Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 581 (11601. - 11613. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
11613. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-05-01 02:01:13
Üzenet elküldve: 2024-05-01 02:01:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A Tűz Hajnala//
*Másképp állnak a dolgokhoz az új vezérrel. Ez igaz arra is ahogy a nő urának elvesztésére reagálnak. A babonás pásztor még említés szintjén se szívesen hall olyan ördöngös dolgokról minthogy hallottak térjenek vissza a halálból. Pedig még ő is tudja, hogy volt olyan. Fel is dúlták a világot. A nő hálájára csak bólint.*
-Azért vagyunk.
*Trodd így gondolkodik. Nem azért kell összetartani, hogy előnye legyen belőle vagy mert ha háború következik akkor így kell majd harcolni, hanem mert így működik a világ. Az ő háza se csupán a saját keze munkájából emelkedett fel, a tharg földeken se mindenki csupán a saját munkáját végzi. Mindenből ki kell venni a részed. Aztán ha eljönnek a hasonló idők, hogy másokra kell számítani akkor lesz kire és segítenek is. Arra, hogy távozóra fogják a pásztor megint csak bólint. Szűkszavú stílusában ezzel mindent is elmondott.*
*Másképp állnak a dolgokhoz az új vezérrel. Ez igaz arra is ahogy a nő urának elvesztésére reagálnak. A babonás pásztor még említés szintjén se szívesen hall olyan ördöngös dolgokról minthogy hallottak térjenek vissza a halálból. Pedig még ő is tudja, hogy volt olyan. Fel is dúlták a világot. A nő hálájára csak bólint.*
-Azért vagyunk.
*Trodd így gondolkodik. Nem azért kell összetartani, hogy előnye legyen belőle vagy mert ha háború következik akkor így kell majd harcolni, hanem mert így működik a világ. Az ő háza se csupán a saját keze munkájából emelkedett fel, a tharg földeken se mindenki csupán a saját munkáját végzi. Mindenből ki kell venni a részed. Aztán ha eljönnek a hasonló idők, hogy másokra kell számítani akkor lesz kire és segítenek is. Arra, hogy távozóra fogják a pásztor megint csak bólint. Szűkszavú stílusában ezzel mindent is elmondott.*
11612. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-30 07:57:39
Üzenet elküldve: 2024-04-30 07:57:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*Yagnar kijelentésére a holtak visszatéréséről nem törik le mosolya, talán ki is szélesedik az abszurd elképzelésre, amin magában nagyon jót mulat. Ismeri a vademberek sajátos hitvilágát, Relael viszont még a saját szemének sem hinne, ha ilyet látna, s ez a különbözőség időnként nehezen összeegyeztethető.*
- Hálás vagyok a nagylelkűségéért, Trodd.
*Mély meghatottsággal teszi kezét mellkasára. Nincs ellenére, hogy a védtelen nő szerepében tetszelegjen, holott bármire képes, amit akar. Ennek ellenére sokkal kényelmesebb, ha az önfeláldozó bátor férfiak végzik el a ház körüli teendőket, s ők ontják vérüket helyette.*
- Igen, Learon igazán sokoldalú tehetség. Remélem ő is hamarosan felbukkan.
*Körbe kémlel annak reményében, hogy esetleg észreveszi a pásztormágus jellegzetes sziluettjét, de a keresés sikertelenül zárul, s egyébként sem oly fontos ez, mint a magát új vezérnek tartó férfival beszélgetni.
Szavaival látható változást idéz elő a férfiban, ami szívének hevesebb ütemét eredményezi. Még nem tudja biztosan eldönteni, hogy jó vagy rossz irányba fordul beszélgetésük, ezért igyekszik magát türelemre inteni.*
- Hogyne!
*Érintetlen tányérát is ott hagyja, de még boroskupáját is, mely igen szokatlan tőle. Látszólag jókedvvel, s lelkesen pattan fel, hogy megkerülve az asztalt Yagnarhoz soroljon be. Valójában aggódik. Thargok közelében ez egy természetes, s érthető reakció, de mint mindent, ezt is remekül leplezi.*
- Az erődbe tartunk? Belülről még nem volt lehetőségem megcsodálni.
*Kicsit aggasztja a tény, hogy azok közül, akiket már jól ismer, aligha lát bárkit is Troddon kívül, s ez valamelyest elgondolkodtatja, hiszen biztosan nem hagynának ki egy ilyen mértékű eseményt. Fáj a szíve ha arra gondol, hogy a Thargia amit ismert és szeretett; megváltozott. Belátja, hogy ez nem feltétlenül baj, mégis hiányoznak neki a régi Vaskorsós mulatozások.*
*Yagnar kijelentésére a holtak visszatéréséről nem törik le mosolya, talán ki is szélesedik az abszurd elképzelésre, amin magában nagyon jót mulat. Ismeri a vademberek sajátos hitvilágát, Relael viszont még a saját szemének sem hinne, ha ilyet látna, s ez a különbözőség időnként nehezen összeegyeztethető.*
- Hálás vagyok a nagylelkűségéért, Trodd.
*Mély meghatottsággal teszi kezét mellkasára. Nincs ellenére, hogy a védtelen nő szerepében tetszelegjen, holott bármire képes, amit akar. Ennek ellenére sokkal kényelmesebb, ha az önfeláldozó bátor férfiak végzik el a ház körüli teendőket, s ők ontják vérüket helyette.*
- Igen, Learon igazán sokoldalú tehetség. Remélem ő is hamarosan felbukkan.
*Körbe kémlel annak reményében, hogy esetleg észreveszi a pásztormágus jellegzetes sziluettjét, de a keresés sikertelenül zárul, s egyébként sem oly fontos ez, mint a magát új vezérnek tartó férfival beszélgetni.
Szavaival látható változást idéz elő a férfiban, ami szívének hevesebb ütemét eredményezi. Még nem tudja biztosan eldönteni, hogy jó vagy rossz irányba fordul beszélgetésük, ezért igyekszik magát türelemre inteni.*
- Hogyne!
*Érintetlen tányérát is ott hagyja, de még boroskupáját is, mely igen szokatlan tőle. Látszólag jókedvvel, s lelkesen pattan fel, hogy megkerülve az asztalt Yagnarhoz soroljon be. Valójában aggódik. Thargok közelében ez egy természetes, s érthető reakció, de mint mindent, ezt is remekül leplezi.*
- Az erődbe tartunk? Belülről még nem volt lehetőségem megcsodálni.
*Kicsit aggasztja a tény, hogy azok közül, akiket már jól ismer, aligha lát bárkit is Troddon kívül, s ez valamelyest elgondolkodtatja, hiszen biztosan nem hagynának ki egy ilyen mértékű eseményt. Fáj a szíve ha arra gondol, hogy a Thargia amit ismert és szeretett; megváltozott. Belátja, hogy ez nem feltétlenül baj, mégis hiányoznak neki a régi Vaskorsós mulatozások.*
11611. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-29 21:14:14
Üzenet elküldve: 2024-04-29 21:14:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 218
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 218
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*Trodd egyszerű ember. Egyszerű vágyakkal, egyszerű észjárással. Nincs ezzel problémája, de azt is tudni véli, hogy hiába szajkózná az Ősök Akaratát a férfinak.
Hagyja is, hogy az asztalukhoz csapódott elf és Trodd joviálisan eldiskuráljon, mielőtt magához ragadja a szót.*
-Nem nyilvánítok részvétet urad miatt. Egy ideje nem teszem. Ahogy mondod, a Szellemek bizonyosan tudják, merre leljék a lelkét. És manapság gyakrabban térnek vissza halálukból a népek, mint ahogy azt valaha is gondoltam volna...
*Megvakarja halántékát.*
-A déli férfiak, na igen. Én úgy hiszem, délen is és északon is egyformák azok a férfiak. De mit tudok én? A világnak csak egy szeletét volt szerencsém látni. A férfiak szíve igen csak hasonlatos volt mindenhol e helyeken.
*Elhangzik Learon neve is. Őt legalább ismeri.*
-Jópofa fickó. És az a hír járja, hogy kitűnő sajtot készít! Bár magam még nem kóstoltam... *A máglya közben toronymagas lángokban áll már. Kellemes látvány a szemnek, s a maga módján ijesztő is. Egy ideig elmélázva bámulja a sűrűn ropogó máglyarakást, mielőtt visszafordulna a beszélgetéshez.*
-Hiányolod. *Visszhangozza a szót, ahogy szóba kerül vére, gyilkosa, s egyben sorsának kovácsa. Izgatottan fészkelődik székében.*
-Csakugyan hiányolod? *A felé intézett kérdést egyelőre figyelmen kívül hagyja.*
-Nos, mivel a nép jól mulat, szívesen elmesélem a közelmúlt eseményeit, bérmentve. Talán fogsz találni benne meglepő részleteket. *Ajkai széle gyanúsan felfelé rándul.*
-Nem gondolnám, hogy bárki keresne. De ha így lenne, Trodd úr, s a közelben mulatozol, nyugodtan hívd fel rá a figyelmet, hogy hamarosan visszatérek. Már ha a kisasszony hajlandó velem tartani. Nem harapok. *Teszi még hozzá őszinte mosollyal, utolsó szavait természetesen már Relaelnek címezve. Agilisan pattan fel ültéből, karjával Thargarod erődje felé invitálva az elfet. Valóban kedve lenne egy kevés ideig elszakadni az ünnepélytől. Sőt, ami azt illeti, kíváncsi is. Elég jó emberismerő hozzá, hogy tudja, a jó pásztor bizony téved. Ez az elf itt vagy a homokba dugta a fejét eddig, vagy nem Thargföldön él. Elvégre jó ideje már, hogy a Thargodar leány továbbállt. S ha ez így van, s szándékai nem fedik az Ősökét, még nem döntötte el, mihez kezd majd vele.*
*Trodd egyszerű ember. Egyszerű vágyakkal, egyszerű észjárással. Nincs ezzel problémája, de azt is tudni véli, hogy hiába szajkózná az Ősök Akaratát a férfinak.
Hagyja is, hogy az asztalukhoz csapódott elf és Trodd joviálisan eldiskuráljon, mielőtt magához ragadja a szót.*
-Nem nyilvánítok részvétet urad miatt. Egy ideje nem teszem. Ahogy mondod, a Szellemek bizonyosan tudják, merre leljék a lelkét. És manapság gyakrabban térnek vissza halálukból a népek, mint ahogy azt valaha is gondoltam volna...
*Megvakarja halántékát.*
-A déli férfiak, na igen. Én úgy hiszem, délen is és északon is egyformák azok a férfiak. De mit tudok én? A világnak csak egy szeletét volt szerencsém látni. A férfiak szíve igen csak hasonlatos volt mindenhol e helyeken.
*Elhangzik Learon neve is. Őt legalább ismeri.*
-Jópofa fickó. És az a hír járja, hogy kitűnő sajtot készít! Bár magam még nem kóstoltam... *A máglya közben toronymagas lángokban áll már. Kellemes látvány a szemnek, s a maga módján ijesztő is. Egy ideig elmélázva bámulja a sűrűn ropogó máglyarakást, mielőtt visszafordulna a beszélgetéshez.*
-Hiányolod. *Visszhangozza a szót, ahogy szóba kerül vére, gyilkosa, s egyben sorsának kovácsa. Izgatottan fészkelődik székében.*
-Csakugyan hiányolod? *A felé intézett kérdést egyelőre figyelmen kívül hagyja.*
-Nos, mivel a nép jól mulat, szívesen elmesélem a közelmúlt eseményeit, bérmentve. Talán fogsz találni benne meglepő részleteket. *Ajkai széle gyanúsan felfelé rándul.*
-Nem gondolnám, hogy bárki keresne. De ha így lenne, Trodd úr, s a közelben mulatozol, nyugodtan hívd fel rá a figyelmet, hogy hamarosan visszatérek. Már ha a kisasszony hajlandó velem tartani. Nem harapok. *Teszi még hozzá őszinte mosollyal, utolsó szavait természetesen már Relaelnek címezve. Agilisan pattan fel ültéből, karjával Thargarod erődje felé invitálva az elfet. Valóban kedve lenne egy kevés ideig elszakadni az ünnepélytől. Sőt, ami azt illeti, kíváncsi is. Elég jó emberismerő hozzá, hogy tudja, a jó pásztor bizony téved. Ez az elf itt vagy a homokba dugta a fejét eddig, vagy nem Thargföldön él. Elvégre jó ideje már, hogy a Thargodar leány továbbállt. S ha ez így van, s szándékai nem fedik az Ősökét, még nem döntötte el, mihez kezd majd vele.*
11610. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-28 23:56:34
Üzenet elküldve: 2024-04-28 23:56:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A Tűz Hajnala//
*A kapuőröket nehéz elkerülni így nem meglepő, hogy a másik is ismeri azt. Rajta kívül hébe-hóba találkozni elfekkel a vashegyen. Az egyik ilyen Relael asszony. Akiről elmondja a vezérnek amit tud vagy tudni vél. Annak szavaira az állóvizekkel kapcsolatban hallgat kicsit. Igyekszik megfontolni a szavait mielőtt megszólal.*
-Én csak egy pásztor vagyok. Azt tudom, hogy lehet a természet kincseiből úgy elvenni, hogy vigyázzak azokra. Hogy a folyó az én földemen kívül milyen partokat mos és ott miképp bánnak vele nem az én felelősségem.
*Arról, hogy állóvíz nem akad a közelben az Erdőkerülő folyó meg nem büdösödik, azt nem hozza szóba. Úgy érzi nem arról van most szó. Relael asszony érkezése és közvetlen barátságos szavai jobb kedvre derítik a pásztort. A hús dolgáról is kiderül miről van szó. Trodd így már bólint.*
-Értem. Egészségükre. Volt már szerencsém hozzá. Jóféle.
*Elég áron alul adta azokat a húsokat hisz az árukból most már csak tyúkokra tellene. Bár lehet a gyapjú, csontok és egyebek majd hoznak még valamennyit vissza. Persze Trodd mondta mennyiért adja. Hogy azóta felmentek a jószágok árai arról nem tudott, de így is az ő hibája volt, hogy így járt. Kérdésére a nő megnyugtató választ ad.*
-Az a fő.
*Ad igazat neki. Ezek után az új vezérrel vált szót. Aki szívesen látja az asztalánál és az uráról kérdez. Még Trodd se találkozott vele. Tényleg érdekes, hogy nincs itt. A kapott válasz viszont meglepi. Arra, hogy ez megszokott volna a helyi férfiak körében morran egyet és rosszallón csóválja a fejét.*
-Ha bármiben segíthetek csak üzenjen. Beáznak valahol vagy gond van a jószágokkal, esetleg szükség van valamire. Még sincs rendjén, hogy asszonyok magukban vannak kicsi gyerekkel.
*A férfi felelőssége, hogy vigyázzon a családjára. Származzon akárhonnan nem hagyhatja magára se a gyerekét se az asszonyát. Trodd mélyen fel is háborodott arra az ismeretlen thargra, aki ilyet megtett szegény nővel. El is döntötte, hogy valamikor meglátogatja majd őket egy kis tejjel vagy zsendicével. A vezér lányának kérdését meghagyja az új vezérnek, hogy elmagyarázza.*
*A kapuőröket nehéz elkerülni így nem meglepő, hogy a másik is ismeri azt. Rajta kívül hébe-hóba találkozni elfekkel a vashegyen. Az egyik ilyen Relael asszony. Akiről elmondja a vezérnek amit tud vagy tudni vél. Annak szavaira az állóvizekkel kapcsolatban hallgat kicsit. Igyekszik megfontolni a szavait mielőtt megszólal.*
-Én csak egy pásztor vagyok. Azt tudom, hogy lehet a természet kincseiből úgy elvenni, hogy vigyázzak azokra. Hogy a folyó az én földemen kívül milyen partokat mos és ott miképp bánnak vele nem az én felelősségem.
*Arról, hogy állóvíz nem akad a közelben az Erdőkerülő folyó meg nem büdösödik, azt nem hozza szóba. Úgy érzi nem arról van most szó. Relael asszony érkezése és közvetlen barátságos szavai jobb kedvre derítik a pásztort. A hús dolgáról is kiderül miről van szó. Trodd így már bólint.*
-Értem. Egészségükre. Volt már szerencsém hozzá. Jóféle.
*Elég áron alul adta azokat a húsokat hisz az árukból most már csak tyúkokra tellene. Bár lehet a gyapjú, csontok és egyebek majd hoznak még valamennyit vissza. Persze Trodd mondta mennyiért adja. Hogy azóta felmentek a jószágok árai arról nem tudott, de így is az ő hibája volt, hogy így járt. Kérdésére a nő megnyugtató választ ad.*
-Az a fő.
*Ad igazat neki. Ezek után az új vezérrel vált szót. Aki szívesen látja az asztalánál és az uráról kérdez. Még Trodd se találkozott vele. Tényleg érdekes, hogy nincs itt. A kapott válasz viszont meglepi. Arra, hogy ez megszokott volna a helyi férfiak körében morran egyet és rosszallón csóválja a fejét.*
-Ha bármiben segíthetek csak üzenjen. Beáznak valahol vagy gond van a jószágokkal, esetleg szükség van valamire. Még sincs rendjén, hogy asszonyok magukban vannak kicsi gyerekkel.
*A férfi felelőssége, hogy vigyázzon a családjára. Származzon akárhonnan nem hagyhatja magára se a gyerekét se az asszonyát. Trodd mélyen fel is háborodott arra az ismeretlen thargra, aki ilyet megtett szegény nővel. El is döntötte, hogy valamikor meglátogatja majd őket egy kis tejjel vagy zsendicével. A vezér lányának kérdését meghagyja az új vezérnek, hogy elmagyarázza.*
11609. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-28 21:56:46
Üzenet elküldve: 2024-04-28 21:56:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*Relael most sem csalódik a thargokban, úgy tűnik még mindig jó szívvel fogadják őt. Legalábbis Trodd változatlanul barátságos vele, ezért az elf is viszonozza a kedves fogadtatást.*
- Egy ifjú fiú jött érte, Agin a neve. Nekem vette, pörköltnek valóba. Remekül illik Learon finom almaborához. Azt kóstolta már esetleg?
*Sugárzó örömmel cseverészik Troddal, s bizony nem lenne rest tovább fűzni a csevejt, ha Yagnar nem lenne jelen. Sajnos a tharg vezér mellett kicsit mindenki eltörpül Relael számára, de azért a felé intézett kérdésre természetesen válaszol.*
- Minden rendben. Mindenki egészséges, s csak ez számít, jól mondom?
*Helyet is foglal, közben nem rest a vezér pillantását állni. A férfi fordulatos kifejezéseiből és annak elemző fürkészéséből arra következtet, hogy a thargok egyik okosabb példányáról van szó, ami nem sok jót jelent számára. Ellenben annál több kihívást, s ez az izgalom maga módján fellelkesíti.
A farkasra pillant. Egyszerre fogja el undor és csodálat a fenséges fenevadat látva, de arca rezzenéstelen és közömbös marad. Tekintete gyorsan visszasiklik az asztalnál ülőkre.*
- Ó, az uram...
*Kupáját éppen ajkához emelve kortyol egyet italába. A mozdulat természetesnek hat, valójában ezzel időt nyer magának, míg eldönti, hogy kit is fog uraként nevezni.*
- Sajnos ő már egy ideje nem tért haza, a Szellemek tudják merre kószál éppen.
*Igyekszik megőrizni könnyed hangulatát, de leheletnyi melankólia a figyelmesebbek számára így is kiérezhető Relael hanghordozásából.*
- De a helyi asszonyok megnyugtattak, hogy a tharg férfiak szívét nem lehet korlátok közé szorítani, s hogy ez nem ritka a déli férfiak körében.
*Az elf gyomra persze fordul egyet, mert tudatalattija emlékezteti arra a lehetőségre is, hogy lehetséges Syoud nem csupán elhagyta őt, hanem erőszakosabb véget ért. Relael nem is tudná eldönteni, hogy melyik volna a rosszabb, ezért nem is gondol a férfi hiányára.*
- Szerencsére sok támogató segítséget kaptam, például Learontól, így igazán nincs okom panaszra.
*Utolsó mondata közben egy tálat, majd némi ételt bátorkodik maga elé szedni, olyan természetességgel, mintha valóban otthon lenne, s Relael szemszögéből kicsit tényleg így van. A Thargok voltak ott neki, amikor Arthenior cserben hagyta, s megtalálta számítását az őszinte, nyers, rettegett "vademberek" között, ami éppen annyira meglepte őt is.*
- Itt viszont nagyobb változásokat látok, melyekről úgy tűnik lemaradtam utóbbi időben. Például Kagan Thargodar leányának jelenlétét hiányolom. Ő később fog csatlakozni hozzánk esetleg?
*Relael most sem csalódik a thargokban, úgy tűnik még mindig jó szívvel fogadják őt. Legalábbis Trodd változatlanul barátságos vele, ezért az elf is viszonozza a kedves fogadtatást.*
- Egy ifjú fiú jött érte, Agin a neve. Nekem vette, pörköltnek valóba. Remekül illik Learon finom almaborához. Azt kóstolta már esetleg?
*Sugárzó örömmel cseverészik Troddal, s bizony nem lenne rest tovább fűzni a csevejt, ha Yagnar nem lenne jelen. Sajnos a tharg vezér mellett kicsit mindenki eltörpül Relael számára, de azért a felé intézett kérdésre természetesen válaszol.*
- Minden rendben. Mindenki egészséges, s csak ez számít, jól mondom?
*Helyet is foglal, közben nem rest a vezér pillantását állni. A férfi fordulatos kifejezéseiből és annak elemző fürkészéséből arra következtet, hogy a thargok egyik okosabb példányáról van szó, ami nem sok jót jelent számára. Ellenben annál több kihívást, s ez az izgalom maga módján fellelkesíti.
A farkasra pillant. Egyszerre fogja el undor és csodálat a fenséges fenevadat látva, de arca rezzenéstelen és közömbös marad. Tekintete gyorsan visszasiklik az asztalnál ülőkre.*
- Ó, az uram...
*Kupáját éppen ajkához emelve kortyol egyet italába. A mozdulat természetesnek hat, valójában ezzel időt nyer magának, míg eldönti, hogy kit is fog uraként nevezni.*
- Sajnos ő már egy ideje nem tért haza, a Szellemek tudják merre kószál éppen.
*Igyekszik megőrizni könnyed hangulatát, de leheletnyi melankólia a figyelmesebbek számára így is kiérezhető Relael hanghordozásából.*
- De a helyi asszonyok megnyugtattak, hogy a tharg férfiak szívét nem lehet korlátok közé szorítani, s hogy ez nem ritka a déli férfiak körében.
*Az elf gyomra persze fordul egyet, mert tudatalattija emlékezteti arra a lehetőségre is, hogy lehetséges Syoud nem csupán elhagyta őt, hanem erőszakosabb véget ért. Relael nem is tudná eldönteni, hogy melyik volna a rosszabb, ezért nem is gondol a férfi hiányára.*
- Szerencsére sok támogató segítséget kaptam, például Learontól, így igazán nincs okom panaszra.
*Utolsó mondata közben egy tálat, majd némi ételt bátorkodik maga elé szedni, olyan természetességgel, mintha valóban otthon lenne, s Relael szemszögéből kicsit tényleg így van. A Thargok voltak ott neki, amikor Arthenior cserben hagyta, s megtalálta számítását az őszinte, nyers, rettegett "vademberek" között, ami éppen annyira meglepte őt is.*
- Itt viszont nagyobb változásokat látok, melyekről úgy tűnik lemaradtam utóbbi időben. Például Kagan Thargodar leányának jelenlétét hiányolom. Ő később fog csatlakozni hozzánk esetleg?
11608. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-28 20:16:51
Üzenet elküldve: 2024-04-28 20:16:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 218
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 218
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
-Eegen. Az elf kapuőrrel volt már dolgom. *Félmosolyra húzódnak ajkai. Él benne a kép, miként fogadta először a nagyszájú alak.*
-Relael asszony. *Visszhangozza, miközben sárga tekintetével befixálja a hegyesfülűt. Lám, újabb nevet kell megjegyeznie. Nem vált ki belőle semmit különösképp a fehérnép, s noha férfiszeme nem vak, nem az a fajta, aki hasra esik az átlagon felüli bájak látványától.
Elnézi helyettük az egyre magasabbra kúszó máglya lángjait. Csillogásuk megannyi szempárban tükröződik.*
-Ha nincs, aki felkavarja az állóvizet időnként, az könnyen poshadásnak indul, Trodd úr. S ha valaki átsegíti a medrén; onnantól ki tudja, mily vidékek partját mossa majd a vízáradat? *Szereti az efféle hasonlatokat, ez könnyen feltűnhet bárkinek, aki kis időt eltölt a társaságában. Sajátos mosoly kúszik arcára szavai nyomán, s észre sem veszi, hogy a korábban említett elf megközelítette asztalukat. Érdeklődve hallgatja a beszélgetést a pásztor és az elf között. Nehezen tudná elképzelni, hogy ha Relael valóban a földije, ne hallott volna arról, miféle szelek fújnak a Vashegyen újonnan. Ekképp pedig megvárja, míg napvilágot lát, vajon miért nem a jarlt köszöntötte először a hosszúéletű. A mosolyt és a biccentést is viszonozza, mielőtt szólásra nyitná száját. Ültéből persze nem kel fel.*
-Ma senki társaságára nem mondhatnék nemet, Relael. A Tűz Hajnala van! Míg nem nyugszanak le a holdak s nem virrad az új nap reggel, Yagnar jarl vendégszeretete sem múlik. *Sárga tekintetét a zöldeken tartja, mintha megkísérelne olvasni bennük. A jókora, vén farkas, ki addig a háttérben ücsörgött, nem átall most közelebb osonni az asztalhoz, hogy orrával jókorát bökjön társa alkarján. Nem fordul rögtön a csupán félig szelíd ordas felé. Kíváncsi, az állat jelenléte kivált-e bármi reakciót a jövevényből. Csak eztán kap le az asztalról egy méretes pecsenyét, hogy kissé odébb hajítsa a Skollhat számára.*
-Az urad... *Pillant most végig a asztalokat bőszen raboló vagy a máglyákat csodáló népeken.*
-Bizonyosan szerencsés férfi. Röstellem, de még nem ismerem a Vashegy minden földijét névről. Ő tán nem óhajt osztozni veled az asztalunkon?
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.28 20:22:29
-Eegen. Az elf kapuőrrel volt már dolgom. *Félmosolyra húzódnak ajkai. Él benne a kép, miként fogadta először a nagyszájú alak.*
-Relael asszony. *Visszhangozza, miközben sárga tekintetével befixálja a hegyesfülűt. Lám, újabb nevet kell megjegyeznie. Nem vált ki belőle semmit különösképp a fehérnép, s noha férfiszeme nem vak, nem az a fajta, aki hasra esik az átlagon felüli bájak látványától.
Elnézi helyettük az egyre magasabbra kúszó máglya lángjait. Csillogásuk megannyi szempárban tükröződik.*
-Ha nincs, aki felkavarja az állóvizet időnként, az könnyen poshadásnak indul, Trodd úr. S ha valaki átsegíti a medrén; onnantól ki tudja, mily vidékek partját mossa majd a vízáradat? *Szereti az efféle hasonlatokat, ez könnyen feltűnhet bárkinek, aki kis időt eltölt a társaságában. Sajátos mosoly kúszik arcára szavai nyomán, s észre sem veszi, hogy a korábban említett elf megközelítette asztalukat. Érdeklődve hallgatja a beszélgetést a pásztor és az elf között. Nehezen tudná elképzelni, hogy ha Relael valóban a földije, ne hallott volna arról, miféle szelek fújnak a Vashegyen újonnan. Ekképp pedig megvárja, míg napvilágot lát, vajon miért nem a jarlt köszöntötte először a hosszúéletű. A mosolyt és a biccentést is viszonozza, mielőtt szólásra nyitná száját. Ültéből persze nem kel fel.*
-Ma senki társaságára nem mondhatnék nemet, Relael. A Tűz Hajnala van! Míg nem nyugszanak le a holdak s nem virrad az új nap reggel, Yagnar jarl vendégszeretete sem múlik. *Sárga tekintetét a zöldeken tartja, mintha megkísérelne olvasni bennük. A jókora, vén farkas, ki addig a háttérben ücsörgött, nem átall most közelebb osonni az asztalhoz, hogy orrával jókorát bökjön társa alkarján. Nem fordul rögtön a csupán félig szelíd ordas felé. Kíváncsi, az állat jelenléte kivált-e bármi reakciót a jövevényből. Csak eztán kap le az asztalról egy méretes pecsenyét, hogy kissé odébb hajítsa a Skollhat számára.*
-Az urad... *Pillant most végig a asztalokat bőszen raboló vagy a máglyákat csodáló népeken.*
-Bizonyosan szerencsés férfi. Röstellem, de még nem ismerem a Vashegy minden földijét névről. Ő tán nem óhajt osztozni veled az asztalunkon?
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.28 20:22:29
11607. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-26 03:25:36
Üzenet elküldve: 2024-04-26 03:25:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A Tűz Hajnala//
*Bólint. A vaskorsóban majd kitalálják mennyiről is van szó. Így szokott az lenni. Ezt a farkasos tréfát pedig lehet, hogy valami Tharg dolog, de ő nem érti. Úgy beszél a másik mintha komolyan mondaná. Furcsa dolog ez. Mindenesetre Trodd nem árulja el magát.*
-Biztos úgy van.
*Hagyja annyiban a dolgot. Viszont azzal egyet értenek, hogy mire volna szükség ahhoz, hogy teljes legyen az élet. Asszony és gyerek. Aki, minden nőt akar az még gyerek. A férfinek család kell. Szavaira és kérdésére a másik hosszabban kezd beszélni amit a pásztor komoly kifejezéssel az arcán hallgat. Hogy valami készül az egyértelmű számára. De, hogy a vezér tervez valamit vagy veszély leselkedik a thargokra az még nem egyértelmű számára. Arra, hogy ma ünnepelnek se múlik el a pásztor képéről ez a komolyság. Számára a harc és a háború nem dicsőség és nem kívánatos. Ő családra vágyik és az a gondolat, hogy ember ellen fogjon fegyvert felkavarta őt. Aztán beszélni is kezd a vezér. Nem csak hozzá hanem mindenkihez. Észrevette már, hogy a másik szeret képesen beszélni. Azzal még nem is lenne baj, de amit sugallnak azok a képek az nem tetszik a pásztornak. Ez nem olyan vezér szava, aki megvédené a népét hanem olyané, aki hadba viszi és megöleti. Nem esik most már olyan jól ez a meghívás se. Ez a máglya nem olyan mint amit Kagan vezér gyújtott. Rossz érzés van Trodd-ban és az, azt követő szavak se tetszenek neki. Nem ért a politikához, de ez úgy hangzott mintha szembe akarnának menni Arthenior-al. Mikor visszaül mellé a férfi akkor nem szól semmit az elhangzottakra. Amaz szólítja meg őt.*
-Nem sok időt töltök manapság a hegyen, de voltak itt mindenféle népek. Volt egy elf kapuőr ha jól emlékszem.*Aztán észre véve kiről van szó választ ad.*Az ott Relael asszony. A lázadás után jött ide. Kint él a folyó mellett az urával, a gyerekével meg egy szolgálójával. Rendes asszony. Egyszer kölcsönadta a lovát.
*Ami, a nemeseknek nem szokása ugyebár. Akkor sokat nőtt a nő a pásztor szemében. Talán észrevette, hogy róla van szó, de meg is indul feléjük ahol az első szavakat Trodd-hoz intézi.*
-Abból nem öröm összeülni.
*Ad igazat a nőnek. A kapott kérdés pedig meglepi a pásztort. Nem számított erre. Még el is mosolyodik. Majd teljes értetlenséggel néz a nőre a hús kapcsán. Látszólag nem érti miről van szó.*
-Hús? Nem tudom milyen hús. A házam már megépült. Köszönöm a kérdést. Maguk, hogy vannak?
*Szól a kérdés a nőnek, a gyereknek, a férjnek akit Trodd még nem látott, de biztos van, hisz anélkül nincs gyerek se. Őt nem zavarná a nő társasága. Közvetlen vidám teremtésként emlékszik rá. Meg hátha szóba kerül Latlie-is. Esetleg elő is kerül. Az biztosítaná a pásztort, hogy megérte eljönnie ide.*
*Bólint. A vaskorsóban majd kitalálják mennyiről is van szó. Így szokott az lenni. Ezt a farkasos tréfát pedig lehet, hogy valami Tharg dolog, de ő nem érti. Úgy beszél a másik mintha komolyan mondaná. Furcsa dolog ez. Mindenesetre Trodd nem árulja el magát.*
-Biztos úgy van.
*Hagyja annyiban a dolgot. Viszont azzal egyet értenek, hogy mire volna szükség ahhoz, hogy teljes legyen az élet. Asszony és gyerek. Aki, minden nőt akar az még gyerek. A férfinek család kell. Szavaira és kérdésére a másik hosszabban kezd beszélni amit a pásztor komoly kifejezéssel az arcán hallgat. Hogy valami készül az egyértelmű számára. De, hogy a vezér tervez valamit vagy veszély leselkedik a thargokra az még nem egyértelmű számára. Arra, hogy ma ünnepelnek se múlik el a pásztor képéről ez a komolyság. Számára a harc és a háború nem dicsőség és nem kívánatos. Ő családra vágyik és az a gondolat, hogy ember ellen fogjon fegyvert felkavarta őt. Aztán beszélni is kezd a vezér. Nem csak hozzá hanem mindenkihez. Észrevette már, hogy a másik szeret képesen beszélni. Azzal még nem is lenne baj, de amit sugallnak azok a képek az nem tetszik a pásztornak. Ez nem olyan vezér szava, aki megvédené a népét hanem olyané, aki hadba viszi és megöleti. Nem esik most már olyan jól ez a meghívás se. Ez a máglya nem olyan mint amit Kagan vezér gyújtott. Rossz érzés van Trodd-ban és az, azt követő szavak se tetszenek neki. Nem ért a politikához, de ez úgy hangzott mintha szembe akarnának menni Arthenior-al. Mikor visszaül mellé a férfi akkor nem szól semmit az elhangzottakra. Amaz szólítja meg őt.*
-Nem sok időt töltök manapság a hegyen, de voltak itt mindenféle népek. Volt egy elf kapuőr ha jól emlékszem.*Aztán észre véve kiről van szó választ ad.*Az ott Relael asszony. A lázadás után jött ide. Kint él a folyó mellett az urával, a gyerekével meg egy szolgálójával. Rendes asszony. Egyszer kölcsönadta a lovát.
*Ami, a nemeseknek nem szokása ugyebár. Akkor sokat nőtt a nő a pásztor szemében. Talán észrevette, hogy róla van szó, de meg is indul feléjük ahol az első szavakat Trodd-hoz intézi.*
-Abból nem öröm összeülni.
*Ad igazat a nőnek. A kapott kérdés pedig meglepi a pásztort. Nem számított erre. Még el is mosolyodik. Majd teljes értetlenséggel néz a nőre a hús kapcsán. Látszólag nem érti miről van szó.*
-Hús? Nem tudom milyen hús. A házam már megépült. Köszönöm a kérdést. Maguk, hogy vannak?
*Szól a kérdés a nőnek, a gyereknek, a férjnek akit Trodd még nem látott, de biztos van, hisz anélkül nincs gyerek se. Őt nem zavarná a nő társasága. Közvetlen vidám teremtésként emlékszik rá. Meg hátha szóba kerül Latlie-is. Esetleg elő is kerül. Az biztosítaná a pásztort, hogy megérte eljönnie ide.*
11606. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-25 22:18:06
Üzenet elküldve: 2024-04-25 22:18:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
- Hm?
*Kissé értetlenül pislog Kyrre, aki kissé váratlan témát választ beszélgetésük tárgyának. Engedelmesen biccent a jó tanácsra, miközben átveszi lova kantárát.*
- Értem.
*Feleli kimérten, csupán azért, hogy mondjon is valamit. Búcsújuk rövid, s csupán Relael mutat bármiféle baráti gesztust egy közvetlen mosoly formájában.*
- Igyekszem. Te pedig, ha mód van rá, akkor kerüld a Wegtorenieket!
//A Tűz Hajnala//
*Egy hosszú pillanatig vár még, mielőtt tovább libbenne, egy nyugodt helyet keresve, ahol végre hátasa is lecsillapodhat valamelyest. A többi utazó lova mellé köti ki sajátját, majd a közelben lébecoló egyik parasztnak átnyújt 10 aranyat
, hogy figyeljen rá, s remélhetőleg ezzel elkerülve azt, hogy ellopják addig, amíg ő mulatozik.
Ez nem telik bele néhány percbe, rövidesen ezt követően ismét a forgatagban találja magát, amit cseppet sem bán. Az ünnepségek az ő megszokott, jól ismert közege, s a thargok világa sem áll távol tőle. Meg is érzi magán valaki tekintetét, nem tart sok időbe mire megleli a furcsa érzés forrását, melyben segít az is, hogy Yagnar leplezetlenül mustrálja őt. Egyszerű kíváncsiságot érez csupán, s nem olyasfajta pajzán érdeklődést, mint mondjuk Ipsioni esetében. Rövid hezitálást követően kerít magának egy üres poharat, majd némi bort, csak ezt követően közelíti meg a vezér asztalát.
Yagnar mellett ülőket futólag ismeri, ezért amint eléjük járul elsőként őket üdvözli egy baráti mosollyal és meleg pillantással.*
- Örülök, hogy ezúttal nem egy halott megemlékezése során találkozunk ismét.
*E szavakat főleg Troddhoz intézi, mert bár a szőke barbár nő is ismerős a számára, de vele még nem igen volt lehetősége beszélgetni.*
- Megépült-e már a háza kedves Trodd? Ó jut eszembe, a hús!
*Csattan fel lelkesen.*
- Igazán lekötelezett vele, köszönöm, hogy segített. Sok dicséretet kaptam már rá.
*Rövid, méltató üdvözlését követően végre figyelme egésze Yagnarra terelődik, akit széles mosollyal üdvözöl. Ezúttal mellőzi a pukedlit, csupán egy főhajtással tiszteleg előtte.*
- Kérem engedje meg, hogy bemutatkozzam, mert úgy hiszem mi még nem találkoztunk. Relael a becses nevem, s megtisztelne vele, ha csatlakozhatnék. Már amennyiben nem zavarok. Szabad?
- Hm?
*Kissé értetlenül pislog Kyrre, aki kissé váratlan témát választ beszélgetésük tárgyának. Engedelmesen biccent a jó tanácsra, miközben átveszi lova kantárát.*
- Értem.
*Feleli kimérten, csupán azért, hogy mondjon is valamit. Búcsújuk rövid, s csupán Relael mutat bármiféle baráti gesztust egy közvetlen mosoly formájában.*
- Igyekszem. Te pedig, ha mód van rá, akkor kerüld a Wegtorenieket!
//A Tűz Hajnala//
*Egy hosszú pillanatig vár még, mielőtt tovább libbenne, egy nyugodt helyet keresve, ahol végre hátasa is lecsillapodhat valamelyest. A többi utazó lova mellé köti ki sajátját, majd a közelben lébecoló egyik parasztnak átnyújt 10 aranyat
, hogy figyeljen rá, s remélhetőleg ezzel elkerülve azt, hogy ellopják addig, amíg ő mulatozik. Ez nem telik bele néhány percbe, rövidesen ezt követően ismét a forgatagban találja magát, amit cseppet sem bán. Az ünnepségek az ő megszokott, jól ismert közege, s a thargok világa sem áll távol tőle. Meg is érzi magán valaki tekintetét, nem tart sok időbe mire megleli a furcsa érzés forrását, melyben segít az is, hogy Yagnar leplezetlenül mustrálja őt. Egyszerű kíváncsiságot érez csupán, s nem olyasfajta pajzán érdeklődést, mint mondjuk Ipsioni esetében. Rövid hezitálást követően kerít magának egy üres poharat, majd némi bort, csak ezt követően közelíti meg a vezér asztalát.
Yagnar mellett ülőket futólag ismeri, ezért amint eléjük járul elsőként őket üdvözli egy baráti mosollyal és meleg pillantással.*
- Örülök, hogy ezúttal nem egy halott megemlékezése során találkozunk ismét.
*E szavakat főleg Troddhoz intézi, mert bár a szőke barbár nő is ismerős a számára, de vele még nem igen volt lehetősége beszélgetni.*
- Megépült-e már a háza kedves Trodd? Ó jut eszembe, a hús!
*Csattan fel lelkesen.*
- Igazán lekötelezett vele, köszönöm, hogy segített. Sok dicséretet kaptam már rá.
*Rövid, méltató üdvözlését követően végre figyelme egésze Yagnarra terelődik, akit széles mosollyal üdvözöl. Ezúttal mellőzi a pukedlit, csupán egy főhajtással tiszteleg előtte.*
- Kérem engedje meg, hogy bemutatkozzam, mert úgy hiszem mi még nem találkoztunk. Relael a becses nevem, s megtisztelne vele, ha csatlakozhatnék. Már amennyiben nem zavarok. Szabad?
11605. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-25 14:54:28
Üzenet elküldve: 2024-04-25 14:54:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Ipsioni nem búcsúzik tőle, csak Relaeltől, de ha köszönne neki sem fogadná. Gyerekes bosszúnak tűnhet, de lénye legmélyebb voltában sértené, ha - főleg ezek után, - részt kellene vennie bármiben, ami a kereskedőt érinti. Némán fordul el a férfitól, miután a nő kifizette az italokat és elindul egy irányba. Valamerre. Ezúttal nem figyeli, merre mennek, gépiesen fordítja meg a lovat, és követi őt, összevont szemöldökkel fixírozva a földet maga előtt.
Relael közvetlenül hozzá intézett szavai zökkentik csak ki a magába fordult állapotából, vissza a valóságba. Felnéz rájuk, majd körbe az ünneplőkön a valamivel szellősebb térben. Semmi dolga közöttük. Nem érdekli sem a háttérzajjá tompuló beszéd, sem az ital, sem a máglyák felhőket nyaldosó lángjai. A kíváncsiságát a nő dolgával kapcsolatban még foglalkoztatná egy-két megválaszolatlan kérdés, de az sem most. A kereskedő okozta haragot a közöny követi egyedüli megoldásként. Úgy érzi magát, mint egy elefántcsonttoronyban. Elgondolkozva fordul vissza előre.*
- Ne feledd el megpatkoltatni. *Int az állával a ló felé, ahogy Relael megpaskolja az állat nyakát, visszautalva a tavernabeli csapos megjegyzésére.* - Csak akkor tud jól szolgálni, ha gondoskodsz róla. *Nyújtja aztán felé az eddig őrzött kantárszárat.
Fejben még nem engedte el a történteket, ezért nehezebb a másik mondataira koncentrálnia. A zaj, az ünnepség, és az emberek sokasága mostanra kezdik igazából kifejteni a hatásukat. Visszazuhanva a szokott komor ábrázata mögé figyeli a hosszúéletű nemest.*
- Ha épp minden marcona úriembered elfoglalt, és beéred velem.
*Biccent a munka ajánlatára, a szavai mellé illő cinkos mosoly azonban elmarad az arcáról. Nem zárja ki a lehetőségét, hogy szűkösebb, vagy akár unalmasabb napokon a kikötői kocsmába vigye az útja. De nem is ígéri meg. Igaz, azt sem ígérte meg, hogy elkíséri őt az italokért. Szótlanul állja egy darabig a nő pillantását a thargok ünnepének közepén.*
- Vigyázz magadra, hölgyem.
*Mondja végül békésen.*
A hozzászólás írója (Kyr q'Naviel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.25 14:55:35
//A Tűz Hajnala//
*Ipsioni nem búcsúzik tőle, csak Relaeltől, de ha köszönne neki sem fogadná. Gyerekes bosszúnak tűnhet, de lénye legmélyebb voltában sértené, ha - főleg ezek után, - részt kellene vennie bármiben, ami a kereskedőt érinti. Némán fordul el a férfitól, miután a nő kifizette az italokat és elindul egy irányba. Valamerre. Ezúttal nem figyeli, merre mennek, gépiesen fordítja meg a lovat, és követi őt, összevont szemöldökkel fixírozva a földet maga előtt.
Relael közvetlenül hozzá intézett szavai zökkentik csak ki a magába fordult állapotából, vissza a valóságba. Felnéz rájuk, majd körbe az ünneplőkön a valamivel szellősebb térben. Semmi dolga közöttük. Nem érdekli sem a háttérzajjá tompuló beszéd, sem az ital, sem a máglyák felhőket nyaldosó lángjai. A kíváncsiságát a nő dolgával kapcsolatban még foglalkoztatná egy-két megválaszolatlan kérdés, de az sem most. A kereskedő okozta haragot a közöny követi egyedüli megoldásként. Úgy érzi magát, mint egy elefántcsonttoronyban. Elgondolkozva fordul vissza előre.*
- Ne feledd el megpatkoltatni. *Int az állával a ló felé, ahogy Relael megpaskolja az állat nyakát, visszautalva a tavernabeli csapos megjegyzésére.* - Csak akkor tud jól szolgálni, ha gondoskodsz róla. *Nyújtja aztán felé az eddig őrzött kantárszárat.
Fejben még nem engedte el a történteket, ezért nehezebb a másik mondataira koncentrálnia. A zaj, az ünnepség, és az emberek sokasága mostanra kezdik igazából kifejteni a hatásukat. Visszazuhanva a szokott komor ábrázata mögé figyeli a hosszúéletű nemest.*
- Ha épp minden marcona úriembered elfoglalt, és beéred velem.
*Biccent a munka ajánlatára, a szavai mellé illő cinkos mosoly azonban elmarad az arcáról. Nem zárja ki a lehetőségét, hogy szűkösebb, vagy akár unalmasabb napokon a kikötői kocsmába vigye az útja. De nem is ígéri meg. Igaz, azt sem ígérte meg, hogy elkíséri őt az italokért. Szótlanul állja egy darabig a nő pillantását a thargok ünnepének közepén.*
- Vigyázz magadra, hölgyem.
*Mondja végül békésen.*
A hozzászólás írója (Kyr q'Naviel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.25 14:55:35
11604. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-24 23:39:06
Üzenet elküldve: 2024-04-24 23:39:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
-Teysus kísérjen és adjon jó szerencsét, bájos úrnő!
*Mélyen hajol az elf előtt, már amennyire ezt sajátságos testfelépítése engedi. Közben azért nem rest megszemlélni a mutatós dekoltázst, csak úgy futólag és suttyomban persze.* ~Hogy nem sül le a zsugori képetekről a bőr... Megálljatok csak, eljön még a nap, hogy Rundengart Ipsioni előtt kell majd a porban kushadnotok!~ *Széles mosollyal búcsúzik, majd a parasztokhoz hátrál, hátha sikerül eladnia a tyúkokat legalább.
Nagyobb urakra és úrnőkre számított itt, de ki kell hoznia ebből is a legtöbbet. A nagy sokaságban persze nem figyel fel Kyr hirtelen gerjedő haragjára, miért is figyelne. Leköti a megannyi népség, aki a portékái köré sereglett. Persze odafigyel, nehogy lába kéljen valaminek itt, az enyveskezű parasztkölykök között!*
-Tessék, csak tessék! Artheniori portéka, de abból a legjobb! Rundengart Ipsioni olcsón méri! *Harsogja. Persze elhallgat, ahogy a barbár férfi nekiáll szónokolni a túloldalon. Megvárja, míg a népek kigyönyörködik magukat a hatalmas lángokban, s csak utána kezd neki ismét portékái szórásába.*
//A Tűz Hajnala//
-Teysus kísérjen és adjon jó szerencsét, bájos úrnő!
*Mélyen hajol az elf előtt, már amennyire ezt sajátságos testfelépítése engedi. Közben azért nem rest megszemlélni a mutatós dekoltázst, csak úgy futólag és suttyomban persze.* ~Hogy nem sül le a zsugori képetekről a bőr... Megálljatok csak, eljön még a nap, hogy Rundengart Ipsioni előtt kell majd a porban kushadnotok!~ *Széles mosollyal búcsúzik, majd a parasztokhoz hátrál, hátha sikerül eladnia a tyúkokat legalább.
Nagyobb urakra és úrnőkre számított itt, de ki kell hoznia ebből is a legtöbbet. A nagy sokaságban persze nem figyel fel Kyr hirtelen gerjedő haragjára, miért is figyelne. Leköti a megannyi népség, aki a portékái köré sereglett. Persze odafigyel, nehogy lába kéljen valaminek itt, az enyveskezű parasztkölykök között!*
-Tessék, csak tessék! Artheniori portéka, de abból a legjobb! Rundengart Ipsioni olcsón méri! *Harsogja. Persze elhallgat, ahogy a barbár férfi nekiáll szónokolni a túloldalon. Megvárja, míg a népek kigyönyörködik magukat a hatalmas lángokban, s csak utána kezd neki ismét portékái szórásába.*
11603. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-24 22:44:30
Üzenet elküldve: 2024-04-24 22:44:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Szinte bőrén érzi Kyr perzselő ellenszenvét a kufárral szemben, s kissé tanácstalan annak okát illetően. Persze ő sem tartja sokra azt a gusztustalan alakot, ámbár némileg túlzásnak vélné ezt a szintű haragot. S talán kicsit bosszantja is, elvégre ő bizony nagyon igyekezett a fiatal férfi komor arcát megtörni, teljesen sikertelenül.*
~ Szép szép, mondhatom. ~
*Rosszallásra nincs viszont most ideje, elvégre még a fizetéssel elmaradt. Nem bánja, hogy végül kevesebbel megúszta a költekezést, elvégre akad mire költeni mindig. Kísérője sürgető kérlelése persze nem kerüli el figyelmét, ahogy annak feszült hangulata sem, ezért kissé kapkodva számolja le a 240 aranyat, amiRundengart Ipsionit illeti. *
- Az istenek óvjanak utadon, kedves uram!
*Egy gyakorlott pukedlivel búcsúzik, majd arrébb húzódik, hogy helyet adjon a többi esetleges érdeklődőnek, illetve egy kevésbé zsúfolt területet keressen magának. Yagnar beszédére is felfigyel ugyan, de a szavak nem egészen jutnak el tudatáig, hiszen a szónoklat közben még javában a kalmárral társalogtak. Mire észbe kap, már magasra nyújtózkodnak a máglya lángjai, amit néhány hosszú pillanatig borzongva csodál, mielőtt visszatér a valóságba.*
- Köszönöm a segítségedet.
*A nyeregtáska csatját bekapcsolva biztosítja, hogy az ott lévő portékái nem pottyanjanak ki, s addig is lefoglalja kezeit is.*
- Az italokat megszerezve viszont nincs további indokom a városba menni jelenleg, ellenben itt úgy hiszem akadna még elintéznivalóm.
*Megpaskolgatja lova nyakát, aki Kyrnek hála igen nyugodt most az emberek okozta zűrzavar ellenére.*
- Megtetted amit megígértél, így távozhatsz, ha szeretnél. Ha pedig munkára volna szükséged a későbbiekben, akkor könnyen megtalálhatsz.
*Fejét oldalra billentve játékosan méricskéli Kyrt, arcán pedig szokásos bájos mosolyával igyekszik ajánlatát még vonzóbbá tenni.*
//A Tűz Hajnala//
*Szinte bőrén érzi Kyr perzselő ellenszenvét a kufárral szemben, s kissé tanácstalan annak okát illetően. Persze ő sem tartja sokra azt a gusztustalan alakot, ámbár némileg túlzásnak vélné ezt a szintű haragot. S talán kicsit bosszantja is, elvégre ő bizony nagyon igyekezett a fiatal férfi komor arcát megtörni, teljesen sikertelenül.*
~ Szép szép, mondhatom. ~
*Rosszallásra nincs viszont most ideje, elvégre még a fizetéssel elmaradt. Nem bánja, hogy végül kevesebbel megúszta a költekezést, elvégre akad mire költeni mindig. Kísérője sürgető kérlelése persze nem kerüli el figyelmét, ahogy annak feszült hangulata sem, ezért kissé kapkodva számolja le a 240 aranyat, amiRundengart Ipsionit illeti.
* - Az istenek óvjanak utadon, kedves uram!
*Egy gyakorlott pukedlivel búcsúzik, majd arrébb húzódik, hogy helyet adjon a többi esetleges érdeklődőnek, illetve egy kevésbé zsúfolt területet keressen magának. Yagnar beszédére is felfigyel ugyan, de a szavak nem egészen jutnak el tudatáig, hiszen a szónoklat közben még javában a kalmárral társalogtak. Mire észbe kap, már magasra nyújtózkodnak a máglya lángjai, amit néhány hosszú pillanatig borzongva csodál, mielőtt visszatér a valóságba.*
- Köszönöm a segítségedet.
*A nyeregtáska csatját bekapcsolva biztosítja, hogy az ott lévő portékái nem pottyanjanak ki, s addig is lefoglalja kezeit is.*
- Az italokat megszerezve viszont nincs további indokom a városba menni jelenleg, ellenben itt úgy hiszem akadna még elintéznivalóm.
*Megpaskolgatja lova nyakát, aki Kyrnek hála igen nyugodt most az emberek okozta zűrzavar ellenére.*
- Megtetted amit megígértél, így távozhatsz, ha szeretnél. Ha pedig munkára volna szükséged a későbbiekben, akkor könnyen megtalálhatsz.
*Fejét oldalra billentve játékosan méricskéli Kyrt, arcán pedig szokásos bájos mosolyával igyekszik ajánlatát még vonzóbbá tenni.*
11602. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-24 17:23:18
Üzenet elküldve: 2024-04-24 17:23:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 218
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 218
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
-Egy néhányat biztosan levágnak majd. Alaposan a fenekére néztünk az éléskamrának. De a Vaskorsóban minden bizonnyal tudni fogják, mennyi. *Majd valakit leszalajt. Örülne, ha lenne embere az efféle feladatokra. Sokat hallott erről a kancelláról, de olybá fest, az úrnővel együtt elszelelt.*
-Ha farkasbőrben van az ember, egészen másmilyen ízlésvilággal rendelkezik. *Elréved valahova a pásztor válla felett, miközben szórakozottan végigsimít szakállán. Ott érzi még a vér és a nyers hús ízét a szájában... Mégsem tölti el undorral. Valami megváltoztatta, mikor osztozott a farkassal a testén.*
-Úgy teljes. *Asszony és gyerek... Nem vitatkozik a pásztor szavaival. Egykor alighanem ő is így gondolta... Most viszont más feladatot kapott az Ősök Szellemétől.*
-Most sincs ez másképp, Trodd úr. A thargok megvédenek. Ugyanakkor eljöhet az idő, hogy valaki a földedre lép majd. Olyan valaki, aki nem közülünk való. Eljöhet az idő, hogy bizony meg kell ragadni azt a fokost. *Pillant a pásztor fegyverére.*
-De ne fessünk ma falra semmi baljósat vagy rosszat! *Ocsúdik, kissé feljebb is húzza magát székében.*
-Ma ünneplünk, Trodd úr! *Tekintete a vendégeken jár. Nehéz lenne azt állítani, hogy ismer mindenkit, de talán még csak a zömét sem. Ennek ellenére nem rest viszonozni minden biccentést, mi feléjük irányul.*
-Azt hiszem, itt az ideje szólani. *Címzi még Troddnak, majd szólásra emelkedik ott, az asztalfőn.*
-Thargok és más atyafiak! Eljöttetek. Akarva-akaratlanul, de tanúk vagytok Ti. *Végighordozza sárga tekintetét az egybegyűlteken, mielőtt folytatná.*
-Az őshazában a jelolvasó asszonyok megmondták; "Mikoron a tűz majd a felhőket nyaldossa, új időszámítás veszi kezdetét. A patakokat vér duzzasztja majd, a tornyok pedig ledőlnek. De a thargok... A thargok erősebbek lesznek, mint valaha." *Azon kapja magát, hogy fel s alá sétál.*
-Tegyünk érte, hogy égig érjen az a tűz! Gyújtsátok a máglyákat! *Nem is kell kétszer szólani, néhány kölyök már a máglyarakásokhoz is lép, hogy az apró, faragott figurákkal gazdagon tarkított farakásokat lángra lobbantsák. A tűz lassan, de biztosan emészti a fahasábokat, de idő, mire elnyeri méltó nagyságát.*
-Vándorok, vigyétek hát hírül; Thargia szabad, s az is marad! Nincs több szava e földön pöffeszkedő artheniori uraknak. Ki nem hajlik, könnyedén megtörik majd a tharg szélnek. Ám most egyetek és igyatok, folyjon a bor! Egészség! *Széles vigyorral emeli a korsóját a magasba, miközben ismét csak végighordozza tekintetét az egybegyűlteken. Nem rest kiszúrni a hájas kereskedő körül legyeskedő párost sem. Látja az elfet, s hogy viselete igen csak hasonlatos a thargokéhoz.*
-Mondd csak, Trodd úr. *Ereszkedik vissza a székébe.*
-Ugyan nem ismerem még a Vashegyet olyannyira, mint szeretném... De sok hosszúéltű akad népünk kötelékeiben? *Amennyiben Trodd követi a tekintetét, úgy könnyedén kiszúrhatja Relaelt és Kyrt maga is.*
-Egy néhányat biztosan levágnak majd. Alaposan a fenekére néztünk az éléskamrának. De a Vaskorsóban minden bizonnyal tudni fogják, mennyi. *Majd valakit leszalajt. Örülne, ha lenne embere az efféle feladatokra. Sokat hallott erről a kancelláról, de olybá fest, az úrnővel együtt elszelelt.*
-Ha farkasbőrben van az ember, egészen másmilyen ízlésvilággal rendelkezik. *Elréved valahova a pásztor válla felett, miközben szórakozottan végigsimít szakállán. Ott érzi még a vér és a nyers hús ízét a szájában... Mégsem tölti el undorral. Valami megváltoztatta, mikor osztozott a farkassal a testén.*
-Úgy teljes. *Asszony és gyerek... Nem vitatkozik a pásztor szavaival. Egykor alighanem ő is így gondolta... Most viszont más feladatot kapott az Ősök Szellemétől.*
-Most sincs ez másképp, Trodd úr. A thargok megvédenek. Ugyanakkor eljöhet az idő, hogy valaki a földedre lép majd. Olyan valaki, aki nem közülünk való. Eljöhet az idő, hogy bizony meg kell ragadni azt a fokost. *Pillant a pásztor fegyverére.*
-De ne fessünk ma falra semmi baljósat vagy rosszat! *Ocsúdik, kissé feljebb is húzza magát székében.*
-Ma ünneplünk, Trodd úr! *Tekintete a vendégeken jár. Nehéz lenne azt állítani, hogy ismer mindenkit, de talán még csak a zömét sem. Ennek ellenére nem rest viszonozni minden biccentést, mi feléjük irányul.*
-Azt hiszem, itt az ideje szólani. *Címzi még Troddnak, majd szólásra emelkedik ott, az asztalfőn.*
-Thargok és más atyafiak! Eljöttetek. Akarva-akaratlanul, de tanúk vagytok Ti. *Végighordozza sárga tekintetét az egybegyűlteken, mielőtt folytatná.*
-Az őshazában a jelolvasó asszonyok megmondták; "Mikoron a tűz majd a felhőket nyaldossa, új időszámítás veszi kezdetét. A patakokat vér duzzasztja majd, a tornyok pedig ledőlnek. De a thargok... A thargok erősebbek lesznek, mint valaha." *Azon kapja magát, hogy fel s alá sétál.*
-Tegyünk érte, hogy égig érjen az a tűz! Gyújtsátok a máglyákat! *Nem is kell kétszer szólani, néhány kölyök már a máglyarakásokhoz is lép, hogy az apró, faragott figurákkal gazdagon tarkított farakásokat lángra lobbantsák. A tűz lassan, de biztosan emészti a fahasábokat, de idő, mire elnyeri méltó nagyságát.*
-Vándorok, vigyétek hát hírül; Thargia szabad, s az is marad! Nincs több szava e földön pöffeszkedő artheniori uraknak. Ki nem hajlik, könnyedén megtörik majd a tharg szélnek. Ám most egyetek és igyatok, folyjon a bor! Egészség! *Széles vigyorral emeli a korsóját a magasba, miközben ismét csak végighordozza tekintetét az egybegyűlteken. Nem rest kiszúrni a hájas kereskedő körül legyeskedő párost sem. Látja az elfet, s hogy viselete igen csak hasonlatos a thargokéhoz.*
-Mondd csak, Trodd úr. *Ereszkedik vissza a székébe.*
-Ugyan nem ismerem még a Vashegyet olyannyira, mint szeretném... De sok hosszúéltű akad népünk kötelékeiben? *Amennyiben Trodd követi a tekintetét, úgy könnyedén kiszúrhatja Relaelt és Kyrt maga is.*
11601. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-24 12:30:52
Üzenet elküldve: 2024-04-24 12:30:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Odébb mozdulva enged utat Relaelnek a nyeregtáskához az italokkal, nem eresztve közben sem a kezében tartott kantárszárat, sem a kalmárt a tekintetével. Ha kevésbé lenne bizalmatlan a nyájas férfival szemben automatikusan elvenné a nő által egyensúlyozott üvegeket és segítene elpakolni, de mint egy véreb ha szagot fog, nem hajlandó elfordulni az árustól. Nem szereti a piaci kereskedőket. Épp elég dolga volt velük vevőként, és olykor szállítóként egyaránt. A simulékony mondatok mögött mindig önző szándék húzódik. Sosem adják ingyen a portékáikat, és a szavak sem többek ennél - eszközök a pénzszerzéshez. Éppen ezért figyel rájuk ezúttal is, és nem kerüli el a fülét a hatvanöt arany dolga. Nem a számok, de az arcátlan..-
Belesápad a haragba, ahogy Ipsioni ráemeli az ujját. Megrándul a szája széle a mozdulatra, de lefojtja a fellángoló dühét, lassan feljebb emelve az állát. Mozdulatlanul hallgatja a férfit, elfehéredett ujjakkal tartva a ló kantárját. Azzal hitegeti magát, hogy nem tartja annyira a másikat, hogy rápocsékolja a szavait, bár volna mit mondania. De abban sem biztos, hogy szavak volnának, amik kijönnének a torkából, ha kinyitná a száját. Csak az állkapcsán dagadnak ki az izmok, ahogy egyre összébb préseli a fogait. Ha üvöltene, rövid úton követné a hangját az ökle is. És ezt nem engedheti meg magának. Nem, amíg Relael itt áll mellette, és egy tharg ünnepség közepén vannak. Amúgy sem.
Szoborként fordítja egy leheletnyit a nő felé az arcát.*
- Fizesd ki, kérlek, mielőtt alkalma lenne még többet beszélni..
*Mormolja fojtottan maga elé, rezzenéstelenül a kalmáron tartva a szemét. Bízik az elf füleiben. A zajban más valószínűleg nem, de a közelében állva a hosszúéletű kiveheti a félhalk szavakat. Nem utasít, és nem is sürgető a hangja, mozdulatlan marad a helyén, akármit is csinál a nő. Semmi joga utasítani őt. De reméli, hogy mihamarabb megoldja a fizetés dolgát, mielőtt meggondolná magát, és ő maga zárná rövidre a témát a kereskedővel.*
//A Tűz Hajnala//
*Odébb mozdulva enged utat Relaelnek a nyeregtáskához az italokkal, nem eresztve közben sem a kezében tartott kantárszárat, sem a kalmárt a tekintetével. Ha kevésbé lenne bizalmatlan a nyájas férfival szemben automatikusan elvenné a nő által egyensúlyozott üvegeket és segítene elpakolni, de mint egy véreb ha szagot fog, nem hajlandó elfordulni az árustól. Nem szereti a piaci kereskedőket. Épp elég dolga volt velük vevőként, és olykor szállítóként egyaránt. A simulékony mondatok mögött mindig önző szándék húzódik. Sosem adják ingyen a portékáikat, és a szavak sem többek ennél - eszközök a pénzszerzéshez. Éppen ezért figyel rájuk ezúttal is, és nem kerüli el a fülét a hatvanöt arany dolga. Nem a számok, de az arcátlan..-
Belesápad a haragba, ahogy Ipsioni ráemeli az ujját. Megrándul a szája széle a mozdulatra, de lefojtja a fellángoló dühét, lassan feljebb emelve az állát. Mozdulatlanul hallgatja a férfit, elfehéredett ujjakkal tartva a ló kantárját. Azzal hitegeti magát, hogy nem tartja annyira a másikat, hogy rápocsékolja a szavait, bár volna mit mondania. De abban sem biztos, hogy szavak volnának, amik kijönnének a torkából, ha kinyitná a száját. Csak az állkapcsán dagadnak ki az izmok, ahogy egyre összébb préseli a fogait. Ha üvöltene, rövid úton követné a hangját az ökle is. És ezt nem engedheti meg magának. Nem, amíg Relael itt áll mellette, és egy tharg ünnepség közepén vannak. Amúgy sem.
Szoborként fordítja egy leheletnyit a nő felé az arcát.*
- Fizesd ki, kérlek, mielőtt alkalma lenne még többet beszélni..
*Mormolja fojtottan maga elé, rezzenéstelenül a kalmáron tartva a szemét. Bízik az elf füleiben. A zajban más valószínűleg nem, de a közelében állva a hosszúéletű kiveheti a félhalk szavakat. Nem utasít, és nem is sürgető a hangja, mozdulatlan marad a helyén, akármit is csinál a nő. Semmi joga utasítani őt. De reméli, hogy mihamarabb megoldja a fizetés dolgát, mielőtt meggondolná magát, és ő maga zárná rövidre a témát a kereskedővel.*
11600. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-23 18:55:39
Üzenet elküldve: 2024-04-23 18:55:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Őszinte megdöbbenéssel egyenesedik fel portékái közül, hogy a férfi felé forduljon. Egy dolgot sosem tudna elvitatni magától; ha a sikamlós trükkjeiről van szó, akkor bizony tökéletes az emlékezőtehetsége. Itt sincs ez másképp, teljesen biztos benne, hogy hatvanöt aranyat mondott.
Húsos, tömzsi mutatóujját játékosan fenyegetően rázza meg Kyr felé, miközben visszaköltözteti arcára a mosolyt.*
-Nagyon jó, ifjú úr, nagyon jó! De Ipsioni sosem csalna a számokkal, sohasem! Arany dolgában nem ismer tréfát. Ugyanakkor... Mivel ilyen bájos a hölgye, ezért hajlandó vagyok alkudni az árból. Legyen hatvan arany darabja, ne érje szó a ház elejét amiatt, hogy Ipsioni nem alkuszik! *Inkább benyeli azt a néhány arany különbséget, semmint hogy bármi rossz híre menjen itt a parasztok és barbárok gyűrűjében.
Markát tartja Relael felé egy finom hajbókolás kíséretében. Itt már többet aligha enged az árból.*
-Kész rablás ez egy valódi, Artheniorban kevert bájitalért, de a magamfajta kereskedő kész ráfizetni, ha ily vevői akadnak! *Folytatja még, ám immáron kevésbé szívélyesen csengenek szavai.*
//A Tűz Hajnala//
*Őszinte megdöbbenéssel egyenesedik fel portékái közül, hogy a férfi felé forduljon. Egy dolgot sosem tudna elvitatni magától; ha a sikamlós trükkjeiről van szó, akkor bizony tökéletes az emlékezőtehetsége. Itt sincs ez másképp, teljesen biztos benne, hogy hatvanöt aranyat mondott.
Húsos, tömzsi mutatóujját játékosan fenyegetően rázza meg Kyr felé, miközben visszaköltözteti arcára a mosolyt.*
-Nagyon jó, ifjú úr, nagyon jó! De Ipsioni sosem csalna a számokkal, sohasem! Arany dolgában nem ismer tréfát. Ugyanakkor... Mivel ilyen bájos a hölgye, ezért hajlandó vagyok alkudni az árból. Legyen hatvan arany darabja, ne érje szó a ház elejét amiatt, hogy Ipsioni nem alkuszik! *Inkább benyeli azt a néhány arany különbséget, semmint hogy bármi rossz híre menjen itt a parasztok és barbárok gyűrűjében.
Markát tartja Relael felé egy finom hajbókolás kíséretében. Itt már többet aligha enged az árból.*
-Kész rablás ez egy valódi, Artheniorban kevert bájitalért, de a magamfajta kereskedő kész ráfizetni, ha ily vevői akadnak! *Folytatja még, ám immáron kevésbé szívélyesen csengenek szavai.*
11599. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-22 23:15:55
Üzenet elküldve: 2024-04-22 23:15:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Sorra nyomja kezébe az italokat a kereskedő, amiket mellkasához szorítva igyekszik nem elejteni. Kyrhez és hátasához sétál, hogy a nyeregtáskába ömlessze szerzeményeit, majd ezt követően ismét a gusztustalan alakhoz lép, hogy rátérhessenek végre a fizetésre.*
- Észben tartom.
*Feleli végül közönyösen a szokásos kedvcsináló rövid monológot követően, amit Ipsioni feltehetően már untig ismételt kurta élete során.
Relael sem kifejezetten jártas a bájitalokat illetően, így akár az is megtörténhetne, amitől Kyr tart. Erről persze előbb utóbb feltehetően úgyis meg fog bizonyosodni, még ha esetleg ez a bizonyosság kellemetlen mellékhatásokkal fog járni, mint amilyen a halál maga.
Meglepődik útitársa vádló észrevételén, meg is torpan mozdulatában. Igyekszik felidézni, hogy milyen összeget említett korábban a kereskedő, de nem egészen biztos benne. Talán Kyr észrevétele bizonytalanította el, vagy az a tény, hogy nem igazán figyelt a hájas férfira, aki örömmel koptatta a szavakat.*
- Oh!
*Ezúttal Relael szótlan marad, s kíváncsian emeli tekintetét hol a kereskedőre, hol kísérőjére, miközben tétlenül szorongatja kezében bársony erszényét. Addig nem óhajt fizetni, míg eme kérdésre nem kerítenek választ.*
//A Tűz Hajnala//
*Sorra nyomja kezébe az italokat a kereskedő, amiket mellkasához szorítva igyekszik nem elejteni. Kyrhez és hátasához sétál, hogy a nyeregtáskába ömlessze szerzeményeit, majd ezt követően ismét a gusztustalan alakhoz lép, hogy rátérhessenek végre a fizetésre.*
- Észben tartom.
*Feleli végül közönyösen a szokásos kedvcsináló rövid monológot követően, amit Ipsioni feltehetően már untig ismételt kurta élete során.
Relael sem kifejezetten jártas a bájitalokat illetően, így akár az is megtörténhetne, amitől Kyr tart. Erről persze előbb utóbb feltehetően úgyis meg fog bizonyosodni, még ha esetleg ez a bizonyosság kellemetlen mellékhatásokkal fog járni, mint amilyen a halál maga.
Meglepődik útitársa vádló észrevételén, meg is torpan mozdulatában. Igyekszik felidézni, hogy milyen összeget említett korábban a kereskedő, de nem egészen biztos benne. Talán Kyr észrevétele bizonytalanította el, vagy az a tény, hogy nem igazán figyelt a hájas férfira, aki örömmel koptatta a szavakat.*
- Oh!
*Ezúttal Relael szótlan marad, s kíváncsian emeli tekintetét hol a kereskedőre, hol kísérőjére, miközben tétlenül szorongatja kezében bársony erszényét. Addig nem óhajt fizetni, míg eme kérdésre nem kerítenek választ.*
11598. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-22 17:16:26
Üzenet elküldve: 2024-04-22 17:16:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Megmarad a halvány mosolya Relael színpadias gesztusai láttán.*
~Távol álljon tőlem..~
*Felel magában a tőr kérdésére, miközben az arca visszaveszi azt a fajta sztoikus egykedvűségét, ami olyan természetesen ül a vonásain. Mintha születésétől fogva oda szánták volna. Ha azt mondaná, hogy éveket kellett küzdenie a nyugodtságáért, vajon a nő elhinné-e neki? A bizalom kiérdemelhető. A bizalmatlanság adott.
Feljebb emeli az állát a kitérő válasz hallatán. Jó szokásához híven ebbe a témába sem kíván részletesebben belemenni. Önmagában az is elég válasz számára, hogy Relael mit mond, vagy inkább, hogy mit nem mond el magától egy-egy kérdésre. Kivételesen még a szavak túlzó jellegét sem feltétlen kérdőjelezi meg. El tudja képzelni a nőről, hogy valóban mindenkit ismer, és vice versa. Nem vak, ő maga is látja, hogy miért állhat minden férfi érdekében ismeretséget kötni a hosszúéletűvel. Ezért nem meglepő igazából Tharasy kihívó viselkedése, és ha - bár ebben nem lehet biztos, - még ismerik is egymást az elffel, az még többet megmagyaráz. És ezért nem lepi meg Ipsioni kereskedőkhöz képest is túlzó hízelkedése. Néma megfigyelőként követi csupán az árus törleszkedését. Nem kíván belemenni a játékba, de nem titkoltan kéznél van, és közelebb menni sem lenne rest, ha úgy ítélné meg, hogy szükség van a közbeavatkozására. Azonban egyáltalán nem érdekli a harisnya, és úgy tűnik Relaelt sem.
Csak remélni tudja, hogy a nő biztos a dolgában, mert ő maga kinézi a kalmárból, hogy színezett vizet árul. Azonban még a nyájas szavak özöne mögé rejtve is felfigyel a férfi csúsztatására. Megfeszülnek az izmok az állkapcsán. Néhány másodpercig kontemplálja a helyzetet, miközben újabb csecse-becséket akarnak rásózni, mielőtt szóra nyitná a száját:*
- Az előbb mintha hatvan aranyat említett volna, uram. *Mozdulatlan marad az arca, ahogy tovább nézi a kereskedőt. Ezúttal sem beszél a kelleténél hangosabban, csupán az ünnepség alapzaja miatt emeli meg a hangját; megvárja, amíg Rundengart felé fordul, mielőtt nyugodtan folytatná.* - Remélem, nem kívánja megbántani a kisasszonyt?
A hozzászólás írója (Kyr q'Naviel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.22 17:17:07
//A Tűz Hajnala//
*Megmarad a halvány mosolya Relael színpadias gesztusai láttán.*
~Távol álljon tőlem..~
*Felel magában a tőr kérdésére, miközben az arca visszaveszi azt a fajta sztoikus egykedvűségét, ami olyan természetesen ül a vonásain. Mintha születésétől fogva oda szánták volna. Ha azt mondaná, hogy éveket kellett küzdenie a nyugodtságáért, vajon a nő elhinné-e neki? A bizalom kiérdemelhető. A bizalmatlanság adott.
Feljebb emeli az állát a kitérő válasz hallatán. Jó szokásához híven ebbe a témába sem kíván részletesebben belemenni. Önmagában az is elég válasz számára, hogy Relael mit mond, vagy inkább, hogy mit nem mond el magától egy-egy kérdésre. Kivételesen még a szavak túlzó jellegét sem feltétlen kérdőjelezi meg. El tudja képzelni a nőről, hogy valóban mindenkit ismer, és vice versa. Nem vak, ő maga is látja, hogy miért állhat minden férfi érdekében ismeretséget kötni a hosszúéletűvel. Ezért nem meglepő igazából Tharasy kihívó viselkedése, és ha - bár ebben nem lehet biztos, - még ismerik is egymást az elffel, az még többet megmagyaráz. És ezért nem lepi meg Ipsioni kereskedőkhöz képest is túlzó hízelkedése. Néma megfigyelőként követi csupán az árus törleszkedését. Nem kíván belemenni a játékba, de nem titkoltan kéznél van, és közelebb menni sem lenne rest, ha úgy ítélné meg, hogy szükség van a közbeavatkozására. Azonban egyáltalán nem érdekli a harisnya, és úgy tűnik Relaelt sem.
Csak remélni tudja, hogy a nő biztos a dolgában, mert ő maga kinézi a kalmárból, hogy színezett vizet árul. Azonban még a nyájas szavak özöne mögé rejtve is felfigyel a férfi csúsztatására. Megfeszülnek az izmok az állkapcsán. Néhány másodpercig kontemplálja a helyzetet, miközben újabb csecse-becséket akarnak rásózni, mielőtt szóra nyitná a száját:*
- Az előbb mintha hatvan aranyat említett volna, uram. *Mozdulatlan marad az arca, ahogy tovább nézi a kereskedőt. Ezúttal sem beszél a kelleténél hangosabban, csupán az ünnepség alapzaja miatt emeli meg a hangját; megvárja, amíg Rundengart felé fordul, mielőtt nyugodtan folytatná.* - Remélem, nem kívánja megbántani a kisasszonyt?
A hozzászólás írója (Kyr q'Naviel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.22 17:17:07
11597. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-20 15:58:55
Üzenet elküldve: 2024-04-20 15:58:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Kissé bosszúsan veszi tudomásul, hogy egyik sem vevő a portékáira. Természetesen érzelmei nem ülnek ki arcára, még az elf részéről érkező megjegyzések hallatán sem. Megszokta már az ilyesmit, hisz kölyök kora óta vele van. A legkevésbé sem bánja. Elég csupán gondolataiban eljátszani különböző képzetekkel. Az elf esetében kiváltképp könnyű dolga van; fejében már meg is vesszőzte itt, a barbárok szeme láttára, mezítelen. Addig ütné, míg kegyelmet nem rebeg. Tán tovább is. A lovat kísérő ifjonc sem jutna különb sorsra, ám vele kapcsolatban megelégedne azzal, ha a vasba verhetné.
Bársonyos mosolyt ölt, miközben verejtékező kezével sebtiben hátrasimítja idő tépázta hajkoronáját.*
-Hát persze, hát persze... *Pakolgatja le a szekérről sebtiben a fiolákat.*
-Négy is akad itt, ebből a lilából! Mondtam is ott Artheniorban, úgy hírlik, a tharg pálinka akár a méreg! Akkor meg érdemes az ilyen méregtelenítőből jól készülni, nem igaz? *Megenged magának egy halovány kuncogást.*
-Tudja kisasszony... *Egyesével nyújtja át a 4 Halványlila varázsitalt t a szemrevaló Relael Ellerin lae'Natarnak. *
-Az artheniori Rundengart Ipsioni ugyan maga teríti az árut, de vagyonos ember! Ha szüksége lenne bármire, Artheniorban utolér. Még a birtokomon is felkereshet! *Túlzás a polgárnegyedi örökletet birtoknak nevezni, de szívesen tetszeleg vagyonos férfi szerepében fehérnépek előtt.*
-Hatvanöt arany darabja. *Széles vigyort költöztet képére, kezeit pedig joviálisan fűzi össze maga előtt. Nem ez a legjövedelmezőbb portékája, de ha legalább ezen túlad, már pozitívan jön ki a kirándulásból.*
-Akad Rundengart ingóságai között mindenféle! És ha a szem valamit nem lát... Az nem azt jelenti, hogy nincs, vagy ne lehetne beszerezni! Illatos parfümök, szebbnél-szebb kelmék, bódító szerek... Ez magára is vonatkozik, úrfi! *Utolsó szavait természetesen Kyr felé intézi. Több szava nincs a pároshoz, elvégre nemigen tűnik úgy, hogy nyitottak az aranyverésre. Persze ha kívánságuk lenne, azonnal ugrik, már amennyire ez testfelépítésétől kitelik. Addig pedig a parasztok felé fordul, akik különös érdeklődést mutatnak a tikok iránt.*
//A Tűz Hajnala//
*Kissé bosszúsan veszi tudomásul, hogy egyik sem vevő a portékáira. Természetesen érzelmei nem ülnek ki arcára, még az elf részéről érkező megjegyzések hallatán sem. Megszokta már az ilyesmit, hisz kölyök kora óta vele van. A legkevésbé sem bánja. Elég csupán gondolataiban eljátszani különböző képzetekkel. Az elf esetében kiváltképp könnyű dolga van; fejében már meg is vesszőzte itt, a barbárok szeme láttára, mezítelen. Addig ütné, míg kegyelmet nem rebeg. Tán tovább is. A lovat kísérő ifjonc sem jutna különb sorsra, ám vele kapcsolatban megelégedne azzal, ha a vasba verhetné.
Bársonyos mosolyt ölt, miközben verejtékező kezével sebtiben hátrasimítja idő tépázta hajkoronáját.*
-Hát persze, hát persze... *Pakolgatja le a szekérről sebtiben a fiolákat.*
-Négy is akad itt, ebből a lilából! Mondtam is ott Artheniorban, úgy hírlik, a tharg pálinka akár a méreg! Akkor meg érdemes az ilyen méregtelenítőből jól készülni, nem igaz? *Megenged magának egy halovány kuncogást.*
-Tudja kisasszony... *Egyesével nyújtja át a 4 Halványlila varázsitalt t a szemrevaló Relael Ellerin lae'Natarnak.
*-Az artheniori Rundengart Ipsioni ugyan maga teríti az árut, de vagyonos ember! Ha szüksége lenne bármire, Artheniorban utolér. Még a birtokomon is felkereshet! *Túlzás a polgárnegyedi örökletet birtoknak nevezni, de szívesen tetszeleg vagyonos férfi szerepében fehérnépek előtt.*
-Hatvanöt arany darabja. *Széles vigyort költöztet képére, kezeit pedig joviálisan fűzi össze maga előtt. Nem ez a legjövedelmezőbb portékája, de ha legalább ezen túlad, már pozitívan jön ki a kirándulásból.*
-Akad Rundengart ingóságai között mindenféle! És ha a szem valamit nem lát... Az nem azt jelenti, hogy nincs, vagy ne lehetne beszerezni! Illatos parfümök, szebbnél-szebb kelmék, bódító szerek... Ez magára is vonatkozik, úrfi! *Utolsó szavait természetesen Kyr felé intézi. Több szava nincs a pároshoz, elvégre nemigen tűnik úgy, hogy nyitottak az aranyverésre. Persze ha kívánságuk lenne, azonnal ugrik, már amennyire ez testfelépítésétől kitelik. Addig pedig a parasztok felé fordul, akik különös érdeklődést mutatnak a tikok iránt.*
11596. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-20 15:39:35
Üzenet elküldve: 2024-04-20 15:39:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
- Hah!
*Teátrálisan mellkasára teszi kezét Kyr kijelentését követően.*
- Mivel érdemeltem ki én ezt a tőrt a szívembe?
*Természetesen valódi sértettségnek most sincs helye, ám azt némi örömmel konstatálja, hogy a férfi maszkszerű arca valamiféle érzelmet sugároz. Egészen nyeregben érzi magát emiatt.*
- Meglehet.
*Megvonja vállait.*
- Így vagy úgy, de mindenkit ismerek. De ami fontosabb, hogy engem mindenki ismer.
*Mindkét kijelentésének igazságtartalma megkérdőjelezhető és egyértelműen túlzó, de ezt Kyr már igazán megszokhatta tőle. Annyi viszont biztos, hogy nem óhajtja Tharasyval lévő kapcsolatát a fiatal férfi előtt feltárni. Az eddigi kurta ismeretségük során szőke fajtársa jó társaságnak bizonyult, aki enyhítheti Relael magányát, ámbár a gyilkos természetű elf nincs valami jót hatással az egykori nemes kiasszony rothadó lelkére és bomló elméjére.
Relael már túl jól ismeri a kereskedő-féle férfiak pillantása mögötti szándékot. Használni akarja, mint általában a nála vagyonosabb vagy hatalmasabb férfiak is tették a múltban. Persze az illemnek megfelelően mosolyog és hallgat türelmesen, egyelőre belemegy a játékba, közben futólag ellenőrzi, hogy Kyrrel minden rendben van-e.*
- Nagy *Szemöldökei önkéntelenül is feljebb szöknek. Ajkába harapva igyekszik visszafogni a csípős megjegyzést, de képtelen ellenállni neki.*
- De ezt mind látjuk kedves uram, kérem ne untasson a tényekkel.
*Fejét oldalra billentve szalad végig tekintete a kínálandó tárgyakon. Gyorsan felméri azokat, értéküket és könnyen mérlegeli szüksége volna-e rájuk, ennek ellenére örömmel pihenteti tekintetét egy-két portékán. Leginkább azért, mert amíg látszólag elmélyülten veszi számításba a kínálatot, addig sem kell odafigyelnie arra a sok üres mondatra, amivel a kalmár rohamozza őt.*
- Igen, igen, az italok.
*Zökken vissza a valóságba, közben a kereskedő Kyrt sem kíméli a szócséplésétől.*
- Amennyi van, azt mindet óhajtanám. A többire nem tartok igény, köszönöm. Harisnyám is akad elég.
*S jobb tetszik neki azon ruhái gondolata, amit a visszataszító alak nem fogott meg izzadt kezeivel. Természetesen az ifjú elf arca nem tükrözi a benne fel-felcsapó undort, csak időnként nagyokat nyelve igyekszik mocorgó gyomrát csitítani, s ha teheti, akkor levegőt is ritkábban vesz a termetes test társaságában.*
//A Tűz Hajnala//
- Hah!
*Teátrálisan mellkasára teszi kezét Kyr kijelentését követően.*
- Mivel érdemeltem ki én ezt a tőrt a szívembe?
*Természetesen valódi sértettségnek most sincs helye, ám azt némi örömmel konstatálja, hogy a férfi maszkszerű arca valamiféle érzelmet sugároz. Egészen nyeregben érzi magát emiatt.*
- Meglehet.
*Megvonja vállait.*
- Így vagy úgy, de mindenkit ismerek. De ami fontosabb, hogy engem mindenki ismer.
*Mindkét kijelentésének igazságtartalma megkérdőjelezhető és egyértelműen túlzó, de ezt Kyr már igazán megszokhatta tőle. Annyi viszont biztos, hogy nem óhajtja Tharasyval lévő kapcsolatát a fiatal férfi előtt feltárni. Az eddigi kurta ismeretségük során szőke fajtársa jó társaságnak bizonyult, aki enyhítheti Relael magányát, ámbár a gyilkos természetű elf nincs valami jót hatással az egykori nemes kiasszony rothadó lelkére és bomló elméjére.
Relael már túl jól ismeri a kereskedő-féle férfiak pillantása mögötti szándékot. Használni akarja, mint általában a nála vagyonosabb vagy hatalmasabb férfiak is tették a múltban. Persze az illemnek megfelelően mosolyog és hallgat türelmesen, egyelőre belemegy a játékba, közben futólag ellenőrzi, hogy Kyrrel minden rendben van-e.*
- Nagy *Szemöldökei önkéntelenül is feljebb szöknek. Ajkába harapva igyekszik visszafogni a csípős megjegyzést, de képtelen ellenállni neki.*
- De ezt mind látjuk kedves uram, kérem ne untasson a tényekkel.
*Fejét oldalra billentve szalad végig tekintete a kínálandó tárgyakon. Gyorsan felméri azokat, értéküket és könnyen mérlegeli szüksége volna-e rájuk, ennek ellenére örömmel pihenteti tekintetét egy-két portékán. Leginkább azért, mert amíg látszólag elmélyülten veszi számításba a kínálatot, addig sem kell odafigyelnie arra a sok üres mondatra, amivel a kalmár rohamozza őt.*
- Igen, igen, az italok.
*Zökken vissza a valóságba, közben a kereskedő Kyrt sem kíméli a szócséplésétől.*
- Amennyi van, azt mindet óhajtanám. A többire nem tartok igény, köszönöm. Harisnyám is akad elég.
*S jobb tetszik neki azon ruhái gondolata, amit a visszataszító alak nem fogott meg izzadt kezeivel. Természetesen az ifjú elf arca nem tükrözi a benne fel-felcsapó undort, csak időnként nagyokat nyelve igyekszik mocorgó gyomrát csitítani, s ha teheti, akkor levegőt is ritkábban vesz a termetes test társaságában.*
11595. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-17 20:47:59
Üzenet elküldve: 2024-04-17 20:47:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak és csillagok//
//A Tűz Hajnala//
*Nem viszonozza Tharasy biccentését, a megszokott faarccal követi, ahogy távolodik, Relael szavait hallgatva közben. Lassan fordul csak vissza a nő felé, miután megbizonyosodott róla, hogy a szőke férfi valóban elhagyta a társaságukat. De a látszólagos másra-figyelés közben a fülét azért mégsem kerüli el valami Relael mondata hallatán. Töprengve figyeli a hosszúéletűt egy másodpercig.*
- Ez talán az első olyan mondat a szádból, hölgyem, amit el is hiszek.
*És ez a megállapítás megérdemli, hogy apró, őszinte fejhajtással honorálja, az ártatlan mosoly pedig hogy válaszul az ő arcára is kiüljön egy halványabb, barátságos mása. De talál még valami érdekeset kihallani a szavak mögül:*
- Régebb óta ismered a sajátos személyiségét?
*Semmi vádló nincs a hangjában, pusztán megakadt a füle a többet sejtető szóhasználaton. De az arca újra ugyanolyan kifejezéstelen, mint annak előtte, és Relael újabb, ragyogó szemű mosolyára is csak egy futó, értetlen ránc jelenik meg az összébb vont szemöldöke között. Az ő füle nem olyan éles, hogy kifejezett koncentrálás nélkül a kiáltozáson és az értelmetlen beszédfoszlányokon túl bármit is ki tudjon venni a körülöttük folyó ünnepségből.*
~Kereskedő..?~
*Feljebb emelve a fejét kezdene nézelődni, de addigra a nő már megy is, és sem a tömeg, sem a saját mérsékelt fizikai kiterjedése nem tartóztatják attól, hogy elérje amit akar. Egy ló tömegét viszont valamivel nehezebb keresztülvinni a sokaságon, hiába is fordul egyből a nemes után, hogy kövesse; mire átér az emberek gyűrűjén a kordéhoz a hosszúéletűt már javában ostromolja a portékáival a testes kalmár.
A nézelődők közt a hátaséhoz ér a válla, de mégsem eresztené maga mellől az állatot. Ezerszer inkább a súlyos lótest falszerű védelme, mint az emberek. Nem megy közelebb a kocsihoz, az összegyűltek közé vegyülve nézelődik. Nem érzi, hogy szükség volna a személyére az üzletkötéshez, Ipsioni nem tűnik haramiának sem, és ezúttal is szívesen kimaradna a beszélgetésből.*
- Fiam!
*Beletörődően fordul mégis előre a kiáltásra. Csak idő kérdése volt, hogy észrevegye az éles szemű kereskedő. Egykedvűen hallgatja végig a dorgálást, nyugodtan figyelve közben az elhízott férfi arcát. Sosem szerette a kufárok nyájas hízelkedését. Egy pillantásra sem méltatja az elé tolt harisnyát, és a hangosabb mondatra is csak a tekintetét emeli fel az árusról, hogy annak kopaszodó feje fölött vessen egy tragikus szoborhoz illő pillantást a nőre.*
A hozzászólás írója (Kyr q'Naviel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.17 21:13:35
//A Tűz Hajnala//
*Nem viszonozza Tharasy biccentését, a megszokott faarccal követi, ahogy távolodik, Relael szavait hallgatva közben. Lassan fordul csak vissza a nő felé, miután megbizonyosodott róla, hogy a szőke férfi valóban elhagyta a társaságukat. De a látszólagos másra-figyelés közben a fülét azért mégsem kerüli el valami Relael mondata hallatán. Töprengve figyeli a hosszúéletűt egy másodpercig.*
- Ez talán az első olyan mondat a szádból, hölgyem, amit el is hiszek.
*És ez a megállapítás megérdemli, hogy apró, őszinte fejhajtással honorálja, az ártatlan mosoly pedig hogy válaszul az ő arcára is kiüljön egy halványabb, barátságos mása. De talál még valami érdekeset kihallani a szavak mögül:*
- Régebb óta ismered a sajátos személyiségét?
*Semmi vádló nincs a hangjában, pusztán megakadt a füle a többet sejtető szóhasználaton. De az arca újra ugyanolyan kifejezéstelen, mint annak előtte, és Relael újabb, ragyogó szemű mosolyára is csak egy futó, értetlen ránc jelenik meg az összébb vont szemöldöke között. Az ő füle nem olyan éles, hogy kifejezett koncentrálás nélkül a kiáltozáson és az értelmetlen beszédfoszlányokon túl bármit is ki tudjon venni a körülöttük folyó ünnepségből.*
~Kereskedő..?~
*Feljebb emelve a fejét kezdene nézelődni, de addigra a nő már megy is, és sem a tömeg, sem a saját mérsékelt fizikai kiterjedése nem tartóztatják attól, hogy elérje amit akar. Egy ló tömegét viszont valamivel nehezebb keresztülvinni a sokaságon, hiába is fordul egyből a nemes után, hogy kövesse; mire átér az emberek gyűrűjén a kordéhoz a hosszúéletűt már javában ostromolja a portékáival a testes kalmár.
A nézelődők közt a hátaséhoz ér a válla, de mégsem eresztené maga mellől az állatot. Ezerszer inkább a súlyos lótest falszerű védelme, mint az emberek. Nem megy közelebb a kocsihoz, az összegyűltek közé vegyülve nézelődik. Nem érzi, hogy szükség volna a személyére az üzletkötéshez, Ipsioni nem tűnik haramiának sem, és ezúttal is szívesen kimaradna a beszélgetésből.*
- Fiam!
*Beletörődően fordul mégis előre a kiáltásra. Csak idő kérdése volt, hogy észrevegye az éles szemű kereskedő. Egykedvűen hallgatja végig a dorgálást, nyugodtan figyelve közben az elhízott férfi arcát. Sosem szerette a kufárok nyájas hízelkedését. Egy pillantásra sem méltatja az elé tolt harisnyát, és a hangosabb mondatra is csak a tekintetét emeli fel az árusról, hogy annak kopaszodó feje fölött vessen egy tragikus szoborhoz illő pillantást a nőre.*
A hozzászólás írója (Kyr q'Naviel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.17 21:13:35
11594. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2024-04-15 22:16:58
Üzenet elküldve: 2024-04-15 22:16:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A Tűz Hajnala//
*A másik szavaira bólint.*
-Akkor a holnapi nap odaterelem őket a korsó udvarára és levágnak majd annyit amennyit akarnak.
*Így szokott ez lenni. Nem Trodd saját nyájáról van szó. Ő csak vigyáz rájuk a gazdájuk pedig, azt tesz velük amit akar. Csak mostanában a kancellár mindig lepapírozta az ilyesmit magának, ő meg vezette a saját rováspálcáján a változásokat. A vashegy élénk és kaotikus mint mindig. Koccint a vezérrel és iszik. Ritkán jut szeszhez. Kiélvezi az ízét és lassan bólogatva jelzi, hogy jóféle ital. Mivel az új vezér őt nem hívta meg az asztalához vagy csak a pásztor nem értette ezért nem ül le. A kapott ködös szavak hallatán rezzenetlen egykedvűséggel néz maga elé majd visszakérdez.*
-És az erdő főzött ilyen jót mint ez a farkas?
*Nem tudja miről beszél a másik, de úgy sejti, hogy csak tréfát akar vele űzni. Ennek a gondolatának inkább nem ad hangot. Kivárja mi lesz ebből. Ízlik a másiknak a koszt aminek hangot is ad.*
-Egészség.
*Bólint a pásztor. A következő szavakra pedig akármilyen meglepő, de megint csak bólint.*
-Asszony meg egy gyerek. Úgy teljes az élet.
*Neki is az hiányzik csak. Egy örökös. Aki, majd megkaphatja a földet és akinek megtaníthatja azokat a fogásokat amiket neki is az apja tanított meg. Na, jó lehet a gyerek mellé egy lány is, aki majd gondozza őt és az asszonyt mikor megöregszenek. Ezek a szavai is előrejelezhették a következő kérdésre a válaszát és nem is lep meg senkit. Rá jellemző nyugodt megfontoltsággal adja elő magát. Harciasnak nem nevezhető. Ellenben Mándlival, aki közben egy sunyiban valakitől kapott csontot rág vad morgások közepette.*
-Nem harcos vagyok én. Még Kagan vezér megígérte, hogy ha hűen dolgozok a törzsért, a két kezem munkájával építem és teszek ételt az asztalukra akkor a thargok megvédenek engem majd egyszer kaphatok földet. Tharg lettem,*Mutatja a tenyerén a rúnát.*a vezér meg mindig állta a szavát. Amit én megígértem megtettem. A jövőben is így lesz. Ez a fokos a tharg jószágokat vigyázni van. Tán háború jön?
*A másik szavaira bólint.*
-Akkor a holnapi nap odaterelem őket a korsó udvarára és levágnak majd annyit amennyit akarnak.
*Így szokott ez lenni. Nem Trodd saját nyájáról van szó. Ő csak vigyáz rájuk a gazdájuk pedig, azt tesz velük amit akar. Csak mostanában a kancellár mindig lepapírozta az ilyesmit magának, ő meg vezette a saját rováspálcáján a változásokat. A vashegy élénk és kaotikus mint mindig. Koccint a vezérrel és iszik. Ritkán jut szeszhez. Kiélvezi az ízét és lassan bólogatva jelzi, hogy jóféle ital. Mivel az új vezér őt nem hívta meg az asztalához vagy csak a pásztor nem értette ezért nem ül le. A kapott ködös szavak hallatán rezzenetlen egykedvűséggel néz maga elé majd visszakérdez.*
-És az erdő főzött ilyen jót mint ez a farkas?
*Nem tudja miről beszél a másik, de úgy sejti, hogy csak tréfát akar vele űzni. Ennek a gondolatának inkább nem ad hangot. Kivárja mi lesz ebből. Ízlik a másiknak a koszt aminek hangot is ad.*
-Egészség.
*Bólint a pásztor. A következő szavakra pedig akármilyen meglepő, de megint csak bólint.*
-Asszony meg egy gyerek. Úgy teljes az élet.
*Neki is az hiányzik csak. Egy örökös. Aki, majd megkaphatja a földet és akinek megtaníthatja azokat a fogásokat amiket neki is az apja tanított meg. Na, jó lehet a gyerek mellé egy lány is, aki majd gondozza őt és az asszonyt mikor megöregszenek. Ezek a szavai is előrejelezhették a következő kérdésre a válaszát és nem is lep meg senkit. Rá jellemző nyugodt megfontoltsággal adja elő magát. Harciasnak nem nevezhető. Ellenben Mándlival, aki közben egy sunyiban valakitől kapott csontot rág vad morgások közepette.*
-Nem harcos vagyok én. Még Kagan vezér megígérte, hogy ha hűen dolgozok a törzsért, a két kezem munkájával építem és teszek ételt az asztalukra akkor a thargok megvédenek engem majd egyszer kaphatok földet. Tharg lettem,*Mutatja a tenyerén a rúnát.*a vezér meg mindig állta a szavát. Amit én megígértem megtettem. A jövőben is így lesz. Ez a fokos a tharg jószágokat vigyázni van. Tán háború jön?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11594-11613