- *Szól rá az egyik kutyájára aki engedelmesen pofájával az ember késeket tartó keze felé kap és megpróbálja annak csuklóját lágyan bezárni acélállkapcája fölé.* -Ez a kislány a velős csontot is képes elropogtatni.- *Mondja gonosz vigyorral az ábrázatán. A kutya viszont nem úgy néz ki mint aki csontot akarna roppantani, fogai nem okoznak sérülést. Pofája csak akkor válik szorosabbá és kezd fenyegető hangokat kiadni, ha a benne tartott kéz esetleg ki akarná szabadítani magát. A folyóparti rablásnál, ami olyan csúfos kudarccal zárult, a vörös hajú tündét pár karcolás árán kiszabadult, szóval nem reménytelen a dolog de mindenképpen nehéz.*
-Van nekem egy kisöcsém.- *A pia most már rávette, hogy teljesen értelmetlen dolgokról kezdjen monologizálni.* -Dargalnak hívták. Ő is folyton az íjpuskával bohóckodott... Mond csak ember, nem tudod hol a bányabeli büntetőtelep? Vagy talán kérdezzem meg a kapitányt amikor átpasszollak neki?-
*A kocsma előtt nyilván összeverődtek a bámészkodók. Odabent a kocsmáros tán épp azon aggódik, hogy az orkok nem fognak-e rendszert csinálni a fogadó szétveréséből, Gravak pedig csúnyán és fájdalmasan vérzik. Kitép egy üveget az egyik bámészkodó kezéből, és gyorsan elvégzi a maga gyors külső és belső fertőtlenítését, közben nagyokat szisszen.*
-Nesze 9 arany vegyél magadnak másik Rumot.-
*Nem akarja, hogy bármiféle vád érhesse, hisz épp most akar a városőrséghez menni, azt pedig jobb megelőzni néhány becsületes tettel mintsem a fél kikötő magára haragításával. Ellenfelére még mindig nagyon ideges, de megfogadta magában, hogy életben hagyja, nem úgy mint legutóbbi ellenfelét akinek nemrég tisztította le a koponyáját.
Az orgyilkos láthatóan nincs jó állapotban, elvesztette a fegyverét. Valamint íjpuskája sincs már megtöltve, azonban még nála vannak a dobókések amikkel komoly sérüléseket okozhatna az orknak. A szabadon való távozás, tisztességes ajánlatnak tűnik és más esetben el is fogadná, de most szüksége van valamire ami közelebb viszi bátyjához. Még azt se tudja vajon miféle börtönbe került szerencsétlen Ragurk.*
-Lash- *Szól rá az egyik kutyájára aki engedelmesen pofájával az ember késeket tartó keze felé kap és megpróbálja annak csuklóját lágyan bezárni acélállkapcája fölé.* -Ez a kislány a velős csontot is képes elropogtatni.- *Mondja gonosz vigyorral az ábrázatán. A kutya viszont nem úgy néz ki mint aki csontot akarna roppantani, fogai nem okoznak sérülést. Pofája csak akkor válik szorosabbá és kezd fenyegető hangokat kiadni, ha a benne tartott kéz esetleg ki akarná szabadítani magát. A folyóparti rablásnál, ami olyan csúfos kudarccal zárult, a vörös hajú tündét pár karcolás árán kiszabadult, szóval nem reménytelen a dolog de mindenképpen nehéz.*
-Van nekem egy kisöcsém.- *A pia most már rávette, hogy teljesen értelmetlen dolgokról kezdjen monologizálni.* -Dargalnak hívták. Ő is folyton az íjpuskával bohóckodott... Mond csak ember, nem tudod hol a bányabeli büntetőtelep? Vagy talán kérdezzem meg a kapitányt amikor átpasszollak neki?-
888. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 12:53:14
Üzenet elküldve: 2014-09-13 12:53:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Gravak//
*Csúnyán felsült a merénylettel, eljött, hogy megöljön egy orkot, erre most két hatalmas kutya és egy méghatalmasabb ork triójának közepén fekszik, ez nem túl biztató. Vért köp. ~Az ork át akar adni az őrségnek. Tehát vagy megölöm az orkot, vagy a halálnál is rosszabb vár rám. Az orkban biztos nincs könyörület. ~A számszeríját a kezében szorongatja ugyan, de már nincs töltve. Kardja kiesett köpenye alól, mikor kirepült az ajtón, most ott hever tíz lábnyira az ork mögött. Rendezi gondolatait, eszébe villan valami. Benyúl a köpenye alá, és előhúzza három dobótőrét. Véresek, és joggal lehet attól félni, hogy ez Ankoaz vére.*
-Engedj el ork, különben kést repítek a szívedbe!
Mindkettőnknek jobb lesz, ha ez nem történik meg!
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.09.16 17:09:48, a következő indokkal:
Értelmetlen mondatok, és elírások javítása ; gondolat javítása E/1-re
*Csúnyán felsült a merénylettel, eljött, hogy megöljön egy orkot, erre most két hatalmas kutya és egy méghatalmasabb ork triójának közepén fekszik, ez nem túl biztató. Vért köp. ~Az ork át akar adni az őrségnek. Tehát vagy megölöm az orkot, vagy a halálnál is rosszabb vár rám. Az orkban biztos nincs könyörület. ~A számszeríját a kezében szorongatja ugyan, de már nincs töltve. Kardja kiesett köpenye alól, mikor kirepült az ajtón, most ott hever tíz lábnyira az ork mögött. Rendezi gondolatait, eszébe villan valami. Benyúl a köpenye alá, és előhúzza három dobótőrét. Véresek, és joggal lehet attól félni, hogy ez Ankoaz vére.*
-Engedj el ork, különben kést repítek a szívedbe!
Mindkettőnknek jobb lesz, ha ez nem történik meg!
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.09.16 17:09:48, a következő indokkal:
Értelmetlen mondatok, és elírások javítása ; gondolat javítása E/1-re
887. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 11:58:24
Üzenet elküldve: 2014-09-13 11:58:24
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Ankoaz Das//
*A tömegben nyilván van pár torokmetsző. Egy ekkora lebujban könnyebb zsoldost találni mint egy mezei földművest vagy építőmunkást. Az állásajánlat megtörtént és elő is lép a várt specialista, ám az bemutatkozás helyett vagy épp bemutatkozásképpen egy nyilat röpít az orkba ezzel pedig talán ki is esik a meghallgatottak listájáról. Pedig a zöldbőrű nem a levegőbe beszélt, van pénze és szándékában áll felfogadni valakit.
A nyíl természetesen talál, nem is lehet ellene védekezni és páncél sincs ami megvédhetné. Rettenetes szúró érzést érez a mellkasában, pont a közepén. És talán ez is a szerencséje, hogy az orvlövész a lehető legpontosabban, középen találja el. Ha egy kicsit balra megy eltalálja a szívet, ha jobbra akkor tüdőt lyukaszt, egy centivel feljebb már a légcsövében lenne. De a nyíl pont középre érkezik és a kemény mellcsontot találja el ami a jobb és bal oldali bordákat hivatott összekötni. A zöldbőrű feje azonnal a támadója felé fordul és egy hatalmas bődüléssel nekiront. Ellenfelének nem hagy időt a védekezésre hatalmas kezével fogást keres rajta és ha talál, mert miért is ne találna, akkor megkapja és áttörve a kocsma teljes vendégseregletén kihajítja az orgyilkost az bejárat előtti térrészre. Ha az ajtó csukva van azt is viszi magával. Akár egy vaddisznó, vagy megvadult bika úgy rombol le minden az útjába kerülő dolgot.
Ha már kikerült a kocsma elé egy határozott kézmozdulattal kitépi a benne lévő nyílvesszőt amiből patakszerűen vér kezd csordogálni. A sérülése szörnyen fájdalmas nem életveszélyes, már ha nem fertőződik el, és hamar eláll a vérzés. Rövid időn belül illene kiégetni vagy alkohollal kikezelni a sebet.* -Tépjétek szét.- *Ordítja kutyáinak.* -Megdöglesz te szemétláda, magam fogom behasítani a fejedet, ezzel itt. Látod?- *Bömböl haragosan miközben az egyik hatalmas csatabárdot lóbálja a levegőben.*
-Nem- *Mondja inkább magának mintsem az íjpuskásnak. A rövid düh megint oszlani kezd. A bátyja ugyanitt volt, ugyanígy el akart intézni valami szerencsétlent és most ezért kell a bányában gürcölnie. Rendezi a gondolatait.* -Nem foglak megölni. Szépen átadlak a városőrségnek. Meglátjuk a saját fajtád mennyire ért egyet azzal amit most előadtál. Na talpra te.- *Közben a két hatalmas állát jobbról és balról vicsorog. A két kutya egy pár és ha az egyiket megtámadja a másik biztosan szétroppantja a nyakát, akkor már a gazdájuk sem tehet semmit.*
*A tömegben nyilván van pár torokmetsző. Egy ekkora lebujban könnyebb zsoldost találni mint egy mezei földművest vagy építőmunkást. Az állásajánlat megtörtént és elő is lép a várt specialista, ám az bemutatkozás helyett vagy épp bemutatkozásképpen egy nyilat röpít az orkba ezzel pedig talán ki is esik a meghallgatottak listájáról. Pedig a zöldbőrű nem a levegőbe beszélt, van pénze és szándékában áll felfogadni valakit.
A nyíl természetesen talál, nem is lehet ellene védekezni és páncél sincs ami megvédhetné. Rettenetes szúró érzést érez a mellkasában, pont a közepén. És talán ez is a szerencséje, hogy az orvlövész a lehető legpontosabban, középen találja el. Ha egy kicsit balra megy eltalálja a szívet, ha jobbra akkor tüdőt lyukaszt, egy centivel feljebb már a légcsövében lenne. De a nyíl pont középre érkezik és a kemény mellcsontot találja el ami a jobb és bal oldali bordákat hivatott összekötni. A zöldbőrű feje azonnal a támadója felé fordul és egy hatalmas bődüléssel nekiront. Ellenfelének nem hagy időt a védekezésre hatalmas kezével fogást keres rajta és ha talál, mert miért is ne találna, akkor megkapja és áttörve a kocsma teljes vendégseregletén kihajítja az orgyilkost az bejárat előtti térrészre. Ha az ajtó csukva van azt is viszi magával. Akár egy vaddisznó, vagy megvadult bika úgy rombol le minden az útjába kerülő dolgot.
Ha már kikerült a kocsma elé egy határozott kézmozdulattal kitépi a benne lévő nyílvesszőt amiből patakszerűen vér kezd csordogálni. A sérülése szörnyen fájdalmas nem életveszélyes, már ha nem fertőződik el, és hamar eláll a vérzés. Rövid időn belül illene kiégetni vagy alkohollal kikezelni a sebet.* -Tépjétek szét.- *Ordítja kutyáinak.* -Megdöglesz te szemétláda, magam fogom behasítani a fejedet, ezzel itt. Látod?- *Bömböl haragosan miközben az egyik hatalmas csatabárdot lóbálja a levegőben.*
-Nem- *Mondja inkább magának mintsem az íjpuskásnak. A rövid düh megint oszlani kezd. A bátyja ugyanitt volt, ugyanígy el akart intézni valami szerencsétlent és most ezért kell a bányában gürcölnie. Rendezi a gondolatait.* -Nem foglak megölni. Szépen átadlak a városőrségnek. Meglátjuk a saját fajtád mennyire ért egyet azzal amit most előadtál. Na talpra te.- *Közben a két hatalmas állát jobbról és balról vicsorog. A két kutya egy pár és ha az egyiket megtámadja a másik biztosan szétroppantja a nyakát, akkor már a gazdájuk sem tehet semmit.*
886. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-13 11:05:10
Üzenet elküldve: 2014-09-13 11:05:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Gravak//
*Belép a fogadóba ~tetszik a hely, bár kissé lekoszlott~ nem akar feltűnősködni, elvegyül a tömegben. És ekkor meglátja. Az orkot. A pultnál ül, seritallal a kezében, és valami melóról magyaráz ~ Az az ork nagyon nyeregben érzi magát. A Rumos Rókalyukban. Emberek földjén.
És pont olyan, mint akik lerohanták az otthonom.
Meg kell ölnöm. Legalább ezt az egyet.~ Leül, nem rendel semmit, csak nézi az orkot. ~ A közelharc esélytelen, felaprítana a csatabárdjaival. Marad a nyílpuska.~ Benyúl a köpenye alá, kitapintja a markolatot, a fegyver meg van töltve, mint mindig.
Lassan feláll, közelebb megy az orkhoz, előrántja fegyverét, a hatalmas ork mellkasára céloz... és lő.*
*Belép a fogadóba ~tetszik a hely, bár kissé lekoszlott~ nem akar feltűnősködni, elvegyül a tömegben. És ekkor meglátja. Az orkot. A pultnál ül, seritallal a kezében, és valami melóról magyaráz ~ Az az ork nagyon nyeregben érzi magát. A Rumos Rókalyukban. Emberek földjén.
És pont olyan, mint akik lerohanták az otthonom.
Meg kell ölnöm. Legalább ezt az egyet.~ Leül, nem rendel semmit, csak nézi az orkot. ~ A közelharc esélytelen, felaprítana a csatabárdjaival. Marad a nyílpuska.~ Benyúl a köpenye alá, kitapintja a markolatot, a fegyver meg van töltve, mint mindig.
Lassan feláll, közelebb megy az orkhoz, előrántja fegyverét, a hatalmas ork mellkasára céloz... és lő.*
885. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-12 22:34:09
Üzenet elküldve: 2014-09-12 22:34:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Kis bagázs //
*A pirítósok elfogytak, a feladatok kiosztattak, nincs más hátra, mint előre, reménykedve a jó szélben. Asmä követi a tekintetével a távozó Zaranirt, aztán kiissza a maradék teáját, miközben erőt gyűjt az induláshoz. Már sokkalta jobban érzi magát, mint indulás után, nyugalmi állapotban a torka sem kínozza annyira, hála a teának, de a beszéd még mindig igen rosszul esik neki.
Végül egy sóhajjal újra a vállára veszi a táskáját, és az asztalra támaszkodva feláll a székéről.*
Jobb lesz, ha én is elindulok. Aztán viselkedjetek, amíg nem vagyok itt *kacsint. Semmire sem céloz, csak játssza a kapitányt, bár utólag már felfogja, hogy a címzettek ezt valószínűleg másképp értik majd. Annyi baj legyen.
Elfes kecsességét egyelőre nélkülözi, de már sokkal elfogadhatóbban sétál, mint reggeli előtt. Átkacskaringózik az asztalok között, az ajtóból még visszaint, aztán eltűnik szem elől.*
*A pirítósok elfogytak, a feladatok kiosztattak, nincs más hátra, mint előre, reménykedve a jó szélben. Asmä követi a tekintetével a távozó Zaranirt, aztán kiissza a maradék teáját, miközben erőt gyűjt az induláshoz. Már sokkalta jobban érzi magát, mint indulás után, nyugalmi állapotban a torka sem kínozza annyira, hála a teának, de a beszéd még mindig igen rosszul esik neki.
Végül egy sóhajjal újra a vállára veszi a táskáját, és az asztalra támaszkodva feláll a székéről.*
Jobb lesz, ha én is elindulok. Aztán viselkedjetek, amíg nem vagyok itt *kacsint. Semmire sem céloz, csak játssza a kapitányt, bár utólag már felfogja, hogy a címzettek ezt valószínűleg másképp értik majd. Annyi baj legyen.
Elfes kecsességét egyelőre nélkülözi, de már sokkal elfogadhatóbban sétál, mint reggeli előtt. Átkacskaringózik az asztalok között, az ajtóból még visszaint, aztán eltűnik szem elől.*
884. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-12 22:19:50
Üzenet elküldve: 2014-09-12 22:19:50
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Tisztességtelen meló - NYÍLT//
*Nem éhes, nem fáradt, egyszerűen csalódott, dühös és inni akar mint a gödény erre pedig nincs is jobb mint a Rumos rókalyukhoz címzett kocsma, legalábbis elsőre így látszik. Amint azonban közelebb ér láthatja a falba vájt lyukakat, a törött bútorokat, az elszenesedett pultot és az ácsot akinek mindezt meg kéne javítania és az csak áll, ír és a fejét fogja. Az élet persze nem állt meg. A kocsma tovább üzemel, hisz a vendégek szomjasak a rum pedig fogyasztásra való. Szóval minden olyan mint korábban, leszámítva, hogy a hely kissé huzatosabb.*
-Nem, nem.- *Szól az ebekhez egy megnyugtató kézmozdulattal.* -Ide most nem jöhettek be, eleget dolgoztatok, kijár nektek a pihenés.-
*Odamegy a pulthoz lead 5 aranyat, majd a Sörét megkapva elkezd beszélgetni a kiszolgálóval. * -Tudja keresek valakit. A bátyámat...- *Aztán szépen körbeírja miként is néz ki Ragurk, már amennyire ezt hiányos és régi emlékei lehetővé teszik. A pultos persze rögtön ráismer a korábban itt járt orkra akit bilincsben vittek el a városőrök.*
-Hogy hova vitték?- *Ordítja.* -Miféle bányába, gyerünk felelj már, felelj már te idióta.-
*A rövid ordibálás után viszonylag hamar lehiggad, ami részben vagy egészben az általa egy kortyra felhörpintett korsó sörnek köszönhető. A sör visszahozza a régi szép idők ízét, amikor ez az ital egy jól nyélbe ütött üzletet jelentett.* -Bocsásson meg...- *Nyújtja a korsót az újratöltéshez.* -Nyilván nem maga a hibás.- *Lapátkezével letörli homloka verítékét. ~Nem ez a pofa nem tehet semmiről, ő csak áll és osztja a söröket.~
Megfordul és most már a tömeg felé kezd beszélni.* -Uraim, van önök között aki szeretne tisztességtelen munkával egy kis pénzt keresni.- *Aztán felhajtja a következő sört is és a pultnak háttal hozzádőlve várja miféle reakciót sikerült kicsikarnia abból a néhány közelében állóból akik még hallják a szavait és nincsenek annyira elmerülve, hogy ne akarják meghallani. Zsebében ott a pénz amit az utazótól szerzett, fejében ott a düh amit az emberek adtak neki és szívében az elhatározás, hogy kiszabadítsa bátyját. Apjának és kisebbik testvérének az emléke most nem hatja meg, Ante tud vigyázni magára Dargalt meg csak ez a kocsma lenne képes egy kis időre talpra állítani.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.13 09:21:56, a következő indokkal:
Jelek pótlása.
*Nem éhes, nem fáradt, egyszerűen csalódott, dühös és inni akar mint a gödény erre pedig nincs is jobb mint a Rumos rókalyukhoz címzett kocsma, legalábbis elsőre így látszik. Amint azonban közelebb ér láthatja a falba vájt lyukakat, a törött bútorokat, az elszenesedett pultot és az ácsot akinek mindezt meg kéne javítania és az csak áll, ír és a fejét fogja. Az élet persze nem állt meg. A kocsma tovább üzemel, hisz a vendégek szomjasak a rum pedig fogyasztásra való. Szóval minden olyan mint korábban, leszámítva, hogy a hely kissé huzatosabb.*
-Nem, nem.- *Szól az ebekhez egy megnyugtató kézmozdulattal.* -Ide most nem jöhettek be, eleget dolgoztatok, kijár nektek a pihenés.-
*Odamegy a pulthoz lead 5 aranyat, majd a Sörét megkapva elkezd beszélgetni a kiszolgálóval.
* -Tudja keresek valakit. A bátyámat...- *Aztán szépen körbeírja miként is néz ki Ragurk, már amennyire ezt hiányos és régi emlékei lehetővé teszik. A pultos persze rögtön ráismer a korábban itt járt orkra akit bilincsben vittek el a városőrök.*-Hogy hova vitték?- *Ordítja.* -Miféle bányába, gyerünk felelj már, felelj már te idióta.-
*A rövid ordibálás után viszonylag hamar lehiggad, ami részben vagy egészben az általa egy kortyra felhörpintett korsó sörnek köszönhető. A sör visszahozza a régi szép idők ízét, amikor ez az ital egy jól nyélbe ütött üzletet jelentett.* -Bocsásson meg...- *Nyújtja a korsót az újratöltéshez.* -Nyilván nem maga a hibás.- *Lapátkezével letörli homloka verítékét. ~Nem ez a pofa nem tehet semmiről, ő csak áll és osztja a söröket.~
Megfordul és most már a tömeg felé kezd beszélni.* -Uraim, van önök között aki szeretne tisztességtelen munkával egy kis pénzt keresni.- *Aztán felhajtja a következő sört is és a pultnak háttal hozzádőlve várja miféle reakciót sikerült kicsikarnia abból a néhány közelében állóból akik még hallják a szavait és nincsenek annyira elmerülve, hogy ne akarják meghallani. Zsebében ott a pénz amit az utazótól szerzett, fejében ott a düh amit az emberek adtak neki és szívében az elhatározás, hogy kiszabadítsa bátyját. Apjának és kisebbik testvérének az emléke most nem hatja meg, Ante tud vigyázni magára Dargalt meg csak ez a kocsma lenne képes egy kis időre talpra állítani.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.13 09:21:56, a következő indokkal:
Jelek pótlása.
883. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-11 23:46:29
Üzenet elküldve: 2014-09-11 23:46:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
// Kis bagázs //
~Már mindenki felfogta, hogy meg akarod fektetni Rikáékat, többször nem kell célozgatni.~
*És bármennyire is szeretné, de nem fogja ezeket a szavakat Djeck arcába vágni, meghagyja a kikosarazás élvezetét a hölgyeknek. Végülis minek is szólna bele mások hálószoba-ügyleteibe. Ha pedig ez a taktika sikerrel járna, akkor semmiféle kritikával sem élhetne, bár bizonytalan ennek a kimenetelnek az alkalmasságában. Végezvén az aprópecsenyével, leöblíti torkát egy kis borral, majd köszönőre indul, lassan elkezd felállni.*
-Hát... akkor eljött a búcsúzás ideje, azért vigyázzatok magatokra.
*Megsimogatja Rika hátát.*
-Te is.
*Majd, ha az események vonulatában nem akadályozza senki, kimérten elsétál a fogadóból, félig megkezdett fogásokat hagyva maga után.*
~Már mindenki felfogta, hogy meg akarod fektetni Rikáékat, többször nem kell célozgatni.~
*És bármennyire is szeretné, de nem fogja ezeket a szavakat Djeck arcába vágni, meghagyja a kikosarazás élvezetét a hölgyeknek. Végülis minek is szólna bele mások hálószoba-ügyleteibe. Ha pedig ez a taktika sikerrel járna, akkor semmiféle kritikával sem élhetne, bár bizonytalan ennek a kimenetelnek az alkalmasságában. Végezvén az aprópecsenyével, leöblíti torkát egy kis borral, majd köszönőre indul, lassan elkezd felállni.*
-Hát... akkor eljött a búcsúzás ideje, azért vigyázzatok magatokra.
*Megsimogatja Rika hátát.*
-Te is.
*Majd, ha az események vonulatában nem akadályozza senki, kimérten elsétál a fogadóból, félig megkezdett fogásokat hagyva maga után.*
882. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-11 21:42:44
Üzenet elküldve: 2014-09-11 21:42:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozottak//
//Vadászat a vörös nőstényre//
*A nő hirtelen reakciója megjelenésére gyanús számára. Szemeit összeszűkítve tekint rá, ahogy elengedi a mélységit. Nem érti eme reflexszerű megmozdulása mire fel. Nem kell sokat gondolkoznia, hogy rájöjjön, s kérdőn néz a vörös hajúra.*
~Azt hiszi, hogy én vagyok Szukafattya szukája?~ *Ezen a gondolaton jót mulat, s ezt nem is leplezi. Hahotázó nevetésbe tör ki, hogy még a hasát is fogja. Maga a gondolat, hogy ő meg a mélységi esetleg egy mélyebb viszonyt ápoljanak egymás iránt. Legyint néhányat, hogy elhessegesse a képet, majd vidáman néz a frissiben kialakuló párocskára. Mondaná, hogy erről aztán szó sincs, de a nevetéstől még nem tud megszólalni, így nem is próbálkozik vele, inkább csak várja a férfi válaszát.
A nő mosolygó tekintete, melegséges, s ismerős érzést kelt benne. Nem, nem plakátról ismeri, nem körözés miatt, ezt már tudja, hiszen egy belső ösztön azt súgja, hogy már találkozott a vörös nősténnyel. De annak hirtelen elkomoruló tekintete, miután megszólal ismét elbizonytalanítja.
Mikor válaszát megkapja, az ismét mosolygó fehérnép társától fejét enyhén oldalra hajtja. Szemeit ismét összeszűkíti, de immár a koncentráció végett.*
- Szőke?
*Ismétli a nő szavait. Ahogy elképzelni kívánja a hölgyeményt, más féle színű hajjal, hallgatja közben további szavait. S egyik pillanatról a másikra világosodik meg gondolata, no és persze emlékei is. Elneveti magát, ahogy visszaemlékszik azon éjszakára.*
- Hát persze! Nervos! Az a betyár nőcsábász. *Neveti fogai között.* - Hát hogyne emlékeznék, az az éjszaka, ismételten csak egy újabb tivornyába fajult. Te pedig! Emlékszem, hogy ittuk le az összes nagyszájú legényt.
*Emlékszik vissza azon éjszakára, s hogy igen jó kapcsolatba került aznap este a lánnyal, igaz akkor még szőke hajjal szemlélte a világot. Remekül szórakozott a lánnyal, hiszen közös szenvedélyük a rum volt, s mint ez közel hozták egymást. Rengeteget nevettek és mulattak aznap este.
Arca rögtön felderül, ahogy az emlékek területére téved gondolata, majd már-már harcias, s gyanúsan tekint fel ismét az ezüsthajúra. Ha emlékei nem csalnak – s miért tennék, ha valamire büszkre volt, hát az a memóriája, még ha néha cserben is hagyta – akkor a nő tud magára vigyázni. De a férfi szándékaiba nem volt teljesen biztos. Nem sok olyan emberrel, és nővel találkozott, mint az aznap éjszakán csak Szöszinek becézett lánnyal. Nevét nem jegyezte meg, hiába ismételte el számtalanszor, könnyebb volt számára akkor a Szöszi. Kevés megbízható emberrel találkozott, de valamiért a lányt annak tartja.*
- Tárnaváladék? Mh…az sem rossz becenév számára, de azt hiszem maradok a Szukafattyánál, az illőbb rá. *Közben tekintete az említett nedűre téved, s szemei ismét felcsillannak.* - No hát, akkor nosza neki! Remélem nem zavarom meg kicsiny társaságotokat.
*Habár emlékezteti magát reggeli fogadalmára, ezért mielőtt még csábításba esne, kikapja a mélységi kezéből az üveget, s oldalára csatolja. Rabszolga elintézésre, még ott az egész napja, viszont egy régi jó ismerőssel való találkozás és iszogatásra kevés alkalma nyílik az embernek.*
- Van egy hely, amely tökéletes erre.
*Gondolataiban már a part mentén sétál, ahol a két férfi szelte a habokat. Az megfelelő hely lenne számukra egy kis csevegésre.*
- S mi járatban erre?
*Indul meg az önkényesen a maga által megadott irányba. Kérdése közben visszatekint a nőre. Az idő és a rutin segítségével egyszer sem esett el, bármilyen akadály került is a lába alá.*
//Vadászat a vörös nőstényre//
*A nő hirtelen reakciója megjelenésére gyanús számára. Szemeit összeszűkítve tekint rá, ahogy elengedi a mélységit. Nem érti eme reflexszerű megmozdulása mire fel. Nem kell sokat gondolkoznia, hogy rájöjjön, s kérdőn néz a vörös hajúra.*
~Azt hiszi, hogy én vagyok Szukafattya szukája?~ *Ezen a gondolaton jót mulat, s ezt nem is leplezi. Hahotázó nevetésbe tör ki, hogy még a hasát is fogja. Maga a gondolat, hogy ő meg a mélységi esetleg egy mélyebb viszonyt ápoljanak egymás iránt. Legyint néhányat, hogy elhessegesse a képet, majd vidáman néz a frissiben kialakuló párocskára. Mondaná, hogy erről aztán szó sincs, de a nevetéstől még nem tud megszólalni, így nem is próbálkozik vele, inkább csak várja a férfi válaszát.
A nő mosolygó tekintete, melegséges, s ismerős érzést kelt benne. Nem, nem plakátról ismeri, nem körözés miatt, ezt már tudja, hiszen egy belső ösztön azt súgja, hogy már találkozott a vörös nősténnyel. De annak hirtelen elkomoruló tekintete, miután megszólal ismét elbizonytalanítja.
Mikor válaszát megkapja, az ismét mosolygó fehérnép társától fejét enyhén oldalra hajtja. Szemeit ismét összeszűkíti, de immár a koncentráció végett.*
- Szőke?
*Ismétli a nő szavait. Ahogy elképzelni kívánja a hölgyeményt, más féle színű hajjal, hallgatja közben további szavait. S egyik pillanatról a másikra világosodik meg gondolata, no és persze emlékei is. Elneveti magát, ahogy visszaemlékszik azon éjszakára.*
- Hát persze! Nervos! Az a betyár nőcsábász. *Neveti fogai között.* - Hát hogyne emlékeznék, az az éjszaka, ismételten csak egy újabb tivornyába fajult. Te pedig! Emlékszem, hogy ittuk le az összes nagyszájú legényt.
*Emlékszik vissza azon éjszakára, s hogy igen jó kapcsolatba került aznap este a lánnyal, igaz akkor még szőke hajjal szemlélte a világot. Remekül szórakozott a lánnyal, hiszen közös szenvedélyük a rum volt, s mint ez közel hozták egymást. Rengeteget nevettek és mulattak aznap este.
Arca rögtön felderül, ahogy az emlékek területére téved gondolata, majd már-már harcias, s gyanúsan tekint fel ismét az ezüsthajúra. Ha emlékei nem csalnak – s miért tennék, ha valamire büszkre volt, hát az a memóriája, még ha néha cserben is hagyta – akkor a nő tud magára vigyázni. De a férfi szándékaiba nem volt teljesen biztos. Nem sok olyan emberrel, és nővel találkozott, mint az aznap éjszakán csak Szöszinek becézett lánnyal. Nevét nem jegyezte meg, hiába ismételte el számtalanszor, könnyebb volt számára akkor a Szöszi. Kevés megbízható emberrel találkozott, de valamiért a lányt annak tartja.*
- Tárnaváladék? Mh…az sem rossz becenév számára, de azt hiszem maradok a Szukafattyánál, az illőbb rá. *Közben tekintete az említett nedűre téved, s szemei ismét felcsillannak.* - No hát, akkor nosza neki! Remélem nem zavarom meg kicsiny társaságotokat.
*Habár emlékezteti magát reggeli fogadalmára, ezért mielőtt még csábításba esne, kikapja a mélységi kezéből az üveget, s oldalára csatolja. Rabszolga elintézésre, még ott az egész napja, viszont egy régi jó ismerőssel való találkozás és iszogatásra kevés alkalma nyílik az embernek.*
- Van egy hely, amely tökéletes erre.
*Gondolataiban már a part mentén sétál, ahol a két férfi szelte a habokat. Az megfelelő hely lenne számukra egy kis csevegésre.*
- S mi járatban erre?
*Indul meg az önkényesen a maga által megadott irányba. Kérdése közben visszatekint a nőre. Az idő és a rutin segítségével egyszer sem esett el, bármilyen akadály került is a lába alá.*
881. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-10 13:38:53
Üzenet elküldve: 2014-09-10 13:38:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Rikácska és Zarácska újabb kalandjából inkább kimarad. A szerelem sose volt az ő dolga, ha egy éjszakánál tovább tart. Kivétel ez alól a végtelen Tengerek Istennője és a Szerencse Asszonya. No meg a rum. Ez az ő szentháromsága, az örök szerelmei, miktől nem tudna megválni igazán soha. Míg mellében dobog szíve és mozogni képes, soha nem hagyja el ezen szerelmeit.
Kis összegzése úgy tűnik, sikert arat. Nem meglepő, hiszen kedvező ötleteket pakolta csak össze. Főleg, hogy Zaranirnak muszáj mennie, Asmä felderítése előnyükre fog válni mindenképpen, Rika pedig valószínű, hogy kipihenten jobb munkaerő lesz.*
- Akkor már veszem is a Szobát (2. emelet). *Mjd erszényébe nyúl, hogy az érmék közül 15 aranyat összeszedjen.
Megkapja a kulcsot is hozzá, majd az asztalra teszi.*
- Asmä, ha végeznél és nem találsz itt minket, ebben a szobában leszünk. Amíg pedig nincs meg a hajó, ez a szoba lesz a pihenőnk. Sok jó ember kis helyen is elfér.
*Nem mintha kirekesztő akarna lenni kapitányjelölt vetélytársával, de a mondást mindig így hallotta, mindig így használta. Értelme persze amúgy is csak átvitt, így sejtheti a nő, hogy a csapatba őt is beleszámolja.*
- Menj csak, mi megleszünk addig.
*Vigyorog a két hölgyeményre, majd elképzeli, mi mindent tudna csinálni kettejükkel. Persze, jól ismeri már a másik nemet, legalábbis szereti ezt hinni, és elég sok kétsége van afelől, hogy gondolatébresztő terve bármikor is sikerrel fog-e járni. Talán ha már ittak megint egy kicsit és Zaranir sehol nem lesz a láthatáron... Igaz, Rika és Asmä személyisége is elég ismeretlen számára, így nehéz lenne megmondani, meddig mennének el.
Gondolataiból az ébreszti fel, hogy nyúlna a tálhoz, melyeken a pirítósok voltak, de keze hiába tapogatózza, az utolsót Rikácska mancsai közt látja már csak, majd örök búcsút kell intsen neki, ahogy egy adag teán leúszik az utolsó falat is.*
A hozzászólás írója (Djeckal a Rumos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.10 13:39:05
*Rikácska és Zarácska újabb kalandjából inkább kimarad. A szerelem sose volt az ő dolga, ha egy éjszakánál tovább tart. Kivétel ez alól a végtelen Tengerek Istennője és a Szerencse Asszonya. No meg a rum. Ez az ő szentháromsága, az örök szerelmei, miktől nem tudna megválni igazán soha. Míg mellében dobog szíve és mozogni képes, soha nem hagyja el ezen szerelmeit.
Kis összegzése úgy tűnik, sikert arat. Nem meglepő, hiszen kedvező ötleteket pakolta csak össze. Főleg, hogy Zaranirnak muszáj mennie, Asmä felderítése előnyükre fog válni mindenképpen, Rika pedig valószínű, hogy kipihenten jobb munkaerő lesz.*
- Akkor már veszem is a Szobát (2. emelet). *Mjd erszényébe nyúl, hogy az érmék közül 15 aranyat összeszedjen.
Megkapja a kulcsot is hozzá, majd az asztalra teszi.*
- Asmä, ha végeznél és nem találsz itt minket, ebben a szobában leszünk. Amíg pedig nincs meg a hajó, ez a szoba lesz a pihenőnk. Sok jó ember kis helyen is elfér.
*Nem mintha kirekesztő akarna lenni kapitányjelölt vetélytársával, de a mondást mindig így hallotta, mindig így használta. Értelme persze amúgy is csak átvitt, így sejtheti a nő, hogy a csapatba őt is beleszámolja.*
- Menj csak, mi megleszünk addig.
*Vigyorog a két hölgyeményre, majd elképzeli, mi mindent tudna csinálni kettejükkel. Persze, jól ismeri már a másik nemet, legalábbis szereti ezt hinni, és elég sok kétsége van afelől, hogy gondolatébresztő terve bármikor is sikerrel fog-e járni. Talán ha már ittak megint egy kicsit és Zaranir sehol nem lesz a láthatáron... Igaz, Rika és Asmä személyisége is elég ismeretlen számára, így nehéz lenne megmondani, meddig mennének el.
Gondolataiból az ébreszti fel, hogy nyúlna a tálhoz, melyeken a pirítósok voltak, de keze hiába tapogatózza, az utolsót Rikácska mancsai közt látja már csak, majd örök búcsút kell intsen neki, ahogy egy adag teán leúszik az utolsó falat is.*
A hozzászólás írója (Djeckal a Rumos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.10 13:39:05
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3810-3829